A diffúzió speciális esete: ozmózis
Diffúzió útján történő egyirányú oldószer áramlás
Transzport
Ozmózis, áramlás
Kellermayer Miklós
Az ozmózis mechanizmusa
van’t Hoff’s gáztörvény mechanizmus
Egyetemes gáztörvény:
Ozmotikus nyomás:
p = nyomás
V = térfogat
R = gázállandó (8,3 J/mol.K)
T = abszolút hőmérséklet
c = moláris koncentráció
Hajtóerők Kiindulási állapot Végállapot
Hidrosztatikai
nyomás
Jv,be
Jv,ki
Jv,be hajtóereje: oldószer koncentrációkülönbség
Jv,ki hajtóereje: nyomáskülönbség
Ozmotikus egyensúly: van’t Hoff-törvény:
c = oldott anyag koncentrációja
R = egyetemes gázállandó
T = abszolút hőmérséklet
Ozmózis nyomás:
Ozmózis jelentősége: sejt-duzzadás, ödémák, hemodialízis, hashajtás.
Az ozmózis jelentősége
Féligáteresztő hártya jellemzője: reflexiós együttható (σ)
Ekvivalens ozmotikus nyomás (ozmotikus
Tökéletes féligáteresztő hártyára:
koncentráció): heterogén oldatrendszerrel egyensúlyban
levő nem-elektrolit oldat koncentrációja.
Példa:
Mértékegység: mmol/kg = mOsmol/kg = mOsm
Mekkora az ozmotikus nyomása
egy 0.1 M (0.1 mol/dm3) cukor A vérplazma ozmotikus nyomása ~ 300 mOsm.
oldatnak?
Onkotikus nyomás: kolloid ozmózis nyomás
Kolloid makromolekulák oldatának ozmotikus nyomása.
π = 8.3 (J/mol.K) x 293 (K) x 0.1
(mol/dm3) = 243 kPa ~ 2.4 atm.
Hipertóniás Izotóniás Hipotóniás
Ozmotikus munka:
Megjegyzés: híg oldatokra
érvényes
R = gázállandó
n = toldott anyag móljainak száma
c1 = oldat kezdeti moláris koncentrációja
c2 = fvégső moláris koncentráció (egyensúly)
π1 = kezdeti ozmotikus nyomás
π2 = végső ozmotikus nyomás (egyensúly)
A diffúzió csak rövid méretsálán gyors Áramlások jelentősége
másodperc
ioncsatorna
ionok
sejt
I. Hemodinamika
~10 µm Pl.: Milyenek a véráramlási
viszonyok az érrendszerben?
másodperc
óra (ugyanígy: gázok áramlása a
légutakban)
~mm

II. Viszkózus folyadékban

történő mozgások
Pl.: Mekkora erőt kell legyőznie
Négyzetes
egyetlen spermatocitának
Idő (s)

összefüggés:
meredekség=2 mozgása során?

N.B.: a gázok - ellentétben a folyadékokkal - összenyomhatók.

Élettanilag releváns nyomáskülönbségek (~100 Pa) esetén
azonban térfogat-/sűrűségváltozásuk elhanyagolható.
Távolság (µm)

Folyadékok és gázok áramlása Alapfogalmak I.

A vér fizikai tulajdonságai
Térfogati áramerősség (IV):
ΔV A

• Alapfogalmak Δs
• Folyadékok fajtái Átlagsebesség:
• Áramlások fajtái
• Törvények, összefüggések Szélcsatorna

• Vér mint folyadék; a áramvonalak

áramvonalak

vérviszkozitás
meghatározói
áramlási sebesség MB SLS AMG
(érintő iránya: sebesség iránya
áramvonalak sűrűsége: sebesség nagysága)
Az áramlás láthatóvá tehető
 Alapfogalmak II. Folyadékok fajtái
Viszkozitás (belső súrlódás) Sebességgrádiens és nyírófeszültség összefüggése
v reális folyadékokban
F A
vmax F St. Venant Newtoni Bingham
A
1. Ideális D
y Δv
súrlódásmentes, nem
y
vmin összenyomható
ρ = konstans, η = 0
Viszkoelasztikus
F = nyíróerő Casson test model - Kelvin-
A = folyadéklemez területe (Newton-féle 2. Nem ideális (reális) test: párhuzamosan
η = viszkozitás súrlódási törvény) csatolt rugó és
v = áramlási sebesség a. Newtoni (viszkózus) dugattyú

