MUHORAY RÓBERT – FARKAS JÁNOS –

SZABÓ PÉTER

SZOKÁSAINK
FOGSÁGÁBAN
Mi tesz minket
szolgává vagy úrrá?
MUHORAY RÓBERT – FARKAS JÁNOS –
SZABÓ PÉTER

SZOKÁSAINK
FOGSÁGÁBAN
Mi tesz minket
szolgává vagy úrrá?
Copyright © Muhoray Róbert (1–5. fejezet),
Farkas János (6–18. fejezet), Szabó Péter (19–23. fejezet), 2018

Szerkesztette: Molnár Eszter

Minden jog fenntartva.

A könyv – a  szerző és a  kiadó írásos jóváhagyása nélkül – sem egészben, sem

részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formátumban és
értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a  nyilvános előadást
vagy tanfolyamot, a  hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a  fénymásolást,
a rögzítést, vagy az információrögzítés bármely formáját.

Kiadja a Guruló Egyetem Kft., Budapest, 2018

Felelős kiadó: Szabó Péter, a Guruló Egyetem Kft. ügyvezető igazgatója

Borítót tervezte: Lénárd György (G Design Kft.)

Tördelte: Madarász György
Nyomtatta: Belvárosi Nyomda Zrt.

ISBN: 978-615-5420-67-2
 TARTALOM

Bevezetés 7

MUHORAY RÓBERT

 1. A szokások kialakulása 13

 2. A szavak ereje 37
 3. Szokásaink és viselkedésünk 49
 4. Szokásaink és a közösség 55
 5. Szokások és hormonok (egyszerűen,
a teljesség igénye nélkül) 63

FARKAS JÁNOS

 6. A szokások átalakításának nehézségei 69

 7. A szeretet ereje 75
 8. Mentális egészségünk problémái 83
 9. Az elme működése 89
10. Cselekedeteink, halogatásaink oka 99
11. Az új szokások kialakításának három feltétele 105
12. A csábítás legyőzése 109
13. Önfegyelem 115
14. Motiváció 129
15. Erő a megvalósításhoz 133
16. A boldogság „szokása” 145
17. A hála megélése 153
18. Csináld! 157

SZABÓ PÉTER

19. Teremtsd újra az életed! 161

20. Te vagy a felelős 165
21. Programozás 171
22. Mikor vagyunk boldogok? 177
23. Mindennapi motivációnk gyakorlata 189

A szerzőkről 193
 BEVEZETÉS

É vek óta hiába próbálsz leszokni a dohányzásról? Esetleg

le akarsz fogyni? Jó kapcsolatokat akarsz kialakítani? Meg
akarod sokszorozni az árbevételed? Valójában egyszerű elérni
a céljaidat. Nem azt mondjuk, hogy könnyű, hanem egyszerű.
Egyszerű, ha megvan a megfelelő technikád.
Valójában a legcsodálatosabb korszakban élünk. Bármi,
amit elérhetőnek gondolsz, azt megvalósíthatod. Elég elmenni
egy könyvesboltba, és találsz legalább öt darab, szakemberek
által írt könyvet arról, hogyan csináld. Ha kényelmesebb vagy,
akkor rákeresel a Google-ön, és találsz legalább száz blogot,
videót, ahol pontról pontra dokumentálják a lépéseket, ame-
lyeket valaki megtett, és sikeres lett a módszerétől. Bármit
megtalálhatsz online. Csak azt kell tenned, amit ők. Használd
az utánzás tudományát! Kövesd, amit az elődeid tettek, valakik
most is éppen sikeresen csinálják.
De vajon miért nem éred el a célod, amikor minden informá-
ciód megvan, ami kell? Mindennek egyetlen oka van, ez pedig
nem más, mint a szokásaid.

