www.magyarmezogazdasag.
hu
2021/2
fórum
Beszélgetés Nyitrainé
dr. Sárdy Diánával, a Magyar
Agrár- és Élettudományi Egyetem
Budai Campusá­nak
főigazgatójával
6 12 37
A Covid19 okozta válság­ A márciusi külkereskedelmi Ifj. Szőke Mátyás számára
helyzet nem ért véget. adatok dinamikusan a Mátra életérzés, egyedül­
A Nemzetközi Szőlészeti fejlődő borexportról álló mikroklímával, ahol
és Borászati Szervezet árulkodnak, borkivitelünk szinte minden elképzelést
válaszolt kérdéseinkre 2020-ban 12,7%-kal bővült meg lehet valósítani
2021/2

Hegyközségek lapja
www.magyarmezogazdasag.hu

2021. XXXI. év­fo­lyam 2. szám

A tartalomból
SZERKESZTŐSÉG:
Fe­le­lős szer­kesz­tő:
Viniczai Sándor
Társszerkesztő:
Sári Enikő Fórum
Tervezőszerkesztő:
Szőlőről, borról csak felsőfokon | 3
Abelovszky Judit
Olvasószerkesztő: A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati
Végh-Tömpe Anna Szervezet aktuális helyzetjelentése | 6
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:
Schmidt Győző, Kállay Mik­lós, Szőlő-bor világtükör | 8
Kocsis László, Németh Krisztina,
Varga Zsuzsanna A házak a szőlőbe költöznek | 12
KiadÓ:
Ma­gyar Me­ző­gaz­da­ság Kft.
1141 Budapest, Mirtusz u. 2.
Aktuális
FELELŐS KIadÓ: A világ legelterjedtebb szőlőfajtái | 15
Sári Enikő ügyvezető igazgató
Hájos László ügyvezető igazgató Fenntartható gazdálkodás
Vadkárról dióhéjban | 20

marketing és online: Kutatás

Marketingvezető: Práger Ádám
Marketingkoordinátor: Kadosa Gábor, Információk a szőlőtermesztéshez
Kárpáti Eszter, Kovács Réka kapcsolódó tudományok világából | 24
Szerkesztő: Mizsei Károly
www.magyarmezogazdasag.hu
– az Agrárhírportál A feketerothadást okozó Guignardia bidwellii
konídiumok csírázása fogékony és ellenálló
KiadÓ/IRODA:
Irodavezető: Harangozó Tímea szőlőfajták levelén | 29
Operatív vezető: Laczó Angéla
Terjesztés: Karácsonyi Ildikó Növényi fehérje alapú, vegán musttisztító
Pénzügy: Fontos Éva, Lénárt Diána anyagok alkalmazása Chardonnay és Pinot
Ügyfélszolgálat: Harangozó Tímea noir rozé mustokon | 33
Telefon: +36-1-470-0411, +36-30-400-4839
Hirdetésfelvétel:
Dohány Árpád +36-70-232-4231 Generációváltók
Barsi Nóra +36-30-982-6369
Nem tudunk gyenge bort készíteni | 37
Min­den jog fenn­tart­va! A lap­ból ér­te­sü­lé­se­ket
át­ven­ni csak a Bo­rá­sza­ti Fü­ze­tek­re va­ló hi­
vat­ko­zás­sal le­het. A hir­de­té­sek és egyéb rek­
lámkiad­vá­nyok tar­tal­máért a kiadó fe­le­lős­sé­ Bormarketing
get nem vál­lal. Borexportunk a pandémia szorításában | 42
A kiadó adatkezelési szabályzata elérhető ­ a
www.magyarmezogazdasag.hu/adatvedelem
oldalon.
ELŐFIZETÉS:
TERJESZTÉS
Megrendelhető a kiadó címén,
a +36-1-273-2287-es telefonszámon Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Előfizetésben
és az elofizetes@magyarmezogazdasag.hu megrendelhető
­ az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, a www.posta.hu
e-mail-címen. webshopban (https://eshop.posta.hu/storefront/), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu
Egy szám ára: 1400 Ft és az elofizetes@magyarmezogazdasag.hu címen, telefonon ­ a +36-1-767-8262 számon,
Előfizetési díj: 8400 Ft/év levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető­ a Magyar
NYOMÁS: PREMIER NYOMDA KFT. Posta Zrt.-nél a www.posta.hu webshopban (https://eshop.posta.hu/storefront/), az 1900
HU ISSN 1217-9337 Budapest címen, telefonon a +36-1-767-8262 számon, illetve a hirlapelofizetes@posta.hu
A kiadó ISO 9001:2008 szabvány szerint vagy az elofizetes@magyarmezogazdasag.hu címen.
tanúsított. Belföldi előfizetési díj egy évre 8400 Ft, fél évre 4200 Ft.
 Vélemény

