Egyenáramú gépek

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből

vannak.)

1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor

500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor armatúra ellenállása 0,5 Ω,
gerjesztőköri ellenállása 250 Ω. Egy bizonyos terhelésnél a hálózatból 20 A áramot vesz fel és
ekkor a fordulatszáma 409 1/min. Mekkora a motor indukált feszültsége, hatásfoka,
terhelőnyomatéka, ha a vas és a súrlódási veszteség együttes értéke 900 W?
A motor által a hálózatból felvett
A motor kapcsolási rajza: teljesítmény:
Ra 𝑃1 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼 = 500 ∙ 20 = 10000 𝑊

Ig A gerjesztő áram:
Ia I
𝑈𝑘 500
𝐼𝑔 = = =2𝐴
M Ui Rg Uk 𝑅𝑔 250

Az armatúra áram (a csp-i törvényból):

𝐼𝑎 = 𝐼 − 𝐼𝑔 = 20 − 2 = 18 𝐴

A motor teljesítménye, veszteségei:

A motor indukált feszültsége (armatúra körre felírt hurokegyenletből):

𝑈𝑘 − 𝑈𝑖 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 0
𝑈𝑖 = 𝑈𝑘 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 500 − 18 ∙ 0,5 = 491 𝑉
A belső teljesítmény:
𝑃𝑏 = 𝑈𝑖 ∙ 𝐼𝑎 = 491 ∙ 18 = 8838 𝑊
A felvett és a belső teljesítmény közötti különbség a villamos veszteségekből adódik:
𝑃1 − 𝑃𝑏 = 10000 − 8838 = 1162 𝑊 = 𝑃𝑎𝑣 + 𝑃𝑔

1
ebből 𝑃𝑔 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼𝑔 = 500 ∙ 2 = 1000 𝑊 a gerjesztési teljesítmény és 𝑃𝑎𝑣 = 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑎 = 182 ∙ 0,5 =
162 𝑊 az armatúra veszteség.
A leadott (hasznos) teljesítményt megkapjuk, ha a belső teljesítményből kivonjuk a vas és a
súrlódási veszteséget:
𝑃2 = 𝑃𝑏 − 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 8838 − 900 = 7938 𝑊
𝑃2 7938
Így a hatásfok: 𝜂 = = = 0,7938
𝑃1 10000

A tengelyen leadott nyomaték kiszámításához először számítsuk ki a szögsebességet:

2𝜋 ∙ 𝑛 2𝜋 ∙ 409
Ω= = = 42,83 1/𝑠
60 60
𝑃2 7938
𝑀𝑡 = = = 185,33 𝑁𝑚
Ω 42,83

2. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú generátor

Nézzük meg ugyanezt a gépet generátorként üzemelve: 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos
gerjesztésű egyenáramú generátor armatúra ellenállása 0,5 Ω, gerjesztőköri ellenállása 250 Ω. A
generátor kapcsaira 25 Ω-os fogyasztót kapcsolunk. Mekkora a generátor indukált feszültsége,
hatásfoka, ha a vas és a súrlódási veszteség együttes értéke 900 W? Milyen fordulatszámmal kell
a generátor tengelyét forgatni, ha a hajtónyomaték 100 Nm?
A kapcsolási rajz:
A fogyasztó áramfelvétele:
Ra
𝑈𝑘 500
Ig It 𝐼𝑡 = = = 20 𝐴
Ia 𝑅𝑡 25
A gerjesztő áram:
G Ui Rg Uk Rt
𝑈𝑘 500
𝐼𝑔 = = =2𝐴
𝑅𝑔 250

Az armatúra áram (a csp-i törvényból):

𝐼𝑎 = 𝐼𝑡 + 𝐼𝑔 = 20 + 2 = 22𝐴

2
A generátor hasznos teljesítménye:
𝑃2 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼𝑡 = 500 ∙ 20 = 10000 𝑊
A generátor indukált feszültsége (armatúra körre felírt hurokegyenletből):
𝑈𝑘 − 𝑈𝑖 + 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 0
𝑈𝑖 = 𝑈𝑘 + 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 500 + 22 ∙ 0,5 = 511 𝑉
A belső teljesítmény:
𝑃𝑏 = 𝑈𝑖 ∙ 𝐼𝑎 = 511 ∙ 22 = 11242 𝑊
A belső és a leadott teljesítmény közötti különbség a villamos veszteségekből adódik:
𝑃𝑏 − 𝑃2 = 11242 − 10000 = 1242 𝑊 = 𝑃𝑎𝑣 + 𝑃𝑔

ebből 𝑃𝑔 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼𝑔 = 500 ∙ 2 = 1000 𝑊 a gerjesztési teljesítmény és 𝑃𝑎𝑣 = 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑎 = 222 ∙ 0,5 =

