Name:

Order:
Köszönjük a vásárlást a szerző és a kiadó, valamint a terjesztő nevében is.
Vásárlásával támogatta, hogy Magyarországon az elektronikus könyvkiadás fejlődni
tudjon, a digitális kereskedelemben kapható könyvek választéka egyre szélesebb legyen.
Köszönjük, és reméljük webáruházunkban hamarosan viszontlátjuk.
Stefan Ahnhem

A KILENCEDIK
 
Copyright © Stefan Ahnhem, 2015
A mű eredeti címe: Den nionde graven
Published by agreement with Salomonsson Agency
Magyar kiadás © Central Kiadói Csoport, 2017
A jogtulajdonos engedélye nélkül a műből részlet sem közölhető.
Fordította: dr. Dobosi Beáta
Szerkesztette: Moldova Júlia
Korrektor: Keszthelyi-Kiss Judit
Borítóterv: Váraljai Nóra
ISBN 978 963 324 593 4 (papír)
ISBN 978 963 324 594 1 (epub)
Kiadta a Central Kiadói Csoport 2018-ban
Felelős kiadó: dr. Szemere Gabriella
www.animuscentral.hu
Az 1795-ben alapított
Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők
Egyesülésének tagja
Tipográfia, e-book: Scriptor Kft.
 Prológus

1998. június 4. – 1999. november 8.

Olyan sötét volt, hog y alig látott. Ráadásul a rabszállító annyira

zötyög ött a nehezen járható terepen, hog y a papírra vetett betűk szinte
teljesen összemosódtak. De nem tudott mit tenni. Ez volt az utolsó
esélye, hog y mindent leírjon, mielőtt a vértócsa túl nag yra nő alatta. A
szerelem történetét, amiért mag a mög ött hag yott mindent, és
nekivág ott az ismeretlennek. A történetet, hog y az övéi lelőtték és
elfog ták, és most úton van a biztos halál felé.
A tollat azóta mag ánál hordta, hog y elhag yta az izraeli katonai tábort
a huvvárai ellenőrző pontnál, és elindult Ciszjordánia autonóm részei
felé. A papírt a Támir hátizsákjában talált naplóból tépte ki. Volt benne
eg y használt boríték is, amelyet kifordított. Amikor elkészült, véres
kezével összehajtog atta, és a borítékba csúsztatta a levelet, majd nag y
nehezen lerag asztotta.
Sem bélyeg e, sem címe nem volt. Csupán eg y nevet tudott. Még sem
habozott: kidug ta a levelet a keskeny résen, és eleng edte. Ha Isten is úg y
akarja, célba ér, g ondolta, és átadta mag át a kimerültség nek.
A levélnek lehullani sem volt ideje, máris belekapott az erős szél, és
eg yre feljebb repítette a csillag talan, fekete ég felé, ahol már ott trónolt
a vihar az Ébál és Garizim heg yek között fekvő Náblusz felett. A sötétet
bevilág ító villámok és a tompa morajlások között eg yre rövidebb idő
telt el. Lóg ott az eső lába, és csak másodpercek kérdése volt, hog y a
földre csapja a levelet, és sárrá változtassa a száraz talajt. De az eső
még sem eredt el, és a kézzel írott levél a véres borítékban folytatta útját
a heg yek és Jordánia határa felett.
Szaladin Hazájme a matracán feküdt, és az eg et bámulta, amelyen a
hajnal első fényei dereng tek bizonytalanul. Az éjszakai viharos szél
vég re elült, és úg y tűnt, rag yog ó időnek néznek elébe.
Mintha a nap úg y határozott volna, hog y tisztára pucolja az eg et a
hetvenedik születésnapja tiszteletére. De Szaladin Hazájme g ondolatait
nem ez kötötte le. Bár tíznapos vándorlásának oka teljes eg észében a
születésnapja volt, valami eg észen más fog lalkoztatta.
Először azt hitte, eg y több ezer méter mag asan szálló repülőg épet lát,
aztán arra jutott, hog y inkább eg y sérült szárnyú madarat. Most viszont
már vég képp nem tudta, mi hullik alá pörög ve és a napfényben meg -
meg csillanva az ég ből úg y ötven méterrel előtte.
Szaladin Hazájme felkelt, és meg állapította, hog y a szokásos reg g eli
hátfájását mintha elfújták volna. Sietve összetekerte, és a hátizsákba
pakolta a matracot. Valami készült. Valami fontos, és érezte, ahog y
eg ész teste meg telik energ iával.
Csak eg y ég i jel lehet. Amióta csak az eszét tudta, hitt az isteni
kinyilatkoztatásban, és most az Úr tudatta vele, hog y jó úton jár. Úg y
döntött, a hetvenedik születésnapján vég ig meg y Isten fiának útján
Jeruzsálemtől a Genezáreti-tóig .
Teg nap felkereste a szent andzsarai barlang ot, hog y pontosan ott
töltse az éjszakát, ahol Jézus a tanítványaival és Szűz Máriával. De az
őrök felfedezték, ezért kénytelen volt a szabad ég alatt aludni. Csakhog y
mindennek nyilvánvalóan célja van, g ondolta Szaladin, és könnyű
léptekkel indult a g öröng yös talajon az olajfa felé, amelynek ág ain Isten
jele fennakadt.
Amikor odaért, látta, hog y eg y boríték az.
Eg y boríték?
Hiába törte a fejét, nem tudott log ikus mag yarázatot találni, honnan
kerülhetett ide, és vég ül úg y döntött, ez az ég üg ye. És talán íg y is volt,
mert hallotta, ahog y a belső hang eg yre azt mantrázza, hog y szerezze
meg . Hog y pontosan ez a vándorlása célja, semmi más.
Számtalan próbálkozás után eg y kő célba talált, és Szaladinnak
sikerült elkapnia a levelet, mielőtt földet ért volna. Piszkos volt, és
számos lyuk tarkította, úg y nézett ki, mintha csodával határos módon
átvészelte volna a világ vég ét. Ráadásul nehezebb is volt, mint várta.
Kétség eit mintha elfújták volna.
Isten kiválasztotta.
Ez nem akármilyen boríték.
Mindkét oldalát szemüg yre vette valamiféle útmutatást keresve, de
semmi eg yebet nem talált, csak eg y apró, szálkás betűkkel írt nevet.
Áisa Sáhín.
Szaladin Hazájme leült eg y kőre, és nag y nehezen kibetűzte a nevet,
de semmit sem mondott neki. Pillanatnyi habozás után elővette a kését,
és óvatosan felhasította a borítékot. Ösztönösen visszatartotta a
léleg zetét, amikor kihúzta és széthajtog atta a papírt. Telis-tele volt róva
kézzel írt jelekkel, amelyek hosszú szavakat alkottak.
Héberül volt, ennyit tudott. De hog yan érthetné meg , amikor arabul is
alig olvas?
Ezt akarja üzenni neki Isten? Meg bünteti, amiért sosem tanult meg
rendesen olvasni? Vag y a levelet nem is neki szánták? Valójában csak
eg y jelentéktelen közvetítő, akinek az a feladata, hog y továbbítsa?
Hasztalanul próbált meg szabadulni a csalódottság tól, miközben
összehajtog atta és visszatette a papírt a borítékba, majd folytatta útját
északnak, Adzslún felé, ahol kelletlenül bedobta a levelet eg y
postaládába.

Sokan biztosan azt hinnék, Háled Savábke szég yenletesen és

erkölcstelenül járt el, de neki a leg kevésbé sem volt rossz a
lelkiismerete, amikor kiszedte a leveleket, amelyeken nem volt bélyeg ,
feladó vag y teljes címzés. Ha a feladó nem állt a helyzet mag aslatán, a
levél az övé lett. Kivétel nélkül minden esetben íg y járt el az alatt a
neg yven év alatt, amióta küldemények válog atásával fog lalkozott a
postán.
Odahaza számos doboza volt tele eltévedt levelekkel. Minden évre eg y.
Olykor találomra kiválasztotta valamelyiket, és elolvasta a voltaképpen
másnak szánt g ondolatokat. De ez a boríték ug yancsak szokatlan volt.
 Meg viselt állapota arról árulkodott, hog y kalandos utat járt be.
Ráadásul valaki már felnyitotta, de benne hag yta a papírt.
Neki vag y valaki másnak.
Háled Savábke pontosan kilencvennyolc perccel ért haza hamarabb a
szokásosnál, és mag ára zárta az ajtót. Noha volt nála lepény és harísza,
kihag yta a délutáni teát, hog y időt nyerjen, és kocog va tette meg az
utat a busztól hazáig . Teljesen kifulladt, és érezte, ahog y a veríték
átáztatja túl szűk, műszálas ing ét.
A vacsora várhatott. Helyette töltött mag ának eg y pohár bort, amely a
könyvek mög é rejtve a polcon állt, letelepedett a fotelba, felkapcsolta a
rég i állólámpát, elővette a borítékot, és áhítatosan kihúzta a levelet.
– Vég re! – motyog ta mag a elé, és fog ta a bort, boldog tudatlanság ban
afelől, hog y az alvadt vérrög , amely évek alatt a bal lábában képződött,
leszakadt, és útnak indult a vérárammal a tüdeje felé.

Noha már több mint eg y éve annak, hog y a nag ybátyja tüdőembóliában
meg halt, Márja még nem tette be a lábát a házába. A két fivére
meg támadta a vég rendeletet, és mindent elkövetett, hog y lemondassa
Márját az örökség éről. Még az apja is arról g yőzködte, hog y Háled
Savábke éveken át eg yedül élt, ezért vég ül elveszítette ép eszét, és a nők
sohasem birtokolhattak tulajdont, nem erre teremtették őket.
De Márja nem hag yta mag át, és most vég re bedug hatta a kulcsot a
zárba, és kinyithatta az ajtót. A két testvérével és a szüleivel meg szakadt
a kapcsolata, de nem tehetett semmit. A házat most kiüríti és eladja,
aztán a pénznek köszönhetően felmond a varrodában, és Ammanba
költözik, ahol a nők jog aiért fog harcolni a Jordániai Nemzeti Bizottság
a Nőkért nevű szervezetnél.

Teljes képtelenség volt. Valójában semmi sem szólt amellett, hog y a

levél valaha eljut a címzetthez. Sőt, annyi akadály merülhetett fel, hog y
éppen az ellenkezője volt a leg valószínűbb.
Még is eljutott.
Eg y évvel, nég y hónappal és tizenhat nappal azután, hog y a levelet
kidobták a rabszállítóból, és a szelek a sötét ég felé fújták, Márja Savábke
meg találta, és néhány óra alatt sikerült a nag y kunszt: összerakta a
történetet a levélből és a borítékból, amelyen csupán eg yetlen név állt.
Három álmatlan éjszakával azután, hog y értesült a borzalmakról,
keresg élt kicsit az interneten, bélyeg et rag asztott a borítékra, ráírta a
teljes címet, és feladta a leg közelebbi postán. Anélkül, hog y a
leg halványabb fog alma lett volna a következményekről.
Áisa Sáhín
Selmedalsvägen 40. 7. em.
129 37 Hägersten
Svédország
 1. rész

2009. december 16–19.

Tetteim sokakat el fognak borzasztani. Egyesek biztosan bosszúnak vélik azért a

sok igazságtalanságért, amely ért. Mások esztelen játéknak tartják, amellyel meg
akartam csúfolni a rendszert, és meg akartam mutatni, milyen messzire juthat
egy ember. De a nagy többség egyet fog érteni abban, hogy ezek egy teljesen
beteg ember cselekedetei.
És mindenki téved…
 1

Két nappal ezelőtt

Sofie Leander a Södersjukhuset ultrahang os vizsg álójának várótermében

ült, és a Szülők Lapjának elrong yolódott példányát lapozg atta, amelyben
minden oldalon szép és boldog anyák meg apák mosolyog tak. Másra
sem vág yott, csak hog y eg y leg yen közülük. De a haszontalan
peteérésserkentő kezelések után kétség ek g yötörték, hog y be fog -e
indulni a petesejt-termelődése.
Ez volt az utolsó esélye. Ha bebizonyosodik, hog y a g yóg yszer ezúttal
sem seg ített, nem lesz más választása, mint feladni.
Amit a férje szemlátomást már meg tett. A férje, aki meg íg érte, hog y
mindig mellette lesz, ha szükség e lesz rá. Sofie bekapcsolta a mobilját,
és újból elolvasta az üzenetét. Közbejött valami, sajnos nem érek oda. Mintha
csak eg y liter tejért kellett volna beug rania a boltba hazafelé. Még
annyit sem big g yesztett oda, hog y: sok szerencsét.
Három évvel ezelőtt, amikor Stockholmba költöztek, Sofie abban
reménykedett, hog y új életet kezdhetnek. Főleg miután a férje úg y
döntött, felveszi a vezetéknevét. Akkoriban Sofie ezt szerelmi
vallomásnak vette. Bizonyítéknak, hog y akármi történt is, ketten
vannak. De most már nem volt olyan biztos a dolg ában, és képtelen volt
szabadulni az érzéstől, hog y eg yre jobban eltávolodnak eg ymástól.
Meg próbálta felhozni a témát, de a férje semmit sem értett, eg yre csak a
szerelmét bizonyg atta. Pedig Sofie látta a szemében. Pontosabban a
félrenézéseiben.
A férjének, aki eg ykor meg mentette az életét, most hirtelen közbejött
valami, és amúg y rá sem nézett. Szerette volna felhívni és falhoz állítani.
Meg kérdezni, szereti-e még . Vag y hog y van-e valakije. De nem merte.
Eg yébként is meg volt g yőződve róla, hog y a férje nem venné fel a
telefonját. Sosem vette fel, amikor dolg ozott, főleg most, hog y nyakig
ült az új projektjében. Nem, Sofie eg yetlen esélye az orvos pozitív
válasza volt. Ha meg kapja, biztosan rendbe jön minden. Akkor vég re
g yereket szülhet a férjének, és a férfi ráébred, mennyire szereti.
– Sofie Leander! – kiáltotta eg y hang , Sofie pedig követte a szülésznőt
a folyosón, majd belépett eg y kis vizsg álóba, ahol le voltak eng edve a
rolók, és eg y nag y, számítóg épszerű készüléket látott eg y ág y mellett.
– Oda felakaszthatja a ruháit. Feküdjön az ág yra, mindjárt jön az
orvos.
Sofie bólintott, felakasztotta a kabátját, és elkezdte levenni a
csizmáját, miközben a szülésznő elhag yta a helyiség et. Az ág yon fekve
felhúzta a blúzát, és kig ombolta a nadrág ját. Közben eltökélte, hog y
felhívja a férjét, és meg kérdezi, mi volt olyan fontos, hog y nem tud
mellette lenni. De amikor a táskájáért nyúlt, az ajtó kinyílt, és belépett
az orvos.
– Sofie Leander?
Sofie bólintott.
– Jól van, akkor lássuk… Kérem, forduljon oldalra, háttal nekem…
Sofie tette, amit mondtak neki, és hallotta, hog y az orvos kinyit eg y
nejloncsomag olást a háta mög ött. Nem tudta pontosan meg rag adni, de
volt az eg ész helyzetben valami, ami nem tűnt rendjén lévőnek.
– Petefészek-vizsg álatra jöttem.
– Hog yne, hog yne. Csak először elintézzük ezt – mondta az orvos, és
nyomog atni kezdte a g erinccsig olyáit.
Majd hirtelen meg szúrta a háta közepén.
– Várjunk csak! Mit csinál? Injekciót adott? – Sofie meg fordult, és
látta, ahog y az orvos a nadrág ja zsebébe dug valamit. – Követelem, hog y
mondja meg …
– Nyug odjon meg ! Csak rutinvizsg álat. Ezek itt a mag a cuccai? – Az
orvos Sofie kabátjára és csizmájára mutatott, majd válaszra sem várva
Sofie lábához rakta őket. – Nehog y meg feledkezzünk valamiről.
 Nem ez volt az első alkalom, hog y Sofie petefészkét ultrahang g al
nézték meg , és ami itt történt, az határozottan nem rutinvizsg álat volt.
De hog y mi volt, azt még csak nem is sejtette. Csupán azt tudta, hog y
nem akarja folytatni. Hog y ki akar menni. El az orvostól, ki a
vizsg álóból. El a kórházból.
– Én most meg yek – mondta, és meg próbált felkelni. – El akarok
menni, hallja? – De a teste nem eng edelmeskedett. – Mi folyik itt? Mit
csinált velem?
Az orvos fölé hajolt, elmosolyodott, és meg simog atta az arcát.
– Nemsokára rájön.
Sofie tiltakozni akart, teli torokból sikoltani. De az oxig énmaszk,
amelyet az orvos az arcára nyomott, elnyelt minden hang ot. Mielőtt
még bármit tehetett volna, az orvos kioldotta az ág y fékjét, és kitolta
Sofie-t a vizsg álóból a folyosóra.
Bárcsak meg kapaszkodhatott volna valamiben, és leug orhatott volna
az ág yról, vag y szólhatott volna valakinek! De képtelen volt rá. Csak arra
volt képes, hog y feküdjön, és bámulja a plafont, amelyen eg ymás után
suhantak tova a fénycsövek.
Arcok. Mindenütt terhes nők és leendő apák. Szülésznők és orvosok.
Mind közel és még is távol. Nyíló ajtók. Lift. A többi utas hang ja. A háta
mög ött bezáruló liftajtó. Vag y kinyíló?
Meg int mag ára maradt az orvossal, aki eg y dallamot fütyörészett,
amelyet visszavertek a kemény falak. Csak ezt hallotta. És a saját
léleg zését, amiről eszébe jutott a g yerekkori asztmája. Amikor kénytelen
volt leveg ő után kapkodva abbahag yni a játékot, és teljesen
tehetetlennek érezte mag át. Most is tehetetlen és kicsi volt, és semmi
másra nem vág yott, csak hog y elsírhassa mag át. De még erre sem volt
képes.
A sötét betonplafon fénycsövei meg álltak, és Sofie látta, ahog y előbb a
lábát, majd a felsőtestét átemelik eg y hordág yra. „Nemsokára rájön”, ezt
mondta az orvos. Hog yhog y nemsokára rájön? Csak arra a malmői
plasztikai sebészre tudott g ondolni, aki beadott valamit a pácienseinek,
hog y ne állhassanak ellen, amikor meg erőszakolja őket. De őt miért
akarnák meg erőszakolni?
 Betolták eg y mentőautóba, és Sofie elhatározta, hog y a hang okra
összpontosít. A bezáródó vezetőoldali ajtóra, a felberreg ő motorra. Arra,
ahog y elindulnak, és nyug at felé felhajtanak a Ring väg enre, aztán
vég ig mennek a Hornsg atanon Hornstull irányába, majd a
Liljeholmsbronon át elhag yják a várost. Eddig g ond nélkül tudta
követni az utat. Rosszabb lett a helyezet, amikor addig köröztek eg y
körforg alomban, amíg teljesen el nem veszítette az irányérzékét.
Amikor nag yjából húsz perc múlva lefékeztek, lehettek akár újra a
kórházban vag y bárhol máshol. Hallotta, ahog y kinyílik eg y g arázskapu,
majd a mentő g urult pár métert, és a motor leállt.
Az ajtók kinyíltak, Sofie-t kihúzták és eltolták. Újabb fénycsövek
kerg ették eg ymást a mennyezeten. Lassítottak, az orvos léptei
visszhang ot vertek a kemény padlón, majd elhallg attak. Kulcsok
zörg ése, sípoló hang , aztán eg y villanymotor berreg ése.
Sofie-t eg y sötét helyiség be vitték, és úg y hang zott, mintha valami
bezárulna mög ötte. Felg yulladt eg y éles fényű mennyezeti lámpa,
eg yenesen eg y hosszú asztalra világ ított. Ablakot nem látott, ahog y azt
sem, mekkora a helyiség . Csak a lámpát és az asztalt műszerekkel
körülvéve. Közelebb tolták, és most már azt is látta, hog y az asztalt
bevonták nejlonnal, és szíjakkal látták el, a közepétől kissé lejjebb pedig
tízcentis lyuk tátong ott rajta. Mellette eg y fémasztal állt, rajta orvosi
eszközök sorakoztak eg y fehér törülközőn.
Sofie Leander csak most jött rá, mi folyik itt.
Amikor meg látta az ollókat, fog ókat és szikéket, azonnal meg értette.
Hog y miért hozták ide.
És mi vár rá.
 2

Fabian Risk még eg yszer elolvasta az üzenetet, mielőtt felpillantott a

mobilról, és az osztályfőnök csodálkozó szemébe nézett.
– Nag yon sajnálom, de úg y fest, nélkülöznünk kell.
– Jól van – mondta az osztályfőnök, és lerítt róla, mit g ondol erről az
eg észről.
– Mármint anya nem jön? – Úg y tűnt, Matilda inkább leug rana a
Västerbronról, mint hog y Sonja nélkül csinálja vég ig a meg beszélést a
tanárral.
Fabian meg tudta érteni. Az utóbbi pár alkalommal különféle okokból
kihag yta a beszélg etést, és bár Matilda már harmadikos volt, neki még
az sem jutott eszébe, hog y hívják az osztályfőnökét.
– Anyunak sajnos dolg oznia kell, Matilda. Te is tudod, milyen elfog lalt
ilyenkor, ha közeledik eg y kiállítás.
– De azt mondta, eljön.
– Tudom, és biztos vag yok benne, hog y őt is ug yanúg y bántja, mint
tég ed. De íg y is minden rendben lesz. – Fabian meg simog atta a g yerek
fejét, és támog atást kérőn az osztályfőnökre nézett, aki olyan
közömbösen mosolyg ott, akár eg y pókerjátékos.
– Ne már! – lökte el Matilda a kezét, majd meg ig azította a rózsaszín
hajcsatokat, amelyek vállig érő, barna haját tartották.
– Ami Matilda motiváltság át és órai fig yelmét illeti, az eg ész
tantestület jó véleménnyel van róla. – Az osztályfőnök a papírjai között
lapozott. – Svédből és matekból az eg yik leg jobb az…
A nő elhallg atott, és Fabian mobiljára nézett, amely rezeg ni kezdett az
asztalon.
– Elnézést! – Fabian meg fordította a telefont, és meg lepetten látta,
hog y Herman Edelman keresi.
 Edelman Fabian főnöke volt a stockholmi Ország os Rendőr-
főkapitányság on, hatvan éve ellenére még mindig dolg ozott, és az
ig azság ra éhezett. Fabian őszintén kijelenthette, hog y nélküle nem vitte
volna sokra nyomozóként.
De Edelman ma ebéd óta nem mutatkozott az osztályon, és Fabian
meg a többiek a délutáni kávézáskor sem látták, ezért azon kezdtek
töpreng eni, nem történt-e vele valami.
Most viszont hívta. Ráadásul munkaidő után, vag yis kétség kívül
fontos dolog ról lehetett szó.
Biztosan történt valami.
Ami nem várhatott.
Fabian már éppen fel akarta venni a telefont, amikor az osztályfőnök
meg köszörülte a torkát.
– Nem érünk rá eg ész este. Nem mag a az eg yetlen, akivel
meg beszélésem van.
– Bocsánat, hol is tartottunk? – Fabian kinyomta a hívást, és letette a
telefont.
– Matildánál. A lányánál. – Az osztályfőnök mosolyt erőltetett mag ára.
– Éppen azt mondtam, hog y az eg ész tantestület jó véleménnyel van
róla. De… – Fabian szemébe nézett. – Szeretnék nég yszemközt beszélni
mag ával, ha nem g ond.
– Persze. Rendben. Semmi probléma. Ug ye, Matilda?
– De miről fog tok beszélni?
– Felnőttdolg okról. – Fabian az osztályfőnök felé fordult, aki
mosolyog va bólintott. – Várj meg a folyosón, mindjárt jövök én is.
Matilda felsóhajtott, és tüntetően csoszog va távozott az
osztályteremből. Fabian utánanézett, de képtelen volt kiverni a fejéből a
kérdést, vajon mit akarhatott tőle Edelman.
– A következő a helyzet. – Az osztályfőnök összefűzte az ujjait az
asztalon. – Többektől hallottam, hog y Matilda komoly…
Fabian rezg ő mobilja ismét félbeszakította, és már nem lehetett nem
észrevenni a tanárnő ing erültség ét.
– Bocsásson meg , de tényleg nem tudom, mi van itt. – Fabian fog ta a
mobilt, és meg fordította. Ezúttal a kollég ája, Malin Rehnberg volt az,
aki eg y koppenhág ai szemináriumon vett éppen részt. Edelman biztosan
Malint is felhívta, abban a reményben, hog y őt könnyebben eléri. – Ne
harag udjon, de muszáj felvennem…
– Rendben, de akkor itt és most abbahag yjuk – mondta az
osztályfőnök, és elkezdte összeszedeg etni a papírjait.
– Várjon! Nem lehet, hog y…
– Ebben az iskolában nem tűrjük a mobiltelefonokat a fog lalkozásokon,
és nem látom okát, hog y külön szabályt vezessünk be a felnőtteknek. –
Továbbra is a papírjait szedeg ette és pakolta az irattáskájába. – De
fog adja csak azt a fontos hívást, leg alább tudok azokkal beszélni, akiket
érdekel a g yerekük. További kellemes estét!
A nő felkelt.
– Várjon! Ez most rosszul jött ki – mondta Fabian, miközben a mobil
elhallg atott. És bekapcsolt a hang posta. Kérlek, mondd rá a
hang postámra, mi történt, fohászkodott mag ában Fabian. – Elnézését
kérem! Természetesen érdekel Matilda.
A nő, akinek nem emlékezett a nevére, már-már meg vető pillantást
küldött felé.
– Jól van. – Kinyitotta az irattáskát, és kivette Matilda dossziéját. –
Ilyesmibe normál esetben nem szólunk bele. De a lánya esetében
különösen fontosnak tűnik, mert ha nem csinálnak sürg ősen valamit, a
tanulmányai rovására fog menni.
– Ne harag udjon, de azt hiszem, nem értem. Mit kellene csinálnunk?
Az osztályfőnök eg y rajzot tett az asztalra.
– Ez a leg utóbbi alkotása. Mag a is látja.
Fabian felismerte mag át a kecskeszakállról, amelyet néhány hete
borotvált le. Mellette Sonja állt konyhakéssel a kezében. Mindketten teli
torokból ordítottak, arcuk paprikavörös volt. Fabian emlékezett, hog y
meg kérdezte Sonját, tényleg ennyit kell-e dolg oznia esténként. Sonja
tűzbe jött, és felrótta neki az elmúlt évek összes éjszakába nyúló
munkavég zését, és azzal vádolta, hog y csak a saját ig ényeit tartja szem
előtt.
Pedig meg eg yeztek, hog y sosem veszekszenek a g yerekek előtt. Az
sem sokat javított a dolg on, hog y a pillanat hevében Fabian válással
fenyeg etőzött.
– Nem tudom, mit mondhatnék. Ez itt, ez…
– És itt eg y másik – vág ott a szavába az osztályfőnök.
Ez a kép a Matilda ág ya mög ötti tapétát ábrázolta, alul pedig a
valóság nak meg felelően a plüssállatai sorakoztak a párnán. Fabiant
lenyűg özte, milyen üg yesen rajzol a lánya. Elolvasta a fal túloldalán
zajló vita szavait a beszédbuborékokban. Ezúttal szexről volt szó, és
amennyire Fabian látta, néhány mondat fájdalmasan közel állt a
valóság hoz.
Leg szívesebben elsüllyedt volna.
– Biztosan van benne eg y nag y adag képzelet és túlzás, én is tudom.
De ez visszatérő téma mostanság Matildánál, és úg y g ondoltam, jó, ha
tudják. Én leg alábbis tudni akarnám szülőként.
– Persze – mondta Fabian, és ig yekezett elrejteni az újból rezg ő
telefonját.

Az iskola kapujában Fabian felhívta Edelmant, de a telefon fog laltat

jelzett.
– Látod, Matilda, még több hó esett. – Vég ig nézett az iskolaudvaron,
amelyet vastag hótakaró borított. – Jó, nem? Holnap építhettek
hóembert.
– Addig ra már tuti latyak lesz belőle – mondta Matilda, és elindult
lefelé a lépcsőn.
– Várj! – sietett utána Fabian. – Ug ye nem hiszed azt, hog y anya és én
el fog unk válni?
– Szóval erről beszéltetek?
– Mi? Félsz, hog y elválunk?
Matilda válasz nélkül az út túloldalán parkoló autó felé szaladt.
Fabian felemelte a slusszkulcsot, hog y kinyissa a központi zárat, és
Matilda beülhessen. Szeretett volna utánafutni, és vele lenni, de nem
tudta, mit mondjon neki. Vég tére is a g yereknek ig aza volt. Ha ez íg y
meg y tovább, csak idő kérdése, hog y a házasság uk kudarca ténnyé
váljon. Nemcsak Sonjának íg érte meg , hanem saját mag ának is, hog y
sosem lép a szülei nyomdokába. Történjen bármi. Leg yen bármilyen
nehéz. Nem számít. Sohasem fog ja feladni a harcot.
De már nem volt biztos a dolg ában.
Olyan érzés volt, mint amikor a leveg ő lassan kiszökik az abroncsból,
de ő továbbhajt a felniken, és most már az is kétség es, hog y meg lehet-e
még javítani a kerekeket. Sóhajtott eg yet, meg állt az iskolaudvar
közepén, elővette a mobilját, és kikereste Malin Rehnberg számát.
– Hol a büdös francba jártál, Fabian? Csak annak köszönheted az
életedet, hog y hatszáz kilométerre vag yok tőled!
A leg jobb, amit Fabian tehetett, ha vég ig hallg atja, Malin mondókáját.
– Felfog od, hog y Herman rám tapadt, mint eg y pióca, csak mert te
képtelen voltál felemelni azt a rohadt telefont? Mintha a titkárnője
lennék, vag y mifene. Tudom, hog y mindenki leszarja, de
Koppenhág ában vag yok eg y szemináriumon, ami eg yébként még
érdekes is.
– Jól van, jól van. Tudod, miért…
– Csak az ág yak szarok, és dag adt, izzadt disznónak érzem mag am…
– Értem, de…
– És szarok rá, hog y még két hónap van hátra, mert mindjárt valami
törvénytelent követek el, ha ezek a kölykök nem pottyannak ki azonnal.
Halló! Fabian? Ott vag y még ?
– Meg mondta, miről van szó?
– Nem, vag yis nem tudom. Nyilván baromi fontos volt. Adnék eg y
tippet.
– Jól van.
– Leg közelebb vedd fel, ha hív.
Fabian kattanást hallott, és nem tehetett mást, mint eg yetértett.
Remélte, hog y Malin nemsokára meg szül. Tizenöt másodperc múlva jött
eg y SMS, amelyben Malin elnézést kért a barátság talan hang ért, és
meg íg érte, hog y újra a rég i önmag a lesz, amint túljut ezen az
„istenverte terhesség en”.
Fabian beült a volán mög é, és Matildára nézett a visszapillantó
tükörben.
– Beug orhatnánk a Ciao Ciaóba eg y pizzáért, mit szólsz?
 Matilda vállat vont, de Fabian látta, hog y kissé felrag yog az arca,
habár a g yerek mindent elkövetett, hog y palástolja. Fabian beindította a
motort, és kikanyarodott a Maria Prästg årdsg atanra, közben újra hívta
Edelmant.
– Szia, Herman! Láttam, hog y hívtál.
– Gondolom, Malinnak köszönhetem.
– Szülői értekezleten ültem, és csak most…
– Jó, jó, rendben. Azért kerestelek, mert este nyolcra behívott a Säpo,
és azt akarom, hog y velem g yere.
– Ma este? Bocs, de én vig yázok a g yerekekre. Miért olyan fontos,
hog y én is…
– Te vag y a főnök, vag y én?
– Nem úg y értem, én…
– Idehallg ass! Persson és Päivinen talált eg y nyomot az Adam Fischer-
üg yben, Hög lundöt és Carlént pedig teljesen leköti a Dieg o Arcas-üg y
feltérképezése. Csak neked és Rehnberg nek nincs semmi dolg otok
pillanatnyilag . És amennyire tudom, Rehnberg Koppenhág ában van.
– Jó, de elmondanád, mi történt?
– Gondolom, pont erről fog nak tájékoztatni minket. Találkozunk a
Säpónál öt perccel nyolc előtt. Szia!
Fabian kihúzta a fülhallg atót a füléből, és befordult a Nytorg sg atanra.
Nem ez volt az első alkalom, hog y keresztezték eg ymást az útjaik a
biztonság i rendőrség g el, a Säpóval. De még sosem hívták munkaidőn
túli beszélg etésre, aminek az lehetett a mag yarázata, hog y Fabian túl
alacsonyan állt ehhez a táplálékláncban. Herman Edelman persze éjjel-
nappal odajárt, és eg yetlen alkalmat sem szalasztott el, hog y elmondja,
az embernek fel kell kötnie a g atyáját, ha túl akar élni eg y ilyen
találkozót.
És most mag ával viszi Fabiant.

– Nem, nem meg y, Fabian. Nag yon sajnálom. Oldd meg máshog y.
– Hog yhog y oldjam meg máshog y? Hog y oldjam meg máshog y? –
kérdezte Fabian, és a havas tetőg erinceket nézte, miközben Sonja újabb
rákkeltő slukkot szívott, majd eg y sóhajjal kifújta a füstöt.
 Ez annak a jele volt, hog y rosszkedvében van.
– Mit tudom én. Rög tönözz. Most nem érek rá társalog ni.
– De várj már! – mondta Fabian, és látta az ablaküveg ben, ahog y
Matilda a konyhában ül, és őket hallg atja.
Fog ta a távirányítót, bekapcsolta és felhang osította a tévét.
Nyolc nappal a híres aranyifjú, Adam Fischer eltűnése után a rendőrség
bejelentette, hogy emberrablás történt…
– Ez nem az én döntésem, Sonja. Nincs választásom.
– És szerinted nekem van?
A stúdióban köszönthetjük Gerhard Ringe kriminológiaprofesszort…
– Dobjam el az ecsetet, és mondjam Ewának, hog y bocsi, de nem lesz
kiállítás?
– Nem. De…
– Hát akkor?
– Nyug odj meg , kérlek!
Miért hozta nyilvánosságra a rendőrség ezt az információt, és miért nem
hallottunk még váltságdíjról?
– Nyug odt vag yok – mondta Sonja, és erőfeszítést sem tett rá, hog y
leplezze az újabb slukkot. – Csak nem értem, miért ekkora probléma,
hog y eg yszer kivételesen nekem kell dolg oznom.
– Jól van, meg oldom máshog y. Van róla valami elképzelésed, mikor
érsz haza?
– Ig en. Amikor vég eztem. Lég y szíves, ne kérdezd meg , az mikor lesz,
mert fog almam sincs. Csak azt tudom, hog y minden eg yes perccel
jobban g yűlölöm ezeket a képeket. – Új szippantás, új sóhaj. – Bocs…
Csak annyira belefáradtam már, hányni tudnék az eg észtől.
– Minden rendben lesz, szívem. Minden kiállítás előtt ez van, aztán
hirtelen kitalálod, hog y leg yen, és meg y minden, mint a karikacsapás.
– Hát majd meg látjuk.
– Én meg meg oldom másképp. Ne is g ondolj rá.
– Jó.
– Szeretlek.
– Majd találkozunk.
 Fabian leült Matilda mellé a konyhában, és kivett eg y pizzaszeletet a
dobozból.
– Milyen volt a banános pizza?
– Jó. Fig yelj!
– Tessék?
– Anya is mondta, hog y szeret?
Fabian a g yerek szemébe nézett, és azt latolg atta, mit feleljen.
– Nem, nem mondta.
– Biztos azért nem, mert olyan ideg es.
Fabian bólintott, és nag yot harapott az időközben teljesen kihűlt
pizzába.
 3

Fabian nem most először járt a Säpónál, de még sosem haladt át ennyi
biztonság i ellenőrzésen, és még sosem hatolt olyan mélyen az épület
belsejébe, hog y a vég ére teljesen elveszítse a tájékozódóképesség ét.
Néhány lift és ablaktalan folyosó után Herman Edelmannal eg yütt,
akivel a változatosság kedvéért eg ész úton eg y szót sem szóltak
eg ymáshoz, eg y rosszul meg világ ított, nag y terembe vezették őket.
Mielőtt indulnia kellett volna, Theodor hazaért a floorballedzésről, és
rövid alkudozás után beleeg yezett, hog y vig yáz Matildára, és lefekteti.
Bár átlag os szerda este volt, Fabian eng edélyezte a chips- és
üdítőfog yasztást, valamint a filmnézést a g yerekszobában. Csupán azt
kérte cserébe, hog y ne járjon el a szájuk Sonjának, és Matilda ezt ne
rajzolja le az iskolában.
– Bizonyára Herman Edelman és Fabian Risk. – Eg y nő lépett elő a
félhomályból, és kezet rázott velük. – Üdvözletem. Anders Furhag e és a
többiek már várják mag ukat.
A nő beljebb tessékelte őket a terembe, és amikor Fabian szeme
hozzászokott a sötéthez, számtalan fekete kockát látott, amelyek mintha
néhány méterrel a padló felett lebeg tek volna. Hallott már
lehallg atásbiztos termekről, a pletykák szerint több tízmillió koronába
fájtak a Säpónak, de most látott ilyet először. Edelmannak viszont szeme
sem rebbent. Csak meg törölte szemüveg e apró, kerek lencséit eg y
zsebkendővel, és folytatta útját. Fabian azóta nem látta ilyen komolynak
és komornak, amióta a feleség e tíz évvel ezelőtt meg halt rákban.
– Elkérhetem a mobiljukat? – kérdezte a nő, aki az eg yik kuckószerű
kockába vezető lépcsőnél állt, eg y nyitott, ig en vastag ajtó előtt, amely
arról árulkodott, hog y a kocka minden bizonnyal hermetikusan zárható.
 Átadták a telefonjukat, aztán felmentek a barna falú, bordó
padlószőnyeg borította kockába. Eg y kerek, diófa asztal körül, amelyen
pár ásványvizes palack és pohár állt, három, öltönyt és különböző színű
nyakkendőt viselő férfi fog lalt helyet. Fabian felismerte a főig azg atót,
Anders Furhag ét, aki felállt, és köszöntötte őket, miközben az ajtó
bezárult mög öttük.
– Köszönjük, hog y ilyen g yorsan jöttek. Ahog y bizonyára tudják,
minden, ami ezen a meg beszélésen elhang zik, szig orúan titkos.
Fabian és Edelman bólintott, majd leült.
– Jól van, térjünk is a tárg yra – mondta Anders Furhag e, és a
szemükbe nézett. – Olyan helyzet állt elő, amely könnyen tarthatatlanná
válhat. Bár most még csak jelentéktelen apróság .
Fabian Edelmanra pillantott, aki ug yanolyan tanácstalannak tűnt,
mint amilyennek ő érezte mag át.
– A személyvédelem felelőse, Melvin Stenberg kifejti részletesen –
folytatta Furhag e, és a kék nyakkendős férfi felé biccentett.
– Ma három óra huszonnég y perckor, nag yjából eg y órával a
parlamenti interpellációs vita lezárulta után Carl-Erik Grimås a nyug ati
kijáraton át elhag yta az épületet. A kijárat közelében eg y jármű várta, de
a sofőr szerint nem ért oda a kocsihoz, és nem is látták azóta.
– Álljunk csak meg ! Eltűnt az ig azság üg yi miniszter? – kérdezte
Edelman.
Stenberg meg ig azította nyakkendőjét, és bólintott.
– Átkutattuk a kormányzati épületek környékét meg a miniszterelnöki
hivatalt és kancelláriát a Rosenbadban, felvettük a kapcsolatot a
családjával meg a kabinetfőnökével az ig azság üg yi minisztériumban –
mondta a zöld nyakkendős férfi –, de pillanatnyilag mindenki
ug yanolyan tanácstalan.
Csend borult rájuk. Olyan volt, mintha mindenkinek – még a három
nyakkendősnek is – időre lenne szükség e, hog y felfog ja a tényt,
miszerint az ország eg yik mag as rang ú politikusa, aki ráadásul az ő
szervezetük működéséért is felel, nyomtalanul eltűnt.
– És ezt nevezi apróság nak? – rázta a fejét Edelman.
 – Nem ezt mondtam, Herman – mosolyg ott Furhag e Edelmanra. –
Nem akarok szavakon lovag olni, csak annyit akartam mondani, és ezt
mag a is jól tudja, hog y jelenleg semmit sem tudunk a…
– De hát eltűnt, az istenért! Hány politikusnak kell az életét áldoznia
ebben az ország ban, hog y vég re felébredjenek? Grimåst nem őrizték
huszonnég y órában?
Furhag e a kék nyakkendőshöz fordult, aki meg köszörülte a torkát.
– Minden források és prioritás kérdése. A kockázatelemzés azt
mutatta, hog y nincs közvetlen veszély, ha valamelyik kormányzati
épületben tartózkodik.
Most még is eg y lehallg atásbiztos kockában ülünk, és locsog unk,
g ondolta Fabian, miközben Furhag e jelezte a zöld nyakkendősnek, hog y
nyomjon meg eg y g ombot az asztalba épített irányítópanelen.
Az eg yik fal elé vetítővászon ereszkedett.
– Ezt a felvételt az eg yik biztonság i kamera készítette a nevezett
kijáratnál – mondta a zöld nyakkendős, és elindította a lejátszást.
A csupán pár perces filmrészlet azt mutatta, ahog y Carl-Erik Grimås a
kétszárnyú, biztonság iüveg ajtó felé meg y eg y irattáskával a baljában.
Amikor odaért, lehúzta a belépőkártyáját, kinyitotta az eg yik
ajtószárnyat, majd a másikat, és eltűnt a hóviharban.
Fabian felismerte a ruháját az újság okban látott képekről. A nag y,
fekete prémg alléros télikabát és az összetéveszthetetlen kalap volt a
miniszter védjeg ye. A felvétel bal alsó sarkában eg y óra látszott, amely
valóban 15:24-et mutatott.
A kivetítő kikapcsolt, a vetítővászon hang talanul visszahúzódott a
plafonba.
– És odakint várta a mag uk kocsija, hog y felveg ye – mondta Fabian,
aki úg y érezte, mindez a felfog hatatlan határát súrolja.
A zöld nyakkendős bólintott.
– Hozzá kell tennem, hog y szakadt a hó, és a sofőr nem látta a
kijáratot.
– És mikor érkezett a helyszínre?
– Mármint Grimås? Tizeneg y-neg yvenháromkor a nyug ati épület
főbejáratán át – felelte a zöld nyakkendős, és nag yon elég edettnek tűnt,
amiért g yors és pontos válasszal tudott szolg álni.
– Tizeneg y-harmincnyolckor hag yta el a Rosenbadot, és tempósan
vég ig sétált a Strömg atanon, de nem a Riksbronon kelt át, hanem tett
eg y kerülőt a Vasabron a Kanslikajen felé. Testőrrel – mondta a kék
nyakkendős.
– És mikor kezdődött az interpellációs vita? Délben?
– Nem, csak fél eg ykor, de Grimåsról köztudott, hog y mindig időben
érkezik.
– És a kocsi, amelyik várt rá? Hányra rendelték oda?
– Háromra – válaszolta a kék nyakkendős, és ivott eg y kortyot a
vizéből.
– Vag yis annak ellenére, hog y Grimås köztudottan mindig időben
érkezik, csak három után huszonnég y perccel hag yta el az épületet.
A nyakkendősök összenéztek, mire Anders Furhag e meg köszörülte a
torkát.
– Hadd teg yek világ ossá valamit. Nem azért vannak itt, hog y átveg yék
az üg yet. Csak informálni akarjuk mag ukat. Más szóval: amíg nem
tudjuk, hog y bűncselekmény áll-e a háttérben, mi nyomozunk.
– Mi más volna, ha nem bűncselekmény? – kérdezte Edelman, és
meg ráncig álta a szakállát.
– Tény, hog y eg yelőre semmi sem szól ez ellen, és ahog y… Elnézést,
hog y is hívják mag át? – Furhag e Fabian felé fordult.
– Fabian Risknek.
– Ja, ig en. Ahog y Risk is jelezte, reng eteg a tisztázandó kérdés. Teljes
g őzzel dolg ozunk rajta, hog y meg találjuk a válaszokat. Szerintem
eg yelőre felesleg es lenne bármilyen következtetést levonni. De
természetesen folyamatosan tájékoztatjuk önöket.
– Vag y úg y! Ma fél nég y óta azzal fog lalatoskodnak, hog y mindenki
szájára lakatot teg yenek, és csak most szólnak nekünk. Ezt nevezik
folyamatos tájékoztatásnak?
– Hadd fog almazzak másképp: pillanatnyilag nincs holttest, és nem
tudunk konkrét fenyeg etésről sem. Semmi sem szól amellett, hog y
terrorcselekménnyel vag y hasonlóval van dolg unk. Viszont sokan
állítják, hog y a miniszter az utóbbi időben ideg es és szétszórt volt. Ami
arra utal, hog y saját jószántából tűnt el, mert eg y kis nyug alomra
vág yott.
Edelman felhorkantott.
– Arra még nem g ondoltak, hog y az úg ynevezett kockázatelemzésük
eg y nag y rakás szar? És most csupán időt próbálnak nyerni, hog y
eltüntessék a kudarcuk nyomait?
– Herman. Azt javaslom, diszting váljunk – mondta Furhag e, és úg y
tűnt, g ond nélkül lepereg róla Edelman ledorong olása. – Senki sem
akarja eltüntetni semminek a nyomait. Akkor nem ülnénk itt. Nem ig az?
A célunk ug yanaz. Ki akarjuk deríteni, mi történt. És ig en, nag yon is
elképzelhető, hog y hibásan ítéltük meg a veszélyt. De ez mit sem
változtat azon, hog y mi nyomozunk, amíg be nem bizonyosodik, hog y
valóban bűncselekmény történt. És hang súlyozom, nem akarjuk kizárni
mag ukat, csak ki akarjuk használni annak előnyét, hog y fű alatt
dolg ozhatunk. Ezt mindketten tudjuk, Herman. Abban a pillanatban,
ahog y mag uk akcióba lépnek, akár ki is plakátolhatjuk az eg észet, és
mag a meg én vég nélkül tarthatjuk a sajtótájékoztatókat.
– És ha nem meg yek bele ebbe?
– Bele fog menni. És hog y ne kelljen felesleg esen ezen fájdítania a
fejét, már meg is beszéltem Crimsonnal.
Fabian látta, hog y Edelmannak arcizma sem rándul. Pedig épp most
húzták ki a lába alól a talajt. Furhag e Edelman tudta nélkül felvette a
kapcsolatot a rendőrfőkapitánnyal, és eng edélyt kapott rá, hog y távol
tartsa őket a nyomozástól. Valószínűleg Crimson utasítására hívták ide,
és tájékoztják őket. Ez az eg ész leg inkább eg y hátbatámadáshoz
hasonlított.
De Fabian főnöke csak csendben ült ott, és eg yetlen rezzenéssel sem
árulta el, mi jár a fejében. Lassan előrehajolt, fél kézzel kinyitotta a
cig arettatárcáját, miközben a másikkal előkotorta a rég i Ronson
öng yújtóját, és mielőtt bárki közbeléphetett volna, a szivarka vörösen
felizzott. Sem Furhag e, sem a nyakkendősök nem szóltak semmit, és két
nag y slukk után Edelman az eg yik pohárba hamuzott.
– Hát jó. Ezek szerint vég eztünk. Várom a folyamatos tájékoztatást a
fejleményekről.
 – Természetesen. – Furhag e kezet nyújtott. – Mag a az első a listámon.
Tudja.
Edelman nem vett tudomást a felé nyújtott kézről, hanem Fabianhoz
fordult, aki felkelt, és elhag yta a kockát. Közben némán emlékeztette
mag át, hog y sohase fog adjon el főnöki beosztást.

A folyosók labirintusán át kifelé tartva Edelman ug yanolyan csendes

volt, mint a meg érkezésükkor. Nem lehetett tudni, hog y a lehallg atástól
fél-e, vag y csak túl mérg es ahhoz, hog y beszéljen, de Fabian is csendben
maradt, bár kavarog tak benne a kérdések.
Amikor kiértek a hóviharba a Polhemsg atanra, Edelman azt javasolta,
hog y üljenek be Fabian kocsijába, noha a taxija már várta. Átkeltek az
úttesten, Fabian kinyitotta az autót, beszállt, és beindította a motort,
hog y tudjon fűteni. Edelman az utasülésre telepedett, és eg yenesen a
hófedte szélvédőre szeg ezte pillantását.
– Nem tudom, tudod-e, de Grimås… – Edelman nag y leveg őt vett. –
Grimås rég i barátom, akivel még mindig jóban vag yok.
Fabian bólintott. Mielőtt ő az Ország os Rendőr-főkapitányság ra került
volna, Grimås Edelman főnöke volt. Aztán búcsút mondott a testületnek,
hog y a politikának szentelje mag át. Az osztályon mindenki tudta,
milyen g yümölcsöző volt kettejük eg yüttműködése. Edelman eg yetlen
alkalmat sem szalasztott el, hog y arról meséljen, hog yan dolg oztak
Grimåsszal annak idején. De hog y még mindig tartották a kapcsolatot, a
meg lepetés erejével hatott Fabianra.
– Van valami elképzelésed, mi történhetett? – kérdezte.
Edelman meg rázta a fejét.
– A leg rosszabbtól tartok… Ezért nag yon fontos, hog y kiderítsünk
mindent, amit lehet, mielőtt a Säpo takarítóbrig ádja túl messzire jutna.
– Vag yis azt hiszed, ők…
– Nem hiszek semmit. De Furhag e lenne az utolsó, akiben meg bíznék.
– Vag yis szerinted nyomoznunk kellene, annak ellenére, hog y Bertil
Crimson…
– Nem nekünk. Neked – szakította félbe Edelman, és Fabian felé
fordult. – Hadd fejtsem ki világ osan. Az osztályon csak te vag y képes
meg oldani ezt az üg yet. Ezt mindketten tudjuk.
– De hog yan kezdjek saját nyomozásba, amikor Bertil Crimson
kifejezetten…
– Ne hívjuk nyomozásnak. Úg y értem… Ha mi nem derítjük ki az
ig azság ot, akkor ki fog ja? A Säpo?
Fabian nem tehetett mást, bólog atott. Edelmannak határozottan ig aza
volt.
– Próbálj láthatatlan maradni, és amíg nem tudunk többet, csak
nekem jelentesz.
Edelman kiszállt a kocsiból, és olyan erővel vág ta be az ajtót, hog y
majdnem az összes hó lecsúszott az ablakokról. Fabian bekapcsolta az
ablaktörlőt, és a maradékot is letolta a szélvédőről.
Ig yekezett a vezetésre fig yelni, de a g ondolatai önállósították
mag ukat, és annyira lekötötte a történtek latolg atása, hog y vég ül
kénytelen volt meg állni a Norr Mälarstrandnál eg y parkolóban.
Leeng edte az oldalablakot, a hideg éjszakai leveg ő meg töltötte a
tüdejét.
Nem elég , hog y az ig azság üg yi miniszter rejtélyes körülmények
között eltűnt, Edelman titkos nyomozással bízta meg . És minél többet
törte rajta a fejét, annál világ osabban látta.
Hog y hol kezdje.
És kit keressen meg .
 4

Malin Rehnberg semmi másra nem vág yott jobban, mint eg y pohár
borra. Eg y testes, vörös Zinfandel mindenképpen előfeltétele lett volna
annak, hog y képes leg yen eltakarítani a marhaszeletet a tányérjáról.
Odahaza, Stockholmban az ég világ on semmi g ondja nem volt vele, hog y
lemondjon az alkoholról attól a pillanattól, ahog y teherbe esett. A vág y
mag ától meg szűnt. A dán főváros azonban a vég letekig fokozta. Vag y
talán az új kapcsolattartója a koppenhág ai bűnüg yiektől. Dunja
Houg aard-nak szemlátomást a leg kisebb problémát sem jelentette, hog y
eg y eg ész üveg g el benyakaljon.
Néhány óra leforg ása alatt eg ymásra találtak a szemináriumon, ahová
eg ész Európából érkeztek g yilkosság i nyomozók, hog y két zsúfolt napon
át határokon átívelve eg yüttműködjenek. Malin és Dunja g ondolkodás
nélkül úg y döntött, hog y eg ymás kapcsolattartói lesznek. Annyira
összemeleg edtek, hog y Malin felvetette, ebédeljenek eg yütt.
Most a nyhavni Barock étteremben ültek, és Malin kezdte kapiskálni,
miért a dán g yerekek kezdenek leg később beszélni a világ on. Dunja
Houg aard már az első pohár után elhag yta az ang ol nyelv biztonság os
kikötőjét, és dánra váltott, amelyet az elfog yasztott bor mennyiség ével
arányosan eg yre nehezebb volt meg érteni. Az elején Malin még
félbeszakította, ha valamit nem értett, de aztán eg ykettőre átváltott
mosolyg ásra és bólog atásra, miközben próbálta felfog ni az
összefüg g éseket.
De már ezzel is felhag yott. Olyan volt, mintha a szavak érthetetlen
masszává álltak volna össze, és Malin nemeg yszer azon kapta mag át,
hog y g ondolatban teljesen máshol jár. Azon tűnődött, mennyire irig yli
a dán nőt, amiért nem terhes, és annyi bort ihat, amennyit akar. Arról
már nem is beszélve, mennyire irig yli bordó farmerjét és a testét,
amelyen minden ott volt, ahol lennie kellett.
Malin g yűlölte a testét, amelyre már csak a mindent jótékonyan
eltakaró ruhák mentek rá, és bárkivel habozás nélkül cserélt volna.
Huszonöt kilót szedett fel, és még két hónap hátravolt.
Két átkozott, istenverte, rohadt hónap!
Hiába erőlködött, eg yetlen olyan pontot sem tudott felfedezni mag án,
amely nem duzzadt meg , nem fájt, nem pirult ki, és nem verítékezett.
Mintha problémák és panaszok kifog yhatatlan tárháza lett volna,
amelyet bármelyik pillanatban elboríthat a fájdalom. A hasát minden
reg g el és este olyan drág a krémmel keneg ette, hog y az áráról inkább
hazudott Andersnek, még is csíkos lett a bőre mindenhol, mintha
elg ázolták volna.
– Biztos nem akarsz eg y kis bort? – kérdezte Dunja dánul.
Malin felrezzent.
– Elnézést. Azt hiszem, nem értem.
– Kis bor – próbálkozott Dunja Houg aard svédül, és közben felemelte a
borosüveg et.
– Köszönöm, nem. Tudod, meg fog adtam, hog y eg y kortyot sem
iszom, amíg terhes vag yok.
– Jó, de miért? – Dunja őszinte érdeklődéssel nézett Malinra, aki azon
tűnődött, hog y talán eg y másik bolyg óra került, nem csak eg y másik
ország ba.
– Hát, nem tesz jót a mag zatnak. Az alkohol bekerül a méhlepényen
át…
– Tudod, mi tipikusan svéd?
– Mi?
– A reng eteg szabály és tilalom. Totál be vag ytok tojva. Most
komolyan. Mit árthat eg y kis bor?
Malin kénytelen volt nag y leveg őt venni, hog y uralkodni tudjon
mag án.
– Dániába talán nem jutott el a híre, de sok kutatás ig azolja, hog y a
mag zat nem fejlődik rendesen, és nő az ADHD kockázata, ha az anya
alkoholt fog yaszt. Eg yébként…
 – Ez eg yszerűen nem ig az. – Dunja ivott eg y korty bort, és Malin
szemébe nézett. – Dániában több ezer ötévest vizsg áltak meg , és semmi
különbség et nem találtak azok között a g yerekek között, akiknek az
anyja napi szinten ivott, és azok között, akiknek az anyja teljes
mértékben tartózkodott az alkoholtól.
– Hát ez furcsa. Minden nyavalyát ki tudnak mutatni ilyen
vizsg álatokkal. Az a lényeg , hog y…
– Tudod, mit g ondolok? Hm? – Dunja a mag asba emelte a mutatóujját.
– Azt g ondolom, hog y ha ma este iszol eg y kis bort, csak azt
kockáztatod, hog y a g yerekednek boldog anyja lesz.
– Hog yhog y lesz? Boldog vag yok. – Malin érezte, hog y nem tudja
tovább türtőztetni mag át, és elfog ja a bosszúság .
– Jól van, Malin. Bocsáss meg , kicsit berúg tam. De ezt eg yszerűen
meg kell mondanom.
– Hallg atlak. – Malin azon kapta mag át, hog y eg yszeriben minden
szót ért.
Dunja a szemébe nézett.
– Sajnos nem tűnsz boldog nak.
Malin nem tudta, mit mondjon, vag y hog yan reag áljon. Harag udnia
kellene, el kellene rohannia, meg kellene mondania az újdonsült dán
barátnőjének, hog y elmehet a francba az alkoholt dicsőítő
marhaság aival, és kereshet másik kapcsolattartót Stockholmban. Ha
Anders illetné a leg kisebb kritikával, szemrebbenés nélkül fog ná a
metszőollót, és levág ná a farkát.
De most meg mag yarázhatatlan oknál fog va eg yáltalán nem
harag udott meg . Ellenkezőleg .
– Jól van… – Kiitta a poharából az ásványvizet. – Akkor adj eg y kis
bort, a rosseb eg ye meg !
Felemelte az üres poharat, Dunja pedig nevetve töltött, miközben
intett a pincérnek, hog y kérnek még eg y üveg g el.
Koccintottak. Malin belekortyolt a borba, és valóság os kéj árasztotta
el.
– Istenem, de jó! – Ivott még eg y kicsit. – De eg yvalamiben tévedsz. És
nemcsak te, hanem minden dán. Svédország ban sincs több tilalom, mint
Dániában. Pont ellenkezőleg . – Újabbat kortyolt. – Nálatok például az
ember nem tartózkodhat addig a nyaralójában, ameddig akar. A Kan
Jang , vag yis eg y teljesen átlag os étrendi kieg észítő be van tiltva, és a
boltok vasárnap nem tarthatnak nyitva. Állami korlátozásokról beszélek.
– Jól van, jól van. Értem, hová akarsz kilyukadni, de…
– És az eg észben a leg jobb: tudtad, hog y a dán építőmunkásoknak
napvédőt kell kenniük a szájukra, ha a szabadban dolg oznak?
– Ez vicc.
– Nem! Ez az ig azság !
Nevetésben törtek ki, és Malin újra felemelte a poharát.
– Eg észség ünkre!
– Tudod, mit? Irig yellek a terhesség edért.
– Ha a dán szó, amit használtál, azt jelenti, irig y vag y, akkor szívesen
cserélek veled.
– Miért? Nem csodálatos?
– Mi csodálatos van abban, hog y az ember olyan lesz, mint eg y
elhízott kacsa, és fáj mindene? Ne érts félre. Semmi bajom a
g yerekvállalással. Tényleg semmi. És hog y ikrek lesznek, annak külön
örülök. Jobb minél hamarabb letudni a kisg yerekkort. De a terhesség …
Lehetek eg észen őszinte? Minden eg yes nappal jobban utálom.
– Nem mondod komolyan!
– Te mag ad mondtad az előbb. Hog y nem tűnök különösebben
boldog nak, szerinted miért? – Malin fél kézzel a hasára mutatott, a
másikkal fog ta a borospoharat. – Az első hetekben még viccelődtem a
férjemmel, Anderssel, hog y vállalja át valamelyiket: a terhesség et, a
szülést vag y a szoptatást. De ez most már nem vicc. Ha nem veszi át
valamelyiket, nem csinálom vég ig . Szóval fog add meg a tanácsomat, és
sose tedd tönkre terhesség g el a g yönyörű testedet, már ha szabad íg y
fog almaznom.
– Hát mostanában nem fog meg történni.
– Miért? Szing li vag y?
– Nem, de túl keveset dug unk a barátommal.
Mivel Malin nem értette a dán szót, kört formált a mutató- és
hüvelykujjával, majd átdug ta rajta a másik mutatóujját.
 Dunja bólintott.
– Próbáltuk meg beszélni, még időbeosztást is csináltunk, hog y
leg alább heti eg yszer sort kerítsünk rá, de szart sem seg ített.
– Szereted?
– Carstent? Persze. Nyáron összeházasodunk, és azt tervezzük, hog y
Silkeg borg -ba költözünk.
– Silkeborg -ba? Az nem Jütlandon van? Már bocsánat, de mit
keresnétek ott?
– Carsten átveszi az apja könyvelőcég ét.
– És te? Neked itt van a karriered.
– Hát, ig en, de… Úg ysem akarok teljes munkaidőben dolg ozni
kisg yerek mellett.
– Hallg ass ide, Dunja! – Malin mindkettejük poharába bort töltött.
– Vig yázz, nehog y túl sok leg yen!
– Most én beszélek – mondta Malin. – Ezt még sosem mondtam
senkinek, és vélhetően soha nem is fog om. De… Fig yelj! Ne szülj
g yereket! Főleg ne ennek a Carstennek, vag y hog y hívják.
– Hog y mondhatsz ilyet? – Dunja letette a poharát.
– Meg mondom én neked a frankót. Ha az ember mellett eg y olyan test
fekszik az ág yban, mint a tiéd, furcsa, ha túl kevés a dug ás.
– Ebben biztos vag y?
– Mármint Carsten vag y titokban homoszexuális, vag y nem szeret. És
a kérdés az, hog y te szereted-e őt.
– Persze, szeretjük eg ymást. Hog y képzeled, hog y idejössz, és…
– Csak azt mondom, amit látok.
– És mit látsz?
– Látok eg y nőt, aki… aki… Hát ig en, ez mag áért beszél. Ez az eg ész
Carsten-üg y teljesen… – Malin elhallg atott, mert hirtelen rájött, milyen
vékony jég re merészkedett. Letette a poharat, és a szájához kapta a
kezét. – Jaj, istenem, ne harag udj!
Nem ez volt az első alkalom, hog y ami a szívén volt, az a száján. De
most először történt olyasvalakivel, akit alig ismert.
– Bocsáss meg … Undskyld. Mindent visszaszívok. Nem akartam a
lelkedbe g ázolni… Istenkém, de hülye vag yok! Nem tudom, mi ütött
belém.
– Talán csak eg y kicsit sok volt a jóból?
– Valószínűleg . Ráadásul a hormonjaim is mindig meg tréfálnak
mostanában. Jobb, ha távol tartod mag ad tőlem. Bárcsak én is íg y
tehetnék!
Dunja nevetésben tört ki, és koccintásra emelte poharát.
 5

Fabian Risk az Arcade Fire Black Mirror című számát hallg atva nézte a
Riddarfjärdent, amelynek vizében a Södermalm dombjain világ ító több
ezer ablak fénye tükröződött. Lenyűg özte a látvány. A víz, mintha forró
lenne, csábítóan és hűtlenül párolg ott.
Un! Deux! Trois! Dis: Miroir Noir![1]
Pedig már ideje lett volna, hog y a fjord befag yjon.
Letekerte a hang erőt, és meg kereste a számot. Csak két cseng ést
kellett kivárnia.
– Szia! Hát nem teg nap volt!
– Nem, már majdnem két éve, hog y kiszálltál. Bocs, hog y ilyen későn
hívlak – mondta, pedig a nő hang ja mindennek tűnt, csak fáradtnak
nem.
– Semmi vész. Gyerek még az idő, és hát ismersz.
– Mit tudom én, lehet, hog y jó útra tértél, családot alapítottál, és
korán kelő pacsirta lettél.
Hallotta, ahog y a nő felnevet a vonal másik vég én. Hog y Niva
Ekenhielm családot alapítson, leg alább olyan valószínűtlen volt, mint az
élet a Holdon. Hat éven át voltak kollég ák az Ország os Rendőr-
főkapitányság on, ahol a nő informatikai szakértőként, más néven sci-fi
zsaruként dolg ozott, ahog y akkoriban hívták. Inkább szabály volt, mint
kivétel, hog y Niva akkor is bent marad, amikor már mindenki
hazament, és éjszakába nyúlóan melózik, majd reg g el, amikor az
emberek szálling ózni kezdenek, távozik.
Fabian számtalanszor töltötte vele az éjszakát az osztályon. Vag y
azért, mert a folyó nyomozástól nem jött álom a szemére, vag y csak
mert az íróasztalán akart rendet rakni.
 Sonja minden alkalommal annyira féltékeny lett, hog y az már a
kapcsolatuk széthullásával fenyeg etett. És bizonyos fokig Fabian meg
tudta érteni. Nivának volt kisug árzása, és a külseje is jócskán átlag
feletti volt. Ráadásul a viselkedésében is volt valami. Kezdetben Fabian
azt hitte, minden férfival ilyen. De hamarosan rájött, hog y flörtöl vele.
Annak ellenére, hog y világ osan értésére adta, nem érdekli a dolog , Niva
folytatta a célozg atásokat, és eg yre kevésbé rejtette véka alá szándékait.
De ezúttal Fabian akart tőle valamit.
– Mit tehetek érted, Fabian? Csak nem váltál el?
– Nem, itt azért még nem tartunk. – Fabian azonnal meg is bánta,
amit mondott, és ig yekezett eg y nevetéssel menteni a dolg ot. – De félre
a tréfát! A seg ítség edre van szükség em valamiben, amit titokban kellene
tartani.
– Nem várhat holnapig ?
– Nemig en.
Tekintetét a Riddarfjärden túlsó partján álló Münchenbryg g eriet
konferenciaközpontra szeg ezte, és elkezdte meg számolni, hány
ablakban ég fény, miközben azt hallg atta, hog yan járkál Niva fel és alá a
mag as sarkújában a recseg ő parkettán.
– Jól van. Mondd!

[1] Egy! Kettő! Három! Mondd: fekete tükör!

 6

Karen Neuman félt a sötétben, amióta az eszét tudta. Kiskorában hitt az

ág y alatt és a füg g öny mög ött elbújó szörnyekben, ezért mindig ég nie
kellett eg y lámpának, amikor aludt. A szülei úg y g ondolták, ez teljesen
természetes az ő korában, és meg voltak g yőződve róla, hog y majd
kinövi. Ehelyett csak súlyosbodott a probléma, és tizenéves korára Karen
olyan komoly alváshiányban szenvedett, hog y altatókat kellett szednie.
Most már nem hitt az ág y alatt rejtőzködő szörnyekben, de a sötéttől
való félelem nem eng edett a szorításából, és altató nélkül nem bírta
volna. De azon a g yóg yszerek sem seg ítettek, hog y beköszöntött a dán
tél, és minden nappal hosszabb lett a sötétség .
Ráadásul eg y rég i, favázas házban laktak. Persze nag yon szép ház volt,
és a kilátás az Öresundre pazar. Leg alábbis mindenki ezt mondta. Ám
Karen sosem tudta élvezni, mert akárhog y csűrte-csavarta a dolg ot,
nem a teng er volt a közvetlen szomszédjuk, hanem a sötétség .
A sokórányi terápia és a kültéri világ ítás, amelyért Aksel eg y kisebb
vag yont fizetett, enyhítettek kicsit a mellkasára nehezedő nyomáson. De
még távolról sem volt vég e. Leg alább már eg yedül mert maradni
otthon, amikor Akselnek esti műsora volt a TV2-nél. Heti háromszor.
Ám a házban minden lámpának ég nie kellett. Ehhez Karen rag aszkodott,
hiába panaszkodott Aksel a mag as villanyszámla miatt.
De ezen az estén a nyomás a mellkasában erősebb volt a szokásosnál.
Már akkor érezte, hog y van valami a leveg őben, amikor nem sokkal
kilenc után hazaért jóg áról. Először a sportkocsit vette észre, amely
kissé távolabb, a Gammel Strandvejon parkolt. Eg y parkoló autóban
önmag ában még nincs semmi különös. Ellenkezőleg , teljesen
mindennapos volt, hog y az emberek meg álltak itt, és sétáltak eg yet a
parton. De nem télen. Az pedig határozottan nem volt mindennapi,
hog y eg y svéd rendszámú kocsi bukkanjon fel Tibberupban, noha a
település csak pár kilométerre északra feküdt Louisianától.
Még is ott állt.
Órákkal sötétedés után.
Ahog y a pszichológ ussal meg beszélték, Karen nem hag yta
eluralkodni mag án a félelmet, és nyug odt léptekkel vág ott át a kerten a
ház felé. De amikor a kinti világ ítás nem kapcsolódott fel, hiába ug rált
és hadonászott a mozg ásérzékelő előtt, teljesen eluralkodott rajta a
pánik, és a pulzusa kétszeresére szökött fel. Tiszta erőből az ajtóhoz
rohant, kinyitotta, és remeg ő ujjakkal kikapcsolta a riasztót.
Idebent leg alább működött a világ ítás, amikor a távirányítóval
minden lámpát felkapcsolt. Aztán bement a konyhába, felforralt eg y
nag y pohár vizet, belefacsart eg y citromot, tett bele eg y csipet himalájai
sót és mézet, hog y helyreállítsa a szervezete eg yensúlyát a bikram jóg a
után. Talán csak kiment eg y biztosíték, g ondolta, és érezte, hog y lassan
meg nyug szik.
– Biztos semmi különös – ismételg ette fennhang on, miközben bement
a nappaliba, ahol felkapta a tabletet az íróasztalról, és meg kereste Lisa
Nilsson dalait, az ő hang ja valahog y mindig meg nyug tatta.
A plafonba rejtett hang falakból áradni kezdett a zene, és Karen arra
g ondolt, hog yan g yőzködte Aksel a mennyezeti hang szórók előnyeiről.
Most már a világ ért sem mondott volna le a lehetőség ről, hog y a
fürdőszobában is hallg athassa a zenét, miközben forró fürdőt vesz.
Levette a jóg aruháját, feltűzte a haját, belemerült a jacuzziba, és
hag yta, hog y a vízsug arak átmasszírozzák testét. Behunyt szemmel
élvezte.
– Biztos semmi különös – ismételte, és a tőle telhető leg jobb svéd
kiejtéssel énekelni kezdte a Himlen runt hörnet című számot. Csak egy lépés
a mennyország.
Aksel szólt, hog y valószínűleg a vesterbrói lakásban fog éjszakázni, és
csak holnap reg g el jön haza, mert az esti műsor vendég eivel minden
bizonnyal innia kell pár italt adás után. Karennek meg g yőződése volt,
hog y kibírja eg yedül az éjszakát. Fürdés után felturbózza a teg napi
csirkesalátát eg y kis quinoával, letelepszik a tévé elé, és annyi Mad Men-
epizódot néz meg , amennyit csak bír, holott jól tudja, Aksel azt várja,
hog y az ő műsorát nézze.
De amint Lisa Nilsson elhallg atott, a bizonytalanság visszakúszott
belé. Rosszul hallotta, vag y tényleg eg y ajtó csukódott be az
előszobában? Nem lehet Aksel. Az adás még el sem kezdődött. Karen
kikapcsolta a masszázst a jacuzzin, majd a tabletért nyúlt, hog y
meg állítsa a zenét a következő szám előtt. De csúszott a keze, és Lisa
újra énekelni kezdett. Aldrig, aldrig, aldrig. Soha, soha, soha.
Karen g ondolatai eg ymást kerg ették. Bezárkózzon a fürdőbe, vag y
merészkedjen ki, és nézze meg , tényleg van-e valaki a házban? Kiszállt a
jacuzziból, és meg törölte a kezét, hog y ki tudja kapcsolni a zenét. Olyan
hirtelen lett csend, hog y Karen összerezzent. Eg ész teste meg feszült,
mint eg y rug ó, és meg int ötévesnek érezte mag át.
Ötéves volt, és eg y szörny lapult az ág y alatt.
A fürdőszoba ajtajához surrant, és rátapasztotta a fülét, de csak a saját
léleg zetvételét hallotta. Bár félt, lenyomta a kilincset, és résnyire
nyitotta az ajtót. Olyan hang osan nyikorg ott, hog y belesajdult a füle.
Pedig annyit nyag g atta Akselt az ajtó miatt, hog y a vég én már nevettek
rajta.
Lehet, hog y még is Aksel az. Lehet, hog y valamiért elmarad az adás.
Karen kidug ta a fejét az ajtón, és a férje nevét kiáltotta. Nem kapott
választ. De mit várt? Eg yedül van itthon.
Vag y nem?
Újra próbálkozott, ezúttal hang osabban, de ismét csak a csend felelt.
Csupán képzelte az ajtócsukódást. Túl élénk a fantáziája, ahog y az apja is
meg mondta.
Meg rázta a fejét, és úg y döntött, folytatja a fürdést. De amint visszaült
a vízbe, rög tön meg is bánta, ezért meg int kiszállt, és meg törölközött.
Amikor kész volt, g ondosan bekente a testét testápolóval, főleg a heg
körüli részeket, amelytől mindig lelkiismeret-furdalása támadt, amikor
meztelenül állt a tükör előtt, hiába telt már el több mint tíz év.
Ráadásul nem úg y tűnt, mintha az érzőideg ek valaha is
meg g yóg yulnának. A forradás környéke zsibbadt és érzéketlen volt, és
ha valahol vég ig húzta az ujját, teljesen máshol érezte. De nem
panaszkodott. Mindennek ára van.
Felvette a selyemkimonóját, és a Himlen runt hörnet dallamát fütyülve
kiment a fürdőből, majd a konyha felé indult. Az előszobában szokás
szerint farkasordító hideg volt, és elhatározta, hog y addig rág ja Aksel
fülét, amíg az bele nem meg y, hog y ott is meg csináltassák a
padlófűtést. De most még a szokásosnál is jobban fázott. Meg állt lépés
közben, és a bejárati ajtó felé fordult, amely résnyire nyitva állt. Nem
zárta be rendesen? Mindig bezárta, fényes nappal is.
Csakhog y nag yon zaklatottan ért haza. Előbb az a parkoló autó, aztán
nem működött a kültéri világ ítás. Biztosan nem fig yeltem, g ondolta, és
odalépett, hog y becsukja az ajtót. A biztonság kedvéért ellenőrizte is,
hog y jól be van-e zárva, mielőtt folytatta volna útját a konyha felé, ahol
elkészítette a salátát, és csinált eg y üveg szódát. Mindent tálcára pakolt,
és bevitt a nappaliba. A telefon cseng ése törte meg a csendet.
Letette a tálcát, és a készülékhez ment. Nem vette fel, csak rábámult,
mintha a g ondolatai erejével elnémíthatná. De a telefon nem
eng edelmeskedett.
Vég ül összeszedte a bátorság át, és felemelte a kag ylót.
– Halló!
– Miért nem vetted fel?
– Aksel? Te vag y az?
– Miért, mit hittél? Vag y ezerszer hívtalak a mobilodon. De…
– A mobilomon? – Karen csak ekkor eszmélt rá, hog y fog alma sincs,
hová tette a telefont.
– Csak azt akartam kérdezni, minden rendben van-e, és nem g ond-e,
hog y a városban alszom.
– Tényleg muszáj?
– Drág ám… Tudod, mi van. Néhány vendég rag aszkodik hozzá, hog y
adás után beüljünk valahová, és Casper is ilyen.
Karen meg int hallani vélt valamit az előszobából. De ezúttal nem eg y
ajtó nyílását és csukódását, hanem valami mást. Mintha valaki elg urított
volna valamit. Vag y csak a szél fújt odakint?
– Ne harag udj, nem hallottam. Mit mondtál?
 – Nem fontos. Menj, és feküdj le, holnap viszek friss kenyeret.
– Jobban szeretném, ha hazajönnél… Kérlek, nem jönnél haza most
rög tön?
– Most? Még is hog yan? Nyolc perc múlva adás.
– Tudom, de… Az van, hog y van valami… Vag y valaki. Nem tudom.
Nem jönnél haza? Kérlek, kérlek szépen, könyörg ök.
– Drág ám, ezt már ezerszer meg beszéltük. Tudom, hog y rossz a
sötétben. Mindenkinek rossz. De nincsenek szörnyek az ág y alatt,
esküszöm. Sosem voltak, és soha nem is lesznek. Jól van? Karen…
Kapcsold be a tévét, és eg ykettőre otthon leszek.
– Jó.
– Le kell tennem. Szeretlek, holnap találkozunk.
A kattanás után Karen eg y sóhaj kíséretében letette a telefont, kiment
az előszobába, és körülnézett. Nem látott semmi különöset. Amíg le nem
pillantott a padlóra. A bejárati ajtótól a folyosó vég éig átlátszó
védőfóliát terítettek le.
– Hahó! – kiáltotta Karen, de nem kapott választ.
A fóliát követve befordult a sarkon, és vég ig ment a néma folyosón.
– Ki az? Hahó!
A lába alatt zörg ő nejlon hang jától eltekintve teljes volt a csend.
Meg lepődött rajta, hog y nem kezdett el az ellenkező irányba szaladni,
de mintha belefáradt volna az örökös félelembe és a menekülésbe a
kicsit is kellemetlen dolg ok elől. Most mintha jobban harag udott volna,
mint amennyire félt. Mindeg y, milyen szörny jutott be az otthonába, a
szemébe akart nézni.
Merjen szembenézni a félelmeivel, mondog atta mindig a
pszichológ usa.
A fólia a hálószobájukban folytatódott. Karen meg állt és körülnézett.
Attól, amit látott, kicsit sem lett okosabb. A nejlon vég ig kíg yózott a
padlószőnyeg en, fel a franciaág yra.
– Hahó! Van itt valaki? Ha ig en, jöjjön elő! Jöjjön elő, ha mer! Nézzen a
szemembe! – Várakozás közben érezte, hog y remeg a lába. – Gondoltam!
Ha arra kerül a sor, inába száll a bátorság a!
 Semmi sem látott. Csak a fóliát a lába alatt és az ág yon. Viszont
hallott valamit. Sziszeg ő hang ot a háta mög ül, és amikor meg pördült,
látta, hog y fehér füst szivárog a ruhásszekrény ajtaja mög ül. Eszébe sem
jutott menekülni. A szekrényhez lépett, mintha nem lenne más
választása.
Abban a pillanatban, ahog y kinyílt az ajtó, tudta, hog y mindvég ig
ig aza volt.
Amit érzett. Amit sejtett. Amiért nyug talankodott és ag g ódott.
Minden ig az volt.
A szekrényből fekete ruhát és bakancsot viselő alak lépett ki,
g ázmaszkkal az arcán.
– Ki mag a, és mit keres itt? – Karen könnyekben tört ki, és érezte,
ahog y a lába meg rog g yan alatta. – Válaszoljon! Kérem, válaszoljon… Mit
akar? Mit keres itt?
De a látog ató nem felelt.
Csak a sziszeg ő léleg zetvétel hallatszott a maszk mög ül.
Karennek soha többé nem kell félnie.
 7

Fabian Risk két kézzel fog ta a kormányt, és az eg yre erősödő hóviharban

kinavig ált Stockholmból, miközben ig yekezett meg szabadulni a
kellemetlen érzéstől, hog y olyasvalami felé tart, aminek a horderejét fel
sem tudja becsülni. Hog y vissza kellene mondania a meg bízatást, és
haza kellene mennie a g yerekeihez.
De ennek a feladatnak nem fordíthatott csak úg y hátat. Edelman
kifejezetten őt szemelte ki rá, és elég jól ismerte mag át ahhoz, hog y
tudja, teljesen mindeg y, hány vészjelző lámpa villog a fejében, nem
hátrál meg . Az ig azság üg yi miniszter teg nap délután nyom nélkül
eltűnt, és Edelmanhoz hasonlóan Fabian sem hitt a Säpo derűlátó
elméletében, miszerint a miniszter önszántából vált köddé, és
eg ykettőre újra előkerül.
Biztosan történt valami.
A headsettel hazatelefonált, de hívását csak a saját hang ja fog adta az
üzenetrög zítőn, amely felszólította, hog y mondjon valamit a sípszó
után. Üzenetet hag yott Matildának és Theodornak, közölte velük, hog y
kicsit később fog hazaérni, mint g ondolta, és feküdjenek le. Amit már
biztosan meg is tettek. Már elmúlt fél tizenkettő, g ondolta Fabian, és
betette Harold Budd és Brian Eno The Pearljét a CD-lejátszóba.
A The Pearl távolról sem volt a kedvenc albuma, de ez volt az eg yik
első saját CD-je, ezért mindig különleg es helyet fog lalt el a
lemezg yűjteményében – mint a leg több, amelyben Eno keze benne volt
–, és ma jobban tetszett neki, mint máskor.
Áthajtott a Drottning holmsbronon, miközben az utasteret betöltő
hang ulatos zong oraszót hallg atta, amelytől a hópelyhek odakint inkább
tűntek eg y külön bejáratú mag ánszínház kellemes díszletének, mint
viharnak. Ha az idő nem javul hamarosan, kérdéses, hog y haza tud-e
eg yáltalán majd jutni.
Folytatta az útját az Ekeröväg enen a Rörbyväg en felé, ahol balra
fordult, és ötven méter után meg állt eg y udvarházszerű épületnél,
amely előtt számos autó parkolt. Az eg yiknek, eg y piros Mazda RX-8-
nak fel volt kapcsolva a fényszórója. Fabian a hóviharon át odasietett.
Alig ült be az utasülésre, Niva eg yesbe tette a kocsit, és kikanyarodott az
útra.
– Kurva eg y idő – mondta, és úg y g yorsított, mintha nem lenne
holnap. – Amúg y szia!
– Szia! Menő kocsi.
– Ilyen időben inkább olyan, mint eg y jég en táncoló őzike, nem kocsi.
A tiéd biztos sokkal jobb, de nem akarom, hog y felfig yeljenek ránk.
– De biztos, hog y jó ez íg y neked?
– Ööö… Különben miért volnék itt, ahelyett, hog y a meleg Spy Barban
ücsörög nék?
– Természetesen azért, hog y találkozz velem – mondta Fabian
mosolyog va.
Niva felnevetett, jobbra kanyarodott, és meg állt eg y zárt kapu előtt,
amelyen ez a felirat állt: Honvédelmi Rádióállomás.
– Vicces vag y – mondta, majd meg nyomott eg y kis távirányítót, mire
a kapu kinyílt. – De tök véletlenül ma este randim van, úg yhog y nem
érek rá eg ész éjjel – folytatta, és már le is parkolt.
Mire Fabian válaszolhatott volna, kiszállt.
Átvág tak a havon az eg yik jelleg telen épület bejárata felé, és Fabian
csak most vette észre Niva belőtt frizuráját, szőrmekabátját, mag as
sarkúját és az aranyosan csillog ó, rövid szoknyáját. Tényleg bulizni
meg y, miután vég eztek. Fabian már nem is emlékezett rá, mikor
bulizott utoljára. Főleg hét közepén.
Niva lehúzta a belépőkártyáját, beütött eg y hosszú kódot, majd kitárta
az ajtót. Fabian az ajtón lóg ó Üzemtámogatási részleg tábla felé biccentett.
– Nem a technológ iafejlesztési osztályon vag y?
– De – felelte Niva, és lesietett eg y lépcsőn –, de most inkább ezt az
utat választom.
 Annak ellenére, hog y Niva mag as sarkút viselt, Fabian alig tudott
lépést tartani vele. Elámult rajta, hog y az épület föld feletti része csak a
jég heg y csúcsa. Néhány emelettel lejjebb Niva újra lehúzta a
belépőkártyáját, kinyitott eg y vaskos vasajtót, és eltűnt a sötétben.
Fabian nem tehetett mást, követte a cipősarkak kopog ását a
betonpadlón, míg nem a plafonon kig yulladtak a fénycsövek, és íg y már
látszott, hog y az átjáró valamivel hosszabb száz méternél. Eg y újabb
súlyos vasajtó és liftezés után meg érkeztek a Technológiafejlesztési
részlegre.
Ez volt a Honvédelmi Rádióállomás leg inkább nag yra becsült
részleg e, de a széles nyilvánosság vajmi keveset tudott róla. Az
különböztette meg a többitől, hog y nem vonatkoztak rá a bíróság i
döntések, és többé-kevésbé korlátlanul lehallg athattak bárkit, amíg rá
lehetett fog ni, hog y a „technológ iafejlesztés” érdekében teszik.
– Jól van. Szóval az ig azság üg yi miniszter. – Niva már le is telepedett
az ablaktalan helyiség eg yik íróasztalához, és bekapcsolta a monitort,
amely a látómezejük java részét kitöltötte. – Nincs meg véletlenül a
mobilszáma?
– Nem ezért vag yunk itt? – kérdezte Fabian, és kihúzott eg y széket
Niva mellett.
A nő vállat vont.
– Te hívtál eng em, nem én tég ed. – Beírt eg y halom parancsot, és
klikkelg etett eg y sort, aztán felvillant a telefonja kijelzője. – Szia! Bocsi,
de seg ítenem kell eg y rég i barátomnak, úg yhog y kicsit később érek
oda… Persze… Ig en, meg íg érem… Oké… Szia!
Letette a mobilt, és beírta a keresőmezőbe Carl-Eric Grimås nevét.
– A randipartner?
– Aha…
– Bepöccent a fickó?
– Ki mondta, hog y fickó?
– Ja, bocs! Én…
Niva Fabianra vig yorg ott, ami azt is jelenthette, hog y csak hülyíti. Ez
rá vallana, g ondolta Fabian, és a monitor felé biccentett, amelyen most
nevek sorakoztak.
 – Hol jársz?
– A Säpo rendszerében, a személyvédelemnél – mondta Niva, és
áthúzta a miniszter titkos mobilszámát a szomszédos monitor
keresőmezejébe.
Aztán a „Lokalizálás” g ombra kattintott, mire eg y kis animáció
jelezte, hog y a keresés folyamatban van. Eg y másik monitoron
meg jelent Stockholm térképe, amely eg yre nag yobbra nőtt, és néhány
perc után eg y villog ó pont tűnt fel a Kanslikajen mellett a vízen.
– Itt volt a telefonja utoljára?
Niva bólintott.
– Ma három óra huszonhatkor.
Két perccel azután, hog y eltűnt a Képviselőház kijáratánál. Ez azt
jelenti, hog y közvetlenül oda ment, és meg szabadult a mobiljától, vag y
vízbe ug rott. De miért tett volna ilyet? Van eg yszerűbb módja is az
öng yilkosság nak, mint a délután közepén a jeg es vízbe ug rani. Vag y
összefutott valakivel útközben?
– Azt meg tudjuk nézni, hog y telefonált-e ebben az időben?
Niva bólintott, és az eg yik képernyőre odavarázsolt eg y g rafikont,
amely a miniszter telefonjának aktivitását mutatta három óra huszonhat
perc előtt.
– Volt néhány hívása délelőtt, amikor még a Rosenbadban volt.
– Tudjuk, kivel beszélt?
– Ig en, de amennyire látom, semmi rendkívüli. Alapvetően. Volt eg y
rövid beszélg etése Herman Edelmannal nem sokkal kilenc előtt.
– Edelmannal? – visszhang ozta Fabian, mert nem értette, miért nem
szólt erről a főnöke. – Másvalakivel?
– Ig en, tizenhárom perccel később felhívta az izraeli nag ykövetet, de
letette, mielőtt az felvehette volna, aztán fél tízkor beszélt Melvin
Stenberg -jel, a Säpo személyvédelmi felelősével.
– Ig en, ig en! Úg y döntött, g yalog meg y át a parlamentbe, biztosan
arról volt szó.
– Aztán van itt pár beszélg etés más miniszterekkel és a minisztérium
kabinetfőnökével. De semmi izg almas.
– És nem rög zítik valahol ezeket a beszélg etéseket?
 Niva elnevette mag át.
– Túl sok Orwellt olvastál.
– Lehet, de most az ig azság üg yi miniszterről beszélünk, és az ő
hívásai kiemelten érdekesek lehetnek nektek.
– Hog yne. De nekünk is meg vannak a határaink. Viszont
kinyomtathatom neked a hívások listáját, az időpontokat és a
beszélg etőpartnereket. És akkor készen is vag yunk.
– Készen vag yunk? – ismételte Fabian, miközben a miniszter
telefonhívásait tanulmányozta.
– Ig en. Mit fog szólni Sonja, ha bezár minket ide a hó? – Niva felkelt,
és eg y kattog ó nyomtatóhoz lépett. – Vag y nem íg y hívják a
feleség edet?
– De. Viszont… – Fabian elnémult, mert rájött, hog y mindjárt belesétál
a csapdába.
Bár Nivának randija volt, játszott vele. Mintha meg szimatolta volna a
házasság uk válság át, és ug rásra készen állna kimeresztett karmokkal.
– Viszont mi? – Niva mosolyog va sétált vissza Fabianhoz.
– Ez mi? – Fabian az eg yik monitor felé fordult, és két hívásra meg a
mellettük álló időpontokra mutatott. – Mindkét hívás három óra
huszonhat után futott be.
– Ig en, de nem vette fel.
– Vag yis valakik azután próbálták hívni, hog y a telefonja vízbe esett…
Meg tudjuk nézni, kik voltak azok?
Niva sóhajtott eg yet, és az órára lesett. A mosolya lehervadt.
– A kedvemért.
– De ára van. Csak hog y tudd. – Fabianra pillantott, leült a székébe, és
mag a elé húzta a billentyűzetet. – Az első hívó száma sajnos titkos,
három óra huszonnyolckor próbálkozott.
– Vag yis semmit sem tudsz mondani róla?
– De, csak nem most. Ezen dolg ozni kell.
– Oké. És a másik? A három óra harmincötös?
– A szám… eg y bizonyos Sten Gustavssoné, és… – Niva ujjai a
billentyűkön táncoltak, mintha világ életükben ezt csinálták volna, és
Fabian rájött, hog y még mindig csodálja azokat, akik tudnak úg y írni,
hog y közben nem veszik le a szemüket a képernyőről. – Sofőr a
Rosenbadnál.
– Aha… Grimåst várta, és nem tudta, hol lehet – mondta Fabian. – És ez
mit jelent?
Pár számjeg yre mutatott a g rafikonon.
– Azt jelöli, meddig élt a vonal. Sten Gustavsson rög tön letette,
miután a hang posta bekapcsolt.
– De a névtelen hívó nem – mondta Fabian, és közelebbről is
szemüg yre vette a g rafikont. – Huszonnég y másodperc. Ez elég ahhoz,
hog y rámondjon eg y üzenetet. Szerinted nem?
Nivához fordult, aki szó nélkül vállat vont. De Fabian nem hag yta
mag át, tovább bámult rá, míg nem a csend kínosan hosszúra nyúlt.
– Jól van – mondta Niva a fejét rázva. – De aztán itt a vég e, fuss el véle.
– Persze, persze – felelte Fabian, és a kinyomtatott híváslistát nézte,
amíg Niva tovább dolg ozott.
Pár perc múlva elkészült, és lejátszotta az üzenetet.
Carl-Eric Grimås pillanatnyilag nem tudja fogadni a hívását. Hagyjon üzenetet,
vagy küldjön e-mailt.
„Szia! Én vag yok az… – hallottak eg y női hang ot. – Tudom, hog y nem
volna szabad ezen a számon hívnom. De már sokszor próbáltam a
másikon, és nem vetted fel, és ha hiszed, ha nem, nekem is van életem.
Nem csak neked. Annyira szar…”
Eg y kattanás, és a hívásnak vég e szakadt.
Niva Fabianhoz fordult.
– Te is azt hallottad, amit én?
Fabian bólintott.
Grimåsnak volt eg y másik mobilja is.
 8

Dunja Houg aard a hóval dacolva vég ig kerekezett a Gothersg adén

Koppenhág a központjában. Ám amikor eszébe jutott, hog y járt Carsten
három évvel ezelőtt eg y elázott éjszakán a Vesterbrón, úg y döntött,
inkább leszáll, és tolja a biciklit.
Carsten rosszul mérte fel a padkától való távolság ot a H. C. Ørsteds
Vejon, és arccal az aszfaltra zuhant. De ahelyett, hog y meg várta volna a
seg ítség et, felkelt és továbbtekert, mintha mi sem történt volna. Csak
másnap reg g el fedezte fel, hány fog át hag yta ott, az arca eg y része meg
úg y festett, mintha ledarálták volna eg y húsdarálón. Azóta nem ivott
eg y kortyot sem.
De Dunját nem lehetett ezzel vádolni. Ahog y az új kapcsolattartóját,
Malin Rehnberg t sem, ami azt illeti. Az este várakozásokon felül jól
sikerült, és őszintén szólva Dunja már rég nevetett ennyit.
Kezdetben a svéd rendőrnő pont olyan karót nyelt és unalmas volt,
mint a többi svéd, akihez korábban szerencséje volt. De némi bor után
mintha kicserélték volna. Kiderült, hog y van humora, és nem szeret
köntörfalazni. Dunja örült, hog y a jövőben rendszeresen kapcsolatban
lesznek. Pár év alatt talán össze is barátkoznak.
Még is volt valami, ami nem hag yta nyug odni. Ig azából pontosan
tudta, mi az, de ettől nem lett könnyebb. Azt, hog y Malin ajtóstul
rontott a házba, és kerek perec kijelentette, hog y Carsten nem szereti,
annak tudta be, hog y fél éve nem ivott bort.
A g ond az volt, hog y nem tudta kiverni a fejéből a dolg ot, noha
teljesen biztos volt benne, hog y Carstent és őt eg ymásnak teremtették.
Persze voltak problémáik. De kinek nincsenek? Milyen g yakran
szexelnek eg yáltalán az emberek? Most őszintén. Carsten és ő örökre
eg yütt maradnak, ebben sosem kételkedett eg y pillanatig sem.
 Eg észen ma estig .
De most már nem tudta, mit hig g yen. Annak a puszta g ondolatát sem
bírta elviselni, hog y Malinnak csak eg y eg észen kicsikét is ig aza lehet.
Talán mert még mindig részeg vag yok, tűnődött, miközben továbbment
a Nørreporton, ahol az erősödő vihar hópelyhekkel bombázta.
Amikor belépett a Blåg årdsg ade 4-es számú házában található lakásba,
úg y nézett ki, mint a hószörny a Tintin kalandjaiban. Szokásához híven
nem öltözött elég meleg en. Csak nehog y meg int felfázzon!
A nappaliban ég ett a lámpa, és a hifiből Carsten eg yik kedvenc zenéje
szólt. Valami klasszikus, amelyet Dunja már vag y ezerszer hallott, de
még mindig nem jeg yezte meg a címét. Vag yis Carsten fenn volt, és
dolg ozott.
Normál esetben bement volna hozzá köszönni, aztán meg kérdezte
volna, van-e tea, vag y főzzön. De ma este nem. Ez az este más lesz, és
Dunja majd jól meg mutatja annak a terhes svédnek, mennyire szeretik
ők eg ymást Carstennel.
Ezért a lehető leg halkabban beosont a fürdőszobába, becsukta az ajtót,
de nem zárta be, mert az öreg zár kattanása leleplezte volna.
Beállt a zuhanyzóba, és meg nyitotta a vizet. Miután beszappanozta és
leöblítette mag át, elővette a borotvahabot és a borotvát, és nekiállt
szőrteleníteni.
Már sokat g ondolkodott rajta, és olvasta is, hog y a férfiak többség e
szereti ezt. De sosem merte meg lépni, ma viszont úg y határozott, most
vag y soha. Amikor teljesen leborotválta mag át, és meg törölközött,
odaállt a tükör elé a fürdőszobaszőnyeg re, és bekente a testét olívás
krémmel, amelyet Carsten hozott neki a leg utóbbi stockholmi útjáról.
Hog y a meleg fürdő, a g ondolatok vag y a g ondos kezek tették-e, nem
tudta. Mindenesetre amikor mag ára kapta a kimonóját, elhag yta a
fürdőt, és bement a nappaliba, ahol Carsten az íróasztalnál ült a
képernyőre szeg ezett tekintettel, vad vág yakozás fog ta el.
A férfi még mindig nem vette észre, hog y Dunja ott van. Ezért a nő
meg rag adta az alkalmat, és tüzetesen szemüg yre vette. Jól nézett ki,
mindig is jól nézett ki. Bár be sem tette a lábát az edzőterembe,
sportosnak látszott. Dunja csak a bajszát nem szerette, amelyhez Carsten
az utóbbi hónapokban rag aszkodott. Nem állt jól neki, és Dunjának
meg g yőződése volt, hog y ezt Carsten is tudja, csak bosszantani akarja.
– Szia, szívem! – mondta, és odament a férfihoz.
– Szia! Már meg is jöttél? – kérdezte Carsten, anélkül hog y levette
volna a szemét az árfolyamokról.
– Aha… Tudod, mit csináltam?
– Nem úg y volt, hog y azzal a svéd rendőrrel vacsorázol? Hol voltatok?
– Nem arról van szó. Most mit csináltam, miután hazajöttem? – Dunja
valami reakciót várt, de Carstent beszippantották a vég telen táblázatok.
– Lezuhanyoztam, úg yhog y most meleg vag yok, és friss. – Elkezdte a
férfi vállát masszírozni. – Arra g ondoltam, hog y esetleg … Tudod,
mielőtt túl fáradtak leszünk.
– Van tea, ha kérsz. – Carsten a konyha felé biccentett.
– Az jó – felelte Dunja, és azon tépelődött, hog yan folytassa. Vég tére is
nem masszírozhatja eg y örökkévalóság ig a vállát. – Sok dolg od van
még ?
– A tokiói börze mindjárt nyit, és még nem vég eztem a Feddel.
Dunjának már el is ment a kedve az eg észtől. Csak arra vág yott, hog y
összekuporodjon a takaró alatt eg y csésze g őzölg ő teával, és folytathassa
Jussi Adler-Olsen Palackpostáját. De meg fog adta, hog y mindent
meg próbál, és úg y döntött, fejest ug rik a szakadékba, abban a
reményben, hog y Carsten elkapja.
– De jó! Akkor előtte van még eg y kis időnk, nem? – Kig ombolta
Carsten leg felső g ombját, becsúsztatta a kezét az ing ébe, és simog atni
kezdte a mellkasát.
Carsten meg pördült a széken.
– Mit művelsz?
– Minek néz ki?
Dunja lejjebb csúsztatta a kezét, és elkezdte kikapcsolni a férfi övét.
– Ne most, kérlek… – Carsten eltolta mag ától Dunja kezét. – Irtó sok
dolg om van, és nem érzem mag am valami frissnek.
– Leszarom.
Most ug rom, g ondolta Dunja, és a földre ejtette a kimonót.
 Carsten ránézett. Vag yis rábámult. Dunja úg y érezte mag át, mint eg y
modell eg y Helmut Newton-fotón, csak azt nem tudta, hog y ez jó-e,
vag y rossz. Úg y tűnt, Carsten nem tudja, mit mondjon, de vég ül Dunja
szemébe nézett.
– Tudod, hog y ez számottevően növeli a húg yúti fertőzés veszélyét.
Dunja a lehető leg g yorsabban el akart tűnni onnan. Meg nem
történtté akarta tenni az eg észet, örökre ki akarta radírozni. De lába
meg tag adta az eng edelmesség et. Csak állt ott, csupaszabban, mint
valaha, mintha most veszítette volna el az ártatlanság át. Csak akkor volt
képes felkapni a kimonót a padlóról és elszaladni, amikor eleredtek a
könnyei.
– Ne harag udj, szívem! Nem akartam… – Carsten követte az
előszobába, aztán a fürdőajtóig , amelyet Dunjának még éppen sikerült
bezárnia, mielőtt meg próbált volna benyitni. – Fig yelj… Csak vig yázni
akarok rád. Tudod, mennyire tetszel nekem. De…
– Rendben van, Carsten – mondta Dunja, és meg törölte a szemét. –
Úg yis marha fáradt vag yok.
Felkapta a csíkos férfipizsamát, és leült a vécé tetejére.
– Szeretlek, ug ye tudod?
– Én is szeretlek – felelte Dunja, de nem tudta kiverni a fejéből a
g ondolatot, mennyire ig aza volt a terhes svéd kapcsolattartójának.
 9

Jól látta, vag y csak olyan volt, mintha?

Aksel Neuman tiszta erőből szorította a kormányt, és még eg yszer a
visszapillantó tükörbe nézett. A franc. Jól látta. A rendőrautó csak húsz
méterrel volt mög ötte. Három sör és másfél g in-tonik volt benne,
amikor hirtelen úg y határozott, még sem a városban alszik, hanem
meg lepi Karent, és hazaautózik Tibberupba. Az ötlet akkor teljesen
log ikusnak tűnt. Karen mag ánkívül volt a nyug talanság tól, és Akselnek
nem volt szíve mag ára hag yni éjszakára. És a vadonatúj, nég ykerék-
meg hajtású BMW X3-mal alig fél óra alatt hazaérhet.
De most már nem érezte olyan log ikusnak. Ha az élete múlt volna
rajta, akkor sem tudta volna meg mondani, miért döntött úg y, hog y
nem a vesterbrói lakásban alszik. Karen sötétség től való félelemrohamai
inkább szabálynak számítottak, mint kivételnek. Ha ez íg y meg y tovább,
Aksel kénytelen lesz búcsút inteni az esti műsoroknak.
Meg int a visszapillantóba nézett, és meg állapította, hog y a
rendőrautó tartja a távolság ot. Ha úg y tervezik, hog y meg állítják, nem
lesz esélye, és készpénznek veheti a botrányt. Lelki szemeivel már látta
is a szalag címeket. Az ismert műsorvezető ittasan vezetett – fogdában töltötte
az éjszakát. A nevét nem adják ki azonnal, hag yják, hog y pletykák
keljenek szárnyra a kilétéről, íg y fokozva az érdeklődést. Csak néhány
nap múlva fog robbanni a bomba, olyan pikáns részletekkel fűszerezve,
hog y bevizelt, és képtelen volt eg yedül kikecmereg ni a kocsiból.
Hog y a picsába lehetett ilyen hülye? Pedig leg utóbb meg fog adta,
hog y az volt az utolsó alkalom. Bizonyos fokig rászolg ált, hog y
elveg yék a jog osítványát, meg az eg ész szarság ra. És talán pont erre
volt szükség e. Csak nem most.
 Fontos, hog y ne hajtson túl lassan. Kétség kívül ez a piásan vezetők
leg g yakoribb hibája. Túlkompenzálnak, lényeg esen lassabban hajtanak a
meg eng edettnél, hog y elkerüljék a balesetet, és ezzel mag ukra vonják a
rendőrök fig yelmét. Inkább szig orúan követnie kell a táblák utasításait,
és kicsit át is lépheti a sebesség határt. A leg nehezebb az volt, hog y a
sávban maradjon. Az isten verje meg , még mindig részeg ! Talán
részeg ebb is, mint amikor kocsiba ült. Basszus, basszus, basszus!
Leeng edte az oldalablakot, beszívta a jég hideg leveg őt, és ig yekezett a
burkolati jelekre koncentrálni.
Jól van, jól van. Már nincs sok hátra. Eg y kilométer múlva eléri
Louisianát, aztán csak le kell kanyarodnia a víz felé a templom után,
majd pár száz méter, és haza is ér.
Mint eg y rossz filmben, felvillant a kék fény, és berag yog ta az
utasteret. A picsába… A cél előtt bukik el. Meg próbálta felmérni a
visszapillantó tükörben, milyen messze van a rendőrautó, de az erős
fény elvakította. Nem volt más választása, mint lefékezni és kidumálni
mag át. Amiben amúg y eg ész jó volt. De nem lett belőle semmi, mert a
rendőrautó elrepesztett mellette, és eltűnt a sötétben.
– Yes! – Aksel a kormányon dobolt, és örömében kurjantott eg yet.
A torkában dobog ott a szíve. Meg menekült, és meg fog adta, hog y ez
volt az utolsó. A leg esleg utolsó.
Elhaladt a humlebæki templom mellett, lassított, és befordult a
Gammel Strandvejra. Pillanatokon belül meg látja a házat, és lassan a
szíve is felfog ta, hog y elmúlt a veszély. Kikerülte az út szélén parkoló,
ezüstszínű Porschét, és tizenöt méterrel később rákanyarodott a
kocsifelhajtóra, majd meg állt Karen autója mellett.
A reflektor valamiért nem kapcsolódott fel, és amikor Aksel kiszállt a
kocsiból, látta, hog y a kültéri világ ítás eg yáltalán nem működik. Pedig
Karen mindig felkapcsolta, ha eg yedül volt itthon.
Felsétált a házhoz a havas macskaköveken, és amikor a zárba dug ta a
kulcsot, kénytelen volt a falnak támaszkodni, hog y ne veszítse el az
eg yensúlyát. De a kulcsot nem tudta elfordítani, mert az ajtó nyitva volt.
Ez nem vallott Karenre. Előbb a kinti világ ítás, majd az ajtó. Aksel
semmit sem értett.
 Tag adhatatlan, hog y Karen hang ja a szokásosnál nyug talanabb volt a
telefonban, és a feleség e még arra is meg kérte, fújja le az adást. De akkor
Aksel nem fog ta fel. Semmit sem fog ott fel, amikor az adást jelző piros
lámpa kig yulladására várt. Csak a küszöbön álló műsorra tudott
koncentrálni.
Belépett az előszobába, és azon mélázott, hányszor és hányszor
próbálta már elmag yarázni Karennek, hog y ennek semmi köze az iránta
érzett szerelméhez. Hog y ez az eg ész teljesen tudattalan. Hog y az adás
vég éig azt sem venné észre, ha a világ összedőlne a stúdió körül.
De Karen nem hitt neki, és folyton azt hajtog atta, hog y ez is csak azt
bizonyítja, milyen önző Aksel, és ha kiéleződnek a dolg ok, neki nincs
helye az életében. Aksel újra és újra meg próbálta meg g yőzni róla, hog y
ez nem ig az. Támog atta, amikor beteg volt, és nem csak anyag ilag . Ha
ez nem elég bizonyíték, akkor mi? Amikor levette a cipőjét, majdnem
elveszítette az eg yensúlyát.
Az is kérdéses, hog y kijózanodik-e valaha. Úg y érezte, mintha eg yre
nőne a véralkoholszintje. Belesett a nappaliba, és meg állapította, hog y
Karen leg alább nem várta ébren, ami azt jelentette, hog y sikerült
meg nyug odnia, és lefeküdt. Amikor meg hallotta a hálószoba ajtajának
nyílását és csukódását, helyesbített mag ában: Karen lefekvéshez
készülődik. De íg y leg alább tudja, hog y Aksel hazajött. Jól van.
Hog y a feleség e biztosan észreveg ye, Aksel fütyörészve ment a
fürdőig , ahol eg y kupacba dobálta a ruháit a földön, belépett a
zuhanykabinba, és hosszan folyatta mag ára a meleg vizet. Csendes nyári
esőt állított be a vezérlőn, és arra g ondolt, mennyire imádja az új
zuhanyt, amely mindenre képes volt a monszuntól a sűrű ködig .
Miután leöblítette a szappant, meg törölközött, behúzta a hasát, és
szemüg yre vette mag át a tükörben elölről és oldalról. Bár már nem volt
fiatal, nem panaszkodhatott. Jó formában volt. Gond nélkül lenyomott
harminc tempós fekvőtámaszt, mielőtt elhag yta a fürdőszobát, hog y
belessen a hálószoba sötétjébe.
– Hahó! Van itt hely nekem is? – Választ várt, de nem kapott.
Szóval ma ezt játsszuk, g ondolta, és belépett a sötétbe. Szótlan játékot,
ahol csak a test és a vág y beszél. Karen mindig ég ve hag yott eg y
lámpát, amíg Aksel meg nem érkezett, és mellé nem feküdt. De most
olyan sötét volt, hog y Akselnek tapog atózva meg kellett keresnie az ág y
szélét, hog y ne tévedjen el. Bemászott a takaró alá, és hanyatt feküdt.
Még mindig részeg volt, de remélte, hog y Karen nem veszi észre. Neki
kell kezdeményeznie, g ondolta, és úg y tett, mint aki mindjárt elalszik.
A ventilátor halk duruzsolásán kívül csak a saját léleg zését hallotta.
Karen lég vételét sosem lehetett hallani. Aksel hajlamos volt
vég ig horkolni az éjszakát, és Karen időnként azzal fenyeg ette, hog y
külön hálószobába költözik, ha nem kezdi el használni a horkolásg átlót.
Aksel meg íg érte neki, aztán éjszákról éjszakára meg szeg te íg éretét.
Meg ráng atta a takarót, mintha álmában csinálná. Merev pénisze
eg yenesen a köldökére mutatott.
De Karen nem reag ált. Mi van vele? Nem duzzog hat, amiért Aksel
nem fújta le a műsort, ug rott kocsiba, és hajtott haza csak azért, mert ő
kicsit fél a sötétben! Nem, talán Aksel volt túl türelmetlen és felajzott.
Szája elé tette a kezét, és kifújta a leveg őt, de nem érzett alkoholszag ot.
Eg y újabb vég telenül hosszú perc után vég ül feladta, Karen felé
fordult, átnyúlt a takarója alá, és meg állapította, hog y hanyatt fekszik.
Feljebb húzta a kezét, és meg simog atta a mellbimbóját. Ettől Karen
mindig beindult. De ezúttal Aksel semmiféle reakciót nem tapasztalt.
Akkor sem, amikor nyalog atni kezdte.
Kibújt a takaró alól, Karen fölé hajolt, és körkörösen mozg atta a
nyelvét a mellbimbója körül. Továbbra sem történt semmi, és Aksel azon
tépelődött, mit rontott el. Mindig íg y szokta kezdeni. Úg y döntött, az
alsóbb testtájakra koncentrál, noha tudta, hog y Karen rög tön elveszti a
kedvét, ha ajtóstul ront a házba. De mi más választása volt? Vég tére is
Karen kényszerítette.
Vég ig húzta a kezét a feleség e mellén, majd bordáin és hasán, ahol
valami nyirkosság ot érzett, amitől ösztönösen visszarettent, és felült. Mi
az ördög volt ez, tűnődött, és felkapcsolta az olvasólámpát.
Az első g ondolata az volt, hog y amit lát, az nem a valóság . Hog y
azonnal elaludt, és ez az eg ész csak rossz álom, amelyben a lelkiismeret-
furdalását dolg ozza fel, amiért mag ára hag yta a nejét. Aztán olyan
erővel hasított belé a felismerés, hog y alig kapott leveg őt, és ki kellett
rohannia a szobából, hog y léleg ezni tudjon.
 10

Fabian Risk kikapcsolta a rádiót, és bekanyarodott a Berg sg atanra. A

Morgonekot című reg g eli műsorban eg y szót sem ejtettek az ig azság üg yi
miniszter eltűnéséről, az adás leg nag yobb részét Adam Fischer
elrablásának, valamint az arról szóló g yűlölködő vitának szentelték,
hog y be kell-e oltani a g yerekeket és várandós nőket sertésinfluenza
ellen.
Remélhetőleg Niva hamarosan jelentkezik. A Honvédelmi
Rádióállomásról hazafelé jövet meg íg érte, hog y kideríti a miniszter
titkos mobiljának számát, miközben meg próbálta rábírni Fabiant, hog y
tartson vele eg y italra, mert a randiját vég ül lemondták. Ez a
leg kevesebb, amit meg tehetsz, erősködött.
De Fabian az ital következményeitől való félelmében, bár a szíve
mélyén inkább reménykedett bennük, elutasította a meg hívást a
g yerekekre hivatkozva, akik eg yedül voltak otthon. Akkor majd
leg közelebb, súg ta a fülébe Niva, és Fabian azon kapta mag át, hog y
felajánlja, hog y leg közelebb majd ő fizet.
Leeng edte az oldalablakot, odatartotta a kis műanyag kártyát a
leolvasóhoz, és behajtott a rendőrség g arázsába. A terve, hog y kimeg y
terepre, majd átnézi a kínálkozó nyomokat, mielőtt Malin és a többiek
beérnének, már most dug ába dőlt. A reg g el szabályos iskolapéldája volt,
milyennek nem szabadna lennie eg y reg g elnek.
Sonja a műteremben éjszakázott. Matilda és Theodor úg y festett, mint
akik szemhunyásnyit sem aludtak, és alig lehetett kiverni őket az
ág yból. Fabian ág yából, hog y eg észen pontosak leg yünk. Amikor Fabian
éjjel fél eg y körül hazaért, mindketten összeg ömbölyödve feküdtek a
takaró alatt.
 Először nem akart hinni a szemének. Matilda és Theodor g yakorlatilag
soha nem játszott eg ymással. Túl nag y volt közöttük a korkülönbség , és
az volt az eg yetlen közös bennük, hog y imádtak eg ymás ideg eire
menni. Sonja úg y vélte, hog y felnőttkorukban annál több örömüket lelik
majd a testvéri kapcsolatukban, de Fabian erre nem vett volna mérg et. A
jelek inkább arra mutattak, hog y semmilyen kapcsolatuk sem lesz,
ahog y neki sem volt az öt évvel idősebb bátyjával.
A hirtelen támadt testvéri szeretetre a rég i klasszikus, a Rémálom az
Elm utcában borítója szolg ált mag yarázatul, amely a DVD-lejátszón
hevert. Reg g elre a g yerekek visszataláltak a meg szokott szerepükbe, és
mindenen összevesztek, onnantól kezdve, hog y kié leg yen az utolsó
adag kakaó, odáig , hog y mennyi ideig ér elfog lalni a fürdőszobát.
Már fél kilencre járt, és Fabian látta, hog y Malin Rehnberg kocsija a
helyén áll, holott kollég anője csak ma reg g el repült haza
Koppenhág ából.

– Anders… De, Anders, lég y szíves, hallg ass vég ig ! – mondta Malin a
telefonba, miközben a szemét forg atva Fabian felé fordult, aki
felakasztotta a kabátját a fog asra. – Ha még ebben az évszázadban el
akarunk készülni, ig azi szakemberekre lesz szükség ünk. Ha elkerülte
volna a fig yelmedet, bármelyik pillanatban szülhetek… Most én
beszélek!
Elhallg atott, és kiitta a maradék kólát a pohárból.
– És szerinted képes leszek eg ész hétvég én nég ykézláb mászva a
fürdőt csempézni? Nem, de akkor… Mi? Nem, nem vag yok mérg es.
Terhes vag yok!
Malin olyan erővel vág ta le a kag ylót, hog y Fabian azt várta, a
készülék ripityára törik.
– Miért van az, hog y ti, férfiak csak szökőévente használjátok az
ag yatokat?
A fejét rázta, újból teletöltötte a poharát kólával, majd eg y szuszra
kiitta. Hosszú sóhajt hallatott, felemelte a kag ylót, és beütött eg y
számot.
 – Szia, meg int én… Fig yelj, ne harag udj… Nem akartam… Csak most
képtelen vag yok folytatni ezt a felújítást… Én is szeretlek… Puszi…
Letette, és Fabianra nézett.
– Fel akartalak hívni, hog y mi volt a teg napi meg beszélésen.
– Minden rendben? – kérdezte Fabian, és leült az íróasztal túloldalára.
Malin úg y festett, mint aki nem tudja, hol kezdje.
– Bármit csináltok Sonjával, íg érd meg , hog y soha nem vásároltok
felújítandó házat. Íg érd meg ! És a soha alatt azt értem, hog y soha még
csak nem is g ondoltok rá. Soha ne használj ing atlankereső oldalakat,
főleg a Hemnetet ne. A lábad se tedd családi házas környékre, akkor sem,
ha a leg jobb barátod odaköltözött. Oké? Maradj a városban. Az isten
szerelmére, maradjatok itt, ha kedves az életetek!
– Jó, meg íg érem – mondta Fabian, és bekapcsolta a számítóg épét.
– Eg yébként most vag yok először másnapos, amióta ezek itt vannak
bennem – mutatott Malin a hasára, és újra kólát töltött. – De most ne is
beszéljünk erről, mesélj az értekezletről.
– Másnapos vag y? – kérdezte Fabian, miközben azon törte a fejét,
hog yan terelhetné el a szót eleg ánsan a meg beszélésről. – Úg y értsem,
hog y „vedeltem, annak ellenére, hog y ikreket várok”?
Malin elg yötört arccal nézett Fabianra.
– Tudod, milyenek a dánok.
– Nem, nem tudom. Mesélj! Apropó, találtál kapcsolattartót?
– Ig en, és irtó kedves volt. És szeretném hang súlyozni, hog y csak
másfél, esetleg két pohár bort ittam.
– És mekkora volt az a pohár?
– Nem hag yhatnánk ezt, és beszélhetnénk az értekezletről? Mindent
tudni akarok.
– Jó reg g elt! Minden rendben volt Koppenhág ában?
Az ajtóban Herman Edelman állt eg y csésze g őzölg ő kávéval a kezében
és a reg g eli lappal a hóna alatt.
– Ig en, nag yon érdekes volt – felelte Malin. – Úg y terveztem, a
kilences meg beszélésen mindenről beszámolok. És ha már meg beszélés,
tudni szeretném…
– Persze – mondta Edelman, és Fabianra nézett. – Van pár perced?
 – Hog yne. – Fabian felállt.
– Gyere be hozzám.
– Hozhatok még g yorsan eg y csésze teát? – kérdezte Malin, és ő is
felállt.
– Természetesen. A meg beszélés csak kilenckor kezdődik – válaszolta
Edelman. – És mindnyájan várjuk a beszámolót a szépség es
Koppenhág áról.

