Professional Documents
Culture Documents
Kérdőiv Segédlet PDF
Kérdőiv Segédlet PDF
rnnrcxr,6nrs-z rcnnoiv
Kedves Vrllaszad6!
o igen
o nem'
. nem biztos
vdlaszokat adhatsz.
(A nem biztos vdlasztlehet6leg kertild ell)
39
1. Dolgokkal vagy szimokkalv6gzett munka
. igen
. nem
o nem biztos
o igen
o nem
nem biztos
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
. nem
40
2. lJ zleti ka pcsolat em be rekkel
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
o nem
o nem biztos
c) Szeretsz taliikoz6t megbesz6lni 6s t6rgyaLflst megszewezni?
'. igen
nem
o nem biztos
d) Szeretsz tizletet vagy szervezetet irinyitani?
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
o nem
o nem biztos
4t
3. El6irt, szewezett, meghatfirozott sorrende( k6vet6 munka
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
o nem
. nem biztos
igen
'. nem
o nem biztos
igen
'. nem
o nem biztos
. igen
. nem
. nem'biztos
42
4. A tf rsadalmi kiiriilm6nyek javitisa 6rdek6ben v6gzett munka
Az ilyen tipusri emberek szeretnek olyan munk6t vdgezni, amellyel
segitenek m6sok 6let6nek vagy eg6szs6g6nek javitdsdban.
o igen
. nem
o nem biztos
\
b) Szeretsz lehet6s6geket keresni mfsok megsegit6s6re?
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
o nem
. nem biztos
o igen
o nem
. nem biztos
o igen
. nem
o nem biztos
43
5. Irinyitfs 6s szervez6s, elismer6s kiviv6sa
lgen
'.
nem
,, . nem biztos
o lgen
o nem
. nem biztos
c) Szeretsz elismer6st kipni teljesitm6nyed6rt?
o igen
. nem
. nem biztos
igen
'.
nem
. nem biztos
o igen
. nem
o nem biztos
44
6. E m berek ta n u Im 6ny oz6sa, v6lem6nyek kiizl6se
o igen
. nem
. nem biztos
b) Szeretsz szellemileg visszamaradott g;rermekeknek gyakorlati ismereteket,
,,fo gisoka t" tanitani?
o igen
o nem
. nem biztos
".
c) Szeretsz embereket f6nyk6pezni foly6iratok 6s k6pes fjsigok szimira?
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
. nem
. nem biztos
. igen
. nem
o nem bizto's
45
7. Tudominyos Yagy mtiszaki munka
o igen
. nem
. nem biztos
rgen
'.
nem
. . nem biztos
t igen
. nem
o nem biztos
d) Szeretsz rdntgen k6sziil6ket vagy hasonl6 berendez6seket haszn6lni emberek
gy6gykezel6s6ben?
o igen
. nem
o nem biztos
o igen
. nem
. nem biztos
46
t
8. Absztrakt 6s alkot6 munka
. igen
o nem
o nem biztos
o igen
. nem
., nem biztos
c) Szeretsz zen6t szereznirvez6nyelni vagy el6adni?
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
o nem
. nem biztos
igen
'. nem
o nem biztos '
47
9. G6pekkelvfigzett munka, elj6r6sok 6s m6dszgrek alkalmazisa
o igen
o nem
o nem biztos
b) Szeretsz g6pjirmiivet, haj6t vary repiil6g6pet vezetni?
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
. nem
o nem biztos
e) Szereted meg6rteni, hogy mik6pp miiktidnek a g6pek?
o igen
o nem
. nem biztos
48
10. Dolgok megmunk6l6sa, el66llit6sa
rgen
'.
nem
, t nem biztos
o igen
. nem
. ,nem biztos
c) Szeretsz szekr6nyt k6sziteni, kirpitozni vagy tap6tinni?
o igen
o nem
t nem biztos
,
d) Szeretsz rddi6t iisszeszerelni vagy bedllitani?
o igen
. nem
. nem biztos
o igen
. nem
. nem biztos
49
osszrsir6 LAP
Erdekl6d6s-2
N6v:
Ha a kiil6nbs6g nulla az igen 6s nem v6laszok kdz<itt 6s nincs nem tudom vdlasz az a
j ellemzo 6rdekl6ddsi tertilet.
50
t
Erdekl6d6si teriiletek
frdekl6d6s 1:
D olgokkal, szf mokkal vagy t6rgyakkal v figzett munka
Az ilyen emberek ink6bb tirgyal<kal 6s dolgokkal foglalkoznak, mint emberekkel
vagy 6llatokkal. Sokan kdztltik sz6mokkal is szeretnek dolgozni.
