You are on page 1of 35

Népi mondókák tematikus gyűjteménye

2016.

Tartalom
I. Ölbéli mondókák, dajkarímek........................................................................................................4
1. Ringatók, cirógatók, csipkedők: testi kapcsolatot létesítő és testtudatot formáló
mondókák................................................................................................................................4
Arcjátékok...........................................................................................................................4
Homlokkocintók.................................................................................................................5
Orrdörzsölő.........................................................................................................................5
Fejlóbáló.............................................................................................................................5
Háton vivés, zsákjáték........................................................................................................5
Tenyeresdik.........................................................................................................................5
Csiklandozók.......................................................................................................................6
Bökdöső..............................................................................................................................6
Ujjasdik...............................................................................................................................6
2. Mindennapi élettel kapcsolatos mondókák......................................................................7
Állni tanítók........................................................................................................................7
Jártatók................................................................................................................................7
Gyógyítgatók, csitítók, vigasztalók.....................................................................................8
Ugrálók, futtatók.................................................................................................................9
Öltöztetők............................................................................................................................9
Etetők..................................................................................................................................9
Altatók...............................................................................................................................10
Fürdetők............................................................................................................................11
Mosdatók...........................................................................................................................11
Fésülködők........................................................................................................................11
Ébresztgetők......................................................................................................................12
Rajzoltatók........................................................................................................................12
3. Mozgásélményt felidéző és ritmusérzék-fejlesztő mondókák, versek...........................12
Ütögetők............................................................................................................................12
Hintázók............................................................................................................................13
Tapsoltatók, dobolók.........................................................................................................13
Lovagoltatók, lábmozgatók. Csúsztatók...........................................................................13

1
II. Gyermekmondókák......................................................................................................................15
4. A környezettel párbeszédet folytató gyermekmondókák (megszólítás, kérdezés,
felelgetés)..............................................................................................................................15
Lepke.................................................................................................................................16
Nyúl...................................................................................................................................16
Medve...............................................................................................................................16
Gólya.................................................................................................................................16
Béka..................................................................................................................................16
Liba...................................................................................................................................17
Pulyka...............................................................................................................................17
Héja...................................................................................................................................17
Kutya.................................................................................................................................17
Juh.....................................................................................................................................17
Macska..............................................................................................................................17
Cserebogár........................................................................................................................18
Fekete madarak.................................................................................................................18
Csiga.................................................................................................................................18
Fecske...............................................................................................................................18
Katicabogár.......................................................................................................................18
Tücsök...............................................................................................................................18
Őzike.................................................................................................................................18
Róka..................................................................................................................................19
Farkas................................................................................................................................19
Légy..................................................................................................................................19
Denevér.............................................................................................................................19
Szamár...............................................................................................................................19
Szarka................................................................................................................................19
Szél....................................................................................................................................19
Eső.....................................................................................................................................19
Naphívogató......................................................................................................................20
Gaz, burján, gyom.............................................................................................................20
Levél- vagy sziromtépegetés:...........................................................................................20
Csaláncsípés......................................................................................................................20
Búza..................................................................................................................................20
Buborék.............................................................................................................................20
5. Játék a hangadással: hangutánzásra, hangfestésre épülő darabok.................................20
Béka..................................................................................................................................20

2
Rigó...................................................................................................................................21
Cinege...............................................................................................................................21
Tengelice...........................................................................................................................21
Galamb..............................................................................................................................21
Veréb.................................................................................................................................21
Disznó...............................................................................................................................21
Baromfi.............................................................................................................................22
Kacsa.................................................................................................................................22
Macska..............................................................................................................................22
Kutya.................................................................................................................................22
Cserebogár........................................................................................................................23
Egér...................................................................................................................................23
Szarvasmarha....................................................................................................................23
Háziállatok........................................................................................................................23
6. Nyelvjátékok: sorolók, nyelvtörők, halandzsák, képtelenségek....................................23
Sorolók..............................................................................................................................23
Fonémajátékok..................................................................................................................24
Halandzsák........................................................................................................................24
Mondókamesék.................................................................................................................24
Csalimesék........................................................................................................................25
III. Társas kapcsolatokat építő mondókák......................................................................................25
7. Csoportos népi gyermekjátékokhoz, jeles napokhoz kötődő mondókák.......................25
Cserélők............................................................................................................................25
Kiolvasók..........................................................................................................................25
Páros forgók......................................................................................................................26
Felelgetők, körjátékok.......................................................................................................26
Ünnepek, időjóslatok, babonák.........................................................................................27
Húsvét...............................................................................................................................27
Luca-nap...........................................................................................................................27
Újév...................................................................................................................................27
Névnap..............................................................................................................................28
8. Csúfolók, ugratók, haragtartók, kárörvendők................................................................28
Játékos noszogatás, kérdőre vonás, békítés, tiltás, biztatás, élcelődés.............................28
Ugratók – nevek szerint....................................................................................................30
9. Találós kérdések.............................................................................................................31

3
I. Ölbéli mondókák, dajkarímek
1. Ringatók, cirógatók, csipkedők: testi kapcsolatot létesítő és testtudatot
formáló mondókák

Arcjátékok Cukor, (jobb arcára)


Rum, (bal arcára)
Sűrű erdő (fejre), Bumm! (tenyérrel enyhén orrba ütjük)
kopasz mező (homlok),
pislogó (szem), A házat kiseperjük (hajborzolás),
szuszogó (orr), a port letörölgetjük (homloksimítás),
tátogó (száj), az ablakot behúzzuk (szemlecsukás),
itt bemegy (áll), a kulcson egyet csavarintunk (orrcsavarás).
itt megáll (nyak)
itt a kulacs, itt igyál (köldök csiklandozása) Cicuska, macuska,
mit főztél, Katuska?
Sűrű erdőcske, Kevertem babocskát,
ritka mezőcske, sütöttem pampuskát.
hess ki kakas, másé! (orrütögetés) Ide raktam, oda raktam,
utoljára jól bekaptam.
Itt a pislogója,
itt a szuszogója, Ciróka,
Itt a tátogója, maróka.
Itt a hallgatója, Mit főztél?
Itt lemegy … kuc, kuc, kuc. Kását.
Hova tetted?
Sűrű erdő, Pad alá.
kopac mező, Megették a kiscicák!
pillogtató,
szortyogtató, Cin-cin-cinege (arc-homlok-arc)
tátogtató, orra hegyén a begye. (orr)
csík, csík, csík.
Erre bicc, arra bökk, (arc-arc)
Keze, lába van neki, kicsi fejed sütőtök. (homlok)
Szeme, füle van neki,
Orra, szája van neki, Ciróka, maróka, (arcsimítás)
De hol fut a kis nyuszi? Pici róka, nagy róka.

Ecem, pecem, pompodáré, Ciróka, maróka,


sárgarépa, kacincáré, hol jártál?
cérnára, cinegére, Malomkába.
hess ki madár a mezőre, Mit hoztál?
álé, álé, álé, pukk! Kalácskát.
Hová tetted?
Tea, (homlokára) A póckára.
Kávé, (állára) Elvitte a pap cicája,

4
szaladj vele, szaladj vele! kihullott a mákom,
elszaladt a rákom.
Egér, egér, kis egér! Aki bánja károm,
Van-e fogad hófehér? szedje fel a mákom.
Adjál nekem vasfogat,
Adok neked csontfogat. (biztatás
mosolygásra) Túrót vegyenek, korpát vegyenek!

Tenyeresdik
Homlokkocintók
Egy hegy megy,
Szembejön egy másik hegy, Babona, babona, bablencse,
Én is hegy, Legyen benne szerencse!
Te is hegy, (tenyércsiklandozó, a végén paskolás)
Nekünk ugyan egyre megy.

Hadd nézzek a tenyeredbe,


Bú, bika, cseri bika, Kukuk, kukuk, mi van benne?
Adjál szalmát, adjál szénát, Kerekecske, dombocska,
Nem adok, Merre fut a nyulacska?
Türi, türi, nem adok! Erre, erre, zöld mezőre,
Jó forrásra, legelőre,
Itt megbúvik, itt elbúvik,
Orrdörzsölő Itt nem látja meg a kuvik,
Kuvik, kuvik, vik, vik, vik.
Én is pisze, te is pisze,
Gyere, pisze, vesszünk össze. Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska!
Erre megyen, itt megáll,
Fejlóbáló itt egy körutat csinál.
Itt búvik, ide be:
Szita, szita, sűrű szita, kicsi gyermek keblibe.
ma szitálok, holnap sütök.
Neked egy kis cipót sütök. Itt van egy kis kertecske,
Megvajazom, megzsírozom, benne egy kis kutacska,
mégis, mégis neked adom. abból iszik kis nyulacska.
Keresi az ajtót,
itt nem kapja,
itt megkapja,
Erre bic, arra bök, fut, fut oda,
kicsi fejed sütőtök. mák, mák, mák!