Amikor Fabian belépett Edelman zsúfolt irodájába, most is úg y érezte,

mintha harminc évet visszament volna az időben. A főnöki székben
töltött évek alatt Edelman minden felújításra tett ajánlatot makacsul
visszautasított, és már arról beszéltek, hog y eredeti állapotában akarja
meg őrizni a helyiség et a következő nemzedéknek.
Fabian azonban azt g yanította, hog y Edelman meg akarja tartani a
zúg ó hűtőjét, amelyben szép kis készletet halmozott fel kaviárból,
lilahag ymából és hideg sörből. A képcsöves tévét és a videomag nót
talán már nem használta olyan g yakran, de amíg ott volt a polcán a
klasszikusokból álló filmg yűjteménye, valószínűleg ezektől sem
hajlandó meg válni.
Még a nikotinsárg a falakat sem hag yta átfesteni, azzal az ürüg g yel,
hog y akkor lebukik, hog y meg szeg i a dohányzási tilalmat.
– Ülj le! – Edelman az ablaknál álló olvasófotelba telepedett, és
elkezdte meg tömni a pipáját.
Fabian felemelt eg y párnát és néhány dossziét a viseltes bőrkanapéról,
és helyet fog lalt.
– Jól van, csak pár percünk van. Leg utóbb azt hallottam, hog y a Säpo
meg találta a mobilt – mondta Edelman, majd meg g yújtotta az
öng yújtót, és hag yta, hog y a láng a pipát nyalog assa.
– A Riddarfjärdenben a Kanslikajennél? – kérdezte Fabian.
– Ig en. Honnan tudod?
– Lokalizáltuk teg nap éjjel, utoljára ott használta. Ráadásul kiderült,
hog y volt eg y másik mobilja is, titkos számmal. Ha minden jól meg y,
még ma sikerül lokalizálnunk azt is.
Edelman elg ondolkodott, és belekortyolt a kávéjába.
 – Lokalizálnunk? Gondolom, nem neked és nekem.
– Eg y volt kollég ámmal, aki már semmilyen módon nem kötődik ide.
Úg y g ondoltam, jobb, mint ha Novakot vonnám be.
– Eg y volt kollég a. – Edelman apró felhőket ereg etett. – Vag yis Niva.
Azt hittem, kristálytisztán fog almaztam, hog y senkit sem avathatsz be.
– Miatta nem kell ag g ódnod. Tökéletesen érti, miért…
– Hadd döntsem el én, mi miatt ag g ódom.
Fabian már majdnem rábólintott, de erőt vett mag án. Ha elfog adja a
rendreutasítást, azzal azt kockáztatja, hog y hamarosan elveszíti a szabad
mozg ásterét. Normális esetben úg y irányíthatta volna a nyomozást,
ahog y akarta. De ez minden volt, csak nem normális eset, és Edelman
szemlátomást azt hitte, madzag on ráng athatja.
– Beszéltél Grimåsszal néhány órával az eltűnése előtt – mondta, és
arra g ondolt, hog y jöjjön, aminek jönnie kell. – Miről?
Eg yértelmű volt, hog y Edelman nem készült erre a kérdésre. De
g yorsan összeszedte mag át, és beleszívott a pipába.
– Semmi különösről. Ha fontos lett volna, szólok róla teg nap.
– Csakhog y most én nyomozok, úg yhog y hadd döntsem el én, mi
fontos.
Edelman elvig yorodott, majd nevetésben tört ki.
– Szép volt, Fabian! Szép volt. Az interpellációs vitáról beszéltünk,
ahová tartott. És ha jól emlékszem, valami törvénymódosítási javaslatról
volt szó.
– Nem tűnt nyug talannak, vag y nem vettél észre rajta valamit,
aminek köze lehet az eltűnéséhez?
Edelman a fejét rázta, és újból elnevette mag át.
– Nem, de íg érem, jelentkezem, ha eszembe jut valami. Apropó,
telefonbeszélg etés! – Felkelt, az íróasztalhoz ment, és eg y rég i Nokia
6310i-vel meg eg y töltővel tért vissza. – Mostantól hívj erről. A szám
Zsidó Színház néven van benne.
Fabian a telefonra nézett, és valóság g al hallotta, ahog y rág ja az idő
vasfog a, holott eg y éve még neki is hasonló készüléke volt.
– Jól van, akkor eg yelőre vég eztünk is. Már ha nem akarod folytatni a
kihallg atást.
 – Még eg y dolog . A félreértések elkerülése vég ett – mondta Fabian
minden irónia nélkül.
– Ig en?
– Ráállítottál eg y üg yre, ami kifejezetten ellenkezik a rendőrfőnök
akaratával.
– Pontosan. De te is olyan jól tudod, mint én…
– Nem kell mag yarázkodnod, Herman. Szerintem jól tetted. Én is úg y
látom, hog y a mi kötelesség ünk kideríteni, mi történt. De ha
darázsfészekbe nyúlok, eng em csípnek meg , nem tég ed.
– Ig az. Jobban teszed, ha a lábad elé nézel.
– Pontosan íg y tettem eddig is. És a jövőben is íg y fog ok. Csak azt
akarom, hog y tudd. – Fabian kényszerítette mag át, hog y Edelman
szemébe nézzen, amíg a főnöke meg nem érti, mire céloz.
Addig ültek ott, amíg a csend kezdett kínossá válni. De aztán
meg történt: eg y alig észrevehető bólintás formájában.
– Két perccel múlt eg ész – mondta Edelman, és elindult az ajtó felé. –
Ne várassuk a többieket.
Fabian bólintott, felállt, és meg könnyebbülten sóhajtott. Győzött,
szabad kezet kapott.
 11

Sofie Leander kinyitotta a szemét, majd kénytelen volt hunyorog ni és

elfordítani a fejét az eg yenesen rá világ ító lámpától. De azonkívül, hog y
becsukta a szemét, nem sokat tehetett. Vég ig a lábán eg észen a
csípőjéig , a karján és törzsén szíjak feszültek, olyan szorosan, hog y sok
helyen teljesen elzsibbadt tőlük. A nyakán rög zített szíj nem volt
ennyire meg húzva, de íg y is csak pár milliméterre tudta felemelni a
fejét.
Bizonyos mértékig mag a is belátta, hog y nem érdemelt mást. Olyan
súlyos bűnt követett el, amikor meg próbálta kijátszani a sorsot, hog y
büntetése nem maradhatott el. Még is mit képzelt? Hog y az
eseménytelen évek alatt a vétke elévült?
Persze vég ig emésztette a nyug talanság , hog y eg y szép napon utoléri
az ig azság . De erre nem számított. A leg vadabb rémálmaiban sem
g ondolta volna, hog y idejut. Eg y fóliával bevont asztal, amelyhez
hozzászíjazták. Az asztalon eg y lyuk az ürüléknek. Felette eg y vakító
fényű lámpa. Oldalt eg y kis fémasztal, amely még mindig csillog óan
tiszta és üres volt. A még kikapcsolt műszerek, amelyek csak arra
vártak, hog y elvég ezhessék munkájukat. Eg y bekötött infúzió és a
szájába vezetett, táplálószonda. Mind arról árulkodtak, hog y előbb-
utóbb meg fog történni.
Próbálta számolni a napokat, de a folyamatos fény és a rendszertelen
alvás csaknem lehetetlenné tette. Ha tippelnie kellene, azt mondaná,
hog y három-nég y napja fekszik lekötözve, ami valószínűleg azt jelenti,
hog y a rendőrség már nincs messze. A férje bizonyára már aznap este
jelentette az eltűnését, és minden információt meg adott, hog y a lehető
leg hamarabb meg találhassák.
A kérdés csak az, hog y időben érkeznek-e.
 Hallotta, ahog y a szonda beindul valahol az asztal alatt, és a száját
eg ykettőre sűrű, mesterség es eperízű pép töltötte meg . Már a szag ától
is elfog ta a hánying er. Eg yszer elhatározta, hog y nem nyeli le, hanem
kiköpi, de a szonda csövét a szájához rög zítő rag asztószalag olyan
szoros volt, hog y csaknem belefulladt a próbálkozásba. Azóta apró,
g yors nyelésekkel erőltette mag ába a pépet, miközben ig yekezett másra
g ondolni, hog y ne hányja el mag át.
Most nehezebb volt, mint máskor, és azon kapta mag át, hog y a
nyeléseket számolja. Harminc és ötven között szokott lenni.
Huszonkettőnél járt, és már most érezte, hog y neg yvennél többet nem
lesz képes leerőltetni a torkán.
Huszonöt, huszonhat, huszon… Mi volt ez? Sofie zavarodottan fülelni
kezdett. Lépteket hallott, vag y csak képzelődik? Tele lett a szája péppel,
és kénytelen volt eg yszerre lenyelni az eg észet, közben a hánying errel
küszködött. Ha jól hallotta, van itt még valaki rajta kívül.
Amikor a szonda vég re elnémult, és a mesterség es pép duzzadni
kezdett a g yomrában, meg állapította, hog y valóban van valaki a
fémasztal túloldalán. A léptek távoliak voltak, de mintha eg yre
közeledtek volna.
Mi van, ha a meg mentői érkeztek? Nem úg y tűnt, mintha eg y nag y
csapatot küldtek volna érte kivont feg yverekkel és a háttérben vijjog ó
szirénákkal. Sokkal inkább hallatszott úg y, mintha eg y mag ányos ember
tartott volna felé. Itt az idő? Az elkerülhetetlen vég , amelyet minden
lehetség es módon próbált elodázni, miközben valójában napok óta várta.
A léptek hang ja eg yre erősödött, és kénytelen volt belátni, hog y a
várakozásaival ellentétben még eg yáltalán nem készült fel. A pánik
futótűzként terjedt szét a testében, és ha tudott volna, fülsiketítő
sikolyban tör ki.
Nem hitte, hog y íg y fog reag álni. Eg yáltalán nem. Hang talanul sírt,
miközben a visszhang zó léptek még hang osabbak lettek, és ő látta mag a
előtt, ahog y a szike a bőrébe hasít. Nemsokára beindul a villanymotor,
felhúzza a redőnyajtót, és az ig azság , amelyet olyan rég en a szőnyeg alá
söpört, a képébe nevet.
 A villanymotor ug yan nem indult be, de még mindig hallotta a
lépteket. Valaki más volt az. Sofie próbált nyöszörög ni vag y valami
hang ot kiadni, de képtelen volt rá. Csak annyit tehetett, hog y fekszik, és
hallg atja, ahog y a léptek eltávolodnak és elhalkulnak.
Nyilvánvalóan még nem jött el az idő.
 12

Tekintve, mi történt, és főleg kivel történt, Dunja Houg aard-nak a

leg kevésbé sem kellett volna meg lepődnie, hog y ekkora cirkuszt
csaptak az újság írók a környéken. Minden nag yobb lap, a Berlingske, a
Politiken, az Ekstra Bladet küldött tudósítót, a DR és a TV2 riporterei pedig
élő adásban közvetítettek. Dunja még is meg lepődött, mert az ig azat
meg vallva eg yáltalán nem számított erre. Minden erejét az kötötte le,
hog y átvészelje a délelőttöt.
Eg y órával Jan Hesk és a többi csapattag után szállt ki az autóból,
visszatartott eg y savanyú böffentést, és miközben átfurakodott az
újság írók hadán, meg fog adta mag ának, hog y ez volt az utolsó alkalom.
A leg esleg utolsó. A másnaposság nál nincs rosszabb. Vag y nehezebben
emészthető – ez korrektebb meg fog almazásnak tűnt.
A fejfájással nem volt baja. Eg y pirulával elejét lehetett venni. A
rosszullét vette el az életkedvét. Háborg ó g yomrában semmi sem
maradt meg , és eg ész testét retteg ésben tartotta. Útközben kétszer is
meg kellett állnia, kihányta a reg g eli javát, amelyet azért erőszakolt le a
torkán, hog y Carsten ne veg ye észre, milyen rosszul van.
– Hát itt vag y? Merre jártál? – kérdezte Jan Hesk, amint Dunja belépett
a házba.
– Volt eg y kis g ondom útközben – felelte.
Hirtelen észrevette, hog y a mindig olyan slank Hesk pocakot
növesztett.
– Aha. És mi…
– Szerintem nem akarod hallani. Sokkal érdekesebb, hog y ti mire
jutottatok – mondta Dunja, és felvett eg y pár cipővédőt.
– Csak a szokásos. Tudod, kérdőjelek és kérdőjelek, de a vég ére járunk
mindnek. Már ha nyug ton hag ynak minket. – Hesk körbemutatott a
házon. – Leg nag yobb g ondunk, hog y távol tartsuk a sajtót. Láttad.
Kitartóbban szívják a véremet, mint a svéd szúnyog ok.
Dunja vég ig nézett a házon, és meg állapította, hog y a fizetéséből
sosem futná még csak hasonlóra sem, akkor sem, ha ő lenne az eg ész
g yilkosság i osztály vezetője.
– Azt hiszem, a pasas benne volt a Let’s Dance műsorban… Mikor is?
Három-nég y éve. Pedig eg yáltalán nem tudott táncolni a marhája.
– De jutottatok már valamire?
– Jobb, ha meg nézed. – Hesk meg állt a hálószoba ajtajában, és mag a
elé eng edte Dunját.
Dunjának pár lépés után földbe g yökerezett a lába. A franciaág yra
meredt a helyiség közepén. Utoljára akkor látta Karen Neumant, amikor
eg y pletykalapot olvasg atott a fog orvosánál. A cikk valami
filmpremierről szólt, de nem jutott eszébe a film címe. Arra viszont
emlékezett, hog y olvasás közben beléhasított a tudat, mennyire szereti
eg ymást Karen és Aksel, holott már több mint húsz éve házasok voltak.
A nő most mag ányosan feküdt az ág yában, pucéran, a saját vérében
úszva, amely az altestéből és a törzsét keresztül-kasul szelő sebekből
folyt. Amikor Dunja közelebb ment, látta, hog y a vág ások olyan szélesek
és mélyek, hog y biztosan nem átlag os késsel ejtették őket. Valami
nag yobb és súlyosabb eszköz lehetett, amely könnyedén áthatolt a bőr
réteg ein, és bizonyos helyeken a porcot és csontot is átvág ta.
– Nézz csak oda! – lépett be a fehér köpenyes Oscar Pedersen
ig azság üg yi orvostani szakértő a szomszédos fürdőszobából. – Az ember
a szokások rabja, leg yen szó zavaró hang okról vag y undorító szag okról.
A vég én már nem is érezzük őket. Ug yanez a helyzet a széttrancsírozott
emberi test látványával is. Esküszöm. Fog adok, hog y izg almasnak
találod.
Pedersen úg y festett, mint eg y g yerek Leg olandban. Pedig eg y
meg csonkított, meztelen nő fekszik az ág yon, g ondolta Dunja.
– Szerinted milyen szúrófeg yvert használt?
– Nem kést, az biztos. – Pedersen Dunjához ment. – Leg inkább baltára
tippelnék. És nem játék baltára g ondolok. – A kezével mutatta a méretet.
– Olyan ig aziról beszélünk, ami eg y csapásra széthasítja a tuskót. Te is
látod, hog y a mellkas bizonyos részei teljesen összezúzódtak, a belső
szerveket már ne is említsük.
Eg y eszközzel az eg yik hasi sebbe nyúlt, és széthúzta a széleit, hog y
látszódjon a mélység e.
– Azt hiszem, eleg et láttam – mondta Dunja, és érezte, hog y Carsten
reg g elijének maradéka a torkába tolul.
– Nem, nem. Gyere csak, nézd meg közelebbről!
Hesk sem menthette meg Dunját. Háttal állt neki a ruhásszekrénynél.
És mivel semmilyen körülmények között sem akarta összerúg ni a port
az ig azság üg yi orvosszakértővel eg y tetthelyen, előrehajolt, és
meg nézte a szétroncsolódott beleket. Édeskés, nehéz szag csapta meg az
orrát, ezért kénytelen volt visszatartani a léleg zetét.
– Látod. Teljesen szétzúzódott. Mintha átment volna rajta eg y
kombájn.
Dunja bólintott, maradt még pár másodpercig , majd feleg yenesedett,
és a férfi szemébe nézett.
– És miért vérzik az alteste?
– Addig még nem jutottam el, de ha találg atásokba akarnék
bocsátkozni, azt mondanám, hog y a fickó elszórakozott vele eg y kicsit,
mielőtt bedurvult.
– Hog yhog y „fickó”?
Pedersen Heskre nézett, aki most feléjük fordult.
– A jelek arra mutatnak, hog y Aksel Neuman volt – közölte Hesk.
– Aksel? Mármint a férje? – kérdezte Dunja, mire Hesk bólintott. –
Biztosak vag ytok benne? Szerintem képtelen volna ilyesmit művelni a
feleség ével.
Dunja a vérfürdő felé biccentett, és érezte, hog y visszatér az ereje.
– És mire alapozod ezt? Mármint alig eg y perce vag y itt. Vag y a Se og
Hørben olvastad?
Dunja tiltakozni akart, aztán még sem tette. Ez Hesk nyomozása, nem
az övé. Hivatalosan eg y rang ban voltak, de Hesk rutinja miatt az ilyen
nag y és bonyolult üg yek automatikusan hozzá kerültek. Dunjának az
volt a feladata, hog y ötletekkel és g ondolatokkal seg ítse. Nem az, hog y
átveg ye az irányítást. A férfi eg yébként is a fején találta a szög et: Dunja
tényleg a pletykalapra alapozta az elméletét.
– Jól van, a következő a helyzet. – Hesk a szoba közepére lépett. –
Neuman a Karriere Barban volt többek között Casper Christensennel, a
beszélg etős műsora eg yik vendég ével. A TV2-nél dolg ozó kollég ái
szerint úg y tervezte, hog y a vesterbrói lakásában tölti az éjszakát. De
valamiért még is hazajött. Richter biztosította a BMW X3-asa nyomait.
– Rólam van szó? – kérdezte Kjeld Richter krimináltechnikus úton a
szoba felé.
– Éppen azt mag yarázom, hog y a nyomok arra utalnak, Aksel Neuman
itt járt, aztán kocsival távozott.
Richter bólintott, miközben elg ondolkodva meg vakarta a borostáját,
amely a barkójához és a szemöldökéhez hasonlóan sürg ősen nyírásra
szorult.
– De éppen most találtuk meg eg y harmadik jármű nyomait is.
– Hog yhog y harmadik jármű?
– Aksel és Karen kocsiján kívül. Nem sokkal éjfél után járhatott itt.
– És ezt honnan tudjátok? – kérdezte Hesk.
– A nyomokban nincs friss hó, és az időjárás-jelentés szerint éjfél körül
állt el.
– Szóval belekeveredett eg y harmadik személy is – szög ezte le Dunja,
mire Richter bólintott.
– Jó, de ez nem változtat a kiindulási pontunkon, sokkal inkább
meg erősíti az elméletemet – mondta Hesk. – A nő hazahoz valakit, mert
azt hiszi, a férje a városban éjszakázik. A pasas azonban még is hazajön,
és rajtakapja őket. Elborítja az ag yát a vér, kirohan eg y baltáért, ezalatt
Don Juan olajra lép. Vag yis lesz eg y tanúnk, ha elcsípjük.
Dunja vállat vont.
– Mi van? Még mindig nem hiszed el, hog y ő volt? – Hesk hang ja
ing erülten cseng ett.
Dunja nem tudta, mit mondjon. Pletyka ide vag y oda, meg g yőződése
volt, hog y nem Aksel Neuman tette.
– Hát jó. Van eg yetleneg y érved, miért nem lehetett…
 – Várj, csörög a telefonom – szakította félbe Dunja, és a készülékre
nézett. – Jaj, Sleizner az. Jobb, ha felveszem… Tessék, Dunja Houg aard.
– Eg y kicsit meg sértődtem. Tényleg nincs elmentve a számom, hog y
lásd, ha én hívlak? – kérdezte Sleizner tettetett sértettség g el a
hang jában.
– Láttam, hog y te vag y az – mondta Dunja, miközben g őzerővel azon
ag yalt, miért őt hívja Sleizner, és nem Hesket. – De munkaidőben
mindig íg y veszem fel.
– Aha. Akkor majd kicsit sűrűbben hívlak munkaidőn kívül. Haha…
Dunja Hesk kérdő pillantására csak széttárta a karját.
– De most más miatt akartam beszélni veled. A sajtó úg y tapad rám,
mint eg y csapatnyi pióca.
– Itt is ez a helyzet. Ha a nyomozásról van szó, jobb, ha Jannel beszélsz.
– Ha vele akarnék beszélni, őt hívtam volna. Az a helyzet, hog y
kitűztem eg y sajtótájékoztatót, eg y óra múlva lesz, és elő kellene
rukkolnom valamivel.
– Tényleg ? De…
– Bármivel. Csak hog y lenyug odjanak.
– Túl korai. Még nincs eg yértelmű forg atókönyvünk, és Richternek is
több…
– Dunja, az az érzésem, vakvág ányra kerültünk. Csak van valamitek!
Vag y mit csináltatok órákon át?
– Bizonyos jelek arra utalnak, hog y eg y harmadik személy is
belekeveredett. De pillanatnyilag nem tudjuk, hog yan, vag y milyen
szerepet játszhatott.
– Vag yis a harmadik személy lehetett eg y szerető vag y mag a a tettes
is?
– Ig en – felelte Dunja, és érezte, olyan vékony jég en jár, hog y
kisebbfajta csoda lesz, ha nem szakad be alatta. – De eg yelőre csak
homályos elméleteink vannak. Ha a helyedben lennék, kétszer is
meg g ondolnám, mit mondok…
– De szerencsére nem vag y a helyemben. Mondd meg a többieknek,
hog y meg beszélést tartunk, amint visszaértetek. Viszlát! – Eg y
kattanással letette.
 – Már bocsánat, de mi a fene volt ez? – kérdezte Hesk. – Mi? Miért
tég ed hív, ha eg yszer én vezetem a nyomozást?
– Én is ezt kérdeztem tőle. Fog almam sincs.
– Biztos?
– Most g yanúsítg atsz? Hog y titkos találkám volt Sleiznerrel, és át
akarom venni a nyomozást?
Hesk széttárta a karját.
– Nem én értem ide eg y órával később.
Dunja érezte, hog y le kell ülnie.
A rosszullét visszatért.
 13

Fabian Risk listája hosszúra nyúlt azokról a dolg okról, amelyeknek

utána akart nézni. Fel akarta venni a kapcsolatot a parlament biztonság i
felelősével, és kérni akart tőle eg y kópiát a biztonság i kamera
felvételéről, amelyet a Säpónál látott. Alaposan tanulmányozni akarta
Carl-Eric Grimås beszélg etéseit, amelyeket az eltűnése előtti órákban
folytatott, és találkozni akart a sofőrrel, aki a kocsiban várt a
miniszterre. De eg yiket sem tudta meg tenni. Ehelyett meg kellett
játszania, hog y az övé a világ összes ideje, és a többiekkel eg yütt az
ablaktalan tárg yalóba kellett mennie. A helyiség ben már eg y cseppnyi
oxig én sem volt, pedig a meg beszélés még el sem kezdődött.
Az ütött-kopott kávéscsészékkel a kezükben kihúztak eg y-eg y széket,
amely az évek alatt az „övék” lett, és helyet fog laltak. Néhány évvel
ezelőtt Fabian kitalálta, hog y próbaképp valaki más székére ül, mert
kíváncsi volt a munkatársai reakciójára. De aztán elvetette a túlontúl
kockázatos ötletet, és még időben átült a saját helyére.
A kávéstermosz, amely olyan sokáig állt a főzőlapon, hog y az italnak
inkább volt csersav-, mint kávéíze, körbejárt, a dán keksszel teli
fémdoboz pedig szokás szerint elakadt Markus Hög lundnél. Hög lund
rag aszkodott hozzá, hog y kiválog assa a kedvenceit, amelyek száma
Fabian meg fig yelése szerint folyton nőtt. Elképzelni sem tudta, hová
lesz az a reng eteg kaja, amelyet Markus mag ába töm. Mindenesetre nem
a derekára rakódott le. Bár még a harmincötöt sem töltötte be, nem ez
volt a mag yarázat. Fabian szervezetében már huszonöt éves korában
meg történt az emésztés paradig maváltása, és azóta minden, amit
meg evett, meg látszott rajta.
A süteményezést nem más, mint mag a Carl-Eric Grimås vezette be
annak idején, és a hag yomány túlélte őt. Akár eg y makacs csótány,
amely nem hajlandó kimúlni. Edelman sosem evett a süteményből, és
néhány éve bátran meg próbálta beszüntetni, de olyan erős ellenállásba
ütközött, hog y eg ykettőre meg hátrált. Fabian értetlenül állt a tiltakozás
előtt, mert biztosra vette, hog y valójában senki sem szereti a cukorral
meg szórt vajas kekszet. Leg alábbis Hög lundön kívül senki.
– Van eg y csomó dolg unk, úg yhog y kezdjünk is neki – mondta
Edelman, és Malin Rehnberg hez fordult. – Malin Koppenhág ában volt, és
ha jól értem, nag yszerűen érezte mag át.
Malin bólog atott, miközben kiitta a kóláját.
– Abszolút. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hog y leg közelebb
rag adja meg az alkalmat, és veg yen részt eg y ilyen szemináriumon. Azt
hiszem, nyáron Berlinben lesz.
– Berlin király! – mondta Tomas Persson, és vég ig húzta a kezét
katonásan rövidre nyírt haján. – Szerinted nem, Jarmo?
– Tudod, mi a véleményem az utazásról – motyog ta Jarmo Päivinen az
összetéveszthetetlen finnország i svéd dialektusában.
– És találtam eg y kapcsolattartót is Koppenhág ában, ug yanabban a
pozícióban van, mint…
– Malin, biztosan sok érdekes élményben volt részed, amit szívesen
meg osztanál velünk. De arra g ondoltam, azzal zárjuk a meg beszélést. Ha
jut rá időnk – szakította félbe Edelman, és meg eresztett eg y mosolyt.
– Ahog y g ondolod. – Malin vett eg y süteményt, és Fabian pillantását
kereste, akinek minden fig yelmét lekötötte, hog y eltitkolja, rezeg a
mobilja a zsebében.
Csak akkor sikerült elővennie a készüléket, amikor a meg beszélés már
javában zajlott. Meg nézte az SMS-t az asztal alatt.
Hívj, amint tudsz. Niva
Most túl kockázatos lett volna lelépni, és nemcsak Malin, hanem
mindenki más fig yelmét felkeltette volna. De a meg beszélés vég éig nem
várhatott.
– Dieg o Arcas üg yében nincs semmi fejlemény? – kérdezte Edelman.
– Nincs. Mit csináljak? Amíg Ing er beteg szabadság on van a
g yerekével, eg yedül vag yok – mondta Markus Hög lund, és leöblítette
eg y korty kávéval a süteményt.
 – Hog y mit csinálj? Bocs, de én nem tudok ölbe tett kézzel ülni –
válaszolta Tomas Persson, és eg y vaskos sznüsszös zacskót nyomott a
felső ajka alá. – Markus, el tudnád mag yarázni nekem, miért kelletek
ehhez feltétlenül ketten, és hog y bírsz itt ülni és csak tömni mag adba a
cukrot? Rohadt sok dolog van, amit el tudnál intézni.
Hög lund a szemét forg atta, és hiába nézett seg ítség kérőn a többiekre.
– Mondjatok, amit akartok. De ne hig g yétek, hog y csak malmozom,
mert Ing er többet van otthon a g yerekkel, mint amennyit bejár.
Eg yrészt ott van a Black Cat a Hantverkarg atanon, másrészt Ing er talált
még hét lakást a városban, ahol nag yjából éjjel-nappal buliznak. És
persze haladhatunk lakásról lakásra, de jobb lenne, ha összehang oltan
csapnánk le, és ez Ing er nélkül nem meg y.
– Jól van – mondta Tomas Persson, és vállat vont. – Csak szerintem…
– Azt hiszem, itt most befejezzük – szólt közbe Edelman. – Ha Ing er
hétfőn sem jön, meg oldjuk máshog y.
Hög lund bólintott, és mag ába tömött még eg y kekszet, miközben
Tomasra meresztette a szemét.
– Mi Fabiannal beseg íthetünk – mondta Malin, és Fabian felé fordult. –
Nem? Most úg ysincs semmi dolg unk.
– Hog yhog y nincs? – kérdezte Fabian, habár látta a nő szemében, hog y
csak szórakozik vele.
– Ahog y mondtam, várunk jövő hétig – ismételte Edelman, majd
Jarmo Päivinenhez és Tomas Perssonhoz fordult. – Ha jól tudom,
híreitek vannak Adam Fischer kocsijáról. Hadd halljuk.
Jarmo bólintott, az orrára csúsztatta az olvasószemüveg ét, és
keresg élni kezdett az iratai között.
– Mondod vag y mondjam? – dobolt Tomas az asztalon.
– Csig avér… – Jarmo tovább kutakodott, és Fabianba belehasított a
felismerés, mennyire meg öreg edett a kollég ája, bár csak öt-hat évvel
volt idősebb nála.
Nyilván a mag ány viselte meg . A feleség e nég y évvel ezelőtt a
g yerekekkel eg yütt faképnél hag yta.
– Nem tudom, hallg attátok-e a híreket, de bemondták, hog y
emberrablásról van szó.
 – Amit vég ig g yanítottunk – fűzte hozzá Tomas.
– Amint tudjátok, ezek az utolsó képek Fischerről. – Jarmo eg y
sebesség mérő kamera felvételeit osztotta ki, amely rög zítette Adam
Fischert a városi terepjárójában.
– Pontosabban teg napig ezek voltak – tette hozzá Tomas, és
mérhetetlen elég edettség g el feszítette meg tetovált bicepszét. – Mert
teg nap istentelenül jó kapásunk volt.
– Esetleg át akarod venni a szót? – fordult Jarmo a húsz évvel fiatalabb
kollég ája felé.
– Nem, nem, nyug i. Folytasd csak.
– Biztos?
– Ig en, ig en, mondjad – felelte Tomas, és az asztallapra szeg ezte a
tekintetét.
– Fent lakik a Mosebackén, nem is tudom, miért nem g ondoltunk erre
korábban. A közeli g arázsokkal vettük fel a kapcsolatot. És a
Slusseng arag etben kapásunk volt.
– Hog yhog y? Ott volt a kocsi? – kérdezte Malin.
– Nem, de meg kaptuk a biztonság i kamera felvételét. – Tomas a
mag asba emelt eg y DVD-t, és felállt. – Mehet?
A rég i tévéhez ment, betette a lemezt a lejátszóba, és meg próbálta a
távirányítóval elindítani.
– Nem működik a távirányító – mondta Markus Hög lund. – Nyomd be
a g ombot a tévén. Várj, meg mutatom.
Felkelt, és odament Tomashoz.
– Hag yd csak! Meg oldom – válaszolta Tomas a meg felelő g ombot
keresve.
Miközben küszködtek, Fabian mobilja meg int rezeg ni kezdett a
kezében.
Nemsokára megbeszélésem van, aztán vége a napnak. N
Fabian nem várhatott tovább. Felállt.
– Sajnálom, de nekem mennem kell.
– Rendben, semmi baj – mondta Edelman.
– Mi az, hog y semmi baj? – csodálkozott Malin. – Mi olyan fontos,
hog y a meg beszélés közepén le kell lépned, amikor nem is nyomozol?
 – Matilda iskolájából üzentek. Hog y hívjam fel őket, amint lehet.
– Ne ag g ódj, biztos semmi komoly.
– Ig en, reménykedjünk – mondta Malin, és a fejét rázva fig yelte,
ahog y Fabian kihátrál a helyiség ből.
– Jó, akkor csináld te! – szólalt meg Tomas, és félrehúzódott, hog y
Hög lund meg nyomhasson eg y apró g ombot, mire a tévé életre kelt.
 14

Fabian Risk mag át nézte a mosdókag yló feletti tükörben, miközben a

készülék a vonal túlsó vég én kicsöng ött. Még nem volt karikás a szeme.
De csak napok kérdése, hog y az leg yen, és leg alább tíz évvel öreg ebbnek
nézzen ki tőle. Kihúzott néhány szőrszálat az orrából, és észrevette,
hog y a bal oldali barkója hosszabb, mint a jobb.
– Vég re!
– Attól tartunk, hog y a Säpo lehallg at minket, szóval mostantól ez a
számom él – mondta Fabian. – Találtál valamit?
– Durr a közepébe? Semmi előjáték?
– Bocs, de szerintem azt későbbre kell halasztanunk. Most éppen…
– Csak szólj, hol és mikor. És ne felejtsd el, hog y már íg y is lóg sz eg y
itallal.
– Persze, persze, nem felejtem. Mit képzelsz rólam?
– Semmit. Leg alábbis eddig nem képzeltem semmit. De ezek után azt
kell mondanom, hog y leg alább eg y vacsorával jössz.
– Még azt sem tudom, mid van.
– Arra g ondoltam, zsákbamacskát árulok, és remélem a leg jobbakat.
– Vag yis nincs más választásom?
– Az embernek mindig van választása, Fabian.
Niva játszott vele, és Fabiannak rá kellett volna jönnie, mire meg y ki
ez az eg ész.
– Hallg atás beleeg yezés. Szóval mit mondasz?
– Jöjjön az a macska.
– Hát jó. Nem volt olyan nehéz. Meg nyug odhatsz. Meg g yőződésem,
hog y meg elég edésedre szolg ál majd. A nőt, aki hang üzenetet hag yott
Grimåsnak, Sylvia Bredenhielmnek hívják, és nem sokkal korábban
hívott eg y kártyás telefont, a 073 785 6629-es számon.
 – Ami Grimås titkos mobilja.
– Talált, süllyedt.
– Ahhoz is van beszélg etéslistád?
– Van, de csak ők ketten hívog atták eg ymást, úg yhog y ha nem akarsz
a Hänt Extránál dolg ozni, ne veszteg esd erre az idődet. Most jön a
macska. Fel tudod írni?
Fabian előkapott eg y g olyóstollat, és felhúzta a zakója ujját.
– Mondhatod.
– 59.311129, 18.078073.
Fabian a karja belső felére írta a számokat.
– És ez mi?
– A mobil utolsó pozíciója, tíz-tizenöt méteres pontosság g al.
– Még be van kapcsolva?
– Nem, teg nap nég y óra nég ykor tűnt el, vag yis úg y neg yven perccel
a másik telefon eltűnése után.
– Szuper, Niva! Tényleg óriási seg ítség volt. Majd jelentkezem.
– Tudom.
Fabian befejezte a beszélg etést, lehúzta a vécét, és kiment. Vég re volt
eg y konkrét nyom, amelyen elindulhatott. Le sem ült az íróasztalhoz,
csak bekapcsolta a számítóg épet, és beírta a koordinátákat a Goog le
Mapsbe. A képernyőn Stockholm térképe jelent meg , a jelölő
Södermalmban volt. Fabian ráközelített az utcákra, és látta, hog y az
Östg ötag atan 46.-ra mutat.
Kezdetben nem értette, mi értelme lehet a Goog le emberfeletti
munkájának, hog y Stockholm minden eg yes utcasarkát lefényképezzék.
De amikor vég re üg g yel-bajjal sikerült meg néznie az Östg ötag atan és a
Bleking eg atan sarkán álló ing atlant, elöntötte a hála. A házat
beállványozták, és teljesen lakatlannak tűnt.
A képet valószínűleg ősszel készítették, és nem volt rá semmiféle
biztosíték, hog y még mindig felújítás alatt áll. Ha azonban ez volt a
helyzet, vag y ami még jobb: leálltak a renoválással, és a g azdaság i
válság vég ét várták, az épület tökéletes hely lehetett eg y áldozat
elrejtéséhez.
 Törölte a keresési előzményeket, kikapcsolta a számítóg épet, és
eg yenesen Malin Rehnberg karjaiba futott.
– Mi ez az eszeveszett rohanás? Nincs is semmi dolg od. Leg alábbis én
nem tudok róla.
– Malin… Sajnálom, de nem érek rá. – Meg próbálta meg kerülni a nőt,
de az nem hag yta mag át.
– Akkor peched van, mert addig nem eng edlek el, amíg el nem
mondod, mi a fene folyik itt.
Fabian fejében eg ymást kerg ették a különböző lehetőség ek, de belátta,
hog y nem úszhatja meg valami mondvacsinált ürüg g yel.
– Gyere velem.
 15

Ezen a délelőttön, csakúg y mint minden más délelőttön, a

sarokablakban kortyolg atta a tizeneg y órai kávéját, miközben a Radio
Stockholm közlekedési híreit hallg atva szúdokuzott. Fog alma sem volt,
miért, de amióta az eszét tudta, szerette a közlekedési híreket és
időjárás-előrejelzéseket, főleg a hosszú teng eri időjárás-előrejelzéseket,
amelyek részletesen leírták a szélirányt és a szélerősség et a svéd partok
minden eldug ott zug ában.
Ez a délelőtt még sem hasonlított eg yetlen más délelőttre sem. Bár
vég ig hallg atta a teljes közlekedési hírblokkot, távolról sem érezte
nyug odtnak mag át. Az ideg esség észrevétlenül lopózott belé, hirtelen
csak úg y ott termett. Meg próbált tudomást sem venni róla, és tovább
küszködött a szúdokuval, de eg yetlen számot sem bírt beírni. Mintha a
g ondolatai önálló életre keltek volna, és eg yre kevésbé tudta kordában
tartani őket.
Pedig évek óta keményen dolg ozott, hog y meg zabolázza a
g ondolatait. És most még is eg y sor tiltott dolog jutott az eszébe.
Felhang osította a rádiót, és belefog ott eg y eg yszerűbb szúdokuba. De ez
sem seg ített, és vég ül kénytelen volt lehalkítani a készüléket és letenni
a tollat.
Ekkor eszmélt rá, hog y a változás már hetekkel ezelőtt elkezdődött.
Talán még rég ebben. Minél többet töpreng ett rajta, annál világ osabban
látta, hog y az utóbbi időben semmi sem volt olyan, mint rég en.
Szokatlanul rossz kedve volt, és nem csak ennyi. Például kék ing et
viselt, pedig csütörtökönként a zöldet szokta felvenni. És milyen volt a
szombati, årstavikeni sétája? Volt sétálni eg yáltalán? Nem emlékezett.
És nem csak erre nem emlékezett. Az eg ész múlt hét hatalmas fekete
lyukká változott. Kivéve a teg nap délelőttöt, abból még rémlett valami.
Túl sokáig maradt ág yban, és szüntelenül olyan dolg okra g ondolt,
amelyekre a fog adalma értelmében sosem lett volna szabad g ondolnia.
A nap további részéről eg yáltalán nem volt emléke.
Abban biztos volt, hog y minden g yóg yszerét bevette. Mindennap,
reg g el, délben és este eg y pohár lang yos vízzel öblítette le a pirulákat,
és érezte, ahog y leérnek a g yomrába. Vag yis nem ez volt a baj. Vag y
még is? Mi van, ha csak g ondolt rá, de nem vette be őket? Vag y túl
alacsony volt a dózis? Mit is mondott az orvos? Növelni vag y
csökkenteni kell? És mi ez a szag ? Csak nem felejtette el kedden kivinni
a szemetet?
Ossian Kremph kis híján beleszédült a sok kérdésbe, és érezte, hog y le
kell dőlnie. De nem tudott pihenni. Főleg , mivel az utcán eg y nő és eg y
férfi mászkált fel-alá. Ki csinál ilyet, g ondolta, és hozta a távcsövét. Az
ember A pontból B-be meg y, és nem oda-vissza, mint ezek ketten. Ide-
oda, ide-oda, mintha keresnének valamit.
Nem ismerte őket. De kileste, melyik a kocsijuk, és eg y eg yszerű
internetes kereséssel meg állapította, hog y a jármű eg y bizonyos Fabian
Risk nevén van, aki történetesen g yilkosság i nyomozó a stockholmi
Ország os Rendőr-főkapitányság on. A terhes nő biztosan a kollég ája,
Herman Edelman másik alattvalója.
Meg sem lepődött rajta. Kicsit még várta is, hog y előmásszanak az
odújukból, és meg mutassák ocsmány ábrázatukat. Csak azzal nem
számolt, hog y ilyen g yorsan meg jelennek. De hát itt vannak. A mocskos
zsaruk!
A kérdés csak az, hog yan. Ossian Kremph mindent elkövetett, hog y
meg húzza mag át, amint szabadlábra került. Nemcsak felvette az anyja
lánykori nevét, de ki is írta a lakás ajtajára, amelyet másod- vag y
harmadkézből bérelt. Takarékláng ra tette mag át, és várt, abban a
meg g yőződésben, hog y eg y napon – ahog y a pszichiátere hang oztatta –
teljes eg észében meg szabadulhat a rég i énjétől.
De nem vált be. Bár pontosan azt tette, amit mondtak neki, és
elvég zett minden g yakorlatot, a tűz továbbra is ott ég ett benne. A
pszichiáter kérdezett, ő pedig azt válaszolta, amit elvártak tőle. De a
szíve mélyén már néhány év kezelés után belátta, hog y sosem fog
elmúlni.
Az éhség .
Újra belenézett a távcsőbe, és látta, ahog y a két rendőr eltűnik az
állványzat alatt. Lehetség es volna, hog y máris rátaláltak? De milyen
jog on jönnek ide, és zaklatják? Milyen jog on törik rá az ajtót, és
trappolnak bele az életébe? Milyen jog on teperik le, bilincselik meg , és
kutatják át az otthonát?
Talán a tiltott g ondolatok és az önuralom hiánya miatt. Talán mert
éveken át hiába dolg oztak a pszichiáterével azon, hog y elcsendesítsék
ezeket a képzeteket. Talán mert íg y lenne a leg jobb a világ nak. De őt
mindez már rég nem érdekelte. A leg kevésbé sem, ha őszinte akart
lenni. Évek óta először merült bele az apró részletekbe. Vég ig g ondolta
az összes tiltott g ondolatot.
Ha ezek a rohadékok bezörg etnek az ajtaján, felkészülten fog ja várni
őket.
Beléjük mélyeszti a fog át, és szétmarcang olja őket.
Elvég re nincs veszítenivalója.
 16

Bárcsak vég et érne már ez a nap, g ondolta Dunja Houg aard, és látta lelki
szemeivel, ahog y összeg ömbölyödik a takarója alatt, és álomba merül,
mielőtt még Carsten hazaérne. De a nap még csak most kezdődött, és
bár meg ivott vag y két liter vizet, és bevett jó pár Resorbot, még mindig
eg y roncsnak érezte mag át.
Töltött mag ának eg y csésze feketekávét, és elfog lalta a helyét a
tárg yalóasztalnál Jan Heskkel szemben, aki még mindig meg volt
g yőződve róla, hog y Dunja meg kerülte, és Kim Sleiznerrel karöltve
mesterkedik valamiben. Kjeld Richter az eg yik asztalfőn ült, és próbált
találni valamit, amit bámulhat. Senki sem szólt eg y szót sem, és a csend
minden perccel elviselhetetlenebb lett.
Vég ül nyílt az ajtó, és bejött Sleizner, majd g yorsan vég ig mérte a
helyiség et. Mandzsettag ombos ing et és nyakkendőt viselt, még rajta
volt a sajtótájékoztatóra feltett smink. Dunja senki mást nem ismert a
rendőrség en, aki sminkelte mag át a sajtótájékoztatók előtt. De Sleizner
jobban is szerette a sajtótájékoztatókat, mint bárki más, és lépten-
nyomon összehívott eg yet. Senki más nem tündökölt íg y a
rivaldafényben, és csinált elefántot a bolhából.
– Látta valaki a sajtókonferenciát? – A Nespresso g éphez ment.
Hesk, Richter és Dunja eg y emberként rázta a fejét.
– Ne kérdezzétek, hog yan, de valami ördög i módon sikerült
mindenkit abba a hitbe ring atnom, hog y rohadtul tudjuk, mivel van
dolg unk. Most rajtatok a sor, hog y ne hag yjatok hazug ság ban.
Berakta a kapszulát, és a többit a kávéfőzőre bízta.
Szokás szerint fizetés nélkül, észrevételezte Dunja. Pedig Sleizner
kezdte elsőként nyag g atni a többieket, ha kiürült a kávékassza. Dunja
sosem használta a g épet. Eg yrészt íg y meg úszta Sleizner dörg edelmeit,
másrészt nem volt annyira oda ezért a kávéért. Rejtély volt számára,
hog yan sikerült az eg ész nyug ati világ ag yát kimosni és mindenkit
beszervezni ebbe a szektába, amely háromszoros árért vette a kávéját. A
környezetre g yakorolt hatásra g ondolni sem mert.
– Oké, hadd halljam, mitek van! Milyen forg atókönyv szerint
dolg oztok?
Hesk meg köszörülte a torkát.
– Ahog y mondtam, még a nyomozás elején járunk, és reng eteg a
válaszra váró kérdésünk. De abból a nyomból kiindulva, amit Kjeld és az
emberei találtak, kétség sem fér hozzá, hog y eg y harmadik személy is
belekeveredett.
Hesk szokásához híven felállt, amint Sleizner jelenlétében szót kapott,
Dunja fel nem fog hatta, miért.
Ha valaki meg vetette Sleiznert és mindazt, amit Sleizner képviselt,
akkor az Jan Hesk volt. Talán csak elég okos volt ahhoz, hog y teg ye,
amit kell, íg y aztán bent maradhatott a pikszisben, és lendületet
adhatott a karrierjének.
Dunját annál jobban ideg esítette, minél többet morfondírozott rajta.
Hesk állandóan azok talpát nyalta, akik felette álltak a szamárlétrán. Ha
biztosan tudta volna, hog y előnye származik belőle, habozás nélkül
lehúzta volna Sleizner sliccét, és…
– Eg ész nap szétszórt volt…
Másodpercekbe telt, mire Dunja felfog ta, hog y Hesk hozzá beszél.
– Bocs, de miről…?
– Eg yetértesz? – kérdezte Sleizner, és Dunja felé fordult.
– A forg atókönyvvel – pontosított Richter. – Tudod. Neuman hazaér,
ág yban találja az asszonyt Mr. Nag yfiúval, aztán ámokfutásba kezd eg y
baltával.
– Elnézést, ha szórakozottnak tűnök. De… – kezdte Dunja, bár a
leg halványabb sejtelme sem volt róla, miként folytathatná anélkül, hog y
Hesk tyúkszemére taposna.
– Mi de? – kérdezte Hesk.
– Nem tudom. De akárhog y csűröm-csavarom, nehezemre esik
elképzelni, hog y Aksel Neuman ilyesmit műveljen. – Felvette és
meg nézte az eg yik képet, amely Karen Neuman széttrancsírozott testét
ábrázolta.
– Beszéltem a Karriere Bar dolg ozóival, és tényleg jó sok g in-tonikot
ittak – mondta Hesk.
– Ráadásul már nemeg yszer kocsmai verekedésbe keveredett – tette
hozzá Richter.
– Ig en, de akkor is. – Dunja folytatni ig yekezett. – Lehet, hog y ostobán
hang zik, de úg y tűnt, Aksel és Karen azon kevés párok közé tartozik,
akik évek után is őszintén szeretik eg ymást.
– Dunja… Rendőrök vag yunk, és eg y bűnüg yben nyomozunk. Nem eg y
szappanopera forg atókönyvét írjuk – forg atta a szemét Hesk.
– Amúg y ez jó ötlet lenne eg y szappanoperához – szólt közbe Richter,
és felvette vadul csörg ő mobilját. – Több mint elég fordulat van ebben
az üg yben. Tessék, itt Richter!
Felkelt, és elhag yta a helyiség et.
– Csak azt mondom, nem hiszem, hog y ő volt – folytatta Dunja.
– És szerinted kit érdekel, hog y te mit hiszel? – kérdezte Hesk. – És
miért tűnt el, ha szerinted olyan ártatlan?
– Nem tudom. Remélhetőleg majd meg mag yarázza, ha meg találjuk.
Ha tényleg a tervezettnél hamarabb ért haza, a tettes még a házban
lehetett. Talán üldözni kezdte. Ez jobban rá vallana. Főleg , ha részeg
volt.
– Pontosan. Kjeld is erre jutott – mondta Sleizner, és eg yetértően
bólintott.
– És van még valami, amin g ondolkodtam…
– Ezt nem beszélhetnénk meg kávészünet után? – szakította félbe
Hesk. – Ha sikerül elkapnunk, mielőtt túl messzire jut…
– Hadd mondja vég ig , kérlek. – Sleizner intett Hesknek, hog y üljön le.
Bár Dunja a szeme sarkából látta, hog y Hesk majd szétrobban
dühében, nem volt más választása, mint folytatni.
– Nem értem, miért vag y rám ilyen mérg es, Jan.
– Nem?
– Nem. Én csak szeretném előremozdítani a nyomozást. És ig en, lehet,
hog y tévedek, de úg y érzem, valami nem stimmel. Veg yük például a
g yilkos feg yvert, ami Pedersen szerint eg y nag yobb baltához hasonlít.
Ahog y láttam, a házban nincs kandalló vag y kályha, vag yis vélhetőleg
balta sincs. Szóval hog y kerülhetett oda? Aksel a kocsijában hordta arra
az esetre, ha baltával akarna eltenni valakit láb alól?
Hesk elg ondolkodott, majd eg y idő után vállat vont.
– Hová akarsz kilyukadni? – kérdezte Sleizner, pillantásra sem
méltatva Hesket.
Dunja felemelte az eg yik képet, amely a véres ág yban fekvő Karen
Neumant ábrázolta.
– Nézd meg , mennyi vér! Még sem láttam eg y árva vérnyomot sem a
padlón vag y az előszobában. Ami azt jelenti, hog y az elkövető jól
felkészült, nejlont terített le, vag y valami ilyesmi. – Visszatette a képet a
kupacba. – Szóval bárki követte is el, nem először csinált ilyet.
– Log ikusan hang zik, ez tag adhatatlan – mondta Sleizner, miközben
Richter is visszatért.
– Kész a harmadik kocsi nyomainak elemzése – mondta Richter, és
leült a helyére. – És van pár érdekes részlet.
Hatásszünetet tartott, de túl rövidet ahhoz, hog y bárkinek feltűnjön.
– Minden jel arra mutat, hog y eg y szög es g umis sportautó járt ott.
– Szög es g umi? – csodálkozott Dunja. – Ki jár manapság szög es
g umival?
– Én is pont ezt kérdezem.
– A svédek. Teljesen bele vannak zúg va a szög es g umiba – felelte Hesk.
– Leg alábbis amikor felmeg yünk Smålandba karácsonyozni, mindenki
szög es g umis Volvóval furikázik.
– Vag yis a tettesünk svéd – fog lalta össze Sleizner. – Ez eg yre jobb.
– Én még mindig Aksel Neumanra voksolok, de nem akarok minden
más ajtót bezárni. Ezért arra g ondoltam, lenyomozzuk, és közben
továbbmeg yünk a svéd nyomon is – közölte Hesk.
Dunja bólintott, és felléleg zett, amikor látta, hog y Hesk normális
arcszíne kezd visszatérni.
– Meg kérdezhetjük a Scandlinest, hog y volt-e a fedélzeten svéd
rendszámú sportkocsi múlt éjjel. Ha az elkövető svéd, valószínűleg
komppal ment vissza Helsing borg ba.
 – Jó ötlet, Dunja. – Sleizner felállt. – Dunjának jelentsetek, mostantól ő
vezeti a nyomozást, és közvetlenül nekem számol be. Van kérdés?
Senki sem szólt semmit, és eg y másodperccel később Sleizner már ott
sem volt.
A szorong ás vastag , rag acsos ködfátyolként borult rájuk. Dunja érezte,
hog y g ombóc nő a torkába, alig tudott léleg ezni. Ráadásul félő volt,
hog y kihányja azt a keveset, amit ebédre mag ába bírt diktálni. Nem
tudta, hová menjen, hová nézzen, vag y mit mondjon, és azt kívánta, bár
meg nyílna alatta a föld.
De csak bénultan ült ott a g ondolataival, mintha eg y buzg ómócsing
újság író árasztotta volna el a kérdéseivel. Az ő hibája ez az eg ész?
Átlépett eg y bizonyos határt, túlzásba esett, ráerőltette másokra az
elképzeléseit? Vag y kezdettől fog va ez volt Sleizner terve? Ezért hívta őt
a tetthelyen Hesk helyett? És ha íg y van, miért? Mit akar
tulajdonképpen? Mert valamit akar.
– Jól van – fújta ki a leveg őt Richter, meg törve a csendet. – Érti valaki,
mi a jóisten történik itt?
– Gőzöm sincs. Eg y szót sem értek – mondta Dunja, és Heskhez
fordult.
Csak most vette észre, hog y Hesk remeg a harag tól. Nag yon be tudott
pöccenni, ezzel Dunja tisztában volt. Hesk mag a mesélte, hog y
kiskorában mindent a földhöz vág ott, és majd kirúg ta a ház falát, ha
méreg be g urult. De ilyen dühösnek Dunja még sosem látta.
– Hinned kell nekem, Jan. Én sem értek semmit. Ez a te nyomozásod,
és én… én…
Hesk eg y fújtatással félbeszakította, és Dunjára meredt.
– Ne erőlködj…
– Nem erőlködöm. Csak azt akartam mondani…
– Fog d be a pofád, te hülye picsa! – Olyan hevesen ug rott fel, hog y
felborult mög ötte a szék. – Azt hiszed, nem tudom, miben sántikálsz?
Mi?
Dunja is fel akart pattanni. Be akarta bizonyítani, hog y nincs
szég yellnivalója. Fel akarta dönteni a széket, be akart inteni, és el akarta
küldeni Hesket a picsába, ha nem hajlandó vég ig hallg atni. De a lába
nem bírta el, valahog y szokatlanul erősnek tűnt a g ravitáció.
– Meg értem, hog y dühös vag y. De nem beszélhetnénk meg
felnőttekhez méltón? Mármint ha eg yütt kell dolg oznunk, túl kell
lépnünk ezen, és…
– Túllépni? – Hesk felnevetett, és meg kerülte az asztalt. – És még is
hog y a picsába?
Közvetlenül Dunja előtt állt meg , és lenézett rá.
– Tényleg nem értesz semmit, te pöffeszkedő, tyúkeszű ribanc! De
majd én felvilág osítanálak. Pokollá teszem az életed! Úg yhog y élvezd ki,
amíg még lehet, mert soha többé nem fog od ennyire nyereg ben érezni
mag ad!
Hesk elhag yta a helyiség et.
Dunja ülve maradt, mert még mindig képtelen volt felállni.
 17

Az Östg ötag atan és a Bleking eg atan sarkán álló ing atlan felújítását
félbehag yták, és bár kiválóan el lehetett menni az előtte húzódó járdán,
a járókelők többség e inkább átment az utca másik oldalára. Az
állványzatról cafatokban lóg ott a védőháló, a fémcsövek fenyeg etően
nyikorog tak és recseg tek. Sokatmondó bizonyítéka volt annak, hog y a
g azdaság i válság duzzadásával mindent félbehag ytak.
Fabian és Malin átkutatta az ing atlan környékét, de nem találta meg a
miniszter titkos telefonját. Most az Östg ötag atan 46.-os szám kapujában
álltak. A kapu a várakozásaiknak meg felelően zárva volt, de az állvány
eg yik vascsövével Fabian be tudta törni az ajtó hat üveg ablakának
eg yikét. Bedug ta a kezét a lyukon, és elfordította a kilincsg ombot. A
lépcsőház tele volt építési törmelékkel és porral. A falakról és a
plafonról perg ett a festék, az eg yik oldalon tizen-valahány vécécsésze
sorakozott, a másikon fürdőkádak és hűtőszekrények.
– Nag yjából otthon is ez van – jeg yezte meg Malin, és folytatta az útját
a vécék mellett, ahol eg y nég ylábú árny slisszolt el a lépcső irányába. –
Vag y ha jobban meg g ondolom, ez kicsit jobb.
– Mindenesetre tökéletes hely, ha nyug tot akar az ember – felelte
Fabian, és követte a porban kirajzolódó lábnyomokat a lift felé.
– Hog y csináljuk? Eg y örökkévalóság ig fog tartani. Biztos, hog y
minden számot jól írtál? Mármint elég , ha eg yet elrontottál, és máris
Haparandában vag y Kuala Lumpurban vag y.
– Biztos. De attól, hog y a számok jók, nem biztos, hog y a mobil még
mindig itt van. – Fabian kinyitotta a lift ajtaját, és benézett.
– Ne is álmodj róla, hog y én ebbe beszállok.
– De a lábnyomok ide vezetnek.
– Teszek rá.
 Malin elindult felfelé a lépcsőn, amelyet világ os szőnyeg ként borított
a por. Emberi lábnyomokat nem lehetett látni. Ellenben a patkányok
nyomai keresztül-kasul átszelték a kőpadlót.
Amint az ember hátat fordít, a természet átveszi az uralmat, g ondolta
Fabian, és követte Malint emeletről emeletre. Csak a neg yediken találtak
más nyomokat a patkányokén kívül. Nag y bakancsok nyomait a lift és
jobb kéz felől a leg távolabbi lakásajtó között. A többi ajtó előtt a por
érintetlen volt.
Malin előhúzta a telefonját, és lőtt pár képet a lábnyomokról,
miközben Fabian a névtelen ajtóhoz ment, eg yik kezével letakarta a
kukucskálót, a másikkal elővig yázatosan kinyitotta a levélbedobót.
Túl sötét volt ahhoz, hog y belásson. Zajt nem hallott. Intett Malinnak,
hog y menjen oda, és fog ja a kémlelőnyílást, amíg ő bevilág ít a
telefonjával a levélbedobón. Odabent rong yos lábtörlőt látott, balra
pedig eg y tekercs védőfóliát a falnak támasztva.
– Ne hívjuk a kommandósokat, hog y ők menjenek be először?
– Nem lehet. Amíg hivatalosan a Säpo nyomoz, nem.
Fabian óvatosan lecsukta a levélbedobót, és lenyomta a kilincset. Az
ajtó zárva volt, ezért átment a szomszédos ajtóhoz. Ezt nyitva találta.
– Várj itt!
– Csak ácsorog jak itt, és… – Malin nag yot sóhajtott.

Pont úg y nézett ki, amilyennek eg y romos lakást képzel az ember.

Piszkos és lerobbant. A padlót néhány helyen felszedték, a plafonról
csupasz villanyvezetékek lóg tak. Eg y jobb napokat látott matracon kívül
nem volt bútor. Fabian a lakás eg yetlen ablakához lépett, kinyitotta, és
kimászott.
Túlzás azt állítani, hog y szédült. De sosem szerette a mag asság ot, és
még mindig nem ment el arra a lég ballonos utazásra, amelyet a
kollég áitól a neg yvenedik születésnapjára kapott. Az első két évben még
kérdezg ették, beváltotta-e már az ajándékutalványt, mire Fabian
kertelni kezdett, ám eg y idő után rájött, hog y csak úg y fog hatja be a
szájukat, ha azt hazudja, csodálatos élményben volt része. Persze volt
nála telefon, de annyira lenyűg özte a látvány, hog y elfelejtett képeket
csinálni.
Most nem tehetett mást, bízott benne, hog y a jeg es állvány kibírja a
súlyát. Lenézni nem mert. Inkább előreszeg ezte a tekintetét, és üg yelt
rá, hog y leg alább eg y kézzel mindig kapaszkodjon, és semmi szín alatt
se csússzon meg .
Három ablakkal arrébb elérte a bezárt lakást. A roló le volt eng edve,
ezért nem látott be. Valami ütőfeg yver után nézett, de nem talált
semmit, ezért úg y döntött, meg próbálja berúg ni az ablakot, ami
lényeg esen körülményesebbnek bizonyult, mint amire számított. Ha van
valaki a lakásban, volt ideje felkészülni, g ondolta, miközben
befurakodott a kitört üveg en.
Körülnézett, és meg állapította, hog y a szoba nag yjából húsz
nég yzetméter lehet, és a másik lakástól eltérően itt valamelyest
felseperték a padlót. Az eg yik fal mellett főzőfülkét alakítottak ki:
főzőlap, mosog ató, hűtőszekrény, amelyen eg y hosszú, hullámos hajú,
eg yrészes ruhát és hozzáillő kalapot viselő porcelánbaba ült. Fabiant
bámulta.
Átment a szomszédos helyiség be, ahol olyan sötét volt, hog y a szeme
nem tudott hozzászokni. Vég ig tapog atta a falat, és vég ül meg találta a
kapcsolót, mire felg yulladt a mennyezeti lámpa. A fény olyan erős volt,
hog y félre kellett néznie. Aztán meg látta a nejlonnal bevont asztalt, a
közepén eg y lyuk volt, és szíjak lóg tak róla.
 18

Fél óra múlva Kjeld Richter sok sikert kívánt Dunjának, és mag ára
hag yta a tárg yalóteremben. Dunja ült eg y darabig , és ig yekezett erőt
g yűjteni, hog y képes leg yen eg yenes háttal elhag yni az osztályt.
A rosszullét vég re elmúlt, de erős fejfájás lépett a helyébe. Ha nem jut
sürg ősen valami folyadékhoz, szétrobban a feje. És ha ez még nem lett
volna elég , vécére is kellett mennie.
Átg ondolta a lehetőség eit, és arra jutott, hog y Sleiznert leszámítva,
akit bottal sem szívesen piszkált volna meg , teljesen mag ára maradt.
Hesk túl jó rendőr volt ahhoz, hog y teljesen hátat fordítson a
nyomozásnak, de afelől Dunjának kétség e sem volt, hog y mindent meg
fog tenni az akadályozására.
Csak Richter volt kérdés számára. A jókívánság ából sem eg yértelmű
iróniát, sem árnyalatnyi kedvesség et nem hallott ki. Valószínűleg
Richter mag a sem tudta, melyik ujját harapja meg , és ha Dunja nem
tévedett nag yot, a férfi azt az utat fog ja választani, amely a leg kevesebb
g onddal jár.
Más szóval vesztes helyzetből indult. Senki sem számított rá, hog y
boldog ulni fog . Vélhetően még Sleizner sem. De az szóba sem jöhetett,
hog y feladja. Nem fog meg nyílni a föld, és nem fog ja jótékonyan
elnyelni. Az eg yetlen lehetőség , hog y vállalja a felelősség et, vég ig viszi
a nyomozást, elkapja a tettest, és mindenkinek bebizonyítja, hog y vele
ig enis számolni kell.
De ebben sajnos mag a sem hitt.
A g yümölcsöstál felé nyúlt, kivette alulról a kis piros kendőt, és
letörölte az izzadság ot a homlokáról. Aztán lehunyta a szemét, vett pár
mély léleg zetet, majd meg markolta az asztal szélét, és óvatosan felállt.
 Keze-lába remeg ett, fülében hallotta a vére zúg ását. De jobb, ha
meg szokja. Hesknek valószínűleg teljesen ig aza volt.
Mostantól pokol lesz az élete.
 19

Miután Fabian kinyitotta a lakásajtót, és beeng edte Malint, visszatért a

nag yobbik szobában álló, hosszúkás asztalhoz. Az asztalt a padlóhoz
csavarozták, és áttetsző nejlonnal vonták be, amelyet tűzőg éppel
rög zítettek alul. A lyuk alatt eg y tölcsér helyezkedett el, amelyből eg y
durva cső vezetett eg y kannába. A kanna azonban üres volt, a tölcsér
teljesen tisztának tűnt. Ahog y a nejlonborítás és az oldalt lelóg ó szíjak
is. Fabian sem vér, sem széklet nyomát nem látta.
A szoba többi részével ellentétben itt minden teljesen újnak és
tisztának tűnt. A szíjakat tartó csavarok feje csillog ott, és a plafonról
lóg ó lámpa tökéletesen portalan volt. Valaki vag y alaposan feltakarított
mag a után, vag y még nem vette használatba a berendezést.
Fabian az ablakhoz ment. Faforg ácslapok fedték, a széleket g ondosan
lerag asztották. Hog y kizárják a fényt és a kíváncsi tekinteteket. A
sarokban eg y tekercs védőfólia állt, a padlón pedig csavarhúzó,
körfűrész és hosszabbító eg y kupacban.
A lakást nyilvánvalóan előkészítették valamire. A kérdés csak az, mire.
Kínzásra? Műtétre? Feldarabolásra?
Vag y csak arra szolg ál ez a hátborzong ató berendezés, hog y fog va
tartsanak valakit? Ki áll az eg ész mög ött, és kinek kell meg kötözve itt
feküdnie? Ha az ig azság üg yi miniszternek, akkor miért nincs itt? A
titkos telefonja nyilvánvalóan itt volt. De hol van most? És
mindenekelőtt: hol van a miniszter? Vadul kavarog tak a fejében a
kérdések.
Fabian sóhajtott eg yet.
– Mit szólnál eg y korai ebédhez, Malin? Meg hívlak.
Szünetre volt szükség e, hog y kiszellőztesse a fejét, mielőtt folytatja.
 – Most? – kiáltott be Malin az előszobából. – Nem fejezzük be ezt
először?
– Leg yen.
Fabian átment a szomszédos szobába, ahol a főzőfülke volt. Már csak
ezt kellett átvizsg álnia, és kész.
A lakás többi részéhez hasonlóan mintha ezt is kitakarították volna. A
mosog atóban vízforraló állt, a kábelét kihúzták, a csepeg tetőn lefelé
fordított pohár és kávéscsésze. Pár órája, leg feljebb eg y napja járt itt
valaki.
Fabian meg nyitotta a csapot, amely kiköhög ött némi leveg őt, majd
csorog ni kezdett a tiszta vízsug ár. Eg yetlen barna morzsa sem jött ki.
Leveg ő, de semmi rozsda. Valaki járt itt az elmúlt eg y-két hétben.
Vélhetően meg tette az előkészületeket. Ha az elmúlt eg y nap folyamán
volt itt valaki, nem eng edett vizet. Fabian elzárta a csapot, és kinyitotta
a hűtőt, amely leg nag yobb meg lepetésére be volt kapcsolva, és volt
benne néhány szelet, nejlonzacskóba csomag olt rozskenyér, eg y csomag
májpástétom és eg y majdnem teljesen üres üveg ecetes hag yma.
A fag yasztórekeszben két jeg es nejlontasak hevert. Fabian kivette az
eg yiket, meg nyomkodta és letörölg ette. Az első g ondolata az volt, hog y
összetekeredett bélférg et lát. Még sosem volt szerencséje
g alandféreg hez, de hallotta, hog y húszméteresre is meg nőhet. Aztán
látta, hog y a címkére a „kolbászbél” szót írták, és rájött, hog y
disznóbelet tart a kezében, amelybe a kolbászt töltik. A másik zacskóban
eg y-két disznó belsőség ei voltak.
Fabian sosem volt oda túlzottan a belsőség ekért, noha volt eg y
szakácskönyve a harmincas évekből, amely tele volt ilyen receptekkel.
Benne volt többek között a dél-amerikai specialitás, a g rillezett
tehénag y. De ki eszik manapság ilyesmit? És leg főképp: mi köze ennek a
miniszter eltűnéséhez?
– Fabbe, ezt nézd meg ! – kiáltotta Malin.
Fabian visszament a nag yszobába, és már indult az előszoba felé,
amikor meg látta. Az előbb nem vette észre. Valószínűleg azért, mert
háttal állt neki, és a hosszúkás asztalra összpontosított. Most azért
fig yelt fel rá, mert látott eg y hasonlót a szomszéd helyiség ben is, a
hűtőn. A biztosítékszekrényen ug yanis eg y másik szőke hajú
porcelánbaba ült, amely kék szemével rámeredt.
Levette, és meg nézte. Sosem szerette a babákat. Főleg a
porcelánbabákat utálta. Noha lényeg esen kisebbek voltak, olyan
valóság hű volt az arcuk, hog y kellemetlen érzéseket keltettek benne.
Kiskorában kapott eg yet a nag ynénjétől karácsonyra, és még ma is
kirázta a hideg , amikor eszébe jutott, ahog y a baba ott ült a polcon a
többi játék között, és őt bámulta éjszakánként. Hamarosan rémálmai
lettek tőle, és eg yre rosszabbul aludt. A szekrénybe dug ta, és pléddel
betakarta. Aztán kidobta. De az anyja folyton visszarakta a polcra, azzal
érvelt, milyen szép és drág a baba.
Eg y délután aztán, amikor Fabian eg yedül volt otthon, hátizsákba
dug ta a babát, és kiment vele a Helsing borg tól északra fekvő
betong yárhoz. Ahog y már annyiszor, átmászott a kerítésen, amelyen az
ideg eneknek való belépést tiltó tábla lóg ott, és a babát az eg yik nag y
keverőkádba dobta. Jó darabig állt ott, és nézte, ahog y lassan belesüllyed
a sűrű betonba. Ezzel eltűnt az életéből. Talán eg y falba betonozva
kuksol most, és bámul kifelé.
– Fabbe? Hol vag y már?
Fabian folytatta az útját a fürdőszoba felé, ahol Malin a kádban állt, és
eg y lyukba világ ított a falon.
– Gyere, nézd meg !
Félrehúzódott, és átadta a zseblámpát Fabiannak.
– Látod?
Fabian bólintott. A szűk csőben pár méterre tőlük eg y széles karimájú
kalap és eg y fekete, prémg alléros kabát akadt meg .
– Grimås ruhái. Nem?
– De ig en, csak…
– Csak mi?
– Nem áll össze. – Fabian Malinhoz fordult. – Őszintén szólva eg y
kukkot sem értek.
– Mit nem értesz? Grimås itt volt, és…
– De miért? És mag ától jött ide, vag y idehozták?
 – Ha nem lenne az a kínzóasztal, azt mondanám, mag ától. Talán
ismerte a lakás tulajdonosát, és tudta, hog y itt nyug iban átöltözhet,
aztán olajra léphet.
– De…
– Íg y viszont arra hajlok, hog y idehozták.
– Jó, de miért nincs itt senki?
– Idehozták, és levetkőztették. Ne kérdezd, miért. Talán mert más
ruhát akartak ráadni. És közben meg találták a titkos mobilját, és
belátták, csak idő kérdése, hog y idetaláljunk. Ezért leléptek, amint
lehetett… És voilà, ennyi az eg ész!
– Vag yis szerinted eg yedül jött el a Képviselőházból, aztán elkapták
Kanslikajenen, és elrabolták?
– Talán intéztek hozzá eg y ultimátumot még a Képviselőházban.
Vég tére is húsz perc késésben volt. Vag y nem tudom. – Malin sóhajtott,
és eg y felmosófát nyújtott Fabian felé. – Csak próbálok rájönni az
összefüg g ésekre.
Fabian elvette a felmosót, a csőbe dug ta, és kihalászta a ruhákat a
miniszter irattáskájával eg yetemben, amely keresztben fennakadt.
Kimásztak a fürdőkádból, és amíg Malin a ruhákat vizsg álta át, Fabian
a táskának szentelte a fig yelmét. Eg y félig üres cukorkásdobozt, három
g olyóstollat és eg y határidőnaplót leszámítva volt benne eg y mappa
tele iratokkal, amelyekről eg y g yors áttekintést követően kiderült, hog y
a tavalyi törvénymódosítások eredményeiről szóló jelentések és
tanulmányok.
A határidőnapló viszont annál érdekesebbnek bizonyult.
Az emberek többség e már elektronikus naptárt használt. De Grimås
nem.
Rég i vág ású volt, minden címet és telefonszámot kézzel írt fel, íg y
jelszó nélkül is el lehetett olvasni őket. Az oldalak telis-tele voltak
meg beszélt találkozókkal, és kézírásos feljeg yzésekkel, úg y mint: Mikor
fognak rájönni a zöldek, hogy a dezodort nem véletlenül találták ki? Annak a
szocdem boszorkánynak gőze sincs, miről hadovál. Lehet, hogy jó az ágyban?
Időpontot foglalni az IA-nál. És a többi, és a többi.
 De nem ezektől szökött az eg ekbe Fabian vérnyomása, hanem a
kézírástól. Nag yon ritkán történt vele ilyen. Eg y kezén meg tudná
számolni, hányszor. De amikor ez az érzés kerítette hatalmába, a jutalom
sosem maradt el. Akár eg y eleg áns g ól a vég telenség ig tartó, unalmas
focimeccs vég én. És ez határozottan eg y ilyen alkalom volt. Semmi
máshoz nem fog ható érzés, hog y eg y csaknem lehetetlen részlet
kerülhet hamarosan a helyére.
– Itt is van. Mit mondtam? – Malin a mag asba emelte a mobilt. –
Halló? Fabian? Itt Houston.
Fabian felpillantott, és Malin szemébe nézett.
– Mi van? Találtál valamit?
Fabian bólintott.
– Szerintem nem járt itt.
– Ki? Grimås? Dehog ynem. Idesüss! – lóbálta Malin a mobilt Fabian
orra előtt.
– Újra meg kell néznem a biztonság i kamera ma reg g eli felvételeit,
mielőtt biztosat mondanék.
– Várj, nem értem. Hog yhog y… – Malin belátta, hog y semmi értelme
tovább firtatnia a dolg ot.
Fabian már elhag yta a fürdőszobát, és kifelé tartott a lakásból.
 20

Sofie Leander rájött, hog y ez eg yszer tényleg mélyen aludt. Máskor

mindig azonnal felébredt, ha közeledő lépteket vag y hang okat hallott.
Testének minden izma pattanásig feszült, lelki szemei előtt pedig eg y
film perg ett, amin saját mag át látta, ahog y ott fekszik, és vár.
Biztos volt benne, hog y meg fog történni.
De a léptek mindig eltávolodtak és elhaltak, és ő kapott még eg y kis
időt, hog y éljen.
Mostanáig .
Ezúttal minden más volt.
Valamiért sem lépteket, sem hang okat nem hallott.
A villanymotor zúg ott és a redőny recseg ett, de a korábbi alkalmaktól
eltérően a teste nyug odt és ellazult maradt. Mintha annyi ideig lett
volna feszült, hog y már képtelen lett volna tovább félni.
Pedig Sofie félt.
Halálosan.
Hallotta, ahog y ismét leeng edik a redőnyt, és kinyitnak eg y nehéz
táskát. Aztán valami csörömpölt a fémasztalon mög ötte. Biztosan a
szikék és fog ók, g ondolta, miközben ig yekezett meg állítani a filmet,
amelynek jeleneteiben látta, ahog y felvág ják.
Ig yekezett elfordítani a fejét, hog y meg nézze, az orvos jött-e vissza,
de feladta, amikor a szíjak a nyakán mélyen a sebébe vág tak.
Tulajdonképpen nem számított. A várakozás vég et ért, itt volt az idő,
hog y pont kerüljön az eg ész vég ére.
A körülötte álló műszerek bekapcsolódtak, és mindenféle hang okat
kezdtek kiadni mag ukból. Eloldozták a szíjat a bal csuklóján, és Sofie
érezte, ahog y a hideg olló az alkarjához ér, és felvág ja a blúza ujját.
Szúrást érzett a könyökhajlatában, és néhány másodperc múlva álomba
merült, g ondolatai szétfoszlottak.
Eg észen g yorsan, ahhoz képest, hog y a várakozás eg y
örökkévalóság ig tartott.
Vég ig abban bízott, hog y lesz alkalma mondani valamit. Hog y
leveszik a szájáról a rag asztószalag ot, és leg alább bocsánatot kérhet.
Hog y lehetőség e lesz elmondani, mindvég ig tudatában volt a hibájának,
de nem volt más választása. Hog y bár fél, elfog adja a büntetést, és
bizonyos fokig ig azság osnak tartja.
De nem kapott lehetőség et.
 21

– Öt perc, aztán menniük kell – mondta az őr, és a filmfájlra kattintott. –

Rendben?
Fabian és Malin bólintott, és amíg arra vártak, hog y az eg yenruhás
mag ukra hag yja őket, kinéztek az ablakon a Kanslikajenre, ahol a Säpo
még mindig Grimås testét kereste a Riddarfjärden vizében.
Az őrbódé mög ötti kis személyzeti helyiség ben voltak, és késheg yre
menő harcot kellett folytatniuk azért, hog y láthassák a biztonság i
kamera felvételét, amelyen a miniszter kilép a kijáraton. A Säpo
nemcsak arról g ondoskodott, hog y titkosítsák a filmet, de a
biztonság iakat is fig yelmeztette, hog y jöhet valaki a g yilkosság iaktól, és
kérdezősködhet.
De nem számoltak Malin hang ulating adozásaival, amelynek
köszönhetően bárkit térdre tudott kényszeríteni, hog y keresztülvig ye az
akaratát.
Fabian elindította a filmet, amely a kijárat kétszárnyú biztonság i
üveg ajtaját mutatta, és amikor Carl-Eric Grimås feltűnt, újra
meg nézhette a jelenetet, amelyet előző este látott a Säpónál. Az
ig azság üg yi miniszter eg yedül jött, baljában az irattáskáját tartotta,
jobb kezével lehúzta a belépőkártyáját, kilökte az eg yik, majd a másik
ajtószárnyat, és eltűnt a hóviharban.
Ahog y Fabian sejtette is, a meg oldás mindvég ig ott volt az orruk
előtt. Csak azt nem tudták, mit kell keresniük. Irattáska a bal kézben,
belépőkártya a jobban.
Íg y csinálja eg y jobbkezes.
De a határidőnapló kézírásos feljeg yzéseiben a betűk dőlése mag áért
beszélt.
 Fabian feleség éhez, Sonjához hasonlóan Carl-Eric Grimås is balkezes
volt.
Fabian Malinhoz fordult.
– Látod? Jobbkezes.
– Vag yis ez nem az ig azság üg yi miniszter. Hanem valaki, aki
beöltözött ig azság üg yi miniszternek.
Fabian bólintott.
– Valószínűleg a tettes. – Újra lejátszotta a filmet, és kockánként
meg állította. – Látod? Pontosan tudja, hol a kamera, és hog yan
mozog jon, hog y elrejtse az arcát.
– De ha ez a tettes, hol az ig azság üg yi miniszter?
Fabian Malin szemébe nézett.
– Nem tudom. De ha nem látták eg yik kijárton sem távozni, nem
zárhatjuk ki, hog y még mindig az épületben van.
 22
Nanna Madsen – 21 éves, 2005. december 5., szemétkonténer, Herlev
A hát és a mellkas nagy részén, valamint a nemi szerven harapás okozta
erőteljes bevérzések. A foglenyomatok elemzése mind embertől, mind kutyától
származó harapásokat kimutatott, ez utóbbiak valószínűleg dobermanntól. Az
elkövető nyomait nem sikerült rögzíteni.
 
Kimie Colding – 17 éves, 2007. április 23., Peblinge-tó, Koppenhága
Durva behatolás okozta sérülések a nemi szerven. Az alsó és felső fogsor nagy
mértékben sérült, a koponyacsonton látható számos nyílt törés arra utal, hogy
erős ütéseket mértek a fejre, valószínűleg kalapáccsal. A tüdőbe került víz azt
jelzi, hogy az áldozat a sérülései ellenére eszméleténél volt, amikor a tóba
dobták. Az elkövető nyomait nem sikerült rögzíteni.
 
Mette Bruun – 37 éves, 2008. szeptember 7., Amager Fælled
Sérülések az ánuszon és a végbélben, súlyos sérülések az alhasban egészen a
gyomorig. Valószínűleg egy nagy ággal vagy szögekkel ellátott ütőfegyverrel
történő behatolás eredményeképpen. Az elkövető nyomait nem sikerült
rögzíteni.
Dunja Houg aard letette a mappát az asztalra, hátradőlt a kanapén, és
lehunyta a szemét. Nem bírta már tovább nézni a szétroncsolt, néma női
testeket, amelyek elég tételt követeltek, de sosem fog ják meg kapni.
Gondolatai Kim Sleiznerre tévedtek. Dunja még le sem ült az
íróasztalához, amikor Sleizner meg jelent, üdvözölte, és meg kérte, hog y
munkaidő után ug orjon be az irodájába. Dunjának ekkor esett le a
tantusz. Vég ig futott a hátán a hideg , amikor rájött, mit akar
tulajdonképpen a férfi. Távolról sem Dunja szakértelméről volt itt szó.
Íg y utólag nem is értette, hog yan kerülhette el a fig yelmét az, ami
rajta kívül nyilván mindenki másnak a napnál világ osabb volt. Olyan
volt az eg ész, mint eg y rossz vicc, és az eg yetlen, amit tehetett, az volt,
hog y bebizonyítja mindenkinek, mekkorát tévednek.
Ezért dolg ozott most idehaza, a Blåg årdsg adén, amikor a munkanap
elméletileg már vég et ért. Hazahozta az elmúlt évek leg durvább és
mindmáig meg oldatlan nemierőszak-eseteit. Mikael Rønning az
informatikai részleg ről seg ített neki meg keresni az üg yeket az
archívumban, bár nem volt jog osultság a hozzá. Dunjának azonban
szükség e volt eg y szövetség esre. Valakire, akinek semmi köze a
g yilkosság i osztályhoz.
A férfi akkora elánnal vetette bele mag át a keresésbe, mint maci a
málnásba. De ahog y a nyomtató eg ymás után köpte ki mag ából a
rémesebbnél rémesebb üg yek nyomozati anyag ait, eg yre jobban
lelombozódott, és amikor vég ül rájött, mennyi kitervelt g onoszság van
a világ ban, kijelentette, hog y az emberiség be vetett hite vég zetes
csorbát szenvedett.
Dunját kicsit sem lepte meg a dolog . Sem a durva erőszak, sem az a
tény, hog y az esetek többség ében az elkövető férfi, az áldozat nő volt.
Csak azon rökönyödött meg , hány és hány eset maradt felderítetlenül, és
ezt milyen könnyedén annyiban hag yták.
A nemierőszak-esetek dög lött aktáinak sora vég nélkül folytatódott, és
bár Dunja meg kérte Rønning et, hog y csak a halálos kimenetelűekre
keressen rá, tucatnyi nyomozás anyag át kapták eredményül az elmúlt
nég y évből. Ekkor területileg is leszűkítették a keresést, a Køg e és
Helsing ør közötti teng erparti sávra.
Évi három olyan esetet találtak, amelyek során ártatlan nőknek olyan
fájdalmat kellett elszenvedniük, hog y a halált meg váltásként élhették
meg . Három nyomozás, amelyet rutinszerűen lezártak, és a tettes
továbbra is szabadlábon járhatott. Évente három.
Dunja kinézett az ablakon a kékesszürke felhőkre, amelyek úg y
vonultak az ég en, mintha meg int ítéletidő készülődne. A maradék kis
nappali világ osság ot is elnyelték. Karen Neuman szétroncsolt testének
képe nem hag yta nyug odni, ott kavarg ott a felhők között. Sok
szempontból ug yanolyan értelmetlen, ámde alaposan kitervelt
erőszakról volt szó itt is, mint a rég i nyomozati anyag okban. És ahog y
Dunja a meg beszélésen is elmondta, nem kezdő műve volt. Akárki
követte is el, nem ez volt az első ilyen tette.
Karen Neuman csak eg y újabb áldozat volt a kielég ülés utáni
hajszában.
De akárhog y kutakodott is, semmiféle kapcsolatot nem tudott
felfedezni a rég ebbi esetekkel. Már mindent meg próbált. Különböző
szempontok szerint rendszerezte őket, kétszer is vég ig olvasta a
sérülések részletes leírását, és nag yítóval nézett meg minden eg yes
képet, amely a szétroncsolt testekről készült. De nem talált kapcsolatot.
Hét esetet g yorsan félre tudott rakni. Nég y olyan nag y
hasonlóság okat mutatott, hog y eg y csoportot alkotott. Ezeknél ráadásul
meg alapozott g yanú is felmerült. Sajnos a g yanúsítottnak sikerült
öng yilkosság ot elkövetnie, mielőtt elítélték volna.
A maradék három szintén minden kétség et kizáróan összetartozott. Itt
a tettes trófeaként mag ával vitte a skalpot, és Oscar Pedersen jelentése
szerint az erős vérzés arra utalt, hog y mindhárom áldozat életben volt
skalpoláskor. Akárki állt a bestiális tettek hátterében, még szabadlábon
volt.
De Dunja nem őt kereste. Ug yanakkor meg fog adta mag ának, hog y
amint ideje eng edi, újra meg nyitja ezt a nyomozást is, és elkapja a
szarházit.
A dohányzóasztalon már csak öt nyomozati anyag maradt.
Ez az öt nyomozás hivatalosan még zajlott, a valóság ban azonban már
lezárták őket.
Minden jel arra utalt, hog y eg y ilyen durva és alaposan meg tervezett
erőszak, mint amilyen Karen Neuman esetében is történt, nem lehet
kezdő műve. Ug yanakkor az öt üg y lényeg esen különbözött eg ymástól.
Látszólag semmi sem kötötte össze őket. Az áldozatok életkora és
kinézete más volt, és a tetthelyek is messze estek eg ymástól. Az eljárás
módjáról már nem is szólva.
Olyan volt, mintha mindeg yik eset eg yedi lett volna. Mintha a tettes
átlépett volna eg y bizonyos határt: bestiálisan meg erőszakolta, és
halálra kínozta áldozatát, aztán folytatta hétköznapi életét, anélkül,
hog y nyomot vag y kétség bevonhatatlan bizonyítékot hag yott volna
mag a után. De ez lehetetlenség volt. Kellett lennie közös nevezőnek.
Ebben Dunja biztos volt.
A mobilja zökkentette ki a g ondolataiból. Kjeld Richter hívta, ezért
Dunja próbált olyan komoly hang ot meg ütni, amilyet csak tudott, annak
ellenére, hog y meg könnyebbüléssel töltötte el, amiért a kollég ája nála
jelentkezett, nem Hesknél. A Helsing ør és Helsing borg közötti kompot
üzemeltető Scandlines szerint előző éjszaka két autó hag yta el a kikötőt,
Kjeld Richter feladata pedig az volt, hog y ezeknek utánanézzen.
– Szia, Kjeld! Még Helsing ørben vag y?
– Én bírlak, Dunja, de eg yvalamit tudnod kell. Olyan mély vízbe
merészkedtél, hog y simán belefulladhatsz. És bármit teszel, rám ne
számíts.
– Ide hallg ass, Kjeld! Sleizner ötlete volt. Én ug yanúg y nem értem,
mint…
– Én ebbe nem akarok belekeveredni. El akarom vég ezni a munkámat,
semmi több. Csak hog y tudd.
– Jól van. Hallg atlak – mondta Dunja, és nag y leveg őt vett. – Mert
g ondolom, nem azért hívtál, hog y elmondd, te is ezen a szemétdombon
kapirg álsz, hanem mert elvég ezted a munkádat.
– Ööö… Mi?
– Hallottad – felelte Dunja, és büszke volt mag ára, hog y sikerült
éreztetnie, rajta nem lehet csak úg y átg ázolni. – Találtál valamit? Ha
nem…
– Már jelentettem Jannek, csak szólni akartam, hog y meg yek haza.
– Nem úg y volt, hog y nekem jelentesz? Sleizner nem is
fog almazhatott volna világ osabban.
– A leg kevésbé sem szeretnék valami kibaszott hatalmi harc közepébe
kerülni…
– Most mondtad, Kjeld, hog y csak vég ezni akarod a munkádat. Akkor
vég ezd, és mindenki jól jár.
Csend lett. Dunja valóság g al hallotta, ahog y Richter az érveket és
ellenérveket mérleg eli.
– Már nem tudom, melyikőtök vetette fel, de a svéd autó és Neuman
BMW-je kétség telenül ott volt a kikötőben, és áthajtottak a kapun.
 Dunja felkelt a kanapéról.
– És aztán? Hová vezetnek a nyomok?
– Eg yenesen a Færg evejra, ami elég forg almas, és takarítják is.
Dunja az ablakhoz ment, és meg állapította, hog y odakint meg int
kavarog ni kezdett a hó. Általában szerette a havazást, főleg az első
havat, amely minden szürkeség re tiszta, fehér takarót terített,
letompította a hang okat, és mindenkit meg nyug tatott. De most nem. A
vihar rontotta az esélyeiket az idővel való versenyfutásban. Minden
eg yes hópehely seg ített eltüntetni a nyomokat, és ellehetetlenítette,
hog y kiderítsék, mi történt a helsing øri kikötőben.
– Csak hog y tudd, biztosítottam mindent, amit biztosítani lehetett.
Most indulok.
– Kjeld, várj! Ott is havazik?
– Szakad. Ha nem lépek le hamarosan, nem érek oda a g yerekekért.
– Azt akarom, hog y ott maradj…
– Maradjak itt? Csak csütörtökönként meg yek én értük. Ha elcseszem,
Sofie eg ész hétvég én nem fog szóba állni velem.
– Erről nem tehetek. Azt szeretném, ha előbb befejeznéd a munkádat.
– De már rohadtul befejeztem! Süket vag y?
– Nem fejezted be, amíg azt nem mondom, befejezted.
Hallani lehetett, ahog y Richter nag yot sóhajt, és összeszedi mag át.
– Azt hiszed, nem tudom, miben mesterkedsz? Azt hiszed, nem
tudom, mi a büdös…
– Az isten verje meg , hát ki vezeti ezt a nyomozást, te vag y én? Tedd,
amit mondok, mielőtt túl késő!
Teljes csend állt be, és Dunja rájött, hog y Richter valószínűleg
ug yanúg y meg döbbent a kirohanásán, mint ő mag a. Még soha nem
beszélt ilyen hang on senkivel. Még Carstennel sem, akkor sem, ha épp
veszekedtek.
– Mielőtt hazajönnél, menj északra a Færg evejon, és nézd meg ,
nincsenek-e nyomok az út szélén, vag y nem kanyarodtak-e le eg y kisebb
útra.
– És ennek mi értelme, azonkívül, hog y el fog ok késni? Akárhová
mehettek, és nekünk esélyünk sincs, hog y…
 – Csak tedd, amit mondtam, és ne…
– Már úton vag yok.
– Jól van. Hol jársz?
Dunja a sarokban, a könyvespolc alatt álló íróasztalhoz sietett,
bekapcsolta a számítóg épet, és ráközelített a helsing øri kikötőre.
– A Stationspladsenen vag yok, és éppen jobbra fordulok a
Havneg adére, onnan majd továbbmeg yek északra a dokk mentén.
– Jól van, de balra is elnézhetnél, ahol az épületek vannak.
– Mi az istent képzelsz te? Mintha tűt keresnék a szénakazalban. Eg y
szénából készült tűt. Van itt eg y csomó friss nyom, a hó meg szakad…
Nem tudom. De…
– Hol vag y?
– Nag yjából elhag ytam a kikötőt. Mindjárt rátérek a Nordre
Strandvejra.
– Fordulj meg , és menj vissza!
– Mi? Miért? Ott csak a rakpart van.
– Csak csináld, amit mondtam, mielőtt mindent beborít a hó. Ha
tovább akadékoskodsz, a g yerekeid az óvodában töltik az éjszakát.
Dunja arra számított, hog y Richter tiltakozni fog . Bár tréfálkozó
hang ot ütött meg , Kjeld Richter nem értette a viccet, és az ég világ on
semmi humorérzéke nem volt. Annyira semmi, hog y az osztályon már
elkezdték „svéd”-nek csúfolni. De még ezen sem tudott nevetni.
Ehelyett a személyzeti vezetőhöz fordult, és feljelentést tett zaklatásért,
mire mindnyájukat behívták válság tanácskozásra.
– Csak vicceltem, Kjeld. Természetesen nem fog nak…
– A rohadt életbe, azt hiszem, találtam valamit! Várj!
– Mi? Mit találtál? Kjeld, válaszolj! Hol vag y pontosan?
– Látod a vasúti síneket a Havneg ade mellett?
Dunja ráközelített a sínekre, amelyek az úttal és a rakparttal
párhuzamosan futottak.
– Ig en. Ott vag y?
– Ig en, pontosabban a vasúti átjárónál, ahol ki lehet menni a
rakpartra. Várj… – Hallatszott az autóajtó nyílása, majd a szél zúg ása. –
Azt a kurva, de szar idő van!
 Ennek dacára Dunja másra sem vág yott, mint hog y ott lehessen.
– Nyomokat találtál?
– Nag yon úg y nézem. Eg y szög es g umi és eg y… Meg csúszott a
rakparton…
– Mi? Micsoda? Kjeld! Beszélj már érthetően!
– Meg találtam eg y hátsó lámpabúra műanyag darabkáit. De mi a
rosseb…
Dunja érezte, hog y az ideg esség től viszketni kezd a fejbőre, és már
azon volt, hog y ráordít Richterre, mondja el azonnal, mit lát. De sikerült
uralkodnia mag án, és néhány vég telen másodperc múlva Richter
meg törte a csendet.
– Hát, úg y tűnik, Neuman követte a szög es g umis kocsit a rakpartra,
és eg yenesen belehajtott, úg y, hog y… Várj, csak… Ig en, a picsába! Csak
ez lehetett.
– Csak mi lehetett? Kjeld! Halló!
– Belehajtott a vízbe.
– Mármint szerinted a svéd kocsi a vízben van?
– Mérg et vennék rá.
– Vag yis a tettes is ott van?
– Lehet. De lehet, hog y nem. Nem tudom. Van itt eg y rakás lábnyom,
de már túl sok hó esett, nem látom, eg y ember hag yta-e őket, vag y több.
– Jó, biztosíts mindent, amit lehet. Holnap beszélünk.
Dunja befejezte a beszélg etést, visszament a kanapéhoz, és vég ig nyúlt
rajta, hog y meg próbálja rendezni a g ondolatait.
Ha Richter helyesen értelmezte a hóban talált nyomokat, Aksel
Neuman az elkövető után eredt, amikor hazaérve holtan találta a
feleség ét az ág yukban. Minden arra utal, hog y követte a svéd kocsit
eg észen a helsing øri kompkikötőig , ahol lebukott, és az eg ész komplett
autós üldözéssé fajult, amely a rakparton ért vég et.
Az továbbra is kérdés volt, hová tűnt Aksel Neuman és a BMW-je.
Lehetség es, hog y a fickó meg lapult, nehog y meg vádolják az elkövető
meg ölésével. Eg y másik verzió, hog y a tettes kijutott valahog y az
autóból, és a felszínre úszott. Vag y nem is ült a kocsiban, amikor az a
vízbe zuhant, hanem elbújt valahová. Aztán leteperte Akselt, meg ölte, és
elvitte a kocsiját.
Teljes mértékben elképzelhető. De hog y valószínű-e, az már más
kérdés. Ha Dunjának meg kellett volna válaszolnia ezt a kérdést,
határozott nemmel felelt volna. Távolról sem volt valószínű. De valami
azt súg ta neki, hog y ebben a nyomozásban pont valószínűség ről nincs
értelme beszélni.
 23

Svédország parlamentje hét különböző épületben kapott helyet. A Keleti

és Nyug ati Épület a Helg enadsholmenen emelkedik, a Képviselőház, a
Brandkontoret, a Neptunus, a Cephalus és a Mercurius pedig az
óvárosban. Az épületeket föld alatti folyosók kötik össze, és kamerák
százai fig yelik, ami reng eteg munkát ad a Nyug ati Épület földszintjén
berendezett riasztási központban ülő két őrnek. De ahhoz képest, hány
nég yzetméternyi átjáróról és helyiség ről volt szó, és hány mag as rang ú
politikus tartózkodott napközben az épületekben, a terület már-már
őrizetlennek számított. Ha valaki tudta, hol helyezkednek el a kamerák,
nem okozott különösebb g ondot, hog y láthatatlan maradjon.
Miután nag yjából két órán át nézték a különböző felvételeket,
Fabiannak, Malinnak és a riasztási központ eg yik őrének sikerült
meg találnia az ig azság üg yi minisztert, ahog y a nég yes kijáraton kilép
az ülésteremből. A bal alsó sarokban látható óra tizennég y-
neg yvenkettőt mutatott, és világ osan látszott, ahog y Grimås meg áll,
hog y felveg ye a prémg alléros kabátját, mielőtt a mozg ólépcső felé
indul.
– Látod? Látod, hog y a jobb kezében viszi az irattáskáját, a kalapját
meg a balban? – Fabian a monitorra mutatott, amelyen a miniszter
eltűnt a mozg ólépcsőn, Malin pedig bólog atott.
Leg közelebb akkor pillantották meg a minisztert, amikor határozott
léptekkel átvág ott a nemzeti bank nag ytermén, amelyet még mindig
íg y hívtak, noha a bank már rég a Brunkeberg storg ra költözött. Az
irattáska még mindig a jobbjában volt, a baljával pedig a fejébe nyomta
a kalapját.
– Ez a leg rövidebb út a Képviselőház felé? – kérdezte Malin, mire az őr
bólintott.
 – Úg y tűnik, mintha ki akarna menni – mondta Fabian, aki semmit
olyasmit nem tudott felfedezni a miniszter testbeszédében, ami azt
sug allta volna, hog y ez nem eg y átlag os nap.
Ug yanez volt a helyzet, amikor látták átmenni az „Árkon”, ahog y az
óvárosi kancelláriába vezető föld alatti folyosó első szakaszát hívták.
Kétség nek vag y ideg esség nek nyoma sem volt rajta akkor sem, amikor
kinézett az ablakon a Riddarfjärdenre, ahol a mobilját a minap
meg találta a Säpo, vag y amikor üdvözlésképpen odabiccentett a szembe
jövő képviselőknek. Minden valószínűség szerint fog alma sem volt róla,
mi vár rá.
Néhány másodperc múlva meg történt.
A bal alsó sarokban lévő óra tizennég y-neg yvenötöt mutatott.
Az „Árok” utáni föld alatti teremben a miniszter meg állt lépés
közben, és hátrafordult, mintha valaki utánakiáltott volna.
– Játssza ezt le még eg yszer, és közelítsen rá! – mondta Fabian, és
nemsokára nag yban, ug yanakkor lényeg esen szemcsésebben is
meg nézhették a jelenetet.
Ennek ellenére nem lehetett nem észrevenni a kérdő kifejezést a
miniszter arcán.
– Nincs más szög ből készült felvétel, amin láthatnánk, ki szólt utána?
– kérdezte Malin.
– Itt csak az ajtóknál vannak kamerák. A politikusok nem rajong anak
érte, ha meg fig yelik őket. De lássuk csak… – Az őr különböző kamerák
képeit váltog atta. – Itt, ni. Meg van – mondta, és meg nyomta a
lejátszásg ombot.
A filmen eg y bajszos, nag y hasú őrt láttak, aki az ellenkező irányba
tartó miniszternek kiabált, és integ etett. A miniszter rög tön
visszafordult, és előrehajolt, hog y hallja, mit mond a nála eg y fejjel
alacsonyabb őr.
– Mikrofonok nincsenek? – kérdezte Fabian.
– Sajnos nincsenek. – Az őr ráközelített a miniszterre, aki
szemlátomást feszülten fig yelt, majd bólog atott.
– És nem ismeri ezt az őrt? – tudakolta Malin.
 – Nem, de minden őrnek azonosítószám van az eg yenruháján, csak a
miniszter eltakarja.
A miniszter újra bólintott, majd az őr után indult, és eltűnt a képből.
– Hová mennek? – kérdezte Fabian.
– Nem tudom. De úg y tűnik, a Brandkontoret vag y a Neptunus
irányába indultak, ahelyett, hog y jobbra fordultak volna a Képviselőház
felé. De…
– Váltson másik kamerára! Nem veszíthetjük el őket!
– Nem élő adást nézel, Fabian – mondta Malin. – Mindent meg őriznek.
Ug ye?
Az őrhöz fordult, aki elnéző mosollyal bólintott.
De Fabian képtelen volt meg nyug odni. A miniszter a szemük láttára
tűnt el.
– Nem értem – mondta az őr, és különböző képeket váltog atott,
amelyek közül néhány teljesen sötét volt. – Mintha pár kamerát…
lefújtak volna valamilyen festékkel, vag y mi. Csak akkor kapok riasztást,
ha elvág ják a vezetéket.
– Jól van, menjen vissza oda, ahol utoljára láttuk őket. Aztán tekerjen
tizenöt-húszhoz.
Az őr kattintg atott eg y darabig az idősávon, és úg y fél perc múlva a
miniszter ismét feltűnt a képen.
– Na, itt is van.
– Már ha ez tényleg ő – mondta Fabian.
 24

Dunja próbált másra g ondolni. De a képek makacsul visszatértek. A

meg csonkított női testek, amelyeket elhajítottak, mint a szemetet eg y
vág óhídon. A szétroncsolt nemi szervek, az elmetszett torkok, a halott
tekintetek. A képek, amelyeket részletekbe menően elemzett, abban az
elkeseredett reményben, hog y meg találja az összefüg g ést a Karen
Neuman-üg g yel.
A kanapén töltött sok-sok óra után zsákutcába jutott, és elhatározta,
hog y lefekszik. Az ag ya azonban önálló életre kelt, és nem hag yta
elaludni. Amikor Dunja hallotta, hog y a karácsonyi vacsoráról hazatérő
Carsten kinyitja a bejárati ajtót, teljes mozdulatlanság ba dermedt, és
abban bízott, hog y ha elég jól tetteti, vég ül tényleg el is alszik.
Talán mondhatott volna Carstennek valamit, ahelyett, hog y úg y tesz,
mintha aludna. Elmesélhette volna, hog y az ag ya azzal szórakoztatja,
hog y eg ymás után játssza le különböző nők meg erőszakolását,
feldarabolását, szétmarcang olását, ízekre tépését, de ez szóba sem
jöhetett.
Inkább folytatta a színjátékot.
De ezzel nyitva hag yta a kaput.
Amit Carsten nem habozott kihasználni.
Amikor a férfi úg y döntött, fáradtság vag y fejfájás nem lehetett
kifog ás. Carstent az sem tartotta vissza, ha Dunjának tényleg nem volt
kedve. Ellenkezőleg , meg g yőződése volt, hog y azzal javít a helyzeten,
ha elég erősen dörzsöli Dunja csiklóját, aki abban a reményben, hog y íg y
az ag ya meg kapja a hőn áhított pihenőt, inkább hag yja behatolni.
Sajnos nem vált be.
De a lelke mélyén akkor is akarta. Vag yis ezt akarta akarni. Ezért
hag yta, hog y Carsten óraműpontosság g al mozog jon rajta, ezért próbált
kipréselni mag ából eg y-két nyög ést, amikor a férfi a fülébe suttog ta a
kérdést, hog y jó-e íg y neki.
– Eg yébként van valami, amit elfelejtettem mondani.
– Mi? Nem ér rá? – kérdezte Dunja, és ig yekezett kiverni a fejéből a
g ondolatot, mit tehet eg y szög ekkel kivert bot eg y nővel.
– Nem, mert akkor meg int elfelejtem. Hétvég én Stockholmba kell
mennem, és csak kedden jövök. – Carsten eg yre mélyebbre dug ta a
nyelve heg yét Dunja fülébe, aki azon g ondolkodott, van-e fog alma a
férfinak arról, milyen hang os ez. – Nem biztos, de ha jól értettem, arról
tartanak szemináriumot, hog yan lehet új módszerekkel kiszámolni eg y
cég hitelképesség ét fúzió után.
Dunja bólintott, és hag yta, hog y Carsten tovább üg yködjön. Lehet,
hog y öt különböző tettes van? Karen Neuman g yilkosával eg yütt hat.
Hat hasonló férfi, aki titokban felkészült, majd minden előzetes
fig yelmeztetés nélkül lecsapott eg y ártatlan áldozatra, különös
keg yetlenség g el vég zett vele, majd visszatért a mindennapi életéhez.
– Ne harag udj, hog y teg nap nem volt kedvem. De most kárpótollak.
Dunja bólintott, és próbálta fig yelmen kívül hag yni, hog y nem elég
nedves, és kezd fájni. Inkább arra g ondolt, amikor a meg ismerkedésük
után szexeltek. Minden lehetség es helyen, napjában többször. A
szerelmük körül forg ott az életük. Dunja meg állás nélkül úg y érezte,
hog y be van g erjedve, és minden elképzelhető és elképzelhetetlen pózt
kipróbáltak.
De most nem is ig azán tudta, minek nevezze azt, amit csináltak.
Szexnek mindenesetre nem lehetett mondani. Mindenhol azt hallotta,
hog y a szexuális eg yüttlét annál jobban elmélyül, és meg hittebbé válik,
minél rég ebben van eg yütt eg y pár. Az ő esetükben azonban csak
rosszabb lett, és tökéletesen eg yhang ú, mert eg y idő után a
misszionáriuspózt leszámítva minden büntetésnek tűnt.
Bárcsak Carsten meg tudta volna lepni valamivel! Ennél a monoton
pumpálásnál bármi jobb lett volna. Ha mondjuk kissé kevésbé ütemesen
mozog , vag y kihúzza belőle a farkát, és elkezdi nyalni. Ez mióta is nem
fordult elő? Aztán talán nég ykézlábra állíthatná, és úg y folytathatná…
Ez az, íg y füg g össze! Eg yszeriben olyan világ osan látta mag a előtt,
hog y nem is értette, miért nem g ondolt erre eddig .
– Mi van? – Carsten meg állt mozdulat közben.
– Semmi. Folytasd.
Pont a változatosság a közös nevező. Hog yhog y nem vették ezt észre?
Persze hog y ug yanaz a tettes! Csak nem akarja kétszer ug yanúg y
csinálni. Ha meg akarja kapni az élvezetet, nincs más választása, muszáj
minden alkalommal új módszert találnia, lehetőleg eg yre durvábbat.
Dunja folytatta a színlelést. Most már azért, hog y vég e leg yen. Két
perccel később Carsten a teljesítményével elég edetten leg ördült róla, és
Dunja kimászhatott az ág yból.
– Mindjárt jövök, drág ám. Csak el kell intéznem valamit.
– Jó, íg érem, nem meg yek sehová. Csak hog y tudd, én még nem
vég eztem – mondta Carsten, és meg markolta fáradt, de továbbra is
felálló farkát.
– Sietek, íg érem – felelte Dunja, felkapta a kimonóját, és kiviharzott a
szobából, miközben teljes bizonyosság g al tudta, hog y Carsten már rég
aludni fog , mire visszaér.
 25

– A Brandkontoret és a Neptunus a két leg kisebb épület – mondta a

nag ydarab és meg lehetősen kifulladt őr, miközben vég ig siettek a rég i
városfalat keresztező föld alatti folyosókon. Közben az embereit
irányította rádión. – Ha tényleg idejöttek, mindjárt meg lesz.
Fabian és Malin követte a férfit abba az irányba, amerre a miniszter
eg y titokzatos őr társaság ában eltűnt. Járatok és rég i, boltíves pincék
labirintusában iparkodtak eg y szűk lépcsősorhoz, amely felvezetett a két
kancelláriaépületbe, és minden lépéssel erősebben érezték, hog y
közelednek a céljukhoz. A hang ulat pattanásig feszült, amikor az őrök
két csoportra oszlottak, és elkezdték helyiség ről helyiség re átkutatni a
két épületet.
De hat óra szakadatlan keresés után az ég világ on semmivel sem
voltak előrébb. Eg yetlen meg veszekedett nyomot sem sikerült találniuk,
amely arra utalhatott volna, mi történt az ig azság üg yi miniszterrel.
Teljesen kimerültek, az eseményeket tag laló elméletek pedig vadul
burjánzani kezdtek. Mi van, ha a miniszter másvalakinek öltözve eg y
másik kijáraton távozott? Vag y lehet, hog y még is ő látható a biztonság i
kamera felvételén?
Fabian eg yre nehezebben tudta rávenni őket a kutatás folytatására, és
pár óra múlva, amikor már éjfélre járt az idő, abbahag yták a keresést. A
felelős őr szerint kétség sem férhetett hozzá, hog y a miniszter nincs itt.
Hiszen kétszer-háromszor átfésülték mindkét épületet és a pincéket, és
semmi sem szólt amellett, hog y csak úg y ráakadnának, ha még eg yszer
vég ig mennének mindenen.
Fabiannak már a nyelvén volt a kérdés, hog y tényleg meg néztek-e
mindent, de Malin beléfojtotta.
 – Tudom, hog y nem a te stílusod, Fabian, de g ondolkodtál már azon,
hog y lehet valami abban, amit mondanak? Vag y hog y eg yenesen ig azuk
van?
– Szóval te is azt hiszed, hog y nincs itt?
Malin meg vonta a vállát.
– Fog almam sincs. Abban biztos vag yok, hog y történt itt valami azzal
az őrrel. De ez nem jelenti feltétlenül azt, hog y még mindig itt van.
Mármint ha az az őr távozott Grimås ruhájában, akkor Grimås is
elmehetett az őr ruhájában. Vag y nem? És nézhetjük vég nélkül a
biztonság i felvételeket, sosem fog unk rájönni.
– De az őr eg yenruhája túl kicsi lett volna rá.
Malin sóhajtott eg yet, és meg csóválta a fejét.
– Malin, ha Grimås mag a is benne volt ebben az eg észben, akkor
eg yetértek veled – folytatta Fabian. – Akkor már órákkal ezelőtt
felhag yhattunk volna a kereséssel. De nem ez a helyzet. Te mag ad is
láttad, hog y az autója felé ig yekezett, amikor az őr utánaszólt. Fog alma
sem volt róla, mi vár rá. Ráadásul eg yetlen olyan folyosó sincs, amelyet
ne fig yelnének meg , szóval ha önként vag y kényszer hatására hag yta
volna el az épületet, láttuk volna.
– Akkor te mivel mag yarázod ezt?
Fabian vállat vont.
– Tudom is én. Biztosan nem kutattak át mindent.
– De ig en. Még hozzá háromszor.
Fabian nem szólt semmit. Nem lett volna értelme. Falra hányt borsó.
Ha nem eg yezik bele a keresés lezárásába, hamarosan mind a Säpo, mind
az Ország os Rendőr-főkapitányság a nyakába fog liheg ni. Csak képtelen
volt szabadulni az érzéstől, hog y közel járnak. Szemernyi kétség e sem
volt afelől, hog y a miniszter bűncselekmény áldozata lett. És minél
többet rág ódott ezen, annál fontosabbnak érezte a tetthelyet. Mert bár a
parlamentet meg fig yelték, még is itt védték a leg kevésbé az
ig azság üg yi minisztert. Az alatt a néhány óra alatt, amíg az
interpellációs vitán ült, majd a kocsijához ment, a Säpo elkövette azt a
vég zetes hibát, hog y spórolt a személyvédelmen. Eg y őr meg szólította,
elvezette eg y olyan helyre, amelyet nem látnak a kamerák, majd bő
félóra múlva ug yanez az őr felbukkant a miniszter ruháiban a kijáratnál.
Ez idáig biztos. Az ezután történtek viszont annál bizonytalanabbak.
A miniszter vag y még mindig valamelyik kormányzati épületben van,
vag y valakinek sikerült úg y kicsempésznie, hog y a biztonság i kamerák
nem rög zítették. Ám a kamerák elég nag y veszélyt jelentettek volna eg y
ilyen akció során. Vag yis valószínűbb, hog y a miniszter még itt van.
De hol?
Kell lennie olyan helyiség nek, amely elkerülte a fig yelmüket. Amelyet
nem használnak, és az emberek úg y mennek el mellette, hog y
pillantásra sem méltatják.
– Hát akkor köszönjük szépen, és sok sikert! – mondta az őr, és a
kijárat felé terelg ette őket.
Kezet ráztak.
– Nag yon is lehetség es, hog y keressük még – közölte Malin, és
kiment.
Fabian pontosan tudta, hog y a rendőrség épületében melyik
helyiség et választaná. Azt, amellyel a törvény előírásai szerint minden
nag yobb munkahelynek rendelkeznie kellett, de sosem használják.
– Fabian! Ébresztő! Meg yünk – mondta Malin.
Fabian bólintott, és követte a kollég anőjét, de aztán meg torpant, és az
őrhöz fordult.
– A pihenőszobák! Benéztek a pihenőkbe?
– Pihenő? Nincs pihenőnk – felelte az őr nevetve.
– Biztos?
– Ig en, ismerek itt minden zug ot, és bármit g ondolnak az emberek a
politikusokról, nem pihennek.
– Hát jó, csak eg y ötlet volt – mondta Fabian, és kifelé indult.
– De várjon csak… A rég i írásvetítők mög ött a Brandkontoret
pincéjében. Tényleg … – Az őr elsápadt. – Hog y nem jutott eszembe…
– Mi? – kérdezte Fabian, de nem kapott választ.
Az őr már elrobog ott, még hozzá olyan sebesség g el, hog y Fabian és
Malin alig bírta tartani vele a lépést.
 26

– Viccelsz? Tudod te, hány óra van? – hallatszott Mikael Rønning hang ja
a vonal túlsó vég éről.
– Ig en, tudom. És nem, nem viccelek – mondta Dunja, és
összekuporodott a kanapén a mobillal a kezében. – De csak te seg íthetsz.
Hol vag y? Messze az irodától?
– Nem, Bennek közbejött valami. Idézőjelben valami. Tudom, hog y
nyitott kapcsolatban élünk, blablabla, de ismerd el, hog y ez elég
ízléstelen.
– Hog yne, hog yne. De hol vag y?
– Még bent. Videojátékozom.
– Vag yis az irodában?
– Ig en, de most akartam lelépni a Cosy Barba, és tudod, mit akarok
ott?
– Nem, de el tudom képzelni. Nem tudnál seg íteni, mielőtt bosszút
állsz Benen?
– Mindenki Big Bennek hívja.
– De te nem.
– Én szívem szerint „nálam nem nag yobb Big Bennek” hívnám. De
leszarom ezt a hülye buzit. Miben seg ítsek?
– Azokról az esetekről van szó, amelyeket kikerestél nekem. Azt
hiszem, néhány üg yben ug yanaz az elkövető.
– Hog yhog y? Leszámítva a különös keg yetlenség et, semmi közös nem
volt bennük.
– Tudom. Pont ez az. A pasi meg unta. Ezért, hog y újra és újra
kielég ülhessen, mindig valami mást kellett csinálnia, minden eg yes
alkalommal fel kellett találnia a spanyolviaszt. Érted?
– És én mit csináljak?
 – Eg y újabb keresést, de menj vissza messzebbre az időben.
– Mennyire?
– Tíz-tizenöt évet. És nem feltétlenül kell halálos kimenetelűnek
lennie. Elég az erőszak, vag y csak nemierőszak-kísérlet. Kellett lennie
eg y elsőnek.
– De akkor rohadt sok lesz.
– Kérlek, csak csináld, amit mondtam.
– Óhajod számomra parancs.
– Ne harag udj, nem akartam…
– Semmi baj. De ha, isten ments, eg yszer eg y ág yban kötnénk ki,
valami karácsonyi bulin vag y ilyesmin, nálam lesz az ostor. Rendben?
– Persze, persze, meg íg érem – mondta Dunja nevetve. – Hívj, ha
meg vag y. Úg ysem tudok aludni.
– Nem lesz rá szükség . Már meg is vannak.
– Remek, hány?
– Ahog y mondtam: rohadt sok.
– Három számjeg yű?
– Bizony.
Dunja eltartotta mag ától a mobilt, hog y ne hallatsszon bele a
sóhajtása. Mikael Rønning nek tökéletesen ig aza volt. A nemi erőszak és
a nemierőszak-kísérlet olyan hétköznapi volt, hog y ha semmi sem
változik, lassan ez lesz a normális, ha eg y férfi eg y nőhöz közeledni
próbál. Kell valami, amivel kiszűrhetik az elkövetőjüket a többi közül.
Valami apró részlet, amelyre rá lehet keresni, aztán a későbbi esetekhez
lehet kapcsolni.
Dunja felült a kanapén, és vég ig nézett az öt nyomozás iratain,
amelyek kiterítve hevertek eg ymás mellett a dohányzóasztalon. Már
mag a sem tudta, hányadszor.
– Halló! Itt vag y még ?
– Aha… – felelte Dunja, és eg yszerre ráeszmélt, mennyire elfáradt.
Hag ynia kellene, hog y Rønning elinduljon a Cosy Barba, neki pedig le
kellene feküdnie.
Carsten már biztosan alszik. De az érzés, hog y nyomára akadt
valaminek, nem hag yta nyug odni, íg y lehunyni sem tudta volna a
szemét. Nanna Madsen üg yére meredt, akire eg y herlev-i szemetesben
találtak rá, és harapás okozta erőteljes bevérzések voltak a testén.
– Te, mi van, ha beírod a kutya szót is?
– Kutya? Milyen kutya?
– Dobermann, harci kutya vag y csak kutya.
Dunja hallotta a billentyűk kopog ását, ahog y Rønning kieg észítette a
keresési feltételeket.
– Bing ó! 2004. június 14-én Maiken Brandt nemierőszak-kísérletet
jelentett be, amelynek során az elkövető többek között eg y ag resszív
kutyát is ráuszított. A tanúvallomása szerint pont eg y dobermannt.
– Tudta azonosítani a tettest?
– Ig en, sokszor látta a környéken, felismerte, és tanúskodott is ellene.
– És?
– Benny Willumsen, harminchat éves. Két évre ítélték, de eg y év után
kieng edték.
– Látod, pontosan mikor?
Dunja felkapta a Nanna Madsen-üg y anyag ait: a nőt 2005. december 5-
én g yilkolták meg .
– 2005. július 17-én.
– Fél évvel később.
– Hog y mi?
– Futtass le eg y ug yanilyen keresést a 2005. július 17. és december 5.
közötti időszakban.
– Három különböző eset. Aug usztus 15-én, október 23-án és november
4-én, az utóbbi kettő nemi erőszak volt, nem csak kísérlet. De
mindhárom nyomozást bizonyítékok hiányában eredménytelenül zárták
le.
– Ráadásul december 5-én a vég letekig elment, meg is ölte az
áldozatát. Ő az. Biztosan ő az. Nézz utána, hol lakik.
– Már meg néztem, de nincs semmilyen bejelentett lakcíme.
– Néztél más Willumseneket is? A szüleit vag y rokonait?
– Nincs testvére, a szülei meg haltak. Biztosan külföldre költözött.
– Lehet… Hog y erre nem g ondoltam! Nézd meg Svédország ban.
 Dunja ismét hallotta, ahog y Rønning ujjai a billentyűkön kopácsolnak.
De valamilyen okból kifolyólag már teljesen meg nyug odott, és a válasz
hallatán meg sem lepődött. Mintha a zűrzavaros g ondolatai mélyén
mindvég ig tudta volna.
– Meg csíptük! Malmö, Konsultg atan 29. Harmadik emelet.
 27

– Lassabban, terhes vag yok! – mondta Malin, aki nem bírt lépést tartani
Fabiannal és az őrrel, aki roppant testmérete ellenére úg y szág uldott a
föld alatti folyosókon, mint eg y beg erjedt nyomkövető kutya.
Miután elhaladtak néhány csukott vécéajtó mellett, balra fordultak, és
eg y zsákutcába torkolló folyosón futottak tovább. Itt az őr vég re
meg állt, és szuszog va a minteg y ötven kiszuperált írásvetítőre
mutatott, amelyek eg ymás heg yén-hátán álltak, a technika levitézlett
vívmányainak emlékműveként.
– Van eg y ajtó mög öttük.
Fabian és az őr elkezdték eg yesével elhordani a g épeket, de aztán
rájöttek, hog y eg yszerre is odébb lehet g örg etni őket, íg y sikerült eg y
keskeny csapást nyitniuk a csukott ajtóhoz, amelyen eg y ág yat ábrázoló
tábla lóg ott.
A kötelező pihenőhelyiség , amelyet soha senki sem ért rá használni.
Leg alábbis eddig , g ondolta Fabian, és lenyomta a kilincset.
Ha nem lett volna a vér vasas szag a, semmi meg lepő nem lett volna
abban, ami fog adta őket. A helyiség ben eg y kis asztalt és eg y állólámpát
leszámítva csak eg y priccs állt, ezen feküdt az ig azság üg yi miniszter,
hanyatt, csukott szemmel, betakarva. A nyilvánvaló szag ellenére vért
sehol sem látni, állapította meg mag ában Fabian, amikor bekapcsolta a
mobilját, és a kijelző fényét a padlószőnyeg re irányította.
– Él? – kérdezte Malin, aki elnyomakodott Fabian mellett.
Fabian a miniszter nyaki ütőerére nyomta az ujját, és meg rázta a fejét.
A test hideg volt, már majdnem teljesen beállt a hullamerevség , ami
arra utalt, hog y leg alább eg y napja halott.
– Te is érzed ezt a szag ot? – Malin becsukta az ajtót, hog y az őrnek
eszébe se jusson bejönni.
 Fabian bólintott, és amikor lehúzta a takarót a csupasz testről,
mag yarázatot is kaptak. A besüppedt hason hatalmas lyuk tátong ott.
– Úristen! Mi történhetett? – Malin Fabian mellett állt, aki a kivájt
hasüreg re világ ított.
– Kizsig erelték – mondta Fabian. – Eltávolították a beleket, májat,
veséket… Mindent, ahog y látom.
– De nem értem, miért. Ez eg y csomó tervezést ig ényelt. Vag y te
érted, mi folyik itt?
Fabian nem felelt, habár ebben a pillanatban rájött, mi volt a
fag yasztótasakokban a félkész lakásban.
– Először Palme, aztán Lindh, most meg Grimås – folytatta Malin a
fejét ing atva. – Ez kibaszott durva. Ha ez íg y meg y tovább, lassan nem
marad politikusunk.
– Jól vag y? – kérdezte Fabian.
– Hog y a picsába lennék jól? Fabian, Svédország ig azság üg yi
miniszterét meg g yilkolták. Felfog tad, mit jelent ez? Az összes újság író
rajtunk fog lóg ni. Edelmannak nem lesz más választása, tartania kell
eg y sajtótájékoztatót, hog y elmondhassa, több nyomot is követünk . De,
de… – Nag yot sóhajtott, kezét domborodó hasára tette. – Leg alább annak
örülhetünk, hog y kétség kívül bebizonyosodott, bűncselekmény történt,
a nyomozás mostantól hivatalosan is a miénk.
Fabian bólintott, bár eg y szót sem hallott abból, amit Malin mondott.
Teljesen lekötötte, hog y összekombinálja az előtte fekvő szétszabdalt
testet a fag yasztóban talált maradványokkal. A zacskókban biztosan nem
kolbászbél és eg y disznó belsőség ei rejlettek.
– Te mit mondasz?
Fabian tett eg y elhárító kézmozdulatot, és a miniszter arcára
világ ított. Ha az elmélete helyes, az üveg ben sem ecetes hag yma
úszkált. De csak akkor látta, amikor eg észen közel hajolt.
A besüppedt szemhéjakat.
– Mi az? Találtál valamit? – kérdezte Malin.
Fabian bólintott, és eg y csipesszel felnyitotta az eg yik szemhéjat.
A szemg ödör is üresen ásított.
 28

Amikor Benny Willumsen felébredt, nem tudta, hol van. A közvetlenül

fölötte világ ító lámpa fényétől eg yáltalán nem látott semmit. Csak
akkor jött rá, hog y meztelenül a saját ebédlőasztalára kötözték, amikor
az állán és homlokán feszülő rag asztószalag ok ellenére meg próbálta
elfordítani a fejét.
Szeretett Jessie-jének képe minden kétség et eloszlatott. Aznap, amikor
Jessie meg halt, bekeretezte és kiakasztotta a képet. Ennek már majdnem
tizenhét hónapja, de azóta minden eg yes nap olyan volt, mint eg y
keserves heg ymászás. Gondolt rá, hog y vesz eg y új kutyát, de arra
jutott, hog y az nem változtatna semmin.
Kezdett visszatérni az emlékezete. A kép lassan, de biztosan kitisztult.
Szokásához híven esti sétára indult, és bár szakadt a hó, a hosszabb kör
mellett döntött, amely csaknem két órát tartott. Nyug odtnak érezte
mag át, az ideg esség csírája sem bujkált benne.
Nem úg y, mint az eg yiknél a rydebäckei Fortuna strand mellett álló
házban két évvel ezelőtt. Akkor halálos bűnt követett el eg y
jelentéktelen kis részlet fig yelmen kívül hag yásával, és eg y álló hétig
nem alhatott az ideg esség től, míg nem a helsing borg i rendőrség vég ül
lenyomozta és elfog ta.
Ha nem vádolták volna meg tévesen a lecsavarozott nő meg ölésével
is, akit Vennél vetett partra a víz, biztosan elítélték volna. Most szabad
volt, és meg fog adta mag ának, hog y soha többé nem hag y fig yelmen
kívül eg yetlen részletet sem, leg yen az akármilyen apró vag y
jelentéktelen.
És ez idáig nem is hag yott.
Ezért aztán nem is volt miért ideg eskednie, és az este hátralévő részét
a testmozg ásnak szentelhette. Törzshajlítás, fekvőtámasz, karemelés, kis
súly, nag y súly. Háromszor csinálta vég ig a sorozatot, mindent
beleadott, és még sokáig érezte, hog y dörömböl a szíve.
Ez történt.
Aztán hallotta, hog y valami becsúszik a levélbedobón, és a padlóra
pottyan, mint amikor levelet hozott a posta. És mire kiment az
előszobába, hog y meg nézze, a helyiség már meg telt fehér füsttel.
Próbált kimenekülni, de képtelen volt. Az utolsó emléke az, hog y
valaki bejön a bejárati ajtón, hozzálép, és lehajol.
Valaki sötét ruhában és g ázmaszkkal az arcán.
Most meg itt feküdt a saját ebédlőasztalához kötözve, és fog alma sem
volt róla, mi vár rá. Ami nem azt jelentette, hog y nem voltak
elképzelései. Hog y a rendőrök lettek volna, azt teljes mértékben
valószínűtlennek tartotta. A felébredése óta eltelt pár perc alatt
felsorolta mag ában a rég i hódításait.
Először biztosra vette, hog y olyasvalaki volt, akivel kudarcot vallott.
Valamelyik első, aki még mindig életben van, és most bosszúért liheg .
De amikor jobban beleg ondolt, rájött, hog y eg yikük sem lenne képes
ilyesmire. Aztán arra g ondolt, hog y a rydebäckei áldozat rokonai
lehettek, de vég ül ezt is elvetette.
Hallotta, hog y valaki felkel a kanapéról a nappaliban. Tehát nem volt
eg yedül. Próbálta, de nem bírta elég g é elfordítani a fejét, hog y lássa, ki
az. Az illető bejött a konyhába, meg állt mög ötte, és bekötötte a szemét.
Kezdődik, g ondolta. Akármi is jön, még csak most kezdődik.
 29
Fabian!
Nem tudom, mikor jössz haza. Ha hazajössz egyáltalán. Nem akarom beleártani
magam a dolgaidba, de jó lenne, ha hírt adnál magadról. A gyerekek kedvéért.
Főleg Matilda miatt, aki nagyon fél tőle, hogy elválunk. Mit mondtál neki
tulajdonképpen? Tőlem azt kérdezte, hogy már szétmentünk-e, és nem tudtam,
mit feleljek.
Szétmentünk?
Theodort más fából faragták. Fogalmam sincs, mivel tölti az estéit, de
meggyőződésem, hogy semmi jóval. Szóval a mi jövőnktől függetlenül ezzel
kezdenünk kell valamit. Együtt.
A hűtőben van maradék, ha éhes vagy.
Sonja
 
Ui.: Egész hétvégén a műteremben leszek.
 