Erdekl6d6s 2:
Uzteti kapcsolat emberekkel
Az ilyen emberek szeretnek m6sokkal rendszeres kapcsolatban 6llni. Szeretnek
targyalni, eladni, inform6ci6t adni, szerv ezni, m6sokat feliigyelni.
Erdekl6d6s 4:
A tirsadalmi kiiriilm6nyek javitdsa 6rdek6ben vfigzett munka
Az ilyen emberek szeretnek olyan munk6t vdgezni, amellyel segfthetnek m6soknak
6lettik v agy egdszs6gtik j avit6s6ban.
51
Erdekl6d6s 5:
Irfnyitis vagy szervez6s, elismer6s kivivdsa
Az ilyen emberek szeretik irfunyitani saj6t maguk 6s m6sok munk5j6t. Szeretik a
fo nto s ti szt s6 geket. Tev6keny s6 giik e li smer6 se fonto s szirmukt a.
Erdekl6d6s 6:
Emberek tanulmdnyozhsa vagy Otletek 6tadfsa
Az ilyen emberek az olyart munk6kat kedvelik, melyeknek tirgyai az emberek vagy
61latok. Az emberekkel val6 krizvetlen kapcsolat nem felt6tleniil fontos szdmtskra.
Erdekl6d6s 7:
Tudomfnyos vagy mffszaki munka
Az ilyen'emberek szeretnek elemezni 6s kipr6b6lni dolgokat, 6s elm6leteket
kidolgozni az eredmdnyek magyarinathra. Szeretnek sajdt magukt6l r6jdnni
dolgokra.
frdekl6d6s 8:
Absztrakt 6s alkot6 munka
Az ilyen emberek szeretnek rij elk6pzel6sekkel vagy tervekkel el6rlllni. Szeretnek
kreativ megold6sokat tal6lni a probl6m6kra. A kepzel6er6t 6s eredetis6get ig6nyl6
munk6t kedvelik.
Erdekl6d6s 9:
G6pekkel vilgzett munka, eljfr{sok 6s m6dszerek kdvet6se
Az ilyen emberek szeretnek egyedi.il dolgozni, g6peket kezelni, 6s elj6r6sokat
kdvetni. Saj6t er6feszit6stik 6s tud6suk r6v6n szeretik elvdgezni a feladatokat.
Erdekl6d6s 10:
Tdrgyak megmunkflisa, el66llitdsa
Az ilyen emberek szeretnek dolgokat k6sziteni vagy javitani. Szeretik l6tni
munkrijuk kezzelfoghat6 eredm6ny6t. A rang nem igazfun fontos sz6mukra. Szeretik
az illtalttk e I 6 rll I itott termdket,, s aj 6tj uknak" 6r ezni.
52
\
A p6ly6khoz tartoz6 6rdekl6d6skombinf ci6k
pdlyht.
53
Szent Istvfn Egyetem
Munkavillaldsi Tan6csad6 Szak
MUNKATROBXT6DES rrcnn6iv
Nincsenek jo vagy rossz v5laszok, ezdrt egyik kdrddsre se forditson tril sok id6t.
E
a
Szeretem m6lyen megismerni a dolgokat, hogy probl6mrikat
oldjak meg.
E
4. Szeretem befejezni az egyikmunk6t,
belefogn6k.
miel6tt a k6vetkez6be
E
5. Ordmdmet lelem m6sok tev6kenys6g6nek az ir dnyit6s6ban.
E
6. Olyan 6ll6st szeretn6k, ahol egyenletes titemben dolgozom
eg6sz nap.
E
7. Az olyan tevdkenys6geket szeretem, amelyek lehet6s6get
adnak pr6batdtelre 6s a megmdretdsre valamilyen m6don.
E
55
Szeretn6k felel6s lenni egy tev6kenys6g megszervez6s66rt, 6s
mindenkinek tervezni valami tennival6t. E
9. Szeretek segiteni a barifiaimnak probl6mait megotd6s6ban
E
10. Szeretn6k felel6s lenni egy tew ezetert v agy a tev6kenys6g6rt,
6s szeretndm, ha a befejez6shez sok ktil6nbdz6 apr6 r6szlet
me go I d6s6v al is hozzdj6rulhatn6k. E
11. Nagyon szeretem azokat a kcinyveket 6s televizi6s progra-
mokat, amelyek tudom6nyos tdm6kr6l sz6lnak, mint p6ld6ul
a csillag6szat 6s a biol6gia. E
12. Szeretek szerszrimokkal 6s g6pekkel dolgozni.
E
13. Szeretek el6irt megold6sok, mintrlk szerint dolgozni
E
1
22,olyanmunk6tszeretn6k,aholmindigtudom,mitv6rnakt6lem.
E
s6
t
23. olyan foglalkozdst szeretn6k, ahol eglsznap emberekkel kell
foglalkoznom.
