Gyumolcsnek Gyumolcse Bibliai Élménypedagógia

Bányai Sándor • Blanár Gabriella • Dancs Edina • Demeter Irén • Frondelius Johanna
Molnár Éva • Nigriny-Demeter Adrienn • Olasz Tímea • Sipos Edit • Zalányi Erzsébet
Gyümölcsnek gyümölcse
Alapítvány
Bányai Sándor
Blanár Gabriella
Dancs Edina
Demeter Irén
Frondelius Johanna
Molnár Éva
Nigriny-Demeter Adrienn
Olasz Tímea
Sipos Edit
Zalányi Erzsébet
Gyümölcsnek
gyümölcse
avagy hogyan tegyük
emészthetővé
a Lélek gyümölcsét
6–12 éves gyermekek számára
Élménypedagógiai foglalkozások
Marosvásárhely
2013
We would like to thank for the HOE Foundation (Netherlands), especially Mr
Adré Lichtendonk, for the help and support that made it possible to publish this
book.
Special thanks furthermore to the Fabó Imre Foundation (USA) through Mr

George Szilágyi.
Ezúton fejezzük ki köszönetünket a hollandiai Stichting HOE Alapítványnak,

különösképpen Adré Lichtendonk úrnak. Segítségük nélkül nem jöhetett volna
létre e kiadvány.
Köszönjük továbbá a Fabó Imre Alapítvány (AEÁ) részéről Szilágyi György úr

támogatását.
ISBN 978-973-0-14463-5
B evezetés
Isten arra rendelt, hogy tevékenyen éljünk, és gyümölcsöt teremjünk. A szere-
tet, jóság, hűség, Isten lelkének gyümölcse bennünk, úgy kell élnünk, hogy csele-
kedeteinkben láthatóvá váljanak. Mennyit fáradozhatk velünk a Szentlélek, míg
megteremjük a gyümölcsöket!
Gyümölcsöt csak úgy teremhetünk, ha Jézusban, az állandó táptalajunkban
maradunk. Ha elszakadunk tőle, leválunk róla, nem érnek be, elszáradnak a
gyümölcsök. A gyümölcsöt súlyra vagy darabra mérik. De hogyan mérhető a Lélek
gyümölcse?
5
Gyümölcstartósítás – bár néha szeretnénk – megaszalva, befőzve, fagyasztva,
akár a mai vegyszerekkel kezelve nem lehetséges. A Lélek gyümölcsét mindig újra
és újra meg kell teremni, nem lehet konzerválni.
Kutatások szerint a gyümölcsök ötven évvel ezelőtt akár 40–50%-kal több vi-
tamint, ásványi anyagot, vasat, cinket és magnéziumot tartalmaztak, mint a maiak.
„Ennek oka a nagyüzemi mezőgazdaság, melynek lényege, hogy minél több termést
takarítsanak be a lehető legrövidebb idő alatt. A növényvédő szerek és műtrágya
alkalmazásával a növényeknek nincs elegendő idejük, hogy felszívják és beépítsék
a talajból a számukra értékes tápanyagokat. A talaj pedig a folyamatos kihasznált-
ságtól fokozatosan kimerül.”1
A mai gyermekek még ebből a csökkent értékű gyümölcsből is nagyon keveset
esznek. Egyre kevesebben vannak azok is, akik látnak egy termő fát, végig tudják
követni, hogy hogyan lesz a virágból gyümölcs.
Mit tehetünk mi, nevelők és hogyan, azért, hogy mai kis tanítványainknak se-
gítsünk beérlelni saját gyümölcseiket. Lehetünk-e a Szentlélek munkatársai?
Könyvünk az élménypedagógia módszerével próbál a segítőknek segítségére
lenni. A kiadvány első a hitoktatás területén, szárnypróbálgatás.
„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság,

hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5,22) Az igét megelőzően Pál két
lehetőséget tár elénk:
• „Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhíva; csak a szabadság nehogy
ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak.” (Gal 5,13).
• „Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek
egymást!” (Gal 5,15)
Közösség, jövő csak úgy lehetséges, ha megtanítjuk a gyermekeket szeretetben
szolgálni egymásnak. Ha megtanítjuk nekik, hogy a gyümölcs termés és eledel.
A mi lelkünk gyümölcse mások lelkének eledele. Enélkül csak a másik lehetőség
marad, melyet sajnos nap mint nap látunk magunk körül, s mely a közösség, majd
az egyén megsemmisülésével, „elemésztésével” jár.
A kilenc leckéből álló sorozatot havonta egy-egy ndkívüli alkalommal lehet
megtartani. A leckék nem az igék sorrendjében követik egymást, hanem a felada-
tok összetettsége és nehézségi szintjének fokozatossági sorrendjében. Köszönjük
Bányai Viktória segítségét!
1
http://www.femina.hu/egeszseg/elj_egeszsegesen/csokkeno_tapanyag_tartalom
6
Utolsó hónapban a program záró alkalmán, melyet szeretetvendégséggel,
valamint a szülők meghívásával is kibővíthetünk, átismételhetjük, bemutat-
hatjuk a tanultakat. Így a tanév minden hónapjára jut egy-egy tevékenység.
„Képes gyümölcskatalógus” (Alapötlet: Blanár Gabriella)
Minden foglalkozás zárásaként kérjük meg a csoportot, hogy készítsenek
egy állóképet (esetleg rövid képsorozatot) az adott „Lélek gyümölcséről”. A
képen megjelenhet az egész csoport is, de akár csak egy-két személy, ha azt
kívánja a „csoport koncepciója”. Ebben az esetben figyeljünk oda, hogy min-
den gyerek, idővel szerepet kapjon a 9 kép legalább egyikén.
A fénykép készítése beépíthető a zárásba, lehetőséget nyújthat a felmerülő
kérdések megbeszélésére, valamint képet kapunk arról, hogyan látják és
értelmezik az adott „gyümölcsöt” a gyerekek.
Az elkészült albumot kinyomtatva megkaphatják a gyerekek, de akár egy
közös szülői záró alkalmon le is vetíthetjük, rövid magyarázatokat fűzve hoz-
zá. Az albumot és a belekerülő szöveget készítsük közösen a gyerekekkel!
A leckéket illusztráló fényképek a KOEN Alapítvány által szervezett

élménypedagógiai képzéseken készültek.
Régi álmunk és közös munkánk gyümölcse a könyv. Együtt dolgoztunk
rajta:
Bányai Sándor, Kalandok és Álmok Szakmai Műhely, vezetőtréner, Buda-
pest.
Blanár Gabriella, a Kisgéresi Református Gyülekezet beosztott lekipásztora,
mentálhigiénés szakember, Felvidék.
Dancs Edina, ifjúsági lelkipásztor Beregszászon, Kárpátalján.
Demeter Irén, hitoktató, a KOEN Alapítvány elnöke, Marosvásárhely.
Frondelius Johanna, közgazdász, interkulturális pszichológiai és pedagógiai
szakember, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely animátora, a Bibliai Ka-
land tábor alapító tagja. A Magyar Református Szeretet Szolgálati Iroda
drogprevenciós ifjúsági klubjának projektmenedzsere.
Molnár Éva, beosztott lelkipásztor a királyhelmeci református gyülekezet-
ben Felvidéken, gyakorló hitoktató és mentálhigiénés szakember. A KOEN
Alapítvány felvidéki koordinátora.
Nigriny-Demeter Adrienn, földrajztanári és szervezetfejlesztési végzettséggel
jelenleg a Beregszászi Református Egyházközség, valamint a Sámuel
Alapítvány projektmenedzsere Ukrajnában. Önkéntes hitoktató.
7
Olasz Tímea, a Beregszászi Református Gyülekezet hitoktatója, a Kárpátaljai Re-
formátus Egyházkerület tanügyi munkatársa. A KOEN Alapítvány kárpátaljai
koordinátora.
Sipos Edit, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán tanít kateketikát és pedagógia
tárgyakat. A Világi Apostolok Közösségének tagja, amely a katolikus egyházban
tevékenykedő világi munkatársak összefogására, képzésére törekszik. Továbbkép-
zéseket tart hittanároknak.
Zalányi Erzsébet, marosvásárhelyi református vallástanár, önkéntes a Marosvásár-
hely II. Gecse utcai gyülekezetben, animátor, volt kórházi bohóc.
Isten áldását kívánjuk munkájukra: „Bővölködővé tesz Istened, az ÚR kezed

minden munkájában, méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed ter-
mésében. Mert újra öröme telik az Úrnak abban, hogy jót tegyen veled, ahogyan
öröme telt atyáidban.” (5Móz 30,9)
Demeter Irén,
KOEN, Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány, elnök
irendemeter@yahoo.com
www.bibliahet.eu
8
B evezető az
élménypedagógiába
Bányai Sándor
1. Az élménypedagógia fogalma
Az élménypedagógia az angol „experiental education” – tapasztalatai tanulás – kife-
jezés fordításaként jelent meg Magyarországon, nagyjából 2005 környékén.
Élménypedagógiának a cselekvés általi tanulás és fejlődés egyik sajátos, non-

formális változatát nevezzük. Tervezett tanulási folyamatról van szó, amit a formá-
lis kereteken túl, tapasztalati eszközökkel érünk el. Részben informális tanulás is,
hiszen egy konkrét, meghatározott tananyag mellett – vagy akár helyett is – jelent-
het minden résztvevőnek mást és mást, és az is előfordulhat, hogy a tanulás nem
jelen idejű, csak jóval később fejti ki hatását (Aha-élmény).
Alapjai sokféle nevelési mozgalomban fellelhetők, mint pl.: Cserkész-, később az

Úttörőmozgalomban, a szabadtéri nevelésben (outdoor education), a kalandpe-
dagógiában (challenge education), az „emberközpontú pedagógiában” (humanis-
tic education), a szabadidő-pedagógiában (recreational education) és a játékped-
agógiában (play education).
Az élménypedagógia egyik legismertebb kortárs elmélete a David Kolbé. Az Ex-

periential Education: Experience as the Source of Learning (Prentice-Hall, 1984) c.
könyvében olyan „élménypedagógiai ciklust” javasolt, amely négy szakaszból áll:
tapasztalat, reflexió, általánosítás, alkalmazás. Kolb modellje, illetve annak válto-
zatai számos élménypedagógiai elmélet és gyakorlat alapkövévé vált (1961 – Out-
ward Bound, 1971 – Project Adventure, 1974 – National Outdoor Leadership School,
1975 – Tom Smith).
9
A módszer a tapasztalati nevelés egyik formája, amely kivezeti a gyerekeket
a való világba, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, képességeiket és
kreatív gondolkodásukat. A folyamat során az aktívan résztvevő gyerekek valós
következményekkel járó tapasztalatokban részesülnek, és a megszerzett tudás-
sal ők maguk kísérleteznek, ahelyett, hogy mások tapasztalatait olvasnák vagy
hallgatnák.
Az élménypedagógiai tevékenységek során a csoport tagjai különlegesnek

számító helyzetekben, de biztonságos, kontrollált körülmények között tervezik
el különböző feladatok megoldását. A végrehajtás után nagy gondot fordítanak
az értékelésre, pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlő tanulságok
levonására, és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felis-
mertetésére. A feldolgozás jellemzően csoportmunkában történik, melyhez a
részvevők aktív részvétele szükséges. A tevékenységek rendszere egy folyamatot
alkot, amely lehetővé teszi, hogy mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében,
maximálisan kiaknázva a szituációban rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségeket.
A foglalkozásvezetők (pedagógusok, animátorok, szociális munkások stb.) egy-

fajta „facilitátori” szerepben segíthetik a kivételes és izgalmas helyzetek létrejöttét,
de az élménypedagógiát inkább „önirányításúnak”, mint mások által irányítottnak
kell tekinteni. Carl Rogers szavaival élve: „Az élménypedagógia nem más, mint
személyközpontú pedagógia, mely mind az egyén, mind a csoport fejlődésére és
sikerességére fókuszál.” (Rogers 1984)
Az élménypedagógia a pedagógiának egy speciális megközelítése, amely arra épül,

és arra épít, hogy a gyerek elsősorban mintakövetés útján tanul, domináns mintát
követ, mégpedig elsősorban aktív helyzetekben látottakat.
Ezeket az aktív, avagy domináns helyzeteket speciális, előre megtervezett, mindvé-

gig tudatosan kontrollált körülmények között hozza létre a foglalkozásvezető (fa-
cilitátor), így teremtve meg a tanulásra leginkább alkalmas varázslatos pillanatot.
A tervezett tevékenységek kivétel nélkül minden esetben a gyermek aktivitására,

és problémamegoldására alapoznak, kifejlesztve azt a képességét, hogy kreatívan
közelítsen meg bizonyos problémákat, használja a már meglévő tudását, és éljen a
csoport közös munkájában rejlő többletlehetőségekkel. Az élménypedagógia célja
10
az attitűd fejlesztése, a készségek és képességek kialakítása, nem csupán tényanyag
és tárgyi tudás átadása.
A legfontosabb élménypedagógiai tevékenységek a biztonság érzésének ki-

alakítására, a csoport tagjai közötti bizalom megteremtésére, alapvető em-
beri értékek felismerésére, a kommunikáció fejlesztésére, csapatépítésre és
problémamegoldásra szolgálnak. Mindezeket játékos feladatok megoldásán
keresztül élhetik meg a résztvevők. A tevékenység megválasztását meg-
határozó legfontosabb tényezők: az életkor, a létszám és a szociális fejlettségi
szint.
2. Oktatás és fejlesztés
az élménypedagógia eszközeivel
Minden olyan tevékenység, amely az önértékelést vagy az interperszonális kap-
csolatokat fejleszti, aktív részét képezheti a tapasztalaton alapuló tanulásnak.
A tevékenységek rendszere egy folyamatot alkot, amely túlmutat azon, hogy
a tevékenységeket csupán a játék kedvéért végezzük, valamint lehetővé teszi,
hogy ennél mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében, maximálisan ki-
aknázva a szituációban rejlő oktatási és fejlesztési lehetőségeket.
Például: a tevékenységek közül lehetséges a falmászást a játék kedvéért

kipróbálni, mondjuk mindenkinek egyszer, egy-egy alkalommal. Ebben az e-
setben ez a játék szintje. Ha azonban a mászástechnikák megtanításával, tuda-
tos, tervezett és szervezett gyakoroltatásával és felépítésével, az alapkészségek
megtanításával jár mindez együtt, akkor az már oktatás. Ha a gyerek ebből
megtanulja a kitartást és a megbízhatóságot, a tudatos problémamegoldást és
a kreatív gondolkodást, az pedig már fejlesztés. A játékon keresztül megta-
nult képességeket a személyiség fejlesztésére tudjuk használni, erkölcsi-morá-
lis fejlődést érve el.
A komplex feladatok több területre is hatnak egyszerre. Hogy mely területeken

megtanulható tanulságokat és tapasztalatokat mélyítjük el, az a tevékenységet
követő feldolgozástól és a visszajelzések irányultságától függ.
11
Fontos alapelv, hogy az élménypedagógiai foglalkozások nem versenyhelyzeteket
teremtenek, nem nyertes-vesztes játszmák és játékok, hanem együttműködésen
alapuló kihívások. Nem „győztünk” – hanem „sikerült”! Az élménypedagógiai
foglalkozásokon mindenki maga dönti el, hogy részt vesz-e egy tevékenységben
vagy sem. Ezt a döntést senki, semmilyen módon nem eröltetheti – sem a csoport
vezetője, sem a csoport tagjai!
Mindvégig érvényesíteni kell a fokozatosság elvét, azaz az egyszerű feladatoktól ju-

tunk el az összetettebb, bonyolultabb, komolyabb erőfeszítést jelentő feladatokig.
3. A tervezés fázisa
A megfelelő feladatismertetés és az esetleges kérdések elhangzása, a szükséges
közös értelmezés után a tapasztalati tanulás körének megfelelően következzen a
csoport önálló tervező tevékenysége. A megtervezett tevékenység kritériumai: a
célcsoportnak való megfelelés (létszám, életkor, szociális helyzet, pillanatnyi lel-
kiállapot…) és a teljes pszichikai-fizikai biztonság.
A tervezés során nemcsak a végrehajtás lehetséges módozatairól esik szó, hanem

a tevékenység közben elfogadható viselkedésről is. Alapvető szükséglet a csoport
valamennyi tagját bevonni a tervezésbe és a felelős végrehajtásba – a feladat végre-
hajtása nem a tanár és nem néhány aktív résztvevő felelőssége, hanem a csoport
közös dolga és feladata!
A tervezetten létrehozott körülmények (nem szokványos külső környezet, nem

mindennapi cselekvések, fizikai erőfeszítések stb.) segítik, hogy a résztvevők a
célokra fókuszáljanak, biztosítják az időt az egymás közötti kommunikációra,
segítenek a rossz beidegződések, a megszokott, de eredménytelen válaszokon való
túllépésben.
Mire figyeljen a játékvezető a csoportnak biztosított tervezési idő során? Tá-

mogassuk a csoportot – anélkül, hogy a mi megoldásunkat erőltetnénk rájuk! Ne
avatkozzunk be a tervezés folyamatába, biztosítsuk a csoport számára a lehető
legteljesebb önállóságot a megoldás kiválasztásában. Pontosan határozzuk meg,
hogy a tervezés ideje alatt mit tehet, és mit nem a csoport! Van-e módja kipróbálni
12
az eszközöket, az összes eszköz a rendelkezésükre áll-e stb. Mennyire szigorú a
tervezésre szánt idő korlátozása? Ki méri, ki ellenőrzi az időkeretet?
Nagyon ügyeljünk megszólalásainkra – de a non-verbális eszközök használatára

különösen! Egy jól elhelyezett sóhajtás, felszisszenés, fejrázás, értetlenkedő tekin-
tet, egy kézmozdulat mind-mind DÖNTŐEN képes befolyásolni a csoportot.
Tartózkodjunk ezektől, ha azt akarjuk, hogy a csoport valóban a saját útját járja!
Segítségünk, beavatkozásunk legfeljebb az időgazdálkodásra terjedjen ki (persze,

csak akkor, ha nem épp ezt akarjuk tanítani a feladattal!), esetleg facilitálva tá-
mogassuk a megegyezés megszületését, a konszenzus kialakulását. Ne váltsunk
szerepet, ne avatkozzunk bele a természetes csoportfolyamatokba, ne kerüljünk
vezető szerepbe – még akkor se, ha megítélésünk szerint nem lesznek ered-
ményesek. Engedjük, hogy saját útjukon a saját élményeik segítségével érjék az
őket formáló hatások – majd a feldolgozás során lehetünk újra olyan szerepben,
ahol aktívan, cselekvően vagyunk jelen. Addig elsősorban a megfigyelés a dolgunk!
Sokat segít a feldolgozásban, ha már a tervezés ideje alatt saját jegyzetet készítünk
arról, hogy mi történik, rögzítsük az eseményeket – így később könnyebb lesz
visszaidézni a tényeket!
4. A végrehajtás fázisa
A tervezés lezárása után kezdődjön végre az első kísérlet, maga a végrehajtás!
Amennyiben időkeretet szabunk meg, akkor pontosan indítsuk az időmérést!
Biztassuk, bátorítsuk a csoportot! Ettól kezdve már igazán rájuk kell bíznunk a
kivitelezést, hogy saját élményeket nyerjenek arról, hogy mennyire volt hatékony
a tervezésük, mennyire tudnak egyénileg erőfeszítéseket tenni, mennyire képesek
csoportként jól dolgozni.
A megoldás az eredményesség érzetéhez, a sikeresség, az önérzet és az önbizalom

növeléséhez vezet, fejleszti a kommunikációs készséget, és a probléma-megoldási
készséget.
Amennyiben a résztvevők fizikai illetve pszichikai biztonsága veszélybe kerül, ak-

kor a játékvezető feladata és felelőssége, hogy beavatkozzon! Ennek megítélése
13
csak és kizárólag a játékvezető döntésén múlik. Ha úgy ítéljük meg, hogy sérül a
fizikai és pszichikai biztonság, akkor jogunk van hozzá (sőt, ez a kötelességünk, ez
a feladatunk), hogy beavatkozzunk! Ez a beavatkozás azonban legyen körültekintő
és arányos! Felfüggeszthetjük a végrehajtást, hogy megkérjük a csoportot a tervek
felülvizsgálatára, beiktathatunk hosszabb-rövidebb szünetet (a kedélyek lenyug-
tatása céljából), de ha szükséges, akkor akár végérvényesen is berekeszthetjük a
gyakorlatot – ha az indokolt.
Ugyanilyen súlyú, de ellentétes irányú közbeavatkozás, ha a végrehajtás alatt vagy

két végrehajtás között növeljük a kihívást, nehezítjük a gyakorlatot. Ebben na-
gyon fontos, hogy a nehezítésről, annak szükségességéről győzzük meg a csopo-
rtot, teremtsünk olyan hangulatot, hogy a résztvevők azonosulni tudjanak az új
célkitűzésekkel, elfogadják a keményebb feltételeket.
Ha a tapasztalati tanulás körének megfelelő módon felépített folyamatot akarunk

levezetni, akkor nem csupán egyszeri végrehajtásról van szó, nem egyetlen meg-
oldásról. Ahhoz, hogy a végrehajtás (pontosabban az ELSŐ VÉGREHAJTÁS)
tanulságait érdemes legyen levonni és tudatosítani, ahhoz elengedhetetlenül szük-
séges, hogy legyen második, harmadik, többedik végrehajtás! Helyes, ha ez előre
tudható a gyerekek számára is!
5. A feldolgozás fázisa
A csoport ismerje meg minden tagjának tapasztalatát: mi történt a csoporttal és az
egyénekkel a tevékenység folyamán kognitív és affektív szinten, valamint a viselkedés
szintjén. A résztvevőknek lehetőséget kell adnunk a feldolgozásra, arra, hogy ref-
lektáljanak tapasztalataikra. Ezeknek a tapasztalatoknak a jelentősége fokozódik
a feldolgozással, a gyerekek motiváltakká válnak észrevételeik közlésében, és ily
módon a gondolataik, élményeik, érzéseik kifejezésében. A feldolgozás segíti a
résztvevőket abban, hogy összekapcsolják tanulási tapasztalataikat a valódi élet-
helyzetekkel, segíti felismerni képességeiket és erősségeiket azáltal, hogy megn-
evezi azokat, így tudatosulnak bennük önnön erőforrásaik, amelyeket a jövendő
élethelyzetekben majd felhasználhatnak.
14
A résztvevőket tervezett módszerek segítik abban, hogy feldolgozzák, megfogal-
mazzák, megjelenítsék, kifejezzék, azaz megosszák reakcióikat és észrevételeiket.
Sok gyerek szívesebben beszél egy jelképet ábrázoló kártyáról vagy tárgyról,
mint saját magáról: ezen eszközök révén olyan gondolatokat is kifejeznek, ame-
lyek egyébként kimondatlanul maradnának. A jelképekkel való munka különösen
hasznos, ha a csoport introvertált tagjait kell szóra bírni. Akkor osztják meg érzé-
seiket a csoporttal, ha úgy érzik, az elfogadja őket, és olyan mértékben teszik majd
ezt, amennyire biztonságosnak érzik.
Az első végrehajtást feltétlenül összegzés, feldolgozás kövesse, teljesen függetlenül

attól, hogy a végrehajtás sikeres volt-e! Fontos, hogy a résztvevők maguk mond-
ják ki a tanulságokat, maguk ítéljék meg, hogy mi az, ami jól működött, mi az,
ami hátráltatta a csapatot. Se a kudarc, se a siker ne kendőzze el, hogy mindkét
kimenet esetén mindkét irányba ható tényezőknek jelen kellett lenniük! Érdemes
megtalálni a hátráltató motívumokat – akkor is, ha eredményesen, sikeresen
hajtottuk végre, és viszont! A kudarcban is kellett lennie legalább néhány olyan
motívumnak, amely magában hordozza a későbbi jó eredmény lehetőségét. Több
az esély, ha ezeket a pillanatokat, történéseket megkeresik a gyerekek, kimondják
– és ezzel természetesen végiggondolják, tudatosítják, megfogalmazzák, magasabb
fogalmi szinten újraélik!
Az újratervezés folyamatát mindenképpen válasszuk külön az előző végrehajtás

értékelésétől. Ez megehetősen nehéz feladat, leggyakrabban összefolyik a kettő, de
ezt ne engedjük meg! Először beszéljünk arról, hogy MI VOLT, azaz mi történt ed-
dig, és ettől plasztikusan különválasztva arról, HOGY MI LESZ, azaz mi legyen,
mi következzen, mi a követendő lépés, mi legyen a következő taktika. Ennek a két
idősíknak az elválasztása segít azoknak a tapasztalatoknak a megfogalmazásában,
amelyek majd alkalmasak lesznek arra, hogy olyan tapasztalatokat fogalmazzanak
meg, melyek már nem tervek egy következő végrehajtásra, hanem túlmutatnak a
konkrét feladaton, és lehetővé teszik olyan gondolatok rögzítését, melyek valós
élethelyzetekben, a mindennapok során segítenek valós problémák megoldásában.
Ezek megélése, megfogalmazása egy élménypedagógiai foglalkozás valódi célja és
lehetséges hozama!
A feldolgozás segíti a tanulókat abban, hogy összekapcsolják tanulási tapasz-

talataikat a valódi élethelyzetekkel. Segít nekik felismerni képességeiket és
15
erősségeiket azáltal, hogy megnevezi azokat. A tapasztalat során felhasznált
képességek és erősségek felismerése és megnevezése által tudatosulnak bennük
önnön erőforrásaik, amelyeket a jövendő élethelyzetekben majd felhasználhatnak.
Maga a reflexió gyakorlata az egyik leghasznosabb emberi képesség, mivel ez fej-
leszti az intuíciót (megérzést), ami egy fontos, ugyanakkor az egyik legnehezebben
tanítható és elsajátítható eszköz. A tapasztalati tevékenységeket követő feldolgo-
zás segít az embereknek kifejleszteni magukban a megérzés képességét.
Számos tanuló számára a reflexió igen hatékony módszere lehet az, amikor tár-
gyakat használunk valamely tapasztalat vagy személyes vonás jelképes ábrázolá-
saként. Ezek a módszerek konkrét fogódzót nyújtanak a résztvevők számára,
amelyekhez gondolataikat hozzákapcsolhatják. Ezáltal a gondolatok tartalmat
és formát kapnak, sokkal mélyrehatóbban, mint egy szokványos beszélgetőkör
keretében. Mivel a résztvevők szívesebben beszélnek egy kártyáról vagy egy tárgyról,
mint saját magukról, e tárgyak révén néha olyan gondolatok is kifejezést nyernek,
amelyek egyébként kimondatlanul maradnának. A kellékekkel vagy jelképekkel
való munka különösen hasznos akkor, amikor a csoport introvertált tagjait kell
szóra bírni. E tevékenységtípusok erőssége az, hogy a résztvevőt és az irányítót
nem hozzák kényelmetlen helyzetbe, és nyitva hagyják a tapasztalatra vonatkozó
kreatív és jelentőségteljes interpretáció lehetőségeit.
Egy adott tevékenység vizuális ábrázolását a résztvevő a tevékenység végeztével

megtarthatja, és az később segítheti őt az emlékezésben, amikor a tevékenység
tanulságait más helyzetekben kell kamatoztatnia. Amikor a csoport tagjai közösen
kijelölnek egy tárgyat vagy jelképet, amely közös tapasztalatukat jeleníti meg, e
jelkép végső soron igen nagy erőt jelenthet számukra, amolyan kabalává válhat,
amely a csoport erejét és megvalósításait jelképezi, avagy valamilyen elérendő célt
testesít meg.
A tárgyakat vagy kártyákat használó feldolgozási tevékenységek nemcsak azért

értékesek, mert a résztvevők maguk irányítják őket. Ezek mind nagyon vonzó
tevékenységek, sokféle módon alkalmazhatók, és valamennyi korosztály számára
hozzáférhetők.
16
6. Az általánosítás-alkalmazás fázisa
A tapasztalaton alapuló tanulás körfolyamatának utolsó szakasza. Ez az alkal-
mazás maga a kitűzött cél, amelyért az egész tapasztalatszerzést megtervezik. Az
animátor segít a résztvevőknek abban, hogy a korábbi általánosításokat egy új, ép-
pen aktuális szituációkban alkalmazzák, sort kerítsenek a tanulságok levonására,
a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismerésére, tuda-
tosítására, a mindennapi gyakorlatba valóban átvihető, domináns minták állítására.
Ahhoz, hogy magatartásbeli változások következzenek be, döntő fontosságú, hogy
figyelmet fordítsunk a tapasztalatszerzés során szerzett tudás adaptációjára és fel-
használására, egyénre és csoportra szabottan.
Akár sikeres volt, akár nem egy tevékenység, közös feldolgozása a lényeg. Nem a
végeredmény, hanem a végeredmény létrehozásig vezető folyamat a tanulás valódi
terepe, és mint ilyen, ez az elsődleges. A megtapasztalt ismeretek elmélyítéséhez,
a tanultaknak a mindennapi élethelyzetekre való általánosításához a legfontosabb
megfogalmazni az érzéseket a gyermeknek, a benne lezajló változásokról, folyama-
tokról. Ezért fontos megfelelő időt adni arra, hogy megértsék, feldolgozzák, hogy
a folyamat során mi is történt velük. Ahhoz, hogy belsővé váljon, az első pillanattól
elvárás velük szemben, hogy figyeljék és értékeljék önmaguk részvételét. Tudatos
és felelős részvétellel legyenek jelen a legegyszerűbb, legjátékosabb feladatban is.
A feladat végrehajtása után a résztvevők visszajelzéseket adnak egymásnak. A

visszajelzés az egyik módja annak, hogy valakit rávezessünk viselkedésének meg-
változtatására. A visszajelzés ismérve, hogy inkább leíró, mint értékelő jellegű,
egyformán figyelembe veszi a visszajelzés adójának (közlőjének) és vevőjének (be-
fogadójának) igényeit. A visszajelzés tehát a segítségnyújtás egyik formája.
A valódi élet és az élménypedagógia illetve az élménypedagógiai foglalkozások

között szoros a kapcsolat, hogy amit a gyerek ezeken a foglalkozásokon belül meg-
tapasztalt és megtanult, az valóban átvihető legyen a mindennapi gyakorlatra.
17
7. A felnőtt vezetők szerepe
az élménypedagógiai foglalkozásokban
A foglalkozásokat vezető szakembereknek ismerniük kell a csoport tagjainak

fizikai képességeit (erő, egyensúlyérzék, koordináltság, a teljesítőképesség korlátai,
a bemelegedéshez szükséges idő stb.), technikai képességeit (a feladat megértése, az
eszközök használatának ismerete, gyakorlat stb.), nyilvánvaló lelkivilágát (készen-
lét, magatartás, kifejezett félelmek, aggodalmak, önmagával szembeni elvárások,
viszonyulás a többiekhez a csoporton belül stb.) és a lehetőségekhez képest a
legmélyebben a rejtett lelkivilágát is (konfliktusok, tudattalan tényezők, elfojtott
érzések, élettörténet, testnyelv stb.).
A vezetők legyenek képesek felismerni bizonyos emberi–pedagógiai alapértékeket,

