A szem szerkezete

A szem a fényt érzékelő szervünk. A szem az idegrendszer része. A látás egy tárgyról eredő
fénysugaraknak a retinán való tükröződéséből ered. Az ebből keletkező idegingerület értékelés
céljából az agy látásközpontjába jut. A szem úgy épült fel, hogy a fényhez és a látott tárgy
távolságához alkalmazkodjék. A szemgolyó három rétegből áll:
1.Sclera(inhártya): a szemgolyó külső rétege a sclera. Ez erős szövet, amely védi a belső
sérülékenyebb részeket. A sclera elülső része a szemfehérje, a sclera közepén van a cornea
(szaruhártya), ezen keresztül jut be a fény a szembe. A sclerának az elülső felszinét a
conjuctiva(kötőhártya) fedi, ez egy nyálkahártya, amely beboritja a szemet és a szemhéjakat.
2.Choroidea(érhártya): a szem érhártyája két izomból áll: ezek az iris(szivárványhártya) és a
corpus ciliare (sugárizom). Az iris képezi a szemnek azt a szines részét, amely a corneán át
látható. A pupilla(szembogár) a középpontban lévő sötét folt, nyilás az irisben. A szemlencse a
pupilla mögött helyezkedik el. A choroidea másik izma a a m. ciliáris (sugártest), funkciója a
szemlencse megváltoztatása aszerint, hogy milyen távolságra lévő tárgyat nézünk. Ha a tárgy
messze van, a ciliaris izom ellazul, igy a lencsét engedi ellapulni, ezáltal a távoli tárgy a
fókuszba kerül. Ha közelebbi tárgyat nézünk, a sugárizom összehúzódik, ezáltal a lencsét
gömbölyebbé húzza össze. A lencsének ezt az alakváltozását
akkomodációnak(alkalmazkodásnak) nevezzük.
3.Retina(ideghártya): a retina a szemgolyó legbelső rétege. A fény a lencsén át jut be és a
retinán fókuszálódik, amelynek mikroszkópos szerkezetében pálcikák és csapok találhatók. A
pálcikákat a lencsén át bejutó enyhe fény ingerli, de a csapok stimulálásához erős fényre van
szükség. A szinérzékelés is a csapok funkciója. A látóideg ( discus nervi optici) a retinában van.
A látóideg itt kezdődik, és innen halad tovább az agyba. A retinának ebben a részében, a
látóidegfőben nincsenek sem csapok, sem pálcikák, ezt a részt vakfoltnak nevezzük.
A szem folyadékai: a lencse előtti üreget elülső csarnoknak nevezzük, ezt a csarnokviznek
nevezett folyadék tölti ki. A szemgolyó belsejét hátsó csarnoknak hivjuk, tartalma viszkózusos
folyadék, ezt üvegtesti folyadéknak nevezzük. Ezek a folyadékok megtörik a rajtuk áthaladó
fényt.
A szem védelme: a szem a koponya szemüregnek vagy szemgödörnek(orbita) nevezett
nyilásában helyezkedik el. Az orbitát képező csontok védik a szem hátsó részét, a szem elülső
részét a szemhéjak, szempillák és a kötőhártya védik. Hirtelen fény vagy levegő-lökés kiváltja a
szemhéjak reflexes összehúzódását, a szempillák pedig gátolják az idegentestnek(por, homok) a
szembe jutását. A könnyezés egy másik védekező mechanizmust jelent a számára. A
könnytermelést lacrimatiónak (könnyezés) hivjuk. A könnyet a könnymirigyek termlik, amelyek
a felső szemhély külső sarkánál vannak. A folyamatos könnytermelés nedvesen tartja a
szaruhártya felszinét és lemossa a porszemcséket. A szemhéjak találkozásának belső zúgában
(belső szemzúg, belső canthus) ered a könnyvezeték, amely a könnyet az orrüregbe vezeti.
A szem működése: a fény a pupillán át bejut a szembe, az iris úgy működik mint a
fényképezőgép rekesze, kitágul vagy összehúzódik, hogy alkalmazkodjék a tárgy által visszavert
fény mennyiségéhez. Ezzel egyidejűleg a sugárizom összehúzódik vagy ellazul, a szemlélt tárgy
távolságának megfelelően. Ezután a fénysugár megtörése következik(refrakció), amikor a fény
áthalad a csarnokvizen, a lencsén, és az üvegtesten. A refrakció lehetővé teszi a szem által látott
nagy terület csökkenését,a fénysugár majd a retinának egy kis területére összpontosul,
fokuszálódik, itt a retinán képződik a kép. A látás végső lépése a látási inger átvitele a szemből
az agyba a látóidegen át.