Kerekecske, gombocska,
Háton vivés, zsákjáték
volt egy kicsi dombocska,
dombon állt egy házikó,
Hátamon a zsákom, házikóban ládikó,
zsákomban a mákom, ládikóban kerek tálca,
mákomban a rákom a tálcán meg öt pogácsa,
kirágta a zsákom, arra járt az egérke,
mind megette ebédre.
5
Így mászik fel a nyúl a dombra… Így, így,
így!
Bezere, bezere, gombocska,
kerekecske, dombocska, Mász a béka, mász, mász, mász!
itt szalad a nyulacska,
itt fogtuk meg itt, itt, itt.
Ölöm, vágom,
könyökölöm,
Kerekecske, dombocska, körösztölöm,
itt szalad a nyulacska, pacsit adok, megcsókolom.
itt a nyoma, itt a nyoma,
itt meg van a csiklandója. Egy icce, két icce, (lassan)
tiéd ez a kis csibe. (csiki)
Komámasszony!
Nem látott egy kis malacot? Kerőke, maróka, (lassan)
Itt a nyoma, itt a nyoma, odatojik a madárka. (csiki)
itt pedig a csiklandója.
Építettem házat,
Csikmaka….csikmaka….. ablakot is rája,(tenyérrajz)
Kerekedett egy kis kút, tégla, vakolat. (kézsimítás)
abban ivott egy kis nyúl, tégla, vakolat.
csak ballag, csak ballag,
csikmakmak, csikmakmak.
Bökdöső
Kerekeset, böködőset,
simítósat, csattanósat. Ciróka, baróka,
Hol voltál?
Csiklandozók, simítók Malomba.
Mit hoztál?
Megyen a medve, Lisztet.
Morrog a mája, Hová tetted?
Tányér a talpa, Pad alá.
Kurta a farka, Szúrtál, (ujj)
Csik, csik, csik, csik. Böktél, (ököl)
Csattintottál. (tenyér)
Cicuskám, macuskám,
Cicuskám, macuskám,
(lábán ujjal lépkedve) Ujjasdik
Egerem, bogaram,
Egerem, bogaram,
(másik lábán ujjal lépkedve) Ez elment vadászni,
ez meglőtte,
Mászik a bogár, ez hazavitte,
mászik, mászik, ez megsütötte,
csik, csik, csik. és ez az icike-picike mind megette!
Kerekecske, dombocska,
Egerem, bogaram, csik, csik, csik. Ideszalad a nyulacska.

Csigiri, bugurri, Hüvelykujjam almafa,


csik, csik, csik. mutatóujjam megrázta,
középső ujjam felszedte,

6
gyűrűsujjam hazavitte, A négy szomszéd kiugrott,
a kisujjam mind megette, Köszöntötték: jó napot!
megfájdult a hasa tőle.
Megmásztam öt hegyet,
Ez beleesett a tóba, Egy dundit,
ez kihúzta, Egy keskenyet,
ez hazavitte, Egy magasat,
ez lefektette, Egy ékeset,
és ez a kis hamis felébresztette. S egy egészen kicsikét,
Nekem ennyi épp elég.

Kását főz a kisegér,


minden tálat telemér, Egy, kettő, három, négy,
ennek ad egy kis kanállal, kopasz barát, hová mégy?
annak ad egy nagy kanállal, Pápára dohányért,
amannak egy csuporkával, Debrecenbe pipáért.
csak a kicsinynek nem adott, Adok neked bundácskát,
a kismalac haragudott: röf, röf, röf. takard bele a cicát!

Van már kisszék, csak lába kék,


Ez a malac piacra ment
van már három, csak még egy kék,
Ez otthon marad.
hogyha még egy lába volna,
Ez kap finom pecsenyét
jaj de furcsa kisszék volna.
Ez semmit se kap
Ez a kicsi visít nagyot,
Uí, uí éhes vagyok. Lábujj-soroló:
Megsült-e a cipócska?
Hüvelyujjam korán kelt, A cipócska nem sült meg.
Az ablakon kopogott, Az utolsónál: Megsült a cipócska!

2. Mindennapi élettel kapcsolatos mondókák

Állni tanítók édes fűre, legelőre.


Ott megáll a lábán.
Áll, áll Isten babája, Biri, Bori, bárány.
Galagonya csuhája.
Jártatók, sétálók
Az öcsödi vásárba’,
Áll a baba áll, Kolbászt sütnek sátorba,
Mint a gyertyaszál, Sül, sül, sül.
Ákombákom, tanulj tőle, De jön egy nagy forgószél,
Vitéz Varga Pál. A lakoma véget ér.
(lépkedés, a „forgószélnél”
irányváltoztatás, a végén guggolás).
Biri, Bori, bárány,
alig áll a lábán, Indulj, dinnye, lódulj zsák,
kiviszik a zöld mezőre, Jön a török, majd levág.

7
Felsütött a holdvilág,
Ki fut ide hamarább? gyere haza, gyöngyvirág!
Azt szeretem leginkább.
Fél lábodat fölemeled,
Fordulj, bolha, a másikat bicegteted,
angyal módra! Bic-bic-bic,
Meddig? Keddig. sánta a bíbic.

Jár a baba, jár, Tejbekása, lipitylotty,


Mint a kis király, Tökkáposzta, kapaszkodj.
Szárnya volna, elrepülne,
Mint a kis madár. Hej, laboda, laboda,
lábad ide, nem oda.
Jár, jár, jár,
járni tanul már, Dundi dongó lépeget,
tipeg-topog bocskorában, ide-oda nézeget.
pici baba szép korában
járni tanul már.
Ugrálók, futtatók
Jár a baba, jár,
mint egy kismadár, Levendula ágastul,
holnapután a kert alatt Ugorj egyet párostul!
lepkét is fog már. Azért adtam egyszer meggyet,
Hogy velem is ugorj egyet!
Egy,kettő, három, négy
kicsi boltos hová mégy?
Ugráljunk, mint a verebek,
rajta gyerekek!
Egy, kettő, három, négy,
te kis legény hová mégy?
Nem megyek én messzire, Fussunk, fussunk, szaladjunk,
Csak a falu végire. hagyj lobogjon a hajunk.

Dér, dúr, december,


hova ballagsz kisember? Öltöztetők

Dugi,dugi, dugi láb,


Menjünk, menjünk, sánta kutya mezítláb.
mendegéljünk,
Míg sűrű erdőbe érünk, Dib-dáb, daruláb,
A fák között mókus ugrál, tarka disznó mezítláb.
Az árokban nyuszi bujkál.
Varjú, varjú, varrj csizmát,
Séta, séta, sétálunk, hogy ne járjunk mezítláb!
farkast látunk, elfutunk.

Dombon törik a diót, Itt a patkó,


rajta vissza mogyorót, itt a szögek,
Tessék kérem megbecsülni, durr, durr, durr.
és a földre lecsücsülni,
Csücs.

8
Áll a baba áll, Bíbola, bíbola,
Mint a gyertyaszál, Pacs, pacs, pacs.
Ákombákom, tanulj tőle,
Vitéz Varga Pál.
Új hold, új király,
Sárga rózsa, vadvirág, Adjál nekem jó heteket,
Álljál gyorsan mezítláb. Jó hetekbe jó napokat,
Jó napokba jó órákat,
Lába, lába, kicsi lába, Jó órákba jó szerencsét,
azzal megy majd iskolába. Aztán jöhet jó egészség!

Varjú, varjú, vak varjú, Új hold, új király,


varrjál nekem csizmát, Köszöntelek téged,
megadom az árát. Ezer üdvözlettel
Hogy a betegséget,
Bújj be, béka a bokorba, Zavard most el tőlem.
erre lépdel most a gólya,
ha rád talál hosszú csőre, Ne félj, ne félj, Katica,
nem mégy többet esküvőre. lesz még ennek párja,
mire menyasszony leszel,
Az én térdem kalácsa, nem fog fájni semmi sem.
olyan, mint a pogácsa,
ha a rózsám meglátja,
Három csillag van az égen,
fáj a szíve utána.
három pajtásom van nékem,
egyik szőke, másik barna,
Kisegér, kisegér,
a harmadik aranyalma.
minden lukba belefér.
Rí, rí a jércike.
Csóré-bóré, vaskondé,
Miért rí a jércike?
Künn a popód, takard bé!
Azért rí a jércike,
mert nincs pénz a bögyibe.

Gyógyítgatók, csitítók, vigasztalók Sírás, nevetés,


Holnap lesz a bemenés.
Pittyeli, pattyala,
holnapra már nincs baja! Hacacáré, hacaca,
Bíj-báj, macskamáj, Lóg a cica bajusza.
Ha meggyógyul már nem fáj.

Nyúlháj, daruháj,
Etetők
majd meggyógyul,
ha nem fáj.
Bucc, baba bucc,
Varjúháj, ebfül –
kapsz kalácsot mézeset,
elmaradsz már ettül.
Friss tejecskét édeset,
bucc, baba, bucc.
Áj, báj, kecskeháj,
jól megkenjük, maj’ nem fáj.
Csukd be szemed, nyisd ki szád,
adok bele ... (husikát, pogácsát, cukorkát)
Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
9
Kis kanál, nagy kanál, Libuskáim, egyetek,
erdő szélén kismadár, mindjárt hazamehettek.
minden gyerek így csinál, Mire a nap lenyugszik,
hamm! ti is otthon lehettek.

