Köszvény tünetei és kezelése

Mi a köszvény?

Az anyagcsere zavarából adódó betegség.. Köszvényesetén megnövekszik a vér húgysavtartalma

és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. Típusos
esetben rohamokban jelentkezik, leginkább a nagylábujjon keletkező gyulladás formájában
(podagra), de más ízületben is előfordul.

A köszvény előfordulása és okai

Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a
kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a
szokásosnál. A köszvény kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan
bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav
szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget
eltávolítani a vizelettel.

A köszvény diagnózisa

A tünetek általában már sejtetik a kórokot. Az orvos az ízületek vizsgálatával és a vér

laborvizsgálati eredmények alapján, azaz a magas húgysav-szintből tudja megállapítani a
betegséget. Ritkán normális húgysavszint mellett is fennáll a betegség

A köszvény kezelése

A kezelés elsődleges célja a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. Ennek

hagyományos gyógyszere a kolchicin, szájon át vagy injekcióban adva. Mellékhatásai (gyomor-
bél tünetek, hányás, hasmenés) miatt ma gyakrabban adnak nem-szteroid gyulladáscsökkentő
szereket, például ibuprofent, indomethacint, néha pedig kortikoszteridot, például prednisolont.
Mivel az akut köszvényes roham nagy fájdalommal jár, ezért a speciális gyógyszerek mellett
fájdalomcsillapítókra is szükség van, de az aszpirin kerülendő, mivel az a húgysavszintet növeli.
A második lépés a betegség visszatértének megakadályozása, amihez sokszor az is elegendő, ha
a beteg sok folyadékot iszik, kerüli az alkoholos italokat, és kevesebb fehérjedús ételt fogyaszt.
Sok köszvényes egyben túlsúlyos is. A testsúly csökkenésével gyakran a vér húgysavszintje is
normalizálódik. Egyes esetekben, ismétlődő, súlyos rohamok mellett a roham megszűnte után is
folytatni kell a gyógyszeres kezelést. Akut köszvényes rohamban javasolt a mozgás csökkentése,
szükséges az ágynyugalom. A betegek csillapító hatását említik a betegek, de a fizioterápia
alkalmazása akut esetben csekély hatással jár.
A köszvény megelőzése

A kutatók a köszvény kialakulásának hátterében életmódi okokat találtak. Abban egyetértenek,

hogy a hús és a belsőségek túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Az alkohol,
elsősorban a sör és a bor túlzott élvezete is elősegíti a köszvény kialakulását.

1
Metabolikus szindróma tünetei és kezelése
Mi a metabolikus-szindróma?

Metabolikus szindróma alatt azt értjük, amikor az anyagcserének több egymással

párhuzamos zavara is van. Ezek alapvetően négy részre bonthatók: az egyik a zsíranyagcsere
zavara, a második a szénhidrát anyagcsere zavara, a harmadik az elhízás, a negyedik pedig a
magas vérnyomás.

A metabolikus-szindróma előfordulása

A probléma a férfiakat és nőket egyaránt érinti, jellemzően 20 éves kortól, de az előfordulás

egyre gyakoribb a fiatalkorúak körében is. Tény az is, hogy nőknél a szindrómát
a testsúlyproblémák miatt gyakrabban fedezik fel, mint a férfiaknál.

A metabolikus-szindróma okai

A tünetegyüttes hátterében genetikai hajlam is állhat, ám ennél sokkal fontosabbak az

életmódbeli tényezők. Ezen belül a leggyakoribb ok a helytelen táplálkozás - azon belül is a
többlet kalóriabevitel és az alkoholfogyasztás -, valamint a mozgásszegény életmód. A
vérnyomás szempontjából hajlamosító tényező a túlzott sóbevitel, ami vérnyomás emelkedést
okozhat.

A metabolikus-szindróma diagnózisa

A diagnózist a tünetek és a laboratóriumi eredmények alapján állítják fel az orvosok. Ahhoz,

hogy a tünetegyüttest metabolikus szindrómaként lehessen definiálni, a tünetcsoport négy fő
területéből az elhízás mellett legalább kettőnek meg kell jelennie.

