Szabadság-szobor (Budapest)

1.A szobor adatai,témája:

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt

kezében pálmaágat (a győzelem és a béke jelképét) tartó
nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az
eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos
elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német
hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének
emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet
felszabadítás átértékelése után a szobor együttest némileg
átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor
előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas
szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban
már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt pótolták, majd
1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő
feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest
egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot
szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik
legfontosabb jelképévé vált.
Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter
magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé.
A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros
számos pontjáról.
2.Az eredeti kompozíció:
A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült,
zászlós, géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb
oldalán sárkányölő bronzalakok, mögötte még egy, három méter
magas katona kőből. A zászlós katona alakját az 1956-os
forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később pótolták.
Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a
hálás magyar nép” emelte az emlékművet, amelyet „Magyarország
felszabadításának napja” második évfordulóján, 1947. április 4-
én avattak fel. Az avatáson megjelent az alkotó, Kisfaludi Strobl
Zsigmond, beszédet mondott Balogh István lelkész,
államtitkár, Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy
Ferenc miniszterelnök, Kővágó József polgármester és Vlagyimir
Szviridov szovjet altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző
Bizottság alelnöke. Az emlékművön az elesett szovjet katonák neve
is olvasható volt.
3.Az emlékmű felállítása:
Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság
rendelkezett 1945 januárjában, alighogy Budapest ostroma véget
ért. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta
ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző
Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű
költségeit a magyar állam fizette.
A fiktív Horthy-legenda:

Népszerű városi legenda, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a

fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzó
helyettes emlékművének készült. Az elterjedt legenda elhangzott
például Szentjóby Tamás a „Szabadság lelkének szobra projektről”
készült dokumentumfilmjében is, majd Jancsó Miklós és Hernádi
Gyula Anyád! A szúnyogok című filmjében, amelynek végén a
főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról kiabálnak, hogy
„miféle szabadságszobor ez, ezt a kis Horthynak csinálták”.

4.Érdekességek:
 1947-ben a „Szabad Száj” című budapesti szatirikus lapban
megjelent karikatúrán a szoboralak pálma helyett egy nagy halat
emel a magasba, ezzel az aláírással: „Ezt jól kifogtuk!”
 Kicsinyített mása megtalálható Goriban,
a Sztálin múzeumban, 1951-es évszámmal mint a magyarországi
keresztények ajándéka.
 1980-ban a Szabadság-szobor kicsinyített mása bekerült azon
tárgyak közé, amelyeket az első magyar űrhajós, Farkas
Bertalan jelképként magával vitt a világűrbe.