Ecske-becske, bakkecske,
itt a finom tejecske. Libuskáim, egyetek,
szép kövérek legyetek.

Gyerekek, gyerekek, Levendula levele,


szeretik a perecet, itt az étel, le vele!
sósat, sósat,
jó ropogósat. Cicuskám, kelj fel,
Aki vesz, annak lesz, itt a jó tejfel.
aki nem vesz, éhes lesz.
Egyetek, egyetek,
nőjön a begyetek.
Ádám, Éva, Igyatok, igyatok,
két szem szilva, nőjön a hasatok.
Ábra-hamm.
Egyetek csak, egyetek,
Ádám, Éva, A lekváros derelye,
két szem szilva, A gyermekek ereje.
kifli csücske, kapd be,
Hamm! Leren van a laska,
nyávog érte macska.
Tejet ettem, puliszkát,
azért nőttem ekkorát. Legényke, kell-e meleg lepényke?
Ha nem kell tedd el,
Sári, Biri beteges, majd megeszed reggel.
nem eheti a levest.
Lencse, borsó, kása,
Egyék, igyék minden vendég, mind Isten áldása.
van a kamarában elég.
Egyetek, igyatok,
Árpacipó, zablepény nőjön a hasatok.
attól hízik a legény.
Ha jösztök, lesztek,
Lencse, jó szerencse. ha hoztok, esztek.

Kovács, kovács, kalapács,


ki sült-e már a kalács? Altatók
Mindjárt kisül galambom,
már a tepsit vajazom. Tente baba tente,
itt van már az este,
Tessék, egyék, köszöngetnek szépen
nem lesz egyéb. csillagok az égen.

Répa, retek, paszternák,


most jönnek a katonák. Aludj baba, aludjál,
feljött már a csillag,

10
aranyos kis bárány
hazafelé ballag. Álmodjál, álmodjál,
hófehér kötőről,
Tente, baba, tente, lila-fehér szoknyáról,
aludj szívem szentje. piros cipellőről.
Tente baba, párnára,
kicsi kutya szalmára.
Aludj, baba, aludj,
nyuszika is alszik.
Tente, baba, tente, Este van a faluban,
itt a naplemente, esti harang hallszik.
álmodj tejről, vajról,
cinegesóhajról, Mit dunnyog a szúnyog?
tejfölről, kenyérről, Azt dunnyogja: dunyha alá bújok.
két tucat egérről.
Tente, baba, tente,
daliás levente.
Á, á babuka,
Édesanya csillaga, Beli, baba, bel-bel,
álmodj szépet, álmodj jót, Holnap reggel kelj fel.
aranydiót, mogyorót.
Aranyszárnyú pillangó,
Tente baba tente, hol vagy, te kis csapongó?
a szemedet hunyd le, Minek szállsz oly messzire,
aludj ringó-bingó, szállj a baba szemire.
pici rózsabimbó. Mondj neki egy szép mesét,
Alszik az ibolya, fogd be mind a két szemét,
csicsija bubája. ha ő alszik csendesen,
Sárika is elpihen.
Csicsis, baba, aludjál,
Aranyosat álmodjál. Fürdetők
Majd felkel a hajnal,
fülemüle dallal. Egy, kettő, ha!
Galagonyafa.
Este van már alkonyul, Aki úszik, le nem bukik,
nyuszi füle lekonyul. az lesz a kutya.
Dorombol a kiscica,
aludj te is kisbaba! Bari, bari vásár, kis hordó.
A Ferike hasa nagy korsó.
Csicsíja, babája, Búbele Jankó, ott lesz jó,
nincs itthon papája, Ott lesz a vendégfogadó.
elment a vásárba,
vesz neki szalagot,
sallangos kalapot, Mosdatók
csicsíja babája.
Megmosdott a kiscica,
Csibaréba rabada mosdjál te is, Katica.
mért nem alszik a baba? Mibe törülközzél?
Hajta beli, kucu beli, Kiscica farkába.
kutyasággal vagyon teli. Mivel fésülködjél?

11
Kiscica karmával. Gyenge szellő lengedez,
A kisgyerek ébredez.
Fésülködők
Rajzoltatók
Csipicsóka, picsóka,
fészket rakott a csóka, Pont, pont, vesszőcske,
ángyomasszony kertjében, készen van a fejecske,
fügefa tetejében. kicsi nyaka, nagy a hasa,
készen van a török basa.
Hegy hátán gólyafészek,
minden ember látja,
csak egy ember nem látja, Kerekítek kereket,
az is kukucskálja. alája meg még egyet.
Tetejébe két egyest,
alája egy farkinca,
készen van a kiscica.
Ébresztgetők

Áll egy kis pont magába,


Kelj fel baba, kacagjál, bekerítjük karikába.
tudom, szépet álmodtál. Két kis zsinór lóg le róla,
nono ez még nem a gólya.
Kukurikú, jó reggelt, A tojása kerek, hegyes,
mond a kakas, ha felkelt. mindjárt itt áll a vén begyes,
hurkapálca hosszú lába,
Reggel van már, ragyogó, azzal gázol a mocsárba.
fütyörészik a rigó, Piros csőre hosszú, hegyes,
Csirip, csirip, csicsereg, jön a gólya, mindjárt megesz!
jó reggelt, kis gyerekek!

Kis cica, kelj fel,


Itt a finom tejfel.

Muzsikaszó zengedez,

3. Mozgásélményt felidéző és ritmusérzék-fejlesztő mondókák, versek

Ütögetők Csak egy falat kenyeret!


Szil, szál, szalmaszál,
Töröm, töröm a mákot, Ecki, becki, Tengerecki Pál.
Sütök vele kalácsot,
Ica tolla motolla, Egyedem-begyedem tengertánc,
Neked adom, Jancsika. Hajdú sógor mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
Egyedem-begyedem tengertánc, Csak egy tőtött verebet!
Hajdú sógor mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet, Kaszálj, Pista, kalapálj,

12
holnap délig meg ne állj. Tapsoltatók, dobolók

Kipp-kopp kalapács, Tapsi, baba, tapsika,


Kicsi kovács, mit csinálsz? Ennivalót hoz mama,
Sárga lovat patkolok, Libuskáknak, kis kacsáknak,
Aranyszeggel szegelek, ficánkoló halacskáknak.
Uccu pajtás, kapj fel rája,
Úgyis Te vagy a gazdája.
Tapsi, tapsi, tapsi,
Muzsikál a kalapács, Holnap lesz a lagzi.
ha az üllőt csapja,
muzsikál a kiscica, Tapsi, tapsi mamának,
ha szorul a farka. kalácsot süt babának.

Hej, Gyula, Gyula, Gyula Tapsi, tapsi mamának,


Szól a duda, duda, duda Cukrot hoz a fiának.
Pest, Buda, Buda, Buda
Pattogatott kukorica. Tapsi, kacsó, tapsi,
mit fog anya hozni?
Sárga ruhát, piros cipőt,
Hintázók abban fogsz majd járni.

Tapsi, tapsi, tapsi,


Hinta-palinta,
Fokos szita, vaksi.
szépen szól a pacsirta.
Lökd meg pajtás a hintát,
Tapsi, baba, tapsi,
érjem el a pacsirtát.
Piros alma, kapd ki.
Hinta, baba, ringó,
Repülj, rózsabimbó, Tapsi, tapsi anyának,
Hinta, hinta, perecet hoz fiának,
cukros palacsinta. tapsi, tapsi apának,
bábut hoz a fiának.
Hinta-palinta,
Régi dunna, Tapsi, tapsi, tapsika,
Kis katona, ennivalót hoz mama,
Ugorj a Dunába! libuskáknak,
kis kacsáknak,
Hopp a torony tetejébe, ficánkoló halacskáknak.
Van egy csodahintó.
Ülj fel a hintóba,
Szállj a kerek tóba. Süti, süti pogácsát,
Gyere vissza, fehér hattyú, apjának, anyjának,
Csimpilimpi szóra. sóba, vízbe az apjának,
tejbe, vajba az anyjának.
Liccs-loccs, liccs-loccs,
Megy a hajó a Dunán,
Lemaradt a kapitány. Két kis kakas összeveszett,
Kiabál, trombitál, Azt sem tudta, hogy mit evett.
De a hajó meg nem áll. Tücsköt, bogarat,
Zsupsz!( itt a végén lehuppantjuk a földre) Mindenféle madarat.

13
Hess, hess, hess! szépen szóló kismuzsikát.

Paprika Jancsi zöld erdőben, Trapp, trapp, trapp,


Két cintányér a kezében. lovam trappolgat,
Csin, csin, csin. hegyen-völgyön, alagúton,
nem tévedünk el az úton.
Így törik a diót: kop-kop-kop,
úgy meg a mogyorót: rop-rop-rop. Gyí, paci, paripa,
nem messze van Kanizsa.
Lovagoltatók, lábmozgatók. Csúsztatók Odaérünk délre,
libapecsenyére.
Lába, lába, lába,
kicsi piskótája. Kicsi kocsi, három csacsi,
Döcögő, döcögő.
Hej, laboda, laboda, Benne gyerek, kicsi kerek,
lábod ide, amoda! Göcögő, göcögő.
Varjú, varjú, vak apád, Kocsit, kocsit komámasszony,
varrjál nekem kis csizmát, lovat-lovat sógorasszony,
megadom az árát! szél fújja pántlikámat,
lobogtatja a szoknyámat.
Gyí, te paci,
gyí, te ló, Gyí, Tordára, Kolozsvárra,
gyí, te Ráró, Odaérünk vacsorára,
hó, hahó! Gyí, lovam, gyí, gyí, gyí.
Csett Pápára, Gyí, cocó, Újvárba,
Ló hátára, János-napi vásárba,
Bugyrot kötök Megmondjuk a kapitánynak,
A hátára, Hogy vegyen be katonának.
Csett, csett, csett. Hopp!