és ezek mentén az adott célcsoportnak céltudatosan, adekvát módon megtervezni,
lebonyolítani és értékelni egy élménypedagógiai foglalkozást. Legyenek képesek
kérdezni, és nem ítéletet mondani, segíteni, és nem osztályozni.
Természetesen a facilitátor feladata az esetleges krízishelyzetek kezelése, valamint

a speciális nevelési igényű gyerekek és speciális nevelési igényű helyzetek kezelése!
A vezető legfontosabb kötelezettsége a teljes és tökéletes, csorbítatlan és száz-

százalékos érzelmi-erkölcsi-fizikai biztonság garantálása és folyamatos demonst-
rálása. Ne feledjük: Mi magunk gondoskodtunk róla, hogy különleges helyzetbe
kerüljenek a gyerekek – fel kell tehát készülnünk különleges reakciókra is!
Bányai Sándor,
Kalandok és Álmok Szakmai Műhely, vezetőtréner
banyai.sandor@kalandokesalmok.hu,
www.kalandokesalmok.hu
18
Keresztyén
kompetencia-fejlesztés,
keresztyén-kompetencia
fejlesztés
Demeter Irén
Jelenkori posztmodern vagy információs társadalmunk új kihívások elé állítja az
egyházi nevelést is. Figyelembe kell vennie, hogy a mai generáció más, mint a ko-
rábbiak. A mai fiatalok, az ún. „digitális őslakosok”1 jellemzői:
• Gyorsan befogadják az információkat,
• Az információkat párhuzamosan dolgozzák fel, tevékenységeiket szimultán
végzik,
• A szöveg helyett a képet és a hangot szokták meg,
• Előnyben részesítik a véletlenszerű kapcsolódásokat (hypertext),
• Kitűnően dolgoznak hálózatban,
• Vágyaik azonnali és gyakori kielégítésére törekszenek,
• Előnyben részesítik a játékot a „komoly” munka helyett,
• A technológiában a kényelmetlen, de szükségszerű társ helyett barátot látnak, stb.
Az egyház Krisztus által meghatározott egyik fontos feladata a nevelés, a tanítván-

nyá tétel. Ez érvényes a mai nemzedék nevelésére is. „Az oktatás minden társada-
lom legfontosabb megtartó és egyben megújító ereje. A hagyományos értelemben
vett „tanítás” az előttünk járó generáció felhalmozott tudásának átadási folyamata,
mely nem csak a tudás, hanem a társadalmi normák, viselkedési formák továb-
badását is magában foglalja.”2
1
Marc Prensky, In: Ifjúsági munka virtuális térben: http://www.sie.hu/files2/ikszt/szak-
konyvek/ifjusagi_modszertani_kezikonyv/12_virtualis.pdf
2
Az informális és nem-formális tanulási keretek között szerzett tudás elismertetése. Eten-
im Kft. 2006. http://www.nefmi.gov.hu/download.php?docID=735
19
Számunkra az a kérdés, hogy keresztyén közösségeink képesek-e ma, és ha igen,
milyen módon „a felnövekvő nemzedék felé az oktatáson keresztül közvetíteni
azokat a viselkedési normákat, amelyeket elvár majd az egyén felnőtté válását
követően.”3 Képes-e átadni a keresztyén tudás-ismeretrendszert, s tenni ezt úgy,
hogy ez ne csak egy elméleti tudás legyen, hanem egy olyan tudás, mely a keresz-
tyén életvitelben és a cselekedetekben is megvalósul. „Miért mondjátok nekem:
’Uram! Uram!’, ha nem cselekszitek, amiket mondok?” (Lk 6,46)
Az igazi katekézis tehát sokkal több puszta ismeretátadásnál. „Pozitív attitűd
elérése, hiszen részcélunk a növendék Isten iránti feltétlen bizalmának megalapozá-
sa – fejlesztése (korosztálynak megfelelő módon). Ugyanakkor képességeket,
készségeket is igyekszünk fejleszteni, s itt gondolhatunk a Szentírás alapján való
gondolkodásmódra nevelésre, vagy a szövegértés fejlesztésére – mely azonos lehet
a bibliai szöveg megértésével. Szintén célunk keresztény értékrend átadása, keresz-
tyén szokásrendszer kialakítása (pl. imádkozás, istentiszteletekre járás), melyek
szintén a kompetenciaalapú oktatás részei.”4
Az egyházi nevelés fontosságát az a sajnálatos tény is erősíti, hogy napjainkban
egyre jobban kiesik a hagyományos családi nevelés, példamutatás.
Az egyházi nevelés, valamint a keresztyén ismeretek és értékrend elsajátítása es-

etében is beszélhetünk a tanulás három kategóriájáról: a formális, nem-formális
és informális tanulásról.
A formális tanulás az egyházi iskolákban, illetve a hivatalos gyülekezeti alkalma-
kon valósul meg. Legfőbb célja a bibliai történetek, hitvallások, énekek és egyház-
történet megtanítása.
Ez viszont nem elég. „A cél többet jelent puszta erkölcsös viselkedésmódnál, gya-
korlati hívő keresztyén életet jelent. Kiinduló pontja a megváltottság tudat, annak a
biztos tudata, hogy üdvösségem van, mivel Isten engem annyira szeret, hogy érde-
mesnek tartott a megváltásra. … Tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a
nyitottság irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába
is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a
cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja
hozni magát.”5
3
Uo.
4
Szászi Andrea: Kompetencia alapú hittanoktatás: http://rpi.reformatus.hu/portal/
e107_files/downloads/kompetenciaalapu_hittanoktatas.pdf
5
Uo.
20
Az a kérdés tehát, hogy a gyermekek képesek lesznek-e, akarják-e az elméleti tudást
gyakorlati cselekvésekké alakítani, megélni a keresztyén életet, azaz kompetensek
lesznek-e. A kompetencia meghatározása Halász Gábor megfogalmazásában:
„az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket,
készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé
alakítsuk. Illetve: Az embernek az a bonyolult képessége, hogy meglévő tapaszta-
latait és tudását olyan komplex cselekvésekké tudja és akarja formálni, amelyekre
szükség van az életben maradáshoz, a fejlődéshez és az egyéni vagy társas életben
való boldoguláshoz”6.
A hitre való nevelés alapját Jézus így foglalja össze: „Szeresd az Urat, a te Istene-
det teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebaráto-
dat, mint magadat.” „Ez által az elérni kívánt kompetenciákat a következőképpen
csoportosíthatjuk:
• Beállítódás: Isten és az egyház iránti pozitív attitűd elérése. Isten iránti szívbéli
bizalom fejlesztése.
• Képesség: pl. bibliai szöveg megértésének képessége, üdvtörténeti, egyház-
történeti összefüggések meglátásához szükséges logikai képesség fejlesztése.
• Készség: a hittanoktatáson belül jelentheti pozitív értelmű rutin, szokásrend-
szer elsajátítását, mint pl. istentiszteletek látogatása, imádság stb.” 7
A Heidelbergi Káté 21. kérdés-feleletében, a hitet mint biztos ismeret és szívbéli

bizodalom együttesét mutatja be.
A biztos ismeret lényege az igaznak tartás, azaz igaznak tartom mindazt, amit
Isten az ő Igéjében kijelentett, meg vagyok győződve arról, hogy Isten szavatartó és
ígéretéhez hűséges Isten, és ennek következtében bízom Őbenne.
A Káté szerint a szívbéli bizodalom mindenekelőtt az üdvbizonyosságról szól:
bízom abban, hogy az ígéretéhez hűséges Isten Krisztus érdeméért nem csak má-
soknak, nem általában a hívőknek, hanem személyesen nekem is üdvösséget és
örök életet ajándékoz. Ez tehát mindenképpen az érzelem területe. Ezért lehetne
úgy kifejteni a hitet, mint az érzelmi intelligenciához és érzelmi kompetenciához
kapcsolódó területet.
6
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/kompetencia_dbm/1_halsz_gbor_elsz.html
7
21
Könyvünk a nem-formális tanítás-nevelésben szeretne segítséget nyújtani. A nem-
formális oktatás-nevelés célja az ismeretek átadása mellett, a képességek és a szemé-
lyiség fejlesztése is. Általában „cselekedve tanít”. „A tanulási módszertan lényege a
tanulók és az általuk megtapasztalt konkrét helyzetek közötti interakció. Rend-
szerint nincsenek tanárok vagy előadók, akik a tudást a katedráról adnák át. Ehelyett
a tanulók és a facilitátorok egy horizontális kapcsolatban, együttesen járulnak hozzá
a tudás mélyítéséhez és a készségek fejlesztéséhez. Az oktató vagy facilitátor aktívan
vagy kevésbé aktívan vesz részt a tanuló előnyére váló tanulási tapasztalatok létre-
hozásában. A tanulási folyamat középpontjában a tanulók állnak.”8
A nem-formális tanítási-nevelési módszerek más szerepet szánnak a felnőttnek,
a tevékenység megszervezőjének, levezetőjének. A hitoktató ebben az esetben „fa-
cilitátor”. „Segítő, kísérő szerepe van, … segít a sokféle, diákot ért impulzus között
eligazodni, s minden lehető eszközével (saját személyiségével is) Isten felé vezetni:
fölkelteni az Isten iránti vágyakozást. A vallástanár, hittant oktató lelkipásztor
a tanár-diák kapcsolatot tehát partneribbé, testvéribbé formálja, s hozzásegíti a
rábízottakat ahhoz, hogy megtalálják saját identitásukat Isten előtt, s a világban.
Ilyen értelemben nem kioktató, nem felülről lefelé beszélő, hanem egyenértékű
partnernek tekinti a diákot.”9
A gyermek, a fiatal sokkal aktívabb ebben a folyamatban. Ő maga az, aki tan-
ulni szeretne, ki akarja próbálni magát különféle helyzetekben, megfogalmazza
véleményét, nemcsak saját magát, hanem társait is értékeli. Ő maga is felelős saját
fejlődéséért.
A nem-formális tanulásban az eredmény elérése mellett egyaránt fontos maga
a tanulási folyamat, illetve az értékelés is. A hatás-, az eredmény- és a folyamat-
értékelés, a tanulók önértékelését, illetve a mások mindig fejlesztő (formatív)
értékelését jelenti.
A nem-formális nevelési folyamtokban „oly módon kell alakítanunk a tanulás meg-
szervezését, hogy az a jelenleginél jóval több és gazdagabb aktivitást biztosítson a
tanulók számára, és a tanulók a mainál sokkal több olyan nyitott problémahelyzet-
tel találkozzanak, amelyben saját maguknak kell megtalálniuk a megoldást. Az
életben szükséges komplex cselekvőképesség ugyanis csak az életszerű helyzetek-
ben történő tényleges cselekvés során fejlődhet”.10
8
www.ifjusagimunkakonyvtara.hu/index.php?p=letoltes&id=47
9
10
http://halaszg.ofi.hu/download/Kompetencia%20%28eloszo%29.htm
22
A pedagógiában mára már letisztázódott a kompetencia fogalma:
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunk-
ciós egysége, amelyre mindenkinek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez,
az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és foglalkoztathatósághoz.”11 A
kulcskompetenciák fejlesztésére irányul az iskolai kompetenciafejlesztés.
A kulcskompetenciák a következők:
• az anyanyelven folytatott kommunikáció
• az idegen nyelven folytatott kommunikáció
• matematikai kompetencia és alapvető kompetencia a műszaki és természet-tu-
dományok területén
• digitális kompetencia
• a tanulás tanulása
• szociális és állampolgári kompetenciák
• kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
• kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
A kompetenciák a következők12:
a. Általános (nem speciális tantárgyhoz kötődő kompetenciák), pl.: szövegértés.
b. Speciális kompetenciák (speciális tantárgyhoz kötődő kompetenciák), pl.:
matematikai logika.
c. Kereszttantervi kompetenciák, melyek több tantárgy együttműködését igénylik.
Pl.: környezeti nevelés.
Ezek:
– empátia, együttműködés, kommunikációs készségek, intellektuális kompe-
tenciák (kritikai gondolkodás, kreativitás)
– módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása)
– személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal)
– kommunikáció.
Leendő aktív gyülekezeti tagjaink érdekében fontos a ma gyermekeinek a „cselekvési
kompetenciáját” fejleszteni. Ennek pillérei több kulcskompetenciának az összetevői13:
• a kritikai gondolkodás képessége
• problémamegoldó képesség
11
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges
kulcskompetenciákról. 2006/962/EK
12
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=hidak-kompetencia
13
Ifjúsági módszertani kézikönyv, a nemformális és informális tanulás,
http://www.sie.hu/ikszt_ifjusagi_modszertani_kezikonyv.html
23
• kezdeményezőkészség
• társadalmi, gazdasági, politikai összefüggések ismerete
• szociális kompetencia: empátia, együttműködés, kommunikációs készségek.
Jakó Melinda a kompetenciáknak öt összetevőjét határozza meg:

„1. Ismeretek, a tudás: információk, amivel a személy rendelkezik.
2. Készségek, jártasságok, melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok
teljesülésének képességét adják.
3. Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek mentén
szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél,
hogy legyenek vagy megtegye őke.;
4. Személyiségvonások, vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre,
információkra adott válaszok.;
5. Motivációk, melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bi-
zonyos magatartások, célok felé.
A fentebb felsorolt jellemzők (kompetencia-összetevők) a tudatosság különböző
szintjein vannak.”14
Tapasztalati tanulással bármelyik kompetenciát lehet fejleszteni, amennyiben ezt a

célt tűzzük ki, és megteremtjük hozzá a szükséges feltételeket.
Némely gyülekezetben szívesen követik az ifjúsági munka divathullámait, de sok-
szor kritikátlanul vagy nem megfelelő módon fogadják el őket. Az egyházban az
ifjúsági alkalmakon és gyermekmunkában egyre népszerűbbek a játékos foglal-
kozások. Ezáltal fejlődhet a gyermekek-fiatalok kreativitása, megismerhetnek
különböző stratégiákat, fejlődhet a személyiségük, a közösség, illetve fejleszthető a
kompetenciájuk. Mindez azonban csak akkor történik meg, ha ezt a célt tűztük ki,
és ennek érdekében szerveztük a tevékenységeket. Ellenkező esetben megtörtén-
het, hogy a gyermekek jót szórakoztak, de ennél több nem történt. Ez önmagában
nem baj, de adott esetben túl nagy „fényűzés”, mivel nem hatott a gondolkodás-
módjukra, a viselkedésükre a játék.
14
Jakó Melinda: A kompetencia fogalmának értelmezési lehetõségei Magyarországon, a
kompetenciák elismerésére tett kísérletek az Európai Unióban
http://www.erak.hu/szemelvenyek/kompetenciafogalom.pdf
24
A kompetenciák fejlesztéséhez szükséges15:
1. Idő. Csak akkor mondhatjuk, hogy valaki kompetens, ha:
• különböző kontextusokban
• ismétlődően és
• eredményesen
alkalmazza a szükséges tudás, képességek-készségek és pozitív attitűdök egységét.
Ehhez pedig – többek között – idő kell.
2. Tudatosság – annak a részéről is, aki tanulni akar, és annak a részéről is, aki
ehhez tanulási lehetőségeket teremt.
3. Komplex helyzetek, amelyek igénylik a résztvevők önálló gondolkodását,
problémamegoldó cselekvését, értékválasztását és érzelmi bevonódását. A komplex
helyzetek azért is fontosak, mert természetesen nem minden résztvevő ugyanazt
tanulja meg, nem ugyanabban az ütemben és nem ugyanolyan eredménnyel.
Fontos tudnunk azt is, hogy „a gyermekkorban elkezdett tanulás hatástalan ma-
rad a felnőttkori kompetenciákra, ha nem kap megerősítést serdülőkorban és/vagy
fiatal felnőttkorban.” Ezért fontos a gyermekmunkának a folytatása az ifjúsági
munkában.
Nagy a feladat, sokszor lehetetlen vállalkozásnak érezzük. De mindig tudhatjuk,

hogy nem vagyunk magunkra. A mindenható Isten, mennyei Atyánk Szentlelke
által munkálkodik annak érdekében, hogy gyermekei - kicsik és nagyon olyanná
legyünk, amilyennek látni szeretne.
Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti
lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus
Krisztus eljövetelére. (1Thessz 5,23)
15
Ifjúsági módszertani kézikönyv, a nemformális és informális tanulás
http://www.sie.hu/ikszt_ifjusagi_modszertani_kezikonyv.html
25
A szeretet
halászai
Zalányi Erzsébet, Demeter Irén
Alapadatok
A fő tevékenység jellege Csapatépítés, stratégia-kidolgozás, kollaboráció
Helyszín Osztályterem, udvar

Időtartam Minimum 1,5 óra
résztvevők száma, életkora 8–12 éves korosztály, 6–30 fő
Plüssállatka, „szeretem-mondatok” a II. bevezető

játék számára, aláírás gyűjtő lap a III. bevezető
Eszközszükséglet játék számára, a gyermekek számának megfelelő
ceruza, 100 labda vagy 100 más tárgy, kosár,
szembekötő kendő
Előkészületek időtartama 2–3 óra
A Krisztus iránti szeretet az, ami méltóvá tesz

egy nagyobb feladatra, egy közösséghez való
Üzenet tartozásra. Ennek a szeretetnek jellemzőit lehet
megismerni a Szentírásból. Ez a szeretet delegál
az egymás iránti szeretetre, szolgálatra.
Mik a fejlesztendő területek?

Együttműködés, közösségépítés, önismeret, egymás megismerése, egymásra fi-
gyelés.
26
Módszer
Páros és csoportos gyakorlatok, keretmesébe foglalt élménypedagógiai gyakorlat.
A FOGLALKOZÁS ELŐTT
Technikai előkészületek
Készítsd elő a szükséges kellékeket, gondold végig a feladatokat?! Fogalmazd meg
saját szavaiddal a játékszabályokat, hogy egyértelmű és határozott legyél.
Mit kell előzetesen felmérni a csoportról?

Életkor, létszám.
A FOGLALKOZÁS ALATT
Bevezető játék:
I.
A gyermekek körben állva plüssállatkát dobálnak egymásnak, egymást szólítva,
nagyon figyelnek arra, hogy mindenki sorra kerüljön egyszer és csakis egyszer.
Ezután ugyanazt a sorrendet követve dobják a plüssállatkát visszafelé azoknak,
akitől az előző körben kapták.
A harmadik körben úgy dobják az állatkát, hogy mindenki elmondja egy poz-
itív tulajdonságát. Igyekezzenek észben tartani az előző sorrendet, és most nem
egymás nevét, hanem egymás tulajdonságát említve adják sorba a plüss állatkát.
Az első álljon a körbe, és hívja be a következőt a tulajdonságát szólítva, adja át a
helyet, ezt folytassa a többi is az előző sorrendnek megfelelően.
Az első a kör közepén állva hívja a társát a tulajdonságát szólítva, kezet fognak,
majd láncot próbálnak alkotni, úgy, hogy minél érdekesebb helyeken nyújtják ki a
kezüket, mások vállán, karján, lába között átnyúlva, majd mikor az első és utolsó a
sorban kezet fog, ki kell oldani a bogot.
II. Szokatlan „szeretem-mondatok”.

Egy fehér lapon szófelhőben szerepeljenek a következő cselekvések (lehet más is,
de cselekvés): mosolygás, suttogás, kacsintás, simogatás, ölelés, vállveregetés, pil-
lantás, táncolás, versmondás, olvasás, játszás, ugrálás.
Feladat: A következő mondatokat egészítsétek ki a fenti cselekvések egyikével úgy,
hogy számotokra igaz legyen az állítás!
Szeretem a … hangját.
Szeretem a … illatát.
27
Szeretem a … ízét.
Szeretem a … dallamát.
A fenti feladatot elvégezhetik úgy is, hogy kitöltik egy lapra mind a négy monda-
tot, egy kötél segítségével létrehozott körbe dobják és kihalásznak egy más lapot,
megpróbálják kitalálni, hogy ki írhatta.
I. Aláírásgyűjtés:
Körben állva ismételjük az I. játékban szereplő jó tulajdonságokat. A kör közepére
beáll egyik résztvevő és megszólít bárkit a nevén, majd a következő szöveget
mondja: „Kinga, én úgy gondolom, te figyelmes, … vagy, aláírod?” Ha a tulajdonság
megegyezik a Kinga által említettel, Kinga aláírja (szóban), beáll a körbe és szólít
egy másik résztvevőt. Ha nem írja alá, addig próbálkozik a körben álló, míg talál
olyat, akinek a jó tulajdonságára emlékszik.
Egy lapra felírjuk a szeretet 1Kor 13-ban szereplő jellemzőit egy oszlopba: A sze-
retet türelmes, jóságos, nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem
viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a
rosszat, nem örül a hamisságnak, együtt örül az igazsággal, mindent hisz, mindent
remél, mindent eltűr.
28
Megkérjük a gyerekeket, hogy gyűjtsenek egymástól aláírást. Akiről úgy gon-
dolják, hogy rá érvényes az oszlop egyik tulajdonsága, kérjék meg, hogy írja alá.
Használják az előző mozzanatban szereplő betétmondatot: „Én úgy gondolom,
hogy … vagy, aláírod?” Pl. ha úgy gondolják, hogy a társuk jóságos, a lapjukon a
jóságos társ annál az oszlopnál írja alá.
A fő tevékenység leírása
A feladat: begyűjteni a száz labdácskát (amennyiben ez nincs, csipeszt, kinder-meg-
lepetés dobozt stb.) úgy, hogy a vezető által megszabott helyen egy kikötőrúdként
szereplő mozdulatlan játékost fogva lehet csak a labdákat összeszedegetni, és a
kosárba eljuttatni. A távollevő labdákat csakis úgy lehet fölszedegetni, ha egy
résztvevő eltávolodik a kikötőrúdtól, és amennyit egyszer elbír, vagy megahatáro-
zott számú tárgyat fölszedeget, majd társai által a kosárba juttat. Végül a csoport-
nak a szétszéledt társaikat vissza kell hoznia a „kikötőrúdhoz”.
A fő tevékenység lépései
1. Figyelemfelkeltés – keretmese, hangulat-teremtés
A tanítványok Galileába mennek, hogy a feltámadott Úrral találkozzanak. Vára-
kozás közben Péter azt mondja: Elmegyek halászni! – mire a többiek csatlakoztak
hozzá. ( Jn 21,3) Ám a Genezáret taván közben furcsa törvény lépett érvénybe.
A halállomány ritkulása miatt a tanítványok csónakjai nem evezhetnek kedvükre,
hanem egy, a tó bármelyik pontján rögzített kikötőrúdhoz kell kikötniük a csónak-
jaikat, és csak azután vethetik be a hálóikat a halfogásra. A szabályalkotó őrök
azonban megengedik, hogy egymás után egy-egy csónak egyetlen körre kievezzen
a mélyre, hogy a messzebbre elúszott halakat is befogja. A halászok szeretnének
minden halat kifogni, csak így bizonyíthatják, hogy ők egy közösség, és méltókká
válnak egy szebb feladatra, az „emberhalász” kitüntetésre.
2. Szabályismertetés
2.1. A résztvevők egyike (nagy létszám esetén kettő, egymás kezét fogva)
vállalja a kikötőrúd szerepét.
2.2. Őhozzá csatlakoznak a halászok úgy, hogy állandó érintkezésben le-
gyenek a kikötőrúddal. Ha elengedik, a tóőröket riasztja egy szenzor, és leállítják,
illetve nehezítik a halászatot.
2.3. Minden gyerek csak úgy halászhat, hogy közben a kezével vagy a lábával
állandó érintkezésben van a kikötőrúddal.
29
2.4. A halakat a kosárba csak a „kosarasok” tehetik. (A csoport nagyságától
függően 1–3 gyermek)
2.5. Amikor már nem érik el a halakat, egyszerre egy ember elhagyhatja a
kikötőrudat halat gyűjtögetni. A csoport eldönti, hogy egy „szatelitcsónakos” hány
halat gyűjtsön össze.
2.6. Amikor összegyűjtötte a megfelelő számú halat, vissza kell juttatnia
(dobja vagy gurítsa) a halásztársainak, akik majd eljuttatják a kosarasokhoz. Ő
maga ott marad egy helyben.
2.7. Amikor minden hal a kosárba került, a halász csapatnak vissza kell
hozni szatelitcsónakos társait a kikötőrúdhoz. Ez úgy történik, hogy láncot alko-
tnak a kiktőrúdtól – mindvégig egymáshoz érve (felhasználhatják a ruhadarab-
jaikat is, ha nagy a távolság).
2.8. A feladat akkor ér véget, amikor minden hal a kosárban van, és minden
halász visszaért a kikötőrúdhoz.
3. Tervezés
A gyermekek maguk döntik el, hogy ki milyen szerepet kap illetve vállal.
4. Végrehajtás (tapasztalatszerzés)
Megvalósul a játék.
30
Esetleges megszakítások: abban az esetben, amikor valamelyik gyermek
elengedi a kikötőrudat.
5. A játék és a keretmese lezárása: most már mind együtt vannak a halászok.
Mit gondoltok, milyen feladatra indulnak?
6. Záró feldolgozás
a. Azonnali spontán reakciók: beszélgető-körben, akár a plüssállatkát
egymásnak dobálva mondják el, hogy mi az, ami most leginkább foglalkoztatja
őket.
b. Önreflexió: ebben a körben beszéljenek arról, hogy voltak-e olyan érzé-
seik, melyek meglepték őket.
c. Visszajelzés a társaknak és a csoportnak: jelezzék azt egymásnak, hogy
jól esett-e valakinek az a szeretet-jellemző, melyet neki tulajdonítottak, volt-e vala-
kinek olyan viselkedése vele szemben, mely boldoggá tette őt.
d. Tanulságok levonása: fogalmazzák meg, hogy mit tanultak – ön-
magukról, egymástól, helyzetekből, illetve mindebből „mit visznek haza”? Mit tud-
nak hasznosítani életükben?
7. A gyakorlat lezárása. Imádkozzunk közösen.
8. Feszültségoldás (ha szükséges…)
9. Lezárás, elköszönés
10. Technikai zárás (elpakolás)
Mire figyeljen a foglalkozás vezetője?

• Tervezés közben?
– Mekkora nagy a terem, elég kihívás-e a csoport nagyságához mérten?
• Végrehajtás közben?
– A kosarat a facilitátor akkor helyezi el, amikor a gyermekek hozzácsat-
lakoztak a kikötőrúdhoz úgy, hogy kinyújtott kézzel háromnál több gyermek ne
férjen hozzá.
– A facilitátor a csoport összetételének, illetve céljának függően betartatja a
szabályt, mely szerint a gyermekek nem engedhetik el a kikötőrudat. A hibát bün-
tetheti úgy, hogy nehezít: beköti azoknak a gyermekeknek a szemét, akik a kosárba
rakják a halakat.
• Feldolgozás közben?
– Ne legyenek „bűnbakok”.
31
Esetleges integrációs lehetőségek
A sajátos nevelési igényű – fogyatékos – tanulóknak mi jelöljük ki a feladatát. Le-
hetnek ők a kikötőrúd, vagy segíthetnek tartani a kosarat.
Biztonsági intézkedések
A feladatnak nincsenek különösebb veszélyei.
A FOGLALKOZÁS UTÁN
Utómunkálatok
Ellenőrizzük, hogy megvan-e mind a 100 labdánk, tárgyunk? Ha nincs, akkor ke-
restessük meg a gyerekekkel! Erről is beszélgethetünk, hogy miért nem vettük
észre, illetve ez esetben véget ért-e a játék? Mit tennének ők?
Értékelés, önértékelés
Sikerült-e érthetően, egyértelműen ismertetned a szabályokat? Hogyan fejlődhetsz
ebben?
További játékvariációk
1. A játékot úgy is felépíthetjük, hogy a gyermekeknek első perctől kezdve
láncban kell összegyűjteniük a labdákat, tárgyakat. Így azt kell jól megtervezniük,
hogy hogyan fogják összegyűjteni a tárgyakat.
2. Gyülekezés alatt vagy a tevékenység végén játszhatjátok a következő játékot:
készítsd elő az 1Kor 13 szövegét a gyermekek számának megfelelő számú kártyára!
Mindegyik gyermek kézbe kap egyet belépéskor. A foglalkozás előtt feszíts ki egy
kötelet a teremben vagy szép idő esetén a szabadban, majd a gyermekek próbálják
ruhacsipeszekkel felaggatni a megfelelő helyre kártyájukat. Közösen kell kirakniuk
a teljes szöveget.
32
A Lélek gyümölcse:
békesség
Olasz Tímea
A békesség fogalma magában foglalja a háború ellentéteként a békét, békekötést,

csendességet, megpihenést, nyugalmat. A héber salom megfelelőjeként az az álla-
pot, amelyben minden a maga helyén van: épség, (jó) egészség, üdvösség, béke.
Alapadatok
A fő tevékenység jellege bizalomépítő, mozgásos feladatok
Helyszín osztályterem/hittanterem
Időtartam 90 perc
Résztvevők száma, életkora 10–12 éves korosztály, 10-18 fő
csoportonként egy hosszú, vastag és egy rövidebb
Eszközszükséglet
kötél, szőnyegdarabok
Felmerülő összköltség
A békesség alapja a bizalom a mindenható Isten
Üzenet
iránt, forrása pedig Isten Szentlelke.
A fejlesztendő terület(ek)
Bizalom, kifejezőkészség, egymásra figyelés
Módszer
A bizalom nem biológiailag kódolt jellemvonás, hanem ismereteken, személyes
élményeken, pozitív tapasztalatokon alapul. Az Istenbe mint egy rajtam kívülálló
személybe vetett bizalom modellezhető a társakba vetett bizalmon keresztül.
33
A FOGLALKOZÁS ELŐTT…
A foglalkozáshoz szükség van egy (nagyobb csoport esetén két) vastagabb kötélre,
illetve egy rövidebbre (ez utóbbi lehet akár egy kendő is).
A termet úgy rendezzük át, hogy nagy üres tér maradjon, székek, asztalok illetve
egyéb bútorok nélkül. Ha a gyerekek már ott vannak, őket is meg lehet kérni, hogy
segítsenek.

