Bevezetés:

Tárgyalás: Egyszer csak megváltozott körülöttem a levegő, megmagyarázhatatlan boldogság árasztotta

el a lelkemet.  Bájos arcú, szépséges, aranyos kis lények világába, Tündérországba kerültem. A
tündérlányok kristály vizű patakban fürödtek és vígan játszottak. Amikor megláttak, elbújtak a
virágszirmok és a fatörzsek mögött, és kíváncsian tekintettek rám. Bemutatkoztam tisztelettel és a
légies lányok a tündérpalotába vezettek. Lenyűgözött a palota, ahol gyönyörűség uralkodott. Aranytól
és gyémánttól ragyogott ott minden. Az örökös boldogság hazájában Kukorica Jancsi és szívének
gyöngyháza, Iluska uralkodott.

Befejezés: Mire bemutatkozhattam volna a királyi párnak, az én házitündér anyukám ébresztett fel
kellemes álmomból, aki a legkedvesebb tündér az egész világon.

Bevezetés: Egy forró nyári napon éppen a nyájamat legeltettem a faluvégen, amikor szívemnek
gyöngyházát, Iluskát pillantottam meg. Nem törődtem sem az idővel, sem a nyájjal, csak az én kedves
galambommal. Mire felocsúdtam a szerelem mámorából, a rám bízott birkanyáj szőrén-szálán eltűnt.
Az elveszett állatok miatt mostohaapám kitagadott, menekülnöm kellett.

Tárgyalás: Búcsút vettem az én Iluskámtól, de megígértem neki, hogy sohasem felejtem el. Lábam
először egy zsiványtanyára vitt, amit a zsiványokkal együtt felgyújtottam. Ezután felcsaptam huszárnak
és a francia király megsegítésére indultam a sereggel. Tatárországon keresztül Taljánországba
érkeztünk, ahol majd megfagytam.  Lengyelországot hátrahagyva Indiában majd szomjan
haltam. Végül Franciaországban kiszabadítottam a francia király lányát a török fogságból, aminek a
királylány volt a jutalma. Nem fogadhattam el az ajánlatot, mert szívem már másért dobogott. Hálája
jeléül nevemet a király János vitézre változtatta. Egy gályával gyedül indultam vissza Magyarországra,
mert a szívem hazahúzott. A tengeri vihart egy felhőbe kapaszkodva éltem túl, majd egy griffmadár
hátán a falumba érkeztem. A szomszéd leánytól megtudtam, hogy Iluskát a mostohaanyja
bánásmódja a halálba kergette. Szerelmem sírjáról egy rózsát szakítva, megtört szívvel, kínzó
fájdalommal a lelkemben szomorú vándorútra indultam. Útközben egy fazekastól megtudtam, hogy
az óriások földje felé tartok. Az óriások királyát megöltem, és tiszteletből egy segélynyújtó sípot
kaptam tőlük ajándékba. A Sötétség országában az óriások segítségével elpusztítottam a
boszorkányokat. Iluska gonosz mostohája is szörnyethalt. Az Óperenciás-tengeren három hétig
utaztam egy óriás hátán, végül egy világvégi szigetre érkeztünk. A titokzatos föld kapuit szörnyek
őrizték. Az első kaput három medve védelmezte, a másodikat három oroszlán. A harmadik kapunál
egy sárkánykígyóval találkoztam. Beugrottam a torkába, és kardomat a szívébe döftem. Kimásztam a
szörnyetegből és megváltozott körülöttem a levegő.  Bájos arcú, szépséges, aranyos kis lények
világába, Tündérországba kerültem. A tündérlányok kristály vizű patakban fürödtek és vígan
játszottak. A szigeten aranytól és gyémánttól ragyogott minden. Iluska sírján nőtt rózsaszálat
bedobtam az Élet tavába. Egyszercsak megmagyarázhatatlan boldogság árasztotta el a lelkemet.

- Lelkem Iluskája! -kiáltottam fel a boldogságtól, amikor megpillantottam életem szerelmét. Boldogan
ugrottunk egymás nyakába.

Befejezés: Megöltem tizenkét zsiványt, a török basa fiát, az óriások királyát, jónéhány boszorkányt,
három medvét, három oroszlánt és egy félelmetes sárkánykígyót. Többszörös gyilkosként,
Tündérország királyaként vígan élem életemet az örökös boldogság hazájában, amíg meg nem halok.
😊

 A szigetre már csak János vitéz lép, mert az óriás fél a csodaföld kapuit őrző iszonyú
szörnyektől.

 25. fejezet: Az első kaput három szilaj medve védelmezi, a másodikat három vad oroszlán: de

János vitéz mindannyiukat legyőzi. A harmadiknál egy félelmetes sárkánykígyó állja útját, de ő
beugrik a strázsa torkába, megkeresi a lény testében a szívét, s beledöfi kardját. Miután a
bátor legény kimászik a sárkánykígyóból, maga előtt látja szép Tündérországot.

 26. fejezet: Tündérországra minden nap tavaszi hajnal köszönt. A tündérek halhatatlanok,

nincs szükségük ételre, italra, a szerelem csókjaival élnek. Ha az örömtől sírnak, akkor a
könnycseppjeikből a föld mélyén gyémánt válik. A szőke tündérlányok hajszálaiból születik az
arany, szemsugarukból a szivárvány. Illatfelhős virágnyoszolyájukon még Tündérországnál is
tökéletesebb világról álmodnak.

 27. fejezet: János vitézt a tündérek szelíden, szeretettel fogadják, ő mégis szomorú, mert a
szerelem országában magányosnak érzi magát. A sziget közepén lévő tóba dobja a kedvese
sírjáról leszakított rózsaszálat. Ő maga öngyilkos szándékkal rohanna a tóba, de az élet vizéből
Iluskáját látja közeledni. A tündérfiúk megválasztják királyukká Jánost, a tündérlányok meg
királynőjükké Iluskát.