A piacok feléledése jelenthet csak

megoldást
A jó és hatékony piacszervezési intézkedés alapja, hogy akik vagyunk abban, hogy ezekkel a lehetőségekkel a legtöbb
ebben javaslatot tesznek és döntést hoznak, kellő információ- borászat jól sáfárkodik, és az egész ágazat hasznára válik.
val bírjanak a hazai és nemzetközi szőlő-bor helyzetről. A Mióta a koronavírus felütötte a fejét Magyarországon, és
magyar helyzet egyik lényeges pontja, hogy adott pillanatban korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, sok más ágazathoz
hány hektoliter bor van a pincékben, és ha ez az adat minden hasonlóan a borászatban is lettek piaci nehézségek.
hónapban rendelkezésünkre állna, akkor tudnánk azt is, hogy Elsősorban a HoReCa szektor szereplőinek az érdekei sérül-
mennyi bor fogy havonta a bel- és külpiacon. Ezen ismeretek tek, de az élelmiszerkereskedelemben is voltak, akiknek
birtokában lehetne javaslatokat gondjaik adódtak, adódnak. A
kidolgozni a hatékony intézkedé- Az adatok ismerete a mai helyzetben tavalyi nyarat leszámítva több
sekre. Havi 20 percébe telne egy- mint egy éve nem működik a
még fontosabb lenne
egy pincészetnek, hogy ezeket az HoReCa szektor. A korábban itt
adatokat a közölje a hegybíróval. Természetesen ezek mellett értékesített borok egy részét elvitte az élelmiszerkereskede-
nagyon lényeges, hogy a termésbecslések is viszonylag ponto- lem – sok tételt lényegesen olcsóbban –, és volt, amit online
sak legyenek. Ezeknek az adatoknak az ismerete a mai helyzet- sikerült eladni. Az érlelhető borok egy része még a pincékben
ben még fontosabb lenne. maradt, sokat pedig jóval az előállítási költsége alatt, lédig
Természetesen nemcsak napi aktuális problémák megol- borként értékesítettek.
dásán kell dolgozni a HNT-nek, hanem azon is, hogy hos�- A vendéglátásban és az élelmiszerkereskedelemben egy­
szabb távon megélhetést jelentsen a szőlőtermelés a csalá- aránt jelen lévő szereplők zöme két-három hónap után stabi-
doknak. A borászatban a minőséget és az árakat kell rendbe lizálta a gazdasági pozícióját. Különböző támogatások is
tenni sürgősen, mert ezek mind negatívan hatnak vissza a érkeztek az ágazat számára, ilyen volt a zöldszüret, a támoga-
szőlőárakra. Ha valaki olcsóbban forgalmaz egész évben bort, tott lepárlás, és a HoReCa szektorban értékesítők számára a
mint amennyiért szőlőt vásárol, az nem a piac, hanem trükk. minisztérium által biztosított különtámogatás. Ezek az intéz-
A gépberuházások hatékony eszközei annak, hogy ver- kedések segítettek sok vállalkozásnak a túlélésben, de termé-
senyképes, jó minőségű borokat tudjunk készíteni az ágazat- szetesen az újranyitás és a piacok teljes feléledése jelenthet
ban. Ezeknek a beruházásoknak pályázati kiírásában haté- csak megoldást az ágazat számára.
kony partner volt az Agrárminisztérium és a HNT. Biztosak Frittmann János