Érdemes előzetesen felmérni a csoport összetételét (egykorúak-e, mennyire is-
merik egymást, mennyire mozgékonyak, utasításkövetésre készek-e), létszámát.
Illetve hogy van-e a csoportban olyan, aki nem tud részt venni teljes értékűen a
gyakorlatokban.
A facilitátor felkészülése
A vezető előzetesen gondolja át, hogyan építi ki majd a bizalmi légkört a csoport-
ban. Ha összeszokott csoportról van szó, akkor kevesebb erre segítő gyakorlatot
készítsen, ha nem, akkor többet. Nagyobb létszámú csoport esetén lehetőség
szerint vigyen magával egy idősebb segítőt, hogy ketté lehessen bontani a csopor-
tot.
Az igei részhez keressen személyes élményeket, tapasztalatokat.
Ha nem ismeri a csomókötés módját, keressen meg valakit, aki megtanítja neki,
vagy aki megköti neki előre a csomókat.
Bevezető játék
A vezető a terem közepén lefekteti a kötelet („hangulatmérő”). Ezt követően
különböző állapotpárokat mond, a gyerekek pedig helyezkedjenek el a terem két
részében annak megfelelően, ahogyan abban a pillanatban érzik magukat.
• álljanak a kötél jobb oldalára azok, akik vidámak, a bal oldalára azok, akik
kedvetlenek;
• jobbra a fáradtak, balra a frissek;
• békés – zaklatott;
• éhes – jóllakott;
• fitt („ide nekem az oroszlánt is!”) – lusta („hagyjatok békén!”)
• bátor – félénk
34
A vezető törekedjen arra, hogy a gyerekek„megbarátkozzanak” a kötéllel, kipróbálják
ilyen-olyan szituációban, hogy végül minden gyerek gondolkodás nélkül rá merje
magát bízni a kötélre. Másrészt képesek legyenek egymásra hangolódni, odafigyel-
ni a másikra.
1. Figyelemfelkeltés
A vezető játszótársként mutatja be a kötelet. Ha korábban használták már, akkor
felidézteti a gyerekekkel, hogy miket játszottak együtt. Ellenkező esetben meg-
kérdi, szerintük mit lehetne játszani vele.
2. Keretmese, hangulat-teremtés
A vezető elmondja, hogy a következő néhány percben a gyerekeknek lehetőségük
lesz arra, hogy különböző tevékenységekben kipróbálják a játszótársuk
képességeit.
3. Csoportalakítás – ha szükséges…
Nagy létszámnál ketté lehet bontani a csoportot, és két külön kötéllel, két vezetővel
végeztetni a feladatokat. A csoportbontás módszere lehet spontán (a csoport
fele a terem egyik végébe, a másik a másikba sorakozzon), vagy gyümölcsképes
kártyával.
4. Feladatismertetés I., esetleges kérdések
1. próba: rugalmasság
35
A gyerekek mindkét kezükkel megfogják valahol a kötelet, kihúzzák egyenesre.
Feladat: végigfuttatni rajta egy hullámot! A vezető megkérdi, van-e valakinek
elképzelése, hogyan tudnák ezt megtenni? Ha nem tudják, megkéri az első gye-
reket, hogy emelje fel a kötél elejét, a szomszédja kövesse a mozdulatot, miközben
az első gyerek elkezdi leengedni a kötelet. A mozgás így folyamatosan adódik át
egyik gyerekről a másikra.
5. Végrehajtás I. (tapasztalatszerzés)
Másodszori próbálkozásnál igyekezzenek szebb hullámot létrehozni, majd egy
óriási hullámot (lábujjhegyre állva magasra emelik, majd leguggolva egész a padlóig
eresztik le). Majd a vezető megkérdi, mit kellene tenniük azért, hogy sok kisebb
hullámot tudjanak indítani? Mi fog változni? Eljátsszák a fodrozódó hullámokat
lassan, gyorsabban, illetve fokozatosan csökkenő intenzitással (mint amikor követ
dobunk a tóba).
6. Feladatismertetés II., esetleges kérdések
2. próba: kezesség
A tanító összeköti a kötél két végét. A gyerekek körbe állnak, megfogják a kötelet.
Feladat: átmozgatni a csomót, hogy a kör minden tagja megérinthesse egyszer.
7. Végrehajtás II. (tapasztalatszerzés)
Miután körbeért a csomó, újabb kör indul, ezúttal minél gyorsabban, nem fontos
megérinteni a csomót. Majd a vezető felrak egy kisebb kötélkört a nagy kötélre.
36
A csomó induljon jobbra, a kis kötélkör balra, hogy kiderüljön, melyik ér körbe
hamarabb. Ugyanezt elvégzik ellenkező irányban is.
8. Feladatismertetés III., esetleges kérdések
3. próba: teherbírás
A vezető elmondja, hogy ez nem egy ruhaszárító kötél, az összsúlyuknál jóval
nagyobb terhet is kibír. Bemutatja a csomót is, biztosítja a gyerekeket arról, hogy
nem fog kibomlani. Lehetőséget ad arra, hogy aki kételkedik benne, az maga is
kipróbálhassa, hogy bármennyire ráncigálja is, a csomó meg se moccan.
A csoport kihúzza a kötelet, mindenki megkapaszkodik benne, és egyet hátra-
lép, belefeszül a kötélbe, és míg a vezető elszámol háromig, azalatt leguggol. Lenn
kifújják a levegőt, majd újabb három ütem alatt vissza felállnak.
9. Végrehajtás III. (tapasztalatszerzés), feldolgozás
A vezető hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy valóban egyszerre, egymásra fi-
gyelve tudjanak mozogni. A végrehajtás után lazítsanak a tartáson. Ismételjék meg
még egyszer, de kicsit lassabban. Engedjék le a kötelet, és osszák meg a többiekkel,
milyen érzés volt mindez.
Helyezkedjenek el arányosan a kötél mentén, markolják meg, és háromra feszítsék
meg a kötelet, egyszerre dőljenek hátra. Most is fontos, hogy egymásra figyeljenek,
és összehangolják a mozgásukat, különben el fognak dőlni. Aztán mondják el, mi-
lyen volt.
Aki szeretné egyedül is kipróbálni, az kap rá lehetőséget, a bátrabbak akár be-
csukott szemmel is. A csoport feszítse a kötelet, de kísérje a dőlést. A vállalkozók
számoljanak be a tapasztalataikról.
Fontos a gyakorlat előtt felhívni a figyelmüket arra, milyen fontos az, hogy vegyék
komolyan a játékot, mekkora az egymás iránti felelősségük, és nehogy eleresszék a
kötelet, mert annak komoly sérülés lehet a következménye.
– Esetleges megszakítások
A vezető hívja fel a gyerekek figyelmét, hogy nem kell becsúszni a kötél alá, és úgy
csimpaszkodni rajta, csak hátradőlni.
Ha elkezd fáradni a figyelem, érdemes többször megállítani a gyakorlatot, és fi-
gyelmeztetni a gyerekeket, hogy a társaik fizikai és lelki biztonsága most azon mú-
lik, hogy a gyakorlat végéig oda tudnak-e figyelni egymásra. Fontos, hogy az utolsó
ember is ugyanolyan biztonságban érezze magát, mint az első tette.
– Újbóli feldolgozás
Ha mindenki sorra került, aki szeretett volna, nyissák össze a két külön kört, és be-
széljék meg az élményeket. Aki kipróbálta, miért tette? Érzett-e valaki valamilyen
37
félelmet? Biztonságban érezték-e magukat? Mit gondolnak, mi okozta bennük ezt
az érzést?
10. Igei tanítás
A gyerekek idézzék fel, mi történt az utolsó játéknál? Kimozdultak a nyugalmi
helyzetükből, a levegőben lógtak úgymond, és mégsem volt okuk félelemre, ag-
gódásra, izgalomra. Teljesen megbízhattak a kötélben, a csomóban, a társaik-
ban. Mondhatni, nem billentek ki a nyugalmukból. Ez az az állapot, amit mi úgy
nevezünk, hogy békesség.
Mindannyian másfélék vagyunk, valakit nagyon könnyű kibillenteni a békességéből,
másokat nehezebb. De olyan ember nincs, aki minden körülmények között meg
tudja őrizni. Illetve mégis.
Felolvasandó: ApCsel 12, 4-6 (Péter a börtönben)
Mondhatnánk, hogy nem nagy ügy, mások is aludtak már börtönben. Csakhogy ez
a történet akkor játszódik, amikor a rómaiak elkezdték üldözni Krisztus követőit.
Elfogták, bebörtönözték, és kivégezték őket. Péter is így kerül börtönbe, Heródes
dönt az élete felől. És ezt Péter is tudta. Mégis alszik az utolsó éjszakán. Olyan
mélyen, hogy még a fényre sem ébred fel!
Hogyan szokta magát érezni az ember a „sorsdöntő” pillanatok előtt? Volt már az
életedben ilyen nagy esemény? Mit éreztél előtte? Előfordult-e, hogy az izgalom
vagy a félelem miatt nem tudtál enni vagy aludni?
Péternek lenne oka a félelemre is, az aggodalomra is. Hogy tud aludni ilyen ese-
mény előtt? És ami még fontosabb kérdés: hogy lehet ilyen békességet szerezni?
Emlékeztek a Péter mesterére? Vele kapcsolatban is említ a Biblia egy olyan
történetet, amikor Jézus aludt, miközben a társai nagyon féltek valamitől (Máté 8,
23-27). Mondhatnánk, hogy Péternek azért sikerült megőriznie a békességét, mert
jó tanára volt, csakhogy a békességet nem lehet megtanulni. A Lélek gyümölcse
pedig: … békesség (Galata 5,22). Nem az ember erőlködésének, hanem a Lélek
munkájának az eredménye. Ami viszont eltanulható, az a bizalom. Péter meg volt
győződve arról, hogy Isten vele van, és semmi nem történhet vele, amibe Isten ne
egyezett volna bele. Az az Isten, akivel már nagyon sok csodát élt át, aki még so-
hasem hagyta cserben. Olyan bizalomkapcsolata volt Istennel, amin a Lélek meg
tudta teremni a békesség gyümölcsét. Mit gondoltok, hogy lehet valakinek ilyen
kapcsolata Istennel? És hogyan tudunk másoknak segíteni abban, hogy ők is bíz-
zanak Istenben?
38
A vezető megkéri a gyerekeket, hogy minden második ember nyújtsa előre a kezét,
a többiek menjenek át a terem másik végébe. Körbeülnek a szőnyegdarabokon, a
kötéllel körbeveszik magukat, és beledőlnek, mint egy fotel hátlapjába. A vezető
elmondja, hogy vele is előfordult már: a saját bőrén érezte, hogy érdemes Istenben
bízni, és elmesél egy ilyen esetet. Arra bátorítja a gyerekeket, hogy ők maguk is
osszanak meg ilyen történeteket, akár a maguk, akár az ismerőseik életéből. Vagy
azokat a bibliai mondatokat, amelyek nekik segítségükre voltak, amikor féltek,
vagy szomorúak voltak.
12. A gyakorlat lezárása
A vezető elmondja, hogy amilyen biztosan tartja a hátukat a kötél, olyan biztosak
lehetnek abban, hogy Isten ott van a hátuk mögött. Bátorítsák társaikat azokkal
a történetekkel, amelyek Isten nagyságáról szólnak, vagy azokkal az aranyigékkel,
amelyeket Isten a Biblián keresztül üzen nekünk.
A tanítás elmélyítéséül a vezető megtanítja Pál apostol egyik ilyen bátorító gondo-
latát, amelynek énekelhető verziója is van:
„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor há-
laadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden
értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus
Jézusban”. (Fil 4,6-7)
Az ének szövege (kotta a mellékletben):
1. Semmi felől ne aggódjál, él az Isten és szeret,
hálaadó könyörgésben tárd fel néki szívedet!
2. És az Isten békessége minden értelem felett
megőrzi az Úr Krisztusban gondolatod, szívedet.
A foglalkozás után a gyerekek segítségével visszarakják a padokat a helyére.

• Tervezés közben
Ha segítőt visz magával, a foglalkozás levezetése előtt beszéljék át a foglalkozást, a
célokat, a menetét, a munkamegosztást.
Ha van rá lehetőség, hogy a gyerekek Bibliát használjanak, akkor számoljon vele a
vezető, hogy időben elhúzhatja a foglalkozást a bibliai rész kikeresése.
39
Ha van olyan gyerek, aki valami oknál fogva nem szívesen vesz részt a játékokban,
annak a vezető találjon ki olyan feladatot, amellyel bevonható a foglalkozásba.
• Végrehajtás közben
Ha nem mindenki szeretne részt venni valamelyik játékban, ne erőltesse a vezető.
A feldolgozás során kérdezze meg, miért maradt ki a körből. Lehetséges, hogy
olyan okot mond a gyerek, amit a tanításban példaként meg lehet említeni.
• Feldolgozás közben
Mivel a bizalmi légkör megteremtése fontos a foglalkozáson, kifejezetten figyeljen
oda a vezető, hogy mindenki szót kapjon, aki szeretne beszélni; kezelje óvatosan,
ha eltérnek a témától, illetve ha viccelődni kezdenek egymással.

Ha van olyan gyermek a csoportban, aki fizikailag nem tud részt venni minden
játékban (mert sérülése van, műtve volt, fogyatékos stb.), azt meg lehet bízni
segítői feladatokkal: számolja az ütemeket, olvassa fel a bibliai szakaszt, készítsen
fényképeket stb.
Bár a gyakorlatok nem balesetveszélyesek, ettől függetlenül előfordulhatnak várat-
lan helyzetek (kicsúszik a gyerek kezéből a kötél, nem figyelnek oda kellőképpen
egymásra, és felborulnak stb.). A vezető készüljön fel rá, hogyan reagálja le ezeket
a helyzeteket. Mivel valószínűleg imádságos lelkülettel kezd hozzá a gyakorlathoz,
érdemes a gyerekek biztonságáért való könyörgést is belevonni az imába.
Rendkívüli események kezelése
A vezető gondolja végig, esetleg a segítővel beszéljék meg, hogy sikerült-e meg-
értetni a gyerekekkel a tanítást. Mi az, amire jobban odafigyelhettek volna? Helye-
sen tudtak-e kezelni minden eseményt?
40
Módszertani megjegyzések
A 11–12 éveseknél megfigyelhető, hogy a fiúk és a lányok külön csoportban sze-
retnek dolgozni. Ha az egész csoportehhez a korosztályhoz tartozik, akkor ér-
demes lehet első körben nemek szerint osztani ketté őket, aztán keverni a csopo-
rtokat.
Ha érezhető konfliktus van két vagy több gyerek között, akkor érdemes külön
csoportba osztani őket, vagy megkérni, hogy a játékok idejére ássák el a csatabár-
dot, különben a kettejük konfliktusa most az egész csoportra ki fog hatni.
1. Egy nagyobb csoport esetében látványos lehet, ha a kötélkörben állva min-
den második ember belép a körbe, szembefordul a társaival, és így, csillag alakban
dőlnek hátra.
2. A vezető készíthet kiállítást olyan képekből, amelyek békességet sugároznak
(csendélet, tájképek, családi képek stb.), illetve olyat, ami látszólag nem békés, de
valójában lehet az (pl. kis ház a viharban). A gyerekek végignézik a képeket, és egy
matricával megjelölik, melyik kép fejezi ki számukra a leginkább a békességet. Fel-
dolgozás: miért azt választották, találtak-e olyat, ami nem illik bele a kiállításba,
miért gondolják ezt...
A programban felhasználható forrásanyagok jegyzéke

Sék Gusztáv: Békesség,
http://www.felfedezesek.hu/index.php?content=felfedezesek&cid=3&id=362
41
A jó ember
szívének jó kincséből
hoz elő jót
Olasz Tímea
A Gal 5,22 versében a görög agathosüné aktív jóságra utal, ami nem csupán a jel-
lem kiválóságát jelenti, hanem energikus jellemet, ami jó cselekedetekben fejezi ki
magát.
Alapadatok
A fő tevékenység jellege kommunikációs, empátiafejlesztő

Helyszín osztályterem
Időtartam 1,5 óra
A résztvevők életkora, 10–12 éves korosztály, 16 fő (lehet több is,
létszáma kevesebb is)
szókártyák (fejenként egy), kis képek (feleannyi,
mint ahányan összesen vannak), igekártyák,
Eszközszükséglet
Biblia, tábla/nagy csomagolópapír a falon, kréta/,
filctoll, üres A4-es lapok, színes ceruzák
nyomtatás, fénymásolás, írószerek (ha nincsenek
készletben)
A „jó szív” jó cselekedeteken keresztül
nyilvánul meg, a jóság kézzelfogható tetteiben,
embertársaink boldogulására. A jó szándék, a jó
Üzenet
gondolat és a jó indíték mind nagyon fontos, és
megvan a maguk szerepe, de végső soron a jóság
azt jelenti: azt tenni, ami jó.
42
Mi(k) a fejlesztendő terület(ek)?
Ahhoz, hogy valaki „jóságos” tetteket hajtson végre, fel kell ismernie, hogy adott
helyzetben mi a „jó”. Ehhez szüksége van arra, hogy helyesen értelmezze a társa
kommunikációját, megérezze a szükséghelyzetet, akarjon tenni érte, lássa a saját
lehetőségeit, kreatívan tudja alkalmazni a kompetenciáit. Fejlesztendő kompe-
tenciák ezen a foglalkozáson: kommunikáció, empátia, segítőkészség, önismeret,
fantázia.
Módszer:
A másik ember helyzetének felismerése, megértése, a saját lehetőségek
feltérképezése, alkalmazása.
Fő gyakorlat:
Páros rajzolás és a történet összerakása.
Alapige:
Bibliai történet: Az irgalmas samaritánus (Lukács 10,25-37)
Igehely: „legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és
jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak”. (Máté 5,45)
– Kis cetlikre kiírunk szükséghelyzeteket, illetve tárgyakat, személyeket, me-
lyek/akik megoldást nyújthatnak a szükséghelyzetre. Pl:
szomjazó + kulacs koldus + pénz
éhező + szendvics magányos + kutyaárus
fáradt + ágy hajléktalan + ház
beteg + orvos tudatlan + könyv
A lapok egyforma alakúak és hátlapúak legyenek.
– Ha van olyan ismerősünk, aki ügyesen rajzol, megkérhetjük, hogy készítse el
az irgalmas samaritánus történetének képeit. Annyi képre lesz szükségünk, ahány
gyerekre számítunk, illetve néhány képet dupla példányban is el lehet készíttetni.
Fontos, hogy egyik kép se legyen egyértelműen árulkodó, ne lehessen kapásból
kitalálni róla a történetet. Pl. egy férfi megy az úton, hosszú kabátban, táskával;
hárman leselkednek egy nagy kő mögül; nagy porfelhőből kilátszik néhány végtag,
egy bot; egy férfi fekszik az úton…
43
Ha nincs ilyen ismerős, az internetről is le lehet tölteni képeket.
– a tanítás szemléltetésére érdemes beszerezni egy nagyobb írófelületet (cso-
magolópapír és filctollak, illetve tábla, kréták)
– Kis kártyákra kiírjuk a megbeszélni kívánt igéket:
• Gal 5,22: A Lélek gyümölcse pedig: …jóság…
• Jn 10,11: Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
• Mt 5,16: Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák
jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
• Mt 6,3-4: Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a
jobb, hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban
történik, megfizet neked.
• Mt 5,44-45: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik
üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gono-
szokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.
• Ef 2,10: Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cseleke-
detekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten.
Lk 6,45: A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a
gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.
– a foglalkozás zárásához annyi fehér lapra lesz szükség, ahány résztvevőnk
lesz, és minél több színes ceruzára.
– a terem hátsó részében rendezzük egy tömbbe az asztalokat, hogy körbeül-
hesse őket a csoport, az elülső részben a székeket helyezzük körbe.

Érdemes előzetesen felmérni, hogy járatosak-e a pantomimezésben, fejlett-e a
kifejezőkészségük, vagy be kell-e iktatni olyan jellegű foglalkozásokat, amelyek
segítik őket a feladatok megoldására.
Bevezető játék
Egészítsd ki a képet!
A facilitátor szoborként beállva ábrázol egy mozdulatot. Aki felismeri, hogy mi
ez a mozdulat, az nem mondja meg, csatlakozik a facilitátorhoz, és „kiegészíti a
képet”. Nem muszáj okvetlenül személyt megformázni, lehet tárgy is, ha úgy gon-
44
dolja. Pl., ha focilabdát rúg, akkor a társa védi a kaput, vagy összekuporodik, és ő
lesz a labda; teniszezik – várja a labdát; keringőzik – táncpartnere lesz…
Aztán ők leülnek, megbeszélik, hogy jól értelmezte-e a társ a szituációt, kitalálta-e,
mi volt a mozdulat, vagy félreértelmezte. Majd valaki más kezdeményez egy képet,
és más lesz a társa.
Ha a csoport ráérez a játék ízére, lehet tovább nehezíteni a feladatot: nemcsak
párosok játsszák, hanem többen is beállhatnak a képbe. Pl. focimeccsen valaki rúg-
ja a labdát, egy másik a kapus, valaki a pálya szélén szurkol, bíró fújja a sípját…
Párválasztó játék
Minden csoporttag húz egy kis kártyát, amin vagy egy szükséglet vagy egy segítség
van. Miután mindenki megnézte a sajátját, nem mutatja meg senkinek, hanem vár-
ja a facilitátor utasításait. A feladatuk az, hogy megkeressék a párjukat úgy, hogy
odamennek egymáshoz, és elmutogatják egymásnak, mi van a lapjukon. Mielőtt
elkezdődne a párvadászat, a facilitátor győződjön meg róla, hogy mindenki kapott
lapot, és van ötlete arra, hogyan fogja elmutogatni a sajátját. Ha páratlan a létszám,
akkor a facilitátor közölje a gyerekekkel, hogy valahol hárman lesznek majd.
Aki megtalálta a párját, azzal jelezze, hogy leülnek egymás mellé.
A fő tevékenység célja, hogy segítse a kommunikációt. A jóság megélésének sok-
szor akadálya az, hogy nem figyelünk egymásra, nem értjük mások segélyjelzéseit,
vagy nem tudunk segítséget kérni a szükséghelyzeteinkben. A feladatvégzés során
szükség lesz arra, hogy a páros folyamatosan követni tudja, mit kell neki tennie
ahhoz, hogy sikeres legyen a feladatvégzés.
„Egy fiatal egyszer megtudta, hogy a legjobb barátja kórházban fekszik. Meg sze-
rette volna látogatni, de sajnos épp egy másik országban tartózkodott, így nem volt
lehetősége rá. Gondolkodni kezdett, hogyan szerezzen örömet a barátjának. Aztán
egy boltban meglátott egy képet, ami nagyon megtetszett neki. Gyorsan elővette
a telefonját, felhívta a barátjának a nővérét. Elmondta neki, hogy néz ki a kép, mi
van rajta, a lány pedig közben rajzolta. Miután elkészült a rajz, a lány bevitte a
kórházba a testvérének, és odaadta neki. Talán mondanom sem kell, óriási örömet
okozott a betegnek ez a kép.”
45
2. Feladatismertetés
A párok feladata ugyanez lesz. Egyikük kap majd egy képet, a másikuknak pedig
le kell rajzolnia azt a társa elmondása alapján.
3. Teremrendezés
A facilitátor kérje meg a gyerekeket,
hogy rendezzék egy nagyobb körbe a
szükséges székek felét úgy, hogy az ülés
a kör közepe felé álljon. Majd helyez-
zék el a többi széket, háttal a már el-
helyezett székeknek. A párosok foglal-
ják el a helyüket úgy, hogy a mesélők
a belső körbe ülnek, a rajzolók pedig
nekik háttal, a külső körbe.
4. Szabályismertetés, esetleges kér-
dések
A feladatvégzés során a pár egymás-
nak háttal ül, a mesélő nem láthatja a készülő képet, a rajzoló nem láthatja az
eredeti képet. 10 perc múlva „a mobil lemerül”, vagyis ennyi idejük lesz arra, hogy
elkészüljön a remekmű. Nem kell művészi pontosságra törekedni, elég a vázlatát
elkészíteni, de próbálják meg minél inkább visszaadni a képet.
5. Tervezés – 3 perc
A párosok beszéljék meg, hogy ki vállalja a mesélő szerepét, és ki fog rajzolni. Be-
széljék meg, hogyan tudják egymás feladatát segíteni. Dolgozzanak ki egy taktikát,
amivel minél ügyesebben ki tudják használni az időt, és elvégezni a feladatot.
A mesélők húznak a képek közül, és amikor mindenki megnézte a saját képét,
végiggondolta, mit fog mondani, akkor elindul az óra.
A facilitátor kövesse figyelemmel a feladatvégzést, jegyzetelje az észrevételeit, il-
letve figyelmeztesse azokat, akik szabálytalankodnak (pl. a játék hevében elfelejtik,
hogy nem fordulhatnak hátra).
Feldolgozás
Miután lejárt az idő, a párok cseréljenek képet, először nézzék meg, és keressék
meg azokat a pontokat, amelyeket sikerült jól átadni vagy átvenni. Aztán fordul-
janak egymással szembe, és beszéljék meg az eredményt. Mit gondoltak másképp,
mi sikerült, mit csinált jól a másik?
Kb. 5 perc múlva üljenek egy nagy körbe, adják oda a rajzokat a facilitátornak, és
46
beszéljék meg, milyen volt a feladat, mi sikerült, mi nem, mi volt nehéz, mi volt
könnyű. Úgy sikerült-e, ahogy szerették volna, sikerült-e megértetniük magukat a
másikkal, mit kellett volna másképp csinálni…
7. A játék és a keretmese lezárása
Azok a képek, amelyekkel így megszenvedtetek, mind ugyanannak a történetnek a
részei. Megkérem a rajzolókat, hogy üljenek körben a terem jobb oldalán, a mesélők
a terem bal oldalán, és próbáljátok meg kitalálni, melyik történetről van szó.
Öt percetek van arra, hogy összerakjátok a történetet. A mesélők nem kapják
vissza a képeket, a rajzolók visszakérhetik a saját munkáikat. Ha 5 perc múlva egyik
cso-portnál sincs eredmény, akkor a nagycsoporttal próbáljuk meg közösen meg-
fejteni.
Tanítás:
Egy szép hangú gyerek olvassa fel a Lukács 10,25-37-öt.
– Ismerős volt-e a történet?
– Milyen volt ez a samaritánus? Mit jelent az a szó, hogy ”irgalmas”?
– Milyen tulajdonságai, képességei voltak, amik abban segítették, hogy irgal-
masnak nevezze őt Jézus?
– Nevezhetjük-e őt jóságosnak? Miket tett, amikből azt láthatjuk, hogy jóságos volt?
– Hol kezdődik a jóság?
– Nézzük meg, mit tett az a három férfi, aki belebotlott a pórul járt emberbe.
Mi kell ahhoz, hogy valaki jóságos legyen? (Ezeket írjuk ki kis szócsíkokra, és egy
gyerek rakja fel a táblára, vagy írja fel a csomagolópapírra!)
47
• arra jár – tehát egyszerre vannak egy helyen.
• meglátta – észrevették, hogy ott van.
és itt két választásuk volt:
• kikerüli vagy tesz valamit érte.
– Mi az, amiben különbözött a samaritánus a másik kettőtől? Mit tesz ő, amit a
másik kettő nem?
• megszánja – megsajnálja, együtt érez vele. Ennyi elég?
• odamegy – lehet, hogy nem tud segíteni, de legalább felméri a helyzetet.
Tud-e tenni valamit, vagy hívjon segítséget?
• ellátja a sebeit azzal, amije van – bármennyire drága
• bekötözi a sebeit azzal, amije van – talán épp a ruhájából tép le egy darabot
• elszállítja az állatán
• beviszi a fogadóba
• ápolja
• kifizeti a kiadásait
• vállalja a további költségeket is
• továbbmegy
– Az angol úgy nevezi ezt a samaritánust, hogy „jó”. Mire mondjuk azt, hogy „jó”?
Pl. utalhat képességre (jó matekból), megbízhatóságra (jó az autó fékje), erősségre (jó
a szeme), erkölcsi kategóriára (jó cselekedetek), viselkedésre (jó gyerek), élvezetekre
(jó buli), alaposságra (jól megmosta), számnevek nyomatékosítására (jó sok ember),
hasznosságra (a tej jó az egészségnek), frissességre (a hús még jó), szépségre (jók a
lábai) stb.
– Kire mondjuk azt, hogy „jó”? Aki szépeket mond? Aki szépeket gondol? Jó az,
aki azt teszi, ami jó. Nemcsak tudja, mit kellene tenni. Nemcsak beszél róla. A jó
ember megteszi azt, amit a helyzet megkíván.
– Jóságosnak nevezhetnénk-e ezt a samaritánust, ha csak odamegy, ellátja a se-
beit, és megy tovább a dolgára? A másik meg majd csak hazacammog valahogy…
Vagy ha egy darabig elviszi, aztán mindketten mennek tovább a maguk útján? Vagy
ha csak beviszi a fogadóba, és rábízza a fogadósra?
– Tudjátok, az emberek sokszor határt szabnak a maguk jóságának. Segítek, ha
van időm. Segítek egy kicsit. Ameddig nem kell rááldoznom valamit. Megteszem a
legkevesebbet ahhoz, hogy a lelkiismeretem ne vádoljon, és annyi elég is. Már így is
többet tettem, mint mások. Vagy azért teszek jót, hogy majd én is visszakapjam.
– Ez a samaritánus nem így gondolkodik. Nemcsak annyit tesz, amennyit ember-
baráti kötelessége lenne. Nézzétek a listánkat! Amit megtehet a másikért, azt mind
48
meg is teszi. Egy idegenért. És ellenséges nép fiáért. Mi sokszor a barátainkért, a
családtagjainkért nem teszünk meg ennyit.
A gyerekek húznak egy-egy igekártyát. Próbálják meg értelmezni, a témához kötni
az adott igét. Ha nem megy nekik egyedül, akkor a csoport segítsen:
– Gal 5,22: a Lélek gyümölcse az a fajta jóság, ami túlmegy az emberi korlátokon,
nem mérlegel, áldozatra készen elmegy a végsőkig.
– Jn 10,11: Jézus a jó Pásztor, ő a végsőkig elmegy, hogy megmentsen bennünket.
– Mt 5,16: jót teszek, és Istent dicsérik érte!
– Mt 6,3-4: van olyan jótett, amiről nem kell dicsekedni, elég, ha Isten tud róla.
– Mt 5,44-45: Isten jó, válogatás nélkül segít mindenkinek. „Tiszta apja ez a gye-
rek!”– szokták mondani. Mit jelent ez? Hasonlít a szeme vagy az arca, a mozgása,
a gondolkodása. Szeretnéd, ha mások azt mondanák rád, hogy hasonlítasz a meny-
nyei apádra? Sokan megelégednek azzal, hogy nem rosszabbak másoknál. Szeretnél
olyan jó lenni, mint Isten?
– Ef 2,10: Isten azért teremtett bennünket, hogy jót tegyünk, ráadásul ezeket a jó
tetteket ő már előre meg is tervezte.
– Lk. 6,45: „bocsánat, kicsúszott a számon…” – a jót lehet megjátszani, de az
ember beszéde sokszor elárulja a valódi érzéseket.
Fejezd be a rajzot!
A jóság azt is jelenti, hogy pótoljuk a társunk hiányosságait a magunk képessége,
adottságai szerint.
A csoport átül az asztalokhoz. Mindenki választ magának egy színes ceruzát, és
elvesz egy üres lapot. A csoport körbeül az asztaloknál. Feladat: mindenki rajzol-
jon a maga lapjára valamit, ami a színének megfelel (pl. ha piros ceruzája van, akkor
egy rózsakelyhet, almát stb.). Ha készen van, adja a lapját a jobb oldali szomszéd-
jának, és vegye el a bal szomszédja lapját. A kapott lapokon lévő rajzot egészítsék
ki a maguk színének megfelelő részlettel, majd megint adják tovább. A játék végén
nézzük meg, mi lett a rajzból.
Tanulságok levonása (összegzés, mit tanultál…)
Üljünk körbe! Fogalmazzon meg mindenki egy mondatot, amit ebből a foglal-
kozásból hazavisz tanulságként.
Gondolj egy barátodra, társadra, családtagodra, akinek segítségre van szüksége.
Megvan? Kérdéseket fogok feltenni, de nem kérem, hogy hangosan felelj. Csak
magadban fogalmazd meg a válaszaidat. Mi a probléma, ami most megkeseríti az
49
életét? Milyen jellegű segítség kellene neki? Te mit tudnál tenni érte? Hogyan tud-
nál segíteni, hogy könnyebb legyen a terhe, vagy megoldódjon a problémája?
Talán most úgy gondolod, semmit. Vagy nem sokat. De ez nem igaz. Tedd össze
a két kezed! Tartunk egy néhány másodperces csendet. Azalatt beszélj Istennek
erről az emberről.
Az imaközösséget a facilitátor zárja egy imával és a Miatyánkkal.
Van olyan közösség, ahol bevett szokásként működik az, hogy mindennap tesznek
valami jót. Legyen ez most a következő találkozónkig a házi feladat. És ezt most
kivételesen jegyezzétek is fel, hogy majd meg tudjuk beszélni legközelebb, milyen
módját találtátok a jó cselekvésének.
A zárás után a facilitátor megkéri a csoport néhány tagját, hogy segítsenek vissza-
rendezni a termet, összepakolni a kellékeket, letörölni a táblát stb.

• A tervezés közben?
A csoport tulajdonságainak, képességének ismeretében a facilitátor el tudja dön-
teni, hogy a foglalkozás melyik részére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, jobban
előkészíteni, vagy esetleg kihagyni vagy beiktatni valamit. A feladatokon lehet
könnyíteni vagy nehezíteni akár útközben is. Mivel a főjáték inkább koncentrációt
igényel, mint intenzív mozgást, ezért az energetizáló játékokat érdemes a következő
foglalkozásra beütemezni.
• A végrehajtás közben?
A gyakorlatok nagy része fantáziát és kreativitást igényel. Elképzelhető, hogy ne-
hezen indul meg majd a feladatmegoldás, vagy elakadnak az ötletek. Fontos, hogy
a facilitátor ne azzal akarjon segíteni játék közben, hogy megmondja a megol-
dást, akkor sem, ha sokáig csend van. Ehelyett találja ki, hogy hogyan tudja majd
rávezetni a gyerekeket a megoldásra.
A főjáték intenzív érzelmeket kelthet, esetleg indulatokat, vitát, veszekedést
gerjeszthet. A szikrákat idejében észre kell venni és kezelni őket.
• A feldolgozás közben?
Tanítás közben a facilitátornak lehetősége van megmozgatni a gyerekeket: minél
több gyerek válaszát kérje ki, esetleg mindig más írja fel a válaszokat a táblára. A
beszédesebb gyerekeket fogja kicsit vissza, a csendesebbeket pedig bátorítsa aktív
részvételre.
50
Ha valaki nem szeretne részt venni a játékokban, akkor a facilitátor igyekezzen
kideríteni, hogy mi az oka: beteg, rosszkedvű, túl félénk, fél a kudarctól… Az okok-
tól függetlenül próbálja meg valahogyan bevonni a gyermeket az aktív részvételbe,
nem erőszakosan, inkább furfangosan. Ha végképp nem megy, legyünk „jóságosak”
a passzív gyerekhez, és engedjük meg neki a nézelődés szabadságát – később talán
ő maga is kedvet kap.
Utómunkálatok
A facilitátor döntse el, hogy az elkészült rajzokat odaadja-e a készítőknek, vagy
felhasználja egy későbbi foglalkozáson (pl. ismétléshez, emlékeztetéshez).
A technikai zárás után a facilitátor elemezze ki a foglalkozást: sikerült-e szervesen
összekapcsolni az egyes részeket, megértették-e a gyerekek a tanítást, sikerült-e
megtartani a foglalkozás lendületét? Minden a tervek szerint haladt-e, vagy volt
eltérés, ha igen, az segítette a facilitátort, vagy gátolta? Mi az, ami foglalkozás köz-
ben kiderült a gyerekekről, a témáról, a facilitátorról? Felvetődött-e egy olyan gon-
dolat, ötlet, kérdés, téma, amire érdemes a közeljövőben visszatérni?
Az Egészítsd ki a képet c. játékhoz a facilitátor előre elkészíthet jellegzetes mozdu-
latokat, hogy ha lelkesedés lenne, de elakadna a fantázia, akkor tudjon súgni. Ér-
demes olyan páros (és majd csoportos) tevékenységekre gondolni, amelyeknek
jellegzetes mozdulataik vannak, ugyanakkor hozzátartozik a gyerekek minden-
napjaihoz (sport, iskolai felelés stb.).
Idősebb korosztállyal játszva ezt a játékot úgy tehetjük szórakoztatóbbá, hogy
ugyanúgy párokban játszanak, de miután a második ember odaállt az első mellé,
az első leül, a második marad, és megtartja a pozícióját. A többieknek újra kell
értelmezniük a mozdulatot, új szituációt találni ki hozzá, és a harmadiknak ebben
kell kiegészítenie a képet. Aztán a második ül le, a harmadik marad… Pl. focilab-
dát rúg – védekezik – pisztolyt fog rá – ráakasztja a kabátját… A vicces, frappáns
megoldásokat lehet tapssal díjazni.
51
A párválasztó játékhoz több papírdarabot készítsen a facilitátor, mint ahány gyer-
mekre számít, és gondoljon arra is, hogy ha nem páros a csoportlétszám, akkor
hogy oldja meg a feladatot. Mivel a főjáték nemcsak párokban képzelhető el, de
hárman is végezhetik (egy beszélő, két egymástól független rajzoló), valamelyik
képhez esetleg kitalálhat egy harmadik asszociációt is (pl. magányos + kutyaárus
+ rendezvényszervező).
A képrajzoló játékot el lehet végeztetni szerepcserével, ha van rá idő, akár úgy,
hogy az irgalmas samaritánusból választunk más képeket, akár úgy, hogy a tanítás
után adunk rá lehetőséget, más képekkel.
A Fejezd be a rajzot! c. játéknál kitehetjük az összes színt az asztal közepére, és

amikor megérkezik hozzájuk egy lap, a gyerekek maguk választhatnak, hogy me-
lyik színnel mit akarnak rárajzolni.

Képek az irgalams samaritánusról: https://plus.google.com/photos/1152702363
72895452085/albums/5369894218548126897?banner=pwa
Jóságmérő [Good-O-Meter]: http://www.youtube.com/watch?v=6Tm DH-
DnLNG0
Ady Endre: Jóság síró vágya
Mellékletek
igekártyák:
A Lélek gyümölcse pedig: …jóság…
Gal. 5,22
Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekede-

teiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Mt. 5,16
Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy

legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt
ad igazaknak és hamisaknak.
Mt. 5,44-45
52
A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból
hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.
Lk. 6,45
Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.