1
 Szemészeti osztály. Kezelő

A fektető részleg hasonlit az egyéb korházi osztályokhoz, de azért bizonyos sajátosságokat

figyelhetünk meg. Lehetőleg ne legyenek a beteg mozgását nehezitő fölösleges tárgyak. A
berendezés helyét nem változtathajuk. Az ablakok csak szellőztetés célját szolgálják. A kórtrem
ajtaja nyitva kell legyen és nem szabad küszöb legyen. Megfelelő szabályozható világitás kell
legyen, legalább két konektor kell legyen a kórterembe. A kórtermek legyenek tágasak. A
műszeres vizsgálatok egy része a kórtermen kivül történik, ezért a betegeket kisérni kell.
Kezelési módok: egyrészük önállóan végezhető. Leggyakoribb a szemcsepp és kenőcs
alkalmazása. A beteg ülhet, de ideális ha fekszik. Megfelelő kézmosás után, gumikesztyű
használatával a beteget megkérjük, hogy nézzen felfele. Vattát nem használunk a szem
kezelésére!
Szemkötések és borogatások: gyakran alkamazunk kötést. Ennek védő szerepe van, műtétek,
fertőzések esetén alkamazott eljárást. A kötés felhelyezése előtt a beteg csukja be a szemét. Nem
kötjük be a fertőzőtt váladékozó szemet. Ezt a váladékozó szemet lemossuk,a leszáradt
váladéktól. A borogatás a csukott szemhéjra megfelelő testhőmérsékletű folyadékba mártozott
gézcsomót helyezünk a szemre. Ezt időnként váltjuk.
Diangosztikai módszerek.
-A látásvizsgáló tábla: az ABC – betűit vagy különböző irányba tekintő nagy E betűket
tartalmaz, ezzel a durva látászavarok felismerhetőek. A látásvizsgáló (Snellen) – táblázat a
fizikális vizsgálat részeként a különböző távolságokra, a látás élességének meghatározására
használjuk.
Látótér- vizsgálat(perimetria): a perifériás(környéki) látás azt az egész területet jelenti, amelyet a
szem befoglalni képes , ha egy tárgyra tekint, a perifériás látás beszűkülése betegség tünete. A
perifériás látás vizsgálatára a periméternek nevezett készüléket alkalmazzák.
Szem belnyomás ( intraocularis nyomás) mérés: a szem belnyomása az a nyomás, amely a
csarnokvizben uralkodik, tonométerrel (szemnyomásmérővel) mérjük. A szemet helyi
érzéstelenitő szer becseppentésével érzéstelenitve, a tonométert a száruhártyára kell helyezni.
Nyomásnövekedés rendszerint betegséget jelent.
Ophthalmoscopos vizsgálat: a retina vizsgálata ophthalmoscoppal tájékoztat a szem ereinek
állapotáról. A retina ereinek elváltozásai jelezhetik az arteriosclerosist vagy diabetest.

A látás rendellenességei

Fénytörési rendellenességek: a fénytörés (refrakció) három legfontosabb zavara a következők:

1. Myopia(rövidlátás): lényege, hogy a tárgy képe nem a retinán, hanem előtte képződik. A
távoli tárgy képe elmosódott, a közeli tárgyakat élesen látja a rövidlátó ember. Általában
progressziv.
2. Hypermetropia(távollátás): a kép a retina mögött képződik. A távolra látás normális, de a
közeli tárgyak képe elmosódott.
3. Presbyopia(időskori messzelátás): a közeli tárgyat a szem nem lájta élesen, az idős személy
kartávolságnyira tartja az élesen szemügyre veendő tárgyat.

2
Kancsalság(strabismus): a kancsalság jelentése az, hogy a két szem fókusza nem tekint
ugyanarra a pontra. E rendellenesség rendszerint veleszületett, de lehet betegség szövődménye is,
elsősorban encephalitisé. Kezelni kell, mert az érintett szem látása megromlik. Elsősorban
korrigáló szemüveget és szemgyakorlatokat kell alkalmazni, szükségessé válhat azonban a
szemizmokat korrigáló műtét is.
Astigmatismus(szemtengely-ferdülés): a cornea (szaruhártya) abnormális görbülete az
astigmatismus, ennek hatása az alkamazkodás zavara. Az astigmia különböző súlyosságú lehet,
ha a látás elmosódott,szemüveggel lehet javitani.
Szinvakság: veleszületett zavar, amelynek oka egy vagy többféle csapnak a hiánya a retinában,
ez különböző fokú szinvakságot okoz. A teljes szinvakság ritka, vörös – zöld szintévesztés a
leggyakoribb rendellenesség.

