You are on page 1of 128

.

KTFFh

MOLNÁR FERENCZ

tf

PESTI ERKÖLCSÖK
t

HUMOROS RAJZOK

III

BUDAPEST
LAMPEL R. Kk. (Wodianer F. És Fiai) R. T.
8 KÖNYVKIADÓVÁLLALATA.
*

az et

monc
j
j

(£)
ma v
bevás
X
Ez p

pipái

X CííZuoos Szécnényi K-őnyvtáf akar'


Leltári szárny Megs
<S vtkSo- hitj
s enr
azt i
is lel
Tehá
Akk<
Í809, VYtsUaner F, és ríni könyvnyomdája, Budapesten. szut'
Elseje.

A férj (hazatér vagy harmincz csomaggal). Kész


az ebéd?
Az asszony. Ez az első kérdése. Mifelénk azt
mondják : jónapot.
A férj. Kész az ebéd? }
Az asszony. Jónapot!!!
A férj. Jónapot. Kész az ebéd?
Az asszony. Még nincs egy óra? Mit hoztál?
A férj. Apróbb bevásárlásokat tettem. Tudod,
ma van elseje, az embernek van egy kis pénze, hat
bevásárol egyetmást. (Bontogatja a csomagokat.)
Ez például egy Frik-Watson-féle pipaszurkáló.
Az asszony. Pipaszurkáló? Hiszen te nem vagy
pipás.
A férj. Tudod, bementem a nagytrafikba és
akartam venni egy hatosért [hölgy-czigarettát.
Megszagolhattak velem egy csomag angol dohányt
s ennek olyan jó illata volt, hogy megvettem. Akkor
azt mondták, hogy jó, jó, ebből elvégre czigarettát
is lehet sodorni, de ez alapjában véve pipadohány.
Tehát vettem hozzá csekély áron egy angol pipát.
Akkor azt mondták, hogy jó, jó, ezt a pipát elvégre
szutykosan is lehet használni, de minden rendes
1*
4 Molnár Ferencz
pipásnak van egy pipaszurkálója. Es mivel a legjobb
a Frik-Watson-féle pipaszurkáló, hát olyat vettem,
csekély áron. Megszámították nekem négy forint Ide
nyolczvanért Oy
Az asszony. Szent isten ! A kanapéból kifityeg czo
a lószőr és ő pipaszurkálókba fekteti a vagyonát.
A férj. Na hallod? Ilyen olcsósághoz nem min­ két
den nap jut az ember. Ez... ez... czi-
zelált zománcz. Nem. Zománczolt czizela. vag
Az asszony. De minek ez az egész pipahistória?
A férj. Tudod, elseje . . az embernek pénz mái
van a' zsebében és meglát egyetmást. Mit szólsz ehhez
kaucsuk-dohányzacskóhoz ?
Az asszony. Azt is beléd sózták? moi
A férj. Csekély áron. Hat forintért számítót-
ták meg.
Az asszony. Rémes. A vánkosokban össze- rúg<
aszik a toll és ő kaucsukzacskókba fekteti a vagyonát. mici
A férj. De ez vulkánizált kaucsuk. Nem.
Kaucsukizált vulkán. lábd
Az asszony (kétségbeesve). Hát a többi csomag
micsoda? ö
A férj. Még vettem egyetmást. (Lázasan bon­ üvej
togat.) Mit szólsz ehhez a csinos manzsettagomb-
tisztítóhoz ? hárc
Az asszony. Hát az minek? íS.
A férj. Ez egy nagyon elmés találmány és négj
olcsón számították meg. Ha az embernek piszkos a ötöt
manzsettagombja, beleteszi ebbe a készülékbe, bele-,
önt acidum muriaticumot és spirituszon felforralja. vem
Mikor kiveszi, a gomb olyan, mintha új volna! tám
Az asszony. Mintha új volna? Hisz egyetlen
értékes holmid az antik manzsettagombod, a mi gyár
a tizenhetedik századból maradt rád?
£

Pesti erkölcsöt 6
>bb A férj (büszkén). De vettem a géphez új gombot!
;m, Ide nézz ! Olcsón megszámítva négy forint volt.
int Gyönyörű gomb. Czizelált zománcz. Nem. Zornán-
czolt czizela.
?eg Az asszony. Czizelára dobja ki a pénzét és én
át. két évig járok egy kalapban, mint Csicsóné.
in- A férj. Ki az a Csicsóné? (Eszébe jut.) Hja
:zi- vagy úgy.
Az asszony. Csicsóné? Az az, a ki mindig
ia? másról beszél, mikor a bor árát kérik.
:nz A férj (bontogatva). Az Bodóné.
réz Az asszony. Bodóné? Az megint más. Azt úgy
mondják : te sem vagy jobb a Bodóné vásznánál.
A férj. Az Deákné.
ot- Az asszony (dühösen). Csak humorizálj. Szét­
rúgod a pénzt és nekem vicczeket mondasz. Hát ez
ze- micsoda ?
át. A férj. Ez négy darab üvegtalp a zongora
m. lába alá.
Az asszony. De hiszen nincs is zongoránk !
ag A férj. Elteszszük akkorra, a mikor lesz. Az
üveges rámtukmálta.
m- Az asszony. Azonfelül a zongorának csak
b- három lába van.
A férj. Három ? Az üveges azt mondta, hogy
négy. (Félre.) Nem merem neki bevallani, hogy
és ötöt vettem.
a Az asszony. A gyereknek nem tudom meg­
e-. venni a Robinzont és ő nem létező zongorákat
ja. támaszt alá.
iá. A férj (tovább bontogat). Mit szólsz ehhez a
cn gyantához ?
mi Az asszony (rémüldözve). Hát az minek kell?
A férj. Hát kell néha a háznál.
JL

6 Molnár Ferencz !

Az asszony. Gyanta? (H
A férj. Hogyne. Minden háztartásban kell met
gyanta.
Az asszony. Ki foglak rúgni vele együtt.
A férj (nyugodtan). Akkor ruggyanta. Ez
Az asszony. Hát még mit sóztak beléd ? ehl
A férj [újabb csomagokat bont). Vettem egy [Cs
liter porzót.
Az asszony. Hisz van itthon itatóspapír ! csei
A férj [félre). Most már nem merem bevallani, nek
hogy két litert vettem [Fenn.) A porzó is kell néha.
Itatóssal szárítani az írást illetlenség. A nagy [Csi
Széchenyi egyszer kapott egy ilyen leitatott levelet
és’visszaküldte, ezt írván rá : »Előbb keféltesse le*.
i — Vagy, jaj, pardon, ezt egy leporzózott levélre tem
írta ... Ujjuj, pechem volt az anekdotával.
Az asszony. No látod ! fize
A férj. Igazad van. [Kiönti a földre a porzót).
Már nincs. [Szétkeni a lábával.) Hess, te csúnya
porzó. bőn
Az asszony [egy nagyot üt a férj fejéré). Mit
csinálsz? Mit csinálsz?
\ A férj. Pechem van. Pechem van. [Vidáman.)
Pekkem van.
Az asszony. Az asztalnak kijár a lába és <5
porzóba temeti a pénzt. Hiszen te ölöd 'a pénzt 1 nál.
Hiszen te sértegeted a pénzt ! [Dühében sír.) egy
A férj [a Csicsóné dallamára énekli): bele
szap
Pekkem van, szap
Pekkem van, mer
Jaj de v
Jaj de roln
Pekkem van.
Pesti erkölcsök 1

(Hirtelen, átmenet nélkül keserves pofát vág és némán


megvakarja a fejét, ott, a hol az asszony ráütött.)
s

Az asszony {sírva). Hát még mit vettél?


A férj. Minek ütöttél ilyen nagyot a fejembe?
Ez már nem tréfa. {Uj csomagot bont.) Mit szólsz
ehhez a csinos kis csöngetyűhöz ? Csiling, csiling.
{Csönget vele.)
«

Az asszony. Az egész ház tele van villamos


csengővel és ő csöngetyüket sózat magára ? Minek
neked csöngetyű? Mi vagy te? Szánkó?
A férj {gügyögve). Én egy kis szánkó vagyok.
{Csönget.)
m m

Az asszony. Hol vetted?


A férj. A bazáron mentem keresztül, ott vet­
tem. Jó lesz a háznál. {Csönget.)
Az asszony. Ezentúl elsején én veszem fel a
fizetésedet a hivatalban.
A férj. Miért? {Csönget.)
T'

Az asszony. Ne csöngess ! Mert nem férsz a


>
S

bőrödbe, ha pénzed van. Mindent összevásárolsz.


A férj {csönget). Jó.
ff

Az asszony. Hát abban a skatulyában mi van ?


A férj. Ebben a sárgában ?
io T ?

Az asszony. Abban.
A férj. Még tizenkét csöngetyű. Legyen a ház­
nál. {Egyszerre kettővel csönget.) Vettem a bazárban
egy fogkefetomyot is. Nézd, milyen szép. Ebbe
beledugdossa az ember a fogkeféket. Vettem egy
*■ szappanspórolót is. Ebben lyukak vannak és a
szappanról alól lefolyik a víz. Ez hat forint volt,
mert glazuros.
Az asszony. Ezen legalább sokat fogunk spó­
rolni.
A férj {egy csomagot el akar dugni).
8 Molnár Ferencz
Az asszony. Mi az? Mi az? Mért dugod azt el?
Mi van abban ?
A férj. Semmi, semmi.
Az asszony. Most azonnal mutasd meg. (Kap-
kod utána.)
A férj. Hagyd. Inkább bevallom.
Az asszony. Nos, mi van benne ?
A férj (keserű pofát vág és a fejéhez nyúl). De így
a fejembe ütni?
Az asszony. Mi van abban a csomagban?
A férj. Be vallj am? Harmincz ív itatóspapír.
Az asszony {még egyet üt a fejére és sírva sza-
lad ki).
n
m\
A férj {énekelve). Pekkem van, pekkem van . . mt
{A fejéhez nyúl.) Képzelem, mekkorát' ütött volna, e8
ha bevallom, hogy százötven ív itatós van benne !

esc
0
sei
ke
vei
az
hh

vei

sír
era
sí ? jggj Minin M MM
■P-

gy
A bizottság előtt.

iír. (Történik az adókivető bizottság előtt, melynek tagjai,


fa-
miután már kivetették az adót, jóllakott fenevadak
módjára terpeszkednek az asztal kötül. Személyek :
egy öreg úr, a ki elnöki tisztet teljesít és a polgár,
iá. szegény . . .)
e!
A polgár (belép). Kezét csókolom. (Kezet akar
csókolni az öregnek.)
Az öreg. Csak hagyja. Nálunk ilyen hízelgéssel
semmire se megy. Persze, mikor bejönnek, mind
kezet akarnak csókolni. Mikor aztán ki van rájuk
vetve az adó, akkor köszönés nélkül mennek ki és
az ajtóból illetlenségeket mondanak vissza. Hogy
hívják ?
A pogár. Kosa Péter.
Az öreg. Igen ? Maga az ?
A polgár. Én.
Az öreg. Magára hatvan korona adó van ki­
vetve. (Szellemesen.) Többet akar ?
A polgár (sírni kezd). Kérem, én
Az öreg. Itt sírással se megy semmire. Még ha
sírógörcs volna, nem mondanám. A múltkor egy
ember egy sírógörcscsel lealkudott öt koronát. De
10 Molnár Ferencz

egyszerű bővítetten bőgőssel abszolúte nem segít t


magán.
A polgár (tehát abbahagyja). Kérem, én összesen
nem keresek egy évben hatvan koronát. Én egy fo
töpörödött, beteg öreg ember vagyok. E;
Az öreg. Hány éves ?
jo
A polgár. Harmincz. m
Az öreg. Hiába akar szánalmat kelteni. Hamar
mondja el a kifogásait, de azt előre megmondom, Ui
hogy egy krajczárt sem engedünk le az adójából. H:
Mi a foglalkozása ?

A polgár. Orvos vagyok, kérem. De évek óta a
nem volt pácziensem s így kínomban a tudomány­ he
nak élek.
ki:
Az öreg. Engem nem az érdekel, hogy minek él, ro
hanem, hogy miből él. ve
A polgár. Szegény özvegy édesanyám küld néha aj-
egy kis pénzt. De ebből a pénzből nekem őt el kell
tartanom. m1
Az öreg. Szép. és
A polgár. Sőt szegény özvegy apámat is, ki tel­ S
jesen vak.
tej
Az öreg. Sok gyermeke van ? m<
A polgár, ön nem tud annyit mondani, hogy m<
nekem egygyel több ne legyen. Ha gyermekeim Hí
nem volnának, éhen kellene halnom. És én fizessek SZÍ
hatvan korona adót ! (Ordítva). Miből ? SZÍ
Az öreg. Ne ordítson. Ezt már megszoktuk. rá
Itt úgy ordítanak az emberek, mint a fogorvosnál. ak
A polgár (súgva). Miből ?
eg'
Az öreg. Hát magának semmi jövedelme nincs ? af
Biztos tudomásunk van arról, hogy évente négy­ na
ötezer koronát keres.
út<
A polgár. Ki az a disznó, a ki ezt meri állítani ? na
Pesti erkölcsök 11

t
it Az öreg. Ne inzultálja, mert itt ül a bizottságban.
A polgár. Nevezze mag magát. Elégtételt adok.
n Az öreg. Maga téved, ha azt hiszi, hogy mi
fogékonyak vagyunk az ilyen gorombaságok iran .
y Ezzel csak a helyzetét súlyosbítja, öregem. Párba­
jozni sem fogunk magával. Általában jegyezze
meg hogy nincs mód, a mivel ránk hatni lehet.
ír A polgár. Nahát, ha van Isten, hát megveri
i, Uraságtokat. Hogy én ötezer koronát keresek ?
»1. Hisz tegnap óta nem ettem. Hisz minden párnám
zálogban van és én régi újságokon alszom . Hiszen
:a a fogorvosnál tegnap fizettem egy foghúzásért úgy
f- hogy egy másik fogamból ki engedtem venni egy
kis darab aranyat, a mivel jobb időkben plombi-
rozták 1 Hiszen a K betűs végrehajtó oly gyakori
1
= ,
vendég a házamban, hogy külön kulcsa van az
ia ajtómhoz, külön házikabátja van a fogasomon,
11 francziára tanítja a gyermekeimet és hozzam czi-
mezteti a leveleit! Hiszen az előtt Singernek hívtak
és mikor Kosára magyarosítottam a nevemet, az
S betűs végrehajtó térdenállva könyörgött, hogy no
tegyem tönkre, mert éveken át belőlem élt, de én
mégis Kosa lettem, mert a K betűs végrehajtó
megvesztegetett, csakhogy ő hozzá tartozzam .
Hiszen engem minden héten felpofoz egy olyan
k szabó, a kire már nem is emlékszem ! Hiszen en oly

c.
1. akarok vacsoráiul, hát Esti Újságot kell árulnom
egész délután ! Hisz én diplomás ember tetemre
?
aferencziek temploma előtttérdelekmmd<mvasár-
nap, s hétköznapon öreg honved vagyok a Rákóczi
úton ! Hiszen, ha én elindulok a városba valami
? na gyobb kölcsönt szerezni, hát maguktól a fejemre
12 Molnár Ferencz

esnek a szövetkezeti bankok czégtáblái és az igaz­


gatók kiköpnek az ablakon ! Hiszen, ha én énekelni
kezdek, mint hajdan Orfeusz, megszólalnak a füvek,
fák és virágok és azt mondják : »adja meg az öt
forintomat*, >>adja meg a tíz forintomat*. Hiszen
én olyan rossz fizető vagyok, hogy nekem a bolto­
sok még készpénzért sem adnak árút, s ha még
megvolna az adósok börtöne, hát én egymagám túl­
zsúfoltságot idéznék elő benne ! Hisz én annyit
éhezem, hogy a gyomrom már tüdővé alakult át
a sok levegőnyeléstől ! És én fizessek hatvan korona (Sí
adót ? {Ordítva.) Miből ? bar
Az öreg. Ne ordítson.
A polgár {súgva). Miből ? Wa
Az öreg. A mit itt elmondott, az nagyon meg­ Wa
ható. De mi nem vagyunk azok az emberek, a kiket mir
ilyesmivel meg lehet hatni. Ezennel végérvényesen regi
kihirdetem, hogy felszólamlásának hely nem ada­
tik és ön hatvan korona adót fizet.
A polgár {súgva). Miből ? des
Az öreg. Nem hallom. Mit mond ?
A polgár {ordítva). Miből ?
Az öreg. Ne ordítson.
A polgár {súgva). Miből ? zau
Az öreg. A miből akar. Elmehet. ann
A polgár {távozóban), ön olyan öreg ember, nak
elnök úr. Miért nem hal már meg ? egy
{Sietve kimegy az ajtón. Lenn a kapuhoz támasz­
kodva áll egy hordár.) Brr
A polgár {a hordárhoz). Miből fizessek én hatvan
korona adót P tele
A hordár {bután néz rá). nen
A polgár. Na ja. {Egy ember megy arra. Két­ bér
ségbeesésében ráordít.) Miből ! ! !
í- jgp w í
... S

i,
)t
n
)-

g
1- Zend,
it
it (Szin : Egy zeneimádó család estélye. Az egyik sarok­
iá ban urak és hölgyek ülnek és zenéről beszélgetnek.)
Az egyik ur. Nekem semmi se múlja felül
Wagnert. Az a gyönyörűség és izgalom, a mi a
Wagner zenekarában bizsereg és zizeg, az nekem
i-
it mindennél szebb. Hallotta ön már Wagnert bizse­
:n regni?
i- Egy másik. Nem.
Az egyik. Hallgassa meg a Siegfriedben a Wal-
deswebent. Akkor fogja hallani Wagnert zizegni.
Egy hölgy. És hallotta Wagnert sustorogni ?
A tájékozatlan ur. Nem.
A hölgy. Menjen be a Walkürbe, mikor a Feuer-
zaubert brüzsögik a zenekarban. Három forintért
annyit sustorognak, bruhognak, lángolnak és szikráz­
nak magának, hogy a Párisi Áruház ehhez képest
egy rosszul hangszerelt operetli.
:- Az úr. Micsoda szavak ezek? Brüzsögnek?
Bruhognak?
A hölgy. Ha az ember Wagnerről beszél, kény­
telen a beszédben is hangszerelmi. Én például
nem képzelem, hogy Strauss Richárdról lehet em­
t- beri nyelven leírást adni.
Az úr. ő is brüzsög?
14 Molnár Ferencz

A hölgy. Nem. Hallotta az Also sprach Zara- V


thustrát ? te
Az úr. Nem. m
A hölgy. Ez a tetőpontja Strauss művészeté­ b<
nek. A nagy mester itt filozofál. Nietzsche egészen bi
benne van ebben a szimfonikus költeményben. Tudja és
maga, mi az a programmzene ? di
Az flr (gőgös mosolylyal). Hogyne tudnám. m
A hölgy. Nos, hát mi? ős
Az Úr. Ugyan nagysád . . . csak nem kérdez bt
komolyan ? Csak tudom, mi az : egy műsor ? ne
(Halk kaczaj.) en
a
Egy újabb úr. Strauss ebben felülmúlta Wag­ föl
nert. A hogy ez a programmszimfónia végig van és
zümmögve, csaholva, súgva, bőgve, brecsegve, ca
nyihogva, tyiutyiuzva és bűdörögve, az egyszerűen a
kéj gyönyör. mi
Egy leány. Ah ! En ezt a magas zenét nem Pr
értem. Én bolondulok Griegért ! Ah ... a Peer-Gynt ! bő
A hölgy. Pfuj ! Verkli-zene ! br
(Az általános diskurzusban elhangzik egy:) m<
— Marha. be
A hölgy. Kiről van szó? siF
Egy flr. Arról a vén jambóról. Verdiről. bo
A hölgy (csöndes szánalommal nevet). Haha ... tű
Aida ! »C
A tájékozatlan. Nagyon szeretném, ha valaki me
megmagyarázná nekem Wagnert. En csak úgy ké
szokásból élvezem, de nem értem. és
A tájékozott. Én megmagyarázom magának, eg;
mi szép benne. Ez az ember, kérem, motívumokkal rés
dolgozik. Az éppen benne a zseniális, hogy mindig,
mikor valaki jön, a zenekar az ő motívumát jászsza,
Pesti erkölcsök 15

a- Van Siegfried-motivum, Nothung-motivum, Hojo-


toho-motivum, és több ilyen motívum. Es egyik
motívum beletörődik^a másikba és a másik motívum
é- beleszédül egy harmadikba, erre a harmadik vissza-
en brecseg az elsőbe, a második kiséri a harmadikat
ja és mind a hárman belebugyborékolnak egy negye­
dikbe. Es egy ilyen Wagner-opera csupa ilyen
motívum. A motívumok felbiggyennek a zenekarból,
összevissza krucsognak és rustorékolnak, egymás alá
ez bújnak, kergetőznek, legyűrik egymást, felszisszen­
."V nek, befagynak, felengednek, megnyúlnak, vissza­
emlékeznek. Az egyik nyakon üti a másikat, erre
a másik elhallgat és az egyik ugyanazon a hangon
ig­ folytatja, a hol a másik elhagyta. Egyedül sistereg
án és csücsög tovább a hegedűkön, plünczög a pizzi­
/e, cato, csacsog a staccato, nyámolog a legato, czinczog
en a saltato ... Erre átveszi a dolgot az oboa és át-
mekegi a kürtöknek, melyek brücsögve, rácsogva,
;m pröcsörögve recsegnek, egészen addig, míg a nagy­
t 1 bőgők uniszónó nem kezdenek brúgni és brűgni,
brammognl és bodorogni ; a klarinétok vágnak be
most és piruiogva, ülülögve és íilulolázva végzik
be a motívumot, de csak azért, hogy a pikulák
sipiritása egybeolvadjon az üstdobok topogó, dorom­
boló púmmögésével és pumogásával és a bass-,
túbák bröcsörögésével, röcsögésével és ibőgésével.
frCzipiri, czipiri« — mondják erre a hegedűk és
iki megint felelnek a fúvók: »rátá, rátátá«, az üstdobos
gy két szárazát üt: $>pum, pam«, azzal bele az egész
és egy kéjes brüttyenéssel, czipirkéléssel peng
ik, egyet a hárfa, majd még egy nagy brumm a bőgők
ral részéről és akkor rátá, rátá, rátá, tararará csirrr
ig. — ezek a csinellák — bum tratá — és vége.
za, (iÓriási, kitörő taps.)
10 Molnár Ferenci

A hölgy. Maga úgy hangszerel, mint maga



Wagner.
Az úr (szerényen). Óh... én csak kötelessége­
met teljesítettem.
Egy másik hölgy. Miért nem ír maga valami
operettet ?
Az úr. Már írtam.
A hölgyek. Bravó ! Brávó !
( Két ur ásítozik egy sarokban.)
Az egyik. Prütyörögjünk haza.
A másik. Tegyük azt. En álmos vagyok és nincs
elég pezsgő.
( Két lány susog egy ablakban.)
vég
Az egyik. Az utczán a szemével rámrittyentett.
vál
A másik. Es te?
old
Az egyik. Visszarittyentettem.
( Három öreg űr áll egy czimbalom mellett.) gal
kör
Az első. Es mégis berebegte az ultimét P
A második. Be. De visszapurtyogtam meki. gyí
no>
A harmadik. Es ő?
hai
A második. Megbrukott.
az
(Kis lányok csoportjában.)
a 1
Az egyik. Nincs szebb, mint Kucsmától a
Muttert.

el i
Egy másik. Nem, nem. >>Ich liebe dich<<
és
— Griegtől.
Egy harmadik. Az csupa tyütyögés.
véf
sej
(A z előbbi úr egy újabb sarokban előadja az egész tűz­
leb
varázst. Kőrülállják és áhítattal hallgatják. Wagner
zsi
a sírjában előbb megfordul egyszer, aztán lassan még lire
egyszer, aztán kissé gyorsabban harmadszor és és
negyedszer, majd egyre gyorsabban forog s végül úgy
La
pörög, mint egy villamos motor.)
,ga

Se­

mi

A legeslegújabb nemzedék.
ICS
'