Borászati Füzetek 2021/2 2

 Fórum

Szőlőről, borról csak felsőfokon

Nyitrainé dr. Sárdy Diána a Magyar Agrár- és felépítésről a Budai

Élettudományi Egyetem (MATE) Budai Campus megbízott főigaz-
Campusának megbízott főigazgatója, Szőlészeti gatója. „A Szőlészeti és
és Borászati Intézetének igazgatója, a Borászati Borászati Intézet igazi
Tanszék vezetője, az Országos Borszakértő nyertese az átalakulás-
Bizottság (OBB) elnöke, kétgyermekes család­ nak”, véli. Ugyanakkor
anya... szinte elképzelhetetlen, mennyi mindenre arra a legbüszkébb, hogy
van ideje. Amikor a beszélgetésre érkeztem, akkor borászként diplomázott a
is a bortörvény végrehajtási utasításáról egyezte- tanszéken, a többi pedig
tett telefonon. Az egyetem beépült a szakmai kötelesség, ami ahhoz kell,
közéletbe, ami további feladatokat ad. „Talán az hogy nyugodtan végezhes-
agráriumban nincsen még egy ilyen ágazat, se a szakmai munkáját. A
amelynek minden szegmense ennyire szorosan MATE Budai Campusa hét
összefonódik” – hívja fel a figyelmet a szőlészet – Élelmiszertudományi és
és a borászat elválaszthatatlanságára, miközben Technológiai; Szőlészeti és
azt is hangsúlyozza, hogy a szőlőt sem öncélúan Borászati; Növényvédelmi;
termesztjük, hanem bor lesz belőle. Ugyanígy Idegennyelvi; Testnevelési;
fonódik egybe a szakma, a közélet, az oktatás és a Kertészettudományi; vala-
kutatás. mint Tájépítészeti, Tele­
Bár oktatóként folyamatos feladatot jelent püléstervezési és Díszker­
például a publikációs tevékenység, ami a szakmai tészeti – intézetből áll.
ranglétrán való előrehaladás szempontjából Nyitrainé dr. Sárdy Diána: Egyre népsze- Intézetvezetőként Sárdy
szükséges, ugyanakkor arról sem feledkezhetnek rűbb a szőlész-borász oktatás Diána intézetigazgatói
meg, hogy egy fontos ágazatot szolgálnak ki. munkáját dr. Varga Zsuzsa
Olyan kutatásokat is végeznek, melyekre a gyakorlat oldalá- – aki a campus oktatási igazgatóhelyettesi tisztjét is betölti
ról merül fel az igény, amit a gazda hasznosítani tud. – és dr. Szőke Barna segíti.
„Technológiai intézet vagyunk, nyitottak a kérdések megvála- A Szőlészeti és Borászati Intézethez nemcsak a Szőlészeti,
szolására” – emeli ki, hogy miért nem zárkózhatnak be a valamint a Borászati Tanszék tartozik, hanem szervesen kap-
tudomány elefántcsont-tornyába. csolódnak hozzá a badacsonyi és kecskeméti volt NAIK-
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. febru- kutatóállomások is. Az a fajta hiányosság, ami korábban jelle-
ári megalakulásával megszűntek a karok, a dékáni funkciók... mezte az oktatást, valamint a gyakorlati helyek szűkössége,
Ma már nem tanszékekben és karokban kell gondolkodni, mára megszűnt. Badacsonyban és Kecskeméten is komoly
hanem intézetekben és campusokban – beszélt az új hálózati képzési bázis áll rendelkezésükre. De a nagy agráregyetem-

