Bécsi klasszika

1750 – 1827

(Bach halálától Beethoven haláláig tartott)

Zeneszerzők: Joseph Haydn (1732 Rohrau -1809 Bécs)

Wolfgang Amadeus Mozart (1756 Salzburg – 1791 Bécs)
Ludwig van Beethoven (1770 Bonn – 1827 Bécs)

Műfajok: műdal
opera (W.A. Mozart : Varázsfuvola)
szimfónia
versenymű

Formák: szonáta forma

triós forma
rondó forma
variációs forma

Jellemző sajátosságok: arányosságra és szimmetriára való törekvés

szabályos építkezés
többtémás homofon szerkesztés
érzékeny dallamvezetés, lágy dallamvonalasság
szekvenciák gyakori alkalmazása
korabeli táncok beolvasztása a zeneművekbe
a barokk teraszos dinamikáját felváltja a fokozatos erősítés és
dinamika (crescendo, decrescendo)

Hangszerek: kialakul a kamarazenélés divatja pl vonósnégyesek

a nagyzenekarokból kiszorul a chamber
fa és rézfúvosok
2 különböző hangolású üstdob
csemballó

Koncertek helyszíne: a főúri otthonokból és a főpolgári szalonokból

hangversenytermekbe kerülnek át

Lassan megszűnik a főúri/egyházi szolgálat, a zeneszerzők fokozatosan

függetlenül komponálhatnak
 W.A. Mozart – Varázsfuvola

Életének utolsó évében, 35 évesen 1791-ben komponálta mesés operáját.

A cselekmény egy része prózában zajlik, melyeket az operákra jellemző áriák,

duettek és más énekelt részek követnek.

Szereplők:
Sarastro – basszus
Az Éj királynője – szoprán
Tamino – tenor
Pamina – szoprán
Papageno – bariton
Papagena – szoprán
Monostatos – tenor
Három udvarhölgy – szoprán, mezzoszoprán, alt
Három fiú – szoprán, mezzoszoprán, alt