1. Vándor Lázár, 18 éves, író. Tanulmányait


végezte a hetedik gymnasiumnál. Külseje : baloldalt
tt.
választott gesztenyeszínű haj, hátul nyírva, jobb­
oldalt a pofacsontjáig vizes kefével lekenve ; magas
gallér, melyet több okból tökéletesen takar a kétszer
köréje csavart fekete krepp-nyakkendő. Az új ma­
gyar irodalomban képviseli a szkeptikus, bánatos
novellát és a lírai regényt. Költője a lucskos városi
hangulatnak, a ködön átsugárzó gázlángnak, bérlője
az összes Perdita-hangulatoknak. Sokáig habozott
a Purzontay és Csimpelléry nevek közt, de végül
a Kóbor Tamásra gondolt és Vándor Lázárnak nevezte
el magát. Gúnynevei a fiatalok közt: Purcz, Görény
és Cupi.
2. Fény ér Miksa, 19 éves, költő. Tanulmányait
végezte a kereskedelmi iskola II. osztályánál. Kül­
seje : rendesen nyírott fekete haj, ábrándos szem,
Zz- leborotvált bajusz. Dupla gallér, belefűzve egy czipő-
l CY
zsinór-vékonyságú bordó nyakkendő. Az új magyar
líra Vcrlaine-je. Habozott a Foltorján, Felpőczey
és és Fényes nevek közt. Első kötetét a kis hamis Láng
gy Lajosnak ajánlta. Gúnynevei: Revelver és Tata.
3. Gál Leó, 19 éves, színházi ember. Tanulmá-
Molnár Ferencz: Pesti erkölcsök. 2
18 Molnár Ferencz

nyalt végezte érettségi előtt. Külseje : dús fekete haj, pe;


angolosan fésülve, angol bajusz, angol ruha. Több vo
elfogadott librettó szerzője, a Kis Elczlap színházi
rovatvezetjőe. Habozott a Gerely, Gyulányi, Gáspár me
és Gilicze nevek közt. Ha Porzsolt nem bukott volna val
meg, most már ünnepelt szerző volna, zenéjét szer- em
zette volna a tétényi takarékpénztári igazgató fia.
Gúnynevei ; Kiskohn, ICüryember és Csemulpó. mi
(Személyeink éjfélután 3 órakor együtt ülnek a
Helvéczia-kávéház szép arájában). Sir
Vándor. Pincznök, hozzon egy virzsiniát. Van kir
osztzéhering ? Er:
Pinczér. Nincs. Van bouillon-hering. Bi(
Vándor. Bouillon ? Hát bújjon ide egy olyan
heringgel.
Gál. Ajvé.
Pinczér. És urasága ? voi
Gál. Nekem hozzon egy párizsit eczetben, hagy-
mával. U]
Fényár. Nekem egy piritóst.
Pinczér. És ital ?
Vándor. Ma pezsgőt iszunk. Hogy egy üveg als
Törley ? ajt
Pinczér. író uraknak három forint
Vándor. Küldje be a tulajdonost. mi
(Pinczér el, majd a tulajdonossal megjelenik.)
A tulajdonos. Parancsolnak ? Ta
Vándor. Hogy egy üveg Törley — nekünk ?
A tulajdonos (szánalommal néz végig rajtuk). Hát ele
jó, legyen kettő ötven .
Fényár. Maga egy derék ember, öreg pruczák.
(Kis szünet. A pezsgő bevonul.) né
Az iró. Mert tudod, én nem vagyok bohém.
A»nak vége. Én pénzért írok, tehát kialkuszom a
Pesti erkölcsök 19

haj, pezsgőt. Annak az időnek vége, mikor az ember azért


öbb volt író, mert piszkos volt a gallérja.
lázi A költő. Igazad van, Purcz. Ezek azt hiszik,
ipár mert hosszú hajat viselnek, hogy ők mindjárt
)lna valakik. Nézd meg a párisi írókat, csupa rendes
zer- ember.
fia. A szinházember. Rudyard Kipling úgy néz ki.
mint egy tanár.
•k a Az író. Hauptmann olyan, mint egy pap.
Sudermann olyan, mint egy kereskedő. Frank Wede­
Van kind úgy néz ki, mint egy ügynök és a többi is. Ottó
Erich Hartleben, Detlev von Liliencron, Ottó Julim
Bierbaum mind csupa német spisz.
lyan A költő. Raoul Auernheimernek hosszú haja van.
Az iró. Nincs hosszú haja.
A költő. Ne beszélj. Úgy néz ki, mint Huge
von Hofímansthal.
Az iró. Nincs hosszú haja. Levágatta tavaly
agy- Úgy néz ki, mint Peter Altenberg.
A költő. Azt nem tudtam, hogy levágatta.
A szinházember. Azt tudom, hogy egész nap
iveg alszik. Altenberg is este kel föl. (Egy nő benéz ar
ajtón.)
Mind. Olga ! Olga ! (Olga, meglátva őket, el­
menekül.)
nik.) Az iró (hatodszor gyújtja meg a virzsiniát). Te,
Tata, ne olvasd fel azt a verset.
: ? A költő (hamar eldugja azt a kis papírt, a mit
Hát előkotort). Nem azért, csak néztem.
A szinházember. Csak olvasd fel.
;zák. A költő (zavarban). Becsületszavamra, csak
néztem, mert eszembe jutott valami.
hém. Az iró. Hát jó, olvasd fel.
>m a A költő. Nem. (Felolvassa.)
2*
20 Molnár Ferencz

Déli verőn legomolyg a sugár,


A tenger mint pettyezett karton
moi
Foltba sürűz, kígyóba vonul.
S a hullám felmurran a parton.
kés:
Az iró. Murran ? a j
A költő. Ezt csináltam a surran és morog sza­ mos
vakból. Most, mert froczliztál, nem olvasom tovább. és i
(Tovább olvassa.)

Pürtyög a tücsök a parti fövényen


Legörhed a fűszál a déli verőn
S én lomha álomban vagyok,
Mig mellettem kutyog
A sziklaszorosban a viz, heverőn.
Kov
Az iró. Kutyog ? brár
A költő. Hát nem minden új szó sikerül. Ez csaj
például igenis, sikerült hangutánzás. fűn
A szinházember. Olvasd tovább. víz
A költő. Nem. (Olvas). Akk
szűz
Agyamba tolul kéjes formai bájod,
ban.
Oh Roseola, te szőke kívánat,
mim
Kit rejtve-nyöszörgve csak egyre kívánlak,
A hí
Holtodban kivárlak,
És forrva imádlak. tem,
éltéi
(Bw
Kínos csönd. A költő várja a hatást. Végre
megszólal: Nerc
lehe
A szinházember. Te, ha a bukott direktor elviteti
mást
a raktárból a díszleteit, ez érinti a csődöt ?
dika
Az író {hetedszer gyújt rá a virzsiniára). Persze,
hogy érinti. (Felír valamit.) Eszembe jutott egy adói
Altenberg-szerű novellatéma.
Pesti erkölcsök 21
A költő (gondosan elteszi a papirost). Most te
mondd el a darabod témáját.
A szinházember. Most átdolgozom. Jövő héten
kész lesz, akkor elmondom. Tudod, mikor felmegy
a függöny, Indiában vagyunk és a Gangesben
:a- mosogatólányok kara mos. Jön a pénzügyminiszter
és énekel egy kupiét, ez a refrénje :
>b.
Nincsen drachma, nincs piaszter,
Buddha, Bráhma, Zoroaszter.
Nincs piaszter, Zoroaszter
Nincs piaszter.

Aztán jön Brencsala, ez vagy Sziklay, vagy


Kovács Miska, vagy Ferenczy. Brencsala szereti a fő-
brámin leányát es a második elején kijelenti, hogy
Ez csak akkor veszi el, ha a lány lepel nélkül meg­
fürdik a Gangesben. Itt jön egy vándordíszlet és a
víz hullámzik, mint az Aranyhídban a genfi tó.
Akkor a leány levetkőzik, mint Szoyer a Veszta-
szüzekben, és átmászik a falon, mint Fedák a Bob­
ban. A főbráminnak van erre egy pofozó-táncza,
mint Ferenczynek a Fecskékben, de még nem kész.
rk, A harmadikban minden kibonyolódik. Ja, elfelejtet­
tem, még az elsőben Brencsala, mint fakir, élve
eltemetteti magát, ezt a sülyesztővel csinálják.
{Büszkén.) Ez az első temetés operett-színpadon.
gre Nem kerül sokba; ha a Királyban adják elő, az elsőt
lehet játszani a Lysistrata második díszletében, a
éti másodikat az Aranyvirág díszletében és a harma­
dikat ugyanott. A zeneszerzőnek négy perczentet
ze, adok.
gy A költő {ezalatt irt). Kész a másik vers.
Az író {nyolczadszor gyújt rá). Hát neked volt
22 Molnár Ferencz

igazad. Auernheimernek tényleg hosszú haja van.


{Egy nő benéz az ajtón.)
S
Mind. Jolán ! Jolán !
Jolán. Ajvé, irodalom ! (Visszahúzódik, be­
csapja az ajtót.)
Az iró. Na már későn van. Menjünk haza.
Nekem korán reggel Rákosi Jenőhöz kell mennem.
Neki ajánlom az Egyszerű meséket.
A költő. Én a gőzfürdőbe megyek.
Az iró. Pfuj, te bohém !
Szinházember. Én is a gőzbe megyek. Reggel
be kell néznem a Magyarba a próbára. {Elmennek.) {H
ten
Az író lakása. Szt
Az iró {lábujjhegyen kínlódik át az előszobán). Fő
Apja, az öreg Weisz {az ágyból). Most kell kái
hazajönni ? M,
Az iró {miután most már mindegy, beszünteti a
hochspicczet).
Az öreg Weisz. Schönes Leben führst Du ! Az a
Mixát is reggelig fönt van ?
Az iró {keserű arczot vág, mint a ki érzi, hogy
soha, de soha nem fog fölemelkedni hozzá az apja). czí\
Az öreg Weisz. A Mixát is reggel jön haza ?
Az iró {vetkőzik. Nagy szünet.)
Az öreg Weisz. A Zola is reggel megy haza ? Bá
Az iró {nem felel, nem érdemes. Nagyon hosszú
szünet). i
Az öreg Weisz. Pfuj ! Me
Az iró {nagyot sóhajt az ágyban). őke
Az Öreg Weisz {félálomban, dörmögve). Inkább
tetted volna le az érettségit . . . {Mérhetetlen gúny-
nyal.) Vándor úr !
in.

be-

za.
:m.

A czigány.

:gel (Hajnali fél négy. Estély egy előkeld vendéglő külön


?k.) termében. Az egyik sarokban játszik a czigánybanda.
Személyek : néhány fiatalember, két szép asszony.
Főszemélyek : Gúzs Jenő, bankhivatalnok, harmoni­
ín). kává tánczolt gallérban, felhólyagzott ingmellel, Piros
kell Miska czigány prímás és az egyik szép asszony.)
ti a Gúzs. Melyik a nótája, nagyságos asszonyom.
A szép asszony. »Akkor gyere, mikor mondom.*
iZ a Gúzs {a prímáshoz) .Akkor gyere, mikor mondom.
A prímás (rákezd a »Ki tanyája ez a szántása
ogy
czímű dalra).
•ja). Mind. Nem ez az !
Gúzs (zsebkendőjét lobogtatva a czigány hoz).
Bácsi! Bácsi!
sa ?
A szép asszony. Talán »ácsi!«
>szú Gúzs. Nem ez az. A mit mondanak, azt izélje.
Megállj, majd én dirigálom magukat. {Nem meri
őket tegezni.)
A prímás (czigányul beszél a kontrással).
ább
Gúzs {zavartan). Mit mondott neki?
my-
A prímás. Semmit, nagyságos úr.
Gúzs. Nekem itt ne beszéljen czigányul. Tudom,
24 Molnár Ferencz
miféle megjegyzések ezek. Nahát stimmelni. Plim-
phm, plumplum ! Huzdrá ! (Dirigál és énekel.)
Bozsó Mári libája
Rászállott a Tiszára,
Kettőt lépett utána' a ez
Bevizeződött a Mári
Fehér alsószoknyája ! ... tizes
A prímás (súgva). Nagyságos úr kérem, a
banda nem kap sört?
van
Gúzs (nekibátorodik). Kuss.
A prímás (olyan arezot vág a bőgős felé, mintha
azt mondaná : »Látod, ez aztán az ur /<<) pénz
Gúzs. Es semmiféle arezjáték. Maga ... te . ..
azért van itt, hogy hegedüljön.
A prímás (súgva). Hát egy kis szivart nem így
kapunk?
pénz
Gúzs (úgy tesz, mintha nem hallaná). Ne sug­
dosson itt nekem.
ha í
A szép asszony. Mondja, prímás ur, nem tudja
tessé
azt, hogy : »Ninon, Ninon, que fais-tu de ta vie*?
A prímás. Hogyne tudnám ! (Hátrafordul a
banda felé, néhány hangot ad és elkezdi a Valse
Bleue-t.)
mag;
A szép asszony. De hisz ez a Valse Bleue !
Tudnak még valamit Margistől?
mini
A prímás. Hogyne! (A Lili-keringőt húzza.) meg;
Gúzs. Maga mindenre azt mondja, hogy tudja.
Még ilyen czigányt nem láttam. Már látom, hogy
magamnak kell kezembe vennem azt a hegedűt.
ódat
(El akarja venni tőle.)
csak
A prímás. Ezt nem. (A kontráshoz.) Add oda ! felét
A kontrás. Nem adom én. (A brácsáshoz.)
Add oda te l
Pesti erkölcsök 25

A brácsás {odaadja).
Gúzs. Ez egy kicsit nagy nekem.
A prímás. Mert az a főhegedü, kérem.
A szép asszony. Kérem, Gúzs, ragaszszon pénzt
a czigányok homlokára, én még ilyet nem láttam.
Gúzs. Nagyon szívesen. {Kivesz a zsebéből egy
tízest. Egy ifjúhoz). Alfréd, van két ötösöd ?
Alfréd. Van. {Felváltja.)
a Gúzs {kettészakítja az egyiket). Mondja, prímás,
van magánál bankjegyragasztó?
A prímás. Nincs.
a Gúzs. Hát mivel ragasztják magának a fejére a
pénzadományokat ?
A prímás. Már a ki hogyan szokta. {Mutatja.)
így is.
n Gúzs. Pfuj, csak nem veszem a szájamba a
pénzt.
r. A prímás. Ismertem mar olyan urat is. Hanem
ha úgy szabadkézből szereti a nagyságos úr, hát
a tessék a kontrásnak a homlokára tenni. Az izzad.
? Gúzs. All right. {Odacsapja.)
a A hölgyek. Brávó ! Brávó !
e ' Gúzs {a kontráshoz). Azt beválthatja az osztrák­
magyar banknál. Majd megadom a czímet.
! A prímás. Tudjuk már azt. Ismernek ott már
minket. Zezón végén mindig csupa félbankóval
) megyünk oda.
i. Gúzs. Miért?
A prímás. Mert hát a ki úr, az úr. A Bácskában
odatenyerelik a másik felét is. De itt Pesten mindig
csak az egyik felét nyomják hozzánk. A másik
1 felét maga az illető úr váltja be.
■) Alfréd. Kitűnő. Elsőrangú.
A szép asszony. Gúzs, csináljon mindenféle
26 Molnár Fereucz

tréfákat a czigánynyal. Maga azt már tudja. En


olvastam Herczegnél, hogy a bőgőbe be szoktak, ve
ugrani, meg hogy újságpapírt tesznek a czimba-
Iomba.
tm
Gúzs. A bőgőbe beugrani?
ha
A bőgős (felragyogó arczczal). Hogyne ! (Kínálja
a bőgőt.)
Néhányan. Nem, nem ! Elszakad a nadrágja !
Gúzs. Ugor jak?

A szép asszony. Ugorjon !
Gúzs. Hogy az a bőgő? SZi
A bőgős. Mindegy, majd megfizeti a nagy-
ságos úr.
Cs
Gúzs (nagy zavarban). Tudják mit? Inkább
újságpapírt teszek a czimbalomba.
A bőgős (elszomorodva). Hát nem ugrik a nagy­
ságos úr?
Gúzs. Most nem. Majd később.
A bőgős (czigányul mond valamit).
Gúzs. Megint ezek a megjegyzések.
A szép asszony. Ezek mindig pénzt akarnak
keresni. Hallatlan. Mondja, czimbalmos úr, meny­ ez
nyiért hagy újságpapírt tenni a czimbalomba?
A czimbalmos. Nem kóstál semmibe, kérem. O
Gúzs. Mit szoktak? Pester Lloydot?
A czimbalmos. Ezüsttálczát szoktunk.
Gúzs (szellemesen). Talán ezüstkanalat
A prímás (czigányul mond valamit).
Gúzs {egy pohár pezsgőt nyújt a prímás felé,
hogy a tegezés és magázás ügyét rendbehozza). Szer­
vusz !
A prímás. Isten éltesse a szép hölgyeket !
Gúzs {magában). Mi ez? Visszautasítás? {Kezet
fog a prímással.) Szervusz }
Pesti erkölcsök 27

Én A szép asszony. Pompás fiú . Brúdert iszik


ak. vele l
ba- Gúzs {feliélegzik). Na és most húzd, a hogy csak
tudod. (A bandához.) Most játszszatok csupa üveg­
hangokat !
llja {A banda muzsikál.)
Gúzs. Csuhaj ! Tyuhaj !
ja ! A szép asszony. Hogy tud ez a czigánynyal
bánni.
A prímás. Nagyságos úr, a bőgős szeretne egy
szólót játszani.
gy- Gúzs. Nem. A bőgős csak játszsza a balkezet!
Csuhaj ! Sőt recsuhaj !
ább Egy ifjú {szellemesen). Szubcsuhaj !
A szép asszony. Tud a Messenger-boyból ?
gy- A prímás. Hogyne ! {Királyfogást játszsza.)
A szép asszony. Hisz ez nem az !
A prímás. De ez jobb !
Gúzs {ordítva). Kitartás !
Egy ifjú. Hogy lehet egy keringőnél kitartás?
nak Gúzs. Az mindegy ! Hallgass ! Én vagyok a
ny- czigányvajda. Kitartás ! ! !
A szép asszony {a prímáshoz). Jár maga az
em. Operába? .
A prímás. Hogyne! A múltkor is voltam,
mikor a négyest adták.
A szép asszony. A négyest?
A prímás. Igen. Ezt ni. {A Carment játszsza.)
felé, Gúzs. Magyart játszsz, ne németet, az ebadtádat !
zer- Azt játszd, hogy »Falu végén sztrájkolnak az ácsok!«
{A banda játszsza.)
A szép asszony. Tud Griegtől?
tezet A prímás. Hogyne.
{Tovább játszik.)
28 Molnár Fefencz

A szép asszony (kíváncsian). Mondja, prímás éh


ur» ügy e rosszak a pesti asszonyok ?
A prímás. Hogyne.
(Tovább játszik.)
A szép asszony. Tud olyat, a ki megcsalja az
urát ?
A prímás. Igen. A feleségem.
(Tovább játszik.)
Gúzs. Megállj ! Abbahagyás ! Bácsi! Bácsi!
"7 Most ügy csipkedjétek a húrokat ! (Megtörténik
Gúzs kezébe vesz egy hegedűt.) Miből játszszátok ezt? (Szí
A prímás. Fejből. úgy
A brácsás. A nagyásgos úr kótista. Fiszből érür
jatszszuk kérem. ha i
Gúzs (megpróbálja). Hiszen ez nem fisz.
A brácsás. Dehogy nem. (Egy szép tiszta á-t
húz. Énekli hozzá.) Fiiisz ! ül v
Gúzs. Magának minden fisz. jőve
A brácsás (mond valamit czigányul).
Gúzs (leteszi a hegedűt). Nem lehet ezekkel
beszélni. A dzsentrik elrontják őket.
A szép asszony. Na, menjünk a bufíetbe. elolt
Gúzs (karját nyújtja). Szabad kérnem . . . asz;
(A banda a Rákóczyt játszsza.) mel
A szép asszony. Maga kitünően tud bánni a kive
cziganynyal!
Gúzs. Hja, ezt érteni kell ! (A czigányokhoz.) szék
Szervusztok ! Szerencse fel !
(Elvonul a szép asszonynyal. A prímás mond de i
valamit czigányul.) A r
fűre
a sz
bői
csir
-

IZ

i! Borbélynál.
k. {Szin : egy úgynevezett polgári borbély műhely, a hová
?
ugyan grófok nem járnak, de a honnan azért onem
érünk rá<< kiáltással kituszkolják a fuvaroskocsist,
61 ha betéved. Személyek : a vendég, a segéd és az úr.)

A vendég {belép. Látja, hogy minden székben


l-t ül valaki, tehát az ajtóban visszafordul). Majd később
jövök.
A segédek {karban). Azonnal készen leszünk 1
Az úr. De nagyságos úr. Egy perez.
el {A vendég meggondolja magát, jó félórát vár,
elolvassa a Magyar Figarót, a Mátyás Diákot és
a szubabonált kéthetes Fliegendét, azokkal a lyukakkal,
melyekből még a kávéházban magyar karrikaturisták
kivágtak egy-egy Oberlánder-rajzot.)
a A segéd. Tessék, nagyságos úr. {Megfordítja a
'■)
széken a bőrpárnát.)
A vendég. Na, végre. {Leül.) Borotváljon meg,
de figyelmeztetem, hogy nagyon érzékeny a bőröm.
id A múltkor is úgy megnyúzott azzal a nyomorult
fűrészszel, hogy az egész bőr lejött az arczomról, de
a szőrt azért rajtam hagyta és úgy állott ki a húsom­
ból a szakáll, mint valami rosszul megkoppasztott
csirkéből a toll, maga ló 1
so Molnár Ferencz

A segéd [kínosan). Hehehe. [Begyüri a szalvétái a lei


a vendég gallérjába.) valói
A vendég. Megfojt, hé !
A segéd. Igenis.
A vendég. Megfojt; ne nyomja úgy belém ezt nem
a rongyot. [Behúzza a nyakát és lenéz a szalvétára.)
Hány embernek a nyakában volt már ez a rongy ?
A segéd. Óh kérem, ez tiszta. örege
A vendég. Jó, jó. Gyerünk. Ez egy piszkos hely,
ide be nem teszem többé a pofámat. Na gyerünk.
[Hátrahajtja a fejét.) hétb
A segéd. Pardon. [A fejtámasztót fölfelé kezdi
srófolni.) le s f
A vendég. Mit csinál ? rnédi
A segéd Följebb megyünk egy kicsit. [Nagyo­
kat srófol.) jójjö
A vendég. Kitöri a nyakamat, nem látja?
Hova srófol föl a fenébe? erős
A segéd. Igenis. [Habarni kezdi a szappant és
rákeni a vendég arczára.)
van
A vendég. Ez érdekes szappan, ennek mandula­
íze van. A múltkor ibolyaíze volt. [Szünet.) Nem
veszi észre, hogy beleltem a számba a szappant?
pam
A segéd. Igenis. [Az ujjúval kikanyarítja a
vendég szájából a habot.)
A vendég. Mit keni az egészet a fogamra ?
szap
Azt hiszi, hogy fogpasztával van dolga?
A segéd. Igenis. [Bclekeni a szappant a sze- szap
mébe.)
A vendég. Most meg a szemembe. Ha nem mon
csípne a szappan és ki tudnám nyitni a szememet, kit
szóval, ha látnám, hogy maga hol van, úgy vágnám
fejbe, hogy elzöldiilne. De így blindre nem akarok be a
Pesti erkölcsök

a levegőbe vagdosni, tehát inkább majd a boria-


valónál fogom regresszálni magamat.


A segéd (a fülébe keni a szappant).
A vendég. Mi ez? Becsukták az ajtót, hogy
-o ^—ct"

nem hallom az utczai lármát ?


A segéd (hátraszól). Ajtót kinyitni.
A vendég. Haha ha ! Na nyúzzon meg már,
öregem, amíg bírom ezt a dühöt. Hol született maga ?
A segéd. Túr-Terebesen, hetvennyolczban.
A vendég. Hogy sülyedt volna el, hetven­
hétben.
A segéd (hátramegy és a borotvával egy szi])on
5:

le s föl paskol, dudorászva). Hédi, mej zűszesz médi,


médi.. . .
A vendég (beszappanozva nézi a plafont). Na,
&

jöjjön már, jöjjön már.


A segéd (elkezdi borotválni). Nagyságos úrnak
erős szakálla van.
A vendég. Nekem hiába hízeleg.
5'

A segéd. Nagyságos úrnak éppen olyan szakálla


van . .. ujjuj, egy kis tévedés.
3 ?

A vendég. Mit csinált?


