Fül – orr gégészeti betegségek és ápolásuk

A hallás az egyik legfontosabb érzékünk. Azt monjdák, hogy a hallászavar( főleg a süketség-
siketség) nagyobb mértékben izolálja az érintett személyt a többiektől, mint minden másfajta
érzékelési zavar.
A fül megbetegedéseinek diagnosztizálása:
A hallászavarok diagnosztizálása különböző hangok érzékelését vizsgáló tesztekkel történik. Az
audiometriás vizsgálat során a beteg fülhallgatókat visel, a hangokat hangvilla vagy egy készülék
kelti. A beteg hangmagasság és erősség érzékelése jelzi a halláscsökkenés mértékét. A
halláscsökkenésnek és a fülbetegségeknek vannak fizikai jelei, valamint a beteg jellegzetes
panaszai és jellemző viselkedése is utalhatnak ezekre.
A fül- orr- gégebetegek vizsgálata:A fül- orr- gégebetegek vizsgálatát külön erre a célra
szolgáló vizsgáló- illetve kezelő helyiségben végezzük. Ha a beteg állapota nem engedi, akkor a
kórteremben végezzük el e feladatot. A betegek vizsgálatát általában ülőhelyzetben végezzük, de
egyes különleges vizsgálatok pl. az egyensúlyozószerv vizsgálata fekvő helyzetben történik. A
korszerű vizsgálószékek fejtámlával és karfával ellátottak. Minden vizsgálathoz szükséges a jó
megvilágítás. A leggyakrabban használt eszköz a homlokreflektor. A fület homlokreflektor és
fültölcsér segítségével, az orrot orrtükörrel viszgáljuk. A vizsgálókocsin a következő
alapműszereknek kell lenniük: fültölcsér, orrspekulum, orrgarat- és gégetükör, csipeszek,
vattavivő szondaidegentest horog, paracentáló lándzsa, fülcsipeszek, Bárány-féle lármadob,
stopperóra, Bartels-szemüveg, gumicső illesztékkel , otoscop, fülkért katéter, hangvillák,
borszesz lámpa, szájterpesz, nyelvlapocok, gégefecskendő, folyadékporlasztó, lumbál
punkcióstűk, orrtükör, hosszúnyelű szike, steril kötszerek ledobótál, dezinficiensek.
Csecsemőket és gyermekeket ülő helyzetben vizsgáljuk, az ápoló ölébe veszi, egyik kezével
átkarolja és magához szorítja a gyermek mellkasát, másik kezével a homlokát rögzíti. Ha a
vizsgálat jellege úgy kívánja fekvő helyzetbe helyezzük a gyermeket, fejét oldalra fordítva.

A külsőfül megbetegedései:
a külső hallójáratban előfordul fertőzés, allergiás reakció és sérülés, a külsőfül legtöbb
betegsége nem súlyos, de kényelmetlen és kellemetlen.
A külső fül rendelleneségei:
A fejlődési rendellenességek igen változatosak, a fülkagylók kisfokú aszimetriájától a nagyfokú
alaki eltérésekig vagy a fülkagyló teljes hiányáig terjedhetnek.
Anotia-fülkagyló teljes hiánya,Microtia-kicsifülkagyló,Macrotia-nagyfülkagyló. A fejlődési
rendellenességek megoldása plasztikai műtéttel megoldhatók.
Sérülések:
. A fülkagyló sérülései elég gyakoriak (metszés, szúrás, szakítás). Gyógyításuk sebészi ellátással
történik. A teljesen leszakadt fülkagyló néhány órán belüli visszavarrása sikerrel járhat.

Fertőzések:a baktériumok könnyen megtámadhatják a hallójáratot. A külső hallójáratot vékony

bőr béleli. Körömmel történő kaparás vagy cerumen(fülzsir) eltávolitási kisérlete gyakori forrása
a fertőzéseknek. Következménye furunculus képződése lehet. A külsőfül fertőzésekre gyakran
antibioticum vagy kéreghormon cseppeket rendelhetnek, helyi meleg alkalmazásai is hatásos, pl.
melegvizes tömlő.