A négy fő terület kritériuma a következő:

- Centrális elhízásnál a kritérium az, hogy a haskörfogat férfiaknál 94 centiméter, míg nőknél 80
centiméter feletti legyen.
- A trigliceridszintnek magasnak, 1,7 mmol/l felettinek, eközben a jó koleszterinszintnek
alacsonynak kell lennie. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a HDL szint férfiaknál 1,03 mmol/l, míg
nőknél, 1,29 mmol/l alatti.
- Az artériás vérnyomásnak meg kell haladnia a 130/85 higanymillimétert.

- Az éhgyomri vércukorszintnek át kell lépnie az 5,6 mmol/l-es értéket, illetve a betegnek

korábban már diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegsége kell legyen.

A kezelés e szindróma esetében főként életmódváltást jelent, azon belül elsőként az étrend
megváltoztatását. A betegeknek át kell térnie alacsonyabb glikémiás indexű, zöldségből,

2
gyümölcsből, teljes őrlésű gabonákból, meghatározott mennyiségű és minőségű sovány húsokból
álló étrendre (tulajdonképpen cukorbeteg diétát kell tartaniuk). Fontos az is, hogy az
érintetteknél ne a vacsora legyen a fő étkezés, hanem a beteg inkább többször egyen keveset a
nap folyamán. Fontos a mozgás azon belül is azok a sportok, amelyek a kalóriát jobban égetik, a
keringést jobban serkentik; tipikusan ilyen a kerékpározás, a futás, a kocogás és az evezés. Efféle
mozgásformát legalább hetente háromszor érdemes végezni egy-másfél órán keresztül.
A betegek egy részének átmenetileg gyógyszert is szednie kell, akár a cukorbetegség, akár a
magas vérnyomás miatt. A metabolikus szindróma kezelésénél viszont az a cél, hogy ezeket a
gyógyszereket az életmódváltást követően el lehessen hagyni.

Elhízás tünetei és kezelése

(másnéven: obezitás)
Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb. Orvosi
értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok,
csontok, zsír és víz tömege között. Az "elhízás" szó a szervezet egészségesnél nagyobb
zsírtartalmát jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy
elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor
számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a
társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók.
Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass
index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben
kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében:
80 / 1,8 x 1,8= 24,96
Ha a kapott szám kevesebb, mint 18, kóros soványságról beszélünk. A BMI alapján további
sovány, normális, túlsúlyos, elhízott, végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó.
A "kórosan elhízott" kategória létjogosultságát nem mindenki ismeri el, ilyenkor már az elhízás
kategóriáját is kórosnak tekintik. Ez a gyakorlat az Egyesült Államokban is.

Okok

Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen
életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai
aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más,
ebben pedig a következők játszhatnak közre.

Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál,

ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe:
az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak. A genetikai és
szociális öröklődés különválasztása bonyolult feladat. Az ikerkutatások eredményei valódi
genetikai okokra is szolgáltattak bizonyítékot.

3
Környezeti tényezők: Nem csak a családi, a munkahelyi, társasági körülmények is
nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes
társadalmakban, szubkultúrákban - ma már többnyire csak fejlődő országokban - a kövérség
státusz szimbólum, a nők kövérségét pedig a nőiesség, az anyaságra való alkalmasság jeleként
kívánatosnak tartják.
Pszichés tényezők: Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel.
Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják
megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal,
és ezzel bezárják az ördögi kört.
A kövérségre sokan úgy tekintenek, mint az akaratgyengeség, jellembéli fogyatékosság jelére.
Ezzel ellentétben a kövérség krónikus betegség és nem önként választott életmód.

3.Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő
tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:

Metabolikus-X szindróma

Policisztás ovárium szindróma

Cushing-szindróma

Inzulint termelő daganat (inzulinóma)

Pajzsmirigy elégtelenség

Prader-Willy-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)

Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)

Központi idegrendszeri betegségek: bulímia, agyvelőgyulladás, harmadik agykamrát érintő

daganatok, a hipofízis hormonálisan inaktív daganata, a hipotalamusz szervi betegségei
(gyulladás, daganat, érbetegség), hipotalamusz közeli kóros.

