3.

Rész - TARTALOM

 Beszerzési logisztika feladata

 Beszerzési stratégiák
 Beszerzési logisztika lépései
 Beszállító kiválasztásának szempontjai

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

A beszerzési logisztika feladata a vállalat, szervezet megfelelő

működéséhez szükséges erőforrásokat beszerezze a vállalati rendszer
egészére tekintettel.

Előforduló erőforrások:
• Alapanyag, segédanyag, energia
• Termelő berendezés, beruházási javak
• Humán erőforrás, munkaerő
• Információ, szolgáltatások
• Direkt anyagok
• Indirekt anyagok
• Szolgáltatások
• Beruházások

A termeléshez szükséges alap és segédanyagok, alkatrészek,

energiahordozók beszerzésével foglalkozunk.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó
3. Beszerzési logisztika

 A beszerzés stratégiai döntései

1. A centralizáció és decentralizáció kérdése

Előny: közvetlen kapcsolat a beszállítóval, gyorsabb

tejesítés, rövidebb szállítási határidő
Hátrány: nincs egységes fellépés a beszállítóval szemben,
a csereszabatosság nehezen megoldható

2. A beszállítói kör megválasztása

3. Make-or-buy döntések
4. Készletezési mechanizmusok, push vagy pull rendszerek (JIT)

A termelési logisztika feladata a megfelelő beszállító kiválasztás és a

kapcsolatok kialakítása.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 1. A centralizáció és decentralizáció kérdése - A beszerzési stratégiák

1. globális beszerzés (global sourcing): egy nagyobb térség, vagy akár az

egész világ kínálatát lehet figyelembe venni

2. helyi beszerzés (local sourcing): sok beszerzési forrás megismerése

3. egyetlen beszerzési forrás (single sourcing): nagy a szállítási kockázat

4. teljes modulok beszerzése (modular sourcing): a beszállító már a

fejlesztési szakaszba bekapcsolható

5. előállítani vagy megvásárolni (make or buy).

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 3. Make-or-buy döntések
A make – egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport saját gyártását, illetve
az adott tevékenység saját vállalat által történő elvégzését jelenti.

A buy – egy adott alkatrész vagy alkatrészcsoport külső forrásból való

beszerzését, illetve adott tevékenység más vállalattal, vállalkozóval való
elvégeztetését fejezi ki.

„Venni” döntés előnye

• szűk keresztmetszetek”megszüntethetők
• kisebb veszteség a termelés visszaesésekor
• nincs szükség pótlólagos beruházásra
• igény szerinti lehívás lehetősége
• erőforrások saját gyártásra koncentrálhatók

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 3. Make-or-buy döntések - Döntési szempontok

• az alkatrész jelentősége a végtermékben → a vállalat piaci helyzetében
–know-how-ill. beruházás-igényesség
• hosszútávú kapacitás-helyzet
sorozatnagyság
van-e alkalmas beszállító
• követelmények:
termék know-how
ár, minőség
szállítóképesség
• kis távolság
• garantálható-e az átfutási idő
• többletköltségek – előállítási ktg. viszonya

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 4. Készletezési mechanizmusok, push vagy pull rendszerek (JIT)

- alapanyag, alkatrész, termék szállítása gyártása akkor kezdhető, amikor
azt a felhasználó egységnek szüksége van rá.

- az anyag- és áruáramlás megszervezése az „elszállítási elv” szerint

történik. A beszállítási egység nem „nyomja (push)” a logisztikai lánc
következő elemébe, hanem „húzza (pull)” .

- időben pontos szállítások miatt jóval kisebb mennyiségű készletek

tárolására van szükség.

- szoros partneri együttműködés.

- dolgozók képzése és motivációja

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 Beszerzési logisztika lépései

1. Igény, beszerzendő áru azonosítása

2. A szállítási feltételek meghatározása

3. Beszállítók kiválasztása

4. Kapcsolattartás a beszállítókkal

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 Beszerzési logisztika lépései

1. Igény, beszerzendő áru azonosítása

MENNYISÉG HATÁRIDŐ

Piacon való tájékozódás

ÁRAJÁNLAT BEKÉRÉS
(értékelés)

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 A szállítási feltételek meghatározása  Információ gyűjtés

• Saját ismeretség
• fajta,
• mennyiség, • Kollegák tudása
• minőség, • Adatbázis
• határidő, • Katalógusok
• árkorlátok, • Vásárlátogatások
• beszállítási gyakorisági ütem, • Prospektusok
• egyéb feltételek
• WEB oldalak

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Ki végezze a szállítást?
Beszállító
saját járművel
bérelt járművekkel
vegyesen.