Gyí, te szürke,
Csett, Pápára, pillangóra,
Gyí, te fakó,
Szól a madár virradóra.
Miskolcra,
Csett, csett, csett.
Ugrass fel a kis polcra.

Csík, csík, csík, zsíros a mákcsík, Gyí, gyí, lovam Brassóba,


Könnyen lecsúszik. (Lábunkon Mit veszünk a vásárba?
lecsúsztatjuk) Egeret, bogarat,
mindenféle madarat.

Gyí, te fakó, gyí, te szürke, Egy-kettő-három-négy,


Gyí, két lovam, fussatok, te kis bótos hová mégy,
Gyorsan, gyorsan a faluba, Debrecenbe pipáért,
Ott kaptok majd abrakot. Kolozsvárra, leányért.

Gyere, Marci a térdemre, Ülj, baba, a térdemre,


lovagoljunk Debrecenbe, Lovagoljunk Szegedre,
veszünk ottan vásárfiát, Ott árulják a rózsát,
14
Kapsz belőle bokrétát.
Hóc-hóc katona,
Gyí, te lovam, Besztercére, Ketten ülünk egy lóra,
piros borra, pecsenyére, Sanyi ül a farára,
gyí, gyí, gyí, beleesik a sárba.
gyí, lovacskám
gyí, vágtába Hóc, hóc Dányádra,
odaérünk vacsorára, Tarka kutya hátára,
gyí, gyí, gyí! Ketten ülünk a lóra,
Hárman meg a csikóra,
Düvő, düvő, rekettyére, Szénát, zabot a lónak,
felült Bandi a kecskére! Abrakot a csikónak.

Van nékem egy taligám,


Kipp-kopp, kalapács, ráültettem Marikám.
Kicsi kovács, mit csinálsz? Eltörött a taliga,
Sárga lovat patkolok, kiesett a Marika.
aranyszeggel szegelek.
Uccu, pajtás, kapj fel rája,
úgyis te vagy a gazdája! Zireg-zörög, nyikorog,
Országúton mi forog?
Kicsi kocsi megy a kútra,
Hóc, hóc, katona,
Csak egy kicsi csacsi húzza.
ketten ülünk egy lóra,
hárman meg a csikóra!
Megy a ló, megy a ló,
Szép csendesen megy a ló,
Hóc, hóc, katona,
Ha megugrik a lova,
ketten ülünk egy lóra,
Leesik a katona.
harmadik a csikóra,
úgy megyünk a vásárra.
Így lovagolnak a hölgyek, (lassan)
az urak gyorsabban mönnek, (gyorsabban)
Hóc-hóc, katona,
a parasztok így döcögnek, (nagyon lassan,
ketten üjjünk a lúra!
oldalra billegve)
Szénát, zabot a lúnak,
a huszárok így röpülnek. (gyorsan)
abrakot a csikónak!
Így mennek a huszárok, huszárok.
Hóc, hóc, katona,
(lovagoltatjuk)
ketten ülünk egy lóra,
Így mennek a tüzérek, tüzérek. ( oldalra
csikó viszi Gyulára,
döntögetjük)
a gyulai vásárra.
Így mennek a betyárok, betyárok.
(lovagoltatás közben rángatjuk)
Hőc, hőc, katona,
ketten ülünk egy lóra,
Abrakot a csikónak,
nagyot ugrik Lackónak.

15
II. Gyermekmondókák
4. A környezettel párbeszédet folytató gyermekmondókák (megszólítás,
kérdezés, felelgetés)

Lepke
Lepke, lepke, Szegény medvét megfogták,
szállj a tenyerembe! táncolni tanították,
Nem szállok, mert félek, de kedvetlen a táncra,
örülök, hogy élek! zireg-zörög a lánca.

Lepke, lepke
szállj le a kezemre, Bújj, bújj, medve,
mézem is van, cukrom is, gyere ki a gyepre,
válogathatsz benne. ha kijöttél szép csendesen,
hogy a vadász meg ne lessen,
Szállj, szállj, pille, kútkávára, bújj, bújj, medve,
Onnan meg a pap házára! gyere ki a gyepre!
Szállj, szállj, pille, pap házára!
Szegény ember szakállára!
Szállj, szállj, pille, tejet adok, Licsilocs,
ha megittad, többet adok. kicsi bocs.

Nyúl Gólya

Nyuszi fülét hegyezi, Gólya, gólya, gilice,


a bajuszát pödöri, mitől véres a lábad?
répát eszik, ropp, ropp, ropp, Török gyerek megvágta,
nagyot ugrik, hopp, hopp, hopp! Magyar gyerek gyógyítja:
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
Nyuszi, nyuszi, nyulacskám,
Ne félj tőlem, nincs puskám.
Van ám nékem egyebem. Gólya, gólya, vaslapát,
Friss káposztalevelem. hozzál nekünk kis babát!

Gólya, gólya, kelepelő,


Szürke bundás kicsi nyúl, De magas a kéménytető!
tapsi füle lekonyul,
meglapul a szénába, Gólyát látok,
meg se mozdul négy lába. Fél lábon állok.
Aki nem áll egy lábon,
szamár lesz az a nyáron.
Medve

Dirmeg-dörmög a medve, Hosszú lábú gólya bácsi!


nincsen neki jó kedve. Mit akar kend vacsorázni?
Alhatnék, mert hideg van, Békahús, brekeke,
jobb most bent a barlangban. Ugye bizony, jó lenne?

16
Tessék hát belőle, a páva meg aranyos.
Mind elugrik előle.
Héja

Béka
Héja, héja, nincs itt liba,
szomszédban van, eredj oda.
Béka mondja, brekeke, eredj oda, huss, huss, huss.
nincsen neki jókedve.

Béka, béka, brekeke, Héja, héja, lakatos,


jól vigyázz a bőrödre, ne vidd el a másét,
mert a gólya erre jár, csak az uraságét!
megeszen a csőrivel.
Héja, héja, vaslapát,
Bújj be, béka a bokorba,
Ne vidd el a kislibát!
erre lépdel most a gólya,
se apját, se anyját,
ha rád talál hosszú csőre,
csak a liba pásztorát!
nem mégy többet esküvőre.
Liba
Héja, héja, lakatos,
Látom, lábad ripacsos.
Nincs szebb állat, mint a lúd, Addig csirkét nem adok,
nem kell neki gyalogút. Míg az el nem takarod.
Télen, nyáron mezítláb, Csörlőre, csattogóra,
úgy kíméli a csizmát. Ángyomasszony ablakára.

Elesett a lúd a jégen,


Héja, héja, vaslapát,
majd felkel a jövő héten.
El ne lopd a kislibát!
Tudom, hol lakik apád.
Komádiba’, Tótiba’ Budába, Bécsbe,
bocskorban jár a liba. Lyukas kemencébe!

Árok partján ül egy liba,


Kutya
azt gágogja, hogy taliga.

Paradicsompaprika,
Fáj a kutyámnak a lába,
papucsban jár a liba.
megütötte a szalmába.
Ördög vigye a szalmáját,
Liba mondja gi-gá-gá,
Mért bántotta kutyám lábát?
elmegyek én világgá.
Fáj a kutyámnak a hasa,
Pulyka megütötte török basa.
Ördög vigye török basát,
Mért bántotta kutyám hasát?
Szebb a páva mint a pulyka
szebb, szebb, szebb, Fáj a kutyámnak a farka,
mert a pulyka maszatos, odacsípte ajtóm sarka.

17
Ördög vigye ajtóm sarkát, Csigabiga, gyere ki,
Mért bántotta kutyám farkát? ég a házad ide ki,
Kapsz tejet, vajat,
Holnapra is marad.

Csigabiga, gyere ki,


Macska
ég a házad ide ki,
Ha nem jössz ki, megbánod,
Kert alatt a macska, nem leszek a barátod.
szemét pillogtatja,
elvesztette gombostűjét, Csigabiga, gyere ki,
a kutyára fogta. szebb világ van ide ki!

Sanyi, Sanyi, sapka, Csigabiga, gyere ki,


mit eszik a macska? szép idő van ideki,
Egeret, bogarat, tejet adok, vajat adok,
mindenféle madarat. ha megeszed, többet adok.

Hacacáré, hacaca, Csigabiga-palota


Lóg a cica bajusza. nosza, hol az ajtaja?
Ajtaja nincs és ablaka sincs,
Sehol egy lyuk, hol békukkints!
Cserebogár Kukk!

