A kondenzátor méretezése az egyenirányítóknál

A kondenzátor kapacitását úgy határozzuk meg, hogy kisülés során a

feszültsége nagyon kicsit változzon. Gyakoraltban a kisülési időállandót használjuk:

R  C  5T

Példa 1.: szükség van a fogyasztón 10V egyenfeszültségre, miközben a

fogyasztó maximum 100mA áramot igényel. Határozzuk meg a szűrőkondenzátor
standard értékeit egyoldalas és kétoldalas egyenirányítóra.

a) Egyoldalas egyenirányító:

U : a egyenfeszültség búgása

1 1
T   20ms
f 50 Hz
U 10V 10V
RP  P    100
I P 100mA 0.1A
5T 100ms 100  103 s
R  C  5T  C     10 3 F  1000F  C  1000F
R 100 100

Standard kondenzátor kapacitások: 220 F , 330 F , 470 F , 680 F , 1000 F ,

1500 F , 2200 F .
A következő standard kapacitás: C=1000 F .
Standard kondenzátor feszültségek: 16V, 25V, 35V, 50V, 63V, 100V, 200V.
A kondenzátor feszültségének kiszámítása: U C  1.5 U Pm  1.5 10V  15V
Így a következő standard kondenzátorfeszültség: UC=16V.

1
a) Kétoldalas egyenirányító:

1 1
T  Thalozat   20ms  10ms
2 2
UP 10V 10V
RP     100
I P 100mA 0.1A
5T 50ms 50  10 3 s
R  C  5T  C     10 3 F  500F  C  500F
R 100 100
A következő standard kapacitás: C=680 F .
A kondenzátor feszültségének kiszámítása: U C  1.5 U Pm  1.5 10V  15V
Így a következő standard kondenzátorfeszültség: UC=16V.

Példa 2.: Az ábrán egy egyoldalú egyenirányító van. A fogyasztó feszültsége 15V,
arama 50mA. Határozzuk meg a transzformátor szekunder tekercsének effektív
értékét, valamint a kondenzátor kapacitását.

2
 IP=50mA
UP=15V
--------------------
U 1eff  ? C=?

1 1 UP 15V 15V
T   20ms RP     300
f 50 Hz I P 50mA 0.05 A
5T 100ms 100 10 3 s
R  C  5T  C     0.33 10 3 F  333F  C  333F
R 300 300
A következő standard kapacitás: C=470 F .
A kondenzátor feszültségének kiszámítása: U C  1.5  U Pm  1.5  15V  22.5V
Így a következő standard kondenzátor feszültség: UC=25V.

A szekunder feszültségének effektív értékének kiszámítása:

Um
Um=15V; U  7.5V
2

A feszültségszabályozó diódák és alkalmazásuk

A stabiliázló vagy Zénerdióda az egy

klasszikus szilíciumdióda, amelynek az inverz
tartománya különösen van kialakítva. Az ilyen
diódákban zéner efektusos átütés jön létre és
ezért hívják zéner diódának.
A Zéner dióda gyártásánál arra
figyelnek, hogy a megfelelő
mennyiségű szennyezőatom
hozzáadásával minnél meredekebb
jelleggörbéjű diódát hozzonak
létre. A zénerdióda valójában úgy
stabilizál, hogy az árama akár
többszörösen is megnövekedhet, a
rajta mérhető feszültség akkor is
csak pár százalékot mozdul. A
zéner dióda jelleggörbéjét a
következő szakaszokra osszuk fel:

3
I Nyitótartomány: a dióda küszöbfeszültsége 0.7V, ezen a részek ugyanógy
viselkedik mint egy klasszikus dióda.
II Zárótartomány: a dióda záróirányú ellenállása nagyon nagy értékű (10-
1000M  ), így a PN átmeneten nagyon kis értékű inverz áram folyik.
III Könyöktartomány: ebben a tartmányban kezdődnek meg a letörési jelenségek.
Egy erősen szennyezett sziliíciumdióda letörési feszültsége 6V-nál kisebb érték.
IV Letörési tartomány: kis feszültségváltozás hatására nagy áram kezd el folyni.
Az UZK jellemző Zener-feszültségként a gyártók azt a feszüétséget adják meg, amely
esetén egy meghatározott inverz áram folyik (általában 5mA). A minimális I Zmin és
maximális IZmax Zener áram között elhelyezkedő szakaszt működési tartománynak
nevezzük.
A Zéner dióda működési
tulajdonságai meglehetősen
hőmérsékletfüggőek. A dióda
karakteristikája a hőmérséklet
növekedés hatására balra tolódik
el. Attól függően hogy mekkora
feszültséget képes stabilizálni,
különböző jelleggörbéjú
zénerdiódákat ismerünk. A
vastag volnal 250C
anyaghőmérsékletre, míg

a szaggatott 1250C anyaghőmérsékletre vonatkozik.

