Mikszáth Kálmán novellái (Tót atyafiak, A jó palócok)

Mikszáth Kálmán 19. századi magyar író, Jókai mellett a másik nagy mesemondónk. Pályája a romantika jegyében
indul, később közeledik a realizmus felé. A Tót atyafiak és A jó palócok c. kötetekkel egy csapásra hírnevet szerzett
magának az irodalomban. Tót és palóc témájú novelláiban megjelenik boldog gyermekkorának idilli világa.

Tót atyafiak (1881) A jó palócok (1882)

Közös - Mikszáth novelláiban az egyszerű falusi emberek válnak főhőssé. Az író meglátja bennük az emberi
jellemzők; értéket, az erkölcsi tisztaságot, jóságot.
A - Mikszáth elbeszélésmódja az élőszóhoz közelít. Mesemondói hang, népnyelvi fordulatok, anekdoták:
novellák „Elbeszélni nem a regényíróktól, hanem a magyar paraszttól tanultam.”
újdonsága - Fontos szereplővé lép elő a természet. A táj él, cselekszik, társalog az emberekkel.
- Visszatérő téma a bűn és a bűnhődés.
Tartalma 4 hosszabb novellát tartalmaz 15 rövidebb novellából áll → az események
(Az a fekete folt, Lapaj, a híres dudás stb.) elmondása kihagyásos, mint a balladákban. (Bede
Anna tartozása, Timár Zsófi özvegysége stb.)
Cím tótok=szlovákok palócok = népcsoport É-Mo.-on
Helyszín A világtól elzárt helyen, a civilizációtól távol, Nógrád megye szomszédos (fiktív) falvaiban (pl,
hatalmas hegyek között játszódnak a történetek. Bodok, Csoltó). Többször feltűnik a Bágy patak is.
Szereplői Magányosan élnek a természet meghitt Hősei palóc parasztok: faluban élnek, a szereplők
közegében. Szorosabb szálak fűzik őket a egymás ismerősei. A novellákat összekapcsolja,
természethez, az állatokhoz, mint az emberi hogy egyes szereplők több történetben is
társadalomhoz. Zárkózott, mogorva emberek, felbukkannak, pl. Bede Erzsi, Gélyi János, Vér
de jólelkűek, tisztaszívűek. Pl. Olej Tamás. Klári.

Az a fekete folt (A Tót atyafiak c. kötetből)

Az irodalom egyik örök toposzához, a bűn és bűnhődés témájához kapcsolódik ez a novella, melyet így
foglalhatnánk össze: egy apa bűne, erkölcsi megingása, és ennek következménye, a bűnhődés. A történet a szab.harc
után játszódik valahol a Felvidéken, hegyek között, a brezinai völgyben. Kb. egy hetet ölel fel a cselekmény.
A hosszú expozícióban részletesen megismerjük a helyszínt és a főszereplőt. A helyszín azért különösen fontos,
mert a brezinai völgy egy fizikai értelemben is zárt világ: a falu távol van, látogató ritkán vetődik erre.
Paradicsomi, idilli hely: mesebeli ház, harmónia, háborítatlan természet. A szereplők - Olej Tamás, Anika és
Matyi - harmonikus boldogságban élnek ebben a világban. A természet közelsége hatja át mindennapjaikat, a világ
többi része mesésen távolinak tűnik. Ez a harmónia akkor bomlik meg, amikor magányos életükbe betolakodik a
külvilág a herceg képében. A bonyodalom a herceg látogatásával kezdődik. Az ifjú és könnyelmű Taláry Pál, a
birtok új ura el akarja csábítani Anikát. 3 napig sűrűn látogatja a lányt (kibontakozás, késleltetés), míg a novella
tetőpontján alkut ajánl Olej Tamásnak: a lányért cserébe felajánlja az egész brezinai birtokot aklostul, juhostul. Olej
egy pillanatra meginog, és utalást tesz a lány megszöktetésére. Másnap azonban bűntudat gyötri, de már késő: Anika
megszökött a herceggel. A megoldás tragikus: a novella zárlatában Olej Tamás bűntudattól gyötörve felgyújtja az
aklot, majd elhagyja a vidéket. Az akol helyén azóta nem nő ki a fű, csak egy fekete folt látható.

