1.

Mit kötsz Konrad Lorenz /Niko Tinbergen/ Karl von Frisch/ Ivan Petrovics Pavlov/Csányi
Vilmos (ez utóbbi internet) /Frederick Skinner nevéhez?
Állatok viselkedését, magatartását vizsgálták, munkájuknak köszönhetően alakult ki
egy új tudományág, az etológia, a 20.században. Konrad Lorenz, Nikolaas Tinbergen és
Karl von Frisch megosztva kapták az orvosi-élettani Nobel-díjat az egyéni és szociális
viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseikért. Pavlov a
feltételes reflexet kutatta. Csányi Vilmos a Magyar Tudomány főszerkesztője volt, az
evolúciót kutatta. Frederick Skinner alkotta meg a Skinner-dobozt, az operáns tanulás
vizsgálatának eszközét.

2. Mi a kulcsinger?
Öröklött magatartásformák előidézéséhez szükséges meghatározott külső ingerek

3. Mi a szupernormális inger?
Az átlagosnál erősebb választ kiváltó inger (pl. pávánál faroktoll párzáshoz)

4. Milyen öröklött magatartásformák vannak?

Feltétlen reflex, taxis, örökölt mozgáskombinációk

5. Mi a feltétlen reflex? Írj példákat hozzá?

Kulcsinger hatására bekövetkező egyszerű öröklött válaszreakció (pl. Forró dologhoz
hozzányúlunk kezünket elkapjuk, állat új inger hatására tájékozódik)

6. Mi a taxis? Milyen típusai vannak? (példák!)

Helyváltoztató mozgás melynek irányát inger szabja meg (pl. Rovar szag alapján találja
meg táplálékát, ember távolodik kellemetlen ingerek forrásától)

7. Jellemezd az öröklött mozgáskombinációt! Írj legalább 2 példát!

Kulcsinger hatására bekövetkező bonyolultabb magatartásforma, mozgási eleme
sorrendje mindig ugyanaz, megkezdett eredmény nem marad abba, tevékenység
eredménye nem befolyásolja a végrehajtást
Belső motiváció (éhség, félelem, szomjúság, szexuális késztetés)
Pl. Kutya csontot elássa, oroszlánok vadásznak (zsákmányállat + éhség)

8. Milyen tanult magatartásformák vannak?

Megszokás, belátásos tanulás, feltételes reflex, operáns tanulás (utolsó kettő ún. társított
tanulás)
9. Mi a habituáció/megszokás? Mi a biológiai funkciója?
Új váratlan inger után tájékozódó magatartás-->ha állat számára közömbös nem
válaszol ingerre (nem elfáradás)
Ha inger nagyon erős-->menekülés
Állat elkerüli környezet nagyszámú közömbös ingereire a válaszadást

10. Mi a szenzitizáció? Mi a biológiai funkciója?

A tanulás egyszerű formája, amelyben az élőlény felerősíti egy olyan ingerre adott
reakcióját, amelyet fenyegető vagy fájdalmas inger követ.
Ugyanannak az ingernek ismételt jelentkezésére az állat egyre gyorsabb, nagyobb
mértékűválaszreakciót ad

11. Mi az operáns tanulás lényege? Hol találkozhatunk a gyakorlatban ezzel?

Két inger egymáshoz társítása, de második inger nem az külső fontosságát erősíti meg,
hanem az állat valamely saját tevékenységét (pl. Kutya-csengő. Etetés előtt csengőszó
sokszoros ismételgetése után összeköti a csengőt a táplálékkal)
Állatidomítás-pozitív megerősítés

12. Mely állatoktól kezdve „működik” a belátásos tanulás?

Magasabb rendű gerincesek, madarak, emlősök

13. Mely állatok élnek magányosan? Vajon miért?

a csigák, a kétéltűek, a hüllők, az emlősök közül pedig a medvék. Nem kell osztozni a
táplálékon.