A segéd. Semmi, kérem. (Hamar elkeni szap­
*

pannal a vért.)
A vendég. Csak nem vágott meg?
A segéd. Dehogy. (Ráken a vágásra egy kis
c5

szappant.)
A vendég. Mi csíp? Mért olyan csípős ma ez a
ze- szappan ? Vagy talán megvágott?
A segéd. Ma olyan csípős. Már több urak
sm mondták, hogy egy kicsit csípős. De nem minden­
et, kit csíp.
ám A vendég. Na, ebbe az üzletbe se teszem többé
-ok be a pofámat. , ,
32 Molnár Ferencz
A
(Nagy sóhajjal átadja magát sorsának. A borbély Mért i
fwroWZ/a. EAkzö,, /óM/y# a 6a/-

>>
keze két ujjával meg-megcsipi az arczát, mintha ezt
mondaná: ote édes, te ennivaló /« Majd balkezével
lefelé húzza a bőrt és fölfelé borotvál. A vendég e pilla­
natban oly hatást tesz, mintha az arcza balfelével
sírna. De a következő perczben a borbély fölfelé nyomja A
a szája jobb sarkát és az álla profilját borotválja, úgy, hogy 1
hogy emberünk úgy tesz, mintha nevetne. Majd az A
állát nyomja fölfelé és a szappant borotválja a gallér- marad
jaba. Ezután a fejét előbb jobbra, majd balra nyomja, kötővel
ezután az állkapcsát borotválván, egymásután mind a A
két orczáját felnyomja a szemére, mely ez által be­ A
csukódik. Majd lefelé nyomja ujjával az orczáját, a lóvén
úgy, hogy az alsó szemhéja lehúzódván, megmutatja
egészséges, piros bélését.) (Belefu
és a szí
A segéd. Nagyságos úr éppen nem vérszegény.
fTT. ^ vendég. De a maga ujja czigarettaszagú.
(Újabb hallgatás. A borotválás be van fejezve, s a A
borbély szakértő mozdulattal czirógatja meg a vendégét, A
fölülről lefelé, majd alulról fölfelé.) is. Nek
A vendég. Az egész szőr rajta maradt. A
A segéd. Dehogy kérem. Hiszen olyan sima, A
mint a tenyerem. dörgölő
A vendég. Na, mosson le. Ez put
A segéd. Spongyával, vagy kézzel? A
A vendég. Kézzel ? Isten ments ! Akkor inkább A
spongyával. ilyen t:
A segéd (kinyomogatja a spongyát). Igaza van bőrt és
a nagyságos úrnak. Mégis csak a spongya a legjobb. A
Ez az egész higénia nem ér semmit. Púdert
(Végighúzza rajta a spongyát, melyben apró, éles A
kavicsok vannak.) Moln

I I ■ '
_

Pesti erkölcsök 33

A vendég. Még a spongyával is tud nyúzni?


ily Mért nem sintér maga ?
al- A segéd. Voltam két évig.
ezt A vendég. Bravó.
vei
la- (Újra végigkarczolja egy kavicscsal.)
vel A vendég. Mit tesznek abba a spongyába,
íja hogy karczol jón?
?y. A segéd. Ez új spongya, kérem, még benne
az
év- maradt egy kis kavics a gyárból. (Egy vizes törül­
közővel kezdi törülni.)
a A vendég. Na, ide se teszem be többé a pofámat.
be­ A segéd (előveszi a parfümszórót). Tetszik járni
it, a lóversenyre?
a
(Belefuj ja a parfümös eczetet a szájába, az orrába
és a szemébe. Különösen sokat fuj a vágásra, abban
iy. a hitben, hogy ettől begyógyul.)
fú.
a A vendég. Elég, elég. Púdert és vége.
ét, A segéd. Én bekenhetem uraságodat timsóval
is. Nekünk van berlini timsó.
A vendég. Az öregapját. Azt kenje be.
ia, A segéd. A Bendzsel urat minden nap be­
dörgölöm. Az megkívánja. (Nekimegy a timsóval.)
Ez puhítja a bőrt.
A vendég. Az én bőröm elég puha.
bb A segéd (különösen a vágást timsózza). Egy
ilyen timsó egy forint húsz krajezár. Ez puhítja a
an bőrt és összehúzza az arezot.
>b. A vendég. Az én arczom már össze van húzva.
Púdert és vége.
les A segéd (puderezi, főleg a vágást, majd be-
Molnár Feronoz: Pesti erkölcsök. 3
34 Molnár Ferencz

puderezi a ruháját is). Uraságod jár a lóver­


senyre ? van
A vendég. Letörülni a púdert. El innen, csak
innen el. {Idő elölt áll jel.) (A i
A segéd (kirántja a nyakából a kendői). Bajuszt széke
felkötni? Egy kis brillantint? És utána is borot­ Hálr
válnám . . . uraságodnak nem kell egy kontra- vén :
strich ?
A vendég. Nem.
A segéd. A Bendzsel ur megkívánja.
A vendég (belenéz a tükörbe és meglátja a vágást).
Hisz maga belém nyúzott, azt a keserves teremtésit
a turterebesi sintérjének . . . Mért nem mondta meg?
A segéd. Még meg is mondjam?
A vendég (kétségbeesve hol a tükörbe, hol a
borbélyra néz). Hisz maga belém nyúzott ! — Mivel
vágott meg ? A borotvával vagy a spongyával?
Na, ide se teszem többé be azt a szerencsétlen
pofámat. Hisz maguk fűrészelnek, nem borotválnak !
Mért nem gyaluval nyúzott le? He? Mért nem
gyalúval ?
Az ur. Bocsánat, urasága, ez a segéd új segéd,
csak próbaidős. De ezek után ki fogom dobni. Mars
ki, maga sintér.
A segéd (magában). Ha ezt tudom, jobban
megvágom.
A vendég. Mért nem gyaluval hámozott meg?
A segéd (dühbe jön). Ugyan hagyja már azt a
gyalut.
A vendég (fizet). Borravaló tekintetében oly­
annyira semmit sem adok, hogy ezt még be is jelen­
tem. — Na, így még nem hámoztak meg. (Tükörbe
néz.) Hszszsz . .. szakállat fogok ereszteni.
Pesti erkölcsok 35

ivar­
Az llr. Csak próbaidős, kérem. És már ki is
van dobva.
osak
(A vendég távozik. A segéd megint megfordítja a
uszt széken a bőrpárnát és ráülteti a következő vendéget.
urot- Hátramegy, a borotvával paskol a szijjon, ezt énekel­
itra- vén : Hédi, mej ziíszesz médi, médi... Az egész
ügy élőiről kezdődik.)

]ást).
tésit
neg?

ol a
livel
ival ?
étien
aak !
nem

?géd,
Mars

bban

neg?
ízt a

oly-
elen-
körbe
w.Um

hozz

fárac
lyázi
sen),

A jégen.

{Vevőfényes téli nap. A városligeti nagy jégen déli


mozgás. Erős, éles hideg. A Stefánia-uton hó. —
A Műcsarnokban senki.)

Egy kis leány {a korcsolyáját nézegetve). Made­


moiselle ! Mademoiselle !
A Madmoazel. Plait-il ?
A kis leány. Mademoiselle, was bedeutet auf


ungarisch : right und left. .
A madmoazel. Right, c’est: rechts. Left,
c’est: links. kor
A kis leány. Merck {Nézi a korcsolyát.) Mégis len
csak szép találmány a korcsolya. Hogy fogom
én ezt felcsatolni ? Right... {A jobblábát a bal­
térdére fekteti.) Csatlós ! Hol a korcsolyacsatlós ? mót
Gúzs Jenő {merész ívben odasiklik). Kezét fáj,
csókolom. Nincsen csatlós ! Majd én felcsatolom. Del
{Elébe térdel.) Nagyszerű a jég.
A kis leány. Köszönöm, Grün.
Gúzs Jenő {szemrehányólag). Gúzs . .. biz1
A kis leány. Tavaly még . . . gan
Gúzs {szellemesen). Hol van már a tavalyi hó? kér
A kis leány. Kn nagyon félek, kedves Gúzs,
Jőj
-:

Pesti erkölcsök 37

Tegnap léptem először a jégre. Maga oly kedves


hozzám . . . Annyit fárad velem.
Gúzs. Ma folytatjuk a leczkét. És ha betegre
fáradom magam, akkor is megtanítom korcso­
lyázni. Egy hét múlva úgy fog korcsolyázni [szelleme­
sen), mint egy angyal. (Feltámogatja a pádról.)
A kis leány. Jaj, juj, ujuj.
[Gyors egymásutánban és kínjában két másod-
perez alatt a kővetkező villámgyors lábmüveleteket
végzi : előrebukás, hátracsuszamlás, bosztonlépés halál-
léli félelemmel balra, botlás ugyanarra, csuklás jobbra,
akaratlan terpeszkedés sib. Végre baljával Gúzs ur
gallérjába, jobbjával pedig a levegőbe fogódzik.)
V r Gúzs. Ez nem korcsolyázás, kérem. Ez rúg-
de- kapálódzás.
A kis leány. Adja ide a kezét.
Gúzs. Cserefogást csinálunk. Ez olyan, mint
au f egy dupla W. Jobbommal jobbját, balommal
balját. [Összefogódénak.)
-ft, A kis leány. Ugy-e, kedves Gúzs, egy nő, ha
kor ... jaj . . . korcsolyázni tanúi, nagyon eset­
:gis len ? [Elesik.)
om Gúzs. Nem esetlen. Esős. [Fölsegíti.) Fáj ?
tai­ A kis leány [miután egy pillanatig ülő élet­
ls ? módot folytatott a jégen, nem meri bevallani, hogy
zét fáj, a test-topográfiai morál nevében.) Nem fáj.
im. Dehogy fáj.
Gúzs. Pedig nagyot zökkent.
A kis leány [magában). A ruhám sötét, tehát
biztosan látszik rajta az esés. Leporolnám ma­
gam, de akkor megint elesem. Viszont Gúzst nem
ió? kérhetem meg, hogy letisztítsa. Rettenetes helyzet.
zs. Gúzs [egy úrhoz, a ki száz lépésre tőlük elesett).
Jöjjön ide, majd fölemelem
, 1

38 Molnár Ferencz

A kis leány. Ön oly tréfás, Gúzs úr. A


Gúzs. Semmi bók. Folytassuk a leczkét. .. . fog
gyorsai
A kis leány. Folytassuk. (Egyet csellik, egyet
botlik és jól bokánrúgja Gúzs urat.) Bocsánat. megfog
A kis leány. Nem szándékosan tettem. {Újra Gt
bokánrúgja.) Nem gondolja, hogy én még messze kés es
vagyok a kadétugrástól ? A
Gúzs [a zsidókra czélozva). Mint Makó — G
innen. sikerül
A kis leány. Ön oly tréfás, Gúzs úr. Cgysze
Gúzs. No hadd Iám, tud-e már állni a jégen? A
[Elereszti.) Katar
A kis leány. Gúzs úr... arra vonatkozólag, G
a mit tegnap mondott, tudniillik, hogy lehet-e tam :
férfi és nő közt igaz barátság. . . (Előre-hátra csak ]
egyensúlyoz.) A
Gúzs. Nos ? előbbi
A kis leány {szerelmesen). Tudja, Jenő. . . ha rá
(Belemarkol a bajuszába és azon tartja fenn magát.) G
Gúzs. Éretlen el. indító
A kis leány. Tudja, Jenő ... {Az alsó fogsorába A
kapaszkodik.) G
Gúzs. Erehhen ee. nyal ?
A kis leány. Tudja, az nem egy félrevonulás A
volt a Reinerrel, mert én nem vagyok az a leány, G
a ki félrevonúl egy zsuron. {A nyakkendőjébe Az cn
fogódzik.) csókol
Gúzs {fellőlek zik.) Ez legalább nem testrész. kadétii
A kis leány. Ne kaczérkodjék velem, Jenő. j
En egy szegény kis leány vagyok. Ne húzzon fel. bánni
Gúzs. {hidegen). Kérem, folytassuk a leczkét. a jég
Próbáljon néhány csúszást tenni egyedül. /
A kis leány (eliramodik). Gúzs . , t
Gúzs. Álljon meg ! (
Pesti erkölcsök 39

A kis leány {egyre gyorsabban száguld). Gúzs


.. . fogjon meg . . . nem tudok megállni. . . {még
gyorsabban repül) . . . fogjanak meg ! {Idegenek
jyet
megfogják.)
Gúzs {odaérkezik). Egyszer akarok egy érde­
jra kes esést látni, akkor is lefogják.
sze A kis leány. Ugy-e, nagyon ungracziőz voltam?
Gúzs. Mérsékelten. {Magában.) Hiába, ez nem
sikerül. Két napja tanítom és még mindössze csak
egyszer esett el, akkor sem előnyösen.
A kis leány. Hallotta már a »yupla, yupla,
n?
Katarinát ?<>
Gúzs {kedvetlenül). Nem. Hímnemben hallot­
ig. tam : »yupla, yupla, Katarrhusc-. {Magában.) Mégis
te
csak meg kellene próbálni.
íra
A kis leány {magában). Csak tudnám, hogy az
előbbi esés nyomai ráfagytak-e a ruhámra ? Mert
ha ráfagytak, akkor én megbélyegzett nő vagyok.
H.)
Gúzs. Folytassuk, folytassuk. Majd én el­
indítom. {Meglöki.)
ba A kis leány. Tudok ! Tudok !
Gúzs. Nem sikerül. Mit csináljak ezzel a leány­
nyal ? {Gondosan gáncsot vet neki.) Pardon.
ás A kis leány. Vigyázzon. Majdnem elestem.
Gúzs {dühösen). Ezt én nem tanítom többet.
y. Az ember fárad velük és semmi kárpótlás. Kezét
csókolom. {Egy hármast, egy nyolczast és egy
kadétugrást csinál, majd körözve el.)
ő. A kis leány. Micsoda ember ! Hogy tud ez
:1. bánni a nőkkel ! Mademoiselle ! Mademoiselle, azt
t. a jégenkopogóját magának !
A madmoazel. Wir gén causz ?
A kis leány. Oui.
[Lekapcsolják a korcsolyájukat és haza mennek.)
v<
h;
M

r<
Állatkerti csendélet.
— Túlz&s. —
Az igazgató (kezében a miniszter leiratával).
Hé. hó ! Valaki ! Hisz ez rettenetes ! e
Egy etető (előrohan). Mi baj, nagyságot úr ?
Az igazgató. De hiszen ez borzasztó ! A mi­
niszter ebben az írásban összeszid bennünket. (
Hogy így meg úgy. Hogy úgy meg így. Hát való­
ban oly sanyarú állatkertünk helyzete ? Mert meg­ n
vallom, magam régóta nem ellenőriztem.
Az etető. Dehogy sanyarú.
Az igazgató. Itt egyszerű >>dehogy«-gyal sem­
mire se megy. Tessék beszámolni. Mi van a tigrissel?
Az etető. Katzernél van. a
Az igazgató. Hol ? E
Az etető. Hisz tudja, igazgató űr, a tigrist v
minden nyáron moly ellen a szűcshöz adjuk. Ott
lóg nyugodtan a fogason . . .
Az igazgató. Ez rendjén van.
Az etető. És semmi panasz nincs ellene. Ott
lóg a Lánczy Leó és a Kornfeld bundája közt.
Igen jó társaság. e
Az igazgató. És még szidják szegényt! t
Az etető. Mit mondjak ön&ek ? Az egész s
raktárban nincs oly szelíd bunda, mint ő. Sőt ta-
Pesti erkölcsök 41

valy megtörtént, hogy a Rakovszky bundája meg­


harapta szegényt. Oda se neki ! — mondta a tigris.
Minden héten kiporolják, meg se mukkan.
Az igazgató. Nos és a fóka ?
Az etető. A fóka ... a fóka . . .
Az igazgató. János, rosszat sejtek.
Az etető. Igazgató úr, készüljön elő a leg­
rosszabbra . . .
Az igazgató. Hogyan ? Csak nem . . .
Az etető. A fóka nagyon rosszul van.
Az Igazgató. Talán csak nem . . .
íval). Az etető. Legyen férfi, igazgató úr. A fóka
egyre rosszabbúl van.
úr ? Az igazgató. Nagy ég...
. mi­ Az etető. A fóka meghalt.
nket, (Hosszú szünet. Az igazgató magába rogyva zokog.)
való- Az etető. Tapintatlanság volna önt vígasztal-
meg- nom . Az idő meg fogja hozni fájdalmára az írt.
Az igazgató (kisírt szemmel). És hogy történt?
Az etető. (lehajtott jövel). Megfult.
sem- Az igazgató. Hogy fűlt meg ?
ssel? Az etető. Már oly gyönge volt szegény, hogy
a halak lenyomták a víz alá. Nem kapott luftot.
Egyet bugyborékolt és meggebedt. De emléke szi­
grist - vünkben örökké él.
Ott Az igazgató. De hát félre bú, lássuk az élő­
ket. Mit csinál a strucz, Struthio Molybdophanes?
Az etető. Megszökött.
Ott Az igazgató. Csak nem evett kefét ?
:özt. Az etető. De igen. Mielőtt megszökött, meg­
ette a kefét. Megette elhunyt nőm arczképét kere­
testül, megette Flaubert-től Madame Bovaryt,
gész szóval minden meg nem ehetőt megevett és elment.
ta- Az igazgató. És azóta nincs strucz ?
_

42 Molnár Ferencz

Az etető. Dehogy nincs. Öreg női kalapokból


csináltunk egyet. ral
Az igazgató. Es nem vette észre senki ?
Az etető. Egyszer egy öreg tanár észrevette
és azt mondta a kis fiának ; »Látod, fiam, ez az mé
idők haladása. Azelőtt struczból csinálták a ka­ ma
lapot, most kalapból csinálják a struczot.o De na­ Ig>
gyon meg lehetett elégedve, mert mielőtt tovább pre
ment, köpött.
Az igazgató. Nos és ?
Az etető. Aztán kitettük oda a táblát : >>Az
állatokat piszkálni tilosé. Azóta senkinek sem
tűnik fel. a
Az igazgató. Ez is rendjén van. Mit csinál zül
a párducz ?
Az etető. Igazgató úr nem fogja nekem el­ Bo,
hinni, de én becsületszavamra mondom, hogy
nyulat szült. Azt mondta, hogy ebben az állat­ Mg
kertben nem érdemes párduczot szülni, nagyon cső
haragudott és ki akart vándorolni. De aztán meg­
gondolta magát és megszégyenítette a hazát.
Az igazgató. Mit csinál a griíTmadár, Sarco- mi
ramphus Griphus ? Pé
Az etető. Köszönöm, nem tud repülni. is
Az igazgató. Miért ? jól
Az etető. Mert lei van tömve.
Az igazgató. Es a jegesmedve, Ursus M iri-
timus ? 19
Az etető. Már hogy a medvebőr mit csinál ? ho
Az igazgató. Bőr ? Nem a bőrt kérdezem. és
A medvét. esi
Az etető. Hát fogadjunk, hogy a medve, lel
az bőr.
Az igazgató. Már csak a bőre van meg ? do
Pesti erkölcsök 43

ból Az etető. Négy év óta. Most a kenguru nya-


ral benne.
Az igazgató. Ezt nem értem.
tte Az etető. A délövi állatok fáznak nálunk,
az még nyáron is. Na már most. A ki télén jól viseli
ka­ magát, arra tavaszszal ráhúzzuk a medvebőrt,
na­ így az állat nem hül meg és a bőr a medve im­
bb presszióját teszi.
Az igazgató. De hisz a kenguru ugrá
Az etető. Nevetnek is a gyerekek.
Az Az igazgató. Köszönöm szépen.
em Az etető. Mióta az aranyfáczánt eltemettük,
a nagyságos asszony téli premiér-kalapját őriz­
iái zük a ketreczben.
Az igazgató. Es mi van az óriáskígyóval,
el- Boa constrictor ?
gy Az etető. Öntözünk vele a kertben, kérem.
lt­ Most ő az öntözőcső, a mióta a régi szakadt gummi-
on cső mint vízi kigyó szerepel.
;g- Az igazgató. Most az a vizikigyó ?
Az etető. Az. Egyáltalában rájöttünk, hogy
o- mindent ki lehet küszöbölni, a mi felesleges.
Például kérem, mondok magamban, a gólya úgy
is mindig féllábon áll, hát szépen leoperáltuk a
jobblábát és megettük. Minek az neki ?
Az igazgató. Nos és ?
ri- Az etető. Hát állt szegény a ballábán 1889-tol
1903-ig. Tavaly husvétlcor jutott aztán eszébe,
? hogy váltani kéne a lábát. Hát felhúzta a ballábat
n. és csak ekkor tudta meg, hogy nincs másik. Mit
csináljon szegény, megint visszaállt arra, a melyikie
e, lehetett.
Az igazgató. Ebben neki volt igaza. Látogató
dolgában hogy áll az állatkert ?
I

44 Molnár Ferencz
nyá
Az etető. Legbuzgóbb látogatónk az a báró, mel
aki itt tartja a farkasait. Ez rendesen kijön reg­
vad
gel ötkor, fölpofozza a farkasait és elmegy. Azt mei
mondja, nem tud elaludni, ha nem pofozott
farkast. till
Az igazgató. Mint látom, minden a legszebb
rendben van. Igazán nem tudom, mit akar a
miniszter ?
Az etető. Na de most sietek, igazgató úr.
Az igazgató. Hova megy ?
Az etető. Bőgni.
Az igazgató. Minek ?
Az etető. Hogy a Wampeticsnél azt higyjék
az emberek, az oroszlán bőg.
Az igazgató. Érdekes! Hát az a bánatos
hang, mely olyannyira jellemzi a ketreczbe zárt
nemes vad vágyát a sivatag után, az maga ?
Az etető (szerényen). En, kérem. Az oroszlán­
nak torkán akadt az antilopcsont és azóta . ..
Az igazgató. Hogyan? Hát az antilop is...
Az etető. Igazgató úr, legyen férfi. Az antilop
nagyon rosszul van.
Az igazgató. Ne tovább !
Az etető. Oda temettük a zebra mellé.
Az igazgató. Az is ?
Az etető (igenlőleg bólint).
Az igazgató. Ez már kissé kellemetlen.
Az etető. És a ki él, az a legnagyobb nyo­
morban van. Az elefánt krajczárokat szivattyúz
fel az orrmányával a földről; a pelikán újságot
árul és a csőrzacskójában már négy koronája van.
De nem folytatom. Isten áldja meg!
Pesti erkölcsök 45

(Távozik. Kis vártatva a messziségböl a szép


nyári éj csöndjében felhangzik az a bánatos hang,
báró, mely olyannyira jellemzi a ketreczbe zárt nemes
reg- vad vágyát a sivatag után. A hold kisüt. János oda­
. Azt megy a majomketreczhez és kinyitja az ajtót. A go­
fozott rilla kijön.)
szebb János (a gorillához). Hazamehet, Krausz.
car a

úr.

•ro­
gyjék
natos
zárt
;a ?
5zlán-

is . ..
ltilop

nyo-
:tyúz
ságot
van.
&
A tapintatlan ember.

(Hősünk, a tapintatlan ember a világ legjobb nevelésű

e
és legtapintatosabb férfi a .Csak a sors üldöző keze
teszi, hogy olyan helyzetekbe sodródik, mint a milyen

era
az itt következő.)

*
A tapintatlan ember (a szobaleányhoz). Mondja,
cziczuskám, itt lakik dr. Konopisthy ?
A cziczuskám. Bocsánat, uram, én nem vagyok
a szobaleány. Én a családhoz tartozom. Dr. Kono­
pisthy azonban itt lakik.
Ő {mert ezentúl igy fogom nevezni). Jesszus,

o!
ezei bocsánat, nagyságos asszonyom ! Engedelmet,
nagyságos asszonyom, de nem ismertem . . . Cziczus­
kám ! Ilyet mondtam egy anyának !
, A hölgy. Én... én nem vagyok asszony.
Én ... én a ház úrnőjének a húga vagyok. . . 0
3
r S
még leány.
ő. Ez aztán a pech. Tízezer bocsánatot kérek.
Végre rendben vagyunk. (Finoman) Legyen tehát
o!y kegyes, nagysád, szíveskedjék megmondani,
hogy a nagyságos asszony idehaza van-e? Meg­
hívott a zsúrjaira nyáron Toblachban és én most
antriezvizitre jöttem.
Pesti erkölcsök 47

l A hölgy. Bocsánat, az ernyőjéről folyik a víz.


ő. Pardon. Majd ide teszem.
(Felakasztja a vizes ernyőt az úrnő bársonykabátja
mellé.)
A hölgy. Parancsoljon a szalonba sétálni.
Azonnal értesítem a nénémet.
(A tapintatlan ember bemegy a szalonba és vár.
Néhány perez múlva igéző pongyolában megjelenik a
ház úrnője.)
Ő. Csókolom a kezét cságo sasszonyom, hogy
eze mésztat lenni?
>en Az úrnő. Köszönöm, megvagyunk. A kis fiam
gyengélkedik. Difteritisze van.
ő {jó ak aratnia g). Na, hisz ez nem komoly dolog.
ja, Az úrnő. Nem?
{Furcsán néz rá.)
ok Ő. Mit csinál kedves férje? Sajnálom, hogy nem
io- találtam itthon.
Az úrnő. Bocsánat... a kis fiam sír . .. rögtön
is, jövök.
-t. {Kimegy.)
is-
A kisasszony. Nézze, kedves uram, ne kérdezze
y. a nénémtől, hogy mit csinál a férje. Tegnapelőtt
mondta ki rájuk a válást a törvényszék.
Ő. Tyü, ha ! ■ ?
k. A kisasszony. No de hiszen baj nincs, ezt ön
üt nem tudhatta. i
i, {Az asszony bejön.)
i- ő. Nos? Baj van?
3t Az úrnő. Hála istennek, nincs. A kis fiú jobban I
van.
:
;

mmmm ■
|

48 Molnár Ferencz
ő. Na lássa. Hát most, hogy jobban van,
bátran mondhatom : kár lett volna érte, ha elpatkol. zsúj
Olyan kedves fiú ez a kis Gyuri. Sokat gondoltam rá.
Minden ismerősöm gyermekei közt Gyurit szeretem Hja
legjobban. A néném kis leányának is mindig azt
mondom: »A Konopisthy Gyuri, az aztán a fiú t«
Az úrnő {hidegen). Lajosnak hívják.
Ő. Ne mondja. Az lehetetlen.
Az úrnő. Na hallja, én csak tudom,
ő. Nincs több fia?
Az úrnő. Nincs. sasi
ő. Mindegy. Lajos, vagy Gyuri, én azért éppúgy
szeretem. Bánom is én, ha Izidornak hívják is.
{Félre.) A fene egye meg, ma óriási pechem van. ráÉ
{Gondolkozik, hogy miről beszéljen. Meglát egy képet
a falon. Szellemesen.) Ki festette ezt a Benczúrt?
Az úrnő {hidegen). Lotz.
Pufi- {Jóvá akarja tenni hibáját.) Gyönyörű dr.
kép. Értékes mű. Testvérek közt megér ezerötszáz hat
forintot.
Az Úrnő {fagyosan). Kétezerháromszázért vet­
tük kéz alatt. mó
Ő. Úgy? férj

{Tűkön ül.)