Jn. 10,11
Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy
adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik,
megfizet neked.
Mt. 6,3-4
Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre te-

remtett, amelyeket előre elkészített Isten.
Ef. 2,10
Táblakép:
PAP LÉVITA SAMARITÁNUS

arra jár arra jár arra jár
meglátta meglátta meglátta
továbbmegy továbbmegy megszánja
odamegy
ellátja a sebeit
bekötözi
elszállítja
beviszi a fogadóba
ápolja
kifizeti a kiadásait
vállalja a további kiadásokat
továbbmegy
53
Hosszú távú befektetés
(avagy a türelem
kincset terem!)
Dancs Edina
Alapadatok
A fő tevékenység jellege csapatépítő jellegű

Helyszín tornaterem vagy nagyobb osztályterem
Időtartam 1,5 óra
Résztvevők száma, életkora min 6-max. 20 fő; 12 éves kortól
egy hosszú (kb. 3 m-es) kötél, egy zacskó cukorka,
Eszközszükséglet
egy plüssjáték
nem összegszerűen kell – csak azt, hogy mi az,
Felmerülő összköltség amit feltehetőleg venni kell hozzá. Nem szabad
túlzóan anyag- és eszközigényesnek lennie!
vásárlással, teremrendezéssel együtt max. 12 óra
Előkészületek időtartama
(de ez jelentősen csökkenthető)
A türelem ajándék társaidnak, de neked is nagy
Üzenet
hasznot hoz!

Kommunikációs készség, konszenzuskeresés a csoporton belül, saját vélemény
kifejtése, mások véleményének meghallgatása
Módszer
A tervezés/újratervezés szerepének kihangsúlyozása: hosszú tervezési idővel, de
kifejezetten rövid kivitelezéssel!
54
Fő gyakorlat: Lenni, vagy nem lenni nevű köteles játék
Vásároljunk egy 3 m hosszú rakodókötelet, egy zacskó cukorkát – lehetőleg olyat,
amit mi magunk is nagyon szeretünk –, és vigyünk magunkkal egy plüssjátékot.
Ha osztályteremben játsszuk, a székeket rendezzük egy nagy körbe úgy, hogy
középen elegendő üres helyünk legyen.

A csoport életkorát, létszámát mindenképpen fel kell mérnünk; ha speciális
nevelési igényű tanulókat is be szeretnénk vonni, akkor azt, hogy az egészséges
gyermekek találkoztak, illetve dolgoztak-e már együtt valaha ilyen gyerekekkel.
A feladat menetének meghatározása, a feldolgozás módszereinek és eszközeinek
meghatározása, váratlan helyzetekre való felkészülés, variációs lehetőségek – B
terv.
Bevezető játék
Egy rövid üdvözlés, vagy, ha szükséges, bemutatkozás után egy „Tapsos bumm”
nevű energetizáló játékkal kezdjük. Megkérjük a csoportot, hogy álljanak körbe,
majd próbáljunk meg egyet egyszerre tapsolni. Amikor a csoportnak sikerül egyet
egyszerre tapsolni, kérjük meg a csoportot, hogy ritmusra – melyet mi diktálunk
– tapsoljunk közösen. Ezután elmondjuk, hogy a szabály: valakire rámutatni a
tapsnál, bumm-ot kiáltva. Akire rámutattunk, annak kell aztán másvalakire mu-
tatnia, szintén bumm-ot kiáltva. Közben azonban a csoport folyamatosan tapsol
a megadott ritmus szerint. Nem szabad kiesni a ritmusból, s minden tapsra jutnia
kell egy bumm-nak!
A tapsos bumm-ot nagyon lassan kezdve, fokozatosan gyorsítva, egészen gyors
tempóig játszatjuk. (10 perc)
55
Egy közös csoportban játsszuk, a cél az, hogy gyakorolják az egymásra való fi-
gyelést és az egymás iránti türelmet, valamint átéljék azt, hogy megéri türelmesnek
lenni!
1. Figyelemfelkeltés:
Elefánt, zsiráf, aranyhal nevű játékkal. A csoport körben áll, középen a játékvezető,
aki véletlenszerűen mutat rá a körben állók valamelyikére. Amikor rámutat vala-
kire, akkor mond egy állatnevet. Ilyenkor a játékosoknak a megnevezett állathoz
tartozó – előre megtanult – mozgásokat kell elvégezniük.
2. Ha azt mondjuk:
elefánt: akire rámutattunk, az a kezéből ormányt formál, a tőle jobbra és balra álló
ember pedig két kezével az elefánt két fülét formázza meg;
zsiráf: akire rámutattunk, az felnyújtja a kezét magasan a feje fölé, a szomszédai
pedig a két kezüket elé tartva, a zsiráf lábait formázzák meg;
56
aranyhal: akire mutattunk, a szájával
elkezd tátogni, a szomszédságában állók
pedig a hal lebegő uszonyát formázzák.
Ha valaki elrontja a mozdulatot, ő áll be

középre. 10 percig játsszuk.
Ezután megkérjük a csoportot, hogy

mindenki forduljon meg, úgy, hogy a kör
kifelé nézzen, rakjuk le a kör közepére
a kötelet úgy, hogy több helyen keresz-
tezze magát a kötél. Ha növelni akarjuk
a kihívást, minél „kupacosabbra” rakjuk.
(Ne lehessen egyértelműen látni, hogy
hol és hogyan keresztezi a kötél ön-
magát.) Miután elhelyeztük, a keret-
mesét és a feladatot úgy mondjuk el, hogy a csoport nem fordul befelé a körben,
azaz nem látja a kötelet (majd csak a feladat elkezdésekor)!
3. Keretmese, hangulat-teremtés:
Az állatkert igazgatója két új kötélhágcsót rendelt szeretett állatai kifutójába. Egyet,
amely „szétnyitás” (azaz, ha meghúzzuk a két végét) után csomóval ellátott lesz, s
egyet, amely szétnyitás után is sima marad. A csomós kötél a lajhároknak szük-
séges, hogy mászás közben kényelmesen tudjanak pihenni, a sima a majmoknak,
hogy akadálytalanul közlekedhessenek rajta. Sajnos, csak az egyik érkezett meg,
de nem tudjuk, hogy ez melyik. Az igazgató összehívta az állatkert dolgozóit, hogy
megállapítsák: a kötélhágcsó szétnyitás után sima lesz-e, vagy csomós. Ha sima,
akkor a majmoknak szerelik fel, ha csomós, akkor a lajhároknak.
57
4. Feladatismertetés:
A csoportnak nem szabad hozzáérnie az értékes kötélhágcsóhoz! Csak nézni sza-
bad, és közösen eldönteni, hogy lesz-e vagy nem lesz csomó rajta, ha meghúzzuk a
két végét! Egy közös, egyöntetű, határozott „igen” vagy „nem” felkiáltással kell jelezni,
ha döntésre jutottak. Csak a felkiáltás után lehet meghúzni a kötél két végét!
5. Szabályismertetés, esetleges kérdések
15 percet kap arra a csoport, hogy döntsön, a 15. perc végén mindenképpen el kell
hangozzon az igen vagy a nem. Hangsúlyozzuk ki: 15 perc nem kevés idő, bőséges
egy ilyen egyszerű feladathoz, de mindenki véleménye szükséges ahhoz, hogy meg
tudják oldani, és valóban közös döntés szülessen! (Keretmese, feladatismertetés,
szabályismertetés összesen 10 perc)
6. Tervezés és végrehajtás (tapasztalatszerzés)
a. Feldolgozás
b. Újratervezés (ha szükséges)
c. Ismételt végrehajtás (-ok)
d. Esetleges megszakítások: Szükséges megszakítani a feladat végre-
hajtásának menetét, ha azt látjuk, hogy kialakult két tábor, és szavazásra bo-
csátják a kérdést. Emlékeztetem őket, egy közös álláspont kell – amivel mindenki
egyetért–, nem pedig a többség álláspontja.
e. Újbóli feldolgozás (-ok…)
7. A játék és a keretmese lezárása:
Bármi lett a döntés: szétnyitjuk a kötélhágcsót, gratulálunk a csoportnak, és a
csomó vagy csomótlanság fényében kijelentjük, hogy a lajhárok (vagy a majmok)
nagyon fognak örülni.
a. Azonnali spontán reakciók (Megkérjük a csoportot, hogy 3-as, 4-es kis-
csoportokban beszéljék meg, hogyan viselkedtek a feladat végrehajtása közben. Ki
próbálta meggyőzni a másikat, és ki hagyta magát meggyőzni, ha valaki változta-
tott az álláspontján, miért tette?) (5 perc)
b. Önreflexió Bontsuk fel a 3-as csapatokat, és kérjük meg őket, hogy min-
denki keressen egy párt magának – akit szeretne – és beszélje meg vele, hogyan
érezte magát a feladat végrehajtása közben! (5 perc)
c.Visszajelzés a társaknak és a csoportnak. Ültessük le körben a csoportot.
Mindenkinek adjunk 3 db. cukorkát. Kérjünk meg mindenkit, hogy adjon 1 db.
cukorkát annak, aki megkérdezte tőle a feladat végrehajtása közben, hogy ő mit
gondol! (Ha nem volt ilyenre példa, az is jelzés értékű!)
58
Aztán kérjünk meg mindenkit, hogy adjon egy cukorkát annak a társának, aki őt
legalább egyszer figyelmesen meghallgatta! Végül kérjünk meg mindenkit, adjon
egy cukorkát annak a csoportból, akiről úgy érezte, hogy a legtürelmesebben bánt
vele az egész feladatvégrehajtás alatt! (5 perc)
d. Tanulságok levonása (Aki szeretné elmondani, hogy ő mit tanult
mindebből, az elkérheti a plüssjátékot, és elmondhatja. Mindig csak az beszél, ak-
inél a plüss van, bárki elkérheti. 5 perc)
e.+ felolvasni az Igét! (Kolossé 3,12 – előbb teljesen, majd csak az első
részét odáig, hogy „öltsetek magatokra” és a végéről azt az egy szót: „türelmet”.
9. A gyakorlat lezárása:
Felhívni a figyelmet arra, hogy a türelem hosszútávon mindig haszonnal járó be-
fektetés!
10. Feszültségoldás (ha szükséges!) énekléssel:
Az „Új szívet adj” kezdetű éneket énekelhetjük úgy is, hogy a 2. versszak első
sorában – megváltoztatva a szöveget – azt énekeljük: Nyájas, vidám, türelmes
szívet…
11. Lezárás: rövid imádság, elköszönés (A 7. f.-től idáig 10 perc)
12. Technikai zárás (elpakolás, 10 perc)

• Ennél a foglalkozásnál a tervezés maga a végrehajtás. Figyeljünk arra, hogy a
csoport jól értse a feladatot. Figyeljük meg, hogy mindenki hozzájárul-e a közös
döntéshez, vagy az egyébként is domináns típusú gyerekek ragadják magukhoz a
döntés jogát.
• A feldolgozás közben figyeljünk arra, hogy ha esetleg úgy alakult a feladat
végrehajtása, hogy az tűnt ki belőle: nagyon kevés türelmük van (nincs kinek cu-
korkát osztani, vagy csak egy-két ember kap), ne hagyjuk, hogy kudarcélménnyel
(vagy akár bűntudattal) menjenek haza. Ilyen esetben mondjuk el, hogy a türelem
megtanulható, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy Isten mennyire türelmes az
emberrel, és minél többet gyakoroljuk – Jézus példáját követve – a türelmet mások
iránt, annál jobban fog nőni a szívünkben.

Mivel a foglalkozás nem igényel túl nagy fizikai aktivitást vagy túl nagy szelle-
mi kihívást, ezért az enyhén/kis mértékben fogyatékos gyermekeket is be lehet
vonni ebbe a feladatba, akár fizikai, akár szellemi a fogyatékosságuk. A velük való
59
„együtt játszás” már önmagában is türelemre tanít(hat)ja egészséges társaikat.
Viszont nagyon fontos, hogy a játékvezető-facilitátor ismerje azokat a sajátos
nevelési igényű tanulókat, akiket be szeretne vonni, valamint azokat az egészséges
gyermekeket is, akikkel egy csoportba osztja őket, hogy semmiképpen se váljon
a foglalkozás a félelem, a frusztráltság vagy akár a csúfolódás színterévé. Ezért a
legideálisabb, amennyiben még nem ismerik egymást a gyerekek, ha az egészséges
és a fogyatékkal élő gyermekek számára a foglalkozást megelőzően szervezünk egy
találkozást.
Nem igényel különösebb biztonsági intézkedést.
Utómunkálatok
Elpakolás megszervezése, technikai lezárás.
A következő lépések meghatározása.
A csoport kiválaszthat egy embert, aki bekötött szemmel hozzáérhet a kötélhez, így
segítve a döntéshozatalt. Ezzel növelhetjük a kihívást, illetve bevethetjük ezt akkor
is, ha feszültség támad a csoportban, és azt mondják/azt gondolják, képtelenek egy
közös álláspontra jutni.

(Az Új szívet adj című gyermekének megtalálható a Jertek, énekeljünk című
énekeskönyv 203. o.)
60
S zív, szíves, szívesen…
Alapadatok
A fő tevékenység jellege csoportmunka

Helyszín Beltéri
Időtartam 1,5 óra
résztvevők száma, életkora 11–12 éves korosztály, minimum 6 fő
székek; labdák (vagy kinder-tojás műanyag része
rizzsel töltve); 2 db magyar értelmező szótár,
A1-es méretű lap, filctoll; 3 db A3-as méretű
Eszközszükséglet fehér papír (rajzoláshoz) szív alakú sablonokkal
és színes ceruzák, ceruzahegyező, radír; kártyák
foglalkozásnevekkel; plüss- vagy nagyobb labda;
Biblia
A sablonok fénymásolása és a kártyák
nyomtatása 6 csoport számára
A szívesség mindig önzetlenségből fakad, mégis
Üzenet
együtt jár a hálával.

Önzetlenség, melegszívűség, jóindulat, készségesség, figyelmesség, jóakarat,
előzékenység. A „szívesség” olyan gyümölcse a léleknek, amely szinte azonnal
átültethető a gyakorlatba. A jószívűség attitűd kérdése, és mint ilyen, részben
tanulható is. Ennek a foglalkozásnak keretein belül arról tanulunk, hogy jó adni
és kapni egyaránt – de jobb adni, mint kapni. Foglalkozunk az együttműködési
készség fejlesztésével is, hiszen ahhoz, hogy önzetlen szívességeket tehessünk,
együtt kell működnünk másokkal, és diszkréten figyelemmel kell lennünk mások
problémáira.
61
A foglalkozás során a nyelvi készségeket is bővíteni fogjuk – szinonimák keresése,
értelmező szótár használata, helyesírás stb.
Módszer
Játékos készségfejlesztés, amelyet interaktív beszélgetéssel vegyítünk.
A FOGLAKOZÁS ELŐTT
Eszközszükséglet: székek; labdák (vagy kinder-tojás műanyag része rizzsel
töltve); 2 db magyar értelmező szótár, A1-es méretű lap, filctoll; 3 db A3-as méretű
fehér papír (rajzoláshoz) szív alakú sablonokkal és színes ceruzák, ceruzahegyező,
radír; kártyák foglalkozásnevekkel; plüs- vagy nagyobb labda; Biblia.
Előkészület: a kerettörténetet tanulmányozzuk át (1Móz 24,17-20). Egy olyan
történetet választottunk a szívességről, ami nem annyira gyakori, mint pl. az ir-
galmas szamaritánusé. Természetesen az Újszövetségből rengeteg történetet ve-
hetünk alapul, Jézus egész életét az embereknek tett önzetlen szívességek kísérik.
Hasonlóképpen próbáltak élni az apostolok is. Az ószövetségi történettel az a
célunk, hogy megmutassuk, Isten nem csupán Jézus vagy az Őt követő apostolok
önzetlenségét jutalmazta. Az Ószövetségben is találunk olyan történeteket már az
őstörténetektől kezdve, ahol Isten az önzetlenséget és az ebből fakadó szívességet
kifejezetten kívánatos viselkedésnek tartotta.
A játékok előkészítéséhez fénymásoljuk le vagy rajzoljuk le a szív-sablonokat 3 db
A3-as méretű fehér papírra. A foglalkozásneveket tartalmazó kártyákat nyomtat-
hatjuk keményebb és nem átlátszó papírra, de filctollal is felírhatjuk őket.
Készítsünk elő megfelelő mennyiségű színes ceruzát! Legyen közte grafit is. Tart-
sunk kéznél ceruzahegyezőket és radírt!
Ha nincs tábla és kréta a teremben, akkor legyen kéznél A1-es méretű lap illetve
filctoll.
A házi feladathoz írjunk össze pár olyan feladatot, amelyeket a gyerekek szívesség-
képpen elvégezhetnek. Ezek lehetnek a gyülekezetben fellépő szükségek (pl. az
ifjúsági terem vagy a templom kitakarítása, idősebb emberek meglátogatása stb.),
de lehetnek az osztályközösségben vagy otthon a családokban megjelenő felada-
tok. Olyan szolgálati lehetőségeket keressünk, amelyek megfelelnek a 11–12 éves
korosztálynak – ne bízzunk rájuk pl. lelkigondozást, komoly beteggondozást. A
gyerekeket kettesével, esetleg hármasával osszuk be egy feladatra.
62
A terem előkészítése: legyen elég szék a közelben, lehetőleg körben. Legyenek asz-
talok kéznél, amelyeken rajzolhatnak a résztvevők. A foglalkozás során többször is
át kell majd rendezni a termet az épp aktuális játéknak megfelelően.

A csoport életkora 11–12 év legyen. A foglalkozásokon szükség lesz néhány
olyan tantárgyi ismeretre, amely ebben a korosztályban már meg kell, legyen (pl.
különbségtétel az igék és főnevek között, értelmező szótár használata).
A facilitátor feladata, hogy rávezesse a résztvevőket a szívesség valódi fogalmára.
A felkészülés során olyan feladatokat választottunk ki, amelyek fejlesztik az
együttműködő készséget, ugyanakkor önzetlenségre és a különbözőségek el-
fogadására is tanítanak.
A foglalkozás vezetőjének feladata, hogy a versenyhelyzetekben kialakuló feszült-
séget pozitívan és fejlesztő módon kezelni tudja.
A foglalkozást elsősorban beltéri helyszínre terveztük, de nagyon könnyen
levezethető kültéri helyen is. Ebben az esetben készítsünk elő olyan kemény
felületeket, ahol rajzolhatnak a gyerekek (könyvek vagy írótáblák). Amennyiben
udvaron tartjuk a foglalkozást, füves területet válasszunk, ahol leülhetnek a cso-
portok.
Bevezető játékok
1. 4 feláll és leül (10 perc)
A játék célja: az együttműködési készség és a nonverbális kommunikáció
fejlesztése.
A játék menete: az a cél, hogy mindig éppen 4 játékos álljon. A résztvevők
bármikor felállhatnak, de legfeljebb 3 másodpercig maradhatnak állva. Nem be-
szélhetik meg, hogyan oldják meg a feladatot. A moderátor speciális feladata, hogy
a beszélgetés során rávezesse a résztvevőket annak felismerésére, hogy az egymás-
ra figyelés milyen nagymértékben segíti az együttműködést.
Üzenet: csak úgy tudunk szívességet tenni másoknak, ha közben figyelünk
rájuk, és észrevesszük a problémáikat. Ez nagyon gyakran szavak nélkül, beszélgetés
nélkül történik, hiszen nem mindenki beszél a gondjairól, vagy kér szívességet má-
soktól.
63
2. Fogd meg, add át! (10 perc)
A játék célja: az együttműködési készség fejlesztése.
A játék menete: a teremben készítsünk helyet, hogy mindenki egy nagy
körben állhasson. Mindenkinek osztunk egy labdát/tojást. Először a bal kezünk-
ben fogjuk azt, és a jobb kezünket a másik játékos bal keze felett tartjuk. A
játékvezető lassan elkezdi diktálni a ritmust a következőképpen:
FOGD MEG! – ekkor elvesszük jobb kezünkkel a szomszédunknál lévő tojást.
ADD ÁT! – átrakjuk a megszerzett tojást a bal kezünkbe.
A feladat csak akkor megvalósítható, ha mindenki egyszerre mozdul, ezért na-
gyon lassan kezdjük, hogy a csoport ráérezzen a feladatra. Amikor már jól megy,
fokozhatjuk a tempót.
Üzenet: a szívességet legtöbbször hála követi, azaz adunk is valamit ön-
magunkból, ha szívességet kaptunk (pl. egy másik alkalommal mi teszünk
szívességet).
Ráhangolódás
3. SZÍV-keresés
Osszuk a csoportot két csapatra. Hozzunk két asztalt és székeket, hogy minden-
ki helyet foglalhasson. A csapatok feladata, hogy gyűjtsenek olyan kifejezéseket,
amelyek tartalmazzák a „szív” főnevet (fontos, hogy hangsúlyozzuk, nem a „szív”
igéről van szó!). A feladatra 5 percet kapnak. Az idő lejártával írjuk fel a táblára
vagy egy nagy A1-es méretű lapra jól látható betűkkel a kifejezéseket, ugyanaz a
kifejezés ne szerepeljen kétszer. A csapatok magyarázzák is meg, mit jelentenek a
szavak. Figyeljünk a helyesírásra!
A feladat befejezésével további 4 percet kapnak a csapatok, hogy olyan kifeje-
zéseket gyűjtsenek ki az értelmező szótárakból, amelyek még nem szerepelnek a
táblán. Két szabály érvényes: minden kifejezést pontozunk; a mindkét csapatnál
megtalálható kifejezésért azonban mínusz 1 pont jár! A pontozás során írjuk fel
az új kifejezéseket a táblára.
A pontozás után adjunk 3 percet a csapatoknak, hogy újragondolják a stratégiáju-
kat. Hogyan tudnának több ponthoz jutni?
A stratégia átgondolása után a csapatoknak 3 percük van, hogy pontokat szerez-
zenek.
Új szabály: a „szívesség” szinonimáit kell megkeresniük. Természetesen figyelniük
kell arra, hogy olyan kifejezéseket gyűjtsenek, amelyek még nem kerültek fel a táb-
lára.
64
A játék célja, hogy a csapatok megértsék, csak úgy szerezhetnek pontot, ha össze-
dolgoznak a másik csapattal, és egyetlen egyforma kifejezést sem gyűjtenek. (20
perc)
4. Kreatív-szív
Osszuk a csoportot 3 csapatra! Hozzunk még egy asztalt, hogy minden csapat-
nak legyen helye. Minden csapat kapjon színes ceruzákat, illetve egy sablont,
amely üres szívformákat tartalmaz. Feladat: A csapatok töltsék ki, egészítsék ki az
ábrákat közösen úgy, hogy a szívformákból egészen más képeket kapjunk. Adha-
tunk kritériumokat, pl. hogy kizárólag gyümölcsöket vagy tárgyakat rajzoljanak.
(8 perc)
Példák a kitöltésre:
A játék célja: a résztvevők számára ki kell derülnie, hogy a „szív” nemcsak a

szavainkban található meg, hanem a képekben is, amiket mindennap látunk a
környezetünkben. A „szív” és a hozzá kapcsolódó szinonimák olyan fogalmak,
amelyek mindennap és mindenhol megtalálhatók az életünkben.
A foglalkozásban most már eljutottunk arra a pontra, amikor a résztvevők megta-
pasztalták, hogy együttműködéssel néha többet érnek el, mint a versennyel. Kiele-
meztük a „szív” és a „szívesség” szinonimáinak jelentéseit. Ideje, hogy belevágjunk a
fő tevékenységbe. A játék során a résztvevők megértik majd, hogy nincs különbség
szívesség és szívesség között, illetve a szívességet tévő személyek között. Fontos
megtanulniuk, hogyan tehetnek úgy szívességet másoknak, hogy az valóban Isten-
nek tetsző cselekedet legyen.
65
1. Keretmese
A csapatok maradhatnak a helyükön. Olvassuk fel az 1Móz 24,10-17-et (Rebe-
ka megitatja a szolgát és a tevéit). A történetben Rebeka egy vadidegen ember
kérésére önzetlenségéről és jószívűségről tesz tanúságot. Tettéért nem vár hálát,
főleg nem jutalmat. Jóindulatát mégis megjutalmazta Isten – Rebeka szerető férjre
talált. (2 perc)
2. Csoportalakítás
Osszuk a csoportot 6 kisebb csoportra. Hozhatunk még három asztalt, hogy
minden csapatnak legyen egy asztala – vagy játsszunk asztalok nélkül.
Elsőből lesznek az utolsók! – Minden csoport húzhat egy kártyát. A kártyákon
foglalkozásnevek álljanak, pl.:
ORVOS, aki pakisztáni gyerekeket gyógyít
LELKÉSZ, aki Afrikában misszionáriusként szolgál
ÜGYVÉD, aki a bántalmazott nőket védi
TŰZOLTÓ, akire mindig lehet számítani
TAKARÍTÓ, aki mindenhol rendet és tisztaságot teremt
ÁPOLÓ, aki éjjel-nappal gondozza a betegeket
Feladat (maximum 10 perc): a csoportok beszéljék meg, és írják le, hogy:
1) A kártyán szereplő ember mit tehet az emberekért?
2) ha szembetalálkoznál ezzel az emberrel, és segítene rajtad, hogyan hálálnád meg
neki?
A csoportokból egyvalaki olvassa fel, hogy mire jutottak.
A következő feladat, hogy a hallottak alapján az összes kiscsoport közösen alkos-
son sorrendet: el kell dönteniük, melyik foglalkozás teheti a legtöbb, legnagyobb,
legönzetlenebb szívességet az emberiség számára! A sorrend értelmében sorakoz-
zanak fel. Meg kell indokolni, hogy melyik pozícióba melyik foglalkozás kerülhet!
A csapatok nem beszélhetik meg egymással a döntésüket.
4. Tervezés
A csapatoknak 5 perc idejük van arra, hogy átgondolják, kidolgozzák és leírják,
melyik helyre kívánnak állni és miért. Az idő lejártával a csapatok sorakozzanak
fel.
A játék során komoly vita is kialakulhat. A versenyszellem mindenkit arra kész-
tet, hogy az első helyre kvalifikálja magát, és azt kellőképpen meg is indokolja.
66
Valószínű, hogy a TAKARÍTÓ fog az utolsó helyre kerülni, és a TAKARÍTÓ-
csapat el is fogja fogadni ezt a helyet – ennek oka, hogy a TAKARÍTÓ személye
egyáltalán nem rendelkezik elismeréssel a többi foglalkozáshoz képest. A vezető
fontos feladata ezen a ponton, hogy a kialakult helyzetet kezelni tudja.
I. Feldolgozás
A résztvevőknek meg kell érteniük a következőket:
a. azért nehéz különbséget tenni a foglalkozások között, mert a „szívességek”,
amikkel az emberiség érdekeit szolgálhatják, egyformán fontosak. A szívesség
mindenki számára fontos. Ha nem lenne az, nem lenne szívesség.
b. a szívességet adó személyek is egyformán fontosak. Nincs különbség az
emberek között. A TAKARÍTÓ éppen olyan fontos, mint az ORVOS.
c. a szívességet elfogadó személyek hálája minden esetben elmaradhatatlan.
Beszélgessünk a hála megnyilvánulási formáiról! (pl. egy ölelés, kézrázás, ajándék,
másik szívesség, barátság stb.)
II. Újratervezés – a csapatok kapnak 5 perc időt arra, hogy újabb sorrendet
alakítsanak ki, mégpedig az elhangzottak jegyében. A „sorrenddel” ki kell fejez-
niük, hogy mindenki és mindenfajta szívesség egyformán fontos.
III. Ismételt végrehajtás – maximum 5 perc.
IV. Újbóli feldolgozás – a megfelelő sorrend csak akkor alakítható ki, ha kört
alakítanak sor helyett!
67
Üljünk körbe, és olvassuk fel a kerettörténet végét! (1Móz 24,18-27)
A résztvevők körben ülnek. A vezetőnél legyen egy labda vagy plüssállatka. Csak
az beszélhet, akinél a labda/plüssállatka van. Mindenki idézze fel a legutóbbi ese-
tet, amikor szívességet kapott valakitől. A vezető röviden összegzi a foglalkozást,
majd indítja a labdát/plüsstállatkát (annak is lehet, aki jelentkezik), aki megkap-
ja, az meséljen erről az esetről, és arról, hogyan fejezte ki a háláját. Ha még nem
hálálta meg az esetet, akkor döntse el most, hogyan teszi meg a jövőben! Mond-
ják el azt is, milyen érzést keltett bennük a foglalkozás. (10–15 perc)
8. Lezárás, házi feladat
Tervezzünk meg egy szívességet!
A következő foglalkozás időpontjáig mindenki teljesítsen legalább egy szívességet,
de akár mindennap is tehetnek egyet másoknak. Fogalmazzák meg írásban, milyen
volt szívességet tenni önzetlenül, és melyik szívesség volt a kedvencük! Gondolják
végig, hogy ők kaptak-e szívességet, és ha igen, írják le, hogyan történt, és milyen
érzés volt!
A foglalkozás vezetője előre írja össze, hogy a közösségben (gyülekezet, családok,
iskolai közösség stb.) milyen feladatokat kellene elvégezni, és ossza szét a gyerekek
között úgy, hogy minden gyermek kapjon feladatot, és kettesével legyenek beoszt-
va – pl. Piroska néninél meg kell seperni az udvart; az osztályban meg kell locsolni
a virágokat; Borit meg kell látogatni, mert beteg. Bármilyen feladat vagy szolgálat
lehet, amit a gyerekek el tudnak végezni. Egy hét múlva egy közös süti vagy fagylalt
mellett beszéljük meg a héten szerzett élményeket.
Ha át kellett rendezni az osztálytermet a foglalkozáshoz, akkor most ideje rendet
teremteni és visszaállítani a termet az eredeti állapotába.

• A tervezés közben figyeljünk arra, hogy minden eszköz kéznél legyen majd a
foglalkozás alatt. Az asztalokat elég sokszor kell mozgatni, ezért jobb, ha kisebb
padokat szerzünk be. A helyszín megválasztásától függően variálhatjuk a játékokat
és eszközöket.
• A végrehajtás közben a terem rendezését a gyerekekkel közösen is végezhetjük,
ez esetben figyeljünk a biztonságukra! Készüljünk fel a versenyhelyzetek és a ki-
alakult feszültség vagy viták megfelelő kezelésére.
68
• A feldolgozás közben legyünk tekintettel arra, hogy nem mindenki szeret be-
szélni az érzéseiről. Előkerülhetnek komoly sérelmek is, ezekre válaszokat vagy
megoldási lehetőségeket kell kínálnunk. A házi feladat ne legyen kényszer. Érez-
tessük, hogy adni jobb, mint kapni – de ne azért tegyenek szívességeket másoknak,
mert várnak valamit cserébe, vagy, mert kötelező.

A sajátos nevelésű tanulók kifejezetten nagy szerepet kaphatnak a szívesség témáját
feldolgozó foglalkozásban. Ők azok, akik gyakran szorulnak segítségre – és sokan
közülük nehezen viselik ezt a néha kiszolgáltatott helyzetet. Mutassunk rá arra,
hogy ezekre a társakrajobban kel figyelniük a többieknek – ugyanakkor legyünk
diszkrétek és tapintatosak is. Éreztessük, hogy ezek a tanulók sem „kevesebbek”,
mint bárki más, sőt, ugyanúgy képesek a jószívűségre, mint a többiek. Ha van sajá-
tos vagy speciális igényű résztvevőnk, akkor a házi feladatnál ne osszunk két ha-
sonló igényű tanulót egy csapatba. Hadd segítsenek egymásnak!
Berendezés pakolása: megtehetjük, hogy folyamatosan egyedül pakolgatjuk
az asztalokat az éppen aktuális feladatoknak megfelelően. Figyeljük meg, ki/kik
azok, akik kérés nélkül segítenek ebben a feladatban. Készítsünk elő egy csomag
édességet vagy gyümölcsöt, amivel a foglalkozás végén megjutalmazhatjuk azokat,
akik önzetlenül segédkeztek.
Értékelés
Az értékelést és a résztvevők visszajelzéseit a beleszőhetjük következő heti sütizés/
fagyizás/teázás alkalmába. Ha előre megígértük az alkalmat, akkor semmi esetre
se halasszuk vagy felejtsük el. Kitűnő lehetőséget nyújt egy kötetlen beszélgetés
kialakulására, és közben visszajelzéseket kaphatunk a foglalkozásról és a megszer-
zett élményekről, tapasztalatokról is.
Fogd meg, add át! – a játékhoz hasonló változat a Számoljunk 20-ig! Ebben az
esetben is az egymásra figyelést fogjuk fejleszteni. A játék során a csoport körben
ül vagy áll. A feladat, hogy a csoport tagjai számoljanak el 20-ig egyesével úgy,
hogy egyszerre több ember nem mondhatja a következő számot. Amint többen
69
szólalnak meg, elölről kezdődik a számsor. Ha az időnkbe belefér, bevonhatjuk ezt
a játékot is, vagy megcserélhetjük a kettőt.
Kreatív-szív – a játék nehezebb, ha eleve úgy rajzolnak, hogy nem lehet egyforma
kategóriájú képet rajzolni. Az elkészült rajzokat pontozhatjuk (mindegyik teljes
rajz egy pont), ha időre játszunk.
Elsőből lesznek az utolsók! – a feladatban a tevékenység-kártyákat bővíthetjük
és szűkíthetjük is a csoportlétszámnak megfelelően. Fontos, hogy egyetlen olyan
kártyánk legyen, ahol a tevékenység megnevezése olyasmi, amit a társadalom nem
ismer el fontosnak.
Házi feladat – kérhetjük, hogy ők maguk találjanak ki szívességeket, szolgála-
tokat a környezetük számára. Ez esetben fordítsunk időt arra, hogy ezeket meg-
tervezzük a foglalkozás végén. Adhatunk kritériumokat is a feladatvégzésre: pl.
1–1 szívességet tegyenek a családban, a legjobb barátjuknak, az osztályban; vagy
szívességfajtákat adjunk meg: segítség a házi feladatban valakinek; segítségnyújtás
a házimunkában a szülőknek; segítségnyújtás a gyülekezetben stb.