A zéner dióda tulajdonságát a feszültséghatárolókban illetve stabilizátorokban
használják ki:

A feszültségstabiliátor tulajdonsága az, hogy a bemeneti feszültségváltozás

ellenére a kimeneten igyekszik állandó feszültséget tartani. Az R ellenállás szerepe
az, hogy megvédje a diódát abban az esetben ha a kimenetéről a fogyasztó
lekapcsolódik, illetve behatárolja az áramot amelynél a dióda stabilizátornként
viselkedik. Működési elve: Ube  , I  , IZ   . Az ilyen stabilizátoroknak az a
hiányossága hogy nagyon kis tartományban stabilizálnak. A bemeneti feszültség 10
%-os változására a kimeneti fszültség akár 1 %-ot is változhat. Emellett nagyok a
veszteségek az R ellenálláson.

4
Példa 1: Az alábbi ábrán egy feszültségstabilizátor látható. A fogyasztó feszültsége
Uki=10V , árama pedig Iki=20mA. A bemenő feszültség kétszer nagyobb mint a
kimeneti, a zéner dióda pedig kétszer kisebb áramnál kezd stabilizálni.
Határozd meg a védőellenállás értékét, annak teljesítményét és a zéner dióda
teljesítményét.
Uki=10V
Iki=20mA
-----------------
Ube=20V
IZ=10mA
I= IZ+ Iki=30mA
Uki=UR+Uki=>
UR= Ube-Uki=10V

R
UR
I

10V
30mA
 333  PR  R  I 2  333  30  10 3  
2
 0.3W

U ki  U Z  PZ  U Z  I Z  10V 10 10 3 A  0.1W

Példa 2: Az előző zénerdiódás feszültségstabilizátor bemeneti feszültsége 15V-20V

között indgadozik. A kimeneti feszültség 10V kell hogy legyen 30mA fogyasztóáram
mellett. Ismerjük a zénerdióda minimális áramát amelynél az stabilizál és 5 mA-t
tesz ki. Határozzuk meg az ellenállás értékét minimális és maximális bemeneti
feszültség mellett, valamint az elemek teljesítményét.
UbeMIN=15V I=IZ+ Iki=30mA+5mA=35mA
UbeMAX=20V URMAX=UbeMAX- Uki=10V
IzMIN=IZ=5mA URMIN=UbeMIN- Uki=5V
Uki=10V U R min U
 R  R max  142  R  286  R  142
Iki=30mA I I
PZ  U Z  I Z  10V  5mA  50mW  PZ valasztott  50mW
U R2 max 100V 2
PR    0.704W  PRvalasztott  1W
R 142

5
 A kapacitásdiódák –Varikap diódák

A dióda átmeneti tartománya úgy viselkedik, mintha egy kondenzátort

kapcsoltunk volna párhuzamosan a diódával. A határréteg két oldalán található
különböző töltéshordozók páronként elemi kondenzátorokat alkotnak, így kapjuk a
záróréteg kapacitását. A záróréteg kapacitása függ az átmenet felületétől,
szélességétől és a félvezető anyag dielektromos tulajdonságától.

A diódára kapcsolt záróirányú feszültség növelésével megnő a tértöltési

tartomány szélessége, ezzel fordított arányban csökken a kapacitás, így olyan
kondenzátor jön létre, amelynek a kapacitása a rákapcsolt feszültséggel arányos.
A karakterisztikájából megállapítható
hogy a zárófeszültség és a záróréteg-
kapacitás között az arányosság nem
lineáris, hanem a kapacitás a záró-
feszültség négyzetének reciprokával
1
egyenlő: C .A kapacitásdiódák
U2
által felölelt kapacitástartomány kb. 1-
300 pF.