E
24. Olyan munk6t szeretn6k, ahol valamilyen technikai
16 szekdnt matematik ai s2dmitdsokat v6 geznek.
riunka
E
25. Olyan munk6t szeretn6k, amely a szoci6lis helyzet javul6s6t
segiti el6.
E
E
26. Szeretek a kdt kezemmel dolgozni, olyan dolgokat csin6lni,
mint a vizvezetdk-szerel6s, varr6s, aut6szerel6s vagy a
tapdtizirs.
E
3 6. szeretek szersz6mokkal, berendez6sekkel vagy technikai
eszkdzrikkel dolgozni.
E
37. Olyan foglalkozitst szeretndk, ahol ink6bb gdpekkel vagy
t6rgyakkal kell dolgoznom, mint emberekkel foglalkozni.
E
38. Jobban szeretek irdnyitani egy csoportot, mint egyszenien csak
egy tagSa lenni.
E
57
39. 6nk6ntes munk6t vegzekolyan szervezetekn6l, amelyek az
embereken segitenek.
58
ERTEKBT-,6 r,AP
(MEK)
K6rddssz6m
bdnyit6: 5 8 10 t6 17 33 38 41 42 47
1 I
2 2 22222222
J J 33333333
4 4 44444444
5 5 55555555
Ujit6: a
J 7 11 t4 18 24 32 40 43 48
1 I 11111111
2 2 22222222
J J 33333333
4 4 44444444
5 5 55555555
M6dszeres: I 4 613152228354s49
I 1 11111111
2 2 2 2222222
J
a
J J 3333333
4 4 4 4444444
5 5 5 5555555
Targyias: t2 19 20 26 27 31 36 37
2 50
111111111
1
2 222222222
a
J 333333333
4 444444444
5 555555555
Szocirilis: g 21 23 25 29 ':O 34 39 44 46
1111111111
2 222222222
3 333333333
4 444444444
5 s5s55s555
Karikdzza be azt a
szdmot, amit a k6rd6sre adott a k6rddssz6m alatti oszlopban, a
sziimokat adja cissze, 6s az eredmdnyt irja anagy kock6bal
59
Az 6rdekl6d6stipusok meghatirozdsa
Irdnyitd (Direktiv)
A direktiv szem6lyek szeretik v6llalni a dolgok6rt a felel6ss6get 6s ellen6rizni azok menet6t.
Szivesen v6geznek olyan munkht, amely szewezdst, ddntdshozatalt 6s m6sok munk6j6nak
szervezdsdt ig6nyli. Kdnnyen adnak parancsokat 6s utasit6sokat. Kedwel szervezik saj6t
tev6kenys6giiket is. Fiiggetlenek 6s on6ll6nak tartjik saj6t magukat.
(Ijitd (Innovativ)
Az innovativ szem6lyek szeretik megfigyelni a dolgokat 6s szeretnek kfs6rletez6s irtj6n eljutni
a dolgok megold6s6h oz. Ezeket a szem6lyeket az 6rdekli, hogy a k6rd6sek pillanatnyi
inform6ci6k folyamatos megold6sdhoz kdzelebb jussanak 6s kiildnbdzo m6dokat talilljanak a
probl6ma megold6s6ra. Szeretik a tudom6nyos t6m5kat. Az innovativ szemdlyek szeretik ha
vilratlan 6lm6nyekkel keriilnek szembe de konnyeddn alkalmazkodnak avilltozdshoz.
Mddszeres
A metodikus szem6lyek szeretik ha vilAgos szabilyok 6s szervezett m6dszerek szerint
igazodhatnak el tev6kenys6gekben. Szeretik az olyan munk6t, ahol mSsok ir6nyitdsa 6s
feliigyelete alatt dolgozhatnak, meghathrozott utasit6s szerint. A metodikus szemdlyek
szeretnek addig foglalkozni egy feladattal amig azt befejezik. Kedvelik a megszokottat, a
rutint 6s olyan munkSt r6szpsitenek el6nyben, amely mentes a vbratlan, probl6m6s
helyzetekt6l.
Tdrgyias
Az objektiv szem6lyek szeretnek szerszSmokkal, felszerel6sekkel 6s g6pekkel dolgozni.
Szeretik megjavitani a dolgokat vagy rij eszkdzdket k6sziteni kiilonb6z6 anyagokb6l. Fontos
az anyag 6s a kiildnbdzo eljhrhs, a k6szit6s m6djSnak osszehangolts6ga. Az objektiv
szem6lyeket az 6rdekli, hogy felfedezze, hogyan miiktidnek a dolgok, hogyan 6pitett6k 5ket,
hogyan alakitott6k ki azokat.