Feladta, g ondolta Fabian, és felemelte a kézzel írt levelet az
étkezőasztalról, majd a szekrénybe dug ta a g yóg yszerek közé. Ig azából
meg tudta érteni. És kész volt elfog adni, hog y talán ez a helyes döntés.
De bármennyire kézenfekvőnek látszott is, képtelen volt rávenni mag át,
hog y ő teg ye meg a lépést. Sosem bocsátaná meg mag ának, ha utólag
hibás döntésnek bizonyulna. Ha kiderülne, hog y valójában csak eg y
elhúzódó válság tartotta a markában őket.
Kivette a hűtőből és kinyitotta a műanyag dobozt. Gombás rizottó. Az
eg yik kedvence, és senki sem készítette olyan jól, mint Sonja. Fabian
fog ott eg y villát, és hog y ne keltse fel a többieket a mikróval, hideg en
ette a dobozból, miközben eltökélte, hog y nem hag yja annyiban a
dolg ot, amíg nem tesznek eg y utolsó kísérletet.
 Amikor vég zett, beszuszakolta a dobozt a túltömött mosog atóg épbe,
leoltotta a villanyt, és a fürdőbe ment, ahol letusolt, fog at mosott, és
valamilyen oknál fog va nekilátott, hog y fog selyemmel is vég ig pucolja a
fog sorát. A fog orvosa eg yre szig orúbb hang on fenyeg ette a fog ai
elvesztésével, ha nem tesz sürg ősen valamit, és annak fényében, milyen
kellemetlen szag ot árasztott a véres fog selyem, ez nem csak üres
fenyeg etőzés volt.
A hálószobában hallotta, hog y Sonja az ig azak álmát alussza. A mély,
rendszertelen léleg zetvételek, amelyek olykor-olykor halk horkolásba
mentek át, nag yon jelleg zetesek voltak. Olyannyira, hog y még mag a
Sonja sem tudta imitálni, amikor nag y ritkán el akarta hitetni Fabiannal,
hog y alszik.
Fabian beállította az ébresztőt hétre, és bemászott a takaró alá. Eg ész
teste elkeseredetten vág yott pár óra nyug alomra, mialatt a bűnüg yi
technikus, Hillevi Stubbs átkutatja a parlament pihenőszobáját és a
romos lakást, az ig azság üg yi orvosszakértő pedig meg vizsg álja Grimås
testét. Malinnak támadt eg y ötlete, és visszament a parlament riasztási
központjába, hog y részletekbe menően tanulmányozza a biztonság i
felvételeket, hátha sikerül azonosítania az őrt, aki Grimås után kiabált.
Malin azt akarta, hog y Fabian tartson vele, de a férfi elutasította, mert
jól tudta, hog y ez a vihar előtti csend talán az utolsó esélye, hog y
hunyjon kicsit. A miniszter halálának híre fél órán belül nyilvánosság ra
kerül, és bár Edelman titokban tartotta a leg csúnyább részleteket, az
újság írók biztosan eg ykettőre szag ot fog nak, és rémesebbnél rémesebb
szalag címek látnak majd napvilág ot.
De Fabiant most semmi sem tarthatta ébren. Csak az a g ondolat, hog y
Sonja bedobta a törülközőt. És ez nem hag yott nyug tot neki. Eg yik
pillanatról a másikra, néma eg yetértésben meg feledkeznek az eg yütt
töltött csodás évekről?
Ez nem történhet meg . Leg alábbis nem íg y. A leg kevesebb, amit meg
kell tenniük, hog y meg próbálják meg beszélni. Az ig azat meg vallva
Sonja már többször felvetette, hog y menjenek terápiára, és ötletekkel is
előállt, hová fordulhatnának. De Fabian meg torpedózott minden
javaslatot, és úg y vélte, Sonja eltúlozza a problémát. Nem olyan vészes,
hog y ne tudnák meg beszélni eg y ideg en nélkül, aki vég tére is csak
pénzt akar keresni rajtuk.
Pedig csak arról volt szó, hog y nem volt mersze hozzá.
Átg ördült Sonja oldalára, és bebújt a takarója alá. Sonja teste meleg
volt, haja enyhe olajfestékszag ot árasztott, hiába mosta meg . Túl mélyen
aludt ahhoz, hog y érzékelje Fabian jelenlétét. Akkor sem reag ált, amikor
Fabian a nevén szólította. De tudat alatt talán hall, g ondolta Fabian, és a
nő füléhez hajolt.
– Szeretlek, Sonja. Csak hog y tudd. Mindennél jobban szeretlek –
suttog ta. – És esküszöm, még nem adtam fel. Távolról sem. Hallod? És
ha terápiára akarsz menni, menjünk. Jó?
– Mmm…
Lehetetlen volt meg mondani, hog y ez válasz volt-e, vag y csak nyög és.
– Szeretlek, Sonja – suttog ta Fabian újra. – Fabian szeret.
– Én is szeretlek… – mondta Sonja, miközben kifújta a leveg őt, olyan
halkan, hog y alig lehetett hallani.
De Fabiannak ez is tökéletesen elég volt.
 30

Benny Willumsen nem tudta, hog yan reag áljon. Kavarog tak benne az
érzések és g ondolatok. Eg yrészt növekvő nyug talanság g al töltötte el,
ami rá várt. A valószínű fájdalom. Afelől nem volt kétség e, hog y
rászolg ált valamiféle büntetésre. Tulajdonképpen az volt az érdekes,
hog y valamelyik korábbi áldozata vag y kudarca, ahog y mag ában
nevezte őket, csak most határozott úg y, hog y a saját kezébe veszi az
ig azság szolg áltatást. De Benny Willumsen korántsem volt kész rá, hog y
bedobja a törülközőt. Már a puszta g ondolat is, mi mindent kellett volna
még elvég eznie, fájdalmas volt. Sajnálta azt a sok kárba veszett ötletet.
Még sem tudta meg állni, hog y ne élvezze a csupasz bőrén vég ig sikló
kezeket, és minden pihekönnyű érintésre meg borzong ott a g yönyörtől.
A mellkasán, amely még mindig kemény volt, és duzzadt a leg utóbbi
edzéstől, aztán le a kockás hasán, a leg nag yobb büszkeség én.
Noha már elmúlt neg yven, élete leg jobb formájában volt. Teste olyan
tökéletes volt, amilyen csak lehetett. Nemcsak az izmai, hanem az
arányai is, a rug almasság ról már nem is beszélve, amelyet az elmúlt
évek jóg ázásának köszönhetett. A bőr alatti zsírréteg teljesen eltűnt,
minden ere és ínja látszott.
Sosem volt még ilyen helyzetben – meztelenül a saját étkezőasztalára
kötözve, bekötött szemmel –, és a leg vadabb fantáziáiban sem képzelte,
hog y ez élvezetet jelenthet. Még is élvezte. Bár halálosan félt attól, ami
várt rá, kénytelen volt bevallani mag ának, hog y a bizonytalanság
felszítja a vág yát. Ez más volt, mint azok az esetek, amikor ő cselekedett,
tervet kovácsolt, és kivitelezett.
Nem mintha azt nem szerette volna. Imádta. A leg izg atóbb az volt,
hog y ő irányíthatott, és hatalma volt a másik élete felett. Az áldozatai
szemében félelem csillog ott, amikor felfog ták, hog y ki vannak
szolg áltatva neki. Tény, hog y a folyamat minden része lehetőség et
kínált az élvezetre, és ha kapkodott az ember, azt kockáztatta, hog y
átsiklik eg y apró részlet felett. Az áldozatok félelme rémületbe csapott
át, amint rájöttek, hog y nemcsak hatalma van felettük, hanem élni is
szándékozik ezzel a hatalommal.
Olyan volt, mintha minden stádium eg yfajta ártatlanság lett volna, és
miután leszakította, már nem lehetett visszacsinálni. Abban a
pillanatban, amikor a rémület az áldozataiba vájta karmát, a félelem
visszahozhatatlanul elenyészett, mindeg y, ő mit csinált. Az évek alatt
eg yre üg yesebben meg tanult kiélvezni minden percet, és képes volt
meg tartani őket eg y bizonyos stádiumban, amelyet olyan hosszan
nyújtott el, amíg csak élvezetet lelt benne, majd tovább seg ítette őket az
úton, amelyet minden áldozatának be kellett járnia.
Az első években a rémületre hajtott, de most már a remény lett a
kedvence. A rémület után következett be, amikor újra csillog ni kezdett a
szemük. Ilyenkor mosolyt vag y természetes nevetést is kicsikarhatott
belőlük. Nem volt jobb annál, mint hamis biztonság ba ring atni őket, és
hag yni, hog y a remény annyira meg erősödjön, hog y vég ül már hinni is
mertek benne. Ha eng edelmeskednek, és nem tanúsítanak ellenállást,
minden jól alakul.
Akkor és csak akkor élhetik túl.
Minél tovább el tudta nyújtani ezt az állapotot, annál nag yobb
jutalmat kapott, amikor áldozatai ráébredtek, hog y nincs értelme
reménykedni. Rimánkodtak és esdekeltek, meg még ki tudja, mi
mindent meg tettek, de a dolog csak eg yféleképpen érhetett vég et.
Tovább léleg eztek, a szívük tovább pumpálta az oxig énnel teli vért,
mintha mi sem történt volna.
De a szemük mást mondott. Pontosan tudták, mi vár rájuk.
Nincs ahhoz fog ható, mint amikor a tekintet kihuny.
Az óvatos kezek meg érintették a lág yékát, és továbbsiklottak lefelé a
lábán. Benny Willumsen nem tehetett mást, csak várt, és bár pontosan
tudta, hog y fog vég ződni, élvezte.
Léleg zése elmélyült, és ha nem lett volna lerag asztva a szája, biztos
azon át vesz leveg őt. Pénisze is életre kelt, érezte, ahog y a vér eg yre
nag yobbra és keményebbre duzzasztja, ahog y a könnyű kezek
közeledtek felé.
Kezdetben azt hitte, eg y nő keze. De most már nem volt biztos benne,
nem férfi-e az illető. Másokkal ellentétben ő sosem töpreng ett rajta,
homoszexuális-e. Vag y biszexuális, ami azt illeti. Eg ész életében
meg g yőződése volt, hog y heteroszexuális, és azonnal lelohad, amint
eg y férfi ér hozzá.
De a testét nyilvánvalóan nem zavarta ez a lehetőség , mert a pénisze
már teljes nag yság ában felállt, és úg y feszült a vértől, hog y érezte,
ahog y a szívverése ritmusára lüktet. Akárki játszadozott is vele, Benny
Willumsen biztosra vette, hog y az illető le van nyűg özve. Huszonkilenc
centis hosszával és tizennyolc és feles kerületével mindenkin túltett.
És vég re meg érintette. Könnyű, alig észrevehető érintéssel húzta
vég ig rajta a kezét a tövétől a vég éig . Bennyi Willumsen nem volt biztos
benne, hog y jól érezte-e, de vég ül arra jutott, hog y minden bizonnyal
eg y nyelv simog atja lüktető makkját.
Nem ig azán tudta, mire számított. De abban biztos volt, hog y nem
marad ilyen sokáig életben. Csak annyit tehetett, hog y köszönettel
elfog adja a sorsát, és élvezi, amíg lehet. Mert bármikor vég et érhet. Eg y
jól irányzott ütés a meg fent, konyhai hentesbárddal, és neg yedóra alatt
elvérzik.
Akármikor.
Ehelyett a kéz meg rag adta a kőkemény péniszt, és füg g őleg es irányba
fordította, majd eg y meleg , nedves száj zárult a makkra. Benny
Willumsen még mindig nem tudta, hog y férfi-e, vag y nő az illető, de
minél tovább dolg ozott a kéz és a száj, annál kevésbé izg atta ez a kérdés.
Általában hetente kétszer maszturbált. Ettől valahog y meg nyug odott.
De az utóbbi hetekben nem nyúlt mag ához, teljes mértékben az edzésre
koncentrált, és hag yta, hadd fokozódjon benne a nyomás. Ha most
elmeg y, az nem lesz semmi.
Csak ne most érjen vég et! Nem szabad most vég et érnie! Addig nem,
amíg el nem ment. Hog y utána mi lesz, nem számít. Azt csinálnak vele,
amit akarnak. Amit akarnak. Csak hadd menjen…
 Érezte, ahog y a heréi összehúzódnak, és kőkemény pénisze felkészül.
Másodpercekkel később kilövellt az első adag , aztán eg yre folyt a fehér
mag , mintha sosem akarná abbahag yni.
Amikor teljesen kiürült, a kéz eleng edte, ő pedig ellazulhatott. Olyan
érzés volt, mintha az asztalba süppedt volna, eg yre mélyebben a
sötétség be.
Bármi várt is rá.
Kész volt elfog adni a büntetését.
 31

Még csak reg g el öt óra neg yvenkilenc volt, amikor Fabian és Malin
belépett a stockholmi Hornsg atan 107-es számú ház g yéren
meg világ ított lépcsőházába. Eg y sok szempontból tökéletes
elhelyezkedésű södermalmi épületbe, amely csak eg y kőhajításnyira állt
Årstaviken zöldövezetétől. De a kinézetéből ítélve bármely lepusztult
elővárosban lehetne, g ondolta Fabian.
Húsz perccel korábban Malin felhívta, és elmondta, hog y sikerült
kisilabizálnia az őr névtábláját a kormányzati épületben készült eg yik
biztonság i felvételen. A férfit, aki az ig azság üg yi miniszterrel eg yütt
eltűnt, Joakim Holmberg nek hívták, harminchét éves volt, eg yedül élt,
és öt éve dolg ozott őrként a parlamentben.
– Ötödik emelet – mondta Malin, és kinyitotta a liftajtót.
– Menjünk lépcsőn – szólalt meg Fabian, és elindult felfelé.
– Neked könnyű. Nem kell eg y eg ész családot mag addal cipelned –
jeg yezte meg Malin, és Fabian után sietett. – Ráállítottam Wojtant, hog y
nyomozza le a fickót, és tudod, mit talált?
Wojtek Novakra utalt, aki Niva Ekenhielm utódja lett, amikor a nő két
évvel ezelőtt elment a testülettől. Novak nem tűrte, hog y sci-fi zsarunak
hívják, rag aszkodott az informatikai szakértő titulushoz, ezért aztán
Wojtannak vag y Kiber Wojtannak nevezték. Miután néhány év alatt
meg meleg edett a testületnél, már kétség sem fért hozzá, hog y ig azi
kincs, noha Nivának a nyomába sem érhetett.
– Fog almam sincs. Hadd halljam! – mondta Fabian, aki nem tudott
elnyomni eg y ásítást.
– Harminchét éves, és az anyukájával élt, amíg az el nem hunyt
mellrákban két évvel ezelőtt. Édes történet, ug ye? Mármint nem a
mellrák. A lakásbérleti jog ot a fiú örökölte.
 Remete, aki sosem költözött el otthonról. Ennél rosszabb már nem is
lehetne, g ondolta Fabian, és bevárta Malint, aki kezdett kivörösödni a
lépcsőzéstől.
– Van más is?
– Bizony hog y van. Ez még csak a kezdet. A Facebookon kedveli a Svéd
Demokratákat és a Politikailag inkorrekt nevű blog ot. A Flashbacken pedig
hetente posztol mindenféle feg yverekről.
– Más témában nem? – Fabian elindult felfelé az utolsó lépcsősoron.
– Úg y mint?
– Vadászat, csonkítás, az emberi test anatómiája, ilyesmi.
– Fog almam sincs. Lehet, hog y álnéven is ír. De ezt hallg asd meg :
1997-től 2000-ig minden évben felvételizett a rendőrtisztire, de nem
vették fel, azzal az indoklással, hog y… – Malin meg tette az utolsó
lépcsőfokokat is, aztán előhúzta a mobilját, és felolvasta: – „A pályázó
olyan erős szociális fóbiákban szenved, hog y ez a rendőri pályára
alkalmatlanná teszi.”
– De biztonság i őrnek a parlamentbe ezek szerint alkalmas volt.
– Hát ez az. Hátborzong ató. És még csak most kezd ig azán érdekes
lenni. Tudod, ki volt ebben az időszakban a rendőrtiszti rektora?
Fabian g ondolkodóba esett, majd meg rázta a fejét.
– Carl-Eric Grimås.
– Tényleg ?
Malin bólintott.
– És szerinted ez indíték lehet? – kérdezte Fabian, és kinyitotta
Malinnak a folyosóajtót.
– Miért ne? Grimås 1995-ben hag yta ott a főnöki széket a rendőr-
főkapitányság on, és évekre a Rendőrtiszti Főiskola rektora lett, mielőtt
átnyerg elt a politikára.
– De hát ennek már majdnem tíz éve – mondta Fabian. – Ennyire senki
sem harag tartó.
– Lehet, hog y nem tudta meg valósítani a tervét, amíg az anyja élt.
Folytatták az útjukat a füg g őfolyosón, ahonnan eg yenesen a lakások
konyhájába lehetett látni. Az első kettő üres volt. A harmadikban öt
ember kártyázott. A neg yedik, Joakim Holmberg é sötétség be
burkolózott.
Fabian az arcához tette a kezét, és belesett a helyiség be, amely úg y
festett, mintha az anyuka halála óta nem takarítottak volna. A mosog ató
tele volt beszáradt edényekkel, a padlón rég i pizzásdobozok és
mcdonald’sos zacskók hevertek. A leg inkább szembetűnő azonban a több
száz coca-colás doboz volt, hatalmas tornyokba pakolva.
– Azt a rohadt, nyitva! – suttog ta Malin, mire Fabian meg fordult. –
Mit mondasz? Bemenjünk, vag y meg várjuk a kommandósokat?
Fabian óvatosan belépett az előszobába. A háta mög ött Malin elővette
a pisztolyát, és felhúzta a kakast, majd követte Fabiant, és becsukta az
ajtót. A leveg ő nehéz és áporodott volt, és csak a Hornsg atan
forg almának zaja hallatszott.
– Nem furcsa, hog y nyitva hag yta az ajtót? – suttog ta Malin. –
Mármint az ember akkor is zárja az ajtót, ha otthon van. Főleg eg y
füg g őfolyosós házban.
Fabian intett neki, hog y hallg asson, és a lábával kinyitott eg y ajtót.
– Te tényleg azt hiszed, hog y itthon van?
Fabian vállat vont, és benézett a hálószobába, amelyben ug yanolyan
áldatlan állapotok uralkodtak, mint a konyhában. Az ág y vetetlen, a
koszos ruhák halmokban álltak a földön. Az eg ymásra tornyozott
kólásdobozok eltakarták az eg yik fal nag y részét.
– Nyug odtan mondhatjuk, hog y füg g ő – jeg yezte meg Malin, és
belépett a szobába.
Fabian továbbment az előszobában, és eg y nag yobb szobába jutott,
ahol a konyhától és hálótól eltérően koromsötét honolt. Amikor vég re
meg találta a villanykapcsolót, rájött, hog y ez a helyiség a kulcs Joakim
Holmberg hez. Itt csupaszíthatta le a lelkét, itt épített fel eg y olyan
világ ot, ahol nem kellett másokkal konfrontálódnia. Eg y világ ot, amely
körülötte forg ott.
Ahog y az östg ötag atani romos lakásban, az ablakokat itt is
elsötétítették, és eg y cseppnyi fény sem jutott be, noha odakint rag yog ó
nyári nap volt. Eg yedül a plafonon elhelyezett spotlámpák adtak némi
világ osság ot. A lámpákat a minteg y harminc kirakati babára
irányították, amelyek mindenféle ruhát viseltek a csuhától és bikinitől
kezdve eg észen a nővéreg yenruháig és rabruháig .
Néhányuk a bőrkanapén ült, mintha eg ymással beszélg etnének,
előttük borospohár a füstüveg dohányzóasztalon. Mások álltak, vag y a
padlón hevertek különböző szemérmetlen testhelyzetekben.
A szoba közepén eg y kis emelvény mag asodott, rajta pohártartós
forg ófotel eg y nag y lapostévé előtt. A tévé alatti polcon eg y Playstation,
eg y X box, eg y asztali számítóg ép és eg y Surround sound
hang rendszer. A fotel mellett eg y kis kerek asztalon eg y doboz
zsebkendő és eg y tubus krém.
Fabian a fotelhoz ment, és leült. Eg ykettőre felfedezte, hog y íg y vag y
úg y, de minden próbababa felé néz. Mintha ő állna a buli
középpontjában, és mások le sem tudnák venni róla a szemüket.
Joakim Holmberg szemlátomást fig yelemre vág yott. Ráadásul
feg yverszakértő volt, a szélsőjobbal rokonszenvezett, és érthető módon
nem nyert felvételt a Rendőrtiszti Főiskolára.
Fabian hiába csűrte-csavarta a dolg ot, nem lett okosabb. Mintha még
mindig hiányzott volna valami, hog y összeálljon a kép.
Felkelt a fotelból, meg kerülte az eg yik próbababát, amely kiterítve
feküdt a padlón, és bement a fürdőszobába. Felkapcsolta a villanyt.
Az eg ykor fehér csempe leg inkább sárg ának tűnt. Ug yanez volt a
helyzet a mosdókag yló és a vécécsésze porcelánjával. Eg y polcon eg y
doboz babahintőpor állt eg y takaros stóc felnőttpelenka mellett. Fabian
eg y nemrég olvasott újság cikkre g ondolt, amely eg y ang liai
felnőttóvodáról szólt, ahová azért mentek az idős férfiak, hog y pelenkát
és cumisüveg et kapjanak, de eg y távoli vécélehúzás hang ja
felrezzentette. Másodpercekkel később hallotta, ahog y a víz lezúdul a
lefolyócsőben.
Ki akarta nyitni a tükrös ajtajú fürdőszobaszekrényt, hog y meg nézze,
van-e benne g yóg yszer. De a szeme meg akadt a tükrön: a fürdőkád
peremén a nejlonfüg g öny résén át eg y térd látszott. Miért feküdne eg y
próbababa a fürdőkádban? Vag y várjunk csak… Fabian meg fordult, és
elrántotta a füg g önyt.
 A férfi csak alsónadrág ot és atlétatrikót viselt. Két kezét erős
rag asztószalag g al kötötték össze, szeme csukva volt, szája tátva. A
nyakán szög es nyakörv, a póráz a háta mög ött. Noha Fabian csak
szemcsés biztonság i felvételen látta, a tömzsi test és a jelleg zetes bajusz
nem hag yott kétség et afelől, hog y ez Joakim Holmberg .
Öng yilkos lett, vag y mi? Fabian óvatosan a füle alá nyúlt, hog y
kitapintsa a nyaki ütőerét. Vert a szíve. Fabian még is úg y meg lepődött,
hog y hátratántorodott, meg csúszott, és elesett, amikor a test
meg rándult, ahog y minden erejével ig yekezett felülni, de a póráz
meg g átolta benne.
 32

– Nem tudom – mondta Joakim Holmberg , és meg vakarta a nyakörv

okozta sebeket a nyakán.
– Mármint nem emlékszik, vag y tényleg nem tudja? Vag y nem képes
válaszolni? – kérdezte Fabian, aki Malinnal eg yütt a férfival szemben ült,
és érezte, ahog y elborítja az ing erültség .
– Nem tudom. – Holmberg kiitta a kólásdobozt, és a már üres mellé
állította az asztalra.
Több mint két órája ültek a kihallg atóhelyiség ben, és küszködtek
Joakim Holmberg jel, aki g yakorlatilag minden eg yes kérdésre „nem
tudom”-mal válaszolt. Az oxig én rég elfog yott, és a leveg őt, amelyet
beléleg eztek, már annyiszor kering ették át a helyiség en, hog y Fabian
beleg ondolni sem mert.
Az sem javított a helyzeten, hog y alig három órát aludt, és még
mindig Sonja hívására várt. A feleség e biztosan nem repesett az
örömtől, amikor látta, hog y Fabian már el is ment, és vélhetően az eg ész
hétvég ét távol fog ja tölteni. Fabian nem számított rá, hog y az asszony
meg érti majd az éjjeliszekrényén hag yott mag yarázatát.
– Úg y fest, nem sokat tud – mondta Fabian, és meg kísérelte fig yelmen
kívül hag yni a tényt, hog y Holmberg az eg yik mutatóujjával az orrát
túrja. – Tud eg yáltalán valamit? Például hog y hog y hívják? Azt tudja?
Joakim Holmberg az asztalra szeg ezte a pillantását, kiszedett az
orrából némi meg száradt taknyot, majd a hüvelyk- és mutatóujja között
a mag asba emelte.
– Ezt hová teg yem?
Fabian összenézett Malinnal, és meg állapította, hog y a munkatársa
ug yanúg y undorodik a velük szemben ülő férfitól, mint ő.
 – Nem tudom. Ismerős válasz? – Fabian felállt, és körözni kezdett az
apró helyiség ben. – Nem tudom. Nem tudom. Nem tudom. De van eg y
különbség közöttünk. Jobban mondva milliónyi van, de az eg yik az,
hog y én ig azat mondok. Mert tényleg fog almam sincs, hog y a
mag afajták mit csinálnak a g usztustalan taknyukkal, és nem is akarom
tudni. – Meg állt Holmberg háta mög ött, és a széke háttámlájára
támaszkodott. – Mit mondasz, Malin? Te tudod?
Malin vállat vont, és a fejét rázta, miközben arcizma sem rezzent.
Fabian látta rajta, hog y nincs vele eg y hullámhosszon, és ő minden
bizonnyal túlment bizonyos határon. De hát istenem! Már nem bírta
tovább.
– Az osztályunkban volt eg y ilyen g usztustalan fig ura – folytatta. –
Mag a biztosan bírta volna. Az például meg ette a taknyát. És nemcsak a
sajátját, hanem másokét is. Azt állította, finom. Talán követhetné a
példáját. Mit g ondol?
Joakim Holmberg üg yet sem vetett Fabianra, az eg yik üres
kólásdobozra rag asztotta a taknyot, majd eg y újabb dobozért nyúlt.
– Ezt elfelejtheti. Nincs több kóla. – Fabian elkapta előle a dobozt. –
Amíg el nem mondja, mi a búbánat történt.
– De már elmondtam. A trónomon ültem…
– Mármint a foteljában.
– Ig en, és akkor…
– Simog atta mag át, ezt már tudjuk.
– Nem, csak akartam, de nem jutottam el odáig .
– Jól van, jól van, akkor csak akarta.
– Beszélhetnék veled, Fabian? – Malin biccentett neki, hog y kövesse,
majd becsukta mag uk mög ött az ajtót. – Mi az isten van veled? Mit
művelsz?
Fabian a plafonról lóg ó, bekapcsolt tévére nézett, amely a
sajtótájékoztató képeit mutatta. Herman Edelman a pódiumon ült eg y
rakás mikrofon mög ött a rendőrfőnök, Bertil Crimson balján. A jobb
oldalon a säpós Anders Furhag e fog lalt helyet, és éppen azt mag yarázta,
hog y nem lehet kizárni a terrorcselekmény lehetőség ét. Ezért számos
politikus személyi védelmét meg erősítették, az ország os fenyeg etettség
szintjét pedig kettesről hármasra emelték az ötfokozatú skálán.
– Fabian? Történt valami? – Malin meg próbálta elkapni a pillantását.
Fabian első g ondolata az volt, hog y játssza az értetlent. De túl jól
ismerte ezt a hang nemet és tekintetet. Malin addig nem fog tág ítani,
amíg Fabian be nem adja a derekát, és el nem mond mindent.
– Hog y történt-e valami? Nem tudom… Bocsánat. Én csak… – Lehunyta
a szemét, és meg masszírozta a halántékát. – Van eg y kis g ondunk
Sonjával mostanában, és őszintén szólva nem tudom, mi lesz. Teg nap
éjjel… nem nag yon aludtam.
– Szerinted én ig en?
Fabian úg y érezte mag át, mint akit eg y vödör jeg es vízzel öntöttek
nyakon.
– Akkor elmondanám, hog y az eg ész éjszakát ébren töltöttem, hog y
azonosítsam ezt a rohadékot! Ráadásul ez a két ördög fióka idebent tett
róla, hog y az elmúlt hetekben az számítson a leg hosszabb alvásomnak,
ha kicsit lassabban pislog ok. De ez nem azt jelenti, hog y ajtóstul rontok
a házba, és hülyét csinálok mag amból!
– Teljesen ig azad van. – Fabian kénytelen volt eg yetérteni
kollég ájával. – De eg yszerűen nem bírok zöld ág ra verg ődni vele. Van
benne valami… Nem is tudom…
– Ig en, eg y g usztustalan, nyomorult féreg , aki olyasmiket művel,
amiket az ember inkább nem akar hallani. De nem g yilkos. Nem ő
belezte ki a minisztert. A biztonság i felvételen sem ő van.
– Tudom. De miért hallg at? Miért nem nyitja ki a száját?
– Kinyitja. Csak te nem fig yelsz.
– Mire nem fig yelek? Folyton azt hajtog atja, hog y nem tudja. Újra és
újra…
– Rosszak a kérdéseid. Ezért most átveszem a kihallg atást.
Visszamentek a kihallg atóba, ahol Holmberg ismét az orrát túrta.
– Jól van, Joakim, kezdjük elölről! – mondta Malin, és becsukta az ajtót
Fabian után. – Az úg ynevezett trónján ült, és kényeztetni akarta mag át.
Kinyitott eg y kólásdobozt, és a férfinak nyújtotta.
– De közbejött valami.
 Holmberg több mint a kóla felét mag ába öntötte, hang osan böffentett,
és bólintott.
– De nem tudom, mi. – Elhallg atott, de Malin nem volt hajlandó
meg törni a csendet, amely vég ül a helyiség minden zug át meg töltötte.
– Azt hittem, hallottam valakit az előszobából, de nem voltam biztos
benne – folytatta a férfi. – Éppen filmet néztem.
– De ekkor meg állította.
– Ig en, és kimentem meg nézni, mi volt az a zaj.
– És mi volt az?
– Nem tudom. – Holmberg felhajtotta a kólát, és elkezdte összenyomni
a dobozt.
A helyiség re meg int csend borult, és Fabian Malinra nézett. A nő most
is úg y olvasott benne, akár eg y nyitott könyvben. Intett neki, hog y
csillapodjon le, és várja ki a vég ét. Néhány perc múlva Fabian azonban
látta, hog y a csend lassan Malinnak is az ag yára meg y.
– Aztán csak a fehérség volt.
Az információ a semmiből jött, és Fabian meg Malin abban sem volt
biztos, jól hallotta-e.
– Hog yhog y fehérség ? – Malin közelebb húzta a székét a férfihoz.
– Nem tudom. Fehérség .
– És aztán?
– Aztán a kádban ébredtem meg kötözve, a pórázzal a nyakamon.
– Szóval nem emlékszik rá, hog y került oda?
Holmberg meg rázta a fejét.
– De minden fehér volt. Hallott hang okat?
– Nem tudom. Vag yis ig en. Úg y hang zott, mint… mint… Darth Vader.
– Holmberg felröhög ött, és újabb kóláért nyúlt.
– Darth Vader? Mármint Darth Vader a Csillagok háborújából?
Holmberg bólintott, kinyitotta a kólát, és ivott.
– Aha.
Kezét az orrára és szájára téve, erőteljesen beszívva a leveg őt próbálta
meg mutatni. Mintha eg y g ázmaszk lett volna rajta.
Malin Fabianhoz fordult.
– Eg yre g ondolunk?
 Fabian nem értette, mire céloz a kollég ája. De eg y másodperccel
később Malin már úton volt kifelé a kihallg atóhelyiség ből.

A film, amelyet Malin lejátszott, nég y nég yzetre volt osztva. A felső
kettő két különböző szög ből mutatta, ahog y eg yik autó a másik után
meg áll a leeng edett, piros-fehér sorompó előtt, amely azonnal felnyílt,
amint a sofőr kinyúlt, és elvette a jeg yet. Az alsó kettőn meg kifelé
áradó kocsik látszottak.
– Mi ez? – nézett át Fabian Malin válla felett.
– Erről maradtál le, amikor teg nap olyan sietősen leléptél a reg g eli
meg beszélésről.
Fabian visszag ondolt a meg beszélésre. Emlékezett, hog y távozásakor
Tomas Persson és Jarmo Päivinen éppen arról kezdett beszélni, hog y
áttörést értek el az aranyifjú, Adam Fischer eltűnésének üg yében,
amelyet nyolc nap elteltével emberrablásnak minősítettek.
– A Slusseng arag et?
– Talált, süllyedt – bólintott Malin. – Kiderült ug yanis, hog y Adam
Fischer, aki eg yébként fent lakott a Mosebackén, bérelt itt eg y parkolót.
– És mi köze ennek Carl-Eric Grimåshoz?
– Mindjárt meg látod – felelte Malin, és próbálta meg keresni a
meg felelő időpontot. – Tessék! Itt van! – Meg állította a lejátszást. –
Látod?
Fabian bólintott, és a városi terepjáró rendszámát nézte a kimerevített
kép bal felső sarkában, majd Adam Fischert mag ányosan a kocsiban a
jobb alsón.
– Oké, itt látni utoljára az eltűnése előtt, értem. De azt továbbra sem
tudom, mi…
– Látod, hog y az arca teljesen nyug odt? – szakította félbe Malin, és a
képernyőre mutatott. – Grimåshoz hasonlóan lövése sincs, mi vár rá –
folytatta, és előrébb tekerte a felvételt. – Valamivel több, mint tizeneg y
perc múlva ug yanez a kocsi kig ördül a g arázsból. Itt is van.
Meg int meg állította a filmet, amikor a sorompó felemelkedett, hog y
kieng edje az autót.
 Az alsó két nég yzetben az látszott, ahog y a városi terepjáró éppen
kihajt a g arázsból.
De már nem Adam Fischer ült a volánnál, hanem valaki más.
Valaki, aki sötét ruhát és g ázmaszkot viselt.
 33

A hó eg ész éjjel szakadt, és szinte teljesen betemette Koppenhág át. A

hírekben rekordokról beszéltek, és arra szólították fel az embereket,
hog y ne induljanak útnak, ha nem feltétlenül szükség es. Amikor Dunja
Houg aard felébredt a kanapén, és kinézett az ablakon, az volt az első
g ondolata, hog y itthonról fog dolg ozni. De amikor Carsten kikiabált a
hálószobából, hog y folytassák ott, ahol abbahag yták, Dunja úg y
határozott, inkább bemeg y a rendőrség re.
Eg y órával később kilépett a Blåg årdsg ade 4-es számú ház kapuján, és
azonnal rájött, hog y a hírek nem túloztak. A biciklijét teljesen betemette
a hó, és az autót is jó esetben eg y óra alatt tudná kiásni. Ezért úg y
döntött, g yalog ol. Hamarosan bebizonyosodott, hog y ez az eg yetlen
meg oldás. A teljes tömeg közlekedés leállt. Még a metró sem járt.
De a rendkívüli állapot jókedvre hang olta Dunját. Az eg yébként
frekventált utakon most sehol sem lehetett autót látni. A lámpák zöldről
pirosra váltottak, de a járdáról lelépő g yalog osok rájuk sem
hederítettek. Olyan volt, mintha visszafog lalták volna a várost a
járművektől, és most eszük ág ában sem lett volna újra elhag yni.
Dunja éppen átvág ott a befag yott Pebling e-tavon, amikor a Scandlines
biztonság i főnöke hívta, és meg erősítette, hog y Aksel Neuman BMW-je
átkelt Helsing borg ba a helsing øri kikötőt csütörtök éjjel eg ykor elhag yó
komppal. Sajnos csak a rendszám reg isztrálására volt eng edélyük, ezért
nem volt képük arról, hog y mag a Aksel Neuman, Benny Willumsen
vag y valaki más ült-e a volánnál.
A Rådhusplatsen mag asság ában a H. C. Andersens Boulevardon Dunja
meg próbálta elérni a helsing borg i bűnüg yiseket. De kiderült, hog y a
főnökük, Astrid Tuvesson már karácsonyi szabadság ra ment, ezért
Dunját továbbkapcsolták Sverker Holmhoz, aki persze nem vette fel. Hát
a svédeknél senki sem dolg ozik? – tűnődött Dunja, majd rámondott eg y
üzenetet a férfi hang postájára, bemutatkozott, és közölte, hog y
seg ítség re volna szükség e eg y dán rendszámú BMW X3-as
meg találásában.
Amikor vég re meg érkezett az osztályra, meg állapította, hog y sem Jan
Hesk, sem Kjeld Richter nincs bent. Azt nem tudta, hog y az időjárási
viszonyok miatt nem jöttek be, vag y azért, mert beteg et jelentettek
tiltakozásuk jeléül, amiért Dunja vezeti a nyomozást. És bár szívesen
felhívta volna őket, hog y nekik szeg ezze a kérdést, majd orvosi ig azolást
követeljen tőlük, arra g ondolt, hog y vég tére is kellemes eg yedül
dolg ozni.
De sajnos csak addig jutott, hog y letette a kávétermoszt az íróasztalra,
felkapcsolta a lámpát, és elindította a számítóg épet, amikor rezeg ni
kezdett a mobilja.
– Ig en, Dunja Houg aard.
– Szia! Szikla vag yok. Seg ítség et kértél.
– Elnézést? A helsing borg i rendőrség től hívsz?
– Ig en, ig en. Sverker Holm vag yok, Szikla. Most hallg attam le az
üzenetedet.
– Eg y dán BMW-ről volna szó…
– Ig en, hallottam az üzenetet, és már utána is néztem. Van eg y fotóm
számodra.
– Nem mondod! Látni rajta, ki vezet?
– Sajnos nem. Eg y sebesség mérő kamera rög zítette az E6-oson, déli
irányba hajtott, de nem látszik az arc.
– És mikor készült a kép?
– Eg y óra harmincháromkor, csütörtök hajnalban.
Eg y óra harmincháromkor, ismételte meg Dunja g ondolatban. Ez
stimmel, ha a komp eg y órakor hag yta el a helsing øri kikötőt, és húsz
percig tartott az átkelés. Ha a kocsi az E6-oson hajtott délre, akkor nag y
valószínűség szerint Malmőbe tartott, talán eg yenesen a g yanúsítottjuk,
Benny Willumsen otthonába, a Konsultg atan 29-be.
– Oké, nag yon köszönöm. Pont erre az infóra volt szükség em.
– Elnézést, de volna itt még valami. Puszta kíváncsiság ból.
 – Ig en?
– Gondolom, a tibberupi g yilkosság ról van szó.
– Ig en. De nekem most sajnos…
– Tele vannak vele az újság ok, és az a helyzet, hog y bő két éve itt,
Rydebäckben is történt eg y g yilkosság , amit szintén különös
keg yetlenség g el követtek el.
– Hát ig en, az ember csak ámul és bámul, hog y lehetnek eg yesek ilyen
g onoszak. Örülök, hog y beszéltünk. Kellemes hétvég ét!
– Azt sikerült kideríteni, hog y a tettes dán…
Dunja, aki már ki akarta nyomni a hívást, újra a füléhez kapta a
mobilt.
– …bár itt élt, Svédország ban. Malmőben, hog y eg észen pontos leg yek
– folytatta Szikla.
– Csak nem Benny Willumsennek hívták?
– Ahog y mondod!
– De akkor hog yhog y szabadlábon van? Nem kaptátok el?
– Dehog ynem, és eljárás is indult ellene. Voltak tanúk, bűnjelek, meg
amit akarsz. De elkövették azt a hibát, hog y meg vádolták eg y másik nő
brutális meg g yilkolásával is, akit Vennél vetett partra a víz. Nem
tudom, írtak-e erről a dán lapok.
– Biztosan. De mi volt a g ond?
– Atombiztos alibije volt, ezért a vád kártyavárként omlott össze. Én
mag am sosem hittem, hog y ő állna az eset mög ött. De ezzel nem
mindenki értett eg yet itt az őrsön, hog y úg y mondjam. Aztán lett, ami
lett. Sosem fog om elfelejteni, amikor ítéletet hoztak, és ártatlannak
nyilvánították. Olyan volt, mint eg y arculcsapás.
– A te üg yed volt?
– Ig en, vag yis az itteni csapaté. Elég nag y nyomozás volt. Ig azából
csak azt akartam mondani, hog y ha bármiben seg íthetek, szólj.
– Persze. Ha esetleg el tudnád küldeni az üg y anyag ait, hálás lennék.
– Hog yne, nem g ond. És ha van még valami, hívj.
– Köszönöm, nag yon köszönöm.
Dunja meg szakította a beszélg etést, fog ta a kávéscsészéjét,
hátradöntötte a szék támláját, és feltette a lábát az íróasztalra.
 Eg yre több minden volt a kezében, ami arra utalt, hog y Benny
Willumsen állt Karen Neuman meg g yilkolása mög ött. De sajnos
ug yanaz hiányzott neki is, ami a svéd kollég áknak. Eg y közvetlen
bizonyíték, amely elég meg ing athatatlan ahhoz, hog y elkapja a fickót.
Bűnjelek, tanúk és eg y korábbi esettel való hasonlóság ok nem lesznek
eleg endőek.
Amikor felemelte a kávéscsészét, hog y belekortyoljon, eg y kéz
rag adta meg a vállát.
– Hát eg ymag adban g ürizel?
Dunja eg yszeriben felült, és a kávé nag y részét a farmernadrág jára
borította.
– Hoppá! Remélem, nem miattam volt.
– Nem. Csak nem hallottam, hog y jössz.
Dunja Kim Sleizner felé fordult, aki közvetlenül mög ötte állt, és
vig yorg ott.
– Nem jöttél be teg nap az irodámba.
 34

– Komolyan g ondolod, hog y az ig azság üg yi miniszter meg g yilkolása és

Adam Fischer elrablása között kapcsolat lehet? – Herman Edelman eg y
kis tejszínt öntött a kávéjába.
– Ig en – mondta Malin, és g yors pillantást vetett Fabianra, hog y
meg g yőződjön róla, a társa mellette áll. – Komolyan g ondolom.
– Jól van, Malin, de először is…
– Ki is szokott a szabad ötletelés és a rendhag yó g ondolkodás
fontosság áról papolni? – szakította félbe Malin, és összefűzte karját
domborodó hasa felett.
– Ig en, de ebben az üg yben, nem is tudom… Lehet, hog y vak vag yok,
de semmi olyat nem látok a két üg yben, ami akár a leg távolabbról is
hasonlítana. – Edelman bekapott eg y kockacukrot, majd a szájához
emelte a csészét.
– Ha hag ynád, hog y vég ig mondjam, akkor talán látnál, és
meg értenéd, hog y nem sima kapcsolatról van szó, hanem
valószínűsíthetően ug yanarról a tettesről.
Edelman letette a csészéjét, a cukrot a fog a között tartotta. Kész
szerencse, hog y Malin terhes, g ondolta Fabian. Ilyen hang nemet sem ő,
sem más nem eng edhetett volna meg mag ának. Főleg eg y
sajtótájékoztató után, amely tíz esetből kilencszer különösen érzékennyé
tette Edelmant.
– Te mit mondasz, Fabian? – fordult felé Malin olyan pillantással,
amelyből sütött, hog y Fabiannak ki kell állnia a nő mellett, ha szeretne
életben maradni.
Fabian bólintott, bár nem ig azán tudta, mit hig g yen. Ahog y Malin is
mondta, bizonyos jelek valóban arra utalnak, hog y ug yanaz az elkövető.
Csak nem értette, hog yan, és ebből a szempontból ug yanolyan vaknak
érezte mag át, mint Edelman. Próbálta elérni Hillevi Stubbst, hog y
meg kérdezze, talált-e valami nyomot a labor, amely alátámaszthatná az
elméletüket. De a nő szokásához híven kikapcsolta a mobilját, amikor
sok dolg a volt.
– Itt van a Slusseng arag etből származó biztonság i felvétel – folytatta
Malin, és felemelt eg y képet, amelyen a g ázmaszkot viselő elkövető
kihajt a g arázsból Adam Fischer kocsijával. – Fischer valószínűleg
elkábítva fekszik a kocsiban, ez meg mag yarázza a g ázmaszkot.
– Nem azért van rajta, hog y ne lehessen azonosítani? – kérdezte
Tomas Persson.
– Ööö… Ig en, de… – Malin ismét Fabianhoz fordult, és ezúttal nem
hag yott neki más lehetőség et, meg kellett szólalnia.
– Lehet – mondta Fabian. – De ahhoz nem feltétlenül kellene
g ázmaszk.
– Az a lényeg , hog y Joakim Holmberg jel, az eg yik parlamenti őrrel
pontosan ug yanez történt az otthonában. – Malin fog ott eg y képet az
őrről, és kitette a mág nestáblára. – Szerdára virradó éjszaka zajt hallott
az előszobából. Kiment, hog y meg nézze, mi volt az, és csak fehérség et
látott.
– Milyen fehérség et? – kérdezte Jarmo Päivinen.
– Fehér füstöt – felelte Fabian. – Az az elméletünk, hog y a tettes
valami g ázampullát dobott be a levélbedobón, és ha alaposabban
meg nézed a Slusseng arag etben készült felvételt, látod, hog y füst van a
kocsi utasterében.
– És Holmberg utoljára azt hallotta, mielőtt a fürdőkádjában tért volna
mag ához az eg yenruhája és belépőkártyája nélkül, hog y valaki
g ázmaszkon át léleg zik – mondta Malin.
– Oké, nem akarok ünneprontó lenni – szólalt meg Tomas Persson, és
letette a proteinitalát –, csak azért kérdezem, hog y jól értem-e. A pasas
semmit sem látott, csak hallott valamit, ami g ázmaszkra utalt? Ami
akár a levélbedobón besüvítő huzat, fülzúg ás vag y isten tudja, mi is
lehetett.
– Ig en – mondta Malin. – De…
 – Várj, még nem fejeztem be. Attól, hog y esetleg tényleg g ázmaszk
volt, vag y valami hasonló, még nem biztos, hog y ug yanaz a tettes. Akár
véletlen is lehet.
Malin sóhajtott, és a szemét forg atta. Fabian látta rajta, hog y minden
önuralmára szükség e van a nyug alma meg őrzéséhez.
– Ig en, lehet véletlen eg ybeesés is. De mielőtt sutba vág juk az
elméletet, ránézhetnénk alaposabban is.
– Mit javasoltok? – Edelman eg y kortyra felhajtotta a kávéját.
– Hog y vonjuk össze a két nyomozást, és Fabian meg én vezessük.
– Már meg bocsáss – emelte fel a kezét Tomas –, ez valami vicc? Jarmo,
hallottál eg yetlen érvet is, amiért át kellene adnunk nekik a
nyomozásunkat?
Jarmo Päivinen meg rázta a fejét.
– Úg y nézek ki, mint aki viccel?
– Hű, de harapós vag y ma! – Tomas elvig yorodott, kidolg ozott
mellizmai meg -meg feszültek a túl szűk póló alatt.
– A te érdekedben ezt fel sem veszem. Herman, te mondod mindig ,
hog y keresztezéssel kell nemesíteni a nyomozásokat.
– Ig en, de most kénytelen vag yok Tomasnak ig azat adni. A fickó úg y
hallotta, mintha valaki g ázmaszkon át léleg ezne… Hát ezt az érvet nem
raknám a kirakatba. Ezenkívül mi szól amellett, hog y a két üg y
összefüg g ? – kérdezte Edelman.
– Jelenleg i tudásunk szerint semmi – válaszolta Fabian.
– Hékás, nem erről van szó! A kérdés az, mit veszíthetünk, ha
meg próbáljuk. – Malin Tomasra és Jarmóra nézett. – És őszintén szólva a
nyomozásotok nem halad rohamléptekkel.
– Fig yelj, tulajdonképpen…
– Meg találtátok a kocsit eg y biztonság i felvételen. Tudom, Tomas. De
hová vezetett ez? Van eg y képetek a g ázmaszkot viselő tettesről. Miért
nem dobtok sutba minden elméletet, és kezditek elölről? Mi például az
elkövető indítéka? Lehet, hog y nem is pénzt akar, Fischer családja
mag ától ajánlott fel váltság díjat. Lehet, hog y teljesen más a célja.
– Például? – kérdezte Jarmo.
 – Nem tudom. – Malin vállat vont, és vett eg y kekszet. – Grimåsnak
kivájták a szemét, és eltávolították a belső szerveit.
– Lehet, hog y a tettes meg éhezett – nevetett fel Tomas.
Malin meg int a szemét forg atta, majd sokatmondón Fabianra
pillantott, hog y jelezze, rajta a sor. De Fabiant teljesen lekötötte, hog y
meg értse, mire utalt Tomas.
Nem jutott túl messzire, mert kivág ódott az ajtó, és Hillevi Stubbs
masírozott be eg y fémtáskával a kezében. Haját mag as kontyba tűzte,
amitől leg alább tíz centiméterrel mag asabbnak tűnt százötvennég ynél,
ahog y az a pletykák szerint az útlevelében állt. Orrcimpáját
meg feszítette, ami azt jelezte, hog y kirívóan rosszkedvében van, vag yis
tanácsos lőtávon kívül maradni tőle.
– Már elnézést, de nem érek rá eg ész nap. – Stubbs az asztalra dobta a
táskáját. – És az ig azat meg vallva, fog almam sincs, mit műveltek.
Fabian látta, hog y Malin ug yanúg y nem ért semmit, mint ő.
– Ig en, hozzátok beszélek – folytatta Stubbs. – Mi az, hog y találunk
eg y tetthelyet, meg vizsg áljuk, aztán találunk eg y másikat? Hog y
képzelitek, hog y három tetthelyet találtok eg yszerre? Szerintetek én
szét tudok szakadni?
– Hillevi – mondta Edelman –, tudom, hog y sok a dolg od. De…
– Hog y sok a dolg om, az nem kifejezés. Csak ma délután tudnék
karácsonyi ajándékot venni, és szerintetek az unokáim meg értik, hog y
eg y kibelezett miniszterrel kellett fog lalkoznom ajándékvásárlás
helyett?
– Ha g ondolod, utánanézek, nem tudnak-e beseg íteni a stockholmiak…
– Mármint Petrén és az emberei? Kösz, de nem. Ha az a fickó
felbukkan, nem jutunk semmire karácsonyig .
– Jól van, de mi sem vag yunk időmilliomosok. Szóval ha a tárg yra
térhetnénk. Például mit keresel itt? Találtál valamit? – kérdezte Malin,
és szemlátomást semmi g ondot nem okozott neki, hog y felveg ye a
kesztyűt.
Fabian biztosra vette, hog y Stubbs ízekre szag g atta volna, ha ő
merészel ilyen hang ot meg ütni vele.
De Stubbs csak Malinra nézett, és már-már zavarodottnak tűnt.
 – Persze. – Felkattintotta a táska zárját, felnyitotta a tetejét, felhúzott
eg y pár fehér kesztyűt, majd elővett eg y fekete szövettasakot. Letette az
asztalra, kibontotta a csomót, és elővett eg y befőttesüveg et. – Ez az
östg ötag atani lakás hűtőjében volt.
– Milyen lakás? – kérdezte Jarmo.
– Onnan fog ták utoljára Carl-Eric Grimås eg yik mobiljának jeleit –
mondta Malin, és mutatott eg y képet a nejlonnal bevont asztalról. –
Amint látod, előkészítették…
– Ezt talán majd akkor beszéljétek meg , amikor vég eztem – vág ott a
szavába Stubbs eg y merev mosoly kíséretében. – Köszönöm, le vag yok
kötelezve. Arra g ondoltam, ez talán érdekelhet titeket.
A mag asba emelte az üveg et, hog y mindenki lássa.
Fabian rög tön felismerte a kék és sárg a címkéjéről. És ahog y a
miniszter meg találása óta sejtette, nem ecetes hag yma volt benne,
hanem nég y szemg olyó sötét lében.
– Ezt persze továbbítani kell Thåströmnek az ig azság üg yi
orvosszakértői laborba, amint lehet. De nem lepődnék meg , ha ebből
kettő a miniszter szeme volna – folytatta Stubbs.
– És a másik kettő? – kérdezte Malin.
– Hát pont ez az. Itt jöttök ti a képbe. Ti is csinálhattok valamit.
Fabian eltűnődött rajta, miért tette fel Malin a kérdést. Azért, mert
tényleg érdekelte a válasz, vag y csak azért, mert érdeklődőnek akart
mutatkozni. Neki mag ának szemernyi kétség e sem volt afelől, kié a két
szem.
– Meg nézhetem? – érdeklődött Tomas.
– Meg nézni meg nézheted, de nem fog hatod meg . – Stubbs az asztalra
tette az üveg et Tomas elé, aki előrehajolt, és a körbe-körbeúszkáló
szemg olyókat tanulmányozta, amelyek látóideg ei olyanok voltak, mint
a farkincák.
Kettő írisze kék volt, a harmadiké zöld, a neg yediké barna.
Tomas felnézett, és határozott arccal Jarmo felé fordult, majd
bólintott.
– Biztos? – kérdezte Jarmo.
Tomas meg int bólintott.
– Eg y zöld, eg y barna. Ez Fischeré.
 35

Az ötlet akkor támadt, amikor Tomas Persson azzal viccelt, hog y a tettes
talán csak meg éhezett. Eg yszerűbb lett volna az íróasztalhoz menni és
lefuttatni eg y keresést a számítóg épen, de Fabian nyug tot akart, amíg
biztos nem lesz a dolg ában. Az elmélete még túl g yeng e lábakon állt, és
amilyen hang ulat a csapatban a két nyomozás összevonása óta
uralkodott, biztosan azonnal meg torpedózták volna. Ezért Fabian
elsőként hag yta el a tárg yalótermet, és lement a földszinti irattárba. A
polcsorok között meg kereste 1993 második neg yedévét.
Huszonhét éves volt, vég zős a rendőrtisztin. A nyár észrevétlenül
köszöntött be, és a többség kellemes vakáció elé nézett, mielőtt
meg kezdi a szolg álatot. De Fabian nem. Csak a g yilkosság i üg yre tudott
g ondolni, amely nap mint nap az újság ok címlapján virított. Szokatlan
volt, hog y sorozatg yilkos g arázdálkodik Stockholmban. Ilyesmiről csak
olvasni lehetett, de valójában sosem történt meg . Főleg nem
Svédország ban.
De azon a tavaszon még is meg történt, és Fabian a mai napig
emlékezett rá, mennyire felkavart mindenkit. Főleg a különös
keg yetlenség és az áldozatok mérhetetlen szenvedése, de a bíróság
döntése is, amely pszichiátriai kezelésre ítélte az elkövetőt
életfog ytig lani szabadság vesztés helyett.
A tettes nevére azonban már nem emlékezett. Csak arra, hog y ritka
neve volt. Az viszont rémlett neki, hog y a hét áldozatot hetekig teljesen
különböző helyeken tartotta, mielőtt…
Félbehag yta a g ondolatot, és kihúzta az eg yik dug ig tömött mappát
az öt közül. Ez volt az. A nyomozás, amelyben annyira szeretett volna
részt venni.
 Kinyitotta a mappát, és amikor meg látta a nevet, eg yszeriben olyan
kristálytisztán emlékezett mindenre, mintha teg nap történt volna. A
lehunyt szemű áldozatokról készült képekre, amelyeket a rendőrség
nyilvánosság ra hozott. A félelemre, hog y bárki lehet a következő. Az
eg ymással verseng ő lapokra, amelyek mind elsőként szerették volna
közölni a részleteket Ossian Kremphről, Svédország első ig azi
kannibáljáról.

– Szóval ez van – mondta Tomas, és ig yekezett tartani a lépést Malinnal

a folyosón.
– Látta valaki, merre ment Fabian? – kérdezte a nő.
Jarmo vállat vont.
– Hát itt nincs – állapította Malin, amikor az irodájukhoz értek.
– Lehet, hog y klotyóra ment – vélte Jarmo.
– Bocsánat, de éppen beszéltem – jeg yezte meg Tomas.
– Hát beszélj. – Malin az íróasztalra tette a táskáját, és túrni kezdett
benne.
– Szóval Jarmóval azon dolg oztunk…
– Ne harag udj, képtelen vag yok vég ig hallg atni a nyavalyg ásotokat.
Kutyául érzem mag am, és mindjárt hányok, ha nem találom meg a… Ki
nyúlta le a… Na vég re, meg van. – Malin feltépte eg y keksz
csomag olását, és eg yszerre két darabot a szájába tömött. A lehető
leg g yorsabban meg rág ta és lenyelte őket, aztán a székre rog yott, és
kifújta mag át. – Azt a rohadt, ez nem sokon múlott.
– Befejezted? – kérdezte Tomas, és közelebb lépett Malinhoz, aki
bólintott, és két újabb kekszet tömött be. – Jó. Akkor talán kifejthetnéd,
mire céloztál a nyavalyg ással. Basszuskulcs, rá kell jönnünk, hog y a
fenébe…
– Eg yetlen dolg ot kell tennünk, nekiállni dolg ozni – vág ta rá Malin, és
lenyelt eg y újabb falatot. – De ha képtelen vag y rá, inkább húzz innen, és
máshol nyafog j.
Tomas mondani akart valamit, de Jarmo pillantása beléfojtotta a szót.
– Jól van, akkor mire várunk még ?
 – Remek! Menni fog , mint a karikacsapás, majd meg látod. – Malin
felkelt. – Javaslom, kezdjük azzal, hog y meg nézzük, volt-e valami közös
Carl-Eric Grimåsban és Adam Fischerben. Vélhetően a kettőjük közötti
kapcsolat elvezet az indítékhoz.
Jarmo bólintott, de Tomas továbbra is eltökélten és némán állt ott.
– Az ig azság üg yi miniszterről reng eteg et tudunk – folytatta Malin. –
De mit tudunk Adam Fischerről? Miért rémlik úg y, hog y olvastam róla
a pletykalapokban?
– Adam Fischer harminchárom éves, diplomatag yerek, és
valószínűleg élete eg yetlen célja, hog y sose nőjön fel – mondta Jarmo. –
Előszeretettel veri el apuci pénzét, drág a kocsikkal furikázik, és partikra
jár. Ennyi elég is ahhoz, hog y pletykalapok cikkezzenek az emberről.
– És az apja? Ismert ember?
– Ig en, leg alábbis Jarmóval mi ismerjük – felelte Tomas. – Rafáél
Fischernek hívták, izraeli nag ykövet volt itt Stockholmban majdnem
vég ig a kilencvenes években.
– Izraeli nag ykövet? – ismételte meg Malin, mire Tomas bólintott.
– Itt van – mutatott Jarmo eg y fekete-fehér képre a mág nestáblán.
A felvétel valami ünnep alkalmával készült. A teljesen fehér hajú,
fekete öltönyös férfi eg y ünnepi asztalnál ült két másik társaság ában.
– Ki ez a fiatalabb fickó balra? Ő Adam? – kérdezte Malin.
– Ig en. A kép a testvére esküvőjén készült. Mikor is volt? – nézett
Jarmo Tomasra.
– Kilencvennyolc aug usztusában – felelte Tomas. – Három hónapra rá
az öreg meg halt.
– De miért Adam kezében van a sétabot, nem az apjáéban? – kérdezte
Malin. – Nem tűnik kicsit sápadtnak és soványnak?
Jarmo lekapta a képet a tábláról, hog y alaposabban szemüg yre veg ye,
és valóban: a sétabotos, fiatal Adam kissé sápadt volt.
– De, ig azad van. Azt hittük, az apja botját fog ja.
– Hadd nézzem. – Tomas átvette a képet, és ő is meg szemlélte.
– És ki van a másik oldalon? – Malin a jobb oldalt ülő férfira mutatott,
aki az öreg nag ykövet felé hajolt, mintha bizalmasan közölne vele
valamit.
 – Jó kérdés – mondta Jarmo. – Meg próbáltuk kideríteni, de nem
sikerült.
– Itt is itt van, a mostani nag ykövettel. – Tomas a férfira mutatott eg y
színes képen.
A fickó itt tíz évvel idősebb volt, és éppen eg y autóból szállt ki a
nag ykövettel és eg y másik emberrel.
– És itt ki a harmadik? – kérdezte Malin.
– A koppenhág ai izraeli nag ykövet – válaszolta Jarmo.
– Vag yis mindenkit ismer. Meg kérdeztétek a nag ykövetség en?
Jarmo és Tomas a fejét rázta.
– Akkor szerintem kezdjük ezzel… Hát itt vag y! Merre jártál? – rohanta
le Malin Fabiant, aki az irattári mappákkal a hóna alatt belépett.
– Az irattárban, és meg találtam a g yanúsítottat. – Fabian az asztalra
tornyozta a mappákat.
Tomas mag ához húzott eg yet, és kinyitotta.
– Ossian Kremph? Az meg ki a csuda?
– Jó, hog y pont te kérdezed, mert te juttattad az eszembe.
– Ja, az a kannibál, nem? – kérdezte Jarmo, mire Fabian bólintott. – Az
még az én időm előtt történt. Akkoriban még csak járőr voltam, de sok
rémhír kering ett róla.
– Meg osztaná velem valaki, miről karattyoltok? – kérdezte Malin.
– Erről. – Tomas meg mutatta neki a meg csonkított, lehunyt szemű
áldozatokról készült képeket.
– Cuki – jeg yezte meg Malin. – De miért a szem?
– Nem vag yok benne teljesen biztos – kezdte Fabian –, de úg y
emlékszem, Kremph azt állította, a hang ok arra utasították, hog y
g yűjtsön „kiválasztott lelkeket”.
– Már csak eg y eszelős hiányzott. És kieng edték, vag y mi?
– Három éve és nég y hónapja.
– Vag yis eg észség esnek nyilvánították – szög ezte le fejcsóválva Malin.
– Mintha eg y kis g yóg yszer és terápia seg íthetne valakin, aki ilyesmire
képes.
– Na ja – mondta Tomas. – Azt elfog adjuk, hog y a lebénult test mindig
is béna marad. A pszichológ iában azonban más a helyzet. Ott némi
kezeléssel bárki meg g yóg yítható, füg g etlenül attól, mennyire sérült.
Malin meg lepetten nézett Tomasra.
– Ezt te találtad ki, vag y olvastad valahol?
Tomas eg y mosollyal válaszolt, és a kekszért nyúlt.
– Szolg áld ki mag ad! Nekem már úg yis elment az étvág yam – mondta
Malin, és tovább lapozg atott a rég i nyomozati anyag ban. – Volt
kapcsolat az áldozatok között, vag y tetszőleg esen választotta ki őket?
– Ha jól emlékszem, férfiak és nők is voltak közöttük. Várj csak,
mintha lett volna eg y ismertebb ember is – mondta Jarmo.
– Arra a rádiós hírolvasóra g ondolsz, aki a teng eri időjárás-
előrejelzéseket mondta be? – kérdezte Fabian.
– Pontosan. És ez ig az Fischerre és Grimåsra is. Mármint relatíve ők is
ismertek.
– Talán azokat választja ki, akik ideg esítik – vélekedett Tomas.
– Akkor leg alább az eg yik áldozatunk esetében van mag yarázatunk –
jeg yezte meg Malin, és felpillantott a mappából. – Tudjátok, ki vezette a
nyomozást?
A többiek a fejüket rázták.
– Carl-Eric Grimås.
 36

Dunja Houg aard Kim Sleizner látog atói székében ült, és próbálta a
lehető leg kisebbre összehúzni mag át, dacára annak, hog y büszkének
kellett volna lennie, szétterpesztett lábbal kellett volna ülnie, ahog y Jan
Hesk tette volna ebben a helyzetben. Hiszen minden valószínűség
ellenére képes volt fő g yanúsítottat prezentálni kevesebb mint eg y nap
leforg ása alatt. És ha minden jól meg y, három rég i nyomozás is révbe
ér. Nég y, ha a svéd esetet is belevesszük.
De már a puszta g ondolattól is, hog y kettesben maradt Sleiznerrel, a
leg szívesebben felpattant és elfutott volna. Kényszerítette mag át, hog y
nyug odtan léleg ezzen, lesütötte a szemét, és a nadrág ján éktelenkedő,
beszáradt kávéfoltot nézte, amely továbbra is olyan volt, mintha bepisilt
volna.
Akkora volt a csend, hog y hallotta, ahog y a leveg ő ki-be áramlik az
íróasztal túloldalán ülő, náthás férfi orrán, miközben az a rég i eseteket
és Dunja vázlatos jelentését tanulmányozza. Dunja azon g ondolkodott,
meddig fog tartani. Vag y Sleizner direkt húzza az időt, hog y kínozza?
Csak akkor nézett fel, amikor hallotta, hog y főnöke becsukja a mappát. A
férfi mosolyg ott.
– Tudtam, hog y te vag y a meg felelő ember a munkára. – Levette az
olvasószemüveg ét. – És csak hog y tudd, már akkor ezt éreztem, amikor
először láttalak.
Dunja nem tudta, mit mondjon, csak eg y erőltetett nevetést sikerült
kipréselnie mag ából.
– Ne nevess! Ez az ig azság . Élvezd ki, amíg tart. Lehet, hog y holnapra
vég et ér. Á, csak viccelek. Őszintén mondtam. – A mag asba emelte a
mappát. – Ez rag yog ó. Nem is tudom, hog y csináltad. De rohadtul
mindeg y is. A lényeg , hog y ez a Benny Willumsen élete vég éig
börtönben ülhet. Mindig jó érzés a szemét svédek orrára koppintani.
Ráadásul hazai pályán. Jaj, Dunja… Ennek még sokáig örülni fog ok.
Dunja mosolyt erőltetett mag ára, és bólintott.
– A következő lépés a sajtótájékoztató, amelyen te is részt veszel, hog y
kiélvezhesd a rivaldafényt. Rászolg áltál.
– Sajtótájékoztató? Mikor akarod meg tartani? Mármint nem kellene
előbb elfog …
– Nyug i, természetesen elfog juk, mielőtt kitálalunk a
nyilvánosság nak. De amint tudod, szeretek elsőként célba érni, és nem
hag yom, hog y más arassa le helyetted a babérokat. Eg yetértesz?
Dunja bólintott.
Sleizner sóhajtott eg yet.
– Akkor miért vág sz olyan képet, mintha citromba haraptál volna, és
én adtam volna a citromot?
– Csak úg y érzem, hog y az ünneplés még kicsit odébb van. Ahog y a
svéd kollég áink, mi is híján vag yunk a bizonyítékoknak, hog y
elítéltessük. Szerintem el kellene hoznunk a kocsit Helsing ørből, amint
lehet.
– Persze, teljesen ig azad van. De fig yeljünk a sorrendre. Először
természetesen el kell kapnunk a fickót, mielőtt másokon is
kipróbálhatná a találékonyság át. Eg y kis szerencsével elég technikai
bizonyítékot találunk majd a lakásában, ami azt is jelenti, hog y nem kell
a kocsi ideszállítására pazarolnunk szűkös forrásainkat. Te is tudod,
hog y a tél kellős közepén nem eg yszerű művelet a kiemelés.
– Ig en, de nem tudom, elolvastad-e az összes svéd nyomozati anyag ot.
Az a helyzet, hog y semmi érdemleg eset nem találtak a…
Sleizner eg y nevetéssel félbeszakította, és meg rázta a fejét.
– Ahhoz eleg et olvastam, hog y tudjam, több tapasztalatom van az
ilyesmiben, mint neked. Majd meg oldódik, Dunja. Ha a lakásban nincs
semmi, elhozatjuk a kocsit. – Felkelt, meg kerülte az íróasztalt, és
meg állt Dunja háta mög ött. – Remélem, felfog tad, mekkora jelentőség e
van ennek a karriered szempontjából. Íg érem, hog y mire észbe kapsz,
már a székemben fog sz ülni.
 A g ondolat a semmiből jött, bevillant, és el is tűnt. Ilyen érzés, ha
meg erőszakolják az embert? Mintha jeg es nyársat szúrnának a testébe?
Leg alábbis Dunja ezt érezte, amikor Sleizner keze a vállához ért.
– De, Dunja… ez íg y nem lesz jó. Kemény, mint a kő, úg y befeszültél. –
Nyug odt, lág y mozdulatokkal masszírozni kezdte. – Próbálj ellazulni.
Nem henceg ésből, de ha valamihez értek, akkor az a masszírozás. –
Meg markolta és hátrahúzta Dunja vállát, amitől a melle kiemelkedett. –
Jobban kellene fig yelned a testtartásodra. Tudod, a pódiumon nem
nézhet ki úg y az ember, mint eg y zsák krumpli, és ha most még nem is
fáj a nyakad, előbb-utóbb fog . – Oldalra tűrte Dunja haját, és a nyakát
kezdte nyomog atni. – Eng em derült ég ből villámcsapásként ért, amikor
elkezdtem itt dolg ozni. És ha Henrik Hammersten nem rag aszkodott
volna hozzá, hog y eljárjak a masszőréhez, ma már tolószékben ülnék.
Azóta heti kétszer járok, és az ég világ on semmi panaszom.
Ujjbeg yei eg yre feljebb vándoroltak, vég ül már Dunja haját
masszírozták a füle mög ött.
– Ja, tényleg , el is felejtettem mondani. Szereztem neked eg y helyet a
vezetőség i asztalnál a karácsonyi bulin. Van kiszolg álás, íg y nem kell a
többiek között tülekednünk, és korlátlan az italfog yasztás. Jó, nem? Íg y
leg alább kicsit jobban meg ismerjük eg ymást.
Dunja már nem is hallotta, miket beszél. Az érverése mindent
elnyomott. Semmi mást nem akart, csak felállni, meg fordulni, és
akkorát lekeverni neki, amekkorát csak bír. De a teste meg tag adta az
eng edelmesség et, valóság g al lebénult. Arra sem volt képes, hog y
meg kérje, veg ye le róla a kezét. Csak ült ott, és érezte, ahog y minden
eg yes izma eg yre jobban meg feszül.
 37

Fabian Risk fél kézzel vég ig tapog atta a falat, miközben a headsetben a
cseng ést hallg atta. Semmit sem látott a koromsötétben, amíg meg nem
találta a villanykapcsolót. Aztán az energ iatakarékos izzók fényének
erősödésével párhuzamosan a cseng és is eg yre hang osabb lett. Azon
g ondolkodott, mit fog tenni, ha a nő nem veszi fel. Ha soha többé nem
veszi fel.
Talán ez lett volna a leg jobb.
De amikor az energ iatakarékos izzó fényereje elérte a maximumot, a
cseng és elhallg atott.
– Már azon g ondolkodtam, hová tűntél. – Niva szokás szerint úg y
beszélt, mintha minden csak játék volna. – Azt hittem, fejmosást kaptál
otthon, és visszabújtál a csig aházadba.
– Ráérsz?
– Attól füg g .
– A seg ítség ed kellene, hog y kiderítsem eg y bizonyos Ossian Kremph
címét.
– Mondom, attól füg g .
– Az a helyzet, hog y nem a bejelentett címén lakik, valószínűleg
másodkézből bérel lakást. – Fabian valamiféle reakciót várt, de nem
kapott. – Niva? Itt vag y? – Úg y tett, mintha nem hallaná a nő léleg zését.
Valójában nag yon jól értette, mire meg y ki a játék, és kénytelen volt
ig azat adni Nivának. Hiszen meg íg érte neki, és túl kellett esnie rajta.
Két rég i barát találkozik, ennyi és nem több.
– Jól van. Holnap este?
A csend olyan hosszúra nyúlt, hog y Fabian közben meg bánta a
meg hívást.
– Találkozzunk kilenckor a Lydmarban. Tudod a személyi számát?
 Fabian felolvasta a jeg yzeteiből.
– 540613-5532.
És rög tön hallotta, ahog y a nő ujjai kopog ni kezdtek a billentyűzeten.
– Norsborg ba van bejelentkezve.
– Ig en, de úg y tudjuk, azt a lakást kiadta, és máshol él.
– Jól van, lássuk, melyik banknál van számlája… A Nordeánál, és van
eg y átlag os bankkártyája.
– Honnan van pénze, dolg ozik?
– Különféle seg élyekből és a Norsborg ból érkező bérleti díjból.
– Nincs másik bankszámlája?
– Biztosan van. De ezt a kártyáját használja annyit, amennyi nekünk
kell, hog y meg találjuk. – Niva ujjai meg int a billentyűkön kopog tak.
Fabian leült a vécé tetejére, és azon tűnődött, mit mondjon Sonjának.
Hog y mondjon-e neki eg yáltalán valamit. Talán nem is várja haza, arra
számít, eg ész éjjel dolg oznia kell. Biztosan hallotta a hírekben, mi
történt, és számít rá, hog y jó pár átdolg ozott éjszaka elé néznek. Ezért
nem reag ált Fabian mag yarázkodási kísérletére?
– Oké, három bankautomatát használ rendszeresen. A skanstulli
Ring en bevásárlóközpontban, a g otlandsg atani Konsumban és a Nordea
irodaházában a Bondeg atanon. Vag yis úg y tippelem, hog y valahol a
Ring väg en és a Bondeg atan között lakik, a Götg atan közelében.
– Ez több ezer lakást jelent. Ráadásul másod- vag y harmadkézből
bérel, úg yhog y nem biztos, hog y az ő neve van az ajtón.
– És a sitten? Ott nem ismerkedett meg valakivel? – kérdezte Niva, és
Fabian hallotta, hog y máris új keresést indít.
– De pszichiátriai kezelésre ítélték vég ül. A kérdés az, hány…
– Tudom, de 1996-ban nyilván már elég jól volt, mert átszállították a
Kumlába, ahol letöltötte a hátralévő tíz évet folyamatos g yóg yszerezés
és terápia mellett.
– Ig en, és most biztosan makkeg észség es – mondta Fabian, aki a
csapat többi tag jához hasonlóan nem érte fel ésszel, hog y
nyilváníthatnak eg észség esnek valakit, aki meg csonkította, meg kínozta
az áldozatait, és kiszúrta a szemüket. – Hog y meg y? Van találat a rabok
között?
 – Nem úg y tűnik. Leg alábbis azok között nincs, akikkel hat hónapot
vag y annál többet ült eg yütt. Az eg yik a hornstulli Lindvallsg atanra van
bejelentve, a másik a Tantog atanra, de eg yikük sem a mi neg yedünkbe.
– Nem keresel rá azokra is, akikkel hat hónapnál kevesebbet volt?
– De, csak íg y nag yon sok találat lett.
– Fig yelj csak, nézd meg inkább a pszichiáterét – mondta Fabian.
– A pszichiáterét?
– Ig en, vég tére is vele napi szinten találkozott.
Fabian ezúttal is hallotta, hog yan dolg ozik Niva.
– Sajnos Gamla Enskedében lakik. Ug yanabban az utcában, mint a
kollég ád, Malin Rehnberg . Talán ismeri is, átcsattog hozzá papucsban,
hog y cukrot kérjen kölcsön, meg dumálja vele a bulvárhíreket, vag y a
sok fekvőrendőr miatt sopánkodjon.
– Hát nem tudom, át szokott-e csattog ni bárhová papucsban – mondta
Fabian, és valóság g al érezte, hog yan árad Nivából a tartós mag ány felett
érzett keserűség .
– Úg y hallottam, g yereket vár.
– Ráadásul ikreket.
– Cuki.
– Hát szerinte nem. Már most kész volna áron alul túladni rajtuk.
– A lánya…
– Nem tudom, tudják-e a nemüket… Vag y várj csak, azt hiszem, két
fiú.
– Nem Maliné. A pszichiáteré.
Fabian eg y szót sem értett.
– A pszichiáter lánya. A Bleking eg atan 67/B-be van bejelentve, de
Lundben tanul. Elég lég ből kapott ötlet, isten a meg mondhatója, de
talán meg ér eg y próbát.
– Ig en. Mindenképpen. Nem tudom, hog yan köszönjem meg .
– Hog yne tudnád. Holnap este találkozunk.
Eg y kattanással letette. Fabian felállt a vécéről, és a zsebébe csúsztatta
a mobilját. Nem tudta, hog y a pszichiáter törvényt sértett-e azzal, hog y
a lánya az eg yik üg yfelének adja ki a lakását. Talán a szakma írott
szabályai ellen nem vétett. De valamiféle erkölcsi határt eg észen
biztosan átlépett.

– Mit csinálsz itt, Fabian?

Malin azonnal ott termett, amint Fabian kinyitotta a vécéajtót. A kérdés

költői volt. Kétség sem fért hozzá, hog y Malin már rájött, mi folyik a
háttérben. Ebben ig en tehetség es volt, ha Fabianról volt szó. Olyan
kiszámítható vag y, mint a karácsonyi tévéműsor a Donald kacsával,
mondog atta, és Fabiannak valóban nem sikerült semmit titokban
tartania előtte. Még is védekezni kezdett, mint valami csökönyös szamár.
– Mi van, már vécére sem szabad menni?
Malin felhorkantott, és bedug ta a fejét a fülkébe.
– Mióta hajtod le a vécédeszkát mag ad után? És még csak arra sem
vetted a fáradság ot, hog y összevizezd a mosdókag ylót. Niva volt az?
Fabian felsóhajtott, és már majdnem bevallotta, de nem jutott szóhoz.
– Pontosan tudom, mit g ondolsz. De meg esküszöm neked, nem jó
ötlet. Niva Ekenhielm két csinos lábon járó sorscsapás, aki mindig
kiszag olja, ha nem stimmel valami odahaza.
Fabian a lehető leg értetlenebb arcot vág ja.
– Ne vág j olyan fejet, mint eg y tökkelütött. Pontosan tudod, miről
beszélek.
– Tévedsz, nem tudom. – Fabian a szánalmasság át átkozta mag ában.
Szerencsére nem kellett tovább aláznia mag át, mert Tomas és Jarmo
jelent meg .
– Hát itt vag ytok! Csatlakoztok? – kérdezte Tomas, és meg húzta a
pisztolytokja szíját.
– Hová meg yünk? – érdeklődött Malin.
– Kiber-Wojtannak nem sikerült másik címet előásnia, ezért úg y
g ondoltuk, elug runk a norsborg i lakásba – felelte Jarmo, és a
bőrkabátjába bújt. – Kis szerencsével találhatunk valamit, ami továbbvisz
minket.
– Vag y inkább menjünk ide – mutatta fel Fabian a nyitott
jeg yzettömbjét. – Ebben a címben jobban bízom.
 – Majd meg látjuk. – Malin kikapta a kezéből a jeg yzettömböt. – Hol
szerezted? Mármint hog y jutott hozzá Niva?
– Milyen Niva? – Tomas Fabianhoz fordult. – Ekenhielm?
– Csak tipp. De sok jel mutat arra, hog y másodkézből béreli a lakást a
volt pszichiátere lányától. Eg yébként a pasas a ti utcátokban lakik, Malin
– mondta Fabian, és érezte, hog y lassan újra fellendül a nyereg be.
De Malin nem hallotta, amit mondott, csak a címet bámulta.
– Bleking eg atan 67/B… Lehet, hog y tévedek, de ez nem… – A
többiekre nézett. – Ez nem arrafelé van, mint az östg ötag atani lakás?
 38

Apám pontosan ettől féltett, g ondolta Katja Skov. Nem tudta, hol van,
ahog y azt sem, hog y került ide. Ezért ölt az apja milliókat a különféle
biztonság i rendszerekbe, és tiltotta meg Katjának, hog y elhag yja a
snekkersteni házat, ha nem eg yeztetett előre a testőrökkel. Az utóbbi
években másról sem beszélt, csak arról, hog y a klasszikus lopásokat
eg yre nehezebb összehozni, íg y az őrizetlen személyek elleni erőszakos
támadások válnak lassan általánossá.
És most valóra vált. Az apja leg rosszabb rémálma.
Elrabolták. Elkapták és elhurcolták, mint eg y ócska filmben, amelyről
az ember előre tudja, hog y jó vég et ér. Csakhog y ez nem film volt.
Próbálta meg becsülni, mióta fekszik itt, de feladta. Amennyi anyag ot
teg nap tolt, az időérzékére számíthatott a leg kevésbé. Ráadásul sötét is
volt. Olyan sötét, hog y az orráig sem látott, noha a szeme már rég
hozzászokott.
És a hely is szűkös volt. Meg próbálta felemelni a kezét, hog y
meg vakarja az orrát, de nem ment. Valami merev anyag ba csavarták,
talán eg y szőnyeg be, minden ropog ott körülötte, és műanyag szag ot
árasztott. Félnie kellett volna, de képtelen volt rá. Biztosan meg oldódik.
Lehunyta a szemét, hog y a történtekre koncentráljon. De eg ykettőre
forog ni kezdett vele a világ , és az érzés, hog y a g ravitáció nem hat rá,
mind erősebb lett. Még mindig be volt tépve, és ha ez íg y meg y tovább,
nemsokára azt sem fog ja tudni, merre van a fent és a lent.
Biztos rá akarnak ijeszteni. Azt akarják, hog y bepánikoljon, elkezdjen
dörömbölni és sikoltozni, ahog y a torkán kifér. De esze ág ában sincs
meg adni nekik ezt az örömöt. Inkább csendben marad, hog y ők
kezdjenek ideg eskedni. És amikor kicsavarják ebből a valamiből,
halottnak fog ja tettetni mag át, ahog y kell, ha az ember betéved a medve
barlang jába.
Hallani akarja, hog yan reag álnak, amikor rájönnek, hog y a milliókat
érő kincsük, fabatkát sem ér.
A bulira g ondolt. Csendes összejövetelnek tervezte, de g átlástalan
org iává fajult, ahol az emberek felszippantották a készlete javát, és
minden sarokban keféltek. De hát mindig ez történt. A leg jobb bulik a
spontán bulik voltak.
És amikor Niels felvetette, hog y menjenek Helsing ørbe, és adják ki
mag ukat svédeknek… Vag y nem is Niels, hanem az a csaj, akit valaki
mag ával hozott. Hog y a picsába lehet, hog y nem tudott nemet mondani
neki? De a g ondolattól, hog y az apja és a testőrei tudta nélkül lelépjen,
repesett örömében.
A leg jobb barátai voltak ott, meg még páran, akiknek nem tudta a
nevét. Kimásztak a fürdőszoba ablakán, aztán eg y fára felkapaszkodva,
amelynek eg yik ág a kilóg ott az utcára, átjutottak a falon is.
A taxik a Strandvejon kissé lejjebb vártak rájuk, és mielőtt Katja észbe
kapott volna, már a svédország i kompon ültek úton Helsing borg felé.
Mindenki bulizni akart, és mag a mög ött akarta hag yni a dög unalmas
hétköznapokat. Katja nag yjából íg y élte az életét az elmúlt tíz évben.
Az apja mindent meg tett, ami csak hatalmában állt, hog y leállítsa, és
rábírja, szedje össze mag át. És isten a tanú rá, Katja meg is próbálta.
Elkezdett dolg ozni az apja eg yik cég énél, amely terápiával,
g yóg ytornával és g yóg yszer-kereskedelemmel fog lalkozott. De azt az
érzést, hog y nincs veszítenivalója, semmi sem tudta elűzni. Hog y az
eg ész bármelyik percben vég et érhet. Mert akárhog y csűrte-csavarta is a
dolg ot, az ő ideje is vég es volt, hát akkor meg miért ne használja ki?
Miért ne éljen mindennap úg y, mintha az volna az utolsó? Carpe diem,
bassza meg !
Persze az apja nem íg y g ondolkodott, amikor Katja meg kapta a
diag nózist. Próbált minden szálat meg mozg atni. Ha rajta múlt volna,
Katja parádés karriert csinál, és leg alább heti hatvan órát dolg ozik. De
minek? Pénzük már íg y is több volt, mint amennyit el tudtak költeni.
 Természetesen meg értette az apja csalódottság át. Főleg az első
években. De már tíz év eltelt, és a csalódottság nem enyhült, az eg ész
kapcsolatukat meg mérg ezte. Az apja többnyire próbálta palástolni, de
mindig ott ült a tekintetében, ott bűzlött a meg jeg yzéseiben a sorok
között, és a keserűség e olyan mély volt, hog y szemlátomást néha azt is
bánta, hog y eg yáltalán seg ített a lányának.
Rázkódást érzett, és hallotta, hog y beindul eg y motor. Hog y ettől
ijedt-e meg , vag y a felismeréstől, hog y eg y autó csomag tartójában van,
nem tudta. De meg ijedt. Nem is, halálra rémült. Mintha csak most fog ta
volna fel, milyen komoly a helyzet. Nem csak eg y félresiklott viccről van
szó. A rémület áramütésként érte. Minden izma g örcsbe rándult, és teli
torokból sikítani kezdett.
De a szőnyeg olyan hatékony hang szig etelőnek bizonyult, hog y
hamarosan feladta, és elhallg atott. Érezte, hog y a jármű lassan g urulni
kezd. Zöttyent párat, majd simább felületre ért. Lehajtottunk a kompról,
más nem lehet, g ondolta. De azt nem tudta, milyen ország ban van.
Ahog y azt sem, mi vár rá.
Hosszú idő óta először tudatosult benne, mennyi vesztenivalója van.
 39

Fabian nem értette, hog y lehetnek a többiek ilyen biztosak a dolg ukban,
amikor becseng ettek a lakásajtón, és készenlétben álltak a feg yverükkel.
Mintha eg észen pontosan tudnák, mi vár rájuk. Vag y csak azért
rántottak pisztolyt, mert valójában éppen olyan bizonytalanok, mint ő?
Fabian tényleg nem tudta, mire számítson, amikor bementek. Hog y nem
eg yenesen valami fehér ködbe futnak-e, amellyel Ossian Kremph
elkábítja őket, aztán kivájja a szemüket.
Már ha itthon van.
Már ha eg yáltalán itt lakik.
Miután számtalanszor hiába csöng ettek, Tomas rag aszkodott hozzá,
hog y teg yen eg y próbát a tolvajkulcsával. Fél órával később kihívtak eg y
lakatost, aki tíz perc alatt kinyitotta az ajtót. Ami lényeg esen hosszabb
volt, mint a harminc másodperc, ameddig általában tartani szokott.
Rög tön meg értették, miért, amikor kinyitották az ajtót, és meg látták az
extra biztonság i zárat.
Fabiannak SMS-e jött, ezért lemaradt a többiektől. Sonja üzente, hog y
nem tudja, mikor ér haza a műteremből aznap este. Ezért meg kérte a
szomszéd lányt, hog y menjen el Matildáért az iskolába, és vig yázzon a
g yerekekre, de csak fél hétig tud maradni, mert aztán moziba meg y.
Fabian azt válaszolta, hazaér addig ra, és sok sikert kívánt Sonjának a
festményekhez.
Elég volt eg yetlen lépést tennie az előszobában, hog y belássa, Niva
lég ből kapott ötlete minden valószínűség ellenére helytálló volt. Kétség
sem fért hozzá, hog y a lakásban eg y beteg ember él.
– Bassza meg a jeg esmedve… – mondta Tomas, és visszadug ta a
pisztolyát a hónaljtokba.
 – És én még azt hittem, nálunk rendetlenség van otthon – jeg yezte
meg Malin, és vég ig hordozta a tekintetét a nappalin, amely úg y tele
volt zsúfolva mindenféle kacattal, hog y Hillevi Stubbsnek és csapatának
eg y kisebbfajta örökkévalóság ig fog tartani átnézni.
– Jarmónál is nag yjából ilyen állapotok uralkodnak a válása óta. Csak
nála több pornóújság van – vig yorg ott Tomas, és meg ütög ette az
ing yenes lapok két méter mag as kupacát.
– Pofa be! Inkább tedd hasznossá mag ad – motyog ta Jarmo, és
továbbment a hálószoba felé.
– Szerintem váljunk szét, és nézzünk meg eg y-eg y szobát – javasolta
Tomas, és levett eg y újság ot a stócról.
– Pont ezt csináljuk – felelte Malin, és elkezdte átnézni eg y fekete
kukazsák tartalmát.
– Jaj, de érzékeny vag y ma! – jeg yezte meg Tomas. – Leg alább az
biztos, hog y jó helyen járunk.
Felemelte az újság ot, amelyben a képen látható emberek szeme
g ondosan ki volt vág va.
– Nézd! Vég ig ment a szikével minden kicseszett oldalon.
Átlapozta az újság ot, amelyben minden szem helyén lyuk tátong ott.
Hog y kizárja a többiek hang ját, és hag yja a lakást beszélni, Fabian az
iPodjába dug ta a fülhallg atót, és elindította kedvenc dán bandájának a
No Balance Palace című albumát.
A saroklakásnak a Bleking eg atanra és az Östg ötag atanra is nyílt
ablaka, és az íves sarokban, az étkezőasztalnál is volt eg y. Fabian a fejét
törte, de nem emlékezett rá, hog y látott volna már olyan saroklakást,
amelyben a sarok kellős közepén helyeztek el ablakot.
Meg fordult, és meg állapította, hog y a rég i szövettapéta és a plafonról
perg ő festék alapján erre a lakásra is ráférne eg y alapos felújítás.
Kremph talán pont ezért bérelte ki. Minden polcot és szekrényt
különféle tárg yakkal zsúfolt tele. Az eg ész szobában nem volt szabad
hely, és Malinhoz meg a többiekhez hasonlóan Fabian is már a lakásba
való belépéskor úg y g ondolta, hog y rendetlenebb, mint eg y tömött
hulladéktároló.
 De ekkor meg látta, hog y eg yáltalán nem is olyan kupis.
Tag adhatatlanul mindenféle dolg ok hevertek hanyag ul a padlóra
szórva, de a többség takaros kupacokban állt, feltornyozták, és látszólag
nag y g onddal szortírozták őket.
Ossian Kremph nyilvánvalóan g yűjtög ető volt.
Fabian belépett a lakás leg belső szobájába, és körülnézett. Úg y tűnt, a
helyiség et dolg ozószobának használják, az eg yik falnál eg y rég i
íróasztal állt, és a lakás többi részétől eltérően ezen nem volt semmi.
Odament, és leült a székre, amely meg nyikordult, amikor hátradőlt.
Az íróasztalnak, amelyet számára ismeretlen fából készítettek, három
fiókja volt eg ymás mellett, közvetlenül az asztallap alatt. Nem volt
rajtuk fog antyú, csak eg y-eg y üresen ásító kulcslyuk. Ennek ellenére
nem voltak bezárva, ezért Fabian az aljukat fog va ki tudta húzni őket.
A jobb oldaliban volt eg y nag y olló, eg y szike és eg y tekercs
rag asztószalag . A középsőben eg y album, amelyet telerag asztg attak
Carl-Eric Grimås és Adam Fischer újság ban meg jelent képeivel. Más és
más alkalmakkor és helyszíneken készítették őket, és csupán eg yetlen
közös volt bennük: mindről hiányoztak a szemek.
Ahog y a nappaliban talált lapokból, ezekből is precízen kivág ták a
szemeket, csak lyukak maradtak a helyükön. Fabian meg döbbent,
mennyire fontos a tekintet, mert íg y, a szemétől meg fosztva Grimås és
Fischer inkább tűnt élő halottnak, mint valódi embernek.
A bal oldali fiókban is képek voltak. De ezeket nem rag asztották
g ondosan albumba, és nem is újság okból vág ták ki őket. Valószínűleg
Kremph mag a készítette a felvételeket. Úg y harminc fotó lehetett, eg y
buszon készültek, messziről. Az utasok olvastak, beszélg ettek a
mellettük ülővel, vag y álmodozva bámultak ki az ablakon. És amennyire
Fabian meg tudta ítélni, eg yikükről sem készült két felvétel. Leszámítva
eg y nőt, aki minden fotón szerepelt.
Eg y nőt, akinek kivág ták a szemét.
Van még eg y áldozat? Ezért nincs Kremph itthon?
Fabian kiterítette a képeket az asztalra, hog y tüzetesebben szemüg yre
veg ye őket, de eg y üvöltés, amely még a The Cynicben éneklő David
Bowie-t is túlharsog ta, meg zavarta. Kihúzta a füléből a fülhallg atót, és
kisietett a többiekhez, akik kivont feg yverrel a kezükben eg ymás
szavába vág va kiabáltak.
– Földre! – Tomas két kézre fog ta a pisztolyát. – Azt mondtam, földre!
Fabian nem akart hinni a szemének. A szoba közepén az újság kupacok
között Ossian Kremph állt eg y konzumos nejlonzacskóval a kezében.
Mintha a semmiből termett volna ott, és ug yanolyan meg lepetten
meredt a rendőrökre, mint azok rá.
– De ehhez nincs jog uk. Nem jöhetnek be csak úg y… – mondta a fejét
csóválva.
– Leg yen benne rohadtul biztos, hog y jöhetünk! – vág ta rá Tomas. –
Földre, az istenit!
– Nem, nincs jog uk. Nincs.
– Teg ye, amit mondtunk – szólt közbe Jarmo is, és felemelte a
pisztolyát.
Fabiannak feltűnt, milyen alacsony Kremph, és mennyire máshog y
néz ki a valóság ban, mint a biztonság i felvételen, ahol szakálla volt, és
nag y hasú őrnek öltözött be. A műtétekhez szükség es eszközöket vajon a
ruhája alatt rejteg eti?
– Nem… Ez nem fair. Eg yáltalán nem fair. – Kremph eg yre hevesebben
rázta a fejét, lerakta a nejlonzacskót, és hadonászni kezdett. –
Távozzanak! Kifelé!
– Pofa be! Hasra! – ordította Tomas.
– Idehallg asson, Ossian – szólt közbe Malin eg yik kezében a
pisztolyával, másikban az ig azolványával. – A rendőrség től jöttünk, és
eg észen biztos vag yok benne, hog y tudja, miért. A leg jobb lesz, ha
nyug ton marad, és teszi, amit mondunk.
Ossian Kremph kicsit meg nyug odott, és bólintott.
– Jó. Nag yon jó. És most emelje fel a kezét, és lassan térdeljen le.
Kremph felemelte a kezét, és úg y tett, mint aki térdre akar
ereszkedni. De aztán meg pördült, és kirohant az előszobába.
– Állj! – ordította Tomas és Jarmo eg y emberként.
De Kremph már kiért a lakásból, és a hang okból ítélve a lépcsőn
szaporázta.
– Mire vártok még ? Le fog lépni! – üvöltötte Tomas úton kifelé.
Ossian Kremph kirontott a Bleking eg atanra, és tiszta erőből a Götg atan
felé robog ott. Gyorsabban futott, mint leg többen, ezt jól tudta. Mindig
is fürg ébb volt, és történjék bármi, nem hag yja, hog y elkapják. Még
eg yszer nem. Ha eléri a metrót, biztonság ban lesz. Ott ismeri a terepet,
és könnyedén el tud tűnni a szemük elől. Kibaszott zsaruk!
Hog y lehetett ilyen naiv? Ez eg yáltalán nem vallott rá. Ráadásul pár
napja látta is, hog y az utcán ólálkodnak. Pedig meg fog adta mag ának,
hog y felkészülten fog ja várni őket, amikor becseng etnek. Ennek ellenére
eg yenesen belesétált a csapdába.
De már nem járt messze. Csak átvág a Götg atanon, aztán le a föld alá.
Pontosan tudta, hog yan lehet a leg g yorsabban elmenni a kapuk mellett,
aztán le a mozg ólépcsőn a sok baromarcú között, akik nem tudják, hog y
illik jobbra húzódni.
A háta mög ül hallotta a rendőrök ordibálását, felszólították, hog y
álljon meg , és emelje fel a kezét. De ordíthattak, ahog y a torkukon
kifért. Már nem eng edelmeskedik parancsoknak, és senkinek nem tesz a
kedvére. Nem játssza a jófiút.
Leug rott a peronról a sínekre, és továbbfutott a sötétség felé. Már
majdnem célba ért. Még eg y kicsi, és sosem találják meg . Szerencséje
volt. Nem állt szerelvény a meg állóban, és a vág ányok nem sistereg tek.
Durranást hallott hátulról, azt hitte, durrdefekt. Csakhog y idelent
nincsenek kocsik. Még akkor sem tudta, mi történt, amikor a bal lába
meg rog g yant, ő pedig tehetetlenül elvág ódott, és beverte a fejét a
sínbe.
Eg y hang ra tért mag ához. Ekkor értette meg , mi vár rá. A sínek jól
ismert búg ását hallotta, amely a szerelvény közeledését jelzi.
 40

Dunja ig yekezett leg yűrni a kellemetlen érzést, miközben vég ig nézett a

széksorok között tülekedő újság írók és fotósok g yülekezetén. De nem
ment. Minél többen jöttek, Dunja annál kényelmetlenebbül érezte
mag át.
A nag y érdeklődés nem lepte meg . Dunja azóta ismerte Aksel
Neumant, amióta a férfi Az éjszaka hangja című rádióműsort vezette. De
csak a Let’s Dance-beli szereplése után lett ország osan ismert, és kapott
önálló beszélg etős műsort a TV2-n. Dunja arra még sem számított, hog y
ennyien lesznek kíváncsiak a sajtótájékoztatóra. Vég ül kénytelenek
voltak a nag ycsarnokban tartani, hog y mindenki beférjen. De ha íg y
özönlenek továbbra is, nem biztos, hog y mindenki bejut.
Ha lett volna beleszólása, inkább ő is kiment volna Benny Willumsen
malmői lakásához. De Sleizner rag aszkodott hozzá, hog y itt üljön
mellette, és eg yre azt bizonyg atta, milyen jót tesz Dunja karrierjének, ha
nemcsak a háttérben dolg ozik, hanem meg is mutatja mag át olykor-
olykor. Mivel Sleiznernek is ilyen jól meg y, noha ig azi rendőrmunkát
sosem vég ez, biztosan tudja, mit beszél, g ondolta Dunja, miközben
érezte, hog y izzadság cseppek ütköznek ki a felső ajka fölött.
A ruha miatt volt. Túl meleg volt, nem szellőzött, és Dunja kötözött
sonkának érezte mag át benne. Tavaly karácsonyra kapta Carstentől, és
mint minden ruha, amelyet Carsten vett neki, két számmal kisebb volt a
kelleténél. Még mindig , pedig Dunja biztosra vette, hog y azóta leg alább
két kilót fog yott.
Sleiznerre nézett, aki rámosolyg ott, miközben előhúzott eg y
zsebkendőt, és a felső ajka fölé mutatott vele. Dunja eg észen eddig abban
bízott, hog y a veríték nem látszik, és félt, hog y elkenődik a sminkje, ha
letörli. Istenverte izzadság , átkozódott mag ában, majd óvatosan az orra
alá nyomog atott eg y zsebkendőt.
– Minden rendben? – kérdezte Sleizner, mire Dunja a lehető
leg meg g yőzőbb mosolyát villantotta rá. De nyilván nem volt elég
meg g yőző, mert a férfi hozzáhajolt, a combjára tette a kezét, és a fülébe
súg ta: – Lazíts, és hag yd, hog y én irányítsak, akkor hamar révbe érünk.
Ha túl leszünk rajta, meg leplek valamivel.
Dunja ismét bólintott. Jobbára azért, mert nem tudta, hog yan
reag áljon. Vag yis pont hog y tudta. Csak nem merte.
– Köszöntöm a meg jelenteket! – Sleizner elhúzta a kezét Dunja
combjáról, és az eg ybeg yűltekre pillantott. – A nevem Kim Sleizner, és
azoknak, akik nem tudják, elmondanám, hog y én vezetem a
koppenhág ai bűnüg yi osztályt. Itt ül mellettem Dunja Houg aard, akit a
többség ük még bizonyára nem ismer. Először ül ug yanis a pódiumon,
kérem, fog adják szeretettel.
A jelenlévők között nevetés harsant, Dunja pedig úg y mosolyg ott,
ahog y csak telt tőle.
– Dunja vezeti a Karen Neuman meg g yilkolása üg yében folyó
nyomozást, és finoman szólva is sok vég következtetést levont, aminek
köszönhetően nemcsak fő g yanúsítottunk lett, hanem öt rég i üg y
vég ére is pontot tehetünk. Olyan üg yek vég ére, amelyek évek óta nem
hag ynak nyug tot nekünk. Ráadásul… – Sleizner felemelte a mutatóujját.
– …a szoros túlpartján is nag y hasznát veszik ennek, és ezzel seg ítünk a
svéd kollég áknak, akik kudarcot vallottak. És most átadnám a szót
Dunjának. – A nő felé fordult. – Parancsolj!
– Köszönöm szépen! Ööö… Ahog y arra Kim Sleizner is utalt, olyan
elkövetővel van dolg unk, aki a szoros mindkét partján tevékenykedett –
mondta Dunja, és érezte, ahog y az izzadság vég ig csorog a hátán. – A fő
g yanúsítottunkat, aki még mindig szabadlábon van…
– Mikrofon! Semmit sem hallani! – kiáltott be valaki.
– Elnézést! – Dunja közelebb hajolt a mikrofonhoz. – Íg y már jó?
– Ig en, de még jobb lenne, ha bekapcsolnád – mondta Sleizner, és
újabb nevetést zsebelt be.
 Dunja is kipréselt mag ából eg y kacajt, miközben remeg ő kézzel az
apró kapcsoló után tapog atózott, és nem értette, mi történt hirtelen. De
a nevetés a torkán akadt, mint valami rag acsos massza, amelyet
leg szívesebben kiköpött volna, hog y odaüvölthesse mindenkinek, hog y
Kim Sleizner eg y szexista, hímsoviniszta disznó, és mindnyájan
elmehetnek a picsába. Aztán eltörött benne valami.
Még csak nem is fájt. Ellenkezőleg . Amikor felnézett a nevetg élő
hallg atóság ra, mintha lassított felvételen látta volna őket, erőt kellett
vennie mag án, hog y ne kezdjen el nevetni az üzekedő tehenekére
emlékeztető hang jukon. Ebben a pillanatban keze abbahag yta a
remeg ést, és g ond nélkül bekapcsolta a mikrofont.
– Íg y már jó? Hall mindenki? Eg y-kettő, eg y-kettő… – mondta, majd
levette a mikrofont az állványról. – Te is, Kim?
Sleizner bólintott, bár nem úg y tűnt, mint aki jól szórakozik.
– Remek! De félre a tréfát – folytatta Dunja, és meg nyomta a
távirányítót, mire a háta mög é kifeszített vásznon Benny Willumsen
képe jelent meg . – Ő Benny Willumsen. Dán állampolg ár, Malmőben
lakik. Körülbelül két évvel ezelőtt a svéd rendőrség elfog ta ezért a
bűncselekményért. – Ismét meg nyomott eg y g ombot a távirányítón,
mire a rydebäcki tetthely tűnt fel a vásznon.
Eg y nő feküdt holtan a homokos parton. Rajta eg y fehér lepedő,
amelyet foltokban vörösre színezett a mély sebekből csorg ó vér.
– Nem mennék bele a részletekbe, de azt meg állapíthatjuk, hog y ez az
eset sok ponton hasonlóság ot mutat Karen Neuman tibberupi
meg g yilkolásával, bár a tettes ezúttal eg y lépéssel továbbment… – Dunja
elhallg atott, és az asztalon heverő, rezg ő mobiljára nézett.
Sverker Holm volt az a helsing bori rendőrség től. Azaz Szikla, ahog y
szólították.
Dunjának nem lett volna szabad kitennie a telefonját az asztalra. Még
kevésbé hag yhatta volna bekapcsolva, hiába némította le. Tudatában
volt mindennek, ahog y annak is, hog y semmi szín alatt nem veheti fel.
Még is felkapta.
– Ezt talán most ne, Dunja – sziszeg te Sleizner harag os arckifejezéssel,
mire Dunja kinyomta a hívást, és lerakta a készüléket.
 – Elnézést! Hol tartottam?
– A tibberupi esettel való hasonlóság oknál.
– Ig en.
A mobil újra rezeg ni kezdett. Ezúttal SMS érkezett.
Újra lecsapott. Willumsen. Megint megtette. Hívj, amint tudsz.
– Mit művelsz, Dunja? – Sleizner most már tényleg zavartnak tűnt.
Dunja újra elolvasta az üzenetet, majd Sleizner csodálkozó szemébe
nézett.
– Meg int lecsapott. Át kell venned. Nekem dolg oznom kell.
Felállt, és lesétált a pódiumról.
– Hát ig en – mondta Sleizner, és széttárta a karját. – Úg y fest, sajnos
be kell érniük velem. Hol tartottunk?
Miközben a telefon kicsöng ött, Dunja lehúzta a belépőkártyáját,
beütötte a kódot, és vég re eltűnhetett a rivaldafényből.
– Szia, Dunja! – szólt bele Szikla, és Dunja hallotta, hog y éppen kocsiba
száll, és beindítja a motort.
– Találtatok eg y újabb áldozatot?
– Nem, még nem találtuk meg .
– Ezúttal svéd? – Dunja továbbsietett a lift felé, és elhaladt eg y tévé
mellett, amely az épp zaljó sajtótájékoztatót mutatta hang nélkül.
– Nem, dán. Katja Skov. Lehet, hog y ismered az apját, Ib Skov-t.
– Ig en, az eg yik leg nag yobb üzletember. – Dunja meg próbálta
felhang osítani a tévét. – De mi történt tulajdonképpen? – kérdezte, és
miután nem találta meg a meg felelő g ombot a készüléken, felhag yott a
próbálkozással.
– Amennyire tudom, a lány bulizott, vag yis volt valami összeröffenés
a snekkersteni lakásán. Hajnalban néhány barátjával taxival Helsing ørbe
indultak, hog y ott folytassák, majd felszálltak a kompra. Tudod, eg y
jeg g yel annyiszor mehetsz oda-vissza, ahányszor akarsz, és közben lehet
inni.
– Azt hittem, ezt csak a svédek csinálják.
– Ig azából én is. Mindenesetre ők ezt csinálták. És ha jól tudom,
vedeltek, mint az őrültek, aztán eg yszer csak észrevették, hog y Katja
Skov nincs meg .
 – Biztos, hog y nem aludt el az eg yik mentőcsónakban, vag y ilyesmi?
– A személyzet kétszer is átkutatta a kompot. De mindeg y is, mert
amint hallottam az esetről, felhívtam a Scandlinesnál… Mi is a neve?
– Ig en, tudom, kiről beszélsz.
– Akkor jó. Meg kértem, hog y nézze meg a biztonság i kamerák
felvételeit, és ahog y sejtettem, kiderült, hog y ott járt, ug yanazzal a
kocsival.
– Vag yis Aksel Neuman dán rendszámú BMW-jével?
– Pontosan. Helsing borg ban hajtott le a kompról, pontban tizenkét óra
huszonkét perckor.
Dunja az órára nézett, és meg állapította, hog y már két óra eltelt azóta.
Ami jelen esetben eg y örökkévalóság nak számított.
– Mit szólnál, Szikla, ha átmennék, és eg yütt dolg oznánk az üg yön?
– Pont ezt akartam javasolni. Hívj fel, amint tudod, mikor érsz
Helsing borg ba, érted meg yek az állomásra.
Befejezték a beszélg etést, és Dunja vett pár mély léleg zetet, hog y
lelassuljon a pulzusa. De hiába. Az adrenalin úg y szág uldott az ereiben,
mintha épp leug rott volna eg y szurdokba eg y vastag g umikötéllel a
lábán.
Látta a tévében, ahog y Sleizner berekeszti a sajtótájékoztatót, feláll, és
elhag yja a pódiumot. Ahhoz képest, hog y mindennél jobban szerette a
rivaldafényt, elég elkeseredettnek tűnt. És ez nem jelenthetett mást,
mint hog y nag yon pipa.
Dunja bizonyos fokig meg tudta érteni.
Nag yon is meg tudta érteni.
Érdekelni azonban nem érdekelte.
 41

– Szia, Matilda! Mi a baj? – kérdezte Fabian a telefonba, miközben

vég ig sietett a folyosókon a tárg yaló felé.
– Mikor jössz haza? Már eg y csomószor hívtam anyut, de nem veszi
fel.
– A műteremben van, és biztos lenémította a telefonját. De Rebecka ott
van veled, nem?
– De, csak nem szeretem annyira. Folyton kint ül az erkélyen, és
telefonál meg cig izik. Szeretném, ha hazajönnél.
– De Matilda, tudod, hog y nem mehetek. Még csak fél kettő,
dolg oznom kell még pár órát. De aztán rög tön hazameg yek, íg érem.
Csak eg yütt leszünk, és tévézünk. Jó lesz, ug ye?
Nem érkezett válasz, de Fabian hallotta, ahog y a bébiszitter
meg kérdezi Matildától, nem akar-e társasozni.
– Hát jól van, apu, akkor majd este.
A vonal eg y kattanással meg szakadt, mielőtt Fabian válaszolhatott
volna. Zsebre vág ta a mobilt, és besietett a tárg yalóba.
Tomas, Jarmo és Malin már ott várta, csak Herman Edelman hiányzott.
A hang ulat az asztal körül csaknem vidám volt. A frissen főzött kávé
készenlétben állt a termoszban, a süteményesdoboz pedig csak arra várt,
hog y kinyissák és körbeadog assák. Ma mindenki meg fog ja jutalmazni
mag át eg y kis extra kalóriával. De még vártak.
A hag yományok szerint először Herman Edelmannak kellett
meg jelennie a meg pakolt tálcájával, hog y meg dicsérje őket, amiért
újabb tettest sikerült azonosítani és elfog ni. Aztán mindenkinek tölt eg y
felest, és meg kínálja őket a saját mag a által összeállított menüvel,
amelyet az évek alatt mindenki meg szeretett: Finn Crisppel,
kaviárkrémmel és apróra vág ott lilahag ymával.
 – Gratuláljunk Tomasnak is az első pisztolylövéséhez! – mondta Jarmo,
és feg yvert formált a kezével.
– Most mondd, hog y nem volt jó. Tizenöt méterről vaksötétben –
jeg yezte meg Tomas.
– Mázli – felelte Jarmo, és ivott a kávéjából.
– Mázli? Csukott szemmel is meg csinálnám újra.
– Az még inkább mázli lenne. Ráadásul elfelejtettél fig yelmeztető
lövést leadni.
– Csak nem g ondolod, hog y esélyt akartam adni neki, hog y meg adja
mag át? Le akartam teríteni. Durr, eg yenesen a combjába. Te még a
közelében sem jártál ennek, hiába vag y ezer éve a testületnél – vereg ette
meg Jarmo vállát Tomas.
– Csak nem kezdtétek el nélkülem?
Mindenki a belépő Edelman felé fordult. Amikor a főnökük letette a
meg pakolt tálcát az asztalra, a többiek tapsviharban törtek ki.
Kiosztották a kupicákat, és körbeadták a jeg es akvavites palackot.
– És én mit fog ok inni? – kérdezte Malin.
– Limonádét vag y alkoholmentes sört – felelte Edelman, miközben
letekerte a kaviártubus kicsi, piros kupakját, meg fordította, és csillag
alakú lyukat szúrt a fémfóliába. – Vag y iszol eg y kicsit, mintha Dániában
lennél.
Mindenki nevetett, vett a Finn Crispből, rányomott eg y kíg yót a
kaviárkrémből, meg fordította a szendvicset, és belemártotta az apróra
vág ott lilahag ymába. Fabian harapott eg yet, és élvezte, ahog y a hag yma
erős íze elkeveredik a kaviár sósság ával és a roppanós kenyér ízével.
Tényleg jó volt, és ma már nem is értette, miért volt kezdetben olyan
kétkedő, és miért vonakodott meg kóstolni.
Amikor mindenki lenyelt pár falatot, Edelman meg törölte a szakállát,
és felemelte a poharát.
– Akkor meg rag adnám az alkalmat, hog y g ratuláljak a kitűnő
munkátokhoz! Nemcsak elkaptátok a tettest, hanem eg y rakás
sajtótájékoztatót is meg spóroltatok nekem, és mindezt rekordidő alatt.
Kiürítették a poharukat, és Edelman újra körbeküldte a palackot.
 – Csak hog y tudjátok, amikor meg tudtam, mi történt Grimåsszal,
nekem is Ossian Kremph volt az első g ondolatom.
Fabian és a többiek összenéztek.
– Íg y ig az! De nem szóltam – folytatta Edelman, miközben újabb
szendvicset készített mag ának. – Mert meg voltam g yőződve róla, hog y
nem lehetett ő. Hog y soha többé nem kerül a szemünk elé. Eszembe se
jutott, hog y már letölthette a büntetését, és szabadlábon lehet. Mert eg y
dolg ot tudnotok kell. Ossian Kremph nemcsak rendkívül okos és
meg fontolt bűnöző, hanem nála hideg vérűbb tettessel még soha
életemben nem volt dolg om. Olyan hideg vérű, hog y szemrebbenés
nélkül kiszúrta a védőüg yvédje szemét, amikor meg érezte, hová fut ki
az üg y. És már tizenhárom év után kieng edték! – Edelman a fejét
ing atta, és eg y hajtásra kiitta a poharát. – Van azonban még eg y csomó
elvarratlan szál, és mielőtt elmennénk karácsonyi szünetre, és
fehérneműt vásárolnánk az asszonynak, el kell varrnunk őket.
– Konkrétan milyen szálakra g ondolsz? – kérdezte Malin.
– Még nem tudjuk, hová vitte Fischert – felelte Jarmo.
– Például – mondta Edelman.
– Aztán itt van ez a nő – szólalt meg Fabian, és kitette a buszon
készített képeket, amelyeken a nő szemét kivág ták.
– Ő kicsoda? – Edelman felvette, és meg nézte az eg yik felvételt.
– Eg yelőre nem tudjuk. De a képet Grimås és Fischer hasonló fotóival
eg yütt találtuk.
– Vag yis van még eg y áldozat bezárva valahol? – Edelman a fejét
rázta, és sóhajtott.
– Vag y szabadon jár, és fog alma sincs róla, mekkora szerencséje van.
– Mikor hallg athatjuk ki a pasast? – kérdezte Malin, és csinált
mag ának még eg y szendvicset.
– Épp hívtam a Södersjukhusetet – mondta Edelman. – Pont most
foltozzák össze.
– Akkor néhány óra múlva odamehetnénk.
– Erről akartam beszélni veletek. Úg y tűnik, pszichésen nincs eg észen
rendben a sérülése miatt.
– Mert előtte rendben volt? – kérdezte Tomas eg y nevetés kíséretében.
 – A pszichiátere szerint ig en. És látog atási tilalmat rendelt el.
– Milyen látog atási tilalmat? – képedt el Jarmo. – Nem akadályozhatja
a nyomozást!
– De sajnos ig en, ha a g yanúsított eg észség éről van szó. Ezt ne
felejtsük el. Akármilyen biztosak vag yunk is a dolg unkban,
pillanatnyilag még csak g yanúsított.
– Szóval mikor beszélhetünk vele? – kérdezte Fabian, habár már
érezte, hog y túlontúl sokára.
– Azt íg érték, hog y jövő hét elején jelentkeznek, és leg alább eg y héttel
kell számolnunk.
– Eg y héttel? – kérdezett vissza Tomas, és kiitta a maradék italát. – Az
isten áldja meg őket, lábon lőttem, nem fejbe!
– A kérdés az, hog y eg yáltalán ki lehet-e hallg atni valamikor –
jeg yezte meg Malin.
Eg y, esetleg két hét múlva. Ez íg y nem lesz jó, g ondolta Fabian.
Addig ra Fischer minden bizonnyal meg hal. Akárcsak a buszos nő.
– Jól van, akkor mit csináljunk? Azonkívül, hog y malmozunk –
tudakolta Tomas.
– Senki sem fog malmozni – válaszolta Edelman. – Stubbs például már
a lakást vizsg álja át, és eg yáltalán nem kizárt, hog y talál valami
nyomot, amin továbbmehetünk.
– Jó, akkor nem malmozunk, hanem ülünk a kispadon, és drukkolunk
neki – mondta Tomas, és újabb kaviáros Finn Crispet mártott a
lilahag ymába.
– Szerintem most mást nem nag yon tudunk tenni. – Edelman felállt. –
Csak eg yetek. Nekem fel kell készülnöm a sajtótájékoztatóra.
Remélhetőleg ez lesz az utolsó ebben az üg yben.
Elhag yta a helyiség et.
Csend borult rájuk, a korábbi vidámság ot mintha elfújták volna.
– Hát, akkor ha nincs más, viszlát hétfőn – mondta Fabian, és
hátratolta a székét.
– Íg y van. Jó hétvég ét! – válaszolta Jarmo.
– Viszont! – felelte Fabian, kiment a helyiség ből, de hallotta, ahog y
Malin utánasiet.
– Hog yhog y ilyen hirtelen felpattansz, és hazahúzol?
– Haza, de nem hozzám, hanem hozzád. Az utcátokba.
– Mi? Nem értem…
– Te is jöhetsz. Benéznék eg y szomszédodhoz.
 42

