2.

TÉTEL
ÓKORI GÖRÖG VISELET

Az ókori Görögország kialakulása: Kr.e 1000.körüli időkra tehető.

Archaikus kor: Kr.e.1000-509
Klasszikus kor: Kr.e.509-336
Hellenisztikus kor: Kr.e.336-27

- Görög ruházat esztétikus volt

- A testi szépségnek nagy tisztelete volt
- Fontosnak tartották az egészséges életmódot és testalkatot
- Nők és férfiak ruházata nem igen tér el egymástól
- Ruházatuk legfontosabb jellemzője a lepelruha
- Minden ruhadarab téglalap alapú

Alapanyagok: szövött gyapjú, len ,pamut, kender, díszítés csak a szegélyeknél

( bordűr)
natúr színek—> fehér, olaj, almazöld
Férfi viselet:
khlaina —>gyapjúból készült, varrás nélküli, test köré tekerve, vállon fibulával
vagy csattal rögzítve
később utazó köpeny lesz, vállon összetűzve egy csattal
khiton —-> ingszerű ruhadarab, részben varrott két oldalt derékig, két vállon
tűzött, övvel viselt
kolposz —-> öv felett kialakult redők = zseb, lehetett hosszú vagy rövid
rövid—>katonáké
Alsóruházatot még nem viselnek
hümation —> görög köpeny, khitonra vették rá, önnáló ruhaként is hordták
1,5x3 m maguk köré tekerték, jobb kar szabadon marad
khlamüsz —> térdig érő köpeny, 1x2 m, ball vállra tekerve jobb kar szabadon
exomis —>parasztok rabszolgák viselete, combközépig érő, vállon összefogott
Fejfedők:
pilosz—-> kis gömbölyű bőrsapka
petaszosz —> széles karimás kalap, állszíjas rögzítés
Lábbeli : saru koturnus —-> vékonytól a vastag akár 40 cm talp is létezett
Rövid haj, archaikus korban szakáll, később borotvált arcszőrzet

Női viselet:
khiton -—> mint a férfiaknál
peplosz —-> khiton egyik változata, téglalap alakú csattal vállon félbehajtva rögzítik
a felső széle vissza van hajtva tehát derékig két rétegű
hümation —> peplosz, khiton felett, fejre is terítették csuklya szerűen, rögzítve nincs
csak tekerve
Hajviselet: göndörített haj, vállra engedve vagy kontyban, hajhálóval
 ÓKORI RÓMAI VISELET

(Kr.e.300-Kr.u.476)
A római épületek hasonlítanak a görögökéhez, úgy a viseletükben is átvették a
lepelruhák használatát. A kora köztársaság kori öltözködés szerény egyszerű
formákból állt, majd a császárkorig tudatosan a pompa és a luxus irányába
fejlődtek.
Görög alkotásokat másolták, boltozatot átvették az Etruszkoktól, Colosseum,
úthálózat, fórum fürdők padlófűtés, szervezett hadsereg, limes-határvonal,
provinciák diadalívek.

Alapanyagok: -pamut, finom fehérített gyapjúszövet,

-palesztinai bisszosz (vékony pamut),
-Kr.e.2.századtól ismerték a selymet, ekkor még szintemegfizethetetlen,
csak szegélydísznek használták fel, a császárkorban már
megengedhették maguknak a gazdagok a teljes selyem öltözéket is,
Kr.e.27 után.
-Bíbor csiga császár színe
Férfi viselet:
tunika —> khiton megfelelője
csak tunika a rabszolgák viselete
polgároknak alsó és otthoni viselet
térdig érő
különböző fazonú és mintájú lehetett
vállon összevarrt
nyakkivágás selyemszalaggal díszített
tóga —> szabad polgárok viselete
hümation megfelelője
ellipszis alakú, vízszintes tengelyén végig varrt( nem tudtak ekkorát szőni)
3,5x5 m hosszú, csak tekerve ball vállon, jobb kar szabadon
egyedi viselet nincs kétszer ugyanaz
alatta tóga vagy ágyékkötő, vagy mindkettő
redőzete rangot, életkort, nemet jelölt
redőzését iskolában tanították
selyem szegő
uralkodónak teljes egészében selyem is lehet
sinus —> derékon kialakult redők
zsebnek használták
lacerna —> könnyű elöl nyitott palást, jobb vállon összefogva
sagum —> csuklyás köpeny / hadiköpeny, jobb vállon összefogva
paenula —> kör alakú vastag uti köpeny, középen felnyitva , kapucnis
Hajviselet: kezdetben hosszú szakáll majd borotvált arc
borbélyműhelyek működnek
Lábbeli: saru

Női viselet:
tunika —> selyem övvel összefogott, bokáig érő, néha több réteget is magukra vettek
stóla —>díszruha, színesre festett, kissé uszályos
palla —> tóga női változata, színes, sötét színeket kedvelik, magukra tekerve viselték,
fejre is borították
flammeum —> fátyol
Lábbeli : szandál
Hajviselet: bonyolult frizurák, göndörített haj, csigás tupír, rabszolgák készítették
Smink: szem, szemöldök fekete, száj vörös, borotvált lábak, karperec, lábperecek