Az úrnő. Szakértők hatezer forintra becsülik,


ő. Na a szakértők, azok éppen a legnagyobb
marhák.
Az úrnő {jegesen). A bátyám becsülte meg, a ki
bírósági szakértő.
ő. Bíróságnál, az más. {Uj témát keres, hogy a
regit feledtesse). A zsúrjai mikor kezdődnek, cságo
sasszonyom ?
Pesti erkölcsök 49

i, Az úrnő (zuzmarásan). Nem tartok az idén


I. zsúrokat. A családi állapotomban beállt változás
á. Ő [hogy az üvnöt a kínos vallomástól megkimélie).
m Hja, tudom, tudom. Hallottam beszélni a városban.
ct Az úrnő (poláris hidegséggel). Beszélik?
!« ö. Dehogy. Csak úgy hallottam.
[Fölkel.)
Az úrnő [a legnagyobb melegséggel). Már megy ?
ő. Igen, dolgom van. Kezét csókolom, cságo
sasszonyom. Javulást kívánok a kis... a kis . . .
Az úrnő. Lajos.
y 0. A kis Lajosnak. (Ragyogó arczczal.) Tudja,
5.
I. ráfér. Mostanában a gyermekhalandóság . . .
It (Kimegy. A leány kikiséti.)
?
A leány [küm.). Ön, úgy látszik, nem tudja, hogy
dr. Konopisthy udvari tanácsos és hogy nejének,
3
habár el is vált tőle, a méltóságos czím jár.
Ő. Igen? Ezt nem tudtam.
A leány. Rosszul esett neki, hogy ön ilyen
módon is éreztette vele, hogy már nem tartozik a
férjéhez. Jónapot.
[A faképnél hagyja.)
ő. Ma pechem volt.
[Az igazi szobalány jön és kinyitja az ajtót neki.)
)
Ő. Kezét csókolom, nagysád.
[Elmegy.)
i
A

Molnár Ferencz : Pesti erkölcsök. 4


minimaIHgg LÍli
.ne;

aór

<en
Bucsuzás.
társ
{Színhely: Fürdő a Balaton partján. Személyek :
A méltóságos asszony, a ki a ma esti vonattal a gy ere-
kék miatt már Pestre megy és A nagysád, a ki még
egy hetet a fürdőn tölt. A nagysád búcsúzni megy a idő
méltóságos asszonyhoz, a kivel a nyáron sikerült meg­ í
ismerkednie.) régi

A méltóságos asszony. Igazán kedves dolog


nagysádtól, hogy eljött hozzám búcsúzni, holott én
utazom el s így nekem lett volna kötelességem .. . házz
A nagysád. Ezt a látogatást, melyet talán
tolakodásnak is lehetne . . . szén
A méltóságos asszony. De nagysád !
A nagysád. Ezt a látogatást a tisztelet diktálta.
Főleg azt akarom dokumentálni, hogy rám nézve
ez az ismeretség nem olyan nyári ismeretség,
hanem . . . Ked
{Szándékosan szünetet tart.)
A méltóságos asszony. Meddig maradnak még? nap.
A nagysád. Egy hétig, méltóságos asszonyom.
Aztán mi is Pestre megyünk, a hol remélem, viszont
fogom látni kedves ismerőseimet és köztük . . .
{Újból szándékosan szünetet tart.) volt
X
\
Pesti erkölcsök 61

A méltóságos asszony. Bizony maradtunk volna


oii is, ha a gyerekeknek nem kellett volna iskolába
aienniök. De hát az igazi anya rabja gyermekének.
A nagysád (kelletlenül). Szeptember a legszebb
aónap.
A méltóságos asszony. Bizony, bizony. (Idege
ten nézeget a bőröndjei felé.)
A nagysád. Persze, most majd megkezdődnek a
társadalmi kötelezettségei is. Kezdődnek a zsúrok . .
tk : {Kérdöleg néz rá.)
ere- A méltóságos asszony. Kezdődik a hűvös, eső'
nég Idő...
?ya A nagysád. Kezdődnek a zsúrok . . . jönnek
teg- régi ismerősök ... az új ismerősök . . .
[Mosolyogva néz rá.)
olog
A méltóságos asszony. Megnyílnak a szín
t én
házak . . .
A nagysád. Szét kell küldeni a meghívásokat. .
lián
szerdán vannak a zsúrjai?
A méltóságos asszony [hidegen). Nem.
A nagysád [mosolyogva). Talán csütörtökön
ílta.
A méltóságos asszony. Nem.
ézve
A nagysád (nekibátorodva). Vasárnap? Hétfő;
tség,
Kedd? Szombat?
A méltóságos asszony. Nem.
A nagysád. Hát akkor pénteken. Szerencsétler
nap.
nég?
A méltóságos asszony. Igen.
rom.
szont [Hosszú, kínos szünet.)
A méltóságos asszony. Egész nyáron hűvös
volt, most meg süt a nap.
4*
y
62 Molnár Ferencz
A nagysád. És sokan járnak a zsúrjaira.
{Szünet.)
jól
A méltóságos asszony. Nagyon kevesen.
A nagysád. Az a helyes. Az én társaságom is
nagyon válogatott. Mindössze néhány egyetemi rár
tanár a családjával, Húzdky ezredes, egy-két jobb­
minőségű hunnista . . . mé
A méltóságos asszony. Úgy?
A nagysád. Én is nagyon kevés helyre járok. mu
Tudja, méltóságos asszonyom, nagyon megválo­ vid
gatom.
A méltóságos asszony. Bizony, azt jól teszi.
A nagysád. Járok Tárczalesi államtitkárékhoz... cséi
tűn
{Várja a hatást.)
A méltóságos asszony. Úgy?
A nagysád. Hát meghívják az embert ide is,
oda is. {Szünet.) Meghívják az embert. {Szünet.)
Az embert meghívják.
A méltóságos asszony. Már én inkább színházba
megyek, mint zsúrra.
A nagysád. Óh, én nem. Én inkább megyek
zsúrra. Mit csináljak kérem? Vannak oly kedves
és megtisztelő meghívások, a melyeknek gyönyör­
rel tesz eleget az ember. Mit csináljak, ha meg­
hívnak? {Szünet.) Ha meghívnak.
A méltóságos asszony. Bizony, bizony.
{Kétségbeesett szünet.)
A nagysád {utolsó reménynyel). Na, én nem
alkalmatlankodom tovább, méltóságos asszonyom,
én megyek. Hát...
Pesti erkölcsök 63

A méltóságos asszony (feláll). Hát mulassanak


jól és a télen . . .
A nagysád. Ah...
A méltóságos asszony. És a télen gondoljanak
is
mi ránk is. Üdvözlöm kedves férjét.
A nagysád. Kérem tiszteletemet átadni a
)b-
méltóságos úrnak. Szerencsés utat.
A méltóságos asszony. Köszönöm. Maguk meg
mulassanak jól ezen az isteni helyen. Gyönyörű
k.
vidék ... És legyen csak szerencsénk a télen . . .
Jo-
A nagysád (felragyogva). Óh ....
A méltóságos asszony. És legyen csak szeren­
csénk télen az Osztály sorsjátékon, olyan villát épí­
z...
tünk itt, hogy nagyszerű lesz !
(A nagysád sietve távozik.)

is,
let.)

zba
&S2
yek
Íves
yör-
aeg-

nem
főm,
Sc)
lyo

bác
A nyári vendég.
(Vasárnapi jelenet. — Történik Török-Bálinton.)
A nyaraló. Gyerekek, eredjetek el a korláttól.
Várjatok, míg megáll a vonat.
A felesége. Ott.. . ott... a második osztályú
kupéban ... (A szivéhez kap.) várt
A férj. Mi az ?
A felesége. Szent Isten . . . most kiszáll...
A férj. Kicsoda? meg
A felesége. Nem látod ? Schöpkesz !
A férj. Pfuj, el van rontva az egész vasár­
napom. Egyszer egy héten jövök ide ki Török-
Bálintra, akkor is... pfuj, pfuj ! (Viszonozza a közé
Schöpkesz barátságtól ragyogó köszöntését.) gyet
A felesége. Rettenetes! Ugy-e, mondtam, A
hogy menjünk a Semmeringre ? Egy nyugodt emb
vasárnapunk sincs . . . (Éledő reménynyel.) De talán nem
nem is hozzánk jön Schöpkesz ? min
A férj. Hagyd el. Schöpkesz mindig ahhoz
jön, a ki legkevésbbé szeretné. Mai
(Nagy szaladás a publikum körében. Férjek
pisszegnek a feleségeiknek, meglátva Schöpkeszt. talá
A poros országúton gyerekeikkel menekülő anyák
rohannak a falu felé, integetve a szembejövőknek,
hogy hamar forduljanak vissza ők is, mert itt van
Pesti erkölcsök 65

ScAóóAasa. a kezében moso-


IIW

/yogtia szK Töóógw AáW /WffawaA


A feleség. Jaj... felénk jön ... ,
A férj. Tegyél úgy, mintha nem latnad.
A feleség. Oh, bár sikerülne .. . (Elfordul.)
A férj. Mily szerencse, nem látott meg !
Józsi. Papa, papa, nézd itt van Schöpkesz
bácsi !
A férj. Pszszszt.
Józsi (csökönyösen). Schöpkesz bácsi van itt.
A feleség. Józsit Felső-Lövőre fogom küldeni
S
*

...(Mosolyogva.) Van szerencsém, Schöpkesz úr!


r-
&

A férj. Hozta Isten Török-Bálinton !


Sehökpesz. Jó napot... Nagyon kedves, hogy
CT
(='

vártak . . .
A férj. Oh, kérem.. . T . ....
A feleség. Szót sem érdemel. Na Isten aid] a
meg , Schöpkesz bácsi, mi megyünk.
A férj (mohón). Isten áldja meg !
Schöpkesz (nyugodtan). Én is megyek.
5ár- (MggWWwaA a /afw /4 nyaza/óA a WfoA
:ök-
közé bújva, kárörömmel röhögnek rájuk. A sváb
a a
A férj lekorgasztja a fejét. Hátuk mögött felnőtt
am, emberek hálatelten néznek az égre, hogy Schöpkesz
;odt
„cm Aozzá/wA SfWw/WA AoszowwA,
alán
mWAa **<Wa„áA : a WfümaA.*
Egy hang (a hátuk mögött). Ne örülj úgy,
íhoz
Malvin, ki tudja, jövő vasárnap hozzánk jöhet. . .
A férj (utolsó reménynyel). Schöpkesz bácsi
írjek
észt. talán Csorvásékhoz jött ?
nyák Schöpkesz. Nem. .
A férj. Avagy . . . tálán . . . Loblekhez ?
:nek,
van Schöpkesz. Nem.
56 Molnár Ferencz

A férj. Hm. Vagy csak úgy jött ki... egy­


általában ?
vág
Schöpkesz. Nem. min
A férj (alig tudva tartóztatni a sírást). Csak
nem . . . hozzánk ? onr
Schöpkesz. De igen. Mit szóltok hozzá, úgy-e,
fess ember vagyok ? Csak úgy kapom magamat
és kirucczanok Török-Bálintra! étel
A férj. Csak hát persze kellemetlen, délelőtt
jönni és kora délután mindjárt visszamenni Pestre.
Schöpkesz. Nem is teszem.
A feleség (rémülten). Hát ?
Schöpkesz. Hát mondjátok, nem vagyok-e fess
ember ? Itt alszom . . . Itt
A férj. Nincs Isten . ..
A feleség. De édesem ... ne káromold a . . . vezí
(Hirtelen.) Nem is hiszi, Schöpkesz bácsi, ebben
a vendéglőben, egy ilyen rongy kis faluban milyen Sch«
kényelmes szobák és nagyszerű ágyak vannak !
A férj. És milyen olcsó !
A feleség. És milyen tiszta !
Schöpkesz (nyugalommal). Mégis csak korcsma. (Sch
A férj. Engedőimet kérek... (Dühvei.) Van
különbség korcsma és korcsma között!
Schöpkesz. Már pedig én inkább alszom nála­ báb
tok. Miért adjak ki egy forintot hotelre ?
A férj. Milyen érdekes dolog jutott eszembe (A
. . . alapjában véve mennyire mindegy ezen a nete
világon, hogy ki hal meg... nem ? Az egyik ön­
tudat lobban ki, vagy a másik — mindegy a ter­
mészetnek. És mégis, azok halnak meg, a kiket
em
szeretünk, nem pedig ... (Schöpkeszre néz.)
a k
A feleség. Az embert megüti egy kis guta...
Schöpkesz. Kinder, ha tudnátok, milyen éhes
Pesti erkölcsök 57

y- vagyok, nem filozofálnátok. Olyan éhes vagyok,


mint egy farkas. Mint két farkas.
A férj. Pompásan főznek a korcsmában. Mi is
ik onnan hozatjuk.
A feleség. De mire elhozzák, kihűl.
■e, Schöpkesz. A doktor úgy is megtiltotta forró
at ételt ennem.
A férj. Bár már Schöpkesz úr kihűlne !
itt A feleség. De édesem!
re.
(Megérkeznek a faluba.)
A férj (a dühtől reszketve ráordit Schöpkeszre).
ess
Itt vagyunk, Schöpkesz bácsi!
A feleség. Vigyázzon, a kapunál öt lépcső
vezet lefelé !
ben A férj. Ez hazugság. Menjen csak rendesen,
yen Schöpkesz bácsi.
! A feleség. De...
A férj. Hátha kitöri a nyakát...
(Schöpkesz épen érkezik a verandára. A feleség a
ma. messzeségbe néz, a férj lehorgasztja a fejét.)
Van
Schöpkesz. Ha megengeditek, levetem a ka­
ála­ bátomat ... így ni... jó így hemdermliben...
(A szomszéd ház verandájáról gukkerrel nézik a jele­
mbe
netet. Schöpkesz beleül a legjobb karosszékbe és le­
i a
húzza a czipőjét.)
ön­
tet­ A férj. Ha elgondolom, mennyi kitűnő, derék
üket ember, hal meg és éppen azok maradnak életben,
a kik . . .
i..
éhes (Schöpkeszre néz és sirva fakad.)

L
58 Molnár Ferencz

Schöpkesz. Most pedig adjátok ide a Neues


Pester Journalt és hagyjatok egy kicsit aludni.. .
úgy . . . köszönöm . . . (Elhelyezkedik.) Zó... pfü,
de meleg van, gyerekek, ha tudnátok, milyen
strapát kínlódtam végig Pestről idáig... a ked­
vetekért . . .
(Elalszik.)

(Tör,
ben,
Idő :
*7#
élet z
apró

berni

Engc

(Mit
Életi
(Meg
a tói

Nem
ues mmtmm i

3ÍÜ,
yen
:ed-

A szerény és jól nevelt ifjú,


avagy
budapesti tónus.
— Korkép. —

(Történik egy nagy estélyen, pazarul világított termek­


ben, a hol annyi az ember, hogy be se kell mutatkozni.
Idő : ma, hely : Budapest. — A szerény és jól nevelt
ifjú külföldről jövet, ma először lép a pesti nagyvilági
élet zsivajába. Az alábbi jelenet elmondja kalandjait,
apró örömeit és keserűségeit s végül majdnem tanul­
sággá finomul.)

A háziasszony. Hölgyeim és uraim, általános


bemutatás... (Az ifjúra mutat.) Hortay úr 1
(Absolute senki nem figyel oda.)
Az ifjú (szerényen odalép az első férfihez).
Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Nevem Hortay.
Az első férfi. Pintér vagyok.
Az ifjú. Pinczér? Pardon. Azt hittem vendég
(Mint ki jól végezte dolgát, tovább megy. Magában.)
Életemben most látok először czvikkeres pinczért.
(Megáll és körülnéz.) Finom hely. A bútorzat ízléses,
a tónus előkelő . . .
Egy úr (hozzálép). Garmonczay író vagyok.
Nem találja, hogy itt büdös van?
-

60 Molnár Ferencz

Az ifjú {zavartan). Hogy itt?... Ön igazán


meglep.
Az iró. Meglepem? Auch gut. (Otthagyja.) oly;
Egy hölgy (az ifjú vállára üt legyezőjével). Nem
hívták magát azelőtt Hornsteinnek? láts
Az ifjú. Bocsánat, soha.
A hölgy. Akkor biztos, hogy zsidó.
Az ifjú. Nem vagyok az, nagyságos asszonyom, (Ga
s egyáltalán nem különböztetem meg az embereket
vallásuk szerint. Gar
A hölgy. Most már egészen biztos. emt
Az ifjú. A szabad* Svájczban, asszonyom,
senkitől sem kérdik, mi vallást követ. Ott mindenki
annyit ér, a mennyit dolgozik.
A hölgy. Nem akarok drasztikus lenni, de törölje kárr
meg a balszemét. Hogy nagyon enyhén fejezzem
ki magam, könnyes.
Az ifjú (fülig pirul és a zsebkendőjéhez kap).
Köszönöm. arra
A hölgy. Régen van Pesten?
Az ifjú. Négy napja, asszonyom. Igazán örülök, hoz;
hogy első szereplésem ebbe az úri körbe vezetett.
Imádom a finom mondain hangulatokat.
A höldy. Mi a maga apja? vág[
Az ifjú (fülig pirul). Ügyvéd.
A hölgy. Mit pirul folyton ?
Az ifjú (haja tövéig pirul). Én? Nem is pirulok. járt
A hölgy. Schüchtern embernek látszik.
Az ifjú. Oh, nem vagyok az. De a természetem,
a nevelésem . ..
A hölgy. Maga mindig így izzad? Let
Az ifjú. Nem. besz
A hölgy. Nem mindig? Hát csak mikor?
Az ifjú (kínjában). Csak néha.
Pesti erkölcsök 61

A hölgy. Ritkán?
zán Az ifjú (kétségbeesve). Ritkán
A hölgy. Ilyen szerencsém van nekem. Ha
olyan ritkán, hát mért éppen most?
lem Az ifjú (végső elhatározással). Ez az estély, úgy
látszik, asszonyom, kitünően sikerült.
A hölgy (észrevéve a kitérést). Neveletlen fráter.
(Garmonczay odalép.)
om, A hölgy (hátat fordít az ifjúnak). Mondja,
eket Garmonczay, mért hívnak ide meg ilyen ordinár
embereket? Megsértett.


Garmonczay. Kicsoda?
rom,
A hölgy. Ez itt a hátam mögött.
enki
Garmonczay. Hagyjon engem békén, mamus-
kám. Én nem pofozok. (Elmegy.)
rölje
A hölgy (az ifjúhoz). Látja, ez egy bájos ember.
szem
Az ifjú (a ki épp el akart szökni). Igen?
A hölgy. Hova megy? Mit ugrál? (Pintér út
kap).
arra jön.)
Pintér (megbosszulja magát az ifjún). Pinczér,
ülök, hozzon egy pohár sört.
etett. Az ifjú. Bocsánat, nem vagyok pinczér.
Pintér. Pedig úgy néz ki. (Kielégített bosszú-
vágygydl távozik.)
A hölgy. Nem üti pofon?
Az ifjú. Nem. Az előbb én is ilyenformán
rulok. jártam. Bemutatkoztam egy pinczérnek.
A hölgy. Nem üti pofon?
:etem, Az ifjú. Nem.
A hölgy. Csak azért kérdeztem, mert az uram.
Lett volna heccz. (A szomszédban a következő pár­
beszéd hallatszik.)
? Egy úr. Fogadok veled, hogy én itt ebben a

■■
E

' í;!
62 Molnár Ferencz

zsivajban hangosan kimondok egy nagyon illetlen


szót és senki se veszi észre.
Egy másik úr. Hát fogadjunk, hogy nem
mered.
Az egyik. Én nem merem ? A múltkor már
megpróbáltam egy estélyen. A fele nem vette észre, kért
mert föl se tételezte rólam, hogy társaságban egy Any
ilyen szót hangosan kimondok. A másik fele meg
eppen úgy tett, mintha nem vette volna észre. Ezt
mindig megpróbálhatod, mindig beválik. Ez egy
akusztikai csalódás. ez s
A másik. Na halljuk.
Az egyik. Nagyon szívesen. Egy, kettő, három. ottha
— — ! (Kimond egy olyan szót, a melyre a leg­
elvetemültebb seprőgépes kocsisok is összerezzennének. szobc
Semmi hatás. A zsivaj tovább folyik.) oly h
A másik. Nagyszerű ! Pompás ! Mondd még
egyszer. bund
Az egyik (előkelőén). Nem. Feltűnő volna. bőrre,
(Odébb sétálnak.)
A hölgy (titkolt nevetéstől fojtott hangon). Maga
értette, mit mondott ? Én nem. (Garmonczay ismét rácsa
arra jön.)
Garmonczay. Mamukám, jösz a büfféhez ?
Az ifjú. Talán a kedves férje?
A hölgy. Dehogy. Isz mutattam az előbb a
férjemet !
Az ifjú (jóhiszemüleg). Mert azt mondta, hogy
»mamukám jösz*.
A hölgy. Na hallja? Mi van ebben háztartási
jellegű? (Az író karjába kapaszkodik.) Jöjjön maga
is velünk.
Garmonczay (súgva). Mamukám, én nem pofo­
zok. Mich lass in Ruh !
Pesti erkölcsök 63

A hölgy. Nem azért hívom.


en Garmonczay (az ifjúhoz). Maga zsidó?
Az ifjú. Nem.
Garmonczay. Mióta?
Az ifjll (kezd kijönni a béketürésböl). Mért
íár kérdezik itt tőlem folyton a vallásomat? Mi ön?
;re, Anyakönyvvezető ?
így Garmonczay. Mit frottyan úgy föl?
ieg Az ifjú. Na, mert ez már igazán bosszantó.
Ezt Garmonczay (hátat fordít neki). Gyere, mutter,
egy ez smokk.
A hölgy. Neveletlen is, meg buta is. (Végleg
otthagyják.)
om. Az ifjú. Micsoda tónus ! (Átmegy egy másik
szobába, a hol az előbbi két úr ugyanazt a szót ugyan­
nek. oly hangosan ismét kimondja.)
Az ifjú. Rettenetes ! (Elmenekül, belebuj a
még bundájába és nagy zavarában elfelejt az inasnak
borravalót adni.)
Ina. Az inas. Kérem, nekem is kell élni.
Az ifjú. Oppardon! (Fizet, elmegy, az inas
aga rácsapja a sarkára az ajtót.)
s mét

>b a

logy

rtási
naga

pofo-
JL

#W:
ötv
fell
net

náv
köt
Te
köri
A drágaság. a r<
Személyek: A polgár, a felesége, a cseléd, a m
a hírnök, ki pihegve jó. bem
(Történik egy elég csinosan berendezett hátomszobás
lakásban, a körúton, harmadik emelet, napos oldal.
Most múlván el elseje, a polgár ama ropogós és uj olcsc
tízesek közt lapozgat, melyeket fizetés czimén kapott.) fizet
A polgár. Tehát nem elég százötven forint a
háztartásra, édesem. Jó. Ezt tudomásul veszem. Kért
És alázattal kérdezem, miért nem elég ? tiszt
Az asszony. Mert nagy a drágaság. Megdrágult nagy
a hús, a krumpli, a zöldség, a gyümölcs, a liszt,
a vaj, a tej, a túró, a kenyér, szóval röviden, de
velősen; minden megdrágult, minden méregdrága, fa, a
sőt még a méreg, a mely eddig is annyira drága a fos
volt, hogy a drágaság felsőfoka gyanánt használ­ gább
ták, maga a méreg is drága, hogy ne mondjam: drág;
méregdrága. Érted ezt, te drága ? ezek]
A férj. Kétségbeejtő. A gyárban kapok havi denk
száznyolczvan forint fizetést. Ebből már elfizet­ kény
tem a következő részleteket; a szabónak tizet, az még
Általános Mégabőrétis Bank Mint Szövetkezet­
nek harminczat, végül a Skandináv Remekírókért neki,
öt pengőt. Marad tehát százharminczöt forintom.
Ebből pedig adjak neked százhatvanat, mert száz- az ö