Szocitilis
A szoci6lis szem6lyek szeretnek emberekkel foglalkozni, ak6r kereskedelmi ak6r segit6
helyzetekben. Kedvelik a m6sokr6l val6 gondoskod6st 6s szeretnek segiteni m6sok
probldm6inak azonosit6s6ban 6s megoldSs6ban. A szociilis szem6lyek szeretnek m6sokkal
egyiitt dolgozni 6s egytittmiikrjdni. Azokat a munk6kat r6szesitik elonyben, amelyek
interperszon6lis kapcsolatokat ig6nyelnek.
60
Felhasznfl6i kiir: 16 6ves kort6l alkalmazhat6 a k6rd6iv, nemcsak tanul6k, hanem
feln6tt munkav6llal6k kdr6ben is. Szakmunkiis, k6z6pfokri vagy
fels6fokri kdpzdsben r6sztvev6k kcir6ben kdnnyen alkalmazhat6.
Segit a f6bb munkateri.iletek megtal6l6s6ban. Aluliskol6zott
munkavrillal6k, etnikum, bevdndorl6k krir6ben nem javasolt az
alkalmazisa.
6l
Szent Istvin Egyetem
Munkavfllak{si Tandcsad6 Szak
pAIyanRDEKL6DES rcno6iv
Mindannyiunknak fontos, hogy kedveljnk azt a munk6t amit vdgziink mert ndveli a
sikeres munka es6ly6t. A ktivetkez6kben tev6kenys6geket sorolunk fel, amelyekr6l
azt kell eld<inteni, hogy szivesen v6gezne-e ilyen feladatokat. Olyat is v6laszthat,
amit m6g nem pr6b5lt, de azt 'gondolja, hogy kedveln6 ezt a munk6t. (Az igen al6x
jelet tegyen.) Amir6l azt gondolja, nem szivesen tenn6, azt isjelcilje. (A nem al6X
jelet tegyen.) A k6rddjelet csak akkor vdlassza, ha nem tudja elddnteni, hogy kedveli
vagy elutasitja azt a tev6kenysdget. (A kdrd6jel al6 X jelet tegyen.) Nincs jo vagy
rossz v6lasz, ttiltse ki 6rdekl6d6s6nek megfelel6en a k6rddivet, 6s ne tril sokat
gondolkodj on egy-egy v6laszon.
N6v:
Dftum:
63
1. 6rdekl6d6si ir6ny
2. a) Fest6szetet tanitani
4. a) Szimfonikus zenekartvez6nyelni
64
1. 6rdekl6d6si ir6ny
b) Fot6modellk6nt dolgozni
65
2. 6rdekl6d6si irfny
c) Embereket gy6gyitani
66
3. 6rdekl6d6si iriny
l. a) Tehen6szetet vezetni
l
I
3.
I
67
4. 6rdekl6d6si irdny
2. a) Btirt6n6rk6nt dolgozni
68
5. 6rdekl6d6si irdny
b)iipitkezdst vezetni
b) Komphaj6t iizemeltetni
69
5. 6rdekl6d6si irdny
7. a) Mqgtervezti,beszerelni 6s javitani az
elektromos h6l6zatot
b) Mozdonyt vezetni
70
5. 6rdekl6d6si iriny
c) Kifesteni ahdzat
12 a) Gumiabroncsokat t$rafutbzni
b) Mos6g6pet mtikddtetni
71
6. 6rdekl6d6si irdny
c) Szemiiveglencs6ket csiszolni
72
6. 6rdekl6d6si irfny
73
7. 6rdekl6d6si ir{ny
a
J. a) Bankban pdnzbe- 6s kifizet6sekkel
foglalkozni
b) Telefonk<izpontban kapcsol6t6bl6t
kapcsolni
74
7. 6rdekl6d6si irfny
75
I
8. 6rdekl6d6si irinY
) a) Aut6kat eladni
c) Arver6st levezetni
76
9. 6rdekl6d6si ir6ny
2. a)Hajatv6gni
3. a) Buszt vezetni
b) Taxit vezetni
c) Aut6vezet6st tanitani
4. a) Ettermekben felszolg6lni
c) Korhint6t rizemeltetni
77
10. 6rdekl6d6si iriny
3. a) Hall6svizsg6latot csin6lni
78
11. 6rdekl6d6si irfny
2. a) Gimniaiwrbantanftani
b) Szakiskol6ban tanitani
79
11. 6rdekl6d6si irriny
c) Mrizeumot vezetni
80
11. 6rdekl6d6si irdny
b) Megvizsgillni amunkahelyeket 6s
felderiteni a veszdlyes munkaktiriil-
m6nyeket
81
12.6rdekl6d6si irdny
c) Aut6versenyen indulni
c) Btiv6szmutatv6nyokat bemutatni
Most lapozd 6t :iujra a list6t 6s jel<ild meg kdt, r/.j.ttet azt atevekenys6get, amelyet
legszivesebben v6gezn6l !