Meg kezdődött a versenyfutás az idővel. Willumsen több mint két óra

előnyét mindenáron be kellett hozni. Percről percre. Másodpercről
másodpercre. Sajnos reng eteg drág a ideje elment azzal, hog y
meg szabaduljon a ruhájától. A szoknyája cipzárja beakadt, és miután se
fel, se le nem mozdult, Dunja dühében úg y meg rántotta, hog y
elszakadt, és a ruhadarab a szemetesben landolt. Aztán két csomag
zsebkendőt elhasznált, mire letörölg ette mag áról az izzadság ot.
Szerencsére az osztályról már mindenki hazament, ezért öltözhetett
az íróasztalánál, és amint belebújt a farmerjába és a pólójába, újra
önmag a lehetett. Vég ül összeszedte a rég i nyomozati anyag okat, és
kikapcsolta a számítóg épet.
– Szóval itt bujkálsz!
Dunja meg fordult, és látta, hog y Sleizner közeledik.
– Meg kérdezhetem, mi volt veled? – A férfi széttárta a karját. –
Biztosan valami hallatlanul fontos dolog , ha felálltál eg y
sajtótájékoztató közepén.
Dunja bólintott, és beleg yömöszölte a nyomozati anyag okat a
táskájába.
– A helsing borg iak hívtak. Willumsen meg int lecsapott, ezért a lehető
leg hamarabb oda kell mennem. Majd felhívlak, és elmondok mindent,
ha a vonaton leszek.
A vállára kapta a táskáját, és indulni készült.
– Hátrébb az ag arakkal! – Sleizner meg rag adta Dunja karját, a táska a
földre esett. – Ne olyan hevesen.
– Nag yon sajnálom, Kim, de tényleg nem érek rá…
Sleizner még erősebben szorította a karját, miközben az ujját a szájára
tette.
 – És most meg hallg atsz. Világ os?
Dunja bólintott, és a szorítás enyhült a karján.
– Van róla fog almad, milyen helyzetbe hoztál? – A férfi kerülg etni
kezdte Dunját. – Tálcán kínálok neked eg y nyomozást, amelyért a
többiek a fél karjukat odaadnák. Meg eng edem, hog y a pódiumon ülj.
Frissen mosott, széles, vörös szőnyeg et terítek eléd, az istenedet! És mit
kapok cserébe? Mit?
Sleizner közvetlenül a háta mög ött állt, az arca olyan közel volt, hog y
Dunja a fülcimpáján érezte a leheletét. Meg fázásszag a volt, és Dunjának
erőt kellett vennie mag án, hog y ne húzódjon el. Sleizner nem most
először borult ki. Ellenkezőleg . Eg észen mindennapi volt, hog y leteremt
boldog -boldog talant. De ez volt az első alkalom, hog y Dunja került
tűzvonalba. Látta, hog y csinálta Hesk és a többiek. Nyug odtak maradtak,
és vég ig hallg atták Sleiznert, amíg ki nem adta a dühét.
– Majd én meg mondom neked. – Sleizner meg kerülte, és meg állt
előtte.
A g ond az volt, hog y Dunja nem ért rá. Willumsen előnye minden
másodperccel nőtt.
– Beintettél nekem a kamerák előtt! – Felmutatta a középső ujját,
olyan közel, hog y hozzáért Dunja orrához. – Ott ültem, mint eg y idióta,
és g őzöm sem volt…
– Bocsáss meg , Kim! – Dunja félretolta a férfi kezét az arca elől. – De én
most tényleg nem érek rá erre.
– Nem érsz rá? Arra érsz rá, amire én azt mondom, hog y ráérsz. És
most itt maradsz, és vég ig hallg atsz! Vag y talán le akarsz lépni?
Dunja bólintott, Sleizner meg úg y festett, mint aki nem számolt ezzel.
– Sajnálom, hog y olyan hülyén alakult. Tényleg sajnálom. De te
utasítottál, hog y vezessem a nyomozást, és én pontosan ezt akarom
tenni. – Felvette a táskáját a földről, és elindult a kijárat felé.
– Várj, Dunja…
Dunja meg fordult, és látta, hog y Sleizner felé tart.
– Ig en?
A férfi mélyet sóhajtott.
 – Ne harag udj… Nem úg y értettem. – Meg állt Dunja előtt, és a
szemébe nézett. – Olyan érzés volt, mintha lehúztad volna a nadrág omat
a kamerák előtt. Tudom, hog y csak a kötelesség edet teljesíted, de ez
nem volt helyes lépés. Ezzel nyilván te is eg yetértesz, ug ye?
Dunja bólintott.
– Ig en, és rettenetesen sajnálom. De most mennem…
– Én is. Én is sajnálom… Pedig olyan jól meg voltunk. Nem? –
Meg fog ta Dunja mindkét kezét, és meg int a szemébe nézett. – Nem
tudom, te hog y vag y vele, de én kész vag yok lezárni ezt, és mindent
újrakezdeni. Mit szólsz?
– Jó – mondta Dunja, és ismét indulni készült.
Csak jusson már ki innen! De Sleizner nem eng edte el a kezét, és eg yre
csak nézte.
– Biztos?
Dunja újra bólintott, mire Sleizner arcán mosoly terült szét.
– Jól van. Most már tudjuk, hányadán állunk eg ymással. – Sleizner
kezet csókolt neki, és útjára eng edte.
 43

Malin szomszédja csak a harmadik cseng etés után nyitott ajtót, majd
kérdő tekintettel nézett eg yikükről a másikukra. Bézs kordbársony
nadrág ot, fehér ing et és bőrmellényt viselt, és apró, kerek
szemüveg ével meg vállig érő, őszes hajával sokkal jobban hasonlított a
norrlandi erdők népi énekmondóira, mint eg y olyan
pszichoanalitikusra, aki Svédország leg elvetemültebb bűnözőit kezeli.
– Jó napot! Hog y van? – Malin kezet rázott a férfival, aki most még
zavartabbnak tűnt. – Nem ismer meg ? Találkoztunk ősszel eg y kerti
partin. A férjem elég ette a kolbászokat, ezért kénytelenek voltunk pizzát
rendelni. Pár háznyira lakom innen.
– Elnézésüket kérem, de itt van eg y páciensem…
– Nem g ond, nem zavarunk sokáig . Bemehetünk?
– Nem. Most nem alkalmas…
– Remek! Nem bánnám, ha leülhetnék kicsit. Tudja, amikor terhes az
ember, bizonyos testhelyzetek az utolsó erőtartalékokat is felemésztik.
Eg yébként ő Fabian Risk, a kollég ám a g yilkosság iaknál. – Malin a
szemét forg atva nézett Fabianra, miközben benyomakodott a verandára,
és keresett eg y széket, amelyre leülhet. – Jaj… Pont ez kellett!
– Már elnézést, de miről van szó eg yáltalán?
– Ossian Kremphről. Ismerős a neve?
– Szóval mag uk kerg ették a metrósínekre, és lőtték meg ?
– Nem, eg y kollég ánk. Mi beszélni szeretnénk vele. Minél előbb.
– Szóba sem jöhet. – A pszichiáter a fejét rázta. – Nem ártottak már íg y
is eleg et neki? Ossian leülte a büntetését, és meg érdemli, hog y békében
élhessen. Nincs még eg y olyan páciensem, aki ennyit fejlődött, mint ő.
Erre jönnek mag uk, és a feje tetejére állítják az életét.
 – Mitől fél ennyire? – kérdezte Fabian. – Hog y nem kapja meg a
lakbért?
A férfi összerándult, és Fabianhoz fordult.
– A házkezelőség eng edélyezte, és leadózom az összeg et, ha erre
meg y ki a játék. Nincs benne semmi törvénytelen…
– Ki beszél törvénytelenség ről? Inkább a szakmai etikára g ondolok. Az
ember nem lép át bizonyos határokat, és nem kerül túl személyes
kapcsolatba a pácienseivel.
– Ig az ez? – kérdezte Malin.
– Micsoda?
– Átlépett bizonyos határokat?
– Dehog y! – A pszichiáter remeg ő kézzel meg ig azította apró
szemüveg ét. – Viszont ami a rehabilitációját illeti, visszakerültem a
startmezőre. És ez a mag uk hibája.
– Sajnálattal hallom. De meg feledkezik eg y apró részletről.
Malin meg mutatott neki néhány képet, amely a kivájt szemű Carl-Eric
Grimåst ábrázolta.
– Nem ő volt. Lehetetlen. – A férfi eg y fújtatás kíséretében adta vissza
a fotókat, és néhány ősz tincset a füle mög é tűrt.
– Már miért lenne lehetetlen?
– Azt hiszik, nem tudom, mit g ondolnak a munkámról? Drág a
időtöltés önsajnálatban szenvedőknek, akik nem tudják, mire költsék a
pénzüket. Vag y mint Ossian esetében: az adófizetők pénzét. De
elmondanám mag uknak, hog y ez tudomány, és sok más tudományhoz
képest eg észen eg zakt. Ossiannal sikeresen kiderítettük, mi a probléma
oka.
– És mi az?
– Szög ezzük le, hog y mag uk ezt úg yis képtelenek meg érteni. A
leg fontosabb, hog y Ossian képes volt belátni dolg okat. És a jelenleg i
g yóg yszerezése ismeretében biztosra veszem, hog y ártatlan. – Karba
fonta a kezét, minteg y jelezve, hog y újra az övé az irányítás.
– És mi van, ha nem szedte a g yóg yszereit? – kérdezte Fabian. – Ha
csak úg y mondja, hog y szedi, de valójában már hónapok óta nem szedi.
– Ez hipotetikus kérdés. Ossian sosem hazudna nekem.
 – Valóban?
– Nézze meg ezt! – Malin felkelt a székről, és meg mutatta a tizenhat
évvel ezelőtti áldozatról készült képeket. – Látja a hasonlóság ot?
A pszichiáter kényszeredetten nézett a felvételekre.
– Azt g yanítjuk, hog y még két áldozatot rejteg et valahol – mondta
Fabian. – Adam Fischert, akiről biztosan olvasott a lapokban, és ezt a
nőt.
Mutatott eg y fotót a kiszúrt szemű nőről a buszon.
– Atyaég ! – A pszichiáter a szája elé kapta a kezét.
– Ismeri?
A férfi a fejét rázta.
– Nem, de pont ezt csinálta, amikor beteg volt. Ez nem szerepelt a
nyomozati aktákban. Ne kérdezze, miért. De nekem elmesélte, hog y nem
tudta meg állni. Amikor nag yon rossz passzban volt, az összes szemet
kiszúrta eg y újság ban.
A pszichiáter eg y székre rog yott, és hirtelen falfehér lett.
– Hozzak eg y pohár vizet? – kérdezte Malin.
A férfi bólintott, és a tenyerébe temette az arcát.
 44

Dunja Houg aard még sosem járt Helsing borg ban. Már többször
beszéltek róla Carstennel, hog y eljönnek, de sosem lett belőle semmi,
mert ig azából nem volt kedvük Svédország hoz. Eg yszer átmentek
Malmőbe, amikor a svéd korona meg zuhant, és tényleg belebotlottak
néhány alkalmi vételbe. Ám a nyereség azonnal elolvadt, amikor
rendeltek eg y üveg bort az étteremben.
Most azonban látta, hog y a város sokkal szebb, mint Helsing ør. Mag a
sem tudta, miért, de úg y képzelte, hog y Helsing borg piszkos, lélektelen
iparváros. Kicsit olyan, mint Kelet-Európa. Bár Kelet-Európában sem járt
soha, és valójában semmit sem tudott róla. Ezen morfondírozott,
miközben lement a mozg ólépcsőn a Knutpunkten állomás érkezési
csarnokába.
Felhívta Sziklát, amikor a komp elhag yta Helsing ør kikötőjét, és már
látta is a férfit, aki ott állt eg y táblával, amelyre hibásan írta fel Dunja
vezetéknevét. Szikla alacsony, körte alakú ember volt, eg yáltalán nem
úg y nézett ki, ahog y Dunja elképzelte, amikor telefonon beszéltek.
– Szia! Dunja vag yok – mondta dánul, és kezet nyújtott neki.
– Aha, jó – motyog ta a férfi, és elindult a kijárat felé.
Dunja utánasietett.
– Kicsit körülnéztem útközben a kompon, elég sok kamera van a
g épkocsifedélzeten.
A férfi dünnyög ött valamit, kinyitotta az autót, és felnyitotta a
csomag tartót. Dunja betette a táskáját, miközben azon töpreng ett, mitől
változott meg íg y a svéd kollég ája. Beült a kocsiba, és bekapcsolta a
biztonság i övet.
– Ne harag udj, valami baj van? – kérdezte, és válaszra várt.
 – Bocs, nem értek dánul – mondta a férfi ang olul, és kikanyarodott az
útra.
– Dehog ynem – felelte Dunja szintén ang olul. – A telefonban remekül
értettél.
– Nem, nem tudok dánul.
Dunja nem tudta, mit hig g yen. Most ug ratja ez a fickó? Felnevetett,
de azonnal el is hallg atott, amikor a férfi olyan szemeket meresztett rá,
mintha fertőző beteg volna. Valami rosszat mondott talán? Vag y
skizofrén ez a Szikla? Dunja semmit sem értett, és úg y döntött, inkább
hallg at. Amikor hét perccel később befordultak a Helsing borg tól északra
fekvő rendőrség parkolójába, kinyitotta az ajtót, és kiszállt, mielőtt még
az autó teljesen meg állt volna.
– Korábbra vártalak benneteket – kiáltott oda nekik eg y hang a
bejárattól.
Dunja meg fordult, és eg y mag as, jól meg termett férfit látott, aki neki
integ etett. A biztonság kedvéért viszonozta a g esztust, bár nem ismerte
az illetőt. Aztán kivette a táskáját a csomag tartóból, a bejárathoz ment,
és kezet rázott az ideg ennel.
– Szia! – A férfi elvette a táskáját. – Majd én viszem.
– De… Te vag y Szikla? – kérdezte Dunja dánul.
– Hát remélem – mondta a férfi nevetve, és betessékelte Dunját az
épületbe.
– Bocs, eg y kicsit összezavarodtam. Nem úg y volt, hog y te jössz
értem?
– De, csak most kaptuk meg a sebesség mérő kamerák képeit eg ész
Skånéból, ezért Hug o Elvint küldtem. Mondjuk, felhívhattalak volna. De
tudod, milyen, amikor az ember nyakig ül eg y nyomozásban. Minden
más lényeg telen. Remélem, nem volt semmi g ond.
Lehúzta a belépőkártyáját, beütötte a kódot, és kinyitotta Dunjának az
ajtót.
– Nem, dehog y… Csak kicsit meg zavart.
– Csak nem volt barátság talan veled?
– Nem, minden rendben volt.
 – Jól van. Tudod, sokan furcsának tartják. De ha jobban meg ismeri az
ember, nag yon kedves srác.
– Hát én még nem ismerem.
– Én sem, hog y őszinte leg yek – mondta Szikla, és nevetésben tört ki.
 45

A férfi ott feküdt előtte az asztalon. Meztelenül és meg kötözve. Tíz napja
táplálta szondán át, hog y minden méreg anyag távozzon a szervezetéből.
A teste tiszta volt, borotvált és fertőtlenített, a szeme helyén pedig két
üres, véres lyuk ásított. Az érzéstelenítő nag yjából hatott, és a férfi csak
kicsit liheg ett és nyöszörg ött, amikor a szemg ödörbe dug ta az ujját, és
kitépte a szemg olyót, amelyet sűrű folyadékba tett. De a léleg zése most
már normális volt.
Vag yis minden szempontból tökéletesen kész volt rá, hog y testével
kielég ítse a vág yait. De olyan sokáig kellett nyújtania az időt, ameddig
csak tudta. Életben kellett tartania, g ondoskodnia kellett róla, hog y a
vérében eleg endő oxig én leg yen. Csak akkor pecsételődik meg a sorsa,
amikor kiveszi és eg y tálba teszi a belső szerveit.
Addig meg elég szik apróbb falatokkal a test különböző részeiből.
Mintha előétellel kombinált előjáték volna. Amit eg yre jobban
meg tanult élvezni az utóbbi időben, ezért aztán néha napokig is elhúzta.
Amikor a húsba mélyesztette a frissen fent kést, amely eg észen a csontig
hatolt, beleborzong ott az élvezetbe. Az is meg esett, hog y elélvezett,
mielőtt még meg ízlelhette volna.
Normális esetben a kis késsel metszett ki falatokat. De most
továbbment eg y lépéssel, és kiheg yezte a fog át. Fájt, és eg észen
Leng yelország ig kellett mennie, hog y találjon eg y fog orvost, aki
kapható volt a beavatkozás elvég zésére. Még is azt g ondolta, meg érte.
Meg érintette az alsó és felső fog sorát, kitapintotta az ujjával a heg yes
csontokat, miközben az asztalon fekvő férfi körül körözött. Két kör után
a bal comb mellett döntött, lehajolt, eltátotta a száját, és fog ait lassan a
húsba mélyesztette. A forró vér meg töltötte a száját, és lecsordult az
állán.
 A nyers húst rág ta, aztán nyelt, és lehajolt, hog y újabbat harapjon, de
ekkor a férfi keze váratlanul arcul ütötte. Mi volt ez? Hiszen lekötözte!
És bár a szemüreg ek üresen tátong tak, a férfi eg yenesen rá bámult.
Motyog ott valamit, ő pedig közelebb hajolt hozzá, hog y értse.
– Felébred… Felébred…
Ossian Kremph körülnézett, és észrevette, hog y rajta kívül még
hárman tartózkodnak a helyiség ben. Kettőjüket csak futólag látta. A
harmadikat viszont, akinek kerek, kis szemüveg e és ősz, fürtös haja volt,
túl jól ismerte.
Csak pár másodperccel később eszmélt rá, hog y álmodott, és valójában
a Södersjukhusetben van, és ő fekszik lekötözve. A biztonság kedvéért
vég ig húzta a nyelvét a fog során, és meg állapította, hog y a fog ai
nincsenek kiheg yezve. Eg y része meg könnyebbült, de a szíve mélyén
csalódott volt.
– Ossian… – mondta az ősz hajú. – Valaki beszélni akar mag ával.
– Ne most… Nem akarok… Nem tudok… El kell… – Próbált elhúzódni a
férfitól, akinek mindig túl erős parfümszag a volt, de a bilincs
meg akadályozta.
– Jobb, ha válaszol a kérdéseikre.
És miért tenné? Nem akar válaszolni.
– Menjenek innen!
– Látják? Erről beszéltem – mondta Ossian g yűlöletének első számú
tárg ya a többieknek.
– Nem lehet beadni neki valamit, hog y meg nyug odjon? – kérdezte a
terhes nő.
– Akkor elalszik.
A másik férfi az ág yhoz lépett, és lehajolt.
– Jó napot, Ossian! A nevem Fabian Risk. Csak három kérdésem van. –
Felemelte három ujját Ossian orra előtt. – Három eg yszerű kérdés, aztán
íg érem, békén hag yjuk.
– Nem csináltam semmit. Mag uk zaklattak eng em. Nem én mag ukat.
– Nem tetszett neki ez az eg ész. Eg yáltalán nem. – Mondja meg nekik,
hog y tűnjenek innen! – ordította. – Kifelé!
– Amint válaszolt a kérdéseimre. Eg y: hová rejtette Adam Fischert?
 Ossian a fejét rázta, és meg próbálta a fülére tapasztani a kezét. De a
lánc túl rövid volt.
– Válaszoljon, Ossian! – mondta a férfi, aki a barátjának nevezte mag át.
– Hová rejtette?
– Menjenek innen, már mondtam. Azt akarom, hog y menjenek el!
– Jó, akkor nézzük a következő kérdést – folytatta a rendőr. – Vannak
még áldozatok? Például ez a nő.
Mutatott eg y képet eg y kiszúrt szemű nőről eg y buszon.
Kiéhezett dög keselyűk módjára csaptak le rá a kérdéseikkel.
– Fischer.
Képtelen volt válaszolni.
– Más áldozatok.
Akárhog y akarta, képtelen volt.
– És vég ül: hol tartja őket fog va?
Ossian összeszorította a szemét, és tiszta erőből rázta a fejét, hátha
attól eltűnnek. De nem tűntek. Eg yre közelebb jöttek éles csőrükkel.
– Nem akarok mag ának rosszat, Ossian – hazudta a rendőr. – Csak meg
akarom érteni, hog y füg g nek össze a dolg ok.
– Meg érteni? – Ossian önkéntelenül felnevetett. – Jól van. Jól van. Ki
ne akarná meg érteni? Én mindenesetre akarom.
– Elnézést, de hog y érti ezt?
– Hog y értem? Még is, hog y lehet ezt érteni? Nem tudom. Sok kérdése
van, de nem tudok semmit. Még rádióm sincs. Nem csináltam semmit,
még is folyton azt hajtog atják, nem, nem, nem…
– Ossian, most inkább fig yeljen a rendőrökre.
– Hog yan hallg assam a teng eri időjárás-előrejelzést, ha nincs rádióm?
Mi? Hog yan? De most már menjenek. Nincs kedvem ehhez a
látog atáshoz.
– Válthatnánk pár szót, Fabian? – kérdezte a pocakos, és Ossian a
szeme sarkából látta, ahog y elmennek a takarítónő mellett, és kilépnek a
helyiség ből.
Vég re!
– Nincs értelme – mondta Malin a csípőjét masszírozva.
 – Akkor adjuk fel? – Fabian elvette a kávétermoszt a zsúrkocsiról, és
teletöltött eg y csészét.
– Elvég re súlyos disszociatív személyiség zavarral diag nosztizálták.
Vag yis fennáll a lehetőség , hog y nem emlékszik arra, amit csinált.
Fabian bólintott. Malinnak valószínűleg ig aza van. De nem várhatnak
arra, hog y meg g yóg yuljon. Másik utat kellett keresniük.
– Most már hisznek nekem? – A kerek szemüveg es becsukta a vizsg áló
ajtaját mag a mög ött, és hozzájuk lépett.
– Persze. Vég ig hittünk – felelte Malin.
– Remélem, tudják, mennyit ártott ez a belém vetett bizalmának.
Évekig tartott, amíg felépítettem, és most füstté vált.
– Amit borzalmasan sajnálunk – mondta Malin. – De bizonyára
meg érti, hog y nincs más választásunk, mindent meg kell próbálnunk,
amit csak lehet, és azt is, amit nem.
– El kell vinnünk eg y tetthelyre – szakította félbe őket Fabian, és a
pszichiáterhez fordult. – Még hozzá minél előbb.
– Elnézést, de… Azt hiszem, nem értem.
– Meg kell mutatnunk neki az eg yik tetthelyet, hátha feltámadnak az
emlékei.
A pszichiáter kérdőn meredt Fabianra.
– Már ne harag udjon, de mag a nem volt odabent velünk? Nem látta,
milyen állapotban van?
– De, ez viszont semmiség ahhoz képest, milyen rossz állapotban
lehetnek az áldozatai. Úg yhog y bocsásson meg , ha sem mag ával, sem a
páciensével nem tudok eg yüttérezni.
– Teszek rá, kivel érez eg yütt! Nem visszük sehová, szó sem lehet róla!
– Szerintem jobb lesz, ha lehig g adunk eg y kicsit valamennyien –
mondta Malin, és Fabian elé lépett. – Lesz, ami lesz, Kremphet
mindenképpen elítélik. Mi csak próbálunk minden tőlünk telhetőt
meg tenni, hog y meg mentsük az áldozatait, és meg válaszoljuk a
nyomozás során felmerült kérdéseket. Gondolkodjon el ezen.
A pszichiáter bólintott, de eg y szót sem szólt. Majd hátat fordított
nekik, és visszament Kremph kórtermébe.
 46

A szag a nag yapja kolding i autószerelő műhelyére emlékeztette Dunját.

Amikor a szülei még eg yütt voltak, évente nég yszer ellátog attak hozzá.
A válás után havonta eg y hétvég ét nála töltöttek. És Dunja minden
alkalommal beosont a műhelybe zárás után, vég ig feküdt a piszkos
betonpadlón a szerszámok között, lehunyta a szemét, és élvezte a
különös szag ot. Imádta, és a parkolóházakban meg benzinkutakon a mai
napig mélyeket léleg zett.
De most nem Kolding ben volt, hanem Helsing borg ban, hog y elfog jon
eg y sorozatg yilkost. Körülnézett, és meg állapította, hog y a
helsing borg i rendőrség ig azság üg yi technikai laborja teljesen máshog y
néz ki, mint Kjeld Richter koppenhág ai birodalma. A kápráztatóan fehér
és klinikai tisztaság ú berendezés szög es ellentéte volt dán rokonának.
Itt a padló és a falak betonból voltak, a plafonról lóg ó fénycsövek eg y
csomó munkaállomást világ ítottak meg .
Dunja elővette a mobilját, és látta, hog y öt perc múlva öt óra. Ez azt
jelentette, hog y Benny Willumsen előnye három és fél órára nőtt – ami
bőség esen elég volt ahhoz, hog y g ond nélkül elrejtőzzön a
hatótávolság ukon kívül. Már ha csipkedi mag át. Ha azonban
meg g yőződése, hog y a rendőrség teljes g őzzel nem létező bizonyítékok
után kutat a lakásában, esélyes, hog y nem izg atja mag át különösebben.
És ebben az esetben a három és fél óra előny hajítófányit sem ért.
Dunja Sziklához fordult.
– Jól van. Kezdjük? Szerintem…
Szikla rásziszeg ett.
– Nem szereti, ha zavarják koncentrálás közben – suttog ta, és olyan
halkan csukta be Dunja után az ajtót, ahog y csak tudta.
 – Nem számít. Úg yis szar az eg ész – motyog ott a helyiség ben eg y
hang .
Dunja csak most vette észre, hog y a szoba mélyén eg y fehér köpenyes
férfi ül, és eg yenesen eg y hatalmas képernyőre mered. A férfi feléjük
fordult, állát mellkasára szorította, és átpillantott a szemüveg e pereme
felett.
– Ő Dunja Houg aard, akiről már meséltem – mondta Szikla, és beljebb
ment a helyiség be. – Tudod, a koppenhág aiaktól.
– Ig en, nem vag yok alzheimeres – felelte a férfi, és visszafordult a
képernyőhöz, amely hosszú, betűkből és számokból álló oszlopokkal volt
tele.
– Hát ig en, ő az ig azság üg yi technikusunk, Ing var Molander, és
esküszöm, hog y normál körülmények között sokkal kedvesebb szokott
lenni.
– Valami g ond van? – kérdezte Dunja, és Molanderhez lépett.
– Ha mag a szerint eg y köddé vált tettes g ond, akkor a válaszom eg y
határozott ig en. – Molander elindított eg y biztonság i felvételt, amelyen
Aksel Neuman sötétített ablakú BMW-je lehajtott a kompról. – Amint
látja, ma eg y óra után húsz perccel hag yta el a kompot itt,
Helsing borg ban. Úg y lenne log ikus, ha valamelyik kamera a városon
kívül rög zítette volna. De a lópikulát, már nég y óra eltelt, és eg yetlen
kamera képén sem látszik eg ész Skånéban.
– Azt hiszem, nem értem – mondta Dunja. – Sebesség mérő kamerára
g ondol?
Molander bólintott.
– De mi van, ha nem g yorshajtott?
Molander és Szikla összenézett.
– Nem tudom, ti hog y vag ytok ezzel Dániában, de mi itt, Malmőben
éppen eg y ANPR-rendszert tesztelünk. És Tuvessonnak, ne kérdezze,
hog yan, sikerült eng edélyt szereznie rá, hog y felhasználjuk az adatokat
– mondta Szikla.
– Biztos mások is kiakadtak, hog y Willumsent kieng edték – jeg yezte
meg Molander.
 – Ig en, de akkor is! Tuvesson tuti meg mozg atott néhány szálat,
amelyek felsőbb helyekre vezettek. Mármint ez azért elég g é vitatható
dolog .
– De mi az az ANPR? – kérdezte Dunja.
– Automata rendszámfelismerő rendszer – felelte Molander. – A
közlekedési kamerák eg y szerverhez vannak kapcsolva, és valós időben
reg isztrálnak minden arra haladó autót, sebesség től füg g etlenül.
– Svédország ban tényleg szabad ilyet?
– Még nem. Becslések szerint két év múlva készülnek el a meg felelő
törvénymódosítások. Ezért ezt most még nem használhatjuk fel
bizonyítékként – mondta Szikla.
– Ami jelen esetben mindeg y is, mert nem találtunk semmit – fűzte
hozzá Molander eg y sóhaj kíséretében.
– Lehet, hog y hibás a rendszer – vélekedett Szikla.
– Akkor már hihetőbb, hog y Neuman szándékosan választott kisebb
utakat, ahol nincsenek kamerák. Ezért kénytelen vag yok beg yűjteni
minden bekamerázott parkoló és benzinkút felvételeit. Kis
szerencsével…
– Vag y meg változtatott eg y betűt vag y számot a rendszámban –
vetette fel Dunja, miközben letette a télikabátját és sálját eg y üres
székre.
– Nem is rossz ötlet – bólog atott Szikla. – Elég hozzá eg y fekete
szig etelőszalag . Szerinted? – fordult Molanderhez.
Választ azonban nem kapott, mert Molander már a lehetség es
rendszámokat kereste.
Közben Dunja meg pillantott eg y mappát, amelyen a „Ven, 2007.
aug usztus” felirat állt.
– Ez mi?
– Erről beszéltem telefonon. Ezért van Willumsen még szabadlábon.
Ezt nem küldtem át e-mailben, mert meg g yőződésem, hog y nem ő
tette. De Ing var kötötte az ebet a karóhoz, hog y ezt majd te eldöntöd –
mondta Szikla.
– Eg yértelmű, hog y ő volt – sóhajtotta Molander. – Ki más lehetett
volna?
 – Jó kérdés. Mindenesetre nem Willumsen. Bombabiztos az alibije. De
ne vitázzunk most ezen – felelte Szikla, és Dunjához fordult. – Amint
látod, nem értünk eg yet.
– És mi volt az alibi?
– Eg y malmői edzőteremben volt. Nyolc órán át edzett.
– Nyolc órán át?
– Ig en, nyilván sportőrült. Erős, mint eg y… tudom is én, micsoda.
Mindenesetre senki sem futna össze vele szívesen eg y kivilág ítatlan
sikátorban.
Dunja kinyitotta a mappát, és vetett eg y pillantást a két és fél éves
nyomozati anyag ra. A képek eg y meztelen nőt mutattak, aki nég ykézláb
állt eg y raklapon. Norreborg tól nyug atra sodródott partra, Vennél.
– Nem értem. Rög zítették valahog y?
– Ig en, tízes, önmetsző csavarokkal. – Szikla meg mutatta a csavarok
hosszát. – Borzalmas lehetett. Tudod, Ing var ismerte a nőt.
– Hát az attól füg g , mit jelent az, hog y ismerni – motyog ta Molander
a számítóg épnél.
– Mindenesetre eg y neg yedben laktak. Tényleg , a férje hog y viselte?
Még ott lakik?
– Nem, másfél éve eladta a házat.
– Aha. Ő az, aki inni kezdett, és eljátszotta a pénzét pókeren?
– Ő, de ha azt akarod, hog y még a héten elkészüljek ezzel, fog d be…
– Jól van, jól van. Bocs, csináld csak. – Szikla Dunjához fordult. –
Mindig ilyen pokróc, amikor valami izg i történik.
– Tudnál mesélni még erről az üg yről?
Szikla bólintott, és kissé távolabb terelte Dunját Molandertől.
– Rémes história. Ing a Dahlberg nek hívták, éppen a Ramlösa parkban
futott, amikor meg támadták és elrabolták. Szemtanú sajnos nem volt, de
vért találtunk a futópályán, és ahog y itt láthatod is, erős ütést mértek az
arcára. – Előrelapozott a nyomozati anyag ban az áldozat szétroncsolt
arcát ábrázoló képekhez. – Valószínűleg ásóval ütötték meg , vag y
valami hasonlóval. Leg közelebb eg y eldug ott helyen tudtunk nyomokat
rög zíteni a fák között eg észen Råånnál.
– Ott mit találtatok?
 – Főleg vért. Meg a meleg ítőruháját, és néhány elég speciális
önmetsző csavart.
– A támadó vetkőztette le?
– Ig en, és nég ykézláb a raklapra csavarozta. Csak úg y sikerülhetett, ha
a nő mag ához tért az ütés után, és valamiért azt hitte, meg úszhatja, ha
eng edelmeskedik. A tettes alátétet is használt, hog y a csavarok feje ne
menjen át a kezén és a lábszárán.
Szikla elhallg atott, és a fejét csóválta.
– És aztán mi történt?
– Meg erőszakolta, és a folyóba dobta. Fonatka szerint, mármint az
ig azság üg yi orvosszakértő szerint a nő tüdeje tele volt sós vízzel.
Vag yis csodálatos módon eg észen a szorosig kisodródott, mielőtt
belefordult volna a vízbe.
Ez a módszer kétség kívül Willumsenre vallott, ebben Dunja
eg yetértett Molanderrel. De a bombabiztos alibi nélkül is hajlott rá,
hog y ig azat adjon Sziklának. Ahhoz kétség sem fért, hog y Willumsen
meg szállottan keresi a „löketet”, amelyből minden alkalommal többre
és többre van szükség e. De ez túlság osan kitervelt és átg ondolt volt a
két és fél évvel ezelőtt elkövetett bűncselekményekhez képest. Ha most
történt volna, Dunja biztosra vette volna, hog y Willumsen az elkövető.
Molander kiáltása zökkentette ki g ondolataiból.
– Meg találtad? – kérdezte Szikla.
– Olyan rohadt türelmetlen vag y, mint az unokám karácsonykor. Ezt
nézd meg !
Dunja örült, hog y nem ő tette fel a kérdést. Molander mellé lépett, aki
a jeg yzeteire mutatott.
– Ez Aksel Neuman rendszáma. – Mutatóujjával az AF 543 89-re bökött.
– Ha Dunja ötletéből indulunk ki, és Neuman szig etelőszalag g al
meg babrálta, akkor a leg eg yszerűbb, ha az F-ből csinált E-t és a
kilencesből nyolcast. Vag yis három további lehetőség van. – Az AE 543
89-re, az AF 543 88-ra és az AE 543 88-ra mutatott. – De csinálhatott az
ötösből is hatost, ami újabb nég y variációt jelent – folytatta, és rábökött
a további lehetőség ekre is: AF 643 89, AF 643 88, AE 643 89, AE 643 88.
– Nem próbáljuk ki őket, hátha kisül belőle valami? – kérdezte Szikla.
 – És szerinted mi a francot csinálok? Jézusom!
– Mennyi ideig tart? – kérdezte Dunja, de rög vest meg bánta, amikor
Molander felé fordult.
– Nem tudom, Dániában milyen g yorsak a számítóg épek, de…
– Várjunk csak, ez itt mi? – Szikla a monitorra meredt, amelyen az AE
643 89-es rendszám villog ott. – Az, amire g ondolok?
Molander a rendszámra nézett, és bólintott. Néhány kattintás után
meg jelent eg y térkép, rajta jelölések.
– Mik ezek? Itt tűnt fel? – kérdezte Szikla, és a képernyőre bökött.
– Ig en. De lég y szíves, ne fog dosd össze a monitort – sóhajtott fel
Molander, és elhúzta Szikla kezét. – Amint látható, a 17-es Landskrona
és Eslöv közötti szakaszán hajtott.
– Meg tudjuk nézni, mikor? – kérdezte Dunja, és úg y érezte, hog y
vég re ledolg ozhatják a hátrányukat.
Molander ráközelített a térképre, és rákattintott az eg yik jelölőre.
– Háromneg yed kettő körül, ami nag yon is lehetség es, ha eg y után
húsz perccel hajtott le a kompról.
– Mintha Eslövbe ig yekezett volna – vélte Szikla.
– Nem, akkor további kamerák is reg isztrálták volna. Valahol
Teckomatorp és Marieholm között letért eg y kisebb útra.
– Ahol persze nincsenek kamerák – szög ezte le Szikla.
– Talált, süllyedt.
Dunja a térképet tanulmányozta, és meg állapította, hog y Willumsen
csak eg yetlen útra kanyarodhatott be a 17-esről, még pedig a 108-asra,
amely eg yenesen Kävling ébe vezetett.
– Nem lehet, hog y Kävling ébe ment?
– De lehet – mondta Szikla. – Javaslom, küldjük el a rendszámát
minden skånei benzinkútnak. Könnyen lehet, hog y tankolnia kellett.
Molander bólintott.
– Jól van, de ma már alig ha válaszolnak.
– Akkor mára vég eztünk is. Úg yis mindjárt fél hat. Dunja, fog laltam
neked szobát a Mollberg ben, odaviszlek – mondta Szikla.
– Nem kell, köszi. Inkább g yalog olok, leg alább szívok eg y kis friss
leveg őt.
 – Jól van, de később érted meg yek, mert hivatalos vag y hozzánk
vacsorára. Már leadtam a drótot Beritnek, hog y készítse el a világ bajnok
bárányrag uját. Esküszöm, nincs párja!
Dunja bólintott, miközben azt mérleg elte, hog yan meneküljön ki a
helyzetből. Leg kevésbé társaság i életre volt ideje.
 47

Sofie Leander össze volt zavarodva. Amikor az orvos a karjába szúrta a

tűt, nem számított rá, hog y még eg yszer mag ához tér. Mérg et vett
volna rá, hog y itt a vég . Olyannyira, hog y vég ül elfog adta a sorsát.
De már nem volt annyira biztos a dolg ában.
Abban sem, hog y még mindig életben van-e.
Minden összekuszálódott. Még mindig eg y nejlonnal borított
asztalhoz kötözve feküdt a helyiség közepén, a fém hullámlemezfalak
között, és eg yenesen a plafonra bámult, ahog y az elmúlt napokban
mindvég ig .
Vag y talán nem is. Lehet, hog y ilyen meg halni. Rég i emléktöredékek
pereg nek le az ember szeme előtt, majd szétfoszlanak az
örökkévalóság ban. De a tény, hog y nem emelkedett lebeg ve a
mennyezet felé, és nem tekintett le saját mag ára, amellett szólt, hog y
még mindig életben van. Ráadásul a sebe eg yre jobban fájt, ami arra
utalt, hog y az érzéstelenítő hatása kezd elmúlni.
De miért?
Mi értelme az eg ész tervezésnek és munkának, ha még sem hal meg ?
Hiába ig yekezett, nem tudott értelmes mag yarázatot kieszelni. Úg y
döntött, inkább vég ig veszi, mi minden történt, de csak arra emlékezett,
hog y hallotta a redőny leeng edését és a műtőeszközök csörömpölését a
fémasztalon. Aztán tűt szúrtak a bal vénájába, ő pedig elkábult,
miközben eg észen biztos volt benne, hog y eljött számára a vég .
A férjére g ondolt, és azt latolg atta, hol tarthat a kutatás. A férje
nyilván már rég értesítette a rendőrség et, de azt nem lehet
meg mondani, milyen nyomon indult meg a keresés. Biztosan átnézték a
Södersjukhuset biztonság i kameráinak felvételeit, és látták, hog yan
tolják ki Sofie-t az osztályról, és g urítják be a liftbe. Azt viszont már
nem tudhatja, milyen nyomokat találtak ezután.
A képe biztosan meg jelent az újság okban, és a nyilvánosság seg ítség ét
kérték. És ha nem kaptak füleseket? Akkor mi van? Meddig kezelik
kiemelten az üg yét, ha nem jutnak előrébb? Talán már nem is szerepel a
szalag címekben. A rendőrök talán már más üg yeket rang soroltak az övé
elé, és bekerült az elfeledett esetek kupacába.
Az eg yik g ép mellette bug yog ó hang ot adott ki. Nem látta a
készüléket, de könnyedén rájött, mi az. Ezt a hang ot hallotta hetente
nég yszer a várakozás évei alatt. Az évek alatt, amíg a szerencsére várt,
amely talán sosem jön el. Mennyire g yűlölte ezt a hang ot! Annyira,
hog y vég ül úg y döntött, nem vár tovább, és a saját kezébe veszi a
dolg okat.
De most meg int hallotta.
A különbség az volt, hog y ezúttal fog alma sem volt róla, mi vár rá.
 48

Csak a lyukat látta. Az üresség et, amely visszabámult rá. Fabian képtelen
volt elszakítani a tekintetét a kivájt üreg ről, amely mintha vég telen
g ravitációjú sötét anyag ból lett volna. A szemnek kellett volna benne
ülnie. A látó, pislog ó és a személyiség et visszatükröző szemnek.
De nem volt ott semmi.
Fabiant kellemetlen érzés borította el, amikor a buszon titokban
készített felvételeket tanulmányozta. Szinte érezte, ahog y a szike éle a
könnycsatornáiba metsz, behatol a szemg olyó mög é, átvág ja a
látóideg et, és kivájja a szemét.
– Atyaég , de rémes valakit szem nélkül látni! – mondta Malin,
miközben a Fabian íróasztalán szétterítve heverő képek fölé hajolt. –
Hosszú, barna, feltűzött haj. Úg y ötven körül lehet.
Fabian bólintott, és elővett eg y nag yítót. Íg y ki tudta kerülni a kiszúrt
szemet, és más részletekre fig yelhetett. A vörösesbarna csatra a nő
hajában. Eg y síró g yerekre. A háromneg yed hatot jelző óramutatókra. A
tarka homlokzatokra. Eg y trafikra. A nő nyakában lóg ó aranyláncra, és
azon az ötág ú csillag ra. Eg y fehér fülhallg atós iPodra.
– Kabát mindenkin, de sapkák sehol. Úg y tippelem, tavaly ősszel vag y
tavasszal készülhettek a képek – folytatta Malin.
– Miért nem tavalyelőtt?
– Mármint szerinted… – Malin elhallg atott, és a hasára szorította a
kezét.
– Mi van? Rosszul vag y?
Malin csukott szemmel bólintott, és vett néhány mély léleg zetet.
– Csak karatéznak a kölykök, és belerúg tak a bordámba. Hiába
fenyeg etőzöm, hog y kitag adom őket az örökség ből. Na, mi van? Láttál
valamit?
 – Újság címeket eg y trafikban. – Fabian a szeméhez emelte a nag yítót,
és újra meg kereste a lapokat. – Carola el fog ja veszíteni a hang ját, írta az
Expressen.
– És az Aftonbladet?
– Az STV utasítja a zsűrit, Carola kieshet.
– Biztosan a Melodifestivalen döntője előtt volt.
– A kérdés csak az, mikor. Carola majdnem minden évben benne van.
– Dehog y! Csak nég yszer volt. Vag yis ötször, ha 2005-öt is
belevesszük, akkor az eg yik produkcióban lépett fel.
– Hát jó, akkor szerinted mikor készült a kép?
– Természetesen 2006-ban. Jó napot! Nem emlékszel, hog y kortizont
kezdett szedni, miután eg y próbán elment a hang ja?
Fabian a fejét rázta, és azon tűnődött, ő csodabog ár-e, vag y Malin.
– Az is kétség es volt, hog y tovább versenyezhet-e – folytatta Malin. –
Aztán meg nyerte. Elképesztő, ha beleg ondolsz. Nem?
Fabian bólintott, és hátradőlt a széken.
– 2006 tavasza. Vag yis három és fél évvel ezelőtt.
– Mondhatjuk, hog y alaposan meg tervezte. Meg nézhetem?
Fabian átnyújtotta a fotót Malinnak.
– De ez nem vall Kremphre – mondta. – Vag y te mit g ondolsz?
– Eg yetértek. De az is lehet, hog y meg akar téveszteni minket. Hamis
képet fest mag áról – felelte Malin, miközben a felvételt nézeg ette.
– Vag yis csak meg játssza, hog y beteg ?
Malin vállat vont.
– Miért ne? Te, ez a trafik… – Felpillantott, és Fabian szemébe nézett. –
…nem a Mariatorg eten van?
Fabian visszavette a képet.
– Dehog ynem! Milyen buszok járnak arra?
– A 43-as biztosan. Mindig azzal mentem, amikor Anderssel még
Tantóban… – Malin meg int a hasához kapott. – Jaj, most kick-box
meccset rendeznek. – Leült a székére, és vett pár nag y leveg őt. –
Mondtam már, hog y utálom ezt?
– Aha – felelte Fabian, de nem nézett fel a képről.
 – Eg yetlen porcikám sem kívánja ezt a terhesség et. Leg szívesebben
még a méhlepényem is meg lépne, ha tehetné. – Bekapcsolta a
számítóg épét, és eg ykettőre talált eg y tömeg közlekedési térképet. – Na,
lássuk csak… Ig en, a 43-as és az 55-ös. Meg eg y rakás éjszakai busz.
– Ez meg itt a Norrmalmstorg – emelt fel Fabian eg y másik képet.
– Akkor ez az 55-ös busz lesz, mert a 43-as északra meg y a
Reg ering sg atanon.
– És merre meg y az 55-ös?
– A Stureplan felé, aztán tovább Hjorthag en irányába.
– Más: láttad, hog y a képeken nem ug yanolyan az időjárás?
– Mármint szerinted nem eg y napon készültek?
Fabian bólintott.
– Jól van, ezek szerint a nő mindennap ug yanarra meg y. Például
munkába – mondta Malin. – Látni valahol az időt?
– Ig en, a Mariatorg etnél neg yed hat volt.
– Vag yis vag y este dolg ozik, vag y ilyenkor meg y haza munkából.
– Az 55-ös nem áll meg Sofiában?
– De. De ott csak lakóházak vannak. Szóval, ha abból indulunk ki, hog y
ott lakik, és a belvárosban dolg ozik…
– Nézd meg , mennyi ideig tart az út Sofiából a Mariatorg etig .
– Pont azt csinálom – válaszolta Malin. – Meg is van… Huszonhét perc.
– Azaz háromneg yed ötkor indul Sofiából?
– Nég y-neg yvennyolckor, eg észen pontosan.
– Most hány óra van?
Malin az órára nézett.
– Nég y-harminchárom.
Összenéztek. Eg yre g ondoltak. Felpattantak, és útnak eredtek.
 49

Hillevi Stubbsnek sosem okozott g ondot olvasni a jelekből eg y

tetthelyen vag y eg y bűnöző lakásán. A helyszínek többnyire érthetően
beszéltek hozzá, és általában néhány óra alatt tisztába jött a leg fontosabb
dolg okkal. Mi történt, hog yan történt, és kik keveredtek bele.
De Ossian Kremph lakásával más volt a helyzet.
Persze ez is beszélt hozzá. Csak éppen nem értette, mit mond. Vag yis
értette. Néha. De bárhog y próbálkozott is, nem állt össze a kép.
Ahányszor támadt eg y ötlete, rög tön talált valamit, ami az eg észet
keresztbe húzta. Olyan volt, mint eg y szappan, amely folyton kicsúszik
az ember kezéből zuhanyzás közben.
Vég ül kénytelen volt meg kérni az asszisztenseit, hog y hag yják el a
lakást, kávézzanak eg yet, vag y amit akarnak. Ilyesmire még sosem volt
példa, és a két asszisztens úg y bámult rá, mintha eg y ufó ért volna épp
földet a szemük láttára. De Hillevinek eg yedül kellett maradnia, hog y a
g ondolatai zavartalanul áramolhassanak. Miután meg hallotta a bejárati
ajtó csukódását, vég re képes volt istenig azából koncentrálni.
Amikor belépett a lakásba, azonnal érezte, hog y valami nincs rendjén.
Csak azt nem tudta meg mondani, mi. Annyi kacat volt itt, mint eg y
padláson, amelyet sosem ürítenek ki. Ug yanakkor viszonylag g ondosan
takarítottak, és bizonyos szempontból pedáns rendben tartottak
mindent. Olyasvalaki otthona volt, aki imádott irányítani. Olyasvalakié,
aki örökös harcot vívott a káosz ellen.
Az újság ok például, amelyeknek minden oldalán kiszúrták a szemeket,
példás rendben, csaknem a plafonig érő kupacokban álltak. Az ing ek
színek szerint csoportosítva lóg tak a szekrényben, és minden ábécébe
volt rendezve, amit ábécérendbe lehetett rendezni. Nemcsak a könyvek a
polcokon vag y a fűszerek a konyhában, hanem a g yóg yszerek is a
fürdőben. Még is a káosz vékony réteg e borított mindent. Hanyag ul ide-
oda ledobált ruhák. Ételmaradék és mosatlan edények a konyhában.
Fekete, bűzlő szemeteszsák, amelyből a padlóra potyog ott a hulladék.
A leg több dolog ra a káoszban bukkant rá. Eg y g urig a nejlonra,
amellyel a romos lakásban bevonták az asztalt. Eg y szikére, amelyet nem
mostak el. Eg y palack hexánra, amellyel Adam Fischert elkábították a
kocsijában.
A fickó mintha meg sem próbálta volna eltüntetni a nyomait. Vag y
csak nem számított rá, hog y ilyen hamar meg találják? Elvég re szó
szerint belefutott Risk és a többiek karjába. Másrészt meg olyan
embernek tűnt, aki minden kis részletre üg yel, amikor g yilkol.
Stubbs g ondolatai eg ymást kerg ették, és minél inkább ig yekezett
meg érteni az eg észet, annál jobban összezavarodott.
Most, hog y vég re mag ára maradt, lefeküdt a padlóra, lehunyta a
szemét, és próbálta meg találni az összefüg g éseket.
Amikor újra kinyitotta a szemét, és az órára nézett, meg állapította,
hog y nem aludt többet tizennyolc percnél, de ez is több energ iát adott
neki, mint a világ összes kávéja. Felült, meg várta, hog y a vérnyomása
helyreálljon, majd felkelt, és körülnézett a lakásban. Pár perc alatt rájött,
milyen nyilvánvaló az eg ész.
Ossian Kremph lakása a g azdájához hasonlóan teljesen skizofrén volt.
Eg yértelmű: a fickó eg yszerre törekedett rendre és káoszra. És eddig
csak a hanyag énje titkait leplezték le. Most jön a pedáns énje.
De ez nem lesz könnyű. Biztosan sok erőt és energ iát fektetett bele,
hog y olyan helyeket találjon, amelyekre rajta kívül senki sem g ondolna.
Hillevi a leg nyilvánvalóbbakkal kezdte: benézett a könyvek és a
fürdőszobai ventilátor rácsa mög é, az asztallap és az újság kivág ásos
mappák alá. De semmit sem talált. Még a vécétartályban sem.
Csak akkor lett kapása, amikor kinyitotta a kamra ajtaját. A linóleum
alatt piros filccel írt, kopott betűk álltak: Högdalen Gång D 6895.
Leg nag yobb meg lepetésére Hillevi azonnal értette, mit jelent. Évekkel
ezelőtt neki is volt eg y ilyenje. Kezdetben ideig lenes meg oldásnak
szánta, miután szétmentek Gert-Ovéval, de pár éve rájött, hog y
vélhetően élete vég éig kénytelen lesz fizetni a drág a bérleti díjat. Az övé
nem Hög dalenben volt, hanem Solnában.
Rákeresett a mobilján, és g yorsan meg is találta a helyet. Autó nélkül
is meg lehetett közelíteni, és nag y, fedett tárolóhelyet kínált a
bérlőknek. Ráadásul napi huszonnég y órában nyitva tartott.
 50

A g yalog os- és biciklis-aluljárókon át Dunja Houg aard alig öt perc alatt

a Statoil-kútra ért, ahol bérelt eg y autót. GPS-e nem volt, ezért vett eg y
Skåne-térképet, néhány csokoládés süteményt és két üveg karácsonyi
mustot, amelyről tudta, hog y leg alább annyira svéd, mint a rohasztott
hering , és minden karácsonykor drasztikusan rontja a Coca-Cola eladási
mutatóit az ország ban.
Tisztában volt vele, hog y nem volna szabad eg yedül mennie.
Ellenkezett minden szabállyal, és ahog y Szikla is meg mondta, nem sok
mindent tudnak tenni, amíg Molander meg nem szerzi a benzinkutakról
az adatokat. De képtelen volt a szállodai szobájában ücsörög ni.
Szikla kedves ember, és biztosan a feleség e is az. De akármennyire
akarta is, képtelen lett volna órákat eltölteni a társaság ukban, miközben
Willumsen előnye nőttön-nő. Ráadásul nem szerette a bárányt. Hiába
állította mindenki, milyen fantasztikus. Már a szag ától is felfordult a
g yomra.
Arra g ondolt, hog y felveti, menjenek eg yütt. De aztán arra jutott,
hog y túl kevés nyomuk van, és Szikla teljesen felesleg esen áldozná erre
a péntek estéjét. És ha a férfi tudott volna a terveiről, sosem eng edi el
eg yedül Dunját. Ezért ült most mag ányosan a kocsiban. Miközben
elhaladt a teckomatorpi közlekedési kamera előtt a 17-es úton Eslöv
irányába, leerőltetett pár kortyot az émelyítően édes és durván
túlértékelt üdítőből.
Itt reg isztrálták utoljára Benny Willumsent háromneg yed kettő körül.
Most neg yed hét volt, vag yis Willumsennek nég y és fél óra volt az
előnye. Molander szerint valahol Marieholm előtt lekanyarodott, hog y
elkerülje a kamerákat.
 De Dunja nem hitt benne, hog y kis utakon ment volna, hog y íg y
kerülje ki a kamerákat. Valószínűleg nem is tudott róla, hog y valós
időben reg isztrálják a forg almat. Különben már Helsing borg nál más
utat választott volna, és nem csak Teckomatorp után tér le. Esélyes volt,
hog y Kävling ében volt dolg a, és ha Dunjának szerencséje van, a
környéken tölti az éjszakát.
Befordult jobbra a 108-asra, az eg yetlen útra, amelyet Willumsen
választhatott. Szemüg yre vette a nyílt terepet mindkét oldalon. Sötét
volt, csak elszórt erdőcskéket látott, és fag yott, behavazott szántókat.
Nehéz volt elképzelni, hog y alig hat hónap múlva itt repce fog
virág ozni. Eg yetlen világ ító ablakot sem vett észre, sem elhag yott
BMW-t, sem ellenőrzésre érdemes kis utat.
Minél tovább ment, annál világ osabban látta, milyen tökéletesen
lég ből kapott elképzelés volt ez. Eg y telitalálatos lottószelvényre
nag yobb esélye lett volna, mint hog y valami érdekesre bukkan itt. De
nem volt veszítenivalója, meg kellett próbálnia.
Eg y körforg alomhoz ért, amelynél balra kanyarodott, a 104-es útra,
amely Kävling ébe vezetett. Fog alma sem volt róla, hog y eg y kis falura
vag y eg y nag yobb városra számítson-e. Csak azt tudta biztosan, hog y ha
Benny Willumsen itt tartózkodik, most valahol bent van. Idekint már
mínusz tizenkét fok alá süllyedt a hőmérséklet. Mikael Rønning csak
eg y üres, malmői lakást talált, amely Willumsen nevén volt, vag yis a
fickó biztosan eg y barátja lakását bérelte, vag y eg y lakatlan nyaralóban
húzta meg mag át. Vag y…
Dunja lefékezett, meg állt az út szélén, és a túloldalon mag asodó ipari
létesítményt nézte. Vajon fény hunyorog az eg yik ablakban, vag y csak
az utcai lámpák tükröződnek vissza? Fog alma sem volt. Eg y
meg világ ított hirdetőtábla az épület falán arról tájékoztatta, hog y
hétszáznyolcvan nég yzetméter bérbe adó. A létesítmény lepusztult volt,
és az öt fényszóró közül már csak kettő működött, amiből Dunja arra
következtetett, hog y rég óta elhag yatottan állhat.
Úg y határozott, benéz. Továbbg urult, míg nem sikerült balra fordulnia
eg y g umiszerelő műhely mellett. A kisebb út az épület mög é vezetett,
és úg y száz méter után, eg y szürke, rácsos ablakú hullámlemez épület
mellett Dunja beg ördült eg y üres parkolóba.
Lefékezett, leállította a motort, és a keréknyomokat nézte a hóban.
Eg észen az épületig folytatódtak, majd eltűntek a sarkon.
 51

Bár Fabian és Malin rohanvást szág uldottak vég ig a folyosókon, és

lépcsőn mentek le a g arázsba, ahelyett, hog y meg várták volna a liftet,
amelynek meg volt az a rossz szokása, hog y sosem jött, ha az embernek
sürg ős dolg a volt, aztán beug rottak Fabian kocsijába, és kevesebb mint
tizennég y perc alatt értek Kung sholmenből a solnai Teng dahlsg atanra,
még is lekésték a buszt.
– A fene essen belé, látott minket! Biztosra veszem, hog y látott
minket! – dohog ta Malin, miközben leveg őért kapkodott, és az órára
nézett. – És még csak neg yvenhat van. Korábban indult a szemétláda!
– A következő meg állóban felszállunk – felelte Fabian és a busz után
eredt.
– Mag adnál vag y? Terhes vag yok! – kiáltott utána Malin.
De elkésett.
Fabian már befordult a Teg elviksg atanra, és tiszta erőből futott,
vig yázva, hog y ne csússzon meg a havon. A következő meg állóban nem
állt senki, a busz nem is lassított, íg y kénytelen volt továbbrohanni a
Hammarby sjö melletti Barnänsbryg g anig . Itt vég re felszállhatott, és
tartotta az ajtót Malinnak, aki inkább tűnt holtnak, mint elevennek,
amikor lerog yott a mozg áskorlátozottaknak fenntartott ülésre.
– Úristen, kész vag yok… – Kig ombolta a kabátját. – Ez biztosan
ikerterhes középtávfutó rekord volt.
Fabian bólintott, bár minden ideg szálát meg feszítve az utasokat
pásztázta. Öten voltak, és leg kevésbé sem hasonlítottak a képeken látott
nőre. A következő meg állókban, a Hammarbykanalen rakpartja után csak
kevesen szálltak fel.
Nem úg y az Åhléns áruházzal szemben, Skanstullnél. Itt annyi ember
özönlött fel a járműre, hog y szinte meg szállták a buszt. Hog y mindenkit
alaposan meg nézhessenek, Fabian és Malin szétvált, és körbejárt, mielőtt
meg álltak volna a Södra stationnál. Itt sokan leszálltak, ug yanakkor eg y
újabb hadsereg nyomult fel, és moccanni sem lehetett.
Fabian odafurakodott Malinhoz.
– Álljunk az ajtókhoz. Nincs más meg oldás.
Nem kapott választ, és csak most látta, hog y társa teljesen elsápadt, és
tiszta veríték az arca.
– Mi van? Jól vag y?
Fabian próbálta elkapni a pillantását, de Malin üveg es szemmel nézett
vissza rá, és alig észrevehetően a fejét rázta.
– Rosszul vag y? Malin? Fáj valamid?
Malin üres tekintettel meredt mag a elé.
– Malin, válaszolj! Malin! Hahó!
Malinnak mozg ott a szája, de eg y hang sem jött ki rajta.
Fabian eg y idősebb nőhöz fordult, aki a mellettük lévő ülésen ült.
– Elnézést, átadná a helyét?
A túrabakancsot és bézs meleg ítőruhát viselő nő úg y nézett rá,
mintha életében nem hallott volna ekkora marhaság ot.
– Idefig yeljen, hetvenéves vag yok, vég ig g üriztem az eg ész életemet…
– Ig en, ő pedig bármelyik percben meg szülhet – szakította félbe
Fabian. Már csak eg y kekec nyug díjas hiányzott neki. – Úg yhog y álljon
fel, az isten áldja meg …
A nő fújt eg yet, és elfordította a fejét.
– Azt mondtam, álljon fel! – Fabian meg rag adta a nő karját, hog y
talpra ráncig álja.
– Majd én. Üljön ide – mondta eg y másik nő eg y üléssel előrébb, aki
nag y, piros virág os sálat viselt.
Felállt, és odébb nyomakodott.
Fabian meg köszönte, majd seg ített Malinnak leülni.
– Szég yellje mag át! – sziszeg te az idősebb nő hátul.
Fabian üg yet sem vetett rá, inkább Malinra fig yelt.
– Nyug odj meg , és léleg ezz! – Levette Malin sálját, és a nő térdére
terítette.
 – Az ilyenek miatt tart itt ez az ország – dohog ott tovább az idős
asszony, miközben elhaladtak a Mariatorg et mellett a Slussen és az
Óváros irányába, ahol aztán a nő vég ül leszállt sok más utassal eg yütt.
– Vég re… – mondta Malin a fejét ing atva. – Micsoda eg y vén
boszorkány!
Fabian bólintott, és meg könnyebbülten konstatálta, hog y Malin arca
kezdi visszanyerni a színét.
– Ha lett volna erőm, biztos elintézem neki, hog y hátralévő életében
mindenhová mentővel vig yék.
Fabian felnevetett, és ebben a pillanatban beléhasított a tudat, hog y a
nő, aki átadta a helyét, ismerős volt neki. Más lett a frizurája. Vag y
másmilyen ruhát hordott, hiszen tél volt. Fabian meg fordult, és
körülnézett, de sehol sem látta.
– Mi van? Meg találtad? – kérdezte Malin.
Fabian vállat vont, és meg nézte Ossian Kremph eg yik képét, amelyen
a nő különösen jól látszott. Ekkor rájött, mi szúrt szemet neki.
Az ötág ú csillag .
A virág os sálat eg y ug yanolyan ötág ú csillag ot ábrázoló brossal
kapcsolta össze, mint amilyet több képen is viselt. Nem lehetett más.
– Szerintem a virág os sálas volt az – mondta Fabian, és meg int keresni
kezdte a nőt.
A busz közben meg állt a Kung strädg årdennél, ahol sokan leszálltak és
sokan felszálltak.
– Az előttünk lévő busz meg hibásodott, kivonták a forg alomból. Ezért
sokan fog nak felszállni, elnézésüket kérjük – mondta be a sofőr.
Fabian a középső ajtóhoz furakodott, amilyen g yorsan csak tudott, de
az ajtó bezárult, és a busz továbbment. Lehetetlen volt meg mondani,
hog y a nő leszállt-e, vag y még mindig a járművön van. Ráadásul
meg int akkora volt a zsúfoltság , hog y csak a közvetlenül mellette
állókat látta, és ha tovább tülekszik, a vég én még tömeg verekedés tör
ki.
Valaki azon siránkozott, milyen sokat kellett várniuk, mire másvalaki
azt mondta, hog y mindennek tetejébe nem először fordul ez elő. A
Norrmalmstorg nál annyian leszálltak, hog y Fabian meg int tudott
mozog ni. Ekkor vette észre. Amikor a busz meg állt a piros lámpánál. A
nő levetette a virág os sálat, és a hátsó ajtónál állt.
Mindenféle előzetes fig yelmeztetés nélkül meg fordult, és Fabianra
meredt. Fabian nem tudta, mitévő leg yen. Ha félrekapja a tekintetét,
g yanút kelt. De akkor is, ha tovább bámulja. Inkább meg próbált elnézni
a nő mellett, miközben előszedte a mobilját, és felhívta Malint.
– Meg találtad?
– A hátsó ajtónál áll.
– Istenem, de jó! Akkor nem kapta el!
Malinnak persze ig aza volt. De Fabiant az kötötte le, hog y kitalálja,
miért érdeklődött eg yáltalán Kremph ez iránt a nő iránt, és mi közös
lehet benne, Adam Fischerben és Carl-Eric Grimåsban.
A busz meg állt a Stureplanon. Az ajtók kinyíltak, és a nő leszállt.
– Leszállt. Utána!
Fabian leug rott a járdára, és a nő után nézett, aki szapora léptekkel a
g omba formájú betontető felé ig yekezett.
– Hol vag y, Malin? Nem veszíthetjük el.
– Nyug i, jövök – felelte Malin, és máris ott termett mellette. – Atyaég ,
kivag yok…
Fabian a Gomba felé biccentett, ahol a nő most eg y másik nő
társaság ában ácsorg ott, és a testbeszédükből ítélve valami felháborító
dolog ról társalog tak. A nő meg int meg fordult, és újra összenéztek,
majd rög tön ezután a másik nő is Fabianra pillantott.
– Szerintem tudja, hog y követjük. Menjünk, beszéljünk vele.
Fabian elindult.
– Várj – mondta Malin. – Őszintén szólva nem bírom már.
– De jól vag y? – kérdezte Fabian. – Ne seg ítsek…
– Ne, semmi baj. De inkább hazataxizom, és ledőlök kicsit.
– Biztos?
– Ig en, csak eg y kicsit… terhes vag yok. Szard le, menj, és dolg ozz!
Malin leintett eg y taxit, amely azonnal meg állt.
Fabian bólintott, és utánanézett. Aztán a Gomba felé fordult, de
addig ra a két nő már eltűnt.
 Odaszaladt, hog y meg nézze, nem húzódtak-e be a pillér mög é. Aztán
felállt a hullámot formázó falra, amely a Birg er Jarlsg atan felé nézett, és
vég ig pásztázta a teret. De a két nőt mintha a föld nyelte volna el.
Meg csörrent a telefonja, és amikor elővette, látta, hog y Hillevi Stubbs
hívja.
– Visszahívhatlak? Éppen dolg om van – szólt bele, miközben leug rott
a falról, és a Stureg allerian bejárata felé kocog ott.
– Visszahívhatsz, de nem fog om felvenni – felelte Stubbs, és hallani
lehetett a hang ján, hog y most nem ajánlatos packázni vele.
– Jól van, miről van szó? – sóhajtott Fabian.
– Most nem érek rá elmag yarázni. Jobb, ha idejössz.
– Pontosan hová? – Fabian nem tudta leg yűrni a bosszúság át, amiért
Stubbs folyton titokzatoskodik.
– A hög daleni Shurg ard raktárba.
 52

Az eg yszintes, közel nyolcszáz nég yzetméteres épületet szemlátomást a

környezetre üg yet sem vetve húzták fel. De mit érdekelte ez Benny
Willumsent? Sokkal fontosabb volt, hog y a parkoló hátul helyezkedett
el, és az útról nem lehetett belátni, ami tökéletes menedékhellyé tette a
létesítményt.
Dunja Houg aard elővette a szolg álati feg yverét az utasülésen heverő
táskájából, ellenőrizte, és beletett eg y tárat, miközen teljes mértékben
tudatában volt annak, hog y a dán határokon kívül tartózkodik. De nincs
az az isten, hog y feg yvertelenül szálljak ki a kocsiból, g ondolta, és
követte a keréknyomokat az épületig .
A változékony időben a hó hol meg olvadt, hol újra lefag yott, ezért
lehetetlenség volt meg mondani, hog y a nyomokat Aksel Neuman BMW-
je hag yta-e. Dunja csak azt tudta meg állapítani, hog y visszafelé tartó
nyomok nincsenek. Befordult a sarkon, ahol a keréknyom néhány száz
méter után eg y csukott g arázsajtó mög ött eltűnt.
Nem volt ablak, amelyen beleshetett volna. Ahog y kilincs sem.
Viszont zajt hallott. Eg y nehezen lokalizálható, tompa morajt, mintha
eg y teherautó motorja járt volna üresben valahol a közelben. A
g arázskapura tapasztotta a fülét, és meg állapította, hog y a hang bentről
jön.
A g ondolat, hog y felhívja Sziklát, még mindig nem tűnt
különösebben vonzónak. Keréknyom eg y üres ipari létesítmény előtt a
semmi közepén és eg y tompa moraj, amely akár eg y szellőztető
berendezéstől is származhat, ez íg y eddig elég karcsú. Ennél többre lesz
szükség e, hog y riadóztassa a lovasság ot.
Visszament az épület mög é, keresett eg y ajtót, és lenyomta a
kilincset. Zárva volt. A mellette lévő ablakhoz lépett, felkapcsolta a kis
zseblámpáját, és belesett. De a rong yos füg g öny mög ött csak eg y sor
irodabútort és kartondobozt tudott kivenni. Ráadásul az ablakot rács és
riasztó is védte, bár ez utóbbi nyilván nem működött.
Átment az épület másik oldalára, majd a nag yjából húsz méterre fekvő
út felé néző homlokzatig sétált. Itt vastag volt a hótakaró, több centire
belesüppedt a csizmája.
A kis ablak, amelyben az útról a hunyorg ó fényt látni vélte, túl
mag asan volt ahhoz, hog y elérje. Volt viszont a falon eg y tűzlétra,
amely a semmibe vezetett. Normális esetben nem lehetett elérni az alját,
valószínűleg azért, hog y ne mászhasson fel boldog -boldog talan a tetőre.
Normális esetben.
De most a szél hatalmas hódombot emelt a fal tövében. Dunjának
nég ykézlábra kellett állnia, hog y ne süllyedjen bele a hóba. A domb
tetején feleg yenesedett, és sikerült elérnie a tűzlétra leg alsó fokát.
Meg próbálta felhúzni mag át, de távolról sem volt elég erős hozzá.
Nem ez volt az első alkalom, hog y meg fog adta, komolyan elkezd
edzeni. Ilyenkor mindig nag y elánnal beszerezte a sportruhát és az éves
bérletet, hog y aztán kétszer vag y leg feljebb háromszor használja. De
ezúttal betartja az újévi fog adalmát. Semmi sem tántoríthatja el.
Felrakta eg yik, majd másik lábát a létrára, a térdét beakasztva fejjel
lefelé lóg ott le a fokról, ahog y g yerekkorában a mászókáról. Íg y most
már csak fel kellett emelnie a felsőtestét, és meg kellett markolnia a
vasat.
Mire a tetőre ért, csorg ott róla az izzadság , noha csontig hatoló hideg
volt. A barátai és ismerősei, akik a skånei fennsíkon töltötték a
szabadság ukat, mesélték, hog y a teng er felől fújó szél a svéd oldalon
erősebb és hideg ebb, mint a szárazföldi szél a dán partokon. De
tapasztalni most tapasztalta először, és úg y érezte, hog y ha nem jut
hamarosan meleg helyre, jég g é fag y, és apró darabokra törik.
Nég ykézláb mászott a g erinc felé a tetőre fektetett létra mellett.
Amikor elérte a vég ét, félreseperte a havat, és meg látott eg y
tetőablakot. Néhány jól irányzott rúg ással sikerült betörnie.
A g ond az volt, hog y odabent olyan sötét honolt, hog y eg yáltalán nem
látta, mi vár rá, amikor leug rott.
 53

Sofie Leander már nem is próbált rájönni, mi történik vele. Eg y darabig

azt hitte, tudja, és bizonyos értelemben a tette log ikus, sok szempontból
meg érdemelt következményének tartotta. Amikor azonban mag ához
tért, és rádöbbent, hog y még mindig életben van, a bizonytalanság
g yőzedelmeskedett a hit felett. De minden várakozása ellenére sem
meg könnyebbülést, sem meg nyug vást nem érzett.
A túlélés reményét már rég feladta. Aztán meg hallotta a nag y kapu
nyílását. Nem most először ütötte meg a fülét a jelleg zetes nyikorg ás,
amely arra utalt, hog y a szerkezetet ug yancsak meg kellene olajozni.
Sofie pulzusa minden alkalommal meg emelkedett. Mindent elkövetett,
hog y felhívja mag ára az érkező fig yelmét. De a jövevények mindig
továbbmentek, és a hang ok lassan, de biztosan elhaltak.
Ez a mostani alkalom azonban más volt, pedig most is ug yanazt a
fülsértő nyikorg ást hallotta. A reményt a többi hang ébresztette fel
benne. Nemcsak eg y, hanem sok autó hajtott az épülethez, és fékezett le
csikorg ó abroncsokkal. A kocsiajtók kinyíltak, majd becsapódtak,
beszélg etés hang jai vertek visszhang ot, rádió adó-vevők csipog tak és
recseg tek.
Ez csak a rendőrség lehetett.
Vég re-valahára meg találták! Szóval nem feledkeztek meg róla. Bár ezt
valójában sosem hitte. Biztos azonban csak most lett benne, hog y
vannak emberek, akik mindvég ig az ő üg yén dolg oztak, és talán éjt
nappallá téve próbálták kideríteni, hová tűnt. A férje pedig minden
bizonnyal eg y perc nyug tot sem hag yott nekik, amíg nem tudtak
eredményeket felmutatni.
Meg int mag a előtt látta a saját arcát az újság ok címlapján, és
elképzelte, hog y minden kávészünetben mindenki az ő üg yéről beszélt
eg ész Svédország ban. Ki tudja? Lehet, hog y most is újság írók
tülekednek odakint, és alig várják, hog y lerohanják és meg interjúvolják,
amikor kitolják a hordág yon a mentőhöz.
Hag yta a g ondolatait elkalandozni, bár jól tudta, mindez csak
feltételezés. Valójában sejtelme sem lehetett róla, mekkora az
érdeklődés, és hog y a rendőrség bejelentette-e a nyilvánosság nak az
áttörést. Sokkal valószínűbb, hog y meg tartották mag uknak, mert íg y
nyug odtan dolg ozhattak, és a Sofie-t elrabló orvos sem szerzett
tudomást róla, milyen közel járnak a meg oldáshoz.
Az eg yetlen dolog , amelyet biztosan tudott, hog y itt vannak az épület
előtt, és arra készülnek, hog y behatoljanak, és meg mentsék. Hallotta,
ahog y kipakolják és kinyitják nehéz táskáikat. Előszedik és bekapcsolják
a műszereiket. Mindez olyan meleg ség g el és annyi energ iával töltötte
el, hog y már eg yáltalán nem számított, hog y semmit sem ért. Akármit
tervezett is az elrablója, a rendőrök eg y lépéssel előrébb jártak.
Abban reménykedett, hog y a férje is itt van. A rendőrök meg eng edték
neki, hog y velük jöjjön, és g ondjaiba veg ye Sofie-t, amikor meg találják.
A férje jelentette be az eltűnését a rendőrség en, vég ső soron ő mentette
meg . Meg int. Amint eszébe jutott a férfi, érezte, hog y g yorsabban kezd
verni a szíve.
Mert még mindig szerette.
És mindez azt jelentette, hog y a férje viszontszereti.
Korábban voltak kételyei, de most eloszlottak.
Odakint bekapcsoltak eg y flexet, de az éles, bántó hang zene volt Sofie
füleinek.
Sosem volt még ilyen boldog .
 54

A villog ó kék fény már messziről látszott a sötétben, ezért semmi

szükség sem volt a GPS-re. Felesleg esen vonják mag ukra a fig yelmet,
g ondolta Fabian, miközben lekanyarodott a Hudding eväg enről, és
továbbhajtott a Mag elung sväg enen dél felé. Nem fért a fejébe, miért
nem kapcsolták ki a villog ót, amikor meg álltak.
Újból meg próbált hazatelefonálni, de Matilda és Theodor ezúttal sem
vette fel. Theodor nyilván nem ért még haza, hiszen alig múlt fél hét.
Annak, hog y Matilda nem jelentkezett, csak eg yetlen oka lehetett.
Harag udott. Amit Fabian meg is tudott érteni. Ég re-földre esküdözött
neki, hog y hazameg y, mielőtt a bébiszitter lelép, és most még is itt volt
a várostól délre. Leg szívesebben beletaposott volna a fékbe, hog y
meg forduljon és hazamenjen, de nem tehette. A Stubbsszel folytatott
beszélg etés után semmiképpen.
Bekanyarodott a Shurg ard parkolójába, és meg állt a mentő meg a
villog ó rendőrautók mellett. Néhány eg yenruhás kollég a, aki éppen
most zárta le a bejárat körüli területet, Aziza Thåström kocsijához
irányította.
Ő volt Fabian kedvenc ig azság üg yi orvosszakértője. Kamaszkorában
érkezett Svédország ba, menekültként. Pár évvel később már folyékonyan
beszélt svédül, majd hozzáment a tanárához. Harmincöt éves volt, és
kétség kívül Stockholm leg jobb és leg keresettebb ig azság üg yi
orvosszakértőjének számított. Akármit talált is Stubbs, Edelman mag as
prioritást adott az üg ynek.
– Csakhog y itt vag y! – Hillevi Stubbs eg yik asszisztense bukkant fel. –
Már kezdtünk ag g ódni.
– Mert? Stubbs fél órája hívott – mondta Fabian, miközben elhaladtak
a már pakoló bevetési csoport mellett.
 – Nem vall rád, hog y utolsóként érkezz a helyszínre. És tudod, milyen
tud lenni Stubbs, ha talál valamit.
Fabian valóban tudta, mire céloz az asszisztens. Hillevi Stubbsnél
türelmetlenebb embert nem ismert. Ha elindult eg y nyomon, semmi
sem történt elég g yorsan.
– De mit is talált pontosan?
– Jobb, ha a saját szemeddel látod. – Az asszisztens felemelte a
kordonszalag ot, és betessékelte Fabiant a nyitott g arázskapun.
Stubbs ott állt a kisteherautója mellett, kék védőoverallt viselt, de a
kapucnit lehúzta, és eg y kamera képeit nézeg ette.
– Késtél – mondta, anélkül hog y felnézett volna a kijelzőről.
– Mit találtál?
– Vedd fel. – Kivett eg y összehajtog atott overallt eg y dobozból, és
odadobta Fabiannak, aki olyan g yorsan bújt bele, amilyen g yorsan csak
tudott, majd elindultak befelé.
A tároló neg yvenméternyire volt a bejárattól. A feltört ajtón éles fény
áradt ki, és eg y jó darabon meg világ ította a betonpadlót. Stubbs a fejére
húzta a kapucniját, és eltűnt az erős fényben. Fabian követte a példáját,
és ő is belépett.
Odabent a fényszórók miatt fokokkal meleg ebb volt, és amikor a
szeme hozzászokott a fényhez, meg állapította, hog y a tároló sokkal
nag yobb, mint g ondolta, lehet vag y harminc nég yzetméter, vélhetően a
leg nag yobb a létesítményben. De Thåströmtől és Stubbstől szinte
semmit sem látott. Csak eg y csupasz lábat eg y nejlonnal bevont
asztalon, amely a romos lakásban látott asztalra emlékeztette. Az eg yik
oldalán különböző eszközök és mérőműszerek sorakoztak, amelyekből
kábelek és csövek tekerg őztek a padló és az asztal felé.
Amikor meg kerülte a kollég áit, és meg állt az asztal túloldalán,
meg látta a mezítelen testet. Lábán, törzsén, karján és nyakán szíjak
feszültek. Olyan szorosan meg húzták őket, hog y a bőrbe és húsba
vájódtak. Az ig azság üg yi miniszter esetéhez hasonlóan a szemek helyén
itt is két üres, véres lyuk tátong ott. A berag asztott szájból valami
meg száradt, rózsaszín, pépes anyag bug g yant ki, amely vég ig folyt a
nyakon, le a földre.
 – Ez micsoda? – mutatott Fabian a rózsaszín masszára.
– Étel – felelte Stubbs. – Amint látod, szondával táplálta ezen a csövön
keresztül. – Rámutatott a massza alatt meg bújó csőre, amely a szájba
vezetett. – Még nem vettem belőle mintát, de úg y tippelem, hashajtót
tartalmaz, hog y meg tisztítsa a szervezetet a méreg anyag októl. Kicsit
utánanéztem, az eljárás nem számít ritkaság nak a kannibáloknál.
– Jó, szóval életben tartotta. Meddig ? Mikor halt meg ? – Fabian
kénytelen volt arra g ondolni, mennyi szenvedést kellett Adam
Fischernek kiállnia, mire jobblétre szenderülhetett.
– Ahhoz előbb rendesen meg kell vizsg álnom a testet – válaszolta
Thåström. – De íg y első blikkre azt mondanám, nag yjából három napja.
Vag yis több mint eg y hétig feküdt itt meg kötözve. Teljes
bizonytalanság ban. Nem tudhatta, meg találják-e, vag y sem. Hog y
ideérnek-e időben. Hog y eg yáltalán kutatnak-e utána. Fabian azon
töpreng ett, hasonló helyzetben meddig volna képes reménykedni. És
mennyi időnek kellene eltelnie ahhoz, hog y inkább már a halált várja.
– Feltételezésem szerint ebbe a beavatkozásba halt bele. – Thåström a
mellkas bal oldalára mutatott, ahol nag y lyuk tátong ott, pont mint Carl-
Eric Grimås hasán.
Kerek és nag yjából tíz centi átmérőjű volt, úg y festett, mintha eg y
nag y lyukasztóval csinálták volna.
– De miért csak a szívet távolította el? – Fabian a két nőhöz fordult.
– Valahol el kellett kezdenie – mondta Stubbs a vállát vonog atva.
– A romos lakásban meg találtuk a hűtőben Grimås belső szerveit. Itt
nincs meg a szív?
– Nincs – rázta a fejét Stubbs. – És a lakásán lévő hűtőben sincs.
– Lehet, hog y már meg ette – vélekedett Thåström.
– Lehet – mondta Stubbs. – Bár nincsenek erre utaló jelek. Sem itt, sem
a romos lakásban, sem a saját lakásában.
A beálló csend mintha még jobban kiszívta volna az oxig ént a már
amúg y is forró és áporodott leveg őből. Fabian érezte, hog y nem bír
tovább itt ácsorog ni. De miközben azon törte a fejét, hog yan füg g hetnek
össze a dolg ok, a tudattalanjában uralkodó zűrzavar mélyén alakot
kezdett ölteni eg y g ondolat. Olyan kicsi és törékeny volt, hog y Fabian
attól tartott, elkallódik, ha nem rag adja meg .
Először Grimås belső szervei, aztán Fischer szíve. Talán nem is a szem
a lényeg . Azt meg találták a befőttes üveg ben. A szív viszont nincs meg .
Van itt eg yáltalán valami összefüg g és?
– A belső szervek a romos lakásban – kezdte Fabian, akinek most ütött
szög et a fejébe a g ondolat. – Meg vizsg áltátok már őket?
– Már kiolvasztottam őket, és éppen neki akartam fog ni, amikor
közbejött ez – mondta Thåström. – Miért? Kíváncsi vag y valamire?
– Szerintem biztosra vehetjük, hog y Grimås szervei – vetette közbe
Stubbs.
– Nem erre g ondoltam. Azt szeretném tudni, nem hiányzik-e valami.
 55

Dunja nem érzett különösebb fájdalmat. A kérdés csak az volt, ez jó-e,

vag y rossz. Azon töpreng ett, meg merjen-e mozdulni. Tudta, hog y az
ember g yakran annál kevésbé érzi sérültnek mag át eg y baleset után,
minél súlyosabb a baj, és jobb, ha mozdulatlanul várja meg a seg ítség et.
Már ha tud eg yáltalán mozog ni.
A feje felett a betört tetőablakon besütött az utcai lámpák fénye, és
behallatszott a szórványosan arra haladó autók hang ja. A mag asság ot
nég y-öt méterre becsülte, és belátta, hog y sokkal rosszabbul is járhatott
volna, ha nem lett volna a padlón ez a nag y halom kartondoboz, amelyet
különböző hifimárkák log ója díszített.
Óvatosan hasra fordult, és nég ykézláb lemászott a dobozokról. Nem
érzett mást, csak enyhe, lüktető sajg ást. De amikor elérte a padlót, és
meg kísérelt felállni, olyan erős fájdalom hasított a bal lábába, hog y
kapkodni kezdte a leveg őt, nehog y felüvöltsön. Biztosan meg rándult, és
már érezte is, hog y kezd bedag adni.
Amint a fájdalom alábbhag yott, előszedte a mobilját, hog y meg nézze,
van-e térerő, és észrevette, hog y berepedt a kijelzője. Pedig most
cseréltette ki, miután elejtette a fürdőszobában. A készülék akkor
működőképes maradt, bár többször meg vág ta az ujját vele. Most viszont
hiába nyomkodta, nem kapcsolt be.
Hag yta a mobilt, és kihúzta eg y porszívó csövét, hog y mankóként
rátámaszkodva eljusson a padlón heverő és halványan világ ító
zseblámpájáig . Éppen kikapcsolta, és a zsebébe dug ta, amikor ismét
meg hallotta az iménti morajt. Vag y nem? Meg állt és hallg atózott. De
ig en, az volt az, csak ezúttal eg y dühödten visító hang is kísérte.
Körbefordult, de nem tudta eldönteni, az épület mely részéből hallja.
 Kibiceg ett a folyosóra. Ahog y távolodott a szobától, eg yre sötétebb
lett, és eg y idő után kénytelen volt szabad kezével a falat tapog atva
előrehaladni. Két bekeretezett poszterbe is belefutott, majd néhány
méter után eg y nag y nyílást talált. Meg állt, vég ig tapog atta a szélét, és
meg állapította, hog y eg y ajtó.
Eg yik kezében a porszívócsővel belépett, és kis híján leesett eg y
lépcsőn. Amikor leért, kifújta mag át, és próbált nem g ondolni a lüktető
fájdalomra. Lába már úg y meg duzzadt, hog y az életben nem fog ja tudni
lehúzni a csizmáját. A hang elhallg atott, és a néma csendben csak a saját
léleg zetvételét hallotta.
Továbbment a sötétben, eg yik kezével g örcsösen a porszívócsövet
markolta, másikat mag a elé nyújtotta. Tíz méter után eg y puha,
hang szig etelő anyag borította falhoz ért. Balra fordult, pár méter után a
fal vég et ért. Dunja bekanyarodott a sarkon, és vég re látott valamit.
Halvány fénysáv szűrődött ki eg y ajtó alatt.
Meg int hallotta a hang ot. Most leg inkább eg y távoli, üresben járó
traktormotornak tűnt. De miért furikázna bárki traktorral eg y
épületben? Csak akkor jött rá, amikor felharsant a dühödt, visító hang
is. Nem most hallotta először. Sőt, már sokszor hallotta. Amikor kicsi
volt. Amikor az anyjával meg látog atták a nag yszüleit. Az autószerelő
műhelyben.
A nag yapja azt mondta, orrfűrésznek hívják, és g yakorlatilag bármit
átvág .
Dunja elővette a pisztolyát, kibiztosította, és a fájdalommal dacolva
olyan g yorsan indult a hang forrása felé, ahog y csak telt tőle. Útközben
meg botlott eg y mikrofonállványban, de eg ykettőre talpra állt. És ott
volt.
Aksel Neuman BMW-je.
Vag yis Benny Willumsen itt van! Pont ahog y Dunja g ondolta.
A csomag tartó nyitva állt, benne pár összehajtott szemeteszsák a
letekert védőfólián, amelynek vég e kilóg ott, mintha a járműnek farka
nőtt volna. A kocsi mellett eg y benzines ag g reg átor zúg ott. Eg y
elektromos kábel tekerg őzött ki belőle, és Dunja eg yik kezében a
pisztollyal, másikban a porszívócsővel követte.
 A sötétben.
A hang ok felé, amelyek visszataszító képeket juttattak az eszébe.
A kábel eltűnt az ajtó alatt, ahonnan a halvány fény szűrődött ki. Dunja
a falra tapasztotta a fülét. A szag g atott, visító hang olyan közelről
hallatszott, hog y ösztönösen hátrahőkölt.
A g ondolatok, mit teg yen, és mi vár rá, szökőár módjára borították el,
és képtelen volt döntésre jutni. De a teste és az ag ya közötti
összeköttetés meg szűnt, és teljesen g épiesen tapog atni kezdte az ajtót.
Amikor nem talált kilincset, ujjait becsúsztatta a keret mellé, majd
meg rántotta az ajtólapot.
Be kellett volna csuknia a szemét.
Sarkon kellett volna fordulnia, és el kellett volna rohannia.
De túl késő volt.
A látvány örökre bevésődött az emlékezetébe.
Az üres hang stúdióban, a plafonról lóg ó mag ányos csupasz izzó
fényében ott állt neki háttal az a férfi, aki az elmúlt években büntetlenül
meg erőszakolt és halálra kínzott sok ártatlan nőt.
Fülvédő volt rajta, a tarkójára tolt g ázmaszk mintha Dunját bámulta
volna. A férfi a valóság ban kisebb volt, mint ahog y Dunja képzelte, és
sötét ruháján áttetsző nejlonkötényt viselt, amely felfog ta a vér nag y
részét.
Két kézzel tartotta az orrfűrészt, és miközben a visító hang kettészelte
a leveg őt, a fog ak átvág ták mag ukat a nejlonnal borított asztalon fekvő,
puha, meztelen testen. Dunja leg szívesebben teli torokból ráüvöltött
volna, hog y hag yja abba. Nem akarta ezt látni. De csak bámulta.
A hasat, amely felnyílt, ahog y a fűrész fog ai eg yre mélyebbre
hatoltak.
A nyakat, amelyen eg y fejnek kellett volna lennie.
A lábat, amely tompa puffanással a padlóra esett.
A vért, ahog y kiömlött.
A nőt.
Az eg észet.
 56

A Shurg ard raktárból hazafelé, Stockholm előtt Fabian meg állt eg y

McDonald’snál, és vett eg y McFeast menüt ásványvízzel mag ának, eg y
Big Mac menüt kólával Theodornak és eg y Happy Meal menüt
Matildának. Bár annyira fáradt volt, hog y az eg ész teste sajg ott, és
Adam Fischer meg kínzott testének látványát nem tudta kiverni a
fejéből, úg y tervezte, betartja a Matildának tett íg éretét. Ezért betért az
Ölandsg atan sarkán lévő 7-Elevenbe is, vett eg y nag y üveg karácsonyi
mustot, eg y zacskó fokhag ymás házias chipset meg eg y doboz fag yit.
Amikor tíz perccel később bedug ta a kulcsot a zárba, már kilenc óra
volt, vag yis a g yerekek két és fél órát töltöttek eg yedül. Nem túl
szerencsés, de nem is katasztrófa. Hallotta, hog y szól a tévé, valami
karácsonyi műsor meg y. Szóval nem volt olyan vészes a helyzet.
Levette a kabátját, bement a konyhába, tányérra tette a
hamburg ereket, a fag yit bedobta a fag yasztóba, és csak ekkor vette
észre, hog y az összes lámpa ég a házban.
– Matilda! Theodor! Meg jöttem, ehetünk! – kiáltotta, de nem kapott
választ.
Átsétált a nappaliba, ahol éppen eg y Coca-Cola-reklám ment a tévében
a karácsonyi must ellen folytatott elkeseredett harc jeg yében. Fabian
meg kerülte a kanapét, és látta, hog y Matilda mag ányosan alszik rajta, a
plüssmackóját ölelve.
Nem emlékezett, mikor sírt utoljára. Talán kicsordult a könnye,
amikor szomorú filmet látott, például az Acélmagnóliákat, vag y valami
hasonlót. De sírni sosem sírt. Nem azért, mert nem akart. Néha
meg próbálta kiadni mag ából az érzelmeket, de többnyire csak g ombóc
nőtt a torkában.
 Ezért teljesen felkészületlenül érte, amikor elkezdtek csorog ni a
könnyei, vég ig folytak az arcán, és lecsepeg tek a padlóra. Matilda
eg yedül a kanapén, mag zatpózban, a macijával, ennél szebbet még
sosem látott. És szomorúbbat sem. Meg törölte a kézfejével az arcát,
összeszorította a szemét, de a könnyei eg yre patakzottak, és érezte,
hog y eg ész teste rázkódik a néma zokog ástól.
Ez íg y nem mehet tovább. Mintha neki eg yedül a munkája lenne
fontos, minden mást félresöpört az útból, Sonja pedig többé-kevésbé a
műteremben lakott. Beszélniük kell. Csak azt nem tudta, mit
mondhatna. Vag y hog y meg akarja-e még oldani.
Kiáltott Theodornak, de nem számított válaszra. Bár még csak kilenc
óra volt, a fia csupán tizenhárom éves, és nem kellene ilyenkor a
városban császkálnia, vag y hol volt eg yáltalán. Meg próbálta felhívni, de
csak a hang postát érte el. Küldött neki eg y SMS-t, és meg kérte, hog y
amint lehet, jöjjön haza. Aztán kikapcsolta a tévét, vett pár mély
léleg zetet, hog y felszáradjanak a könnyei, leült Matilda mellé, és
meg próbálta felébreszteni. De hiába csábítg atta a mcdonald’sos kajával,
chipsszel és a fag yival, a kislány nem akart felkelni.
Vég ül feladta, bevitte a g yereket a szobájába, betakarg atta, nyomott
eg y puszit a homlokára, bocsánatkérést suttog ott a fülébe, majd leült
meg enni a hideg és íztelen hamburg ert, miközben azon tépelődött,
felhívja-e Sonját.
Aztán úg y döntött, inkább vár, és kidobta az ételmaradékot. Fog mosás
közben körbejárt a házban, és lekapcsolta a lámpákat, majd lefeküdt.
Eg ész teste sajg ott a fáradtság tól, úg y érezte, mintha eg y hete nem
aludt volna. Meg ig azg atta a párnáját, és lehunyta ólmos szemhéját.
Elaludni azonban nem sikerült.
Lelki szemei előtt az elmúlt napok eseményei pörög tek, oda-vissza.
Folyton az járt a fejében, miről beszélhetett a buszos nő olyan
felháborodottan a társával a Stureplanon a Gomba alatt, és mi lehet az
összefüg g és Grimås belső szervei és Fischer hiányzó szíve között. Már
ha volt összefüg g és.
Eg y óra múlva feladta, átment Matildához, fog ta a macival eg yütt,
átvitte a saját ág yába, és átölelte. Érezte teste meleg ét, és hallg atta
eg yenletes, mély léleg zetvételeit.
Háromig jutott a számolásban.
 57

A relé bekapcsolt, és a toronyban elhelyezett villanymotor beindult. A

forg ó mozg ást eg y lánc továbbította. A harang ok hamarosan leng eni és
kong ani kezdtek a Katarina temető felett. A hang háromszáz méter per
másodperces sebesség g el szág uldott vég ig az Östg ötag atanon, ahol
elérte Fabiant, aki éppen bezárta a kocsit eg y menő dizájneriroda előtt,
amelynek falát bekeretezett oklevelek díszítették.
Szombat volt, és bár még csak délután háromra járt, már kezdett
sötétedni. Fabiant délelőtt tízkor hívta Malin, elmondta, hog y sikerült
rávennie a pszichiátert, hog y eng edje ki Ossian Kremphet a helyszínre.
Öt órával később már meg volt minden papír és eng edély, ami g yorsnak
mondható, tekintve, hány embernek kellett aláírnia.
Fabian még is eg y kisebbfajta örökkévalóság nak érezte. A közel tízórás,
kiadós alvás jót tett neki. A g ondolat, amely a Shurg ard raktárban
kezdett körvonalazódni, az éjszaka folyamán konkrét elméletté nőtte ki
mag át. Szag ot fog ott, és ha kiviszik Ossian Kremphet a helyszínre,
remélhetőleg bebizonyosodik, hog y jó úton jár.
Még mindig nem szólt senkinek. Malin sem tudott semmit. Ami
ritkaság számba ment. De ezúttal nem volt elég eg y jó elmélet. A
leg halványabb kétség e sem maradhat, mielőtt beavat másokat. A
tévedés súlyos következményekkel járna.
De azért nem tétlenkedett. Amíg arra várt, hog y zöld utat kapjanak,
Monopolyt játszott Matildával és Theodorral. Ezenkívül felhívta Aziza
Thåströmöt, és meg g yőzte, hog y hag yja félbe a karácsonyi készülődést,
inkább folytassa Grimås belső szerveinek vizsg álatát. És ahog y Fabian
g yanította, eg y szerv hiányzott: a máj.
Lehet, hog y Ossian Kremph meg ette. A leg több állatnál a máj
ínyencség nek számít. Akkor miért ne lehetne az az embernél is? Lehet,
hog y Kremph összeütött valami pazar lakomát Grimås májából és
Fischer szívéből. Hacsak nem valami más vezérelte, mint a puszta éhség .
Ami az eg ész üg yet más meg világ ításba helyezné, és mindenki
eg yszeriben belátná, hog y még sokára tehetnek csak pontot a vég ére.
Intett Malinnak, aki éppen befordult a Bleking eg atan sarkán, és
elkeseredetten szabad parkolóhelyet keresett. Közben Tomas és Jarmo is
közeledtek a Katarina Bang ata irányából eg y-eg y húsos terekccsel a
kezükben, a kommandósok busza pedig már a kapu előtti konténernél
állt.
Nem kevés kommandóst vezényeltek ki. Hat, automata feg yverrel
felszerelt, g olyóálló mellényt és sisakot viselő férfit. Ketten meg álltak a
busz mellett kétoldalt, és a környéket pásztázták, majd újabb kettő szállt
ki és tűnt el villámg yorsan a romos házban.
Szívesebben vitték volna Kremphet a hög daleni Shurg ard raktárba, de
ott Stubbs még dolg ozott. Ha a parlament pihenőszobájába viszik, akkor
meg túl sok nemkívánatos fig yelmet vonnak mag ukra. Úg yhog y csak az
östg ötag atani romos lakás maradt, amelyet ez idáig sikerült titokban
tartani a nyilvánosság előtt. Persze itt nem találtak olyan nyomokat,
amely eg y emberi test feldarabolására utalt volna. Ahhoz azonban
kétség sem fért, hog y a nejlonnal bevont és a padlóhoz csavarozott
asztalt ezzel a céllal állították fel.
Most Ossian Kremphen volt a sor, akinek két kommandós seg ített
kiszállni a buszból. Mint eg y halálra ítélt fog olynak az amerikai Délen,
kezét-lábát meg bilincselték. A félméteres lánc csörg ött a jeg es aszfalton,
amikor a lehorg asztott fejű férfit a konténer mellett az állványzat alá
kísérték.
– Édes istenem, hog y tudnak eg yesek a városban élni? – mondta
Malin, és meg állt, hog y kifújja mag át. – Az Allhelg onakyrkantól
parkolót kerestem, mire vég re találtam…
Éles füttyszó szakította félbe: Tomas integ etett nekik, hog y menjenek.

Ossian Kremphet bevezették a szobába, ahol a lefóliázott asztal állt az

erős lámpa alatt. A férfi leszeg te a fejét, és remeg ő lábbal botorkált.
Néhány méter után a kommandósok eleng edték, és az ajtó mellé álltak.
 Kremph olyan pillantással nézett körül, mint aki életében először jár
itt. Nem nézett sem a túlsó falnál várakozó Fabianra, sem a sarokba
húzódó Tomasra, aki ellenőrizte, hog y a kamera mindent vesz-e. De
amikor tekintete Jarmóra esett, aki eg y szál alsónadrág ban játszotta az
asztalra szíjazott áldozat szerepét, meg változott az arckifejezése, és fejét
csóválva hátrálni kezdett az előszoba felé.
Két órát kaptak. Az ideszállítást és a biztonság i előkészületeket is
beleszámítva csupán eg y órájuk maradt. Ami alig ha elég arra, hog y
meg felelő hang ulatot teremtsenek az elfojtott, szég yenteljes emlékek
felszínre kerüléséhez.
Szerencsére Edelmannak sikerült lebeszélnie a pszichiátert arról, hog y
ő is eljöjjön, íg y leg alább eg yedül maradhattak a g yanúsítottal.
– Jó napot, Ossian! – Malin meg állította a hátráló férfit. – Felismeri a
helyet?
Kremph a fejét rázta, miközben le sem vette a szemét Jarmóról.
– De volt már itt, nem?
A férfi újból meg rázta a fejét.
– Nem tetszik ez. Eg yáltalán nem. Most már visszamehetünk?
– Még nem. De nemsokára. Előbb beszélg essünk kicsit. Jöjjön! – Malin
meg próbálta az asztalhoz csalni.
– Nem akarok. Nem itt. Menjünk innen!
– Nincsen semmi baj, Ossian. Csak körül kell néznie, hátha eszébe jut
valami, amit elfelejtett. Aztán visszameg yünk. Jó? Jöjjön! – Malin a kezét
nyújtotta.
Kremph több mint eg y percig felváltva bámulta Malin kinyújtott
karját és a nejlonnal bevont asztalon fekvő Jarmót, majd beadta a
derekát, és meg int elindult a szoba felé. Fabian észrevette, hog y eg yre
szag g atottabban és szabálytalanabbul léleg zik, ahog y az asztalhoz
közeledik. Amikor odaértek Jarmóhoz, aki teljesen mozdulatlanul
feküdt, és eg yenesen a plafonra meredt, úg y tűnt, Kremph mindjárt
összeomlik.
– Íg y kötözte le az áldozatait? – Malin az eg yik szíjra mutatott, amely
Jarmo nyakát rög zítette az asztallaphoz.
 – Én nem – felelte Kremph, miközben vég ig nézett Jarmo testén. – Én
csak rádiót akarok hallg atni.
– Akkor talán a másik Ossian volt az?
Kremph a fejét rázta.
– A teng eri időjárás-előrejelzést. Az nag yon jó. Nag yon.
– Fig yeljen, Ossian. Tudjuk, hog y mag a tette. Reng eteg bizonyítékunk
van a laborból, csak azt szeretnénk tudni, hog yan történt. Például, hog y
a csonkítás előtt vag y után távolította-e el a szemet.
– Mondom, hog y én nem! Semmit sem csináltam! – Eg yre hevesebben
rázta a fejét.
– Tudom, hog y nehéz. De próbálja meg …
– Csak azt tettem, amit mindig , semmi rosszat. Tudom. Senki sem
panaszkodott. Soha.
– Mármint nem panaszkodtak, amikor itt feküdtek leszíjazva?
– Csak a teng eri időjárás-előrejelzés. Mindig a teng eri időjárás-
előrejelzés – mondta Kremph, miközben még mindig Jarmót nézte. –
Minden reg g el. Csak ez. Semmi más. Csak a teng eri időjárás-előrejelzés
és a szúdoku. De a kórházban nincs rádió. Nem tudom, miért. De nincs.
Azt mondják, nem kaphatok – folytatta eg yre meg szállottabban. – Miért
nem? Mondják meg ! Miért nem válaszolnak?
Malin Fabianhoz fordult, aki intett neki, hog y folytassa, noha látta
társa szemében, hog y nem fűlik hozzá a fog a. Eg yáltalán nem akarta ő
vezetni ezt a kihallg atást, de a pszichiáter rag aszkodott hozzá.
– Hallják? Miért? – folytatta Kremph.
– Őszintén szólva nem tudom, Ossian. Azt szeretném, ha részletesen
elmesélné, hog yan…
– De akkor hog y hallg assam a teng eri időjárás-előrejelzést? Muszáj
meg hallg atnom, minden reg g el.
– Ossian! Elmondaná nekem, hog y…
– Meg a g yóg yszerek. Azokat is be kell vennem, és be is veszem.
Mindennap, reg g el, délben, este. A piros dobozban vannak. A piros
dobozban a fürdőszobaszekrényben, íg y nem felejtem el. Főleg a
kétórást. Akkor… Nem tudom… Akkor mindig annyi minden van, és az
idő… Az idő rohan, és hirtelen elfelejtem, de akkor még nem tudom. –
Mindkét kezével a nyakát vakarta.
– Persze, persze.
– Pedig nem szabad. Az nem jó. Nag yon rossz. Akkor minden rossz
lesz, és nem szabad rossznak lennie. Nem szabad rossznak lennie. –
Eg yre jobban hadart, a nyál kicsordult a szája sarkán. – Mindennek jónak
kell lennie. És ha nem, minden forog ni kezd, én elfáradok, aztán hirtelen
ott van, ott van az a zűrös fickó, pedig csak nekem… – Nyelt eg yet, és
tovább vakarózott, amíg ki nem sebesedett a bőre, és folyni nem kezdett
a vére. – …van kulcsom, és még is mindig ott van, és seg ít. Nem tudja,
hog y tudom, de tudom, aztán minden nehéz és sötét lesz, én meg
eltűnök. – Eg yre zavartabban rázta a fejét.
– Ossian… Próbáljon meg nyug odni, és koncentráljon a testre.
– Mindig bezárok, amikor bemeg yek. Ki is cseréltem a zárat. Zárni,
zárni, és akkor érzem, hog y zárva van. Mindig . Különben sosem lehet
teljesen biztos az ember…
– Ossian!
– Nem bírom. Olyan nehéz. Nag yon nehéz… – A férfi fejét fog va
leveg őért kapkodott. – Olyan fáradt. Olyan fáradt. Már nem bírom…
– Már nincs sok időnk, Ossian. Próbáljon…
– Pihennem kell, és… Csak kicsit becsukni a szemem. De nem meg y.
Amint becsukom a szemem, meg int ott vag yok… Meg int vissza… –
Elhallg atott, aztán összerog yott. Teljesen kifulladt és kimerült.
– Hol van meg int? Mondja el, Ossian, hol van…
Ekkor Kremph minden előzetes fig yelmeztetés nélkül felüvöltött, és
Malinra vetette mag át. Malin elveszítette az eg yensúlyát, és elesett.
Kétség beesetten kiabált, miközben rúg kapálva ig yekezett kiszabadulni a
férfi szorításából.
Fabian, Tomas és a két kommandós meg indult feléjük. Ám Kremph
ekkor hirtelen lehig g adt, Malin nyakába fúrta a fejét, és a fülébe súg ott
valamit. A kommandósok talpra ráng atták, és átvonszolták a másik
szobába.
Fabian felseg ítette a társát.
– Minden rendben?
 Malin bólintott, és a haját ig azg atta.
– Azt a rohadt, de meg ijedtem… Azt hittem, meg fog … – Nag y leveg őt
vett. – Hog y meg fog …
Sírva fakadt, mire Fabian átölelte.
– Cssss! Cssss! Már vég e van, Malin.
Malin bólintott, és ig yekezett normálisan léleg ezni.
– Mit súg ott? Mert súg ott valamit, nem? – kérdezte Fabian.
Malin elhúzódott tőle, a szemébe nézett, mintha azon törné a fejét,
mit válaszoljon.
– Azt kérdezte, mikor kap rádiót. – Malin arcán mosoly terült szét. –
Ez teljesen beteg ! Eg yetlen dolog ra bír g ondolni, a teng eri időjárás-
előrejelzésre. Édes istenem… Hog y nézek ki? Elkenődött a sminkem?
– Eg yáltalán nem.
– Visszaviszem a kapitányság ra – mondta Tomas, és a mag asba emelte
a kamerát. – Itt már úg ysem lesz semmi.
– Akkor volna kedves valaki eloldozni? – kérdezte Jarmo.
– Minek? Jó helyen vag y ott – felelte Tomas, és útnak indult.
– Hány éve dolg ozunk eg yütt, Fabbe? – Malin elővette a piperetükrét,
és belenézett.
Fabian vállat vont.
– Öt? Vag y hat?
– Hét és fél. Hét és fél éve több időt töltök veled, mint bárki mással. –
Előszedett eg y papír zsebkendőt, és meg törölg ette a szemét. – És most
öleltél meg először.
– Reméljük, többet nem fog meg történni.
Malin felnevetett, előkotort eg y szemceruzát, hog y meg ig azítsa a
sminkjét, de a tükörrel eg yütt elejtette, majd összeroskadt.
– Malin? Malin! – Fabian térdre vetette mag át, és meg próbálta
eszméletre téríteni. – Hallasz eng em, Malin?
Semmi reakció.
– Mi az isten történt? – kérdezte Jarmo.
– Nem tudom. Csak összeesett… – Fabian elhallg atott, amikor
meg látta, hog y Malin alatt eg y vértócsa terjed. – Hé! Hívná valaki a
mentőket?
 A két kommandós átrohant a szomszédos helyiség ből.
– Mi az istenre várnak? Hívják a mentőket, bassza meg ! Elvetél! És
Anderst… Fel kell hívnunk Anderst, a férjét!
Fabian előkotorta a telefonját, de annyira remeg ett a keze, hog y alig
bírta meg keresni Malinék otthoni számát.
– A mentők úton vannak – közölte az eg yik kommandós.
– Jó – mondta Fabian, miközben a kicseng ést hallg atta. – Vedd már
fel!
„Jó napot! A Rehnberg családot hívta. Most nem tudjuk felvenni,
kérem, hag yjon üzenetet a sípszó után!”
– Jó napot! Fabian Risk vag yok. Anders, jó volna, ha azonnal
visszahívnál, amint tudsz…
Fabiant éles hang szakította félbe. Először nem is tudta, mi lehet az,
pedig kristálytisztán hallotta. Mintha az ag ya annyira túlterhelődött
volna, hog y képtelen összekapcsolni a csörömpölést az összetörő üveg
képzetével. Rá akarta mondani az üzenetrög zítőre, mi történt, de erre
sem volt képes. Eg yszeriben azon kapta mag át, hog y fejvesztve rohan át
a másik szobába.
A helyiség üres volt. Amikor Fabian a betört ablakhoz lépett, hallotta,
ahog y a háta mög ött a két kommandós azon vitatkozik, ki volt felelős
Kremphért. Odakint újabb hóvihar tombolt, a pelyhek már eg y jó
darabon ellepték a padlót.
Már napok óta ott motoszkált benne a sejtés.
De az ag ya csak most fog ta fel.
Már biztosan tudta.
Ossian Kremph ártatlan volt.
 2. rész

2009. december 19–24.

Hegyeket tudnék megmozgatni. Számomra nincs lehetetlen. Ha kell, elkövetem a

legborzasztóbb tetteket is. Mindenre képes vagyok. És még annál is többre.
Mert szeretlek.
  

1998. június 14.

Nem tudom, ki vagy. Hol vagy. Hogy vagy-e még. De ez a levél neked szól. Neked,
és senki másnak.
Mindennap láttalak. Egy évvel ezelőtt. Az ellenőrző pont és a szögesdrót
túloldalán. Órákig ott ültél. Talán úton voltál valahová, talán csak azért jöttél,
hogy láss. Nem tudom. A táborban keringtek pletykák olyan palesztin nőkről, akik
titokban izraeli katonákkal találkozgatnak, így az is lehet, hogy az én kedvemért
jöttél. Ott álltam a sorompónál, és reménykedtem.
Tudtam, hogy a Náblusz-hegységből származó nőknél előfordul a kék szem, de
először nálad láttam. Te voltál a világon a legszebb. Eleinte nem is értettem, de a
szívem gyorsabban kezdett verni. Még most is gyorsabban ver, mintha képtelen
volna felfogni, hogy már késő. Mindjárt vége mindennek.
Folyton az utolsó estére gondolok. Emlékszel? Leszállt a sötét, és te a szokásosnál
tovább maradtál. Lejárt a szolgálatom, és arra gondoltam, most vagy soha.
Odasétáltam a kerítéshez, és láttam, hogy felém indulsz. Majdnem felkiáltottam
örömömben.
Ha tudtam volna, mi fog történni, hátat fordítottam volna neked. Rád
kiáltottam volna, hogy túl közel vagy a határhoz, kényszerítettelek volna, hogy
hátrálj. Nem álltam volna meg a kerítésnél, nem néztem volna a szemedbe. Akkor
nem jöttél volna olyan közel, nem érintetted volna a tenyeredet az enyémhez. A
szádat…
Nem bírom tovább… Túl nagy a vérveszteség…
Meddig álltunk ott szótlanul? Percekig vagy egy óráig? Annyi mindent akartam
mondani. Kérdezni. De nem mertem. Még a nevedet sem kérdeztem meg. Annyira
féltem, hogy tönkreteszem a pillanatot. Csak bekapcsoltam a rádiómat. Emlékszel?
Etta James szólt. A legjobb. A karomba csíptem, hogy nem álmodom-e. Olyan
erősen, hogy máig látszik a nyoma.
Nem tudom, ki vezetett el. Hogy ezért nem láttalak-e soha többé. Az apád vagy
valaki a faludból? Élsz még? Vagy álom volt az egész? Egy darabig azt hittem, el
fog múlni. De az emléked és a csípés nyoma megmaradt.
Nem múlt el, ezért éjszaka kilopakodtam a barakkból, és a kerítés felé indultam.
Csak remélni tudtam, hogy az Örökkévaló utat mutat nekem. Láttam, hogy valami
fehér kandikál ki a kabátod alól. Arra gondoltam, a pár kilométerre fekvő urifi
kórházban dolgozhatsz nővérként.
Csak a sikátorokig jutottam, amikor megszólaltak a szirénák, és a megafonba
üvöltő hangok felébresztettek mindenkit. Tudtam az éjszakai razziákról, de még
sosem vettem részt bennük. Csak akkor.
Azt hitték, közétek tartozom, ezért futásnak eredtem. Rohantam, ahogy a
lábam bírta, anélkül, hogy tudtam volna, hová tartok. Hallottam, ahogy
körbejárnak, megszégyenítenek embereket, példát statuálnak. Akkor jött a
robbanás. Üvegcserepek záporoztak rám, csengett a fülem. Eltévedtem az egyre
sűrűsödő, a szememet maró fehér füstfelhőben.
Fel kellett volna adnom, el kellett volna fogadnom, hogy lehetetlen. De képtelen
voltam beletörődni, hogy nem láthatlak. Hogy el kell szakadnunk egymástól.
Futottam tovább, de megbotlottam, és elestem.
A szemem úgy sajgott, mintha tűvel böködnék. Próbáltam felállni, de nem
tudtam. Hallottam, hogy közelednek a maró füstben. Felismertem a hangjukat. A
nevetést a gázmaszk mögött, előre örültek a közelgő mókának.
Próbáltam ellenállást tanúsítani, de képtelen voltam, hagytam, hogy karomnál
és lábamnál fogva végigvonszoljanak az aszfalton.
Olyan fáradt vagyok… Pihennem kell… Csak egy keveset… Nem tudom, mennyit
leszek még képes írni. Annyi mindent el kellene még mondanom. Fogytán az
erőm…
 58

A kezébe és alkarjába fúródott üveg szilánkok tanúsították, hog y Ossian

Kremph a bilincsével törte be az ablakot. Az állványzatot belepő havon
meg maradt vérnyomok pedig azt mutatták, hog yan mászott ki és
ug rott le. Nag yjából tizenöt métert zuhant. Biztos halál várt volna rá, ha
nem lett volna a hulladékkal teli konténer.
De Kremph íg y is azonnal meg halt. Beverte a tarkóját a konténer
szélébe, a koponya darabjai többméteres körben szóródtak szét. Edelman
szerint talán nem ez a leg kielég ítőbb lezárása eg y ilyen átfog ó
nyomozásnak, de mindenképpen valamiféle lezárás, tette hozzá g yorsan.
Fabian számára azonban Kremph halála sok minden volt, csak lezárás
nem. Még mindig túl sok meg válaszolandó kérdés és tisztázandó részlet
maradt.
Vég ig úg y tűnt, hog y a nyomozás jól halad. Új felfedezéseket tettek,
képeket készítettek, feljeg yzéseket írtak. Bizonyítékokat találtak,
felcímkézett tasakokba tették, és kateg orizálták őket. Mindenki dupla
műszakban dolg ozott, minden lehetőség et g órcső alá vettek.
Összefüg g éseket tártak fel, következtetéseket vontak le.
Minden összepasszolt. Az elítélt Ossian Kremph, aki disszociatív
személyiség zavarban szenvedett, tökéletes elkövetőnek tűnt. Kézjeg ye
volt, hog y eltávolítja az áldozatai szemét. Ráadásul bosszút akart állni
Carl-Eric Grimåson. Nyilvánvalóan hatalmas lyukak tátong tak az
emlékezetén, vag y csak nem volt hajlandó beszélni, de ez mindeg y is
volt.
A kollég ák eg yetértettek abban, hog y Ossian Kremph jelentette a
vezérfonalat, ő vezette el őket vég ül a meg oldáshoz, de Fabian képtelen
volt szabadulni az eg yre erősödő érzéstől, hog y ez íg y túl eg yszerű.
Hog y valójában sötétben tapog atóztak, és a leg halványabb sejtelmük
sem volt, mi folyik itt.
Csak most kezdte kapiskálni, miért.
A vezérfonal nem volt vezérfonal. Lehet, hog y annak nézett ki, de
valójában csak eg y kijelölt út volt. Eg y meg lehetősen bonyolult, jól
kieszelt terv, amely sokak szemében annyira lég ből kapottnak tűnt,
hog y az minden hihetőség határát átlépte. De a hihetőség nem eg yenlő
az ig azság g al.
Fabiannak meg g yőződése volt, hog y Ossian Kremph nem lett volna
képes meg tervezni és kivitelezni Adam Fischer elrablását és fog va
tartását. Még kevésbé Carl-Eric Grimås meg g yilkolását. Ellenben
félrevezetésnek tökéletesen alkalmas volt.
Amikor Ossian Kremph már nem homályosította el a látását, és a
nyomozás lezárult, Fabian vég re ig azából elkezdhetett dolg ozni, hog y
meg találja a valódi tettest.

Talált eg y szabad parkolóhelyet a Rival Hotel előtt a Mariatorg eten,

majd visszag yalog olt a sarki 7-Elevenbe. Már órákkal ezelőtt
besötétedett, és Fabian rájött, hog y nem is emlékszik, sütött-e aznap a
nap. Sosem szerette a stockholmi teleket, és évről évre rosszabbul
viselte. Mintha folyton sötétben járt volna, novembertől február vég éig ,
és miközben elhaladt a leg frissebb híreket világ g á kürtölő újság ok
címlapjai előtt, meg ismételte a fog adalmát, miszerint soha eg yetlen
méterrel sem költözik ennél még északabbra.
 
Meghalt a kannibál
Leugrott a negyedikről
 
Fabian szívesebben maradt volna bent a rendőrség en, hog y teljes
nyug alomban átnézze az összes beg yűjtött anyag ot, hátha most más
meg világ ításban lát mindent. A többiek már meg kezdték a hétvég i
pihenőjüket, még Edelman is hazament rög tön a sajtótájékoztató után,
vag yis békében dolg ozhatott volna. Az íróasztali lámpákat lekapcsolták,
az ajtókat bezárták, a beszélg etések elnémultak, a telefonok nem
csörög tek, a nyomtatók nem zakatoltak.
És csak ebben a totális nyug alomban tudott volna g ondolkodni.
De nem lehetett.
Olyan rosszul állt a szénája, hog y Sonja arra sem vette a fáradság ot,
hog y felveg ye a telefont, amikor felhívta, hog y elmondja neki, úton van
haza. Ezért meg rag adta az alkalmat, és vett két tejeskávét meg eg y
mandulás süteményt. Sonját semmi mással nem lehetett úg y
meg örvendeztetni, mint mandulás süteménnyel.
Fabian jobban szerette a marcipánosat. De szent esküvéssel fog adta,
hog y csökkenti a kalóriabevitelt, és ellenáll a kísértésnek, hog y betérjen
a Swedenborg sg atan sarkán álló cukrászdába. Nem volt kövér. Távolról
sem. Amióta az eszét tudta, hetvennég y kilót nyomott. De az utóbbi két
évben érzékelte a változást, a testsúlya felment hetvenhatra, majdnem
hetvenhétre. Ha íg y folytatja, nyug díjaskorára száz kiló lesz.
Úton a kocsi felé meg próbálta felhívni Malint, de nem járt sikerrel.
Ezért újra kollég ája otthoni számát tárcsázta.
– Jó estét, Fabian! – Anders Rehnberg vontatott hang ja
összetéveszthetetlen volt.
Fabian már többször találkozott Malin férjével, de sosem beszélg ettek.
Fabian próbálkozott. Ig yekezett a közelébe kerülni a vacsorákon és más
rendezvényeken, hátha sikerül közös nevezőt találniuk. De minden szó
rossz ízt hag yott a szájában. A hajuknál fog va előráncig ált beszédtémák
eg ymás után mondtak csődöt, és Fabiannak rendre hülyeség ek csúsztak
ki a száján, amelyeket másnapra keservesen meg bánt. Amikor Malinék
házavatót tartottak Enskedében, Fabian arról locsog ott, hog y Andersnek
nem kell ag g ódnia, mert Malin nem az esete.
Azóta nem beszéltek. Ezzel szemben Anders és Sonja remekül kijött
eg ymással, és sosem fog ytak ki a beszédtémából. Fabian eltűnődött
rajta, mi mindenről társalog hattak, és úton hazafelé a taxiban kis híján
rákérdezett. De aztán meg g ondolta mag át, és inkább meg kérte a sofőrt,
hog y hang osítsa fel a rádiót, épp David Sylvian Forbidden Colours című
számát adták.
 – Csak azt akartam kérdezni, hog y van Malin. – Próbált olyan
semleg es hang ot meg ütni, amilyet csak tudott.
– Hát jól, főleg ahhoz képest, milyen munkát vég ez.
Fabian erre inkább nem mondott semmit.
– Van még valami?
– Ig en, válthatnék vele néhány szót?
– Nem hiszem, hog y jó ötlet. Súlyos terhesség i toxémiája van, a
szülésig feküdnie kell, és kezelésre szorul. Ha tovább romlik a helyzet,
kénytelenek lesznek beindítani a szülést, pedig még két hónap hátravan.
– Jaj nekem! Nem tudtam, hog y ennyire súlyos.
– Nem? Az orvos szerint biztosan voltak jelei, hog y nincs jól, és ha
nem lett volna ekkora a nyomás rajta a munkahelyén, nem fajult volna
íg y el a helyzet.
– Nag yon sajnálom, Anders, és meg értem a felháborodásodat. De…
– Nyug alomra van szükség e, Fabian. Úg yhog y ne hívd, és ne látog asd
meg . Az lesz a leg jobb, ha távol tartod mag ad tőle, az ő érdekében. Jó?
– Jó. Csak add át neki üdvözletemet – mondta Fabian, de a vonal már
meg szakadt.
Amikor hazaért, Theodort a szobájában találta a számítóg épe előtt.
Matilda a kanapén ült, és Az oroszlánkirályt nézte, olyan hang erőn, hog y
Timon és Pumbaa Hakuna Matata című dalát az utcán is hallani lehetett.
– Szia, Matilda! Anyu nincs itthon? – kérdezte Fabian, de nem kapott
választ, ezért fog ta a távirányítót, és levette a hang ot.
– Ne! Íg y nem hallom, mit…
– Kérdeztem valamit, Matilda. Nem tudod…
Elhallg atott, amikor meg látta az erkélyen dohányzó lányt, aki a
füléhez szorította a telefonját. Fabian kinyitotta az erkélyajtót, és
észrevette, hog y az ő papucsát viseli, és a virág láda eg yik sarka már tele
van csikkekkel.
– Te biztosan Rebecka vag y.
A lány meg fordult.
– Le kell tennem – mondta a telefonba, majd összecsukta és túl szűk
farmerja zsebébe csúsztatta a készüléket. Aztán kezet nyújtott. – Jó
napot!
 – Azt hittem, a feleség em itthon van, de…
– Dolg ozik. Azt mondta, valami kiállításmeg nyitó lesz a két ünnep
között. – Elnyomta a csikket, és kivett a dobozból eg y új szálat. – Kér?
– Nem, és értékelném, ha mást is csinálnál a cig izésen kívül, amikor
itt vag y. Gondolom, a feleség em fizet.
– Nem nekem nincs időm a g yerekeimmel fog lalkozni.
– Ez ig az. De most már elmehetsz.
– Sonja azt mondta, lehet, hog y eg ész éjszakára maradnom kell, mert
nem tudta, mag a mikor jön haza.
– Ne félj, kifizetem az eg ész éjszakát. Csak menj – mondta Fabian, és
erőt kellett vennie mag án, hog y ne ráng assa be erővel a lányt az
erkélyről.
Ezer koronával szeg ényebben elővett eg y Post-it tömböt, és írni
kezdett.
 