A szem megbetegedései
Gyulladásos megbetegedések:
A szem részei és a környező szövetek is hajlamosak (érzékenyek) gyulladásokra. Az ok lehet
baktériumos vagy virusos fertőzés, vagy lehet a gyulladás a szemet ért sérülés következménye is.
Conjuctivitis(kötőhártya – gyulladás): a gennyes kötőhártyagyulladást baktériumos fertőzés
okozza.Gyermekeken gyakrabban fordul elő. Szennyezett kézzel könnyen átvihető egyik szemről
a másikra.
Tünetek: égő érzés a kötőhártyán, vörösség és gennyes váladék. Ez alvás alatt a szemhéjakon
beszárad és a szemhéjak összeragadnak.
Kezelés: antibioticumos szemkenőcs és izotóniás konyhasó oldattal öblögetés a váladék
eltávolitására.
A gonorrhoéás conjuctivitis a szem destruáló fertőzése, amely hegesedést és megvakulást is
okozhat. A kórokozó gonococcus szennyezett kézzel átvihető a szemre.
Másik formája a az ophtalmia neonatorum , amelynél az újszülött szemébe a szülőcsatornán való
áthaladás közben kerül a fertőzött anyaból a kórokozó. Megelőzésül minden újszülött szemébe
fertőtlenitő szerves higanyvegyületet tartalmazó oldatot vagy antibioticumos kenőcsöt kell
cseppenteni,illetve helyezni. Ennek eredményeként a korházban született újszülőttek között igen
ritka az ophthalmia neonatorum.A fertőzés felnőttkori formáját helyi és általános antibioticum-
terápiával kezeljük.
A nem fertőzéses conjuctivist allergiás reakció okozza. A kezelés a kiváltó allergéntől való
védelem és antihisztamin szer az allergiás reakció ellen.
Árpa(hordeolum): a szemhéj apró mirigyeinek fertőzése és gennyes gyulladása, amely tályogot
képez.
Kezelése: meleg , párakötés az érlelés végett, ha ez nem eredményes, incisio válhat szükségessé
a váladék kiüritésére.A fertőzés ismétlődhet, különösen akkor, ha a kórokozó staphylococcus,
ilyenkor szisztémás antibioticum – kezelést alkalmazunk.
Keratitis(szaruhártya – gyulladás): a cornea gyulladása a keratitis.Fertőzés vagy allergiás
reakció okozza.
Tünetei: fényérzékenység(photophobia), szemfájdalom, könnyezés és vörösség. Ha a gyulladást
nem kezelik hatékonyan, szaruhártya-hegesedés és maradandó látásromlás lehet a
következmény.

3
Kezelés: a kiváltó októl függ. Fertőzés esetén antibioticum, allergia okozta keratitis esetén
szteroidok. Ha a kórokozó herpes – virus, a szteroid terápia ellenjavalt, mivel a szteroidok
hatására a herpes virus szétterjedhet. Súlyos tünetek esetén ágynyugalom szükséges, a
szemmozgások csökkentése révén fedőkötés enyhiti a szemfájdalmat.
Szaruhártya fekély: a cornea kifekélyesedése(ulceratio) fertőzés vagy sérülés következtében
jöhet létre. Következménye maradandó károsodás és látásromlás is lehet, aszerint, milyen
kiterjedésű és hol helyezkedik el a fekély. Ha a pupilla közelében van, megvakulást is okozhat.
Kezelése: pupilla tágitó szemcseppek alkalmazása, a szem nyugalomba helyezése, antibioticum
és kéreghormon-készitmények alkalmazása. Műtéti beavatkozás: keratoplasztika
Glaucoma(zöldhályog): a szem belső nyomásának megnövekedése a csarnokviz elvezetésének
elegételenségéből ered, ezt az állapotot glaucomának nevezzük.A szem belnyomás
fokozódásának a következménye a látóideg károsodása és esetleg vakság. Glaucoma ritkán
fordul elő 40 éves kór alatt. A betegségnek két formája van:
- akut vagy zárt csarnokzugú
- krónikus vagy nyilt zugú
Tünetek: az akut glaucoma hirtelen tünetekkel jelentkezik: pupillatágulat, szemfájdalom,
hányinger, hányás, fejfájás(kibirhatatlan erősségű) A krónikus glaucoma lasabban fejlődik ki,
első tünete leheta látótér beszűkűlése, később ködös látás és lámpák körül szivárványszinű
karikák, enyhe fejfájás.
Kezelés: a pupillaszűkitő szemcseppek megkönnyitik a csarnokviz elvezetését, és ezzel
csökkentik a szem belső nyomását. Súlyosabb formáknál műtéti beavatkozás szükséges.
Mindkét formában romlik sötétben a látás.
Cataracta(hályog): a cataracta olyan megbetegedés, amelyben elvész a szemlencse átlátszósága.
Gyakoribb a lencse fokozatos degenerációja idős korban, tartós allergiás állapotok, sérülés vagy
diabetes következtében.
Tünetek: amint a lencse fokozatosan elhomályosodik,a fény nem tudja rajta keresztül a szem
belsejébe jutni. A látásromlás lassan alakul ki, a látás ködössé vagy felhőssé válik, kettős látás is
előfordul.A beteg nem érez fájdalmat,elváltozást a szemében.
Kezelés: az egyetlen kezelési mód a hályogos szemlencse műtéti eltávolitása.
Ideghártya – leválás(retina ablatio): az ablatio retinae az ideghártyának az érhártyáról történt
leválása. Bekövetkezhet kimutatható ok nélkül, de okozhatja sérülés vagy betegség. A retinán
keletkező szakadás lehetővé teszi, hogy üvegtesti folyadék gyűljék össze a retina és az érhártya
között, ezáltal a két réteg elválik egymástól. A retina táplálása elégtelenné válik, mivel csökken a
vérellátása. Azonnali kezelés nélkül vakság következik be.
Tünetek: ha a retina központi részén történik a leválás, súlyos tünetek lépnek fel: fényvillanások
érzékelése, elmosódott látás, a tárgyak előtt a perifériás látótérben foltok látása. Ha az ablatio
kicsi, a tünetek fokozatosan alakulnak ki, és a beteg esetleg észre sem veszi azokat, ha a másik
szemén normális a látása.
Kezelés: a terápia kezdetben a maradandó vakság megelőzésére irányul. A retina tapadását
műtéttel kell helyreállitani, a célja, hogy a szem sérült rétegében lévő szakadást vagy lyukat
elzárja, leragassza.
Szemsérülés: az egyik vagy mindkét szemet érő trauma súlyos látásromlást okozhat. Fontos az
azonnali sürgös kezelés. Némelyik sérülés ellátható az elsősegélynyújtással, de maradandó
károsodás megelőzésére orvosi ellátásra van szükség. A legsúlyosabb szemsérülés a szemgolyó
műtéti eltávolitását(enucleatio) teheti elkerülhetetlenné. A szem leggyakoribb sérülései a vegyi
ártalmak, az áthatoló sérülések, idegentestek és a szemet érő tompa ütések.