7
BEVEZETÉS

Mennyire mered felvállalni azt, hogy valami nem jó, és ez

bánt téged? Mennyire mered elmondani, ha valamiért boldog-
talan vagy, és fáj az élet? Amikor megkérdezik, hogy vagy, mi
a válasz szinte mindig? „Minden oké, köszönöm, jól vagyok.”
A valódi probléma az, hogy nemcsak másnak hazudunk, hanem
saját magunknak is. Olcsó kibúvók mögé rejtőzve éljük az éle-
tünket, miközben hazudunk, hogy ne kelljen semmit tennünk
a változásért.
Amikor azt mondod, jól vagy, az valójában egy zseniális meg-
oldás. Mert ha jól vagy, akkor tényleg semmit nem kell tenned,
nem kell erőlködnöd.
Azokon az életterületeken, ahol problémáid vannak, ott te
már vesztes vagy, ha feladtad. Hiszen azt mondtad: „Ó, én jól
vagyok, csak…”, és jönnek a kifogások. „Jól vagyok, igaz, ki-
rúgtak, és nem bírom fizetni a számláimat, de hát mindegy is.”
„Elhagyott a párom, mert elhíztam, és szinte hányok a magány-
tól, de köszönöm kérdésed, jól vagyok.”
Mennyire vagy a hiedelmeid foglya, és mennyire vagy haj-
landó változni?
A könyv bemutatja, kialakult szokásaink hogyan veszik át
az irányítást életünk minden egyes területe felett. Megmutat-
juk, hogy szokásaink tudatos kontrollja és megváltoztatásuk
módszerei hogyan alkalmazhatók a hétköznapi életünk során.
Ismertetjük, miképpen azonosíthatjuk az életünket irányító
szokásokat, és érthetjük meg a működésüket, valamint hogyan
változtassuk meg őket, ha szükségét érezzük. Könyvünk célja,

8
 BEVEZETÉS

hogy segítse a fejlődésedet, és hogy megtanulhasd, hogyan

bontakoztasd ki a benned rejlő lehetőségeket.
Régi és sokat vitatott kérdés, hogy az emberi tulajdonságok
és szokások vajon fejleszthetők-e, vagy genetikailag megha-
tározott, már gyerekkorban eldőlt, megváltoztathatatlan, kőbe
vésett tények.
A tudósok mind szélesebb körben kezdik felismerni, hogy
sokkal nagyobb mértékben vagyunk képesek egész életünk so-
rán fejleszteni elménket, és tanulni, mint ahogyan ezt korábban
sejtették. Amennyiben valakiben megvan a folyamatos fejlődés
igénye, képes arra, hogy megfelelő, tudatos változtatásokat
hajtson végre viselkedésében, és ezáltal boldogabb, sikeresebb
életet teremtsen magának.
Szokásaink egytől egyig fejleszthetők és megváltoztatha-
tók. Természetesen ez óriási odafigyelést és munkát igényel.
De megnyugtatásként közöljük, hogy nem kell minden szoká-
sunkat megváltoztatni, csak azokat, amelyek megkeserítik az
életünket, és boldogtalanná tesznek.
Előfordulhat, hogy az ember megfelelő önismeret hiányában
nincs tisztában a saját gyengeségeivel és erősségeivel, vagy
nem reális az önismerete. Az élethosszig tartó tanulás alkalmat
ad arra, hogy megismerjük magunk és mások működési, illetve
döntési mechanizmusait, és ezáltal egy könnyebben élhető
világot tudunk teremteni magunknak.
Benjamin Barber elismert szociológus szerint: „A világot
nem gyengékre vagy erősekre, sikeresekre vagy sikertelenekre

9
BEVEZETÉS

érdemes osztani, hanem olyanokra, akik készek tanulni, vál-

tozni, és olyanokra, akik nem.”*
Életünk minősége szokásaink helyességétől függ. Ezekért
a helyes szokásokért gyakran meg kell dolgoznunk, ha nem
ajándékba kaptuk szüleinktől vagy környezetünktől. A tehet-
ség hozhatja a nagy árbevételt, de a helyes szokás biztosítja
a vagyont. Sok ember küszködik a mindennapi életben, de
nem hajlandó a változásra. Brian Tracy úgy fogalmazta ezt
meg, hogy ez nem más, mint elmebaj: amikor valaki ugyan-
azt csinálja ugyanolyan módon, és közben azt várja, hogy más
legyen a végeredmény, nyilván az élete sem változik más, jobb
irányba.
A sikeres emberek megtalálják a  lehetőséget, hogy si-
kereikből és kudarcaikból okulva tanuljanak és fejlődjenek.
Amennyiben a könyv olvasása közben késztetésed támadna
a szokásaid megváltoztatására vagy megerősítésére, használd
az 5 másodperces szabályt. Számolj vissza öttől (5-4-3-2-1),
és gyerünk! Használd a felismeréseidből származó aktiváló
energiát. Így nevezik azt az erőt, amelyre szükséged van ahhoz,
hogy kimoccanj a rutinodból. Tegyél egy próbát! Keress egy
megváltoztatásra szoruló szokást, és kezdd el. Nincs semmi
szundigomb, nincs „várok még egy kicsit”… Csak csináld!
Amint elértük a felnőttkort, nekünk kell lennünk a saját
magunk hajcsárának. Mostantól mindenkinek a maga dolga,

* Könyv- és folyóiratszemle, 2016. február, 11. (121.) évfolyam, 1. szám, 24. o.