y = folyadéklemezek közötti távolság η független a

F/A = nyírófeszültség (τ) nyírófeszültségtől τf τ
Δv/Δy = sebesség grádiens (D)
• τf = folyási határ (küszöbfeszültség)
b. Nem-newtoni (anomális) • Viszkoelasztikus anyagok: elasztikus test + viszkózus
A viszkozitás mértékegységei: folyadék (pl. polimer-, makromolekula-oldatok)
η a nyírófeszültséggel
Desztillált víz viszkozitása (25 ˚C): ~1 mPas (1centipoise) változik • Stressz-relaxáció: feszültség lecsengése idő függvényében
hirtelen megnyújtott viszkoelasztikus testben.
• A vér nem-newtoni folyadék, viszkoelasztikus
N.B.: gázokban folyadékokban tulajdonságokkal rendelkezik!
Részecskék közötti impulzuscsere a A részecskék közötti “lyukak” relatív
lemezek egymáson való elcsúszása ellen hat. koncentrációjával csökken a viszkozitás.

Áramlások fajtái Törvényszerűségek ideális

1. Stacionárius
folyadékokban I.
lamináris
Csőkeresztmetszeten időegység alatt átáramló áramlás
folyadékmennyiség konstans (az áramlást
jellemző mennyiségek nem változnak)
turbulens
Kontinuitási egyenlet:
2. Lamináris
Folyadékrétegek nem keverednek
áramlás
térfogati áramerősség konstans
3. Turbulens
Folyadékrétegek keverednek

Reynolds-szám (Re):
v = folyadékáramlási sebesség (m/s)
A2v2
r = cső sugara (m)
ρ = folyadék sűrűsége (kg/m3)
A1v1
η = viszkozitás (Ns/m2)
Osborne Reynolds
(1842-1912)
lamináris turbulens A=keresztmetszet
v=áramlási sebesség
Re ≈ 2000

“Ha találkozom Istennel, két kérdésem lesz: Miért relativitás? Miért turbulencia?
Szerintem az elsőre fog tudni válaszolni.” (Werner Heisenberg)
 Törvényszerűségek ideális Törvényszerűségek viszkózus
folyadékokban II. folyadékokban I.
Bernoulli törvény - energiamegmaradás törvénye
Stokes törvény
p = sztatikus nyomás

= dinamikus nyomás (torló nyomás)

= hidrosztatikai nyomás
Daniel Bernoulli
(1700-1782)

Alkalmazás: Venturi-effektus Georg Gabriel Stokes

(1819-1903)
•Kettős pulzus (pulsus
bisferiens) aorta F = erő
insufficienciában
•Aspirátor (vákuum szivattyú) γ = közegellenállási (súrlódási) együttható, alaki faktor
•Inspirátor (Bunsen-égő) v = folyadékáramlási sebesség
•Mérőeszközök (térfogati
áramerősség) r = gömb sugara
•Szódás szifon
Giovanni Battista •Porlasztó (atomizátor, spray, η = viszkozitás
Venturi A sztatikus nyomás lecsökken karburátor)
(1746-1822) a cső szűkületében Venturi cső •Fúvós hangszerek fúvókái
•Diffúzor

Stokes erő Törvényszerűségek viszkózus

Hidrodinamikai húzóerő (Stokes erő): folyadékokban II.
Hagen-Poiseuille törvény
Termodinamikai Áramot fenntartó
lézercsipesz
áram intenzív mennyiség- Áramsűrűség Törvény
különbség

Térfogati áram Nyomás (p) Hagen-Poiseuille

G.H.L. Hagen J.-L.-M. Poiseuille

(1797-1884) (1799-1869)
Merev
falú Parabolikus
cső sebességprofil R
Hat folyadékban álló részecskékre Hat álló folyadékban mozgó részecskékre
(lézercsipeszben megragadott mikrogyöngy) (mozgó spermatociták) p1 p2 N.B. 1: ⇒

Mekkora erőt kell legyőznie egyetlen

spermatocitának mozgása során?
x N.B. 2: ⇒ -Δp=Rcső·IV ⇒ U=R·I
V = térfogat 1/Rcső
r t = idő V/t = IV = térfogati áramerősség Ohm-törvény!
R = sugár Δp/Δx = nyomásgrádiens,
η = viszkozitás fenntartója p2-p1 (negatív!)