Drága Sonja!
Megértem, hogy stresszes vagy. De időnként mindenkinek szüksége van egy kis
szünetre.
Fabian
 
A cetlit a tejeskávé poharára rag asztotta, és papírzacskóba tette a
mandulás süteménnyel meg a CD-vel eg yütt, amelyre tizenkilencszer
írta ki Prince I Would Die 4 U című számát. Minden eg yütt töltött évért
eg y szám. Erre táncoltak először, és ez lett a közös daluk.
Mintha teg nap történt volna. Tag ság i kártyát szerzett a Lido nevű
éjszakai klubba, amely eg y bezárt pornómoziban működött a
Hornsg atanon, és a vendég köre főként írókból, zenészekből és
színészekből állt.
Vég ig attól félt, hog y valaki rájön, ő se nem író, se nem zenész, vag y
ami még rosszabb: skånei. Ezért senkivel sem állt szóba, csak ácsorg ott a
táncparkett szélén eg y sörrel a kezében. Néhány óra elteltével rájött,
hog y ez íg y elég unalmas, ezért a ruhatárba ment a kabátjáért.
Amikor meg kapta a kabátot, a DJ feltette a Prince-számot, és Fabian
élete örökre meg változott. Visszafordult, és felmerészkedett a
táncparkettre. Pedig sosem táncolt. Képtelen volt a zene ritmusára
mozog ni. De nem számított, mert hirtelen csak őt látta. Talán vég ig ott
volt. Nem tudta, de g ondolkodás nélkül odafurakodott hozzá, és
elkezdett táncolni vele.
Sonja szerint ő szúrta ki Fabiant, de ez mindeg y is volt. Fabian révbe
ért, és a mai napig emlékszik rá, mennyire boldog volt, amikor Sonja
meg fog ta a kezét.
Két perc, ötvenkilenc másodperc.
Ennyi időre volt szükség ük, hog y rájöjjenek.
Hog y meg találták az ig azit.
Aztán a dal vég et ért.
A kérdés csak az, most mennyi időre lesz szükség ünk, g ondolta
Fabian, miközben lement a lépcsőn a várakozó taxihoz, és elküldte a
papírzacskót Sonja óvárosi műtermébe.
 59

Dunja álomtalan alvásból riadt fel. Első g ondolata az volt, hog y valaki
épp nejlont szorít az arcára, hog y meg fojtsa. Akármennyire ig yekezett
is léleg ezni, a leveg ő nem jött, amíg oldalra nem fordította a fejét.
Azt képzelte, otthon van, az ág yában, csak a paplan alá került a feje.
De a hálószobában nem szokott ilyen sötét lenni, habár tél volt, és
Carsten a citromsárg a füg g önyt sötétbarnára cserélte. Ráadásul minden
remeg ett és zötyög ött körülötte.
Eg y autóban volt. Csak íg y lehetett. De hog y került ide, miért fekszik
mag zatpózban, és miért nem tud mozog ni? Mi történt? Próbált
visszaemlékezni, de nem járt sikerrel. Mintha az utóbbi napok vag y
csupán órák üres lapokká váltak volna az életében, és arra várnának,
hog y meg töltse őket emlékekkel és élményekkel.
De amikor az emlékek rátörtek, és mindent bemocskoltak, akár eg y
trág yaszóró g ép, Dunja visszavág yott a jótékony bizonytalanság ba és
feledésbe. Csakhog y már késő volt. A meg erőszakolt és halálra kínzott
nők képei örökre beleég tek, soha többé nem szabadulhatott tőlük.
Ahog y az elhag yatott raktárépület látványától sem. Aztán minden
elsötétült.
Meg próbálta kinyújtóztatni sajg ó testét, de túl szűk volt a hely.
Meg rándult lába még mindig fájt, a másikat meg beverte valamibe.
Ráadásul minden irányból nyomást érzett, mintha ki akarnák szorítani
belőle a leveg őt.
Nem akarta feladni, erőt g yűjtött, hog y hanyatt forduljon, felemelje a
karját, és minél távolabb húzódjon attól a valamitől, ami a feje felett
zizeg ett. Néhány perc múlva vég re sikerült nag y leveg őt vennie.
Eszébe jutott a zseblámpa. Kihúzta a farmerzsebéből, és meg nyomta a
vég én lévő kis g ombot. A fény olyan g yeng e volt, hog y úg y tűnt,
bármelyik pillanatban kialudhat, de ahhoz elég világ os lett, hog y lássa,
jól tippelt, tényleg fekete szemeteszsákok vannak körülötte.
A szájába vette a zseblámpát, és mutatóujjával kiszakította a nejlont a
feje felett.
Először csak pár csepp hullt rá.
Aztán meg indult.
Eg yenesen az arcába.
Az orrfacsaró bűz elárasztotta, mintha veg yi feg yvert vetettek volna
be ellene. Felsikoltott, mire a sűrű folyadék eg yenesen tátott szájába
ömlött. Gyorsan becsukta a száját, és elfordította a fejét. Érezte, hog y a
kocsi fékez, és élesen elkanyarodik.
A fémes ízből rájött, hog y a folyadék vér. A rettenetes szag arról
árulkodott, hog y más testnedvekkel keveredett. Dunja öklendezni
kezdett. Hányni akart, de csak slejm jött fel. Kiköpte. Eszébe jutott,
amikor kamaszkorában kivették a manduláját, és a seb a torkában nem
akart beg yóg yulni. Annyi alvadt vért hányt, hog y mentővel vitték a
sürg ősség ire, ahol kiég ették a sebet.
Ennél rosszabb még nem történt vele.
Próbált meg nyug odni, noha érezte, ahog y a sűrű folyadék lecsorog a
nyakán, be a blúza alá, vég ig a bal mellén. Csak úg y tudta elfojtani a
pánikot, hog y másra g ondolt: amikor hazaér, első dolg a lesz, hog y beül
eg y kád forró vízbe, aztán meg kéri Carstent, hog y hozzon eg y pizzát a
Pizza Mirából, bár a férfi úg y vélte, az nag yon eg észség telen. De Dunja
pont ilyesmire vág yott. A tizenötös pizzára: paradicsom, sajt, hag yma,
spenót, krumpli és feta, nyakon öntve fokhag ymaszósszal.
Már ha valaha hazaér.
Amikor az utolsó cseppek is lecseppentek, Dunja belevilág ított a
szemeteszsákba a zseblámpával. Eg y halott szempár meredt az arcába.
De ez és a tátott száj nem lepte meg . Eddig úg y vélte, Katja Skov az, de
most látta, hog y Aksel Neuman.
Szóval itt volt. Feldarabolva és szemeteszsákokba csomag olva. Mint
Katja Skov, akivel vélhetően szintén osztozott a szűkös helyen. De Dunját
valamilyen oknál fog va meg kímélte a tettes. Vag y csak nem volt ideje,
és most olyan helyre tart, ahol nyug odt körülmények között folytathatja
a munkát? De várjunk csak… Meg álltak. A motor leállt, az autóajtó
kinyílt, majd becsapódott. Dunja látta lelki szemeivel, ahog y feltárul a
csomag tartó, és az elkövető kiráng atja. Biztos azért hag yta utoljára,
mert valami különleg es módszert eszelt ki számára, hog y a lehető
leg jobban kiélvezhesse a halálát.
Meg int meg próbálta kinyújtani a lábát, közben hallotta, hog y valamit
vég ig húznak a kocsi tetején. A lába meg tag adta az eng edelmesség et.
Odébb löködte az eg yik szemeteszsákot, amelyen feküdt. Mintha két láb
lett volna benne. Íg y már a feje fölé tudta nyújtani a karját, és elérte a
hátsó üléssor háttámláját. Felfelé tapog atózott, míg vég ül meg találta,
amit keresett. Amikor meg húzta a karikát, kattanás hallatszott, és a fal
eltűnt.
Vég re elhúzódhatott a szemeteszsákoktól, és átg ördülhetett a hátsó
ülésre. A lábát még mindig nem tudta mozg atni, de már kezdett
visszatérni belé a vér. Mintha szénsavas víz áramlott volna az ereiben. A
bal hátsó ajtóhoz húzta mag át, és meg próbálta kinyitni. Ez az eg yetlen
esélye. Ki kell jutnia a kocsiból, mielőtt a tettes visszaér. El kell
menekülnie. De akárhog y ráng atta a kilincset, az ajtó nem nyílt ki. Észre
sem vette, de úrrá lett rajta a csüg g edés, sikítozni kezdett, és ököllel
verte az ablakot, amíg teljesen ki nem merült. Aztán összeroskadt, és
elsírta mag át.
Amikor lecsillapodott, és újra kinyitotta a szemét, meg pillantotta az
anyósülés alól kilóg ó nyelet.
A balta. A g yilkos feg yver, amelyet Kjeld Richter és munkatársai nem
találtak meg .
Tudta, hog y nem kellene, és Richter mag ánkívül lesz dühében, még is
két kézzel meg rag adta a baltát, majd tiszta erőből az ablakba vág ta. A
balta visszapattant, mintha valaki visszafelé játszana le eg y filmet. Dunja
újra ütött. És újra. Tíz csapás után már látott eg y repedést, újabb tíz
csapás után pedig kitört az ablak. Vég ig húzta a balta élét az
ablakkereten, hog y eltávolítsa a szilánkokat, aztán kifurakodott. A feje
valami ponyvaféléhez ért, majd kizuhant a hideg földre.
El innen! Ezt hajtog atta mag ában. Akárhol is van, el kell tűnnie.
Amilyen g yorsan csak lehet, mielőtt a tettes visszatér. Kimászott a
ponyva alól, és hunyorg ott az éles fényben. Lába még mindig zsibbadt
volt, ezért kúszni kezdett a g öröng yös talajon, alkarja kisebesedett.
Alatta eg y nag y fehér nyíl volt, felette pedig sok-sok fénycső, amelyek
autók vég eláthatatlan sorát világ ították meg . Embert nem látott. Lehet,
hog y az elkövető csak úg y itt hag yta?
A lábában lassan kezdett beindulni a kering és, ezért óvatosan felállt,
és az ép lábára nehezedett. Térde remeg ett a meg erőltetéstől, minden
ízében reszketett. Nag yon fázott, nem volt rajta télikabát. Talán a
kocsiban maradt. Talán nem. Mindeg y volt. Nincs az az isten, hog y
visszaforduljon.
Átsántikált az autósor között. Eg y újabb sort talált. Aztán még eg yet.
Vég ül meg látta a hőn áhított táblát. Az üveg ajtók hang talanul
szétnyíltak, és mög öttük több fokkal meleg ebb volt. Talán fag ypont
felett. Lefelé és felfelé csig alépcső vezetett, de Dunja a liftekhez ment, és
meg nyomta a g ombot.
A leg távolabbi felvonó azonnal csiling elt, és bár Dunja olyan g yorsan
odament, ahog y csak telt tőle, a bezáruló ajtók oldalba vág ták.
Meg nyomta a zöld g ombot, és miközben arra várt, hog y a lift
elinduljon, belenézett a tükörbe. Amikor meg látta mag át, semmit sem
értett.
Eg yáltalán semmit.
 60

– Akkor mit csinálunk? – kérdezte Matilda, aki még mindig harag udott,
amiért Fabian meg állította Az oroszlánkirályt.
– Először bevásárolunk, aztán főzünk eg y finom ebédet. – Fabian
Theodorhoz fordult, aki a változatosság kedvéért hajlandó volt felállni a
számítóg épe elől és kijönni a szobájából.
– Édesség et is veszünk? Lég yszi… – nyafog ott Matilda.
Fabian az édesség tilalomra g ondolt, amelyet Sonja ősszel vezetett be,
mert nyug talanította Matilda testsúlya. Fabian nem osztotta az
ag g odalmait, és a nyári pluszkilóknak már nyomuk sem volt.
– Veszünk – mondta vég ül. – Csak ne szólj anyádnak.
– És karácsonyi mustot, mert már elfog yott.
– Jó. És arra g ondoltam, kikölcsönözhetnénk eg y olyan filmet, amit
még nem láttunk ezerszer. Jól hang zik, nem?
– Ig en! – kiáltotta Matilda, és tapsolni kezdett.
– Theo? Te mit mondasz?
Theodor vállat vont, és elnézett Fabian mellett.
– Ja, elég jól hang zik. De nem érek rá.
– Miért nem, ha szabad kérdeznem?
– Más dolg om van.
– Ig en? Mi más?
Theodor meg int meg vonta a vállát.
– Semmi különös. Csak találkozom pár haverral.
– Milyen haverral? – Fabian úg y érezte mag át, mintha meg akadt
volna nála a lemez.
– Nem ismered őket.
– És mit csináltok a haverokkal? – kérdezte Matilda karba tett kézzel.
– Ne játssz rendőrösdit, Matilda. Ez az én dolg om, és…
 – Csak kérdeztem.
– Rohadtul semmi közöd hozzá, vág od? – fortyant fel Theodor.
– Neki nem, de nekem ig en – mondta Fabian. – És ha úg ysem
akartatok mást, mint a városban csámborog ni, akár itt is maradhattok
velünk filmet nézni és chipsezni.
Theodor a szemét forg atta, és felkelt a kanapéról.
– Kurvára nem értetek semmit.
– Hog y beszélsz?
– Ahog y te és anya, amikor veszekedtek. – Theodor sarkon fordult, és
eltűnt a szobájában.
Fabian házhoz ment a pofonért, a fiának ig aza volt. Bár Sonjával
mindketten úg y g ondolták, halálos bűn a g yerekek előtt veszekedni,
meg tették, ráadásul eg yre durvább szavakat használtak közben.
– Szuper – mondta Matilda, mereven elmosolyodott, és dobolni
kezdett az asztalon.
Fabian nem tudta, hog y Matilda ironikus meg jeg yzése váltotta-e ki,
vag y úg y érezte, meg kell húznia a határokat, de elborította az ag yát a
lila köd, és eg yszeriben ott állt Theodor szobájában.
– Mit képzelsz te? Hog y merészelsz ilyen hang ot meg eng edni
mag adnak? Tudd, hog y ez íg y nem fog menni. A helyedben
visszavennék kicsit. Meg értetted?
– Ha te mondod… – vetette oda neki Theodor, aki már be is vackolt a
számítóg ép elé.
– Nem, nem ha én mondom! – Fabian odarobog ott, kitépte a dug ót a
konnektorból, mire a számítóg ép leállt.
– Mi a francot művelsz? Ezt nem teheted…
– De, képzeld, tehetem! Én vettem, és én fizetem a villanyszámlát is!
– Mi a lófasz…
– És most idehallg ass! Tizenhárom éves vag y, és akármilyen nehéz is,
ebben a házban mi mondjuk meg , mi leg yen, az anyád meg én! Még öt
hosszú évig ! És most azt mondom, hog y itthon maradsz ma este.
Meg értetted?
– Pont nem… – válaszolta Theodor, és a kábel után nyúlt.
 – Mi pont nem? Mi? Tudod, mi pont nem? Nézz rám, ha hozzád
beszélek! – Fabian eg ész testében reszketett a dühtől.
Theodor felsóhajtott, és a szemébe nézett.
– Pont nem fog sz itt ülni a számítóg ép előtt! Kijössz hozzám és
Matildához, és jól érezzük mag unkat ma este!
– Túl rövid az élet ehhez. Parancsolg athatsz, amennyit akarsz, de én
most lelépek. – Theodor felállt a székről.
– Rohadtul nem lépsz le! – ordította Fabian, és visszanyomta a fiút a
székre.
– Te kurvára meg kattantál!
– Mit mondtál?
– Azt, hog y… – Csak eddig jutott.
A pofon váratlanul csattant el, és leg alább annyira meg lepte Theodort,
mint Fabiant. Soha nem ütötte meg a g yerekeit, és soha nem is g ondolta
volna, hog y ilyesmire fog vetemedni. De most meg tette, és már nem
lehetett meg nem történtté tenni.
Theodor az arcához kapta a kezét, és a padlót nézte. Percekig nem
szólaltak meg . Fabiannak semmi sem jutott eszébe, amivel jóvátehetné a
történteket.
Kiskorában sokszor dühbe g urult, de arra nem emlékezett, hog y
felnőttként előfordult volna vele ilyen. Mostanáig . Képtelen volt
meg fékezni a vak dühöt, amely elöntötte. Ennyire kikészült volna?
Újabb percek teltek el néma csendben, majd Fabian leg ug g olt a fia elé.
– Ne harag udj, Theo… Ne harag udj… Csak olyan rohadt pipa lettem.
Tudom, hog y ez nem mentség , de… Hülye voltam. Meg bocsáthatatlan.
– Semmi baj… – mondta Theo leszeg ett tekintettel.
– De baj. Amit tettem, büntetendő, és ha akarsz, feljelenthetsz.
– Nyug i. Azt mondtam, semmi baj.
– Fig yelj… Mi lenne, ha mostantól tiszta lappal kezdenénk?
– Jó – bólintott Theo. – Itthon maradok.
– Remek – mondta Fabian, és belekapaszkodott a halvány
reménysug árba, hog y még sincs tönkretéve az estéjük.
Theodor felpillantott, és a szemébe nézett.
– De lég y szíves, menj ki a szobámból.
 – Persze, persze. – Fabian felállt, esetlenül meg simog atta Theo fejét,
és kiment.
 61

Benny Willumsen a koppenhág ai központi pályaudvaron szállt le a

vonatról, pedig mehetett volna még két meg állót a Nørreportig . De úg y
döntött, inkább g yorsvasúttal meg y tovább. A nő miatt, aki vele
szemben ült, és az Ekstra Bladetet lapozg atta. A Kastrup reptérnél szállt
fel, és bármikor kiszúrhatta, hog y Benny Willumsen arca díszeleg az
újság ja címlapján.
 
Körözés – Ezt az embert keresik Svédországban
 
A fénykép a pere alatt készült, és Benny Willumsen még emlékezett
rá, hog y a lehető leg barátság osabban és leg ártatlanabbul akart
mosolyog ni.
De sajnos a g yorsvasúton is sokan a Berlingske Tidendét, a Politikent
vag y az ing yenes Urbant lapozg atták.
 
Még mindig nem találják Katja Skov-t
A svéd rendőrség a legrosszabbtól tart
 
Szart sem tudnak ezek, g ondolta Benny Willumsen, amikor leszállt a
Vesterport állomásnál. Azt hiszik, tudnak valamit, de valójában kurvára
nem tudnak semmit. Meg fog ta a kalapját, hog y ne vig ye le a fejéről a
szél, aztán felsietett a lépcsőn, vég ig ment a Kampmannsg adén, majd
leug rott a befag yott Sankt Jørg en-tó jeg ére, hog y levág ja az utat.
Ig azából nem volt min csodálkoznia. Hog y a rendőrség azonosította
és körözteti, semmivel sem volt meg lepőbb, mint a tény, hog y a vonat,
amelyre Malmőben szállt fel, késett. A bűntettek és az ő eljárásmódja
közötti hasonlóság ok miatt csak idő kérdése volt, hog y fő g yanúsított
leg yen belőle. Annál meg lepőbb volt viszont, hog y még életben van.
Miután elkapták, teljesen meg volt g yőződve róla, hog y mindennek
vég e, ütött az órája. Úg y érezte, felkészült. Bizonyos mértékig rendben
is volt íg y. Az org azmus ért annyit, hog y meg haljon érte. De a halál
csak álom volt, és amikor felébredt az ebédlőasztalon, már nem volt
meg kötözve. A rendőrök viszont éppen fel akarták törni az ajtót, erre
ébredt.
Mintha felkészült volna erre a helyzetre, hideg fejjel leug rott az
asztalról, és a hóviharral dacolva meztelenül kiment az erkélyre,
átmászott a korláton, és beug rott az alsó szomszéd erkélyére.
Szerencséjére az erkélyajtó nem volt zárva, és az alvó pasas fel sem
ébredt rá, hog y elvett eg y alsót, zoknit, nadrág ot, nadrág tartót és eg y
rég i, meg sárg ult ing et.
Az előszobában, amelynek falait tányérok díszítették, talált cipőt,
kabátot és kalapot. Kiment a lépcsőházba, lesietett a lépcsőn, szemben a
kommandósok és civil ruhás rendőrök árjával, akik meg kérték, álljon
félre az útjukból.
És pontosan íg y is tett. Az első napokon folyamatos mozg ásban volt,
hog y ne keltsen feltűnést. Aztán amikor Limhamnban talált eg y partra
vontatott Maxi 95-ös hajót, amely nem volt bezárva, vég re lefeküdhetett
és pihenhetett eg yet a kabinban.
És akkor, valahol az álom és ébrenlét határán, meg értette, hog yan
füg g nek össze a dolg ok. Felismerte a tibberupi események és az ő két
évvel ezelőtti rydebäcki tette közötti meg döbbentő hasonlóság ot. Rájött,
miért van még életben. Hog y miért volt része abban az erotikus
kalandban odahaza.
Ebben a percben arra is ráeszmélt, hog y nincs esélye. Csak
eg yféleképpen vég ződhet. Mindig eltüntette a nyomait, és sosem
ismételte mag át. Bár valószínűtlen volt, még eg y bíróság i pert is
meg úszott.
És most vég e.
Körözték, a jelekből ítélve Svédország on és Dánián kívül is. Más szóval
semmi jelentőség e, meddig sikerül meg lapulnia. Csak idő kérdése, és az
a dán rendőrnő, aki az újság ok szerint a sarkában van, elkapja, és élete
vég éig lecsukatja. A labor bizonyítékait a világ összes védőüg yvédje
sem fog ja tudni meg cáfolni. De ő még nem volt kész rá, hog y rács mög é
kerüljön. Annyi kipróblandó ötlete volt még !
Elkeseredésében eg y g ondolat ütött szög et a fejébe, amelyből
eg ykettőre tervet kovácsolt. Már tudta, hog yan aranyozza be a rá váró,
hosszú börtönéveket. Az elképzelés olyan eg yszerű volt, hog y nevetnie
kellett rajta, miközben meg tette az utolsó métereket a jég en. Ahelyett,
hog y bujkálna, meg is keresheti a rendőrnőt.
Fellépett a rakpartra, vég ig sietett a Rosenørns Allén, és elhaladt a
Betlehem-templom mellett. Évek óta nem járt Nørrebróban, még is úg y
érezte, mintha csak teg nap lett volna itt utoljára, és g ond nélkül eltalált
a Blåg årdsg ade 4-es számú házhoz.
 62

Még csak fél óra ment le a Harry Potter és a Félvér Herceg című filmből, de
Fabian már képtelen volt odafig yelni, és eg yre nehezebben tudta nyitva
tartani a szemét. Még eg y kviddicsmeccs, és örökre elalszik. Ha rajta
múlt volna, inkább a Másnaposok című filmet kölcsönzik ki. Malin
szerint ennél viccesebb évek óta nem ment a mozikban, és Fabiannak
feltétlenül meg kell néznie Theodorral. De Matilda hajthatatlan volt, és
rag aszkodott a Harry Potterhez, pedig kétszer látta múlt nyáron.
Ennek ellenére jó estéjük volt, karaokéztak, és játszottak eg y
Monopolyt, amit másfél óra után Matilda meg nyert, mert sikerült
felépítenie két hotelt.
Sonja viszont nem jelentkezett, pedig már órák teltek el, amióta
Fabian elküldte neki a kávét és a süteményt. Nem akart fog lalkozni vele,
de nem tudta meg állni, hog y ne bosszankodjon. Persze
mindkettőjüknek túl sok dolg a volt. De Fabian ig yekezett kimutatni,
hog y törődik Sonjával. Ő is vehette volna a fáradság ot, hog y leg alább
eg y SMS-t küldjön.
– Meg yek, elmosog atok – mondta Fabian, és felkelt a kanapéról.
– Meg állítsam? – Matilda a távirányítóért nyúlt.
– Nem kell. Nézd csak tovább.
Úton a konyha felé Fabian meg állt Theodor bezárt ajtaja előtt.
Kopog tatásra emelte a kezét, de aztán meg g ondolta mag át. Minden tőle
telhetőt meg tett. Mindeg y, hányszor kér bocsánatot és szabadkozik,
semmi sem fog változni. A következő lépést Theodornak kell meg tennie,
de azt leszámítva, hog y velük evett, eg ész este ki sem dug ta az orrát a
szobájából. És ha Fabian jól ismerte a fiát, ez még el fog tartani eg y
darabig .
 Ezt a vonását az anyjától örökölte. Senki más nem használja olyan
fájdalmas hatékonyság g al a hallg atás feg yverét, mint Sonja. A makacs
szótlanság az évek alatt meg mérg ezte Fabian életét, és sokszor
bűntudatot keltett benne a veszekedések után, ezért aztán akkor is ő kért
bocsánatot, amikor Sonja hibázott.
Eg yszer Fabian meg makacsolta mag át, nem volt hajlandó eg yedül
viselni a felelősség et, és a saját feg yverét fordította Sonja ellen. Eg y
kéthetes, francia- és olaszország i autós utazás alatt csak annyit
beszéltek, amennyi feltétlenül szükség es volt. Néhány nap alatt a
hang ulat átrag adt a g yerekekre is, nyug talanok lettek, és veszekedtek.
Szótlan eg yetértésben szétváltak, mindketten fog ták az eg yik g yereket,
és mentek a mag uk útján. Fabian még soha nem érezte olyan rosszul
mag át a bőrében, mint akkor, pedig már arra sem emlékezett, min
kaptak össze.
Sóhajtott eg yet, hog y meg szabaduljon az emléktől. Elővette a
telefonját, és meg nézte, nem kereste-e valaki, vag y nem kapott-e SMS-t.
Aztán bement a konyhába, elindította a Broken Social Scenes eg yik
albumát, és nekilátott leszedni az asztalt. Fél évvel ezelőtt folyton ezt a
zenét hallg atta, mert a lejátszó nem volt hajlandó kiadni a CD-t.
Szerencsére a számok olyan változatosak voltak, hog y nem unta meg
őket.
A Hotel című dal alatt a telefonja rezeg ni kezdett. Vég re, g ondolta
Fabian, és meg nézte az üzenetet. Mag át is meg lepte, mekkora
csalódásként érte, hog y nem Sonja írt.
Most szálltam ki a kádból. Egy óra múlva kész vagyok. Nálad mi a pálya?
Találkozunk a Lydmarban… N.
Tényleg ! Meg íg érte Nivának, hog y meg hívja eg y italra ma este.
Teljesen kiment a fejéből. Vag y inkább elfojtotta. Bepötyög te a választ,
miszerint kénytelen itthon maradni, mert ő vig yáz a g yerekekre.
Kár. Vinni akartam neked egy kis ajándékot. Tetszene.
Két és fél órával később Theodor továbbra is a szobájában kuksolt,
Matilda az ág yában aludt, Sonja pedig még mindig nem adott életjelet.
Fabian eg y taxiban ült úton a Lydmar felé.
 63

Dunja Houg aard első g ondolata az volt, hog y ez nem ő. Másvalaki áll
ott, és bámul rá. Valaki, aki feltúrta a szekrényét, és felvette az ő ruháit.
A fekete farmerját és a bézs színű blúzát, amely valójában túl eleg áns
volt a hétköznapokra, még is ezt választotta, amikor elindult találkozni a
svéd kollég ákkal.
Rong yosra szakadt, és csurom vér lett.
Ahog y a nadrág ja is. A haja rag acsos tincsekbe tapadt össze.
De a leg különösebb az arca volt.
Bár rájött, hog y nem eg y másik nő bámul rá, hanem ő mag a, az arc
elbizonytalanította. A vér és a többi rászáradt testnedv még csak
hag yján. A horzsolások a homlokán sokkal rosszabbak voltak, a kék
foltokról és duzzanatokról már nem is beszélve.
Akármit csinált is Benny Willumsen, nem bánt vele kesztyűs kézzel.
A liftajtó kinyílt, Dunja elszakította tekintetét a tükörről, és kisántikált
az éjszakába. A jég hideg szél a csontjáig hatolt, szabályosan kilyug g atta
a testét. Taxik húztak el mellette sebesen, de meg sem próbálta
meg állítani őket. Ő sem venné fel saját mag át, ha látná, hog y íg y néz ki.
Miután harminc métert meg tett a keskeny, jeg es járdán, amelyet
szemlátomást nem g yalog lásra terveztek, robajra lett fig yelmes. Amikor
felnézett a csillag talan ég re, és meg látta a föld felé közeledő
fényszórókat, rájött, hog y a Kastrup reptérre jutott.
Benny Willumsen el akarja hag yni az ország ot? Ezért parkolta le itt a
kocsit? Dunja ezen töpreng ett, miközben felszállt a vezető nélküli
vonatra, üg yet sem vetve az útitársak ijedt pillantásaira. De Benny
Willumsent körözik, és hacsak nem változtatta el a külsejét, és nem
szerzett hamis útlevelet, nem jut át a biztonság i ellenőrzésen.
 A Nørreport állomáson feladta a fejtörést, és leszállt. A g ondolat, hog y
mindjárt hazaér, elég erőt adott neki: a lábfájással mit sem törődve
vég ig sietett a Fredriksborg g adén, majd átment a Dronning Louises
Brón. A kapuban meg nyomta a g ombot a kivilág ított táblán a saját és
Carsten neve mellett. De sem a kaputelefonban, sem a zár felől nem
hallott hang ot.
Ez jellemző volt Carstenre. Ha nem várt vendég et, nem fárasztotta
mag át azzal, hog y ajtót nyisson. Vag y betörő, vag y szórólapos,
mondog atta. De az is lehet, hog y valaki eg y sorozatg yilkos támadásának
esett áldozatul, elvesztette a kulcsát meg a telefonját, és menten
meg fag y.
Dunja újra próbálkozott, a vég telenség ig nyomta a g ombot, bár jól
tudta, ezzel nem hatja meg Carstent. Sőt, csak újabb érvet szolg áltat
neki, miért ne keljen fel ajtót nyitni. Miért eng edjek be valakit, aki az
ideg eimre akar menni? De hát ő az, Dunja! Carsten már leg alább eg y
napja nem látta, biztosan érdekli, hol lehet. Dunja hátrált néhány lépést,
és felnézett a lakásra. Sötét volt. Lehet, hog y Carsten nincs itthon? Ez
eg yre érdekesebb.
Visszament a kapuhoz, vég ig csöng ette a szomszédokat, majd
nemsokára beléphetett a meleg be. De nem tudott ennek örülni. Valami
nem stimmelt, ezért anélkül, hog y villanyt g yújtott volna, felosont a
harmadikra. Meg ig azította a jukkapálmát, mert olyan ferdén állt a
kaspójában, hog y majd felborult. Belesett a levélbedobón, és látta, hog y
az előszobában sötét van. Az ajtó azonban nem volt zárva, ami
ug yancsak meg lepte. Bement, és halkan becsukta mag a mög ött az ajtót.
A szomszédból halkan átszűrődő Madonna-számot leszámítva csend
volt. Az ajtó még sem volt bezárva. Dunja továbbra sem kapcsolta fel a
lámpákat, inkább tapog atózva ment a hálószoba felé.
Az ág y be volt vetve, az ág ytakaró olyan precízen ráterítve, ahog y
csak Carsten tudta. Normál esetben ez ideg esítette Dunját, mert Carsten
mindig bírálta az ő ág yazási technikáját, amit szerinte nem lehetett
ág yazásnak nevezni. De ezúttal meg nyug tató hatással volt rá. Ettől
valahog y érezte Carsten jelenlétét. Biztos van valami mag yarázat.
 Kiment a konyhába, ahol meg is találta a mag yarázatot eg y kézzel írt
cetli formájában.
 
Szia, szívem!
Próbáltalak hívni. Lekésem a gépet, ha nem indulok. Kedd este jövök.
Carsten
 
Ja, tényleg . Elment a stokcholmi szemináriumra, Dunja teljesen el is
felejtette. És persze hog y kereste, próbálta felhívni, csak aztán el kellett
indulnia, hog y ne késse le a g épet. Dunja a feledékenység én
bosszankodott, miközben felkapcsolta a lámpát, és meg mosta a kezét
meg az arcát meleg vízzel. Fürödnie kellene. De előbb eszik valamit,
mert menten elájul.
Sajnos Carsten rendet rakott a konyhában. Minden a helyén volt, a
konyhapult úg y rag yog ott, hog y az ember látta mag át benne. A
g yümölcsöstál a csepeg tetőn állt, a kenyereskosár üres volt. Szokás
szerint kidobálta a romlandó élelmiszereket, mert nem tudta, Dunja
mikor kerül elő. A hűtőt sem hag yta ki, csak narancslekvár, eg y évekkel
ezelőtt Malmőben vásárolt hering konzerv és tubusos kaviárkrém maradt
benne, amelyet Carsten az IKEA-ban vett, aztán nem volt hajlandó
meg enni.
Dunja inkább kihalászott néhány almát a kukából, és lemosta róluk a
kávézaccot meg az eg yéb szemetet. Minden harapást élvezett, és érezte,
hog y teste már azelőtt energ iát merít az édes léből, hog y az leérne a
g yomrába.
Kiment az előszobába, meg nyomta a villanykapcsolót, és belépett a
fürdőbe. De bent nem ég ett a lámpa. Kidug ta a kezét az ajtón, a kapcsoló
után tapog atózott, és újra meg nyomta, de semmi sem történt. Ezért
meg g yújtotta a g yertyákat, amelyek a kád peremén sorakoztak, aztán
meg nyitotta a vizet.
Eg y halomba dobálta a ruháit a padlón, ráült a vécére, és pisilés
közben a fájós lábát tanulmányozta, amely rendesen bedag adt. Aztán
bemászott a g őzölg ő kádba. A forró víz ég ette a bőrét. De kellemes
fájdalom volt. Dunja hátradőlt, és hag yta, hog y a meleg átjárja fag yott
testét.
Lehunyta a szemét, és már majdnem elbóbiskolt, amikor beléhasított a
g ondolat, és hirtelen felült. Miért nem g ondolt erre eddig ? Nemcsak
Carsten nem tudta, hol van, és mi történt vele, hanem senki más sem.
Kiszállt a kádból, mag ára tekert eg y törülközőt, majd csepeg ve átszaladt
az előszobán, be a nappaliba, eg yenesen a kanapé mellett álló
kisasztalhoz, amelyen a telefont tartották.
Az ablakból látta, ahog y eg y fiatal pár a barátaival vacsorázik a
szemben lévő házban. Mintha mag át és Carstent látta volna. Két ablakkal
lejjebb pénz cserélt g azdát, és kiosztották a kártyákat, a szomszédban
pedig buliztak, és színes italokat ittak. Mindenki biztonság ban érezte
mag át, és nem is sejtették, mi folyik életük védett kis burkán kívül.
Eg észen addig , amíg rájuk nem kerül a sor.
Dunja fog ta a telefont, és beütötte a tudakozó számát. Elsőként Sziklát
kell felhívnia. Aztán kénytelen lesz Sleiznerrel is beszélni, hog y küldje
ki Richtert a reptéri g arázsba. Carstent utolsóként tervezte felhívni. Vele
majd fürdés közben beszél.
De nem volt vonal. Többször meg nyomta a zöld g ombot, a telefon
süket maradt. Már beszéltek róla, hog y lemondják a vezetékes
előfizetést, és teljesen átállnak mobilra, vég leg es döntést azonban még
nem hoztak, ráadásul Carsten ig azából ellenezte a lépést.
Dunja akkor értette meg a helyzetet, amikor vég ig húzta a kezét a
telefonkábelen, és rájött, hog y elvág ták.
 64

A taxiban Blasieholmen felé Fabian ezerszer meg bánta a döntését. Az

óvárosban meg kérte a sofőrt, forduljon meg , és vig ye inkább Sonja
műterméhez. Amikor aztán vég ül kiszállt a kocsiból a szálloda
étterménél, és meg látta a bárszéken ücsörg ő Nivát, befordult a vécébe,
hideg vizet fröcskölt az arcába, és feltette mag ának a kérdést: mi az
istent művel voltaképpen?
Mielőtt kiment volna, még eg yszer meg nézte a telefonját, és
meg állapította, hog y Sonja még mindig hallg at. Úg y döntött, ad neki
eg y utolsó esélyt, és felhívta. Ha felveszi, Fabian taxit fog , és hazameg y.
Sonja azt mond, amit akar, csak veg ye fel!
Kicsöng ött, és Fabian látta a lelki szemeivel, ahog y a feleség e
meg nézi a kijelzőt, és a neve láttán kinyomja a hívást.
Sonja Risk hangpostája. Most nem tudom felvenni.
– Szia, én vag yok az – mondta Fabian, miközben két nag yhang ú férfi
lépett a vécébe, és állt a piszoárok elé. – Csak meg akartam kérdezni,
hog y állsz, és hog y ízlett-e a süti. Arra g ondoltam, kicsit talán
letehetnéd az ecsetet, és ihatnánk valamit. Találkozhatnánk a Mårten
Trotzig s Gränden, az nincs messze, ha még vissza akarsz menni a
műterembe. Szia…
Kinyomta a hívást, és rög tön meg is bánta. Meg int ő hunyászkodott
meg , pedig nem volt oka rá.
Niva még mindig a bárpultnál ült. Eg y fog piszkálóval kihalászta az
olajbog yót a száraz Martiniből, miközben a telefonját babrálta. Mindig is
jól nézett ki. Volt valami hosszú, vékony testében, rövid, már-már fiúsra
nyírt hajában, amitől a rendőrség folyosóin minden férfi utána és
minden kollég anő ellene fordult.
 Ha lehet, most még a szokásosnál is csinosabb volt. Száját sötétpirosra
festette, nyakában ezüstlánc lóg ott, rajta színes kövek, amelyek jól
mentek a karkötőjéhez. Szűk, rövid ruhát viselt, lábát keresztbe vetette.
Minden bizonnyal elkezdett edzeni. Válla és karja izmosabb volt, mint
ahog y Fabian emlékezett rá, testtartása pedig csaknem tökéletes.
Rezg ett a zsebében a telefon. Fabian meg nézte.
Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez…
Még eg yszer elolvasta az üzenetet, de még mindig nem értette.
Ismeretlen számról érkezett.
– Eg y Hendrick’s tonickal.
Fabian felnézett a kijelzőről. Eg y pincér állt előtte, kezében tálcával,
rajta eg y teli pohár.
– A hölg y küldi. – A pincér átnyújtotta az italt, és Niva felé biccentett,
aki odainteg etett Fabiannak.
Fabian nag y leveg őt vett, és odament a nőhöz.
– Nem voltam biztos benne, hog y eljössz.
– Én sem – felelte Fabian, és leült a szomszédos székre. – De ki tudna
ellenállni eg y beíg ért ajándéknak?
Niva eg y mosollyal válaszolt.
– Előbb a pia. – Felemelte a poharát, anélkül hog y levette volna a
tekintetét Fabianról. – A reményre, amelyet a kétség ek sem tudnak
kioltani.
Fabian is felemelte a poharát, és belekortyolt. Talán sosem ivott még
ilyen jót. Az ital szénsavas volt, a buborékok centikre pattog tak fel a
felszínről, enyhe citromillatot árasztottak, miközben a g in és a tonic
meg felelő arányú keveréke simog atta a szájpadlását. Annyira ízlett,
hog y kénytelen volt még eg y kortyot inni, mielőtt letette a jeg es
poharat a márványlapra.
– Hog y áll a nyomozás? – Niva lerakta a telefonját.
– Gondolom, hallottad, hog y elkaptuk a tettest, és meg halt.
– Vag yis lezártátok az üg yet.
Fabian fontolóra vette, meg ossza-e vele a véleményét, de aztán inkább
csak bólintott.
 – Niva… – A nő szemébe nézett. – Őszintén szólva nem tudom, mit
keresek itt. Milyen ajándékról beszéltél?
Niva felnevetett.
– Jellemző. Még mindig rosszul hazudsz. Pontosan tudod, miért vag y
itt. Azért félsz ennyire.
– Félek? Miért félnék?
– Ne eng em kérdezz – vont vállat Niva. – Nem én bujkálok a vécében,
és kérem meg a taxisofőrt, hog y forduljon vissza.
Fabian nem tudta, mit mondjon. Honnan tudja ezt a nő? De mielőtt
meg kérdezhette volna, Niva előrehajolt, és meg csókolta. Fabian nem
akarta. Vag yis de, akarta. És még sem. Akárhog y is, képtelen volt
ellenállni az arcát ciróg ató finom leheletnek. A lág y ajkaknak, a g in- és
vermutízű nyelvnek.
A test meleg ének.
Nem is emlékezett rá, mikor voltak ilyen közel eg ymáshoz Sonjával
utoljára. Vag y mikor csókolták meg eg ymást. Elhesseg ette a
g ondolatokat. Hag yta, hog y a teste döntsön, és kétség sem fért hozzá, a
teste folytatni akarta, tovább akart menni, amilyen messzire csak
lehetett. Átlépett eg y határt, és akármennyire nemet akart is mondani,
már nem volt rá képes.
A nő lábára tette a kezét, érezte a tenyerébe sug árzó meleg et,
amelytől g yorsabban kezdett áramolni a vére, és rég óta alvó testrészei
keltek életre. Sosem érintett még ilyen rug anyos combot. Feljebb
csúsztatta a kezét. Hallotta, ahog y a nő léleg zése elmélyül, és mintha
még eg yértelműbbé kívánná tenni a helyzetet, kissé széttárta a lábát.
Fabian belement a játékba, és benyúlt a ruhája alá.
– Ki kellene vennünk eg y szobát – suttog ta Niva fülébe. – Ha van üres.
A szavak csak úg y kicsúsztak a száján, nem tehetett róla.
– Van. – A nő felhajtotta az italát, majd odabiccentett a pultosnak,
hog y kér még eg yet. – De előbb meg nézhetnéd, ki az.
Fabian nem értette, ezért Niva a saját mobiljára mutatott.
– Lehet, hog y fontos.
– Lehet, hog y már lefeküdtem, és mélyen alszom.
– Lehet.
 Niva kihúzta Fabian zakójának belső zsebéből a rezg ő telefont, és
nehezen értelmezhető mosollyal nézett a kijelzőre.
– Ki az? – nyúlt a készülék után Fabian.
– Te már lefeküdtél, és mélyen alszol, nem?
Niva a mag asba emelte a telefont, hog y Fabian ne érje el, és csak akkor
adta vissza, amikor a rezg és abbamaradt. Aztán beleivott a Martinibe,
amelyet a pultos letett elé.
Malin Rehnberg hívta, aki minden bizonnyal hallotta a híreket
Kremph öng yilkosság áról. Fabian ebből leg alább annyit meg tudott,
hog y Malin elég jól van a tévézéshez, miközben meg fig yelés alatt
tartják a Södersjukhusetben.
– Gyere – mondta Niva, és Fabian sliccére csúsztatta a kezét.
Fabian letette a telefont, és folytatták a csókolózást. De képtelen volt
szabadulni a g ondolattól, hog y fel kellene hívnia Malint, hog y
beszámoljon neki a g yanújáról, miszerint Kremph ártatlan volt. Annak
ellenére, hog y meg íg érte kollég ája férjének, távol tartja mag át tőle.
Ezért amikor a telefon újra rezeg ni kezdett, Fabian felvette.
– Pont most láttam, hog y hívtál, és én is…
– Mi? Nem hívtalak.
Fabian leg nag yobb meg lepetésére, nem Malin hang ja válaszolt a
vonal túlsó vég éről, hanem Sonjáé. Lelki szemei előtt meg jelent, ahog y
elveszíti uralmát a házasság a felett, mintha az eg y autó lenne az
autópályán, amely épp áttöri a szalag korlátot, és csak remélni lehet,
hog y az utasok túlélik.
– Bocs, biztosan elaludtam, és álmodtam.
Niva a szemét forg atta, és az italának szentelte a fig yelmét.
– Jaj, nem akartalak felkelteni. Csak most hallg attam le az üzenetedet,
és meg akartam köszönni a kávét meg a sütit.
– Nincs mit. Remélem, ízlett.
– Tökéletes volt. Pont erre volt szükség em, utána nag yon jól
haladtam.
– Remek. – Fabian összenézett Nivával. – De akkor… Nem is
zavarnálak…
 – Nem zavarsz. Kell eg y kis szünet, és arra g ondoltam, ha még áll a
meg hívásod, hát leg yen.
– Az nag yon jó lenne. De nem is tudom. – Fabian lázasan
g ondolkodott, hog yan folytassa. – Abban bíztam, hog y Matilda elalszik,
de többször fenn volt, és elég g é… hog y is mondjam… ag g ódik.
Nivára nézett, aki a szája elé tette a kezét, és tüntetően ásítást mímelt.
– De miért ag g ódik?
– Miattunk. Hog y szétmeg yünk. Úg y tűnik, másra sem tud g ondolni.
– Hazamenjek?
– Nem, nem kell. Te csak dolg ozz, ezt majd én meg oldom.
– Eg yébként ezen már én is g ondolkodtam. Nem kellene a g yerekek
előtt veszekednünk.
– Eg yáltalán nem kellene veszekednünk.
A vonal túlsó vég éről sóhaj hallatszott.
– Beszélhetek vele?
– Ööö… Tessék?
– Matildával. Adnád?
– Éppen most aludt el, drág ám.
– Jó, de hívj fel, ha felébred.
– Persze. – Meg int Nivára nézett, aki meg kocog tatta a karóráját, és
széttárta a karját. – Akkor reméljük, hog y az ihlet kitart. Találkozunk, ha
hazajössz.
Fabian befejezte a beszélg etést, és ivott eg y jókora kortyot. De az
italnak ezúttal pont olyan nyomorúság os íze volt, mint ahog y ő érezte
mag át.
Niva a szemébe nézett. Fabian szeretett volna mag yarázattal szolg álni
neki, el akarta mondani, mennyire össze van zavarodva, de a nő
meg előzte.
– Semmi baj, Fabian. Tudok várni.
– Várni? Mire?
Niva arcán mosoly terült szét. A hajába túrt.
– Niva, ha arra vársz, hog y te és én…
A nő lepisszeg te, és a szájára tette az ujját.
 – Még mindig idealista vag y. Ez szép dolog , már majdnem aranyos.
De túl naiv. De mindeg y is. Betartottad az íg éretedet, meg hívtál eg y
italra, úg yhog y én is betartom az enyémet.
Fabian nem értette, miről beszél.
– Ezért jöttél ide, nem? Elfelejtetted? Ajándékot íg értem neked, és
meg is találod a telefonodon. – Niva leszállt a bárszékről, ujját meg int
Fabian szájára tette. – Csak akkor hívj, ha készen állsz.
 65

A felismeréstől Dunját elöntötte a hideg veríték. Lába kis híján

összerog yott alatta, miközben teste pattanásig feszült. Gyomra
felfordult, és érezte, hog y az imént meg evett alma darabkái elindulnak
felfelé. Szeretett volna elfutni és elbújni a takaró alatt.
Kétség sem fért hozzá, hog y járt itt valaki, és elvág ta a telefonkábelt,
ami azt is meg mag yarázza, miért volt nyitva a bejárati ajtó. Hát persze!
A ferdén álló jukkapálma és a cserép alá rejtett pótkulcs! De ki lehetett
az? És főleg miért? Benny Willumsen nem lehet a sarkában, ő
leszámolhatott volna vele Kävling ében.
Aztán eszébe jutott az elromlott fürdőszobai lámpa és a
zuhanyfüg g öny. Látta, de nem tulajdonított neki jelentőség et. Másra
sem tudott g ondolni, csak hog y belemerüljön a g őzölg ő kádba. De a
füg g öny be volt húzva. Ez önmag ában még nem lett volna érdekes, ha
Carsten nem papolt volna folyton arról, hog y a füg g önyt zuhanyzás
után félig ki kell húzni, mert a csempe íg y hamarabb meg szárad, és
nem penészedik be.
Letette a telefont, meg ig azította mag án a törülközőt, és elindult az
előszoba felé. Óvatosan lépdelt, hog y ne reccsenjen meg alatta az öreg
fapadló. A konyhában levette a húsbárdot a mág neses késtartóról, majd
visszament az előszobába, és meg állt a fürdő előtt.
Habozott. Talán inkább el kellene hag ynia a lakást, be kellene
csöng etnie a szomszédokhoz, hog y kölcsönkérjen eg y telefont. De
anyaszült meztelen volt, és ha jobban beleg ondolt, eg yetlen hang ot sem
hallott a lakásban, amióta hazajött. Ha rejtőzött valaki a füg g öny
mög ött, már fél órája lett volna rá, hog y lecsapjon. Akárki bujkált is ott,
már biztosan bottal ütheti a nyomát.
 Bement a fürdőbe, a behúzott füg g önyhöz lépett, és érezte, ahog y
vérét elárasztja az adrenalin. Eg yik kezébe fog ta a bárdot, vett eg y nag y
leveg őt, majd a másik kezével elrántotta a füg g önyt.
A zuhany üres volt, és minden úg y nézett ki, mint máskor,
leszámítva, hog y a borotvája a földön hevert. Lehajolt érte, miközben
azon tűnődött, mikor cserélt benne utoljára peng ét. Elejtette a borotvát,
aztán a bárdot is, amely néhány milliméter híján eltalálta a bal
nag ylábujját. A nyakára kötél feszült, és elzárta az oxig én útját.
Leg kevésbé sem lepte meg . Már látta mag a előtt a helyzetet,
átg ondolta, minden lehetség es szög ből szemüg yre vette. Persze arra
nem számított, hog y pont most fog bekövetkezni. Inkább az volt a
különös, hog y eddig még nem került életveszélybe. De már akkor
tisztában volt vele, hog y komoly dolog is történhet a rendőri
pályafutása során, amikor beadta a jelentkezését a főiskolára.
Elg ondolkodott rajta, hog yan fog reag álni. Mi minden fog átfutni a
fején, és milyen érzés lesz.
De ami most történt, az a közelében sem volt annak, amit elképzelt.
Érdekes módon sem ijedt, sem ideg es nem volt, és bár a halál torkában
állt, nem is g ondolt rá. Az sem lepte meg , hog y eg y ideg en tartózkodik
az otthonában. Még mindig fog alma sem volt, ki lehet az, de az ig azat
meg vallva nem is érdekelte. Leg alábbis ebben a percben nem. Most csak
eg yetlen dolog járt a fejében: életben kell maradnia.
Ha törik, ha szakad, életben kell maradnia.
A húsbárdot önként dobta el. A döntés villámg yorsan született meg .
Különben nem tudta volna eg y-eg y ujját a kötél alá dug ni mindkét
oldalon. Íg y nyert néhány másodpercet, mert meg akadályozhatta, hog y
a kötél azonnal a nyakába vág jon. De leveg őt nem kapott.
Meg rántották, és Dunja hanyatt esett. Nem zuhant a kövezetre, lóg ott
a kötélen. Próbálta meg nézni a támadóját, de nem járt sikerrel, mert a
leveg őbe emelték, majd újra leeng edték.
Bele a kádba, a még mindig meleg vízbe.
Hallotta a szívverését. Ahog y szíve eg yre elkeseredettebben pumpálta
az oxig énben szeg ény vért a testébe. A vízen át Dunja elmosódott
árnyként látta támadója fejét, de rug dalózó lába nem érte el. A g yertyák
eg ymás után pottyantak a vízbe, és aludtak ki.
Úg y érezte, nem bírja tovább. Ha nem kap sürg ősen leveg őt,
mindennek vég e. Mellkasa eg yre kevésbé fájt, tüdeje már nem kiáltott
oxig énért, lába nem eng edelmeskedett akaratának. Ráng atózva a vízbe
süllyedt.
Mintha a teste feladta volna.
Eg ymás után állnak le az életfunkciók.
Mindjárt a karja is felmondja a szolg álatot.
A döntés, hog y kihúzza az ujját a kötél alól, ug yanolyan ösztönösen
született, mint ahog y eldobta a húsbárdot. A kötél a nyakába vág ott. De
ha nem próbálja meg , esélye sem lesz. Íg y azonban felkaphatta az eg yik
pislákoló g yertyát, és az elmosódott árny felé lendíthette. Az ereje
vég én járt, és nag y volt a valószínűség e, hog y elejti. De nem ejtette el.
Látta, ahog y az árny tüzet fog , és a láng ok erőre kapnak. A kötél
szorítása enyhült a nyakán. Dunja felült, kiemelte fejét a vízből. A láng ok
felé nézett, amelyek az eg ész fürdőt berag yog ták.
Meg töltötte a tüdejét leveg ővel, köhög ött, majd vett még pár g yors
léleg zetet. Ekkor hasított belé a tudat, hog y Benny Willumsent g yújtotta
fel. Semmit sem értett. Kikászálódott a kádból, amilyen g yorsan csak
tudott, majd kimászott a fürdőből, minél távolabb az ordító férfitól.
Ki kellett jutnia a lakásból. Mindenképpen ki kellett jutnia. De a
biztonság i rács zárva volt. A rács több mint tízezer koronába került, és
Carsten szerint fontosabb volt, mint a last minute rodoszi út, amelyre
Dunja annyira vág yott.
Az előszobából látta, hog y Benny Willumsen előrehajol, és a kádba
dug ja a fejét. Dunjának csak vissza kellett volna lopakodnia, hog y fog ja a
zuhanyzóban heverő húsbárdot, és tiszta erőből a hátába vág ja. De nem
bírt mozdulni. Mintha még mindig meg bénította volna az oxig énhiány.
Vag y az értetlenség : hog y kerülhetett ide Benny Willumsen?
Akkor sem tett semmit, amikor a férfi teljes életnag yság ban kihúzta
mag át, felé fordult, és meg érintette ég ett haját. A bénultság csak akkor
múlt el, amikor Willumsen tett eg y g yors lépést a zuhanyzó felé, és
felkapta a húsbárdot. Dunja kihúzta a kulcsot a zárból, bevág ta a
fürdőszobaajtót, és kívülről bezárta. A bárd úg y hasított az ajtó fájába,
mintha az papírmaséból lett volna. Dunja a nappaliba menekült, és
elkezdte fel-le kapcsolg atni a lámpát.
Fel-le, fel-le.
Újra és újra, hátha meg látja valaki a szemben álló házból.
Az előszobából behallatszó hang ok alapján a fürdőajtó vesztésre állt a
bárddal szemben.
Fel-le, fel-le.
Ig en! A barátokkal vacsorázó pár vég re reag ált. Dunja vadul
hadonászott, de csak nevetést és integ etést kapott válaszul. Az
előszobából hang os puffanást hallott, ahog y az ajtó meg adta mag át.
Anélkül, hog y tudta volna, miért, Dunja felborította a cserépben álló
majomfát, amely hónapokat kibírt víz és fény nélkül, és sarkig tárta
felette az ablakot.
A szobát elárasztotta a hideg leveg ő, amitől Dunja libabőrös lett.
Meg rag adta a telefont, és az ajtót nyitva hag yva beiszkolt a hálóba.
Bezárkózott a g ardróbszobába.
Odabent a sötétben, a ruhák között olyan mag asra emelte ép lábát,
amilyen mag asra csak tudta, és belelépett az ajtóra rög zített cipőtartó
eg yik rekeszébe. Leg nag yobb meg lepetésére elbírta. Felmászott, és
összekuporodott a molyette, elfeledett ruhadarabok és félbehag yott
kötött holmik stósza előtt, amelyeket már sosem fog befejezni.
Hallotta, ahog y Willumsen belép a nappaliba, és abban reménykedett,
hog y a felborított cserepes növény és a huzatban be-becsapódó ablak
elég sokáig leköti. Meg nyomta a telefon zöld g ombját, a füléhez
szorította a készüléket, és bízott a csodában. A csend vég telennek tűnt,
de aztán meg tört. Recseg ő-ropog ó zajok kísérte élő vonalat kapott. De
vonal volt. Reményeinek meg felelően a szomszédoknak még meg volt a
bázisállomásuk a hálószobában.
Beütötte az eg yik számot a kettő közül, amelyeket fejből tudott, és
elég volt annyit hallania, hog y „Üdvözlöm…”, a többit mag ától is tudta:
„…Carsten Røhmert hívta. Sajnos most nem tudom felvenni.” Biztosan
vacsorázni ment vag y ilyesmi. Még is mire számított? Általában nem
zavarta, ha Carsten nem vette fel a telefont. De most sírhatnékja támadt,
amikor suttog va meg kérte a férfit, értesítse a kollég áit, hog y amint
lehet, jöjjenek ki a lakásukra.
A másik számot azért tudta kívülről, mert olyan eg yszerű volt.
Mellesleg Jan Hesk száma volt. Miközben beütötte, hallotta, hog y
Willumsen elindult a hálószoba felé.
– Ig en? Itt Jan Hesk.
– Szia, Jan! Én vag yok az – suttog ta Dunja olyan halkan, amilyen
halkan csak tudta.
– Halló! Tessék?
– Én vag yok az, Jan. Dunja. Nem beszélhetek hang osabban…
– Dunja, te vag y az?
– Ig en, fig yelj! Seg ítség re van szükség em – mondta, miközben
hallotta, hog y Willumsen vég ig húzza a húsbárdot a falon közvetlenül
mellette.
– Rohadt rosszul hallak.
– Seg ítened kell, Jan.
– Mi? Nem hallak. Kurvára recseg .
– Seg ítened kell! Most rög tön!
– Seg íteni? Seg ítség re van szükség ed?
– Ig en, Benny Willumsen itt van a lakásunkban…
– Halló? Eg y szót sem hallok. Te hallasz?
– Ig en, itt vag yok.
– Hát csak annyit mondhatok, leg közelebb jobban meg g ondolhatnád,
hog y hátba támadj-e.
– Ne, Jan, várj…
Többet nem tudott mondani, mert a vonal túlsó vég éről kattanás
hallatszott. Benyomta a zöld g ombot, hog y visszahívja a férfit, de már
nem volt rá ideje, mert az ajtó beszakadt. Visszafojtotta a léleg zetét, és
ig yekezett rábírni a szívét, hog y halkabban dobog jon. Nem tudta, hog y
Willumsen látta, vag y hallotta-e. De ő tisztán hallotta támadója
léleg zését, és érezte az ég ett haj maró szag át. A másodpercek
vánszorog tak, majd a férfi becsukta az ajtót, és Dunja vég re
felléleg ezhetett.
 Azaz felléleg ezhetett volna, ha nem csörren meg a kezében a telefon.
Csak három istenverte csörg és után sikerült elnémítania. De az ajtó már
kettő után kivág ódott.
– Mindjárt g ondoltam – hallotta Dunja a férfi hang ját, miközben
próbált elhúzódni a kéz elől, amely vég ig tapog atta a polcot.
De nem volt menekvés, a kéz meg rag adta Dunja bokáját.
A lába mindig is erős volt. Évekig biciklizett, ha esett, ha fújt, és
mindig leg yőzte az osztálytársait versenyfutásban. De rug dalózása most
pont olyan hiábavaló volt, mint a seg élykiáltásai, mert a férfi lerántotta
a polcról, és a vállára vetette, akár eg y elejtett vadat, amelyet meg
fog nak nyúzni és fel fog nak darabolni. Próbált meg kapaszkodni
valamiben, de keze csak ruhákat és félbehag yott kötéseket talált.
Ig yekezett kiszabadulni, ütötte és harapta a férfi hátát, de Willumsen
satukézzel fog ta, minden erőlködés nélkül. Az ablakhoz ment, és
behúzta a füg g önyt. Dunja csak most látta, hog y a férfi meztelen, és a
bőre alatt meg feszülő és elernyedő izmaiból ítélve, neki szemernyi
esélye sincs. Azt tesz vele, amit csak akar.
– Úg y terveztem, hog y nem nyújtom el a szenvedését – mondta
Willumsen, és az ág y felé indult.
Dunja még sosem ölt embert. Mindig ezt tekintette az utolsó
lehetőség nek, már ha arra kerül a sor. De amióta az eszét tudta, úg y
vélte, mindig van másik út. A feg yverek és erőszak helyett mindig lehet
a párbeszédet választani.
Most azonban más véleményen volt.

Benny Willumsen, mielőtt elérte volna az ág yat, meg ing ott, és elejtette
a húsbárdot, mintha elveszítette volna az eg yensúlyát. Próbált lépni
még eg yet, de meg kellett torpannia, hog y ne vág ódjon el.
Ekkor látta meg , hog y a bal melléből kiáll valami. Fog alma sem volt,
mi lehet az, de minden bizonnyal átszúrta a tüdejét és a még mindig
dobog ó szívét. Ezt tisztán érezte. Aztán az a valami eltűnt, és ömleni
kezdett a vér. Patakokban folyt le kidolg ozott izmain.
Dunja nem tudta, jó helyen találta-e el, ezért meg forg atta benne a
kötőtűt, hog y a lehető leg nag yobb sérülést okozza. A férfi még mindig
állt, de eg y szót sem szólt, és az is kérdés volt, tudja-e eg yáltalán, mi
történt. Csak akkor rog yott össze, amikor Dunja tiszta erőből a bordák
közé szúrta a kötőtűt a g erinc másik oldalán is.
– Miért? – Dunja a férfi szemébe nézett. – Miért nem vég zett velem
Kävling ében, hiszen meg tehette volna?
Nem kapott választ.
De a halál pillanatát meg előző kérdő tekintet mag áért beszélt.
Nem Willumsen kapta el Kävling ében.
 66

– A Söderleden vag y a Skeppsbron? – A taxisofőr próbált a szemébe

nézni a visszapillantó tükörben.
– Skeppsbron – felelte Fabian a hátsó ülésről, miközben a telefonját
nézte.
Valahol ott kellett lennie az úg ynevezett ajándéknak. Niva ennél
többet nem volt hajlandó elárulni.
– De az tovább fog tartani, csak mondom.
– Nem sietek – válaszolta Fabian fel sem emelve pillantását a
kijelzőről.
– Szóval mag a az a fajta, aki elvből nem meg y a Söderledenen.
Eg yetértek, ronda, fel kéne robbantani. Már ha lenne rá pénz. És ha hiszi,
ha nem, én is tüntettem a harmadik sáv ellen. Bár akkor még nem
taxiztam. Mert ha az ember éjjel-nappal a volánnál ül, tisztán látja,
hog yan vág ták haza a politikusok Stockholm infrastruktúráját. Mag a
szerint nem?
Fabian nem felelt. Inkább meg kérte a sofőrt, hog y hang osítsa fel a
rádiót, épp a Fake Empire című szám ment a The Nationaltől, amikor
elhaladtak a királyi palota mellett. A taxis elhallg atott, és feltekerte a
hang erőt, mire Matt Berning er baritonja töltötte be az utasteret. Fabian
felnézett a telefonról, és látta, ahog y néhány tizenéves sötét árnyként
szalad be eg y sikátorba, mintha az életükért futnának.
Theodor jutott az eszébe. Talán azért, mert a kamaszok ug yanolyan
bomberdzsekit viseltek, mint ő, kapucnijukat a fejükre húzták. Theodor
évekig rág ta a fülüket eg y ilyen dzsekiért. Amikor Sonja és Fabian
nemet mondott, mert úg y ítélték meg , hog y csak hulig ánok hordanak
ilyesmit, Theodor mag a spórolta össze rá a pénzt.
 Stockholm veszélyes hely lett. Sonja eg yre g yakrabban mondog atta,
és nyug talanság ának adott hang ot, amiért a g yerekeiknek itt kell
felnőniük. És tényleg , a város sokat változott a hátrányára, amióta
Fabian a nyolcvanas évek vég én ideköltözött. Akkoriban a bőrfejűek
jelentették a leg nag yobb fenyeg etést. De ha az ember tudta, hol szoktak
tanyázni, leg rosszabb esetben csak eg y kis kerülőt kellett tennie.
Manapság azonban minden sarkon ott ólálkodott a veszély, és ha nem
tesznek ellene valamit, a vég én Theodor is eg y bandában köthet ki
néhány éven belül.
A befag yott öbölre nézett. Látta a Skeppholmennél lehorg onyzott,
kivilág ított af Chapmant, amely szállodaként üzemelt a világ eg yik
leg szebb helyén. A Slussennél a körforg alomnál, miután a Fake Empire
beindult, a sofőr lehalkította a rádiót, és újra ránézett a
visszapillantóban.
– Láttam, hog y a hajót nézi. Nem minden stockholmi tudja, hog y
valójában motel. Tudja, hog y az orrában vannak a zuhanyzók, és az
ember olyan meztelenül élvezheti a királyi palota látványát, ahog y az
úristen meg teremtette? Nem rossz, ug ye?
Fabian eg y szót sem hallott az eg észből. Épp ekkor találta meg , amit
keresett. Eg y e-mailben küldött linket, amely a spammappában landolt,
mert küldője ismeretlen volt. „Tévedtem”, állt a tárg ymezőben.
Fabian a linkre kattintott, mire meg szólalt eg y hang a
fülhallg atójában.
– Én vag yok az. Ráérsz? – Fabian azonnal felismerte Herman Edelman
hang ját.
– Nem ig azán. Eg y interpellációs vitám lesz pár óra múlva, és még
nem készültem fel. Nem hívhatnálak vissza délután? – A másik hang
Carl-Eric Grimåsé volt, és Fabian csak most eszmélt rá, milyen ajándékot
kapott Nivától.
– Jobb lenne most. – Ideg es sóhaj. – A te érdekedben, Calle.
– Tudom, de…
– Rövid leszek, és minél többet tudsz a történtekről, annál
felkészültebben tudsz szembenézni velük.
– Csak hadd csukjam be az ajtót.
 Ahog y Fabian g ondolta, a Honvédelmi Rádióállomás lehallg atta az
ig azság üg yi miniszter telefonját, és Nivának valahog y sikerült
meg szereznie annak a beszélg etésnek a felvételét, amelyet Grimås
néhány órával a halála előtt folytatott Herman Edelmannal.
– Csak azt ne mondd, hog y meg int arról az istenverte szivárog tatásról
van szó.
– De, sajnos.
– Szóval még mindig nem sikerült kiküszöbölni.
– Nem, de…
– Tudtam. Pont ettől féltem. Éreztem. Nem kellett volna
belemennem…
– Fig yelj, Calle…
– Mást se csinálok, csak fig yelek! Most őszintén. Azt hittem, ezt
eg yszer és mindenkorra lezártuk.
– Én is ezt hittem. De a probléma nem oldódik meg attól, hog y a
homokba dug od a fejedet.
– Csak azt nem értem, ez miért az én problémám. Gidon Hass tért el a
normális eljárásmenettől, neki is kellene meg oldania.
– Azt g ondolná az ember. De ha nem tudja meg oldani, te jössz, ha
akarod, ha nem.
Grimås tüntetőleg sóhajtott.
– Ha jól értem, minden arra utal, hog y eg y belső embernek
hozzáférése van a kulcsokhoz és kódokhoz. A g ond pedig az, hog y nem
találtak senkit, mert…
– Várjunk csak! Hog yhog y belső ember? Úg y érted, hog y az ő emberei
közül valaki…
– Nem tudom, Calle. Csak azt tudom, hog y vizsg álják az üg yet.
– Jól van, felhívom őket.
– Csak azt ne! Hadd intézzék ők. Csak tájékoztatni akartalak. És ha még
nem tetted meg , szólj a kabinetfőnöködnek, hog y felkészülhessen a
leg rosszabbra, ha az üg y nyilvánosság ra kerülne.
– A leg rosszabbra? Úg y érted, mondjak le, mielőtt mag ammal rántom
az eg ész pártot? Már ha ez seg ít.
– Ne csináljunk a bolhából elefántot. Még van esély, hog y…
 – Herman! Te is tudod, hog y csak idő kérdése, hog y ott leg yen
minden újság címlapján. És ha ez meg történik, lehúzhatok a vécén
mindent, amit ezért az ország ért tettem. Ez az ig azság . És most be kell
fejeznem.
– Jelentkezem, ha kiderül valami.
– Jó. Azért… köszi.
– Nincs mit.
A beszélg etés lezárult, a hang fájl vég et ért. Fabian kivette a füléből a
fülhallg atót, és ig yekezett meg érteni, amit hallott. Annyi világ os volt,
hog y valami kiszivárg ott. Valami, ami olyan kellemetlenül érintette
Grimåst, hog y fennállt a veszély, nemcsak ő bukik bele, hanem az eg ész
kormányt mag ával rántja. És a beszélg etés után néhány perccel felhívta
az izraeli nag ykövetet. De nem ettől óvta Edelman?
Fabian tudta, hog y körülbelül tíz évvel ezelőtt Edelman is szoros
kapcsolatban állt a konzullal. Az első években, miután a neje elhag yta,
Edelman komolyan fontolóra vette, hog y Izraelbe települ. Lehet, hog y az
izraeli nag ykövetről szivárg ott ki valami? Lehet ennek valami köze a
pár órával későbbi g yilkosság hoz? És ki az a Gidon Hass? Fabian semmit
sem értett, csak az volt világ os számára, hog y a főnöke, Herman
Edelman lényeg esen többet tud, mint amennyit hajlandó volt elárulni.
– Meg jöttünk – mondta a sofőr, és meg állt a fatbursg atani kapu előtt.
Fabian a pénztárcájáért nyúlt, aztán meg állt mozdulat közben, és
felnézett a lakás sötét ablakaira. Fáradt volt, és semmire sem vág yott
jobban, mint hog y bebújjon az ág yba, és becsukja a szemét. Az utóbbi két
nap eg y hétnek érződött. Ráadásul ivott is. De nem számított. A sofőr
tévedett.
Nem jöttek meg .
 67

Sofie Leandernek, noha már rég en beletörődött, hog y túlélési esélyei a

nullával eg yenlők, most a leg halványabb kétség e sem volt afelől, hog y
meg érkeztek a meg mentői. A rendőrség meg találta, és még is volt
értelme a vég et érni nem akaró várakozásnak és az életben maradásnak.
De tévedett. Vég zetesen tévedett.
A rendőrség nem őt találta meg . Már ha a rendőrség volt az
eg yáltalán. Sofie az ajkába harapott, hog y meg álljt parancsoljon a
g ondolatoknak, amelyek szünet nélkül eg ymást kerg ették a fejében,
ahog y ig yekezett meg érteni ezt az eg észet. De csak addig jutott, hog y
az utolsó esélye is kútba esett. A naiv remény, amelyet nem is ig azán
mert komolyan venni. A remény, hog y még sincs vég e mindennek. A
remény, hog y eg y nap újra érezheti a napsug arak meleg ét az arcán. A
kávé ízét. A biztonság ot, ahog y a férje karja átöleli.
De most már tudta.
Ez a felismerés minden másnál fájdalmasabb volt. Mint eg y nag y,
mély seb, amely alig kezdett beg yóg yulni, máris feltépték. És bár eg ész
idő alatt tudta, mi lesz a vég e, a szíve mélyén reménykedett. Mindig
hívő volt, de csak most értette meg ig azán, mi a vallások
népszerűség ének a titka. Miért nem mond le róluk soha az emberiség .
Nem számít, milyen meg g yőzőek az ellenérvek, vag y hog y milyen
log ikátlan az eg ész. Eg y hívő sosem fog ja elhag yni a hitét. Az
túlság osan fájna.
Szélsőség es érzések között ing adozott. Elképzelt eg y rózsaszín jövőt,
amelyben minden jól alakul, ug yanakkor arra vág yott, hog y semmivé
leg yen, elrohadjon, és felzabálják a kukacok. Mindkét lehetőség vonzó
volt. Talán mert semmivé lenni rosszabb, mint az, amit most kellett
elszenvednie.
 Tennie kellett valamit. Mindeg y, mit. De ez íg y nem mehetett tovább.
Ug yanakkor meg mit tehetne? Hallott történeteket emberekről, akik
meg emeltek eg y autót, hog y meg mentsék a g yereküket, történeteket
nőkről, akiknek olyan erőt adott a kétség beesés, hog y vitathatatlanul
emberfeletti cselekedetekre lettek képesek. De neki sem g yereke, sem a
g yerekét halálra g ázolni készülő autója nem volt. Csak kétség beesése,
abból viszont irdatlan sok.
Hallotta a hang ot, ahog y a szonda pumpálni kezdte az émelyítő pépet,
amely hamarosan meg tölti a száját és torkát. Arra kényszeríti, hog y
továbbra is itt feküdjön meg kötözve a pokolban élet és halál között.
Meg próbálta elfordítani a fejét, de a csőtől nem szabadulhatott, a szája
meg telt kásával. Fog alma sem volt, mi fog történni, de meg acélozta
mag át a bőrébe vág ó szíjak okozta fájdalom ellen, és meg feszítette a
testét. Jobbra-balra forg olódott, miközben a pép eg yre lejjebb csorg ott a
nyelőcsövén, és öklendezésre késztette.
Ekkor érezte. Talán csak eg y millimétert mozdult. Képtelen volt
meg mondani. De kétség telenül történt valami, amiből erőt meríthetett.
Meg int meg feszítette minden izmát, és forg olódott. Aztán biztos lett
benne. Az asztal mozg ott. Hog y erőt g yűjtsön, nyelt eg y kis pépet,
miközben továbbra is ig yekezett billeg tetni az asztalt.
A nyikorg ás eg yre hang osabb lett, ahog y mozg ott. Eltökélte, hog y
nem hag yja abba, amíg hallja a hang ot. Számolta a mozdulatokat,
háromszáznyolcvannég yig jutott, amikor a nyikorg ás abbamaradt, de
pár pillanattal később erőteljes reccsenés hallatszott.
Eg y darabig ki sem merte nyitni a szemét. Aztán meg állapította, hog y
a földön fekszik, a felborult asztal a háta mög ött. Néhány szíj biztosan
eleng edett, mert sikerült kiszabadítania az eg yik karját. Ha szerencséje
van, eljut a tőle pár méterre, a földön heverő szikéig .
 68

Eltartott eg y darabig , mire Fabian teljes eg észében meg értette Grimås

és Edelman lehallg atott telefonbeszélg etésének jelentőség ét. Mintha
valami önkéntelen védelmi mechanizmus meg akarta volna kímélni a
sokktól. Amikor azonban sikerült kiiktatnia, meg kellett kérnie a
taxisofőrt, hog y álljon meg . Kiszállt a kocsiból, és mélyen beszívta a
hideg , téli leveg őt. Elborították az érzelmek. Eg y része képtelen volt
elhinni, amit hallott, eg y másik része pedig szabályosan látta, ahog y
ráveti mag át korábbi mentorára, a földre teperi, és összebilincseli a
kezét a háta mög ött.
Herman Edelman kaptensg atani lakására tartott, hog y szembesítse
főnökét a hang felvétellel. Mintha tudattalanul abban bízott volna, hog y
létezik hihető mag yarázat, és aztán hazamehet aludni, abban a biztos
tudatban, hog y minden visszazökken a meg szokott kerékvág ásba, amint
mag uk mög ött tudják ezt az eg észet.
Csakhog y ilyen mag yarázat nem létezik, most már tudta. Edelman
lényeg esen többet tud, mint amennyit elárult, és íg y vag y úg y
belekeveredett az ig azság üg yi miniszter meg g yilkolásába. Ha arra kerül
a sor, Fabian kénytelen lesz falhoz állítani és válaszokat követelni tőle.
De ennek még nincs itt az ideje. Még túl keveset tud, és csak akkor
kaphat jó válaszokat, ha jó kérdéseket tesz fel.
Ezért meg kérte a taxisofőrt, hog y ne álljon meg Edelman kapuja előtt,
hanem hajtson tovább az Artillerig atan felé, és vig ye be a kung sholmeni
rendőr-főkapitányság ra. Az épületben lehúzta a belépőkártyáját,
beütötte a kódot, és elindult a koromsötét folyosókon a Malinnal közös
irodája felé.
Azt tervezte, hog y még eg yszer vég ig veszi a nyomozati anyag ot.
Mindent meg kérdőjelez, és csűri-csavarja a dolg okat, amíg nem látja
más szemmel az eg észet. Meg g yőződése volt, hog y a válasz ott van a
képeken, a feljeg yzésekben, a meg lepő eg ybeesésekben.
Sajnos az összes nyomozati anyag nak lába kélt. A mág nestáblákra
kifüg g esztett jeg yzeteknek, az íróasztalokon és a padlón tornyosuló
iratpaksamétáknak. Minden üres volt. Mintha az eg ész irodát
kitakarítottak volna, hog y meg hirdethessék eg y ing atlanos oldalon. A
nyomozást hivatalosan lezárták. Pedig még csak hét óra telt el Kremph
öng yilkosság a óta. Bár nem meg y perre az üg y, a technikai
bizonyítékokat biztosítani és kateg orizálni kellett volna, jelentéseket
kellett volna írni, és meg beszéléseket kellett volna tartani, mielőtt
mindent archiválnak.
A biztonság kedvéért bejelentkezett a számítóg épébe, és ránézett az
archívum adatbázisára, de ott sem talált semmit. Nem tudta, ki állhat az
eg ész mög ött. Lehet a Säpo vag y mag a Edelman vag y bárki más,
g ondolta Fabian, és lecsúszott a székében. Valaki, aki hozzá hasonlóan
biztos benne, hog y a tettes még mindig szabadlábon van.
Mivel nem volt ötlete, hog yan folytathatná, úg y döntött, hazameg y,
és meg próbál aludni pár órát. De amikor kikapcsolta a számítóg épet,
meg pillantotta az eg yik porcelánbabát a romos lakásból. Malin polcán
ült, eg y kupac mappa és két csomag keksz mellett. Nem emlékezett rá,
hog y valamelyikük mag ával hozta volna, és mindenképpen Hillevi
Stubbsnél lett volna a helye. Már ha ez az a baba volt. És nem csak eg y
hasonló.
Levette a polcról. Loknis haját, hímzett ruháját és a ruhához illő
kalapját kezdte tanulmányozni, majd minteg y vezényszóra a g ondolatai
a saját babájára vándoroltak. De nem jutott tovább, mert észrevette,
hog y valami nem stimmel a baba szemével. A két szem nem volt
eg yforma. Amikor tüzetesebben szemüg yre vette, látta, hog y a barna
pupilla nem pupilla, hanem eg y lyuk.
Növekvő nyug talanság g al vizsg álg atta a babát. A kalapot, az ijesztően
valóság hű arcot, a kemény karokat és lábakat, aztán benézett a szoknya
alá, amelyet tépőzár rög zített hátul.
Először semmit sem értett, de amikor rájött, kiverte a víz, és meg hűlt
ereiben a vér. Ahog y Carl-Eric Grimås hasüreg ét, a baba hátát is
felnyitották, és a kis testbe eg y apró dobozt szuszakoltak be, rajta eg y
csomó dióda. Anbash – állt az alján eg y kis g omb mellett, és az eg yik
feléből eg y kábel vezetett a nyakba és a fejbe. Fabian még sosem látott
ilyesmit, de azonnal tudta, hog y nem lehet más, csak eg y elemes
kamera, amely csatlakozik a mobilhálózathoz.
Vag yis a tettes meg fig yelés alatt tartotta a romos lakást, ahol a
lefóliázott asztal állt, és az utóbbi napokban az irodájukat is. Tudott
minden g ondolatukról és ötletükről, és tisztában volt vele, hog y áll a
nyomozás. Nemcsak Malint, Tomast és Jarmót fig yelte meg , hanem
Fabiant is.
És ebben a percben is fig yeli.
 69

Dunjának még mindig sajg ott minden porcikája, és úg y nézett ki, mint
akin átment eg y útheng er. Gondosan került minden tükröt a délelőtt
folyamán. Lakását Kjeld Richter és csapata szállta meg , ezért a Nora
szállodában aludt, a közeli Nørrebrog adén. Sleizner meg íg érte, hog y
állja a cechet, és felajánlotta, hog y kerít neki eg y áldozatseg ítő
pszichológ ust. Dunja köszönettel nemet mondott. Nem értette, miért, de
még mindig képtelen volt felfog ni az este történteket. Talán még
sokkos állapotban volt.
Akárhog y is, elhatározta, hog y addig marad a szállodában, amíg
lehet, és meg próbálja kiélvezni a vasárnapot. De amikor vég re sikerült
kikecmereg nie az ág yból, vett eg y fürdőt, és a szobába hozatta a
reg g elijét, eg ykettőre úrrá lett rajta a nyug talanság . Alig eg y órával
később kisántikált a liftből a főkapitányság on, és vég ig biceg ett a
folyosón az osztály felé, ahol a hang ok alapján nag yban folyt a
meg beszélés.
Tudatában volt, hog y azok után, ami este történt, nem kellene itt
lennie, de képtelen volt szabadulni a g ondolattól, mekkora szemétség ez
az eg ész. Ez az ő nyomozása. Ő találta meg a nyomot, és ő vonta le a
következtetéseket. Ig en, tévesen, de akkor is. Az lett volna a
leg kevesebb, hog y meg kérdezik, akar-e csatlakozni.
A tárg yaló ajtaja nyitva állt, és szórványos nevetés hallatszott ki. A
szövevényes üg yet lezárták, a retteg ett elkövetőt ártalmatlanították.
Oldott volt a hang ulat. Learatják a babérokat, g ondolta Dunja, miközben
bekopog ott a nyitott ajtón.
A nevetés elnémult, mindenki felé fordult.
– Dunja, te mit csinálsz itt? – Sleizner felállt, és elément.
 – A kérdés inkább az, ti mit csináltok itt. – Elhárító kézmozdulatot
tett. – Azt hittem, én vezetem a nyomozást.
– Persze, de a nyomozást lezártuk. Hála neked, most már csak össze
kell…
– Ki mondta, hog y lezártuk? – szakította félbe Dunja. – Én biztos nem.
– Te nem. De én ig en. Mert még mindig én hozom a döntéseket ezen
az osztályon. Vag y lemaradtam valamiről? – Sleizner elnevette mag át,
és a többiek felé fordult, akik azonnal csatlakoztak hozzá.
Dunjának arcizma sem rezzent. Esze ág ában sem volt beállni a
hajbókolók közé.
– Nem értelek, Dunja. Mi a g ond? – folytatta Sleizner. – Azonosítottuk
a tettest, aki meg halt. Persze azt még nem tisztáztuk, mi történt nálad,
de emiatt ne ag g ódj. Feküdj le, és pihenj kicsit…
– A g ond az, hog y nem ő volt a tettes.
– Hog yhog y nem ő volt? – Sleizner összenézett a többiekkel. – Te sem
g ondolod komolyan, hog y Benny Willumsen ártatlan volt!
– Karen és Aksel Neuman, valamint Katja Skov meg g yilkolásában
ig en. – Bebiceg ett a helyiség be.
Hesket szemlátomást annyira feszélyezte a jelenléte, hog y meg állás
nélkül fészkelődött, csak hog y ne kelljen a szemébe néznie.
– Dunja… – Sleizner eltúlzott sóhajt hallatott. – Ez az első üg yed,
úg yhog y nem is csoda, hog y…
– Nem rólam van szó, Kim…
– Vég ig mondhatom?
– Nem, mert pontosan tudom, mit akarsz mondani, és tévedsz. – Dunja
betett eg y kapszulát a Nespresso g épbe, és bekapcsolta. – Úg yhog y én
mondom vég ig . – Fog ta a teli csészét, és meg lepetten tapasztalta, hog y
nem esik nehezére eltekinteni az ötös bedobásától a pénzg yűjtő kosárba.
– Először is: találkoztam az elkövetővel. Nem Benny Willumsennel,
hanem az ig azival, és leg alább három számmal kisebb.
– Svédország ban? – kérdezte Kjeld Richter, és Dunja bólintott,
miközben helyet fog lalt.
– Az arcát is láttad? – Jan Hesk most először nézett Dunjára.
 – Nem, háttal állt, és amikor meg fordult, g ázmaszk volt rajta, aztán
eng em is elkábított, mint a többieket.
– De őket meg is ölte.
– Pont ez az. Miért hag yott életben Svédország ban, ha pár órával
később meg akart ölni Dániában?
Csend és elképedt arcok.
– És te hog y mag yarázod ezt? – kérdezte Sleizner vég ül.
– Willumsen csupán kielég ülést keresett, a tettesünket viszont más
fából farag ták. De nem ismerem az indítékait.
– És hog y jön Benny Willumsen a képbe? – Sleizner a kávég éphez
ment, és tüntetőleg bedobott eg y ötöst a kosárba. – Ha most eg yszeriben
ilyen ártatlan lett, akkor miért tört be hozzátok…
– Ki mondta, hog y ártatlan? Csak a három utolsó g yilkosság ot nem ő
követte el. Csak úg y próbálták beállítani, mintha ő lett volna.
– Szóval eg y másoló? – kérdezte Richter.
– Talán. Willumsen biztosan rájött, hog y a nyomában vag yok, és
ahelyett, hog y elmenekült volna…
– Hát, mit mondjak? Ennek se füle, se farka. – Sleizner széttárta a
karját. – Nem kérdés, hog y az eg ész Willumsen műve. – A mág nestábla
felé biccentett, amely tele volt a rég i és új esetek közötti hasonlóság ot
szemléltető képekkel és nyilakkal. – Semmi értelmét nem látom, hog y
összezag yváljuk a dolg okat…
– Nem látsz a szemedtől? – fakadt ki Dunja, és tenyerével az asztalra
csapott, amitől felborult a kávéscsészéje. – Odakint eg y g yilkos jár-kel
szabadon!
Meg int teljes lett a csend az asztal körül. A tekintetek ide-oda
rebbentek. Mindenki azt várta, hog y Sleizner mondjon valamit. Még
soha eg yetlen csapattag sem emelte meg a hang ját vele szemben. Dunja
felkelt, újabb kávékapszulát tett a g épbe, majd visszaült a teli csészével.
Nem adta jelét, hog y fizetni akarna.
– Őszinte leszek, Dunja – mondta Sleizner vég ül. – Nag yszerű munkát
vég eztél, ez nem kérdés. És azt hiszem, mindnyájunk nevében
mondhatom, hog y senki sem számított ilyen g yors eredményre. Szóval
g ratulálunk. – Mag ányosan tapsolni kezdett, miközben körbejárt. – De a
hang nem és a viselkedés, amit meg eng edsz mag adnak, elfog adhatatlan.
– Meg állt Dunja háta mög ött. – Teg nap sok mindenen mentél keresztül.
Ezért szemet hunyok felette. Kivételesen. És ami azt illeti, szerintem
tévúton jársz. Nem is jársz, robog sz. De hog y lásd, kivel van dolg od,
ránézünk erre az állítólag os másik elkövetőre. Csak hog y meg tudjuk,
hová vezet ez a nyom.
– Remek – mondta Dunja. – Akkor azt javaslom…
– Első kérdésem: miért rakott be a csomag tartóba Neuman és Skov
testrészei mellé, és miért nem hag yott Svédország ban? Íg y nemcsak a
kocsit találtuk meg nag yon g yorsan, de lett eg y csomó bizonyítékunk
is, amelyeket eg yébként elküldtünk a laborba DNS-elemzésre.
– Milyen bizonyítékok? Mit találtatok?
– Nem mi. Pedersen – mondta Hesk, és meg várta Sleizner helyeslését,
mielőtt folytatta. – Eg ész éjjel dolg ozott, meg vizsg álta a testrészeket.
Hesk kihúzott két képet eg y barna borítékból, és Dunja elé tette őket.
Mindkét felvétel felülnézetből készült. Az eg yik Aksel Neuman
levág ott és „helyre tett” testrészeit mutatta a meg világ ított
vizsg álóasztalon. Olyan volt, mint eg y 3D-s puzzle. A testrészek között
pár centis hézag ok voltak. Dunja tizeneg y darabot számolt össze.
A másik kép Katja Skov hasonlóan összerakott testét mutatta eg y
másik asztalon.
– Hol a mellkasa jobb fele?
Dunja alaposan meg nézte a képet, majd a mellkasra mutatott,
amelynek hiányzott a fele.
– Nincs meg . De a lényeg ez. – Hesk újabb képet vett elő, amelyen
kinag yítva látszott Katja Skov alteste. – Pedersen meg találta az elkövető
spermáját. És pontosan ez hiányzott eddig , hog y elítéljék Benny
Willumsent.
Dunja bólintott.
– És ha nem az övé?
– Majd kiderül, ha meg kapjuk az eredményt – felelte Sleizner. – De
térjünk vissza a kérdésemhez. Miért rakott be a kocsiba?
– Én is ezen tűnődtem, és arra jutottam, hog y csak eg y mag yarázata
lehet. – Dunja a többiekre nézett. – Azt akarta, hog y találjuk meg az
autót és minden mást.
– Mármint a bizonyítékokat? – kérdezte Richter, mire Dunja bólintott.
– Vag yis azt akarta, hog y elítéljék Willumsent? – tudakolta Hesk.
– Ez is benne lehet. De inkább csak mint járulékos haszon. Olyan
emberrel van dolg unk, aki kész g yilkolni és feldarabolni másokat.
Szerintem Willumsennel az volt a célja, hog y hamis nyomra tereljen
minket. Minél messzebb az ig azság tól.
– Ami mi is? – kérdezte Sleizner fojtott ing erültség g el a hang jában.
– Nem tudom, de az biztos, hog y a választ az áldozatoknál kell
keresnünk. Vag y abban, ami hiányzik az áldozatokból, ha eng em
kérdeztek. – Meg kopog tatta Katja Skov képét. – A kocsit is el kell
hozatnunk a helsing øri kikötőből, vag y leg alábbis oda kell küldenünk
valakit, hog y meg nézze. Vég tére is az elkövető használta.
Sleizner összeszorította a száját, látszott, hog y a fejét töri.
– Jó, leg yen, ahog y akarod. De amint meg lesz a DNS-vizsg álat
eredménye, és kiderül, hog y Willumsen volt az, az üg y meg y az
archívumba. Világ os?
Mindenki bólintott.
Kivéve Dunját.
 70
7:30–8:30 Reggeli
8:30–8:42 Mosogatás
8:42–9:00 Zuhanyzás
9:00–9:14 Öltözködés, pakolás. Borotválkozás (apu)
9:14–9:15 Hó lepucolása a kocsiról
9:15–9:30 Út a fürdőbe
9:30–12:00 Élményfürdő!!!

– Gyerünk már! Elkésünk! – Matilda kitépte Fabian kezéből a kézzel írt

időbeosztást, amelyet színes kis rajzok díszítettek.
Fél nyolckor felkapcsolta a lámpát, bemászott az ág yba, és Fabian
hasán trónolva meg mutatta a közös vasárnapjuk tervezetét. Fabian alig
három órát aludt, felét sem annak, amire szükség e lett volna, hog y
üzemképes leg yen.
Két dupla kávé után majdnem sikerült felébrednie, és meg fog adta,
hog y ezen a vasárnapon szívvel-lélekkel apa lesz. A nyomozás várhat.
Úg yis időre volt szükség e, hog y kitalálja, miként folytassa Edelman
tudta nélkül. Inkább hag yja, hog y a g yerekek döntsenek. Még azt is el
tudta képzelni, hog y belemeg y az élményfürdőzésbe, pedig jobban
irtózott tőle, mint a metrózástól csúcsidőben.
De először rendesen meg reg g eliznek. Miután meg terítettek, és
meg g yújtották az adventi g yertyákat Matildával, Fabian bement
Theodorhoz, hog y felkeltse. Amikor belépett a tizenéves fia szobájába,
mindig rendetlenség , porcicák, leveg őtlenség és eg y átfog ó takarítás
hiánya fog adta. De most más érzés kerítette hatalmába. Valami, aminek
semmi köze nem volt a padlón szétszórva heverő ruhákhoz, és leg inkább
eg y g yomroshoz volt hasonlítható.
 Theodor hanyatt fekve aludt, és Fabiannak eszébe jutott, hog y amit
teg nap tett, nemcsak büntetendő cselekedet, hanem ráadásul
olyasvalami, amit ő mag a halálos bűnnek tart. Meg ütötte a fiát. Kijött a
béketűrésből, aminek eg y pofon lett az eredménye.
Theodor jobb szeme nemcsak piros és kék színben pompázott, de be is
dag adt, és felső ajka felett meg alvadt vér száradt. Fabiannak csomóba
ug rott a g yomra, és eg yszeriben teljesen elment az étvág ya. Leroskadt
az ág y szélére, fél kézzel a térdére könyökölt, míg másik kezével
meg simog atta Theodor fejét. Tényleg ekkorát ütött? Ezt sosem lesz
képes meg bocsátani mag ának.
Meg akadt a szeme a padlón heverő piszkos farmeren. Vag y inkább a
meg olvadt havon alatta.
Theodor kint járt éjszaka. Bár Fabian határozottan meg tiltotta, és a fiú
íg éretet tett rá, hog y itthon marad, elment. Fabian fel akarta ébreszteni,
és kérdőre akarta vonni. De mi haszna volna? A baj már meg történt, és a
leg jobb, ha most hag yja aludni. Majd Sonjával közösen meg oldják,
miután minden más rendbe jött.

– Meddig fog tartani, apu? – kérdezte Matilda a hátsó ülésről, amikor

Fabian befordult a Södersjukhuset parkolójába.
– Nem sokáig . Leg feljebb fél óra.
– De akkor nem lesz idő az élményfürdőre. Fél tízkor kezdődik.
Meg íg érted, apu – folytatta Matilda, miközben a mellette heverő
nejlonzacskóért nyújtózkodott, amelyben volt valami.
– De akkor még nem tudtam, hog y Malin telefonálni fog , és mérg es
lesz, amiért nem látog attam meg . És ne félj, lesz idő mindenre,
leg feljebb kihag yjuk az élményfürdőt – felelte Fabian, és vég re talált eg y
szabad helyet. – Mozi, McDonald’s meg minden, amit elterveztél.
Meg íg érem.
– De akkor kérek édesség et. – Matilda vég re elérte a nejlonzacskót, és
mag ához húzta.
– Ma? Vasárnap van, ez nem édesség nap.
– Ig en. Nem baj, hog y vasárnap van. Akkor is.
 Fabian néma bólintással fog adta a rendelkezést, és kiszállt a kocsiból,
miközben Matilda kinyitotta a zacskót, és elkerekedett szemmel bámult
a porcelánbabára.

Malin öt másik beteg g el feküdt eg y kórteremben. Éppen aludt, az arca

olyan fehér volt, mint a lepedője, bozontos haja izzadt homlokába
tapadt. Eg yik karjába infúziót szúrtak, és a félig kig ombolt pizsama túl
sokat felfedett testéből. Fabian a lehető leg halkabban belerakta a
virág csokrot a kerekes kocsin álló rozsdamentes vázába.
– Meg halt? – kérdezte Matilda suttog va, miközben Fabian írt néhány
szót az üdvözlőkártyára.
– Nem, csak fáradt. Gyere, menjünk. – Kézen fog ta a kislányt, és az ajtó
felé indultak.
– Hova? Hova?
Fabian meg fordult, és látta, hog y Malin szeme nyitva.
– Azt hittem, alszol, és nem akartunk…
– Jól van, ülj le, és mesélj! Jaj, szia, Matilda! De jó, hog y te is jöttél!
Van ott még eg y szék.
Matilda elment a székért.
– Mit meséljek? – kérdezte Fabian.
Malin a szemét forg atta.
– Terhesség i toxémiám van, nem elmebajom.
Fabian odahúzott eg y széket, és leült.
– Nem sok mindent mondhatok, amit még nem tudsz. Amikor
elájultál, Kremph kihasználta a kavarodást, és kiug rott az ablakon.
– Ezt tudom. És aztán?
– Aztán semmi. Lezártuk a nyomozást, és mindenki boldog . – Fabian
eg y mosollyal adott nyomatékot szavainak, miközben hallotta, hog y
Matilda kinyit eg y cukorkászacskót.
– Anders miatt? Ő mondta, hog y fog d vissza mag ad?
– Hog yhog y fog jam vissza mag am? Nem is beszéltem Anderssel. Nem
értem, Malin…
– Jaj, már! Ne ideg esíts! Ne mondd nekem, hog y vég e van! Szerinted
nem látom, hog y ráncolod a szemöldököd? Szerinted nem tudom, hog y
folyton azon jár az eszed, hog y vasárnap van, még is dolg ozni akarsz?
Fabian fontolóra vette, mitévő leg yen, pedig már rég eldöntötte.
Sóhajtott eg yet.
– Szerintem nem Kremph volt. Szerintem csak csalinak használták,
hog y tévútra vezessenek minket, és valami teljesen más van az üg y
hátterében. – Nyomós érvek formájában érkező ellenkezésre és
tiltakozásra számított, amellyel Malin máskor is félre szokta söpörni a
felvetéseit, de elmaradt. Kollég ája még csak a szemét sem forg atta.
Fabian nem tudta, hog y a nő hallotta-e eg yáltalán, amit mondott, vag y
csak túl fáradt, azért nem reag ál. – Malin? – Az orra előtt leg yezett. –
Hallasz?
– Hallak. Még mindig nem vag yok ag yhalott. És nekem is ez a
g yanúm.
– Neked is? Mióta?
– Amióta mag amhoz tértem itt, a kórházban. Akkor azt hittem, a
másik énjéről beszél, de nem.
– Mikor akkor? – Fabian közelebb hajolt hozzá.
– Amikor kivittük a helyszínre. Nem emlékszel, beszélt valakiről, aki
eg yszer csak ott volt?
Fabian a fejét rázta. Annyira arra fig yelt, boldog ul-e Malin, hog y alig
hallotta, amit Kremph mondott.
– És sajnos nincs meg a videofelvétel.
– Hog yhog y nincs meg ?
– Teg nap éjjel bementem az osztályra, hog y átnézzek mindent még
eg yszer, többek között Tomas felvételét Kremphről, de valaki kipucolta
az irodát.
– Atyaég , ez érdekes! De ki…
– Ha eng em kérdezel, a Säpo – felelte Fabian, mert úg y döntött,
eg yelőre hallg at Edelmanról. – Nem tudom, hog yan vag y miért, de
kétség sem fér hozzá, hog y ez az eg ész messze túlmutat a mi kis
osztályunkon, és esküdni mernék rá, hog y nem csak mi ketten jöttünk
rá, hog y Kremph ártatlan volt.
– Hála istennek, hog y nem bíztam Tomasban és a videózási
tudományában. Ideadnád a telefonomat? Ott van az asztalon.
 – Micsoda? Felvetted? – Fabian átnyújtotta neki a mobilt.
– Hog y rög tön meg hallg athassam, amint hazaértem. – Malin
feloldotta a képernyőzárat, és meg kereste a hang fájlt. – Ezt hallg asd!
– Pedig nem szabad. Az nem jó. Nagyon rossz. Akkor minden rossz lesz, és nem
szabad rossznak lennie. Nem szabad rossznak lennie. – darálta Kremph. –
Mindennek jónak kell lennie. És ha nem, minden forogni kezd, én elfáradok, aztán
hirtelen ott van, ott van az a zűrös fickó, pedig csak nekem… – Hallani lehetett,
ahog y nyel eg yet, és nag y leveg őt vesz. – …van kulcsom, és mégis mindig
ott van, és segít. Nem tudja, hogy tudom, de tudom, aztán minden nehéz és sötét
lesz, én meg eltűnök.
– Ossian… Próbáljon megnyugodni, és koncentráljon a testre.
Malin leállította a felvételt, és Fabian szemébe nézett.
– Hallottad?
– A „zűrös fickóra” g ondolsz? Ezzel csak a másik énjére utal. Rög tön
utána mag áról kezd beszélni.
– Én is ezt hittem, amikor először hallottam. De hallg asd csak meg
még eg yszer! – Malin újból elindította a felvételt.
– Meddig tart még , apu? – kérdezte Matilda a leg nyafog ósabb
hang ján.
– Most maradj eg y kicsit csendben, Matilda. Mindjárt vég zünk.
– Mindennek jónak kell lennie. És ha nem, minden forogni kezd, én…
– Unatkozom, apu!
Fabian rápisszeg ett, de nem fordult felé, ezért nem látta, hog y a
kislány előveszi a kabátja alá rejtett porcelánbabát, és játszani kezd a
hátán lévő kapcsolóval.
– …aztán hirtelen ott van, ott van az a zűrös fickó, pedig csak nekem… van
kulcsom, és mégis mindig ott van, és segít. Nem tudja, hogy tudom, de tudom,
aztán minden nehéz és sötét lesz…
– Hallottad? Valami kulcsról beszél. „Pedig csak nekem van kulcsom,
és még is mindig ott van, és seg ít.”
Fabian bólintott. Malinnak ig aza volt.
– Amúg y meg – folytatta Malin – nem „zűröst” mond, hanem
„szőröst”. Vag yis biztosan nem mag áról beszél. Valakiről, akinek
szakálla van. Valakiről, aki kulcs nélkül meg y be. Ezt fig yeld! – Újra
elindította a lejátszást.
– Mindig bezárok, amikor bemegyek. Ki is cseréltem a zárat. Zárni, zárni, és
akkor érzem, hogy zárva van. Mindig. Különben sosem lehet teljesen biztos az
ember…
– Kicseréltette a zárat. A „szőrös” még is ott van, és seg ít.
– És szerinted ez a szőrös az elkövető?
– Ki más?
Fabian elg ondolkodott a mondottakon. Időközben bejött eg y
takarítónő, és elkezdett felmosni.
– De jó, hog y jön! – mondta Malin. – Teg nap este kiöntöttem a
kávémat.
Eg y világ osbarna foltra mutatott a padlón az ág ya mellett.
– Vag yis máshog y is be lehet jutni a lakásba – töpreng ett Fabian, és
félrehúzódott, hog y a takarítónő odaférjen.
– Én is erre jutottam. Az állványzatról.
– De ott nincs állványzat. Csak a másik bejáratnál, az Östg öta…
Matilda! – Fabian a lányához sietett, aki a porcelánbabával játszott. – Mit
művelsz? – Kitépte a babát a kezéből. – Meg eng edtem, hog y játssz vele?
– Meg kereste az apró kapcsolót, és azonnal kikapcsolta. – Mi?
Meg eng edtem?
– Azt hittem, nekem vetted – fakadt sírva Matilda. – Azt hittem,
ajándék, amiért olyan sokat dolg oztál.
Csorog tak az arcán a könnyek.
– Jól van, jól van, értem – mondta Fabian, és meg simog atta a fejét.
– Harag szol?
– Nem, semmi baj. Nem tudhattad, hog y ezt karácsonyra vettem.
Átölelte a kislányt.
– Meg tudhatom, mi folyik itt, Fabian? – kérdezte Malin.
Fabian bólintott.
– De előbb kérnünk kell neked másik szobát.
 71

Lehet, hog y Fabian túlzásba esett, és Malinnak volt ig aza, amikor azzal
vádolta, hog y paranoiásabb, mint eg y mag ánkopó. De nem tehetett róla.
Paranoia ide vag y oda, addig nem nyug odott, amíg Malint másik
szobába nem költöztették, és a dolg ozók íg éretet nem tettek rá, hog y
csak a leg közelebbi hozzátartozóinak mondják meg , hol fekszik.
Matilda véletlenül bekapcsolta a babába rejtett kamerát, és nem
lehetett tudni, mennyit közvetített az ismeretlen meg fig yelőhöz,
mielőtt Fabian leállította. Lehet, hog y semmit, lehet, hog y minden
eg yes szavukat. És képeket a kórteremről.
Fabianban felmerült a g ondolat, hog y működésképtelenné teszi a
kamerát, de aztán arra jutott, jobb, ha elviszi Hillevi Stubbshöz, és
meg kéri, vessen rá eg y pillantást. Kis szerencsével kideríthetik, mit és
kinek közvetített.
Stubbsnek pár másodperc is elég volt, hog y meg erősítse Fabian
leg rosszabb félelmeit. Az Anbash Limited kínai cég , alig három éve
létezik, de már eg y halom terméket piacra dobott. Termékeiket nem
lehet más névvel illetni, mint a „profi kémfelszerelés”. És bárki
meg rendelhette őket a neten.
A vezeték nélküli kamera volt a leg újabb dobásuk, és ahog y Fabian
sejtette is, volt benne eg y SIM-kártya, amely csatlakozott a 3G-s
mobilhálózatra, képeket és hang okat közvetített, amint a
mozg ásérzékelő bekapcsolt. Stubbs sajnos nem tudta, hog yan lehetne
lenyomozni a meg fig yelőt, mert a készülékben eldobható SIM-kártya
volt, minden bizonnyal eg y Proxy-szerverhez csatlakozott, és nem
lehetett kideríteni az IP-címét.
– Eg yvalamit nem értek – mondta váratlanul Stubbs, amikor Fabian
visszatette a babát a zacskóba, és elkérte a nőtől Kremph lakáskulcsát. –
Nem zártátok le az üg yet? Hiszen a tettes meg halt, nem?
Fabian bólintott, és valami olyasmit válaszolt, hog y csak el akarja
varrni az utolsó szálakat.
– Csak vig yázz, meg ne üsd a bokádat! – kiáltott utána Stubbs, amikor
Fabian már a kocsi felé tartott, ahol Matilda várt rá.
Bár az eg ész délelőtti terv kútba esett, a kislány meg lepően jókedvű
volt. A nap további részében vaskézzel irányított, és a leg kisebb
kileng ést sem tűrte. Az első meg állójuk eg y söderhallarnai mozi volt,
ahol meg kellett nézniük James Cameron frissen bemutatott 3D-s
eposzát, az Avatart. Bár az Alien- és Terminator-filmek Fabian kedvencei
közé tartoztak, az ég világ on semmi kedve nem volt ehhez a „kék
emberes” mozihoz, ahog y a beharang ozó után elkeresztelte.
Sajnos a félelmei beig azolódtak, és a majd háromórás „erdőjárás”
eg yetlen előnye az volt, hog y becsukhatta a szemét a 3D-s szemüveg
mög ött, hog y jól meg érdemelt pihenését élvezze.
Matilda azonban odavolt érte, közölte, hog y még sosem látott ilyen jó
filmet, noha minden mozizás után ezt mondta. Még arra is késznek
mutatkozott, hog y ejtse a többi prog rampontot, és azon meleg ében
beüljön a filmre még eg yszer. De az éhség nag y úr, ezért áttértek a
következő pontra, és mag ukba tömtek eg y-eg y menüt a folkung ag atani
McDonald’sban. Aztán a Mariatorg etre mentek bowling ozni, ez volt az
utolsó pont volt a tervezetben.
 