A foglalkozás energetizáló játékai megtalálhatóak Pölös Annamária – Kovács
Nikoletta: Játékmozaik c. gyűjteményében (MOZAIK Kiadó, Szeged, 2011).
Mellékletek
Szív-sablon
70
Önmegtartóztatás-
lehetőség a szeretet
kibontakozására
Sipos Edit
Alapadatok
A fő tevékenység jellege mozgásos, csoport- és egyéni munka

hittanterem, gyülekezeti terem a közös
munkához, egy másik terem vagy helyszín
Helyszín a labirintus számára (a labirintus minimális
helyigénye 4 m x 4 m, ideális 6 m x 6 m vagy
annál nagyobb terület)
Időtartam 6–7 óra
Résztvevők száma, életkora 8-15 fő, 14 éves kor felett
színes lapok, filctollak, Szentírás,
Eszközszükséglet csomagolópapír, kendők, tesa ragasztószalag,
teamécsesek, talpas kereszt, mérőszalag, madzag
fogyóeszközök (mécses, ragasztószalag, papír)
2000 forint körül
Előkészületek időtartama 1,5 óra
türelem, önismeret, önfegyelem, érzelmek
Üzenet
kezelése, önmegtartóztatás

A foglalkozás célja, hogy a résztvevők fejlődjenek önismeretükben és a Szentírás
szavainak ismeretében. Az önmegtartóztatás (önuralom, mértékletesség) idegen és
rideg fogalom lehet sok fiatal számára, amely inkább tiltakozást, mint érdeklődést
71
vált ki belőlük. A Galata levélben az önmegtartóztatás a Lélek gyümölcsének e-
gyike, amely szorosan összetartozik a többivel. A felsorolás végén álló hűség, szelíd-
ség és önmegtartóztatás a szeretet kibontakozására adnak lehetőséget, nem pedig
önmagukért való értelmetlen erőfeszítések. A gyümölcsöző életre alkalmassá lehet
válni, a gyümölcsök nem az emberi erőfeszítés következményei, hanem a Lélektől
származnak.
Módszer
A labirintusról röviden
A labirintus ősi szimbóluma az emberiségnek. Térben és időben egymástól távol
eső kultúrákban fedeztek fel labirintus-ábrázolásokat, különböző alapanyagokból,
méretben és funkcióval. A 21. század embere újra felfedezte a labirintust, a világ
minden táján építenek újabbakat, vagy újítanak fel régi labirintusokat. A kutatók
felfedezték, hogy amikor bizonytalanság és töredezettség érzése ural egy társadal-
mat, akkor újra és újra megjelenik a labirintus szimbóluma.
A mai kor emberének is megvan a sajátos érdeklődése és nehézségei, kihívásai.
Milyen értelemben használjuk a labirintus szót?
A magyar nyelvben gyakran a labirintus szót használjuk az útvesztőre is. Mi ra-
gaszkodni fogunk az eredeti, ősi ábrázolásokhoz, amely szerint a labirintus egy
olyan kereszt alakból kiinduló út, amely hosszan kanyarog, nagyon összetett raj-
zolatú, de egyetlen utat alkot. Nincsenek benne kerülő utak és zsákutcák, egyetlen
bejárata van és egyetlen középpontja, ugyanazon az úton lehet befelé és kifelé is
járni.
Miért érdekes egy ilyen út? Miért nem egyenesítjük ki, hiszen sokkal egyszerűbb
lenne végigjárni? Miért nem építünk bele kerülőket, sokkal izgalmasabb lenne?
Bizonyosan nem mi vagyunk az elsők a történelemben, akik ezeket a kérdéseket
megfogalmazzuk. A labirintus szimbólum, gazdagabb mondanivalót hordoz, mint
amit ennek a foglalkozásvázlatnak a keretei megengednek. Néhány értelmezést
sorolunk csupán fel, amelyek segítenek a téma felvezetésében.
A keresztből kiinduló és köré rendező utak a keresztény ember világképét szim-
bolizálják.
A labirintus szimbóluma lehet a születésnek és újjászületésnek, a megtérésnek és
az Isten felé vándorlásnak, az életútnak. A labirintusok kialakításakor nem az a
cél, hogy a benne járó elvesszen, eltévedjen, hiszen sok esetben nincs is valóságos
fala, csak egy rajzolt vonala vagy kirakott útja. Az út során egy döntést kell csak
hozni, azt, hogy az ember elindul-e vagy sem. Az út mégsem egyhangú, hiszen a
72
labirintusjáró hosszú utat tesz meg, folyamatosan közeledik a célhoz, mégis lehet
az az érzése, hogy egyre távolabb kerül tőle. Nagy labirintusokban (gótikus kated-
rálisokban) hosszú utat jár be az ember (200 m felett), ami sokszorosa a bejárat és
a középpont közötti legrövidebb távolságnak.
A labirintusban látszólag csak egy út van, valójában kettő. Egy a közép felé vezet,
egy pedig középről indul. Gondolhatjuk azt, hogy a visszafelé vezető út felesleges
és értelmetlen. A tapasztalatok feldolgozásának, az elmélyítésnek komoly szerepe
van az ember fejlődésében. Ezt fontos szem előtt tartanunk a foglalkozás során.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a széles körű érdeklődés miatt sok, a keresz-
tény gondolkodással nehezen összeegyeztethető elképzelés is él a köztudatban,
legyen figyelmes a foglalkozás vezetője, amikor a felkészüléséhez anyagokat keres.
Fő gyakorlat
A „beszélgetős” teremben (falra, asztalokra) a foglalkozást megelőzően is el-
helyezhetünk labirintusokat, minden különösebb magyarázat nélkül, csak az
érdeklődés felkeltésére. (Lesznek, akik észre sem veszik, mások viszont élnek a
felkínált lehetőséggel.)
A foglalkozáshoz szükséges két termet berendezni. A labirintus helyét ki kell
választani és fel kell ragasztani. Amennyiben a labirintusjárás sötétedés utánra
esik, a leragasztott falon el lehet helyezni mécseseket. Ellenőrizzük, hogy jól rak-
tuk-e el.
A foglalkozást olyan fiataloknak ajánljuk, akik már nem kezdők a közösségi
munkában, korábbi beszélgetések és foglalkozások alkalmával is felvetették a la-
birintusjárás hagyományához köthető egzisztenciális kérdéseket (élet-halál, élet
értelmessége, önmagammal való szembenézés…).
A csoport maximális létszámát érdemes tartani, mert a labirintusjárás hosszadal-
mas lehet.
A facilitátor járja végig a labirintust a foglalkozás előtt, hogy legyen saját tapaszta-
lata, de ne azt akarja átadni a résztvevőknek, hanem a lehetőséget a saját élmény-
hez.
73
Amennyiben nincs lelhetőség végigjárható labirintust kialakítani, A4 vagy A3
méretű képekkel is dolgozhatunk. Ebben az esetben érdemes egy összetettebb
(például gótikus) labirintust használni.
Bevezető játék
a. Ahonnan jövök, ott most… A résztvevők fejezzék be a mondatot. Gondol-
hatnak térben és időben közeli eseményekre vagy a csoport utolsó összejövetele
óta eltelt időre is.
b. Állóképek a mai ember életéből. A résztvevők feladata, hogy egy-egy
hétköznapi szituációt jelenítsenek meg állóképben. Mindenki kitalálhatja a saját
szerepét, nem szükséges megbeszélni.
a. Vágjunk ki gyümölcsöket papírból, amelyek a Szentlélek gyümölcseit
szimbolizálják. Írjuk rá a lapokra a gyümölcsöket! A résztvevők feladata, hogy be-
mutassák, mit kell tenni, hogy ilyen „gyümölcsöt” kapjunk. Azt érdemes beleszőni
a feladat elmondásába, hogy különleges gyümölcshöz különleges ötletekre van
szükség. (Nagy valószínűséggel az önmegtartóztatás mint gyümölcs lesz a legne-
hezebben értelmezhető kifejezés. A feladat második része segít.)
b. Út és utak a Szentírásban. Ebben a feladatban a résztvevőknek „út-
történeteket” kell gyűjteniük a Szentírásból. Úton lévő emberekről és belső utakról
szólókat egyaránt (megtérés-történetek). Ez utóbbit, ha szükséges, magyarázzuk:
honnan hová jutott a szívében. A feladatot érdemes két-három fős csoportokban
végezni. Csomagolópapíron jelenítsék meg a megtalált történeteket.
A feladat folytatásaként jelenítsék meg azt is, hogy miért keltek útra ezek az em-
berek, miből volt sok és miből kevés az életükben?
c. Dodzsem. Háromlépcsős bizalomjáték elnevezése a dodzsem. A játékhoz
egy akadályoktól mentes térre van szükség, ahol biztonságosan és kényelmesen
elférnek a játék résztvevői. Az első két lépésben párokban fognak játszani, a har-
madikban nincsenek állandó párok, de a csoport egyik felének ekkor is be lesz
kötve a szeme.
– A résztvevők párokat alkotnak. Az egyik lát, a másiknak legyen kötve a
szeme, és nyújtsa ki előre az egyik kezét. A látó társa a mutatóujját tegye a kinyúj-
tott kéz tenyere alá, és így vezesse, irányítsa a társát. Cseréljenek szerepet!
74
– A résztvevők továbbra is párokat alkotnak. A nem látó kinyújtja a kezét, és
járkál a teremben, a társa csak akkor avatkozik be, ha szükségesnek látja (neki-
menne valaminek vagy valakinek…). Segíteni csak úgy lehet, mint az első körben:
a kinyújtott kéz tenyerét érinti meg a mutatóujjával. Cseréljenek szerepet!
– Az eddig párok távolodjanak el egymástól! Ebben lépésben minden
látónak figyelnie kell az összes nem látóra. Akkor kell közbeavatkozniuk, ha a nem
látó bajba kerülne. Nehezíthetjük a feladatot azzal, hogy egymás után kétszer nem
lehet ugyanannak az embernek segíteni.
Feldolgozó kérdések (nagyon sokféle feldolgozási lehetősége van ennek a feladat-
nak, itt csak olyan kérdéseket sorolunk, amelyek a mi témánkat segítik):
– Hogy érezted magad a különböző helyzetekben (6 fajta)?
– Melyik szerepet érezted a legközelebb magadhoz?
– Mennyire tudtál figyelni a másik szándékaira, ötleteire? Miből vetted
észre ezeket?
– Mi volt a különbség a három „nem látó” járkálása között? Biztonságérzet?
Sebesség?
A figyelemfelkeltő és a bevezető játékokra utalva hívja meg a vezető a résztvevőket
a labirintusjárásra. Röviden elmeséli, hogy mit szimbolizál a labirintus, milyen
sajátosságai vannak.
Karl Rahner, egy híres 20. századi teológus azt írja, hogy a keresztények egyik
legkülönlegesebb erénye a mértékletesség lesz. Nehezebb lesz megvalósítani, mert
sokkal több lehetősége van az embereknek „jól élni”, mint korábban. Nem lehet
általános szabályt alkotni, hiszen annyira sokféle életet élnek az emberek. Min-
denkinek a saját világában kell felfedeznie, hogy mi abban a felesleg, milyen értel-
metlen dolgok veszik el a helyét az Istennek. (Karl Rahner: Hit, remény, szeretet.
Budapest,1991.)
Felkínálhatjuk, hogy a szentírási történetek egyikét vigyék magukkal a labirintus-
ba. Gondolják végig útközben, hogy miért ezzel indultak útnak, tudják e valami-
lyen módon a saját életükhöz kötni, és amikor középre érnek, nézzenek szembe
a felfedezett ismerettel. A kifelé vezető utat szenteljék a felismert öröm feletti ör-
vendezésnek, annak, hogy többek lettek attól, hogy vállalták a szembenézést és az
út kihívását.
Felkínálhatjuk a fiataloknak, hogy vigyék magukkal a labirintusba azt, amiből túl
sok van az életükben vagy éppen túl kevés, legyenek ezek jó vagy rossz dolgok.
Mielőtt visszafordulnak, keressék meg azokat a dolgokat, amelyek rajtuk múlnak.
75
A visszautat annak fényében járják, hogy minek az arányát, mennyiségét szeretnék
megváltoztatni az életükben.
Egy további lehetőség: felkínáljuk a fiataloknak, hogy figyeljék meg az utat és a
saját útjukat. Milyen érzés úgy haladni, hogy egy cél van és egy út. Mi történik ak-
kor, ha az ember lemond a saját elképzeléseiről.
A keresztény labirintusjáró számára „Ariadné fonala” Krisztus szeretete, ami meg-
engedi, hogy az ember az élete keserűségével, „fölöslegeivel” szembenézzen, de nem
engedi, hogy abba bezáródjon, hanem megerősödve vezeti az életre.
A fiatalok számára a legnehezebben elfogadható, hogy csak egy útvonal van, ezért
is nem érzik kihívásnak a labirintusjárást. A feladat ismertetésekor mondjuk el
nekik, hogy most nagy valószínűséggel nem az út megtétele lesz a kihívás a szá-
mukra, hanem annak végiggondolása, amit magukkal visznek.
A közös munka után lehetőséget kell adni egy kis csöndes egyéni tervezésre. Jó,
ha mindenki egyedül lehet a labirintusban. Mielőtt elkezdjük az egyéni munkát,
felolvashatjuk az alábbi gondolatokat. (Szilágyi Klára: Labirintusjárás. In.:Pannon-
halmi szemle 2009/2 52-62. - http://www.phszemle.hu/adatok/06_szil.pdf )
A feldolgozást segítő kérdések:
– Milyen érzés volt a labirintusban lenni? Mi volt a legjobb pillanata? Melyik
volt a legnehezebb?
– Gazdagodott-e számodra az önmegtartóztatás fogalma valamivel?
– A Galata levél eredeti szövegében egyes számban szerepel a gyümölcs szó,
vagyis a felsoroltak szoros kapcsolatban állnak egymással. Fejezzük be az elkez-
dett mondatokat: „Az önmegtartóztatás és a szeretet…” „Az önmegtartóztatás és
az öröm…” „Az önmegtartóztatás és a békesség…” és hasonlóan a többi ajándék.
Ügyeljünk, hogy ne közhelyes válaszok szülessenek.
A program zárása lehet, hogy a labirintust körbe állva hálát adunk a tapasztala-
tokért, a Szentírás szavainak gazdagságáért, a saját életünkben a Szentlélek jelen-
létéért és gyümölcseiért.
A résztvevőknek adhatunk ajándékba kisebb labirintust és/vagy a Galata levél 5
fejezet 22–23. versét valamilyen formában.
76
A vezető figyeljen a résztvevők érzelmi és lelki biztonságára.

A mozgásában akadályozott, kerekes székes fiataloknak készíthetünk ujj-labirin-
tust vagy egyszerűbb vonalú, szélesebb úttal és középponttal tervezett labirintust,
amit így végig tudnak járni.
A labirintusban elhelyezett mécsesekre ügyeljünk.
Utómunkálatok:
A termek visszarendezése. A labirintust nem szükséges szétbontani, de ha szét-
bontjuk, akkor inkább csak azt követően, hogy elköszöntünk a résztvevőktől.
Közvetlen visszajelzéshez alkalmas kérdések:
– Mondd el (írd le) a foglalkozás legérdekesebb, legnehezebb pillanatát!
– Mit tanultál?
– Van-e kedved később labirintust járni? Miért?
Módszertani megjegyzések
A foglalkozás vezetője figyeljen arra, hogy a labirintusjárásra sem lehet kényszeríte-
ni senkit. Elképzelhető, hogy vannak olyan résztvevők, akik nagyon idegenkednek
attól, hogy végigjárják a labirintust. Személyes beszélgetésben rá lehet kérdezni az
okára, de kötelezővé tenni nem lehet.
A feldolgozáskor figyeljen arra, hogy nincsenek igaz és hamis tapasztalatok, min-
den tapasztalat szubjektív. Lehet összesíteni a csoport tagjainak élményeit, de ab-
ban mindenkié jelenjen meg.
A foglalkozás eleme lehet egy több napos programnak is, ami a labirintus témáját
dolgozza fel, ehhez az irodalomjegyzék kínál további szempontokat és témákat.
Kisebb gyerekeknek más szempontokat érdemes adni a labirintushoz: Figyelj,
77
hogy végig az úton haladj! Ha középre érsz, nézz alaposan körül! Türelmesen
gyere vissza az úton!
Számukra maga az út, az indulás és a megérkezés megfigyelése is nagy élmény
lehet. A labirintus közepében elhelyezhetünk apró „ajándékot”, igekártyát, ami a
témánkhoz kapcsolódik.
Érdekes feladat lehet labirintust rajzolni, akár egyéni munkában, akár csoportban.
A feladathoz sok sablon található a forrásanyagok között.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Labirintus
Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve. - Egy mítosz és egy szimbólum története,
Bp., Gondolat, 1970.
Szilágy Klára: Labirintusjárás. http://www.phszemle.hu/adatok/06_szil.pdf
Szilágyi Klára blogja: http://labirintus.posterous.com/
Gernot Candolini honlapja: http://www.labyrinthe.at/start.php
Gernot Candolini: Die Faszination der Labyrinthe. Praxisbuch
Mellékletek
Egyszerű, könnyen lerakható labirintus.
A chartres-i székesegyház labirintusa
78
Aki szelíd,
az nyúlszívű?
Alapadatok
A fő tevékenység jellege önismeretet fejlesztő
Helyszín tanterem
Időtartam kb. 95 perc
12 éves korosztály,
résztvevők száma, életkora
létszám: 8 fő felett
Biblia
Saint-Exupéry:A kis herceg (részlet,kimásolható!)
TABU-játék, síp, stopper (vagy homokóra)
vékony cérna, asztal, papír, toll
szembekötő sálak (feleannyi, mint ahányan a
csoportban vannak)
Eszközszükséglet a 4-érzék játékhoz igény szerinti eszközök
(csokoládé, ecet, víz stb.)
Kártyák a 4-érzék játékhoz
3–4 tál lábmosáshoz; langyos víz; szappan, 3–4
törölközőkendő
hangszer vagy laptop vagy egyéb zene-lejátszó
eszköz, kellemes zene
Felmerülő összköltség TABU kártya – kb. 7000 Ft
Előkészületek időtartama 2 nap
Üzenet A szelídség fejleszthető!
Szelídség – nem jelent bátortalanságot, nyúlszívűséget, visszahúzódást. A Biblia
csak két személyt nevez szelídnek: Jézust és Mózest, de egyikük sem volt gyenge
79
vagy manipulálható! Nem azok a szelídek, akiknek a hangját sem lehet hallani,
akik mindenben megalkuvók, és önértékelési problémákkal küszködnek. Jelentése
közel van az alázatossághoz! A szelíd ember megnyugtatóan tud hatni azokra,
akik tele vannak gonddal és keserűséggel.
A szelídség ellentéte: vadság, hevesség, érzelmek feletti uralom hiánya. Szelídségre
van szükségünk ahhoz, hogy ezeket az érzelmeket, a hevességünket, az agresszi-
ónkat féken tudjuk tartani, és képesek legyünk az önuralomra.
Szelídség a gyakorlatban:
– Ne akarjunk senkire ráerőszakolni senkit – sem vallást, sem nézeteket, sem
az igazunkat!
– Krisztus nélkül semmik vagyunk!
– Legyen helyes az önértékelésünk!
– A szeretetünk ne fojtson meg másokat, és ne uralkodjon másokon!
– Tudjunk kompromisszumot kötni és engedni másoknak!
– Hagyjunk másokat is kibontakozni!
A szelídség fejlesztése:
1. Élettapasztalat kell hozzá, azaz idő. Hagyjunk időt saját magunknak a
fejlődésre!
2. Fel kell ismernünk a korlátainkat.
3. Szembesülnünk kell azzal, hogy az ambícióink nem érnek semmit Isten
nélkül.
4. Szembesülnünk kell azzal, hogy vannak hibáink, amiket Isten mégis
hasznossá tehet.
5. Ne akarjunk mindenkinek megfelelni!
6. Felelősséget kell vállalnunk a cselekedeteinkért illetve embertársainkért.
7. Legyen közösen eltöltött időnk az Istennel!
8. Állítsunk fel helyes értékrendet!
Módszer
A szelídség olyan gyümölcse a léleknek, amit nehéz gyakorolni. Lehet erővel is
szelídnek látszani, de bizonyos konfliktushelyzetekben elő fog törni a valódi
énünk. A foglalkozáshoz olyan játékokat választottunk, ahol a gyerekek gyakorol-
hatják saját heves érzelmeik fékentartását, az alázatosságot. Rá kell jönniük, hogy
Isten nélkül nem tudnak szelídek lenni.
80
Fő gyakorlat
Előzetes szervezési feladatok:
– TABU-játék megvásárlása vagy elkészítése. Amennyiben házilag készítünk
kártyákat, 60–80 kártyát készítsünk kb. 280 gr-os papírból, ami nem látszik
át! Mindegyik kártyán legyen egy szó kiemelve (pl. „ÖNGÓL”), továbbá 5–6
tabu-szó (pl. rúg, háló, labda, foci, csapat). A kártyákat nyomtathatjuk; de tollal,
szövegkiemelővel is elkészíthetjük. Az elkészítés a kártya-mennyiségtől függően
sok időt is igénybe vehet. Segítségünkre lehet egy értelmező szótár.
– Nyomtassuk ki Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg c. művének részleteit
a keretmeséhez. A vonatkozó rész a mellékletben megtalálható!
– Készítsük elő a kellékeket!
– Készítsünk kártyákat a 4-érzék játékhoz, hogy gördülékenyen foglalkozhas-
sunk a gyerekekkel! A kártyákon ilyen felszólító mondatok álljanak: „Fröcsköld
meg vízzel!”; „Simogasd meg a kezét!” stb. (További javaslatok a mellékletben talál-
hatók!)
– Készítsünk elő egy laptopot, CD-lejátszót vagy egy hangszert (pl. gitárt) a
„Közös lábmosás” foglalkozáshoz! Kellemes, lágy zenére lesz szükség!

A foglalkozásban szerepet kap egy „közös lábmosás”. Ez a gyakorlat segít átérez-
ni az alázatot és a szelídséget mindkét oldalról: alázatosan megmosni másnak a
lábát, és alázattal eltűrni, hogy megmossák az én lábamat. Ám egy frissen alakult
csoportban korai lenne egy ilyen alkalmat beiktatni a foglalkozásba. Érdemes te-
hát felmérnünk, hogy milyenek a csoport belső viszonyai, készen állnak-e a láb-
mosásra? Amennyiben úgy találjuk, hogy ez még korai a csoportnak, úgy közös
kézmosást szervezzünk – ez is illusztrálni fogja Jézus alázatát.
A foglalkozást elsősorban tanteremben tartsuk meg. Előfordulhat, hogy a sza-
badban kell megoldani ugyanezt. Ebben az esetben készüljünk fel arra, hogy a
keretmesét hangosabban kell olvasni; hogy a zene lejátszására álljon készenlétben
a szükséges technikai felszerelés és elektromos áram; hogy a zene mellett más
hangok elvonhatják a fiatalok figyelmét stb.
81
A felkészülés során ügyeljünk arra, hogy minden kellék rendelkezésre álljon!
Időben készítsük el a TABU-kártyákat vagy a 4-érzék-játék kártyáit!
Olvassuk el többször a keretmesét (A kis herceg c. műnek azt a részét, ahol a kis
herceg találkozik a rókával)! Gondolkozzunk el azon, hogy mit is jelent valóban,
ha megszelídítenek minket, vagy mi szelídítünk meg másokat!
Keressünk a Bibliában olyan helyeket, ahol az Ige a szelídséget tárgyalja! Mélyed-
jünk el ezekben! (pl. Mt 11,29; Mt 27,40-43 – itt Jézus alázattal tűri a kínzást; 1Pt
3,3-4; Mt 5,5; stb.)
Gondoljuk végig azt is, hol tartunk szelídségünk fejlesztésében?
Bevezető játék (kb. 5 perc)
Bevezető játékként olyan játékokat alkalmazhatunk, amelyek egyrészt meg-
teremtik a hangulatot, másrészt segítenek a szelídség megértésében. Ilyen pl. a
klasszikus „Tűz, víz, repülő”. Gyakoroljuk a „megszelídített létet”, és kövessük a
parancsnokot!
Játékszabályok: a gyerekek szaladgálnak.
– amikor azt kiáltjuk, TŰZ!, akkor le kell guggolniuk;
hogy megmelegedjenek a tűznél.
82
– amikor azt kiáltjuk, VÍZ!, akkor valahová fel kell mászniuk, hogy ne legyenek
vizesek az árvízben.
– és ha azt kiáltjuk, REPÜLŐ!, akkor le kell hasalniuk a földre, mert alacso-
nyan száll egy repülő.
Hasonló pl. a „Yorknak volt egy hercege” vagy a „Hajóskapitány” c. játék is. A lényeg,
hogy bármilyen játékot játszhatunk, ahol egy irányító „parancsait” kell követni.
A fő tevékenység célja, hogy szelídségre tanítsa a résztvevőket. Mutassuk meg, hogy
a szelídség nem a gyengeség jele, hanem az önuralom egyértelmű következménye.
Osszuk a csoportot két csapatra! Próbára tehetjük a résztvevők szelídségét úgy,
hogy fiú-lány csapatok játszanak egymás ellen (ha megközelítőleg egyenlő számú
fiú és lány van a csoportban).
TABU (16–20 perc) – a játékhoz legalább két csapat szükséges. Üljünk
körbe úgy, hogy a csapattagok váltják egymást a körben, vagyis ugyanannak a csapat-
nak a tagjai nem ülhetnek egymás mellett!
Osszuk el a TABU-kártyákat úgy, hogy mindenkinek egyenlő számú kártya jusson!
A kártya tartalmaz egy szót, amit úgy kell körülírni, hogy a szó alatt szereplő kifeje-
zések illetve maga a szó nem szerepelhetnek a magyarázatban. A magyarázó mellett
jobbról és balról ülő két ellenfél figyeli, hogy milyen szavakat használ. Szabályok:
a. Az eredeti TABU-játék tartalmaz homokórát az idő mérésére, ám ha
saját készítésű játékunk van, akkor készítsünk elő egy stoppert. Minden csapatnak
2 perce van a szavak elmagyarázására és kitalálására, ha az idő lejárt, a játékvezető
jelez, és a másik csapat következik.
b. Amennyiben kimondják az adott szót illetve a kifejezések bármelyikét az
ellenfél csapat tagjai, akik a szómagyarázó két oldalán ülnek, sípolással jeleznek.
Ilyenkor azt a szót tovább nem magyarázhatja tovább az illető, hanem át kell térnie
a következő kártyájára (ha elfogyott, akkor a csapata következő tagja magyaráz).
c. Ahány szót sikerül kitalálniuk a csapatoknak a rendelkezésre álló idő
alatt, annyit léphetnek előre a tabutáblán.
A játéktáblán szerepelnek különböző jelölések is, melyekre rálépve, dupla ideje le-
het a csapatnak, de alakulhat úgy is, hogy az ellenfél csapatának lehetősége nyílik
a rablásra. A játékot az nyeri, aki előbb jut végig a táblán.
83
Ha a játékot házilag készítjük, akkor tabutábla nélkül játszunk, de a pontokat
jegyezzük fel! Ne feledjük, hogy a játék időre megy!
Variáció: ha tábla nélkül játszunk, akkor úgy is megvalósítható, hogy csak addig
beszél a magyarázó, amíg nem hibázik. Hiba esetén a másik csapat egyik tagja
magyarázhat. Ebben az esetben is ugyanúgy szükséges az időt mérni!
2. Keretmese (2 perc)
Üljünk körbe! Kérdezzük meg, hogy mit jelent a jelenlévők szerint az, ha valaki
szelíd. Milyen a szelíd ember viselkedése? A válaszokat írjuk fel a táblára vagy egy
jól látható helyre! Olvassuk fel a keretmesét!
„–Jó napot! – mondta a róka…”
I. játék: Ki bírja cérnával? (18–20 perc)

Ebben a játékban a rivalizálás, versengés jelenik meg a csoporttagok között, vala-
mint a frusztráció és akadályoztatás élménye konfliktushelyzetben.
Csoportalakítás: alakítsunk ki párokat!
A játék menete: hosszú cérnákat szakítunk le, amelyek két végére hurkot kötünk.
Egy-egy játékos beledugja a mutató-
uját a hurokba. Szembeülnek egymás-
sal, és a cél az, hogy a cérnával elhúz-
zák a másik kezét az asztal széléig.
Egy menet egy percig tart. Mindenki
mindenki ellen játszik, és az ered-
ményeket táblázatban összesítik. A
pontozásnak különböző variációi
vannak, ami az átélt élményt is mó-
dosítja:
a. Az egyik, amikor csak a győze-
lemért jár pont a veszteségért, és a
cérnaszakításért nem. Ebben az e-
setben leginkább az derül ki, hogy
kit hagynak nyerni (hiszen a cérna
valószínűleg előbb szakad, minthogy
bárki kezét el lehetne húzni általa).
b. A másik lehetőség, hogy a
győzelem egy pontot, a cérnaszakítás
84
nulla pontot, a vereség pedig egy mínusz pontot ér. Ez kiélezi a rivalizálást, nyerni
szinte lehetetlen, hiszen jobban megéri elszakítani a másik félnek a cérnát, mint
beletörődni a vereségbe.
c. Harmadik lehetőség, hogy a nyereség két pontot, a vereség egy pontot ér,
döntetlen esetén nem jár pont, a cérna elszakítása pedig két pont levonással jár.
Ebben az esetben érdemes nyerni hagyni a másikat: még így is jobban jár az ember,
mintha szakít, vagy döntetlent ér el.
A téma szempontjából az (a) vagy (c) variációt ajánljuk! A játék célja így az lesz,
hogy a résztvevők rájöjjenek, néha akkor győzedelmeskedünk, ha hagyjuk a
másikat érvényesülni.
Feldolgozás (kb. 10 perc): üljünk körbe! Beszéljük meg, milyen érzéseket keltett
a résztvevőkben a játék!
– Mit éreztél a játék közben?
– Milyen volt nyerni?
– Milyen volt veszíteni?
– Milyen volt hagyni a másikat nyerni? Milyen volt, amikor téged hagytak nyer-
ni?
II. játék: 4-érzék (10 perc)

Ebben a játékban a résztvevők át fogják élni, milyen érzés a szelídség, és milyen,
amikor nem szelíden bánnak velünk! Négy érzékszervüket érik hatások, de nem
látnak semmit.
Csoportalakítás: osszuk két csapatra a csoportot! Ha lehetséges, akkor ne fiú-
lány csapatokat válasszunk!
A játék menete: a két csapat egyikének minden tagja szemét bekötjük! A másik
csoport húzzon néhány kártya közül. A kártyákon felszólító mondatokat olvashat-
nak. A feladat az, hogy a kártyán szereplő felszólításnak eleget téve, a velük szem-
ben lévő bekötött szemű társaikkal elvégzik a parancsokat. (kb. 5 perc)
Figyeljünk arra, hogy
– senki se gorombáskodjon a másikkal!
– mindenki pontosan az utasítások szerint cselekedjen!
Amint letelt az 5 perc, cseréljenek a csapatok feladatot! Most annak a csapatnak
kötjük be a szemét, amelyik eddig a parancsokat teljesítette! A másik csapat húz-
zon a kártyák közül, és adjunk nekik 5 percet végrehajtani a parancsokat!
Feldolgozás (kb. 10 perc): üljünk körbe! Beszéljük meg, milyen érzéseket keltett
a résztvevőkben a játék!
85
– Milyen érzés volt bekötött szemmel tűrni?
– Milyen érzés volt tudni, hogy jót tehetsz egy olyan társadnak, aki most nem
lát?
– Milyen érzés volt tudni, hogy valami rosszat teszel egy olyan társadnak, aki
most nem lát?
3. Keretmese lezárása (2 perc)

A beszélgetés után olvassuk fel a mese végét!
„Nézd meg újra a rózsákat… „
4. Záró feldolgozás (10–15 perc)