A cím sejtelmes, balladaszerű, és csak a történet végén nyer értelmet. A befejezésben derül ki, hogy egy
népballadából származik. Kettős jelentés: Konkrét: a fekete folt az akol helyén; Szimbolikus: a „fekete folt” Olej
Tamás lelkiismeretén – amitől szintén nem szabadulhat élete végéig.

A tűz: a megtisztulás szimbóluma. Olej az akol felégetésével próbál megszabadulni a bűn terhétől. De a folt örökre
látszik → a bűntudattól nem szabadulhat!

Olej Tamás a novella főszereplője, a brezinai bacsa (számadó juhász). A feleségét 16 éve elvesztette. A falusiak
szemében érzéketlen, rideg, mert a felesége temetésén nem ejtett egy könnycseppet sem. Valójában mély érzésű
ember, de belső lelki életéről senki sem tud. Nem panaszkodik, fájdalmát magába zárja. Pedig 16 év után is felesége
hangját véli hallani a szélben. A legfontosabb érték számára a nyáj. Szinte mindegyik állat történetét ismeri. Ezért
szédíti meg egy pillanatra a herceg váratlan ajánlata. Az apró megingásért azonban hatalmas árat fizet.
A további szereplőkről alig tudunk meg többet, mint a birkákról. Szereplésüknek egyetlen jelentősége van: részt
vesznek Olej Tamás tragédiájában. Taláry Pál: A herceg rangban Olej felett áll, de erkölcsileg nem. Gátlástalan,
ravasz, fölényes. Olejjel szemben tiszteletlen: nem emel kalapot, be sem mutatkozik. Taktikával megszerzi Anikát
szeretőjének, gyakorlatilag megvásárolja. Ő a „gonosz kísértő”: az ő megjelenése okozza a harmónia megbomlását.
Olejék idilli világát elpusztítja. Anika: naiv, egyszerű, ártatlan 16 éves kislány. Beleszeret a hercegbe, akiről azt
hiszi, hogy tiszták a szándékai, őszinték az érzései.
A természet: Szinte megelevenedik, részese a cselekménynek. Olej a felesége hangját hallja a természetben. A végén
még a természet is bűnét olvassa fejére: hallja felesége számonkérő hangját, a kolompolásban pedig az „aklot cserélt
becsületért” mondat visszhangzik.

Stílusa: romantikus és realista elemek keverednek. Romantikus pl. az idilli helyszín, a természet; a lányszöktetés; az
egyoldalú jellemek (Anika és a herceg). Realista: Olej Tamás jelleme: összetett, vívódó hős. Részletes jellemrajz.

Az elbeszélésmód: Az előadásmód a balladákkal mutat rokonságot: szaggatottság, kihagyások, késleltetés (pl.

később derül ki, ki a titokzatos látogató, ill. arról is később értesülünk, hogy Anika megszökött). Anekdotikus
elbeszélésmód: az író a cselekménybe beleépít kisebb történeteket; ezek az anekdoták fontosak a szereplők
megismeréséhez (pl. hogy Olej Tamás nem sírt a felesége temetésén).
Az elbeszélés nyelve utánozza az élőbeszédet. Pl. gyakoriak a három ponttal befejezett mondatok. Sok beszélt nyelvi
fordulat, tájszavak használata (pl. bacsa, demikát).
Az elbeszélő kívülálló (E/3.), tárgyilagos, objektív ábrázolásmód jellemzi. Mindentudó elbeszélő: ismeri hőse
érzelmeit, gondolatait, vágyait.

Intertextuális utalások: több irodalmi művel is vonható párhuzam.