Ma
Pesti erkölcsök 65

D ötven keVés. Te a keserűség egy nemével fogsz


felkaczagni, mert én csak százharminczat fogók
neked adni.
A felesége. Hát muszáj volt neked a Skandi­
náv Remekírókat megvenni ? Minek neked dísz­
kötésű könyv a szalonodban ? Fogorvos vagy te ?
Te csak aláírsz könyvet, váltót, mindent. Közben
körülötted drágul minden, csak a fizetésed marad
a régi. Úgy érzem magamat, mint valami sziget,
a mely körül dagály van. Még egy félóra és elborít
léd,
bennünket a drágaság.
A férj. Hát mit csináljak ? Pukkadjak meg ?
)bás
A felesége. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy ez
dal.
olcsóságot fog teremteni. Ellenben emeltesd föl a
uj
fizetésedet.
olt.)
A férj. Az undor egy nemével hallom ezt.
it a
Kértünk fizetésemelést a gyufagyárban, a hol
:em.
tisztviselő vagyok, de a gyáros nem adott, mert
gult nagy a drágaság.
A felesége. Épp azért kellett volna adnia.
iszt,
, de A férj. Dehogy. Ezt mondta; drágább lett a
fa, a miből a gyufa nyelét csinálom ; drágább lett
ága,
rága a foszfor és a kén, a miből a fejét csinálom ; drá­
gább lett a munkás, a kiből az egészet csinálom ;
ínál­
drágább lett a fuvaros, a ki elszállítja, és mind­
am :
ezekkel szemben kevesebb lett a vevő, mert min­
denki spórol és senki sem vesz gyufát, a pénz
havi
Eizet- kenyérre kell. Tehát elég nekem ez a baj, most
még a tisztviselőim is drágábbak legyenek ?
t, az
izet­ A felesége. De hát miért nem mondtátok meg
ekért neki, hogy a ti életetek is drágább lett ?
A férj. Megmondtuk ezt ás. Azzal felelt, hogy
ltom.
száz- az övé még drágább lett. Már nem is bírja.
A, 'cseléd (bejön). Nagyságos úr, meghoztam
Molnár Feroncz : Pesti erkölcsök. 5
66 Molnár Ferencz

a czipőt a susztertől. A talpalás nem három ko­


rona, hanem hét forint. sz
A férj. Nem sül le a bőr a suszter pofájáról?
A cseléd. Én is ezt mondtam neki, és ő azt fir
mondta; épp az a baj, hogy nem sül le, mert ha SZÍ
lesüthetné a pofájáról, eladná, olyan drága lett a
a bőr. Ezért hát a talpalás is fölment.
A feleség. Hát a bőr miért lett drága ?
A férj. Mert drágább lett a marha és drá­
gább lett a tímár, és drágább lett a dikics és drá­
gább lett az aprószög, a csiriz, minden. És a tímár
azért lett drágább, mert sztrájkoltak a legényei,
és a dikics azért, mert a vasgyárak kartelt kötöt­
tek, és a csiriz azért, mert megdrágult a kemé­
nyítő, mert nincs eső. Folytassam ? Megint csak
az elejére lyukadunk ki. A timárlegények azért
sztrájkoltak, mert általános a drágaság, a . .. A
A feleség. Elég, elég. Kimehet, Mari. heg
Mari. De nem megyek ám ki. tud
A feleség (elképedve). Megőrült, Mari ? nag
Mari. Nem én, nagysága, de kilencz forintért zaci
nem szolgálok tovább, inkább elmegyek, akad tess
nekem helyem, minden ujjamra kettő, aztán ki­ a k
látásban van már egy úri ház, nem ilyen nyomo­
rúságos, hanem finom, zsidó hely, az apja terem­
tésit. (Átmenet nélkül sírni kezd.)
Az asszony. Micsoda ? Hallatlan !
A férj. Takarodjék ki, maga jött-ment, maga nag:
panczamári! tréf
Az asszony Rúgd föl, rúgd föl.
A férj. Azt hiszed ? Hát menjen ki, mert. ..
{tanácsért néz az asszonyra.)
Az asszony. Rúgd föl, rúgd föl. kod:
Pesti erklöcsők 61

í ko- A férj (zavarban). Csak a nagyságának kö­


szönheti, hogy nem rúgom föl.
áról? Mari (röhögve). Megyek én magamtól is...
S azt finom hely, zsidó hely ... a hol nem ért az asz-
rt ha szony a konyhához . . . ott lehet csak lopni ebben
lett a nagy drágaságban ! (Kimegy.)
A férj. Kétségbeejtő ! A cseléd is drágul!
> A hírnök (pihegve jő). Van szerencsém.
drá- A férj. Adjon Isten, házmester úr. Mi jót hoz?
d rá­ A hírnök. Azt izenteti a háziúr . ..
bírná r A férj. Mennyivel ?
ínyei, A hírnök. Húsz forinttal.
:ötöt-
;emé- (Nagy megdöbbenést szünet.)
csak A férj. Menjen, menjen, mert kirúgom.
azért A hírnök. így bánnak a szegény emberrel
A második emeleten egy olyan pofont kaptam
hegy eszembe jutott ez a szó : lepidodendron. Csak
tudnám, hói vette magát ez a szó a fejemben a
nagy rázkódásra ? Talán alul feküdt, mint a
ntért zaccz a kávéban. (Részvéttel nézi őket.) Ne engem
akad tessék okolni, a háziúr stájgerol, nem én. Én csak
n ki- a kapupénzt emelem.
omo- A férj. A kapupénzt ? Azt is ?
erem- A hírnök. A drágaság miatt.
A férj. Menjen, menjen, mert kirúgom.
A hírnök. Na hát jó, ne ijedjenek meg olyan
maga nagyon, nem is húsz forint a stájgerolás. Csak
tréfáltam. Huszonöt. (Elrohan.)
(Újabb kétségbeesési szünet.)
rt...
A férj. Ki fogunk hurczolkodni. A hurczol-
kodás tizenöt forint. . .
5*
68 Molnár Peren ez

A feleség. Az is megdrágult. Húsz forint.


Nem érdemes.
A férj. Legjobb lesz, ha agyonlövöm magam.
A feleség. A temetkezés is megdrágult.
A gyászruha is megdrágult. Az újabb egybekelés
is megdrágult.
A férj (gúnynyal). Te drága!
A feleség (kijavítja). Nem drága vagyok.
Drágább. Én is drágulok.
A férj (sírva). Hahaha ! Hahaha !
A hírnök (pihegve visszajő). Csak tréfáltam.
Nem huszonöt, hanem harmincz.
A feleség. Menjen, mert a férjem kirúgja.
A férj. Dehogy rúgom! Ezt az édest ? Ezt
az egyetlent ? Ezt a gyönyörűt ? Jöjjön a keb­
lemre, házmester, a keblemre, mert maga a leg­ telj
piszkosabb házmester a világon és maga már tét
olyan pocsék, hogy magát már csak csókolni lehet!
(Meg akarja ölelni.)
A házmester. Akkurát így tett velem a
Schaschek úr a második emeleten, mielőtt a pofont fog
adta. (Elmenekül.) az
bog
(A férj sírva borul a Skandináv Remekírók máso­
dik kötetére, melyről a földre lökte a ropogós tízese­ ról
ket. Az asszony némán, elkeseredetten, fájdalommal, bes
de mégis fölszedi a pénzt a földről.) a i
búj
bes

nég
szei
Ez
Int. UHU! ###### I
am.
ült.
elés

rok.
Valaki, a ki megjött.

am. SZEMÉLYEK:
Valaki, aki Pesten nyaralt.
Ezt Valaki, aki külföldi fürdőn nyaralt.
ireb- A személyzet, liarmincz-harminczkét éves erő­
leg- teljes cselédleány, a ki a házban a mindenes! tisz­
már tet teljesiti.
íet! Különféle nők

a A pesti (a feleségéhez). Most ez az Ede meg


font fog érkezni a tizenegy órás vonattal. És most ez
az Ede annyit fog beszélni fürdői kalandjairól,
hogy végül ez az Ede a hasamon fog kinőni.
áso- Az asszony. Nem is tudom, miért hiszi magá­
zese- ról némely ember, hogy benne valami nagy el­
mal, beszélő veszett el. És ha elveszett volna még benne
a nagy elbeszélő ! De nem veszett el, mert ki­
bújik belőle, mint szög a zsákból és beszél és
beszél és beszél.
A férje [halk undorral). Pfuj.
A férj. Fogom megint ezredszer hallani, hogy
négy kilót soványodott. Ede már körülbelül ezer­
szer soványodott négy kilót, a mi négyezer kiló.
Ez a négyezer kiló úgy jár ki-be Edén, mint valami
70 Molnár Ferencz

átjáró házon. Fogom aztán hallani megint ezred­


szer, hogy ott épp oly meleg volt, mint itt, mert óriás
akárki akárhová utazik nyáron és akármily me­
leg van itt meg ott, ott mindig épp oly meleg volt,
mint itt. Fogom aztán megint hallani ezredszer: i hát
1. hogy egy főherczeg nyaralt Ott az egész végi,
családjával és hogy a főherczeg épp úgy evett,
mint a többi ember ; igazi
2. hogy a fürdőorvos egy figura, van egy
bogara, s a helyett, hogy gombostűre tűzné, ezzel az I
gyógyítja az összes betegeket;
3. hogy áramlat indult meg Ott, hogy jövő
évre Onnan bojkottálják a zsidókat, de azért az az 1
idén mégis tele volt zsidóval, a mit Ede »nem
azért mond», mert hisz ő felvilágosult ember és
tudja, hogy azok épp oly emberek, mint a többi,
hanem csak úgy ;
4. hogy volt Ott egy alak, a ki újságírónak
adta ki magát és ezzel tíz évre kompromittálta idő
Ott a hazai sajtót, a mire a hazai sajtónak szük­
sége nem volt, mert azt tavaly már húsz évre
kompromittálta egy igazi újságíró;
6. hogy volt Ott egy feltűnő bécsi asszony,
a kinek tavaly botránya volt az urával, mert lis 1
soha senki sehova nem utazhatik, hogy ne refe­ -.
ráljon egy feltűnő bécsi asszonyról;
6. hogy kétségbe kell esni azon, hogy a
magyar közönség külföldre hurczolja a pénzét, L
holott sokkal olcsóbban nyaralhatnak otthon s tem
ezáltal sokkal inkább éreznék a külföld előkelő-
ségét azok a magyarok, a kik mégis külföldre
mennek ;
7. hogy volt Ott egy bolond gróf, a ki ron­
rali
gyosan járt;
:

Pesti erkölcsök 71

8. hogy volt Ott egy bolond hordár, a ki


d-
óriási elegancziával öltözködött;
:rt
9. hogy volt egy óriási botrány ;
le­
10. hogy volt még egy óriási botrány, —
lt, hát minek ez nekem ? Hát minek hallgassam ezt
r: i
végig ezeregyedszer, mikor úgy is tudom !
:sz
Az asszony. Tökéletesen igazad van. Ede
tt,
igazán utálatos lesz ezzel a sok banalitással. a ;
k A személyzet {belép). Nagysága kérem, jön
gy az Ede úr! Most állt meg a kocsi a kapu előtt.
zcl
A férj. Nesze neked.
A házmesterné {berohan). Nagyságos úr! Itt

az az Ede úr ! Megjött az Ede úr !
;m A férj. Tudom.
és {Ede megjelenik, ölelések stb.)
bi,
A férj. Pompás színben vagy.
Ede. Oh nem. Sőt rosszúl nézek ki. Az egész
iák
Ita idő alatt tífuszban feküdtem.
ik- {Kínos csönd.)
/re
Az asszony. No de azért lesült.
Ede. Óh nem. Az nem lesülés. Az egy speczia- 4i
ly, lis kiütés, a mi azon a vidéken dívik.
ért
:fe- {Kínos csönd.)
A férj. Na de azért összeszedted magadat.
a Ede. Óh nem. Rettenetes gyomorhuruttal jöt­ %
:ét, i tem haza. És egy kis maláriát is kaptam.
s
Hő­ {Kínos csönd.)
dre Az asszony. No de legalább jól érezte magát !
Ede. Óh nem. A főherczeg az idén nem nya-
on-
ralt ott, a fürdőorvost áthelyezték, a zsidóatk

i
72 Molnár Peren ez

odacsábítják, volt ott egy igen jelentéktelen bécsi m


nő, a ki borzasztóan hű volt az urához és kilencz
gyermekéhez, azután nem volt ott egyetlen ma-
gyár sem, csak én, volt ott egy igen elegáns gróf
és egy igen rongyos hordár, botrány pedig abszo­
lúte nem volt.
A férj {lehangolta*). Ez már baj. (.Reménye
tamad.) Valami ujságíróféle ember nem volt Ott?
Ede. Változatosság okáért az idén én adtam
ki magamat újságírónak.
A férj. Kétségbeejtő. Nem paríroz. (Utolsó
reménynyel.) De legalább fogytál négy kilót ?
Ede. Tizennyolczat fogytam. (7
A férj. Nem paríroz. — Hátha mégis. — Af,
Pesten óriási hőség volt. Hát ott ? rét
Ede. Majd megfagytunk. va\
A férj. Hát semmi mondanivalód nincs ?
Ede (gyomorbajos keserűséggel). Nincs. K<
Az asszony. Úgy látszik, mégis elveszett benne
az elbeszélő.
{Ede hallgat, majd távozik.) ho
eg
A férj. Ez az Ede egy unalmas, buta fráter,
Pi
a ki két hónapot tölt egy külföldi világfürdőn és
mikor hazajön, semmi érdekeset nem tud mondani. m
ne

-r de
be
ki

g:
In
*■ '

iécsi
encz
ma­
gróf
ISZO-

énye
Dtt?
tam Boldogtalan szerelem.
— Biológiai fantázia. —
tolsó
?
(Történik egy szerelmes ifjú nemesebb szerveiben.
Maga az ifjú álomtalanul hánykolódik ágyán, mert
reménytelenül szerelmes. Nagyokat sóhajt, egyik szi­
vart a másik után szívja el, a feje irtózatosan fáj.)
A jobboldali tüdőcső (átszól a baloldalihoz).
Kérem bronchus bácsi!
;nne A baloldali bronchus. Mi kell már megint ?
A jobboldali. Ez az ember annyit szivarozik,
hogy nem bírom tovább. A réteges csillóhám már
egy óra óta panaszkodik. A nyákhártyák mindenütt
iter, pirosak a dühtől!
í és A baloldali. Nekem mondja ? Egy félórája
ani. magyarázom főnökünknek, a tüdőcsúcsnak, hogy
r

nem illlik így egy tisztességes tüdővel bánni. Én


egy köztiszteletben elmeszesedett légzőcső vagyok,
de azt még nem hallottam, hogy huszonhét évi
becsületes munka után az embert azzal fizessék
ki, hogy tönkreteszik dohányfüsttel.

A jobboldali. Borzasztó !
A baloldali. Magamat nem bánom! De a
gyermekeim ? Húszezer neveletlen árva bronchio-
lus marad utánam. Ki fogja azokat táplálni ?

. ^ : .

...
74 Molnár Ferencz

A jobboldali. Figyelmeztetni kellene Pistát,


hogy ez így nem megy tovább. siete
fejfá
A baloldali. Hiába figyelmeztetjük, nem dobja
el a szivart.
nők
A jobboldali. Mindenesetre megpróbálom. Meg
fogom köhögtetni.
A baloldali. Csak köhögtesse, kollega úr.
és a
A jobboldali (kiadja a parancsokat). Mély be-
légzés ! — Elzárni a hangrést! — Mindkét tüdő­ nag:
ben erős kilégzési izomműködés! — Most hirte­
len kinyitni a hangrést! ecze
prüs
(Mindez megtörténik. A hangrés kinyílik és a
levegő nagy robajjal feltódul a tracheába. A rekesz­ nem
izom nagyot mozdul. Az aorta jugularis egy ütést
kap. Az infundibulumukon az alveolusok egy pil­ törne
lanatra megürülnek.) már
Pista. A fene egye meg, megint köhögök. kém
A jobboldali tüdőcső. Na lássa, úgy-e, mond­ akai
tam ? Mit értünk vele ? Semmit!
Egy vörös vérsejt (arra jön). Jó estét, urak. cdél
Mit szólnak ehhez, ma irtózatos nagy a nyomás ! és i
(Lerakja a tüdőben a magával hozott bomlási volt
anyagokat.) (Szc
Egy tüdőhajszálér (visszaad neki valamit). Ez
nem ide szól, maga marha! Ezt vigye a vesébe t dct'
Még mindig nem tudta megtanulni, mely anya&\\" .j
kát választ ki a tüdő és melyeket a vese ?
A vörös vérsejt. Pardon. fáj;
A hajszálér. Egyebekben mi újság
A vérsejt. A szívből jövök. Nagy bajok van­
nak. A tricuspidalis nagyon rendetlenkedik. fog
A hajszálér. Azt már mi is éreztük itt a
tüdőben. Más újság nincs ? feje
A kis vérsejt. Nincs, Isten áldja. A fejbe
í
Pesti erkölcsök 75

it, sietek. Már egész vérkongresszus van ott. Nagy


fejfájás lesz !
ja A hajszálér {a tüdöcsóhöz). Főnők ur! Fő­
nök úr !
eg A tüdőcső. Mi kell ?
A hajszálér. Most ment erre egy vörös vérsejt
és azt mondta, hogy mind a fejbe mennek, mert
e- nagy fejfájás lesz !
ő- A tüdőcső. Na, még csak ez hiányzott ! Pista
e- eczet-éthert fog szagolni és mi köhöghetünk és
• prüsszöghetünk holnapig! Az ördög vigye el, hogy
a
nem hagyják aludni az embert!
z- A homlokcsont {látja, a mint messziről nagy
si tömegben jön fölfelé a vér). Jönnek már! Jönnek
il-
már! Na hiszen, lesz most fejfájás! Megint vizes
kendőt borítanak rám! (Ráordít a vérsejtekre). Mit
akartok ? Mit kerestek itt ? Mind idejöttök ?
cl-
Egy vérsejt {szalutál). Jelentem alássan, a vér­
k. edények mozgató idegei megbénultak egy kicsit,
s! és most elernyedt az artéria-izomzat. Kénytelenek
isi voltunk egy kis ideopátikus tódulást rendezni. ■
{Szalutál, sarkonfordul és beáll a sorba.) 7.
Iz A homlokcsont. Micsoda bajok ! Micsoda ren- '
p\ detlenség ! Mi van ezzel a Pistával ? -
A vérsejt. Jobbra át! Indulj !
A homlok. Jobbra mennek ? Hát féloldali fej­
fájás lesz ?
A vérsejt. Igenis. Indulj ! {Jobbra tódulnak.)
a- A homlok. Legalább az egyik oldalam nem
fog fájni. Was Einem nicht zukommt. . .
a Pista. A fene egye meg, már megint fáj a
<7777:
fejem ! Be fogok venni egy antipirint 1
be A vérsejt {lerohan az agyból a szívbe és megáll
V/tí:S

1:1 11

A

75 Molnár Ferencz

a a /o&6 -
VaJvula tricuspidalis !

I
A háromhegyü billentyű. Mit akar ?
A vérsejt. Most jövök az agyból, a hol e

iií
pillanatban Pista azt gondolta, hogy antipirint
fog bevenni.
A billentyű. A. nyomorult!
. Hát tönkre akar
tenni engem . (Dtasztolikas sóhajtást ereszt meg.)
Nem tudja, hogy a sok antipirin árt nekünk ?
Kerem szépen, én ezt nem bírom tovább ! Ez az
ember megőrült! Tudhatná, hogy elégtelen va-
a s
bí ja ^ a tl^ mÍnden PilIanatban regurgitál. Meddig
ma
A vérsejt. Egyebet sem tesz, mint panasz­

kodik. Az embernek elveszi a kedvét a keringéstől '
Vén msufficiens ! (Elrohan )
A bárzsing (lekiált a gyomorba). A gyomor­ bor
száját kinyitni ! Egy adag antipirin jön ! ide
A gyomor. Már megint t (Kiadja a vezény­
szót). Chymificatio ! Brunner-féle mirigyek, előre ' dér,
Pepszin-mirigyek, előre ! Rajta, analizáljatok !
gy*
(A gyomorszáj kinyílik, az antipirin vízzel keverve kér
bezuhan rajta. A ptyalin, a pepsin stb. körülveszi mii
és azonnal elemezni kezdi.) sze
me
A ptyalin [szalutál). Jelentem alásan, a jöve­ mé
vény összetétele : phenyl-dimethyl-pyrazolon. Kép­ fejt
lete Cll H12 N20.
a i
A gyomor. Tehát szénvegyület a kis hamis ! a b
Rajta, fiúk, bánjatok el vele 1 Hóhér, végezze a
kötelességét!
A gyomorfal. Igenis, főnök úr ! (Megragadja va)
és jelszívja az oldatot. Az antipirin hatni kezd a mc
szervezetre.) mi
Pesti erkölcsök 77

A vérsejtek {fönn a fejben). Itt az antipirin !