1
A külsőfül betegségek másik tipusa a gombafertőzés. Az „uszoda – fül „ gombás fertőzés a külső
hallójáratban, a nedvesség kedvező környezetet biztosit a gombák növekedéséhez. Alkoholos
fülcseppek hasznosak a gombafertrőzések megelőzésre.
Idegentestek:
A gyermekeknél gyakoribb az idegentesttől származó fülsérülés, mint felnőtteken: bab, borsó és
apró gyöngyszemetket kiváncsiságból dughatnak a fülükbe. Nagyon fontos tudni, hogy nem
szabad bab vagy borsószem eltávolitását fülbe cseppentéssel megkisérelni, mert a folyadékot
felszivják és megduzzadnak, ezzel fokozva az elzáródást. A hallójáratba került idegentest
eltávolitására orvosi beavatkozás szükséges .
Fülzsír (cerumen) a hallójáratban.
A porcos hallójáratban lévő mirigyek termelik, viaszsárga színű. Normális körülmények között a
a hallójárat öntisztulása révén ürül, de felszaporodhat és elzárja a hangvezetőt (cerumen
obturans), és hirtelen halláscsökkenést, fülzúgást okoz.
Terápiája: kifecskendezés teshőmérsékletű vizzel.
Sérülések
A dobhártya indirekt sérülését a levegő hirtelen nyomásfokozódása (pl. robbanás, feszített
tenyérrel a fülre mért ütés) okozza. A dirket sérülést idegentestek okozzák, a dobhártya átszakad.
Hirtelen szúró fájdalmat érez a beteg, kevés vér szivárog a hallójáratból, halláscsökkenést jelez.
Terápiája: ha idegen test okozza, ennek az eltávolítása, kisebb repedés spontán gyógyul. A
Halántékcsonttörést balesetek okozzák.
Tünetei a halláskiesés, szemteke-rezgés, hányinger, hányás, az arcideg is sérülhet, a garat felé
illetve a fülből vér és liqour ürülhet. A felülfertőzés veszélye igen nagy! Azonnali szakorvosi
elláts szükséges.

Középfül megbetegedései:
az Eustach – kürt a középfület köti össze a garattal. A garat fertőzése ezért az Eustach – kürtön át
gyakran átterjed a középfülre. A felső légúti fertőzésekhez, pl. sinusitishez néha a középfül
nyálkahártya – bélésének gyulladása társul, a gyulladás okozta oedema ronthatja a hallást
mindaddig, amig a gyulladás el nem múlik.

Otitis media(középfül-gyulladás): a középfülgyulladásra gyeremkek hajlamosabbak. Mivel a

gyermekek Eustach – kürtje rövidebb és egyenesebb mint a felnőtteké, a garatból könyebben jut
fel a fertőzés a középfülbe.

Tünetei: súlyos fájdalom, láz és a dobhártya gyulladása. Antibioticum – terápia jelenti a kezelést:
széles spektrumú antibioticumot vagy penicilnt alkalmazunk, mivel a kórokozó valószinűleg
streptococcus.
Ha a középfülgyulladás krónikussá válik, folyadék gyülemlik fel a dobhártya mögött. A
dobhártya megnyitása (paracentesis, myringotomia)a végzendő beavatkozás, hogy a dobhártyán
készitett nyiláson át kiürüljön a folyadék.
Otosclerosis: az otosclerosis abnormális csontnövekedés egy hallócsontocskán, a kengyelen.
Ennek következménye a kengyel rögzülése, ami meggátolja a rezgését és ezzel a hangullámok
továbbitását, a következmény a süketség. Műtéti kezelése a stapedoctomia, a deformált kengyel
eltávolitása és kis drótdarabkával vagy műanyaggal való pótlása.

