Az 1956-os forradalom helyszínei

BME
A szegedi egyetemisták demokratikus követeléseire és a lengyelországi szovjetellenes tüntetésekre
reagálva 1956. október 22-én tartott nagygyűlést az egyetemek diáksága. Itt fogalmazták meg a
követelések híres pontjait, és hirdettek meg másnapra általános tüntetést.

Bem tér
1956. október 23-án az események első fontos helyszínéül a II. kerületi Bem tér szolgált, ahol a Bem
József 1848-as szabadságharcos tábornokot ábrázoló szobor körül gyűlt össze a tömeg, hogy
meghallgassa a diákok pontjait, az Írószövetség kiáltványát, Zbigniew Herbert lengyel író köszöntését,
és Sinkovits Imre előadásában a Nemzeti Dalt. Itt vágták ki először az akkori hivatalos zászlóból a
Rákosi-címert, a lyukas nemzeti lobogó pedig a forradalom jelképévé lett.

Kossuth tér
A Bem térről az egyre duzzadó tömeg a Kossuth hídon vonult át a Parlament elé. Nem ismerős a
Kossuth híd neve? Nem véletlen: a második világháború után ideiglenes jelleggel épült meg a
Batthyány tér és a Kossuth tér között, amíg újjá nem épült a lebombázott állandó hidak mindegyike. A
Parlament előtt már mintegy 200 000 ember hallgatta meg Nagy Imre csillapító beszédét.

Két nappal később, október 25-én pedig a forradalom egyik legvéresebb eseménysora zajlott le a
Kossuth téren: az összegyűlő békés tömegre a környező épületek tetejéről ÁVH-s sortűz zúdult, több
száz halálos áldozatot követelve.

Ötvenhatosok tere
Az akkoriban még Felvonulási néven létező teret sosem fogadták igazán szívükbe a budapestiek: a
Városliget mellett a Dózsa György út erőltetett kiszélesítéséből keletkezett terület a kezdetektől a
kommunista hatalom reprezentációs céljait szolgálta, kötelező felvonulásokkal és gigantikus Sztálin-
szoborral. Nem véletlen tehát, hogy 1956. október 23-án a forradalmi tömeg egy része ide zúdult, és
csepeli munkások által hozott lángvágók és acélcsörlők segítségével ledöntötték Sztálin szobrát, majd
végighúzták az Andrássy úton és a Nagykörúton. A szobor levágott kezét Pécsi Sándor színész őrizte
meg a kertjében elásva, jelenleg a Nemzeti Múzeumban látható.

Magyar Rádió
A Rádió Bródy Sándor utca épületénél fordult erőszakba október 23-án a forradalom. Az ide érkező
tömeg a követeléseinek bemondását kérte az akkori egyetlen azonnali központi hírforrástól. Ezt
nemcsak megtagadták az államhatalom képviselői, de az épület őrzésére kirendelt egyenruhások
tüzet is nyitottak a tömegre. A forradalmárok végül elfoglalták az épületet, az események nyomai
pedig máig láthatók a Bródy Sándor utca és a Puskin utca sarkának házain, a falakon golyók által ütött
mélyedések formájában.

II. János Pál pápa tér

A korábban városszéli vásártérként létező terület 1946-tól lett Köztársaság tér, és itt működött a
kommunista politikai rendőrség, majd a budapesti pártbizottság is. A forradalom idején a pártház az
ÁVH egyik utolsó megőrzött góca lett, és amikor október 30-án megostromolták a tüntetők, véres
események helyszínévé vált. A sikeres ostrom után ugyanis a feldühödött tömeg több karhatalmistát
meglincselt, amit később, a forradalom leverése után a megtorlások igazolására használt fel a Kádár-
kormány.
Corvin köz
1920as évekig jégpálya és teniszpályák működtek itt , amikor megépültek a Corvin-házak. Az így
kialakított zegzugos köz pedig tökéletes stratégiai védelmi pontként szolgált az 56-os felkelők
számára, főleg a szovjet tankok megérkezése után. Innen ellenőrizhették a Nagykörutat, az Üllői utat
és a Petőfi hidat is, a Kilián laktanya pedig biztos bázisul szolgált. A Corvin közi harcosok a teljes
szovjet harckocsiveszteség mintegy feléért voltak felelősek, nem véletlen, hogy ezen a környéken
nagyobb károk érték a házakat, mint a világháborúban. 1996 óta a Corvin mozi mellett áll a Pesti srác
szobra .