3 Borászati Füzetek 2021/2

 Fórum

nek köszönhetően – Kaposvárral, Keszthellyel és Gyöngyössel vételével kell végezni, így lehet például borértő, borkedvelő
kibővülve – tovább nőttek a lehetőségeik. A gyöngyösi és a tanfolyamokat szervezni, melyek keretében az érzékszervi
keszthelyi infrastruktúra, oktatói gárda is rendelkezésre áll, bírálatokat tudományos háttérrel tudják megtámogatni. Az
ezzel megoldódni látszik a korábban a szőlész-borász képzést intézet elsődleges törekvése, hogy szakmai kezekbe kerüljön
kísérő elaprózottság. a képzés. Szeretnék a klasszikus borbíráló tréningeket – a
„Az a hallgató, aki a budapesti, a keszthelyi vagy éppen a Nébihhel közösen – újraindítani úgy, hogy az egyetem adja a
gyöngyösi campusra jelentkezik, ugyanazt a képzést kapja – szellemi tudást, a Nébih pedig az infrastrukturális hátteret.
hívja fel a figyelmet az egységes oktatás fontosságára. Zajlik a Korábban az ehhez szükséges tananyagot is a Borászati
tanterv harmonizációja, így minden tárgynak egy-egy felelő- Tanszéken dolgozták ki.
se lesz. Így aki beiratkozik – mindegy, melyik campusra, A szigorúan vett szakmai képzések mellett nyitnak a tár-
képzési helyre –, ugyanazt a borászati kémiát, technológiát, sadalom bor iránt érdeklődő rétege felé is. „Felelősséggel
szőlőtermesztést vagy fajtaismeretet tanulja, ugyanazzal az tartozunk azért, hogy a borfogyasztási szokásokra hatást
oktatóval találkozik, miközben a gyakorlat helyben zajlik.” gyakoroljunk” – hangsúlyozza az intézet társadalmi szintű
„Azon dolgozunk, hogy blokko- edukációs szerepét abban, hogy
sítsuk a képzést” – mutat rá az „Felelősséggel tartozunk azért, segítse az eligazodást, a hazai bor-
intézetvezető a szakma sajátossá- kultúra megerősödését. A piacon
gából eredő szezonalitásra. Terveik
hogy a borfogyasztási szokásokra ugyan vannak jó tanfolyamok, de
szerint a másod- és harmadévesek hatást gyakoroljunk” Sárdy Diána szilárdan hisz benne,
szeptemberben négy hétig, vala- hogy a bort érteni, kóstolni csak
mint februárban és május első hetében – a szőlő vegetációs megfelelő szakmai alapok megszerzésével lehet. Ismerni kell
időszakát figyelembe véve – nem az iskolapadban ülnek, az előállítási folyamatot, hogy alázattal és értő módon közelít-
hanem terepi munkán lesznek, metszenek, vagy a szőlőfel- senek a bor felé. Nem elég érezni egy illatot, azt is tudni kell,
dolgozásban vesznek részt. Így testközelből ismerkedhetnek hogyan keletkezik, honnan származik. A szakember úgy tart-
meg a szakmával. ja, az intézet feladata, hogy a fogyasztók változtassanak a
Átstrukturálják a BSc- és MSc-oktatást is, mivel adott a vásárlási szokásaikon, ezzel is megteremtve a jövő boros
lehetőség, hogy a BSc-képzés a blokkosításnak köszönhetően nemzedékét, és megalapozva a piacot az ágazat szereplői szá-
gyakorlatközpontú legyen, ezért a két fokozat között jobban ki mára.
lehet emelni a különbséget. Az MSc-ben inkább a tudomány- Fontos lépésnek számít, hogy évekkel ezelőtt megindult a