10
 BEVEZETÉS

hogy rávegye magát arra, amihez nincs kedve, hogy aztán azzá
válhasson, akivé válni akar.
Arra vársz, hogy kedved legyen hozzá? Soha nem lesz. Na-
gyon egyszerű megszerezni azt, amit akarsz, de nem megy
könnyen, magadra kell erőltetni.
Lépj ki a komfortzónádból, és változtass az életeden, ha úgy
érzed, hogy rosszul mennek a dolgaid. Olvasd el a könyvet, és
változz! Ha akarsz…

11
 – 1. FEJEZET –

A szokások kialakulása

R eggel 6:00. A nap már felkelt. A leengedett redőnyön be-

szűrődnek a sugarai. Nyugalomban van minden. Egy cinege
alig hallható dallal üdvözli a reggelt. A távolban egy busz mo-
torzúgása hallatszik, majd ez is elhalkul. Csend van.
Hirtelen éktelen riadalom és hangzavar keletkezik. Olyan
fülbe hasító, hogy az ember szíve majdnem megáll a lármától.
„Hol vagyok? Mit történt? Már reggel van? Ja, az ébresztő…
Még alszom egy kicsit…”
Egy kéz nyúlik ki a takaró alól, tapogat az éjjeliszekrényen,
keresi a hang forrását. Megtalálja. Lenyomja a szundigombot.
„Még öt perc – gondolja magában az ember. – Még öt percet
alhatok…” És a szekrény felé fordulva behunyja erősen a sze-
mét, és alszik tovább.
Hirtelen ismét hatalmas lárma, mintha lábosokat vernének.
Az öt perc mintha csak egy szempillantás lett volna.
„A harmadik csörgésre már felkelek…” Lenyomja másodszor
is a szundit. Most már félig éberen szundikál tovább.

13
MUHORAY RÓBERT

Harmadszor is megszólal az ébresztő. Most már végleg

lenyomja. Nincs több szundi.
Leveti magáról a paplant. Felkel, kiül az ágy szélére, és csak
néz tompán maga elé.
„Ismét reggel van – gondolja magában. – De fáradt vagyok!
Nem kellett volna este olyan sokáig fent lennem… Már megint
nem aludtam ki magam.”
Kibotorkál a fürdőszobába, belenéz a tükörbe, és sóhajt egy
nagyot.
„Ezek a táskák a szemem alatt egyre szörnyűbbek…”
Megmossa az arcát, igyekszik életet lehelni magába. Kimegy
a konyhába, és felteszi a kávét főni. Megint egy újabb reggel,
és indul a szokásos mókuskerék…

  

Elgondolkodtál-e már azon, hogy reggel mit miért és hogyan

csinálsz, vagy csak automatikusan – szinte robot módjára –
végzed a napi cselekedeteidet? Megfigyelted-e, hogy azon gon-
dolkodsz, mit vegyél fel, vagy azon, hogy hogyan öltsd magadra?
Általában azon gondolkodunk, hogy mit válasszunk a ruhatá-
runkból. Vajon miért van ez így?
A válasz a természet zseniális „találmányában” rejlik, ez
pedig nem más, mint a szokások, amelyeket kialakítottunk az
életünk során.
A szokásokat – leginkább a viselkedésre fókuszálva – már
az  ókorban is megemlítik: „Azok vagyunk, amit ismétel-
ten teszünk. A kiválóság ezért nem cselekedet, hanem szo-

14
 1. A SZOKÁSOK KIALAKULÁSA

KITEKINTÉS

Ivan Petrovics Pavlov a XIX. század végén, tizenkét éven ke-

resztül végzett kísérleteket, amelyekben az emésztőrendszert
tanulmányozta. Kutyáknál figyelte meg, hogy ha csak hang-
vagy fényjelzést ad, akkor a kutya nem kezd el nyáladzani, de
ha ezeket a hatásokat étel adása követi, akkor egy idő után
összekapcsolódik a jelzés a nyáltermeléssel: ha csak a jelet
adta, de a kutyák nem kaptak ételt, a nyáltermelés akkor is
megindult. A pszichológia ezt ún. klasszikus kondicionálásnak
(feltételes és feltétlen reflexnek) nevezi.
A feltétlen reflexek velünk születtek, akaratunktól függet-
lenül, inger hatására automatikusan működésbe lépnek (a
kutya táplálékra adott nyáltermelése). A feltételes reflexek
pedig az akaratunktól függően működnek, és tanulás révén
alakulnak ki (a fény- vagy hangjelzésre adott nyálelválasztás,
mivel a kutya megtanulta, hogy a jelzés után ételt fog kapni).
Pavlov 1904-ben az emésztőrendszer idegi szabályozásá-
nak, az emésztés élettanának terén végzett munkásságáért
orvosi Nobel-díjat kapott.