A feldolgozás menete: készítsünk elő langyos vizet, szappant, törölközőkendőket;
illetve zenelejátszó eszközt vagy hangszert. Osszuk a csoportot 3–4 tagú csapa-
tokra! A csapatok közösen válasszanak vezetőt (maximum 1 percet kapnak erre)!
Emlékeztessük arra a résztvevőket, hogy Jézus egyik alázatos tette a tanítványaival
szemben az volt, amikor megmosta a lábukat. Jézus ezzel akarta megmutatni
nekünk, hogyan kell cselekednünk embertársainkkal – nem kényszerből, hanem
szeretetből.
A kiválasztott csapatvezetők mindegyike kap egy-egy tálat langyos vízzel, szap-
pant és törölközőkendőket. A feladat az, hogy a csapatuk tagjainak lábait meg-
mossák és megtörölgessék! A feladat végrehajtása közben senki sem beszélhet! A
lábmosás végrehajtása közben halk, kellemes zene hangozzon a háttérből.
Előfordulhat, hogy valaki semmiképpen sem vállalja a lábmosó vagy a lábmosott
szerepét. Hagyjuk, hogy ők csak megfigyeljék a többieket! Senkire se kényszerít-
sünk semmit!
Zárás: Üljünk újra körbe! Adjunk lehetőséget a résztvevőknek, hogy elmondják
érzéseiket az egész foglalkozásról és a lábmosásról! Fogalmazzák meg, hogy mit
jelent számukra most a szelídség! Figyeljük meg, hogy változott-e a véleményük a
szelídségről az óra eleje óta!
Tartsunk imaközösséget!
Elköszönés és elpakolás: amennyiben változtattunk a terem berendezésén, úgy

most rendezzük vissza az eredeti állapotába! Kérjük meg a résztvevőket, hogy se-
gítsenek ebben!
86
A sajátos nevelésű tanulókat egyértelműen bevonhatjuk ebbe a foglalkozásba.
Velük különösen is gyengéden kell bánnunk, ugyanakkor figyeljünk arra, hogy ne
érezzék magukat diszkriminálva (sem pozitív, sem negatív szempontból)! A sérült
vagy halmozottan sérült gyerekek gyakran sokkal szelídebbek, mint egészséges
társaik, ezért akár példával is járhatnak előttünk egy ilyen foglalkozás során.
Nagyon ügyeljünk arra, hogy a 4-érzék-játék során mindenki betartsa az utasítá-
sokat!
A lábmosás – előfordulhatnak a résztvevők közt olyan bőrbetegségek, allergia
vagy egyéb olyan egészségi problémák, ami miatt nem vehetnek részt a játékban.
Tapintatosan mérjük fel a helyzetet! Ezeket a fiatalokat kérjük meg, hogy csak
megfigyelőként vegyenek részt a zárásban.
Ajánlott zenék
Lifehouse: Everything (No Name Face, 2000)
Havasi Balázs: Meander (Symphonic, 2010)
Havasi Balázs: The Unbending Tree (Symphonic, 2010)
Yiruma: River Flows In You (First Love, 2001)
Mellékletek
Keretmese eleje:
– Jó napot! – mondta a róka.
– Jó napot! – felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
– Itt vagyok az almafa alatt – mondta a hang.
– Ki vagy? – kérdezte a kis herceg. – Csinosnak csinos vagy...
– Én vagyok a róka – mondta a róka.
– Gyere, játsszál velem – javasolta a kis herceg. – Olyan szomorú vagyok...
– Nem játszhatom veled – mondta a róka. – Nem vagyok megszelídítve.
– Ó, bocsánat! – mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette:
– Mit jelent az, hogy „megszelídíteni”?
(…)
– Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek – mondta a róka. – Azt jelenti: kapcso-
latokat teremteni.
– Kapcsolatokat teremteni?
87
– Úgy bizony – mondta a róka. – Te pillanatnyilag nem vagy számomra más,
mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem
sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka
vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk
lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te
számodra...
– Kezdem érteni – mondta a kis herceg. – Van egy virág... az, azt hiszem,
megszelídített engem...
(…)
Keretmese vége:
Nézd meg újra a rózsákat’ Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon.
Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy
titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
– Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz – mondta nekik. – Ti még
nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítet-
tetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges
róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most
már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
– Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen
járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az
igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözget-
tem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert
róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt
hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
– Isten veled – mondta.
– Isten veled – mondta a róka. – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól
csak a szívével lát az ember.
Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg,
hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem...– ismételte a kis herceg, hogy jól az
emlékezetébe vésse.
88
– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azon-
ban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit
megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
– Felelős vagyok a rózsámért – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe
vésse.
(Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg, részlet)
Javaslatok a 4-érzék-játék kártyáihoz:

– Súgd a fülükbe: „A barátom vagy!”
– Lépj a lábukra úgy, hogy ne okozz fájdalmat!
– Kóstoltass meg velük egy kis csokit!
– Szagoltasd meg velük az ecetet!
– Fröcskölj rájuk vizet úgy, hogy csak néhány csepp kerüljön az arcukra vagy a
kezükre!
– Simogasd meg a fejüket gyengéden!
– Érintsd a puha sálat az arcukhoz!
– Csípj beléjük úgy, hogy ne okozz fájdalmat!
– Rázz velük kezet!
– Öleld meg őket!
– Paskold meg a vállukat!
– Stb.
89
K ezdő
pásztor tanfolyam
Frondelius Johanna
Alapadatok
bizalomépítés csoporttagok között,

A fő tevékenység jellege
vezető és vezetett szerep kipróbálása
Helyszín Tornaterem vagy udvar
Időtartam 1,5–2 óra
12–24 fő
Résztvevők száma, életkora
10–12 éves korosztály
3 papírlap – „A”, „B”, „C” felirattal; festőszalag
és/vagy kötél;
1 pöttyös és 1 csíkos bárány képe; olló; doboz
Eszközszükséglet
4 üzenetkártya
szembekötő kendők; 2 igés kártya 1) Jn10,
1–3; 2) Jn10, 4–5
Kinyomtatni a papírokat, kártyákat
Felmerülő összköltség Szembekötő kendőket beszerezni/készíteni/
sálat használni.
Előkészületek időtartama 45–60 perc
Isten a Jó pásztor, aki ismeri és szereti a juhait.
Hűségesen őrzi az övéit minden időben, akkor
is, amikor számukra kilátástalannak tűnik egy-
egy helyzet. Aki ezekben a helyzetekben is hall-
Üzenet gat a Jó pásztor hangjára és követi azt, biztosan a
helyes útra lel.
( János 10,1–5)
„Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár,
és a juhok követik, mert ismerik a hangját.”
90
Együttműködés, kommunikáció, irányítás, vezetés elfogadása, hűséges követés.
Módszer
Keretmesébe foglalt csapatépítő játékok és élménypedagógiai bizalmi gyakor-
lat.
Eszközök: festőszalag és/vagy kötél; olló; doboz; szembekötő kendők.
Kinyomtatni az alábbiakat:
• 3 papírlapot – „A”, „B”, „C” felirattal;
• 1 pöttyös és 1 csíkos bárány képe;
• 4 üzenetkártya;
• 2 igés kártya 1) Jn 10,1-3; 2) Jn 10,4-5.
Kerettörténet:
Elolvasni a jó pásztor történetét ( Jn 10,1 -18). Elgondolkodni a következőkön:
a Jó Pásztor tulajdonságai, bárány tulajdonságai, Isten vezetése, hűséges/hűtlen
követés, vak bizalom. Mikor hallgatnak a bárányok a pásztorra? Mi tereli el a
bárányok figyelmét?
Terepberendezés:
Korábban kimenni a terepre és felmérni, hogy hol lesznek a játékok. Hová
kerülnek a pásztorok, bárányok a gyakorlatok során. Biztonságos környezetet
választani, ahol nincsenek zavaró, veszélyes elemek. Ajánlatos tavasszal, nyáron
vagy meleg őszi időben kint tartani a foglalkozást.

A gyakorlatot 10–12 évesekkel érdemes elvégezni. Minél jobban ismerik egymást
a csoporttagok, annál „könnyebb” a főgyakorlat – vakvezetés – végrehajtása.
Gondolja végig, hogy kiknek tartja a foglalkozást. Hány fő vesz részt a játékon?
Hol tudja megtartani a foglalkozást? Mennyi időbe fog telni az osztályteremből
lemenni az adott helyszínre? Olvasson utána a bárányok szokásainak. Készüljön
fel a keretmesére, legyen jól felkészült pásztor kiképzőtiszt! Jól mutat, ha egy
91
pásztorra jellemző ruhadarabot visel a gyakorlat alatt. Ezt a gyakorlatsort aján-
latos ketten vezetni, de ha valaki figyelmes, az egyedül is végig tudja vinni!
A csoport egy kezdő pásztor tanfolyamon vesz részt, amely elméleti és gya-
korlati részekből áll. A foglalkozás játékosan ismerteti a pásztor-szerepet a
gyerekekkel. A gyakorlatok során bemutatjuk egyrészt, hogy a bárányoknak
szükségük van a pásztorra; másrészt, hogy nehéz egymást megérteni, ha nagy
zaj van körülöttünk; harmadrészt, ha hűen követjük a jó pásztor hangját, akkor
hazatalálunk. Ezekre a szimbolikus képekre érdemes útközben is reflektálni,
átvezetni a gyerekek mindennapjaira. A játékokon keresztül a gyerekek áté-
rezhetik, hogy milyen hűséges csapattagnak, vezetőnek és követőnek lenni.
Facilitátor (szerepében: pásztor-kiképző) elmondja, hogy a csoport egy tisz-
tásra érkezett, ahol kezdő pásztor tanfolyamot tartanak. A Nemzeti Pásztor
Társaság nagy örömmel üdvözli az újonc pásztorokat! A bárányok azonban már
továbbmentek egy friss legelőre, ezért a csoportnak utánuk kell mennie.
1. Bemelegítő játék: Út a nyájhoz (kb. 5 perc)

A csoport körbe áll. A vezető bemutatja azokat a mozdulatokat, amelyeket a
cso-portnak utánoznia kell:
• „Először felhúzzuk a hatalmas és nehéz csizmánkat, ami nélkülözhetetlen
ahhoz, hogy a bárányokat megközelítsük. Az út ugyanis nagyon csúszós.” 
Ennél a mozdulatnál magasra emeljük először a jobb, majd a bal lábunkat, és
imitáljuk a cipőhúzást. Közben nagyokat szuszogunk a „nagy megerőltetéstől”.
• „Most kipróbáljuk, hogy mennyire jó ez a csizma.”  Elfordulunk jobbra,
és megfogjuk a társunk vállát (így a kör bezárul), és elkezdünk óriás léptekkel
körbesétálni.
• „Elérkeztünk egy bővizű patakhoz, amint át kell kelni. Kövekre ugorva át
tudunk jutni a másik partra.”  Kisebb – nagyobb ugrásokat teszünk jobb és
bal lábunkkal.
• „Sikeresen átértünk. Azonban itt egy folyóval találjuk szembe magunkat.
Nincs mese – a túlparton már látjuk a bárányokat – át kell úsznunk hozzájuk.
Ez is a kiképzés egyik része, hiszen bármikor megeshet, hogy egy bárány beesik
a vízbe, és akkor a pásztornak bizony ki kell mentenie.”  Úszómozdulatokat
teszünk: mellúszás, gyorsúszás és hátúszás váltakozva.
92
• „Végre megérkeztünk a szárazföldre. Most lerázzuk magunkról a vizet
(egész testet rázó mozdulatot tenni), és elindulunk a bárányok felé (séta).”
• „Észrevesszük, hogy a szomszéd Bodri kutyája ki van engedve, és mérgesen
szalad utánunk.”  Megijedve, mi is megszaporítjuk a lépteinket. Futunk pár
kört.
• „Megállunk, körbenézünk és látjuk, hogy Bodri kutya eltűnt. Kifújjuk ma-
gunkat.”
• „Végre, megérkeztünk a bárányokhoz!”  Tapsoljuk meg magunkat.
Ez egy világhírű pásztor-kiképző központ, ahol csak osztályelső, roppant
értékes bárányok vannak. A kiképzőtiszt nem engedheti, hogy bármi bajuk es-
sen az állatoknak. A balesetek ellen minden újonc pásztornak egy tudáspróbán
kell részt vennie, hogy kiderüljön, milyen előképzettsége van a bárányokról.
2. Rávezető játék: Tudáspróba a bárányról (kb. 15 perc)

Előkészület: Leragasztunk a földre egymástól kb. 1,5–2 méter távolságra három
papírlapot. Mindegyiken egy-egy nyomtatott nagybetű szerepel (A, B, C). Ezek
jelölik a feltett kérdésekre adható válasz- lehetőségeket. A három opció között x
festőszalaggal (vagy kötéllel) földre egy-egy válaszvonalat. Ez lesz a kvíz mező,
amely előtt áll a facilitátor és mögötte a csoport. A facilitátor felolvassa egyen-
ként a kérdéseket és a három válasz, lehetőséget.
Amint elhangozott a harmadik opció, a résztvevők egyénileg eldöntik, hogy
mit válaszolnak rá. Választ nem kell kimondani, hanem az adott mezőre lépni.
Érdemes időben korlátozni a gondolkodást, pl.: valakit megkérni, hogy közben
számoljon el hangosan tízig. Amikor mindenki elhelyezkedett, a facilitátor el-
mondja a helyes (lentebb az aláhúzott) választ. Utána ugyanígy zajlik a többi
négy kérdés esetében is. Zárásként azokat, akik a legtöbb válaszra helyesen
válaszoltak, a csoport megtapsolja.
Játéktér vázlata:
Itt áll a „kiképzőtiszt” és felolvassa a kérdéseket.
A B C

Itt áll a csoport.
93
VÁLASZ-LEHETŐSÉGEK
KÉRDÉSEK
A B C
Hány kilósan születik
1 10 kg 15 kg 4 kg
egy kis bárány?
Hogyan hívják 1–2 éves
2 apáca toklyó ürü
korában?
3 Melyik NEM juhfajta? muflon japán merinói
Miért kenik meg olajjal a sebfertőt- rvarok
4 szagosító
juhok fejét? lenítés ellen
Mennyi ideig élnek a
5 20–25 év 3–5 év 10–15 év
juhok?
3. Két csoportra osztás – Pöttyös és csíkos bárány puzzle (kb. 5 perc)

Ismét körbe áll a csoport, és elkezdődik a kiképzés gyakorlati része. Megis-
merkedünk két juh-fajtával: a pöttyössel és a csíkossal.
A körben elindítunk egy dobozt, amelyben a két bárány képe puzzle-darabokon
vannak. Ezeket a kártyákat előre el kell készíteni: kinyomtatni, felvágni,
összekeverni, képpel lefelé fordítani. (A képek felvágott darabjai legyenek
egyenlő számúak – és összesen annyi legyen, ahány résztvevő van, pl.: 16 fő
esetén a pöttyös és csíkos bárány képét 8–8 részre felvágni.) A csoporttagok
egyenként vegyenek ki a dobozból egy-egy puzzle-darabot. Amint körbe ér a
doboz, kérjük meg a csoportot, hogy tegyék össze a két képet, és adjanak nevet
a bárányoknak. Így kialakul a két csoport.
4. Bevezető játék: A bárányok nem hallgatnak (kb. 15–20 perc)

A pöttyös és csíkos bárányok külsőleg ugyan különböznek egymástól, de belső
tulajdonságaikat tekintve hasonlítanak egymáshoz. Mindketten nagyon szeret-
nek beszélni, de csak a saját fajtájukkal. A Nemzeti Pásztor Társaság tapaszta-
lata szerint a bárányok között nehezen működik a kommunikáció, mert a két
fél állandóan zavarni akarja a másik beszélgetését. Mielőtt az újoncok a terepre
mennek, ki kell próbálniuk ezt a fajta közlésformát, nehogy majd élesben za-
varba jöjjenek!
94
4. Bevezető játék: A bárányok nem hallgatnak (kb. 15 - 20 perc)
A pöttyös és csíkos bárányok külsőleg ugyan különböznek egymástól, de belső

Instrukciók:
tulajdonságaikat tekintve hasonlítanak egymáshoz. Mindketten nagyon szeretnek
beszélni,• A
dekét csoport
csak a saját(pöttyös és csíkos)
fajtájukkal. álljonPásztor
A Nemzeti külön egymástól.
Társaság tapasztalata szerint a
bárányok • Az elején
között hangozzon
nehezen el, hogy
működik mindkét csoportmert
a kommunikáció, kipróbálja a másik
a két fél szerepet
állandóan is.
zavarni
akarja a• másik
A pöttyös bárányok csoportját még egyszer elfelezzük. A csoport egyik fele ezt
beszélgetését. Mi előtt az újoncok a terepre mennek, ki kell próbálniuk
a fajta közlésformát, nehogy majd élesben zavarba jöjjenek!
az üzenet feladója, a másik fele a fogadója lesz. A két alcsoportot kb. 16 méter
Instrukciók:
távolságra állítsuk egymástól.
• A két csoport (pöttyös és csíkos) álljon külön egymástól.
• Csíkos bárányok a két fél közé állnak (kb. 8 méternyire), ők lesznek a „za-
• Az elején hangozzon el, hogy mindkét csoport kipróbálja a másik szerepet is.
varók”, akik megpróbálják
• A pöttyös összezavarni
bárányok csoportját méga egyszer
kommunikációt.
elfelezzük. A csoport egyik fele az
• A feladók célja, hogy a megadott üzenetet
üzenet feladója, a másik fele a fogadója lesz. verbálisan
A két alcsoportot kb. 16a méter
eljuttassák
távolságra állítsuk egymástól.
fogadóhoz.
• Csíkos bárányok a két fél közé állnak (kb. 8 méternyire), ők lesznek a
• A„zavarók”,
„zavarók” akik
célja,megpróbálja
hogy ezt megakadályozzák, pl.: figyelemeltereléssel,
összezavarni a kommunikációt.
• A feladók célja,
hangoskodással, hogy a megadott üzenetet verbálisan eljuttassák a fogadóhoz.
mozgással.
• A „zavarók” célja, hogy ezt megakadályozzák, pl.: figyelemeltereléssel,
hangoskodással, mozgással.
ÜZENET
Feladó „Zavarók” Fogadó
Kiképző/facilitátor
Kiképző/facilitátor itt áll
itt áll
• A• három
A három csoport
csoport elfoglaljaa apozícióját.
elfoglalja pozícióját.(Lásd
(Lásdfenti
fentiábra)
ábra)
• • Ezekből
Ezekből a pozíciókból
a pozíciókból senki
senkisemsemmozdulhat
mozdulhatel.el.Mindenki
Mindenkimarad
marada ahelyén.
helyén.
• A feladó csoport kap egy papírra írt üzenetet a kiképző tiszttől. Ezt az üzenetet
• A feladó csoport
verbálisan, élő szóvalkapkell
egy eljuttatnia
papírra írt üzenetet a kiképzőtiszttől.
a fogadóhoz. Az üzenetet Ezt
akkoraz hangozhat
üzene-
tetel,
verbálisan,
amikor arra élőszóval kell eljuttatnia
a facilitátortól a fogadóhoz.
engedélyt, Az üzenetet akkor hangozhat
jelt kapnak.
• el,Aamikor
facilitátor
arraelőre tisztázza engedélyt,
a facilitátortól a csoportokkal, hogy az üzenet átadása (átkiabálása)
jelt kapnak.
akkor kezdődik, amikor ő erre jelt ad, pl.: elszámol háromig.
• • A facilitátor
Amint felszólal a előre tisztázza
jel (pl.: HÁROM!),a csoportokkal, hogy az
a feladó csoport üzenetazátadása
elkiáltja (átkia-
üzenetet a
fogadónak.
bálása) FONTOS: amikor
akkor kezdődik, Ők nemőmutogathatnak, csak a hangjukat
erre jelt ad, pl.: elszámol háromig. használhatják, és
csak azt mondhatják, ami az üzenet kártyán szerepelt.
• Amint felszólal a jel (pl.: HÁROM!), a feladó csoport elkiáltja az üzenetet a
• Közben a zavaró csoport is rázendít, annak érdekében, hogy a fogadó csoport ne
fogadónak.
hallja meg FONTOS:
az üzenetet. ŐkŐk nem mutogathatnak,
nemcsak csak a hangjukat
a hangerejüket használhatják,
használhatják, hanem a
testüket is (pl.: ugrálhatnak), de nem
és csak azt mondhatják, ami az üzenet-kártyán szerepelt.mozdulhatnak el a pozíciójukból.
TIPP: Nekik érdemes a fogadók fele fordulni, mert úgy zavarnak a legjobban.
•
• Közben a zavaró csoport is rázendít, annak érdekében, hogy a fogadó
Az üzenet átadás hosszát nem érdemes fél - 1 percnél tovább hagyni, mert ront
csoport ne hallja
az élvezeti meg az üzenetet. Ők nemcsak a hangerejüket használhatják,
értékből.
• Az üzenet
hanem átadásnak
a testüket is (pl.:akkor van vége,de
ugrálhatnak), amikor:
nem mozdulhatnak el a pozíciójuk-
a) A fogadó csapat jelzi a facilitátornak, hogy megérkezett hozzá az
ból. üzenet. Ekkor a facilitátor megállítja a játékot és megkérdezi, hogy mi
TIPP: Nekikvolt érdemes a fogadók felé fordulni, mert úgy zavarnak a legjobban.
az üzenet.
• Ha helyes a válasz, akkor első körben szerepcsere következik:
fogadóból lesz a feladó, feladóból fogadó.
• Ha nem helyes a válasz, akkor kaphatnak még egy esélyt.
Harmadik alkalommal a feladónak már el kell árulnia, hogy mi
95
volt az üzenet.
b) A facilitátor látja, hogy a fogadó fél nem érti az üzenetet.
• Az üzenetátadás hosszát nem érdemes fél – 1 percnél tovább hagyni, mert
ront az élvezeti értékből.
• Az üzenet-átadásnak akkor van vége, amikor:
a. A fogadó csapat jelzi a facilitátornak, hogy megérkezett hozzá az
üzenet. Ekkor a facilitátor megállítja a játékot és megkérdezi, hogy mi volt az
üzenet.
• Ha helyes a válasz, akkor az első körben szerepcsere következik:
fogadóból lesz a feladó, feladóból fogadó.
• Ha nem helyes a válasz, akkor kaphatnak még egy esélyt. Harmadik
alkalommal a feladónak már el kell árulnia, hogy mi volt az üzenet.
b. A facilitátor látja, hogy a fogadó fél nem érti az üzenetet. Megállítja a
játékot és megkérdezi, hogy mi volt az üzenet. Ha nem tudják, akkor megkéri
őket, hogy tippeljenek. Még két esélyt kaphatnak, de harmadszorra a fogadók
elmondják a valódi tartalmat.
Miután a második pöttyös báránycsoportnál is lement az üzenetváltás,

megcseréljük a helyeket, így az eddig „zavaró” csíkos báránycsoportot osztjuk
ketté – feladó és fogadó szerepbe – valamint a pöttyös bárányok kerülnek
középre „zavarónak”.
A négy üzenet:
1. Segítség!
2. Tűz van!
Helycsere  pöttyös zavarónak áll be, és a csíkos csoport oszlik ketté.
3. Meneküljetek!
4. Nyugalom!
Amikor elhangzott az utolsó üzenet is, gyűjtsük magunk köré a résztvevőket.

Kérdezzük meg őket, hogy:
• Milyen volt az üzenetfeladás/ fogadás/ zavarás?
• Mi segítette / nehezítette a megértést?
Végül kérjük meg őket, hogy olvassák fel mindegyik üzenetet, egymás után. Ezt
követi a fő gyakorlat – a katasztrófavédelem.
96
5. Fő játék: BÁránYWATCH (kb. 45 perc)
Ahogyan azt az üzenetekből hallottuk, tűz ütött ki az erdőben. Ezzel a helyzet-
tel minden pásztor/pásztor legalább egyszer szembesül a karrierje során, és ez
a kiképzési gyakorlat, ami ITT és MOST zajlik. Nektek most a feladatotok: a
bárányokat kihozni az égő erdőből a biztonságos legelőre.
TUDNIVALÓK:
• A pöttyös és csíkos bárányokat nem lehet együtt kihozni, ezért ki kell
választani két pásztort (egyik a pöttyös csoportból, másik a csíkosból), akik
külön-külön kiterelik őket.
• Pásztor: A pásztorok látnak és beszélhetnek, viszont nem nyúlhat-
nak a bárányokhoz és nem mozoghatnak. A facilitátor akkor fogja a pász-
torokat a „legelőjükre” (fix pontokra) vinni, amint minden bárányra felkerült
a szembekötő kendő. Onnan kell majd hanggal magukhoz irányítaniuk a cso-
portjukat. (Könnyítés: két–két pásztor van; Nehezítés: az ellenkező csoportból
egy-egy „farkast” kiválasztani, akik szabotálják a mentést. Rájuk ugyanazok a
szabályok vonatkoznak, mint a pásztorokra. Fix helyről próbálják magukhoz
csalni a másik csoport bárányait.)
• Bárányok: A többiek maradnak a csoportjukban, és eljátsszák a védtelen
bárányokat. Amikor veszélyt észlelnek, félelmükben megnémulnak, és becsuk-
ják a szemüket. Tehát amint a játék elkezdődik, nem beszélhetnek, és be lesz
kötve kendővel a szemük. (Nehezítés: a bárányok nem érhetnek egymáshoz.)
A feladat menete:
1. Elmondani pontosan az instrukciókat, szerepleírásokat és szabályokat.
2. Mindkét csoport kap 5 perc felkészülési időt arra, hogy megbeszéljék,
hogyan fogják megoldani a feladatot. Ekkor még nem tudják, hogy ki hol fog
állni a térben. (Segítség: Még egyszer több felkészülési időt adni.)
3. Miután letelt a felkészülési idő, mindkét csoportban bekötik a résztvevők
szemét kendőkkel. Etől kezdve a bárányok nem beszélhetnek.
4. A csoporttagok megfogják egymás kezét, ebben a pásztorok segíthetnek
nekik. Majd csendben elvezetik őket külön-külön arra a helyre, amit a facilitá-
tor megmutat nekik („égő erdő” területek).
5. Amint a bárányok elfoglalták a helyüket, a facilitátor elmondja, hogy
elengedhetik egymás kezét. (Ez a lépés elhagyható, ha a könnyebb verziót
játsszák.)
97
6. A facilitátor megmutatja a két pásztornak (adott esetben a farkasoknak)
a saját helyüket, ahonnan nem mozdulhatnak el. Oda kell elvezetniük a saját
bárányaikat.
7.4. Amint
A csoporttagok megfogják
egy bárány egymás kezét,
megérkezik ebben a pásztorok
a pásztorhoz, segíthetnek
leveheti nekik.
a szembekötő
Majd csendben elvezetik őket külön-külön arra a helyre, amit a facilitátor
kendőjét, DE továbbra
megmutat is erdő”
nekik („égő maradjon CSENDBEN. Amennyiben valamelyik
területek).
5. Amint a bárányok elfoglalták a helyüket, a facilitátor elmondja, hogy elengedhetik
bárányegymás
a másikkezét.
pásztorhoz kerül, akkor ott marad nála.
(Ez a lépés elhagyható, ha a könnyebb verziót játsszák.)
8. Megeshet, hogyha a nehezített
6. A facilitátor megmutatja verziót játsszák,
a két pásztornak hogya afarkasoknak)
(adott esetben farkasnak sikerül
a saját
helyüket, ahonnan nem mozdulhatnak el. Oda kell elvezetniük a saját
magához csábítania a bárányokat. Ebben az esetben ezek a bárányok ott marad-
bárányaikat.
nak nála a játék
7. Amint végéig.megérkezik
egy bárány Amíg a facilitátor nemleveheti
a pásztorhoz, zárja lea aszembekötő
játékot, őkkendőjét,
sem beszél-
DE
továbbra is maradjon CSENDBEN. Amennyiben valamelyik bárány a másik
hetnek,pásztorhoz
de amintkerül,
megérkeznek a farkashoz,
akkor ott marad nála. levehetik a szembekötő kendőt.
9. A játéknak ideális esetben akkor van vége, hogy
8. Megeshet, hogyha a nehezített verziót játsszák, a farkasnak
amikor mindensikerül magához
bárány meg-
csábítania a bárányokat. Ebben az esetben ezek a bárányok, ott maradnak nála a
érkezikjáték
a saját pásztorához, és a facilitátornak bejelenti, hogy:
végéig. Amíg a facilitátor nem zárja le a játékot, ők sem beszélhetnek, de
amint megérkeznek a farkashoz, levehetik a szembekötő kendőt.
„Sikeres volt a báránymentő akció! Minden bárány épségben kimenekült az égő
9. A játéknak ideális esetben akkor van vége, amikor minden bárány megérkezik
erdőből!a Köszönjük szépenésaarészvételt,
saját pásztorához mindenki
facilitátornak átment
bejelenti, hogy: a vizsgán!”
„Sikeres volt a bárány mentő akció! Minden bárány épségben kimenekült az égő
erdőből! Köszönjük szépen a részvételt, mindenki átment a vizsgán!”
Gyere ide
hozzám!
(Nehezítés:
„farkas”, aki a
Csíkos bárányok pöttyös bárányokat
pásztora csalja magához)
Gyere ide
hozzám!
(Nehezítés: „farkas”,
Pöttyös bárányok

aki a csíkos bárányokat
csalja magához) pásztora
A mentő akció után, pihenésképpen keresünk egy nyugodt helyet, ahol a fiatalok
98
leülhetnek.
6. Feldolgozás: „Mi történt a mentő akció során?” (kb. 20 – 30 perc)
„Mi történt?”
Első lépésként összeszedjük, hogy tárgyilagosan milyen események, milyen sorrendben
zajlottak le. Nem cél részletesen, elég csak mintegy "kívülről" ránézni, hogy mi történt.
Fontos kitérni az alábbi folyamatokra:
A mentőakció után, pihenésképpen keresünk egy nyugodt helyet, ahol a fiata-
lok leülhetnek.
6. Feldolgozás: „Mi történt a mentőakció során?” (kb. 20–30 perc)
„Mi történt?”
Első lépésként összeszedjük, hogy tárgyilagosan milyen események, milyen
sorrendben zajlottak le. Nem cél részletesen, elég csak mintegy „kívülről” ránéz-
ni, hogy mi történt. Fontos kitérni az alábbi folyamatokra:
• vezetőszerepek (pásztor, farkas), vezetett szerepek
• csoportdinamika (elejétől a végéig); csoportkohézió
• felkészülés alatt feladatmegosztás  feladatkörök
• kezdeményezőkészség (aktivitás, passzivitás, tétlenség)
Kezdésként érdemes a pásztorokat külön-külön megkérdezni, majd a többi

résztvevőt (bárányokat/farkasokat) is bevonni. Segítő kérdések:
Hogyan történt a mentés? Mit láttál pásztorként/farkasként?
Mit láttatok bárányként (amikor már nem volt rajtad a kendő)?
Mit csináltál vezetőként/farkasként? Mit csináltatok bárányként?
Mi történt XYZ javaslata után? Hogyan fejeződött be a mentés?
„Mit éreztél?”
A következőkben a tudatos szintről áttérünk az érzelmi szintre. Itt rendkívül
fontos a bizalmi légkör megteremtése, hogy a gyerekek vállalni merjék érzel-
meiket társaik körében. Cél, hogy különböző érzések megjelenjenek mind egyé-
ni, mind csoportszinten. Az érzelmek megosztása sok szempontból fontos:
• csoport-erősítő hatás  közös vonások felfedezése
• megkönnyebbülés  kibeszélheti magából a lelki frusztrációt
• empátiára nevel  egymás meghallgatása
Most is érdemes a pásztorokkal kezdeni, utána a többieket kérdezni. Segítő

kérdések:
Kiben van valamilyen érzés, amit meg akar osztani velünk?
Te hogyan érezted magad pásztorként/farkasként/bárányként?
Melyik pillanat volt a legjobb/legviccesebb/legrosszabb/legijesztőbb?
Ki érzett hasonlóképpen / teljesen mást?
99
„Mi volt fontos?”
A harmadik szinten megkezdődik a báránymentés tudatos feldolgozása. Min-
denki egyénileg választja ki azt, hogy mi volt fontos számára a gyakorlat során.
Ennél a pontnál a facilitátornak résen kell lennie, hogy egyrészt ne sürgesse
a csoportot, de ne is nyújtsa el a feldolgozást. Fontos kivárni, míg a gyerekek
magukban reflektálnak az eseményekre. Ennél a kérdésnél mindegy, hogy ki
kezdi a válaszadást. Segítő kérdések:
Szerinted mi befolyásolta döntően a folyamatot, a mentést?
Mi segített volna abban, hogy a pásztorhoz találj?
„Mit tanultál /viszel magaddal?”