242 𝑊 az armatúra veszteség.
A felvett teljesítményt megkapjuk, ha a belső teljesítményhez hozzáadjuk a vas és a súrlódási
veszteséget:
𝑃1 = 𝑃𝑏 + 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 11242 + 900 = 12142 𝑊
𝑃 10000
Így a hatásfok: 𝜂 = 𝑃2 = 12142 = 0,8235
1

A fordulatszám kiszámításához először számítsuk ki a szögsebességet:

𝑃1 12142
Ω= = = 121,42 1/𝑠
𝑀ℎ 100
Ω 121,42
𝑛= ∙ 60 = ∙ 60 = 1159,47 1/𝑚𝑖𝑛
2𝜋 2𝜋

3. Üresjárás
Számítsuk ki az előbbi egyenáramú gép üresjárási fordulatszámát motoros üzemben!
A számításhoz az egyenáramú gépek alapegyenleteit használjuk: (levezetést ld. előadás jegyzet)
𝑼𝒊 = 𝒌 ∙ 𝚽 ∙ 𝛀, vagy írhatjuk, hogy
2π 2π
𝑈𝑖 = 𝑘 ∙ Φ ∙ 60 ∙ 𝑛 , ha bevezetjük k helyett a 𝑐 = 𝑘 ∙ 60 konstanst, az egyenletet az alábbi
módon is írható:
𝑈𝑖 = 𝑐 ∙ Φ ∙ n (ez sok esetben hasznos lehet, mert így megspórolhatjuk az Ω→n, n→Ω átváltást)
𝑴𝒃 = 𝒌 ∙ 𝚽 ∙ 𝐈 𝒂
(k a gépállandó, Φ fluxus, Ω a szögsebesség és Ia az armatúra áram)

Üresjáráskor a gép terheletlenül forog: 𝑀𝑡 = 0 ⇒ 𝑃2 = 0

a) Először a veszteségek elhanyagolásával számítsuk ki az ún. ideális üresjárási fordulatszámot!
Ha elhanyagoljuk a veszteségeket (Pvas=0, Psúrl=0), a motor belső teljesítménye is Pb=0

3
 𝑀𝑏
𝑃𝑏 = 𝑀𝑏 ∙ Ω ⇒ 𝑀𝑏 = 0 ⇒ 𝐼𝑎 = = 0, mivel a motor változatlanul az 500 V-os
𝑘∙Φ
egyenáramú feszültségforráshoz van kötve, ezért a gerjesztőkör árama, így a fluxus is változatlan.
Ha nem folyik áram az armatúrán, nincs feszültségesés az armatúrakör ellenállása miatt, ezért
Ui=Uk, vagyis az indukált feszültség a kapocsfeszültséggel megegyezik. Így az ideális üresjárási
fordulatszám az alábbi összefüggésből számítható:
𝑈𝑘
𝑛0𝑖𝑑 =
𝑐∙Φ

A fluxus és a gépállandó értékét nem tudjuk, de a szorzatukat ki tudjuk számítani az 1. pontban

kiszámított értékekből:
az 1. pontban n=409 1/min fordulatszámhoz, azaz Ω=42,83 1/s szögsebességhez Ui=491 V
indukált feszültség tartozott, ezek hányadosa:
𝑈𝑖 491 𝑈𝑖 491
𝑐∙Φ= 𝑛
= 409 = 1,2 𝑉𝑚𝑖𝑛 és 𝑘 ∙ Φ = Ω
= 42,82 = 11,463 𝑉𝑠
𝑈𝑘 500
így 𝑛0𝑖𝑑 = = = 416,67 1/𝑚𝑖𝑛
𝑐∙Φ 1,2