82
Osszrsir0 LAP
(PEK)
N6v:
10. szoci6lis-
humanisztikus 9
11. vezet6s 36
Kedvelt tev6kenys6gek:
E
E
83
Ptilyo Erdeklflda ferfrr
84
Informfci6 a tanfcsad6 szhmira
8. kereskedelem-elad6s - 9 tev6kenys6g,
9. szolgilltat6s - 15 tev6kenYs6g,
10. szoci6lis-humanisztikus - 9 tev6kenys6g,
1 1. vezet6s - 36 tev6kenYs6g,
A k6rd6iv kit6lt6se ut6n a tan6csk6r6t6l m6g azt k6rjiik, hogy ism6telten lapozza 6t a
listat, jeldlj<in meg k6t olyan tev6kenyseget, amelyet a legszivesebben vdgezne az
6s
eg1sztevekenyse glistab6; .kkor ri sszesen 2 I 0 tevekenys6g kdztil kell
v6lasztania'
A viiasztott
6rdekl6d6si ir6ny tev6kenysdgeinek elemzdse
k6rd6senk6nt. Az 6rdekl6d6si ir6ny definici6j6nak
megbesz6l6se, a tev6kenys6gek elemz6se' A
{-val ielzett
vtrlisztott 6rdekl6d6si ir6nyokhoz kapcsol6d6 pdlyhk
gyiijt6se.
85
KEPESSEGEK
A k6pess6gfogalom meghatdrozfsa
A k6pess6gek szerepe
A k6pess6gszint felt5r6sa, megismer6se, a speci6lis k6pess6gek kibontakoztatdsa
azonban csak el6felt6tele a piiydn val6 sikeres helyt6ll6snak, hiszen a k6pess6gek
funkcion6l6s6t a szem6lyis6g egdsze, ezen beliil az erdeklod6s nagym6rt6kben
meghatdrozza.
A k6pess6gek jellemz6se
A k6pess6gfogalmon iitaliban mindazokat a pszichol6giai felt6teleket 6rtjtik,
amelyek egy adott tev6kenys6g vdgrehajtdsiiltoz sziiks6gesek. A k6pess6geket ilyen
6rtelemben el6felt6telnek kell tekinteni a kdszs6gek kialakit6shhozvagy az ismeretek
megszerz6s ehez. Ily m6don egy k6pess6g kibontak ozdsirt az a tevekenys6g hatirozza
meg, amelyhez hozz6rendelik. A k6pess6gfogalomnak ebb6l a meghatdrozdsib6l
kdvetkezik, hogy annyifele k6pess6g van, mint amennyi kiil<jnbciz6 tevdkenys6g 6s
hogy a k6pess6gek szilmhnak meghatfuozhsa vagy a k6pessdgfajt6k felm6r6se,
kutat6sa felesleges. A tan6csad6i tev6kenys6gbe a k6pess6gfogalom szinte ,,egy
6tfogo r6vidit6s", amely valamennyi olyan pszichol6giai felt6telre vonatkozik, amely
egy tev6kenys6g v6grehajt6s6hoz szi.iks6ges. Figyelembe kell azonban vewti azt,
hogy a kdpess6gfo galmdba csak a sztiks6ges felt6telek tartoznak. Bizonyos
kdri.ilmdnyek egyes tev6kenys6geket megktinnyithetnek, mint az 6rdek16d6s,
gyakorlat, tapasztalat. Ezek azonban a k6pess6gfogalomba nem tartoznak bele.
Ebb6l azonban nem kdvetkezik az, hogy a k6pess6gek velesztiletett feltdtelekre
lehetne reduk6lni mert aw6l b6vebbek. A veltink sziiletett lehet6s6geket
adotts6goknak nevezziik.
87
kiildnb<iztetni az 6ltakinosakat, amelyek viszonylag azonos jellegri tev6kenys6gek
csoportj6t fogiek 6t, ilyen pl. a figyelem, az eml6kei6k6pess6g. Megkiilonboztetiink
speci6lis k6pessdgeket, amelyek meghatirozott tev6kenys6gcsoporthoz
kapcsol6dnak, pl. tlrldtis,nyelvi kifejezokfipessdg, sz6mql6sk6pess6gstbl
A k6pess6gek tartalma
A munka-, pdlyatandcsad6s folyamatilban a k6pess6geknek egy speci6lis
megk<izelit6si m6dj6t alkalmazzuk, mert a kepesi6geket a gyalloiatorient6lt
tev6kenys6 geldtez (munkatev6kenys6gekhez) kapcsolj uk.