19:15–20:00 Meglepni anyut kávéval és sütivel
 
Fabian abban bízott, hog y feledésbe merül a dolog , vag y nem marad
rá idő. Sonja semmit sem utált úg y, mint a meg lepetéseket.
Meg zavarnák a kiállítás előtti utolsó simítások elvég zése közben,
ráadásul mostanában a szokásosnál is feszültebb.
Úton a Hornsg atspuckelnen parkoló autó felé Fabian meg próbálta
meg g yőzni Matildát, hog y sütizzenek kettesben, vag y hívják fel
Theodort, hátha van kedve csatlakozni. De Matilda hajthatatlannak
mutatkozott. Sonjával sütiznek, punktum. Íg y aztán fél órával később a
Munkbrog atan 6-os szám előtt álltak, és felcsöng ettek a kaputelefonon.
 – Miért nem veszi fel? – kérdezte Matilda, aki mindkét kezében eg y-
eg y g őzölg ő papírpoharat tartott.
– Nem tudom. Lehet, hog y elug rott festéket venni.
– Ilyenkor?
– Vag y csak nem akarja, hog y zavarják. Tudod, milyen, amikor ideg es.
– Fabian hosszan meg nyomta a g ombot, és várt. – Gyere, üljünk be
valahová, mielőtt kihűl a forró csokid.
Matilda a fejét rázta.
– Van kulcsunk.
– Milyen kulcs?
– Neked is van kulcsod.
– Nincs. Honnan veszed…
– Apu… – Matilda a szemét forg atta.
Fabiannak tényleg volt kulcsa, arra az estre, ha Sonja elveszítené a
sajátját, vag y Fabiannak valamilyen oknál fog va a műterembe kellene
jönnie. De a világ ért sem akart rátörni Sonjára, ráadásul Matilda jól
értesültség e elg ondolkodtatta, mi mindent tudhat még a g yerek.
– Jól van, tényleg van kulcsom. – Bedug ta a kulcsot a zárba, és
elfordította.
Felmentek a lifttel a leg felső szintre, majd felg yalog oltak az utolsó
pár lépcsőfokon a műteremig , ahol Matilda benyomta a cseng őt az
eg yik papírpohárral.
– Nyisd ki – mondta pár másodperc múlva.
– Nem, várunk még eg y kicsit…
– Nyisd ki, apu!
Fabian vonakodva kinyitotta az ajtót.
– De én meg yek be először, te meg itt meg vársz.
Leg nag yobb meg lepetésére Matilda rábólintott, íg y Fabian eg yedül
lépett be és nézett körül.
Nem tudta, mire számított. Talán arra, hog y Sonja reszketve
mag zatpózban fekszik a padlón, mert képtelen újabb értelmetlen, víz
alatti motívumokkal telerajzolni a vásznakat, ami úg yis csak a nég y
leg utóbbi kiállítás meg ismétlése volna. De a valóság ban Sonja üvöltve
hallg atta a Tears For Fears Shout című számát a fülhallg atóban,
miközben énekelt, és eg yszerre több vásznon dolg ozott.
Fabian felléleg zett, de közben eg yre jobban nyug talanította, mi lesz,
ha a feleség e meg pillantja. Biztosan kizökken a munkából, és jog g al
fog ja őt okolni érte, ezért úg y döntött, kioson, és meg g yőzi Matildát,
hag yják anyát nyug odtan dolg ozni.
De amikor meg fordult, a villany hirtelen lekapcsolódott, majd meg int
fel, mire Sonja meg pördült a teng elye körül, és lekapta a fejéről a
fülhallg atót.
– Mit kerestek itt? – Pillantása pont olyan hűvös és elutasító volt,
amilyenre Fabian számított. – Azt hittem, világ osan meg mondtam,
hog y…
– Hoztunk sütit – szakította félbe Matilda, és levette a kezét a bejárati
ajtó melletti villanykapcsolóról.
Sonja összezavarodott, és mag ára erőltetett eg y mosolyt.
– Én próbáltam, Sonja… De tudod, milyen tud lenni Matilda.
Sonja bólintott, és sóhajtott eg yet.
– Semmi baj.
– Biztos?
A nő meg int bólintott, majd odament Matildához, és leg ug g olt előtte.
– És mi jót vettetek?
– Kávét és sáfrányos sütit.
– Hmmm! Pont erre vág ytam!
A sütizés Fabian minden várakozását felülmúlta. Semmi sértett
hallg atás, semmi maróan g únyos meg jeg yzés.
Kiderült viszont, hog y Matilda a leg apróbb részletekig meg tervezett
mindent, és pontosan tudta, mit akar. Kerestetett Sonjával valamit, ami
elmeg y terítőnek, Fabiannal pedig lekapcsoltatta a mennyezeti
fénycsöveket, és meg g yújtatta az összes fellelhető g yertyát, amelyet a
földre terített rög tönzött abrosz köré raktak. Ő mag a bekapcsolta a
Prince-CD-t, amelyre Fabian tizenkilencszer eg ymás után felvette az I
Would Die 4 U-t.
A kávé már kihűlt, a sütemény meg száradt. De nem számított. Matilda
élvezte az eg észet, és folyamatosan csacsog ott. Elmondta, mit kér
karácsonyra, és hová szeretne utazni nyáron, és biztos kézzel vezette át
Fabiant meg Sonját a leg veszélyesebb csapdák között.
Fabian azon kapta mag át, hog y nevet, miközben látta, hog y Sonja
merev mosolya eg yre természetesebbé válik. Már nem ráncolta a
szemöldökét, válla és ajka ellazult, és Fabian meg int meg látta benne azt
a nőt, akibe beleszeretett. Mielőtt még g yerekeket szült, és úrrá lett
rajta a teljesítménykényszer. Mielőtt még veszekedni kezdtek. Lehet,
hog y ennyire eg yszerű?
Észrevette, hog y már elmúlt nyolc, sőt, mindjárt fél kilenc.
– Matilda, most már hag yjuk anyut dolg ozni – próbált asztalt bontani.
De a kislány meg rázta a fejét.
– Nem aludhatok itt?
– Nem, hog y aludhatnál? – Fabian a kezéért nyúlt. – Tudod, mennyi
dolg a van anyunak. Ráadásul az van a prog ramban, hog y nyolcra
hazaérünk. Most meg mindjárt fél kilenc.
– Lég yszi…
– Nem. Hazameg yünk. – Meg fog ta a karját, és felhúzta.
– De nem akarok! – kiáltotta Matilda, és kitépte mag át Fabian kezéből.
– Semmi baj, Fabian – szólalt meg Sonja. – Maradhat. Hiszen holnap
kezdődik a karácsonyi szünet.
– Ig en! – ujjong ott Matilda, és meg ölelte Sonját. – Meg íg érem, hog y
nem fog lak zavarni.
Fabian Sonja szemébe nézett, hog y lássa, tényleg nem g ond-e.
– Semmi baj – ismételte a feleség e. – Úg yis ez az utolsó. – A képek felé
biccentett. – A leg esleg utolsó.
– De akkor mit fog sz festeni? – kérdezte Matilda.
Sonja vállat vont, és felállt.
– Majd elválik.
Némán követte Fabiant az ajtó felé, kieng edte.
– Fig yelj…
Fabian meg fordult.
– Ig en?
– Isten a meg mondhatója, nem mentek valami jól a dolg aink az utóbbi
időben. És talán ig azad van, ez csak eg y válság helyzet, ami majd
rendeződik. – Sóhajtott eg yet, és lesütötte a szemét. – De g ondolkodtam,
és nem tudom, meddig áltathatjuk még mag unkat azzal, hog y ez csak
átmeneti állapot.
Fabian nem törte meg a csendet, pedig tudta, hog y Sonja ezt várja
tőle. Hog y elkezdje bizonyg atni, mennyire szereti, és íg éretet teg yen rá,
hog y minden rendbe fog jönni. De ezúttal hallg atott. Mindig is biztosra
vette, hog y történjen bármi, ketten néznek szembe vele. Persze
nemeg yszer fenyeg etőzött válással. De ez mindig csak üres fenyeg etés
volt.
Most viszont már nem volt olyan biztos a dolg ában, ezért csak
bólintott, sarkon fordult, és elindult lefelé a lépcsőn.
 72

Semira Ackerman tett eg y utolsó kört a medence körül, és felszedett

néhány elhajított törülközőt és ott felejtett papucsot a földről. A
hang osbemondó már kétszer tájékoztatta a vendég eket, hog y a fürdő
bezár, a többség felöltözött, és éppen a szekrényét pakolta ki. De mindig
akadt olyan, aki szeretett volna még maradni. Ma este is, állapította
meg mag ában Semira Ackerman, amikor meg hallotta, hog y meg nyitják
az eg yik zuhanyt.
Vasárnaponként ig azából nem kellett dolg oznia. Kollég áival
ellentétben neki sikerült belevetetnie a szerződésébe, hog y vasárnapra
nem lehet beosztani. Ezért minden alkalommal, amikor valaki beteg et
jelentett, és az új, a munkatársai szemében szemtelenül fiatal
személyzeti főnök meg kérdezte, nem húzná-e ki a csapatot a pácból,
nemet mondott.
A csapat. Mindig ez az istenverte csapat.
Mintha a csapat valaha kihúzta volna őt a pácból.
Nem, neki a vasárnap szent volt. Ez volt az eg yetlen dolog az életében,
amely nem laposodott el, és nem veszítette el a fontosság át. A
vasárnapokat többnyire otthon töltötte. Pontosabban a fotelban, lába a
zsámolyon, kezében eg y jó könyv, az ablakpárkányon eg y termosz
meleg tea. Imádott olvasni, és csak akkor kelt fel, ha olyan szép idő volt,
hog y vétek lett volna nem sétálni eg yet.
Szerette a kihívásokat, folyton új utakat választott, hog y felfedezzen
valami szép helyet. De a vég e mindig az lett, hog y lement a Hammarby
sjö partjára, átkelt a komppal a túlsó oldalra, és a házak között mászkált,
amelyek annak ellenére, hog y új építésűek voltak, eg ész jól néztek ki.
Kicsit több mint két óráig szokott tartani, olykor tovább, ha útközben
leült valahová olvasni.
 Ezen a vasárnapon azonban dolg ozott. Ráadásul ő mag a kérte meg a
személyzeti főnököt, hadd jöjjön be. A férfi úg y nézett rá, mintha
Semirának elment volna az esze, de aztán összeszedte mag át, és közölte,
hog y bérpótlékra ne is számítson. Semira már majdnem visszakozott, de
az utolsó pillanatban meg g ondolta mag át. Mert az ig azat meg vallva,
eg yszerűen nem akart eg ész nap eg yedül otthon kuksolni.
Amióta az a férfi, aki a testvére szerint rendőr lehetett, követte a
buszon, semmi sem volt olyan, mint rég en. És bár sikerült leráznia,
azóta sem enni, sem olvasni nem tudott. Alvásról szó sem lehetett. A
buszra nem mert felszállni. Inkább elg yalog olt a medborg arplatseni
metrómeg állóig , és az óvárosban átszállt a zöld metróról a pirosra.
Tény, hog y sokkal nag yobb biztonság ban érezte mag át emberek között,
és a Sturebadet, ahol dolg ozott, pont ilyen hely volt.
De most zárni készült, nemsokára indul haza. Viszont nem volt
eg yedül. Hallotta a zuhany hang ját a női öltözőből. Többnyire férfiaknak
nem akaródzott távozni, nemeg yszer illetlen ajánlatokat is tettek neki.
Semira többnyire csak meg rázta a fejét, és meg kérte a vendég et, hog y
öltözzön fel, és távozzon, mielőtt riadóztatná a biztonság iakat. Ha ez
nem vált be, bármikor seg ítség ül hívhatta a slag ból folyó jég hideg
vizet.
Most azonban eg y nő maradt hátra, vag yis semmi probléma,
állapította meg mag ában Semira, miközben belépett a női öltözőbe,
hog y meg g yőződjön róla, tényleg nincs oka ag g odalomra.
Szerencsére Carnela meg íg érte, hog y vele tölti az estét, és Semira úg y
tervezte, valahog y ráveszi a testvérét, aludjon nála. Carnela biztosan
tiltakozni fog , és mindenféle kifog ással előáll. De ez a leg kevesebb, amit
meg tehet Semiráért. Vég tére is ez az eg ész az ő sara volt.
Semira kezdettől ellenezte az ötletet, és füle botját sem mozg atta,
amikor a testvére azzal érvelt, milyen eg yszerű, sőt kifejezetten
biztonság os lesz. Ám a helyzet romlásával Semira elhatározása
meg ing ott, és amikor már nag yítóval sem tudott olvasni, hag yta mag át
meg g yőzni.
De a nyug talanság valóság g al fojtog atta, és olyan különös álmokat
látott, hog y még a pszichológ usának sem akarta elmesélni őket. De
ahog y teltek az évek, a g ombóc a torkában összezsug orodott, az élet
visszazökkent a rendes kerékvág ásba, és vég ül kénytelen volt elismerni,
hog y Carnelának ig aza volt.
Mostanáig .
A zuhanyt elzárták, Semira pedig benézett a szekrényekhez, de nem
látott senkit. Minden szekrény üres volt, ajtajuk nyitva állt, ami elég
érdekes volt. Bement a zuhanyzóba, és meg állapította, hog y az is üres.
Nem értette. Alig eg y perce még tisztán hallotta, hog y valaki fürdik, és
az eg yik zuhanyrózsából még csepeg ett a víz.
Fontolóra vette, hog y seg ítség et hívjon-e, de aztán úg y döntött, nem
hag yja a nyug talanság ot eluralkodni mag án, és a vécék felé indult.
Lehet, hog y a vendég nek vécére kellett mennie. De ott is nyitva álltak az
ajtók, a fülkékben nem volt senki, úg yhog y már csak a szauna maradt.
Ha az is üres, kénytelen lesz mindent átnézni még eg yszer.
A szauna ajtaja szorult, két kézzel kellett meg rántania. A forróság
mellbe vág ta, és arra emlékeztette, milyen rég használta utoljára a
dolg ozóknak járó természetbeni juttatást, és időzött eg y kicsit a
szaunában. De amint ennek vég e, szán rá eg y vasárnapot.
Meg látott eg y törülközőt a sarokban, ezért felmászott a harmadik
fapadra. A meleg et fojtog ató, forró ölelésnek érezte. A törülközőért
nyúlt, máris csorg ott róla az izzadság . Pedig nem szokott izzadni. Most
még is eg y szempillantás alatt elborította a veríték.
Lelépett a padokról, az ajtóhoz ment, és meg próbálta kinyitni. Meg int
beszorult, és hiába tolta olyan erővel, hog y a nedvesség től már teljesen
a testére tapadt a ruhája. Hétfőn szól a g ondnoknak, hog y zárás után
azonnal javítsa meg . Teljes testsúlyával az ajtónak kellett feszülnie,
hog y vég re kinyíljon.
Úton a g őzfürdő felé eljátszott a g ondolattal, hog y lezuhanyozik,
mielőtt bezár és hazaindul. Aztán rájött, hog y nem sok értelme lenne,
hiszen nincs nála tiszta ruha. És ráeszmélt még valamire.
Nem tudta, hog yan vag y miért, de hirtelen íg y érezte helyesnek.
Amint hazaér, felhívja azt a rendőrt, és kitálal neki. Carnela persze
mag ánkívül lesz a dühtől, de nem számít. Íg y helyes.
 A g őzfürdő ajtaja g ond nélkül nyílt, és Semira bedug ta a fejét a
párába, amelytől nem látta rendesen, hog y ül-e valaki a leg felső padon,
vag y csak az eg yik, elromlott lámpa vet-e árnyékot.
– Van ott valaki? Zárunk!
Szeretett volna nyug odtan és semleg esen meg szólalni, de amikor
meg hallotta a hang ját, érezte, hog y az minden volt, csak nyug odt és
semleg es nem.
 73

Fabian kivette a zseblámpát a csomag tartóból, rácsukta a fedelet, és

miközben átvág ott az Östg ötag atanon, meg nyomta a g ombot a
slusszkulcson, mire az autó irányjelzői felvillantak, és a központi zár
bezárta az ajtókat.
A műteremből hazafelé azon tűnődött, amit Sonja mondott, és
próbálta kitalálni, ő mag a hog y is áll ehhez az eg észhez. De a Slussen
körül a g ondolatai Malin azon meg állapítása felé kalandoztak, hog y kell
lennie még eg y útnak Ossian Kremph lakásába. Amihez nem kell kulcs.
Malinnak tökéletesen ig aza volt. A tettes természetesen nem a bejárati
ajtón jutott be a lakásba, hanem valahog y máshog y.
Fabian csak értelmetlen karattyolást hallott, amikor elvitték
Kremphet a helyszínre, ám Malinnak a várandósság a és terhesség i
toxémiája ellenére volt annyi esze, hog y rájöjjön, Kremph eg y szakállas
férfiról hadovált, aki bejutott a lakásába, hiába cseréltette ki a zárat.
Malin pontosan ettől volt sokkal jobb rendőr, mint az összes többi,
Fabiant is beleértve.
Könnyebb volt balra indexelni és bekanyarodni a Söderledenre, majd
továbbhajtani a Hornsg atan felé, mint várni reg g elig .
Amikor felfelé szedte a fokokat a csig alépcsőn, Grimås és Edelman
lehallg atott telefonbeszélg etése járt a fejében. Malinnak eg y szót sem
szólt róla. Főleg mivel még mindig nem tudta mire vélni a dolg ot.
Mennyit tud valójában Edelman, és hog y fog reag álni, ha Fabian
szembesíti a tényekkel? Csak azt tudta, mindenáron szeretné elkerülni,
hog y ilyen helyzetbe kerüljön öreg mentorával. A leg jobb az volna, ha
elég , Kremph bűnösség e ellen szóló nyomot találnának, és Edelman
kénytelen lenne újra meg nyitni a nyomozást.
 Kinyitotta az ajtót a Stubbstől kapott kulccsal, és bement a túlzsúfolt
lakásba. A zseblámpa fénye vég ig söpört a falakon. Fabian azon
töpreng ett, hol kezdje. A titkos bejárat csak az eg yik oka volt annak,
hog y idejött.
Hillevi Stubbs szerint Ossian Kremph két személyiség ét úg y lehetne
szemléltetni, mint a lakás kettősség ét. Az eg yik része rendezett és
szervezett, míg a másik telis-tele van hézag okkal, amelyek látszólag ok
nélkül elnyelnek mindent. Ez elméletben teljesen log ikusnak tűnt, a
valóság ban azonban hibádzott.
Sokat seg ített Stubbsnek, hog y nyomára akadjon a Shurg ard
raktárban fog va tartott Adam Fischernek. De Stubbs elg ondolásával
ellentétben nem a jól szervezett Kremph tüntette el a nyomokat. Nem ő
tette a szikét és a hexánt a konyhába, nem ő szúrta ki a buszos nő szemét
a képeken.
Hanem a tettes.
Valaki itt járt, előkészítette a lakást, elhelyezte a bűnjeleket, és
tökéletes elkövetőnek állította be Kremphet. Fabiannak már csak
bizonyítékokat kellett találnia erre.
Úg y döntött, a fürdőben kezd, amely pontosan úg y nézett ki, mint
minden felújításra szoruló fürdő. A kád zománca úg y besárg ult, hog y a
világ összes súrolószerével sem lehetett volna letisztítani. A linóleum
rag asztócsíkjai feketéllettek a penésztől, a fürdőszobaszekrény tükre
foltokban meg vakult.
Fabian kinyitotta a tükrös ajtót, és vég ig nézett a polcokon. A felsőn
eg y kisebbfajta g yóg yszertárat talált, a tég elyeken az Atarax, Leponex,
Zopiklon és Xanor szavak álltak. A középsőn különféle ekcéma elleni
krémek, de az alsón a fog krémtubus és a fog selyem mellett meg találta,
amit keresett: a piros g yóg yszeradag olót, amelyről Kremph a
helyszínen beszélt. Fabian fog ta és szemüg yre vette a zárható műanyag
dobozt, az a fajta volt, amelyiknél a hét minden napjához eg y-eg y
háromrekeszes fiók tartozik.
Reg g el, délben, este.
Hétfő reg g eltől szombat reg g elig minden fiók üres volt, ami
stimmelt is, hiszen Kremphet múlt szombaton fog ták el. A többi fiók
színes pirulákkal volt tele. Fabian találomra kivett eg yet, a szájába
dug ta, és lenyelte.
Persze még elemeztetnie kellett, hiába g yanakodott. Kremphnek
meg g yőződése volt, hog y rendesen szedte a piruláit, és ez íg y is volt. De
az ízből ítélve cukrot szedett. Fabian kinyitotta a felső polcon álló eg yik
tég elyt, és meg kóstolt eg y másik tablettát. Ez is cukor volt.
Kremph a tudtán kívül már rég óta nem jutott hozzá a
g yóg yszereihez. A kérdés csak az volt, mióta. Ha hónapok óta, a
tettesnek elég ideje volt, hog y átveg ye felette az irányítást, és
kihasználja a kiújuló disszociatív személyiség zavart.
Fabian átvitte a g yóg yszeradag olót a nappaliba, letette az asztalra, és
körülnézett. Még valamit meg kellett találnia, mielőtt elkezdi keresni a
titkos bejáratot. Úg y feltételezte, központi helyen van, hog y a lehető
leg nag yobb felületet eltakarja. Fabian pillantása a könyvek alatt
roskadozó IKEA-polcon állapodott meg . Nem most vette észre, de az
csak most tűnt fel neki, hog y valami nincs rendjén vele.
A címek alapján volt itt minden, a kertészeti szakkönyvektől és
művészeti albumoktól kezdve Enid Blyton ifjúság i könyvein át a
romantikus lányreg ényekig . Csakhog y valószínűleg eg yik sem
érdekelte Ossian Kremphet annyira, hog y ilyen előkelő helyen tartsa.
Ami csak eg y dolg ot jelenthetett.
Valamiért odatették őket.
Fabian eg ymás után szedte le és lapozta át a könyveket, és amikor a
polc közepén Sophie Kinsella Tudsz titkot tartani? című reg ényéhez ért,
meg találta, amit keresett. A lapok közepét kivág ták, hog y kialakítsanak
eg y kis üreg et. Benne eg y ug yanolyan fehér, szög letes műanyag doboz
bújt meg villog ó diódákkal, mint amilyet Fabian a babában is talált.
Kikapcsolta, és a g yóg yszeradag oló mellé tette, majd elkezdte keresni
a titkos bejáratot. Először az előszobát nézte át, de semmit sem talált a
fog asról lóg ó ruhák és a fal eg y részét borító vörösesbarna kárpit
mög ött.
A nappaliban meg nézte a két ablakot, de nem látta jelét, hog y
feltörték volna. Kinyitotta az eg yiket, kihajolt, és vég ig világ ított a
zseblámpával a homlokzaton. Az épületek között kutyaug atás
visszhang zott, és a Fabian kocsija előtt álló Opel éppen kihajtott a
parkolóból, majd eltűnt a Bleking eg atanon. De a homlokzaton sem látott
arra utaló jelet, hog y valaki itt hatolt volna be.
Mivel a szoba eg yik fala sem volt szomszédos más lakásokkal, a
padlóval folytatta: felemelte a szőnyeg et, és bevilág ított a kanapé alá.
Aztán a plafont vette szemüg yre, eg yenes, szög letes alakzatot kiadó
repedéseket keresett. De pókhálókon és málló, meg sárg ult festéken
kívül semmit sem látott, ami titkos bejáratra utalt volna. A konyhában
és a fürdőben ug yanez volt a helyzet.
Hátravolt még a hálószoba, de beleg ondolva, mennyit alhatott eg y
nap Kremph, ha ennyi g yóg yszert szedett, ez tűnt a leg kevésbé
valószínűnek. A kamra viszont sokkal íg éretesebbnek látszott. A konyha
és a fürdő között helyezkedett el. És ha Kremph a nappaliban hallg atta a
rádiót, a tettes minden g ond nélkül bejuthatott a konyhába, hog y
bevig ye a szikét, vag y a fürdőbe, hog y kicserélje a g yóg yszereket.
Kinyitotta az ajtót, amelyet ug yanazzal a kockás tapétával borítottak,
mint a lakás falait, és felkapcsolta a csupasz izzót. A kamra eg y-másfél
nég yzetméter lehetett, és minden a helyén volt benne. Eg y polcon
tisztítószerek és mosóporok sorakoztak, eg y másikon vécépapír és
konyhai papírtörlő.
Fabian kivette a porszívót, a két seprűt, a felmosóvödröt és felmosófát,
letérdelt, és az öreg linóleumot kezdte vizsg álg atni, amely nem volt
lerag asztva. Kúszó rovarok menekültek be a résekbe a lámpafény elől. De
titkos bejárónak sem itt, sem máshol nem találta nyomát.
Visszapakolt, és azon tűnődött, hog y kell lennie más meg oldásnak,
amely annyira nyilvánvaló és eg yértelmű, hog y nem látja, pedig itt van
az orra előtt. Gondolataiból két zseblámpa fénye zökkentette ki, amelyek
az előszobából világ ítottak be.
Jött valaki. Vag y valakik.
Behátrált a hálóba, és hallotta, hog y a nappaliban valaki motyog
valamit. Hog y mit, nem tudta kivenni. De az eg yik jövevény eg yenesen
a hálószoba felé tartott. Fabian a földre vetette mag át, bekúszott az ág y
alá, a porcicák közé, majd szinte azonnal meg látta a nyikorg ó padlón
közeledő bakancsot.
 A bakancs az ág ytól nem messze állt meg , és eg y kisebbfajta
örökkévalóság ig nem is mozdult. Fabian visszatartotta a léleg zetét,
amikor a fénypászma vég ig pásztázta a padlót, és kissé az ág y alá is
bevilág ított. Feg yvertelen volt. A leg kisebb mozdulat is elárulhatta
volna jelenlétét. Csak annyi előnye volt, hog y nem tudtak róla. Bárcsak
kicsit közelebb jönne az a bakancs!
Mintha csak olvasott volna a g ondolataiban, a bakancsos ember az ág y
felé indult. De csupán eg y lépést tett, aztán meg int meg állt. Majd lépett
még eg yet, és most már közvetlenül az ág y mellett állt. Fabian óvatosan
kinyújtotta a bal karját, és már majdnem meg fog ta a bakancs sarkát,
amikor a nappaliból felhang zó füttyszóra a férfi hátrálni kezdett.
Fabian felléleg zett, bár tisztában volt vele, hog y csak idő kérdése, és
visszajönnek átkutatni a helyiség et. Felkapcsolta a zseblámpát, hog y
meg nézze, hasznát veheti-e valaminek. Eg y kötélnek vag y eg y
súlyzónak. Bárminek, amit feg yverként használhat. De a porcicákon
kívül csak eg y alsónadrág ot, két össze nem illő zoknit és eg y nag y
kupac újság ot látott.
Volt viszont eg y nyílás a falon az ág y alatt. Az otthoni
fürdőszobájukban is volt eg y hasonló, de nem sokat fog lalkozott vele,
amíg el nem kezdett ömleni a víz az alatta lévő kis csőből. Csak ekkor
jött rá, hog y a fehérre festett fémajtó valójában szerelőnyílás, amelyen
keresztül csőtörés esetén falbontás nélkül el tudják vég ezni a javítási
munkákat.
Csakhog y itt nem voltak csövek. A nyílás a hálószoba falának közepén
helyezkedett el, távol a konyhától és fürdőszobától, ami több mint
érdekes volt. Fabian a falhoz kúszott, letette a zseblámpát a földre, és a
lehető leg finomabban kinyitotta az ajtót.
Csövet nem látott, csak eg y sötét lyukat. De amikor felkapcsolta a
zseblámpát, azonnal rájött, hog y ez minden, csak nem lyuk. Eg y
nag yjából két nég yzetméteres füg g őleg es akna, amely a leg felső
emelettől eg észen a pincéig fut.
Nem volt veszítenivalója, ezért benyomakodott a szűk nyílásba,
miközben a zseblámpát a szájában tartotta. A falból kiálló nag y csavarba
kapaszkodott, íg y be tudta húzni a lábát, anélkül, hog y leesett volna.
Eg yik lábával meg támasztotta mag át a nyílás peremén, a másikkal
pedig eg y köteg vaskos elektromos kábelen, amely remek lábtartónak
bizonyult. Íg y kieg yenesedhetett, és vég ig világ íthatott a falon.
A nyílás alatt fél méterrel vastag deszkát látott, amely pallóként
vezetett át az akna túloldalára, ahol szintén volt eg y nyílás. Fabian előbb
az eg yik, majd másik lábával a pallóra lépett, de ekkor a zseblámpa
kicsúszott a szájából, és pár másodperc múlva hang os csattanás
kíséretében kihunyt.
Olyan sötét lett, hog y kénytelen volt lovag ló ülésben a deszkára
ereszkedni, különben elveszíti az eg yensúlyát. Meg tapog atta a
szembenlévő falat. Itt is elzárta valami a nyílást. De ez sem szerelőnyílás
volt. Inkább sodronynak érződött, vag y valami masszív rácsnak.
Meg próbálta benyomni, de meg mozdítania sem sikerült.
Meg támaszkodott a deszkán, és mindkét lábát nekifeszítette. Akármi
volt is az, eng edett, és Fabian átbújhatott a nyíláson.
Abban a pillanatban rájött, hog y nem most jár itt először.
 74

Dunja alig ért haza, bontotta ki az új telefonját, és csatlakoztatta a

számítóg éphez, hog y átmásolja a címlistáját, a készülék meg szólalt.
Azonnal felismerte Carsten számát, és bár az utóbbi napokban másra
sem vág yott, csak hog y hallja a hang ját, most semmi kedve sem volt
felvenni. Eg ész nap nem kereste, sem őt, sem a kollég áit. Csak most,
hog y a vele történtek híre eljutott Stockholmig .
De nem ezért nem fog adta a hívást. Hanem mert nem ért rá.
A vasárnap java részét a tárg yalóban töltötte Jan Heskkel meg Kjeld
Richterrel, és minden nyomot g órcső alá vettek. Lepucolták a
mág nestáblát, majd mindent visszapakoltak rá, hátha íg y sikerül más
szemmel nézni a nyomozást. Abban bíztak, hog y felfedeznek eg y másik
mintázatot, amelyben Benny Willumsennek a csali szerepe jut.
Hesk eg ész nap úg y tett, mintha mi sem történt volna. Mintha Dunja
sosem hívta volna fel, és sosem rimánkodott volna a seg ítség éért.
Mintha sosem fordított volna neki hátat, és sosem vág ta volna rá a
telefont a leg nag yobb szükség ben. Még csak bocsánatot sem kért.
Mag yarázkodással sem fárasztotta mag át. Mintha tényleg elhinné, hog y
minden további nélkül folytathatják a munkát, és mag uktól rendbe
jönnek a dolg ok.
Ráadásul nem jutottak semmire, csak csupa többé-kevésbé
elrug aszkodott ötletet sikerült felvetniük.
Kivéve eg yet.
Dunjában már akkor felmerült, amikor meg látta a Katja Skov
feldarabolt testéről készült képeket, és meg állapította, hog y a mellkas
eg y része hiányzik. Sem Hesk, sem Richter nem tartotta érdekesnek, és
különféle mag yarázatokkal álltak elő, hová tűnhetett.
 De Dunjának meg g yőződése volt, hog y nem olyan tettest keresnek, aki
csak úg y elveszít eg y testrészt. Olyan biztos volt a dolg ában, hog y úg y
döntött, meg próbálja a lehetetlent, és ráveszi Oscar Pedersent, hog y
hag yja ki az Egy gyilkos ügy évadzáró epizódját, menjen be a
munkahelyére, és vizsg álja meg még eg yszer az első áldozatot, Karen
Neumant.
Ezért hányt fittyet Carsten hívására. De a férfi harmadszorra is
felhívta.
– Dunja! Te vag y az? Mi a fene történt? Hallottam a híreket…
– Semmi baj, szívem…
– Semmi baj? Tényleg …
– Ig en, de ne izg ulj. Már minden rendben… – Nem kis meg lepetésére
ekkor befutott Pedersen hívása is. – De most nem tudok beszélni. Le kell
tennem.
– Mi? Várjál már! Miért? Éppen most…
Dunja bontotta a vonalat, és fog adta Pedersen hívását.
– Szia! Bocs, csak volt eg y másik hívásom is. Találtál valamit?
– Ig en.
– Mit?
– Ig azad volt. Hiányzik a jobb veséje.
 75

Fabian felállt, leporolta mag át, és az utcáról besütő lámpafényben

meg állapította, hog y Ossian Kremph öng yilkosság a óta még nem
cserélték ki a betört ablakot, ezért van itt ilyen hideg . A hűtőszekrény
felé fordult, amelyet az imént tolt oldalra, és most már pontosan tudta,
hog yan közlekedett a tettes észrevétlenül a romos lakáson keresztül.
A két szomszédos lakás két különböző épületben helyezkedett el. Az
eg yiknek bleking eg atani címe volt, a másiknak östg ötag atani. Elég
közel voltak eg ymáshoz, hog y az ember azt g yanítsa, a nejlonnal bevont
asztal Kremph műve, és elég messze, hog y ne g yanítsa a közvetlen
kapcsolatot.
Fabian g yorsan lefényképezte a nyílást a falban és a mög ötte meg bújó
aknát, majd visszatolta a hűtőt a helyére, és elindult a szemközti ajtó
felé.
Ha nem éppen most jött volna rá a meg oldásra, biztosan szög et üt a
fejébe, hog y amikor itt járt, az ajtó minden alkalommal zárva volt. De
már két métert is meg tett a romos lakásban, amikor szemet szúrt neki,
hog y a mennyezeti lámpa ég , és eg yenesen a befóliázott asztalra világ ít,
amelyről valami eg y kétharmadáig már meg telt lavórba csepeg .
Valaki járt itt, és használta az asztalt. Fabian odarohant, leg ug g olt a
lavór mellé, és az áttetsző folyadékot vizslatta, amelynek g yűrűi a lavór
fala felé futottak, amikor eg y újabb csepp hullott bele az asztalról.
Víznek tűnt. Amikor Fabian fölé hajolt, hog y meg szag olja, rög tön rájött,
hog y nem stimmel valami. Víz volt, sós víz.
  

…Egy folyosón ébredtem. Mindenütt fájdalmukban üvöltő sebesültek. Semmit sem

értettem. Amikor egy nővér ment el mellettem, rájöttem, hogy a füstből felém
nyúló kezek nem a régi barátaim kezei voltak. Közületek mentett meg valaki.
Megszólítottam a nővért, és utánad érdeklődtem. Mondtam, hogy kék a szemed.
Derült égből villámcsapásként ért, amikor segítségért kiáltott. Biztosan a
kiejtésem ijesztette meg. A kollégái egykettőre odasereglettek. Leköptek és
megütöttek. Meg akartam magyarázni nekik, de esélyt sem adtak. Micsoda
gyűlölet! Próbáltam kikászálódni az ágyból, de a földre zuhantam. Vagy valaki
fellökött. Nem tehettem mást, összegömbölyödtem, és az Örökkévalóhoz
fohászkodtam, hogy hagyják abba a verést és rugdosást.
Akkor jött oda az a doktornő. Azt hiszem, Bászimának hívták. Felsegített, és
kivitt a hátsó ajtón. Azt mondta, ismer téged, egy kórházban dolgoztatok
Eijnábúszban. Tudta, hogy hívnak, és melyik faluból származol.
Áisa Sáhín Imátájinból… A világ legszebb neve. Áisa Sáhín.
Létezel, nem csak álom voltál.
Egy teljes éjszakát gyalogoltam, mire bekopogtathattam apád házába. Anyád
nyitott ajtót, kiabálni kezdett, és a bátyáid pillanatok alatt ott teremtek. A falnak
nyomtak. Meggyaláztam a családotokat, ezért anyád kénytelen volt elzavarni
téged a háztól.
Amíg apádra vártunk, egy fához kötöztek a kertben, és felváltva ütöttek-vertek.
Nem emlékszem, hogy anyád megpróbálta-e leállítani őket, csak az rémlik, hogy
egy vödör piszkos vizet zúdítottak rám, hogy magamhoz térjek. Próbáltam
kinyitni bedagadt szememet. Apád arcát láttam közvetlenül magam előtt.
Megkérdezte, hogy volt képem a házatokba tenni a lábam. Azt feleltem, hogy
meg akarom kérni a kezedet. És mindenre kész vagyok, hogy elnyerjem az
engedélyét. Szél, legyek, falevelek. Egy csepegő csap. Minden elnémult. Aztán apád
bólintott, azt mondta, segítenem kell a bátyáidnak egy küldetésben.
 Áisa, már nem bírom sokáig. Minden csupa vér, a testvéreid már teljesen
némák. Annyira sajnálom… A telepesek konvoja pontosan érkezett, előugrottunk
a hasadékokból, és köveket hajigáltunk rájuk.
A teherautók megálltak, és láttam, ahogy a karosszériájuk behorpad. Azon
tűnődtem, miért nem menekülnek. A testvéreid azt ordították, hogy folytassam.
Láttam a rémületet a szemükben. Tettem, amit mondtak, de tudtam, hogy valami
nincs rendjén.
Aztán kiszálltak a kocsikból. Vakító reflektorokkal, golyóálló mellényben,
automata fegyverekkel. Ne kérdezd, honnan, de tudták. A hegyek visszaverték a
lövések hangját, mi meg egyre dobáltuk őket. Én is, meg akartam mutatni, kinek a
pártján állok. Hogy tartom a szavam. De nem sikerült, Áisa. Egyszerűen nem
sikerült. Egymás után estünk el, és a reflektorok fényében vértől vörösen
világítottak a sziklák.
Aztán kiterítettek minket sorban, és szemügyre vették a sérüléseinket. Zakván
feküdt az egyik oldalamon. Megsérült a szeme, de életben volt. Vaszím a másik
oldalamon vért köhögött. Én két golyót kaptam a hasamba, és éreztem,
hamarosan elvérzem. Csak néztem az éjszakai égboltot, ahol sorra tűntek el a
csillagok. Vihar készülődött.
Hallottam, hogy újabb teherautó érkezik, és lefékez. Felismertem a hangokat a
táborból. Igyekeztem elfordulni, amikor zseblámpáikkal odajöttek. De senki sem
ismert rám, talán a sok vér miatt. A többiekkel együtt elvonszoltak, és feldobtak
az egyik teherautóra.
Úgy érzem, mintha itt volnál, Áisa, és a vállam felett olvasnád soraimat.
Minden szót. Minden mondatot. Nem akarom még befejezni, de nincs erőm.
Takarékoskodnom kell vele. Még össze kell hajtogatnom és borítékba kell tennem
a levelet. Ki kell dobnom az éjszakába. Remélem, az Örökkévaló gondját viseli, és
egy szép napon célba ér.
Bárhol vagy is, és bármit csinálsz is.
Egy szép napon.
Efrájim Jádin
 76

Sofie Leander első g ondolata az volt, hog y elvág ja az ütőerét a szikével,

és vég et vet a fájdalmas várakozásnak. Kikapcsolni és belemerülni a
semmibe leg alább olyan csábító volt, mint túlélni és meg menekülni.
És ez majdnem meg változtatott mindent.
De amikor a szike élét a nyakához szorította, és érezte, hog y mindjárt
a bőrébe vág , hirtelen rájött, hog y a sebészkés és a tény, hog y már nincs
meg kötözve, lényeg esen meg növelte az esélyeit. Biztosan nem tud
kijutni. Átkutatta az eg ész raktárt, de semmit sem talált, ami a
seg ítség ére lehetett volna. Még a két kis kulcs is haszontalan volt,
amely eg y kampón lóg ott az eg yik szekrényben, nem illett eg yetlen
zárba sem. A redőnyajtó villanymotorja kívül volt, és idebent nem volt
kapcsoló.
Viszont rug doshatja, és seg ítség ért kiálthat. Talán eg y arra járó
meg áll, és rájön, hog y valami baj van. Csakhog y még nem jött erre
senki.
Most azonban…
A redőnyre tapasztotta a fülét, és hallotta, ahog y kinyílik a nag ykapu,
eg y kocsi behajt, majd meg áll. Az autóajtó kinyílt és becsapódott. Léptek
kopog tak a kemény padlón. Sofie Leander szeretett volna dörömbölni és
zajt csapni. De még várnia kellett. Még nem lehetett teljesen biztos a
dolg ában. Meg kellett várnia, hog y a léptek továbbhaladnak-e, vag y
meg állnak a raktár előtt. Csak ne itt álljanak meg !
Eg ész testében reszketett az erőlködéstől. Hirtelen ráébredt, hog y
meztelenség e eg yáltalán nem zavarja. Nem érdekli, ki jár odakint. Férfi
vag y nő, öreg vag y fiatal. Akárki is, tenni fog róla, hog y meg hallja. A
léptek eg yre közeledtek. Néhány másodperc, és elhaladnak az ő ajtaja
előtt. Eg y másik raktárhelyiség felé. Akkor kell nekikezdenie. Amint
biztos lehet a dolg ában.
De az történt, aminek nem lett volna szabad meg történnie.
A léptek meg álltak.
A redőnyt felhúzó villanymotor beindulását meg előző csend
tulajdonképpen semmire sem volt elég . De Sofie Leander felkészült:
elbújt a papírdobozok mög ött, amelyekben az az undorító mesterség es
táplálék volt, és készenlétben tartotta a szikét.
Az asztalt felállította, és ráhalmozott néhány dobozt meg mindent,
amit talált, hog y úg y nézzen ki, mintha feküdne ott valaki. Korántsem
volt meg g yőző, de jó esetben nyer vele pár másodpercet, hog y
előug orjon, és belevág ja a szikét támadójába, átkutassa a zsebeit a
slusszkulcs után, aztán kifusson, vissza se nézve.
A villanymotor berreg ett, Sofie Leander pedig – ahog y azt
g ondolatban százszor vég ig vette – mozdulatlanul kuporog va várta,
hog y az illető belépjen, és meg induljon az asztal felé. Aztán előug rott,
és a mag asba lendítette a szikét.
Ennyi volt, és nem több.
Amikor másodjára sújtott volna le, a lábát ért rúg ás kibillentette
eg yensúlyából. Beverte a fejét a betonpadlóba, a szike kicsúszott a
kezéből. Amikor a g áz az arcába permetezett, azon tűnődött, miért nem
az első ötlet mellett döntött.

Amikor újra mag ához tért, olyan volt, mintha az utóbbi nap eseményei
meg sem történtek volna. Mintha csak álom lett volna, amelyből most
ébredt fel. Eg y tudattalan játék, amely vég et ért. Mert meg int a
lefóliázott asztalra kötözve feküdt a szondával a szájában.
De már képtelen volt ezzel fog lalkozni. Képtelen. A reményt, hog y
hamarosan meg halhat, rég feladta. Már nem számított, mi történik.
Hag yta, hog y úrrá leg yen rajta a fásultság . Kikapcsolni.
Erre vág yott.
De akármennyire ki akart kapcsolni mindent, érdekelte, mi jöhet még .
Miért vizes és samponillatú a haja? Tényleg eg y olló csattog ását hallja?
Fog va tartója meg nyírja?
 Arcára nedves törülköző borult, ezért semmit sem látott. De hallotta,
amikor az ollót letették a fémtálcára.
A hajára tényleg ráfért már eg y alapos mosás. De valóban olyan rég óta
van itt, hog y már vág ni is kellett? És akkor mi van, ha kicsit hosszabb?
Van eg yáltalán bárminek bármi jelentőség e?
Ezek szerint ig en.
Hátha. Ig azából nem akarta vég ig g ondolni, de nem tudta meg állni.
Hátha túléli! Meg fizetett a bűnéért, és most szabadon bocsátják.
Nemsokára meg int otthon lehet imádott férjével. Jaj, mennyire
hiányzott! A g yeng éd ölelése.
Valami hideg ért a melléhez, előbb az eg yikhez, majd a másikhoz.
Aztán a hasához és a lábához. Valami krém, amelyet a bőrébe dörzsöltek.
Jó illata volt.
Enyhén kókuszos.
 77

Még csak hajnali fél ötre járt az idő, órák voltak hátra, amíg elkezd
világ osodni. Már ha kivilág osodik eg yáltalán. Az év leg sötétebb napja
vár ránk, g ondolta Dunja, amikor fog ta a papír pohártartót, amelyben
három kávé állt, kiszállt a kocsiból, és érezte, ahog y a hideg , nyirkos
szél behatol a kabátja láthatatlan nyílásain. Nem védte meg a kötött
sapka sem, amelyet Carsten anyjától kapott karácsonyra, és nem
szívesen hordott.
Látta, ahog y a rakparton kissé távolabb Kjeld Richter és Jan Hesk
beszélg etnek, de azonnal elnémultak, amikor észrevették. Nem kellett
Einsteinnek lenni hozzá, hog y rájöjjön, róla volt szó. Eg y perc alatt
belátta, van valami Hesk és Richter azon véleményében, hog y a
körülmények már nem is lehetnének rosszabbak.
Csak részben a sötét és hideg miatt. A víz nag yobb g ondot jelentett.
Az erős szélben úg y összetorlódtak a jég táblák, mintha hatalmas fog ak
volnának, amelyek mindent meg őrölnek, ami az útjukba akad. Ráadásul
a kikötő vezetője többször is kijelentette, hog y hatra vég ezniük kell.
– De frissek vag ytok! – mondta Dunja, de halvány mosolyt sem kapott
válaszul. – Kávét?
Addig tartotta előttük a pohártartót, amíg kénytelenek voltak venni
eg yet-eg yet.
– Hog y halad?
– Szerinted? – Hesk a zajló víz felé biccentett. – Neked lenne kedved
belemenni?
– Nem, de nem is vag yok búvár. És látom, már lent van.
– Lefelé könnyű… – Hesk belekóstolt a kávéba, és összeszorította a
száját, hog y ne látsszon rajta, mennyire jólesik.
Richter rádiója meg szólalt.
 – Itt a kocsi. Vég e.
– Nézd meg , ki tudod-e nyitni az ajtót, és szállj be. Vég e – mondta
Richter, és odébb ment, hog y zavartalanul beszélhessen.
Dunja belekortyolt a kávéjába, és lepillantott a fekete, jeg es vízre a
rakpart széléről. De nem látta sem a felszínre bukkanó buborékokat, sem
a búvár reflektorának fényét. Tekintetével vég ig pásztázta a kikötőt és a
lehorg onyzott hajókat, majd a Kronborg -kastélyt.
Aztán keletre nézett, az öböl túlpartján elterülő Svédország ra. A
szomszédos állam hivatalosan semleg es volt, és kétség sem fért hozzá,
hog y a svédek g ondolkodásukban alapvetően nyug athoz húznak. De
szabályaikban, alkoholkereskedéseikben és minden cselekedetükben volt
valami keleties.
Ez azonban pillanatnyilag eg yáltalán nem számított. Nem érezte,
hog y a svédek le lennének maradva mög öttük, inkább úg y tűnt, messze
előttük járnak. Nem tudta, hog y a terhes stockholmi nyomozónővel való
találkozás miatt érezte-e íg y, vag y azért, mert hosszú idő óta először
lépett az ország ukba. Csak abban volt biztos, hog y a Kävling ében
történtek ellenére eg yre jobban vág yott oda.
Heskhez fordult, és meg kérdezte, jó-e a kávé, de rög tön meg is bánta.
Miért mindig neki kell meg törnie a hallg atást? Hesk a kisujját sem
mozdította, hog y enyhítse a helyzet kínosság át. Inkább hosszan kivárt,
mielőtt meg vonta volna a vállát, és alig észrevehetően bólintott volna.
– Elég jó.
– Nag yszerű – mondta Dunja, és érezte, hog y nő benne az ing erültség .
Hesk még mindig hallg atott a tényről, hog y kinyomta Dunja hívását,
amikor életveszélyben volt. Azt sem hozta szóba, hog y Dunjának teljesen
ig aza volt Karen Neuman hiányzó veséjével kapcsolatban. Ha azt hitte,
hog y ag yonhallg athatja a dolg okat, hát tévedett.
– Ha itt vég eztünk, meg yek Pedersenhez, és meg kérdezem, mit tud
mondani a hiányzó veséről – közölte Dunja az utolsó két szót
meg nyomva.
– Jó. – Hesk a semmibe révedve ivott bele a kávéjába.
Jó? Csak ennyit bír kinyög ni?
 – Mit g ondolsz? Mármint nem ig azán hittél benne, hog y szükség van
még eg y vizsg álatra. Még szerencse, hog y nem adtam be a derekamat.
Az utolsó mondatot aztán meg bánta, de már késő volt.
Hesk újból vállat vont.
– Szerintem nem oszt, nem szoroz. Ettől még lehet Willumsen a
tettes.
– Ig en?
– Nem tulajdonítok neki különösebb jelentőség et.
– Korábban soha nem távolította el az áldozatai szerveit. – Dunja lépett
eg yet Hesk felé. – Meg erőszakolta, meg kínozta és feldarabolta őket, ezt
csinálta. De amikor meg találtuk a hullákat, semmi sem hiányzott. Most
pedig az eg yik áldozatnak nincs meg a veséje, a másiknak meg a
mellkasa eg y része. Hog y mondhatod, hog y nincs különösebb
jelentőség e?
– Ez csak annyit jelent, hog y nem ismétli mag át. Ami rá vall,
amennyire tudom. Rég en kutyákat uszított az áldozataira. Most trófeát
csinál belőlük. Leg közelebb talán ledarálja, és műtrág yaként értékesíti
őket g yepszőnyeg ekhez. – Hesk felnevetett, és kiitta a poharát.
Dunja tudta, hog y ez csak provokáció, és semmi esetre sem szabad
felülnie neki. De képtelen volt meg állni.
– Fig yeljetek, szerintem befejezhetnénk – kiáltotta Richter, mire Dunja
felé fordult. – A kocsi tiszta.
– Ahog y az várható volt – mondta Hesk a fejét csóválva.
– Jó, de írjátok fel a rendszámot.
– Már felírtuk. HXN 674. Svéd, ahog y g yanítottuk.
Dunja feltartotta a hüvelykujját, és kipréselt mag ából eg y mosolyt,
majd újra Heskhez fordult, és felvette a kesztyűt.
– Nem veszed komolyan ezt az eg észet, ug ye? Neked ez csak eg y
rohadt játék, és azt hiszed, bármit meg eng edhetsz mag adnak!
Hesk a fejét rázta.
– Nem, Dunja, ez nem ig az.
– Nem? Hány áldozat kell még , hog y felébredj? Három? Tíz?
– Eg y sem. És nem is lesz több, mert a tettest valaki tüdőn és szíven
szúrta.
 – De ez nem…
– Dunja! Ő volt az, rendben? Senki, az eg ész osztályon senki sem hisz a
te kísértetedben! Csak te! Mindenki más tudja, hog y Willumsen volt, és
csak azért állunk itt lefag yott lábbal, mert kurvára bejössz Sleiznernek,
és rád akar mászni!
Dunja csak akkor eszmélt rá, mit tett, amikor meg hallotta a
csattanást.
De már nem lehetett meg nem történtté tenni. A semmiből jött,
irtózatos sebesség g el, és mivel nem g ondolkodott, őt leg alább annyira
meg lepte, mint Hesket.
De nem ez volt a leg rosszabb.
Nem az, hog y meg pofozta Hesket.
Nem az, hog y vörös tenyérnyom maradt az arcán.
Nem az, hog y a tekintete mindent elmondott.
Hanem az, hog y Hesknek ig aza volt.
 78

Malin Rehnberg eg yik oldaláról a másikra fordult. A mozdulat normális

esetben néhány másodpercet vett ig énybe, de most a terhesség i
toxémiája és hatalmas hasa miatt leg alább másfél perc volt. Már nem is
tudta, hányadszor fordul meg . A szám mindenesetre lelombozóan nag y
volt, nem tudott öt percnél tovább nyug ton maradni, mert rög tön
g ennyedző felfekvésekről és sebekről kezdett képzeleg ni.
A szobára, amelybe Fabian makacsság a miatt kellett átköltöznie, nem
lehetett panasza. Sok szempontból jobb volt, mint az előző. Fel volt
újítva, a falakon képek lóg tak, az ablakon füg g öny, és volt eg y tévé is,
bár nem dug ták be. Ráadásul eg yszemélyes szoba volt, íg y senkivel sem
kellett osztoznia a vécén, ami eg yébként a halála volt. A munkahelyén,
amikor a terhesség e miatt folyton pisilnie kellett, meg állás nélkül
vécére járt, és ha meg tehette volna, saját vécét követel, mint Ing mar
Berg man.
A g ond az volt, hog y unatkozott. Nég y óra óta, amikor a
vérnyomásmérés miatt felkeltették, ébren feküdt. Már majdnem három
órája, és annyira unta mag át, hog y nem volt biztos benne, kibír-e még
öt eseménytelen percet. Már látta is mag a előtt a szalag címeket.
 
A terhes nyomozónő belehalt az unalomba
 
Bárcsak hazamehetne! Nem fért a fejébe, miért nem feküdhet otthon
infúzióval a karjában, és mérhetné ő mag a kétóránként a vérnyomását.
Vég tére is az orvos eg ész nap csak eg yszer nézett rá. Ránézett. Nem
túlzás. Alig észrevehetően bólog atott, hümmög ött, és már ott sem volt.
– Itt vag yok, szívem.
 Malin eg y puszit érzett a homlokán. Felnézett, és látta, hog y a férje,
Anders az, vag yis még iscsak aludt valamicskét.
– Hány óra?
– Mindjárt fél kilenc. Hog y vag y? Jól aludtál? – A férfi leült az ág y
szélére.
– Beszéljünk valami másról. Elhoztad a cuccomat?
Anders a mag asba emelte Malin táskáját.
– Eg y feltétellel. Nem dolg ozol.
– Persze… Add ide!
Malin a táskáért nyúlt, de Anders úg y tartotta, hog y ne érje el.
– Komolyan mondom, szívem. Beszéltem teg nap az orvossal, és azt
mondta…
– Anders, lezárták a nyomozást. Nincs min dolg oznom, jó?
Meg íg érem. Csak újság ot szeretnék olvasni és skype-olni anyámmal.
A férfi kelletlenül letette a táskát az ág y mellé.
– Az a Fabian meg látog atott már?
– Az a Fabian? – Malin a fejét csóválta. – Nem értem, miért utálod
ennyire. Amúg y nem, nem jött be. És ha bejött volna, csak azért tette
volna, hog y meg nézze, jól vag yok-e. Nem azért, hog y dolg ozzunk. –
Malin elkapta férje kétkedő pillantását. – Tényleg . Nyug odj meg .
– Nem tudok meg nyug odni, amíg ennek vég e nem lesz. – Anders
Malin hasára tette a kezét. – Az orvos szerint nag yon fontos, hog y…
– Pihenjek. Tudom, Anders. Mást sem csinálok, csak pihenek. Már
annyit pihentem, hog y tisztára elfáradtam. Eg yébként nem kell
menned?
– De ig en… – Anders az órára pillantott, és felállt. – Csak…
– Majd beszélünk.
– Persze. Ne izg ulj, és pihenj…
– Szia, szívem!
Malin integ etett, amíg a férfi az ajtó felé hátrált.
Leg szívesebben azonnal ölébe kapta volna a táskáját, és belevetette
volna mag át a munkába, de túl jól ismerte a férjét, ezért meg várta, amíg
„viccelődve” újra bedug ja a fejét az ajtón. Csak aztán szedte elő a
laptopját, kapcsolta be, és csatlakoztatta a telefonjához, hog y leg yen
internete. Mennyire hiányzott már ez!
Vég re dolg ozhat.
 79

Fabian lekaparta az utolsó jeg es foltot is a lefag yott szélvédőről, beszállt

a kocsiba, és várta, hog y felmeleg edjen az utastér. Ig yekezett
meg szabadulni az érzéstől, hog y lejtőre került. Reg g el két órát sétált
Södermalmban, a The Cure Kiss Me Kiss Me Kiss Me című számát
hallg atva.
Mintha teljesen mindeg y lett volna, mit csinál. Lassan, de biztosan
minden kicsúszott a kezéből. Bár Sonja talán jobb kedvében volt, fog ta a
g yerekeket, és elment Värmdőbe a testvéréhez, Lisenhez karácsonyozni.
Matildát semmivel sem lehetett úg y feldobni, mint ha
meg látog athatta az unokatestvéreit és a nag ynénjét, aki mindig otthon
volt, süteményt sütött, és szórakoztatta a g yerekeket. Fabian biztosra
vette, hog y leg szívesebben lecserélné őt és Sonját Rolandra és Lisenre,
még ha nem is lett volna hajlandó bevallani.
Roland zsákszámra hordta haza a pénzt a különböző cég eiből, Lisen
pedig szög re akasztotta a jog ászi karrierjét, hog y főállású családanya
leg yen. A g yerekeknek ez persze tetszett. Még Theodor sem tiltakozott
különösebben a látog atás ellen. És most ott voltak, karácsonyi
finomság okat kotyvasztottak, ajándékot csomag oltak, és fenyőt kerestek
az erdőben.
Az eg ész család, kivéve őt. Azzá lett, aki sosem akart lenni. Fáradt és
időhiányban szenvedő szülő. Aki meg könnyebbül, ha a g yerekei
elutaznak. Ha más vig yáz rájuk. Lehajtotta a napellenzőt, kinyitotta a kis
tükröt, és meg állapította, hog y nem néz ki valami fényesen.
Eg yre jobban hasonlított az apjára.
Sonja g ondolkodott, és arra jutott, hog y talán külön utakon kellene
folytatniuk. Mert jobbat érdemelnek, mint ez az állandó válság helyzet,
amelynek sosem akar vég e szakadni. De Fabian látta a szemében, hog y
ig azából nem ezt akarja. Másra sem vág yik, csak hog y Fabian
szokásához híven g yőzze meg a közös jövő lehetőség éről.
De Fabiannak már elfog ytak az érvei, és bár csaknem eg ész éjszaka
ébren hevert, és órákon át rótta Södermalmot, nem ig azán tudta, mit
g ondoljon.
Sem Sonjával, sem Herman Edelmannal kapcsolatban.
Az ig azat meg vallva fog alma sem volt, miként veg ye rá főnökét a
nyomozás meg nyitására, anélkül hog y túl sokat árulna el neki.
Eg yvalamiben azonban teljesen biztos volt: ez élete leg bonyolultabb
nyomozása, és mindenki azt hiszi, hog y a tettes, akit azonosítottak,
meg halt, pedig valójában még szabadlábon jár-kel, és nem úg y tűnik,
hog y le akarna állni.

Körbeadták a képeket az asztal körül. A távolról készült felvételeken

nag yjából tíz, leng e ruhát viselő, nyug talanul jobbra-balra tekintg ető
nőt tereltek ki eg y furg onból, majd be eg y szürke hátsó ajtón.
– A fotókat több mint két hónapja készítették a Black Catnél. Amint
látjátok, úg ynevezett „áruszállítást” ábrázolnak, és ezután jön a
válog atás – tájékoztatta őket Markus Hög lund, mire Jarmo Päivinen,
Tomas Persson és Herman Edelman vadul bólog atott.
– Eg yébként tudja valaki, bejön-e Risk? – kérdezte Ing er Carlén, aki
Hög lund mellett állt, és belefújta az orrát eg y rég kidobásra érett
zsebkendőbe.
– Nem. Folytassuk! – mondta Edelman. – Nem érek rá eg ész nap.
– Hát jó – felelte Carlén, és visszafojtott eg y tüsszentést.
– Oké, tudjuk, hog y a klubban eg yesével színpadra állítják őket, Dieg o
Arcas szemüg yre veszi mindet, és eldönti, kit melyik bordélyba
szállítsanak – folytatta Hög lund, és kivette az utolsó kekszet a dobozból.
– Hog y veszi szemüg yre őket? – kérdezte Tomas, bár látszott rajta,
előre tudja a választ.
– Nyilván nem voltunk ott, és nem láttuk a saját szemünkkel –
válaszolta Carlén –, de meg g yőződésem, hog y felfordulna a g yomrod,
ha látnád.
 – Mindenesetre teljesen biztosan tudjuk, hog y bármikor befuthat eg y
újabb szállítmány. – Hög lund kávéval öblítette le a kekszet. – És akkor
lecsapunk.
– De pontos időpontot nem tudtok? – kérdezte Edelman, a szakállát
húzkodva.
– Csak annyit, hog y a napokban. Ezért napi huszonnég y órában
dolg ozunk, és riadóztatnunk kell a bevetési eg ység et is.
– Jól van – bólintott Edelman. – Szólok nekik. Hány ember kell?
– Leg alább harmincöt – felelte Carlén.
– Harmincöt? – Edelman felpillantott a telefonjáról.
– Eg yszerre akarunk lecsapni a klubra és a kis bordélyokra – közölte
Hög lund, miközben kinyílt az ajtó, és belépett Fabian.
– Fabian! – fordult felé Edelman. – El sem tudtuk képzelni, merre
járhatsz. Történt valami?
– Ráérsz? – kérdezte Fabian, anélkül, hog y pillantásra méltatta volna a
többieket. – Most.

– Mi történt? – kérdezte Edelman, és becsukta mag a mög ött az ajtót.

Fabian ránézett. Úg y döntött, hig g adt lesz, és szépen becsomag olja a

mondókáját. Ameddig lehet, kerülg eti a forró kását, és csak a vég én tér
a lényeg re. De a késés a reg g eli meg beszélésről romba döntötte ezt a
tervét.
– Újra meg kell nyitnunk a nyomozást Grimås és Fischer üg yében.
Edelman úg y nézett rá, mint aki rosszul hallotta, amit mondott.
Levette kis kerek szemüveg ét.
– És még is miért? Ülj le!
– Herman, vég ig rossz nyomon jártunk. – Fabian helyet fog lalt a
kopott bőrkanapén. – Ossian Kremph csak csali volt, hog y tévútra
vig yen minket.
– Álljunk csak meg . Komolyan g ondolod, hog y Kremph ártatlan volt?
– És a tettes még mindig szabadlábon van. Ig en, komolyan g ondolom.
Edelman felnevetett, meg csóválta a fejét, majd kivett a hűtőből és
kérdőn a mag asba emelt két sört.
 – Nem, kösz – mondta Fabian, pedig pont erre lett volna szükség e.
– Jó, de szólj, ha meg g ondolod mag ad. – Edelman kinyitotta az eg yik
üveg et, kitöltötte a sört eg y pohárba, és leült az ablak előtt álló fotelba.
– Komolyan nem tudom, honnan szeded ezt, Fabian. Mármint remek
nyomozó vag y, tudod, hog y íg y g ondolom. Te vag y az eg yik leg jobb. –
Belekortyolt a sörbe, elővette a pipáját, és elkezdte meg tömni. – De hog y
teljesen őszinte leg yek, úg y tűnik, kicsit elveszítetted a talajt a lábad
alól.
Fabian meg várta, amíg főnöke meg g yújtja a pipát, és beszívja az
ezüstös füstöt, aztán folytatta:
– Emlékszel a buszos nőre? Akinek kiszúrták a szemét a képeken.
– Ig en, eg y lehetség es áldozat.
– Úg y van. Gyanúm szerint meg halt.
Edelman bólintott, majd teljes lelki nyug alommal beleivott a sörébe,
amire Fabian a leg kevésbé sem számított.
– Meg g yőződésem, hog y halott – tette hozzá, és érezte, hog y a
beszélg etés rossz irányba halad.
– Amiben ig azad is van. – Edelman elég edetten mosolyg ott. – Tényleg
halott.
– Mi? Meg találtátok?
Semmi sem a tervek szerint alakult. Nem Edelman lepődött meg és
bizonytalanodott el, hanem Fabiannak kellett leveg ő után kapkodnia.
– Semira Ackerman. A Södermalm és Hammarby sjöstad közötti komp
kapitánya riadóztatott minket múlt éjjel, miután meg látta a jég táblák
között a vízen lebeg ni. Valószínűleg át akart kelni a jég en.
– Hog y lehet valaki ennyire hülye, hog y ott akar átmenni a jég en?
Hiszen arra járnak a kompok!
– Hát ig en. Lehet, hog y nem akart átkelni, csak kiment kicsit a jég re
nézelődni. – Edelman vállat vont, és tovább pöfékelt. – Meg esik az
ilyesmi. De nézd meg , van róla eg y kép az íróasztalomon.
Fabian az íróasztalhoz ment, és felvette a fotót, amely azt mutatta,
hog yan húzzák ki a fag yott nőt a vízből. Kétség sem fért hozzá, hog y ő
volt az. De nem baleset áldozata lett. Most már leg alább tudta, miért
volt az asztal alatt a sós vízzel teli lavór.
 – Mi az, Fabian. Olyan… Hog y is mondjam? Olyan furcsán…
– Teg nap éjjel újra átvizsg áltam Kremph lakását – szakította félbe
Fabian. – Találtam eg y átjárót a romos lakásba, ami sok mindent
meg mag yaráz. És…
– Biztos azon keresztül járt ki…
– Nem, a tettes ment be hozzá azon keresztül.
– De miért akart volna valaki…
– Hog y kicserélje a g yóg yszerét cukorra. Herman, valaki folyamatos
meg fig yelés alatt tartotta Kremphet. A polcon az eg yik könyvben,
tudod… – Fabian elnémult. Majdnem elveszítette a fejét, és túl sokat
árult el. Nag y leveg őt vett, és összeszedte mag át. – Ki boncolja fel a
testet? Thåström?
– Nem, ő nem fog lalkozik balesetekkel. A nő tüdeje tele volt vízzel,
Fabian. Nincs itt semmi titok. Őszintén szólva nem értem, hová akarsz
kilyukadni. Még hog y Kremph ártatlan, és van valaki más, aki… Már
meg bocsáss, de ez teljes őrültség nek hang zik. – Edelman kifújta a füstöt.
– Szóval nem hiszel nekem?
– Ez nem hit kérdése. Minden nyom, minden bizonyíték, minden jel
Kremphre mutat. Még az az átjáró is. Az nem elég , hog y beállítasz ide,
miután szemlátomást eg y hete eg y szemhunyásnyit sem aludtál, és
kijelented, hog y Kremph ártatlan volt. Te is tudod, hog y csak akkor
nyithatom meg újra a nyomozást, ha valami konkrét van a kezemben.
– Herman, az asztal csuromvíz volt, amikor bementem a romos
lakásba. Csepeg ett róla a víz. Volt ott valaki, és minden amellett szól,
hog y Semira ott fulladt meg .
– Miből g ondolod, hog y nem valami nyakig havas hajléktalan akart
szundítani eg y kicsit a meleg ben?
– És odatett eg y lavórt az asztal alá, hog y felfog ja a vizet? Alig ha. Ami
pedig a nyomozás meg nyitását illeti, szerintem elég bizonyítékom van,
hog y alátámasszam az elméletemet. A g ond csak az, hog y minden
eltűnt.
– Eltűnt? – Edelman most először látszott őszintén meg lepettnek a
beszélg etés alatt.
– Valaki eltakarított mindent hétvég én.
 – De hát lezártuk az üg yet. És mivel eljárás nem lesz, mindent levittek
az irattárba. – Edelman az íróasztalhoz ment, és meg mozg atta az eg eret,
hog y bekapcsoljon a monitor.
– Hát én nem találtam. De neked talán van valami mag yarázatod.
– Tessék? – Edelman Fabian szemébe nézett.
Az elmúlt órákban Fabiannak meg g yőződésévé vált, hog y a főnöke
többet tud, mint amennyit elárul. De most elbizonytalanodott. Talán
Edelman tényleg hitt abban, hog y Kremph állt az eg ész mög ött? Fabian
rájött, hog y nincs más választása, ki kell derítenie, hog y áll a dolog ,
mielőtt folytatná. Eg yszerűen sarokba kell szorítania öreg mentorát.
– Itt is van, ahog y g ondoltam – nézett fel Edelman a képernyőről.
– Mi? Meg találtad az irattári számot?
– 0912-305/H152. Méret: 0,4 iratfolyóméter.
– Hát ez remek – felelte Fabian, de arról hallg atott, hog y éjszaka még
nem volt ilyen szám. – Biztos csak túl fáradt voltam. Lehet, hog y még is
elfog adom azt a sört.
– Eg észség edre! De siess vele, mert fel kell mennem eg y költség vetési
meg beszélésre Crimsonhoz. – Edelman kikapcsolta a számítóg épet, és
rág ót tömött a szájába, miközben Fabian kinyitotta a sört, és
belekortyolt.
– Ig azad lehet. Túl sokat dolg oztam.
– Nem mintha ünnepelném a karácsonyt. – vallotta be Edelman, és
meg ig azította a nyakkendőjét a tükör előtt. – De azt hiszem,
mindannyiunknak jót fog tenni eg y kis szünet.
– Amúg y amikor néhány órával Grimås halála előtt beszéltetek…
– Ig en?
– Miről volt szó?
– Ezt már kérdezted.
– Tényleg ? És mit válaszoltál?
– Azt, amit most is fog ok. Tanácsot kért az interpellációs vitával
kapcsolatban, ahová éppen ment. Sajnos semmi érdekesről nem tudok
beszámolni – mondta Edelman, miközben a szakállát simog atta.
Fabian kétség eit mintha elfújták volna. Edelman a szemébe hazudott,
és bár Fabian másra sem vág yott, mint hog y előkapja a telefonját, és
lejátssza neki a lehallg atott beszélg etést, bólintott, és ig yekezett
elég edettnek tűnni.
Mostantól a leg nag yobb titokban csinál mindent.
 80

Dunja látta Oscar Pedersenen, milyen kínosnak találja a helyzetet. Pedig

a férfi ig yekezett jó képet vág ni, amikor fog adta őket az ig azság üg yi
orvosszakértői laborban. Pályafutása során először átsiklott valami
felett, ami rendkívüli jelentőség g el bírhatott. Az eg ész nyomozás
szempontjából. Talán ez volt Karen Neuman és Katja Skov
meg g yilkolásának indítéka. Az első esetben eg y hiányzó vese. A
másodikban eg y hiányzó tüdő.
A mag yarázata pedig pont olyan g yeng e volt, mint a csapolt sör a
turistáktól hemzseg ő Strøg et sétálóutcán.
– Ahog y telefonon is mondtam, a halál okának meg állapítása után
nem volt értelme tovább vizsg álódni. – Pedersen lehúzta a
belépőkártyáját, és kitárta az ajtót.
Dunja és Jan Hesk követte a boncterembe.
Dunjának szép számmal voltak érvei amellett, hog y jelentse ezt az
elfog adhatatlan hanyag ság ot az Ország os Rendőr-főkapitányság on, és
bevonassa az orvos eng edélyét. De inkább pókerarcot öltött. Hesk
viszont mosolyg ott, és bólog atott, hog y kifejezze eg yetértését.
– Nemcsak az én adóm pazarlása lett volna, hanem a tieteké is –
folytatta Pedersen, miközben vetett eg y pillantást Dunjára, majd
kinyitotta a hűtőkamra ajtaját, és kihúzta Karen Neuman testét.
Már majdnem eg y hét telt el, amióta Dunja kint járt a tetthelyen, és
először látta a szétvag dalt testet. Most, hog y másodjára is meg nézte,
értette, miért siklott át Pedersen a hiányzó vese felett.
– Mondtam, hog y nincs valami jó bőrben – biccentett az orvos a
szétszabdalt test felé. – De ez semmi ahhoz képest, ahog y a belső szervei
kinéznek. Mintha botmixerrel estek volna neki – folytatta. – És ha Dunja
nem rag aszkodott volna hozzá, hog y nézzem meg , nem hiányzik-e
valamije, sosem vettem volna észre.
Dunja szeretett volna vidáman bólintani. Hog y kimutassa, mennyire
értékeli Pedersen dicséretét. De ellenállt a késztetésnek, és továbbra is
kifejezéstelen arcot vág ott, mert tudta, hog y csak íg y maradhat
nyereg ben.
– Mást nem találtál? – kérdezte.
Nem mintha számított volna valamire, csak jelezni akarta, hog y akkor
vég eznek, amikor ő azt mondja, vég eztek.
Pedersen bólintott.
– De, most hog y mondod – felelte, és meg húzog atta a bajuszát,
anélkül hog y többet elárult volna.
Dunja túl jól ismerte Pedersent ahhoz, hog y belesétáljon a csapdába:
nem kérdezte meg , mi az. Nem, ennyire olcsón nem adja.
– Mit találtál? – kérdezte Hesk, és ezzel önként a hierarchia aljára
rang sorolta mag át.
– Miután Dunja hívott, vettem mag amnak a bátorság ot, és átnéztem
Willumsen korábbi áldozatainak anyag ait is, és a sebekből láttam, hog y
a fickó nag y valószínűség g el balkezes. Ezért meg kerestem ig en tisztelt,
helsing borg i kollég ámat, Einar Greidét, és meg tudtam, hog y ő is
ug yanerre a következtetésre jutott a vizsg álódásai során.
– De miért fontos ez? – kérdezte Dunja, majd rög tön azt kívánta,
bárcsak visszamehetne az időben, és inkább csendben maradna.
Szabályosan látta, ahog y Pedersen nőtt öt centit.
– Hát tudod, ezeket a sebeket eg y jobbkezes tettes ejtette. Persze még
meg kell néznem alaposabban, hog y száz százalékra biztos leg yek
benne. De ha beérjük kilencvenöt százalékos bizonyosság g al, akkor a
csapások szög éből arra következtethetünk, hog y nag yjából íg y tartotta a
baltát.
Pedersen többször lesújtott eg y képzeletbeli baltával Karen Neuman
szétszabdalt hasára.
– Azt hiszem, értjük – mondta Dunja, mire Pedersen abbahag yta a
csapdosást. – Szóval azt mondod, ez újabb jel, ami arra utal, hog y nem
Willumsen a tettes.
 Pedersen habozott, vetett eg y pillantást Heskre, vég ül bólintott.
– Mondom, minimális esély még van rá, hog y tévedek, és persze
meg próbálhatott jobb kézzel lesújtani, hog y összezavarjon minket.
– De mivel a sebek mélyek, minden erejét bele kellett adnia, ezért
aztán ez nem túl valószínű.
– Íg y van.
– Nag yszerű. Mit szólsz, Jan? – Dunja Heskhez fordult, és eltökélte,
hog y le sem veszi a szemét róla, amíg választ nem kap.
– Nem tudom, mit mondjak. Még mindig túl sok minden szól
amellett, hog y Willumsen az emberünk, nem tudom csak úg y
felmenteni.
– De hát pont ez a lényeg . A g yilkosság ot úg y követték el, hog y
Willumsenre tereljék a g yanút, és elvonják a fig yelmet az ig azi
indítékról.
– És mi az ig azi indíték?
– Itt hiányzik eg y vese, Katja Skov-nál eg y tüdő.
– Nem akarok kukacoskodni, de ezek szervek, Dunja, nem indítékok.
Dunja a szemét forg atta, és Pedersenhez fordult.
– Elő tudnád keresni az áldozatok eg észség biztosítási kartonját?
– Elő. De miért…
– Mert erre kérlek.
Pedersen meg int meg ráng atta a bajuszát, majd összenézett Heskkel,
akitől eg y vállrándítást kapott válaszul.
– Jól van, jól van… – Odament a sarokban álló számítóg éphez, és
meg mozg atta az eg eret. – De ha találunk valami érdekeset, utólag
beszerzitek az eng edélyt, jó?
– Persze, persze, csak csináld!
Pedersen meg kereste a kartonok nyilvántartását, és már éppen be
akarta írni a keresési feltételeket, amikor meg akadt a szeme eg y bejövő
e-mailen.
– Nini, meg jött a DNS-elemzés eredménye! Ez g yors volt.
– A spermamintáról van szó? Nem úg y volt, hog y eg y hét? – kérdezte
Dunja.
 – Én is azt hittem – válaszolta Pedersen. – Biztosan még karácsony
előtt le akarták tudni. Mindenesetre meg jött…
Elhallg atott, hog y még eg yszer vég ig olvassa a levelet.
– És?
Pedersen előbb Dunjára, majd Heskre nézett.
– Willumsené.
– Benny Willumsené? – visszhang ozta Dunja, mire Pedersen bólintott.
Dunja fel sem tudta fog ni. És leg főképpen nem hitte el. – Arról a
spermáról beszélünk, amit Katja Skov testében találtál?
– Benne és rajta, hog y pontosak leg yünk.
Dunja látta lelki szemeivel, hog y a kártyavár, amelyet felépített,
összeomlik.
– Jól van, nézzük azokat a kartonokat, szeretnék vetni rájuk eg y
pillantást.
– Dunja, g ondolkodj eg y kicsit – szólalt meg Hesk. – Sleizner feltételt
szabott, csak addig folytathatjuk, amíg meg lesz a DNS-elemzés
eredménye. És meg van.
– Ig en, de… – Dunja Pedersenhez fordult. – Meg tudod mutatni a
kartonokat?
– Hát mivel a nyomozás ezennel lezárult, ha jól értem, a válaszom
nem.
– És mi van azzal, hog y a tettes jobbkezes? Az már nem is számít?
– Ha jól emlékszem, azt is mondtam, hog y van esély a tévedésre. És
nag yon úg y fest, hog y sajnos…
– Az istenit! Ez kész ag yrém! Mi a francot műveltek?
– Csak a munkánkat vég ezzük. Gyere, menjünk, hag yjuk Oscart
dolg ozni.
Hesk sarkon fordult, és elindult.
– Hog y mondhatsz ilyet, hog y a munkátokat vég zitek? Mi? Szerinted
nem látom rajtad, hog y te is érdekesnek tartod a fejleményeket, és
folytatni szeretnéd?
– Tényleg ezt látod rajtam? – Hesk Dunjához fordult. – Akkor miért
nem folytatom?
 – Meg mondjam? Vag y szarakodni akarsz velem, vag y csak túl g yáva
vag y, hog y szembeszállj Sleiznerrel. Ez utóbbit tartom valószínűbbnek.
Pedig te is ug yanolyan jól tudod, mint én, hog y Sleizner szarik rá, jó
tettest kaptunk-e el, amíg jól mutatnak a számok a táblázatában!
– Eg y lehetőség ről meg feledkeztél. Hog y tényleg úg y g ondolom,
Benny Willumsen volt.
Azzal Hesk sarkon fordult, és elhag yta a helyiség et.
 81

Fabian a telefonját a fülére szorítva kilépett a liftből a mínusz harmadik

emeleten, és az irattár felé indult.
– Halló! Hallasz?
– Ig en, és ha kíváncsi vag y rá, mit bányásztam elő Gidon Hassról,
fig yelj! – mondta Niva, és kifejtette, milyen nehezen sikerült
rábukkannia a férfira.
Fabian meg fog adta, hog y a Lydmarban töltött este volt az utolsó
alkalom, hog y találkozott Nivával. De az Edelmannal való beszélg etés
után nem látott más kiutat, mint újra felvenni a kapcsolatot a nővel,
beszámolni neki az utóbbi napok eseményeiről és az összefüg g ésekről
alkotott elméletéről.
Leg nag yobb meg könnyebbülésére, Niva kész volt hinni neki, és
hajlandónak mutatkozott mindenféle ellenszolg áltatás, ital vag y vacsora
nélkül seg íteni. Csupán azt kérte, hog y a nyomozást hivatalosan ne
nyissák meg újra, amíg ő is benne van az üg yben.
– Gidon Hass, vag y teljes nevén Gidon Ezra Hass orvos és patológ us,
szakterülete… és most fig yelj… a szervátültetés.
– Jó – mondta Fabian, és érezte, hog y vég re van valami a kezében. –
Van valami klinikája valahol?
– Volt. Eg észen pontosan az Abu Kabir Törvényszéki Intézet. A
pletykák szerint Hass vezetése alatt reng eteg szervet és szövetet
összeszedtek, eg yrészt afféle elosztóközpontként, másrészt a
szervkereskedelem leg nag yobb beszállítójaként működtek. Ami néhány
éve még leg ális volt Izraelben.
– Leg ális volt?
– Ig en. Mivel eg észben temetkeznek, az önkéntes szervadományozás
Izraelben volt a leg alacsonyabb a nyug ati világ ban.
 – És honnan szedték a szerveket? – kérdezte Fabian, és továbbment a
mozg atható polcsorok előtt, miközben ellenőrizte, hog y van-e még
térereje.
– Nag yrészt az úg ynevezett szervvadászoktól, akik a volt szovjet
köztársaság okat járják, meg Ázsia és Dél-Amerika leg szeg ényebb részeit.
És ha hinni lehet a leg rémesebb vádaknak, a szervek eg y része sebesült
palesztinoktól származott.
– Hát ez remek.
– Ug ye?
– De ezek szerint már nem az Abu Kabir intézetben dolg ozik – mondta
Fabian, és meg kereste a 152-es számú polcot.
– Nem, amikor az új törvény hatályba lépett, kipenderítették, és azóta
senki sem látta.
– De miért? Szökésben van?
Fabian eltekerte a kereket, mire a polc oldalra csúszott.
Benyomakodott a szűk járatba, és g ond nélkül meg találta a 0912-305-ös
iktatószámú mappát.
– Mondom, semmi törvénytelent nem követett el, nem volt oka
meg szökni.
– Még is elnyelte a föld.
Ahog y Fabian számított rá, a mappa üres volt.
– Nag yon úg y fest.
Vag yis tömve volt papírokkal, amelyeket avatatlan szem eg y
nyomozás anyag ainak nézhetett volna. Eg y-két fénymásolat itt, néhány
fénykép ott, amelyeknek az ég világ on semmi közük nem volt a
nyomozáshoz.
 82

Dunja két éve vett részt először a koppenhág ai rendőrség karácsonyi

buliján. Még tavasszal is sokkos állapotban volt, pedig hallotta előtte a
pletykákat az irdatlan mennyiség ű alkoholról, a fékeveszett limbózásról,
ami eg yeseknek a ruhájukba került, és a fénymásolóról, amely nem bírta
a g yűrődést. De erre a csatatérre nem volt felkészülve. Az eg yébként oly
visszafog ott kollég ákat mintha kicserélték volna, és finoman szólva is
úg y viselkedtek, mint a disznók.
A következő évben influenzával feküdt, amely csak januárban volt
hajlandó elmúlni. Részletekkel senki sem akart szolg álni, amikor
visszatért a munka világ ába, de a vezetőség i döntés, miszerint a
karácsonyi bulikat mostantól hétfőnként tartják, mindent elárult.
Dunja úg y döntött, idén nem meg y el. Főleg Sleizner miatt, aki
szövetség esévé tette, de azért is, mert tudta, milyen nehéz ez
Carstennek. Teljesen mindeg y volt, mennyit fog adkozott, hog y sosem
volna képes félrelépni – főként nem eg y kollég ával –, Carsten minden
hasonló alkalommal valóság os vallatásnak vetette alá, és a buli minden
percéről beszámoltatta.
Aztán még is úg y határozott, elmeg y. Nem mintha nag y kedve lett
volna hozzá. Leg kevésbé bulizni vág yott. Hiába szenvedett vereség et
Pedersen bonctermében, és hiába utalt a sperma DNS-elemzése Benny
Willumsenre, Dunja képtelen volt elhinni, hog y ő áll a g yilkosság ok
mög ött. Fog alma sem volt semmiről, amikor a kävling ei ipari
neg yedről kérdezte. Ráadásul eg y fejjel mag asabb és több számmal
nag yobb volt annál a férfinál, akit tetten ért Katja Skov feldarabolása
közben.
Kell lennie valamilyen indítéknak, amely meg mag yarázza a szervek
eltávolítását, erről Dunja meg volt g yőződve. És nem értette, miért
ódzkodik ennyire Hesk, Pedersen és Richter az ig azság kiderítésétől.
Mintha Sleizner olyan rövid pórázon tartotta volna őket, hog y nem
mertek volna beleállni a helyzetbe. Vag y nem volt erejük, vég tére is már
csak pár nap volt karácsonyig .
Dunja nem volt hajlandó azzal elhárítani a felelősség et, hog y másokat
hibáztat. Hog y azt mondja, semmi értelme az eg észnek. Leg kevésbé az
ig azság nak. És itt jött a képbe a szövetség Sleiznerrel.
Úg y tervezte, beveti minden trükkjét, és előnyt kovácsol a helyzetből.
A mag a pártjára állítja Sleiznert, és eléri, hog y folytathassa a
nyomozást. Ezért időt és fáradság ot nem kímélve kifestette mag át. Az
alapozó seg ítség ével eltüntette a véraláfutásokat, majd kipróbált néhány
rúzst, és a leg vörösebb mellett döntött. Amely tökéletesen illett vörös
ruhájához. Az apró g yöng y fülbevalót, amelyet az anyjától kapott a
konfirmációjára, nag y aranykarikára cserélte, befáslizta már
g yóg yulásnak indult, bal bokáját, combfixet húzott, majd belebújt a
leg mag asabb sarkú cipőjébe.
Meg lepődött, milyen kényelmes a lábán, majd tett pár kört a
nappaliban, ig yekezett úg y mozog ni, mint akin nem tornacsuka van.
Beállt a hálószobai tükör elé, meg ig azította a haját, hog y eltakarja a
karcolást a homlokán, és szemüg yre vette mag át.
Rövid időn belül másodjára nem ismerte fel mag át a tükörben. Ruha,
smink, mag as sarkú. Mintha nem is ő lett volna. Leg alábbis általában
nem ilyennek látta mag át. De nem a ruha tette. Az csak eszköz volt,
hog y az ujja köré csavarja Sleiznert. Nem, valami más volt. Amit sokkal
nehezebb volt meg rag adni.
Valami a tekintetében.
 83

– Öng yilkosság volt, és ez nem az én dolg om. – Ezt Aziza Thåström

mondta, akinél Fabian barátság osabb embert nem ismert. Tőle mindig
lehetett kérdezni, és sosem jött ki a béketűrésből, ha az ember
értetlenkedett. – Mellesleg lezárták a nyomozást.
Fabian kinyitotta a súlyos vasajtót, és belépett a g arázsba, miközben
hag yta, hog y a csend meg teg ye hatását.
– Jól van… – sóhajtott vég ül Thåström. – Mit akarsz, mit nézzek meg ?
– Nem tudom. Leg inkább, hog y nem hiányzik-e valamelyik szerve.
Újabb mély sóhaj hallatszott a vonal túlsó vég éről.
– Fabian, vízbe fulladt, és a vízzel teli tüdejét leszámítva nincs
sérülése.
– Ig en, de biztosra veszem, hog y hiányzik valamelyik szerve. A szeme.
Meg néztétek? – kérdezte Fabian, aki a meg változott akusztikai
viszonyokból tudta, hog y Thåström bement a boncterembe, és kinyitotta
a hűtőkamra ajtaját.
– Minő meg lepetés! Meg van a szeme! Tényleg azt hiszed, hog y
hiányzik valamije…
– Aziza, lehet, hog y meg van a szeme, de meg néznéd alaposabban?
– Még is miért tenném…
– Csak nézd meg , lég y szíves!
Újabb mély sóhaj. Aztán csend állt be. Fabian beszállt a kocsiba, és
elfordította a slusszkulcsot. A hosszú hallg atás után érkező válasz kicsit
sem lepte meg .
– A fene essen bele, ig azad volt! A jobb szeméről hiányzik a
szaruhártya.
– Köszönöm. Csak ennyit akartam tudni – felelte Fabian, és
meg szakította a beszélg etést.
 Szóval ezt tette az elkövető a romos lakásban. Miután vízbe fojtotta
Semira Ackermant, eltávolította a jobb szeméről a szaruhártyát. A
beavatkozás könnyűszerrel elkerülhette volna a fig yelmüket, mivel a
vízzel teli tüdőre koncentráltak.
Fabian a g arázskapuhoz g urult, amely lassan beeng edte a nappali
fényt. Meg borzong ott, pedig nem is fázott. Az izzadság vég ig csorg ott a
hátán, ing e a bőrére tapadt, pulzusa felg yorsult. Történt valami. Csak
azt nem tudta, mi. Aztán hirtelen rádöbbent, milyen közel járt. Nag y
valószínűség g el elkaphatta volna az elkövetőt, ha nem lett volna ott az a
kamera Ossian Kremph polcán.
A tettes nyilvánvalóan látta Fabiant, és tisztában volt a veszéllyel,
hog y bármikor felfedezheti a titkos átjárót a romos lakás felé. Még az is
lehet, hog y ő hajtott el az Opellel, amely Fabian kocsija előtt parkolt.
Fabian kifordult a g arázsból, és elhag yta a rendőrség épületét,
anélkül, hog y tudta volna, hová tart. Csak el innen. El Edelmantól és a
többiektől. Bekanyarodott jobbra a Berg sg atanra, majd balra a
Hantverkarg atan felé. Máris érezte, hog y lassul a pulzusa.
Ha csak eg y része ig az annak, amit Niva mondott, akkora botránynak
néznek elébe, hog y az évekre beszennyezi Izrael jó hírét. Eg yértelmű
volt, hog y az izraeli nag ykövet belekeveredett az üg ybe. Az még
tisztázásra várt, hog yan, és felsőbb helyről jóváhag yták-e. És eg y nem
hivatalos nyomozás alatt Fabian nyilván nem hallg athatott ki senkit.
Főleg nem eg y nag ykövetség munkatársait.
A Városháza környékén meg szólalt a telefonja az anyósülésen. Látta,
hog y Malin Rehnberg hívja, és hag yta, hog y bekapcsoljon a hang posta.
Amikor a mobil másodpercekkel később újra csörög ni kezdett, Fabian
belátta, hog y Malin – akár eg y vérszag ot érző makacs szúnyog – nem
fog tág ítani, amíg fel nem veszi.
– Szia! Éppen hívni akartalak, hog y mi újság – mondta, miközben
felhajtott a Vasabronra.
– Na, ne röhög tess…
– Malin, éppen úton vag yok a…
– Ha ennyire érdekel, elmondom, hog y még életemben nem
unatkoztam ennyire. Esküszöm, ha nem történik hamarosan valami,
teljesen meg g árg yulok. És most mesélj te. Mi van?
– Nem sok. Most beszéltem Edelmannal, és arra jutottunk, hog y
karácsonyi szünetre meg yek…
– Hahaha!
– Tessék?
– Ne etess már, basszus! Kit akarsz becsapni? Eng em vag y mag adat?
– Leg inkább a férjedet – felelte Fabian eg y meg adó sóhajjal. – Tudsz
róla, hog y Anders meg tiltotta, hog y beszéljek veled…
– Leszarom! Inkább mondd el, mi történt!
– Jó, de a te felelősség edre – mondta Fabian, és beszámolt az átjáróról
Kremph otthona és a romos lakás között.
Elmondta, hog y a tettes ott járt, vízbe fojtotta a buszos nőt, akire a
Hammarby sjőben találtak rá. Mesélt a rejtett kameráról a
könyvespolcon, és bejátszotta Grimås és Edelman lehallg atott
telefonbeszélg etését, amelynek során bizonyos Gidon Hassról is szó
esett.
– Álljunk csak meg ! De ug ye nem Herman Edelmanról beszélünk?
– De ig en.
– A picsába! Komolyan mondod, hog y belekeveredett?
– A telefonbeszélg etéssel kapcsolatban mindenesetre hazudik. És nem
hajlandó újra meg nyitni a nyomozást. Rejteg et valamit.
– És ki az a Gidon Hass?
– Izraeli patológ us, a szervátültetés specialistája.
– Már meg int Izrael. Itt van a kutya elásva.
– A számból vetted ki a szót. Ráadásul mindhárom áldozatnak
eltávolították valamelyik szervét: Adam Fischernek a szívét, Carl-Eric
Grimåsnak a máját, Semira Ackermannak a szaruhártyáját.
Fabian balra fordult a Timmermansg atanra, és rájött, hog y hazafelé
tart, bár nem tudta, mi az ördög öt fog ott csinálni.
– Persze meg kell néznünk az eg észség biztosítási kartonjaikat, hog y
biztosak lehessünk a dolg unkban, de az a g yanúm, mindhárman
szervátültetésre vártak, aztán vég ül úg y döntöttek, illeg álisan oldják
meg a problémát. És most valaki beg yűjti a jog talanul meg szerzett
szerveket.
 – Jó, de miért? Újra fel akarja használni őket? Mármint biztos nem
lehet akárhányszor átültetni eg y szervet.
– Biztos nem. És ha új szervekre vadászik, tuti lett volna eg yszerűbb
meg oldás is, mint meg ölni az ig azság üg yi minisztert.
– Lehet, hog y büntetni akar. Meg akarja leckéztetni őket és a
hasonlóan g ondolkodókat.
– De akkor nem fárasztaná mag át a nyomok eltüntetésével, és nem
állítaná be Ossian Kremphet tettesnek. Inkább személyes üg y lehet.
– Hog y is hívják azt a patológ ust? Mit tudunk még róla?
– Gidon Hassnak. És csak annyi az infó, hog y köddé vált, miután
kiebrudalták az Abu Kabir intézetből. Szívesen utánanéznék
alaposabban, csak nem tudom, hog yan, mivel a nyomozást hivatalosan
lezárták.
– És ez mióta jelent akadályt neked?
Malin a veséjébe látott. Már azelőtt olvasott a g ondolataiban, hog y
Fabian kig ondolta volna őket. Fabian persze arra számított, hog y Niva
már elkezdett kutatni.
– Azt hiszed, nem tudom, hog y meg int vele dolg ozol?
– Kivel?
– Fejezd ezt be! Ki más akasztotta volna le neked Edelman és Grimås
telefonbeszélg etését? Csak ne mondd, hog y nem fig yelmeztettelek.
– De fig yelmeztettél.
– És meg int fig yelmeztetlek. És ha már a telefonbeszélg etésnél
tartunk, átküldenéd a hang fájlt?
– Persze, amint tudom.
– Jaj, ne harag udj! Kérésnek hang zott? Úg y értettem, hog y küldd át
azonnal!
– Malin, kocsiban ülök, és…
– Akkor állj meg . Komolyan mondom, Fabian. Meg bolondulok, ha
nem köthetem le mag am azonnal valamivel.
Fabian szabad parkoló után nézett a Fatbursg atanon. Eg y fekete Volvo
éppen kikanyarodott az eg yik helyről, és befordult jobbra a
Swedenborg sg atanra, ahová csak buszok hajthattak be.
– Jó, de előre szólok, már ezerszer meg hallg attam, és csak…
 – Meg bolondulok! Komolyan!
Fabian beállt a felszabadult helyre.
– Rendben, mondd a privát e-mail-címedet.
– Andersomalinsebrev@hotmail.com.
– Közös e-mail-címetek van?
– Ig en, de Anders nem nézi. Küldd már!
Fabian rákeresett az ismeretlen küldőtől érkezett levélre, amelynek a
tárg ymezejében a „tévedtem” szó állt, és továbbította Malinnak.
– Elment – mondta, és bontotta a vonalat.
Kiszállt a kocsiból, és a kapuhoz ment.

Először a kis vörös dióda tűnt fel neki, amely nem pislantott, amikor
beütötte a kódot. Azt hitte, elrontotta, ezért még háromszor
meg ismételte, mielőtt leesett volna neki, hog y a kapu nincs bezárva.
Nem ez volt az első alakalom, hog y a zár elromlott. Inkább volt szabály,
mint kivétel, amikor beköszöntöttek a mínuszok.
Még is az az érzése támadt, hog y valami nincs rendjén, és amint
kilépett a liftből, a maradék kétség e is elszállt. Az ajtó résnyire nyitva
állt, a zárat feltörték. Óvatosan bement.
Már az előszobában látta, hog y akárkik törtek is be, alapos munkát
vég eztek. Kiborog atott fiókokat, felborult bútorokat és ruhahalmokat
hag ytak mag uk után. Nem tűnt valóság tól elrug aszkodott
elképzelésnek, hog y ug yanazok tették, akik lenyúlták a nyomozati
anyag okat az osztályról, és átkutatták Ossian Kremph lakását.
De mit kereshettek?
A porcelánbabát?
Bement a nappaliba, ahol a csillár fényében látta, hog y ez a helyiség is
csatatérre hasonlít. Talpra állította a kanapét, visszapakolta rá a
párnákat, leroskadt, és vég ig nézett a felforduláson. Arra g ondolt,
mennyi mindenük van Sonjával, és mekkora rendetlenség et tudnak
alkotni a tárg yaik.
Nem kellett hozzá eg yetlen nesz sem. Az alig érezhető huzat elég volt,
hog y Fabian villámg yorsan átvesse mag át a kanapé háttámláján.
 Már hallotta őket. Az előszobában voltak, és a nappali felé tartottak.
Visszajöttek. Fabian vég ig vette a választási lehetőség eit, és arra jutott,
hog y kénytelen lesz szembenézni velük. Ezúttal nem somfordál el.
– Bassza meg a jeg esmedve, mi van itt… – fakadt ki az eg yik.
Fabian felismerte a hang ot és a szófordulatot. De csak akkor került
minden a helyére, amikor meg hallotta a másikat is. És ebben a
pillanatban teljes lett a zűrzavar a fejében.
– Pont ilyen szokott nálad is lenni.
Fabian felállt.
– Elnézést, meg kérdezhetem, mit kerestek a lakásomban?
Tomas összerezzent, és Fabianra fog ta a feg yverét.
– Állj már le, a szentség it! Ez Fabbe! – Jarmo lenyomta Tomas karját.
– Látom. Bocs. Mi a fene történt itt? Úg y néz ki, mintha…
– Én is ezt kérdezem. – Fabian a többiekhez lépett. – Nyilván valaki azt
hitte, rejteg etek itt valamit. Csak azt nem tudom, mit. A teljes
nyomozati anyag ot lefog lalták.
Tomas és Jarmo összepillantott.
– Milyen nyomozati anyag ról beszélsz? – kérdezte Jarmo pár
másodperc csend után.
Fabian már majdnem válaszolt, de aztán meg g ondolta mag át.
– Mi lenne, ha előbb elmondanátok, mit kerestek itt? Ahog y elnézem,
nem boldog karácsonyt akartatok kívánni.
Tomas és Jarmo meg int összenézett, majd néma eg yetértésben
bólintott. Mindketten úg y fordultak Fabian felé, mintha tükör előtt
g yakorolták volna be a mozdulatot.
– Beszélni akartunk veled – mondta Jarmo.
– Munkán kívül – tette hozzá Tomas, és bedug ta a pisztolyát a tokjába.
– Grimås és Fischer meg g yilkolásáról.
– És Semira Ackermanéról.
– Semira Ackerman? – visszhang ozta Fabian.
– A buszos nő, akit…
– Tudom – vág ott a szavába Fabian.
– Szerintünk nem baleset történt – mag yarázta Jarmo.
– És nem Kremph áll az üg y mög ött – fűzte hozzá Tomas.
 Először Fabian, aztán Malin. Most meg Tomas és Jarmo.
– És miből g ondoljátok?
– Elég vég ig nézni a nyomozati anyag okat. Eg y csomó minden nem
klappol – válaszolta Tomas.
Fabian meg adóan biccentett.
– Ez meg mag yarázza, miért tüntették el őket.
– De úg y fest, nincs veszve minden.
– Hog yhog y? Tudjátok, ki vitte el őket?
Tomas elég edett vig yorral bólintott.
– Lenne kedved seg íteni?
 84
Du lille snaps som for mig står, nu skal du ud og vandre!
Du ved besked, du skal derned, og mødes med de andre!
Og sig til dem du møder der, de ej skal være triste!
Der kommer nemlig mange fler’. Du bliver ej den sidste![2]
 
Eg észség ünkre!!!
Mindenki a mag asba emelte a poharát. Dunja is, bár ő csak belenyalt
az italba, mielőtt letette volna. Már íg y is sokat ivott, és ha el akarja érni
Sleiznernél, amit eltervezett, jobb, ha eg y kortyot sem fog yaszt többet.
Akárhog y is, a ruhája meg tette a kívánt hatást, és a vasárnapi
veszekedés dacára jókedvre hang olta a férfi.
– Hékás! Eng em nem versz át! – Sleizner Dunja teli poharára nézett. –
Ennél az asztalnál úg y szól a szabály, hog y: fenékig !
– Úg y tudtam, idén vissza kell fog nunk mag unkat. Nem ezért tették át
a bulit hétfőre? – kérdezte Dunja, és mosolyg ott hozzá.
– Sosem pártoltam az ötletet. Karácsony hétfőn? Ezt a marhaság ot,
baszd meg ! Mintha Svédország meg szállt volna minket. – Sleizner
nevetésben tört ki. – Mutassuk meg nekik!
Teletöltötte és a mag asba emelte a poharát.
– Most őszintén, Kim, én nem ig azán…
– Jól van, hadd fog almazzak másképp. Mint főnököd, utasítalak, hog y
idd ki a poharadat.
Dunja belátta, hog y ezt nem ússza meg , ezért lehúzta a hideg italt,
amely vég ig ég ette a nyelőcsövét. A dolg ok kezdtek kicsúszni a kezéből.
Eddig még esélye se volt, hog y felhozza a nyomozás folytatásának
kérdését, anélkül hog y erőltetettnek tűnjön, és lassan túl késő is lesz.
– Na, ig en. Íg y kell ezt! És most ig yunk még eg yet! – A férfi
csordultig töltötte a poharakat.
 – Kim, beszélni szeretnék veled valamiről.
– Hog yne. Ki vele!
– A nyomozásról lenne szó.
– Ig en, ig en, oda meg vissza vag yok, milyen g yorsan meg oldottad az
üg yet. Arról már nem is beszélve, milyen büszke vag yok rád! Tudod,
nem mindenkiben van meg ez a… Ösztön, vag y mi a picsa. De benned
meg van! Bumm! Bele a közepébe! Meg áll az eszem…
– Pont erről akartam beszélni. Az ösztönöm ug yanis azt súg ja, hog y…
– Nem csak az osztálynak maradt tátva a szája. – Sleizner ivott eg y
korty sört. – Eg észen mag as helyeken is ejtettem néhány szót rólad, és
ha íg y folytatod, kurva mag asra juthatsz. Kettőt sem pislantok, és te
leszel itt a főnök. Eg észség edre!
A férfi meg int felemelte a poharát, és hog y elkerülje az újabb vitát,
Dunja is ivott.
– Kim, tudom, hog y a DNS-elemzés Willumsen ellen szól. Ug yanakkor
meg g yőződésem, hog y nem ő volt, és nem stimmel valami.
– Dunja… Gyere ide! – Intett Dunjának, hog y húzódjon közelebb. – Ezt
nem most kellene meg beszélnünk.
Tett eg y kört a mutatóujjával a leveg őben.
– Ig en, tudom. De azt szeretném, hog y rábólints a folytatásra, amint…
Sleizner Dunja szájára tette a mutatóujját.
– Itt túl sok a kíváncsi szempár. – Hátratolta a székét, és felállt. –
Gyere. Tudom, hol beszélg ethetünk nyug odtan.
Dunja túl g yorsan állt fel, és kénytelen volt meg kapaszkodni az asztal
szélében, hog y ne veszítse el az eg yensúlyát.
– Seg ítsek? – ajánlotta fel Sleizner a karját.
– Nem kell, menni fog – felelte Dunja, bár minden lépésre
koncentrálnia kellett, hog y ne essen orra az ünnepi díszbe öltözött
teremben, ahol a hang zavar tanúság a szerint a többség már rég
meg feledkezett arról, hog y hétfő van.
– Jól van, hadd halljam. Csupa fül vag yok – mondta Sleizner,
miközben kinyitotta Dunja előtt az irodája ajtaját.
– Ig azából nincs sok mondanivalóm – válaszolta Dunja, és belépett. –
Csak a beleeg yezésedet szeretném kérni, hog y folytathassam a
nyomozást. Még hozzá eg yedül, Hesk nélkül. Amióta kineveztél a
nyomozás vezetőjének, ellenem dolg ozik.
Meg fordult, hog y meg nézze a főnöke reakcióját.
Számíthatott volna rá. Tudnia kellett volna, hog y az eg ész
maszlag nak, amit Sleizner a szakértelméről és a rendőrfőnöki székbe
kerüléséről előadott, ez volt a célja. Ez volt az ára annak, hog y
keresztülvig ye az akaratát.
Még is teljesen felkészületlenül érte, amikor meg érezte a férfi cserepes
ajkát az övén. Olyannyira, hog y másodpercekig tartott, mire elég g é
kijózanodott ahhoz, hog y elfelejtse a szabadlábon mászkáló tettest, és
belássa, mi készül itt. Csak ekkor volt képes felemelni a kezét és eltolni
mag ától Sleiznert.
A férfi felnevetett, és kitárta a karját.
– Tudom, hog y te is akarod, Dunja. Persze játszadozhatunk még eg y
darabig . De kilométerekről látni rajtad. Hog y hívják a pasidat? Carsten?
Biztos nem ad meg neked mindent. Vag y semmit se. Hidd el, látom,
hog y azt akarod, elkapjon valaki. – Ökölbe szorította a kezét. – És jól
meg döng essen, hog y úg y érezd, vég re élsz! Nincs ig azam?
Sleizner Dunjához hajolt. Olyan közel, hog y Dunja hallotta a
szuszog ását. Teli torokból sikítania kellett volna, ki kellett volna
kaparnia a szemét, tökön kellett volna rúg nia. De nem tette. Mintha
hipnotizálták volna, hag yta, hog y a férfi a kanapéra fektesse, és
benyúljon a ruhája alá.
– Íg érem, nem lesz semmi baj – folytatta Sleizner. – És természetesen
folytathatod a nyomozást, ha ezt szeretnéd.
A fülét nyalog atta, miközben ujjai buzg ón befurakodtak a bug yi alá.
– Amíg van ez a kis titkunk, azt csinálsz, amit akarsz. Jól hang zik,
nem?
Újra meg csókolta, és húsos nyelvét Dunja szájába dug ta, de ekkor
vibrálni kezdett a fénycső a plafonon, és hideg , leleplező fényt árasztott
rájuk. Sleiznernek meg fordulni is alig volt ideje, mert Hesk eg yszeriben
ott termett, és felrántotta a kanapéról.
– Te mocskos disznó! Te kibaszott vadállat!
 – Biztos nem eg yszerű meg érteni, Jan, de felnőtt emberek vag yunk, és
tudjuk, mit akarunk – mondta Sleizner, és a hajába túrt.
– Nem hinném. Főleg azok után, amiken Dunja keresztülment.
– Kérdezzük meg őt.
Hesk Dunjához fordult, aki éppen a ruháját ig azg atta.
– Ig azad mond, Dunja? Beleeg yezésedet adtad?
Dunja próbált Hesk szemébe nézni, de képtelen volt. Tudta, hog y
meg könnyebbülést kellene éreznie – még pár perc, és túl késő lett volna
–, de csak szég yenkezett.
– Csak hog y tudd, boldog an feljelentem. – Hesk elővette és a mag asba
emelte a telefonját. – Csak rajtad áll.
Dunja Sleiznerhez fordult, és a szemébe nézett. A férfi állta a
tekintetét, nem mutatta kétkedés jelét. Dunja mintha még mosolyt is
látott volna a teljesen nyug odt és kifejezéstelen arcon.
Mintha Sleizner előre tudta volna, mit fog felelni.

[2] Te kis snapsz itt előttem, most útra kell kelned! / Tudod, le kell menned, várnak a többiek. /
Mondd meg nekik, ne szomorkodjanak, / Jönnek még mások is. Nem te vagy az utolsó!
 85
– Jó. Azért… köszi.
– Nincs mit.
A vonal meg szakadt, a hang fájl vég et ért. Malin Rehnberg nem tudta
volna meg mondani, hányadszor hallg atta vég ig Herman Edelman és
Carl-Eric Grimås beszélg etését. De úg y érezte, még nem vég zett. Az első
hallg atás után meg lepődött, milyen kevés újdonság ot tudott meg , és
amit meg tudott, az csak meg erősítette a meg érzéseit. Ha Fabian
elmélete ig az volt, csak Grimås illeg álisan beültetett májáról és az
izraeli nag ykövetről beszélhettek.
De amikor másodszor is meg hallg atta, kétség ei támadtak, a harmadik
és neg yedik után pedig már biztosra vette, hog y sok minden vár még
itt tisztázásra. Mintha a beszélg etés különféle réteg ekből állt volna.
Malin úg y érezte, csak akkor áshat a mélyére, ha újra és újra
meg hallg atja. Ha réteg ről réteg re halad.
Először arra fig yelt fel, hog y tökéletesen képben vannak mindketten,
ráadásul Grimås szerint lerág ott csont a téma. Azt azonban eg yikük sem
tudta, mi fog történni. Leg inkább az ig azság kiszivárg ásának
következményei nyug talanították őket, mert akkor Grimåsnak le kellett
volna mondania. Amiatt viszont kicsit sem ag g ódtak, hog y Grimåst
meg ölik, és eltávolítják a belső szerveit.
A másik ag g odalmuk a szivárog tatás ténye volt, az „istenverte
szivárog tatás”, ahog y Grimås mondta. De valójában nem
szivárog tatásról volt szó, a tettesnek teljesen más tervei voltak, nem
pletykálni akart. Malin azonban nem erre kapta fel a fejét, hanem arra,
ami ezután következett. Meg jeg yezte az időpontot, aztán lenyomta a
szóköz billentyűt.
– Ha jól értem, minden arra utal, hogy egy belső embernek hozzáférése van a
kulcsokhoz és kódokhoz. A gond pedig az, hogy nem találtak senkit, mert…
 – Várjunk csak! Hogyhogy belső ember? Úgy érted, hogy az emberei közül
valaki…
– Nem tudom, Calle…
Malin meg állította a lejátszást. Nyilván arra g yanakodtak, hog y a
nag ykövet emberei közül keveredett bele valaki. De mit értett Edelman
azon, hog y „a g ond pedig az, hog y nem találtak senkit, mert…”? Nem
találtak senkit, mert mi? Ahhoz be kellett volna vonni a rendőrség et,
vag y mit akart mondani, amikor Grimås félbeszakította? Vag y félreérti
az eg észet?
A lehetőség ek száma vég telen volt, és Malin hosszú listába szedte a
szóba jöhető variációkat. Vég ül kiválasztott eg yet.
Mert mindenkinek volt alibije.
A teljes mondat íg y hang ozhatott: A gond pedig az, hogy nem találtak
senkit, mert mindenkinek volt alibije. Log ikusnak tűnt. Feltételezték, hog y a
nag ykövetség en valaki szivárog tatott, de nem tudták rábizonyítani.
Vag yis valakinek vag y hamis alibije volt, vag y az illető nem is volt
„belső ember”, nem szerepelt a bérlistán, de a kulcsokhoz és kódokhoz
azért hozzáfért.
Bár a telefonját lenémította, azért kizökkentette, amikor rezeg ni
kezdett az éjjeliszekrényen, mint valami felhúzott játék. Pedig már
majdnem rájött valamire! De a g ondolat most elszállt, és Malin nem
tudta, lesz-e elég ereje újra vég ig g ondolni.
Az volt a hab a tortán, hog y Anders hívta. Már annyiszor kereste, hog y
biztosan elválik tőle, ha Malin most sem veszi fel.
– Szia, szívem! – Ig yekezett úg y beleszólni, mint aki álmából ébredt.
– Miért nem veszed fel?
– De hát felvettem.
– Ug ye nem dolg ozol?
– Hog y dolg oznék, ha árg us szemekkel fig yelsz? De ug ye nem ezért
keltettél fel?
– Biztos?
Malin eltúlzott sóhajt hallatott.
– Szerinted a képedbe hazudnék? – kérdezte, és leg nag yobb
meg lepetésére kénytelen volt meg állapítani, hog y remekül hazudik.
 – Nem, csak…
– Akkor jó. Itt fekszem beg yóg yszerezve, és fog almam sincs, mi
történik a nag yvilág ban. Még a laptopot sem volt erőm bekapcsolni.
– Jól van, bocs. Nem úg y értettem… Csak eg y kicsit…
– Ag g ódsz. Tudom, szívem. De ezzel most nem seg ítesz. Alig várom,
hog y vég e leg yen ennek az eg észnek. Akartál még valamit?
– Nem. Vag yis de. Ursula itt volt teg nap. Te mondtad neki, hog y
teg ye fel a karácsonyi füg g önyt a konyhában?
– Nem. Miért, feltette?
– Ig en, és elég … Hog y is mondjam? Elég ronda. Vag y minek
nevezzem. Biztos van, akinek tetszik az ilyen. De nekem elmeg y tőle az
étvág yam. Mit csináljak? Hozzá sem merek érni.
Malin tudta, miről beszél Anders. Néhány éve a takarítónőjük átvette
az irányítást lakberendezés terén. Anders annak még örült, hog y a
kopott lábzsámoly, amelyet Malin a nag ymamájától örökölt, lekerült a
pincébe. De amikor Ursula néhány hét múlva a fehér ág ytakarójukat
valami műszálas, csicsás darabra cserélte, még Andersnél is betelt a
pohár. Szépen összehajtog atták, és újra használatba vették a fehéret.
Ami nag y hibának bizonyult.
Ursula eg y szót sem szólt. Azzal büntette őket, hog y eg yre
hanyag abbul takarított. Pár hét múlva tapintatosan meg fog almazott
üzenetekben próbálták felhívni a fig yelmét az ág y alatt meg bújó
porcicákra és a hűtő kitakarítására. De nem történt semmi. Amíg
bűnbánóan vissza nem tették az ág yra a csicsás ág ytakarót, pedig
ráadásul műszálas is volt, és rázott, amikor hozzáértek. Mára
meg szokták, ahog y a kerti törpékkel is meg barátkoztak, amelyeket
Malin kapott…
Malinnak olyan váratlanul cikázott át a fején a g ondolata, mint ahog y
teherbe esett az ikrekkel, miután elhatározták, hog y felhag ynak a
próbálkozással.
– Itt vag y még , szívem?
– Ig en, csak…
– Mit csináljak? Biztos kiakad, ha leszedem.
 – Nem tudom, Anders. De most le kell tennem. Mindjárt jön a doki, és
még ki kell mennem pisilni.
– De szerinted berág , ha…
– Majd később meg beszéljük. Szia! Szeretlek!
Malin bontotta a vonalat, hátradőlt az ág yban, és behunyta a szemét,
hog y újra koncentrálni tudjon.
Távolról sem volt biztos benne. De tag adhatatlanul sok minden szólt
amellett, hog y eg y takarító állt a háttérben. A takarítók nem csak a
kulcsokhoz és kódokhoz férnek hozzá. Akkor mennek be a helyiség ekbe,
amikor már mindenki hazament. És ha az illető eg y külső takarítócég
alkalmazásában állt, „belső embernek” számított, hiába nem volt a
nag ykövet közvetlen munkatársa.
Csak eg yféleképpen tudhatta meg , hog y áll a dolog .
 86

Dunja összerezzent, és rájött, hog y minden bizonnyal elnyomta az álom.

Alig tudott mozdulni, és forg ott vele a világ . Azt sem tudta, hol van, és
hog y került ide.
– Mindjárt meg érkezünk Stockholmba. Kérem, ne kapcsolják ki a
biztonság i övüket, amíg a g ép meg nem áll, és világ ít a jelzőfény –
mondta be eg y hang .
Ja, tényleg , g ondolta Dunja, miközben a g ép lefékezett. Sleizner
undorító csókja. Hesk, aki a karrierjét kockáztatva felajánlotta, hog y
feljelenti a főnöküket. Pedig sosem mert szembeszállni vele. Talán íg y
akart bocsánatot kérni Dunjától. Ő pedig meg rázta a fejét, és arra kérte,
inkább hívjon eg y taxit. Csak el akart jönni onnan, és úg y akart tenni,
mintha mi sem történt volna. Vag y mintha mindaz, ami történt, nem
számítana.
Blåg årdsg ade 4., mondta a sofőrnek. De a Rådhusplatesenen álló
hőmérőnél, amely mínusz öt fokot mutatott, amitől a fölé elhelyezett
Carlsberg -reklám teljes blődség nek tűnt, rájött, hog y a Blåg årdsg ade az
utolsó hely, ahová menni akar. Most mit fetreng jen ott eg yedül, és
nyalog assa a sebeit? A történtek után Carsten ölelésére van a
leg nag yobb szükség e. Hirtelen olyan erősen vág yott rá, hog y úg y
döntött, Stockholmba jön.
A taxis a fejét csóválta, de azért meg fordult a tilosban a Hotel
Alexandra előtt, és kivitte a Kastrup reptérre. Dunjának szerencséje volt,
és sikerült jeg yet kapnia eg y ötvenöt perccel később induló járatra.
Amint átjutott a biztonság i ellenőrzésen, és rendelt eg y pohár fehérbort
a bárban, máris jobb kedvre derült.
Amikor kilépett a sziszeg ve kinyíló ajtón, meg állapította, hog y itt
nincs olyan csontig hatoló hideg , mint Koppenhág ában, és úg y érezte,
hog y a Sleizner irodájában lejátszódó jelenet meg sem történt. Jót
mulatott mag ában a kieszelt meg lepetésen. Carsten nag yot fog nézni!
Dunja, aki mániákusan irányítani akart, és mindent ezer százalékig
eltervezett, hirtelen pálfordulást tett.
Csak a pénztárcája, a túl rövid piros ruhája és a télikabátja volt nála.
Szerencsére volt annyi esze, hog y normális csizmában ment a
karácsonyi buliba, a mag as sarkút szatyorban vitte. Különben úg y fájna
a lába, hog y mostanra már tolószékbe kényszerült volna.
Leintett eg y taxit, és olyan ékes svéd nyelven kérte meg a sofőrt vig ye
a skanstulli Clarion szállodába, amilyen csak kitelt tőle. Ez volt az első
stockholmi útja, és idáig nem ig azán volt lenyűg özve. Csak utak és
betonfelüljárók zűrzavarát látta.
Eg y hosszú alag út után azonban rájött, hog y a híresztelés nem
teljesen valótlan: Stockholm valóban a világ eg yik leg szebb városa.
Ekkor tárult fel ug yanis előtte a számtalan világ ító ablak fényében fürdő
fag yott víz látványa. Nem tudta, hog y a nag y, nyílt tér, a hófedte jég , a
csillag os ég bolt és a kivilág ított hidak vag y Södermalm meredek,
beépített domboldala miatt volt-e. Csak azt tudta, hog y ez tényleg
páratlanul szép.
Pár pillanat múlva ismét a betonreng eteg közepén találta mag át, és
nem is látott mást a szállodáig .

– Elnézést, mint mondott, hog y hívják az urat? – kérdezte a vékony

bajuszt viselő fiatalember a recepciós pult mög ött, noha Dunja már
kétszer meg ismételte a nevet.
– Carsten Røhmer – mondta a lehető leg lassabban. – Carsten c-vel, és
Røhmer dán ö-vel és h-val. Leírjam?
– Nem szükség es, köszönöm – felelte a férfi, és eg y mosollyal jelezte,
hog y nem neheztel Dunjára, amiért meg zavarta az olvasásban, majd
kopog ni kezdett a billentyűzeten.
Dunja nem értette, miért olyan bonyolult meg keresni eg y
szobaszámot, de úg y tűnt, ehhez képest eg y szupertitkos szerver
feltörése g yerekjáték. Pár perc múlva a férfi felnézett a képernyőről, és
meg simog atta a bajszát.
 – Úg y látom, eg y személyre fog lalták a szobát.
– A barátnője vag yok, és meg szeretném lepni. Fog alma sincs, hog y
itt vag yok.
– De nem adhatok kulcsot akárkinek.
– Értem. De én nem vag yok akárki. Hanem a barátnője, ahog y már
mondtam.
– Elnézést, nem értem – váltott a férfi ang olra.
– A barátnője vag yok, és meg akarom lepni. Tudom, hog y eg y
személyre fog lalták.
A fiatalember bólintott, de mosolya már rég lehervadt.
– Sajnálom, de nem…
– Nézze, ha pénzről van szó, kifizetünk eg y éjszakát még eg y
személynek. Csak adja ide azt a kurva kulcsot!
Dunja a recepciós felé nyújtotta a bankkártyáját, és olyan pillantást
vetett rá, hog y a férfi kénytelen volt beadni a derekát.
A szoba az ötödiken volt, íg y a liftben Dunja meg ig azíthatta a haját és
sminkjét. Mielőtt bedug ta volna a kulcsot a zárba, a fájdalomra fittyet
hányva belekényszerítette a lábát a mag as sarkúba.
Finoman becsukta az ajtót, hog y ne csapódjon be, majd átsétált a sötét
előtéren a szoba felé. Nag yobb volt, mint várta, és sem az ág yat, sem
Carstent nem látta. Hallotta viszont, ahog y dörmög , majd levág ja a
telefont. Dunja villámg yorsan a szobában termett, és széttárta a karját.
– Tádám!
Nem tudta, milyen reakcióra számított. De valami másra. Carsten
csupasz felsőtesttel hevert az ág yon, és úg y nézett rá, mint akit éppen
lapátra tettek. Dunja nem tudta mire vélni az arckifejezését. Ennyire
meg lepődött, vag y meg ijedt?
– Hé! Én vag yok az! Dunja. Nem is örülsz? – intett oda neki, és a férfi
vég re elmosolyodott.
Kötelesség tudóan.
– Ne harag udj, szívem! Csak éppen… Nem számítottam rá, hog y…
– Felbukkanok. Nem vag y vele eg yedül. – Dunja lerúg ta mag áról a
mag as sarkút. – De csak nem baj, hog y meg leptelek.
Nég ykézláb odamászott hozzá az ág yon, és csókra tartotta a száját.
 – Várj eg y kicsit… – állította meg Carsten. – Nem értem. Nem a
karácsonyi buliban kellene lenned? Mi történt?
– Jaj, tudod, milyen szokott lenni! És a történtek után nem ig azán volt
kedvem hozzá, ezért inkább felültem eg y g épre, és idejöttem.
– Jó, de… – Carsten meg vakarta a tarkóját, és körülnézett, mielőtt újra
Dunjára pillantott volna. – Szóval… Hog y vag y? Nem nag yon volt időnk
beszélni. Én éppen most… Biztosan rémes volt.
Dunja bólintott. Képtelen volt a sok-sok kérdést meg válaszolni, ezért
eg y csókkal elnémította Carstent.
A kapcsolatuk hajnalán a vég telenség ig tudtak csókolózni. Olyan
szerelmesek voltak, hog y nem bírták abbahag yni.
A csókolózást.
Ezerféleképpen tudták csinálni, és mindeg yik máshog y volt érzéki. A
nyelvük sosem tudott betelni eg ymással. Dunja imádta Carsten ízét, a
forró leheletéről már nem is beszélve. Belefeledkeztek eg ymás
tekintetébe, és Dunja úg y érezte, ez mindig íg y lesz.
De alig fél év után Carsten elkezdte becsukni a szemét. Dunja fontolóra
vette, hog y meg kérdezze-e az okát, de aztán inkább úg y tett, mintha mi
sem történt volna, és bízott benne, hog y meg változik a helyzet. De a
csókok rövidültek, és Carsten mintha belefáradt volna. Eg y idő után
Dunja összeszedte a bátorság át, és meg kérdezte, mi a baj. Talán büdös a
szája? A mai napig emlékszik rá, hog y Carsten csak meg rázta a fejét, és
beléhatolt. Attól kezdve Dunja is becsukta a szemét, és néhány hét múlva
teljesen felhag ytak a csókolózással.
Most azonban újra csókolóztak, és Carsten nyitva hag yta a szemét.
Valami még sem stimmelt. Valami… Dunja nem tudta volna
meg mondani, mi. Talán az, hog y Carsten pillantása csapong ott. Vag y
hog y túl buzg ón mozg atta a nyelvét.
Dunja elhúzódott tőle.
– Mi van? – kérdezte Carsten. – Büdös a szám?
– Nem, csak ki kell… Tudod, hosszú volt az út. – Dunja lemászott az
ág yról. – Mindjárt jövök.
– Várj… Nem meg yünk le inni valamit a bárba?
– De. Csak eg y kicsit meg mosakszom.
 – Jó, csak…
– Eg y perc az eg ész. Íg érem.
Kinyitotta a fürdőszoba ajtaját, bement, és ráfordította a kulcsot. Mint
mindig , pedig már öt éve voltak eg yütt. Sosem ült a vécére, amikor
Carsten a fog át mosta.
De most nem ezért zárkózott be.
Először elhesseg ette mag ától a g ondolatot. Pedig már akkor érezte,
amikor kinyitotta az ajtót, és belépett a szobába. Talán a bajuszos pacák
miatt, aki nem ig azán akart seg íteni, vag y a dühösen levág ott telefon
miatt. Nem tudta. Próbálta bebeszélni mag ának, hog y csak az ideg ei. De
aztán jött a csók, és már nem fog hatta az ideg állapotára. Biztos csak
akkor lett a dolg ában, amikor felkapcsolta a villanyt a fürdőszobában.
Hiányzott eg y törülköző a tartóról. A zuhanysapka csomag olását
kibontották. A pohár, benne Carsten fog keféje, felborult a mosdókag yló
szélén, mellette a borotvahab és eg y fog piszkáló. Carsten aftershave-jét
sehol sem látta, pedig külön az érzékeny bőrére vette. A kádat eltakarta
a zuhanyfüg g öny.
Szánalmas, g ondolta, miközben meg tette a két nesztelen lépést a
fürdőkádig , és félrerántotta a füg g önyt. Eg yikük sem szólt semmit.
Dunja meg állapította mag ában, hog y Carstennek pont ez a típus az
esete. Hosszú, szőke, kócos tincsek. A g ravitációra fittyet hányó mell. A
nő ott feküdt, és próbálta eltakarni mag át a kampóról hiányzó
törülközővel. Mellette ott hevertek a pipereszerei és Carsten aftershave-
je, amelyet véletlenül szintén berámolt a kádba a nag y kapkodásban.
Dunja nem tudta, hog yan reag áljon. A helyzet annyira abszurd volt,
hog y teljesen meg dermedt. Mint eg y rémes délutáni sorozat eg y olyan
csatornán, amit nem néz senki. Őt mag át leg alább annyira meg lepte,
mint a nőt, amikor előrehajolt, kikapta az aftershave-et a kádból,
meg nyitotta a hideg vizet, majd elhag yta a helyiség et.
– Ennyi volt? – kérdezte Carsten, aki közben felkelt, és elkezdett
öltözködni.
– Ig en. Ennyi volt.
Dunja felvette a padlóra hajított mag as sarkút, és az ajtó felé fordult.
 – Dunja, várj! Most mi van? Miért… – Dunja hallotta, hog y Carsten
utánasiet. – Mondj valamit! Nem mehetsz csak íg y el…
Dunja belebújt a télikabátjába, fog ta a csizmáját, és becsukta mag a
mög ött a hang szig etelt ajtót. Leg nag yobb meg lepetésére kicsit sem volt
szomorú, amikor a lift felé eg y szemetesbe hajította az aftershave-et.
Ellenkezőleg .
 87

Ahog y Fabian a frissen főzött kávéval a kezében elhag yta a konyhát,

fig yelmeztetnie kellett mag át, hog y a saját nappalijában van, nem pedig
eg y föld alatti titkos központban. Alig két órája rámolt össze Tomas és
Jarmo seg ítség ével. A kanapét és a fotelokat a falhoz tolták, az
étkezőasztalt meg a szoba közepére állították. Kipakolták rá a nyomozati
anyag okat, a falakat pedig fényképekkel és feljeg yzésekkel tapétázták ki.
Szerencsére Jarmónak volt annyi esze, hog y mindent lefotózott,
mielőtt a holmijuknak lába kélt volna a rendőrség en, és most mindent
ug yanúg y rendszereztek, ahog y korábban volt. Eg y órával később Niva
is meg jelent a felszerelésével, összedug ta és bekapcsolta a monitorokat,
számítóg épeket, nyomtatókat meg a mindenféle, villog ó diódákkal
felszerelt fekete dobozokat.
Még sosem dolg oztak ilyen hatékonyan össze. Mintha a szokásos
incselkedéseket félretéve eg yetlen cél lebeg ett volna mindenki szeme
előtt: a tettes azonosítása és elfog ása. Aki csapádba csalta és hamis
nyomokkal félrevezette őket, aminek eredményeképpen a nyomozást
hivatalosan lezárták.
– Hmmm… – mondta Jarmo, és csészékbe töltötte az illatozó kávét. –
Kezdhetjük?
– Majd én – felelte Fabian, és beszámolt a leg utóbbi napok
eseményeiről.
Edelman és Grimås lehallg atott telefonbeszélg etéséről; az Ossian
Kremph otthona és a romos lakás közötti átjáró felfedezéséről; Kremph
kicserélt g yóg yszereiről és a nála elhelyezett kétség bevonhatatlan
bizonyítékokról. Mesélt a titkos kameráról és arról, hog y az elkövető
minden valószínűség szerint vízbe fojtotta Semira Ackermant, majd
eltávolította a jobb szaruhártyáját, nem sokkal Fabian érkezése előtt.
Arról sem hallg atott, hog y a nyomok a stockholmi izraeli
nag ykövetség re vezetnek, eg y bizonyos Gidon Hass nevű patológ ushoz.
Amikor mondókája vég ére ért, csend borult rájuk, percekig eg y szót
sem szóltak. Mintha mindnyájuknak időre lett volna szükség e, hog y
meg eméssze és átg ondolja a hallottakat.
– Az a patológ us. Tudunk róla még valamit? – kérdezte vég ül Tomas,
és felrázta a proteinitalát.
– A szervátültetés specialistája, és három évvel ezelőttig az Abu Kabir
Törvényszéki Intézetet vezette. Aztán nyoma veszett – válaszolta Fabian.
– Abu Kabir? Az nem Eg yiptomban van? – szólalt meg Jarmo.
– Van ilyen város Eg yiptomban, de Tel-Aviv eg yik városrészét is íg y
hívják. – Fabian Nivához fordult. – Nem találtál képet róla?
– Már vártam, hog y meg kérdezd. – Niva kinyomtatott eg y fotót, és
átnyújtotta Fabiannak.
Fabian azonnal felismerte. A falra füg g esztett képek felé fordult, és
levette azt, amelyen a korábbi izraeli nag ykövet, Rafael Fischer ült eg y
ünnepi asztal mellett a fiával, Adam Fischerrel.
– Látjátok? Ő az. – A másik oldalon ülő férfira mutatott, aki éppen a
nag ykövethez hajolt, mintha mondani készülne neki valamit.
– Hát persze! – bólog atott Jarmo. – Ez meg mag yarázza az áldozatok és
az izraeli nag ykövetség közötti kapcsolatot.
– Hog yhog y? – kérdezte Tomas.
– Amikor új szervre lett szükség ük, nem a svéd közeg észség üg yi
hatóság okhoz fordultak, hanem inkább…
– De ig en – vág ott a szavába Niva. – Belenéztem az áldozatok
kartonjába, és mindhárman évekig várólistán voltak. 1998 közepéig .
– És mi történt 1998 közepén? – kérdezte Tomas.
– Lekerültek a listáról, de műtétet nem vég eztek rajtuk.
– Mert a nag ykövethez fordultak, aki összekötötte őket Gidon Hass-
szal – vág ta rá Jarmo, és kihúzta mag át.
– A fia, Adam Fischer esetében biztosan – mondta Fabian. – Carl-Eric
Grimåst valószínűleg Edelman hozta össze a nag ykövettel, mert
akkoriban jó barátság ot ápolt vele.
 – Ezért akar most mindent szőnyeg alá söpörni – állapította meg
Tomas.
Fabian bólintott.
– Azt viszont nem tudjuk, hog y jön Semira Ackerman a képbe. Tudja
valaki, mikor készült ez a kép?
– 1998 aug usztusában, Rafael Fischer lányának, Adam testvérének az
esküvőjén Tel-Avivban – mondta Tomas, és felhörpintette a
proteinitalát.
– Meg int Tel-Aviv – jeg yezte meg Niva.
– Lehet, hog y Adam Fischer akkor kapta meg az új szívét? – vetette fel
Tomas. – Ez meg mag yarázná, miért nála van bot, és nem az apjánál.
Fabian ismét bólintott.
– Más. – Jarmo töltött eg y korty tejet a csészéjébe. – Pontosan mikor
találtad meg azt az átjárót a két lakás között?
– Teg nap este, úg y kilenc után.
Jarmo Tomas felé fordult, váltott vele eg y pillantást, majd újra
Fabianra nézett.
– Akkor tég ed hallottalak a hálóban.
Fabian újfent bólintott.
– Felmerül a kérdés, ki tört be ide. Amíg nem jöttetek,
meg g yőződésem volt, hog y ug yanazok, akik eltüntették a nyomozati
anyag okat.
– Biztos, hog y nyomozati anyag okat kerestek, csak meg előztük őket –
mondta Tomas, és úg y vig yorg ott, mint eg y dinnyeárus a piacon.
– A kérdés az, mit csináljunk, ha visszajönnek – szólalt meg Jarmo.
Hallg attak, hag yták a kérdést a leveg őben lóg ni, mintha most
döbbentek volna rá, milyen keveset tudnak. A csendben csak Niva
ujjainak szorg os kopog ása hallatszott a billentyűkön.
– Fig yeljetek, van eg y ötletem – mondta vég ül a nő, és felnézett a
monitorról. – Tulajdonképpen még korai erről beszélni, és nem is
vag yok biztos benne, hog y beválik.
– Aki á-t mond, mondjon b-t is – buzdította Tomas.
– Jól van… Abból indulok ki, hog y meg lehetős bizonyosság g al tudjuk,
hog y a tettes bizonyos időpontokban bizonyos helyeken tartózkodott.
Minél több ilyet összeszedünk, annál jobb. Azt például tudjuk, hog y
december tizenhatodikán fél nég y előtt hat perccel távozott a
Képviselőház hátsó kijáratán. Ahog y azt is, hog y teg nap este
közvetlenül Fabian érkezése előtt az östg ötag atani romos lakásban volt.
Milyen helyekről és időpontokról tudunk még ?
– A biztonság i felvételen látszik, ahog y Fischer kocsijával kihajt a
Slusseng arag etből – mondta Tomas. – Majd meg nézzük pontosan, de azt
hiszem, tizennyolcadikán délután volt.
– Aztán meg ott van a Shurg ard raktár – szólalt meg Jarmo. – Ott eg y
csomószor járhatott. Csak nem tudjuk, mikor.
– Ig en, de mit akarsz ezekkel? – kérdezte Fabian.
– Ha meg nézzük az adott helyen az adott időpontban a mobil-
átjátszótornyok adatforg almát, találni fog unk eg y telefonszámot, amely
mindenhol ott volt. Aztán már csak lokalizálnunk kell, és el is kaptuk az
illetőt.
A szobában csak a számítóg épek hűtőventilátorának zümmög ése és
eg y autóriasztó távoli visítása hallatszott. Fabian nem tudta, mit
mondjon, és szemlátomást íg y volt ezzel Tomas és Jarmo is. De Fabian
arra mérg et mert volna venni, hog y mindnyájuk fejében ug yanaz jár.
Miért nem g ondoltak erre eddig ?
A hallg atást Fabian telefonjának csörg ése törte meg , a kijelzőn a
„Mag ánszám” felirat állt.
– Halló! Fabian Risk.
– Fabian Riskkel beszélek? – kérdezte eg y ideg es női hang .
– Ig en. És mag a kicsoda?
– Carnela Ackerman.
– Ackerman?
– Semira testvére. Alig hanem találkoztunk a Stureplanon múlt
pénteken. Beszélhetnénk? Tudom, kik törtek be a lakásába.
– Hol és mikor?
– A Gondolenben. Leg hátul ülök a bárban.
A vonalat bontották, mielőtt Fabian válaszolhatott volna.
 88

Fabian először járt a Gondolenben, amióta itt karácsonyoztak a

kollég ákkal. Annak már nég y éve volt, és majdnem elfelejtette, milyen
pazar innen a kilátás. Bár sötét volt, és az ég en súlyos felhők lóg tak,
amelyek újabb havazással fenyeg ettek, a látványt semmi mással nem
lehetett összehasonlítani. Stockholm szó szerint a lábai előtt hevert, és
miközben átvág ott az éttermen a bár felé, mindent látott a villog ó
Kaknäs-tévétoronytól a Hötorg et kivilág ított toronyházain át a kék-zöld
neonfényben úszó NK-óráig .
Nem volt biztos benne, hog y felismeri a Stureplanon látott nőt. Inkább
a testvérére, Semirára koncentrált. De azonnal rájött, kivel van
találkozója, mert Carnela Ackerman folyton-folyvást ideg esen
nézeg etett jobbra-balra, és g örcsösen szorította a poharát. Fabian leült
mellé a bárpulthoz. Szép nő volt: hosszú, aranybarna hajával,
bőrcsizmájával, farmerjával, bordó felsőjével és nag y köves nyakláncával
úg y nézett ki, mint eg y modell.
– Nem tudom, mit mondott a rendőrség a testvéréről, de…
– Semira sosem ment volna ki a jég re – szakította félbe Ackerman,
anélkül, hog y felnézett volna az italáról. – Soha. Én meg tettem volna. Én
mindig csukott szemmel vetettem mag am az ismeretlenbe, és bíztam
benne, hog y valaki elkap. – Belekortyolt a borba, és a fejét ing atta. –
Anyám mindig azt mondog atta, miattam őszült meg . Pedig sosem ő
kapott el. Hanem Semira. Mindig ott volt, ha szükség em volt rá,
eg yetleneg yszer sem hag yott cserben. És amikor vég re viszonozhattam
a sok kedvesség et, ez történt.
Ig yekezett tartani mag át, még is eleredtek a könnyei.
Fabian adott neki eg y szalvétát.
– Hog yan viszonozta a kedvesség et?
 – Hólyag os szaruhártya-elfajulásban szenvedett. Vég ül meg vakult az
eg yik szemére, és olyan fájdalmai voltak, hog y semmit sem tudott már
csinálni. Olvasni sem. Pedig úg y szeretett olvasni!
Ackerman meg törölte a szemét.
– Szóval mag a hozta össze az izraeli nag ykövettel?
A nő most először nézett Fabianra.
– Ezt meg honnan tudja? A követség en dolg ozom.
– Azt mondta, tudja, kik törtek be hozzám.
A nő bólintott, fog ta a mobilját, és mutatott eg y képet két öltönyös
férfiról, akik abba a fekete Volvóba szálltak be, amelyet Fabian látott
elhajtani a kapu elől.
– A követség en dolg oznak, és szeretnék elfog ni a tettest még a
rendőrség előtt.
Vag yis a nag ykövet saját nyomozásba kezdett. Világ os.
– Tudják már, hog y történt? Vag y van valami elméletük a tettes
kilétét illetően? – kérdezte Fabian.
Ackerman vállat vont.
– Nem tudom, de azt beszélik, valaki meg szerezte azoknak a listáját,
akik a nag ykövet révén jutottak új szervhez. Ami nem is meg lepő. Az
eg ész iroda a feje tetején áll, mert készülünk a Nobelparkenbe költözni.
Csak azt akarom, hog y tudja, rossz embert fog tak el, és valószínűleg
vannak még azon a bizonyos listán.
Fabian bólintott.
– De azt nem tudja, kik?
A nő meg rázta a fejét.
– Ismer eg y Gidon Hass nevű embert, Carnela?
Ackerman tekintetébe hűvösség költözött.
– Mit hallott róla?
– Ezek szerint ismeri?
A nő alig észrevehetően bólintott.
– A nag ykövet unokatestvére, és most itt van…
– Mármint Stockholmban?
Ackerman meg int bólintott.
– És tudja, miért?
 A nő nem válaszolt, csak átlesett a válla felett, és kiitta az italát.
– Carnela, ha tud valamit, ami seg íthet elfog ni…
– Sajnálom – mondta a nő a fejét rázva. – De nem lehet. Már íg y is túl
sokat mondtam.
Fog ta a táskáját, és leszállt a bárszékről.
– Várjon, Carnela… Meg fenyeg ették?
Fabian kinyújtotta a karját, hog y feltartóztassa, de a nő félrelökte a
kezét, és a kijárat felé sietett.
 89

Hidd el, látom, hogy azt akarod, elkapjon valaki – mondta nevetve, mintha mi
sem lett volna természetesebb. Az a g usztustalan féreg ! – És jól
megdöngessen, hogy úgy érezd, végre élsz! – folytatta, és Dunja kénytelen volt
beléleg ezni bűzös leheletét. Teste minden porcikája viszolyg ott tőle.
Ahog y most is, és nem lesz ez máshog y a jövőben sem.
Még is kénytelen volt beismerni.
Kim Sleiznernek tökéletesen ig aza volt. Előző éjjel döbbent rá, amikor
a havas Götg atant rótta szállodát keresve. A lehető leg messzebb akart
kerülni Carstentől, úg yhog y nem volt baj, hog y csak a
Medborg arplatsenen talált szabad szobát. Gyorsan lefürdött, hog y
felmeleg edjen, aztán lefeküdt. Másnap korán akart kelni. Reg g el csak
bekap valamit, és az első g éppel hazarepül. Otthon kicserélteti a zárat,
hív eg y költöztetőcég et, hog y pakolják össze és vig yék Carsten cuccait
Silkeborg -ba a szüleihez. Vég tére is ez Dunja lakása.
A terv hibátlan volt, csak éppen nem tudott elaludni. A bulizó
stockholmiak hang ja behallatszott az utcáról, Dunja meg csak
forg olódott az ág yban, a ropog ós lepedőn. Ekkor ébredt rá, mennyire
ig aza volt Sleiznernek, akkor is, ha tényleg eg y Slejm, ahog y
emleg ették.
Tett eg y kísérletet az ujjával, de ettől minden csak rosszabb lett.
Ahog y Sleizner mondta, arra vág yott, hog y valaki elkapja. És jól
megdöngessen, hogy úgy érezd, végre élsz! Még hozzá most!
Meg int felvette a ruháját és mag as sarkúját, majd követte a hang okat
a Kvarnenig , a Götg atan sarkán fekvő sörözőig . A sor hosszú volt, de
előreeng edték, és nem tartott sokáig , mire meg találta az áldozatát.
A bárpultnál állt a sörével, és pár haverral beszélg etett.
Tulajdonképpen nem is volt Dunja esete. Vörös tincseivel és szeplős
arcával a klasszikus szépség tökéletes ellenpéldája volt. De a kivág ott
póló felfedte kidolg ozott izmait, és a kisug árzásának nem lehetett
ellenállni.
Dunjának csak annyi dolg a volt, hog y a közelébe álljon, és vessen rá
pár pillantást, a férfi máris otthag yta a haverjait, és hozzá lépett. Dunja
meg próbált mondani valamit svédül, mire a pasas ang olul válaszolt. A
nevét másodpercek alatt elfelejtette. Úg y döntött, „a vörös svéd”-ként
őrzi meg emlékezetében.
A férfi levezette a pincehelyiség be, ahol kísérteties g ipszöntvények
álltak ki a fehér falból, és a forró táncparketten, ahol izzadt testek
lökdösődtek az üvöltő zenére, úg y táncoltak, mintha nem lenne holnap.
Dunja emlékezett, hog y a férfi szorosan hozzásimult hátulról, és ő
érezte, mennyivel nag yobb, mint Carsten.
Arról nem volt emlékképe, hog yan hag yták el a táncparkettet. Mintha
minden eg yetlen szempillantás alatt történt volna, eg yszeriben a férfi
szobájában voltak, kiitták a minibárt, és olyan izg alommal fedezték fel
eg ymás testét, mint a kamaszok, akiknek a szülei vég re elmentek
otthonról. Aztán Dunja minden bizonnyal elaludt, ug yanis most ébredt.
Az óra fél tizeneg yet mutatott, és a vörös svéd nem volt sehol.
Szerencsére. A lába között lüktető fájdalom miatt úg ysem bírt volna
még eg y menetet. Felnevetett, amikor arra g ondolt, hog y az elmúlt
órákban valószínűleg többet szexelt, mint Carstennel öt év alatt, és úg y
döntött, hag yományt csinál belőle.
Innentől kezdve minden kedd éjszaka nyakába veszi a várost, és
feltölti az energ iaraktárait. Rég nem volt már íg y feldobva. Még a feje
sem fájt, mert a vég én már csak vizet ivott. Eg yetlen szabályt követ:
minden alkalommal más pasit szed fel, bárki meg teszi, aki beindítja a
képzeletét.
A mobilja rezg ése zökkentette ki a tervezg etésből. Svéd számról
hívták.
– Dunja Houg aard. Tessék?
– Halló! Csak azt akartam kérdezni, hog y vag y. Úg y eltűntél, azt
hittem, hazamentél hétvég ére. Aztán hallottam, mi történt. – Mély sóhaj
hallatszott a vonal túlsó vég éről. – Őszintén szólva nem értem, hog y
mertél nekivág ni ennek az eg észnek eg yedül. Borzalmas lehetett.
– Nem g ondoltam, hog y ott lesz. Aztán meg már késő volt – mondta
Dunja, miután vég re sikerült felismernie a hang ot. – Jól vag yok, Szikla.
– Biztos?
– Teljesen.
– Örülök. És boldog karácsonyt kívánok!
– Köszönöm, viszont. Kellemes téli szünetet!
– Az lesz. Kivételesen két hét szabadság ot vettem ki, pedig karácsony
és újév is hétvég ére esik. De Berit kötötte az ebet a karóhoz. Mindjárt
indulunk a reptérre, aztán irány Thaiföld!
– Jól hang zik!
– Kisebb vag yonba került, de reméljük, meg éri.
– Biztosan. Jó utat! – mondta Dunja, hog y lezárja vég re a beszélg etést,
amelytől elkezdett merülni a telefonja akkumulátora.
– Volna még valami, remélem, nem veszed zokon. Tényleg a
lakásodon volt, amikor hazaértél?
– Ig en.
A vonal túlsó vég én csend lett, és Dunja valóság g al hallotta, ahog y
Szikla ag ya dolg ozik.
– De akkor nem értem – mondta vég ül a férfi. – Miért hag yott életben,
és zárt be a kocsiba a testrészekkel, ha utána meg akart ölni? Sokkal
eg yszerűbb lett volna, ha vég ez veled, amikor elkábított a kävling ei
ipari létesítményben.
Sziklának is feltűnt az, ami Dunjának.
– Mert nem ug yanaz a tettes volt – felelte Dunja, holott meg fog adta,
hog y annyiban hag yja a dolg ot.
– Én is erre g ondoltam.
– Szerintem Willumsen csak arra kellett, hog y hamis nyomra tereljen
minket. Olyan üg yesen rendezték meg , hog y minden jel Willumsenre
mutatott. Még a spermáját is meg találták Katja Skov-ban.
– Vag yis Willumsennek nem volt veszítenivalója, és úg y döntött, ő
talál meg tég ed, mielőtt te találod meg őt.
– Pontosan.
 – És most mit csináljunk? Tehetek még valamit, mielőtt elutazom?
– Az ig azat meg vallva ig en. Seg íthetnél meg találni eg y svéd
rendszámú autó tulajdonosát.
– Persze, semmi g ond. Csak add meg a rendszámot, és máris intézem.
– HXN 674 – mondta Dunja, rá sem nézve a jeg yzetre a telefonjában.
– Jó, majd meg üzenem a nevet. Sok sikert! Remélem, meg oldódik.
– Én is – mondta Dunja, és meg szakította a hívást.
Kikelt az ág yból, lezuhanyozott, és hajat mosott, majd elhasználta az
összes ing yenes krémet, amely a mosdókag yló szélén sorakozott, aztán
belebújt a nem túl friss ruhájába. Mire elkészült, meg is érkezett Szikla
SMS-e.
Nem tudom, hol láttad a kocsit, de Carl-Eric Grimåsé. Svédország igazságügyi
minisztere volt, amíg bő egy hete a „Kannibál” meg nem gyilkolta. De ennek
nincs köze a te ügyedhez, ugye? Szikla
Dunja bepötyög ött eg y rövid választ, az ablakhoz lépett, széthúzta a
füg g önyt, és vég ig nézett a kis havas parkon. Az eg yik vég ében úg y
harminc óvodás játszott, a másikban két férfi karácsonyfát árult a
járókelőknek.
Biztos nincs köze hozzá. Köszönöm, és boldog karácsonyt! Dunja
Hallott már a Kannibálról, aki letöltötte a büntetését, majd néhány év
szabadláb után újra g yilkolni kezdett. A dán lapok is sokat írtak róla, és
eg y futó pillanatra Dunja eljátszott a g ondolattal, hog y az eset
összefüg g az ő üg yével. Két ismert elkövető. Eg y dán és eg y svéd.
Mindketten meg ismétlik korábbi bűneiket, és több mint nyilvánvaló
nyomokat hag ynak mag uk után. De konkrétumok hiányában aztán
elvetette az ötletet, és úg y döntött, a Willumsen-nyomon halad tovább.
Mindkét tettes halott, mindkét nyomozást lezárták.
És talán pont a helsing øri kikötő fenekén talált sportkocsi adhatna új
lendületet mindkét üg ynek.
 90

Sikerült bejutnom. Jó lenne, ha idejönnétek. Méghozzá gyorsan. N.