(Ez az érték nem sokkal nagyobb, mint az 1. pontban megadott 409 1/min fordulatszám, amikor a
motor 185 Nm nyomatékot adott le a tengelyén. Látjuk, hogy a terhelés változása nem
befolyásolja túl nagy mértékben a fordulatszámot, ezért nevezik a párhuzamos gerjesztésű
egyenáramú motort fordulatszám tartónak.)
b. Vegyük figyelembe a veszteségeket:
A tengelyen leadott nyomaték most is Mt=0. A motor által a villamos hálózatból felvett összes
teljesítményt (a gerjesztési teljesítményen kívül) a veszteségek emésztik fel.
Így a belső teljesítmény:
𝑃𝑏 = 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 900 𝑊, mivel a vasveszteség és súrlódási veszteség a terheléstől függetlenül
állandónak tekinthető.
𝑃𝑏 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 900
A belső nyomaték így 𝑀𝑏 = = ≈ = = 21 𝑁𝑚 (mivel Ω0 értékét nem
Ω0 Ω0 Ω 42,83
ismerjük, Mb – t közelítőleg, a névleges szögsebességből számítjuk ki.)
𝑀𝑏 21
A 21 Nm belső nyomaték fenntartásához 𝐼𝑎0 = 𝑘∙Φ
= 11,46 = 1,83 𝐴 üresjárási armatúra áramra
van szükség. Így az üresjárási indukált feszültség:
𝑈𝑖0 = 𝑈𝑘 − 𝐼𝑎0 ∙ 𝑅𝑎 = 500 − 1,83 ∙ 0,5 = 499,083 𝑉
Az üresjárási fordulatszám:
𝑈𝑖0 499,083
𝑛0 = = = 415,9 1/𝑚𝑖𝑛
𝑐∙Φ 1,2
(Ez az eredmény alig különbözik az ideális üresjárási fordulatszámtól, így az a számítási módszer is
teljesen megfelelő az üresjárási fordulatszám meghatározásához.)

4
 4. Indítás
Mekkora indítóellenállásra van szüksége az 1. feladatban megadott motornak, ha indításkor a
maximálisan megengedett armatúra áram a névleges érték másfélszerese lehet?
Az indítás pillanatában még nem alakul ki a gép belsejében a főpólus mágneses tere, ezért az
indukált feszültség is nulla. Ez azt jelenti, hogy a teljes kapocsfeszültség a kis ellenállású armatúra
tekercsen esik:
𝑈𝑘 − 𝑈𝑖 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 0
𝑈𝑘 500
𝑈𝑘 = 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 ⇒ 𝐼𝑎 = = = 1000 𝐴 indítási armatúra áram alakulna ki, ami
𝑅𝑎 0,5
megengedhetetlenül magas érték.
Ennek csökkentésére a legegyszerűbb megoldás, ha az armatúra ellenállását megnövelik egy, az
armatúrával sorba kapcsolt indítóellenállással:
A megengedett indítási áram:
Ra Ri
𝐼𝑎𝑖 = 1,5 ∙ 𝐼𝑎 = 1,5 ∙ 18 = 27 𝐴
Ig
Iai I Ri kiszámítása:

M Ui=0 Rg Uk 𝑈𝑘
𝐼𝑎𝑖 =
𝑅𝑎 + 𝑅𝑖
𝑈𝑘 500
𝑅𝑖 = − 𝑅𝑎 = − 0,5 = 18,01 𝐴
𝐼𝑎𝑖 27

5. Fordulatszám szabályozás
𝑈𝑖 𝑈𝑘 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎
𝑛= =
𝑐∙Φ 𝑐∙Φ
a fenti összefüggésből kiolvashatók a fordulatszám változtatás lehetőségei:
a. Uk kapocsfeszültség változtatásával
b. az armatúra kör ellenállásának változtatásával, azaz az armatúrával sorba kapcsolt
ellenállással
c. a fluxus, vagyis a gerjesztőáram változtatásával

a. A kapocsfeszültség változtatásának hatását vizsgáljuk meg három különböző gerjesztésű

motor esetén
a1. Külső gerjesztésű egyenáramú motor
500 V kapocsfeszültségű külső gerjesztésű egyenáramú motor armatúra ellenállása 0,5 Ω. Egy
bizonyos terhelésnél a hálózatból 20 A áramot vesz fel, ekkor a fordulatszáma 1000 1/min. Számítsuk
ki, hogyan változik a fordulatszám, ha változatlan terhelés mellett a kapocsfeszültséget 400 V-ra
csökkentjük!