A nyelvi kifejez6k6pess6g feltdtele annak, hogy a mindennapi 6letben kapcsolatokat
l6tesitstink, kommunik6lj unk, k6rj iink, besz6lj tink stb.
A sz6mol6skdpess6g felt6tele annak, hogy a rcl6ci6kat meghat[rozzuk, hogy
mennyis6geket ki tudjunk fejezni, hogy megktikinbdd;ni tudjunk pi.
nagys6grendeket egym6st6l. Ez a kepess6giink teszi lehet6v6, hogy
v6s6roljunk,
hogy m6rjiink, hogy epitkezzi*, hogy utazzunk stb.
A t6rbeli gondolkod6s k6pess6ge (gyakran t6rlit6snak rovidftjtik) felt6tele annak,
hogy a sikban ihrdzolt tdrgyakat t6rben is el tudjuk kdpzelni 6s forditva. Ez a
k6pessdgtink teszi lehet6v6, hogy tdjekoz6djunk, hogy terk6prtil olvasni
tudjunk,
hogy megsaccolj uk t6vols6gokat stb.
Gyakorlatorientf lt megkiizelft6s
Az egyeni taniicsad6i munkdban ajdnljuk a mindennapok funkcionii1s1t
biztosito
alapk6pess6gek mindsdg6nek meghatdrozilsit 6s az ezel<hez kapcsol6d6
kdpess6gkombin6ci6k elemz6s6t. M6sk6ppen fogalmazva az egylnrindefinici6j6nak
l6nyeges eleme, hogy mely kdpess6g6t tartja aiegfejlettebbnek, leger6teljesebbnek
a
6s ez k6pess6g, mint domindns k6pess6g milyen m6s k6pess6gekkel
osszekapcsol6dva funkcion6lhat j6l a munka-paryavilagaban. Tribb
elm6let szerint a
k6pess6gek hierarchi6t alkotnak, hierarchikuian-helyezkednek
el 6s fontos, hogy a
88
domin6ns k6pess6g teret kapjon a munkafeladatok sor6n, mert ez kdnnyebbd teszi a
szem6ly szhmfura a szalcrnai ismereteknek megszerzdset, a sza?'rnai tevdkenys6gek
vegzeset 6s ennek r6v6n az elegedetts6g meg6l6s6t.
89
6Nrcnrmnr,6 nl.rAnAsor
N TTPNSSNCEK MEGISMERESERE
Tr[jolt6, k6pess6gek
K6pess6geim
Tev6kenys6gek-k6pess6gek
rA.ToTO KEPBSSEGEK
o szivesen vagy
. nem szivesen
o kdnnyiinek vagy
o neh6znek saj6t magatok sz{nira.
93
1. T6rbeli gondolkod6s
b) Sorban iilsz egy boltban, s mig vdrsz arra, hogy kiszolg6ljanak, a kirakattivegen
6t, mint egy ttiktirben, l6tod egy hirdet6s szcivegdt. Miut6n a hirdet6sszdveg az
utc6n van, beltilr6l nezve forditva lirthalo. Olyan teh6t szirmodra, mintha
tiikdrir6ssal irtilk volna. A tiikcirirrist el tudod-e olvasni?
c) El6d teszik egy itltalad ismeretlen idomnak a rajzifi kiteritve, aminek minden
m6rete pontos. Ha egy ilyen feladatot kapn6l, szivesen rissze6llitandd belole az
ismeretlen testet?
o Eznehdzlenne nekem
94
d) Egy lak6telepen s6t6lva szembejrin veled egy idegen, aki nem ebbe a v6rosba
val6, 6s 6rdekl6dik valamelyik utca feltil. Te j6l ismered ezt az lutcirt, magad is
tdbbszor jfurtill miir ott. Meg akarod magyarinni az idegennek, hogy ktinnyen
meg6rtse 6s t6nyleg meg is talillja a keresett utcdt.
e) A sztileid fj
szekr6nysort v6saroltak, amelyhez egy leir6s is tartozik.
Term6szetesen 6ssze kell 6llitani a szekrdnysort.
. nagyon k0nnyiiek
o inkibb kiinnyiiek
o inkfbb nehezek
. nagyon nehezek
95
2. A nyelvi kifejez6k6pess6g
A j6 nyelvi kifejez6si szintet az iellemzi, ha valaki mind irisbano mind sz6ban
kiinnyen 6s 6rthet6en kifejezi magit, hamar 6s kiinny.en meg6rt misokat. Nagy
a sz6kincse, tdbbf6le m6don meg tudja fogalmazni mondanivaliliilt, a helyes
kifejez6sek alkalmazitsa nem jelent neh6zs6get neki. Kiil0ndsen fontos ez az
elad6i, el6ad6i munkakiirben, az iizletkdt6sn6l, az iizleti munkdnfl, a forditisi,
tolmicsoldsi feladatokban 6s term6szetesen a tandri munkfban is.
