Nagy hajósok

Kolumbusz Kristóf

Váratlan fordulat
Kolumbusz 1492-ben elhagyta Santa Fét hajóival, ő maga a Santa
Maria kapitánya volt és Indiába indult. A Bahama-szigetek füzérének Az indiánok
keleti szegélyén, a szigetsor kellős közepén fekszik a Guanahani-
sziget. India helyett Kolumbusz Guanahaniba, Amerikába jutott el, így A szigetlakók Kolumbusz
a korabeli világkép dinamikus fejlődésen ment keresztül. A sziget érkezésekor az európaiak által
lakott volt. A helyi lakosokat az admirális indiánoknak nevezte el, ők akkor még ismeretlen növényeket
lukajoknak nevezték magukat. A tainók családjához tartoztak. Ez a
– pálmaliliomot, jamszgyökeret és
nép élt a Nagy-Antillákon, Kuba és Haiti-szigetén is.
kukoricát – termesztettek, hálóval
halásztak, pálmalevelekkel fedett
Kolumbusz így jellemezte: kunyhókban laktak, fegyvereik
Papagájokat hoztak nekünk, és gyapotfonalat gombolyagban, csontból és halfogból készültek,
hajítódárdákat és sok más holmit, s mindezt elcserélték más csónakkal és kenuval közlekedtek.
tárgyakra, amelyeket mi adtunk nekik. De nekem úgy tűnt, hogy ezek Szellemeket imádtak és kőből
az emberek szegények. Mind meztelenül jártak, ahogy az anyjuk vagy fából készítettek bálványokat.
megszülte őket (…) Minden ember, akit én láttam, fiatal volt még és Vidáman éltek, főtereiken a
jó testalkatú. Testük, arcuk nagyon szép volt, a hajuk azonban durva, „batejákon” énekes és táncos
akárcsak a lovak sörénye és rövid, a bőrük pedig olyan színű, mint a ünnepségeket rendeztek.
Kanári-szigetek lakóié, akik nem feketék és nem fehérek. Néhányan
Gyantával átitatott fűből készült
kifestik magukat fekete festékkel, mások vörös festékkel; ismét mások
tömör labdával labdarúgáshoz
azzal, ami a kezük ügyébe esik, némelyikük az arcát festi, mások meg
az egész testüket, de vannak olyanok is, akik csak a szemüket vagy az hasonló játékot játszottak.
orrukat. Nem viselnek és nem ismernek vasfegyvereket: amikor
megmutattam nekik kardjainkat, megragadták az élénél és
tudatlanságukban megvágták ujjaikat.”