2
Belsőfül megbetegedései: a belsőfül fő funkciója az egyensúly fenntartása. Megbetegedései
szédülést, hányingert és hányást okozhatnak, romolhat a hallás is. A legfontosabb betegségek a
Méniére – syndroma és a labyrinthitis.
A Méniére betegség: lényege nyomásnövekedés a belsőfülben. Okát nem ismerjük.
Fő tünete az igen erős szédülés (vertigo). Hányinger, hányás és fülzúgás, fülcsengés kiséri a
szédülést. Gyakori szövődménye a hallásvesztés.
A kezelés tüneti: hányás ellenes gyógyszerek és tranquillánsok csökkentik az állandó
egyensúlyzavarból eredő szorongást. A belsőfülben nyomásfokozódást okozó folyadék –
visszatartás megelőzésére alacsony sótartalmú étrendet irhat elő az orvos.
Labyrinthitis: a belsőfül üregében keletkező gyulladás, a labyrinthitis néha a középfül –
fertőzés szövődménye. A labyrinth – oedema egyensúlyzavart, hányingert és hányást okoz.
Általában antibioticumokat alkalmazzunk, az egyensúlyzavar elmultáig ágynyugalom szükséges.
Foglakozási betegségek :
Zajártalom heveny formája során rövid ideig ható de nagy erősségű zajártalom (pl. robbanás,
lófegyverek) a dobhártyát és a hallócsont-láncolatot is károsíthatja. Az idült zajártalom a zajos
munkahelyen töltött hosszabb idő után maradnadó halláskárosodás következik be, de gyógyítani
nem tudju. Hangsúlyoznunk kell a megelőzés fontosságát pl. füldugó, fülsisak használata.
Caisson (keszon) betegség vagy barotrauma. Túlnyomásos helyen (pl. mélyen fekvő bányában)
dolgozók betegsége. Ha a munkahelyről távozáskor a "kizsilipelés" hirtelen történik, a
vérpályában nitrogén szabadul fel , amely boburékok formájában elzárja a belsőfül végartériáit
illetve más fontos szervek artéeiáit. Jellemző tünetei a süketségig fokozódó halláscsökkenés,
igen heves forgó jellegű szédülés, hányinger, hányás. Megoldása: sürgősen gyógyzsilipbe kell
helyezni a beteget és csak nagyon óvatosan lehet csökkenteni a légnyomást.

Öregkori nagyotthallás (presbyacusis): A corti-szervben a kor előrehaladtával degeneratív

folyamat zajlik le, a mely mindkét fülben halláscsökkenést okoz, főként a magas hangok
esetében. Élettani folyamatnak kell felfognunk, enyhe értágítók, A és E vitaminok adása
lassíthatja a folyamatot. Toxikus ártalmak olyan ártalmak, melyek a belsőfül képleteit vagy a
hallóideget károsítják. Például fertőző betegségek (necroticus gyulladást okozva): mumpsz,
kiütéses tifusz, kanyaró, influenza, kanyaró, diftéria; gyógyszerek: chinin, Streptomycin,
Neomycin, Gentamycin; ipari anyagok: benzol, ólom, kénsav, anilinfesték, szénmonoxid. Fontos
a megelőzése. A süketség lehet öröklött, méhen belül szerzett (pl. terhesség alatti rubeola
fertőzés) szülési sérülés következménye vagy középfülgyulladások valamint toxikus ártalmak
miatt kialakult.
Süketnémaság SurdomutitasA némaság, siketnémaság oka veleszületett süketség vagy kora
gyermekkorban szerzett siketség lehet.. A némaság és siketség rendszerint annak a
következménye, hogy a nem halló gyermek nem képes önállóan elsajátítani a beszédet.. A
süketnémák később megtanulják a beszéd helyettesítéseképpen a jelbeszédet, amelynek
segítségével a süketek egymással is képesek kommunikálni. Felnőttkorban szerzett süketség,
amikor már teljesen kifejlődött a beszélőképesség, nem jár némasággal. A hallássérültek számára
a hallókészülék nélkülözhetetlen társsá válik az életben. Ezért fontos, hogy személyre szabott,
egyedi igényeknek megfelelő készülék kerüljön kiválasztásra, amelyet praktikusan és szívesen
visel a beteg.

3
 Az orr és garat – gége megbetegedései

Az orr megbetegedései: felépitési zavarok, gyulladás, sérülés és daganatok érinthetik az orrot. E