ra, az elméleti tudásra helyezik a hangsúlyt, hiszen a kutatás- párbeszéd a szakma és az intézet között. Ennek kézzelfogható
nak, az oktatásnak doktorjelöltekre, PhD-hallgatókra is szük- eredménye a két alkalommal – 2018-ban és 2019-ben – meg-
sége van. rendezett szőlészeti és borászati tudományos konferencia volt.
„Ma az oktatóinkra a túlterheltség jellemző” – jegyzi meg Ezek a tudományos rendezvények nemcsak a szakterületi
Sárdy Diána. Az egyetemen belül a Szőlészeti és Borászati eredményeket hivatottak bemutatni, de hiánypótló fórumot is
Intézet 49 fős személyzete az átlagéletkort tekintve a legfiata- jelentettek az ágazat szereplői számára. A pandémia miatt
labb, a 30-40-es korosztály adja az oktatói gárda gerincét, ugyan ez a folyamat megakadt, de mindenképpen szeretnék
ezzel együtt már most gondolkodni kell az utánpótlás kineve- folytatni. Fontolóra vették ugyan az online rendezvényt is, de
lésén itt is. A kutatóintézetek tudományos munkatársai saját így pont azt a vonzerejét veszítené el a fórum, amit a személyes
témákon dolgoznak, amiken keresztül be lehet őket is vonni találkozó biztosít. Ezeken a konferenciákon egyébként jó volt
az oktatásba, vagy szakdolgozat, diplomamunka és TDK- látni, hogy a szakma összefogott, a HNT, a Junibor, a Magyar
dolgozat készítésébe. A hallgatói kísérleteket is a kutatóinté- Bor Akadémia és az egyetem együttesen tudta megszervezni a
zetekben lehet beállítani. rendezvényt. A legutóbbin már külföldi előadó is megosztotta a
Az oktatásban továbbra is támaszkodnak a Soós István tapasztalatait, nemzetközi kitekintést is kaptak a résztvevők, s
Borászati Technikum és Szakképző Iskola tangazdaságára. ezt a jövőben is folytatni szeretnék. „Sajnos ma nincsenek
Jelenleg a járványügyi helyzet miatt nem vittek ugyan hallga- szakmai találkozók, a konferencia hiánypótló rendezvénynek
tókat Budafokra, ugyanakkor ott is beállítottak kísérleteket, s indult, s remélhetőleg hamarosan újra megszervezhetjük” –
hosszú távon számítanak az együttműködésre. fogalmazta meg bizakodását Sárdy Diána.
Alapítványi egyetemként – az idei lesz az átállás éve – A Budai Campus ma is a felsőfokú szőlész-borász oktatás
még most körvonalazódik a finanszírozás kérdése. A hallga- fellegvára, Keszthely és Gyöngyös integrálásával ez a pozíció
tók után járó támogatást megkapják az Innovációs és tovább erősödött. Azok a tankönyvek és jegyzetek, amelyeket
Technológiai Minisztériumtól, de emellett célként ott lebeg a itt, és más egyetemeken forgatnak a hallgatók, náluk készül-
GINOP- vagy egyéb uniós pályázatok elnyerése. Ehhez a szo- tek, s szerencsére a szerzők többsége a mai napig él. A tanszé-
ros szakmai kapcsolataikat is felhasználják úgy, hogy a pályá- ken folyó borászati kutatások széles körben lefedik az orszá-
zati pénzekkel a költségeiket csökkenteni lehessen. Emellett got, míg ez a szőlészeti területen mindig szerteágazóbb volt,
saját bevételi forrásokra – mint például a szaktanácsadás – ami a mai napig jellemző.
ugyancsak alapoznak. Az oktatást a piaci igények figyelembe- Viniczai Sándor