») •• Meneküljünk ! [Lerohannak és eloszlanak a testben.)
Pista (végigsimítja a homlokát). Kezd múlni a
e fejfájásom . . . mégis nagyszerű szer ez az anti­
nt pirin ! [Ásít.) Na, csakhogy végre elálmosodom . . .
ah, Irén, Irén... [A szivére teszi a kezét.)
kar A szívbillentyű. Mit akar tőlem ? Mit nyom ?
»£•) Megállj, majd visszanyomlak ! [őrült ambiczióval
k ? kezd el dolgozni.)
az Pista. Ha csak a nevét említem, megdobog
va­ a szivem ! [Ásít.)
dig Az összes szervek [fáradtan teszik le szerszá­
maikat és ügyelnek az ásításra). Halljátok ? Fújja
isz­ már a czapistrángot!
ol ! Az agy. Nem bírom tovább . . . Nagyon sok
bomlástermék halmozódott fel bennem. Itt az
lor- ideje, hogy szüneteljek. [Beszünteti a működését.)
ny- [Pista elszunnyad. A szervezetben lassan min­
e! den elcsöndesedik. A máj, a vese, az elválasztó miri­
gyek alig hogy dolgoznak. Az anyagforgalom csök­
ken. A vér csöndesen folydogál az erekben és hordja
'■r ve
mindenünnen a fölösleges bomlástermékeket, mint a
ISZl
szemetes, a ki minden ház kapujából beszedi a sze­
metet és a város végén csomóba önti ki. A test hö-
ve- mérséke közben egyre csökken. A máj ráhajtja a
ép- fejét a gyomor kis hajtására, a tüdő megveti a lábát
a rekeszizmon s fejét a szívre hajtja, a szív nekidől
is a bordának, szóval mind pihenő helyzetet foglalnak el.)
i
CD

A vér-őrjárat [végigmenve a testen, így szól a


dja vakbélhez). Maga minek folytatja a perisztaltikus
a mozgást ? Hisz már éjjel van . . . Nem látja, hogy
mindenki nyugszik ?
78 Molnár Ferencz

A vakbél. Már hogy látnám ? Micsoda banda


még csúfolják is a szegény vakot! *

(Az őrjárat tovább megy. A gyomorban egy elkésett


kis pont igyekszik hazafelé.)
Az őrjárat. Állj ! Ki vagy ?
A kis pont. Fehérnye.
Az őrjárat. Passirt!
(Tovább mennek. Most már nem hallatszik más,
mint a tüdő egyenletes fujtatása és a szív dobba­
násai, melyek közül élesen kiválik a tricuspidalis (5
billentyű rendetlen hangja. Holdfény. Csönd. Az zs i
ember mélyen alszik.) ja
ha

n;
s

P
inda
&&&&&&&&&&&
■ésett

más,
<bba- Az új cseléd.
ialis (Színhely : az ebédlő, vászonnal letakart bútorokkal,
Az zsákbavarrt csillánál, a naftalin utolsó illat-akkord­
jaival. — Személyek : A ház úrnője, a ki most jött
haza Siófokról. A leány, a kit a czupringer kül­
dött és Fuchs úr, csinos, barna ifjú, vörös nyak­
kendővel, a ki a leánynyal jött.)
A leány. Kézit csókolom, nagysága.
Az úrnő. Csak hagyja. (Csókra nyújtja a kezét).
Fuchs úr. Csókolom a kezét, nagyságos asszo-
nyom.
s Az űrnő. Csak hagyja. Mint fentebb.
(Hosszú szünet.)
Az úrnő. Hát maga az a leány, a kiről nekem
Patzauer beszélt ?
Fuchs úr. Igen, ő az, kérem.
Az úrnő. Elég jó formája van.
Fuchs úr. Igen, kérem.
Az úrnő. Jó helyeken szolgált ?
Fuchs úr. Gróf Károlyitól fölfelé.
Az úrnő. Mint szobaleány ?
Fuchs úr. Mint a mit akar.
Az úrnő. De kedvesem, engedje már szóhoz
A

80 Molnár Ferencz
jutni ezt a leányt is. Tudom, bogy maga szelle-
mes ember, de én szeretném hallani- a leány
modorát.
szék
Fuch5 úr (háibalöki a leányt). Hát mit áll
itt ? Hat miért nem beszél ? Az irodában tudott
járni a szaja ? Adja oda a könyvit a nagyságos Kai,
asszonynak. b
A leány. Tessék, keziccsókolom.
Az úrnő {lapozgat). Ki az a doktor Porosz-
lányi ?
A leány. A Teréz-köruton laknak, kezic- De
csókolom.
Az úrnő. Poroszlányi. . . Poroszlányi. . . nem gált
ez az, a ki a gazdag Steinamanger-leányt vette el? csak
A leány (Fuchs úrra bámul).
Fuchs úr [szemtelen biztonsággal). Hogyne, szóig
hogyne, ez az, kerem. Hogyne !
Az úrnő. Két hónapig volt ott ? Miért volt isme
ott csak két hónapig ?
Fuchs úr. Hogy miért volt ott... csak há­ műta
rom hónapig ?
melle
Az úrnő. Két hónapig. meg
Fuchs úr. Kettő ? Jó. Meghalt az a doktor
Oroszlán. Ugy-e ?
A leány {pirulva). Igen is. Szik.
Az úrnő. Hm, hm. Nézzük csak . . . (Tovább ki.
lapo!-L190l január 20.... Lobi. .. mit iátok nyal,
. . . Lobi ? Csak nem. . .
kitar
, .. Fuch.s úr* °h kérem, ott csak átmenetileg volt.
Lobi ur is meghalt. Aztán mikor felfogadták, még lan
nem tudta, hogy... Éppenséggel nem úgy néz­
nek ki... aztán a milyen falusi leány, nem tudja Szob;
megkülönböztetni...
Az úrnő. Ott csak egy hónapig volt. Miért
M
Pesti erkölcsök 81

lle- Fuchs fir. Nem tudta kibírni, kérem.


iny A leány (a múlt emlékein felháborodva). Nagyon
Szekáns volt az asszony, keziccsókolom.
áll Fuchs úr. El is vált az urától.
ott Az úrnő (tovább lapoz). 1902 február 20. .
gos Kalpagon . . . miniszteri tanácsos . . . egy hónap.
(Kérdőle g néz a leányra).
Fuchs úr. Áthelyezték vidékre alügyésznek.
ISZ- Az úrnő. A miniszteri tanácsost ?
Fuchs úr. Ja vagy úgy ? Akkor főügyésznek.
lic— De azt hiszem, hogy ez is meghalt.
Az úrnő. Szóval látom, hogy sehol se szol­
em gált hosszú ideig. Mindig egy pár hónapig volt
el? csak helyben.
Fuchs úr. Nagyságos asszonyom, a hároméves
ne, szolgálati idő csak a katonaságnál van behozva.
Az úrnő. Nini. . . erről a vicczről magára
olt ismerek . . . maga hozta tavaly a Julcsát.
Fuchs ur (mosolyogva). Igen is, kérem. (A falra
iá­ mutat.) De akkor ez a két Kaulbach a kályha
mellett lógott. Már akkor gondoltam, hogy a meleg
meg fog nekik ártani.
tor A leány (bambán bámul a két Kaulbachra).
Az úrnő. Mindegy na, jóképű leánynak lát
Szik. Aztán szeretem, hogy ilyen romlatlanul néz
íbb ki. Inkább vesződöm egy tapasztalatlan leány­
ok nyal, mint hogy rábízzam a házamat egy olyan
kitanult pesti cselédre.
ilt. Fuchs ur. Ez a helyes. Nagyon tapasztalat­
ég lan leány. (Elszólja magát.) Még vixolni se tud.
2Z- A leány. Kérem, a doktor Poroszlányinál négy
lja szobát vixoltam.
Az úrnő. Jó ! Itt ötöt fog. Mit kapott ottan?
rt Fuchs ur. Tizenkettő, kettő.
Molnár Ferenoz: Pesti erkölcsök. 0
82 Molnár Ferencz
F
Az úrnő. Itt kap tizenegy forintot és két dent
forint vacsorapénzt. Jó ? A
A leány (körülnéz és mustrálja a lakást). nem i
Fuchs ur. Hát feleljen a nagyságos asszony­ A
nak ! Elfogadja? Elseje
A leány. Hát a hogy Fuchs úr gondolja. A
Fuchs ur {mohón). Hát persze, hogy elfogadja ! F
Örüljön, hogy ilyen úri házba kerül ! Ilyet nem A
mindennap talál Pesten. Itt tíz évig maradnak csókra
a cselédek. Itt van egy szakácsnő, a ki már olyan A
régen van itt, hogy egészen penészes. F
Az úrnő. Nos ? A
A leány {még egyszer körülnéz a lakásban). F
Hány szoba van, kérem ? Jöjjön
Fuchs ur {a ki tudja, hogy sok van). Nem kell nél itt
mind vixolni. A szalonban lódén van a földön. egy ni
Az úrnő. Hét szoba. nap a
A leány. Hát tizenkét forintért megmaradok,
keziccsókolom. Két forint vacsorapénz.
Az úrnő. Nem bánom.
Fuchs ur {az úrnő fülébe súg). Biztosíthatom,
nagyságos asszonyom, hogy egy nagyon jó leányt
tetszett itt bevircsaftolni magának. {Pödri a baj­
szát.) Aztán megbecsülje magát ebben a házban,
Róza.
Az úrnő. Elsején beállhat. Itt fogom a könyvét.
A leány {Fuchs úrra néz).
Fuchs ur. Hát persze ! Csak tessék. {A leány
fülébe súg.) Ilyen ház nincs Pesten.
Az úrnő. Még egyet. Izé. .. van magának
szeretője ? De őszintén.
Fuchs ur. Nincs.
Az úrnő. Honnan tudhatja azt maga ?
Pesti erkölcsök 83

Fuchs ur {diszkrét mosolylyal). Fuchs min­


i két dent tud.
A leány. Nincs nekem senkim, keziccsókolom,
nem is kell, mióta... {Lesüti szemét.)
zony- Az úrnő. Hát jó. Rendben van. Elmehetnek.
Elsején legyen itt reggel nyolczkor.
A leány. Keziccsókolom, nagysága.
idja ! Fuchs ur. ’sztihánt.
nem Az úrnő. Csak hagyják. {Egyszerre nyújtja
dnak csókra mind a két kezét.)
Dlyan A szakácsnő. Maga az új leány ?
Fuchs ur. Igen.
A szakáscné. Hova való ?
ban). Fuchs ur. Erdélyi leány. Izé . . . szakácsnő . .
jöjjön csak ... (a fülébe súg), ha ennél a népség­
kell nél itten nem tetszik magának, én tudok magának
Időn. egy nagyszerű helyet egy bárónál. Gyöjjön be hol­
nap az irodába . ..
idők,

tóm,
ányt
baj­
iban,

yvét.

cány

ának
6*
M

wmsasm HBM czomb


mellei
( Kis
pedig
üíódik
A hut
/
f
A czipőhúzó.
iramo
(Szín : egy bolt, a hol kész czipót árulnak. Személyek : egy h
a vevő, a ki czipőt jött vásárolni és a czipőhúzó, a kit rúgni.
AdwyaKiMWgMf MM/azgA meri wem t
/
nem, ő adja el a czipőt, hanem kizárólag csak czipö- pima=
húzó, mert ő az, a ki a kiválasztott czipőt felhúzza l
a vendég lábára, majd lehúzza a vendég lábáról.) gerjed
1
A vevő. Ez szorít. kell,
A czipőhúzó. Igen. Ez szorít. Szorít ez ? jó...
A vevő. Szorít. Azért szorít, mert kicsi. a dár
A huzó. Szorít. 1 ehát azért szorít, mert szorít. ’ kettő
Ja. Hát kap egy nagyobbat. i
(Kiviszi és visszahozza ugyanazt a czipőt.) (ónál
A vevő. Ennek világosabb színe van. a húz
A huzó. Valóban, uraságának a szeme jó. sulyp
A madarak vájják ki urasága szemét, de jó ! tartja
A vevő. Szép kis viccz. i
A huzó. Nálunk mondják otthon a Somogy- i
ságban, uraság. Gyerünk. Ezt fel fogom húzni ura- akkoi
Ságra. Nehezen megy, mert nedves a láb. De az nem egy «
baj. Napóleonnak is nedves volt.
A vevő. Gyerünk, gyerünk. félig
A huzó {szétnyílja a czipőt és átöleli a vevő tekin
a mi
Pesti erkölcsök 85

m czombját). Most tessék előrefeszülni, uraság és a


mellembe rúgni. Azért vagyok itt. Gyio, gyio !
( Kis harcz következik. A vevő pirosra feszül, a huzó
pedig nyomja a lábra a czipőt. A vevő térde az áliához
ütódik. A vevő visszarúg, de csak a czipóbe talál.
A huzó jobbra nyomja a bokát és balra préseli a czipőt.)
A vevő. Ökör ! Hiszen srégen tolja.
A huzó. Uraság csak bízza rám a tolást. Most
iramot veszek és uraság belemegy a czipóbe, mint
iyek : egy hajóba. Ha hármat mondok, tessék a hasamba
a kit rúgni, uraság egy pimasz.
sggdd, A vevő. Mit mondott ?
íiszen A huzó. Uraság egy pimasz, egy utolsó fő­
zzipő- pimasz, egy jellempimasz.
húzza A vevő. Hallja maga. . . (Rettenetes dühre
'áról.) gerjed.)
A huzó. Úgy, úgy, most jó. Nekem csak düh
kell, hogy urasága szívből rúgjon, így, így, most
jó ... . egy pimasz vagy, te vagy a pimasz, te vagy
a dánosi dúvad vagy, te vagy a dúbarom. Egy . . .
zorít. kettő .. négy ... és most hááááááromm ! (Nekidűl.)
A vevő. Megölöm !
(Óriási dulakodás. A vevő kétségbeesetten támad,
a huzó folyton úgy védekezik, hogy a czipőt a támadás
s jó. súlypontjában tartja. A vevő a huzó nyakát átölelve
tartja, a huzó a lábát fogja és tolja a czipóbe.)
A huzó. Most nyomd, most nyomd, sikkasztó.
^gy­ A vevő. Ha nem sértő szándékkal mondta,
úr sí­ akkor most megint nem megy fel a czípő. Hozzon
nem egy számmal nagyobbat.
A huzó (lihegve huzza le a czipőt, a mely már
félig a lábon volt). Nagyságos urasága nem veszi
vevő tekintetbe a lábnedvességet. A czipő a legnagyobb,
a mi elérhető.
ML

86 Molnár Ferencz
prób
A vevő. Ne járjon a szája, hozzon egy számmal lábár
nagyobbat.
A huzó. Urasága kívánsága parancs. büty
(Kiviszi és visszahozza ugyanazt a czipőt.) És n
A vevő. Ez meg sokkal sötétebb. És alacsony
a sarka. ugrá
A huzó. Engedelem, ez ugyanaz a fajta. Egy
munkás csinálta a kettőt. Gyio, gyio . kát
(Megint egymásba bújnak.)
A vevő. Ez már fel fog menni. Érzem. prób
A huzó. Nyomni, rúgni. Stószn, monsieur, és ke
stőszn. (Fejét a vevő mellének feszíti, lábát a falnak
és beledől a vevőbe, a ki minden érzésével a czipő Éde<
felé nyom.) czipi
A vevő. Lejebb a fejét, lejebb a fejét, milyen kell-t
szaga van a fejének ?
A huzó (nyögve). Fejszag. harc
A vevő. Ez fejszag ? Engedelmet kérek, ez ugat
petróleum. méh
A huzó. Hull a hajam. Nem csoda, mindennap anti
nekitámaszkodni húsz ember hasának. . . Most műt
nyomni. Ne sajnáld, sikkasztó. Sikkasztó vagy, az felk<
apád is az volt. véve
A vevő (magában). Sejt ez valamit ? szón
A huzó. Présöld, présöld, ne sajnáld... na jön,
most, na most. . . nyomd, sikkasztó !
műt
A vevő (miközben nyom, magában). Holnap
a m
visszateszem a négyszáz koronát a pénztárba.
mell
A huzó. Hopp!
téni
A vevő. Fenn van ?
meg
A huzó. Fenn.
any
A vevő. Mindjárt ezt a számot kellett volna
Pesti erkölcsök 87

próbálni. Nagyon jó. (Fel-alá robog a boltban, fél-


mmal MM* a cz#ó, /aWMM a «(Aos Aanswya.)
A tulajdonos. Bocsánat, de ne tessék ossze-
bütyközni az üzletet. Most lett vikszolva a padló.
ipőt.) És minden lábnyom meglátszik. ......
A vevő. Csak nem kívánja tőlem, hogy fellabon
csony
& a tulajdonos. Nem. Hanem húzza fel a mási­
• Egy
kát is.
A huzó. Nem, nem, nem ! , ,
A vevő (még néhány csárdást rop, csúszásokat
a levegőbe rúg, leül

isieur, A huzó (a Zz^rdzf, ósszzfzsz* a Azz^Z).


falnak Édes istenem, add, hogy ez az ember megvegye^
czipó czipőt. Ámen. (EöZAzl aggódva %zz A:, Aogy wzw
kell-e majd más czipövel küzdeni.)
ailyen (Eltelik tíz perez. A tulajdonos esküszik, be
!Sp
k, ez

innap
Most
y, az VeVVSí0^n%akvev6kordit, szintén köp a

ESSSSSSS
. na

)lnap vevő erre '

volna
88 Molnár Ferencz
névjegyét mutatja, czvikkert vesz föl, turbékol, ,
vijjog, automobilt utánoz, angolul beszél, görcsöt
kap, mindezt azért, hogy a boltos leengedjen az
árból egy forintot.)
A huzó (a söntésbŐl). Nálunk nem lesz kitartva
az ár.
A boltos. Egy kront engedek.
A vevő. Menjen tönkre. Csőd gyöjjön magára.
Ne legyen magából. Né. Tudja, mi az ? Schenk (Sz\
tanar egy ló volt. A csőd, az tud igazán nőt csinálni M.
a férfiból. Nem enged egy forintot ? volt
leni
A húzó. Nálunk a legutolsó ár lesz bemondva. iábí
A vevő. Maga hallgasson. Maga tyukszemprés.
Maga bütyökrágó. Hogy gyön maga ahhoz, hogy hatc
kan
bebeszéde legyen az árba ? Mester úr, enged
forintot vagy itt hagyom a czipőt. Lesz vagy nem
egy A
lesz ? bJ r/ai
köp
A boltos. Hát, jó, engedek. (A húzóhoz.) Hózen-
léé
g ancz, de ha egy szót szól erről a feleségemnek,
akkor . . . akkor maga viszi holnap a kinemato-
grafba !
A huzó. Isten ments. Egy megevett csuka nem
fog úgy hallgatni, mint én.
A vevő. Huzza le. Pakolja be. Imt
(Mindez megtörténik.)
A huzó. Alásszolgája. Olczerencsém. (Kikiséri
a vevőt.)
A vevő. Hát csak azért sértett, hogy rúgjak ? Néz
A huzó. Csakis. bee
(Becsukja mögötte az ajtót.) bízi
A vevő (künn). Az más. Mit tesz Isten ? Nem
fogom a pénztárba visszatenni a négyszáz koronát.
6koI,
mm
•csőt
i az

rtva
Hitel.
ara. {Színhely: a Budapesti Általános Bugger-Bank
ienk M. Se. hivatalos helyisége, a mely valamikor kocsma
álni volt, s a melyben még most is elmúlt gulyások illata
leng. A háttérben zöldvirágos IGAZGATÓ felirású
Iva. tábla, középen pedig zsirfoltos környékit kilincs lát­
rés. ható. — Személyek : az Igazgató, 40—45 éves, kissé
ogy kancsal úr. A Pénztáros, piros nyakkendőben.
egy A Szolga, tagbaszakadt óriás, a ki négy éven át
íem xrauszsmejszero. volt a Trieszti Nőnél. Az Áldozat,
kopott, sovány, kishivatalnok, könyvelő egy többször
en- leégett és néhányszor felrobbant kültelki vegyészeti
tek, gyárban. Napsugaras tavaszi délelőtt.)
l tó­
Az igazgató {kijön). Micsoda szag ez ?
éra A pénztáros. Bocsánat. Almát sütök.
Az igazgató. Ez egy jó eszme. (A szolgához.)
Imre, hozzon nekem is két szép almát. Itt egy hatos.
A szolga. Igenis.
{Indul.)
>éri
Az igazgató. Hopp, hopp ! Imre jöjjön vissza.
Nézze, itt van az a rossz korona, a mivel tegnap
becsaptak. Próbálja inkább ezt elsütni az üzletben.
A szolga. Csak tessék ideadni. Csak tessék rám g
bízni . :r ::
{Indul.)
át.

j ■ , I gg
4 ’ >:í
m
90 Molnár Ferencz

Az igazgató. Hopp, hopp ! Imre, hát a hato­


somat nem adja vissza ? k
A szolga. Miféle hatost ?
Az igazgató. A mit most adtam. Ez már igazán
szemtelenség, letagadni. k\
A szolga. Nekem tetszett adni ? H
Az igazgató. No még. .. Kvassai úr, nem be
adtam neki egy hatost ?
A pénztáros. Igen, én is láttam. S2
Az igazgató. Becsületszavamra mondom. V
A szolga. Hát akkor itt a hatosa. De bizony
isten nem emlékszem rá, hogy adott volna.
{Almáért megy.) te
k<
Az igazgató {angolul). Vatiznyúsz ?
A pénztáros. Nix iz nyúsz. öt
{Hosszas szünet.)
Az igazgató. Mi van azzal a Hermannal ? és
A pénztáros. Most kell neki jönni.
{Az igazgató kiáll az ajtóba és sütkérezik a napon. ki
Arra megy egy úr és köszön neki.)

Az igazgató {az üveg mögött). Akaszd fel magad.
A szolga {visszajön). Itt az alma. A koronát
visszaadom . Nem tudtam elsütni. Kapok hat kraj-
czárt. {A pénztároshoz.) Kérem, jön a Herman. Itt a
hamis korona.
Az igazgató. Jön ? Mindenki a fedélzetre ! el
{Beszalad a tapétaajtós szobába. A pénztáros
hamar eldugja az almát és a kasszához ugrik. A köny­
velő zsebreteszi a kést, melylyel körmét tisztogatta. le

A szolga a fogas mellé ül.)
Az áldozat {belép). Jónapot kívánok.
A pénztáros {írások közt kaparászva). . . . pót.
h
Pesti erkölcsok 91

o- Az áldozat. Kérem, Litschauer Igazgató urat


keresem.
A szolga. Kérem a kabátját.
án {Lehúzza róla a kabátot, olyan módon, mintha
kifosztaná. A kabátot egy szempillantással húsz
forintra becsüli. A kalapba belenéz. A nikkelfej il
boton ezüstpróbát keres.)
Az igazgató {kijön). Kérem Kvassai úr, legyen
szíves ezt a tőketörlesztést... áh ! Herman úr !
Van szerencsém.
ny Az áldozat. Jónapot, igazgató úr. Nos ?
Az igazgató. Hát kérem, az igazgatóság tegnap
tartott ülésén megszavazta önnek a háromszáz
koronát.
Az áldozat. Istenem . . . végre ! {Elsápad az
örömtől.)
Az igazgató. Alá fog írni néhány nyomtatványt
és azzal megkapja a pénzt.
Az áldozat. Mindent aláírok. Tetszik tudni,
kis fiunk született és annak kell. Borzasztó sok
3rt.
kiadás van egy ilyen gyerekkel. Hát kapok három­
id. száz koronát...
A szolga. Na nem az egészet.
íát
aj- Az áldozat. Tessék ?
Az igazgató. Hű emberünknek igaza van. Egy
ta
kis levonás lesz. Kvassai úr, kérem a Herman-féle
elszámolást.
ros A pénztáros. Tessék.
iy- Az igazgató. Hát van kérem tizenöt korona
levonás a tartalék-alapra, nyolcz korona a juta­
Ua.
lékra, két korona ötven a nyomtatványokra,
tizenhét korona kamatveszteség, nyolcz korona
tőkenyereség, hat korona biztosítéki konverzió,
ot.
bárom korona ellenőrzési díj, nyolcz korona leszá-
62 Molnár Ferencz

mitolási jutalék, egy korona jutalék! leszámítolás,


jharmlncz korona törzslevonás, négy korona másod­ De
fokú kereseti pótlevonás, három korona egyéb Öt'
levonás, négy korona díjegyenleg és két korona
hitelcsonkí tási pótkamat. Összesen 111 korona
60 fillér. Kapna tehát ön 188 korona 50 fillért.
A szolga. Igen ám, de...
Az igazgató. Hű emberünknek isméi igaza van.
A pénztáros. Most jön a java. tel
Az igazgató (szemr ehányólag). De Kvassai úr !
A szolga (szigorúan). Kvassai úr !
Az igazgató (szelíden). Kapna, mondom, ennyit. rét
De úgy-e bár, ön látta czégtáblánkon az M. Sz, betű­ ne
ket. Tudja, mit jelent ez ? gó
Az áldozat (remegve). Nem. ez
A szolga. Ez magának huszonöt pengőt jelent.
(Kvassai csöndesen bele nevet a kasszába ) tu
Az igazgató. Ez azt jelenti: Mint szövetkezet.
Tehát önnek ebbe a szövetkezetbe kell lépnie. ág
Ön fizet ....
Az áldozat. Én ?
Az igazgató (emelt hangon). Ön fizet ötven
koronát és azért kap egy törzsszelvényt. Ez önnek
négy perczentet hoz évenként.

Az áldozat. De én nem akarok pénzember lenni.
Az igazgató (idegesen). Tudja, itt minden
exisztál nálunk, csak az nem exisztál, hogy »de«.
Ezt szüntesse be. vá

Az áldozat. De én. ..
A szolga (fenyegetőig közeledik feléje). Na, na, ne
az
féljen. Nem eszszük meg. Csak folytassa.
Az áldozat (ijedten). Nem lehetne ... a nélkül ?
ha
(Kvassai csöndesen belenevet a trezorba.) so
Pesti erkölcsök 93

s, Az igazgató. Lehetne, a Kereskedelmi Banknál.


1- De mi szövetkezet vagyunk. A pénzből tehát még
b ötven korona lemegy.
a Az áldozat (reszketve). Lemegy ?
a A szolga. Le !
(Kínos csönd.)
i. Az igazgató (kegyetlenül hideg hangon). Marad
tehát önnek 138 korona 50 fillér.
! Az áldozat. Csakhogy marad.
Az igazgató (fanyarul). A vicczelődést se sze­
t. retem. Magát senki se hítta ide. Magától jött. Mért
i- nem ment Lánczy Leóhoz ? Arra a rongyos maha-
góni-trimóra, a mi magának van, nem adhatunk
ezreket.
t. Az áldozat. A mahagóni. . . honnan tetszik
tudni ?
t. Az igazgató. Bizalmi emberünk ott volt. A két
ágy húsz forintot ér. Mindent tudunk.
Az áldozat. Hm.

n (Belép az utczáról egy idegen.)


k
Az igazgató. Végezzünk gyorsan, látja, hogy
várnak. írja ezt alá. Ezt is. Ezt is. És ezt is
1.
Az áldozat. Ez mi ?
n
Az igazgató. Ne kérdezzen annyit, látja, hogy
«.
várnak rám. (Az idegenhez.) Azonnal, kérem. Ez a
kötelezvény, hogy ön öt évig folyton fizet.
Az áldozat. És körülbelül mennyit fizetek vissza
ie azért a hatvan forintért ?
Az igazgató. Kérem, ne vicczelődjék. Az nem
? hatvan forint, hanem háromszáz korona és a levoná­
sok. Na, most ajánlom magam, a pénztáros úr majd
94 Molnár Ferencz
Si
kifizeti. Látja, hogy várnak. (Az idegenhez.) Paran­
csol, kérem ?
Az idegen (halk, alig hallható hangon). Én nem
parancsolok, én csak azt jöttem megmondani, hogy
pfuj az egész bank, pfuj Litschauer és pfuj az egész
rablóbanda.
Az igazgató. De kérem, kérem . . . tessék be­
jönni velem !
(Bevonszolja a tapétaajtó mögé s szemével int a
szolgának, a ki utánuk megy. Az ajtóból még kihal-
latszik : *Pfuj /« » Följelentést leszekn » Uzsorán stb.
A szolga hangjából ennyi : »Hállja, jó lesz nem Ah
izélni.*) sza
Az áldozat (idegesen). Mi ez ? Mi
A pénztáros. Semmi. kot
(Kifizeti. Az áldozat kimegy és az utczáról jól csá
megnézi a bank czégtábláját. Majd eltűnik.) nai
A pénztáros (a könyvelőhöz). Schwarz úr. zse
A könyvelő. Na ? sat
A pénztáros. Elsütöttem a rossz koronát. néz

ha

ált
sggisiígiiggiligisSiiiSBl
ri-

rn
;y
sz

6-

Fotografusnál.

b. (Szin t a fotográfus műterme, a negyedik emeleten.


m Ahitatos csönd. A falakon fényképek. Kellemes sav-
szag az üvegtetős szobában. Ugyanitt felhőháttér.
Mit amar e-háttér, Rococo-háttér. Egy kis darab korlát,
ógaAW. Egy /a(ÓM&. EW AWaW &: egy faptr-
csákó. Egy fából imitált mohos erdei kőpad. Zsebkendő
jl
nagysdgw /liggönyA# az «t,cg/aZow, me/yeAgf egy
zseniális legény öo»al iáe-oáa /'iseAál. egyiA
sarokban egy kis asztalnál egy másik úr az orrával
néz egy fényképlemezt és ecsettel babrál benne.)