14. Milyen csoportokban élhetnek az állatok?

Kialakulás szerint: utódok és szüleik egybe maradnak, család; véletlenszerűen egymás
mellé kerülő egyedek, halrajok, vonuló csoportok
Belső szerkezet szerint: nyitott közösségek, bármely egyed csatlakozhat; zárt
közösségek, meghatározott egyedek lehetnek a tagjai

15. Hasonlítsátok össze a nyitott és zárt közösségeket!

nyitott közösségek: bármely egyed csatlakozhat, általában időszakos csoportosulás,
vándorlás esetében fordul elő
zárt közösségek: meghatározott egyedek lehetnek a tagjai, általában bele kell születni
16. Milyen közösségekben alakul ki a rangsor? Mi a funkciója?
A zárt állatcsoportokban mindig kialakul a rangsor. A rangsorban elfoglalt helyet
valamilyen vetélkedés dönti el. A rangsor kialakulása után a csoportban csökken a
versengés, a rangban elöl állók jutnak először táplálékhoz, szaporodási lehetőséghez,
ezáltal az előnyösebb tulajdonságú egyedek maradnak fenn és szaporodnak.

17. Mit jelent a territoriális magatartás? Mi a funkciója? Milyen állatkora jellemző pl?
Egyes egyedek vagy csoportok saját területet foglalnak el, melynek határait megjelölik,
és a fajtársakkal szemben meg is védik. A különböző erőforrásokban leggazdagabb
terület birtoklása megnöveli a territóriumot elfoglaló egyed szaporodási sikerét. A
párzás időszakában agresszív állatokra jellemző.

18. Mikor jellemző az agresszió az állatok között? Milyen állatok között? Mi a célja?
Rangsor eldöntése, territórium védelme idején, fajtársak között, kihívó fél
megfélemlítése a cél

19. Mi az altruizmus? Mely állatokra jellemző?

önzetlen segítségnyújtás, rokoni kapcsolatban lévő fajtársakra jellemző

20. Milyen lépésekből áll a szaporodási viselkedés? Írj példákat!

Túlnyomórészt öröklött mozgáskombinációk egymásra épülésével alakulnak ki.
Párválasztás, násztánc.

21. Írj példákat az ivadékgondozásra!

A lerakott peték mellé táplálékot helyez a szülő (darazsak)
Az utódnak élelmet hord a szülő és gondozza őket (madarak, emlősök)
Testükön magukkal hordozzák az utódokat (erszényesek, denevérek, majmok)

22. Milyen típusú kommunikáció lehetséges állatok között?

Kémiai (szag), vizuális, akusztikus

23. Mik a feromonok?

olyan szaganyagok, amelyeket a fajtársak érzékelnek

24. Milyen hatásai lehetnek a feromonoknak (2)?

Riasztó- és ivari feromonok (ivari feromon szagának érzékelésekor indul meg a
párzótársban az ivarsejtek termelése)
25. Írj példákat a vizuális kommunikációra!
riasztójelzések (pl. vicsorgás), mimikri (nem mérgező fajok hasonlítanak mérgező
fajokra), látványos ivari jelzések (madarak hímjeinek feltűnő színezete, mintázata),
póznyelv (fajtársak közti kommunikáció pózokkal), fénykibocsájtás (pl.
szentjánosbogarak)

26. Mely állatok miért alkalmazzák az akusztikus kommunikációt?

Rovarok, gerincesek. Ivari jelzések a tücskök és szöcskék körében; riasztásra
nagyszerű, mivel nehéz megállapítani a hang eredetét; territórium jelzésére is alkalmas,
mivel gyorsan, minden irányba terjed és megkerüli az akadályokat.

27. Miben különbözik az állati kommunikáció és az emberi beszéd? (2)

Állati kommunikáció Emberi beszéd

Jelek száma korlátozott Végtelen

Közlés lehetséges tartalma Állapot, szándék, valamilyen Távoli elvont dolgok is

külső körülmény
Információátadás formája Az egyed valamely hangsorok
viselkdéseleme
Kapcsolat a jel formája és Van, analóg kommunikáció Nincs, digitális
tartalma között kommunikáció