5
 A külső gerjesztésű motornál a gerjesztőkör
Ra
Ig független az armatúrától, ezért az armatúra
Ia kapocsfeszültségének változás nincs
hatással a gerjesztő áramra és ezáltal a
Ug Rg M Ui Uk fluxusra sem:
𝑈𝑖1 𝑈𝑖2
𝑐Φ = = = á𝑙𝑙.
𝑛1 𝑛2

Mivel a terhelés állandó, ezért az armatúra áram sem változik (𝑀𝑏 = 𝑘 ∙ Φ ∙ I𝑎 )

𝑈𝑖1 = 𝑈𝑘1 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 500 − 20 ∙ 0,5 = 490 𝑉
𝑈𝑖2 = 𝑈𝑘2 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 400 − 20 ∙ 0,5 = 390 𝑉
így
𝑈𝑖2 390
𝑛2 = ∙ 𝑛1 = ∙ 1000 = 795,91 1/𝑚𝑖𝑛
𝑈𝑖1 490
A fenti összefüggésből látjuk, hogy a fordulatszám a kapocsfeszültség változásának arányában
változik.

a2. Soros gerjesztésű egyenáramú motor

500 V kapocsfeszültségű soros gerjesztésű egyenáramú motor armatúra és gerjesztőköri ellenállása
összesen 5 Ω. Egy bizonyos terhelésnél a hálózatból 20 A áramot vesz fel, ekkor a fordulatszáma 1000
1/min. Számítsuk ki, hogyan változik a fordulatszám, ha változatlan terhelés mellett a
kapocsfeszültséget 400 V-ra csökkentjük!
Ennél a motornál a fluxust a terheléstől függő
Ra Rg armatúra áram hozza létre. Ha a terhelés (a
tengelyen leadott nyomaték) állandó, a motor
áramfelvétele is állandó, így a fluxus is állandó
Ia= Ig
marad. (𝑀𝑏 = 𝑘 ∙ Φ ∙ I𝑎 = 𝑘 ′ ∙ 𝐼𝑎2 )
M Ui Uk 𝑈𝑖1 𝑈𝑖2
𝑐Φ = = = á𝑙𝑙.
𝑛1 𝑛2

𝑈𝑖1 = 𝑈𝑘1 − 𝐼𝑎 ∙ (𝑅𝑎 + 𝑅𝑔 ) = 500 − 20 ∙ 5 = 400 𝑉

𝑈𝑖2 = 𝑈𝑘2 − 𝐼𝑎 ∙ (𝑅𝑎 + 𝑅𝑔 ) = 400 − 20 ∙ 5 = 300 𝑉

így
𝑈𝑖2 300
𝑛2 = ∙ 𝑛1 = ∙ 1000 = 750 1/𝑚𝑖𝑛
𝑈𝑖1 400
Az eredmény hasonló, mint a külső gerjesztésű motornál.

6
a3. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor
Nézzük az 1. példában megadott motort, számítsuk ki a fordulatszámát, ha változatlan terhelés
mellett a kapocsfeszültségét 400 V-ra csökkentjük!
Az ábrán látszik, hogy a kapocsfeszültség változása a
Ra gerjesztőáramot is megváltoztatja:
Ig 𝑈𝑘2 400
Ia 𝐼𝑔2 = = = 1,6 𝐴
𝑅𝑔 250
M Ui Rg Uk A fluxus a gerjesztőáramtól függ, ezért, ha a
gerjesztőáramot csökkentjük, a fluxus is jó közelítéssel
ugyanolyan arányban fog csökkenni.
A motor fordulatszáma Uk1=500 V kapocsfeszültségnél
Ui1=491 V indukált feszültségnél Ig1=2A gerjesztőáramnál n1=409 1/min volt (1. feladat):
Ig1=2A gerjesztőáramnál cΦ1 =1,2 Vmin
𝐼𝑔2 1,6
Ig2=1,6A gerjesztőáramnál 𝑐𝜙2 = 𝐼 ∙ 𝑐𝜙1 = 2
∙ 1,2 = 0,96 𝑉𝑚𝑖𝑛
𝑔1