96
0 K6t azonos tartalmu levelet kapsz, amelyet az iskolai rijs6gban lehet krizdlni. Meg
kell ft6lned, 6s <issze kell hasonlitanod, hogy a k6t levdl kriztil melyiknek jobb a
stilusa, melyik val6 inkribb krizl6sre.
97
3. A sz6mol6si k6szs6g
98
e)Ezen a nyhron gyakran ment6l 6t a szomszed fahtba, mert egy bar6tod ott nyaralt.
Mindig ker6kprinal ment6l, es illtalilbannegyed 6rdtvett ig6nybe aztrt. Erdekelni
kezdett, hogy milyen 6tlagsebess6ggel jafiAl6t a szomszed fahfua. Sz6mold ki
k6plet segits6g6velazdtlagsebess6gedet!
-
o inkdbb j6 szinvonahl
o megfelel6 szinvonahi
. gyeng6bb az ritlagosnil
. nagyon gyenge
99
4. Fizikai teherbir6s
a) Egy ztilds6ges boltban dolgozol, mint kisegitl. Azegdsz munkaid6 alatt kb. 10-15
kg-os thr gy akat, dobozokat, zsikokat kell ide-oda mozgatnod.
b) Hosszri ideig a t6rdeden kell egyensrilyozni magad, mintha pl. l6pcs6t mosn6l
vagy ha a kertben gyornl6lnod kellene.
100
e) Eszkrizdkkel, szersz6mokkal folyamatos munk6t kell v6gezned, pl. kalap6cs-
csal, fur6val stb.
f) Hosszri id6n keresztiil neh6z taryyakat kell magasra, fejed ft116 emelve elrakni: pl.
britort, k<inyvet vagy l6ceket.
101
5. K6ziigyess6g
d) Fatany6rokat lehet k6szen kapni, amit kiil6nboz6 mintdval lehet befesteni. Ezek a
tany6rok artin felakaszthat6k a szobafalra.
102
f) Az osztillyban farsangi bulira k6sztiltdk, ahol tombola is lesz. A tombola
fdnyerem6nyek6nt egy b6but teweztek, amelyet f6b6l szeretn6tek megcsin6lni,
hogy kez6t-l6bit mozgatni is lehessen. Minta ut6n kis flir6Sszel frlb6l kell kiv6gni
a b6bu minden egyes darabjit.Ezigenpontos munk6t ig6nyel.
103
6. Otletgazdagsitg
a) Egy bardtod a nagymamdjahoz k<iltdzik, 6s ott egy <in6ll6 szobhtkap. Csak kev6s
pdrtze van, 6m egy raktarb6l vSlogathat magrinak r6gi birtorokat, amit azutin egy
kicsit rendbe lehet hozni. Szivesen segiten6r nekij6 dtletekkel?
c) Egy ismer6s csalSdn6l az ikreknek szi.ilet6snapjuk van. Sok gyereket hivnak meg,
6s keresnek valakit, aki a gyerekeket j6t6kkal, versenyekkel, illetve azok
szervezdsdvel sz6rakoztatni fogja. V6llaln6d-e a sztilet6snap ,j6t6kszeryezo"
feladatdt?
d) Tdbben nyaralnak vid6ken egy nagy hdzban, az eso elmosta az esti szalonnastit6st.
vacsor6t kell csinrilniuk, szalonna, .keny6r, krumpli, rizs, tej, kiryoszta, s6 6s
fiiszerek vannak otthon. V6sarolni mar nem lehet, mert kds6 van. Tudsz-e egy rij
receptet kigondolni?
104
e) Bar6toknak, ismer6s<iknek aj6nd6kot venni illtalaban nem nehdz, de egy
ki.ildnleges alkalomra, ha ftmLddsul kevds p6nztink is van, mar nem is olyan
kdnnyri. Tudsz-e ilyen esetekben is eredeti aj6nd6kot kital6lni?
105
I
7. Kapcsolatteremt6si k6pess6g
Ide azok a tulajdonsigok tartoznak, amelyek ahhoz kellenek, hogy egy mdsik
emberrel besz6lget6st kezdemfinyezz, kapcsolatot teremts, sokszor a m6sik f6I
ellenkez6s6nek legy6z6se 6rin is. Akinek ez sikeriil, annak i6 t
kapcsolatteremt6 k6szs6ge. Ehhez tartozikazis, hogy a misik embert kdnnyen
meg6rtsd, figyelmesen tudd hallgatni, 6s ha sziiks6ges, meg is tudd gyilzni saj6t
6ll6spontodr6l. Ktiliintisen fontos ez olyan helyzetekben, amikor idegen
emberek k0ziitt vagyunk szabad id6nkben, nyiri sziinetben, esetleg a
bev6s6rl6sndl, ha ^
elad6t6l felvildgositist kell k6rni, vagy ha egy
^z
ismeretlennel kell besz6lget6st folytatni az6rt, mert k6r valamit, vagy az6rt,
mert te k6rsz t6le valamit. A kapcsolatteremt6s biztonsdga n6hdny
foglalkozisban nagyon fontos, kiiliiniisen ott, ahol a szem6lyek egymfssal
besz6lgetnek, tandcsot k6rnek egymist6l, ahol probl6mikat kell megoldani,
valamit elmagyarfzni, valamit eladni vagy valamit megvenni: tehrit az oktatis,
a gondozits, a kereskedelem teriilet6n.