Zárásként a két pásztornak adjuk oda a két igés kártyát: Jn 10,1-3; 4-5. Kérjük
meg őket, hogy olvassák fel:
„Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába,
hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pász-
tora. Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait
pedig nevükön szólítja és kivezeti.”
„Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert is-
merik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek
hangját nem ismerik.”
Kérdezzük meg őket, hogy mit jelent számukra ez az idézet most, a játék
után?
Engedjük meg, hogy a gyerekek maguk vonjanak le tanulságokat a gyakor-

latról. Ne lepődjünk meg, hogy szinte minden gyereknek más lesz a válasza a
kérdésekre. Célunk ebben a körben az, hogy minél többen érezzék a feldolgozás
végére, hogy megérte végigcsinálni a játékot, vagyis tanultak belőle valamit.
Segítő kérdések:
Ki mit visz ma innen haza? Tanultál valamit? Miről / Mit tanultál?
Mit fogsz hasznosítani ebből otthon/iskolában/hétköznapokban?
100
7. A gyakorlat lezárása (kb. 5 perc)
Felidézzük a csapattal, hogy milyen gyakorlatokat végeztek el a „tanfolyamon” –
tegyük kronológiai sorrendbe. Levezetésként – ha időnk engedi – a bemelegítő
játékot (Út a nyájhoz) játsszuk el VISSZAFELE (először megjelenik Bodri
kutya – elkezdünk szaladni; majd a végén levesszük a nagy csizmánkat).
Végezetül köszönjük meg a gyerekek részvételét a Nemzeti Pásztor Társaság
nevében.

A gyerekek segítségével pakoljuk el a papírokat, és a kártyákat gyűjtsük össze!

• A tervezés közben: A gyakorlat előtt nézze át a kelléklistát és a helyszínt.
Felkészülésképpen gondolja végig a pásztor és a bárány bibliai és hétköznapi
kapcsolatát!
• A végrehajtás közben: Legyen motivált, derűs és autentikus pásztor-
kiképző! Ez a gyerekeket is magával fogja ragadni a keretmesébe! A játékban
két, néha három csoportra kell osztani a gyerekeket. A csoportosítás ne ve-
gyen el sok időt! Mindenképpen jegyzeteljen a fő gyakorlat (BÁránYWATCH)
alatt! Legyen résen, amikor a pásztorok irányítják a bárányokat! Szóljon közbe
vagy akár állítsa le a játékot, ha veszélyt észlel! Hangsúlyozza, hogy a bekötött
szeműek ne leskelődjenek, mert akkor veszítenek a játék élvezetéből. Ha valaki-
nek gondot jelent a bekötött szem (félelem), az cserélhet a pásztorral/farkassal,
vagy kiállhat megfigyelőnek.
• Feldolgozás közben: Fontos, hogy a feldolgozás ne legyen elkapkodva,
inkább szánjunk rá több időt! A gyakorlat alatt írt jegyzetekből alkalmasint
idézzen fel megjegyzést, és kérje meg a résztvevőket, hogy reagáljanak rá! Minél
több embert szólítson meg, vonjon be a beszélgetésbe!

(A sajátos nevelési igényű – fogyatékos – tanulók bevonását hogyan lehet me-
goldani, kaphatnak-e szerepet a műsorban? Mire ügyeljünk velük kapcsolat-
ban?)
101
Ha kültérre tervezi a játékot, gondolja végig, hogy milyenek az időjárási vi-
szonyok, mivel a gyerekek sokat fognak egy helyben állni. Járja körbe a területet,
akár egy ideig csukott szemmel, hogy érezze, a résztvevők milyen körülmények
között lesznek a játék alatt. Távolítson el minden veszélyes elemet, amit talál a
terepen, pl.: nagyobb ágak.

A fő gyakorlat – BÁránYWATCH – során sok résztvevőnek be van kötve a
szeme. Előfordulhat, hogy valaki megbotlik valamiben, és elesik. Menjen oda a
sérülthez, és kérdezze meg, hogyan érzi magát. Ha úgy látja, hogy nem történt
nagy baj, akkor kérdezze meg, hogy szeretné-e folytatni a játékot? Ha nem, ak-
kor aszerint, hogy mennyire súlyos a seb, vagy állítsa ki a játékból, de maradjon
ott a játéktéren, vagy állítsa le az egész játékot, és menjenek az iskolaorvoshoz/
hívjanak mentőt.
Utómunkálatok
A feldolgozás során elhangzott gondolatokat vessük papírra! Ezekre a következő
órán, alkalmon tovább lehet építeni.
Írjuk le saját érzéseinket, gondolatainkat egy papírra! Gondoljuk végig, hogy:
• Mi sikerült a legjobban? Mi sikerült legkevésbé?
• Min lehet/kell javítani? Min lehet/kell változtatni?
• Hogyan sikerült tartani az időkeretet?
• Mik voltak a legjobb kérdések a feldolgozás során?
1. Bevezető játék: Állathang felismerése felvételről
Játsszunk le 10 különböző állathangot CD-ről (min. kettő legyen bárány-
bégetés), amiket fel kell ismerni. Mindenki kapjon egy lapot, amire felírja a
saját tippjeit. Csoportosan is lehet végezni. Végül a facilitátor elmondja a helyes
válaszokat.
102
2. Rávezető játék: Szótag-mix (6 fő játszik)
A játék lényege, hogy az egyszerre elhangzó szótagokból a pásztoroknak ki kell
találnia/hallania, hogy mi volt az eredeti szó. Aki hamarabb rájön, az nyer! A
keretmesébe beleilleszthetjük, miszerint a pásztoroknak fontos megérteniük a
bárányok nyelvét, ami először kuszának tűnhet, de megtanulható! 
Két részre osztjuk a csoportot: pöttyös és csíkos bárányok. Mindkét alcsoport-

ból egy-egy főt kiválasztunk pásztornak. A pásztorok távolabb mennek, amíg
a csoportok tanácskoznak. A pöttyös és csíkos csoportból 2–2 főt kiválaszta-
nak, ők ezentúl egy kis csoportot alkotnak. Ők együtt lesznek a „szótagfejek”.
A kis csoport kitalál/kap egy 4 szótagú szót (pl.: ke-rek-er-dő). A szótagokat
felosztják egymás között: egyik mondja: „ke”; a másik: „rek”; a harmadik „er”;
negyedik: „dő”. A többiek nézők lesznek. Amikor megtörténik a szótagok kiosz-
tása, visszahívjuk a pásztorokat. A négy „szótagfej” a pásztorokhoz lép félkörbe.
A facilitátor elszámol háromig, és akkor minden „szótagfej” egyszerre mondja
ki a saját szótagját. A pásztorok háromszor hallgathatják meg a szó-mixet. Ak-
kor van vége, amikor az egyik pásztor kitalálja a helyes megfejtést. Érdemes pár
kört játszani, hogy minél többen kipróbálhassák a különböző szerepeket!

Feldolgozás lépései:
LIDDLE, M. (2008) Tanítani a taníthatatlant. Pressley Ridge Magyarország
Alapítvány, 30-33.
Énekek:
„Az Úr a pásztorom” – szöveg: Túrmezei Erzsébet; zene: H. L. Berger
http://csecsy.hu/konyvek/enekeskonyv/az_ur_a_pasztorom
„Jézus a jó pásztor, vele megyünk” – szöveg: Dóka Zoltán, zene: Trajtler Gábor
– http://csecsy.hu/konyvek/enekeskonyv/jezus_a_jo_pasztor
103
Feldolgozás lépései: LIDDLE, M. (2008) Tanítani a taníthatatlant, Pressley Ridge
Magyarország Alapítvány, 30-33.
Énekek:
„Az Úr a pásztorom” – szöveg: Túrmezei Erzsébet; zene: H.L. Berger
http://csecsy.hu/konyvek/enekeskonyv/az_ur_a_pasztorom
„Jézus a jó pásztor, vele megyünk” – szöveg: Dóka Zoltán, zene: Trajtler Gábor
http://csecsy.hu/konyvek/enekeskonyv/jezus_a_jo_pasztor
Mellékletek: Csíkos bárány és Pöttyös bárány
Mellékletek: Csíkos bárány és Pöttyös bárány
Az Úr a pásztorom
(Zsolt 23)
Sz: Túrmezei Erzsébet D: H. L. Berger

1.


1. Az Úr a pász- to- rom, jó pász- tor Ő.
2. Ha Ő a pász- to- rom, semmi sem árt.
Az Úr a pásztorom
2.

5 (Zsolt 23)

Sz: Túrmezei Erzsébet
D: H. L. Berger
Nyá-1.já- val arra jár, a- mer- re vár- va vár


Tö- rő- dik én- velem, vi- gyáz rám szün- te- len,
1.3. Az Úr a

9

pász- to- rom,
to- rom,
jó pász- tor Ő.
pász-
semmi sem
2. Ha Ő a
árt.
ző.
a
2. for- rás hűs vi- ze, a zöld me-
nyo-mát min- de- nen át.
5

Kö- ve- tem láb-
Nyá- já- val arra jár, a- mer- re vár- va vár
Tö- rő- dik én- velem, vi- gyáz rám szün- te- len,
9
3.

a for- rás hűs vi- ze, a zöld me- ző.
Kö- ve- tem láb- nyo- mát min- de- nen át.
Engraved by LilyPond - Soli Deo Gloria!
104
Jézus a jó Pásztor
Dóka Zoltán Trajtler Gábor
    


Jé- zus a jó Pász- tor, vele me- gyünk.
       

Ö- rök irgal- má- ról é- ne- ke- lünk. Nyá- ja- dat ol- tal- mazd,
      

nagy a ve- szély! Csön- des nyu- gal- mat adj, ha jön az éj.
2. Jézus a szőlőtő, ereje nagy. Nem él hiába, ki benne marad.
Gyümölcsöt érleljen szereteted, Tenélküled néped mit sem tehet.
3. Jézus világosság, messze ragyog. Fényéből élnek mind a csillagok.
Bűnünket oszlasd el, nagy a sötét! Vezesd a jó útra mind, aki vét!
4. Jézus a békesség, fegyvere egy: A megbocsátó és hű szeretet! Békére
vágyódik mind e világ. Félelmes ínségből hozzád kiált!
5. Jézus a kezdet, és Jézus a vég: Hadd zengje ég és föld dicséretét!
Vezess az ösvényen, maradj velünk, Míg örök fényedbe megérkezünk.
Engraved by LilyPond - Soli Deo Gloria!
105
Ö rüljünk
együtt!
Zalányi Erzsébet
Alapadatok
Együttműködést, interperszonális kapcsolatokat,
A fő tevékenység jellege kommunikációt fejlesztő feladatsor.
Tornaterem vagy iskolai aula, udvar, nagyobb
Helyszín osztályterem is lehet (kisebb osztályterem esetén
a páros fogóról lemondunk),
Időtartam 90 perc
résztvevők száma, életkora 8–12 éves korosztály, 12 főtől 24-ig
Strandlabda vagy óriás-lufi,
kalap (sapka vagy kosár ), 2 kötél az örömzóna1
és örömzóna2 kijelölésére (ezt alkalomadtán
krétával is rajzolhatjuk, ha lehetséges),
mikulászsák vagy egy rajz a Mikulás zsákjáról,
papírlapok (lehet színes öntapadós) és íróeszköz,
Eszközszükséglet műanyag poharak, lapok, kártyák, toalettpapír
gurigák, bármilyen építésnél használható régi
játék, puzzle-darab, kocka, ragasztószalag ,
flip-chart lap (régi naptár hátoldala)
nyomtatott mosoly-hirdetés
Az örömfutam mondatai kinyomtatva
Műanyagpoharak, ragasztószalag és a kötél,
Felmerülő összköltség esetleg a kártyák költségesebbek
Előkészületek időtartama 2-3 óra
„Ha majd látod, örömre derülsz, repesve tágul a
szíved.” Ézs60,5 (Van szebb fordításban is)
„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom:
Üzenet örüljetek… Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz,
ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami
szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és
dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” Fil4,4–8
106
Együttműködés
Nyitottság
Egymás felé fordulás, egymásra hangoltság
Önismeret
Módszer
Jégtörő, energetizáló, kommunikációs és feladatmegoldó játékok
Fő gyakorlat
Toronyépítés
A gyakorlatok egy facilitátor által levezethetők. A teremrendezésre bevonha-
tunk bárkit, aki a feldolgozás helyszínét, rövid idő alatt, operatívan székekkel
berendezi, a feladat előtt a toronyépítés kellékeit kupacokban szétosztja a
helyszínen.
Ajánlatos a kellékek felét fölhasználva kipróbálni, hogy megvan-e a szükséges
hozzávaló egy sikeres toronyépítéshez.

A bevezető játékok sikere érdekében szükséges ismerni a csoportban levők
mozgásigényét vagy mozgási nehézségeiket, szabálykövetésre alkalmasságukat.
Fontos a feladatvégzéshez a minimum 12 fős létszám. (Ellenkező esetben az
elválasztófalat székekből hozzuk létre, két-három résztvevő bevonásával a fal
szerepébe. Nagy létszám esetén a szabályok ismertetésekor hangsúlyozzuk ki,
hogy egy építő csak akkor mehet második alkalommal a falhoz, ha már min-
denki volt egyszer ott.
„Mások boldogsága – valljuk be őszintén – egy kicsit unalmas.”
„Bár jobban szeretem a saját örömeimet újságolni, mint a másokét hallgatni.” Mind-
két idézet forrása Fodor Sándor: Csipike.
Figyeljünk arra, hogy a csoport megfelelően érett-e a bevezető játékok közül az
örömjátékok elvégzésére, és annak alapján döntsük el, melyik játékot választjuk,
107
vagy bármelyiket egyszerűbb változatban zárójátékként alkalmazzuk. Nem
ajánlatos mindkét játékot egymást követően játszani.
Bevezető játékok
Jégtörő, strandlabdás játék
– A csoport annyiszor üsse föl a strandlabdát (kisebbek esetében nagyobb
lufit), ahányszor tehetik, anélkül, hogy a labda elérné a földet.
• Egy játékos nem ütheti meg a labdát egymás után kétszer.
• Számoljuk az ütéseket, minden ütés egy pontot ér, lehet célul bizonyos
pontszámot kitűzni.
Kihívásként: bizonyos testrészek (könyök, láb stb.) használata 2 pontot ér.
Páros fogó
A feladatmegoldó játék bevezetésében szereplő párkeresés szemkontaktus-
sal: szabadon mozognak, sétáljanak a térben, keressék a többiek tekintetét, majd
szemkontaktussal keressenek párt. Akik találtak párt, a terem szélén megállnak.
A gyerekek páronként kezet fognak, mi kijelölünk egy fogópárt, és a fogócs-
ka szabályai szerint jelre (sípszó, taps) indítjuk a páros fogót (ha szükséges
használhatjuk a „ház” vagy „védett zónát” is, a szabályokat határozzuk meg
már a játék elején, a „védett zóna” használatának gyakoriságát és időtartamát
illetően).
A következő feladatra való felkészülés érdekében körben ülve rövid páros kom-
munikációs játékkal zárjuk. Pl. folytasd a mondatot:
Amit élveztem a játék során…
Ami nem tetszett…
Örülök, hogy…
Örömök a kalapban
Bevezetésként mutassunk be egy mikulás-zsákot. Mit éreznek, amikor meg-
látják a Mikulás zsákját? Ugyanúgy örülnek, mint kisebb korukban? Beszélges-
senek erről párokban. Ézsaiásra (60,5) utalva figyeljék meg, az „örömre derülsz”
kifejezést, írják föl külön lapokra azokat a:
• dolgokat, melyek
• személyeket, akik örömre derítik őket
• alkalmak, események
108
Ezek közül válasszanak ki egyet, amely a legjellemzőbb vagy amiért a leghálá-
sabbak és azt dobják bele a kalapba (mikulás-zsákba), a többit fölragaszthatják
egy nagy lapra közösen.
Mikor ismét elfoglalták helyeiket, egyenként húznak a kalapból (zsákból), és

arra kérjük őket, hogy a lapra írtak alapján értelmezzék, elemezzék társaik
örömforrását.
Figyelem !!! Igyekezzenek a sorok között olvasni és úgy értelmezni!
!!! Fontos, hogy az örömforrásról és nem a sorok írójáról kell
konstruktívan „hangosan gondolkodni”.
„Empátiás megfertőzöttség” esetben lehet az örömforrásról
szubjektíven beszélni, elsajátítani azt (pl. ez nekem is…,mert...)
Örömfutam
A résztvevők sorakozzanak föl egymás mellé. Lépegessenek egy-egy talpalat-
nyit az állítások alapján, ha bátran kijelenthetik, hogy az adott kijelentés rájuk
vonatkozóan igaz. (Ez nem teszt, nem kell szigorúnak lenniük magukhoz, pl.
ha nem mindig élvezték a csendet, de volt már olyan élményük, hogy örültek a
csendnek, vagy felismerik, hogy örülhetnek a csendnek, akkor lépjenek.)
Sokszor okozott örömet nekem egy illat.
Nagy öröm számomra a tánc.
A jó beszélgetés számomra örömmel társul.
Ismerem a kreativitás örömét.
Élvezem a lazítás örömét.
A mozgás öröme szinte mindennapos az életemben.
Szerintem létezik a munka öröme.
A napozás örömmel tölt el.
A szabadság öröme az örömeim egyike.
Örülök, ha a természetben járok.
Öröm, ha a családom körében vagyok.
Számomra az alkotás öröm.
A víz élvezete sok örömöm forrása.
Tudok örömmel enni.
Vannak pillanatok, amikor az egyedüllét is öröm.
Szép élményeket tartogatok: a közösség, az összetartozás örömének kapcsán.
Élvezem a csendet, örömmel tölt el.
109
Volt már olyan pillanatom, amikor betöltött az élet öröme (életöröm).
A szépség minden formája örömöt szerez.
A harmónia megörvendeztet.
Szeretem tavasszal a megújulás örömét érezni.
A simogatás öröméről nem tudnék lemondani (mindegy, melyik forma:
adni-kapni)
Egy mosoly szinte mindig megörvendeztet.
Kihívásként: Az örömfutamot kipróbálhatjuk páros futamként is, abban az e-
setben a párok akkor léphetnek, ha mindketten egyetértenek a kijelentésekkel.
Ebben az esetben fontos az irányított csoportos vagy páros feldolgozás beik-
tatása.
A futam ideje alatt az örömzóna1 vagy örömzóna2-be jutnak el (el is lehet
nevezni ezeket az öröm szinonimáival: derű, vidám, boldog, móka, jókedv).
Megkérjük őket, hogy nézzenek körül, értékeljék önmagukat. Ki hogyan érzi
magát? Adjanak egymásnak pozitív belső hangot. Aki szeretné, folytathatja a
mondatot: Azért jutottam el eddig, mert… (46-os a talpnyomom és nem 35)
A toronyépítés egy együttműködéses feladatmegoldó játék, megosztott csoport-
tal, közös cél érdekében. Az építés, az akadályok közös legyőzésével, a bizonyos
szabályok betartásának feszültségével kívánja a közösség sikerének örömét
megismertetni.
A teremben, nem arányosan szétosztva levő alapanyagok (műanyag poharak,

lapok, kártyák, toalettpapír gurigák, bármilyen építésnél használható régi játék,
puzzle-darab, kocka, ragasztószalag) összegyűjtésével, majd a szabályoknak
megfelelő elosztásával két identikus tornyot fölépíteni. Az alapanyagok és azok
aránytalan elosztása a tervezés során is legyen már látható. Ez nem egészen
érthető. A teremben teljesen szét vannak szórva az anyagok, akkor mi arányta-
lan?
Hogy áll a fal? Egyik gyerek egyik csoport fele, a másik a másik csoport fele?
Azt nem értem, hogy mitől lesz egyforma a két kunyhó? Egyik elkezdi, és a fal
illetve a hírvívő útján ki kell találni, hogy pl. milyen színt használt az egyik, azt
használja a másik is?
110
111
1. Csoportalakítás: Ha páros fogócskáztunk, visszautalunk a párkeresés
szemkontaktussal a játékra, és arra kérjük a jelenlevőket, keressék meg pár-
jaikat, majd megkérjük, hogy egymással szemben lehetőleg sorba álljanak. Ha
nem fogócskáztunk, itt a páros fogó első bekezdésében leírt utasítások alap-
ján párokat alakítunk ki, majd megkérjük, hogy álljanak egymással szemben,
és lépjenek hátra, egymástól távolodva pár lépést. Egy képzeletbeli határral
elválasztjuk őket. (Két csoportot hozunk létre.)
2. Keretmese, hangulat-teremtés: Messze Afrikában, a himba törzs tagjai
örömünnepre készülnek. Az ünnepre messze földről néprajzkutatók és újságírók
is eljönnek, hogy az afrikai nép érdekes szokását kutassák, értelmezzék. Kevés
ember ismeri az örömrituálékat, és most ezt az egész világgal megosztani kíván-
ják. Az örömrituálé hetekkel az ünnepnap előtt a férfiak és nők kunyhóinak
elkészítésével kezdődik, amelyeknek az ünnep előestéjére készen kell leeniük.
Az örömünnep napjáig a férfiak és nők kunyhóit építők nem láthatják egymás
kunyhóit, egy fal választja el őket, mely az örömünnep kezdetekor omlik majd le.
Addig csak követeik találkozhatnak, a falon keresztül beszélgethetnek, bármit,
ami a tornyok építését szolgálja, megtehetnek úgy, hogy kunyhóik méretben,
formában és alapanyagban azonosak legyenek.
3. Figyelemfelkeltés: Az örömünnep sikere, a nép boldogsága sokban függ
attól, hogy mennyire óvatosak a szabályok betartásakor, hiszen ezek a keretek
is az öröm forrásai lesznek, és a sikerélményt mélyítik.
4. Feladatismertetés: a teremben levő alapanyagok (műanyag poharak,
lapok, kártyák, toalettpapír gurigák, bármilyen építésnél használható régi játék,
puzzle-darab, kocka, ragasztószalag) közül választva kell két egyforma tornyot
fölépíteni itt egy kis ellentmondás van a kunyhó és a torony között.
• A kunyhók alapanyagait úgy használjuk, hogy ne legyen egymás után két
azonos alapanyagból álló szint.
• A kunyhókat nem kell befödni, az örömünnep alatt bent is látható legyen
az ég.
• A férfi és női kunyhó építői egymással nem beszélgethetnek.
• Az elválasztófal legkevesebb 6 emberből állhat, a felső határt a csapatok
választják.
• Az építő és fal szerepeket a feladatmegoldás közben nem szabad váltani.
• A fal elemei nem érinthetnek meg építőanyagot.
• Az építők közül csoportonként egyszerre csak egy építő mehet a falhoz
112
beszélgetni. (Nagy létszám esetén: egy építő csak akkor mehet második alka-
lommal a falhoz, ha már mindenki volt egyszer ott.)
• Az építők csak a velük szemben álló fal-elemekkel beszélgethetnek.
• A fal-elemek egymás között megoszthatják az információkat, de csak akkor,
amikor nincs építő a falnál (meg is fordulhatnak, de ezt nem adjuk tudtukra,
hagyjuk, hogy megoldásként kitalálják).
• A felépítésre az adott jeltől (tervezés után) számított három nap (30 perc)
áll az építők rendelkezésére. Kihívásként: az építők csak a fal elemeivel be-
szélgethetnek, építés közben megnémulnak
6. Tervezés 5 perc, ha több időt igényel, lehet az építési időből igényelni.
7. Végrehajtás (tapasztalatszerzés) 30 perc – ha a tervezésre igényelt idő
5 perc maradt.
a. És amennyiben van, akkor megszakítás: (leállító gombbal… pl.
filmezés leáll, kamerákat kikapcsolják a néprajzosok, építők újraterveznek)
A feladat nem komplex. Időigényes, az együttműködés, építés örömét kihang-
súlyozni kívánó feladat. Végrehajtás alatt nem valószínű, hogy szükséges a
megszakítás (esetleges személyes konfliktusok felmerülésénél, de a feladat nem
kínálja az ilyen alkalmakat).
Ha mégis, „kikapcsolnak a kamerák”:
I. Feldolgozás
II. Újratervezés
III. Ismételt végrehajtás (-ok)
8. A játék és a keretmese lezárása: A kunyhók felépültek, és az építők
kíváncsian ontották le a falat, hogy egymást és a kunyhókat meglássák!
(Ha nem tökéletes az egyezés, figyeljünk arra, hogy az eredményt ne szóljuk le, a
figyelem-felkeltéskor elhangzottakat ismételjük majd meg az értékelés során.)
• Ha a facilitátornak van lehetősége és pedagógusként is van alkalma találkoz-
ni az osztállyal, szánhat időt az örömrituálé megtervezésére, dramatizálására.
a. Azonnali spontán reakciók:
Mit szóltok, hogyan üdvözölték egymást?
Hogyan folyatódott az ünnep?
b. Önreflexió:
Hogy érezted magad a feladat közben? Tervezés közben?
Milyen érzés volt együtt dolgozni másokkal?
113
Melyik szabály okozott a legtöbb fejtörést?
Melyik megoldásnak örültél?
c. Visszajelzés a társaknak és a csoportnak:
Mi segített abban, hogy a feladatot jól megoldjátok?
Mi volt az együttműködés előnye?
Volt-e olyan helyzet, mikor valaki az együttműködést akadá-
lyozta? Milyen viselkedéssel? (Helyzetre kérdezzünk rá, nem személyre!)
Volt-e olyan esemény a feladatmegoldás alatt, amely számodra
örömöt szerzett?
Mit csináltál a feladatvégzés alatt, aminek most is örülni tudsz?
d. Tanulságok levonása:
Mit tanultál meg másokról? (esetleg mások öröméről)
Mit tanultál meg magadról? (saját örömeidről)
Mit viszel magaddal ebből az együtt eltöltött időből?
10. A gyakorlat lezárása: Tudnál-e egy metaforát vagy színt, illatot, ízt stb.
társítani az öröm szó mellé? (Milyen öröm?: pl. süteményillatú öröm) Írjuk le
szófelhőbe egy nagy lapra (régi naptár hátoldalára)!
11. Feszültségoldás: kilépő játékok: pl. Pacsipár
Kérek egy önkéntes hirdetőoszlopot! Helyezünk rá egy hirdetést! Végy egy
mosolyt, add tovább hirdetéstömb, melyről egy smiley letéphető (lásd melléklet)
12. lezárás, elköszönés: Olvassuk el ismét az igéket!

• A tervezés közben: Az itt szereplő játékok megfelelő feldolgozással, több
mint 90 percet vesznek igénybe, ezért fontos már a tervezés közben eldönteni,
hogy melyik játéknak szánunk több időt.
• A végrehajtás közben: az egyes játékok leírásában az adott pillanat-
ban elhangzott a figyelmeztetés. Az örömjátékok facilitálásánal is fontos
a következetesség, úgy, hogy közben végig szem előtt tartsuk az üzenetet és
arra törekedjünk, hogy olyan élményeket nyújtsunk, melyek a résztvevőket az
örömről való elmélkedésre, gondolkodásra ösztönzik.
• A feldolgozás közben: különösen figyeljünk oda a személyeskedés elke-
rülésére, ha a csoportban korábban csúfolódást vagy a kritika fogadásának
nehézségeit észleltük; a „Volt-e olyan helyzet, mikor valaki az együttműködést
akadályozta? Milyen viselkedéssel?” kérdést mellőzzük.
114
Mozgáskorlátozott résztvevők esetében, ha a csoport már összeszokott, akkor
képes a játékok adaptálására, akár a fogócskára is. A sajátos nevelési igényű
– fogyatékos – tanulók bevonását a pedagógussal való előzetes egyeztetés alap-
ján a pedagógus részvételével meg lehet oldani. A kezdő játékokban minden
játékban részt vehetnek, ha képesek a szabálykövetésre-kaphatnak szerepet a fő
tevékenységben is. Ha nem szabálykövetők még, akkor a riportkészítő, filmező
szerepben foglalatoskodhatnak.
Ha ki szeretnénk ezeket a gyerekeket pozitív szerepben emelni, és a résztvevők
eléggé érettek a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadására, fölkínálhatjuk a
csoportnak a lehetőséget, hogy mintegy „joker” szerepben találják ki az ő közös
célt előmozdító feladatát, szerepét úgy hogy ő legyen az egyetlen, akire egyik
szabály (résztvevők döntsék el melyik) nem érvényes.
A játékok nem rendelkeznek különösebb biztonsági rizikóval.

Ha szükségenek tartjuk, bármikor állítsuk le a folyamatot, és beszéljük meg,
dolgozzuk fel a történteket.
Utómunkálatok:
Elpakolás megszervezése, technikai lezárás
Rövid SWOT analízis: Erősségek: saját… résztvevőké
Gyengeségek: saját… résztvevőké
Lehetőségek: saját… résztvevőké
Veszélyek: saját… résztvevőké
Mit csinálnék másként?
Új kihívás-ötletek:
Mit tanultam…
Módszertani megjegyzések (ha van mit mondanunk...)
Az esetleges konfliktushelyzeteket vagy a program sikerét oltó helyzetek a játék-
leírásokban megtalálhatóak. Tanácsos a beszélgetésekre és annak buktatóira odafi-
gyelni, a kevesebb rutinnal rendelkezők a kérdéseket jegyzetek formájában bátran
115
maguknál tarthatják. Ha az alkalomnak van tervezett folytatása, érdemes rövid
kulcsszavakban óvatosan jegyzetelni.
A játékvariációk kihívásként szerepelnek a játékok leírásában.
Mellékletek: Take a smile!
Vigyél magaddal egy mosolyt!
116
A lélek
gyümölcsöskertjében,
záró foglalkozás
Molnár Éva
Alapadatok
együttműködést, kommunikációt fejlesztő

A fő tevékenység jellege játéksor – vetélkedő
Helyszín udvar, nagyobb terem
Időtartam 90 perc
10 éves kortól
Résztvevők száma, életkora minimum 12 fő
nagy papír, öntapadós cédulatömb, ceruzák,
gyufa, filctoll, 10 kendő, különböző méretű
gyöngyök és fonalak, két vizesvödör, 15 ping-
ponglabda, 15 üres vizes flakon, 4 műanyag tál,
Eszközszükséglet 3 fecskendő (ill. kisméretű vízipisztoly), 50–100
darab színes kis labda, 1 nagy lepedő, kötelek
vagy vastagabb madzag, 2 darab 2 méteres faléc,
10 lufi, 10–15 teniszlabda, doboz, „A lékek
gyümölcse” – puzzle kép, Biblia
labdák, lufik, gyöngyök és a kötél jelenthetnek
Felmerülő összköltség költséget, a többi eszköz összegyűjthető a
háztartásban
mivel sok eszközt kell bebiztosítani és a
Előkészületek időtartama későbbiekben használni, érdemes a felkészülésre
időt szánni – 1 nap
Az Ige arra buzdít, hogy mint Isten megváltott
Üzenet gyermekei, éljünk a Lélek szerint, és életünk
teremje a Léleknek gyümölcsét.
117
Együttműködés, kommunikáció fejlesztése, a másikra való odafigyelés.
Módszer
Jégtörő, energetizáló és feladatmegoldó játékok.
Fő gyakorlat
Amennyiben vetélkedőként játsszuk végig a játéksort, a gyakorlat levezethető
egy facilitátor által. Fontos előre beszerezni az eszközöket, a helyszínen (te-
remben) a gyakorlat előtt mindent előkészíteni. Hatékony, ha az eszközöket
a játékok sorrendje szerint készítjük elő, hogy a játék az eszközcserék miatt
ne laposodjon el. A puzzle-képeknél, ha mi készítjük, érdemes vízálló, akril-
festéket használni. A jutalmazásnál fontos tudnunk hány csoportunk van és
hány puzz-le-darabunk, hogy tudjuk, kinek mennyit adhatunk (pl. első 2 db,
második 1db, harmadik 0 db)