r = 1.6 µm = 1.6 x 10-6 m

p
x
= nyomás
= csőhossz
A
IV
= csőkeresztmetszet
= térfogati áramerősség
N.B. 3: ⇒ ⇒
v = 50 µm/s = 5 x 10-5 m/s A nyírófeszültség a fal közelében maximális (von Willebrand-faktor az
η = 10-3 Pas érfal közelében nyúlik ki a nyíróerő hatására)
 A folyadékáramlástan közvetlen
orvosi jelentősége A vér mint folyadék
Bernoulli törvény: Hagen-Poiseuille törvény: Testtömeg 55-60%-a víz
42 kg (70 kg testsúly)

2/3 intracelluláris 1/3 extracelluláris

Elágazódó érszakasz Aneurysma 28 kg 14 kg

1/3 vérplazma 2/3 intersticium

Aneurysma, értágulat kialakulása:
• Tágulás: érátmérő nő
• Áramlási sebesség csökken a kontinuitási
egyenlet miatt
• Érfalra ható (sztatikus) nyomás nő a Bernoulli
törvény miatt
• Értágulat fokozódik - összességében pozitív
visszacsatolású, katasztrófához vezető
állapot.
Átáramló vérmennyiség - és vele 4-5 kg 9-10 kg
együtt a szállított oxigén mennyisége
- drasztikusan csökken pathologiás
állapotokban:
• érszűkület (pl. diabetes, Bürger-kór) Átlagos térfogat: 5 l
• vérviszkozitás-változás (pl. láz, anaemia) Átlagos viszkozitás: 5 mPas
• pl.: érátmérő felére csökkenése a Vér: Átlagos sűrűség: 1.05 g/cm3
térfogati áramerősséget 1/16-ára
csökkenti! Összetétel: 40-45 % alakos elem, 55-60 % plazma

A vérviszkozitás meghatározói A vérviszkozitás meghatározói

1. Hematokrit (htc, φ): 2. Plazmaviszkozitás
• Elsősorban a plazmafehérjéktől függ.
• Paraproteinaemiákban (myeloma multiplex v. plasmocytoma)
Normálérték: 0.4-0.5. az immunglobulinok mennyisége kórosan fokozódott, mely
viszkozitásnövekedéshez vezet.
A vér mint szuszpenzió viszkozitása
Normális %-os
(az élettanilag releváns htc Plazmafehérje
koncentráció megoszlás
Feladat
tartományban):
kolloid ozmotikus nyomás
Albumin 35-50 g/l 55%
fenntartása, transzport

Globulinok 20-25 g/l 38% Immunrendszer részei

ηs = szuszpenzió viszkozitása
A, B = tapasztalati állandók Fibrinogén 2-4.5 g/l 7% Véralvadás
 Fibrinogén, fibrin A vérviszkozitás meghatározói
3. Vörösvértestek deformálhatósága
Fibrinogén:
• Vvt-méretű szilárd részecskék 65%-os szuszpenziója
MW = 340.000 Da téglakemény.
Plazmában 2-4 g/l ≈ 10 µM
47,5 nm Átlagos távolság a fibrinogén-
• 95%-os vvt-szuszpenzió viszkozitása csupán 20 mPas!
molekulák között: 55 nm! • Deformáció: csepp, ejtőernyő, nyílhegy alakú sejtek.

3 µm

Vörösvértestek In vitro polimerizált fibrin Fluoreszcensen jelölt fibrinszálak 7-11 µm átmérőjű korong alakú sejt VVT deformálás Fixált, benyomatot
fibrinhálóban (AFM) rugalmassága, nyúlékonysága lézercsipesszel tartó VVT (AFM)

A vérviszkozitás meghatározói A vérviszkozitás meghatározói IV.

4. Vörösvértestek aggregációs készsége 5. Áramlási sebesség, 6. Érátmérő
• Pénztekercsképződés (Rouleaux). sebességgrádiens
• Alacsony áramlási sebességnél η
fokozott hajlam. (mPas)
5

η
(mPas)
5 2

0
500 50 5 Érátmérő (µm)
N.B.:
• Érátmérő csökkenésével a vér anomális (nem-newtoni)
viselkedése kerül előtérbe.
0 • Axiális migráció: a vvt-k az ér tengelyébe, sejtoszlopba
0 0.05 V (m/s) állnak be (Bernoulli-törvény!): tengely közelében csökken,
Pénztekercs az érfal közelében nő a sebességgrádiens (csökken a
Axiális migráció -
látszólagos viszkozitás, Fåhraeus-Lindquist effektus). (plazmalefölözés
lehetősége)
 OMHV

https://feedback.semmelweis.hu/feedback/pre-show-
qr.php?type=feedback&qr=N5UZGXTRDPF5FDKX