. Az elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:

Érelmeszesedés

Magas vérnyomás

Koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia

Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia

Érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, veseartéria

elzáródás, stb.

4
Cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével

Rák: Nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja,

férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.

Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan
összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.

Ízületek porckopásos betegségei (artrózis)

Köszvény

Epehólyag-betegségek: Epekő-betegség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák

Depresszió, öngyilkossági hajlam

Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél. Az

elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségügyi kockázat.

Szövődményei révén csak az Egyesült Államokban évente 280.000 halálos áldozata van.

Kezelés

A kezelés célja az alapbetegség gyógyítása, a testsúly normalizálása, a szövődmények hatékony

kezelése és az egészséges életmód fenntartásának megtanítása.

Megelőzés

A megelőzésnek már a gyermek születésekor meg kell kezdődnie. Fontos az anyatejes táplálás,
mert az anyatejet helyettesítő tápszerek édesek, korán hozzászoktatják a babát az édes ízhez és a
magas kalória-bevitelhez. A nem szoptatott gyermekek kövérebbek, fizikai teljesítőképességük
és betegségekkel szembeni ellenálló-képességük csökkent.
Kisgyermekkorban az édességek kerülése a legfontosabb. Az édesség iránti természetes vágyat
inkább gyümölcsökkel csillapítsuk. Az édesség iránti felnőttkori igény a korai hozzászokás
függvénye.
Iskoláskorban a testmozgás minden formája (sport, balett, tánc, kertészkedés, barkácsolás, stb.)
megfelelő lehet a hízás megakadályozásához.

Felnőttkorban már nem elegendő a fizikailag aktív életmód, a táplálkozás is észszerű kontrollt
igényel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Felnőtteknél a szervezet fejlődése
ugyanis már nem kíván többlet energiát.

5
Kóros soványság tünetei és kezelése
A testtömeg és a testmagasság négyzetének hányadosa az un. testtömeg index (body mass index,
angolszász rövidítése: BMI).A 18.5 alatti BMI alultápláltságnak minősül. Ha ehhez valamilyen
betegség is társul kóros soványságról beszélhetünk.
A kóros soványság többféle okra vezethető vissza. Az elégtelen fehérje- és szénhidrátbevitel a
fejlődő országok szegényebb néprétegeiben illetve Európában a rossz szociális környezetben
élők között egyaránt előfordul. Kifejezett fehérjehiány- és leromlás az elégtelenül táplálkozó
alkoholbetegeknél is jelentkezik.
A kóros soványság szervi okai között a gyomor- bél rendszer felszívódási zavarai, senyvesztő
(tumoros, vagy krónikus fertőző betegségek, pl. tbc, AIDS) betegségek okozta leromlás
(úgynevezett cachexia), illetve a túlműködő pajzsmirigy okozta hiperaktivitással együtt járó
fogyás egyaránt szerepelhetnek.
Manapság egyre gyakoribb a paradox fogyás, a főleg jómódú néprétegeket érintő, úgynevezett
anorexia nervosa mely a test önképének, a testsémának pszichés zavara, "a lélek győzelme a test
felett". Ezt a szándékos koplalással előidézett soványságot több mint 100 éve írták le először és a
nyugati világ egyik legnagyobb halálozási rátával (cca. 10%) járó pszichiátriai betegségeként
tartják számon. A témával részletesen az anorexia nervosa c. fejezet foglalkozik. Kóros
soványságot eredményezhet egy másik étkezési probléma a bulimia is.
Érdemes megjegyezni, hogy míg egyes gyermekek soványabb testalkatát környezetük hajlamos
"kórosnak" értelmezni, ez egyszerűen csak a gyorsabb anyagcsere és a gyermekkorban jellemző,
aktívabb mozgás természetes következménye.