- Párhuzam a bibliai bűnbeesés történetével. Paradicsom (idill) → kísértés (a herceg) → bűnbeesés (Olej megingása)
→ büntetés: kiűzetés. Olejre azonban nem egy felsőbb hatalom szabja ki a büntetést, hanem a saját lelkiismerete.
- Arany János: Ágnes asszony – azonos téma: bűn, bűnhődés, „folt” a lelkiismereten
- A sziget (elszigeteltség/elvonulás) romantikus motívuma több irodalmi alkotásban is szerepel. Pl. Jókai Az arany
ember c. regényében a Senki szigete. Azonban míg Jókai regénye azzal az optimista ábránddal zárul, hogy igenis
elvonulhatunk a világtól, élhetünk a saját szigetünkön, addig Mikszáth novellája leszámol az illúziókkal.

Üzenet, értelmezés, aktualitás: Mindenki meginoghat életében, még az olyan szilárd erkölcsű ember is, mint Olej
Tamás. De lelkiismerete nem hagyja, hogy így éljen: a bűnt követi a bűnhődés. Ezért dönt úgy Olej, hogy mindent
feléget maga mögött. A folt azonban örökre ott marad a lelkén, hiszen önmagunk elől nincs hová menekülni. Kortól
függetlenül mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor egy rossz döntés következményét egy életen át viselnünk kell.

IV. Bede Anna tartozása (A jó palócok) – (választható helyette másik novella is a kötetből)
- A cím Bede Annára tereli a figyelmet ↔ valójában Bede Erzsi a főszereplő. A történet egyetlen, zárt helyszínen játszódik
(tárgyalóteremben), rövid idő alatt. A szereplők közül ketten kerülnek középpontba: Bede Erzsi és a bíróság elnöke.
- In medias res kezdés: a tárgyalóterembe lépő fiatal lány szépsége megváltoztatja a környezetet, hangulatot. Bede Erzsi
üdeséget, frissességet visz a komor, homályos terembe. Az is kiderül, hogy a lány zavarban van, fél („szemei szendén lesütve”).
Csendesen, visszafogottan, „töredezve” rebegi el mondandóját. Bede Erzsit anyja küldte el, hogy letöltse halott testvére helyett a
kirótt büntetést. A történet a váratlan fordulattal tragikussá válik. Meglepő az egyszerű emberek babonás törvénytisztelete, tiszta
erkölcsisége. A bíróság elnöke eleinte a maga megszokott módján – oda sem figyelve az „elítéltre” – viselkedik. Csak akkor
változik meg, amikor Bede Erzsi felfedi kilétét. A szigorú, mogorva ember végül elérzékenyülve, könnyezve „meghamisítja” az
ítéletet. Ez a jóindulatú gesztus emberivé teszi őt, némi pszichológiai érzékről is árulkodik, és megnyugtató módon zárja le a
történetet.
- A novella főhőse Bede Erzsi: Egyszerű, hétköznapi parasztlány. A törvényt babonásan tiszteli. Erkölcsileg tiszta, becsületes,
őszinte, naiv → a tisztaság mintaképévé válik a műben.
- Balladai előadásmód: Mikszáth e művére is jellemző a késleltetés feszültségteremtő alkalmazása. Pl.: Az elbeszélő kétszer is
említi a történet elején, hogy a lány gyászkendőt visel, de csak a fordulópont után derül ki, hogy miért.
- A hangulatteremtés eszközei az elbeszélő élőbeszédszerű megnyilvánulásai („Ó a csúf kapocs! Ni, lepattant...
leesett.”), együttérző megjegyzései.
- A kívülálló, E/3 személyű szubjektív elbeszélő egy pillanatig sem hagy kétséget afelől, hogy ő kivel érez együtt.
- Mikszáth motívumai kísértetiesen azonosak Arany János Ágnes asszony című balladájáéval (helyszín: a bíróság; szereplők: a
bírák és a vádlott nő; a bírák megenyhülése; liliom-metafora).