c) Bizonytalan vagy abban, hogy merre vezet a helyes irt arra a cimre, ahovd menned
kell. Megkfrdezed-e azttcdn a rend6rt, hogy merre kell menni?
106
e) Vonaton vagy m5s kdzleked6si eszktizdn idegenekkel bar6ts6gosan, kdnnyen
sz6batudsz elegyedni?
. Inkibb neh6znekem
N6zd 6t m6g egyszer a szitufci6kra adott vilaszt, m6rlegeld m6g' hogy mfs
tev6kenys6gekben 6s szitufci6kban milyen kapcsolatteremt6si k6szs6g jellemz6
rfd. igy pl. tz iskolfban, az rdrzletben, vend6gl6ben, az utchn, az orvosnil vagy
hivatalos helyeken. Ezek utrfln pr6bild meg eldiinteni, hogy milyen il
kapcsolatteremt6 k6szs6ged. A feladatok, amelyekben a kapcsolatteremt6
k6szs6g sziiks6ges:
t0l
ERTEKET-,6 r,ap
Tdjol6 A) villtozat
4.
5. ------
6.
7. ----
Az illtalad fel6llitott
k6pess6grangsor alapj6n helyesnek it6led-e avillasztott p6ly6r6l
alkotott elk6pzel6sedet?
o Igen
o Nem
o Nem tudom
o Nem vagyok biztos a diint6semben
108
KEPESSEGEK MEGHATAnozASa
Ny e lv i k dej e zdk ip es s dg
Olyan k6pess6g, amely a szaval<kal val6 egy6ni b6n6sm6dot'teszi 1ehet6v6. Irott 6s
besz6lt form6ja van. Mindkett6ben a szavak sz6les, egy6ni sk6l6j5t hasznrlljuk A
megfelel6 sz6haszniiat segiti a vil6gos, 6rhet6 inform6ci6 6tad6sitt, kozl6s6t.
Szdmoldsi kdpessdg
Olyan k6pess6g, amelynek segits6g6vel el lehet ktil<initeni mennyis6geket, p61d6u1
azt, hogy valamib6l sok van kev6s van, szitmrnal is kifejezheto. Ezen k6pess6g
segitsdgdvel egyszeri sz6mol6si mriveleteket is tudunk v6gezni, p6ld6ul tisszead6s,
oszt6s fejben vagy ir6sban.
Fizikai teherb[rds
Olyan k6pess6g, ami hozzisegit ahhoz, hogy hosszabb ideig er6t tudjunk kifejteni,
vagy ugyanabban a testhelyzetben tudjunk maradni. Fizikai teherbir6sunkkal van
kapcsolatban az is,hogy az id6j6r6s viszontagsdgait, tulzott meleg vagy hideg es6 el
tudjuk-e viselni.
Kapcsolatteremtd kdpessig
Olyan lehet6s6g, amely lehet6v6 teszi, hogy egy m6sik emberrel kdnnyen
besz6lgesstink, odaforduljunk hozz6, 6s figyeljiink 16. Ez a k6pess6giink teszi
lehet6v6, hogy egy kdzdss6gbej6l beilleszkedjtink, bar6taink legyenek, stb.
Kiziigyessdg
A k6ztigyessdg olyan k6pess6g, amelynek segits6g6vel a targyakat tisszeilleszteni,
alakitani, megvdltoztatni tudjuk. E kdpess6gtink segit abban, hogy pontosabban
tudjunk p6ld6ul vonalakat k<ivetni, vagy minta utdn anyagb6l figur6kat, modelleket
kiv6gni, vagy elromlott eszktlzoket megj avitani.
0tlagazdagsdg
Olyan k6pess6g, amelynek segits6g6vel ktilonbdz6 m6don tudjuk megoldani a
feladatokat. Ismeretlen helyzetben felmeriil6 nehdzs6gek legyozeset teszi lehet6v6.
Az otletgazdagshgsegits6g6vel tessztik v6lto2atossri, szinessd a munkafeladatairkat
6s mindennapjainkat.
109