Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

A barokk a reneszánszot követő korstílus. Háttere az ellenreformáció, melynek célja: megszilárdítani a katolikus egyház
hatalmát. A barokk stílus jellemzői: a pompa, túldíszítettség (lenyűgözni, elkápráztatni akar); a monumentalitás; pátosz
(emelkedett, fennkölt stílus); mozgalmasság, dinamizmus; erős kontrasztok (pl. fény-árnyék); misztika; heroizmus.

Zrínyi Miklós (1620-1664) a magyar barokk kiemelkedő alakja. Költő, politikus és hadvezér. Dalmát
eredetű arisztokrata családban született. Kettős identitás: „horvát vagyok, vagyis magyar”. Csáktornyán élt.
Élete fő céljának a török kiűzését tartotta. Felismerte, hogy ebben a magyarságnak önerejére kell
támaszkodnia. Ezt fogalmazta meg politikai röpiratában, Az török áfium ellen való orvosságban. Hadvezéri
sikereire volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészetének köszönheti: ő a barokk eposz
megteremtője a magyar irodalomban. Az Adriai Tengernek Syrenaya (szirénája) c. kötetben adta ki.

Az eposz témája Szigetvár 1566-os ostroma. Zrínyi e művében dédapjának, a vár kapitányának állít
emléket. Ez a csata a magyar-török harcok egyik epizódja volt. A költő ezt az önmagában véve nem
sorsdöntő eseményt emeli eposzi magaslatra: a csata jelentőségét felnagyítja, úgy állítja be, mint a
kereszténység iszlám feletti győzelmét.
Történelmi hitelesség és fikció kérdése: Zrínyi elég szabadon kezeli a történelmi tényeket, pl. Szulimán
halálát Zrínyinek tulajdonítja (a valóságban a szultán már az ostrom előtt szívrohamban meghalt). Mindent
annak a célnak rendel alá, hogy példát állítson a magyarok elé. Zrínyi saját kora nemességének szánta
művét: fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy összefogással igenis legyőzhető a török.

Az eposz műfaji jellegzetességei a Szigeti veszedelemben

Az eposz ókori eredetű, verses formájú nagyepikai műfaj. Rendkívüli hőse nagy tettet visz véghez,
mely egy egész közösség életére hatással van. (Hőskölteménynek is nevezik.)
Zrínyi mintái a klasszikus eposzok voltak: Homérosz, Vergilius, ill. az olasz Tasso művei.
Zrínyi is megtartja az eposzok formai hagyományát, az eposzi kellékek közül többet is felhasznál:
- témamegjelöléssel (propozíció) indul az eposz: a szigeti hősök katonai nagyságát emeli ki: „Fegyvert, s
vitézt éneklek…”(szgy. – idézz!)
- a segélykérés (invokáció) Szűz Máriát szólítja meg mint „múzsa”, s kéri segítségét az eposz
megírásához: „Te ki Szűz Anya vagy, és szülted Uradat…” (idézet!)
- Az in medias res kezdést viszont nem alkalmazza!!! (hosszú a bevezető rész)
- a seregszemle során megismerjük a török és a magyar sereget is. Már ekkor szembetűnő az ellentét a
török túlereje és a magyarok kicsi, de hősies serege között.
- az isteni beavatkozásnak, csodás elemeknek (deus ex machina) nagyon nagy szerepe van, főleg a mű
elején és végén:
 Az eposz cselekménye az égben indul. A Mindenható letekint, és látja, hogy a magyarok rossz útra
tértek, bűnösek. Ezért úgy dönt, büntetésül rájuk küldi a törököt. (Mint a Himnuszban: „Hajh, de
bűneink miatt…”) Mihály arkangyalt szólítja, aki utasítja a pokolban Alekto fúriát, hogy látogassa
meg álmában Szulimán szultánt. Szulimán tehát – isteni közbenjárásra, egy álom hatására – a
magyarok ellen indul.
 Zrínyi a csata előtt imádkozik → csodás előjel: a kereszt háromszor meghajlik, isteni szózat
jövendöli meg Zrínyinek, hogy mártírhalált fog halni, de utódai továbbviszik nevét.
 A mű végén Zrínyi a megmaradt ötszáz vitézzel kirohan. Zrínyi megöli Szulimánt és sok törököt.
Végül egy janicsár puskagolyója végez vele. Szigetvár elesik, a harcba a pokol lakói is
beavatkoznak, de az angyalok elűzik az ördögöket. A várvédők mind elesnek, de megdicsőülnek:
lelküket az angyalok a mennybe viszik.
- verselés: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es, bokorrím (nem hexameter, mint az antik eposzoknál!)