Cserebogár, gyere ki, Fecske


túrót hozott valaki.
Fecskét látok,
Szeplőt hányok,
Cserebogár, mikor lesz nyár? Selymet gombolyítok / Hátam mögé
Pünkösd táján, vasárnap, hányom.
mikor a fák virágoznak,
vénasszonyok tollászkodnak.
Fecske, fecske, villás fecske,
ide fészkelj, ereszünkre.
Fekete madarak
Varjú, varjú, varrj csizmát,
ne járj mindig mezítláb! Katicabogár

Csóka, csóka, vess diót!


Én is vetek mogyorót! Katicabogárka, nyisd ki a ládádat,
Mutasd meg énnekem a selyemruhádat!

Bum-bum bácsi!
Csiga Hová visznek katonának?
Föl vagy le?
Kétkerekű bicikli,
Csigabiga, gyere ki, Tücsök
Fussunk versenyt két keréken,
Osztozkodjunk egy lepényen!
Tücsök koma, gyere ki!

18
Szalmaszálon húzlak ki. Szarka
Házad előtt megsüllyedtem, Csörögnek a szarkák,
Hat ökörrel húzass ki! Jöhetnek a gazdák.

Őzike
Egy, kettő, három, négy, Szél
Kis őzike hová mégy? Bíbici Panna,
Sem erdőbe, sem rétre: Rákezdi Vince,
A szép tavasz elébe. akit ér, akit ér,
majd elviszi a nagy szél!
Róka
Eső
A rókának nincs nadrágja, Csirr, csurr, csepegő,
mert a posztó igen drága, Esik, esik az eső!
ha a posztó olcsó volna,
a rókán is nadrág volna. Ess, eső, ess,
Három hétig ess!
Éhes volt a róka, Hullj a rétre, a vetésre,
bement a tyúkólba, ess, eső ess!
megadta az árát,
eltörték a lábát. Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Zab szaporodjék,
Farkas
búza bokrosodjék,
az én hajam olyan legyen,
Tányértalpas, lompos farkas,
mint a csikó farka,
huss el innen, huss, huss, huss.
még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza.
Légy

Esik az eső, csepereg,


Szőrös lába van a légynek, Paprikajancsi kesereg,
ha nem hiszed, gyere, nézd meg! hát az öreg mit csinál?
Hasra fekszik, úgy pipál.
Denevér Esik eső, ja-ja-jaj,
Ó, a szegény denevér, mindjárt itt a zivatar.
nem madár és nem egér. Tüzes villám cikázik,
aki nem fut, megázik.
Szamár
A csacsinak nagy a füle, Esik eső, új-jú-jú,
mégsem ő a fülemüle. hozzá még a szél is fú,
ha esik is, mind hiába,
Baktat, kocog a csacsi, el kell menni óvodába.
diceg-döcög a kocsi.
Ess, eső, essél,
bugyborékot vessél,

19
búza bokrosodjon, Szántok-e, vetek-e,
zab szaporodjon. Menyasszony leszek-e.

Csepp, csepp, esőcsepp,


szomjas a föld, itasd meg. Csaláncsípés

Ess, ess, vizet ess, Csihánycsípés, lóharapás,


Bece Péter nyulat les. melyik múlik el hamarább?

Naphívogató Búza
Mag, mag, búzamag,
Jöjj ki, napocska, benne aluszik a Nap.
itt anyád, itt apád,
sót törünk, borsot törünk,
tökkel harangozunk.
Buborék
Gyere ki, buborék,
Gyepen mentem, gyepen jöttem,
kék ruhában,
aranygyűrűm elvesztettem,
zöld ruhában,
Hold meglátta, Napnak adta,
piros topánkában.
Csillag az ujjába dugta.
Gyere ki, tündér,
Gaz, burján, gyom. kékben, zöldben,
Üsd, vágd, ne sajnáld, piros cipellőcskében.
nem apád, nem anyád!

Levél- vagy sziromtépegetés:


.
Élek-e, halok-e,

5. Játék a hangadással: hangutánzásra, hangfestésre épülő darabok

Így törik a diót: kop-kop-kop, Az öreg béka így szól:


Úgy meg a mogyorót: rop-rop-rop. - Mit varrsz? Mit varrsz?
Mire a kis béka így felel:
- Papucsot-csot-csot, pa-pu-cso-cso-csot.
Béka Az öreg megint kérdi:
Kutykurutty, brekeke, - Kinek? Kinek?
nem esett már két hete. A kis béka felel:
- Az urak-nak-nak-nak, az urak-nak-nak-
nak.
Béka, béka, brek-brek-brek,
Vasvellával kergetlek.
A békák és a gólya (Farkas Sándor
gyűjtése)
A békák szava (Arany János, Kálmány
Lajos, Nyírő Géza gyűjtése)
I. változat:

20
A békák, ha elvisz közülük egyet a gólya, Tavasszal:
kidugják a vízből a fejüket, és így
kuruttyolnak:
Nagy béka kérdi: Nyitnikék, nyitnikék!
- Itt volt-e az úr?
Kis békák felelik reá: Friss idő, friss idő!
- Itt, itt, itt.
Nagy béka kérdi ismét: Kincs, kincs, kincs, kincs!
- Vitt-e el valakit?
Kis békák felelik:
- Vitt, vitt, vitt. Azt mondják a cinegék,
Nagy béka kérdi ismét: itt a tavasz, nyitni kék!
- Kit, kit, kit? Kék ibolya, hóvirág,
Kis békák felelik: Csupa öröm a világ.
- Zsófit, Zsófit, Zsófit.
Nagy béka mondja szánakozva:
A cinege beszéde (Herman Ottó meséje)
- Sirassuk.
Mikor a tél a kis barátcinegét az erdőből a
Kis békák mindannyian:
gyümölcsösbe szorítja, a kis madár
- Ü, ü, ü, üm, üm, üm.
ernyedetlen szorgalommal keresgéli
Rigó eledelét ott, az ágak hónaljában, a kéreg
repedéseiben: csupa alvó bogárság az,
amely fának, virágnak, gyümölcsnek
Kell-e dió, fiú? kártékony ellensége. Ekkor a kis cinege
keresgélés közben így szól:
Tilió, tilió, hullik már a dió. - Nincs, nincs, itt sincs!
Mikor pedig mégiscsak talál valami icipici
Huncut a bíró. alvó hernyócskát, petét vagy mást, akkor
ezt mondja:
Cipó, dió, de jó! - Kicsit ér, kicsit ér!
De azért csupa szorgalom.
Cseresnye, meggy, dió,
mogyoró, de jó!
Tengelice

Cinege
Galamb

Télen: „Kata, süss kukut!” (tojást)


Künn csücsü! Künn csücsü!
„Ne dógozz! Ne dógozz!”
Kis cipőt! Kis cipőt!
Kisgyereknek: „Dodóka! Dodóka!
Fityeg, fityeg, fityeg!
Csúfolódó: „Guguj vagy! Guguj vagy!”
Kincs, kincs: nincs, nincs!
Nincs erre, nincs erre,
ami van is, kicsit ér, kicsit ér!
Veréb

Csirip csóré, kan veréb!


21
Gyere, pajtás, közelébb! Egyet tojtam, add tovább! (egy „tojást”
tovább kell adni)
Disznó Tyúkom mondja: koty-koty-koty,
Gazdasszonykám gondoskodj,
A mi malacunkat azt is mondja: kotkodács,
Bimbalomnak hívták, mindennapra egy tojás.
Hej, Bimbalomnak, bimbirom.
Bimbalomnak hívták. Szebb a páva mint a pulyka
Mérges pulyka, fel vagy fújva,
lub, lub, lub, lub, lub, lub, lub.
Az egyszeri csizmadiát Györgynek hívták.
A malaca mikor a csordáról hazafutott,
Szebb a páva mint a pulyka
mindig azt visította: Gyurííí, Gyuríííí!. A
Mert a pulyka véres hurka,
csizmadia haragudott rá, hogy miért nem
Rút, rút, rút, rút, rút, rút, rút.
hívja őt a tisztességes nevén, ezért
megleste, s mikor a malac szaladt be Kacsa
visítva a kapun, fejbevágta. A malac
nyomban fölfordult, azt hörögte, hogy:
György, György – és ki is adta a páráját. Hány zsák árpát? Hány zsák árpát?
Az ember elégedetlenkedett, amiért a Csak hatot, csak hatot, csak hatot!
malac csak a másvilágon vette észre, hogy
őt Györgynek hívják (AaTh 1322A*). Hát-hát-hát ez gyalázat!

Csak csapra!
Az esőben hazafutó malacok azt kiabálják: Csak csapra!
„Hogyha én azt tudtam vóna,
Köpönyeget hoztam vóna…..!”