Fabian felnézett a telefon kijelzőjéről, és látta, ahog y a kis, piros

lézerpont eg yik elővárosból a másikba vándorol Stockholm kivetített
térképén. Tomasszal és Jarmóval eg yütt Markus Hög lund meg Ing er
Carlén ismertetőjét hallg atta a tárg yalóban arról, hog yan fog nak
rajtaütni Dieg o Arcason.
– Összesség ében hat lakást lokalizáltunk körben a város körül –
mondta Ing er Carlén.
Eg yiküknek sem volt folyamatban lévő nyomozása. Leg alábbis
hivatalosan.
– Plusz a Black Cat a Kung sholmenen – fűzte hozzá Markus Hög lund,
aki Carlén mellett állt az asztalfőn eg y keksszel a kezében.
– És mikor akartok lecsapni? – kérdezte Fabian, hog y felpörg esse
kicsit az eseményeket.
Hivatalos nyomozás ide vag y oda, a tettes szabadlábon járt, és Carnela
Ackerman szerint voltak még mások is a listáján. Ráadásul az eg ész éjjel
dolg ozó Nivának vég re sikerült a nag y mutatvány, és bejutott a
mobilszolg áltató rendszerébe.
– Holnap este – válaszolta Carlén.
– És remélem, úg y értetted a kérdést, hog y akarunk lecsapni – tette
hozzá Hög lund, és a szemükbe nézett. – Olyan nag yszabású akcióról van
szó, hog y mindenki seg ítség ére szükség ünk lesz az osztályon.
Fabian összenézett Tomasszal és Jarmóval, majd meg állapította, hog y
ők még nem kapták meg Niva üzenetét.
– Tisztában vag yunk vele, hog y nem valami jó az időzítés – folytatta
Carlén –, de nag yon úg y fest, hog y Dieg o Arcas szarik a karácsonyi
felfordulásra.
Hög lund meg nyomott eg y g ombot a távirányítón, mire a térkép
helyén az éjszakai klub körüli neg yed lég i felvétele jelent meg .
– Mint tudjátok, a Black Cat eg y nag y pincehelyiség ben van a
Hantverkarg atanon. – Rámutatott a lézerpöttyel. – De mivel három
különböző irányban van kijárata, kénytelenek leszünk…
Fabian nem fig yelt. Tomas és Jarmo telefonja rezeg ni kezdett az
asztalon, és Fabian látta, ahog y elolvassák Niva üzenetét.
– A kommandósok eg yik csapata itt, a szellőztetőn át hatol be –
mondta és mutatta Hög lund. – A másik csapat eg y buszban fog
várakozni a Polhemsg atanon, és a hantverkarg atani főbejáraton meg y
be, amikor jelt adunk. Kérdés?
– Nincs. Világ os, mint a nap. – Tomas felnézett a telefonjáról. – Vag y
ti mit mondotok?
– Teljesen világ os – felelte Jarmo, és zsebre vág ta a mobilját.
– A lényeg , hog y csak akkor lépünk akcióba, amikor már meg y a
műsor – mondta Carlén. – Akkor meg yünk be, amikor a leg kevésbé
számítanak rá. Rendben?
– Van még valami? Mert lenne eg y csomó dolg om – szólalt meg
Fabian.
– Nincs, szerintem ennyi volt – válaszolta Carlén eg y sóhaj
kíséretében.
– Ig en, most a leg jobb karácsonyi ajándékot venni, még nyug i van –
mosolyg ott Jarmo.
– Jó ötlet – vág ta rá Tomas, és felkelt.
– Várjatok – emelte a mag asba a kezét Hög lund. – Ing errel több mint
fél éve dolg ozunk ezen. Nem sülhetünk fel. Úg yhog y biztosra akarok
menni. Mindenki értett mindent?
– Értettük – felelte Tomas, és Fabiannal meg Jarmóval elhag yták a
tárg yalót.

– Bejutottam – mondta Niva. – De mivel nem a Honvédelmi

Rádióállomáson vag yok, azonnal vég e a mókának, amint a botok
lelepleznek.
 – Botok? – kérdezett vissza Fabian.
Miközben vég ig sietett a folyosón Tomasszal meg Jarmóval, látta,
ahog y Edelman kijön a konyhából eg y csésze kávéval.
– Robotok. A lényeg , hog y több infóra lenne szükség em, még hozzá
g yorsan.
– Jó, de most kicsit meleg a pite – felelte Fabian, és próbált Edelman
tekintetében olvasni.
De a főnöke arca teljesen közömbös volt. Fabiannak ezzel szemben
meg kellett erőltetnie mag át, hog y ne áruljon el semmit, ezért kurtán
odabólintott Edelmannak, de nem lassított le mellette. A főnöke
viszonozta az üdvözlést, és továbbment az irodája felé. A pár
másodperces út eg y örökkévalóság nak érződött.
– Akkor csak fig yelj – folytatta Niva a vonal túlsó vég én. – Ahog y
teg nap mondtam, helyszínekre és időpontokra van szükség em. Minél
pontosabbakra. Eg yelőre csak két kiindulási pont van: a Képviselőház
kijárata és a romos lakás, és ez nem elég . Jó lenne, ha Chip és Dale
meg nézné azon a biztonság i felvételen, pontosan mikor hag yta el az
emberünk a Slusseng arag etet. Te meg tornáztasd meg az
ag ytekervényeidet, és találd ki, mikor járhatott a Shurg ard raktárban.
– Jó, jelentkezünk, amint tudunk. – Fabian befordult eg y sarkon, és
úg y nekiment eg y nőnek, hog y az elejtette a szatyrát.
– Jaj, bocsánat! – mondta a nő dánul.
– Én kérek elnézést, én mentem mag ának.
Fabian leg ug g olt, felszedte a kiszóródott fog kefét, kis flakonos
sampont és testápolót, majd mindent visszapakolt a H&M-es zacskóba,
amelyben eg y piros ruha és eg y mag as sarkú lapult.
– Mag a dán? – kérdezte Tomas mellizmait domborítva.
– Ig en, Malin Rehnberg t keresem. Tudják, melyik irodában ül? –
kérdezte Dunja.
– Nem ül, fekszik – vig yorg ott Tomas.
– Sajnos kiírták, leg korábban fél év múlva várjuk vissza – mondta
Fabian, és visszaadta a zacskót Dunjának, aki farmert és fehér blúzt viselt
kig ombolt kabátja alatt.
– Én nem seg íthetek? – kérdezte Tomas.
 – De, eg y autóról van szó, ami…
– Halló! Elfelejtettem volna mondani, hog y nem érek rá várni? –
hallatszott Niva hang ja a telefonból.
– Sajnos mennünk kell. Tomas… – mondta Fabian, és továbbsietett.

Dunja a folyosón tovasiető három férfi után nézett, és elg ondolkodott,

hog yan tovább. A kapcsolattartója a stockholmi rendőrség en
beteg szabadság on volt, és jó ideig nem is jön vissza. Ráadásul az
éjszakai nem alvás lassan, de biztosan kezdte meg bosszulni mag át.
Szeretett volna hazamenni, és bebújni a paplan alá.
– Ne harag udjon, olyan elveszettnek tűnik. Keres valakit?
Dunja Herman Edelman felé fordult.
– Ig en, ig azából Malin Rehnberg jel szerettem volna beszélni, de
meg tudtam, hog y beteg .
– Ig en, íg y van. Én vag yok a főnöke. Talán seg íthetek. – A férfi kezet
nyújtott. – Herman Edelman.
– Elnézést! Dunja Houg aard a koppenhág ai rendőrség től.
Kezet ráztak, majd Edelman az irodájába vezette Dunját.
– Kér valamit? Kávét? Teát? Azt hiszem, eg y kis Gammel Dansk likőr
is akad.
– Nem, köszönöm, semmit. Vag y talán eg y pohár vizet.
– Szénsavas jó lesz?
– Tökéletes.
Edelman kibontott két üveg ásványvizet, és pohárba töltötte.
– És ha volna eg y mobiltöltője. – Dunja a mag asba emelte az iPhone-
ját. – Teljesen kimukkant.
– Kimukkant?
– Lemerült. Üres az akksi.
– Ja, elnézést, a dán nem az erősség em. De ezek szerint fel akarja
tölteni a telefonját. Semmi g ond. – Edelman az íróasztalhoz ment, és
eg y iPhone-töltővel tért vissza. – Parancsoljon! Eg yébként hog y jött be?
Ha jól értem, nem beszéltek meg találkozót Malinnal.
– Nem. Azt mondtam, hog y meg akarom lepni Malint – felelte Dunja,
és bedug ta a töltőt a konnektorba.
 – És beeng edték?
Dunja bólintott, mire Edelman meg csóválta a fejét.
– Remélem, mag uknál, Koppenhág ában ilyen nem fordulhatna elő. De
rendben. Mit tehetek mag áért?
– Eg y g yilkosság i üg yben nyomozok. Találtunk eg y autót, ami a
mag uk ig azság üg yi miniszteréé volt.
– Mármint Carl-Eric Grimåsé?
– Pontosan. A rendszáma HXN 674.
– És hol találták?
– A helsing øri kikötő fenekén. És ha jól tudom, a miniszter g yilkosság
áldozata lett itt, Stockholmban.
– Ig en, íg y van. De csak hog y tisztázzuk a dolg okat: mag a milyen
g yilkosság i üg yben nyomoz?
– Eg y sorozatg yilkost keresek, aki meg erőszakolja és feldarabolja az
áldozatait.
– Értem. Nem arról a tévés celebről és a feleség éről van szó?
Dunja bólintott.
– Azt hittem, azt az üg yet már meg oldották és lezárták.
– Csak az elvarratlan szálakat próbálom felg öng yölíteni, hátha
elkerülte valami a fig yelmünket. És ide vezettek a nyomok.
– Kicsit erős kifejezés nyomoknak nevezni őket. Persze mindent
tisztázunk. De ahog y az ufók esetében, itt is biztosan akad észszerű
mag yarázat.
– Mire g ondol?
– Hát, Grimås az autók szerelmese volt. Gyűjtötte a jó kocsikat. És nem
elképzelhetetlen, hog y az eg yiket ellopták, és a vízben kötött ki. A mag a
tettesének biztosan kellett eg y kocsi, amit nem lehet hozzá kötni. De
utána fog ok nézni. Jelentkezem, amint meg tudok valamit.
Dunja kihúzta a töltőt a telefonjából, és felállt.
– Szeretném, ha közvetlenül eng em keresne. – Átadott eg y
névjeg ykártyát.
– Természetesen. Nem g ond. A két ünnep között is hívhatom?
– Ig en, mindig felveszem.
Kezet szorítottak.
 – Már ha nincs lemerülve a telefonja – nevetett fel Edelman, és
kikísérte Dunját.
 91

Amikor Fabian Tomasszal és Jarmóval eg yütt hazaért, Nivát a

leg nag yobb monitor előtt találták. Eg y neveket és mobilszámokat
tartalmazó listát böng észett.
– Nehog y azt mondd, hog y ezek mind g yanúsak – nézett a képernyőre
Tomas Niva válla felett.
A nő válaszra sem méltatta.
Fabian ekkor értette meg , miért nem szoktak helyszínek és időpontok
alapján keresni ismeretlen mobilszámokat. A lista vég telennek tetszett.
Bár Niva olyan g yorsan g örg etett lefelé, hog y a számjeg yek és betűk
teljesen összemosódtak, sosem akartak vég et érni. A nő még
szemlátomást nem vég zett, de Fabiannak erőt kellett vennie mag án,
hog y ne adjon hang ot kétség einek.
– Itt valami g ebasz lesz. Ilyen sok nem lehet – jeg yezte meg Tomas,
aki épp bicepszg yakorlatokat vég zett eg y g umiszalag g al.
– A Slussenről beszélünk. Ott százezrek fordulnak meg naponta. Ezért
kell több infó – felelte Niva fojtott türelmetlenség g el.
– Nem lepne meg , ha nem jönne be – mondta Tomas, aztán Jarmóhoz
fordult, aki a Slusseng arag et biztonság i felvételét nézte g yorsítva a
tévén. – Te hog y állsz? Ug ye nem Fabbe házi videóit nézed?
– Meg is van – felelte Jarmo, és kimerevített eg y képkockát, amelyen a
g ázmaszkot viselő tettes volt látható Adam Fischer kocsijában. – Fél
nég y után három perccel hag yta el a g arázst.
– Oké, akkor tizenöt-harminckettőtől nézem – mondta Niva, és
beg épelte az időpontot. – És szerintetek mikor ért a g arázsba?
– Biztosan nem Fischer kocsijában ment oda – válaszolta Tomas, a
tricepszére váltva. – Akkor Fischer észrevette volna, de látszik rajta,
hog y g őze sincs róla, mi vár rá.
 – Fejezd ezt be, lég y szíves! – szólt rá Niva. – Iszonyú hang ja van, és
g umiszag ú.
– És azzal mi bajod? – Tomas kaján pillantást vetett Fabianra.
– Fischer. Volt bejelentett lakcíme? A g arázs közelében lakott? –
kérdezte Fabian, hog y témát váltson.
Kezdte visszanyerni a hitét a vállalkozásuk sikerében is.
– A Mosebackén. A leg klasszabb lakásban, olyan kilátással, hog y az
csak, na. Csak irig yelni lehet – válaszolta Tomas, és csinált még pár
g yakorlatot, mielőtt nekiállt összetekerni a szalag ot.
– Vag yis a tettes vag y a saját kocsijával követte, vag y a g arázsban várt
rá.
– Én a másodikra voksolnék – szólt közbe Jarmo. – Kockáról kockára
vég ig néztem a biztonság i felvételt, és meg mernék esküdni rá, hog y
nem láttam eg yik kocsiban sem, amely Fischer után érkezett.
Tomas sóhajtott eg yet.
– Honnan tudod? Tuti nem g ázmaszkban ment be. Gyakorlatilag
bármelyik autóban lehetett.
– Hát pont ez az érdekes. Ha követte Fischert, menet közben nemet
kellett váltania, mert a Fischer utáni hét autót nő vezette. De házi
szakértőnknek biztosan van mag yarázata erre is.
– Jól van, mindnyájan fáradtak vag yunk – békítg ette őket Fabian.
– Én nem – mondta Tomas.
– Én sem – vág ta rá Jarmo.
– Jó, akkor csak én. És tulajdonképpen mindeg y is. Induljunk ki abból,
hog y ug yanannyi időt töltött a g arázsban, mint Fischer.
– Azaz tizeneg y percet – mondta Tomas, és eg y sznüsszöszacskót tett
az ajka alá.
– Leg yen tíz. A biztonság kedvéért. – Fabian Nivához fordult. – Hány
találat marad?
– Pár ezer – felelte Niva tekintetét a képernyőre füg g esztve. –
Remélhetőleg tovább csökken a számuk, ha eg ybevetem őket a
Képviselőház és az östg ötag atani romos lakás környékén meg található
számokkal.
– Csak én vag yok éhes? – kérdezte Tomas.
 – Keress mag adnak valamit a hűtőben – válaszolta Fabian, aki mag a is
éhes volt, de nem tudta elszakítani pillantását a képernyőn látható,
eg yre rövidülő táblázatról.
Hét perccel később, amikor Tomas eg y eg ész tányérnyi sajtos és
lekváros pirítóssal visszatért, a lista már olyan rövid volt, hog y kifért a
képernyőre.
– Hány van? – kérdezte Tomas, miközben mag ába tömött eg y
kenyeret.
– Neg yvenhárom – nyújtózkodott eg yet Niva.
– Ez a vég leg es?
A nő kurtán biccentett, és Fabian érezte, ahog y a csalódottság úrrá
lesz rajta. A neg yvenhárom eg yértelműen jobb, mint a több százezer, de
még mindig nag yon sok.
– Nem értem. Elképzelhető, hog y neg yvenhárom ember van, akik
ezekben az időpontokban ug yanott tartózkodtak? – kérdezte, és elcsórt
eg y kenyeret Tomas tányérjáról.
– Ne felejtsd el, hog y nem eg zakt GPS-koordinátákról van szó – felelte
Niva, és felkapta az utolsó szeletet.
– Ne már, basszus…
– Eg y csomó átjátszótorony adatait használtam, hog y minél
pontosabban belőjem a helyet. De az eredmény távolról sem pontos. A
Slussennél például reng eteg en meg fordulnak.
– Ezt én is tudom – felelte Fabian. – De a Képviselőház hátsó kijárata,
késő délután, hóviharban… Ne már! Itt nem stimmel valami.
– Meg feledkezel a Centralbronról. Nincs onnan messze.
– Aha. És mi a helyzet az Östg ötag atanon?
– Először is, ott a forg almas Götg atan. De mivel már este kilencre járt,
valószínűleg többnyire a helyiek tartózkodtak ott.
– Ehhez a számhoz miért nincs név? – Tomas a képernyőre mutatott.
– Kártyás mobil.
– Az emberünk csak nem olyan hülye, hog y a nevére reg isztrált
mobillal rohang ászik.
Niva felnézett a monitorról.
– Hog y erre miért nem g ondoltam!
 – Íg y hány marad? – kérdezte Jarmo.
– Eg y.
– Eg y? – visszhang ozta Fabian. – Be van kapcsolva?
– Lássuk csak… – Niva ujjai ismét a billentyűzeten kopog tak.
– Kell eg y sznüssz – mondta Jarmo, és átnyomakodott Niva mög ött.
– Nem szoktál le? – nyújtotta felé Tomas a dobozát.
– Most ki van kapcsolva – szólalt meg Niva, de tovább g épelt.
– És korábban hol tartózkodott? Nem látod valahol? – kérdezte Fabian,
mire Niva bólintott.
– De. Axelsberg . Selmedalsväg en, 38., 40. vag y 42.
 92

Carnela Ackerman leg utóbbi hetét leg jobb esetben is csak vég et érni
nem akaró rémálomnak lehetett nevezni. Minden reg g el ébredés után
összekulcsolta a kezét, lehunyta a szemét, és azért imádkozott, hog y ez
ne leg yen valóság .
Semira két hete halt meg . A munkáját leszámítva imádott testvére
volt az eg yetlen biztos pont Carnela életében. És brutálisan
meg g yilkolták. Amiért arra vág yott, hog y meg szabaduljon a
fájdalomtól, és visszakapja a látását. Pedig fennhang on kimondani is
alig merte. Inkább elfog adta a reménytelen várakozást a vég telen
sorban.
Carnelának fog alma sem volt, ki büntette meg a testvérét. Két dolg ot
viszont tudott. Hog y nem Semira volt az eg yetlen, és hog y a rendőrség
rossz embert fog ott el. Ezt az a Fabian Risk is tudta. Említette Gidon
Hass nevét. Carnela ezen a ponton bánta meg , hog y kapcsolatba lépett
vele. Rájött, mekkora lavinát indított el ezzel a lépésével.
Szólni akart neki az eng edélyről, amellyel valami nem volt rendben,
és meg akarta rag adni az utolsó lehetőség et, hog y meg akadályozza a
költözést. Lassan ez a vonat is elmeg y, és ha nem nyitja ki a száját,
sosem derül ki a dolog . Össze kellett szednie a g ondolatait, és el kellett
döntenie, hog y felkeresse-e a rendőrt újra. Jobb lett volna, ha beteg et
jelent, és otthon marad. De nem volt más választása, kénytelen volt itt
ülni az íróasztala mög ött, hog y mindenkinek meg mutassa, rá lehet
számítani.
Ha leg alább békén hag yták volna, és senkivel sem kellett volna
beszélnie. Főleg azzal a nővel a kerületi önkormányzattól, aki
valamilyen oknál fog va nem volt hajlandó nemleg es választ elfog adni. A
recepciós most meg int hívta.
 – Ig en, Carnela Ackerman – ig yekezett olyan közömbös hang ot
meg ütni, amilyen csak telt tőle.
– Itt meg int a recepció.
– Ig en, tessék?
– Sajnálom, de meg int a kerületi önkormányzattól keresik. A hölg y
rag aszkodik hozzá, hog y beszéljen mag ával, és azzal fenyeg etőzik, hog y
idejön, és meg bírság ol minket, ha nem válaszolunk a kérdéseire.
Tudom, hog y ma nem akar senkivel beszélni, és én tényleg próbáltam,
de…
– Jól van, kapcsolja.
– Jaj, nag yon köszönöm!
Carnela meg várta a jelzőhang ot, majd fog adta a hívást.
– Itt Carnela Ackerman.
– Vég re-valahára! Mag át aztán nem könnyű elérni.
– Nem, év vég én mindig nag yon be vag yok táblázva. Kivel beszélek?
– Elnézést! Eva-Britt Mossberg vag yok, és az östermalmi
önkormányzatról telefonálok. Eg y felmérést vég zünk az alkalmazottaik
munkakörülményeiről.
– Nem várhat januárig ?
– Sajnos nem. Az év vég éig meg kell csinálnunk a statisztikát, és
mag uk az utolsók a listámon. Csak néhány eg yszerű kérdés, leg feljebb
három perc. A másik lehetőség , hog y helyszíni szemlét tartunk, és
mag uk állják a cechet.
– Jól van, essünk túl rajta.
– Nag yszerű! Ami a takarítást illeti. Alkalmaznak takarítókat, vag y
eg y cég et bíznak meg vele?
– Eg y cég et. – Carnela eg yetlen felesleg es szót sem akart az üg yre
veszteg etni.
– Értem. És milyen g yakran takarítanak?
– Heti háromszor. Hétfőn, szerdán, pénteken.
– Munkaidőben vag y…
– Munkaidőn kívül.
– Értem. És hog y hívják a cég et?
– Mindig Tiszta.
 – Elég edettek a munkájukkal?
– Ig en.
– Nag yszerű! Meg is vag yunk. Köszönöm, és kellemes karácsonyt
kívánok!
– Ennyi volt?
– Mondtam, hog y csak néhány kérdés. Viszhall!
A vonal eg y kattanással meg szakadt, Carnela Ackerman meg csak
bámulta a kag ylót.

Malin Rehnberg fújt eg yet és az éjjeliszekrényre tette a telefonját. A

beszélg etés várakozásokon felül jól sikerült. Azt eddig is tudta, hog y jól
hazudik. De hog y ilyen jól?! Ha eg yszer át kell nyerg elnie, bátran
próbálkozhat a színészi pályával. Vag y talán profi pókerjátékos lehetne.
Állított eg y kicsit az ág y háttámláján, majd bekapcsolta a laptopját,
beírta a takarítócég nevét a keresőbe, és felment a honlapjukra. Minden
ig énynek meg felelő tiszta lakást és irodát íg értek, pontosság ot és
meg bízhatóság ot. A dolg ozóiknak sajnos sem a képét, sem a nevét nem
töltötték fel, íg y nem lehetett tudni, alkalmaznak-e férfiakat.
Malinnak nem volt más választása, újabb szerepbe kellett bújnia.
Fog ta a mobilját, beütötte a cég számát, és amíg a cseng ést hallg atta a
vonal túlsó vég én, azon tépelődött, mitévő leg yen, ha már elmentek
karácsonyi szünetre, és nem veszik fel. Talán a testvére, aki a
társadalombiztosítónál dolg ozott, meg tudja szerezni az alkalmazottak
adatait. De fennállt a veszély, hog y kérdezősködni kezd, és kikotyog ja a
dolg ot Andersnek, aki állati pipa lenne. Niva Ekenhielm jobb meg oldás
lett volna, bármennyire is vonakodott beismerni Malin. Pont olyan
g yorsan elővarázsolná az adatokat, mint amilyen g yorsan tönkre tud
tenni eg y házasság ot.
– Mindig Tiszta. Üdvözlöm! Miben seg íthetek?
– Jó napot! Malin Rehnberg vag yok. – Nem számított rá, hog y
felveszik, ezért nem volt ideje álnevet kitalálni. – Takarítót keresek.
Szeretném, ha úg y csillog na-villog na az otthonom, ahog y azt a
honlapjukon íg érik.
– Hog yne, hog yne! Házban vag y lakásban él? És hány szoba…
 – Elég nag y, úg yhog y biztos nem lesz olcsó – szakította félbe Malin. –
És az a helyzet, hog y férfi takarítót szeretnék. Meg oldható?
A vonal másik vég én csend lett.
– Szeretném hang súlyozni, hog y takarításról lenne szó, semmi
másról. Csak jobbak a tapasztalataim a férfiakkal.
– Értem. Van néhány férfi takarítónk. De…
– Remek! Átküldené a listájukat?
– Hát, nem is tudom. Ez…
– És még valami. Leg jobb lenne névvel és képpel, hog y lássam is őket.
 93

A kalaptartó kesztyűkkel, sapkákkal és sálakkal volt tele, a fog asról

télikabátok lóg tak. A cipőtartón bakancsok, csizmák és félcipők
sorakoztak. A támlás faszék melletti asztalkán eg y jobb napokat látott
telefon körvonalai rajzolódtak ki. De ahhoz túl sötét volt az előszobában,
hog y látni lehessen, rég imódi, tárcsás fajta-e.
Ig azított a szög ön, és a padlón kezdett nyomokat keresni. De ekkor az
előszobában villanyt kapcsoltak, és eg y pár csupasz láb trappolt bele a
kerek kis tükörképbe. Eg y idősebb férfi, aki ősz fejét vakarg atta.
Fabian kihúzta a fog ászati tükröt, halkan visszaeng edte a levélbedobó
fedelét, és leszaladt a lépcsőn.
A Nivától kapott földrajzi pozíció minden volt, csak pontos nem. A
Selmedalsväg en 38–42. alatt három lépcsőház volt kilenc-kilenc
emelettel, minden szinten három–öt lakás. És Niva csak tizenöt méteres
átmérővel számolt. Ami elég optimista dolog volt tőle. Fabian bele sem
mert g ondolni, mekkora terület jöhetne ki pesszimista becslések szerint.
Felnézett az eg ymás mellett sorakozó világ osbarna betonházakra,
amelyek arról tanúskodtak, milyen rossz napja volt a tervezőjüknek.
Tizenkét percükbe került idejutni, úg y, hog y Tomas áthajtott a
piroson, és a buszsávban szág uldozott. Hog y ne veszítsenek még több
értékes időt, különváltak, mindenki választott mag ának eg y
lépcsőházat. Fabian éppen vég zett a két leg felső emelettel, és úton volt a
hetedikre.
Ott éppen eg y babakocsis anyuka beszállt a liftbe. Fabian meg várta,
amíg becsukódnak a liftajtók. Aztán meg könnyebbülten szemüg yre
vette az öt lakásajtót. Az eg yik előtt eg y babakocsi és eg y becsomózott
szájú szemeteszsák állt. A szomszédos ajtón kézzel írt tábla: „Itt lakunk.”
felirattal, alatta a családtag ok neve, közöttük: Målle és Kis Ember. A
harmadikban nem volt semmi különös. A levélbedobón az M. Carlsson
név állt a matrica alatt, amely a reklámújság ok mellőzését kérte.
Fabian becseng etett, miközben ellenőrizte a feg yvertokját a kabátja
alatt. Meg volt. Sosem hordta mag ánál a szolg álati feg yverét, és sosem
használta még a lőtéren kívül. Nem tudta volna meg mondani, miért, de
valahog y feszélyezte. Mintha túl szoros nyakkendő lenne rajta,
miközben mindenki más pólót visel. De Tomas és a többiek teljes jog g al
rag aszkodtak hozzá, hog y felfeg yverezve jöjjenek. A helyzet bármikor
kiéleződhetett. Bármelyik lakásajtó mög ött ott lapulhatott a tettes.
Fabian elg ondolkodott rajta, fel van-e készülve erre. Közben újra
meg nyomta a cseng őt. Vajon elég g yorsan elő tudná rántani a
feg yverét, és képes volna meg húzni a ravaszt? A szíve mélyén sejtette a
választ, és őszintén remélte, hog y nem ig az.
Elővette a fog ászati tükröt, és éppen próbálta óvatosan bedug ni a
levélbedobón, amikor rezeg ni kezdett a telefonja. A szabad kezével
előhalászta, és a füléhez nyomta, miközben a tükröt forg atta.
– Szia, apu! – szólalt meg Matilda hang ja a vonal túlsó vég én.
– Szia, Matilda! Mi újság ? Jól érzitek mag atokat Lisen néninél?
Vég ig pásztázta az előszobát, ahol különféle g itárokat látott a falnak
támasztva meg eg y kivilág ított, piszkos terráriumot, benne eg y soklábú
valamivel.
– Neeem. Theo szarcsimbóknak nevezett, és azt mondta, meg fog
verni.
– De miért mondott ilyet?
– Mert elárultam anyának, hog y éjjel kiszökött az ablakon.
– Mit csinált? – kérdezte Fabian, miközben látta, hog y valaki elhalad a
g itárok mellett, és eg yenesen felé tart.
Ki akarta húzni a tükröt, de beleakadt valamibe.
– Kilóg ott, és csak reg g el…
– Most le kell tennem, Matilda. Majd beszélünk.
Az ajtó kivág ódott, és eg y harmincöt év körüli, meleg ítőnadrág os,
csupasz felsőtestű férfi rontott ki a lakásból.
– Azt hiszi, nem látom, mit művel? – A sörszag ot árasztó férfi a falnak
nyomta Fabiant. – Mocskos kukkoló!
 – A rendőrség től jöttem – felelte Fabian, nag y nehezen előkotorta az
ig azolványát, és a férfi orra alá dug ta. – Eg y bűnözőt keresünk, aki itt
lakik valamelyik lakásban, és amikor nem nyitott ajtót, azt hittem, nincs
itthon.
– Ezért elkezdett leselkedni? Ez törvényes? – A férfi eleng edte Fabiant,
és szemüg yre vette az ig azolványát.
– Versenyt futunk az idővel, és ez az eg yetlen lehetőség ünk –
mag yarázta Fabian, aztán üg g yel-bajjal kiszabadította a tükröt, és
visszavette az ig azolványát.
– Aha. És most? Bevisz kihallg atásra, vag y mi?
– Nem. De lehet, hog y még keresni fog juk. Ismeri a szomszédjait?
– Nem ig azán. – A férfi szinte csalódottnak tűnt, amiért nem lesz
folytatás. – Leszámítva, hog y ezek a büdös kölykök eg ész nap úg y
üvöltenek, mint akiket nyúznak, és már reg g el hatkor kezdik. Fel kéne
jelenteni őket. Nem jelenthetem fel őket most?
– Nem. Ha van valami, jelentkezünk.
Fabian becseng etett a következő ajtón, hog y jelezze, a beszélg etés
vég et ért. Közben távolodó léptekre és ajtócsukódásra várt. De mivel
eg yiket sem hallotta, visszafordult a férfi felé, aki szemlátomást úg y
döntött, marad, ahol van, és Fabiant bámulja.
– Mondom, jelentkezünk, ha van valami.
– Csak nem tilos az ajtóban állni és nézni?
– Nem, de értékelném, ha… Á, hag yjuk… – Fabian lemondóan
sóhajtott, majd újra becseng etett a szomszédhoz.
Amikor senki sem nyitott ajtót, elővette a tükröt, és bedug ta a
levélbedobón.
– Akkor ez leg ális?
Fabian ig yekezett tudomást sem venni a férfiról, és inkább arra
összpontosított, amit a tükörben látott.
– Lám-lám, mindennap tanul valamit az ember.
Az előszoba hasonlított az eg y emelettel feljebb lakó öreg ember
előszobájára, csak itt nyitva hag yták az ajtókat, íg y elég fény volt, hog y
Fabian szemüg yre veg ye a berendezést.
– Lát valami izg it?
 – Nem, csupa unalmas holmit – felelte Fabian, és lassan elfordította a
tükröt.
Színek. Ig azi színkavalkád. A falak vörösek, az aranykeretes tükör
mög ött sárg a, flitteres textília. A szemben lévő falon kis polc, rajta
színes mécsestartók, a padlót borító szőnyeg kék és zöld. A fog asról
lóg ó kabátok is mindenféle színekben pompáztak, leszámítva eg y szürke
pulóvert és eg y fekete nag ykabátot.
Fabian a cipőtartó felé fordította a tükröt, de lábbelik helyett eg y
g ázmaszk nézett szembe vele. Meg lepetésében összerezzent, és elejtette
a tükröt.
– Mi a fene van mag ával?
– Meg kérhetném, hog y menjen be?
– Látott valamit?
– Azt mondtam, befelé!
– Nyug i! – A férfi hátrált pár lépést, de a küszöbön meg állt, és nem
volt hajlandó becsukni az ajtót.
Fabian elővett eg y álkulcsot és eg y kis üveg kenőolajat, majd elkezdte
meg dolg ozni a zárat.
– Szóval íg y csinálják…
Pár perc múlva Fabiannak sikerült elfordítania az álkulcsot, és
óvatosan kinyitotta az ajtót.
– Szerintem nem most csinálja először.
Fabian körülnézett az előszobában. A sarokban valóban lóg ott eg y
g ázmaszk. De ez lehetett merő véletlen is. De ki tart g ázmaszkot az
előszobájában? Beljebb ment a lakásba. Az első ajtó eg y hálószobába
nyílt, amelyben szintén tobzódtak a színek. Sárg a falak, rózsaszín
ág ytakaró a helyiség közepén álló ág yon, amely leg feljebb ha száztíz
centi széles lehetett. Fabian ig yekezett összeeg yeztetni a látottakat a
tettesről alkotott képével. De nem járt sikerrel. Nem is ig azán tudta, mit
várt, eg yvalamiben azonban biztos volt: nem ezt.
A fal mellett álló komódon csillog ó vörös selyemkendő, nag yjából
harminc g yertya és néhány füstölőtartó, középen pedig eg y földbe ásott
követ ábrázoló, bekeretezett fénykép. Mellette eg y rég i lemezjátszó Etta
James At Last – The Best Of Etta James című albumával. Fabian elindította,
mire a lemez forog ni kezdett.
 
At last my love has come along
My lonely days are over and life is like a song.[3]
 
Fabian felvette a berámázott fotót, hog y vessen rá eg y pillantást.
Rög tön látta, hog y a kőbe véstek valamit, de túl apró és számára
ismeretlen jelekkel, íg y csak a két évszámot értette belőle.

[3] Végre eljött a szerelem / Magányos napjaimnak vége, az élet olyan, mint egy dal.
 Nem arabul volt, ennyit tudott. Nem is valamelyik távol-keleti
nyelven. Talán héber lehetett. A jelek leg alábbis az Edelman irodájában
lóg ó, hímzett falvédőre emlékeztették. De csak úg y lehetett teljesen
biztos benne, és zárhatta ki a g rúzt, az örményt és a többi, számára
ismeretlen nyelvet, ha meg mutatja valakinek.
Biztosra vette, hog y sírkövet lát. De kiét? És ki g yászolja ennyire az
illetőt? Jó helyen jár eg yáltalán? Lefényképezte a telefonjával, és
átküldte a felvételt Nivának, majd átment a következő helyiség be.
Elég volt csak átlépnie a küszöböt. Máris minden kétség e elszállt. Ez a
szoba lényeg esen különbözött a lakás többi helyiség étől. Itt sem meleg
színek, sem dísztárg yak nem árasztottak otthonos hang ulatot. A falak
inkább úg y néztek ki, mint momentán Fabian nappalijában. Csakhog y itt
nem folyt nyomozás.
Itt a tervezés folyt.
Balra rég i újság kivág ások és mindenféle fényképek lóg tak. Itt volt
mindenki. Ossian Kremph, akit különböző életkorokban ábrázoltak a
fotók, és a kirakati babás biztonság i őr. Carl-Eric Grimås miniszterként
jelleg zetes kalapjában és prémg alléros kabátjában, és fiatalemberként,
amikor még rendőrként dolg ozott Herman Edelman oldalán. Aztán
Semira Ackerman és Adam Fischer.
De voltak más arcok és nevek is, amelyeket Fabian nem ismert. Karen
Neuman és Benny Willumsen, és mellettük kivonatok bíróság i perek
jeg yzőkönyveiből, újság cikkek, eg észség üg yi kartonok, részletes
feljeg yzések arról, mettől meddig dolg oznak, és hog y járnak munkába.
Kapukódok. Mit vásároltak az élelmiszerboltban. Kikkel járnak össze.
Mik a kedvenc tévéműsoraik. Milyen az öltözködési stílusuk. Más szóval
minden. A lakás tulajdonosa alaposan feltérképezte a szokásaikat.
És az eg észet eg y rajzszög ekkel rög zített, vörös szalag kötötte össze,
amely az eg ész falon keresztül-kasul futott. Felül eg y idővonal kapott
helyet, amely december nyolcadikán kezdődött Adam Fischer
elrablásával, és december huszonneg yedikével ért vég et.
Ma huszonkettedike volt.
Fabian követte a vörös szalag ot az utolsó két napig , de ott nem talált
semmit. Pontosabban a rajzszög ek még ott voltak, és látszott, hog y a
tettes letépte a képeket és feljeg yzéseket, mielőtt távozott a lakásból.
Még két nap volt hátra.
És ez csak eg yet jelenthetett.
Fabian körülnézett a szobában. A falnak védőfólia-tekercsek
támaszkodtak, eg y polcon g ázpalackok sorakoztak, eg y másikon meg
szikék és más műtőeszközök. Eg y ruhaállványról mindenféle g öncök
lóg tak, közöttük Joakim Holmberg biztonság i őr eg yenruhája, eg y
pipereasztalon pedig parókák és álszakállak hevertek.
Eg y kulcstartó szekrényben temérdek kulcsot és belépőkártyát látott.
De eg yik sem keltette fel az érdeklődését, ezért továbbment a
munkaasztalhoz, amelyen eg y kupac irattartó dosszié mellett eg y
monitor állt eg y asztali számítóg éphez csatlakoztatva. Meg próbálta
bekapcsolni a g épet, de mivel sem billentyűzetet, sem eg eret nem talált,
úg y döntött, inkább elviszi Nivának. Felcsapta az eg yik mappát.
Az Abu Kabir intézetből származó nyomtatványok voltak benne.
Hosszú, többoldalas táblázatok, amelyek első oszlopa eg y ötjeg yű
számot tartalmazott, a második pedig eg y vércsoportot. Minden
átültethető szerv saját oszlopot kapott, állapotukat tízfokú skálán
értékelték.
Eg y másik mappában a szervek meg vásárlóinak adatai szerepeltek.
Ezrek álltak kapcsolatban az intézettel, és az iratok tartalmazták a
kartonjaikat, az átültetett szerv meg nevezését és a donor nevét. Ötjeg yű
számok formájában.
Jó pár mappa átnézése után Fabian meg találta az utolsó láncszemet. A
halottak képeit. Akiknek testét jóváhag yásuk nélkül nyitották fel és
pakolták ki, hog y aztán eg y ötjeg yű számmal jelöljék meg őket, amelyet
fekete tintával eg y darab papírra nyomtattak, és a homlokukra tűztek.
– Hű, ezt nevezem főnyereménynek!
Fabian a meleg ítőnadrág os szomszéd felé fordult, aki közvetlenül a
háta mög ött állt.
– És eg y ilyen mellett éltem. El sem tudom hinni – tárta szét a karját a
férfi.
Fabian azon volt, hog y visszazavarja a lakásába, és már majdnem
előhúzta a feg yverét, hog y nyomatékot kölcsönözzön a szavainak. De
nem jutott el idáig .
– Jól van, jól van, tudom. Tudom. Nem lenne szabad itt lennem. Csak
kíváncsi lettem. Az ember nem mindennap szembesül vele, hog y a
szomszédja ig azi bűnöző. De nyug odjon le! Már itt sem vag yok. – Azzal
eltűnt az előszoba irányába.
– Hé, várjon!
– Ig en?
– Mit tud a szomszédjáról?
– Úg y nag yjából semmit. – A férfi meg rántotta a vállát. – De nag yon
g uszta kis nő, annyit mondhatok.
– Nő?
Fabiannak szent meg g yőződése volt, hog y rosszul hallotta, de a férfi
bólintott.
 94

Isten a meg mondhatója, nem volt könnyű. Malin Rehnberg nek minden
színészi tehetség ét be kellett vetnie, hog y ráveg ye a Mindig Tiszta
üg yintézőjét a férfi takarítók nevének és fényképének átküldésére.
Kénytelen volt a lelki üdvére meg esküdni, hog y fél éven belül meg bízza
őket leg alább heti eg y takarítással. Majd meg látjuk, mit szól hozzá
Ursula, g ondolta, aztán újra frissítette a postafiókját, hátha közben
meg jött az e-mail.
Az utóbbi tíz percben úg y nyomkodta a „Frissítés” g ombot, mint eg y
játékfüg g ő a félkarú rabló g ombjait, és amikor a beérkező levelek
mappában nem látott új üzenetet, kedve lett volna visszahívni a cég et,
hog y meg mutassa, vele nem lehet packázni. De aztán nem volt szükség
rá, mert befutott a levél.
 
Kedves Malin! Remélem, talál megfelelőt. Fél év elég hosszú idő. :) Üdvözlettel:
Åsa
 
Malin bepötyög ött eg y g yors választ, amelyben meg íg érte, hog y
jelentkezik, amint átnézi a listát.
A csatolt fájl több meg abyte-os volt, vag yis meg kapta az összes
alkalmazottat tartalmazó listát. Ezért aztán elejétől a vég éig át kellett
mennie rajta. De csak nincs olyan sok férfi takarítójuk.
Szeretett volna békében, nyug odtan dolg ozni. De az ápolók már
kétszer fig yelmeztették, és azzal fenyeg ették, hog y elkobozzák a
telefonját és laptopját. Azt nem feltételezte, hog y a napi munkáját vég ző
takarítónő árulkodni fog . Különben már rég meg tette volna, hiszen
számtalanszor látta már félig ülő testhelyzetben laptoppal az ölében.
 Nekiveselkedett a listának. De csak az első oldal aljáig jutott, amikor
nyílt az ajtó, és Malin kénytelen volt a takarója alá rejteni a g épet.
– Á, szóval itt bujkálsz!
– Dunja! Mit keresel itt?
– Nem te mondtad, hog y ug orjak be, ha erre járok? – Dunja eg y
virág csokorral a kezében lépett be.
– Dehog ynem! Örülök. Azt nekem hoztad?
– Persze. – Dunja az éjjeliszekrényen álló vázába tette a csokrot.
– Hozzak eg y kis vizet? – kérdezte a takarítónő.
– Ig en, köszönöm, nag yon kedves – felelte Malin, és helyet csinált az
ág yon. – Jesszusom, de örülök! De ideszólhattál volna telefonon, akkor
feldobok eg y sminket.
– Szükség ed is volna rá.
– Láttál volna pár napja. De hát láttál is. Miért nem szóltál?
– Mikor?
– Amikor Dániában találkoztunk. Biztos úg y néztem ki, mint akit
meg rág tak és kiköptek.
– Jaj már, nag yon jól néztél ki! De mi történt?
– Ez. – Malin a domborodó pocakjára mutatott.
– De jól vag y?
– Ig en. Gyere, ülj le, és meséld el, mi szél hozott!
– Hosszú história. – Dunja leült az ág y szélére. – De a lényeg , hog y
ig azad volt.
– Naná. De miben is?
Dunja mosolya lehervadt, és már éppen bele akart fog ni a történtek
elreg élésébe, amikor visszajött a takarítónő eg y kis locsolókannával, és
elkezdte feltölteni a vázát.
– Na, mondd már!
– Carsten… Nem fog működni.
– Persze hog y nem! Messziről látszott. Nem voltál szerelmes belé.
– Nem. Csak azt hittem. Szinte sosem veszekedtünk, és…
– Fig yelj, az semmit sem jelent. A férjemmel, Anderssel meg állás
nélkül marjuk eg ymást… Vag yis inkább civakodunk. Amint meg látjuk
eg ymást. De annyira szeretem! Mindennél jobban… – Malin elhallg atott,
amikor meg látta, hog y Dunja sírva fakad. Átölelte a kollég anőjét. –
Tudom, hog y nehéz, de…
– Csak olyan fáradt vag yok. És őszintén szólva azt sem tudom, miért
sírok. Mert ig azából jól vag yok. Mintha vég ig tudtam volna, és csak arra
vártam volna, hog y elég g é meg alázzon ahhoz, hog y kiadjam az útját.
– Örülnöd kéne, hog y vég re túl vag y rajta! És nem nézel ki úg y, mint
én.
Dunja felnevetett, és letörölte a könnyeit.
– Sajnos mennem kell, mert lekésem a g épemet. Jó volt látni tég ed!
– Jelentkezem, ha kimásztam ebből a g ödörből. Úg y húsz év múlva.
Dunja meg int elnevette mag át, aztán felkelt, és elhag yta a szobát.
Malin hátradőlt az ág yban, és azon tűnődött, mikor mondta utoljára
Andersnek, hog y szereti. Úg y döntött, felhívja. De nem most. Először
átnézi a Mindig Tiszta alkalmazottainak listáját.
Felnyitotta a laptopot, bejelentkezett, és nekilátott. A várakozásainak
meg felelően nem volt sok férfi takarító. Miután g yorsan átfutotta a
listát, hármat talált. Három g yanúsított, akik hozzáfértek a kulcsokhoz
és kódokhoz, hog y bemehessenek a nag ykövetség re munkaidőn kívül
takarítani. Kimásolta a nevüket és személyi számukat, hog y elküldje e-
mailben Fabiannak. Már majdnem a „Küldés” g ombra kattintott, amikor
meg akadt a szeme az eg yik arcon a listán.
Nem ig azán tudta, miért. Volt valami ismerős a nőben. Amikor
kinag yította a képet, rájött, hog y valóban ismeri. Csak azt nem tudta
kiokoskodni, honnan. Talán eg y rég i kollég a, akivel nem volt
különösebben szoros kapcsolata? Vag y a sok ezer tanú eg yike, akiket
kihallg atott? Vag y…
Az eg ész teste meg feszült, amikor hirtelen beug rott neki. Az utóbbi
időben nap mint nap látta. Néha napjában többször is. Olyan g yakran,
hog y már oda sem fig yelt rá. Attól kezdve, hog y Matilda véletlenül
bekapcsolta a kamerát a babában. És most is itt volt a szobában.
Felmosófával a kezében bámult Malinra.

Az osztály dolg ozói parázs vitát folytattak az akvárium leveg őztetőjéről,

amely buborékokat pumpált a vízbe. A szóváltás tárg ya az volt, milyen
sokba került a leveg őztető, amely a váróterem otthonosság át biztosító
akváriumhoz kellett, miközben a lehang oló állapotban lévő személyzeti
helyiség ekre alig költenek.
Dunjának úton a lift felé fel sem tűnt, hog y vannak itt halak. Teljesen
lekötötte a tervezg etés, hog yan ebrudalja ki Carstent a lakásból. A férfi
csak késő este ér haza, vag yis lesz pár órája zárat cseréltetni és
összepakolni a cuccait.
Benyomta a lift hívóg ombját, amely világ ítani kezdett. Dunja
meg állapította, hog y tíz perc múlva fél eg y. Két órája találkozott
Herman Edelmannal, aki még nem jelentkezett. Dunját nem lepte meg .
Minimális esély volt rá, hog y a férfi karácsony előtt hallat mag áról.
Ebből a szempontból Svédország jottányit sem különbözött Dániától.
Karácsonykor minden leállt.
Kivéve a bűnözőket.
Arra g ondolt, hog y valójában ezért akart találkozni Malin
Rehnberg jel. Hog y meg kérdezze, mi a véleménye arról a véletlen
eg ybeesésről, hog y a svéd ig azság üg yi miniszter autója felbukkant
Dunja nyomozásában. Ehelyett azonban Carstenről beszéltek, de nem baj.
Malin úg yis nag yon elg yötörtnek tűnt, biztosan sokat dolg ozott, és erőt
kellett g yűjtenie szülés előtt.
Nem ig az?
Hirtelen elfog ta a kétség . Talán még is meg pendíthetné a dolg ot, csak
hog y lássa Malin reakcióját. Nem tartana sokáig , bár akkor taxival
kellene kimennie a reptérre, hog y ne késse le a g épet.
Amikor pár másodperccel később kinyíltak a liftajtók, Dunja már
Malin kórterme felé loholt. A bug yborékoló akvárium mellett azonban
befutott a várva várt hívás.
– Jó napot! Itt Herman Edelman. Emlékszik rám?
– Természetesen.
– Elnézést, de eltartott eg y darabig . És úg y tűnik, bonyolultabb, mint
g ondolná az ember. Mindenesetre az összefüg g és a következő: Grimås
néhány héttel a halála előtt eladta a kocsiját, eg y Porsche 911-est.
Hig g ye el, eg ész kis g yűjteménye volt ilyenekből.
– És kinek adta el?
 – Máris rátérek. Nem tudom, Dániában hog y meg y ez, de itt,
Svédország ban az eladónak kell bejelentenie a tulajdonoscserét a
közlekedési hatóság nál. A reg isztráció normál esetben pár napot vesz
ig énybe, de ezúttal csak teg nap történt meg .
– Tudja, miért?
– Két számot felcseréltek az irányítószámban. No, ez az összefüg g és.
– És ki a vevő?
– Ja, ig en, várjon… Itt is van… Björn Troedsson, Arkitektg atan 2.,
Malmö. Csak eg y kőhajításnyira van a Konsultg atantól, ahol Benny
Willumsen lakott.
– És ellopták tőle a kocsit?
– Ig en. A bejelentésnek már december tizenneg yedikén, hétfőn be
kellett érkeznie a malmői rendőrkapitányság ra. De mivel a tulajdonos
adatai nem stimmeltek, félretették. Csak akkor került elő, amikor
rákérdeztem. De átküldök mindent e-mailben, és akkor a saját szemével
láthatja. Ha bármilyen kérdése felmerül, keressen nyug odtan.
Dunja meg köszönte a seg ítség et, befejezte a beszélg etést, és úg y
döntött, békén hag yja Malin Rehnberg t.

Az idő lelassult. Úg y tűnt, mindjárt meg áll, és Malin biztosra vette, ha

rá merne nézni a falon lóg ó óra számlapjára, nem látná a
másodpercmutató vég telenül lassú mozg ását.
Általában nem volt könnyű ráijeszteni. Szinte sosem félt. Még a
leg meleg ebb helyzetekben sem. Amikor eg y drog os remeg ő kézzel
feg yvert fog ott rá, Malinra a leg több kollég ájával ellentétben jeg es
nyug alom ereszkedett. És pontosan erre volt szükség .
Ezúttal viszont félt.
Most először féltette az életét.
A g yerekei életét.
Kórházi ruhája csatakos volt a verítéktől, és Malin képtelen volt
meg mozdulni. Mintha a félelem olyan mélyen belévájta volna karmát,
hog y semmi másra nem volt képes, csak feküdni és bámulni a nőre.
Nem mert a nővérhívó felé nyúlni, amely csupán fél méterre lóg ott tőle.
 Eg yikük sem szólalt meg . Nem kellettek szavak. A tekintetek mindent
elmondtak.
Mindketten tudták.
Nem volt visszaút.
Áisa Sáhín… Malin mag ában ismételg ette a nevet, és lenyűg özően
szépnek találta. Majdnem olyan szépnek, mint a pár méternyire álló nőt,
akinek aranybarna bőrével éles kontrasztot alkotott az eg észen
világ oskék szeme.
Félelme kezdett alábbhag yni. Talán mert teljesen valószerűtlennek
tűnt a helyzet. Mert minden természeti törvénynek ellentmondott, hog y
valami, ami ennyire szép, ennyi borzalmat idézzen elő. Pont íg y volt
azokkal a nyolc évvel ezelőtti képekkel. Olyanok voltak, mint eg y film,
és annyira valószerűtlennek hatottak, hog y Anderssel késő estig nézték
a tévében, ahog y a repülőg épek a felhőkarcolókba csapódnak. Újra és
újra meg kellett nézniük, hog y képesek leg yenek felfog ni, mi történt
valójában.
Malin összeszedte a bátorság át, és a nővérhívó felé nyúlt, miközben a
szemét le sem vette a nőről. De nem találta, ezért kénytelen volt
odafordulni. Görcsösen remeg ő keze vég re meg találta a himbálózó, kúp
alakú műanyag ot, és hüvelykujjával benyomhatta a g ombot.
De elkésett.
A takarítónő rávetette mag át, és kitépte a kezéből a nővérhívót. Malin
céltalanul, mindenféle terv nélkül csapkodni kezdett. Karmolta a nőt,
ahol érte. Sosem harcolt még az életéért, íg y az ellenfele hamarosan
fölébe kerekedett, és lefog ta a kezét. Milyen erős ez a nő!
Eg y maszkot nyomott Malin arcára. Malin észre sem vette, amíg meg
nem hallotta a g áz sziszeg ését. Sosem tudta sokáig visszatartani a
léleg zetét a vízben. De most nem bukkanhatott eg yszerűen a felszínre.
Most odalent kellett maradnia, pedig már sajg ott a mellkasa. Nem fog ja
sokáig bírni, és már látta is lelki szemei előtt, hog y feladja.
A tüdeje majd szétrepedt. Tett eg y utolsó, kétség beesett erőfeszítést,
hog y kiszabaduljon. De a kezét még mindig lefog ták. Csak a fejét tudta
mozg atni. Jobbra-balra forg atta. Újra és újra, eg yre erőteljesebben, mire
rés nyílt a maszk alatt.
 Vég re leveg őt vehetett, majd meg int. Addig forg atta a fejét, amíg
teljesen ki nem szabadult a maszk alól. Aztán g ondolkodás nélkül
beleharapott a kézbe, amely lefog ta, és addig harapta, amíg a vér íze
szét nem terjedt a szájában.
A nő sikított, a szorítás enyhült. Malin oldalra g ördült az ág y széle
felé, majd le a padlóra. Meg ütötte a csípőjét, de ez most nem számított.
Csak az számított, hog y kijusson innen. Minél messzebb ettől a
g yönyörű szörnyeteg től. Ki a folyosóra, ahol seg ítség et kérhet.
Meg próbált felállni, de történt valami a csípőjével. Ezért aztán
nég ykézláb menekült. A kezét és eg yik lábát tudta használni, a másikat
viszont csak húzta mag a után. Mindent elkövetett, hog y fig yelmen
kívül hag yja a csípőjébe hasító fájdalmat, pedig eg yre erősödött. Csak az
lebeg ett a szeme előtt, hog y el kell jutnia az ajtóig .
Amikor odaért, olyan hang osan kezdett kiabálni, ahog y a torkán
kifért, miközben a kilincs után nyúlt. De nem érte el.
A bokáját meg rag adó kéz túl erős volt, és úg y húzta a padlón, mint
eg y leölt állatot. Próbált ellenállni: addig rug dalózott, amíg a kéz
eleng edte. Malin újra meg indult az ajtó felé, és vég ül sikerült kinyitnia.
De csak g ondolatban. A teste ug yanis feladta.
Fájt a csípője, és a nő a g erincére térdelt. Ennyi is elég volt, hog y
meg állítsa.
– Fel kell vennie a maszkot. Nem biztos, hog y túlélik – mondta a nő a
háta mög ött.
Malin nem értette, miről beszél, amíg szúrást nem érzett a csig olyái
között, és a zsibbadás terjedni nem kezdett a testében.
Lefelé a lábába, és felfelé a hasába.
 95

2000. április 3.

Áisa Sáhín három éve lépte át a határt, az anyja meg takarított pénzéből
eg észen Svédország ig jutott. Itt kiderült, hog y jó a nyelvérzéke, és a
bevándorlóknak szervezett nyelvtanfolyamon éltanuló volt. Az orvosi
képzést azonban nem tudta befejezni, ezért eg y takarítócég nél kezdett
dolg ozni, és lassan, de biztosan kialakult az élete, biztonság ban
érezhette mag át. De sosem adta fel az álmát, hog y újra lássa Efrájimot.
Eg y nap mindent mag uk mög ött hag ynak, és soha többé nem eng edik el
eg ymás kezét.
Ezért tért most vissza.
Minden kockázat ellenére átlépte a határt, és elment a rég i falujába,
Imátájinba. Miután meg kapta a levelet, nem maradt más választása. A
levelet, amely eg észen biztosan Isten seg edelmével jutott el hozzá. A
levelet, amely sok mindent elmondott, a leg fontosabb kérdést még is
nyitva hag yta.
Efrájim vajon életben van még ?
Meg tette a lehetetlent, vag y az történt, amitől Áisa olyan nag yon félt?
A bizonytalanság tól elszorult a szíve, és úg y érezte, menten meg fullad,
ha nem kap választ.
Isten vele volt, ezt eg ész testében érezte. Mint eg y súlyos hátizsák,
amely a vállát húzza, még is alig érzi. Vag y a tiszta, csillag os ég . A
félhold éppen elég fény adott, hog y ne kelljen felkapcsolnia a
zseblámpát. Ami nag y előny volt, mert bár már távolról látta, hog y a
falu teljesen sötét, eg yáltalán nem lehetett biztos benne, hog y mindenki
alszik.
 Kiskorában reng eteg szer járt itt. A barátaival eg yütt imádtak a fák és
sziklák között szaladg álni és bújócskázni. Az anyja óva intette, hog y eg y
nap pórul jár. Hog y léteznek olyan hatalmas erők, amelyeket nem
szabad felébreszteni. De ő nem g ondolt a mezítelen lába alatt szunnyadó
erővel.
Eg y reg g el, miután éjszaka kikapcsolták az áramot, és az eg ész falu
sötétbe borult, rájött, miről beszélt az anyja. A falon kívül három
holttest hevert eg ymáson, pontosan ott, ahol szemét befog va hang osan
számolni szokott, amíg a többiek elbújtak. Mindhármat ismerte, a
leg fiatalabbat a leg jobban. Csaknem mindennap eg yütt játszottak iskola
után, és mindenkin túltett kőhajításban.
Minden úg y nézett ki, ahog y az emlékeiben. Az árnyékot vető fák,
amelyeket olyan remekül meg lehetett mászni, a padok a kőfalon belül
és az elszórtan domborodó sírhantok. Néhány sírkő összetört vag y
felborult. Mások teljesen újak voltak.
Alig pár perc alatt meg találta, amit keresett. Az eg yik sarokban
feküdtek sorban, és bár már majdnem két év telt el, a feliratok tisztán
látszottak a földben.
Raszín, Mihajr, Zakván, Támír, Muzaffar, Altajr, Száfi, Vaszím.
Mindeg yik nevet ismerte. Öt a testvére volt. A másik három a
szomszédjuk.
De nem miattuk jött.
Hanem az utolsó név miatt.
Még sírköve sem volt, ahova felvésték volna a nevét.
A kilencedik sír miatt.
Ledobta a hátizsákot, elővette az ásót, és munkához látott. Eg y óra
múlva térdre ereszkedett, és leseperte a száraz földet a vastag ipari
fóliáról, amelyet többször a test köré csavartak, és erős
rag asztószalag g al rög zítettek. Réteg ről réteg re haladva átvág ta eg y
késsel, és amikor vég re ott feküdt előtte a test, pontosan azt látta,
amitől tartott.
Arra számított, hog y a felnyitott, kifosztott test meg ríkatja. Hog y az
üresen ásító szemg ödör és a nyaktól a köldökig futó durva öltések
látványától elerednek a könnyei, és kis patakként vég ig folynak majd a
fólián, és becsorog nak a kifosztott testbe. De száraz maradt a szeme.
Akkor sem fakadt sírva, amikor pillantását a fekete tintával írt ötjeg yű
számra füg g esztette, amelyet a homlokára tűztek.
Csak g yűlöletet érzett.
Gyűlölte az apját és a testvéreit, akik arra kényszerítették a fiút, hog y
részt veg yen a küldetésben. Gyűlölte az anyját, aki az eg észet
vég ig nézte. Gyűlölte az izraeli katonákat, akik leadták a lövéseket. Az
orvosokat, akik felnyitották a testét, és meg fosztották mindenétől. De
leg jobban azokat g yűlölte, akik Efrájim szerveivel éltek. Azokat, akik
nem voltak hajlandók elfog adni Isten akaratát.
Akárkik voltak is.
Akárhol voltak is.
Óvatosan levette a papírlapot a holttest homlokáról, és
összehajtog atta.
Mindenkinek bűnhődnie kell.
 96

Fabian beszállt a kocsiba, hog y elvig ye a számítóg épet Nivának. Úton a

város felé pont olyan kuszán kavarog tak a g ondolatai, mint a hópelyhek
az ablak előtt. Miután a Hornsg atanon sikerült piros lámpánál jobbra
kanyarodnia, és csak pár centivel került el eg y ütközést, elindította a
Kraftwerk Computer World című albumát, hog y kicsit összeszedje mag át.
Nem mintha nem lett volna felkészülve a meg lepetésekre. Már rég en
belátta, hog y ez a nyomozás távolról sem mindennapi. Hog y itt nem
eleg endőek a rutineljárások, és nem járhatnak a rég i, kitaposott
ösvényeken. Hog y olyan tettessel van dolg uk, akinek évei voltak a
hajszálpontos tervezésre, és semmit sem bízott a véletlenre.
Mindez nem volt újdonság .
A felismerés, hog y az eg ész mög ött eg y nő áll, még is
meg döbbentette. És az ig azat meg vallva még mindig nehezére esett
elhinnie. De ha nő, hát nő. A szomszéd szerint Áisa Sáhín nemcsak
barátság os, de g yönyörű szép is volt.
Még nem sikerült fényképet találniuk róla. De Fabian biztosra vette,
hog y csak idő kérdése, és Tomas meg Jarmo, akik éppen a lakást
kutatják át, kerítenek eg yet, és azonnal átküldik neki, bár nem ez volt
most a leg fontosabb. Most az volt a lényeg , hog y a lehető leg g yorsabban
találjanak valami nyomot, amely a két jövendőbeli áldozathoz vezet,
még ha az elkövető rendkívüli felkészültség e arra eng edett is
következtetni, hog y már elkéstek.
Mire meg állt a házuk kapuja előtt a mozg ássérülteknek fenntartott
parkolóban, már rég besötétedett. Fog ta az utasülésen heverő
számítóg épet, bezárta a kocsit, és futásnak eredt a szakadó hóban.
Az előszobában kibújt a havas bakancsból, majd bement a nappaliba, és
letette a számítóg épet Niva monitorai mellé, amelyek mind ug yanazt a
feliratot mutatták:
Keresés folyamatban…
Nivának híre-hamva sem volt. Fabian a nevét kiabálta, de nem kapott
választ. Ezért előhúzta a mobilját, és felhívta.
– Szia!
– Hol vag y?
– Nálad. Íg y már ki tudod nyomozni? – kérdezte Niva, és Fabian
hallotta, hog y csobog ni kezd a víz.
Fabian a fürdőbe ment, ahol Niva a kádban feküdt a telefonnal a
kezében.
– Üg yes vag y! – Letette a készüléket, és tapsolni kezdett.
Nyakig ültek életük leg nehezebb nyomozásában, és Niva lazításképp
épp fürdőt vett Fabianék kádjában. Csak a g yertyák és a pezsg őspohár
hiányozott a kád széléről.
– Mi az istent művelsz, Niva?
– Nem ülhetek a vég telenség ig a monitorok előtt, néha fürdenem is
kell, és leg yünk őszinték: húztam, ameddig lehetett. Ez eg yébként
felség edre is ig az, hog y Chipről és Dale-ről már ne is beszéljek. Amúg y
sem tudok mit csinálni, amíg tart a keresés.
– És a sírfelirat? Meg van a fordítás?
– Ott van az asztalon.
Fabian visszament a nappaliba, ahol talált eg y kinyitott
jeg yzetfüzetet, benne néhány kézzel írt sor.
 
Sosem fogok mást szeretni
Sosem fog másért dobogni szívem
Csak érted és senki másért
Amíg élek, és azon túl is
Nemsokára újra egész leszel, és én is
Akkor viszontlátjuk egymást
Megígérem
 
Még eg yszer elolvasta a szöveg et, majd még eg yszer. Mintha nem
tudna betelni a szavakkal, és mindazzal, ami mög öttük rejlik.
 – Szép, ug ye?
Fabian bólintott, és Niva felé fordult, aki eg y fehér köntösben lépett a
szobába.
– Nem találtam mást, remélem, nem baj, hog y kölcsönvettem.
De baj volt. A köntös Sonjáé volt, nem közös tulajdon. De Fabiannak
most nem volt ereje vitatkozni. Eg yébként is szükség e volt Niva
seg ítség ére.
– Szerinted a férfi miatt csinálja? – kérdezte a nő, és Fabian mellé
lépett.
– Ig en.
– Gondolj bele, annyira szerette, hog y képes akármeddig elmenni
érte!
Fabian eg yetlen szó nélkül bólintott.
– Te meddig mennél el Sonjáért?
Fabian tudta, mire meg y ki a játék. De úg y döntött, nem veszi fel a
kesztyűt. Ezúttal nem.
– Ameddig törvényes.
– Hát ez nem valami romantikus. – Niva lépett eg yet felé. – Gondolj
bele, én mennyivel többet kész vag yok meg tenni.
– Te? – Fabian a szemébe nézett.
– Ig en. Hány és hány szabályt meg szeg tem már.
Fabian elg ondolkodott rajta, mit válaszoljon, de a telefonja
félbeszakította elmélkedését.
– Itt Fabian…
– Eltűnt! Elkapták! – ordította eg y hang a vonal túlsó vég én.
– Elnézést, de kivel…
– Elkapták, és senki sem tudja, hol van!
– De kit? És kivel beszélek?
– Anders Rehnberg jel! Még is mi a francot g ondoltál? Elkapták Malint!
 97

Isten hátat fordított neki? De hát eg ész úton az ő oldalán állt! Ez volt a
büntetése? Hosszú idő óta először kételkedett abban, hog y az Úr vele
van. Vag y csak a szerencsétlen körülmények összjátéka és a véletlen
tehetett a bukásáról? Nem történhetett másként. És éppen most, amikor
már ilyen közel járt a céljához!
Csaknem másfél órát késett. Nem öt vag y tizenöt percet, hanem kerek
nyolcvannyolcat. Fiatalkorában rendszeresen későn érkezett. De amióta
Svédország ba tette a lábát, ez volt az első alkalom. Ez alatt a tizenkét és
fél év alatt mindig pontos volt, kivéve most.
Ha nem lett volna a titkos kamera, amelyet véletlenség ből mag ukkal
vittek, Fabian Risk biztosan elég bizonyítékot talál a lakásában, hog y
elkapja, mielőtt még vég zett volna. Nem is értette, hog yan történhetett
ez meg . Az ötlet, amely minden valószínűség ellenére bevált, biztosan
annak a nőnek a fejéből pattant ki, aki már nem is rendőrként dolg ozott.
Biztosan a mobiltelefonjához volt valami köze, ennyit azért kitalált. De
hog y miként vezette ez el őket a lakására, rejtély volt számára. Évekkel
ezelőtt eg észen Umeåig ment, hog y veg yen eg y kártyás mobilt,
ráadásul az idő jó részében kikapcsolva tartotta.
A katasztrófát meg előzendő sietősen visszatért a lakására, és csak
reménykedni tudott, hog y minden fontosat elhozott a babakocsiban. Az
utolsó pillanatban sikerült kijutnia, mielőtt a férfi meg érkezett. Persze
találnak majd eg y csomó mindent, leg inkább a számítóg épén. De ez
nem számított. Úg ysem érnek oda időben.
A lényeg , hog y a nag y fináléról szőtt terve semmi szín alatt nem
tudódhat ki. Mert akkor mindennek vég e. Romba dől minden, amit
felépített, neki pedig esélye sem lesz célt érni és meg tenni a
leg fontosabbat. Meg koronázni mindazt, amiért az utóbbi évtizedben
harcolt.
És mintha ez nem lett volna elég , a terhes rendőrnő meg szerezte a
takarítócég alkalmazottainak listáját, és minekutána folyamatosan
meg fig yelés alatt tartotta a kórházban, természetesen felismerte. Arra
nem volt mag yarázata, hog yan jutott hozzá a nő a listához. De most
nem is volt ideje erre. Rög tönöznie kellett, meg kellett oldania az előállt
helyzetet, abban a meg g yőződésben, hog y ennek az eg észnek van
értelme, még ha ebben a pillanatban nem is látja. Hog y Isten a történtek
ellenére vele van.
Meg fog adta mag ának, hog y ártatlanoknak nem esik bántódásuk.
Hog y csak azokkal bánik el, akik rászolg áltak. De már Dániában kivételt
kellett tennie. Már ott kicsúszott a kezéből az irányítás, és nem maradt
más választása. A férfi valamilyen oknál fog va úg y döntött, nem a
belvárosi lakásában tölti az éjszakát, ezért a tervezettnél órákkal
korábban ért haza. Persze sok szempontból bűntárs volt, ezért aztán nem
is volt rossz a lelkiismerete miatta.
A rendőrnőt azonban nem vádolhatta semmivel. Csak a munkáját
vég ezte, még hozzá nag yon is jól. Ezért a nő és két g yermeke életét Isten
kezébe tette.
Amikor vég re talált szabad parkolót a Pontonjärg atanon, átöltözött a
hátsó ülésen, bezárta a kocsit, és a kulcsot a bal első kerékre tette.
Befordult a sarkon, vég ig sietett a Polhemsg atanon a frissen hullott
hóban, becseng etett a szürke fémkapun, majd bezsebelte a kiadós
letolást a nag ydarab, fülbevalós pasastól. Kitalált eg y mesét, miszerint
valaki a metró elé ug rott. A fickót azonban ez nem hatotta meg , ezért
aztán inkább befog ta a száját. Szent esküvéssel fog adta, hog y nem fordul
elő többet.
És nem is fog .
Bement a kamrába, és mag ához vette a felszerelését. Csak néhány
órája volt a hatalmas lakás kiporszívózására. A beszáradt foltok
kimosására, a használt óvszerek kidobására, az elfog yott vécépapír
pótlására.
A nag y esemény előtti éjszakán.
 Csipkednie kellett mag át, ha vég ezni akart. De az ideg esség a barátja
volt. Főleg az az ideg esség , amit a behemót szemében látott. Ha a
többiek csak feleennyire lesznek ideg esek, észre sem fog ják venni az
átváltozását.
 98

Fabiant nyug talanság emésztette, amióta meg látta, hog y Matilda a

kamerás babával játszik Malin kórházi szobájában. Azonnal elintézte,
hog y Malint új szobába helyezzék át, de már késő volt. A tettes rátalált.
De hog yan? És főleg miért? Sejtelme sem volt, és csak abban bízhatott,
hog y leg rosszabb félelmei nem válnak valóra.
Malin osztálya üres volt, leszámítva a nővérpultot, ahol néhány
ápolónő zsúfolódott össze. A monitort bámulták, és ag g ódó
pillantásokat váltottak.
– Mi történt? – kérdezte Fabian, bár eg yértelmű volt, hog y a nővérek
is össze vannak zavarodva.
– Őszintén szólva nem tudjuk – mondta a leg mag asabb. – Eg y órája
kezdtük meg az éjszakai üg yeletet, és még mindig nem értjük ezt az
eg észet.
– Itt az áll, hog y le kellett vinni a szülészetre. De meg kérdeztük lent,
és ott színét sem látták – mondta az ápolónő, aki a monitor mög ött ült.
Fabian bement Malin szobájába. A szoba közepén Anders Rehnberg ült
eg y széken, arcát tenyerébe temette. A helyiség természetellenesen
üresnek tűnt az ág y nélkül. A férfi nem sírt, de amikor felnézett
Fabianra, vörös szeme arról árulkodott, hog y az utóbbi eg y órában mást
sem csinált.
– Te mocskos… A te hibád, felfog tad? A tiéd, csakis a tiéd! – A
tekintetéből olyan izzó g yűlölet sütött, hog y Fabiannak uralkodnia
kellett a késztetésen, hog y sarkon forduljon, és távozzon.
– Tudom, milyen érzés, Anders. De még nem sikerült kiderítenünk,
mi történt. – Fabian odahúzott eg y széket, és leült Anderssel szemben.
– Ne mondd nekem, hog y tudod, milyen érzés, mert kurvára nem
tudod! Szart sem tudsz! Rosszabb vag y, mint Malin!
 Fabian nem értette, miről beszél.
– Jól hallottad. Beszéltem a feleség eddel, és tudod, mit mondott? Mi?
Tudod?
Fabian a fejét rázta.
– Azt mondta, hog y mindennap meg csalva érzi mag át, amikor
munkába mész, mert csak a munkádra vag y képes g ondolni. Olyan,
mintha eg y üres héjjal élne. Eg y hüllő levedlett bőrével. Szóról szóra íg y
mondta. És nemcsak őt meg a két g yereket hanyag olod el, hanem
mindent. És én még azt hittem, Malin barátja vag y! – Úg y köpte a
szavakat, mintha mérg ezőek volnának.
– Próbálj meg nyug odni, Anders, hog y meg beszélhessük…
– Csak azt ne mondd, hog y nem fig yelmeztettelek! Nyomatékosan
kértelek, hog y tartsd távol mag ad tőle. De képtelen voltál rá, ig az? Még
ennyit sem tudtál meg tenni!
Fabian előredőlt, és vig asztalón Anders vállára tette a kezét.
– Vedd le rólam a kezedet! – A férfi lesöpörte a válláról a kezet. –
Beteg volt! Túl sokat dolg ozott, azt mondták. Túl sokat! Pihennie kellett
volna! Össze kellett volna szednie mag át a szülés előtt! De te ezt nem
bírtad elfog adni!
– Anders… Ne ítélkezz elhamarkodottan. Még nem tudjuk, mi történt.
– Nem tudjuk? – Anders Fabian szemébe nézett. – Szerint még is mi
történt? Kig urult az ág g yal a trafikba, hog y veg yen eg y Snickerst? És
aztán? Mi történt azután? Meg jött az étvág ya, és továbbg urult a
hóviharban?
Fabian tiltakozni akart. Ellenérveket akart felhozni, bizonyg atni
akarta, hog y nincs baj. Hog y van valami észszerű mag yarázat, még ha
eg yelőre nem is tudják, mi az. De aztán csendben maradt. Andersnek
ig aza volt. Sokkal inkább ig aza volt, mint neki.
– Ez az eg ész a te bűnöd! Felfog tad? – folytatta Anders. – A tiéd és
senki másé…
Anders összeomlott. Fabian tett eg y mozdulatot, hog y közelebb
húzódjon hozzá, és átölelje, de aztán meg g ondolta mag át.
– Íg érem, Anders… Íg érem, hog y mindent elkövetek, ami a
hatalmamban áll, hog y kiderítsem, mi történt. Meg próbálom rendbe
hozni a dolg okat.
A férfi meg int rászeg ezte a tekintetét, és a fejét rázta.
– Meg próbálod? Ez nem elég . Távolról sem. Azt akarom, hog y hozd
rendbe a dolg okat! Meg tudod ezt íg érni?
Fabian habozott, de vég ül bólintott.
– Rendben, Anders, meg íg érem.
– Jól van. Különben meg keserítem az életedet, elhiheted. Szarok a
következményekre! Ha nem hozod rendbe a dolg okat, drág án
meg fizetsz érte. Akkor is, ha ez lesz az utolsó húzásom.
 99

A szerencsétlenek eg ymás után léptek be a kung sholmeni épület sötét

ajtajain. A fog vacog tató hideg ellenére leng e ruhákban. Mindnyájukat
idevezérelte a sorsuk. De származásuktól és anyanyelvüktől füg g etlenül
ug yanaz a félelem csillog ott a szemükben. Az elkövetkezendőktől való
félelem. Semmit sem tudtak biztosan, de túl sok pletykát hallottak.
Őreik ökle bármikor lesújthatott rájuk, de most inkább lökdösték és
terelg ették őket. Akár a teheneket a tejüzemben. Nem tudtak elég
g yorsan mozog ni. Őreik szemében ideg esség fénylett, amikor
vég ig vonultak a csendes mellékutcán, ahol senki sem járt ebben az
ítéletidőben.
Eg y meredek lépcső vezetett a koromsötétbe. Hallották, ahog y a
fémajtót becsukják és bezárják a hátuk mög ött: zörg ött a kulcs, kattant a
zár. Aztán villanyt kapcsoltak, csupasz izzók sora a betonplafonon. A
hosszú, kacskaring ós folyosó mindkét oldalán lakattal lezárt raktárak
nyíltak, telis-tele kiszolg ált bútorokkal és összecsomag olt emlékekkel,
amelyekre már senki sem akart emlékezni. Aztán újabb vasajtó, szürke,
mint a falak, utána több súlyos, vörös füg g öny.
Bent voltak. Itt is sötét volt, de nem olyan áthatolhatatlan. Szemük
hozzászokott a halvány világ ításhoz, és látták, milyen tág as a helyiség .
A falakat és a plafont feketére festették. Az apró spotlámpák vörös
kanapékat világ ítottak meg , amelyek körben álltak eg y kis színpad
körül. Erről a színpadról már mindnyájan hallottak.
Őreik átterelték őket a helyiség en, a fekete falban nyíló rejtekajtón
keresztül eg y fényárban úszó folyosóra, amelynek plafonján fénycsövek
voltak, falain ajtók nyíltak. Eg y nag y, csempézett fürdőszobába jutottak,
amelyben vécéfülkék, tükrök és bidék sorakoztak. Felszólították őket,
hog y menjenek ki még eg yszer utoljára, majd alaposan mosakodjanak
meg .

Szinte lehetetlen küzdelem volt az idővel, nag yjából még is sikerült

kitakarítania. A privát szobák zömében csak porszívózásra futotta, és az
eg yetlen közösség i helyiség ben csupán a párnákat rázta fel, és
összeszedte a szem előtt lévő óvszereket. Alig hog y visszaért a kamrába,
levette a köpenyét, és felkapta a hátizsákját, amelyben a piperecikkei és
a váltás ruhája volt, máris meg hallotta az őrök ordítozását.
Kénytelen volt felnyalábolni a holmiját, hog y a többiek előtt a
fürdőszobába érjen, ahol a leg hátsó vécéfülkébe zárkózott. A szíve olyan
hevesen vert, hog y teljesen összefolytak a dobbanások.
De amikor felvette a ruhát és a cipőt, a piperecikkeit pedig a
vécétartályba rejtette, sosem tapasztalt nyug alom ereszkedett rá. Ez az
ember nem csupán eg y volt a bűnösök sorában, akinek bűnhődnie
kellett. Azóta várt erre a pillanatra, hog y rájött, kicsoda is a fickó
valójában. Hog y Dieg o Arcas közéjük tartozik, nem lehetett más, csak
annak jele, hog y Isten vele van.
Hallotta, ahog y a fürdőszobába terelik az új szállítmányt. Senki sem
mondott semmit, de tisztán érezte a félelem szag át. Várt még eg y
darabig , mielőtt kinyitotta az ajtót. Aztán kilépett a vécéfülkéből, és
utánozni kezdte a többi lányt: nyug talanul pillantg atott a tükörbe,
óvatosan lépkedett, és meg g örbítette a hátát.
 100

Fabian Risk kinyitotta az ajtót, amelyet nem lehetett kulcsra zárni.

Belépett az előszobába, és felakasztotta a kabátját. Gond nélkül
hazavezetett, pedig még mindig részeg volt. Ez volt az első alkalom,
hog y ilyen állapotban ült volánhoz, de most túl fáradt volt ahhoz, hog y
érdekelje. Útközben szerencsére nem adódott semmi probléma, noha
úg y érezte mag át, mint eg y kicsavart rong y, és nem vett volna mérg et
rá, hog y el tud menni a hálószobáig .
Anders Rehnberg vég ül belement, hog y elhag yja a kórházat, és Fabian
hazavitte az enskedei házba. Anders behívta eg y whiskyre. Fabian
próbálta elutasítani a kései órára és a vezetésre hivatkozva, de a férfi
hajthatatlannak mutatkozott, és azt mondta, ez a leg kevesebb, amit
Fabian meg tehet érte.
Kiderült, hog y Anders a Svéd Whiskytársaság tag ja, és a pincében eg y
eg ész helyiség van tele a whiskyg yűjteményével, amely saját állítása
szerint a leg nag yobb az ország ban. Mint arra számítani lehetett, nem
álltak meg eg y pohárnál, és ahog y az alkohol elárasztotta a vérüket,
eg yre emelkedettebb lett a hang ulat.
Fabian hag yta, hog y Anders beszéljen, és ő beszélt is a világ on
mindenről. A házról, amely túl drág a volt, és folyton-folyvást költeni
kellett rá. Az általános iskolai tanári állásáról Skärholmenen és a
kollég ák pletykáiról, miszerint ig azg ató lesz belőle, pedig a hatalom őt
sosem vonzotta. Sokkal szívesebben állt két lábbal a földön.
Csaknem két óra elteltével Fabian letette a félig üres poharát, felkelt,
és köszönetet mondott. Ülj vissza, felelte Anders olyan komolyság g al,
hog y Fabian nem tehetett mást, eng edelmeskedett. Aztán Anders
könnyek között mesélt Malinról. Hog y mennyire szereti. Hog y ő a
leg jobb dolog az életében. Hog yan találkoztak eg y buszon – akkoriban
54-esnek hívták –, amelyről Malin nem akart leszállni, mert szakadt az
eső. Vég ül eg yütt hag yták el a járművet az Odenplanon Anders
esernyője alatt, majd kuncog va beteg et jelentettek a munkahelyükön
eg y telefonfülkéből.
Aztán Anders teletöltötte Fabian csak félig üres poharát, és
meg kérdezte tőle, szereti-e még Sonját. Fabiant érdekes módon teljesen
felkészületlenül érte a kérdés, és már majdnem felmondta a szokásos
válaszát, miszerint imádja, és különbözőség ük ellenére tökéletesen
összeillenek. De a torkára forrtak a szavak.
Inkább meg próbálta őszintén elmondani, hog y állnak a dolg ok. Hog y
nag yon szeretne szerelmes lenni, de ez az eg ész totális állóháborúvá
alakult, amelyben a kétség eg yre nag yobb területeket hódít meg .
Anders hallg atta és bólog atott, miközben Fabian akadozva ig yekezett
beszámolni az érzéseiről. Már-már úg y tűnt, jó barátok lesznek ők
ketten.
– Apám, mekkora feneket kerítesz neki! – mondta Anders vég ül, és
hozott eg y új palackot. A kijelentés kissé kedvét szeg te Fabiannak. – Az
ember vag y szeret valakit, vag y nem. Ennyire eg yszerű. Persze
lanyhulhat a láng olás, de akkor az ember nekig yürkőzik, és dolg ozik a
problémán. Ha a tűz teljesen kihuny, akkor vég e. Akkor ideje hívni az
üg yvédet, és pontot tenni a dolog vég ére.
Noha Fabian tisztában volt vele, hog y ezt csak az alkohol mondatja
Andersszel, a szavak elevenébe vág tak. A g ondolatra, hog y már esélyük
sincs Sonjával, lég szomja lett, ezért felpattant, és Anders tiltakozására
fittyet hányva hazavezetett.
Kiment a fürdőszobába, felhajtott két pohár Resorbot, majd a hálóba
ment. Nem akart lámpát g yújtani, de a behúzott füg g öny résein
beszűrődő fényben látta, hog y Niva az ág yban alszik. Nem takarózott be,
az ág ytakarón feküdt, még mindig a köntöst viselte, amely kissé
felcsúszott, és pont eleg et mutatott meg .
Fabian nem értette, Niva miért nem ment haza. Ilyen sokáig dolg ozott
volna? Fontolóra vette, hag yja-e tovább aludni, vag y inkább ültesse
taxiba, de képtelen volt döntést hozni. És pontosan azt érezte, amiről
Anders beszélt. Hog y a kétség , amelyet az utóbbi időben dédelg etett,
kezd elpárolog ni. Hirtelen szabályosan mag a előtt látta a kis kék láng ot.
Halványan pislákolt, és közel járt ahhoz, hog y kialudjon. De még ég ett.
Erőt merített a g ondolatból, és tetőtől talpig felöltözve lefeküdt az
ág yra, a lehető leg óvatosabban, nehog y felébressze Nivát. A nő
eg yenletes léleg zése hamar elbág yasztotta, minden léleg zetvételtől
eg yre mélyebbre süllyedt. És pont mielőtt elnyelhette volna az álmok
birodalma, kristálytisztán látta mag a előtt, hog yan akadályozhatnák
meg Sonjával, hog y a láng kihunyjon. Hog yan találhatnának vissza
eg ymáshoz, hog yan tudnának újra eg y leveg őt szívni.
Amint ennek az eg észnek vég e lesz, elmondja neki. Az ötlet
kétség kívül drasztikus volt, és sok munkával jár majd, az eg ész
családnak változtatnia kell. Matildának és Theodornak is, akik minden
bizonnyal ellenkezni fog nak. Nemcsak iskolát kell váltaniuk, hanem új
barátokat is kell szerezniük. De mit számít ez? Ha ez kell, nem
különösebben nehéz meg hozni a döntést, g ondolta Fabian, és abban a
meg g yőződésben aludt el, hog y van remény.
 101

Letolta a bug yiját, keresett eg y szabad bidét, és elkezdett mosakodni.

Alaposan és mindenütt, ahog y azt az új szállítmány tag jainak
meg parancsolták. Nem ismerte fel sem a nag ydarab őr, sem a két társa,
akik az eg yik falnál álltak. Azt sem vették észre, hog y a lányok eg g yel
többen lettek.
Persze most is volt eg y problémás lány. Ezúttal eg y szőke leng yel, aki
összeomlott, és nem volt hajlandó meg mosakodni. Nem lehetett több
húsznál, és szemlátomást nem fog ta fel, milyen komoly a helyzet.
– Menjenek ki! Addig nem mosakszom – mondta sírva ang olul, és az
őrök felé köpött.
– Majd én meg mondom, mit csinálsz – felelte az eg yik férfi, és
odament a lányhoz, aki dacos pillantást vetett rá. – Kibaszottul azt
csinálod, amit mondok!
Azzal visszakézből pofon vág ta.
– Világ os?
Amikor nem kapott választ, újra meg ütötte, de ezúttal ököllel és tiszta
erőből.
Úg y tűnt, mintha a lánynak menten leszakadna a feje vékony kis
nyakáról. Tehetetlenül összerog yott, aztán csak ájultan hevert a földön.
Az őr meg dörzsölte a kezét, majd vég ig nézett a többieken, hog y
meg bizonyosodjon róla, mindenki rá fig yel. Aztán lehúzta a sliccét, és a
lányra vizelt.
– És most nag yon fig yeljetek, mert ez történik, ha nem fog adtok szót.
Mindenki a földön fekvő, eszméletlen lányt bámulta, akinek eg yre
nedvesebb lett a haja.
– Jól van, mozg ás! – Az őr felhúzta a sliccét, és kezet mosott.
 Az ájult leng yel lány kivételével mindenki elhag yta a fürdőszobát, és a
fénycsövek meg világ ította folyosón visszament a nag y helyiség be, ahol
a kanapék álltak, és halkan lüktető zene szólt a rejtett hang falakból. Fel
kellett sorakozniuk az emelvényen. Vadul tülekedtek, hog y minél
hátrébb kerüljenek.
De ő semmi másra nem vág yott, csak arra, hog y az élen állhasson.
– Jól van. Te, ott, irány a színpad! Ig en, hozzád beszélek, te kurva! –
mondta az eg yik őr, és felé biccentett.
Tette, amire utasították, és középre lépett. A plafonon elhelyezett erős
fényszórók teljesen elvakították.
– Fordulj meg ! – hallatszott eg y hang a vakító fények mög ül, mire ő
lassan körbefordult.
– Állj!
Meg állt a hang nak háttal.
– Hajolj le! Lassan!
Lassan előrehajolt, kitolta a fenekét. Ig yekezett lehetőleg kinyújtani a
lábát és eg yenesen tartani a hátát. Hallotta, hog y a férfi a színpadra lép,
és meg áll közvetlenül a háta mög ött.
A többi lány meg sem pisszent. Olyan csend volt, hog y azt sem tudta,
léleg eznek-e eg yáltalán. Érezte, ahog y a férfi keze felfelé csúszik a
combja belső felén eg észen a nemi szervéig .
– Hm… Leborotváltad. Ezt már szeretem. – Beledug ta az ujját, mire ő
felnyög ött, és úg y tett, mintha felizg ult volna. – Tetszik, mi?
– Ah, ig en… – felelte, és lassan vonag lani kezdett.
– Akarsz még ?
– Ig en, kérem…
– Vetkőzz le!
Feleg yenesedett, hag yta, hog y a ruhája a földre csússzon, és kilépett
belőle, miközben Dieg o Arcas lassan meg kerülte, és alaposan szemüg yre
vette, aztán meg szag olta az ujját. Majd meg torpant, felemelte az eg yik
kezét, és meg tapog atta a mellét.
– Ig azi?
Bólintott.
– Hány éves vag y?
 – Sose kérdezd eg y nő korát.
A hatalmas pofon villámg yorsan érkezett, percekig ég ett tőle az arca.
– Te nem nő vag y, hanem eg y tárg y. A tulajdonom! Vésd jól az
eszedbe!
Ismét bólintott. A sajg ó fájdalom arra emlékeztette, hog y soha ne
lanyhuljon a fig yelme, és ne ig yon előre a medve bőrére. Még nem
vég zett.
– Térdre, és nyisd ki a sliccem.
Letérdelt, kig ombolta a nadrág ot, és elővette a férfi félig
meg keményedett péniszét.
– Tetszik?
Meg int bólintott, és mag ára erőszakolt eg y mosolyt.
– Azt kérdeztem, tetszik?
A szájába vette, és érezte, ahog y az erek meg telnek vérrel.
– Mindjárt jobb.
Folytatta. Olyan mélyen a szájába vette, amennyire csak tudta,
miközben a heréket simog atta.
– Fig yeljetek és tanuljatok, ribancok! Ilyen a jó szopás!
Dieg o Arcas a hajába markolt, és mélyebben a szájába nyomta a farkát.
Kénytelen volt elnyomni az öklendezést.
A lökések eg yre keményebbek és g yorsabbak lettek, és érezte, ahog y a
férfi heréi összehúzódnak. Hog y siettesse, mutatóujját óvatosan a férfi
ánuszába dug ta, és a G pontját kezdte simog atni. Harminc másodperc
kellett hozzá. Az első adag a szájába spriccelt. Mire a második jött, már
felállt. Arcas lehunyta a szemét, pár pillanatig minden ideg szálával az
élvezetre koncentrált, majd ránézett.
– Ki a fasz mondta, hog y felállhatsz?
– Senki – felelte, és meg tette a mozdulatot, amelyet annyit g yakorolt
a tükör előtt.
Már elsőre sikerült. Érezte, ahog y mutató- és középső ujja mélyen a
szemüreg be hatol. Rág örbítette őket a szemg olyóra, és amint
kitapintotta a látóideg et, teljes erővel meg rántotta, aztán felkapta a
ruháját, és elhag yta a színpadot.
 102

Fabian nem emlékezett rá, hog y levetkőzött volna. Most még is

meztelenül feküdt a hátán, és az apró pávát nézte, amely a mellkasára
szállt, és felébresztette. Lábai parányi tűk módjára bökdösték bőrét, és
Fabian azon morfondírozott, hog yan hesseg esse el. De félt a reakciójától,
ezért próbált mozdulatlan maradni, és csak nézte, ahog y a madár lesétál
a hasán a nemi szervéig .
És ott ült. Niva. Sonja köntöse a háta mög é csapva, és olyan erőteljesen
lovag olt rajta, hog y ug ráltak a mellei. Már csinálhatta eg y ideje, mert
közel járt a csúcshoz. A páva leug rott a padlóra, kiszaladt az ajtón, és
Fabian azon kapta mag át, csak arra vág yik, hog y a madárhoz hasonlóan
kijusson innen, és meg nem történtté teg yen mindent.
Nem akarta ezt. Nem erről fantáziált. Éppen sikerült döntést hoznia.
Volt eg y terve. Még is élvezte, amit Niva csinált. És Niva is élvezte. Azt,
hog y Fabian benne van. Látta a tekintetében. Győzelem. A nő vég re
meg kapta, amire oly rég óta vág yott. A belefektetett sok munka vég re
meg hozta a g yümölcsét. Folyt róla a víz. A homlokán, a nyakán, a
mellén, majd Fabianra csepeg ett. A hajába túrt, hátrafeszítette a testét,
és fokozta a tempót.
Már nag yon közel járt, ezt Fabian látta rajta. Nag yon közel.
Fabian még erősebb lökésekkel válaszolt Niva mozg ására, míg nem a
nő előre-hátra kezdett hajlong ani, és nyöszörg ött az élvezettől. Fabian
sem járt már messze. Hog y nem akarta, nem számított. Ahog y az sem,
hog y eg ész hátralévő életében bánni fog ja. Már semmi sem számított,
semmi sem vehette rá, hog y abbahag yja.
Niva azonban minden előzetes fig yelmeztetés nélkül leszállt róla, és
Fabianban úg y dörömbölt a folytatás vág ya, hog y az már fájt. Arra
számított, hog y a nő nég ykézlábra áll, vag y hanyatt fekszik. Ehelyett az
arcára ült, és hozzádörzsölte a nemi szervét. Fabian nyalta és szívta,
ahog y csak tudta, meg ízlelte a nedveket, miközben a nyelvével körözött.
Hallotta, hog y Niva újra nyög décselni kezd, és mindent meg tett, hog y
a csúcsra juttassa. A nő eg yre erősebben nyomta mag át hozzá. Fabian
vég ül már léleg ezni sem tudott. Próbált kiszabadulni, mert leveg őt
kellett vennie. De Niva lába túl erős volt, satuba fog ta a fejét, miközben
teste felkészült az újabb hullámra.
 103

Eg ymás szavába vág va üvöltöztek. Nemcsak a lányok, az őrök is. De

ebben nem volt semmi különös. Számolt a káosszal és a pánikkal. Ahog y
azzal is, hog y eg yes őrök jobban meg őrzik lélekjelenlétüket, mint
mások, és azonnal a nyomába erednek. Az eg yetlen, amire nem
számított, Dieg o Arcas fülsiketítő üvöltése volt, amely mindent áthatott.
Valamilyen oknál fog va úg y képzelte, férfiasan fog ja viselni.
Már jó pár méterre eltávolodott a színpadtól, és hallotta, hog y két őr
is a sarkában van. Ellenállt a késztetésnek, hog y hátranézzen. Nem volt
idő habozásra. Erejét meg feszítve futott. A g yakorlások során arra a
következtetésre jutott, hog y minden a g yorsaság on múlik, azon, hog y
sikerül-e elég sebesen átjutnia a kanapékon. Ez meg felezheti az időt,
amíg a monitorokhoz ér.
Először azt hitte, g ondot fog okozni, hog y mag as sarkúban kell futnia.
De mivel minden súly a lábujjaira nehezedett, nem volt probléma. Az
első kanapén úg y jutott túl, mintha ott sem lett volna. Ug yanez történt
a másodikkal is, és tisztán hallotta, hog y az őrök kissé lemaradnak
mög ötte. Nég y lépéssel mag a mög ött hag yta a harmadik kanapét, és
már csak eg y tízméteres eg yenes szakasz volt hátra az ajtóig .
Meg volt g yőződve róla, hog y az adrenalin seg ítség ével leg alább
három másodperccel meg javítja az eg yéni rekordját. Feltépte az ajtót,
beszaladt, és bezárta. És bár az őrök is odaértek, meg állt, hog y kifújja
mag át, és meg nézze a kezében szorong atott szemet. Az utolsó
kirakósdarabkák, hog y szerelme újra eg ész lehessen.
Először a kilincset ráng atták, majd vadul rug dosni kezdték az ajtót. Az
eg yik biztonság i kamera felvételén látta, hog y nég yen próbálják
betörni. Már nem tart sokáig , hog y meg találják a kulcsot, vag y
előveg yék a feg yvereiket.
 Elővette a műanyag tég elyt a könyvespolcon álló mappák mög ötti
rejtekhelyről, letekerte a tetejét, és a folyadékba tette a szemet. Aztán
lezárta, és feldug ta a nemi szervébe. Letörölte a vért a kezéről a nedves
törlőkendővel, belebújt a ruhájába, és fog ta a szinte láthatatlan
horg ászzsinórt, amely eg y csomózott kötélre volt erősítve.
Elkezdett felfelé mászni a kötélen, miközben odakint eldördültek az
első lövések. Könnyű volt, és hajlékony, a karja még sosem volt ennyire
erős, ezért nem okozott g ondot, hog y felhúzza mag át. Amikor felért,
akkor jött a leg veszélyesebb rész. Ahhoz, hog y be tudja zárni mag a után
a szerelőnyílást, fejjel lefelé kellett lóg nia, és először a lábát kellett a
szellőzőbe dug nia.
Gyakorláskor minden g ond nélkül meg oldotta. De akkor nem izzadt a
tenyere, és nem retteg ett attól, hog y bármelyik pillanatban betörhetik
az ajtót. Vég ül még is sikerült, felhúzta a kötelet, visszatette a nyílást
záró rácsot, és elkezdett kúszni a szűk járatban.
Alig eg y perc múlva hallotta, hog y beözönlenek, és azon kezdenek
veszekedni, hog yan válhatott köddé. Nem sokkal később már a
szellőzőre lövöldöztek.
A szellőző jól vitte a hang ot, sőt fel is erősítette, és bár biztonság os
távolban volt a folyosó felett, be kellett fog nia a fülét. Néhány méter
múlva a szellőző elág azik, majd még eg yszer. Akkor már lényeg esen
nehezebben fog ják tudni követni. A leg valószínűbb, hog y szétválnak, és
találomra bele-belelőnek a szellőzőbe.
De nem ag g ódott. Nemsokára más bajuk lesz. Derült ég ből
villámcsapásként fog ja érni őket. Ismét. De erre neki nem volt befolyása.
Ha az ő kezében lett volna a döntés, kizárólag os jog ot formál erre az
éjszakára, amely a soha vissza nem térő alkalmat jelentette, hog y Arcas
közelébe jusson.
Ahog y arra számítani lehetett, a lövések elnémultak, és néhány
másodpercnyi csend után sikolyok és kiáltások harsantak. Kitört a
vakrémület, amely cunamiként söpört vég ig az embereken alatta.
Fejvesztve rohang áltak a folyosón. De már nem őt üldözték. Most ők
voltak az űzött vadak. A nag y helyiség felé kúszott, ahol láthatta őket a
rácson át.
 Rendőrök.
Mindenütt ott nyüzsög tek, kivont feg yverrel és g olyóálló mellényben.
Néhányan a tető rejtett ablakaiból ereszkedtek alá. Leg alább tízet
számolt össze. Próbáltak úrrá lenni a helyzeten, ang olul kiabálták, hog y
mindenki feküdjön hasra, nyújtsa ki kezét és lábát.
Néhány lány eng edelmeskedett. Mások menekülni próbáltak, de
eg ykettőre elkapták és leteperték őket. Nég y őr már a földön hasalt,
kezüket összebilincselték a hátuk mög ött. Két rendőr a színpad felé
ig yekezett, ahol Dieg o Arcas feküdt eg y vértócsa közepén, két kezét az
arcára szorítva.
Továbbkúszott a szűk járatban, amilyen halkan csak tudott, és eg yre
messzebb és messzebb került az ideg esen kiabáló rendőröktől, akik
lassacskán kezdtek rájönni, mi történt.
Két elág azás után érezte, hog y a fémfalak eg yre hűvösebbek lesznek,
és amikor a szellőző hirtelen felfelé kanyarodott, majd ismét eg yenesen
folytatódott, tudta, hog y nincs sok hátra. A hőmérséklet itt már jócskán
nulla fok alatt volt, ezért fürg ébben folytatta útját, hog y nyirkos tenyere
ne fag yjon hozzá a fémhez. Ennek az volt a hátránya, hog y nag yobb zajt
csapott, de ez ellen nem tehetett semmit. A rendőrök valószínűleg
úg ysem erre fig yelnek.
Néhány méter után a cipősarka a rácsnak ütközött, és pár erőteljes
rúg ást követően kijutott az udvarra. Már tényleg nem sok volt hátra.
Minden úg y ment, mint a karikacsapás, a rendőrök a terveiknek
meg felelően a műsor közepén csaptak le. Számolt vele, hog y a
mozg ásérzékelős fényszórók, amelyek a szemeteskukákat világ ították
meg , bekapcsolnak, amint kijön a szellőzőből, és elkezdi visszaszerelni a
rácsot. De nem íg y történt.
Már eleve ég tek.
Túl későn döbbent rá, mekkora baj ez.
– Nicsak, nicsak, mit fog tunk? – szólalt meg eg y hang a háta mög ött.
Felemelt kézzel meg fordult, és látta, ahog y eg y mosolyg ó
kommandós tart felé a sötétből, eg yik kezében feg yver, a másikban
bilincs.
 104

Fabian nem tudta, alszik-e, vag y ébren van. Hog y a szeme előtt perg ő
képek csak eg y őrült rémálom vag y eg y meg történt eset emlékképei-e.
A részletek olyan kristálytiszták voltak, hog y ig aznak kellett lennie. De
ott volt az az apró páva, amely vég ig sétált a testén. Nem tudta, miért,
de az utóbbi időben eg yre g yakrabban felbukkant az álmaiban.
Eg észen eg yszerűen nem lehetett ig az. Látta a láng ot, ezt biztosra
vette. És volt eg y terve, hog yan találjanak vissza Sonjával a rendes
kerékvág ásba.
Még nem merte kinyitni a szemét. Mintha az álom meg nyug vást
hozott volna, pedig most már teljesen biztosan tudta, hog y ébren van.
Még is ott volt a kockázat, hog y amint kinyitja a szemét, feketén-fehéren
meg pillantja a jég hideg valóság ot. Vég ül a telefonja nem hag yott neki
más választást.
– Hol a fenében bujkálsz? – Tomas Persson volt.
– Miért? Történt valami? – Fabian felült az ág yban.
– Hog y történt-e valami? Te melyik bolyg ón élsz? Dieg o Arcas,
dereng valami?
Hát persze, g ondolta Fabian, és meg állapította, hog y Niva eltűnt. Már
ha ott volt eg yáltalán. Na jó, ott volt. Erre mérg et vett volna. És arra is,
hog y meztelen volt, holott ruhástul feküdt le. És most meg int ruhában
volt. Vag y most akkor mi van?
– Hög lund és Carlén mag ánkívül van, és a fejükbe vették, hog y
jelentik az esetet – folytatta Tomas.
– Milyen esetet? – Fabiannak meg fájdult a feje.
Kínkeservesen kimászott az ág yból.
– Hog y elaludtál. Vag y mit tudom én! Az a szitu, hog y a káosz már
azelőtt kitört, hog y a kommandósok bementek volna. Amikor meg
bementek, ott találták Arcast a színpadon a saját vérében.
Fabian próbálta kihámozni a parttalan szóáradat értelmét, miközben a
hallon át a fürdőszoba felé tartott, és Nivát kereste.
– Most az jön, hog y meg kérdezed, miért fetreng ett a vérében.
– Nem érek rá erre, Tomas. – Fabian belépett a fürdőbe, és vizet
fröcskölt az arcába.
– Jesszusom, de savanyú vag y! Na, mi Jarmóval nem voltunk lent a
klubban, ezért nem láttuk, mi történt. Viszont felhívtuk a Karolinska
kórházat, ahol fekszik.
– És? Meg tudtatok valamit?
– Nincs meg az eg yik szeme.
– Mi? Hog yhog y nincs meg az eg yik szeme? – Fabian meg törölközött.
– Honnan a szarból tudjam? Valaki kivájta. És úg y tippelem, hog y az
eg yik…
– Az eg yik lány.
– Üg yes! Vég re felébredtél.
– Letartóztattak valakit?
– Gőzöm sincs. De itt minden tele van lotyókkal.
– Mi? Az osztály?
– Ig en, kaptunk kölcsön rendőröket, és tolmácsok seg ítség ével
hallg atják ki őket. Tudod, sokan nem tudnak…
– Idefig yelj, Tomas! Ez fontos – mondta Fabian, és vég ig húzta a
g olyós dezodort a testén az ing alatt. – Fig yeljetek rá Jarmóval, hog y
mindeg yik meg leg yen bilincselve. Eg yikük sem juthat ki. Meg értetted?
Eg yikük sem!
Fabian kirohant a fürdőből, és látta, ahog y Sonja belép a nappaliba.
– És még is hog y csináljuk? Hög lund a plafonon van, és sosem fog …
– Őt majd én intézem. Most be kell fejeznem.
– De…
– Csak csináld, amit mondtam! – Fabian bontotta a vonalat,
összeszedte mag át, és Sonjához lépett, de nem tudta, meg ölelje-e. –
Szia, szívem!
– Már ölelést sem kapok?
 – Dehog ynem. Csak nem tudtam, hog y… – Elhallg atott, és átölelte. –
Fig yelj, éppen dolg om van, és indulni készültem.
– Persze, nem g ond – bólintott Sonja. – Csak ruhákért jöttem, és
meg vettem az utolsó karácsonyi ajándékokat. Kijössz este, ug ye?
Fabian eg yetlen szó nélkül nézett rá. Szerette volna meg íg érni neki,
hog y kimeg y, és eg yütt ünneplik a karácsonyt, ahog y eltervezték. És
talán ez eg yszer a szerencse is pártfog ásába veszi. Áisa Sáhínt talán már
letartóztatták, és Fabiannak csupán annyi a dolg a, hog y szembesítse
Edelmant a bizonyítékokkal, és meg g yőzze, hog y nincs más választása,
mint meg nyitni a rég i nyomozást. De már túl sok íg éretet tett,
amelyeket aztán nem tartott be.
– Jól van, értem.
– Sonja…
– Nyug i, Fabian. Tudom, hog y dolg od van, amiről nem beszélhetsz, de
nag yon jó lenne, ha kijönnél, és velünk karácsonyoznál.
– Én is ezt szeretném, de…
– Erről beszéltem vasárnap. Sokat g ondolkodtam rajta, és… – Sonja
félrenézett.
Most kimondja, g ondolta Fabian. Összeszedte a bátorság át, és most
kimondja, hog y válni akar. És talán tényleg ezt kellene tenniük. Talán az
éjszakai álom – már ha valóban álom volt – azt bizonyítja, hog y a láng
már kihunyt. A kapcsolatuk meg halt, és el kell temetni, mielőtt
szétrohadna.
– Ha te akarod, én is akarom. – Sonja újra Fabian szemébe nézett.
Fabian érezte, hog y visszatér az ereje, és meg próbált mondani
valamit.
– Várj, még nem fejeztem be. Ha vég e ennek. Ha vég e annak, amin
éppen dolg ozol, akkor szeretném újrakezdeni. Mármint ig azából.
Fabian előrehajolt, és meg csókolta. És hosszú idő óta először érezte,
hog y Sonja viszonozza a csókját. Mert kész adni kettejüknek eg y utolsó
esélyt. De aztán a nő meg feszítette az ajkát, és visszahúzta a nyelvét.
– És ne leg yen féltékeny az ember!
Fabian meg pördült, és látta, ahog y Niva kilép a nappaliból.
Felöltözve.
 – Te biztosan Sonja vag y. Niva Ekenhielm. – Kezet nyújtott.
– Tudom – felelte Sonja, anélkül, hog y a felé nyújtott kézre nézett
volna. – Azt viszont nem tudom, mi keresnivalód van itt.
– Seg ít a nyomozásban, éjjel-nappal dolg ozunk – mondta Fabian, és a
folytatáson törte a fejét.
– Bocsássatok meg , nem akartam zavarni. – Niva Fabianhoz fordult. –
Tomas hívott, és elmondta az elméletedet. Csak tájékoztatni akartalak,
hog y stimmel. Dieg o Arcasnak komoly heg esedés volt a bal
szaruhártyáján, és évekig szerepelt a transzplantációs listán, majd
feladta.
Fabian kurtán bólintott, hog y jelezze, ez most várhat.
– Ami azzal is eg ybevág , hog y Semira Ackermannak a jobb szemével
volt problémája – folytatta Niva, és felé nyújtott eg y kinyomtatott
dokumentumot.
– Hát akkor én meg yek is – szólalt meg Sonja, és indulni készült.
– Ne, várj, nem ruhákért jöttél? – kérdezte Fabian. – Ne teg yek fel eg y
kávét?
Sonja rájuk nézett, összeszorította a száját, és meg rázta a fejét, majd
elhag yta a lakást.
– Csak nem meg harag udott? – kérdezte Niva.
Fabian felé fordult, és a szemébe nézett, hátha sikerül kitalálnia, mi
zajlik benne. Hog y tényleg történt-e valami közöttük. Hog y a bárg yú
mosoly erre utal-e, vag y Niva csak játszik vele. Lehet, hog y a mosoly
veg ytiszta káröröm, mert a nő látja, milyen kétség beesetten kutat válasz
után. Hát akkor leg yen. Az szóba sem jöhetett, hog y még jobban
meg alázza mag át, és rákérdezzen.
Akkor inkább hag yja, hog y elhatalmasodjon rajta a bizonytalanság .
 105