A mű paradoxona - a magyarok erkölcsi fölénye

- A szerzőnek azt a paradox tételt (ellentmondást) kell hihetővé tenni, hogy a maroknyi magyar sereg
képes volt felmorzsolni a hatalmas török túlerőt, s noha a csatát elvesztette, mégis győztes maradt.
- Az eposz ezt a várvédők erkölcsi fölényének hangsúlyozása révén teszi hihetővé. A maroknyi magyar
védősereg a hazafiság és a katonai erények megtestesítője: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság,
erkölcsi tisztaság, öntudatos fegyelem jellemzi őket. Tudják, hogy az egész magyarságért és a
kereszténységért harcolnak. Ilyen védősereg ellen nem elégséges a törökök számbeli és technikai fölénye.
- A költő nem kicsinyli le a török erejét: a várvédőknek méltó ellenfelet kellett felmorzsolniuk. A török
sereg hatalmas szervezett erő, és maga a világhódító szultán a vezére. Azonban előbukkannak gyengeségeik
is: a vezérek egymás ellen fordulnak, seregüket széthúzás, belső viszályok züllesztik szét.
- A győzelmet is csak a véletlennek köszönhetik a törökök (postagalamb elfogása).
- Ezért hihető el, hogy győzelmük Szigetvárnál csak látszatsiker. Valójában veszítenek, hiszen seregük
szétzüllik, vezérük meghal, miközben a szigetiek megdicsőülnek.
- MÉG EGYSZER A LÉNYEG: A szerzőnek hitelessé kell tennie, hogy a magyarok veresége valójában
erkölcsi győzelem. Ezt úgy oldja meg, hogy a szigetieket összeforrott, fegyelmezett, erkölcsös közösségnek
mutatja, a török sereg azonban morálisan széthullik.

Barokk stílusjegyek az eposzban:

- A barokk kedveli a heroizmust (hősiesség-kultusz). Zrínyi mint tipikus barokk eszménykép jelenik
meg: Azzal, hogy megöli Szulimánt, megmenti a kereszténységet a legnagyobb ellenségétől. Így lesz
Krisztus katonája (Athleta Christi), azaz a kereszténységért életét áldozó vértanú/mártír.
- Az antik mitológia helyett a keresztény mitológia szerepeltetése (Szűz Mária mint múzsa; Isten, angyalok,
ördögök stb. – erről már volt szó)
- A barokk kedveli az ellentétekre épülő szerkesztést
 A mű egy paradoxonra épül: a vereséget győzelemként mutatja be.
 Az eposz cselekményét a két sereg egymás elleni harca alkotja. A magyar részről Zrínyi és Deli Vid,
a török részről Delimán és Demirhám a legvitézebbek. Az egyének jellemzésére Zrínyi sokszor
alappárhuzamokat használ: Zrínyit és Szulimánt állítja egymással szembe mint méltó ellenfeleket.
 Szerelmi szál beleszövése. A magyar és a török szerelmet is szembeállítva érzékelteti: míg a török
oldalon egy szerelmi háromszög (Delimán és Cumilla az érzéki szerelmet képviselik), addig a
magyaroknál Borbála és Deli Vid a hitvesi hűség mintaképe.
 A pokol-menny ellentéte. A végkifejlet a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel.
Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására. A fény fiai Gábriel
arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hősöket pedig felviszik a mennybe.
- Érvényesül a barokk monumentalitás:
 Az eposz nagy terjedelmű, rengeteg szereplőt és nagyszabású hősöket vonultat fel.
 A költő a várvédelmet a török s az egész keresztény Európa világméretű eseményeként ábrázolta.
 Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, Zrínyi mint
szuperhős)
- Tudatos szerkesztés, számmisztika. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566
strófából áll → utalás a szigetvári ostrom évére.

Zrínyi Miklós kötődése Nagykanizsához és a régióhoz:

- Zrínyi György (1549-1603) Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek a fia 1583-90 között kanizsai főkapitány. 1587-ben
Batthyány Boldizsárral és Nádasdy Ferenccel Kacorlak közelében fényes győzelmet arattak a török felett.
- Zrínyi Miklós Ált. Iskola: A 19. század második felétől folyik itt oktatás, az intézmény 1980-ban vette fel ezt a nevet.
- Zrínyi Miklós emléktáblája: Rétfalvi Sándor alkotása, a Zrínyi Miklós Általános Iskola kapujában található.
Keretezett, domborított bronz lemezből készült a Zrínyi portré. Az osztott lemez bal oldalán lévő bronzlemezen ez a
felirat olvasható: „Sehun ma másutt Magyarországon meg nem találjuk az mi szabadságunk, sehun máshol az ég alatt.”
- Zrínyi Miklós mellszobra: Rétfalvi Sándor alkotása a Zrínyi Miklós Általános Iskola keleti homlokzatán. Márványból
kifaragott, leveles ággal díszített oszlopon széles, kiugró párkány felett márvány keretben Zrínyi Miklós mellszobra
látható. A keretet felül a Zrínyi-címer díszíti. Avatására Kanizsa várának török uralom alóli felszabadítása 300.
évfordulója alkalmából 1990. ápr. 12-én került sor.
- Zrínyi-újvár – Zrínyi által épített erődítmény a Mura folyó mellett, jelenleg is végeznek régészeti feltárásokat.
Őrtilos és Belezna között terült el. Zrínyi Mklós 1661-ben kezdte el építeni. Zrínyi leginkább a Muraköz védelmét
akarta erősíteni, valamint kiépíteni egy támaszpontot, amelyből kiindulva megkezdhetik Kanizsa visszafoglalását.
- A Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület 2009-ben alakult meg Murakeresztúron. Legfontosabb céljuk, hogy az
ifjúság körében ápolják a Zrínyi család emlékét a határ menti területeken. A Zrínyi Kadétok részt vesznek minden olyan
eseményen, amelyek fontosak a horvát- magyar barátság építésében.