Hazafutó malacok: „Moslííík, moslííík, Macska


moslííík!” Hány párnád van?
Anyamalac: „Lösz, lösz, lösz”. Három.
Mikor mész férjhez?
Nyáron.
Van nekem szép kismalacom,
Szalontai fajta,
Éppen olyan tarkabarka, Kutya
mint az édesanyja.
Mondja, mondja: kuivi,
Két kutya ha összetalálkozik, az egyik
Futok, ha kis gazdám hí,
elkezdi:
kui- kuivi.
- Sógorrr! Mért jöttél?
A másik:
Baromfi - Csontért, csontért!
Erre összevesznek:
- Terringette! Terringette!
Tyúkom mondja: kotkodács,
récém mondja: háphápháp, Farkas:
ludam mondja: gigágá. Adós nekem ez a faluúúúúúú! Adós nekem
ez a faluúúúúúú!
Kot-kot-kot-kot kotkodács! Kölyökkutya:
Meg-meg-megadom. Meg-meg-megadom.
22
Öreg kutya:
Jobb, elmígy! Jobb, elmígy!
Bárány
Ég a karám!
Kutya, kutya hám, hám, hám, Belecsapott a villám a karámba, és
megetted a szalonnám. felgyújtotta. Mikor már kezdett nagyon
meleg lenni odabenn, megszólalnak a vén
Cirmos cica dorombol, juhok (mély hangon):
hallgatja a komondor, - Mele-eg van!
Azt gondolja magábaˇ, Mikor már a lángok égetni kezdenek,
hogy szebb az ő nótája. jajgatni kezdenek a bárányok (éles
Rá is kezdi: vau-vau, fejhangon):
Fut a cica: nyáu-nyáu. - Megé-égünk!
Mikor már egyáltalán nem lehet tréfára
venni a dolgot, elbődül a szamár is
(csuklással ejtve az első szótagot):
Cserebogár - U-utánam!
S menekül, ki merre lát.
Cserebogár, cserebogár,
mondd meg nekem, mikor lesz nyár? Háziállatok
Mum, mum! Kimegy a gazda az udvarra, s rögtön
Hogy kacag a cserebogár? körülveszik a háziállatai.
Hum, hum! - Mi kéne, na mi kéne? - kérdi tőlük.
Hogy beszél a cserebogár? A macska a lábához dörgölődik.
Pum, num! - Máááj! Máááj!
Hogy dalol a cserebogár? A kutya a farkát csóválja s ugat:
Zum, zum! - Csont, csont, csont! - Egyet még ásít is. -
Hogy zsémbel a cserebogár? Huuuús!
Brum, brum! A réce a vizesvályú mellől hápogja:
- Hát-hát-kása! Hát-hát-kása!
A galamb a dúcból burukkolja:
- Ku-ú-kurica! Ku-ú-kurica!
Egér
A ló kiröhög az istállóból:
- He-he-he-here! He-he-he-here!
Cin, cin kisegér,
A tehén is kihümmög:
szúnyog lába, szárnya
- Mmm-málé! Mmm-málé!
Hová visz ez az út?
A disznó kiröfög az ólból:
Cin-cin-cinkotára.
- Dara, dara, dara!

Szarvasmarha
Harangok
Mikor kihajtják a bikát, azt mondja:
Elsônek az öreg harang ébredt föl, így
- Kié ez a faluuu? Kié ez a faluuu?
kezdett bummogni:
A tehén ráfeleli:
Grááá-nit! Gyéééé-mánt!
- Mi-enk! Mi-enk! Mi-enk!
Grááá-nit! Gyééé-mánt!
Rákezdi a közepes:
Tééélennn, nyáááronnn.
Bőg a város bikája,
Tééélennn, nyáááronnn.
Nincsen neki szalmája.
Búúúú!
23
Amikor jól kibummogta magát, a kicsi Iminnennn – Amonnannn!
harang folytatta: Iminnennn – Amonnannn!

6. Nyelvjátékok: sorolók, nyelvtörők, halandzsák, képtelenségek

Sorolók
majd a szamár megissza.
Január elöl jár.
A nyomán február. Hétfő hetibe,
Március szántó-vető. Kedd kedvibe,
Április nevettető. Szerda szeribe,
Május szépen zöldellő. Csütörtök csűribe,
Június nevelő. Péntek pitvarába,
Július érlelő. Szombat szobájába, / szoknyájába,
Augusztus csépelő. Vasárnap a verpeléti vásárba. / az Isten
Szeptember gyümölcshozó. házába.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő Hétfőn hentereg,
Kedden kecmereg,
Szerdán szendereg,
Egy – megérett a meggy. Csütörtökön csak csücsül,
Kettő – csipkebokorvessző. Pénteken párnára dűl,
Három – te leszel a párom. Szombaton szundít szorgosan,
Négy – biz oda nem mégy.
Öt – megérett a tök. Vasárnap horkol hangosan.
Hat – hasad a pad.
Hét - dörög az ég.
Nyolc- üres a polc. Görögdinnye, török tök,
Kilenc – kis Ferenc. szerda után csütörtök.
Tíz – tiszta víz.
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Fonémajátékok

Ence, Bence, kis medence, Jákóbnak van hat fia,


kis medence a Velence, mind a hat csizmadia:
Ne búsuljunk semmit, Vince, Simi, Samu, Sámuel,
tele van az icce, pince. Dini, Dani, Dániel.

Ádám bátyám Répa, retek, mogyoró,


Pávát látván korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Száját tátván
Pávává vált.
Halandzsák
szórakaténusz
Szóraka-tiki-taka
Antanténusz,

24
Alabala bambuszka. tíjom, tájom,
törzsöm, börzsöm,
Apacuka funda luka, bikkfa járom.
Funda kávé kaman duka.
Ap-cuk, funda-luk, Éni, péni, jupiténi,
Funda kávé kaman duk. Efer, gefer, gumi néni,
Iszlipó, csiszlipó,
Ekete-pekete cukota pé, te vagy a fogó!
Ábel-bábel dominé,
Csiszi á, csiszi é, Ön, dön, desz,
Csiszi pompódé. Deszidári desz,
Ördögfiú, vigye el
Angyal-kangyal, mikula, ezen kívül ezt.
nyolc dob meg egy pikula,
irgum-burgum, parafin, Ántándó, Zsófi, Kati, Nó,
Ince-pince, te vagy kinn! Akire jut tizenhárom,
az lesz a fogó.
Egyetem, begyedem,
Mondókamesék

kergeti a halakat,
Kiugrott a gombóc a fazékbul, de a halak ügyesek,
utána a molnár fazekastul, Digi-dagi elesett.
stul, stul, stul, fazekastul.
Egyszer volt egy ember,
szakálla volt kender.
Poros úton kocsi zörög, Bikkfa tarisznyája,
a kereke gyorsan pörög, égerfa csizmája.
Sári néni vezeti, Közel volt a tenger,
aki látja, neveti. beleesett fejjel,
kiapadt a tenger,
Volt egyszer egy ember, kimászott az ember.
szakálla volt kender,
Begyulladt a kender, Volt egyszer egy ember,
Elszaladt az ember. Volt egyszer egy ember
Felmászott a fára, szakálla volt kender.
Leesett a sárba.
Két kutya húzta, Fölmászott egy fára,
A harmadik nyúzta, leesett a sárba.
Sári néni siratta, Két kutya húzta,
Kiskutyája ugatta. a harmadik meg nyúzta.
Mari néni siratta,
Elment a tyúk a vásárra, Laci bácsi kacagta.
Batyut kötött a hátára.
Elfelejtett jegyet venni, Volt egyszer egy ember,
Le kellett a batyut tenni. Szakálla volt kender.
Megjött a tyúk sülve-főve, Haja volt kóc,
Többet nem ül az ülőre. Füle volt nyolc!

Digi-dagi, daganat, Volt egyszer egy kicsi törpe,


25
belenézett a tükörbe, Fekete lett kis Bence.
látta, hogy a lába görbe, Odament a mamája,
többet se néz a tükörbe. Nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét,
Egyszer volt egy kemence, Jól megszidta kis Bencét.
Belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence,
Csalimesék
fehér lábú kis cicuska.
Mese, mese, meskete,
Volt egy tyúkom fekete, Volt egyszer egy hajó,
ha nem volna fekete, a hajón volt egy ajtó,
tovább szólna a mese. az ajtón volt egy kilincs.
Tovább nincs.
Mese, mese, meskete,
Volt egy kutyus fekete, Apró hagyma, sok pityóka
meg egy icur-picurka, Ismét megvolt egy mondóka.

III. Társas kapcsolatokat építő mondókák


7. Csoportos népi gyermekjátékokhoz, jeles napokhoz kötődő
mondókák

Cserélők
Egy, petty, libapetty,
Cserebere, fogadom, terád jut a huszonegy.
többé vissza nem adom!
Míg élek, enyim lesz, Két kis kakas összeveszett,
Hóttom után tied lesz! a verembe beleesett,
szil-szál, szalmaszál,
Cserebere, fogadom, eredj, pajtás, te hunyjál!
többé vissza nem adom!
Hogyha visszakéred,
száz forintot kérek. Ecem, pecem, pompodáré,
sárgarépa, kancicáré,
hess ki, madár, a mezőre,
Lipityom, lapatyom, álé, álé, álé, pukk.
Majd ha megnősz, od’adom.
Mese, mese, mátka,
pillangós madárka.
Ingó-bingó rózsa,
Kiolvasók
te vagy a fogócska.
Bíbici Panna,
Orosházán volt egy bolt,
Rákezdi Vince,
abban mindenféle volt.
akit ér, akit ér,
Toll, tinta, papiros,
majd elviszi a nagy szél!
Eredj ki, te kis Lajos.
26
Nem adhatok, mert nem jó,
Fű, fű, fű, belehullott a pondró.
szép zöld fű,
Eredj ki, te zöldfülű! Réce, ruca, vadliba,
jöjjenek a lagziba!
Szőrös lába van a légynek, Kést, kanalat hozzanak,
ha nem hiszed, gyere, nézd meg! hogy éhen ne haljanak.
Inc-pinc, Lőrinc, Ha jönnek, lesznek,
te vagy oda kint. ha hoznak, esznek.