Az áldozat (belép). Jónapot. Szükségem volna


hat szép képre. A iónok úr idehaza van?
A segéd (üv öltve). Főnök úr !
(A főnök belép.)
Az áldozat. Hat szép képre volna szükségem.
A főnök. Fej? Mell? Térd? Egész alak?
Az áldozat. Fej, mell, térd és egész alak.
A főnök (minden átmenet nélkül belenyu az
áldozat hajába). Ezt följebb.
Az áldozat. Igen.
(Ijedten néz körül.)
Ö6 Molnár Ferencz

A főnök. Tessék odaállni. Viktor, azt a függönyt mer


jobbra. A ielhőhátteret, maiba. (Szánkáztatja a gépet Csal
a padlón ) kari
Az áldozat (belenéz a gépbe). Sötét van bent. nyú
A főnök. Semmi vicczek. (Odamegy hozzá és vasa
néz i ) kicsi
Az áldozat (feszeng, komolyan néz a fotográfusra, min
de aztán idegessé válik. Pislogni kezd, a szájaszéle nyor
megrándul és olyan bután néz, mint a hogy a fény­ a re
képen szoktak nézni az emberek).
A főnök. Most jó. meg
Az áldozat (jellélekzik és fölveszi a rendes ábrá-
talál )
A főnök. Most nem jó. a fi
Az áldozat. Nem jó?
A főnök, ön természetellenesen tartja a fejét.
Viktor, a fejtámasztót !
(■Mögéje állítják a kínzóeszközt.)
Az áldozat. Ez szükséges?
örül
A főnök. Ez a legszükségesebb. (Alulról neki­ (Az
megy az állának és a savaktól sárga és savanyúszagú min
ujjaival felnyomja a fejét. Aztán két kézre fogja az aha
arczát és oldalt fordítja. Aztán az egész pofát bele­
nerr
nyomja a vaseszközbe.) Sróf.
a /.
A segéd (megszorítja az eszközt). Kész.
Az áldozat. Kérem a sróf a fülembe megy.
A főnök. Viktor, ki fogom rúgni. Sróf vissza.
(A srój visszavonul a fülből.)
Az áldozat. Kérem nem lehetne egyszerűen, srój
a hogy itt állok, a hogy belenézek a gépbe?
A főnök (gőgös mosolylyal). Hogy úgy nézzen
ki, mint egis ló? A gépnek megvannak a maga (M
törvényei. önt muszáj háromnegyed profilban,
Pesti erkölcsök 97

nyt mert ferde az orra. ön nem nézhet en face a gépbe.


ipet Csak fogadjon szót nekem. Én ismerem az arcz
karakterét és a világítás törvényeit. (Sárga és sava-
?nt. nyú ujjúval újra belenyomja a fejet a félköralaku
és vasabroncsba, alulról felnyomja az allat, a hajat egy
kicsit elrendezi, aztán két marokkal az egész, fejet —
>ra, mintha le akarná csavarni a törzsről — fölfelé és oldali
zéle nyomja, a fejszorító vasat följebb emeli és újra kiadja
ny- a rendeletet.) Sróf.
Az áldozat. Kérem a sróf megint a fülembe
megy.
rá- A főnök Viktor !
A segéd. Kérem, az úrnak olyan helyen van
a füle, hogy ilyet még nem láttam.
(A sróf csöndesen távozik a fülből.)
ét.
Az áldozat. Kérem, viszket a szemem.
A főnök. Most már ne mozogjon, kérem,
örüljön, hogy jó pózban van a feje.
ki- (Az áldozat e pillanatban úgy néz és úgy tartja a fejét,
mint a ki minden ok nélkül azt mondja : »Engem
az akar ön bolonddá tartani ?« De erről nem tehet, ezi
le- nem is gondolja. Ez csak azért van, mert úgy állították
a fejét, mint a hogy annak a feje áll, a ki ilyet mond.
A főnök. Sróf!
a. (A sróf bemegy a fülbe.)
Az áldozat {kissé visszahúzza a fejét, hogy a
sróf ne menjen oly mélyen belé).
n,
A főnök. Mit csinál?
n Az áldozat. A sróf.
ja (Most úgy, néz, mintha gőgös volna. Ez azért van,
n, mert a fejét elhúzta a sróf elől.)
Molnto Feren.cz : Pesti erkölcsök. 7

98 Molnár Fercncz

A főnök (belebujik a gépbe). A gép fölé tessék


nézni. Följebb. Még följebb. Úgy. mer
(Az áldozat most úgy néz, mintha ezt mondaná:
*>Én oly gőgös vagyok, hogy a földi"hivSágokkal nem
tudí
törődöm. Engem csak az isten érdekel, a ki ott, fönt
trónola — De erről sem tehet.)
A főnök (letakarja magát a fekete lepellel és a s m<
géppel együtt félelmesen közeledik) az áldozat felé. ön l
Ez az a pillanat, a mikor a gyerekek sírni kezdenek). hogy
Az áldozat. Kész t isler
A főnök (fojtott hangon, a kendő alól). Viktor, ha l
lemezeket. tehet

(Viktor átadja a lemezeket.)


(Nil
A főnök. Egy kicsit följebb. (Kibújik a kendő­ tart.
ből és egy utolsót nyom az áldozat fején.) Most tessék úgy
csöndben maradni. (Fenyegetőleg nyúl a gép lencséjé­ leere
nek fedőjéhez.)
Az áldozat. Várjon, várjon.
A főnök. Mi az?
Az áldozat. Nyelni akarok. Egyszerre rámjött delet
a nyelés.
sétál
A főnök. Hát nyeljen.
Az áldozat. De most nem tudok. Ha kényszerí­
tenek, nem tudok. (Erőlködik.)
A főnök (a fedőhöz nyúl). Vigyázni. Egy . . .
kettő . . . van
Az áldozat. Nekem röhögni muszáj.
A főnök (szigorúan). Hát tessék.
Az áldozat. Most már nem tudok. Ha kénysze­ csőt
rítenek,' nem tudok. (Szomorúan néz.)
A főnök. Vidámabb arczot kérek. met
Pesti erkölcsök 98

:ssék Az áldozat. Nem tudok vidám arczot vágni,


mert nekem röhögni muszáj. (Fojtogatja a nevetés.)
A főnök. Hát méltóztassék nevetni.
%ná: Az áldozat (próbál nevetni). Hi, hi, hi. Nem
nem tudok.
fönt A főnök (angyali türelemmel). Egy. Kettő.
Az áldozat {majd megfullad a nevetési ingertől
s most úgy néz, mintha ezt mondaná : »Engem akar
és a ön bolonddá tartani, engem, a ki oly gőgös vagyok,
felé.
hogy a földi hivságokkal nem törődöm, s a kit csak az
nek). isten érdekel, ott, ott fönt, a hol majd szabad nevetni,
ha lehull rólam a földi porhüvely /« Minderről nem
ktor,
tehet.)
A főnök. Három.
(Néhány másodpercznyi rettenetes csönd,, mely évekig
endő- tart. Az áldozat szeme előtt vörös karikák ugrálnak ;
essék úgy érzi, mintha az orra felnőne a szeme közé és a szája
:séjé- leereszkednék a nyakára. A feje reszket, a nyakán
kidagadnak az erek.)
A főnök. Köszönöm. {Betakarja a lencsét.)
Az áldozat {oly hangon, mint a ki halálos vesze­
njött delemből menekült meg). Mikor lesz kész? ( Könnyedén
sétál.)
A főnök. Csütörtökön. Esetleg már pénteken.
szerí- Az áldozat. Most elmehetek?
A főnök. El.
y ... Az áldozat. Kérem a retust nagy gonddal. Itt
van egy bibircsó a balpoíámon, ezt radírozzák ki.
A főnök. Viktor, a bibircsó nem kell.
A segéd. Mert némely vendég követeli a bibir-
ysze- csót is...
Az áldozat. Nálam vegyék ki. A szemöldökö­
met egy kicsit rajzolják utána.
7

100 Molnár Ferenci

A főnök. Viktor. Erős szemöldök.


Viktor. Igenis.
Az áldozat. Ha sikerült a felvétel, hat darab
kell.
A főnök. Viktor. Hat levonat.
Az áldozat. Jó napot.
A főnök. Alásszolgája.
(Az áldozat távozik.)
A főnök. Viktor !
Viktor. Parancs. (S*
A főnök. A gallérról majd retusirozza le a rég:
piszkot. Ez a Zeiss objektív olyan erős, hogy mindent rozi
fölvesz. Különben nem értem, hogy lehet fényképész­ Uji
hez átjátszott gallérban jönni. Majd a lemezen törő
Tisztítsa ki a gallért. mai
mei
(Unott előkelőséggel, művészi hányivetiséggel rúgja jap
vissza a sarokba a fejszorítót, egy-kettőt piszkál a néh
fűggönyöcskék közt és kinyitja az ajtót a következő és
áldozat számára.)

vai

ma
az
eg)

vaf
rab

A régiségkereskedf
(Színhely: egy pesti régiségkereskedő boltja. Mü-
e a régiségek, aranyos rongyok, piszkok, mesterségesen
lent rozzant guéridonok, lúgban kimosott miseruhák, ai
>ész- Ujvásártéren elásott és exhumált tanagrák, bolgár
ezen tőrök, öreg sarkantyúk. Napoleon-fejes csészék, 'dísz-
magyarról leharapott pitykék, nagymennyiségű altwien,
meissen, saxe, sévres és herend, egy aranyhímzésű
japán paravent, több teljesen érthetetlen ipetit meuble*,
Mg ja néhány keserves piszkos nagy rongy, néhány kis rongy
íl a és több középnagyságú rongy. Középütt egy ravasz
'kező kutya.)

Egy úr. Talán magához a régiségkereskedő úrhoz


vau szerencsém ?
A ravasz kutya. Igen, én vagyok az.
Az ur. Kérem, én most rendezem be a lakáso­
mat. Azonban elhoztam a doktor urat, mert 6 ért
az ilyen régiségekhez és majd együtt veszünk
egyet-mást.
A doktor. Igen kérem, én egy kicsit szakértő
vagyok az ilyen dolgokban.
A kutya. Igen, igen.
(ő már érti.)
102 Molnár Ferencz

A doktor. Talán nézzünk körül.


A kutya. Talán.
A doktor. Például, hogy ez a kétforintos piszok ?
(Rámutat egy huszonnégy ágú csillárra.)
Az úr (súgva). Kitűnő ! Maga kitünően érti,
hogy kell ezekkel beszélni.
A kutya. Ezt a csillárt tetszik gondolni ?
A doktor. Azt. ron
A kutya. Azt én magam négyszáz forintért vet­
tem a gróf Reczeczétől. El kellett neki utazni Afri­
kába, mert egy petty volt a múltjában. Ez
A doktor. Maga egy közönséges csirkefogó)
A kutya. Kérem, én tudom, hogy velünk, sze­
gény régészekkel így szoktak beszélni, de nálam
semmire sem megy. nor
A doktor (súgva). Ne szóljon közbe, majd elbá­
nok én vele. A csillár testvérek közt megér egy öt­
százast.
A kutya. Ezt a csillárt azért odaadom . . . (nézi) fen
odaadom . . . (gusztálja) . . . odaadom . . . háromszáz
koronáért. bej
A doktor (kissé zavarban). Hogyan? Hiszen az De
imént azt mondta, hogy négyszáz forintért vette. a )
A kutya. Az egy másik volt. Most jut eszembe. ma
A doktor. Hm.
Kinos csönd.) véi

A doktor (odasúg a barátjának). A háromszáz ná


koronát megéri. Ezzel becsapták ezt az embert. Nem mi
ért hozzá. Maga a bronz megér a csilláron háromszáz ho
koronát.
A kutya. Ajánlom ezt a csillárt. Ilyen aranyo­
zott facsillárt már nem kapnak sehol. m<
Pesti erkölcsök 103

A doktor. Fa?
A kutya. Fa.
ok? (Kínos csönd.

érti, A doktor ![odamegy és megkopogtatja) . Puhafa.


A kutya. Keményfa.
A doktor, (izzadva). Maga a fa meger rajta há­
romszáz koronát.
vet- A kutya. Na, na, na. . .
A doktor. De igen, de igen. Ez nagyon draga fa.
Afri-
Ez hegedűfa. Ez ivorfa.
A kutya. Milyen fa?
6) A doktor (kínjában). Juvarfa. Biharfa.
sze- A kutya. Nem is igaz, mert czédrus. Igazi liba­
álam noni czeruza-czédrus. A Hardtmuth 2-fcle erdőkből.
A doktor. Igen. Bivarfa.
elbá-
(Izzad.)
Y öt-
A kutya. Nagyon szép bécsi korai empire. Látja
(nézi) fent a sast? És igazi bronzveret.
nszáz A doktor. Igen. Én láttam egy ilyet Hannover­
ben, a Grüben-palastban. Ott is fölülről lógott lefelé.
m az De az bronzból volt és kései empire. (Vicczre fordítja
:te. a kínos dolgot.) Már olyan kései empire volt, hogy
;mbe. majdnem lekésett az empireről.
A vevő {már minden bizalom nélkül). Hát mi a
véleménye erről a csillárról, doktor.
A doktor. Hát kérem ... az ilyen empire-dolgok-
nszáz nál . ez mind egyforma. Az egyik csillár olyan,
Nem mint a másik tojás. Ezek úgy hasonlítanak egymás­
mszáz hoz, mint két csecsemő. (Ikreket akart mondám.)
’ A vevő. Hát ne vegyem meg?
anyo- A doktor (nézi a csillárt). Én nem merném azt
mondani, hogy nem. Izé, hol vette ezt a csillárt ?
_

104 Molnár Ferencz

A Kutya. Ez kérem az inarcsi zsidó templomból


való. Van onnan egy öröklámpám is.
A vevő. Az talán jó lesz az előszobába. ve
A kutya. De ezt a csillárt azért nagyon ajánl­
hatom. Ezek a prizmák rajta, ez igazi üveg. ké
A doktor. Ez viccz?
A kutya. Nem egészen. Adtam én már el gyé­
mántot üveg gyanánt.
A doktor. Ezt nem értem.
A kutya. Még most is rezeg a vesém, ha rágon­
dolok. Bejött egy úr és azt mondta; »Nézze Stern, hol
itt van egy üvegből imitált gyémánt egy gyűrűben.
Ez nyolcz forint, eventuell négy forint, a legszigo­ (Te
rúbb esetben két forinté Megvettem két forintért a c
és eladtam, azt mondván róla, hogy gyémánt, bar­ nen
namez forintért. De mikor azt mondtam róla, hogy hoz
gyémánt, azt hittem, hogy üveg. És miközben a Az
markomba nevettem, az az úr, a ki megvette és a ki
azt hitte, hogy én becsaptam, megvizsgáltatta és
kisült, hogy gyémánt és hogy százhatvanegy forintot
ér. Akkor én a markomba sírtam.
A doktor. Úgy kell magának.
A vevő. És a csillár ?
A doktor. Most már igazán nem vagyok tisztá­
ban vele. Tökéletesen megzavart.
(Kissé gondolkozik.)
A kutya. Nos?
A doktor. Mennyit mondott?
A kutya. Háromszáz koronát.
A doktor. Es emlékszik rá! Mendacem oportet
esse memorem.
í A kutya (magában). Latinul beszél, úgy látszik,
többet ér a csillár. (Fájni kezd a szive.)
Pesti erkölcsök 105

)Ó1 A doktor. Száz korona.


A kutya {nagy kínban, magában). Négy forintért
vettem. Most mit csináljak?
nl- A doktor {súgva, a barátjához). így talán ideadja
kétszázért. Kétszázötvenet megér.
A kutya. Hát százötven.
fé- A doktor {meglepődik). Százötven?
A kutya. Eventuell száz.
A vevő. Nem értem, doktor . . .
)n- A doktor. Igen, igen. Hát maid visszajövünk
rn, holnap.
en.
go­ {Távoznak. A kutya magára marad és izgatottan nézi
ért a csillárt. A doktor nem tudja, hányadán van. A vevő
nem tudja : a doktor csal-e, vagy a kutya nem ért-e
ar-
hozzá? Avagy mind a kettő csal és egyik sem ért hozzá?
>gy Az igazságot egyesegyedül a csillár tudja, de az hallgat.)
l a
ki
és
tót

tá­
©

rtét

zik,
,

Sc

F
m
ál
m
a
N
A fogorvos. ei
1.
(A várószalónban kétségbeejtő rokokó-bútorzat
és nagy csönd. Az asztalon : két füzet Simplicissimus,
egy bártíai prospektus, a Röptében a Nagyvilág
Körül czímű mű, a Fehér Kereszt-naptár, a Bors­
szem Jankó és az Orvosi Hetilap. Várakozó fog­ is
betegek. Az utczáról tompán hallatszik a kocsi-
robogás.) b<

(Nagy szünet.)
A fogorvos (kinyitja az ajtót). Tessék Si
A soros beteg (fölkel és bemegv\ a
II.
(A rendelőszobában kínzóeszközök. Egy szék,
mely éjjel ágy és nappal fogház. A széknek van
jobblába és ballába, jobbkeze és balkeze. A bal­
kezében udvariasan tartja a nikkel csészét, a hová
a mi szájunkból a fogorvos köpi a fogat. Jobb­ s
kezében kis porczellán-asztalt tart, melyen vékony
ráspolyok, czipőgombolók, varrótűk, horgolótűk,
óramutatók, pipaszurkálók, drótok, azonkívül tus-
csészék, festékestubusok, kanalak, tégelyek, kis
Pesti erkölcsök 107
Sü ,

sárga és kék üvegcsék, vattapamacsok, spiritusz­


lámpák és ecsetek vannak. A szék mellett áll a
Fúrógép. A Fúrógépről egy nagy kígyó csüng le,
mely a szájában tartja magát a fúrót. A gép mellett
áll a fogorvos. A szobában kellemes patikaszag,
mely egyesíti magában a jodoform, a fodormenta,
a spiritusz, a karból, a szegfűolaj és a kreozot illatát.
Napfényes délelőtt. Lenn az utczán gondtalan
emberek járnak, a kiknek nem fáj a foguk.)

A fogorvos. Nos, mi baj ?


zat A beteg. Drága doktor bácsi.
us, A doktor. Nos ?
lág A beteg (összecsapkodja a fogsorait). Már nem
>rs- is fáj. (Vaczogni kezd.)
og- A doktor. Tessék csak beleülni ? székbe. Majd
csi- benézünk a száj üregbe.
A beteg (savanyúan nézi a székei). Ebbe ?
A doktor. Ebbe. (Piszkál a kis asztalon és
szerető gonddal rakosgatja a horgolótűket külön és a
czipőgomb lókat is külön.)
A beteg. Drága doktor bácsi. . .
A doktor. Minek bácsiz engem ? Legalább har-
mincz évvel idősebb, mint én.
zék,
van A beteg {rémülten). Csak azt akarom mondani,
bal- hogy már nem is fáj.
iová A doktor. Majd megnézzük. Hát nyissa ki a
)bb- száját.
:ony A beteg. Én ?
tűk, A doktor. Ön.
tus- A geteg. Nyissam ki a szájamat ?
kis A doktor. Igen.
A beteg. Igen . . . csakhogy . . . {Elnyomja
108 Mólnál Ferencz

magától a doktort.) előbb kérem . . . csak megnézni...


és aztán majd csak akkor húzni, ha én mondom. bi
A doktor. Jó. Nyissa ki a száját. (Nyúlni kezd
a szája felé.)
A beteg. Mindjárt. (Ellöki a doktort.) Hát várja A
meg legalább, a mig kinyitom a szájamat. Mit nyúl Iá
már bele ? Mindjárt ki fogom nyitni és akkor tessék.
Hát várjon. Most már lehet ? ez
A doktor. Lehet. lej
A beteg. Nahát most ki fogom nyitni fis
A doktor (nyúl). q
A beteg. Mindjárt. Hát most.
(Úgy összeszorítja a fogát, a hogy csak bírja.) SZÍ
A doktor. Hát nyitja vagy nem nyitja ?
A beteg. Nyitom, mindjárt nyitom. De csak
akkor húzni, ha én mondom. Ha én nem mondom, ri<
nem húzni. Csak akkor kezdeni húzni, ha én szólok.
(Becsukja a szemét és kitátja a száját. Két kezé­ Id
vel görcsösen markolja a szék karfáját, a két lábát

>
pedig nekifesziti a szék zsámolyának. Nem is reszket,
hanem rezeg.)

?
A doktor. Miért feszül úgy f
A beteg. Feszülök ?
A doktor (belenyúl a szájába és a fájós fogat
belenyomja az Ínybe az ujjával). Fáj ?
A beteg (miután véresre harapta a doktor ujját). SZi
Vigyázzon, mert önkéntelenül is megharapom.Persze,
hogy fáj.
A doktor. Kérem, ha harap, kipeczkelem a
száját. Ma már a második vadállat, a ki belém barap.
(Újra belenyúl.) Fáj ? já
A beteg (ordítva, szájában a doktor ujjával). Fáj. uj
A doktor. Kérem, ez annyira romlott, hogy ki az
kell húzni. Ki fogom húzni. a
Pesti erkölcsök 109

A beteg. Nem. Majd csak ha mondom. Plom-


m. birozni nem lehet ?
\zd A doktor. Nem bírja a plombot,
A beteg. A czementet se PA guttaperchát se .
rja Az amalgámot se ? Aranyat, ezüstöt se ? Porczel-
fül lánt se ? Ideiglenest se ?
&k. A doktor. Ha megplomoirozom, idővel infek-
cziót kap a gyökér, ön kap egy periodontitist, eset­
leg egy csinos kis periostitist,a mi órási fájdalommal,
fisztulával és operáczióval jár. És végül ki kell húzni.
A beteg. De csak ha én mondom.
A doktor. így egyszerre vége. Befújhatok a
ja.) szájába a fagyasztóval, nem érez semmit.
A beteg. Kokain ?
sak A doktor. Nem. (Veszi a fagyasztót.) Gyerünk.
Dm, Nem kell gyávának lenni...
lók. A beteg. Én nem vagyok gyáva, kérem. . .
ezé- Idegesség az egész. (Nagyot néz. Nagyot gondol.
íbát Nagyot otdit.) Hát húzza ki!
:ket, A doktor (egy fiókhoz lép és titokban kotorász
benne).
A beteg (magában). Disznó.
A doktor (hoz valamit, a mit nem látni).
ogat A beteg. Mi ez ? A fújó1 vagy a húzó ?
A doktor. Gyerünk. (A balkezével rendezi a
széket, tnesrt a jobbkezében van valami.)
esze. A beteg. Fújó ?
A doktor. Gyerünk."
m a A beteg. Húzó ?
trap. (X doktor hirtelen ugrással betolakodik a szá­
jába. A beteg érzései: 1. hideg vas érzete ; £. meleg
ujj érzete ; 3. olyat érzés, mintha egy nagy fogóval
Fáj.
az egész fejét megfogták zolna, s tőből húznák ki
;y ki a válla közül ; 4. mintha a hajánál fogva húznák
110 Molnár Ferencz
(
rölfelé, de úgy, hogy a lába enyvvel a padlóhoz volna
fagasztva; 5. ugyanaz az érzés nemcsak függő­
leges, hanem vízszintes irányban, azaz: mintha
két pár ló volna belefogva, s egyik a fejét előre, a
másik hátra húzná; 6. több pöröly-ütés a halánté­
kán ; 7. olyan érzés, mintha nem a fogát húznák ki,
hanem a szemét, 8. olyan érzés, mintha az ó foga
húzná a doktort és fájna a nagy súlytól; 9. olyan
érzés, mintha a harapófogó bele akarna nőni a fog­
húsába s most ércz-gyökeret eresztene belé ;
10. olyan érzés, mintha a foga akkora lenne, mint (Ti
Mi
egy fatuskó. Mindez egy perez negyedrésze alatt
mi\
megy végbe.)