Borászati Füzetek 2021/2 4

 Fórum
Hangos hírek és beszélgetések
Elindult az MMG Gazdahang podcast csatornánk
Hallgatni arany. Főleg, ha érdekes és izgalmas híreket, sze-
mélyeket hallgathatunk mezőgazdasági témákban. Szerdán­
ként jelentkezik az MMG Gazdahang podcast adása, amely-
ben beszámolunk az elmúlt hét legfontosabb és legérdeke-
sebb agrárhíreiről, miközben egy izgalmas beszélgetéssel
színesítjük az adást.
Változik a világ, változnak a médiafogyasztási szokások.
Egy biztos, aki nem tájékozódik, az lemarad. Aki a saját terü-
letén szeretne sikeres lenni, eredményeket elérni, nem
engedheti meg magának, hogy szakterületének legfontosabb
változásairól és híreiről ne tájékozódjon.
Minden ember más. Mindenki máshogyan követi a világ-
ban zajló eseményeket. Van, aki szereti kezébe venni a nyom-
tatott lapot, más szívesebben ül le a számítógépe elé, hogy ott
olvassa a számára érdekes tartalmakat. De az írott tájékozta-
tás mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a képes,
mozgóképes és hanganyagtartalmak.
A Magyar Mezőgazdaság Kiadó immár 30 éve az olvasók
megbízható tájékoztatását tűzte ki célul. A 11 nyomtatott lap
mellett már számos online és közösségi csatornán keresztül
biztosítjuk több százezer érdeklődő számára a hiteles infor-
mációszerzést: hírportál, heti elektronikus hírújság,
Facebook, Instagram, Link­edin, Youtube – számos csatorna
sok-sok információval. Ezek mellett az ország legnagyobb
agrármédia-vállalkozása új csatornával bővíti kínálatát azzal,
hogy elindítjuk MMG Gazdahang címmel saját podcast csa-
tornánkat. Ezzel újabb lehetőséget szeretnénk nyújtani az
érdeklődők tájékoztatására a magyar és nemzetközi mező-
gazdasági témákról.
MI IS AZ A PODCAST?
A podcast az Ipod (az Apple médialejátszója) és a broadcast-
ing (közvetítés) szavakból létrejött kifejezés. A podcast hall-
gatása igazából a rádiós élmény modern formája. Csupán
egy számítógép, okostelefon vagy egy tablet kell hozzá, és
máris elérhető közelségbe kerülnek a podcast adások,
melyek számos helyen fellelhetők. Az MMG Gazdahang
például a Spotifyon, a Google Podcaston és az iTuneson is
meghallgatható.
5 Borászati Füzetek 2021/2
MMG
Gazdahang –
Agrárhírek
és érdekes
beszélgetések
minden
szerdán
Rizsányi
Rózsával,
az MMG
Gazdahang
háziasszonyá-
val, és
Halmos B.
Ágnes
szerkesztővel
KINEK ÉRDEMES PODCASTOT HALLGATNIA?
Mindenkinek. Akik szoktak utazni, munkába járni, vára-
kozni, vagy úgy munkát végezni, hogy közben lehetőségük
van meghallgatni az MMG Gazdahangot – ők még haszno-
sabban tudják eltölteni az idejüket. A podcast előnye, hogy
sokkal kevesebb adatforgalmat igényel, mint egy videó meg-
tekintése.
AZ MMG GAZDAHANG MÁSODIK ADÁSA
Az MMG Gazdahang második adásában Viniczai Sándor, a
Borászati Füzetek felelős szerkesztője beszélget az év borter-
melőjével, Borbély Tamással, a badacsonytomaji Borbély
Családi Pincészet tulajdonosával és Nagy Ticiánával, a
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) sző-
lész-borász mérnök szakos hallgatójával, akiket fajtákról,
borturizmusról, továbbá a szakma jelen helyzetéről kérde-
zett. Érdemes meghallgatni a beszélgetést! Emellett további
témákat is részletesen kivesézünk a későbbiekben:
✔ Milyen ízük van a világűrben érlelt boroknak?
✔ Rossz idők járnak a francia csigatenyésztőkre
✔  Kétszáz sugárfertőzött szarvasmarhát gondoz egy japán
gazda
Az aktuális podcast beszélgetés mostantól minden héten
videó formájában is megtekinthető a Youtube-csatornánkon
MMG Direkt címmel.
Tájékozódjon velünk továbbra is! Olvassa lapjainkat, a
magyarmezogazdasag.hu hírportált, és kövesse online, illetve
közösségi csatornáinkat, köztük az MMG Gazdahang podcast
csatornánkat is!
 Fórum
a nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet aktuális
helyzetjelentése
A Covid19 okozta válsághelyzet sajnos még nem ért véget.
Egyelőre lehetetlen átfogó következtetéseket levonni annak
hatásairól, fontos azonban megérteni, hogy ez a válság
hogyan változtatja meg az ágazatot, milyen nehézségekkel
kell szembenézni, és melyek a jelenlegi kilátások.
Kérdéseink alapján a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati
Szervezet (OVI) szakemberei, Giorgio Delgrosso, a statisztikai
osztály vezetője, Krisha Gandhi adatkezelő és Tatiana
Svinartchuk, a gazdasági és jogi osztály vezetője foglalták
össze a jelenlegi helyzettel kapcsolatos tapasztalataikat.
– Munkánk egyik vetülete a vírushelyzet hatásának kör-
vonalazásával felmérni, hogy a válság társadalmi-gazdasági
hatásai milyen mértékben befolyásolják ágazatunkat.
Megpróbáljuk témánként csoportosítani, hogy a megfigyelt
negatív hatások nagymértékben, fordítottan, vagy csak kevés-