Sárgaföldes gödörbe, Komatálat hoztam,


lyukat ásott az ürge, fel is koszorúztam,
inc, pinc, kinc, koma küldte komának,
te vagy kint! hogy váltsa ki magának.
Ha nem váltja magának,
küldje vissza komának.
Üvegben a törpe,
Megkérdeztem tőle, Búzavirág, koszorú,
Melyik színt szereti a legjobban, ma senki se szomorú,
ban-ban-ban, legjobban. Találd ki a nevemet,
(Pl. Ró-zsa-szín) elfoglalom helyedet.
Páros forgók
Hej koszorú, koszorú,
mért vagy ilyen szomorú?
Húzzad, húzzad magadat,
Azért vagyok szomorú,
én is húzom magamat.
mert a nevem koszorú.
Szél fújja a szoknyámat,
lobogtatja a ruhámat, hopp!
Erre csörög a dió,
arra meg a mogyoró.
Keringeli borsó,
eltört a kis korsó,
Kip-kop, kopogok,
másikat kell venni,
találd ki, hogy ki vagyok.
azt is el kell törni.
Levendula ágastul,
ugorj egyet párostul,
Felelgetők, körjátékok azért adtam egyszer meggyet,
hogy velem is ugorj egyet.
Eladom a kakasom.
Tizenhárom garason. Sas, sas, lakatos,
Hogy a kakas? – Kilenc garas. látom libád ripacsos,
Hát a tyúk? – Az is úgy. Addig libát nem adok,
Hát a jérce? – Fizess érte. míg százat nem fordulok.

Hogy a csibe, hogy? Szita, szita, komámasszony,


Hát az ára hogy? lovat, lovat, sógorasszony,
Mit kérdezi, mi az ára, szél fújja pántlikámat,
belevágom a markába! ki fogja meg a szoknyámat?

Bölömbika, nagyapó, Körbe-körbe jár a labda,


Adsz-e tejet nagyanyó? buta, aki el nem kapja.

27
Én kis morzsa,
Gyertek haza ludaim! gyenge rózsa,
Nem megyünk. verebek papja,
Miért? hordók csapja,
Félünk. ha beférek,
Mitől féltek? tojást kérek,
Farkastól. ha nem adnak,
Hol lakik? továbblépek.
Bokorban.
Mit csinál?
Mosdik. Luca-nap
Mibe mosdik?
Aranymedencébe. Luca, Luca, kity-koty, kity-koty,
Mibe törülközik? Gelegenye kettő, három,
Kiscica farkába. Száras körtét várom.
Ha nem adnak hurkát,
Elviszem a Julcsát.
Ünnepek, időjóslatok, babonák

Elmúlt a nyár, itt az ősz, Újév


szőlőt őriz már a csősz. Bort, búzát, békességet,
fát, füvet, feleséget,
Tél az idő, nem nyár, diót, disznót, derelyét,
cserebogár nem jár. pénzt, paripát, pecsenyét
ebben az új esztendőben.
Nem fúj már, és nem havaz,
itt van végre a tavasz. Adjon Isten füvet, fát,
Tele pincét, kamarát,
Sok örömet e házban,
Húsvét Boldogságot hazánkban
Ebben az új évben.
Ákombákom, berkenye,
Szagos húsvét reggele, Bort, búzát, barackot,
Leöntjük a virágot, Kurta farkú malacot,
Visszük már a kalácsot. Szekerünknek kereket,
Poharunknak feneket,
Én kicsike vagyok, Hadd ihassunk eleget.
A fogaim nagyok,
Adjanak egy kalácsot, Kicsi vagyok, székre állok,
Hogy harapjak nagyot. onnan egy nagyot kiáltok,
hogy mindnyájan meghalljátok,
Ma jöttem egy tojásért, boldog új évet kívánok.
Holnap jövök a lányért.
Ha nem adnak tojáskát,
Ülü vigye tyúkocskát. Névnap
Hány szem hó száll télben
Rózsa, rózsa, szép virágszál, a földnek színére,
Szálló szélben hajladozzál, Annyi áldás szálljon
napsütésben nyiladozzál, Kis Mátyás fejére.
meglocsollak illatozzál.
Annyi áldás öntsön nyakon,

28
amennyi szál hajad vagyon. Szent György napján fogott lepke,
irtózatos nagy szerencse.
Vince:
Hogyha csurog Vince, Szeptember
telik a pince, Hull a dér, jön a tél,
ha fénylik Vince, daru, gólya útra kél.
üres a pince.
Ha Szent Mihály napján
Február – jön a nyár. még itt van a fecske,
karácsonyig vígan legelhet a kecske.
Gyertyaszentelő.
Ha a medve szép időt lát, Ha Mártonkor áll a lúd,
tovább folytatja az álmát, karácsonykor sárba jár a rúd.
de ha hideg, csúf az idő,
akkor már a tavasz megjő. Ha Katalin kopog,
a karácsony locsog.
Mátyás, ha talál pusztít,
ha nem talál, épít (jeget). Ember, ember, december,
hideg morcos medve,
Sándor, József, Benedek, sűrű havat szitálva,
meghozza a meleget. kiült a hegyekbe.

Ha húsvétkor eső száll, Kéményseprőt látok,


pünkösdig az meg nem áll. szerencsét találok.

8. Csúfolók, ugratók, haragtartók, kárörvendők

Játékos noszogatás, kérdőre vonás,


békítés, tiltás, biztatás, élcelődés Úgy kellett, úgy kellett,
káposztába hús kellett.
Sír a baba, sír.
Mákos csíkért sír. Két szerelmes pár,
mindig együtt jár,
Kicsi csupor egy tányérból esznek,
Hamar felforr. mindig összevesznek.

Kis gomba, nagy gomba, Én vagyok az első,


ne légy mindig goromba. te meg a tepertő.

Hess kakas,
nem matass, (Ha a gyerek eltört valamit:)
mert elvisz a fazekas! Keringeli borsó,
Eltört a kis korsó,
Sánta kutya, karaláb, Másikat kell venni,
mért nem jöttél hamarább? Azt is el kell törni.
Nyomatékkal: Bizony!
Kukoricakása,
ne menj a padlásra!

29
Erre kakas, erre tyúk, bolond az a kettő.
Erre van a gyalogút!
Taréja, karéja, Ha én cica volnék,
Ugorj a fazékba! száz egeret fognék!
Zsupsz! De én cica nem vagyok,
egeret sem foghatok.
Beli, baba, beli, beli
kutyasággal vagyon teli. Ilyen cica mellett
aludni is lehet!
Hallgass, mert megeszen a farkas.
Ica-rica, kukorica,
Erre bic, arra bök, fogj meg engem, lusta cica!
kicsi fejed sütőtök.
Jön a róka, ne nézz hátra,
Lap, lap, lap, tüzet viszen a markába,
levelezőlap, meg ne fordulj, szépen állj,
Rá van írva nagy betűkkel, mert a róka közel jár.
hogy te szamár vagy.
Nem ér a nevem,
Ne nevess, káposzta a fejem!
kifut a bableves.
Árulkodó Judás,
Piros papucs az ágy alatt, nem kap piros tojást.
jaj, de régen nem láttalak.
Aki mondja másra,
Örök harag, csuta darab, az mondja magára.
míg a kutya meg nem harap!
Egyszer voltam nálatok,
Örök harag, fakereszt, leszakadt az ágyatok.
énfelőlem elmehetsz, Ripegett, ropogott,
meguntam a barátságot, a szalmája szotyogott.
többet veled nem is játszok.
Digi-dagi, daganat,
Örök harag, fakanál, kergeti a halakat,
többet hozzám ne szóljál. de a halak ügyesek,
Digi-dagi elesett.
Hajacáré, hajaca,
nagy a kislány papucsa. Igenyös Gergőnek
kajla füle van,
Aki engem nem szeret, kalja füle mellett,
fogjon dobbal verebet. két szál haja van.

Coki kutya, ne ugass, Lányok, lányok


nem vagyok én fazekas. földi boszorkányok!
Föld alatt laknak,
Április bolondja, Békát szopogatnak.
felmászott a toronyba,
megkérdezte, Lánka, kell-e béka rántva?
hány óra, Ha nem kell, tedd el,
fél tizenkettő, majd megeszed reggel.

30
Mérges pulyka, zöld uborka,
Lányok, tejfölös a szátok! üvegbe van savanyítva.
Srácok, lyukas a gatyátok!
Patak partján pipitér,
Sárgaszőrű kis malac, a te szavad kicsit ér.
én elmegyek, te maradsz.
Kíváncsi Fáncsi.
Hacacáré, hacaca,
Lóg a cica bajusza. Úgy kellett, úgy kellett,
káposztába hús kellett.
Rívó, pityogó,
elszaladt a kiscsikó. Én vagyok az első,
te meg a tepertő.
Bőgő masina,
nem lesz katona. Utánozás: majomszokás.