rendellenességek ritkán okoznak súlyos betegséget. A kezelés általában egyszerű és hatásos. Az
orr – rendellenességek diagnózisa közvetlen, orrtükrös vizsgálaton ( rhinosopia), valamint a
beteg tünetein alapul.
Orrsövény – ferdülés (septum – deviatio): a két orrfelet az orrsövény (septum) választja el. Az
elferdült orrsövény beszűkitheti vagy elzárhatja az egyik orrjáratot, ennek következménye a
váladék elégtelen lefolyása és krónikus sinusitis( orrmelléküreg gyulladás) lehet. A szokásos
műtét a septumresectio(rhinosplastica), az elferdült orrsövény okozta szűkület korrigálása.
Rhinoplasticát ezen kivül gyakran végeznek kozmetikai okból is, az orr alakjának
megváltoztatására.
Orr – polypus: a polypnak nevezett kis tumorok az orrüregben növekedhetnek, kicsi,
szőlőszemszerű szövetnővekedések, amelyek elzárhatják az orrjáratát. A műtéti eltávolitás helyi
érzéstelenitésben történik. Az eltávolitott polypok szövettani vizsgálata mutatja meg, hogy jó –
vagy rosszindulatuak-e.
Orrvérzés(epistaxis): az orrból eredő vérzést okozhatja sérülés, orrvérzés lehet azonban magas
vérnyomás vagy véralvadási zavar tünete, gyulladás is. Az orrnyálkahártyán található dús
érgomolyag a vérzés helye.
Az orrszárnyak ujjal történő összeszoritása kb. 10 percre, általában megszünteti a vérzést.
Hányinger és hányás a vér lenyelése által okozott szövődmény lehet, ezért a beteget ülő
helyzetben kell elhelyezni, enyhén előre hajlitott fejjel, hogy vér ne folyjék a torkába.
A súlyos és egyszerűen meg nem szüntethető orrvérzés orvosi kezelést igényel, az orrjáratokba
általában adrenalint fecskendeznek, és gyógyszerrel átitatatott tampont helyeznek be. Néha
szükség lehet a vérző hajszálerek kauterezésére is.
Rhinitis(nátha): az orrjáratok nyálkahártyájának gyulladása. Általában a nátha, meghülés, vagy
allergiás reakció tünete. A nyálkahártya kiszáritására és az allergiás reakció által kiváltott
hisztamin – felszabadulás semlegesitésére antihisztamin gyógyszerek alkalmasak.
Sinusitis(orr – melléküreg gyulladása): egy vagy több orrmelléküreg(sinus) gyulladása
kisérheti a felső légúti infekciókat.Az orrjáratokat bélelő nyálkahártya folytatódik a sinusokat
bélelő nyálkahártyába, igy könnyű az infekció tovaterjedése. Sinusitis jöhet létre amiatt is, hogy
orr – polyp akadályozza a sinusból történő normális váladékelfolyást.
Tünetei: a fájdalom és nyomásérzékenység az érintett melléküreg felett, orrfolyás, amely a
garatba csorogva az ingerli, köhögés, láz és általános rossz közérzet.
Kezelés: antibioticumok adása, adrenalin orrcseppek az erek összehúzására, és enyhe
fájdalomcsillapitók,mint pl . aspirin adása. Párakötés csökkenti a sinus nyálkahártyájának
duzzanatát és a kellemetlenségérzést. A tüneteket lapos ágybanfekvés gyakran súlyosbitja, a fej
megemelése és gőzölés megkönnyiti az alvást.
Adenoid hyperplasia(orrmandula túltengés): az adenoid az orr – garatűr felső részében lévő
nyirokszövet. Megnagyobbodása (hyperplasiája) légzési akadályt okozhat, és hozzájárulhat
középfülgyulladás és sinusitis kialakulásához. Adenoidectomia az orrmandula műtéti
eltávolitása magában, vagy a garatmandula eltávolitásával egyidőben is történhet.

4
 A garat megbetegedései

Pharyngitis( garat-, torokgyulladás): a pharyngitist virus – vagy baktérium-fertőzés okozza,