4
Vegyi sérülések: savas vagy lúgos oldatoknak a szembe fröccsenése gyakori baleset az iparban
és a háztartásban. A vizzel történő kiöblités megelőzi a hegesedést, azonnali orvosi kezelés
szükséges.
Áthatoló sérülések: idegentesteknek a szembe hatolása veszélyes sérülést okoz. Ha a tárgy a
szemben marad, csak orvosnak szabad eltávolitania. Mindkét szemre fedőkötést kell helyezni.
Idegentestek: át nem hatoló idegentestet vizzel vagy izotóniás sóoldattal ki lehet öbliteni a
szemből. Az alsó kötőhártya – zsákban lévő idegentestet úgy lehet eltávolitani, hogy lehúzzuk
az alsó szemhéjat és letöröljük az idegentestet.Ha a tárgy a felső kötőhártya – zsákban van, ki
lehet forditani a felső szemhéjat egy pálcikán vagy törlőpálcán, egy másikkal eltávolitható az
idegentest.
Haematoma(vérömleny): a szemet érő tompa ütés gyakran okoz vérömlenyt(„monokli”). Hideg
borogatás a sérülés utáni első 12 órában csökkenti az oedemát és bevérzést a környező
szövetekben. A következő 12 órában meleg borogatás javitja a keringést, és csökkenti a
gyulladást.

Ápolási feladatok:
- már a betegfelvételkor megkezdődnek
- a felméréskor tájékozodunk a diagnozissal összefüggő problémákról és az ezekhez
kapcsolodó speciális szükségletekről
- a gyengénlátó vagy vak emberek nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott
körülményekhez, ezért több odafigyelést és türelmet igényel az ellátásuk
- a különböző vizsgálatokra a kisérővel mehet a beteg, a vizsgálatok során közöljük a
beteg problémáját
- a beteg tisztálkodására oda kell figyelni
Speciális feladatok: a kontakt lencsék karbantartása, műszerek ápolása
Műtéti előkészités:
- a műtét előtti nap gyógyszeres előkészités
- űritési probléma rendezése a műtét előtt
- alapos testi higiéne
- pszichés támogatás
- a műtét után állandó felügyelet szükséges
- rendszerint mindkét szemet lekötik
- a kötés figyelése
- életjelek követése
- fájdalom felmérése, hányás fordul elő/-hányás esetén a fejét a nem operált szem felé
forditjuk, figyelmeztetjük, hogy lehetőleg ne köhögjön. Ha szükséges köhögés
csillapitót kell adni
- szigorú ágynyugalom szükséges