Okok

Táplálkozási zavarok esetén az ok elégtelen tápanyagbevitel (élelmiszerhiány, elégtelen

szénhidrátbevitel).
Szervi és felszívódási zavarok során az emésztő rendszer örökletes vagy szerzett (pl. műtéti)
eredetű zavarai vezetnek fogyáshoz. Például a bélcsatorna bármilyen okú szűkítő folyamatai,
illetve felszívódási zavarok, melyet akár féregfertőzés is okozhat.
Hormonális okok között a leggyakoribb a pajzsmirigy tiroxin nevű hormonjának túltermelődése,
mely egyéb testi jellegzetességekkel (nyaki duzzanat: golyva, struma illetve kissé kidülletdő
szemek, stb) valamint jellegzetes laboratóriumi eltérésekkel jár.
A pajzsmirigyhomron túltermelődés oka lehet automimmun betegség vagy jó- illetve (ritkábban)
rosszindulatú tumor. Mellékvesekéreg elégtelenség is okozhat kóros soványságot.
A pajzsmirigy- eredetű soványság fokozott étvággyal jár együtt szemben a pszichés eredetű
soványsággal (anorexia nervosa).

A kóros soványsággal leggyakrabban együtt járó szövődmények:

Szív- és érrendszeri szövődmények:

6
A csökkent folyadékfelvétel következtében kiszáradás, mellkasi fájdalom, szívritmuszavar
alakulhat ki.

Nőgyógyászati szövődmények:

Elmaradhat a menstruáció, valamint meddőség is kialakulhat.

Ortopédiai szövődmények:

Az ásványi anyagok és a vitaminok hiánya miatt csontritkulás és csonttörések léphetnek fel.

Bőrgyógyászati szövődmények:

A vízhiány miatt a bőr száraz, berepedezett, fertőzésekre hajlamosabb.

A körmök töredezettek, a haj hullani kezd.

A beteg testúlya anorexia nervosában folyamatosan csökken. A betegség kezeletlenül akár

halállal is végződhet a tápanyaghiány folytán fellépő ionzavarok (izomgyengeség) szívműködési
(ritmuszavarok) és immunológiai (fertőzések) rendellenességek következtében.

KezelésA kóros soványság direkt formái jól reagálnak a kiváltó ok megszüntetésére

elégséges tápanyagbevitel, akár mesterséges táplálással is,

felszívódási zavarok megszüntetése hasi sebészeti műtéttel,

hormonális elváltozások oki kezelése (hormonális blokkkolók, radioaktív jód adása, műtét).

Az anorexia kezelése elsősorban pszichés jellegű. Elsősegélyként sok országban elfogadott a

beteg kórházba utalása, súlyos esetekben a törvény lehetővé teszi a beteg akarata ellenére történő
beutalást is. A kezelés részben pszichiátriai, részben gyógyszeres; mesterséges táplálásra csak
igen ritkán, a legsúlyosabb betegek esetében, közvetlen életveszély elhárítására kerül sor.

MegelőzésA cachexiás, senyvesztő betegségek okozta soványság megelőzését és kezelését

egyaránt az alapbetegség megoldása jelenti. Előrehaladott nyelési-felszívódási zavarok esetén
gyakran gyomorszondán keresztül történű meseterséges táplálással vagy vénásan bevitt
tápanyag- utánpótlással előzhető meg a drasztikus fogyás.

A pszichés eredetű anorexia felléptekor tudatosítani kell a betegség súlyosságát, és azt hogy a
beteg nem elsősorban életmódbeli tanácsokra, hanem nagyfokú pszichés támogatásra, kezelésre
szorul. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a betegség mintegy 10%-ban halálos kimenetelű,
gyakran a környezet közönye miatt.