Ha a terhelés állandó, a fluxus csökkenése miatt ugyanakkora nyomaték fenntartásához nagyobb

armatúra áramra van szükség:
𝑀𝑏 = 𝑘 ∙ 𝜙1 ∙ 𝐼𝑎1 = 𝑘 ∙ 𝜙2 ∙ 𝐼𝑎2 = á𝑙𝑙.
𝑘 ∙ 𝜙1 𝑐 ∙ 𝜙1 1,2
𝐼𝑎2 = ∙𝐼 = ∙𝐼 = ∙ 18 = 22,5 𝐴
𝑘 ∙ 𝜙2 𝑎1 𝑐 ∙ 𝜙2 𝑎1 0,96
Az indukált feszültség:
𝑈𝑖2 = 𝑈𝑘2 − 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑎 = 400 − 22,5 ∙ 0,5 = 388,75 𝑉
A fordulatszám:
𝑈𝑖2 388,75
𝑛2 = = = 404,94 1/𝑚𝑖𝑛
𝑐 ∙ Φ2 0,96
Az eredményből látható, hogy ennél a motornál a kapocsfeszültség változtatása nem befolyásolta
jelentősen a fordulatszámot, mivel a fluxus változása a fordulatszám változás ellen hatott.

b. Fordulatszám változtatás az armatúrával sorba kapcsolt ellenállással.

Mekkora ellenállást kell az armatúrával sorba kapcsolni, ha az 1. feladatban megadott motor
fordulatszámát változatlan terhelés mellett 300 1/min-re szeretnénk csökkenteni?

Ra Rk

Ig
Ia I A gerjesztőáramot a kapocsfeszültség és a
Uk gerjesztőkör ellenállásának hányadosa
M Ui Rg
határozza meg, mivel egyik sem változik, így a
fluxus állandó marad:

7
 𝑈𝑖1 𝑈𝑖2
𝑐Φ = = = á𝑙𝑙.
𝑛1 𝑛2
𝑛2 300
𝑈𝑖2 = ∙ 𝑈𝑖1 = ∙ 491 = 360,15 𝑉
𝑛1 409

𝑈𝑖1 = 𝑈𝑘1 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 500 − 18 ∙ 0,5 = 491 𝑉

𝑈𝑘2 − 𝑈𝑖2 500 − 360,15
𝑈𝑖2 = 𝑈𝑘2 − 𝐼𝑎 ∙ (𝑅𝑎 + 𝑅𝑘 ) ⇒ 𝑅𝑘 = − 𝑅𝑎 = − 0,5 = 7,27Ω
𝐼𝑎 18
Számítsuk ki az ellenálláson hővé alakuló teljesítményt:
𝑃𝑅𝑘 = 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑘 = 182 ∙ 7,27 = 2355,48 𝑊 vagyis az ellenállás használata ekkora veszteséget okoz,
ami a motor teljesítményéhez képest nagyon jelentős mértékű!

c. Fordulatszám változtatás a fluxus változtatásával

A motor fluxusát a gerjesztő árammal tudjuk befolyásolni. A gerjesztő áramot pedig legegyszerűbb
módon a gerjesztőkör ellenállásának megváltoztatásával, vagyis a gerjesztő tekercsekkel sorba
kapcsolt szabályozó ellenállással változtathatjuk.
Az 1. feladatban megadott motor gerjesztő körébe kapcsoljunk sorba egy 150 Ω-os szabályozó
ellenállást. Számítsuk ki, hogyan változik a fordulatszám, ha a terhelés nem változik!
A gerjesztőáram:
Ra
𝑈𝑘 500
𝐼𝑔2 = = = 1,25 𝐴
Ig 𝑅𝑔 + 𝑅𝑘 250 + 150
Ia I
Rg A fluxus változását a gerjesztőárammal
M Ui Uk arányosnak vesszük:
Rsz 𝐼𝑔1 = 2 𝐴 gerjesztőáramnál 𝑐𝛷1 =
1,2 𝑉𝑚𝑖𝑛, így
𝐼𝑔2 = 1,25 𝐴 gerjesztőáramnál
𝐼𝑔2 1,25
𝑐𝛷2 = ∙ 𝑐𝛷1 = ∙ 1,2 = 0,75 𝑉𝑚𝑖𝑛
𝐼𝑔1 2