Felhasználó
saját járművel
bérelt járművekkel, vegyesen

Outsourcing-ba kerül
szállítás-rakodás kerül kiadásra
szállítmányozás kerül kiadásra

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Fuvarozó kiválasztásának szempontjai

• Felhasználó fuvarozó képessége

• Szállítójárművekkel szemben támasztott követelmények
• Felhasználó rakodóhelyeinek sajátosságai
• Beszállító távolsága, földrajzi fekvése
• Beszállító rakodóhelyeinek sajátosságai
• Szállítási költségek alakulása
• Fuvar megrendelések átfutási ideje
• Fuvarozási költségek, megbízhatóság, minőség
• Kapcsolódó szolgáltatások
• stb

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 A beszállító kiválasztásának szempontjai
• Szállítási határidő, átfutási idő (lead time)
• A beérkezett termékekben a selejtarány – PPM
• Szállítások időbeli megbízhatósága Szállítóértékelés
• Szállítás tartalmi megbízhatósága
• Fizetési határidők, minőségi garanciák

Azonos termék esetén stratégiai kérdés annak eldöntése, hogy egy vagy
több beszállítótól rendeljen a vállalat.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika

 Versenyeztető modell: ugyanazon termék előállítására több beszállító

képes.

 Együttműködési modell: a beszállító és felhasználó között stratégiai

partnerkapcsolat jön létre.

Előnye: rugalmas problémakezelés, átfutási idők csökkentése,

egyszerűbb kapacitás tervezés
Hátrány: „együtt sírunk, együtt nevetünk elv”

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – ABC analízis (Pareto elemzés)

Vizsgálati szempont lehet:

• A beszerzett anyagok
mennyisége és értéke
• Felhasznált anyagok
mennyisége és értéke
• Összes rendelés
mennyisége és értéke
• Beszállító által számlázott
termékek mennyisége és
értéke
• Beszállítók száma és azok
által beszállított áruk
forgalmi értéke

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – ABC analízis
Az ABC analízis lépései:

 A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása, a konkrét

anyagokhoz a konkrét felhasznált mennyiségek hozzárendelése.

 A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján a felhasznált termék

értékének kiszámítása. A teljes felhasználási érték kiszámítása.

 Egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése.

(Csökkenő sorrend!)

 Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos megadása az

összes felhasználási értékre vonatkoztatva.

 Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adtok összegzése. Az adatok

alapján az alapanyagok A, B, C kategóriába való besorolása.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – ABC analízis

„A” anyag

Azokat az anyagok tartoznak ide, melynek egy periódusra eső felhasználási

értéke magas vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel. Az összes
anyag együttes értékének 80%-t, az összes anyagnak 10%-t teszi ki.

A beszerzésükkel kapcsolatos fontos tevékenység: piacelemzés, árelemzés,

körültekintő rendelés-előkészítés, állagmegóvás, beszállítóval szoros
kapcsolattartás

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – ABC analízis

„B” anyag

Azokat az anyagok tartoznak ide, melynek egy periódusra eső értéke

közepes. Az összes anyag együttes értékének 15%-t, az összes anyagnak
20%-t teszi ki.

A vállalat vezetőségének feladata eldönteni, hogy az „A” vagy „C” csoportba

tartozó anyagokat kapcsolatos tevékenységeket helyezi előtérbe. Előfordul
olyan eset, amikor csak „A” és „B” kategóriát definiálunk.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – ABC analízis

„C” anyag

Azokat az anyagok tartoznak ide, melynek egy periódusra eső felhasználási

értéke alacsony vagy ritkán kerül felhasználásra vagy rendkívül kedvező az
ára. Az összes anyag együttes értékének 5%-t, az összes anyagnak 70%-t
teszi ki.

Jelentős költségmegtakarítás érhető el velük pl. egyszerűsített nyilvántartási

rendszer, egyszerűsített leltározás, egyszerűsített rendelés

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – ABC analízis
Elemzés eredménye

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 Beszerezhetőség döntés előkészítéssel – XYZ analízis
(anyagfelhasználás időbeli alakulása)

„X” anyag

Ezen anyagok felhasználása determinisztikus, kicsi ingadozást mutat. Magas

előrejelzési szint jellemzi.

„Y” anyag
Ezen anyagok felhasználás már erősebb ingadozást mutat, mint az „X”
kategóriába tartozó. Az ingadozás bizonyos tendenciát mutat. (folyamatos nő,
csökken esetleg szezonális) Közepes előrejelzési pontosság jellemzi.

„Z” anyag
Ezen anyagok felhasználása teljesen rendszertelen. Stochasztikus és nem
stacionárius anyagok. Nagyon alacsony előrejelzési szint jellemzi.

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó

3. Beszerzési logisztika
 A termék felhasználási mennyiségének és felhasználás időbeli
alakulása

ÓE-BGK Intézet Logisztikai alapismeretek Dr. Molnár Ildikó