vagy a gyulladás rhinitis vagy sinusitis kisérője lehet.
Tünetek: torokfájdalom, nyálkahártya duzzadás és vörösség, láz, általános rossz közérzet.
Kezelés: a tünetek enyhitésére irányul, sósvizes öblögetés, analgeticum a kellemetlen közérzet és
a láz csökkentésére, antihisztamin – kezelés az allergiás reakció enyhitésére.
Ha a garattenyésztés baktérium-növekedést mutat, antibioticum kezelés szükséges. A
pharyngitis tartama 5-10 nap, a kórokozótól függően.
Tonsillitis(mandulagyulladás): a tonsilla(garatmandula) nyirokszövet-csomó, amely a szájüreg
hátsó részében, a garatban helyezkedik el. Mint nyirokszövet, védi a szervezetet a
baktériumoktól, a nyirokáramlással, meg az orron és szájüregen átáramló anyagokkal bejutó
kórokozó kiszűrésével.Ha a kórokozókkal ismételten érintkezik, mint pl. felsőlégúti
fertőzéseknek gyakran kitett gyerekek esetében, a tonsillák megnagyobbodnak
(hypertrophisálnak). Ha túlságosan sok kórokozó túlterheli a tonsillákat, maguk is fertőződnek.
Nyilvánvaló, hogy a fertőzőtt tonsillák nem tudják már feladatukat betölteni a szervezet
védekezőrendszerében. Krónikus tonsillitisben már maguk a mandulák képeznek fertőzési gócot,
tenyészhelyet a baktériumok számára. A tonsillitist okozó leggyakoribb kórokozók a
staphylococcusok és a streptococcusok.Rheumás láz és vesegyulladás(nephritis) lehet a
streptococcus tonsillitis szövődménye.
Tünetek: torokfájdalom, a mandulák és a garatfal oedemája olyan érzést okoz, mint ha a beteg
torka vattával lenne kitömve. A hőmérséklet 39 fok C fölé is emelkedhet napokon át. A lázas
állapot hányinger, hányás és általános rosszullét kisérheti. A kiszáradás is problémát jelenthet,
mivel a nyelés olyan fájdalmas, hogy a beteg elutasitja a folyadékfogyasztást, a hányinger is
gátolja a folyadékfelvételt.
Kezelés: a baktériumos fertőzés megszüntetésére 10 napos antibioticus kezelés szükséges. A
kórokozó felismerése garatkenetből baktériumtenyésztést kell végezni. Penicilint vagy széles
spektrumú antibioticumokat szokás adni. Ha az antibioticumos kezelés nem előzi mega
gyulladások ismétlődését, tonsillectomiát(mandula – kiirtást) kell végezni.

Laryngitis(gégegyulladás):gyakran felső légúti fertőzésekkel, náthával vagy torokgyulladással

együtt fordul elő. A hangszallagok oedemája rekedtséget okoz, a súlyos laryngitis a hang
időszakos teljes elvesztésével járhat.
A gége-spasmus gyakori a gégehurutos(croupos) gyermekeken.A croup sürgösségi helyzet, mert
légútelzáródás fordulhat elő.
Kezelése: párával telitett levegő biztositása. Ha teljes légútelzáródás keletkezik, sürgös
tracheotomiát kell végezni. A laryngitis kezelése a kiváltó elsődleges ok kiiktatására irányul. Ha
a gyulladás eredeti forrását meggyógyitjuk, a gégegyulladás is megszűnik.
Gégerák: a gégecarcinoma leggyakrabban 45 év fölötti dohányosokon fordul elő. A rák gyakori
jele a krónikus laryngitis, rekedtséggel kezdődik, amely addig súlyosbodik, amig végül a beteg
csak suttogva tud beszélni. Ha a daganatot nem kezelik. légútelzáródás jön létre. A gégerákot
gégetükrözéssel (laryngoscopia) és próbakimetszéssel lehet diagnosztizálni.

5
A laryngectomia (gégekiirtás) a carcinoma eltávolitásának eredményes módja,a gége eltávolitása
után azonbana beteg beszédképtelenné válik.Végleges tracheostomát kell késziteni, a tracheának
a nyak elülső oldalára történő kivarrásával.