A játék előtt fontos tudnunk a csoport létszámát, hány kiscsoportra tudjuk őket
osztani (2–3–4), mert ennek függvényében kell egyes játékhoz a kellékeket be-
biztosítani. Nagyobb csoport eseténél figyeljünk oda, hogy mindenki (ha nem
is minden játékban) bevonódjon.
Mivel a játéksor az év végi záró alkalomra készült, a foglalkozásvezető felada-
ta, hogy a „felszabadult” versenyhelyzetben kialakuló feszültséget pozitívan és
fejlesztő módon kezelni tudja. Nagyon fontos, hogy érthetően fogalmazza meg
a feladatok szabályait, és ezek betartásánál (ill. betartatásánál) következetes
legyen. Figyeljen oda az időkeretek betartására az egyes játékoknál (legyen nála
óra). Ez fontos azért is, hogy maradjon elegendő idő a játék lezárására ill. fel-
dolgozására.
118
Bevezető játék
Jókívánság staféta – Kört alkotunk. A játékvezető odalép valakihez, és mond
neki egy jó kívánságot, pl. „Érezd jól magad a játék közben!” Ezt követően a
kívánságot fogadó lép oda egy másik társához, és mond egy jókívánságot, ez
folytatódik addig, amíg mindenki sorra nem került, fogadott és mondott egy
jókívánságot (max. 3–4 perc).
A játék során Isten Lelkének gyümölcsöskertjébe vezetjük a résztvevőket,
ahol a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság és hűség gyümölcseit kell
begyűjteniük, leszüretelniük, ill. csapattársaikkal együtt megteremniük, mert
csak így juthatnak hozzá a jutalomkártyákhoz, amelyek a játék sikeres befejez-
éséhez nélkülözhetetlenek. A játék célja, hogy a csapat a feladatok sikeres végre-
hajtásával minél több jutalomkártyát gyűjtsön össze és végül kirakja a kirakót.
A játékvezető – KERTÉSZ – bevezeti a csoportot a játéktérre – GYÜMÖL-
CSÖSKERT-be. Minden sikeres feladat elvégzéséért puzzledarab jár (az
elsőnek 2, a másodiknak 1, …), mely az utolsó feladat sikeres elvégzéséhez
szükséges /puzzle-kép kirakása/. A kertész 9 állomáson át kíséri a csoportot,
hol segíti, máskor pedig nehezíti a csoport munkáját. A kertésznek vannak
gyógynövényes kendői, melyek segítségével fegyelmez.
Ma egy gyönyörű és varázslatos kertbe vezetlek be titeket. Én vagyok a Kertész
segítője, de mivel nagyon sok ebben az időszakban a munka és tennivaló, sze-
retnénk segítséget kérni tőletek – legyetek az én segédeim. A kertben található
minden egyes növénynek más-más igényei vannak. Még számon tartani is sok,
miközben elvesztettem a kert gondozásáról szóló leírást (táblát). Ha jól vég-
zitek a munkátokat, jutalmat kaptok: az első 2, a második 1 darabot az elveszett
leírásból, a harmadik csapat nem kap, de mindnyájan megtapsoljuk őket! Az a
csapat kapja meg a „legjobb kertészsegéd”-nek járó címet, amely elsőként rakja
össze a leírást.
A munkától ne féljetek, a kertbe belépve senki sem érez szomjúságot és éhséget,
sőt minden esetre fel vagytok készülve:
119
• valaki sokat kiabál és megfájdul a torka, s hogy kímélje hangszálait, egy
kendővel beköthetem a száját és a torkát, míg meggyógyul. Ez max. 2 játék.
• valaki a szomszédos csapatokat lesi, és megerőlteti a szemét – beköthetem
a személy megerőltetett szemét, hogy pihentesse egy kicsit. Max. 2 játék.
• valaki kivonja magát a játékokból, nehezen barátkozik, inkább húz a
szíve a másik csoportban lévő barátjához, – a gyógykendőm meggyógyíthatja
szívfájdalmát azzal, hogy egy új barát lábához kötöm az ő lábát (vagy kezét).
Max. 2 játék.
• valaki zavarja a többieket – nem tud parancsolni a lábainak, mert folyton
más irányba mennek, mint a csapatának a lábai, és baleset éri őket; amíg meg-
gyógyulnak, összeköthetem a két lábat, mert éppen nincs kéznél más merevítő.
Max. két játék.
A balesetet szenvedettről ill. betegekről a csapat gondoskodik, ő így vesz részt
a játékokban, amíg meggyógyul.
2. Csoportalkotás: véletlenszerű csoportalkotás kérdések segítségével. Kettő

vagy három, min. 6 fős csoportot alkotunk.
– Ki szereti a gyümölcsöket? Ki milyen gyümölcsöt szeret, pl. ki szereti a
piros színű gyümölcsöt, sárga színű gyümölcsöt, déli gyümölcsöt, fán termő
gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt?
Az átláthatóság kedvéért a 9 feladatot egy táblázatba helyeztem. A játékokra
átlagosan 8 percet szánhatunk.
Az egyes pontok sorrendje változhat !
120
Kerettörténet Tevékenység Kellékek
MAGVÁLOGATÁS
Összekeveredtek a
Kertész különleges
magvai, így nem
lehet őket elültetni,
A gyöngyök szín
hiszen mindegyiknek és méret szerinti különböző méretű
másmilyen talajra
1. szétválogatása és és színű gyöngyök és
és gondozásra van felfűzése a megfelelő fonalak
szüksége. Kérlek, vastagságú fonálra.
segítsetek szétválogatni
a magvakat, színek és
méretek szerint, úgy,
hogy felfűzitek őket
ezekre a fonalakra!
VÍZHORDÁS
ÖNTÖZÉS
Ide egy nagyon
különleges növény
magvait ültettem,
nagyon nehéz és
időigényes ezt a növényt
egyedül öntözni. vödör (ill. lavór),
A vizet pontosan a üdítős üveg/flakon,
Bizonyos víz
szárára szabad csak vízmennyiség
2. önteni, ezért ráhúztam átjuttatása A pontból
egy üveget, ezen B pontba.
bejelöltem, hogy egy minden csapatnak
locsolásnál mennyi vízre saját üveg/flakon!
van szüksége. Ezt a
vízmennyiséget kellene
eljuttatni a növényhez,
innen a kútból (lavór
vagy vödör), úgy, hogy
sajnos nincs semilyen
eszközöm.
121
Az üvegeket egymás
mellé helyezzük,
mindegyik szájára
MÁLNASZEDÉS ráhelyezünk egy
pingponglabdát.
Ez egy nagyon Kikészítünk három
különleges málnafajta. vizestálat, benne egy
A növény szára nagyon egy fecskendővel és
érzékeny, és a levelei három kendőt.
mérgezőek lehetnek. 15–16 pingpong-
Ezért a növényhez nem Csapatonként 3 labda,
szabad hozzányúlni, fő játszik (ha csak 15–16 üres üdítős
sőt, aki közel hajol két csapat van, üveg,
hozzá, annak a szemét játszhatnak 2x3-an): 3–4 kendő a szem
be kell kötni, nehogy bekötéséhez,
megsérüljön. Három 1. bekötött szemmel,
3. felszívja a vizet tál a gyümölcs
ember összehangolt a fecskendőbe és összeszedéséhez,
munkájára van szükség: megpróbálja a
1. bekötött szemmel vízsugárral lelőni a 3–4 fecskendő
lefújja, lelövi a málna ping-pong labdát az (vízi-pisztoly),
szemet a szárról, üveg szájáról!
3–4 kisebb vizes
2. irányítja a bekötött 2. irányítja a bekötött edény (műanyag tál)
szemű ember munkáját szemű társát!
(nem érhet hozzá!), 3. felszedi a lelőtt
3. összeszedi a már lefújt labdákat!
gyümölcsöket. Csak a saját
csapattárs által
lelőtt labdát szabad
begyűjteni!
ALMASZEDÉS A fára mászó - hátat

Milyen szépek ezek fordít a csapatnak,
az almák eljött a így dobálja a
szüret ideje, de erre a labdákat. A csapat
gyenge fára csak egy többi tagja közösen
ember mászhat fel, aki megpróbálja elkapni színes labdák,
4. viszont a sűrű levelek a fáról ledobált 2-3 nagy lepedő,
miatt nem lát semmit. almákat a lepedőbe. kötél vagy faág
De nem baj, ő majd A fa lombja és a föld
ledobálja a fáról az közötti távolságot
almákat, ti pedig többiek egy kötéllel vagy
összekapkodjátok a faággal jelöli ki a
lepedő segítségével. Kertész.
122
A csapatnak a két
MOZGÓ HÍD
falécet használva kell
A pontból B pontba csapatonként:
A dinnyeföldre
csak egy úton lehet jutnia. A falécekhez
2 darab 2 méteres
eljutni, mégpedig a kötött madzagok
faléc,
mocsáron keresztül. segítségével tudják
Ez egy veszélyes út és mozgatni azokat. 1 köteg madzag
csoportmunkára van
5. Ne feledjük el (ha csak két falécet
szükség. A csapatnak a
kijelölni a pályát. Ha tudunk biztosítani,
két falécet talpakként
a csapat egyszerre szerezzünk egy
használva kell A pontból
nem tud átkelni, ki stoppert, hogy el
B pontba jutnia. A
kell találniuk egy tudjuk dönteni, ki
léceket a hozzájuk
átkelési stratégiát, volt az ügyesebb
kötött madzagok
hogy mindenkit ebben a feladatban)
segítségével tudjátok
balesetmentesen
mozgatni.
átjutassanak.
DINNYEFÖLD
Pssszt! Ez itt a
dinnyeföld! Ez a
különleges dinnyefajta
nagyon érzékeny a
hangos beszédre, ezért
legyetek csendben
(csak suttogni szabad). 10 lufi (labda)
Látjátok ezeket a szép csoportonként,
érett dinnyéket, nagyon A lufikat úgy kell
érzékeny növények ezek, némán a kijelölt kosár ill. doboz, vagy
nem lehet őket akárhogy gyűjtőhelyre juttatni, kötél, amely jelöli a
6. leszedni. Először is teljes hogy azokhoz sem gyűjtőhelyet,
csendben kell lenni, kézzel, sem lábbal
másodszor nem lehet nem érhetnek hozzá! esetleg stopper
hozzájuk nyúlni sem (ha nem egyszerre
kézzel, sem pedig lábbal, játsszák)
harmadszor pedig még
délelőtt le kell őket
szedni. Kérlek, titeket
vigyázzatok, nehogy
sokkot kapjanak és
tönkremenjenek, mert
mit mondok akkor a
Kertésznek.
123
FÖLDIEPER A csapattagokat
páronként a lábuknál
Ez itt a földieper- összekötjük, így kell
pár föld, egy nagyon majd kéz használata
különleges eperfajtát nélkül összeszedniük 10 piros színű labda
termesztünk itt. Ezt az a szétgurult labdákat. (de megfelelőek a
epret csak párban és teniszlabdák is,
lábbal lehet leszedni, de ! Amikor esetleg csapatonként
nem szabad hozzáérni összekötöttük a más színű labda,
kézzel, mert a levelek lábakat, a feladat nehezíthetünk és
7. rájuk tekerednek, és végrehajtása előtt használhatjuk a
rabul ejtenek titeket. kérjük meg a pingponglabdákat
Hogy a páros a gyerekeket, hogy is),
gyümölcsszedésnél sétáljanak egy kicsit, kendő a lábak össze-
biztosan egyben próbáljanak együtt kötéséhez, gyűjtő
maradjon, a lábaitoknál mozogni! kosár ill. doboz
összekötlek titeket. Így Ez a feladat
kell a gyűjtőkosárba balesetveszélyes, erre
begyűjteni az összes figyelmeztessük a
gyümölcsöt. gyerekeket!
RAKTÁRÉPÍTÉS
A környezetünkben
rendelkezésre álló A rendelkezésre
eszközökből építsenek álló eszközökből
egy kis raktárt a építsenek egy kis
betakarított gyümölcsök raktárt, úgy hogy
számára (pl. beleférjen mindenki csak egy
min. egy dinnye – azaz elemet helyezhet el,
lufi). Úgy kell azonban és egy időben nem
építkeznetek, hogy dolgozhat több mint bármi, ami a
mindenki csak 1 elemet 1 fő. teremben, az
helyezhet el, és egy udvaron található,
időben nem dolgozhat A tervezésre és akár a már használt
8. az építkezésen több anyagbeszerzésre 4– kellékek,
mint 1 ember. Mivel 4 perc áll a csapatok
minden jó építkezést rendelkezésére. stopper az
meg kell tervezni, Amennyiben az építkezés idejének a
a kivitelezés előtt időnk engedi, lemérésére
kaptok néhány percet, lehetőséget adhatunk
hogy megtervezzétek az újratervezésre
a raktáratokat, és és egy második
beszerezzétek az végrehajtásra. A
építkezési anyagokat. végeredménynél
Amikor ez az idő lejárt, a jobbik időt
megnézzük, hogy számítsuk be!
melyik csapat tudja a
legügyesebben felépíteni
a saját raktárát.
124
PUZZLE-RAKÁS
Mindnyájan ügyesen
dolgoztatok és
összegyűjtöttetek
nagyon sok darabot az
elveszett „útmutatás” Minden csapat jelen
táblánkból, amely nélkül van, és egyszerre
nem tudjuk folytatni a kezd bele a feladatba!
kert gondozását. az összegyűjtött
Az a csoport a játék puzzle-darabok
9.
győztese, amely ki tudja Engedjük, hogy
rakni az elveszett táblát! egyedül jöjjenek rá,
hogy csak közösen
Csakis közösen rakható rakható ki a tábla!
össze a kép!
„A Lélek gyümölcse pedig:
szeretet, öröm, békesség,
türelem, szívesség,
jóság, hűség, szelídség,
önmegtartóztatás.”
A kilences fonás
leírása megtalálható
Emlékkarkötő- a Mély kútba
A karkötő kilences tekintettem című
fonással készül,
10. készítés népi játszóház
emlékeztetve a kilenc program leírásában:
„gyümölcsre”. http://eduline.hu/
egedanyagtalalatok/
letolt/3902.

Minden játéknál fontos elmondani a szabályokat, megkérdezni, hogy értették-e,
és lehetőséget adni, hogy visszakérdezzenek, tisztázzák a szabályokat. Minden
alkalommal mondjuk el az időkereteket (átlagosan 8 perccel számolhatunk egy-
egy játéknál). Amikor valakinek bekötjük a szemét, vagy másokat összekötünk,
hívjuk fel a gyerekek figyelmét a megváltozott helyzetre ill. a balesetveszélyre.
5. Tervezés
Mivel egy-egy játékra átlagosan 8 percet számolhatunk, ebből max. 4 perc le-
gyen a tervezési idő (ha látjuk, hogy hamarabb készen vannak, kérdezzünk rá,
és indítsuk a játékot).
125

Nagyon ügyesek voltatok, köszönöm a sok munkátokat és segítségeteket. Bol-
dog vagyok, hogy végül sikerült kiraknotok az elveszett leírást (táblánkat) is.
Bár volt, aki több darabot gyűjtött össze, úgy gondolom, hogy az önmagában
kevés lett volna a sikerhez.
Olvassuk csak el, mi van a táblára felírva! A táblarajzon a Gal 5,22-23 talál-
ható. (Felolvashatjuk a Gal 5,16-26 verseket is a Bibliából.) Az ige arra buzdít,
hogy hálából Istennek kegyelméért, éljünk a Lélek szerint, és a mi életünk ter-
emje a Léleknek gyümölcseit. Azokat a gyümölcsöket, amelyek nem elválasz-
tanak, hanem összekötnek, nem legyengítenek, hanem erősítenek, nem meg-
betegítenek, hanem gyógyítanak. Azt kívánom, hogy a Léleknek az elmúlt éven
megismert gyümölcseit életünkben naponként ne csak ízleljük, hanem teremjük
is meg.
a. Azonnali spontán reakciók
Hogyan éreztétek magatokat? Melyik játék tetszett a legjobban? Miért?
b. Önreflexió
Gondoljátok végig, mi történt a játék alatt veletek, mit éltetek meg? Hogyan
éreztétek magatokat? Milyen volt a többiekkel együtt játszani? Majd vegyetek
egy ceruzát és néhány papírt, és az egyik papírra írjátok fel a pozitív élményeteket
(a Lélek gyümölcsét, mely a játék során rátaláltál), és egy másikra a negatívakat.
Egy papírra csak egy dolgot írjatok, de kiírhatok több papírt is.
c. Visszajelzés a társaknak és a csoportnak
A pozitív dolgokat felragasztjuk a falra – egy nagy lapra, hogy mindenki lássa,
a negatívakat egy cserépedénybe gyűjtjük össze, és elégetjük.
d. Tanulságok levonása (összegzés, mit tanultál…)
Körben ülve, önkéntesen. Mit tanultál ma magadról, másokról, esetleg mi az,
amit elviszel az együtt töltött időből?
Imádság – hálát adva a lapra felkerült gyümölcsökért, a tanulás lehetőségért, a
közösségért.
126
10. Feszültségoldás (ha szükséges…)

• A tervezés közben: Az itt szereplő játéksor csupán nagyon feszített tem-
póban fér bele a 90 perbe. A tervezés közben érdemes eldönteni, hogy mely-
ik játékra szánunk több időt, ill. esetleg melyik játékot hagyjuk ki. A zárásra
mindenképpen hagyjunk elegendő időt! Számoljunk azzal, hogy a versenyhely-
zetben feszültségek merülhetnek fel a csapatok között, és ezeket mindenkép-
pen ki kell beszélni a zárásnál.
• A végrehajtás közben: legyünk következetesek és figyeljünk az időkeretekre!
Figyeljünk oda, hogy mindenki részt vegyen a játékokban, ne vonja ki magát
(használjuk a kendőket).
• A feldolgozás közben: figyeljünk arra, hogy a vetélkedés megmaradjon a
szórakozás szintjén.
Nem igényel különösebb biztonsági intézkedést.
Utómunkálatok: elpakolás megszervezése, technikai lezárás.
Értékelés, önértékelés: SWOT analízis.
A játéksor lejátszható „kincskeresés”-ként is. Az utóbbi verziónál szükséges a
feltüntetett kellékek mellett előkészíteni a kincses térképet és az állomásonkén-
ti utasításokat.
127
A lélek
gyümölcsöskertje
Jelenet
Szereplők: gyümölcsárus néni, 9 vásárló

Kellékek: egy paraván, rajta 9 gyümölcs
(körte, barack, citrom, málna, cseresznye,
alma, őszibarack, szőlő, ananász), egy
kötény és kosár az árus néninek.
1. jelenet: Szívesség
– Szerbusz, aranyom! Mivel szolgálhatok?

– Adjon már valami gyümölcsöt!
– Mármint legyen szíves adni egy kis gyümölcsöt?
– Ugyan, minek az a nagy szívélyeskedés? Adjon, oszt kész! Ennyiből nem érti
meg?
– Megértem, de rosszul esik, hogy nem gondolsz arra, hogy nekem rosszul esik ez a
durva beszéd. Lehetnél egy kicsit empatikusabb?
– Mi a fene?
– Együttérzőbb!
– Ugyan már, nem szoktam együtt érezni!
– Hát neked nincs szíved?
128
– Add már végre valami Gyümölcsöt?
– Persze, neked leginkább szívesség körtére van szükséged! Tessék!
2. jelenet: szelídség
– Jó napot! Máris adnia kell nekem gyümölcsöt!

– Jó napot! Miért is kellene máris! Adnom neked gyümölcsöt?
- Mert maga a gyümölcsárus, én meg a vásárló, nem? Nekem jogaim vannak! Magának
az a feladata, hogy kiszolgáljon, nem igaz? Így van rendjén… én kiharcolom az iga-
zamat! Oviban is kiharcoltam, hogy nekem ne parancsoljon a tanítónő, hogy alud-
jak, ha nem akarok, ez a kényszerítés akár a lelkemben okozhatott volna komoly
károkat! Vagy a suliban engem ne kényszerítsenek, hogy tízkilós táskát cipeljek, meg
a tanár úgy beszéljen velem, elvégre a diákoknak jogai vannak! Meg naponta csak
egy felmérőt írhatunk, és a tanár nem késhet 15 percnél többet, mert akkor lelépek,
hisz jogom van hozzá! Én kiállok a jogaimért, nem leszek alamuszi Gyuszi, sem Juli!
Úgyhogy kérem, szolgáljon ki! Ez a feladata!
– Jól van, jól van, ne olyan hevesen! Attól, hogy valaki még nem az igazság nagy
bajnoka, és nem ránt kardot rögtön, hanem szelíden kér, még nem bátortalan és meg-
alkuvó! És milyen gyümölcsre gondolt?
– Hát, adjon tanácsot, jogom van tanácsot kérni!
– Akkor én mindenképpen egy kis szelídség-barackot ajánlanék! ... Tessék.
3. jelenet: önmegtartóztatás
– Jó napot, asszonyom! Gyümölcsöt szeretnék venni!

– Igen, miből mennyit parancsol?
– Hát… mindenből és annyit, hogy hányásig tudjam magam vele telezabálni!
– Tessék?
– Igen, jól hallotta! Én azt vallom, hogy mindent ki kell próbálni, és nemcsak úgy
felszínesen, hanem bele a velejébe… megcsömörlésig!
– Jaj, drága gyermekem, megijeszt… mi az, amitől már sikerült megcsömörlenie?
– Hát háromszor voltam már elvonókúrán, igaz, egyszer sem magam mentem, vit-
tek… egyszer a falunapi buli után… tök jó volt, igaz semmire sem emlékszem, aztán
szülinapomon is, állítólag igen ciki dolgokat csináltam akkor, harmadszor meg már
129
csak úgy ittunk és sokat. Kétdecis pohárból a vodkát, csakhogy minél gyorsabban
üssön! Májcirrózist kaptam… de túléltem! Mindenki mondta, hogy igyak én meg
iszok, nem tudok nekik ellentmondani, olyan jó fejek!
– Szörnyűség, micsoda barátnők az ilyenek!
– Aha, meg főleg barátok! Jártam már vagy 25 fiúval is! Érti, carpe diem! Élj a
mának! Olyan sok szép fiú van egyik szőke, a másik barna, a harmadik cso-
daszép!
– Igen! Tudom, szép alkotásai vannak az Úrnak … de
– Engem ne húzzon fel néni, mert én könnyen odacsapok! Én nem uralkodok az
indulataimon se! Adjon, legyen szíves valamit, ami jó, de ne legyen drága, mert
nekem Dárius kincse se lenne elég anyám szerint. Ez a következő célom, egy csomó
pénz, annyi, mint Dagobert bácsinak volt, hogy úszni tudjak benne!
– Tessék, fiam, melegen ajánlom neked az önmegtartóztatás citromját! Lehet, hogy
egy kicsit keserű lesz a számodra, de egészségedre válik! Sok benne a vitamin!
4. jelenet: jóság
– Jó napot!
– Jó napot! Mit parancsol?
– Gyümölcsöt vennék! Mit ajánl? Nahát, úgy látom, magának elég jól megy a sora!
Milyen szép márkás ruha, meg az autó, a legújabb Audi? Épp most gyűjtünk a
rászoruló gyerekeknek! Volna olyan jó, és adakozna?
– Nem. Nem tudom, miért kellene akármit is adnom?
– Hát egy kis jóindulatból?
– Olyan bennem most per pillanat nincs!
– Pedig hát a jószívű adakozót megáldja az Isten!
– Én is szoktam adakozni, mert muszáj, mert nálunk úgy szokás, hogy úrvacsorára
adunk, meg halottak után, de cseppet sem jó szívvel teszem. Őszintén, én akkor
örülök, ha olyat látok, aki szegényebb nálam! Aki csak úgy tengődik!
– Na de hát ez egyenesen gonoszság! Tessék, itt van egy jóság málna, gyorsan
fogyassza el, amíg a Jó Isten nem mondja azt, hogy nem eszik több gyümölcsöt itt
a földön!
130
5. jelenet: hűség
– Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!

– Nahát, a múltkoriban nem áldás, békességet köszönt nekem?
– De igen, de azóta már katolikus lettem, tudja, ez már az ötödik gyüli, amibe tarto-
zok. Voltam már baptista, meg jehovista, meg kommunista is.
– Na de hát milyen hűtlen hozzáállás ez?
– És mi van akkor? Igaz, hogy tettem pártfogadalmat, meg elsőáldoztam is, meg
konfirmáltam is, meg bemerítkeztem is!
– A fogadalom, az tulajdonképpen egy hűségnyilatkozat! Hűséget fogadsz, még-
pedig örökre!
– Az nekem nem szokásom! Már számtalan barátommal kötöttem vérszerződést
is, meg kezet is ráztunk, meg nyakláncot cseréltünk,… de higgye el, nem nagy ügy
másikat választani. Nem unom meg!
– Tessék?
– Legalább nem unom meg, mint ahogy a feleségeimet sem. Már a hetediknek fogad-
tam „örök hűséget”
– De hát hűséges valamihez? Mondjuk egy kutya?
– Ugyan minden évben más a trendi kutya! Amúgy a szólás szerint is a kutyának kell
hűségesnek lenni, nem az embernek?
– Hogy bírják önt ki a munkatársai?
– Ó, könnyen! Egy hónapig mindenkit ki lehet bírni, tovább úgy sem maradok se-
hol!
– Nézze, itt ez a hűségcseresznye! Látja! Párban van! egy cseresznyének egy Úr, egy
házastárs, egy életút! Tanuljon a cseresznyétől!
131
6. jelenet: szeretet
– Isten hozta, kedves szomszédasszony! Mit szeretne?

– Köszönöm. Mit szeretnék? Semmit, de a gyümölcs egészséges, hát veszek.
– Pedig azt hittem eddig, hogy szereti a gyümölcsöt! Ugyan a gyümölcsöt nem sze-
retni kell, hanem megenni! Ahogy gyereket nem szeretni kell, hanem nevelni, a bará-
tot sem szeretni kell, hanem segíteni, az Istenben is elég hinni, a munkát sem szeretni
kell, hanem elvégezni! Túlhangsúlyozzák a szeretetet! Nem annyira fontos az! Lehet
nélküle is élni!
– De hát:
A szeretet nélküli felelősség figyelmetlen,
A szeretet nélküli igazság kemény,
A szeretet nélküli okosság gőgös,
A szeretet nélküli barátság hűvös,
A szeretet nélküli hatalom kíméletlen,
A szeretet nélküli birtoklás fösvény,
A szeretet nélküli adakozás képmutató,
A szeretet nélküli vallásosság bigott,
A szeretet nélküli hit vakbuzgó,
A szeretet nélküli remény fanatikus.
A szeretet nélküli élet értelmetlen! Higgye csak el nekem! Vigyen csak haza egy
kis szeretet-almát, meglátja, az egész családja örülni fog neki. Maga egyen belőle
először!
7. jelenet: öröm
– Jó napot!
– Jó napot, de úgy látom, magának nincs valami jó napja! Mi a baj?
– Semmi. Minek örüljek? Azt várja, hogy vigyorogjak, mint a vadalma?
– Hát… nem vigyorgásra gondoltam, mert az elég ijesztő lenne, hanem inkább
örömre, hisz maga keresztyén, nemde? A keresztyéneknek boldog embernek kell
lenniük, hisz nincsenek egyedül, és tudják, Isten mindennél jobban szereti őket!
– Persze! Volt már maga templomban? Biztos nem! Ott nem örül senki, mindenki
komolyan néz, aki köhög, jókedvű, laza, azt kinézik… is igazuk van, hisz nagyon
komoly dolgokat mond a lelkész, és szégyelljük is magunkat érte!
132
– De hát én úgy tudom, hogy Jézus azért a bűnért, amit megbánunk s megfizetett, és
Ő is örül ennek, meg mi is!
– Azért kérem, még viselkedni kell! Nem röhöghetjük végig az életünket, mert Jézus
szeret!
– Miért nem?
– Mert így szokás, hogy nem röhögünk. Mi, keresztyének tudunk viselkedni!
– Egy kicsit ijesztő, és taszító ez a komorság… tudja mit? Vegyen egy kis öröm-
fokozó, édes, mosolygós őszibarackot! Jót fog tenni, és nemcsak magának!
8. jelenet: türelem
– Gyorsan, gyorsan adjon nekem valami gyümölcsöt, aztán megyek.

– Egy pillanat!
– Nem várok egy pillanatot sem, most akarom! Nekem nincs időm a várakozásra.
– Na de hova, minek siet?
– Egyszerűen nem szeretek várni. Orvosnál, buszra, míg összegyűl a pénzem, hogy
új autót vegyek. Utálom várni a nyarat, és a karácsonyt… siessen már!
– Ha lenne egy kis türelme, sokkal könnyebb volna minden… van egy kis türelem-
szőlőm, ami segíthet magának!
– Jól van, de remélem, nem most metszi, meg kötözi a fáját!
– Nem, az már szerencsére megérett, nem úgy, mint maga… No tessék, aztán siessen
megenni, vagyis csak türelemmel, nem hogy megfulladjon tőle!
9. jelenet: békesség
– Jaj, olyan zaklatott vagyok… teljesen kivagyok, adjon valami jó cukros gyümölcsöt,
mert az izgalomtól teljesen lement a cukorszintem!
– Biztos valami nagyon nagy gondja van.
– Van is, méghozzá nem is egy! Holnap apa nem tud autóval vinni a suliba, busszal
kell, és mi lesz, ha sokan lesznek, és nem lesz hely, és 3 km-t kell majd állnom, meg
ha lesz ott egy tüsszögős, rám tüsszent, náthás leszek, vagy elkapok valami komoly
bőrbetegséget, mondjuk a leprát! Vagy tetves leszek, jaj, idegösszeroppanást kapok!
Ha még el is érek épen a suliba, ott a matekfelmérő, igaz eddig mindet csillagos
egyesre írtam, de ha most egy mínusz lesz? Akkor abba belehalok! Vagy a ruhám,
133
ha nem lesz elég trendi, és emiatt senki sem lesz a barátom, vagy jajj… ebbe bele se
merek gondolni! Kijön rajtam egy pattanás! Nem… neeem! Mindjárt elájulok!
- Jaj, kérem, nyugodtan üljön le! Gyorsan harapjon bele ebbe a békesség-ananászba!
134

Gyumolcsnek Gyumolcse Bibliai Élménypedagógia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gyumolcsnek Gyumolcse Bibliai Élménypedagógia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bányai Sándor • Blanár Gabriella • Dancs Edina • Demeter Irén • Frondelius Johanna

Special thanks furthermore to the Fabó Imre Foundation (USA) through Mr

Ezúton fejezzük ki köszönetünket a hollandiai Stichting HOE Alapítványnak,

Köszönjük továbbá a Fabó Imre Alapítvány (AEÁ) részéről Szilágyi György úr

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság,

A leckéket illusztráló fényképek a KOEN Alapítvány által szervezett

Isten áldását kívánjuk munkájukra: „Bővölködővé tesz Istened, az ÚR kezed

Élménypedagógiának a cselekvés általi tanulás és fejlődés egyik sajátos, non-

Alapjai sokféle nevelési mozgalomban fellelhetők, mint pl.: Cserkész-, később az

Az élménypedagógia egyik legismertebb kortárs elmélete a David Kolbé. Az Ex-

Az élménypedagógiai tevékenységek során a csoport tagjai különlegesnek

A foglalkozásvezetők (pedagógusok, animátorok, szociális munkások stb.) egy-

Az élménypedagógia a pedagógiának egy speciális megközelítése, amely arra épül,

Ezeket az aktív, avagy domináns helyzeteket speciális, előre megtervezett, mindvé-

A tervezett tevékenységek kivétel nélkül minden esetben a gyermek aktivitására,

A legfontosabb élménypedagógiai tevékenységek a biztonság érzésének ki-

Például: a tevékenységek közül lehetséges a falmászást a játék kedvéért

A komplex feladatok több területre is hatnak egyszerre. Hogy mely területeken

Mindvégig érvényesíteni kell a fokozatosság elvét, azaz az egyszerű feladatoktól ju-

A tervezés során nemcsak a végrehajtás lehetséges módozatairól esik szó, hanem

A tervezetten létrehozott körülmények (nem szokványos külső környezet, nem

Mire figyeljen a játékvezető a csoportnak biztosított tervezési idő során? Tá-

Nagyon ügyeljünk megszólalásainkra – de a non-verbális eszközök használatára

Segítségünk, beavatkozásunk legfeljebb az időgazdálkodásra terjedjen ki (persze,

A megoldás az eredményesség érzetéhez, a sikeresség, az önérzet és az önbizalom

Amennyiben a résztvevők fizikai illetve pszichikai biztonsága veszélybe kerül, ak-

Ugyanilyen súlyú, de ellentétes irányú közbeavatkozás, ha a végrehajtás alatt vagy

Ha a tapasztalati tanulás körének megfelelő módon felépített folyamatot akarunk

Az első végrehajtást feltétlenül összegzés, feldolgozás kövesse, teljesen függetlenül

Az újratervezés folyamatát mindenképpen válasszuk külön az előző végrehajtás

A feldolgozás segíti a tanulókat abban, hogy összekapcsolják tanulási tapasz-

Egy adott tevékenység vizuális ábrázolását a résztvevő a tevékenység végeztével

A tárgyakat vagy kártyákat használó feldolgozási tevékenységek nemcsak azért

A feladat végrehajtása után a résztvevők visszajelzéseket adnak egymásnak. A

A valódi élet és az élménypedagógia illetve az élménypedagógiai foglalkozások

A foglalkozásokat vezető szakembereknek ismerniük kell a csoport tagjainak

A vezetők legyenek képesek felismerni bizonyos emberi–pedagógiai alapértékeket,

Természetesen a facilitátor feladata az esetleges krízishelyzetek kezelése, valamint

A vezető legfontosabb kötelezettsége a teljes és tökéletes, csorbítatlan és száz-

Az egyház Krisztus által meghatározott egyik fontos feladata a nevelés, a tanítván-

Az egyházi nevelés, valamint a keresztyén ismeretek és értékrend elsajátítása es-

A Heidelbergi Káté 21. kérdés-feleletében, a hitet mint biztos ismeret és szívbéli

Jakó Melinda a kompetenciáknak öt összetevőjét határozza meg:

Tapasztalati tanulással bármelyik kompetenciát lehet fejleszteni, amennyiben ezt a

Nagy a feladat, sokszor lehetetlen vállalkozásnak érezzük. De mindig tudhatjuk,

A fő tevékenység jellege Csapatépítés, stratégia-kidolgozás, kollaboráció

Helyszín Osztályterem, udvar

résztvevők száma, életkora 8–12 éves korosztály, 6–30 fő

Plüssállatka, „szeretem-mondatok” a II. bevezető

Előkészületek időtartama 2–3 óra

A Krisztus iránti szeretet az, ami méltóvá tesz

Mik a fejlesztendő területek?

Mit kell előzetesen felmérni a csoportról?

II. Szokatlan „szeretem-mondatok”.

Mire figyeljen a foglalkozás vezetője?

A békesség fogalma magában foglalja a háború ellentéteként a békét, békekötést,

Mit kell előzetesen felmérni a csoportról?

Mire figyeljen a foglalkozás vezetője?

Esetleges integrációs lehetőségek

Rendkívüli események kezelése

A programban felhasználható forrásanyagok jegyzéke

A fő tevékenység jellege kommunikációs, empátiafejlesztő

Mit kell előzetesen felmérni a csoportról?