József Attila

(1905-1937)

- A modern, XX. századi költészet legnagyobb alakja.

- 1905. ápr. 11-én született. Születésnapján ünnepeljük a Költészet Napját az iránta való tiszteletből.

Élete:
- Budapesten, Ferencvárosban született szegény munkáscsaládban.
- Apja József Áron, anyja Pőcze Borbála.
- 3 éves volt, mikor az apjuk elhagyta a családot.
- 3-5 éves kora között Öcsödön lakott nevelőszülőknél.
- 1919-ben meghalt az édesanyja.
- Az anyja halála után Makóra kerül gimnáziumba, Makai Ödön a gyámja.
- Érettségi után a szegedi egyetemen tanul.
- 1922. Első verseskötete: A szépség koldusa Juhász Gyula előszavával
- A Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolják az egyetemről.
- 1928. Vágó Márta az első nagy szerelme.
- 1930-1935. Szántó Judit volt az élettársa.
- Utolsó szerelme Kozmutza Flóra.
- 1937. dec. 3-án Balatonszárszón öngyilkos lett.
Költészete:

1. Az indulás évei: az 1920-as évek

- 1922. Szépség koldusa (1. kötete)

- Sok helyről meríti élményeit:
 népköltészet
 Biblia
 a modern irodalom (avantgárd)
Példaképei: - Petőfi Sándor
- Ady Endre de nem másolja őket, hanem
- Kosztolányi Dezső újszerű hangon szólal meg.
- Juhász Gyula
További kötetei:
- 1925. Nem én kiáltok
- 1929. Nincsen apám, se anyám

2. A kiteljesedés évei: 1930-1935

- 1932. Külvárosi éj c. kötete

- 1934. Medvetánc című gyűjteményes kötete
- Ekkor születtek legnagyobb versei, de elismerést nem kap értük.
Tájábrázolása:
- Nála a természet belső állapotot tükröz, saját lelkiállapotát vetíti rá a tájra.
- Gyakran ábrázolja a teljes társadalmi körképet, a problémákat.

3. Kései költészete: 1936-1937

- Életét összegzi verseiben, leltárt készít.

- Érzelmi világa bizonytalan, szerelmeiben a hiányzó anyai szeretetet keresi.
- Életét elhibáztatottnak tartja, félresiklottnak, nem talál benne pozitív értékeket.
- Saját magát tartja felelősnek elrontott életéért.
- Három utolsó verseiben elbúcsúzik az élettől: - Karóval jöttél…
- Talán eltűnök hirtelen…
- Íme, hát megleltem hazámat…
 Holt vidék (1932)

Címe: témamegjelölő  tájleírást ígér, de emellett társadalmi leírást is tartalmaz.

Témája: táj  rávetül a lelki reménytelenség és a társadalmi problémák.
Stílusa: realista
Szerkezete: tudatosan felépített, bonyolult
I. 1-4 vsz.: táj
felező szerkesztés
5-8 vsz.: emberi világ

II. 1-3 vsz. + 4. vsz.: átvezet

5-7 vsz. + 8. vsz.: összefoglal
-
III. Tartalmi keret

Tartalmi elemzés
1-4 vsz.: - téli tájat fest: tó, erdő, szőlő
Motívumai: fehérség, hideg, csend, embernélküliség
- Átvezető kép a 4. vsz.: a szőlős, a gyümölcsös  nem volt jó a termés
5-8. vsz.: - A távoli vidéktől eljutunk az ember lakta tájhoz.
- Középpontban a tanya áll.
- Az írói nézőpont kintről befelé halad pl.: tanya, ólak, szoba
- Az emberi világ fő jellemzője: szegénység
pl.: „az ól ajtaja kitárva”
„kis szobában, kis parasztok
egy pipázik, de harasztot”

Kulcsmondat: „Ezeken nem segít ima”

- A 8. vsz. a szegénység okát magyarázza, az igazságtalan elosztást, a szegény – gazdag ellentétét.
- Zárás: Fordított sorrendben villantja fel a képeket (szőlő, erdő, tó) ezzel tartalmi keretbe foglalja a
verset, és visszatér az elejére.

A vers fő szervező ereje: az ellentét: holt élő

csend tél hangjai
sivárság szépség
szegény gazdag
van nincs

Összegzés, üzenete:
- Miért ilyen rideg, szürke a táj? Azért, mert egymásra vetül a társadalom és a természet, ezzel a lelki táj
jobban megérthető, és a címe is új értelmet nyer.