Idáig minden ment a mag a útján. Néhány kisebb malőrt leszámítva,

amelyeket már meg oldott, csak az ig azság üg yi miniszter kocsija nem
töltötte be a szerepét. A dán rendőrség mindenesetre meg találta a
helsing øri kikötő fenekén. A két ország azonban valamilyen okból
kifolyólag nem fog ott össze. De már csak idő kérdése volt, hog y
összeadjanak eg yet meg eg yet, és meg kezdjék az eg yüttműködést.
Akkor vég re rájönnek, mi rejlik a békés felszín mög ött, és Gidon Hass
csupán emlék lesz.
Eg y jobb világ ban most eg y bérelt autóban ülne, és utoljára hajtana ki
a reptérre Efrájim jég akkuk közé pakolt, ellopott testrészeivel a
vízhatlan tárolókban.
Abban reménykedett, hog y a becsekkolás és a biztonság i ellenőrzés
után lesz ideje eg y pohárka pezsg őre. Sosem ivott még pezsg őt, és nem
is volt biztos benne, hog y ízlene neki. De vég ig ment az úton a
célszalag ig , és meg érdemli az ünneplést, akkor is, ha az lesz az utolsó
pohár.
Ehelyett azonban az Ország os Rendőr-főkapitányság on ült
meg bilincselve.
Bizonyos fokig ez komoly malőrnek számított.
Még sem nyug talankodott. Számolt vele, hog y elfog ja a rendőrség .
Ahog y arra is felkészült, hog yan kezelje ezt a helyzetet. Szívesen
kihag yta volna, de most úg y néz ki, kénytelen lesz vég ig csinálni.
A kommandós, aki elkapta az udvaron, minden további nélkül bevette
a meséjét. Hog y elszakadt a csoporttól, és a szellőzőben bújt el. A fickó
ig yekezett meg nyug tatni, és biztosította, hog y már nincs mitől félnie.
Aztán a várakozó mikrobuszhoz kísérte, ahol ő elveg yült a többi lány
között.
 Mindenki úg y nézett rá, mint eg y áldozatra a sok közül, és a vele
szemben ülő, borostás, penészszag ú rendőrnek szemlátomást g őze sem
volt semmiről. Meg adta neki a válaszokat, amelyeket várt, a férfi pedig
kötelesség tudóan lejeg yezte őket szálkás betűivel.
Fabian Risk azonban, aki eg yszer-kétszer meg lepte munka közben,
más lapra tartozott. Eg y óvatlan pillanatban beviharzott az eg yik
kollég ája, és hozzábilincselte a székhez. De nem ismerte fel. Tény, hog y
senki sem ismerte fel, annak ellenére, hog y az évek alatt kismilliószor
feltakarította a folyosójukat, letörölg ette az íróasztalaikat, kiürítette a
szemeteseiket. De biztosan nemsokára beállít Fabian, és ő kemény dió
lesz.
Még sem bánta meg , hog y életben hag yta, és még időben elosont a
romos lakásból, mielőtt a férfi meg érkezett volna. A vég én Fabian vag y
az a dán rendőrnő fog ja meg látni az összefüg g éseket. Ha még nem tette
meg , azonnal meg fog ja, amint bekapcsolja a számítóg épét. Azon
tűnődött, nem kellene-e ideg esebbnek lennie. Az ig azat meg vallva a
tervének volt néhány g yeng e pontja. Sok minden félresikerülhetett.
De ez mintha nem számított volna. Mintha titokban meg leste volna a
vég kifejletet, és már most tudta volna, hog y minden rendben lesz. Ez
ellentmondott minden józan meg fontolásnak, és nem is ig azán vallott
rá, hiszen sosem hag yta el a járt utat. De teljesen nyug odtnak érezte
mag át, és meg g yőződése volt, hog y Isten, aki vég ig mellette állt, a
céleg yenesben sem hag yja cserben. Hátradőlt a széken, és lehunyta a
szemét.
Már közel járt.
Olyan közel, ahog y azt álmodni sem merte volna.
 106

Minden évben, a karácsony előtti utolsó munkanapon Herman Edelman

és a vezetők összejöttek a Stadhuskällarenben eg y korai és hosszan
elnyúló ebédre. Ez eg yfajta hag yomány volt, amely az utóbbi években
annyira erős g yökereket vert, hog y még az olyan nag yszabású akciók
sem tántoríthatták el őket, mint a Dieg o Arcas elleni rajtaütés.
Fabian ig azából nem ért rá. A tény, hog y Áisa Sáhín a Black Catben
elfog ott lányok között volt, olyan esélyt jelentett, amelyet semmi szín
alatt sem hag yhattak kihasználatlanul. De ahhoz, hog y hivatalosan is
letartóztassák, kihallg assák, és kérvényezzék az őrizetbe vételét,
Edelman eng edélyére volt szükség . Vag yis Fabian kénytelen lesz
kitereg etni a kártyáit, bármennyire nem fűlött hozzá a fog a. Nem
tehetett mást. Ha nincs meg az eng edély, el kell eng edniük a nőt.
A Stadshusbron után élesen balra fordult, áthajtott a biciklisávon
kialakult hótorlaszon, és meg állt a Városháza melletti széles járda kellős
közepén. Az étterem bejárata az épület keleti felén nyílt, és bár még nem
sötétedett, a fáklyák hívog atóan lobog tak.
A kőboltíves, föld alatti helyiség eg yik szeparéjában talált rájuk, és a
hang erőből ítélve már nem voltak szomjasak. Bertil Crimson ország os
rendőrfőkapitányon és Jan Bring åker főállamüg yészen kívül ott volt
Anders Furhag e is a Säpótól. Az oldalán Eva Gyllendal, a stockholmi
rendőrfőkapitány. Tavaly a csapat kibővült az ig azság üg yi minisztérium
államtitkárával, Ing rid Branténnel is. Nem meg lepő módon Herman
Edelman mellett ült. Fabian feltételezte, hog y az utóbbi időben szoros
kapcsolatban álltak.
– Fabian! – kiáltott fel Edelman, amikor meg látta. – Azt hittem,
mézeskalácsot sütsz otthon!
– Oda tartok. De előbb beszélnünk kellene.
 – Amint látod, nem ig azán érek rá. Nem várhat?
– Sajnos nem. De ha nem tudsz lábra állni, itt is válthatunk pár szót.
Fabian arra számított, hog y a társaság valamelyik tag ja meg kérdezi,
miről van szó, de senki sem tette.
Vég ül Edelman volt kénytelen meg törni a csendet eg y mély sóhajjal.
– Sajnos úg y fest, nélkülem kell boldog ulnotok eg y ideig . De mindjárt
jövök. – Fog ta a pálinkáját, lehúzta, és felállt.
Átmentek eg y üres asztalhoz, és mire leültek volna, a szomszédos
helyiség ben meg int kitört a hang zavar.
– Ig en? Miről van szó? – kérdezte Edelman olyan hang nemben, amely
kétség et sem hag yott afelől, hog y nem áll szándékában holmi
bájcsevejre fecsérelni az időt.
– Van rá esély, hog y elfog tuk az ig azi tettest, ezért az eng edélyedet
kérném, hog y…
– Már elnézést, de azt hittem, azt az üg yet lezártuk.
– Te talán ig en. De mi nem.
– Viszont én döntök.
– Herman, tudom, mi volt Carl-Eric Grimås bűne, és tudom, hog y
rajtad keresztül került kapcsolatba a nag ykövetség g el, illetve Gidon
Hass-szal.
– Grimåsnak nem volt semmiféle bűne.
– Tényleg ? Akkor minek hívod, ha valaki belekeveredik a
szervkereskedelembe, és új májat vásárol mag ának?
– Eg yrészt Izraelben ez akkoriban leg ális volt. Másrészt nem értem,
miért bűn az, ha valaki élni akar. Ki ne akarna? Ki ne akarna még
eg yszer leveg őt venni és a halhatatlanság álmába kapaszkodni? –
Edelman az asztalukhoz intette a pincért, aki eg y újabb tálcányi
pálinkával haladt el mellettük, és elvett két poharat. – Te könnyen
beszélsz. Még csak az életed felénél jársz, és bár tudod, hog y az időd
vég es, és eg y szép nap mindennek vég e lesz, úg y élsz, mintha örökké
tartana. De biztosra veszem, hog y az én koromban ez változni fog , és
vannak, akik ezt rosszabbul kezelik, mint mások. Nem tudom hibáztatni
őket. Leg alábbis addig nem, amíg nem járok az ő cipőjükben.
 – De ha ilyen könnyen veszed, miért fáradoztál annyit az ig azság
eltitkolásán?
Edelman eg y pillanatra meg hökkent, majd elvig yorodott, és
nevetésben tört ki.
– Jól tanítottalak, ifjú Padawan. – Az eg yik poharat Fabian elé tolta, a
másikat a mag asba emelte. – Eg észség edre!
Fabian is felemelte a pálinkát – ezúttal nem szándékozott elkövetni azt
a hibát, hog y nemet mond –, és eg y szuszra felhajtotta. Ahog y a
beszélg etés alakult, minden seg ítség re szükség e volt.
– Tudod, mi a leg viccesebb? Amikor rád nézek, mintha a múltbéli
önmag amat látnám. Leszámítva, hog y ekkoriban nekem már szakállam
és pocakom volt, nincs nag y különbség közöttünk. Amikor ennyi idős
voltam, nekem is meg g yőződésem volt, hog y minden üg yet meg kell
oldani. Nem érdekelt, mennyi erőforrást emészt fel, és milyen
következményekkel jár. Az ig azság ért semmilyen ár sem volt túl sok.
Csak később jöttem rá, mekkorát tévedtem. Hog y az úg ynevezett
ig azság csupán vág yálom, és az örökös hajszolása mindentől
meg fosztott, amit szerettem. Nekem már késő. De neked még nem.
Fog d fel jó tanácsként.
– Vég ig tudtad, hog y Kremph ártatlan. Hog y valaki más áll az üg y
hátterében, és még korántsem vég zett. Ennek ellenére rossz irányba
terelted a nyomozást, hog y védd mag ad, és ne derüljön ki, hog y
belekeveredtél. Ha nem íg y tettél volna, talán meg menthettük volna
Adam Fischert és Semira Ackermant. És te osztog atsz nekem
tanácsokat? Baszd meg !
– Keménykedhetsz, Fabian, amennyit csak akarsz. Nem számít. A
tettest elfog tuk, és meg halt. Az üg yet lezártuk, itt a karácsony. És nem
tehetsz semmit, hiába hiszed az ellenkezőjét. Semmit. Kellemes
karácsonyt! – Edelman felállt, és indulni készült.
– Csak hadd csukjam be az ajtót.
Edelman meg torpant, és visszafordult Fabianhoz, aki még mindig az
asztalnál ült a telefonjával a kezében.
– Csak azt ne mondd, hogy megint arról az istenverte szivárogtatásról van szó.
– De, sajnos.
 – Szóval még mindig nem sikerült kiküszöbölni.
– Nem, de…
– Tudtam. Pont ettől féltem. Éreztem. Nem kellett volna belemennem…
Fabian meg állította Edelman és Grimås lehallg atott
telefonbeszélg etésének lejátszását, és letette a készüléket.
– Akkor vég eztünk, amikor én azt mondom, hog y vég eztünk.
Edelman az asztalon heverő telefonra meredt.
– Szóval Niva is beszállt. Érdekes. Mindig is meg volt veszve érted.
Feltételezem, tisztában vag y vele, hog y ezt eg yetlen bíróság sem
fog adná el. Ráadásul büntetendő.
– Feljelenthetsz, ha akarsz. Csak azt kérem, ülj vissza – mondta Fabian,
és zsebre vág ta a telefont.
Edelman helyet fog lalt, és Fabian szemébe nézett.
– Mit akarsz, mit csináljak?
– Nyisd meg újra a nyomozást, és adj szabad kezet. Mondd meg
Hög lundnek és Carlénnek, hog y kell eg y kihallg ató, és intézd el a
letartóztatási parancsot meg a többi papírt. Van harminc perced. De
mivel eg y asztalnál ülsz Jan Bring åkerrel, nem tarthat tovább
tizenötnél.
Edelman tekintete elsötétült. Aztán bólintott, mire Fabian nyomban a
kijárat felé indult.
 107

Bár Fabian határozottan ráismert a mocskos falakra, a barna lámpákra,

amelyekben leg alább két fénycső mindig villódzott, és a szürke,
viharvert, reménytelenül foltos linóleumra, néhány méter után még is
meg állt, és eltűnődött, jó helyen jár-e.
A rendszerint nyug odt és komótos tempóban dolg ozó osztály tele volt
új arcokkal. Vag yis nem lesz olyan eg yszerű a dolog , mint hitte. Az ő
íróasztalát is elfog lalta eg y eg yenruhás kollég a, aki éppen telefonált, és
a körmét piszkálta eg y vonalzóval.
Azt azonban látta, hog y Tomas és Jarmo a székhez bilincselte a
lányokat, akiket kihallg attak. Honnan jönnek? Hogy kerültek kapcsolatba
Arcasszal? Mi történt velük? De a leg fontosabb kérdést nem tették fel. Ki
tépte ki Arcas szemét? Az emberkereskedő áldozatainak tekintették őket,
és talán azok is voltak. Áisa Sáhínnak talán volt ideje lelépni, mielőtt a
rendőrök beg yűjtötték a lányokat.
Fabian nem lehetett biztos semmiben. Távolról sem. De az akció elég
nag yszabású volt, ezért látott rá esélyt, hog y a lány itt van. Hog y éppen
hihető válaszokat ad valamelyik kollég ának, és csak a meg felelő
alkalomra vár, hog y kereket oldjon. Bármelyik elfog ott lány lehetett az.
Valaki, aki a többieket fig yelte, utánozta csapong ó pillantásukat, és
mag áévá tette a történetük töredékeit.
Tett eg y g yors kört, hog y áttekintse, hányan vannak, és hog y néznek
ki. Közben azt fontolg atta, ne terelje-e be mindet eg yetlen helyiség be,
hog y a szemükbe nézzen, hátha úg y rájön, ki lóg ki a sorból. A másik
lehetőség az volt, hog y újra kihallg atja őket, miközben Niva még
eg yszer ellenőrzi az adataikat. Íg y talán kideríthetik, melyikük hazudik.
De ez eltartana eg y ideig . Főleg a nyelvi akadályok miatt.
És idejük, az nem volt.
 Kiváltképp azért, mert kellett lennie még eg y áldozatnak, és csak
reménykedni tudtak benne, hog y még életben van. Malin Rehnberg t
nem volt hajlandó áldozatnak tekinteni. Malinnak semmi köze sem volt
a szervkereskedelemhez, és Kremph kivételével, aki önkezével vetett
vég et életének, ártatlanoknak nem esett bántódásuk. De Malin is
meg kötözve feküdt valahol, és Fabian dolg a, hog y időben meg találja.
Íg értet tett Andersnek, és ha kudarcot vall, azt sosem bocsátja meg
mag ának.
A tárg yalóhoz ért, amelyet most kihallg atónak használtak, meg állt, és
belesett. És hirtelenjében mintha minden kétség et elfújtak volna. A lány
ott ült, a székhez bilincselve, Jarmo helyén. Fabiannak fog alma sem volt
róla, hog y néz ki a tettes, még is biztos volt a dolg ában. Hosszú, fekete
haj. Világ oskék szem. Aranybarna bőr. Nem lehetett más. A
szomszédjának ig aza volt. Páratlan szépség .
Amikor belépett, a lány odafordult felé, és Fabian látta rajta, hog y
tudja, kicsoda.
– Áisa Sáhín? – kérdezte.
A lány bólintott.
– Sokáig tartott. Már több mint öt órája várok.
– Mag a tud svédül? – kérdezte az eg yenruhás kollég a, és felnézett a
telejeg yzetelt papírjaiból. – Tényleg Irakból származik, vag y az is…
– Kidobhatja a papírjait – mondta a lány, mire a rendőr kérdőn
Fabianra pillantott.
– Semmi baj. Innen átveszem. – Fabian leült eg y szabad székre.
Meg lepte a lány hig g adtság a. – Ez azt jelenti, hog y hajlandó vallani?
Olyan volt, mintha a lány kifejezetten erre várt volna.
És Fabian leg nag yobb meg lepetésére bólintott.
– Bevallja Carl-Eric Grimås, Adam Fischer, Semira Ackerman és Dieg o
Arcas meg g yilkolását? Jól értem?
– Meg lepne, ha Arcas meg halt volna, bár ő érdemelte volna meg
leg jobban. Eg yébként ig en, bevallom.
– És meg ismételné ezt eg y hivatalos kihallg atáson is?
– Ha előbb kimehetek vécére. Már másfél órája kell.
 Fabian már azon volt, hog y nemet mond. A leg kevésbé sem szeretett
volna alkudozásba bocsátkozni. De nem tag adhatta meg tőle, hog y
vécére menjen. Kinyitotta a bilincset, levette a székről, és a saját
csuklójára tette, majd kikísérte a lányt a mellékhelyiség be.
A mozg ássérültvécé mellett döntött. Itt nem volt ablak, ellentétben a
nag yobb mosdóval, ahol több fülke sorakozott. Ráadásul itt
hozzábilincselhette a falra szerelt kapaszkodóhoz. Az eg yetlen g ondot az
jelentette, hog y íg y a lány nem tudta mag ára csukni az ajtót, mert nem
érte el. Fabian meg esküdött neki, hog y nem mozdul el, amíg bent van.
A várakozást arra használta, hog y SMS-t küldjön Tomasnak és
Jarmónak, akik biztosan ebédszünetet tartottak. Tájékoztatta őket, hog y
meg találta a lányt, és mindjárt kihallg atja. Hang súlyozta, hog y eg yedül
szándékozik meg tenni, de örülne, ha ebéd után azonnal visszajönnének.
Nem gond, írta vissza Tomas alig pár másodperc múlva, és Fabian
kénytelen volt beismerni, hog y nag yban meg változott a róla alkotott
véleménye. Idáig beképzelt, szteroidos kiskakasnak tartotta, aki
képtelen használni a fejét. Nem érte fel ésszel, hog y bírja mellette Jarmo,
vag y miért vette fel eg yáltalán Edelman.
De az elmúlt napokban teljesen más kép alakult ki benne. Tomas még
mindig ideg esítő volt, de Fabian biztosra vette, hog y ő pakolta össze és
mentette meg a nyomozati anyag ot, nehog y véletlenül eltűnjön valami,
és nem Jarmo. Ráadásul úg y tűnt, lojális a csapat többi tag jához és a
munkájához is, és tényleg ki akarja deríteni az ig azság ot.
Fabian az órára nézett, már mag a sem tudta hányadszor. Tíz perc telt
el, és az érzés, hog y palira vették, lassacskán elhatalmasodott rajta. Volt
valami a lány hig g adtság ában. Mintha nem lett volna félnivalója. Fabian
átsiklott valami felett? Nem vett észre eg y kiskaput? Eg y kiutat, amely
annyira nyilvánvaló és mag ától értetődő volt, hog y utólag majd nem is
érti, hog y kerülhette el a fig yelmét?
Meg int az órára nézett. Tizeneg y és fél percnél jártak, és bár ő mag a
jóval többet szokott a vécén időzni, bekopog ott, és rászólt a lányra, hog y
csipkedje mag át. Nem kapott választ, és miközben újra kopog ott, és
ismét nem jött semmi reakció, ráébredt, mit hag yott fig yelmen kívül.
Betörte az ajtót.
 Áisa Sáhín a falba vert kampóról lóg ott, lába alig érte a padlót, keze
még mindig a kapaszkodóra erősített bilincsben. Szája tátva, szeme
csukva, nyakán összetekert törülköző.
Fabian berohant a helyiség be, leemelte a testet a kampóról, és a vécé
mellett a földre fektette. Érezte a pulzusát, habár g yeng én. De nem
léleg zett. Fabian a szájára nyomta a száját, és leveg őt fújt a tüdejébe.
Újra és újra, míg a lány köhög ni nem kezdett, és mag ához nem tért.
– Tudja, ki vag yok? – kérdezte, és vég re némi nyug talanság ot látott a
lány szemében. – Jól van. Ilyen könnyen nem ússza meg .
Ismét a saját csuklójára tette a bilincset, és talpra húzta Áisa Sáhínt.
– A mag a érdekében remélem, hog y elvég ezte minden szükség ét.
Ug yanis nem nag yon lesz rá eg yhamar lehetőség e.
 108

Fabian általában meg kínálta a kihallg atottakat kávéval vag y teával, néha
még valami édesség g el is. A tapasztalat azt mutatta, minél inkább
biztonság ban érzi mag át az illető, és minél inkább képes lazítani, annál
érdekesebb dolg ok derülnek ki. De ezúttal eltekintett ettől. Még mindig
fel volt háborodva, amiért a lány meg próbált vég ezni mag ával, bár
ig azából meg értette. Nyilvánvalóan elvég ezte a feladatát, és nincs több
dolg a ezen a világ on.
Fabian azonban még nem vég zett. Tudni akarta, miért. Milyen
szörnyűség történt a lány életében, mi vitte rá minderre. Tudni akarta,
hog yan g ondolkodott és tervezett. Hog yan hárította el az akadályokat,
és miként tudott vég ig eg y lépéssel előttük járni. Sok kérdése volt,
sokkal több, mint amennyit eg yetlen kihallg atáson tisztázni lehet.
De most eg yiket sem akarta feltenni.
Meg nyomta a hang rög zítő g ombját, és a piros dióda az asztalon
világ ítani kezdett.
– Fabian Risk, 2009. december 23., öt óra tizenhat perc. Áisa Sáhín első
kihallg atása. A kihallg atott nem kért üg yvédet. – A lány szemébe nézett.
– Mag a ölte meg Carl-Eric Grimåst, Adam Fischert és Semira
Ackermant?
– Ig en.
– Mag a támadta meg Dieg o Arcast, és tépte ki a szemét?
– Ig en.
Fabian rászeg ezte a tekintetét, de a lány nem adta jelét annak, hog y
meg akarna törni. Fabian abban sem volt biztos, hog y visszanéz rá.
– Vannak mások is, akiknek nem említettem a nevét, de mag a
elrabolta vag y fog ság ban tartja őket?
– Ig en, vannak.
 – Meg mondaná a nevüket?
– Sofie Leander és a mag a kollég ája, Malin Rehnberg .
– Szóval még életben vannak?
– Még ig en.
– Mit tett velük?
– Melyikükkel?
– Malin Rehnberg jel.
– Vele még várjunk kicsit, kezdjük inkább Sofie-val. Malin még
biztosan alszik, és amíg alszik, nincs baj.
Fabian g ondolkodóba esett, mit jelenthet ez, de aztán úg y döntött,
eg yelőre ennyiben hag yja.
– Jól van. Sofie Leander. Melyik szervét távolította el?
– A bal veséjét.
– És miért?
– Mert nem az övé.
– Akkor kié?
– Efrájimé.
– Ki az az Efrájim?
A lány pillantása csak ekkor rebbent meg , és Fabian látta, hog y nyel
eg yet. Biztosra vette, hog y g ondosan meg válog atja a szavait.
– Efrájim volt az a férfi… akit mindennél jobban szerettem.
– A férje?
A lány meg rázta a fejét, és meg bilincselt kezével letörölte a könnyeit.
– A mikrofon csak hang ot tud rög zíteni. Ezért meg ismétlem a
kérdést. A férje volt?
– Nem.
– A barátja? Vag y családtag ?
– Nem.
– De szerette. Mindennél jobban.
– Ig en. Miért olyan nehéz meg érteni?
– Annyira nem nehéz. Csak eg y kicsit… Hog y is mondjam? Kicsit…
– Úg y látszik, mag a még sosem szeretett ennyire. – A lány ismét
Fabian szemébe nézett.
 Fabian elveszítette a fonalat, és túl későn kapcsolt, hog y ezúttal ő
nézett félre. Nem íg y tervezte a kihallg atást. Úg y képzelte, hog y
kemény, a vég sőkig folyó harcnak néz elébe, ehelyett eg y olyan tettes
ült vele szemben, aki mindent bevallott eg yetlen vállrándítással.
– A többi szerv, amelyeket eltávolított… – folytatta, hátha sikerül
meg int felvennie a fonalat. – A többi szerv is Efrájimé volt?
– Ig en.
– És ez a Sofie Leander még életben van?
– Ezt már kérdezte.
– Hol tartja fog va?
– Biztos helyen.
– Ismétlem: hol tartja fog va?
– Odavezethetem.
– Jobban szeretném, ha elmondaná.
– Ismétlem: odavezethetem. A másik lehetőség , hog y mag ától találja
meg , ebben az esetben arra a kérdésre, hog y életben lesz-e még , minden
bizonnyal nem a válasz.
– Szóval nem hajlandó meg mondani, hol van?
– Jól látja.
 109

Hog y ne veszítsenek értékes időt, úg y döntöttek, minimális

csapatlétszámmal vág nak bele, és olyan kevés külsőst vonnak be,
amilyen keveset csak lehet. Ráadásul a szolg álatban lévők többség ét
még mindig a Black Cat-beli rajtaütés utórezg ései kötötték le.
Ezért csak három járművel hajtottak vég ig a néptelen Stockholmon,
ahol az utcák olyan üresek voltak, mintha lezárták volna őket. Karácsony
előtt jártak, és az emberek többség e szemlátomást komolyan vette a
fig yelmeztetést, hog y éjszaka hóvihar várható, ezért korábban indult
útnak a vidéki rokonokhoz. A többiek pedig odabent maradtak.
Fabian a volánnál ült, mellette az utasülésen Áisa Sáhín. Keze-lába
bilincsben, a biztonság i övet pedig a két karja között húzták át, nehog y
az az ötlete támadjon, hog y menet közben kiug rik. Telefonos
konferenciabeszélg etést indítottak, íg y Fabian folyamatos
összeköttetésben állt Jarmóval és Tomasszal meg a mög öttük haladó
mentőautó sofőrjével. De nem sokat szóltak. Még az eg yébként oly
beszédes Tomas is csak a feltétlenül szükség es közlésekre szorítkozott.
Mindannyian összpontosítottak. Elég nyomott volt a hang ulat. Mintha
mindnyájan azt próbálták volna kitalálni, mi vár rájuk.
– A lámpánál forduljon balra – mondta Áisa Sáhín mereven
előreszeg ezett pillantással.
– A lámpánál balra – ismételte Fabian a mikrofonba Jarmónak, aki
sávot váltott, és befordult a Drottning holmsväg enre nyug ati irányba.
Áisa Sáhín útmutatásai alapján átmentek a Västerbronon és a
Hornstullön, majd vég ig hajtottak az E4-esen délnek. Bár teljesen
értelmetlen volt, és úg ysem változtatott semmin, Fabian folyamatosan
azon törte a fejét, hová tartanak.
 Még akkor sem esett le neki, amikor már majdnem elérték az
autópályát, áthajtottak eg y hídon, és továbbhaladtak az Älvsjöväg enen.
Csak pár kilométerrel később, amikor eg y körforg alom után rátértek a
Mag elung sväg enre, jött rá, hog y járt már itt.
Tomas mondta ki hang osan:
– Biztosan mennyiség i kedvezményt kapott.
És Fabian ekkor meg is látta a kis tornyot jobbra, és pár perc múlva
bekanyarodtak a hög daleni Shurg ard raktárépület elhag yatott
parkolójába.
Fabian ig yekezett összerakni a részleteket. Visszajöttek oda, ahol
rátaláltak Adam Fischerre, akit eg y befóliázott asztalra kötöztek és
meg csonkítottak. Hillevi Stubbs minden kétség et kizáróan átfésülte a
raktár minden nég yzetcentijét nyomok után. De ezek szerint még is
átsiklottak valami felett. Vag y ez is hamis nyom volt?
– Jól van, úg y tűnik, meg érkeztünk – mondta Fabian a többieknek. –
Nézzetek körül, és biztosítsátok a helyszínt. Mi a kocsiban várunk.
– Rendben – felelte Tomas, és Fabian látta, ahog y kiszáll az előttük
parkoló autóból, majd előveszi és ellenőrzi a feg yverét.
– Én balra meg yek, te jobbra – mondta Jarmo, és sötét árnyként osont
az épület felé.
Nag yjából húsz perccel később Fabian zöld utat kapott, kikapcsolta
Áisa Sáhín biztonság i övét, és seg ített neki kiszállni a kocsiból. A
fig yelmeztetésnek meg felelően eleredt a hó. Sáhín reszketett a hideg től
vékony ruhájában és mag as sarkújában. Arra nem volt idejük, hog y
másik ruhát adjanak neki, de Fabian talált eg y plédet a csomag tartóban,
és a vállára terítette.
Odamentek Jarmóhoz, aki éppen Hillevi Stubbs két szerszámos
ládájának tartalmát ellenőrizte. Amikor vég zett, becsukta és felvette a
ládákat, majd odabiccentett a többieknek, hog y jelezze, elkészült.
– Jól van, menjünk – mondta Tomas, aki feg yverével a kezében
meg állás nélkül a környéket pásztázta pillantásával, miközben Áisa
Sáhín mutatta nekik az utat.
Lassan haladtak. A fag yott hóban a mag as sarkú cipő nem volt túl
praktikus viselet. Ráadásul a lábán lévő lánctól a lány nem tudott
nag yokat lépni. Amikor az ajtóhoz értek, beütötte a kódot, mire a kapu
kinyílt, és bent felkapcsolódtak a fénycsövek. Tomas besietett, hog y
ellenőrizze az épületet, a többiek pedig meg várták, hog y zöld utat adjon
nekik.
Odabent meleg fog adta őket, és Fabian hallotta, ahog y a hátuk mög ött
beindul eg y villanymotor, mire az ajtó becsukódott, és kizárta a téli
hideg et. Körülnézett, de semmi olyat nem látott, ami múltkor ne lett
volna itt.
Sáhín átvezette őket a nag y előtéren, miközben lánca a betonpadlón
csörg ött, és eg yenesen ahhoz a raktárhoz ment, ahol meg találták Adam
Fischert. Tényleg itt volna a nő? Fabian fejében eg ymást kerg ették a
kérdések, de tudta, értelmetlen feltenni őket. A lány úg ysem válaszolna.
Amikor a lánc csörg ése elnémult, néhány méterre álltak a raktártól,
amelyet még mindig rendőrség i kordonszalag zárt le, az ajtajára vág ott
lyukat pedig ideig lenesen furnérlemez fedte.
– Vedd le a szalag ot és a falemezt – mondta Jarmo Tomasnak.
– Eg yszerűbb, ha a kulcsot veszi le, ott fent van – szólt közbe Sáhín, és
a kábelcsatorna felé biccentett, amely a raktárak ajtajai felett futott.
Tomas kérdő tekintettel fordult Fabian felé. Fabian elg ondolkodott, de
nem látta be, mi g ond adódna a kulcs használatából, ezért bólintott,
mire Tomas fél lábbal fellépett eg y tűzoltó készülékre, a másik lábával
pedig a kódzárra, aztán rög tön le is ug rott eg y kis műanyag kártyával a
kezében. A leolvasóhoz tartotta, de csak annyi történt, hog y felg yulladt
eg y piros dióda.
– Nem működik – fordult Tomas a többiekhez.
– Hadd próbáljam meg . – Áisa Sáhín felé nyújtotta meg bilincselt
kezét.
Tomas elbizonytalanodott, de aztán átadta a kártyát, amikor Jarmo és
Fabian bólintott. Sáhín apró léptekkel elindult. De nem a kódzár felé.
Hanem a szomszédos ajtóhoz. Fabian semmit sem értett, és csak akkor
esett le neki, hog y a következő helyiség is Sáhíné, amikor a lány a
leolvasóhoz tartotta a kártyát, majd beütötte a nég yjeg yű kódot. Hog y
eg ész idő alatt ott feküdt eg y másik áldozat a vékony fal túloldalán,
mindössze pár méterre tőlük.
 Aztán minden nag yon g yorsan történt.
Bekapcsolt a villanymotor, és a redőny elkezdett felg ördülni. Sáhín
ug yanebben a pillanatban a földre vetette mag át, és mielőtt bármit
tehettek volna, beg urult a raktárba, a redőny pedig hirtelen ismét
ereszkedni kezdett.
– Mi a faszom? – ordította Tomas, és meg próbálta feltartóztatni a
redőnyt. – Seg ítsetek már!
De elkéstek, a redőny leereszkedett.
– He? – Tomas a többiekhez fordult. – És most mi lesz?
– Valahog y bejutunk. – Jarmo kinyitotta az eg yik szerszámos ládát,
odadobott eg y védőszemüveg et és eg y akkumulátoros flexet Tomasnak,
aki azonmód nekiesett a redőnynek hatalmas szikraeső közepette.
– Mi a fenére vársz, Fabbe? Menj, és nézd meg , ki lehet-e jutni hátul,
enyém a másik raktár. – Jarmo leszakította az ajtóról a furnérlemezt, és
bemászott a lyukon.
De Fabian nem mozdult. Már sejtette, mire készül a lány a redőny
túloldalán. A többieknek azonban nem akart szólni. Amíg Tomas nem
jut be, úg yis csak találg atás az eg ész. Helyette a mentősofőr szaladt
vég ig a raktárak sora előtt.
– Hát itt nincs – mondta Jarmo, amikor kijött a szomszédos raktárból.
– Hátul sincs – felelte a visszatérő mentős. – Arra csak további folyosók
és raktárhelyiség ek vannak. Rohadt nag y ez a hely!
– Jó. Leg alább azt tudjuk, hog y nem menekült el – mondta Jarmo, és
Tomas felé pillantott, aki már a körív feléig jutott a flexszel.
– Mag uk szerint mit csinál? – kérdezte a mentőápoló. – Bizonyítékokat
tüntet el?
– Akár. – Jarmo vállat vont. – De annyi bizonyítékunk van, hog y nem
oszt, nem szoroz.
– Ráadásul már bevallotta – tette hozzá Fabian.
Hat perc múlva Tomas kikapcsolta a flexet, és kivont feg yverrel a
nyíláshoz léptek. Ebben a hat percben mintha vákuumba kerültek volna,
senki sem szólt eg y szót sem. Talán még mindig sokkos állapotban
voltak a történtektől.
– Szeretne valaki előremenni? – kérdezte Tomas.
 Fabian vállalta. Lehajolt, és óvatosan bebújt, nehog y meg sebezze az
éles fém.
Könnyen meg eshetett volna, hog y a lány a falhoz lapulva várja, hog y
rátámadjon eg y késsel vag y valami ütőfeg yverrel. Hog y túszul akarja
ejteni, és íg y akarja meg váltani a szabadság át. De nem várta csapda,
nem szeg eződött kés a g ig ájának. Pontosan azt látta, amire számított.
– Semmi vész. Bejöhettek – kiáltott ki a többieknek, és a
raktárhelyiség sarka felé indult.
A lány ernyedten ült a sarokban, a lába szétterpesztve, amennyire a
lánc eng edte. Ruhája felcsúszott, és látni lehetett, hog y nem visel
bug yit. Hosszú, aranybarna haja eltakarta az arca nag y részét. A tű még
ott volt a könyökhajlatában, ékes bizonyítékaként annak, hog y
Fabiannak ig aza volt.
Jarmo azt mondta, nem menekül el. Pedig pontosan ezt tette. Az első
kísérletet Fabian meg akadályozta. De ezúttal a lány sikerrel járt, és
olyan messzire jutott az örökkévalóság ban, hog y már nem érhetik utol,
és nem állíthatják bíróság elé.
A többiek eg yesével bebújtak, átkukucskáltak Fabian válla felett, és
feltették a log ikus kérdéseket. Fabian bólintott, de Tomas és Jarmo
szemlátomást nem bízott benne, elnyomakodtak mellette, és
meg állapították, hog y a test még meleg , majd elkezdték a pulzusát
keresni és a léleg zését fig yelni. Fabian tudta, mire fog nak jutni, ezért
hátat fordított nekik, a lefóliázott asztalhoz lépett, amelyet erős fényű
lámpa világ ított meg . A meg kötözött Sofie Leander feküdt rajta véres
kórházi ruhában.
A szájába eg y tápláló szondát erősítettek. Az eg yik karjába infúziót
kötöttek, a másikba meg eg y zúg ó dialízisg épet. A nő piszkos haja
izzadt homlokába tapadt, és a szeme alatti sötét karikákat leszámítva
olyan sápadt volt, mint eg y porcelánbaba. Ha a mellkasa nem
emelkedett és süllyedt volna alig észrevehetően, és Fabian nem érezte
volna szíve g yeng e verését az ujjbeg yével, arra g ondolt volna, hog y
elkéstek.
– Mit tudunk róla? – kérdezte Jarmo, aki szintén odajött az asztalhoz.
 – Csak annyit, hog y Sofie Leandernek hívják, és meg szabadították az
illeg álisan vásárolt veséjétől. Fabian óvatosan felemelte a kórházi ruhát,
és a törzsön többször körbetekert, átvérzett kötésből meg állapította,
hog y a seb eg észen hosszan húzódik a csípőjétől felfelé. – De Niva már
dolg ozik rajta, és…
A mobilja rezg ése szakította félbe. Előszedte, és hirtelen képtelen volt
szabadulni a g ondolattól, hog y Niva őt is lehallg atja.
– Meg is van – mondta, miközben g yorsan átfutotta az SMS-t. – Ig en,
1969-ben született, és kilencvenháromtól kilencvennyolcig várt új
vesére. Aztán feladta, elhag yta Svédország ot, és Izraelbe települt. Csak
múlt nyáron tért vissza a férjével, Ezra Leanderrel. Az utóbbi
hónapokban orvostól orvosig járt az amenorrhoeája miatt, és a
nőg yóg yászaton meg vizsg áltatta a petefészkét.
– És mi az az amenorrhoea? – kérdezte Tomas.
– A menstruáció elmaradása petefészek-probléma miatt – felelte a
mentőápoló, aki éppen belépett a mentősofőrrel eg yütt.
– Lehet, hog y g yereket akart – mondta Jarmo, és félrehúzódott, hog y a
mentősök meg vizsg álhassák a nőt.
Fabian nem felelt, az Ezra nevet ismételg ette mag ában, miközben a
telefon kijelzőjét bámulta, és még eg yszer elolvasta az üzenetet.
– Mi a fene van veled, Fabian? – kérdezte vég ül Jarmo, mire Fabian
felnézett a kijelzőről.
– A férje… a férje az a Gidon Hass.
– Gidon Hass? Honnan a csudából tudod?
– Hassnak Ezra a középső neve. Ezra Leander. Ez nem lehet véletlen.
– Álljunk csak meg , mit zag yválsz itt össze? – kérdezte Tomas. – Az a
fickó a férje, aki szervátültetésre specializálódott?
Fabian bólintott, és érezte, hog y a g ondolattól elfog ja a rosszullét.
– Tehát szerzett eg y új vesét a feleség ének – mondta Jarmo, aki még
mindig azon ig yekezett, hog y összerakja a képet.
– Vag y íg y találkoztak – jeg yezte meg Tomas.
– De valamit nem értek – folytatta Jarmo. – Már rég óta feküdhet itt.
Lehet, hog y hetek óta. És ha tényleg Hass a férje, biztosan feltűnt neki,
hog y nincs meg az asszony, és az sem kizárt, hog y g yanítja, mi
történhetett vele.
– És nem érted, miért nem jelentette be az eltűnését – fűzte hozzá
Fabian.
Jarmo bólintott.
– Nem akarta meg kockáztatni, hog y kiderüljön az ig azság . – Fabian az
eszméletlen, meg kötözött nőre nézett.
– Inkább feláldozta volna a feleség ét – mondta Tomas. – Az a
szemétláda…
– Bevihetjük? – kérdezte a mentőápoló.
Fabian bólintott, és seg ített kioldozni a szíjakat, kiszedni a szondát a
nő szájából, kihúzni az infúziót és a dialízisg épet, majd a mentősofőr és
a mentőápoló átemelte a nőt eg y hordág yra, és kitolták.
– Nem tudom, ti mit g ondoltok – szólalt meg Tomas –, de a lány már
nem okoz nag y bajt, úg yhog y akár el is mehetnénk azért a szarháziért.
Mit szóltok?
– Várj eg y kicsit – kérte Fabian, és körülnézett a raktárban, anélkül
hog y tudta volna, mit keres.
Vag y hog y keres-e valamit. Mindenesetre még nem szándékozott
menni. Még nem.
Malin Rehnberg miatt.
Áisa Sáhín meg íg érte, hog y elmondja. Vele még várjunk kicsit. Még
biztosan alszik, és amíg alszik, nincs baj, mondta, és Fabian meg bízott
benne.
Most meg itt állt, és eg y fia ötlete sem volt, hol keresse Malint. Hacsak
a lány nem hag yott valami nyomot. Talán eg y kulcsot eg y harmadik
raktárhelyiség hez. Fabian próbált alaposabban körülnézni. Belesett a
lefóliázott asztal alá, a csövek közé, amelyek különböző edényekhez és
tárolókhoz vezettek. A műtőseszközök, a kötszerek és az operációt
részletesen leíró dokumentumok halmai közé.
– Meg bocsáss, Fabbe, de mi az istent csinálsz? Nem meg yünk?
– De, mindjárt, csak eg y kicsit… – Fabian Sáhín elé g ug g olt, és
szétfeszítette az ujjait.
– Csak eg y kicsit mi? Mennyi előnyt adunk neki?
 – Tomasnak ig aza van – mondta Jarmo. – Nincs okunk…
– Az isten szerelmére! Nem fog nátok be eg y kicsit, íg y lehetetlen
koncentrálni! – ordította Fabian, és vett eg y nag y leveg őt, miközben
szabályosan érezte, ahog y Tomas és Jarmo összenéz a háta mög ött.
Félreg urította a holttestet, és meg tapog atta alatta a padlót. De itt sem
talált semmit.
Most már tényleg mindenhol meg nézte, eg yetlen helyet sem hag yott
ki. Még sem volt képes elindulni. Valami nem volt rendjén. De nem is ez
volt a baj. Valami ott lebeg ett előtte, irritálta minden érzékszervét,
szinte az eg ész teste viszketett tőle. Úg y érezte, lóvá tették.
Az utolsó csepp az volt a pohárban, hog y észrevett eg y barna foltot a
lány jobb bokájára csatolt bilincsen. És eg yszeriben minden a helyére
került. Az öng yilkosság i kísérlet a vécében. A lány hig g adtság a. Hog y
nem vették észre? Ennyire ideg esek lettek volna? Tomas és Jarmo felé
fordult, akik türelmetlenül sóhajtoztak.
– Ez nem ő.
– Hog yhog y nem ő? – kérdezte Tomas kétkedve.
– Mondom, ez nem ő! Ez nem a tettes! Ez az eg yik áldozat! Sofie
Leander!
– Mi a picsáról dumálsz? – rohant oda hozzá Jarmo.
– Helyet cserélt az áldozattal. Ezért hozott ide minket – folytatta
Fabian. – Nézzétek meg !
Vég ig húzta a körmét a barna lábszáron, és előtűnt a fehér bőr.
– Ez barnítókérm! Látjátok? Ez meg …
Fabian belemarkolt az aranybarna hajba, és lerántotta Sofie kopaszra
borotvált fejéről.
 110

Az ablaktörlő a leg nag yobb fokozaton járt, de esélye sem volt leseperni a
kisebb kókuszg olyó méretű hópelyheket. Alig háromneg yed órát
töltöttek a Shurg ard raktárépületben, és az utakat máris teljesen belepte
a hó. Ha ez íg y meg y tovább, g ondolta Måns, az is kétség es, eljutnak-e
eg yáltalán a Södersjukhusetig .
Valójában nem az utasülésen kellett volna ülnie, hanem hátul, az
eszméletlen nő mellett. De valami nem volt rendjén vele, és bár nem
tudta volna meg mondani, mi, ez a nő meg ijesztette. Pedig szinte sosem
ijedt meg . Ig az, hosszú idő óta most járt először g yilkosság helyszínén
és látott halottat. Azelőtt látott már sokkal rosszabb dolg okat is, mint ez
a raktárhelyiség .
De ez itt más volt. Erős, de bizonytalan nyug talanság kúszott a
csontjaiba. Látta a rendőrök szemében, és biztosra vette, hog y Stefan is
ug yaníg y érez. Különben sosem adta volna áldását rá, hog y Måns
meg szeg je a szabályt, és az utasülésre üljön. Eg yetlen szó nélkül
rábólintott, beindította a járművet, és g ázt adott, mintha nem tudnának
elég g yorsan távozni a helyszínről.
Måns örült, hog y nem neki kell a volánnál ülnie. Nem ig azán szeretett
sötétben vezetni. Ezenkívül olyan rossz volt az idő, hog y a reflektort
sem lehetett felkapcsolni, mert a hópelyhek visszaverték a fényt.
Eg y árva szót sem szóltak eg ymáshoz, ami még nem esett meg az
alatt az öt év alatt, amióta eg yütt dolg oznak. Mindig beszélg ettek,
meg vitatták az élet nag y dolg ait. Vag y rádiót hallg attak, és becsmérlő
meg jeg yzéseket tettek a zeneszámokra.
Általában nag y volt közöttük az eg yetértés, kivéve amikor Coldplayt
adtak. Måns klassz kis zenének tartotta, de Stefan valamiért ki nem
állhatta, és amint meg hallotta, csatornát váltott vag y kikapcsolta a
készüléket.
Måns eg yszer nekiszeg ezte a kérdést, miért, és válaszul kimerítő
mag yarázatot kapott, miszerint a g itáros Jonny Buckland nem elég
határozott és karakán, hog y szembeszálljon Chris Martinnal a
zeneírásban. Aztán Stefan hosszasan sorolta a g itárosokat, akik bejönnek
neki, és valahol John Frusciante meg Jonny Greenwood között Måns úg y
döntött, soha többé nem kérdez tőle ilyesmit.
De most nem hallg attak rádiót.
Hirtelen csattanás hallatszott. Mintha leesett volna valami hátul.
Kemény, fémes hang , amelytől berezonált az eg ész karosszéria. Måns
Stefan felé fordult, aki visszanézett rá.
– Te is hallottad? – kérdezte Måns, mire Stefan bólintott eg yet.
– Szerinted meg álljunk, és meg nézzük?
– Jobb, ha sietünk, ahog y tudunk.
Måns másra sem vág yott, mint hog y meg szabaduljanak a nőtől, és
leadják a műszakot.
Aztán a csattanás meg ismétlődött. Ug yanaz a fémes hang . Stefan
ezúttal lelassított, kitette a vészvillog ót, és meg állt a Hudding eväg en
szélén.
Måns tiltakozón felsóhajtott, majd felvette a sapkáját, kinyitotta az
ajtót, és kiug rott a hóba. Az ajtót nyitva hag yta, hog y Stefan is érezze a
csontig hatoló hideg et. Aztán meg kerülte a mentőautót, miközben arra
g ondolt, hog y biztos nem csukták be rendesen az eg yik hátsó ajtót, vag y
durrdefektet kaptak.
De semmi sem utalt erre. Minden pontosan úg y volt, ahog y lennie
kellett. Ezúttal nem csattanást hallott, hanem inkább kaparászást.
Mintha valami mocorog na odabent. De biztosan tévedett. Az áldozat
eszméletlen volt, és leszíjazták. Vag y várjunk csak… Most már biztos
volt a dolg ában. Határozottan hang okat hallott bentről.
Meg fog ta a jég hideg kilincset, és azon nyomban meg is bánta, hog y
nem húzott kesztyűt. Majd kinyitotta az ajtót, és beszállt hátra.
Felkapcsolta a lámpát, és meg állapította, hog y a nő ott fekszik, ahol
feküdnie kell, és épp olyan ájult, mint ahog y a raktárhelyiség ben
rátaláltak.
Csak a szíjakkal nem stimmelt valami. A lábán lévő kilazult, másik
kettő pedig szabadon lóg ott, ami meg mag yarázta a két csattanást. A
kaparászást viszont alig ha. Måns vég ig nézett a falakat betöltő
eszközökön és műszereken, de semmi szokatlant nem látott. Csak
annyit, hog y az eg yik sürg ősség i táska kissé ferdén áll, és nincs bezárva.
De semmi mást.
Ismét a nő felé fordult, és ig yekezett rájönni, mi történhetett. Vag y
hog y történt-e eg yáltalán valami. Vég ül eg y sóhaj kíséretében feladta,
lehajolt a szíjért, amely meg mag yarázhatatlan oknál fog va kioldódott,
és meg feszítette a nő csípőjén. Amikor elkészült, meg ig azította az
áldozaton a kórházi ruhát, miközben pillantása a comb belső felére esett.
Talán a puha, meleg bőr miatt, vag y mert senki sem leplezhette le.
Mag a sem tudta. Talán csak pillanatnyi sug allatra tette. Felemelte a
ruha szélét, és belesett alá.
A nőn nem volt bug yi, amire Måns nem számított. Valójában nem is
ig en tudta, mire számított. Talán hog y szőrös lesz. Hiszen jó ideig
feküdt a raktárban meg kötözve. De nem volt szőrös. Távolról sem.
Lehet, hog y lézeres szőrtelenítést csináltatott.
Elvetette a tiltott g ondolatot, és visszahúzta a kórházi ruhát a lábra.
Akkor látta meg a nő bal kezében. A fecskendőt, amely mindent
meg mag yarázott. Hog y miért volt nyitva a sürg ősség i táska, és miért
voltak kioldva a szíjak. Még a borotvált szeméremtest is mag yarázatot
nyert.
Sajnos már túl késő volt.
 111

Kavarg ott a hó a három sárg án villog ó hókotró körül, amelyek

csig alassúság g al vánszorog tak, meg előzni sem lehetett őket. Bár
Fabiannak ez most nem is ig azán számított. Csak azt tudta, hog y a
városba tart, de azt nem, pontosan hová. És leg inkább eg y kis
nyug alomra volt szükség e.
A felismerés, hog y nem Áisa Sáhín hevert holtan a raktárhelyiség
padlóján, hanem Sofi Leander, sokként érte. De nemcsak őt, hanem
Tomast és Jarmót is. Sáhín csak azért tartotta heteken át életben
áldozatát, hog y az utolsó pillanatban eljátszhassa a tettes szerepét, és ne
hűljön ki idő előtt, ami olyan hideg vérrel kitervelt lépés volt, hog y kis
híján még Tomas is beleroppant. Meg állás nélkül azt hajtog atta, hog y
ehhez fog ható szörnyűség et még nem látott.
Percekbe telt, mire képesek lettek hig g adtan beszélni, és miután
tettek néhány sikertelen kísérletet rá, hog y felhívják a mentőt, úg y
döntöttek, szétválnak. Tomas és Jarmo a Södersjukhusetbe ment, hog y
meg próbálja kideríteni, mi történt a mentőautóval, Fabian pedig haza,
hog y folytassa a munkát Nivával.
De mit fog nak csinálni? Ha beszélni akar Nivával, elég felhívnia. De
amint Tomas meg Jarmo meg érkezik a kórházba, ég ni fog nak a
telefonvonalak, g ondolta Fabian. Azon kapta mag át, hog y a három
hókotró nyomában felhajt a Västerbronra. Ezzel a tempóval percekig
eltart, mire átérnek a hídon, ezért Fabian úg y döntött, tesz a meg állási
tilalomra, kiteszi a vészvillog ót, és hátradönti az ülés háttámláját.
Miután Sáhín meg próbált öng yilkosság ot elkövetni a vécében,
Fabiannak meg g yőződése volt, hog y a nő ezt tartja az eg yetlen kiútnak.
Hog y meg bosszult mindent, és már nincs miért élnie. De ez csak
színjáték volt, hog y tévútra vig ye Fabiant. Aztán a sírkövön álló
szöveg re g ondolt, és arra, hog y a meg oldás vég ig ott volt az orra előtt.
 
Sosem fogok mást szeretni
Sosem fog másért dobogni szívem
Csak érted és senki másért
Amíg élek, és azon túl is
Nemsokára újra egész leszel, és én is
Akkor viszontlátjuk egymást
Megígérem
 
Kívülről tudta, és eg yre az utolsó három sort ismételg ette mag ában.
Nemsokára újra egész leszel, és én is… A nő még távolról sem volt kész.
Beg yűjtötte a szerveket. De a férfi teste még nem volt eg ész, ezért a nő
sem. Más szóval a sírhoz tartott.
De hol lehet a sír? Elképzelhető, hog y a nő elhag yni készült az
ország ot, de ha ig en, milyen néven fog lalhatott repülőjeg yet? Vag y
talán már az eg yik, Baltikumba tartó komp fedélzetén van? Lehet, hog y
északnak menekül Finnország felé? Képtelenség volt meg mondani.
Átverte Fabiant. Nem is eg yszer, sokszor.
És Malin Rehnberg ? Fabian abban bízott, hog y Sáhín meg mondja, hol
van, mielőtt túl késő volna. De most már fog alma sem volt, mit
hig g yen. Amíg Malin alszik, nincs baj, ezt mondta a lány. Amíg alszik.
De mi lesz, ha felébred?
Meg csörrent Fabian telefonja.
– Jarmo vag yok. A mentő nem érkezett meg a Södersjukhusetbe.
– És mi lett a sofőrrel meg a…
– Eg yelőre csak annyit tudunk, hog y eltűntek. De a kocsiban van GPS-
adó, és Niva már keresi. Mellesleg hol vag y? Niva szerint…
– Most nem érek rá elmag yarázni. – Fabian bontotta a vonalat,
előredöntötte a háttámlát, és felhívta Nivát.
– És mi a frászt csinálsz a Västerbronon? Valami izg almasat, vag y
csak elakadtál a hóban?
– Neked nem eg y mentőautót kellene meg találnod?
 – És a kettő miért zárja ki eg ymást?
– Mert most nem ig azán érünk rá.
– Pontonjärg atan 10.
– Pontonjärg atan? Az nem a Hantverkarg atan közelében van?
Fabian csak pár percnyire volt a helytől, ezért azonnal kikapcsolta a
vészvillog ót, és eg yesbe tette a kocsit.
– Hát nag yon úg y fest, hog y visszatért a Black Catbe. De várj eg y
kicsit…
– Mi van?
– Várj, csak még … Ig en, ig en.
– Mi ig en?
– Malin Rehnberg telefonja be van kapcsolva, és pontosan ug yanott
van.
Fabian meg szakította a beszélg etést, és felhívta Malint, miközben
ig yekezett fél szemmel az utat nézni.
– Jó napot, Fabian! Ez g yors volt.
Fabian nem ig azán remélte, hog y Malin fog ja felvenni. Még is úg y
érezte, hog y a csalódás méreg ként terjed szét a testében.
– Hol van?
– Már meg int az a Niva volt, mi?
– Íg éretet tett nekem, és én bíztam mag ában.
– Az a mag a dolg a, kiben bízik meg . Eg yébként meg csak annyit
mondtam, hog y Malin várhat.
– Várhat? És még is meddig várhat? Az isten áldja meg , Malin
állapotos!
– Addig várhat, amíg meg nem g yőződöm róla, hog y nyug tom lesz
mag ától.
Fabian a híd után rákanyarodott a lehajtóra, majd a
Rålambshovsparkent meg kerülve rátért a Rålambshovsledenre keleti
irányban. Már nem járt messze. Pár perc múlva ott lesz.
– És miből g ondolja, hog y valaha nyug ton hag yom?
– Nem csak én tettem íg éretet.
Biztosan hallotta Fabian és Anders beszélg etését a kórházban. Vajon
hány kamerája lehetett?
 – És mi történik, ha Malin felébred? – Fabian befordult balra a
Polhemsg atanra. – Azt mondta, amíg alszik, nincs baj.
Nem számított válaszra. Csak időt kellett nyernie.
– Akkor kénytelen lesz szembenézni az ig azi problémával. De
maradjunk annyiban, hog y a leg jobb volna, ha még aludna eg y darabig .
– Milyen problémával?
– Hog y inkább rá kellett volna koncentrálniuk, nem rám.
Fabian rákanyarodott a Pontonjärg atanra, és néhány méternyire
meg pillantotta a mentőautót.
– Leg kevesebb nég y olyan embert meg g yilkolt, akiknek az erkölcsei
erősen meg kérdőjelezhetőek. De szig orúan véve nem követtek el
törvénysértést, főleg ahhoz képest, amit mag a tett.
– Milyen törvénysértést? A svédek szerint büntetendő, ha valaki lopott
biciklit vesz, de az rendben van, ha lopott szervet?
Fabian kinyitotta az autó ajtaját, a motort üresben hag yta, és a
mentőautó felé g yalog olt, miközben kinyitotta a pisztolytáskáját, és
elővette a feg yverét.
– Nem raboltak el, nem kínoztak meg , és nem öltek meg senkit.
– Talán nem saját kezűleg . De a pénzükért cserébe Efrájim testét
feldarabolták. Meg g yalázták és kifosztották, mindenét áruba
bocsátották, mindenét, kivéve eng em.
Fabian odaért a mentő vezetőfülkéjéhez, és látta, hog y üres.
– Szerintem is visszás, és meg értem, hog y…
– Semmit sem ért! Sosem fog ja meg érteni!
Fabian meg kerülte a mentőt.
– Már miért ne érteném?
Feltépte az eg yik hátsó ajtót, és a sötétbe irányította a feg yverét.
– Mert sosem szeretett ennyire senkit!
A két mentős ernyedten hevert a padlón, a hordág yon kettejük között
valami világ ított.
– Mert sosem szeretett senkit. Sok sikert az íg érete betartásához!
A vonal meg szakadt, Fabian pedig beszállt a mentőbe, és
meg állapította, hog y a két férfinak van pulzusa, mindketten léleg eznek,
és a hordág yon eg y mobil világ ít.
 Malin mobilja.
Fog ta és meg nézte, miközben a saját telefonjáról mentőt hívott. Malin
készüléke hirtelen rezeg ni kezdett a kezében. Meg nyitotta az üzenetet.
Nobelparken.
Több sem kellett neki. Tökéletesen értette.
 112

Malin Rehnberg , amint kinyitotta a szemét, azonnal beleüvöltött a

sötétbe, és csak akkor sikerült meg nyug odnia, amikor belátta, hog y
rajta kívül nincs itt senki. Zavartan és bizonytalanul ig yekezett
felidézni, mi is történt. Utolsó emléke az volt, hog y a kórházban fekszik
a földön, és az életéért küzd a takarítónővel, akiről kiderült, hog y ő az
elkövető. Amikor leesett az ág yról, meg ütötte a csípőjét, ezért csak
kúszva tudott az ajtó felé menni. Most is eg y kórházi ág yon feküdt. De
ez másfajta volt, és az oldalán található kapaszkodókat nejlonnal vonták
be.
A szoba sem ug yanaz volt. Bár olyan sötétség be borult, hog y alig
látott, érzékelte, hog y ez kisebb, mint a kórterme a Södersjukhusetben.
Leg alábbis máshog y hang zott az üvöltése. De elsősorban a szag ok miatt
volt biztos benne, hog y másik szobába hozták, teljesen más helyre.
Mindennek új szag a volt.
A szíjaknak is, amelyek meg akadályozták, hog y mozog jon. A lábától a
mellkasáig szíjak feszültek a testére. Minél többet töpreng ett rajta,
annál inkább pánikba esett, és uralkodnia kellett mag án, hog y ne
pazarolja az erejét kiabálásra. Most kreatívnak kellett lennie, és meg
kellett fig yelnie a részleteket. Például hog y amikor kifújja a leveg őt, a
szíjak kevésbé szorítanak. Nag yjából tíz perc múlva sikerült
kiszabadítania mindkét karját.
De a részsiker feletti öröme eg ykettőre semmivé lett, amikor rúg ás
érte a jobb oldali bordáit. Először nem is tudta, mi volt az. A harmadik
rúg ásnál esett le neki, hog y ikrekkel terhes. Hog y felejthette el? Milyen
drog ot adtak be neki? A hasára tette a kezét, és érezte a mozg ást a jobb
oldalon. A bal oldalon azonban nyug alom honolt. Túlzott nyug alom.
 Azonnal ki kell jutnia innen. Akárhol is van, ki kell jutnia, és
seg ítség et kell szereznie. Meg próbálta kioldani a szíjakat, de sem
csomót, sem csatot nem talált. A feje fölé nyújtotta a karját, és
meg tapog atta a falat. De itt sem volt semmi, ami seg ített volna. Sem
érzékelő, sem kapcsoló, semmi, amit benyomhatott volna. Viszont
észrevette, hog y az ág y meg mozdul, ahányszor a falnak nyomja a kezét.
Vag yis nem fékezték le.
Bal kezét a falra tette, és tiszta erőből nyomni kezdte. Az ág y elindult
vele a sötétben, és jó pár métert meg tett, mielőtt nekiütközött a
szemben lévő falnak. És valahol a sötétben vég re meg találta, amit
keresett: g ombokat, kapcsolókat, karokat.
Felvillant a fény, és Malin látta, hog y a szobában tényleg minden
vadonatúj, ahog y g ondolta. A földön még ott volt a védőfólia, és az
ajtókon lóg ó papírlapok jelezték, hog y a kereteket nemrég festették le.
Az infúzióstasak az ág yán üres volt, ezért kihúzta a kanült a
könyökhajlatából, majd rányomta a hüvelykujját, hog y elállítsa a
vérzést.
A panelen a feje fölött volt internet- és telefoncsatlakozó is, de
számítóg épet és telefont sehol sem látott. Elevickélt eg y faliszekrényig ,
amelyben többek között kötszert, rag tapaszt és különféle ollókat talált.
Kiválasztotta a leg nag yobbat, és elkezdte levág ni a szíjakat.
Amikor elkészült, meg próbált felülni, de eg y idő után kénytelen volt
feladni. A csípője még mindig annyira fájt, hog y szabályosan meg jelent
előtte a szétroncsolódott csont, ahog y minden próbálkozásra elmozdul.
Inkább az ág yat használta közlekedési eszközként, és a falon húzta
mag át az ajtó felé.
A plafonba beépített spotlámpák a mozg ásra felkapcsolódtak, és Malin
eg y széles folyosón találta mag át, amelynek mindkét oldalán ajtók
nyíltak. Vélhetően ug yanolyan helyiség ekbe vezettek, mint amilyenből
ő jött. Itt is papírlapok lóg tak az ajtókon, jelezve, hog y a kereteket
nemrég mázolták.
Azt már tudta, hog y kórházban van. De melyikben? Eg y
mag ánklinikán? És miért nincs itt senki? Bár ez nem is számított.
Semmi sem számított, csak az, hog y minél előbb kijusson innen.
 Mivel fog alma sem volt, merre lehet a kijárat, jobbra indult, a folyosó
vég én nyíló kétszárnyú ajtó felé lökdöste mag át. Meg húzta a
mozg ássérülteknek felszerelt nyitózsinórt, mire az ajtó kitárult, és
Malin folytathatta az útját. A mozg ásra itt is spotlámpák kapcsolódtak
fel, és meg világ ították a csillog ó műtőasztalt, a plafonról lóg ó nag y
lámpákat, eg y sor kábelekkel és csövekkel ellátott műszert, eg y rag yog ó
fémasztalt, és rajta a különféle műtőeszközöket. A műtő olyan újnak
tűnt, hog y talán még nem is használták.
Malin eg y asztalhoz g urult, felette faliszekrény volt, alatta fiókok.
Olyasvalamit keresett, aminek seg ítség ével kommunikálhat a
külvilág g al, ám ekkor izg atott hang okat hallott a folyosóról, ahonnan
jött. Körülnézett, merre menekülhet, és meg látott eg y résnyire nyitott
ajtót a helyiség túloldalán.
– De láttad kint a kocsit, nem? És szerinted miért ég nek a lámpák?
Szellemjárás van? – kérdezte az eg yik közeledő hang ang olul.
Malin tiszta erőből a résnyire nyitott ajtó felé ig yekezett az asztaltól.
De mielőtt odaért volna, kivág ódott az ajtó a háta mög ött, és három férfi
viharzott be a helyiség be. Meg torpantak, amikor meg látták.
– Látod? Mit mondtam? – kérdezte a középen álló, és Malinra
mutatott.
A másik kettőnek arcizma sem rezzent.
– Elnézést! De ki mag a, és mit csinál itt? – kérdezte a férfi, és ősz
hajába túrt.
Erősen törte a svédet.
– Malin Rehnberg vag yok, és az Ország os Rendőr-főkapitányság on
dolg ozom Stockholmban – felelte Malin, akinek nag yon ismerős volt a
férfi. – Arról viszont fog almam sincs, miért vag yok itt. Sőt, azt sem
tudom, hol vag yok. De ebben talán tudnak seg íteni. És kérem,
seg ítsenek, hog y hazajussak.
– Azt mondja, a rendőr-főkapitányság on… – A férfi folytatta az útját
Malin felé.
– Gyilkosság i nyomozó vag yok.
– Értem – bólintott a férfi. – Sajnos nem seg íthetek.
Két társához fordult.
 – Vig yétek a hármasba – mondta nekik ang olul.
– Hog yhog y nem seg íthet? – kérdezte Malin. – Persze, ha ez valami
titkos hely… Nem érdekel. Csak haza akarok menni.
– Rettenetesen sajnálom.
Amikor a másik két férfi kitolta a műtőből, Malin rájött, ki volt a
társuk.
 113

A hóvihar tovább erősödött, és amikor Fabian éjfél után pár perccel

átvág ott a Serg els torg on, nem lehetett látni az üveg obeliszket, hiába
fektettek milliókat a kivilág ításába. Nobelparken, üzente Áisa Sáhín, és
Fabian azonnal meg értette.
Oda akarják áttelepíteni az izraeli nag ykövetség et.
Fabian olvasott róla, hog y a környéken lakók tiltakoztak, és a vég leg es
döntés még nem született meg . De ahog y azt Carnela Ackerman is
pedzeg ette, senki sem számított rá, hog y meg változtatják a
szándékukat, és minden arra utalt, hog y már meg is kezdték a költözést.
Fabian jól ismerte a pompás épületet, amely korábban a Rég i Erdészeti
Intézetnek adott otthont, mert számtalanszor elsétáltak mellette
Sonjával. Akkor, amikor még kézen fog va jártak.
Útközben felhívta Tomast és Jarmót, és meg beszélték, hog y
csatlakoznak hozzá, amint tudnak. Lehet, hog y már ott is voltak. A
Södersjukhusetben érte utol őket, vag yis hosszabb utat kellett
meg tenniük, mint neki. De mehettek a Söderledenen vag y a
Centralbronon is, amivel eg y csomó piros lámpát és kereszteződést
meg spórolnak.
Fabian elhaladt a Strandväg en vég én lévő Királyi Motorcsónakklub
mellett, követte az út kanyarulatát balra, és lekapcsolta a fényszórót,
mielőtt felhajtott volna az emelkedőn. Bölcsebb lett volna, ha távolabb
parkol, és g yalog osan térképezi fel a környéket. De Malin bármikor
felébredhetett. Ha még nem ébredt fel. És bár Fabiannak sejtelme sem
volt, mi vár rá, már a puszta g ondolat is meg rémítette.
Ment tovább a várra emlékeztető, saroktornyos épület felé. Mindenütt
építési anyag okat látott, a takaróponyvákat tépte a szél. Tomas és Jakob
kocsija sehol sem volt. Hallotta viszont, ahog y eg y autó kanyarog
felfelé, és lefékez a Strandväg en sarkán. Amikor meg fordult, látta,
ahog y a fényszóró vég ig seper az emelkedőn, és meg világ ítja az ezernyi
hópelyhet, amelyek visszaverték a fényt.
A kérdés, miért nem kapcsolták le a fényszórót, és miért nem álltak
meg , épp csak meg fog almazódott benne, már tudta is a választ. Nem
Jarmo és Tomas volt az. Fabian ösztönösen a hóba vetette mag át, és
nég ykézláb eg y deszkakupac mög é mászott, éppen amikor a fény az
útra hullt, a kocsi befordult az udvarra, és alig pár méterre tőle meg állt.
Az ajtók kinyíltak és becsapódtak. A hang ok alapján hárman voltak, de
nem hallotta tisztán, miről beszélnek.
– Nem, nem, nem. Fig yelj… A kocsi lent…
Fabian nem ismerte fel az ang olul beszélő hang ot, de nem tűnt túl
elrug aszkodott feltételezésnek, hog y Gidon Hass az. A férfi, akinek neve
rög tön Áisa Sáhíné után jött azoknak a listáján, akiket Fabian kézre akart
keríteni.
– …a riasztó nem indul be mag ától…
A hang ok elhaltak, és Fabian látta, ahog y a férfiak bemennek az eg yik
ajtón. Felkelt, és odasietett. De az ajtó zárva volt, ezért Fabian
meg kerülte az épületet, amelynek hátulját felállványozták. Az
ablakokban nem ég ett fény, sem a földszinten, sem az emeleten. Vag yis
valahol a pincében kellett lenniük.
Kesztyű és téli bakancs nélkül is sikerült Fabiannak felkapaszkodnia az
állványzatra. Az emeleten, ahol olyan erősen fújt a szél, hog y a
hópelyhek apró tűkként csapódtak az arcába, sikerült betörnie eg y
ablakot. Bemászott. Bekapcsolta a zseblámpát a telefonján, és kiment a
bútorozatlan helyiség ből, amely tele volt festékesdobozokkal és
ecsetekkel.
A nag y előtérből eg y széles lépcsőre jutott, amelyen lement a
földszintre, ahol szemlátomást szünetelt a felújítás. A padlót felszedték,
a plafonról kábelek lóg tak. Némi keresg élés után talált eg y szűk
csig alépcsőt, amely levezetett a pincébe. Eg y keskeny, papírral borított
padlójú folyosóra ért, érezte a friss festék szag át. Ötméterenként meg állt
és hallg atózott, és a harmadik alkalommal meg is hallotta a hang jukat.
És az eg yre hang osodó lépteket.
 Lekapcsolta a zseblámpát, és a fal mentén tapog atózva haladt tovább,
míg nem talált eg y ajtót. Olyan halkan ment be, amilyen halkan csak
tudott. Túl későn vette észre, hog y a mozg ásra bekapcsoltak a
spotlámpák, és a helyiség fényárba borult.
De nem ez volt a leg nag yobb baj. A csillog óan új helyiség et nemrég
használták. Fabian a műtőasztalhoz ment. Letisztították ug yan, de
elég g é kapkodva. A két oldalán alul és az eg yik lábán vérnyomok
látszottak, és amikor Fabian pár méterrel arrébb felemelte a
padlóösszefolyó rácsos fedelét, és bedug ta a kezét a sötét vízbe, alvadt
vérrög öket, porcdarabokat és hajcsomókat halászott ki.
Felkelt. A szomszédos helyiség be vezető, résnyire nyitott ajtó mellett
eg y halom bekötött szájú, fekete szemeteszsákot látott. Sejtette, mi lehet
bennük, de nem volt biztos benne, hog y képes lesz elviselni a látványt.
Tett pár lépést a kupac felé, miközben látta mag át, ahog y becseng et
Malinék enskedei házának ajtaján. Anders kijön, Fabian látja a szemében,
hog y már tudja, mi történt, és menten összeomlik. Arra számít, hog y
Anders kikel mag ából, és erőszakosan fog viselkedni. De ehelyett
összeroskad, és a szája elé kapja a kezét. Fabian térdre ereszkedik
mellette, és nem tehet mást, átöleli.
Kibontotta az eg yik zsák száját, és két levág ott kart meg eg y lábat
látott. Eg y másikban eg y láb darabjai voltak. De csak az ötödikben találta
meg , amit keresett.
A fejet.
Akármilyen csúnya dolog nak érezte is, meg könnyebbült.
Mert nem késett el. Még volt remény.
 114

Malin Rehnberg tiszta erőből rúg kapált, hog y kiszabadítsa a kezét, és

teli torokból üvöltött. Nem csak azért, mert annyira fájt a csípője, hog y
kis híján elájult. Az életéért küzdött, bár tudta, hog y értelmetlen, és
úg ysem juthat ki innen. A két férfi túl erős volt, és nemsokára már
moccanni sem tud, csak a fájdalom és az üvöltés marad.
Ekkor az ősz hajú, aki nem lehetett más, csak Gidon Hass, felé fordult.
– Ettől majd kicsit jobban érzi mag át – mondta a svédet törve, és
felemelt eg y fecskendőt.
Malin próbált ellenkezni, de az ereje fog ytán volt, homlokáról
patakokban folyt a verejték.
– Fordítsák meg .
A másik két férfi, aki idáig eg yetlen szót sem szólt, az oldalára
g ördítette Malint, Hassnak háttal. Nem érezte a tűszúrást. De a hatást
szinte azonnal. Izmai ellazultak. A fájdalom vég re-valahára enyhült.
Felébredése óta először nem fájt semmije.
– Íg y ni. Vallja be, íg y már sokkal jobb.
Malin már-már rábólintott, de erőt vett mag án, és nem tette.
Semmiben sem szándékozott eg yetérteni ezzel az alakkal.
– Haza akarok menni. Felfog ta? Haza kell mennem.
Hass nevetésben tört ki.
– Azt mondja, haza kell mennie – ismételte meg ang olul.
A másik kettő is nevetni kezdett. Malin karját és lábát új szíjakkal
kötözték az ág yhoz.
– De mit akarnak tőlem? What do you want from me?
– Hag yjatok minket mag unkra. Nézzetek körül az épületben –
utasította Hass ang olul a társait.
A férfiak bólintottak, és elhag yták a helyiség et.
 – Hog y én mit akarok? – Hass Malin mellkasára tette a kezét. – Már
meg bocsásson, de ki állított be hívatlanul kihez?
– Az isten áldja meg , azt sem tudom, hol vag yok! Kérem… – Malin
mindent meg tett, hog y ne sírja el mag át.
– Ezt már meg beszéltük. Inkább mondja meg , van-e még valaki az
épületben, vag y a mag a kocsija áll odakint?
– Mondtam, hog y nem tudom. A Södersjukhusetben feküdtem, és
meg támadott a takarítónő…
– A takarítónő?
– Ig en, éppen amikor rájöttem, hog y ő a tettes abban az üg yben,
amiben… – Malin elnémult. Hirtelen meg értette, hog yan füg g nek össze
a dolg ok. – A nag ykövetség új épületében vag yok, ug ye?
A férfi kurtán biccentett.
– Nyilván meg érti, miért nem mehet haza.
Hass hátat fordított neki.
– Várjon, ezt nem teheti…
– Dehog ynem. – Mosolyog va fordult vissza eg y újabb injekcióval a
kezében. – Hálásnak kellene lennie. Elalszik, és nem fog tudni róla, hog y
mindennek vég e.
– És a g yerekek? – Malin képtelen volt tovább visszatartani a könnyeit.
– Ikreket várok.
Hass odalépett hozzá, és eg yik kezét a hasára tette.
– Ikreket várt. Az eg yik már feladta. Nem is vette észre? Itt még van
élet – csúsztatta a kezét Malin hasának jobb oldalára. Majd áthúzta a
balra. – Itt nem ig azán. De mit számít ez? Nemsokára újra eg yütt
lesznek mindhárman.
Ennek nem íg y kellett volna vég ződnie. Malin csak erre tudott
g ondolni, amikor Hass letette a fecskendőt, és meg húzta az eg yik szíjat
Malin felkarján. Nem erről álmodott. Védtelen volt, és terhes. Mivel
érdemelte ezt ki?
– Meg is van az ér – mondta a férfi, és fog ta az injekciót.
– Várjon, kérem, várjon! Mondja meg , Andersnek, a férjemnek, hog y
szeretem, jobban, mint valaha. Rég nem mondtam már neki, de
esküszöm, íg y van. Kérem, íg érje meg , hog y meg mondja neki!
 – A férje sosem fog tudni rólunk. Sosem fog ja meg tudni, mi történt.
Csak annyit fog tudni, hog y mag a eg y éjszaka eltűnt, és sosem jön
vissza. Persze lesznek ilyen-olyan elméletei, de az ig azság nak a közelébe
sem fog jutni. És az idő múlásával eg yre kevesebbet fog ezen
töpreng eni, majd vég ül továbblép. Talán lesz eg y új nője. Ki tudja, talán
ikrei is lesznek.
Malin az arcába köpött.
– Remélem, a pokol tüzén fog ég ni!
A férfi kimért nevetéssel felelt.
– Talán tévedtem, de nem g ondoltam volna, hog y mag a hisz a
mennyben és pokolban. De persze az ember meg változik a halál
torkában…
A folyosón felhang zó lövés és kiabálás beléfojtotta a szót. A beálló
csendet a férfi zsebében lévő rádió adó-vevő recseg ése törte meg .
– Most már kijöhet – mondta eg y hang ang olul.
 115

Tomas Persson nem szokott félni. Most azonban határozottan félt.

Annyira félt, hog y a hólyag ja nem bírta tovább, és Tomas érezte, ahog y
a meleg vizelet vég ig csorog a lába belső oldalán. Most érte először
találat, és arra számított, hog y lényeg esen jobban fog fájni. De nem
érzett mást, csak tompa, lüktető sajg ást. Talán csak az adrenalin miatt,
és ha kiürül a szervezetéből, istenig azából fájni fog .
A g olyó eg yenesen a jobb combjába fúródott, a vér már sötétre
színezte a farmerját, és a fehér járólapokra csepeg ett. Olyan ütemben,
hog y az eg yik férfi, aki a földre kényszerítette, és éppen a kezét
bilincselte össze a háta mög ött Tomas saját bilincsével, kénytelen volt
oldalra lépni, hog y ne leg yen véres a cipője.
Tomas sosem hitt istenben, és ez mit sem változott. Még is folyton-
folyvást ug yanazt ismételg ette mag ában. Esküszöm, jobb ember leszek, csak
add, hogy Fabian rám találjon, mielőtt túl késő lenne. Kérlek, könyörgök.
Esküszöm, jobb…
– Nahát, nahát! Csak nem rendőrök? – kérdezte a harmadik fickó
ang olul.
A másik két férfi bólintott, és Gidon Hass Tomashoz meg Jarmóhoz
fordult, akik hátrabilincselt kézzel térdeltek eg ymás mellett.
– Mag uk is az Ország os Rendőr-főkapitányság ról jöttek?
Mindketten bólintottak.
– És van itt még valaki?
Tomas és Jarmo a földet bámulta rezzenéstelen arccal.
– Azt kérdeztem, van itt még valaki?!
– Nincs. Csak mi – felelte Jarmo.
– Aha. És a kollég ájuk, Fabian Risk? Ő hol van?
Jarmo meg vonta a vállát.
 – Ahol mindenki más. Otthon karácsonyozik a családjával. Nag y ünnep
ebben az ország ban.
Hass a társai felé biccentett, mire az eg yik előrelépett, és olyan erővel
rúg ta arcon Jarmót, hog y az elveszítette az eg yensúlyát, és a földre
zuhant.
– Tudom, mi az a karácsony! Ahog y azt is, hog y Risk nincs otthon a
családjával. Térdelj fel!
Jarmo meg próbált felkászálódni, de nem járt sikerrel.
– Azt mondtam, térdelj fel!
Az eg yik férfi belemarkolt Jarmo hajába, és felhúzta.
– Jól van. Mag a szerint most mihez kezdjünk?
– Adja fel, jöjjön be velünk a kapitányság ra, és teg yen vallomást –
válaszolta Jarmo.
Hass elnevette mag át.
– Leg alább van humora. De az a helyzet, hog y nincs mit bevallanom.
Ug yanis nem tettem semmi törvénytelent. Ezzel eg yütt sem, ami most
történik. Ellenkezőleg , hős vag yok, visszaadtam azok életét, akik
fizettek érte. Akik készek fizetni eg y eng edélyét vesztett, alkoholista
orvosnak, hog y műtse meg őket eg y mocskos hotelszobában. És az a
leg jobb benne, hog y mindez nem svéd földön történik. – Hass kitárta a
karját.
– Vag yis Izrael áldását adta minderre? – kérdezte Jarmo.
– Izrael… – horkant fel Hass. – Fog almuk sincs, mibe tenyereltek. Azt
hiszik, hog y az eg észség es szervek iránti ig ényt lenullázhatják, ha
hoznak eg y nyomorult kis törvényt, ami meg tiltja?
– Tisztában volt vele, mi történt a feleség ével – mondta Tomas, és
Hass felé fordult. – Még sem lépett kapcsolatba velünk. Ezt úg y hívják,
hog y információ visszatartása, és a büntetőtörvénykönyv tizenhetedik
fejezetének értelmében büntetendő.
– Juj! Azt hittem, a száját sem meri kinyitni. Hiszen a g atyájába
csinált. – Hass Tomas elé g ug g olt. – Hülye lettem volna évek munkáját
kockáztatni eg y olyan asszonyért, aki csak nyavalyog , és amióta
meg őszültem, leg feljebb a misszionáriuspózra hajlandó havonta
eg yszer!
 – Talán mert szereti.
Hass újból felnevetett.
– Vicces fiú. Pályát tévesztett, humoristának kellett volna mennie,
nem rendőrnek. – Felállt, és két társához fordult. – Vég ezzetek velük!
A két férfi hátrált pár métert. Előhúzták és kibiztosították a
pisztolyukat, majd Tomas és Jarmo fejére céloztak.
– Ne, kérem, ne teg yék! Bármit meg teszek, amit akarnak – ordította
Tomas. – Kérem! Könyörg ök!
Jarmo eg y szót sem szólt. Csak lehunyta a szemét.

Fabian hallotta, hog y Tomas ordít félelmében, és az ajtórésen át látta,

ahog y a két öltönyös a térdeplő, leszeg ett fejű kollég áira szeg ezi a
feg yverét. Felismerte őket a képről, amelyet Carnela Ackerman a
távozása előtt mutatott neki a Gondolenben. A nő most feldarabolva
hevert szemeteszsákokban.
Fabian nem mert moccanni, nehog y újra felkapcsolódjanak a lámpák.
De vég ül sikerült lassan a kabátja alá csúsztatni a kezét és elővenni a
pisztolyát. Ki is tudta biztosítani, anélkül, hog y a világ ítás bekapcsolt
volna, és miközben Tomas eg yre hang osabban könyörg ött az életéért,
Fabian lassan felemelte a feg yvert, és célzott. Eg ész testében érezte,
hog y a döntés most az ő kezében van.
De képtelen volt rá. Pontosabban a keze eg yre hevesebben remeg ett.
Teljesen felmondta a szolg álatot, eg y olyan eg yszerű mozdulatra sem
volt képes, mint a ravasz meg húzása, akármennyire akarta is.
Csak kuporg ott ott a sötétben rejtőzködve, és hallg atta, ahog y a
kollég ái még eg y esélyt kapnak arra, hog y elárulják, hol van. Jarmo
meg tag adta a választ, jóllehet mindketten sejtették, hog y Fabian nem
lehet messze. Tomas kétség beesetten könyörg ött keg yelemért, amióta
rájött, hog y fog vég ződni ez az eg ész. Amikor a g olyók a koponyájukba
hatoltak, és mindketten összeroskadtak, Fabian már rég feladta, és
leeng edte a pisztolyt.
Amint a lövések visszhang ja elhalt, csend lett.
Teljes csend.
De csak eg y pillanatig .
 Mert hamarosan újra meg hallotta a hang jukat, bár a tulajdon
szemével látta, ahog y a földön fekszenek, és lüktetve folyik a vér a
tarkójukból. Olyan mennyiség ben, hog y a vérpatak eg észen a pár
méterre lévő padlóösszefolyóig elcsorg ott.
Üvöltés.
Hang osabb, mint valaha.
 116

– Vig yétek őket a rég i követség re, és rendezzétek el úg y, mintha betörés

és önvédelem lett volna. Én addig feltakarítom ezt a mocskot, miután
elintéztem a dag adékot – mondta Gidon Hass ang olul.
Fabian minden ízében reszketett, és az ajtó résén át nézte, ahog y a két
öltönyös meg rag adja a kollég ái lábát, és kihúzza őket eg y kétszárnyú
ajtón.
De a panaszos üvöltés nem akart elhallg atni. Eg yre hang osabb lett, és
Fabian vég ül felállt, a helyiség et pedig elárasztotta a fény. A
következményekbe bele sem g ondolva a lábával néhány centire nyitotta
az ajtót, és látta, hog y Hass háttal áll neki, miközben eg y átlátszó
védőkötényt és védőszemüveg et vesz fel.
Aztán eg y szekrényhez ment, kivett eg y akkumulátoros sebészfűrészt,
kiválasztotta a leg erősebb fűrészlapot, kipróbálta a leveg őben, hog y az
akkumulátor fel van-e töltve, majd ug yanazon a kétszárnyú ajtón át
távozott, mint társai.
Fabian letörölte a könnyeit, és ig yekezett összeszedni a g ondolatait,
de képtelen volt rá. Kivég zett kollég ái üvöltése minden mást elnyomott.
Mintha a totális kudarc máris kész tény volna. Mintha innentől kezdve
bármit tenne, a vég kifejleten nem változtathatna. És talán íg y is volt.
Mivel úg y érezte, nincs veszítenivalója, kilépett a helyiség ből, és követte
a vérnyomokat a kétszárnyú ajtó felé. Hassnak nyoma sem volt, az ajtók
a folyosó két oldalán zárva voltak.
Eg ymás után berúg ta őket, pisztolyát két kézzel tartotta mag a előtt.
Frissen festett, üres helyiség ek. Néhányban ág y és éjjeliszekrény.
Néhányban a kábelek szabadon lóg tak a plafonról. Az a helyiség ,
amelyben Hass eg y fecskendővel a kezében Malin fölé hajolt, késznek
tűnt, leszámítva, hog y a védőfóliát még nem vették le a bútorokról.
 – Lépjen hátra az ág ytól! – hallotta Fabian a saját kiáltását.
Hass meg fordult, kezében a fűrész.
– Risk… Szóval tényleg itt van.
– Lőj! – ordította Malin, aki leszíjazva feküdt az ág yon, a fecskendő az
eg yik karjába szúrva. – Mi az istenre vársz? Lődd le!
Fabian alig hallotta a hang ját az üvöltéstől.
– El az ág ytól! – ismételte, és belépett a helyiség be.
– Sejtettem, hog y mag a is itt ólálkodik valahol – mondta Hass, és
hátrálni kezdett.
– Teg ye le a fűrészt, és emelje fel a kezét!
Hass tette, amit mondtak neki, miközben Fabian az ág yhoz sietett,
kihúzta Malin karjából az injekciót, és kioldotta a szíjakat a karján.
– Látta, mi történt, ug ye? – kérdezte Hass.
Fabian nem válaszolt, folytatta a szíjak kioldását, miközben vég ig
Hassra szeg ezte a pisztolyát.
– Muszáj meg kérdeznem, miért nem tett semmit. Szemlátomást van
feg yvere. Az eg yik lehetség es mag yarázat, hog y a pisztoly nincs
meg töltve. De tudja, én ezt nem hiszem.
Fabian már két kézzel fog ta a feg yvert.
– Tudja, mit hiszek? Vag yis nem hiszem. Mert minél többet mereng ek
rajta, annál biztosabb leszek benne. Képtelen rá. Ig az?
– Pofa be!
– Akkor sem volt képes rá, amikor a kollég ái fejéhez pisztolyt
szorítottak. Akkor sem volt képes rá. – Hass leeng edte a kezét.
– Mi az istenre vársz még ? – sikoltotta Malin, miközben
kétség beesetten ig yekezett kiszabadítani a másik kezét.
– Nem vár semmire. Eg észen eg yszerűen képtelen rá. – Hass lehajolt,
és felvette a földön heverő fűrészt.
– Teg ye le! – kiáltott rá Fabian.
Keze remeg ett az erőlködéstől.
– Különben? Lelő? – Hass feleg yenesedett a fűrésszel a kezében. – Nem
hinném.
Bekapcsolta a műszert, a fog ak életre keltek. Hass hadonászni kezdett
a fűrésszel a leveg őben.
 – Lőjön le! Miért nem lő már le?
Fabian minden ideg szálával arra összpontosított, hog y remeg ő kezét
ráveg ye a ravasz meg húzására, és ne bukjon le a közeledő fűrész elől,
amely közvetlenül a homlokán találta el, mielőtt a földre esett volna.
A pisztoly kicsúszott Fabian kezéből, amikor a fejéhez kapott. Érezte,
hog y a hajas fejbőr eg y része hiányzik, csupasz a koponyacsontja. Olyan
erősen vérzett, hog y a vér a szemébe csorg ott, és a padlóra csepeg ett.
A rosszullét kérlelhetetlenül csapott le rá, és Fabian kénytelen volt
meg kapaszkodni az ág yban, hog y ne veszítse el az eg yensúlyát. A másik
kezét tiszta erőből a nyílt sebre szorította, a vér kifolyt az ujjai között, le
az arcába. Az érverésén és Tomas meg Jarmo üvöltésén túl hallotta,
hog y Malin ordibál. De nem értette, mit.
Hass nég ykézlábra vetette mag át, és felé mászott. Mintha keresett
volna valamit. Hát persze, a pisztolyt. Hiszen Fabian elejtette. Lehet,
hog y Malin azt üvölti, rúg ja félre a feg yvert. Csakhog y nem látta. Szinte
semmit sem látott a vértől.
Aztán eldördült a lövés.
Először eg y, majd még három g yors eg ymásutánban.
Fabian arra számított, hog y fájdalmat fog érezni a hasában, és még
jobban vérezni fog , mielőtt Jarmóhoz és Tomashoz hasonlóan a földre
roskad. De nem esett össze, és nem érezte, hog y eltalálták volna. Lehet,
hog y Hass Malinnal kezdte? Ez a rohadék lelőtte Malint? Fabian az ág y
felé fordult, de az üres volt.
Semmit sem értett. Ig yekezett kitörölni a vért a szeméből, hog y
tisztábban lásson. De meg állás nélkül ömlött a sebből, a lába alatt már
tócsában állt. Aztán meg látta Malint a földön, a pisztollyal a kezében.
– Mozog j!
Fabian hallotta, de nem értette, és az ajtón át eltűnő árny felé fordult.
– Eltaláltam, de ki kell jutnunk innen, mielőtt visszajön – mondta
Malin. – Seg íts felállni!
Fabian érezte, hog y a vérrel eg yütt kiszivárog belőle minden erő, de
vég ül sikerült Malint felseg ítenie az ág yra, és kitolta a helyiség ből.
Fog alma sem volt, merre lehet a kijárat, csak követte a vérnyomokat a
hosszú folyosón. Hasst sehol sem látták.
 Lifttel felmentek eg y emeletet, és eg yenesen a hóviharba jutottak. De
Fabian nem érezte a jeg es szelet. Meg int Malin hang ját hallotta, de nem
értette a szavakat. Még is tudta, mit akar, a hóna alá nyúlt, leseg ítette a
hóban elakadt ág yról, és lecipelte az emelkedőn. Elesett, de talpra
kászálódott, aztán meg int elesett. Vég ül elért az autóig , és beültette
Malint a hátsó ülésre.
A kocsi elsőre beindult, és annak ellenére, hog y Fabianból ömlött a
vér, és alig látott valamit, sikerült letolatnia az emelkedőn, nem akadt el
a hóban.
Később semmire sem emlékezett. Nem tudta, hog yan hajtott vég ig a
Strandväg enen, miért nem kanyarodott be balra a Hamng atanra a
Királyi Színháznál, miért folytatta az útját eszeveszett tempóban a
Birg er Jarlsg atanon, és miért csúszott bele a Héja és galamb című
szoborba a néptelen, hó borította Stureplanon.
 117

Az Úr ismét bebizonyította, hog y mellette áll. Közbeavatkozott és

seg ítette, amikor szükség e volt rá. Ott volt például az a terhes rendőrnő.
Ha nem lett volna, ő sosem jut el a reptérre, aztán Isztambulon át Tel-
Avivba. Fabian Risk rájött, hová tart, de a terhes kollég anő miatt nem
volt más választása, hag yta elmenni.
Áisa Sáhín fog ta a pog g yászát, és átment a vámon, anélkül, hog y
meg állították volna. Amennyire meg tudta ítélni, az olvadó jég
tartójából nem szivárg ott a víz. A lefog lalt terepjáró már várt rá, és az út
Immatainba kevesebb mint nég y órát tartott. Pont, ahog y tervezte. Az
ellenőrző pontokon anélkül jutott át, hog y meg kérdezték volna, hová
ig yekszik, vag y mi dolg a van erre.
Mintha az Úr azzal jutalmazta volna, hog y vörös szőnyeg et g ördít elé.
Az éveken át vég zett munkájáért. Az edzésekért és tervezg etésekért. A
kétség ek leküzdéséért. Pedig nem ig azán merte elhinni, hog y sikerrel
jár. De az Úr seg ítség ével felülmúlta önmag át, és már majdnem elért
arra a helyre, amelyről oly rég óta álmodott.
A falu határában leparkolt, és meg várta, hog y besötétedjen. Aztán
kinyitotta a vízhatlan tárolókat, és kivette a nejlontasakokba csomag olt
szerveket, amelyek újra teljessé teszik Efrájim testét. Az utolsó szakaszt
g yalog tette meg , hátizsákjával a hátán.
A sírkő ug yanazon a helyen hevert, ahová tíz évvel ezelőtt tette. De a
szöveg et kifakította a nap. Ezért azzal kezdte, hog y elővette a tintát, és
átrajzolta a szavakat. Aztán előszedte az ásót, és munkához látott.
Amikor elég mélyre ásott, leseperte a földet a maradványokat borító
nejlonról.
Tartott eg y rövid szünetet, csokoládét evett és vizet ivott, majd a sír
kiszélesítésével folytatta a munkát. Itt lényeg esen keményebb volt a
föld, és tenyerén szaporodtak a vízhólyag ok. De nem törődött vele. A
fájdalom vég tére is csak átmeneti volt. Két órával később beug rott a
g ödörbe, és kibontotta a nejlont, amelyben Efrájim hevert.
Amikor utoljára itt járt, a durván összeöltött seb látványa vég telen,
fekete g yűlölettel töltötte el. De most már nem volt sem g yűlölet, sem
seb. A feketeség maradéka is kiszivárg ott belőle, most csak szerelmet
érzett. Olyan mély és forró szerelmet, hog y az éjszaka hűvösség e
ellenére kicsit sem fázott.
Kivette az összeg yűrt nejlont a mellkasából, aztán kinyitotta a
vízhatlan tasakot.
Óvatosan letekerte a kis kontaktlencse-tároló tetejét, és kivette a
szaruhártyákat, először a balt, aztán a jobbat, majd a szemüreg ekbe
helyezte őket. Hog y Efrájim újra láthassa őt. Elővette a tüdőt, és
elővig yázatosan a helyére rakta, hog y érezhesse Efrájim meleg leheletét
az arcán. A máj és a vesék tisztán tartják a szerelmüket. Vég ül a szívét
adta vissza, amely mostantól örökké érte fog dobog ni.
Amikor készen volt, szorosan hozzábújt. Fog ta a telefonját, és
meg nyomta a lejátszás g ombot, majd a mellkasára tette. Felcsendült az
éjszakában a dal, amely Efrájim rádiójából szólt eg ykor, és amelyet Áisa
azóta minden este meg hallg atott lefekvés előtt. Elővette a tablettákat
tartalmazó kis dobozt, szájába vette és lenyelte a pirulákat.
Már nem volt sok hátra. Nemsokára viszontlátják eg ymást, és soha
többé semmi sem állhat közéjük. Felnézett a csillag okra, amelyek
különösen fényesen rag yog tak ezen az éjszakán, és rájött, hog y még
soha életében nem volt ilyen boldog .
 
At last my love has come along
My lonely days are over and life is like a song
At last the skies above are blue
My heart was wrapped up in clovers the night I looked at you
I found a dream that I can speak to
A dream that I can call my own
I found a thrill to press my cheek to
A thrill I’ve never known
 You smiled and then the spell was cast
And here we are in Heaven
For you are mine at last.[4]

[4] Végre eljött a szerelem / Magányos napjaimnak vége, az élet olyan, mint egy dal / Végre kék
fent az ég / Szívem csordultig telt boldogsággal az éjszakán, amikor rád néztem / Megtaláltam az
álmot, amihez szólhatok / Az álmot, ami az enyém / Megtaláltam a remegést, ahova arcomat
szoríthatom / A remegést, amit sosem ismertem / Mosolyogtál, aztán a varázslat megtörtént / És
most itt vagyunk a Mennyországban / Mert végre az enyém vagy. (Etta James: At Last)
 Epilógus

2009. december 2. – 2010. április 14.

Dunja Houg aard veg yes érzésekkel szállt fel a koppenhág ai repülőg épre.
Leg nag yobb meg lepetésére volt mag yarázat arra, miért a meg g yilkolt
svéd ig azság üg yi miniszteré a helsing øri kikötő fenekén talált
sportkocsi. Talán kissé különös és körülményes mag yarázat, de abszolút
hihető. Ami azt is jelentette, hog y továbbra sem volt elég konkrét érve,
hog y újra meg nyittassa a nyomozást. És ha mindez még nem lett volna
elég , hűtlenség en kapta Carstent.
Ennek ellenére, amikor a repülőg ép kereke elérte a kifutópályát,
erősebbnek érezte mag át, mint az elmúlt években bármikor. Majdnem
élénknek. Fog alma sem volt, mi lesz. De mostantól a saját útját járja.
Mostantól senki sem árthat neki. Sem Hesk, sem Carsten.
Hog y Slejm Sleiznerről már ne is beszéljünk, aki vélhetően arra várt,
hog y Dunja visszahúzódjon a csig aházába, és áthelyezését kérje eg y
másik osztályra. De ez lett volna az utolsó, amit tesz. Marad, és kivárja a
meg felelő alkalmat, hog y kikaparja a szemét. Ha eljön a pillanat, olyan
csapást mér rá, hog y a fickó azt sem fog ja tudni, mi történt.

Amikor Carsten hazaállított eg y akkora csokorral, hog y alig fért be a

kapun, a kulcsa nem ment bele a zárba. Ez csak fokozta a
nyug talanság ot, amely eg ész hétvég én g yötörte. Próbálta hívni Dunját,
de csak eg y g épi hang fog adta, és közölte, hog y a hívott számon
előfizető nem kapcsolható. Leült a lépcsőre, hog y meg várja, és eg y óra
múlva választ is kapott a kérdéseire: az anyja azzal hívta Silkeborg -ból,
hog y éppen eg y költöztetőautó tolat fel a kocsibeállójukra Carsten
cuccaival.

A Stureplanon álló szobornál Malin Rehnberg nek kerek huszonhárom

percébe került, hog y kikászálódjon az autó hátsó üléséről, miközben a
szétroncsolódott motorházból sziszeg és hallatszott, és füst szállt fel.
Újabb hat percig tartott meg találnia Fabian telefonját és felhívni a
központot. A nő a vonal másik vég én eleinte kételkedett abban, hog y
tényleg vészhelyzetről van-e szó, de aztán hag yta mag át meg g yőzni, és
küldött eg y mentőt.
Bár Fabian nem volt különösebben meg termett ember, több mint két
liter vért veszített, ezért vérátömlesztésre volt szükség e. Az elemzés
kimutatta, hog y nulla Rh-neg atív a vércsoportja, amelyet sajnos nem
lehet más vércsoporttal helyettesíteni. Normális esetben a kórház tartott
készleten ilyen vért, mert minden más vércsoporthoz tartozó ember
kaphatott belőle. De ezen az éjszakán, hiába fig yelmeztettek arra, hog y a
csúszós utak miatt meg ug orhat a közlekedési balesetek száma, a
Södersjukhusetben elfog yott a nulla Rh-neg atív vér. Ezért Fabiant
altatásban tartották, amíg nem találnak meg felelő vért.
Ezalatt Malinon sürg ősség i császármetszést vég eztek, és meg született
eg y sápadt, kétezer-hétszázhetvenhárom g rammos kisfiú, akit az
édesanyja mellére tettek. A meg érkező Anders abban a
meg tiszteltetésben részesült, hog y elvág hatta a köldökzsinórt, és a
kisfiú színe máris eg észség esebb lett.
A névről folyó vég telen viták korábban azzal zárultak, hog y a g yereket
Nilsnek fog ják hívni. Amikor azonban Malin a mellén érezte a meleg kis
testet, meg kérdezte Anderstől, nem lehetne-e még is inkább Love a neve.
Anders beadta a derekát.
A kislány, aki pár perccel később látott napvilág ot,
ezernyolcszázhatvan g rammot nyomott, és sosem lett eg észség es színe.
De eg y időre őt is az édesanyja karjába tették, a testvére mellé, és
meg kapta a szüleitől az összes kig ondolt nevet. Thindra Siv Elisabeth
Rehnberg .
 December 28-án, hétfőn Fabian elég g é összeszedte mag át ahhoz, hog y
elhag yhassa a kórházat. Délután kettőre járt az idő, és Herman Edelman
arra kérte, hog y menjen be a kapitányság ra.
Ig azából leg szívesebben a családjához ment volna. De eg y része
valóság g al várta a kikérdezést, hog y pontról pontra leírhassa a
szenteste előtti eseményeket, majd a csapat többi tag jával eg yütt
eldöntse, hog yan tovább a két rendőrg yilkosság és Gidon Hass
elfog ásának üg yében.
De nem volt sem kikérdezés, sem tervezg etés. Ug yanis nem lesz
tovább. Edelman szerint a nyomozást lezárták, és meg látása szerint
nincs rá ok, hog y újra meg nyissák. Az izraeli nag ykövet azonban
hivatalos feljelentést tett illetéktelen behatolás és jog szerűtlen
feg yverhasználat miatt, amelynek során nemcsak Jarmo Päivinen és
Tomas Persson halt meg , de a követség munkatársa is meg sebesült, és
kórházba került.
A lövedékeket elküldték elemzésre, és kiderült, hog y Fabian szolg álati
feg yveréből lőtték ki őket.
Edelman szemrebbenés nélkül választás elé állította: vag y aláírja a
felmondását, és meg kapja hathavi munkabérét, vag y feljelentik jog talan
behatolás, g yűlölet-bűncselekmény és g yilkosság i kísérlet miatt.
Fabiannak meg g yőződése volt, hog y Malin Rehnberg és Niva
Ekenhielm tanúvallomásának birtokában nem ütheti meg a bokáját. Még
akkor sem, ha Áisa Sáhín axelsberg i lakásából már elhordtak és
meg semmisítettek mindent.
Azt is biztosra vette, hog y eg yütt elég bizonyítékot halmozhatnak fel
Gidon Hass és az unokatestvére, a nag ykövet meg buktatásához. És ők
ketten nemcsak Edelmant és az ig azság üg yi minisztérium nag y részét
fog ják mag ukkal rántani, hanem az eg ész kormányt. Az ig azság nak
napvilág ra kell kerülnie, és sosem szabad meg valósulnia annak, amit a
nag ykövetség műtőjében terveztek.
Ennek ellenére Fabian elfog adta az ajánlatot, és aláírta a felmondását.
Nem számított, milyen rossz véleménnyel volt eg ykori mentoráról. Nem
számított, mennyire szerette volna meg mutatni neki, hog y az ig azság
vég ül mindig kiderül. Nem eng edhette meg mag ának, hog y az
ig azság ért cserébe mindent elveszítsen, ami fontos neki.
Ráadásul valami azt súg ta, hog y ez az utolsó esélye meg mutatni
Sonjának és a g yerekeknek, melyik oldalon áll. Hog y kész mindent
feladni értük. Fog alma sem volt, hog y Sonja még mindig adni akar-e
eg y utolsó esélyt kettőjüknek. Hajlandó-e eg yáltalán meg hallg atni az
ötletét, hog y kerekedjenek fel, és kezdjenek új életet a szülővárosában,
Helsing borg ban.
Csak azt tudta, hog y sosem bocsátaná meg mag ának, ha nem próbálná
meg .

Néhány hónappal később, március vég én, amikor a két rendőr, Tomas
Persson és Jarmo Päivinen halálát okozó események által felvert por
elült, az izraeli nag ykövetet hazahívták, és új diplomatát neveztek ki a
helyére.
A változás nem kapott különösebben nag y sajtóvisszhang ot
Svédország ban, és senki sem kérdőjelezte meg a hivatalos
mag yarázatot, miszerint személyes okok álltak a hazatelepülés
hátterében.
Arról sehol sem lehetett olvasni, hog y a nag ykövet unokatestvére,
Gidon Hass is hazatért. Hivatalos eljárás sosem indult. De meg nem
erősített források szerint az unokatestvéreket az 1391-es táborba vitték,
Izrael külön bejáratú Guantánamójára. Hog y még életben vannak-e, nem
lehet tudni.
 2010. január 4.

Hallotta, de nem hitte el. A pletykákat, amelyeket senki sem mert

fennhang on kimondani, amelyek még is futótűzként terjedtek az
ország ban csukott ajtók és behúzott füg g önyök mög ött. Kitalált
históriáknak vélte, amelyek túlság osan hihetetlenek ahhoz, hog y
komolyan lehessen venni őket. Leg alábbis az első években. 2002.
szeptember 15-én, vasárnap minden meg változott. Ennek már hét éve,
és fájón tudatában volt, hog y a szóbeszéd köszönő viszonyban sincs a
valós eseményekkel.
Eg y ismerős – ig azi barátja sosem volt – meg kérdezte, nem akar-e
csatlakozni eg y csoporthoz, amely titokban a tiltott csikung on alapuló
meditációs és edzésmódszert, a Falun kung ot g yakorolja. Nemcsak örök
meg világ osodást, hanem testi tökéletesedést is íg értek.
Ismét a kockához fordult tanácsért. Mint mindig , amióta elolvasta
Luke Rhinehart Kockavető című könyvét. Nég yest dobott. Ami ig ent
jelentett, bár nem minden fenntartástól mentes ig ent. Még sem volt más
választása, követte a tanácsot.
Ennek eg yenes következményeként épp az északkelet-kínai Jühung
körzetben, a Senjang melletti Maszancsia kényszermunkatáborban volt.
Hét éve, három hónapja és huszonkét napja élt táplálónak alig ha
nevezhető koszton, és lakott eg y olyan apró cellában, amelyben éppen
csak ki tudott nyújtózni.
Napi tizenöt órát töltött valamelyik üzemcsarnokban, ahol szig orú
felüg yelet alatt kényszermunkát vég zett: levag dosta a cérnaszálakat a
márkás ruhák utánzatairól, amerikai exportra szánt g yerekjátékokat
vag y karácsonyi izzósorokat szerelt össze. Ha hibázott, már villant is a
sokkoló.
Ha nem lett volna a kocka és az a meg g yőződése, hog y eg y szép nap
kijut innen, minden valószínűség szerint meg tört volna, mint mindenki
más körülötte. Ha belátta az ember, mi folyik itt, nem maradt választása,
csak a mihamarabbi halálban reménykedhetett.
 Nem azért voltak itt ug yanis, hog y már-már elviselhetetlen
körülmények között meg kínozzák és rabszolg amunkára kényszerítsék
őket. Eg yáltalán nem erről volt szó. Persze kerestek eg y kis pénzt az
államnak, de ez semmi sem volt ahhoz képest, amit akkor fog nak
keresni, amikor majd feldarabolják őket, és áruba bocsátják a szerveiket.
Minden eg yes szervet.
Ez volt a mag yarázata minden elvég zett orvosi és laborvizsg álatnak.
És azt is meg mag yarázta, a kínzás miért nem terjedt ki soha azon
testrészeikre, amelyeket a leg értékesebbnek tartottak. Meg azt, miért
tűntek el vég leg a fog olytársak bizonyos időközönként. De kicsit sem
ag g ódott. Ahog y teltek az évek, eg yre inkább meg g yőződésévé vált,
hog y valójában ez lesz a kilépőjeg ye innen.
Lassan már három éve, hog y rájött erre. Akkor rontottak be először a
cellájába. De nem bántották, és nem forg atták fel a zárkát. Az éjszaka
közepén történt. A folyosón hordág yra fektették, és szig orú felüg yelet
mellett áttolták az ajtókon és kapukon, a lezáráson túlra.
A fog ság ba esése óta ez volt az első alkalom, hog y odakint járt, és a
mai napig emlékszik rá, hog y mélyen beszívta a hideg éjszakai leveg őt,
és felnézett a csillag os ég re. Próbálta maradéktalanul kiélvezni azt a pár
másodpercet, amely meg adatott neki, mielőtt betolták eg y várakozó
mentőautóba, és elvitték az eg yik senjang i klinikára.
Ott elaltatták, aztán a cellájában ébredt, a törzsén átvérzett kötés. A
kötés alatt, a bal oldalán több tíz centiméter hosszú, hanyag ul
összevarrt seb, ami arról tanúskodott, hog y kivették az eg yik veséjét.
Csak úg y, kérdés nélkül. Mintha soha nem is lett volna az övé. Mintha a
kínai állam tulajdona lett volna, amely bármikor újra felnyithatja a
testét, hog y meg szabadítsa eg y másik szervétől is.
Aztán nem sok minden történt, néhány hét múlva meg int
kivezényelték az eg yik g yárba, hog y folytassa a rabszolg amunkát.
Most azonban változott a helyzet.
Nég y nappal ezelőtt eg y vizsg álóba vitték, ahol még sosem járt. Eg y
orvos felszólította, hog y veg ye le a sötétkék eg yenkabátot, és
sztetoszkóppal meg hallg atta. Először a háta bal oldalát vizsg álta meg ,
aztán a mellkasát. Ez nem jelenthetett mást, mint hog y ezúttal a szívét
akarják.
Persze fennállt a veszély, hog y már szereztek szívet máshonnan. Hog y
szívritmuszavara vag y más szívproblémája van. Még is felkészült. Mert
ha érte jönnek, az lesz az utolsó esélye.
A több tízezer rab közül, akiket a táborban tartottak fog va, senki sem
tudta a mag a előnyére fordítani a helyzetet. Nemcsak azért, mert olyan
mértékben voltak elkeseredettek és ag ymosottak, hog y már a saját
nevükre sem emlékeztek, hanem azért sem, mert tiszta szívű, jó
emberek voltak. És neki ez volt a nag y előnye. Ő ug yanis sosem volt jó.
Senki sem g ondolta volna róla, amikor meg ismerte. A többség
barátság osnak, sármosnak és fig yelmesnek tartotta. De ennél nag yobbat
nem is tévedhettek volna. Amióta az eszét tudta, élvezte mások
szenvedését. Kiskorában állatokat kínzott, később embereket. És talán ez
volt a mag yarázata annak is, hog y a többiekkel ellentétben lélekben erős
maradt.
A szüleinek évekig tartott rájönniük, hog y a történtek nem különböző
balesetek következményei, és nem a többi g yerek volt a hibás, hanem
eg yszerűen az ő édes kis örökbe fog adott fiuk ennyire g onosz. Az apja
azonnal levette róla a kezét. Az anyja viszont pszichológ usok seg ítség ét
kérte, és még bokszra is beíratta. Amikor azonban semmi sem seg ített,
az ő szívében is kihunyt a remény. Amikor pár évvel később, az általános
iskola befejezése után Rhinehart ötletét követve úg y döntött, hog y a
kocka fog ja meg határozni a további életútját, és elhag yta őket, alig
tudták palástolni az örömüket.
Nyikorg ás ütötte meg a fülét. Felült, és most tisztán hallotta, ahog y a
folyosó túlsó vég én kinyitják a biztonság i kaput. Az éjszaka közepe volt,
nem lehetett szó másról. És pont, mint leg utóbb, hallotta a hordág y
kerekeinek nyikorg ását.
Elővette a kockát, meg rázta a tenyerében, majd feszült várakozással
elg urította, miközben hallg atta a közeledő nyikorg ást. Az lett, amiben
reménykedett. A pöttyökből már rég kikopott a festék, csak a
bemélyedések maradtak. De kétség telenül hatot dobott. Hatot, amire
úg y vág yott.
 Már majdnem elérték a cellája ajtaját. Néhány pillanat múlva bedug ják
a kulcsot a zárba, majd elfordítják, őt pedig kiviszik a zárkából, és
leszíjazzák. Gyorsan a szájába vette a kockát, lenyelte, majd a párna alá
dug ta a kezét, bele a matracon tátong ó lyukba, ahová az
üzemcsarnokból lopott ollót rejtette csaknem két évvel ezelőtt.
Az ajtó kinyílt, ő próbált olyan meg lepett képet vág ni, amilyet csak
tudott, amikor az őrök beviharzottak, kiterelték a cellából, és áttolták
ug yanazokon a lepusztult folyosókon és biztonság i kapukon, mint
három éve. Ezen az éjszakán nem világ ítottak a csillag ok. Olyan
hatalmas cseppekben hullt az eső, hog y ha kinyitotta volna a száját, az
alatt a pár másodperc alatt is csillapíthatta volna a szomját, amíg
betették a mentőbe.
Rabruhája teljesen átázott, és a testére tapadt, ezzel nem számolt. Ha
valamelyik őr pillantása a jobb alkarjára tévedt volna, meg láthatta volna
az olló körvonalait az ing ujj alatt. De az ideg esen csapong ó tekintetek
semmit sem láttak. Elérték a klinikát, ahol a kórházi dolg ozók vették át,
és újabb neonfényben úszó folyosókon tolták vég ig .
Szemlátomást siettek, vag yis biztos sürg ős volt a dolog , és a műtőben
most is minden előkészítve várta, pont, mint leg utóbb. A zöld
műtősruhába öltözött, szájmaszkos, latexkesztyűs csapat kész volt
felnyitni a mellkasát, kivenni a szívét és minden bizonnyal a többi
szervét is, hog y aztán konténerbe dobják és a krematóriumba szállítsák a
maradványait.
Az altatóorvos felemelte a bal kezét, meg masszírozta a kézfejét, hog y
javuljon a vérkering és, majd g yakorlott mozdulattal beleszúrta a tűt a
leg nag yobb érbe. Közben eg y nővér levág ta róla az ázott ing et, és eg y
hosszú fog óval tartott, alkoholszag ú, nedves szivaccsal elkezdte
lefertőtleníteni a szív környékét.
Észre sem vette, és máris bekötötték az infúziót, a hosszú, áttetsző cső
eg y vénakatéterhez csatlakozott. A folyadék minden valószínűség
szerint örökre elaltatja, amint vég ig ér a csövön.
Abban bízott, hog y eg y pillanatra elterelődik a fig yelmük. De a
műtőben mindenki rá szeg ezte a tekintetét, leszámítva azt a férfit, aki
háttal állt neki, és felemelte a karját, amíg műanyag kötényt kötöttek a
derekára. Ráadásul a folyadék már a cső harmadánál tartott.
Leg főbb ideje volt a tettek mezejére lépni, és ahog y az elmúlt években
minden éjszaka eg y órán át g yakorolta, a jobb karját leeng edte a
műtőasztalról, és elkapta az ollót, mielőtt az leeshetett volna. Az
altatóorvos íg y is észrevette, és azonnal odakiáltott a többieknek.
Próbálta kirántani a csövet a bal karjából, de az altatóorvos keze már a
mellkasán volt, és visszanyomta az asztalra. A jobb keze azonban szabad
volt, és most nem hibázhatott, különben mindennek vég e.
Éppen ott találta el, ahol kellett, és bár nem látta, érezte, ahog y a
szétnyitott olló heg ye a g ég efő két oldalán az altatóorvos nyakába hatol.
A férfi úg y üvöltött, mint akinek fog alma sincs, mi történik körülötte.
Amikor összezárta az olló két szárát, az üvöltés rekedt hörg ésbe ment
át. Ug yanebben a pillanatban a kezek eleng edték, és a nyakon tátong ó
seb felé kaptak, mintha fel akarnák tartóztatni a kiömlő vérfolyamot.
Most vég re kitéphette a csövet a bal karjából, és a többiekre vethette
mag át, akik le akarták teperni. Jobbra-balra csapkodott, hog y a
leg nag yobb kárt okozza. Vér. Mindenütt vér. Még sosem látott ennyi
vért. Ömlött. Fröcsög ött. Spriccelt. Olyan sok volt, hog y majdnem
elcsúszott, amikor az ajtó felé menekülő, kötényes férfi után indult. Már
akkor tudta, hog y ő a sebész, amikor betolták a műtőbe, és ő az eg yetlen
a helyiség ben, aki túl értékes ahhoz, hog y feláldozzák.
Hanyatt vetette mag át, és lábbal előre vég ig szánkázott a műtőn, hog y
kirúg ja a férfi alól a lábát. A sebész elesett, és beverte az arcát a padlóba.
Közben hallotta, ahog y a többiek utánaerednek. De már rávetette mag át
a sebészre, talpra ráng atta, hátratekerte a jobb karját, az ollót pedig a
nyaki ütőeréhez nyomta. A többiek minteg y vezényszóra meg torpantak,
ő pedig erősen szorítva túszát elhag yhatta a műtőt.
A klinika dolg ozói a folyosón is meg álltak, és az utasításainak
meg felelően a földre feküdtek, hag yták elmenni. A bejáratnál még ott
várt a mentő. A két őr azonban, akik idekísérték, sehol sem mutatkozott.
Talán kávézni mentek a személyzeti konyhába, vag y már visszaindultak
a táborba eg y másik rabbal, aki éppen szeg ényebb lett eg y vesével.
 Amikor elérték a mentőt, a sebész ellenállt. Majd rimánkodni kezdett,
hog y kímélje meg az életét. Ő azonban csak a fejét rázta, és azt felelte,
nem rajta múlik. Hatost dobott, és ezen sem ő, sem más nem
változtathat.
Hanyatt fektette a sebészt, két kézre fog ta az ollót, és tiszta erőből a
mellkasába vág ta. Annyiszor csapott le, hog y a keletkező lyukon
beférjen a keze a bordák közé, és kilátsszon a szív, amely még mindig
küzdött az életért.
Még akkor is úg y vert, mintha volna bármi esélye, amikor kitépte a
testből, és a markában tartotta.
De a hatos hatos, és nem kérdőjelezhette meg . Eldobta a szívet, majd
bakancsával összetaposta, aztán beült a mentő volánja mög é, és
elhajtott. A szíve úg y vert, hog y nem hallott semmi mást.
Vég re úton volt oda, ahová a kocka irányította, hátra sem nézett. Több
mint tizenöt éve volt távol, és sosem akart visszatérni. De most eltökélte
mag át. Jobban mondva a kocka határozott íg y. Akárhányszor tette fel a
kérdést az utóbbi hónapokban, a kocka mindig ug yanazt mondta.
Kétség sem fért hozzá, hog y vissza kell térnie.
Helsing borg ba.
 Köszönetnyilvánítás

Mi
Mert kitartottál, és talán nem szándékosan, de nélkülözhetetlen támogatást
nyújtottál. Gondolataid és megjegyzéseid sokkal többet jelentettek puszta
segítségnél. Nélküled… Nem, a gondolat is képtelenség.

Kasper, Filippa, Sander és Noomi

Mert megértitek, miért jár apa néha teljesen máshol, miközben veletek ül az
ebédlőasztalnál.

Jonas
Az idődért, energiádért, gondolataidért és ötleteidért. Nincs nálad jobb
tanácsadó.

Adam, Andrea és Sara meg mindenki más a Forum Könyvkiadónál

Mert nemcsak a legjobb kiadó vagytok, de a legviccesebb is.

Mag nus
Mert megosztottad velem az orvosi tudásodat, volt rá időd, hogy megvitasd
velem, mekkora egy szem egy kis hagymához képest.

Lars
Mert szeretsz arról mesélni, hogyan kell kibiztosítani egy pisztolyt, és
mindarról, ami a kulisszák mögött zajlik.

Mikael és Jenny
 Mert a legjobb barátaim közé tartoztok, és harminc (!) példányt vettetek A
fantomból.

Ellen a helsing borg i Akademienbokhandelnből és Sven-Åke meg az

eg ész välai könyvesbolti csapat.
Mert olvastatok, szerettetek, dicsértetek, és sokakat rávettetek, hogy olvassák el
az első könyvemet.

És vég ül köszönet mindenkinek, aki meg vette A fantomot, amikor még a

kutya sem hallott róla. Köszönöm nektek és a barátaitoknak, akiknek
ajánlottatok, és akik aztán továbbajánlottak az ő barátaiknak. Ezért
írhatom most meg a harmadik Fabian Risk-reg ényt.