Mivel a fluxus csökken, változatlan terhelés mellett nagyobb áramfelvételre van szükség:
𝑀𝑏 = 𝑘 ∙ 𝜙1 ∙ 𝐼𝑎1 = 𝑘 ∙ 𝜙2 ∙ 𝐼𝑎2 = á𝑙𝑙.
𝑘 ∙ 𝜙1 𝑐 ∙ 𝜙1 1,2
𝐼𝑎2 = ∙ 𝐼𝑎1 = ∙ 𝐼𝑎1 = ∙ 18 = 28,8 𝐴
𝑘 ∙ 𝜙2 𝑐 ∙ 𝜙2 0,75
Az indukált feszültség:
𝑈𝑖2 = 𝑈𝑘2 − 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑎 = 500 − 28,8 ∙ 0,5 = 485,6 𝑉
A fordulatszám:

8
 𝑈𝑖2 485,6
𝑛2 = = = 647,47 1/𝑚𝑖𝑛
𝑐 ∙ Φ2 0,75
Látható, hogy ezzel a módszerrel jelentős fordulatszám változás érhető el.
Számítsuk ki, mekkora veszteséggel jár a szabályozó ellenállás használata:
𝑃𝑅𝑠𝑧 = 𝐼𝑔2 ∙ 𝑅𝑠𝑧 = 1,252 ∙ 150 = 234,375 𝑊

az eredmény egy nagyságrenddel kisebb, mint az armatúra körbe iktatott ellenállás alkalmazása
esetén.

6. 50 kW névleges teljesítményű 550 V kapocsfeszültségű soros gerjesztésű egyenáramú

motor armatúra ellenállása 0,2 Ω, gerjesztőköri ellenállása 0,1 Ω. Névleges terhelésen
100 A áramot vesz fel a hálózatból, ekkor a fordulatszáma 650 1/min. Számítsa ki motor
hatásfokát, veszteségeit, indukált feszültségét és a tengelyen leadott nyomatékát!

Ra Rg
A motor katalógusban megadott ún.
névleges teljesítménye mindig a leadott,
Ia= Ig
vagyis a hasznos teljesítményt jelenti. (Ez az
a maximális teljesítmény, amely leadására
M Ui Uk
túlmelegedés nélkül elvileg korlátlan ideig
képes.)

A motor tengelyen leadott névleges

nyomatéka:
𝑃2 𝑃2 50000
𝑀𝑡 = = ∙ 60 = ∙ 60 = 734,56𝑁𝑚
Ω 2𝜋 ∙ 𝑛 2𝜋 ∙ 650
A felvett teljesítmény:
𝑃1 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼𝑎 = 550 ∙ 100 = 55000 𝑊
A hatásfok:
𝑃2 50000
𝜂= = = 0,909
𝑃1 55000
Az indukált feszültség:

𝑈𝑖 = 𝑈𝑘 − 𝐼𝑎 ∙ (𝑅𝑎 + 𝑅𝑔 ) = 550 − 100 ∙ (0,1 + 0,2) = 520 𝑉

A belső teljesítmény:
𝑃𝑏 = 𝑈𝑖 ∙ 𝐼𝑎 = 520 ∙ 100 = 52000 𝑊
A veszteségek:

9
Armatúra veszteség: 𝑃𝑎𝑣 = 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑎 = 1002 ∙ 0,2 = 2000 𝑊
A gerjesztési teljesítmény: 𝑃𝑔 = 𝐼𝑔2 ∙ 𝑅𝑔 = 1002 ∙ 0,1 = 1000 𝑊

A vas és a súrlódási veszteség összesen: 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 𝑃𝑏 − 𝑃2 = 52000 − 50000 = 2000 𝑊

7. Számítsuk ki, hogyan változik az előbbi motor fordulatszáma, ha a terhelése felére csökken!
A motor terhelése a tengelyen leadott nyomatékkal jellemezhető.
A motor nyomatéka és árama közötti összefüggés:
𝑀𝑏 = 𝑘𝛷 ∙ 𝐼𝑎
Soros motor esetén a fluxust létrehozó gerjesztő áram a gerjesztő- és az armatúra tekercsek soros
kapcsolása miatt az armatúraárammal megegyezik. Ha a fluxust a gerjesztő árammal arányosnak
tekintjük, így a motor áramfelvétele a nyomaték négyzetével arányosan változik:
𝑀𝑏 = 𝑘 ′ ∙ 𝐼𝑎2
M𝑡1 734,56
A motor áramfelvételének kiszámítása Mt2= = = 367,28 𝑁𝑚 estén:
2 2