Bőg a szamár, eső lesz, Én vagyok én, te vagy te.


lóg a füle, nagy szél lesz. Ki a szamár: én vagy te?

Idenézz, török méz, Első osztály i-i-i,


fele cukor, fele méz. Második osztály bicikli,
Harmadik osztály krumpliszár,
Itt a kezem, nem disznyóláb. Negyedik osztály pipaszár,
Ötödik osztály kiskirály,
Én elmegyek Aradra, Hatodik osztály nagykirály,
te meg maradj magadra. Hetedik osztály kis szamár,
Nyolcadik osztály nagy szamár..
Káposzta, laza,
elmehetsz már haza.
Ugratók – nevek szerint
Ne igyál már, hagyd abba,
béka nő a hasadba. Julcsa, mért vagy olyan furcsa?

Egye meg a jegesmedve, János, szemed igen álmos.


el vagyok én keseredve.
Lajcsi, malacokat hajtsd ki.
Piros papucs az ágy alatt,
jaj, de régen nem láttalak. Jóska, savanyú a sóska.

Bá, buci, bá, Ármin, hasra esik bármin.


bújj az ágy alá,
húzd ki a répát, Micike, a két lába picike.
csókold meg a békát!
Ignác, mit látsz?
Béke, béke, barátság,
összeveszni szamárság. Elek, mikor lesz már meleg?

Aki engem nem szeret, Péter, a hajad hány méter?


egye meg az egeret.
Péterke, alig vagy egy méterke.

31
Mariska, Mariska,
lyukas a harisnya. Zoltán, lovagol a bolhán.

Katica, karmoljon meg a cica. Zoltán, Zoltán, nem fázol tán?

Irénke, lennél kicsit szerényke. Piroska, Piroska,


szájad mindig zsíroska.
Síró, bőgő Antika,
Egereket itatja. Oszkár befőttön motoszkál.

Gábor, Gábor, fél az árnyékától. Juliska, Juliska,


elfő a puliszka.
Anna, likas a kanna!
Julcsa, hol a pince kulcsa?
Anna, csípjen meg a hangya!

Béla-héja, vastaréja! Marika, fut a karika.

Béla, vigyen el a héja! András, ropog a padlás.


Jőnek a törökök,
Béla, vörös, mint a cékla. elvisznek az ördögök.

Elemér, csípjen meg a kisegér. András, a nadrágja hangyás.

Lackó, pipadohányzacskó. Ádám, egér fut a hátán.

Vince, hol a boros pince? Balázs, csípjen meg a darázs.

Benedek, kergeti az egeret.


Bertalan, a kabátja gombtalan,
de ő azért gondtalan. Domokos, azt hiszi, hogy nagy okos.

Zoltán kapitány, Éva, elvisz a héja.


fut a malacok után.

9. Találós kérdések

Vízben élek brekegek, Úton megyen, nem poroz,


szeretnek a gyerekek. Vízen megyen, nem csobog,
Nádon megyen, nem suhog,
Fényes szőrű, hosszú farkú, Sáson megyen, nem susog.
Ne húzd meg, mert hegyes karmú. Eső éri, nem ázik,
Ha fagy éri, nem fázik.
Reggel, délben mondja bú,
Széna nélkül szomorú. Finom legény vagyok,
Tű fokán átbúvok,
Négy lába van, mégsem jár, De aztán megharagszom,
Jó rajta a teli tál. Tenger vizét megszalasztom,
Fát tőből csavarok,

32
Ugyan bizony, ki vagyok?
Alig születtem meg, máris elkergetnek.
Egész évben sokat nyílik, (Füst)
mégsem virágzik. Mi az (ajtó)
Se keze, se lába, mégis felmegy a padlásra.
Kezet fog mindenkivel, (Füst)
aki jön, aki megy. Mi az? (kilincs)
A városokat elnyelem, a hegyeket
Négy testvérnek egy kalapja. Mi az? elnyelem,
(Asztal) pedig semmit se eszem. (Köd)

Reggel négy lábon mászik, Télen virágzik,


délben két lábon jár, meleg naptól elázik. (Jégvirág)
este meg hármon botorkál. (Ember)
Lába nincs, mégis sebesen fut.
Orra van, de nem szagol, Szárnya nincs, mégis sebesen repül. (Szél)
Nyelve van, de nem beszél. (Cipő)
Koszorúslány mély kútba néz. (Nap)
Foga van, de mégsem harap. (Fésű)
Mindig süt, mégsem eszik süteményt
Két füle van, mégsem hall. (Lábas, fazék) (Nap)

Szádba teszed, mégse eszed. (Kanál) Ágyában sosem nyugszik. (Folyó)

Fehér mezőben, fekete vetés. (Írás) Szalad láb nélkül,


elnyel torok nélkül,
Száz szeme van, mégsem lát. ágya van, de nem alszik. (Folyó)
(Kukoricacső, lánc)
Mindig volt, mindig lesz,
Melyik állat a legerősebb a világon? A de öthetes sosem lesz. (Hold)
csiga, mert a hátán hordja a házát.
Vízben fürdik, mégsem vizes (Holdfény)
Piros falú kerek ház,
lakik benne gyerek száz. (Paradicsom) Mi fogy, hogy ha hozzátesznek,
s nő meg, ha belőle vesznek (Gödör)
Amíg él, mindig áll,
holta után szaladgál. (Falevél) Ha nevemet kimondod,
engem azonnal megsemmisítesz. (Csend)
Négyen laknak komaságban,
ajtó-ablaktalan házban. (Dió) Megtörik, ha nevén nevezed. (Csend)

Zöld istállóban fekete lovak Mi megy át száraz lábbal a vízen?


piros szénát esznek. (dinnye) (Árnyék)

Egylábú, nézdegél, Kismalacom kötélen hízik. (Tök)


kalapot hord a fején. (Gomba)
Egyen bé, ötön ki. Mi az?
Fekete bika vörös nyelvét nyújtogatja.
(Tűz)

33
Egy kis házban öt kis szoba meg is csíplek, ha lehet.
sorakozik szépen,
öt kis ember bújik oda Édesanyád gyermeke,
melegedni télen. (kesztyű) de neked nem testvéred, ki az? (temagad)

Fehér pokróc egész földön, Két kezemmel füled fogom,


nem is szövik, az égből jön. (hó) s ott csücsülök az orrodon (szemüveg)

Se oldala, se feneke, Két szomszéd lakik egymás mellett.


mégis megáll a víz benne. (felhő) Mindent látnak, csak egymást nem
láthatják.
Akkor vagyok legmelegebb, Ha a tükörbe pillantasz, kitalálod. (szem)
amikor hideg van.
Akkor vagyok leghidegebb, Melyik karó véd a hideg ellen? (Takaró)
amikor meleg van. (pince)
Nyári réten virulok én a búzatáblában,
Se hárfája, se gitárja, szellő ringat, hajladozom piros
mégis szól a muzsikája. (tücsök) szoknyácskámban.

Melyik út nem porzik sose? (tejút) Erdő mélyén, bokor alján


elrejtőzve bólogat:
Melyik kör lehet szögletes? (tükör) hogy könnyebben
rátaláljunk, illatával hívogat.
Éjjel-nappal mindig jár,
mégis egy helyben áll. (óra) Kertben élek, illatozom,
én vagyok a szépek szépe,
Vadonatúj, mégis lyukas, Aki letép, jól vigyázzon,
megfoltozzák, semmit sem ér. (szita) tövis karcol tenyerébe!

Milyen fa van legtöbb a vásárban? (kofa) Kis koromban nyersen esznek,


ízét adom a levesnek.
Fúr-farag, de mégsem ács, Barátom a petrezselyem,
kopog, mint a kalapács. egy csomóba kötik velem.
Fák orvosa, doktora,
erdőben az otthona. (harkály) Selyempelyhes bóbitámat
hordják a szelek,
Szürke szárnyú nagy madár, szétfújja egy szusszantással
szürke lesz a nagy határ, az ügyes gyerek.
ha ősszel a földre száll. (köd)
Ágról ágra, fákról fára
Vízben élek, brekegek, Fürgén, vígan szökkenek,
ismertek-e, gyerekek? Ám legvígabb akkor vagyok,
Szúnyoglábon élek, Hogyha diót törhetek.
a gólyától félek. (béka) Szeretem a mogyorót is,
A rügyet is megeszem!
Mit vesz az ember legtöbbet a piacon? Találjátok ki gyerekek,
(levegőt) Hogy mi lehet a nevem!
A füledbe zizegek,

34
Barlang mélye az én hazám, Hol terem a málna?
tt élem világom,
Télen alszom, nyáron meg a Fent lakom az égen,
Kerekerdőt járom. melegít a fényem,
Azt se bánnám, ha az erdő sugárból van bajszom,
Csupa mézzé válna! este van, ha alszom.
Bár nem tudom, hogy akkor majd

35

You might also like