Ápolási feladatok a laryngectomizált betegnél: műtét után intenziv osztályra kerül a beteg. Több
napig a táplálás i.v. úton történik vagy nazogastricus szondával. A betegnek a domináns kezét
szabadon kell hagyni, hogy irásban tudjon kommunikálni. A légzés több napig nehezitett,
javasolt a félülő helyzet, szivőkészülék az ágy mellett. Az első 24 órában nagyobb az
utóvérzések esélye, ezért a beteget állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az életmódbeli
változásokra fel kell hivni a figyelmét (elővigyázatosság a fürdetésnél, mozsdatásnál).
Ápolási feladatok
Műtéti előkészités: műtét előtti napon az orvos utasitása szerint minden leletet elő kell késziteni.
Az ápoló feladata, hogy ellenőrizze, hogy minden kiirt vizsgálat megtörtént és minden lelet
rendelkezésre áll. A premedicatiot minden kórlapra vagy lázlapra rá kell vezetni. Fontos a műtéti
beleegyezés elnyerése a beteg vagy hozzátartozók részéről. Műtét előtt fontos a székletüritési
proplémák rendezése.
Fülműtétek előtt a műtét nagyságától függően általában 2 harántujjnyi területről a hajat le kell
borotválni.
A beteg könnyű vacsorát kap, műtét előtti nap alkoholt nem fogyaszthat, korán lefekszik,
szükség szerint altatot kap. A műtét napján nem kap reggelit, ékszereket, protézist eltávolitjuk.
Műtét előtt felkérjük a beteget, hogy menjen a WC-re. A premedicatiot időben alkalmazni, és a
kiirt időpontra a leletekkel együtt a műtő előterébe kisérjük a beteget.
Műtét utáni ápolás: a különböző fül – orr gégészeti műtétek után az ápolási feladatok nem
azonosak.A kisebb beavatkozásokat helyi érzéstelenitéssel végzik, a nagyobb műtétek
narkozisba történnek, szükség lehet zavart betegeknél valamilyen rögzitésre. Ébredés után 5-6
órát nem fogyaszt a beteg semmit, esetleg száját megnedvesitjük. Hallást javitó műtétek után
szigorú ágynyugalom szükséges. A műtét utánni napokban óvatos fokozatos mobilizálás
engedélyezett. Az étrend: folyékony, pépes. A több nap után is fennálló szédülés,
hányás ,aluszékonyság szövődményre utal. Bizonyos fülbetegségek arcidegbénulást is
okozhatnak, ilyenkor a beteg nehezen etethető, az érintett szem kiszáradásának megelőzésre
műkönny cseppet alkalmazunk, szükség szerint fedőkötést helyezünk az érintett szemre.

Adenoidectomia, tonsillectomia után az aspiráció megelőzésre kell törekedni, műtét után a

beteget laposan oldalfekvésbe helyezzük el, fájdalomcsillapitót kap.
A mandulaműtét utáni betegnél a műtét helyén történő vérzés megelőzése a legfontosabb feladat.
Meg kell mondani a betegnek, hogy nem szabad köhögjön, krákogjon és beszéljen a műtét után.
Fontos ellenőrizni a vitális funkciókat is.
A vérzés mint szövődmény nem mindig észrevehető, de a tünetek alapján mint elnyomható
pulzus, alacsony vérnyomás, sápadtság, zavartság, gondolni lehet rá.
Különösen veszélyes lehet, ha a beteg aspirálja a vért, ezért műtét után nem adható a betegnek
erős altató vagy nyugtató.
A műtét utáni 4-5 órában csak hideg folyadékot kap a beteg. Az első héten folyékony, pépes
étrendet rendelnek el, kerülni kell a csipős, savanyú ételeket. A szilárd ételek csak kellő higitás
után adhatók.

6
Orrműtétek, orrvérzések után: a beteget félülő helyzetbe kell elhelyezni, a parittyakötést
naponta cserélni kell. Szükség szerint hideg vagy jeges borogatás alkalmazható. Szövődményre
utalhat a helyi oedema és a vérzés. A vérzés gyakran történhet a garat felé. ezért a beteg
általános állapotát ellenőrizni kell.
Gégeműtétek után: a legtöbb beteg kanült visel. A kanül átjárhatósága állandó ellenőrzést
igényel, szükség szerint szivást alkalmazunk, ezért a szivókészülék a beteg ágyánál kell legyen.
Komplikációt okozhat a kanül elzáródása vagy kicsúszása. Gégeműtétek után rendszerint tápláló
szondát alkalmazunk, ezt orron keresztül vezetjük be. Ezen át naponta többször is kis
mennyiségű hőmérsékletű ételt kap a beteg.
A légzés napokon át nehezitett lehet. Az ágyat fél-ülő helyzetben kell tartani, a légzés
megkönnyitésére.
Halláskárosodást szenvedett betegek rehabilitációja: ezek a betegek igen érzékenyek, ezért
ápolásuk sok tapintatot igényel. A műtéttel nem javitható halláscsökkenés esetén hallókészülék
javasolt.
Audiológiai vizsgálatok alapján megfelelő minőségű és erősségű hallókészüléket rendelnek .