𝑀𝑏1 𝑀𝑏2 𝑀𝑏2

2 = 2 ⇒ 𝐼𝑎2 = 𝐼𝑎1 ∙ √
𝑀𝑏1
= 100 ∙ √0,5 = 70.71 𝐴
𝐼𝑎1 𝐼𝑎2

n1=650 1/min fordulatszámnál az indukált feszültség Ui1=520 V volt (6.példa), így:

𝑈𝑖1 520
𝑐Φ1 = = = 0,8 𝑉𝑚𝑖𝑛
𝑛1 650
A fluxust az armatúraáram hozza létre, ezért Ia2=70,71 A áramfelvételnél a fluxus is az áram
csökkenésének arányában kisebb lesz:
𝐼𝑎2 70,71
𝑐𝜙2 = ∙ 𝑐𝜙1 = ∙ 0,8 = 0,5657 𝑉𝑚𝑖𝑛
𝐼𝑎1 100
Az indukált feszültség:

𝑈𝑖2 = 𝑈𝑘 − 𝐼𝑎2 ∙ (𝑅𝑎 + 𝑅𝑔 ) = 550 − 70,71 ∙ (0,1 + 0,2) = 528,787 𝑉

Így a fordulatszám:
𝑈𝑖2 528,787
𝑛2 = = = 934,75 1/𝑚𝑖𝑛
𝑐𝛷2 0,5657
Az eredményből jól látszik, hogy a soros motor fordulatszáma a terhelés változásával jelentősen
változik!

10
 8. Soros gerjesztésű egyenáramú generátor
Soros gerjesztésű egyenáramú generátor kapocsfeszültsége 10 Ω-os fogyasztónál 500 V. Az armatúra
és a gerjesztőkör együttes ellenállása 1 Ω. Számítsa ki a generátor hatásfokát, ha a vas-és a súrlódási
veszteség együttes értéke 1,5 kW. Számítsa ki a generátor fordulatszámát, ha hajtónyomaték 240
Nm.
Soros generátor terhelő- gerjesztő és armatúra
Ra Rg
árama megegyezik:
𝑈𝑘 500
Ia=Ig=It 𝐼𝑎 = 𝐼𝑔 = 𝐼𝑡 = = = 50 𝐴
𝑅𝑡 10
G Ui Uk Rt A generátor leadott (hasznos) teljesítménye:
𝑃2 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼𝑡 = 500 ∙ 50 = 25000 𝑊

Az indukált feszültség:

𝑈𝑖 = 𝑈𝑘 + 𝐼𝑎 ∙ (𝑅𝑎 + 𝑅𝑔 ) = 500 + 50 ∙ 1 = 550 𝑉

A belső teljesítmény:
𝑃𝑏 = 𝑈𝑖 ∙ 𝐼𝑎 = 550 ∙ 50 = 27500 𝑊
A felvett teljesítmény:
𝑃1 = 𝑃𝑏 + 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 27500 + 1500 = 29000 𝑊
A hatásfok:
𝑃2 25000
𝜂= = = 0,862
𝑃1 29000
A fordulatszám:
60 60 𝑃1 60 29000
𝑛= ∙Ω= ∙ = ∙ = 1153,87 1/𝑚𝑖𝑛
2𝜋 2𝜋 𝑀ℎ 2𝜋 240
9. Külső gerjesztésű egyenáramú motor névleges kapocsfeszültsége 400 V, névleges árama 22 A,
névleges fordulatszáma 955 1/min, armatúra ellenállása 2 . Gerjesztő tekercsének ellenállása
200 , feszültsége 400 V. Számítsa ki a motor indukált feszültségét, veszteségeit, hatásfokát és
nyomatékát a névleges üzemállapotban, ha a vas és a súrlódási veszteség együttes értéke a
névleges teljesítmény 4%-a?