7
Lisztérzékenység tünetei és kezelése
Mi a lisztérzékenység?

(másnéven: cöliákia vagy coeliakia, nem trópusi sprue, permanens gluténérzékenység,

gluténszenzitív enteropátia, glutén-intolerancia)

A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben

lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során
fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájábanglutén fogyasztása hatására
jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos
tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani
egyelőre nem tudjuk. A diétát egész életen át kell tartani.
A lisztérzékenység okai

A lisztérzékenység alapvetően örökletes, kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet

játszhatnak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén, pontosabban annak
alkoholban oldódó formája, gliadin kerül a szervezetbe. A glutén a búza, az árpa, a rozs és a zab
magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez az anyag teszi a lisztet
ragadóssá, tartja össze a lisztes tésztákat.
A liszérzékenység kezelése

A betegség kezelése agluténmentes diéta szigorú betartása. Az étrendből el kell

hagyni minden olyan ételt, amely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz.
Búzaliszt helyett rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójalisztet, burgonya- és
kukoricakeményítő használható. A garantáltan gluténmentes
élelmiszerekcsomagolásán szöveggel (pl. gluténmentes, gliadinmentes,
lisztérzékenyek is fogyaszthatják) vagy grafikusan (áthúzott búzakalász - KÉP!) jelölik a
gluténmentességet.
A diéta első heteiben kedvező a banánt, almát, aludttejet, túrót, főzelékeket és sovány húst
tartalmazó diéta. Kezdetben a természetes cukrokkal (diszacharidokkal) csínján kell bánni.
A diéta bevezetése után már két héttel gyors javulás következik be, a székletürítés ritkul,
mennyisége normálisra csökken, az étvágy visszatér. A beteg testileg, hangulatilag jobban érzi
magát, a fogyás megáll, a testsúly helyreáll. A bélbolyhok regenerálódása azért ennél lassúbb,
legalább három hónap kell a szöveti kép javulásához. A regenerálódáshoz szükséges idő attól
függ, mennyire volt súlyos állapotban a bélnyálkahártya. Idővel a nyálkahártya
felszívóképessége is javul. A teljes regeneráció fél, egy év alatt történik meg.

8
Vitaminhiány tünetei :

A-vitamin-hiány tünetei: farkasvakság, száraz haj és bőr, rossz látás, száraz, fáradékony, viszkető
szemek.

B1-vitamin-hiány tünetei: székrekedés, fáradtság, depresszió, izomgörcs, émelygés,

szívkárosodás.

B2-vitamin-hiány tünetei: vörös, duzzadt, repedezett nyelv és szájnyálkahártya, fáradtság,

depresszió, zsíros, pikkelyes bőr.

B3-vitamin-hiány tünetei: vörös, duzzadt, repedezett nyelv és szájnyálkahártya, fáradtság,

depresszió, elfertőződött sebek, pellagra, vérszegénység, zsíros, pikkelyes bőr.

B5-vitamin-hiány tünetei: alvászavarok, fáradtság, fejfájás, étvágytalanság.

B6-vitamin-hiány tünetei: ingerlékenység, vesekő, vérszegénység, hiperaktivitás, a nyelv

elszíneződése, alvászavarok.

B9-vitamin-hiány (folsav) tünetei: vérszegénység, hangulatzavar, emésztőszervi

rendellenességek, a magzatnál nyitott gerinc kialakulása.

B12-vitamin-hiány tünetei: kiszáradt száj, émelygés, hasmenés, memóriavesztés, depresszió,

vészes vérszegénység.

C-vitamin-hiány tünetei: skorbut, orrvérzés, fogínyvérzés, egyéb spontán vérzések, lassú

sebgyógyulás, merev, fájdalmas ízületek, rossz emésztés.

D-vitamin-hiány tünetei: angolkór, csontfájdalom, csontritkulás, izomgyengeség, gennyfolyás,

ízületi gyulladás, égő érzés a torokban és a szájban, látászavarok.

E-vitamin-hiány tünetei: vérszegénység, korai öregedés, akné, méhdegeneráció, rák, ideg- és

izomkárosodás.

A fent felsorolt tünetek, egészségi károsodások gyógyítására az orvostudomány modern

vívmányai ellenére még mindig csak a megfelelő vitaminpótlás javasolt.