A doktor. Kint van. Óriási gyökere volt. uta
(A beteg érzései; 1. mintha nagy utazásról Pay
jött volna meg ; 2. mintha fürdőből lépne ki; 3. 2. .
mintha mindent kihúztak volna belőle, csak a
fájós fogát hagyták volna benne; 4. mintha a dok­
tornak a három forint helyett elég volna kettő is ;
5. mintha hallotta volna, hogy egy forintért is
húznak ; 6. mintha jobb lett volna Budán az irgal- csa
masoknál húzatni, a hol igaz ugyan, hogy a barát gos
a lába"közé veszi a beteg fejét és úgy húzza ki belőle
a fogat, mint ájpinezér a sörösüvegből a dugót, de
a hol gombot és hidjegyet lehet a perselybe dobni.)
A beteg (kellemes bágyadtsággal, a csészével tál,
foglalkozva). Látta a Lotz-kiállítást, doktor úr? kéz
A doktor. Nem. A feleségem Becskereken van
az anyjánál és egyedül nem megyek.
A beteg (fölkel). Pedig érdemes. Gyj
(Pénz.) — (Szünet.)
A doktor (kiszól a várószalonba). Tessék.
TJjra az egész,(elölről.)
wmm
1^3-yi 111
a
)-
a
a

i,
ra
in Kíméletesen.
5-
í; {Történik a keleti pályaudvaron, ma/á folytatólag a
nt Margitszigeten. Személyek : 1. Egy uriasszony, a ki
tt mind e mai napig boldogan nyaralt az ura nélkül a
Tátrában s a ki most hazajön, hogy az urával együtt
utazzék el Adinkerke-La-Panneba, a belga tenger­
:Ó1 partra,a hol minden oly olcsó és a mi majdnem Ostende.
3. 2. Az ura, a ki a Pályaudvaron várja. — A vonat be­
a robog.)
ik-
s; A férj. Szervusz, angyal.
is Az asszony. Szervusz, jaj de jól nézel ki. Mutasd
ál­ csak magad ? Nem, rosszul nézel ki. Gyere ide a vilá­
cát gosra. Igen, jól nézel ki. Miért nézel ki ilven rosszul?
öle A férj. Mindenki mondja.
de Az asszony. Mi újság itthon, a lakásban?
li.) A férj. Semmi, angyal, abszolúte semmi. Egyál­
talán sehol semmi újság. A napok unalmasan követ­
ivei
?
keznek egymásra. (Ásít.)
Az asszony. No, gyerünk. Hazamegyünk?
ran 4 férj. Nem. Vacsorázni megyünk valahová.
Gyerünk a szigetre.

Kocsiba ülnek.)
112 Molnár Ferencz

Az asszony. Mi újság itthon ?


A férj. Már mondtam, hogy semmi. Abszolúte me
semmi. csa
Az asszony. Naftalin van? bai
A férj. Az éppen ... az éppen nincs.
Az asszony. Miért? víg
A férj (sóhajtva). Mert már nem kell.
Az asszony (ijedten néz rá).
A férj. Azért nem kell mindjárt megijedni. A
moly egy kis kárt csinált. Egy kis kárt csinált a moly. égéi
Az asszony. Mit csinált a moly?
A férj. Hát mit csinálhat egy moly? Posztót His;
eszik. En marhahúst eszem, a moly posztóhúst eszik. kod
Semmi az egész. Megette a függönyt.
Az asszony. Jesszus ! Melyiket? vág;
A férj. Azt, a mi az íróasztalom előtt van, a
földön.
A asszony. A földön? Függöny? a sza
A férj. Vagy függönyt mondtam? Mert a kis úr st
perzsaszőnyeget is megette. kihu
Az asszony. Melyik perzsát ette meg?
A férj. A mit a születésnapodra vettem. Es’rr
Az asszony. Hisz a születésnapomra bundát
vettél ! tünk
A férj. Hát azt is megette.
(Nagy szünet. A tű:
Az asszony. Hát mit nem evett meg a moly? nem
A férj. A moly, angyalom, mindent megevett,
a mit csak bírt. Az összes molyok nálunk laktak
júliusban, a mi nem lett volna baj, de jóllaktak és ez bizto
baj. De elég csinos modern kígyóvonalakat rágtak a nem 1
pamlagba. okozt
Az asszony. Azt is megették? hogy
J,

Pesti erkölcsök 113

A férj. Na hallod, a pamlagot ne ették volna


meg? A pamlag a molynak ilyenkor primőr, mert azt
ito
csak őszszel szokta enni. Az neki márcziusban őszi-
baraczk. De nem baj.
Az asszony (lesújtva). Ez jó. De hát miért nem
vigyázott az Erzsi?
A férj. Az Erzsit elküldtem a fehérnemű miatt.
Az asszony. (rémülten és kérdőié g néz rá).
A férj. Tudod, a hurczolkodásnál ellopta az
A
egész stafi rangodat.
ily.
Az asszony. Micsoda hurczolkodásról beszélsz ?
Hisz én erről nem tudok semmit! Hát hurczol-
tót kodtunk?
dk.
iA férj. Nem mondtam? Roppant szórakozott
vagyok. (Nevet.) Haha ! Nem is mondtam?
Az asszony. Nem.
i, a A férj. Tudod, annyi dolgom van mostanság, ez
a szaladgálás a rendőrségnél.. . elfelejtettem. A házi
úr stájgerolt, felmondott novemberre és én mindjárt
kis
kihurczolkodtam, mert új házba megyünk.
Az asszony (rémülten). És én ezt nem is tudtam !
Es"mennyi pénzbe került a hurczolkodás ?
A férj. Ó, kevésbe. Két konflison hurczolkod-
idát tunk, de már voltam az asztalosnál.
Az asszony. Mi ez? Mi ez?
A férj. Ne ijedj meg, minden biztosítva volt.
A tűz a hálószobában keletkezett, de én szerencsére
nem voltam otthon.
Az asszony. Mi ez? Mi ez?
rett,
A férj (törli a homlokáról a verítéket). Minden
ktak
biztosítva volt. De nyugodj meg, sem a cselédeket
és ez
nem terheli a gyanú, sem az én gondatlanságom^ nem
ak a
okozta a tüzet. Azok a disznó betörők csinálhatták,
hogy elhárítsák magukról a gyanút.
8
114 Molnár Ferencz
m
Az asszony. Betörők ? Betörők ?
A férj. Hát azért betörő, hogy törjön be. Nagy­
szerű ! Csak nem kívánhatod, hogy a betörői rangot
viselje a nélkül, hogy csak egyszer is betörjön ! Hát
persze, hogy betört. Elvitte azt az ízléstelen ezüst-
neműt, meg azt a régi trabukkós-skatulyát, a miben
a kalaptűidet tartottad.
Az asszony. A kalaptűimet? Te édes ! Te édes !
Te édes ! Az összes ékszereimet tartottam abban a
trabukkós-skatulyában, te édes, a gyűrűimet, a
(Tő
butonjaimat, a brossaimat . . . szent isten !
a P
A férj. Szegény, azt hitte, hogy szivart lop,
ötve
Képzelem, milyen dühös volt, mikor meglátta, hogy
sem
nem is szivar volt a skatulyában, hanem ékszer. len
Az asszony. Szerencsére biztosítva voltunk betö­
rés ellen . . . (sápadozik.)
A férj. Hiszen épp az a mulatságos, hogy az
Erzsit azért dobtam ki, mert . . . Tudniillik nem
fizette ki a biztosítási díjat, a mit rábíztunk és a tűz­
biztosítást is elsikkasztotta. Hehehe.
Az asszony (kétségbeesetten). így hát . . . jól
A férj. Ne félj, már nyomában van a rendőrség.
És ma voltam az asztalosnál. Gyönyörű lesz az új
bútor. És ha az Erzsit megfogják ... Mi az? Mi
bajod ! Miért sápadtál el? Izé . . . pinczér . . . Rosz-
szul vagy? Te, asszony! Asszony! Ez elájult! kell
Pinczér, hamar, jeges vizet! (A pinczérek száguldozni a p<
kezdenek.) . . . Ejnye, ejnye . . . pedig, igazán . . . ism
ennél kíméletesebben már nem mondhattam el neki
a dolgot...
ism
ism<
EEEEPEItSEBEBPE
agy­
agot
Hát
züst-
úben

:des !
ián a Pump.
;t, a (Történik egy kávéházban, majd az utczán. Személyek
a Pénzes ember, vagyis az, a ki legalább negyven­
lop, ötven forintra becsülhető és a Szegény ember, a ki
hogy semmire sem becsülhető, s a kinek e pillanatban egyet­
len czélja, hogy a Pénzes-tői tiz forintot pumpoljon.
bető- Verőfényes tavaszi ebédután.)
yy az A pénzes. Pinczér, feketét és szivart.
nem
(Leül elégedetten.)
i tüz­
A szegény (meglátja őt). Nini ! Pusztarics úr, ha
jól tévedek.
érség, A pénzes. Nem is vagyok az.
az új (Mert rosszat sejt.)
:? Mi
kosz­ A szegény. De ön Pusztarics úr. Megismerem
ijait! kellemes orrhangjáról. A míg ön ki nem vágatja azt
dozni a polipot az orrából, addig én önre mindig rá, fogok
í . . . Ismerni.
i neki A pénzes. Na hallja, ez nem ok,
A szegény. Es ha kellemes orrhangjáról nem
ismernék rá az én kedves Pusztarics bácsimra, rá­
ismerek erről a jó magyar arczárói, erről a fekélyesről
A pénzes. Fekély?
8‘
116 Molnár Ferencz

A szegény (zavarban). Rügyeket akartam mon­ Nen


dani. Itt a tavasz, itta tavasz. Jönnek a vimmedlik. az ü
(Kínjában nevet.)
van
A pénzes. Még röhög is? A testi hibámon
mulat ?
A szegény. Nem fog velem összeveszni, Pusz-
Vala
tarics bácsi. (Negédesen.) Most már csak azért is
leülök az én kedves bátyámuramhoz. így ni!
hárc
(Beváltja a fenyegetést.) Hát mi újság odahaza?
nál
A gyerekek? Az asszony?
A pénzes (Mark Twain humorával). Nőm tavaly
rics
megszökött egy féllábú emberrel. Gyermekem csak
egy van, az is dugón lóg egy uborkás üvegben, mely
spirituszszal van tele. Nincs szebb,mint a családi élet.
A szegény. Hehehe. (Nem tudja, tréfa-e ez,
vagy való.)
A pénzes. Ezen is mulat? Hát ez gyönyörű !
A szegény. Nem fog velem összeveszni, Puszta-
rics bácsi. Nem kell a szegény embert úgy lenézni.
És én se leszek mindig szegény. Jövő héten kétszáz És
forintot veszek föl.
A pénzes. Nekem ne adja be, hogy maga hitel­
képes. Az is gazember, a ki magának húsz forintot ad.
régi
A szegény (örül, hogy nem tizet mondott) Én
fegy
még mindenkinek megadtam azt, a mivel gyöttem
neki. Én gyöttem egyszer a Rihának huszonhét
ülte
forinttal, kérdezze meg, pfü, így folyjon ki a szemem,
nevi
ha az utolsó vasig meg nem adtam neki.
A pénzes (megnézi közelről). Magának üvegből (A s
van a szeme. maa
A szegény. De a másik igazi. Ha nem hiszi,
kopogja meg. (Kanalat ad a kezébe.)
A pénzes. Szép magyarság: Kopogja meg.
Pesti erkölcsök 117
non- Nem tudnak magyarul. (Csöndesen megkoczogtatja
dlik. az üvegszemét a kanállal.) Hol vásárolja ezt?
A szegény. Calderoninál. Most szép kék szemem
van. Tavaly fekete volt, de kiütötték.
Lmon A pénzes. Kiütötték ?
A szegény. Egy verekedésnél. De hagyjuk ezt.
3usz- Valamit szeretnék önnek mondani.
rt is A pénzes (az órájára néz). Jesszus, már fél
ni! három. El kell mennem. Negyed háromra a nyugod­
laza? nál kellett volna lennem ! Pinczér ! Fizetni !
A szegény. Nem fog tőlem megszökni, Puszta-
ivaly
rics bácsi.
csak A pénzes. Na megyek, megyek. (Fölkel.)
mely A szegény. Megyünk. Pinczér !
1 élet.
e ez, (A pénzes fizet, a szegény int.)
A pénzes. Merre megy?
rörű ! A szegény. Merre megy maga?
szta- A pénzes. Maga merre megy?
ézni. A szegény. En arra megyek, a merre maga.
tszáz És maga?
A pénzes. En az ellenkező irányba.
aitel- A szegény. Hahaha. Maga még mindig az a
)t ad. régi jó vicczes Pusztarics bácsi, a kinek a váczi
En fegyházból ismerjük.
ittem A pénzes. Fegyház?Megőrült? Államfogházban
)nhét ültem két napot párbajért. Es ön ezt fegyháznak
nem, nevezi? Szemtelenség!
égből (A szegény csóválja a fejét, hogy épp most lövi a har­
madik bakot. >>Ez is a pechemhez tarlozik<> — gondolja
hiszi, magában.)
A pénzes. Micsoda pimaszság ez !
meg. A szegény (magában). Össze akar veszni, össze
_ -

118 folnár Ferencz f

akar veszni. (Hangosan.) össze akar veszni ! (Magá­ kök


ban.) Velem nem fog összeveszni, velem nem fog csüll
összeveszni^ Hangosan.) Velem nem fog össze­
veszni ! mon
A pénzes. Kocsit fogok venni. Isten áldja meg.
A szegény. Ejnye, én is kocsit akartam venni. meri
Menjünk együtt. azt
A pénzes. De én sietek ! Nekem már negyed letsz
háromkor ott kellett volna lennem ! lező,
A szegény. Cccc ! Nekem már kettőkor kellett Bév
volna ott lennem. (Fütyül.) Kocsis !
(A konflis előjön, pokróczczal a lovon.)
A szegény (benyomkodja a pénzest a kocsiba.)
Siessen a nyugotihoz.
A pénzes. Mit akar tőlem? Mit lök? Mit dob tépi
be a kocsiba? Mit akar tőlem, maga ragály? ne a
A szegény. Nem fogsz összeveszni.
A pénzes. Maga kullancs. Maga eleven fizetési any;
meghagyás. Mit akarsz tőlem, te ragály? gyér
A szegény. Ragály? Az egy szép madár. Nem is k
fogsz összeveszni. tem
A pénzes. Az egy madár ? Ezt nem lehet meg­ snic
sérteni, ezt az aljast! Te csatorna !
A szegény. Az is egy madár.
(A kocsi eszeveszettül robog.)
A szegény (a ki fél, hogy a pénzes kiugrik). két
Kocsis ! Üsse azt a lovat! Siessen ! Ne sajnálja !
Lesz borravaló !
A pénzes. Nem lehet megsérteni? Te nem sér­ régi
tődő! meg ? Es mit szólnál, ha úgy kennélek nyakon,
hogy kiugrana a szemed?
A szegény. Visszatenném. Velem nem tehet két
semmit. És most diszkrét dologról van szó. Adjon alat
__

► Pesti erkölcsök llti

igá- kölcsön tíz forintot (hadarva, mint a lécükét) bbbe-


fog csületszavamra megadom.
sze- A pénzes (kétségbeesve). Tudtam, De miért
mondta a becsületszót három bével?
neg. A szegény. Ezt is csak magának tettem meg,
nni. mert maga az én kedves Pusztarics bácsim. Másnak
azt mondom, hogy: gecsületszavamra, vagy vecsu-
;yed letszavamra, észre se veszi és rám nézve nem köte­
lező. De magának megadom: becsületszavamra.
llett Bével.
A pénzes. Nem adok.
A szegény. Családomnak kell.
ba.) A pénzes. Tudtam, hogy a szivemet fogja
tépnij. . . ezért féltem tőle .. . csak olyan jó ember
dob
ne volnék !
A szegény. Jó ember ? Szegény beteg özvegy
anyámnak, szegény vak öreg apámnak kell. Árva
itési
gyerekeimnek kell. Özvegy feleségemnek kell, nem
'íem is kenyérre, hanem koporsóra. Csak nem fektethe­
tem a földbe boríték nélkül, mint egy natúr­
neg- sniczlit?
A pénzes. Jaj... Jaj ....
(Keze a zsebe felé reszket.)
A szegény. Es nekem magamnak kell ebből
rik). két forint szemre.
íja! A pénzes (benyúl a zsebébe). Itt van . . .
A szegény. Szép új éj fekete szemre. Akarja a
sér- régit?
kon, A pénzes. Nem . . . nem 1
A szegény. Kell újat venni. Nem járhatok így,
ehet két különböző színű szemmel, csak azért, mert kéz
djon alatt kaptam egy kéket. . . (Atveszi a pénzt.)
3 A.

:
120 Molnár Ferencz
A pénzes. Mikor adja meg?
A szegény. Kocsis! Álljon meg?
(Kiszáll.)
A pénzes. Nem is köszön?
A szegény. Szolgája. (Indul.)
A pénzes. Mikor adja meg?
A szegény. Megadom. Becsületszavamra.
A pénzes. Mikor?
A szegény. Holnap. Gecsületszava
(Elsiet.)

m
! w
í sz
M
iz;
til
A
ne
írr
pe
ez:
ez
ne
ab

Vi
a
éle
warn®n

Irodalomtörténet

Rövid fejezetek
I.
1904. szeptember 6-ikán így szólt önmagához a
magyar író :
— Valóban, áldom a sorsomat, hogy magyarnak
születtem s hogy Budapesten jöttem a világra
Mily érdemes város ! Mennyi lázas fejlődés, mennyi
izzóan érdekes élet, micsoda botrányok, mily roman­
tika ! Valóban, erről regénycziklust fogok írni.
A regénycziklus három kötetből fog állani. Az első­
nek az lesz a czíme : Mammon. Ebben meg fogom
írni az én generáczióm gazdasági történetét: a
pesti zsidókérdést, a házépítési krachot, a spekulá-
cziót, a panamát. A másodiknak Múzsa lesz a
czíme. Ebben megírom irodalmi és művészeti törté­
netünket. A művészeket, a kiknek a lelkűk elégett
abban, hogy visszafelé nyolcz generáczió munkáját
végezték el egy élet alatt. A harmadiknak czíme:
Világváros és ez lesz társadalmi életünk története :
a zsúrolc, a színházak, a bálok, az izzó, fényes
élet. . ,
122 Molnár Ferencz

Igen ! Gyönyörű cziklus lesz ! A bárom regény közös Imi


czíme : Pest ifjúsága. Es
így szólt az író és hozzátette: a h
— Halhatatlan leszek. egy
roei
II. Fai
ez
1904. november 17-ikén ezt rebegte maga elé Fra
az író:
— Minek ezt szétmázolni három kötetbe ? Minek
szószátyárkodni ? Es aztán ki vesz három könyvet
Magyarországon? Es ki tudja, hogy mialatt az első
kettőt megírom, nem fejlődik-e ízlésem annyira,
hogy az egészet lenézem s a harmadikhoz már el­
veszítem a kedvemet? Egy kötetbe írom meg a az
témát, egyetlen nagy monumentális regénybe, zolai
részletességgel, tolsztoji terjedelemben és mirbeaui nég
szókimondással. Es a czíme ez lesz: Pest. Megírom má
azt a nagy finisht, a mit most lovagol Magyarország, elfc
hogy utolérje a többi nácziót, a mely mögött elmaradt. tén
Egy nagy regényben. Harmincz ív lesz. Huszon­ va;
öt ív lesz. Húsz ív lesz. Eh
így szólt és hozzátevé : czá
— Híres leszek. jó

III.
1905. január 9-én így okoskodott az író:
— Könyvvel nem lehet pénzt keresni. És miér?
utánozzam én Zolát, Tolsztojt, avagy Mirbeautt
Minek dühöngjek? Az élet nem komoly és Pailleron-
nak, a finom szatirikusnak volt igaza, mert kutyába ne:
vette. Es kutyába veszi Bernhard Shaw, a kit tál
Peat! erkölcsök 123

zös imádok. Es Schnitzler is kutyába veszi, a kit utálok.


Es az igazi nagyság az, hogy ha az ember ezt
a hatalmas kérdést össze tudja szorítani egy finom
egyfelvonásos darabba, a hol a sorok közt minden
megvan. Igen, én fogom megírni az egyfelvonásosok
Parasztbecsületjét, a félórás remekművet. A czíme
ez lesz : Ifjúság. És le fogják fordítani angolra.
elé Francziára. Németre.
így szólt és hozzátette;
]ek — Pénzt fogok keresni.
vet
:lső IV.
ira,
el- 1906. február 26-ikán ezt motyogta maga elé
5 a az író :
Diai — Kétségbe vagyok esve. Ebben a hónapban
aui négy tárczát kell írnom az újságomnak. Hármat
om már írtam, de ha ma nem írom meg a negyediket,
ág, elfogy az idő és elsején levonják az árát. És nincs
idt. témám ! Kiszáradt az agyam, üres a fejem, buta
on- vagyok, mint egy Simplicissimus-alak. Mit csináljak?
Eh, mit, megírom azt a rongy egyfelvonásost tár-
czának ... Azt hiszem : Jegyzetek egy világvárosról
jó czím lesz ...
így szólt s hozzátette :
— Legalább nem fogják levonni

ér?
utt 1905. márczius 2-ikán így beszélt az író;
an- — Mégis igazam volt abban, hogy ez a téma
Lba nem tárczának való. Elmés, vidám csevegés kell a
kit tárczába. A mi mondanivalóm Pest életéről, fejlődé*
124 Molnár Ferencz í

séről van, azt megírom egy jó kemény czikkben.


Sokan fognak magukra ismerni és a czikknek naev el<
hatása lesz. ^ Sé|
így szólt és hozzátette
— Csakhogy van miről írnom. az
he

VI.
1905 április 17-én éjfél után félegykor bejött a
szerkesztő az író szobájába.
— Edesem — mondta neki — az a buta Zrínyi
elfelejtett vicczeket ékelni a Különfélék rovatába
és hazament. Maga elmés ember, magától mindig
telik egy bonmot. Kanyar!fson egyet, de hamar, mert
Itt a szedő.
Az író, a ki épp távozni készült, rövid habozás
jtán visszaült az Íróasztalához és a következő
t'icczet írta le ;

— A főváros. Feljött a vidéki leány Pestre,


ebbe a szédítően keringő lázas forgatagba s
mikor Pestre jött, szép fekete haja volt. Itt
aztán pénz, színház, világvárosi élet úgy meg­
környékezte, hogy félrelépett, virágárus leány
lett az orfeumban és a haját sárgára festette.
Mikor aztán hazament, így kiáltott fel láttára
a falu jegyzője ;
— Ni, hogy' megszőkült a Tercsi! Es
még azt mondják, hogy Pest — feketére
fest /
__

Pesti erkölcsök 125

— Kolosszális -— mondta a szerkesztő, mikor


ien. elolvasta — ön csak úgy az ujjúból rázza az elmés-
agy séget!
Azzal távozott.
— Most végre megírtam a témámat —sóhajtott
az író és hozzátette — Csakhogy már hazame­
nt" hetek.

tt a

inyi
:ába
ndig
nert

ozás
tező

e,
s
tt
g-
iy
:e.
ra

£s
'.re
Eli
A
Zöj
a ;
A i
Boi
A j
All
A t
But
A I
A s
A d
Val
Boli
Az I
A o
Hit!
Fot
A r
A f
Kin
Put
I rot
TARTALOM.
Oldal
a

i
i

i
Elsője ... — — ... ... ... -

i
i

83£53§£8X866$8B 55*
i
A bizottság előtt ............ —

i
i
l

M
M
!
i
Zene _... — ............. —

i
i
A legeslegújabb nemzedék ...

i
i I ! i i i i
i
1

II
S
A ozigány —. ... ... ... —- ... —*

l i

M
i I
Borbélynál ... ... ... — ... ■ ■

i
A jégen ... —... ... —™

i
1
i

1
Állatkerti csendélet „. ... MM

!
I

M
i

i : I
A tapintatlan ember------

!
M
I

i I
Buesúzás ...................................

!
!
A nyári vendég ... ... — * ... ...
I

11
!
A szerény ős jól nevelt ifjú —

i
i
I

i
A drágaság ...................................
Valaki, aki megjött ...
!
!
!
i
II Ml i Ii Mü l!

Boldogtalan szerelem
!

!
i
í

!
U
Az új cseléd — — Ili:!!:!!
I

i
i

i
li
I

A ozipőhúzó ........
i
i

i
M
1

Hitel ... ... ... ... ...


i
i

i i
S

Fotográfusnál ........
I

i
i
i

A régiségkereskedő
I
I
i

A fogorvos...................................
:
I

í
i
i

i
1

ill
Kíméletesen ...
!

I
í
I
i

i
i

Pump ... —« ... --■» 115


i

i
;

i
I

i
i

Irodalomtörténet 121
I

i
i
i

ír
iL
A

K<

LAMP

You might also like