Ra
A felvett teljesítmény:
Ig Ia
𝑃1 = 𝑈𝑘 ∙ 𝐼𝑎 = 400 ∙ 22 = 8800 𝑊
Ug
Rg M Ui Uk A gerjesztési teljesítmény:
𝑈𝑔2 4002
𝑃𝑔 = 𝑈𝑔 ∙ 𝐼𝑔 = = = 800 𝑊
𝑅𝑔 200

11
Az indukált feszültség:
𝑈𝑖 = 𝑈𝑘 − 𝐼𝑎 ∙ 𝑅𝑎 = 400 − 22 ∙ 2 = 356 𝑉
A belső teljesítmény:
𝑃𝑏 = 𝑈𝑖 ∙ 𝐼𝑎 = 356 ∙ 22 = 7832 𝑊
A felvett és a belső teljesítmény közötti különbség az armatúrán hővé alakuló armatúra
veszteség:
𝑃1 − 𝑃𝑏 = 𝑃𝑎𝑣 = 𝐼𝑎2 ∙ 𝑅𝑎 = 222 ∙ 2 = 968 𝑊
A leadott teljesítményt megkapjuk, ha a belső teljesítményből levonjuk a vas és a súrlódási
veszteséget, aminek az összege a leadott (névleges) teljesítmény 4%-a:
𝑃2 = 𝑃𝑏 − 𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 𝑃𝑏 − 0,04 ∙ 𝑃2
A fenti összefüggésből:
𝑃𝑏 7832
𝑃2 = = = 7530,77 𝑊
1,04 1,04
Így
𝑃𝑣𝑎𝑠+𝑠ú𝑟𝑙 = 7832 − 7530,77 = 301,23 𝑊
A hatásfok kiszámításnál figyelembe kell venni, hogy a gerjesztőkör energia ellátását külön
feszültség forrás biztosította, ezért ennek teljesítményét a bemenő teljesítményhez hozzá kell
adni:
𝑃2 7530,77
𝜂= = = 0,784
𝑃1 + 𝑃𝑔 8800 + 800
A motor nyomatéka:
𝑃2 𝑃2 7530
𝑀𝑡 = = ∙ 60 = ∙ 60 = 75,29𝑁𝑚
Ω 2𝜋 ∙ 𝑛 2𝜋 ∙ 955

10. A párhuzamos gerjesztésű motornál leírtak alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre:

a) Hogyan változik a fenti motor fordulatszáma, ha az armatúra kapocsfeszültségét 300 V-ra
csökkentjük?
b) Hogyan változik a fenti motor fordulatszáma, ha a gerjesztőkör kapocsfeszültségét 300 V-ra
csökkentjük?
c) Hogyan változik a fenti motor fordulatszáma, ha az armatúra körbe egy 45 Ω-os ellenállást
iktatunk?
d) Mekkora indító ellenállást kell alkalmazni, ha az armatúra áram maximális értéke a névleges
érték másfélszerese lehet?

12
További gyakorló példák:
1. Egy 220 V feszültségű soros gerjesztésű egyenáramú motor belső ellenállása 0,5, névleges
teljesítménye 10 kW, névleges fordulatszáma 1500 1/min, hatásfoka 85%. Számítsa ki az indukált
feszültséget, a tengelyen leadott nyomatékot és a tekercsveszteséget!

2. Egy külső gerjesztésű egyenáramú generátor kapocsfeszültsége 220 V, belső ellenállása 0,3 ,
hatásfoka 65%, a gerjesztőkörön kívűli összes vesztesége 3,5kW. A gerjesztő feszültség 220 V, a
gerjesztőáram 2 A. Számítsa ki a hasznos teljesítményt, az armatúra áramot és az indukált
feszültséget!

3. Egy 220 V névleges feszültségű, soros gerjesztésű egyenáramú motor belső ellenállása 0,4 ,
névleges fordulatszáma 1500 1/min, névleges árama 20 A, hatásfoka 80 %. Mekkora legyen az
indítóellenállás, ha kétszeres áramot engedünk meg? Mekkora a motor névleges nyomatéka és a
belső teljesítménye?

4. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú generátor névleges feszültsége 220V, belső ellenállása 0,4
, névleges árama 20 A, a gerjesztőkör ellenállása 220 . Mekkora az indukált feszültség, a
hatásfok és a névleges nyomaték, ha a névleges fordulatszám 1500 1/min és a mechanikai
veszteség 500 W? Rajzolja le a kapcsolást a helyes feszültség- és áramirányokkal!
5. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor névleges feszültsége 220V, belső ellenállása 0,4 ,
névleges árama 20 A, a gerjesztőkör ellenállása 220 . Mekkora az indukált feszültség, a hatásfok
és a névleges nyomaték, ha a névleges fordulatszám 1500 1/min és a mechanikai veszteség 200
W? Rajzolja le a kapcsolást a helyes feszültség- és áramirányokkal!

13