kás.”* Arisztotelész szerint tehát azok vagyunk, amit rendsze-

resen teszünk. Ezeknek a cselekedeteknek gyakran nem is
vagyunk tudatában. Ha sikerül beazonosítanunk a szokásokat,

* Arisztotelész: Kategóriák. Budapest, 1993, Kossuth.

15
MUHORAY RÓBERT

akkor meg tudjuk vizsgálni azt is, hogy honnan, miből alakul-
tak ki.
A szokások agyunk tehermentesítésére szolgálnak. Agyunk
egy nagyon nagy teljesítményű, bonyolult számítógép: úgy egy-
billió idegsejt (neuron) van benne, amelyek összessége kö-
rülbelül egytrillió kapcsolódással rendelkezik. Ahogy egyre
több kapcsolódás jön létre az idegsejtek között, úgy növekszik
(exponenciálisan) az agy tárolókapacitása.
A jelenlegi kutatások nagyságrendileg 2,5 petabájt méretűre
becsülik az agy tárolókapacitását. Ez kb. 2,6 millió GB, ami
úgy egymillió mozifilmmel egyenlő. Ha egymillió mozifilmet
akarnánk végignézni, az közel 300 évig tartana.
Az ilyen hatalmas tárolókapacitáshoz megfelelő gyorsaságú
működés is szükséges. Az idegi impulzusok hatására az infor-
mációk átlagosan 300 km/órával közlekednek, de a két véglet
1 km/h és 430 km/h. A gondolkodás egy óriási „agyviharral” ér
fel, amely egyrészt rengeteg energiát vesz igénybe, másrészt
az információ elképesztő méretekben és gyorsasággal áramlik.
Ennek energiaigénye miatt a természet beépített egy „önfel-
ismerő” vagy „tanuló” mechanizmust, amely segít, hogy az
azonos cselekedeteket ne kelljen újra meg újra végiggondolni,
hanem az automatizmusok csökkentsék az agy terhelését.*
A természet e csodája egyszerre lehet áldás és átok. Mivel
az automatizmus akár az első alkalommal (!) is kialakulhat

* https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0094_
neurologia_hu/ch01s03.html; letöltés időpontja: 2018. 10. 27.

16
 1. A SZOKÁSOK KIALAKULÁSA

(amennyiben csökkenti a gondolkodás szükségességét, és fo-

kozza a kényelemérzetet), ezért gyakran olyan szokásokat is
kialakítunk, amelyek meglétének nem is vagyunk tudatában.
Ez lehet bármely apró cselekedet, például az ajak vagy az arc
megérintése bizonyos helyzetekben, szemünk dörzsölése,
lábrángatózás izguláskor, beszédnél bizony szavak, hanglej-
tés, hangsúly használata, de lehet akár egy probléma/helyzet
megközelítése, megoldása is.
Amint egy szokás kialakul, az agy többé nem vesz részt
teljes mértékben az adott cselekedethez kapcsolódó döntés-
hozatalban, hanem lazít, vagy más feladatokra koncentrál. Az
agy „lekapcsol”, és az automatizmus átveszi az irányítást. Ezért
fordul elő, hogy bizonyos emberek bizonyos helyzetekben min-
dig ugyanúgy reagálnak, és nem képesek elvonatkoztatni (erre
szoktuk azt mondani, hogy „dobozgondolkodása” van, vagy
„konzervmegoldásokban” gondolkodik).

KITEKINTÉS

Az agytörzshöz közeli rétegekben szürkeállományból álló tö-

mörülések ősi, primitívebb (az evolúció korábbi időszakában
kialakult) együttese található. Ezek irányítják az ösztönös vi-
selkedéseket, amilyen a légzés, a mozgás vagy akár a félelem
megnyilvánulásai (összerándulás). A törzsdúcoknak elenged-
hetetlen szerepük van a szokások kialakulásában.

17