bé jelentősen kapcsolódnak-e a Covid19-válsághoz, hosszú
ideig tartanak-e vagy ciklikusak, és elsődlegesen milyen föld-
rajzi kiterjedésen figyelhetők meg, összegezték a szervezet
munkatársai.
A Covid-járvány meg fékezésére jelentős korlátozásokat
vezettek be világszerte. Az OIV-tagországok visszajelzése
alapján ezek a hatások milyen mértékben és milyen irány-
ban térítették el az egyes borászati termékek/termékcso-
portok keresletét?
– A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) 48
tagállamában a borfogyasztási szokások országonként eltérő-
ek. Olyan tényezők befolyásolják, mint a korlátozó intézkedé-
sek hossza, a lakosság fogyasztási szokásai, a bor és más ita-
lok helyettesíthetőségének rugalmassága, a HoReCa ágazat
relevanciája, vagy az elektronikus kereskedelem csatornái-
nak fejlettségi szintje. Összességében azt láthatjuk, hogy a
Covid19 okozta járványhelyzet recessziót idézett elő, amely
valóban közvetlen és közvetett hatással bír az ágazatra. E
hatások közül nem lesz mindegyik maradandó, néhány azon-
ban igen, és az ágazatnak ezekre mindenképpen fel kell
készülnie.
Konkrét termékkategóriák tekintetében az OIV nem vég-
zett külön vizsgálatot vagy elemzést. Sok országban azonban
visszatérő jelenségnek tűnik a prémium borok, különösen a
habzóborok iránti kereslet csökkenése. Példaként említe-
nénk, hogy a champagne-szállítmányok 2020-ban 18%-kal
csökkentek 2019-hez képest (ami 60 millióval kevesebb üveg-
nek vagy egymilliárd euró veszteségnek felel meg).
Véleményük szerint a turizmus leállása következtében
várhatóan csökkenni fog-e a világ borfogyasztása
Borászati Füzetek 2021/2
2020/2021-ben? Esetleg
a belföldi turizmus és
a belföldi kereslet
növekedése ellen-
súlyozhatja-e a
külföldi turisták
hiánya miatti kie-
sést?
– Ebben az eset-
ben is nagyon nehéz
általános következteté-
seket levonni. A turiz-
mus hanyatlásának hatásai
országonként eltérőek, és első-
sorban függenek az adott ország turizmusának jelentőségé-
től, továbbá az ország méretétől. Az élénk turizmusú, kisebb
országokban nagyobb a valószínűsége a bor iránti kereslet
drasztikus csökkenésének és ennek következtében a fogyasz-
tás csökkenésének; nagyobb országokban azonban való-
színűleg a belföldi fogyasztás növekedése elnyomja a csök-
kent turisztikai kereslet miatt bekövetkezett visszaesést.
Ezen a ponton nehéz biztosan megmondani, hogy a világ
borfogyasztása pontosan milyen irányban és milyen mérték-
ben fog változni, de az említett okok miatt fennáll annak a
lehetősége, hogy nem következik be olyan mértékű draszti-
kus változás, mint az várható volt. A nemzeti fogyasztási
szint csökkenésén túl a turisták hiánya jelentős pénzügyi
veszteségeket okoz mindazoknak a borászatoknak, amelyek
turisztikai tevékenységekbe fektettek be. Ez volt a 2020 szep-
temberében az OIV és az UNWTO (Egyesült Nemzetek
Turisztikai Világszervezete) együttműködésében szervezett,
az „Az innováció a borturizmusban a Covid19 összefüggésé-
ben” című webes szeminárium egyik következtetése is.
A szemináriumon ugyanakkor egyértelműen kiderült,
hogy a borturizmus nagyon gyorsan reagál, és alkalmazkodik
a jelenlegi helyzethez. Nézzük meg Bordeaux példáját! A bor-
turizmus ebben a régióban erősen összpontosít a külföldi
piacra. A válság bekövetkeztével az idegenforgalomban részt-
vevők annak a módját kezdték keresni, miként tudnak belföl-
di látogatókat vonzani a környékre. Ugyanakkor a digitalizá-
ció térhódítása is lehetővé tette az új ügyfelek felé nyitást. A
digitális kóstolók, interaktív látogatások megjelenésével és
növekedésével például a vásárlók a világ minden tájáról részt
vehettek ezekben a kezdeményezésekben, függetlenül aktuá-
lis tartózkodási helyüktől.
6
 Fórum

A borágazatban meg figyelhető-e az online értékesítési

csatorna a robbanásszerű fejlődése? Elképzelhetőnek tart-
ják-e, hogy tartós lesz az online kereskedelem korábban
nem tapasztalt növekedése a borászatban?
– A digitalizáció katalizátorként működik társadalmunk-
ban, és a borágazat közeli jövőjében a siker egyik kulcsfontos-
ságú tényezője lesz. Mindannyian szemtanúi voltunk, miként
vált az elektronikus kereskedelem a hagyományosabb terjesz-
tési csatornák rendkívüli alternatívájává. Ez lesz a kulcsa a
borértékesítés jövőjének. Fejlődését a világjárvány lendítette
fel, és az ágazat megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy ezen a
csatornán keresztül tovább növekedjen. Ezt a feltevést az IWSR
(borokkal és szeszesitalokkal kapcsolatos nemzetközi felméré-
seket végző italpiaci elemző) piaci elemzéséből kigyűjtött
szám­adatai is jól szemléltetik – a világ főbb gazdaságait tekint-
ve az elektronikus kereskedelmi csatornákon történő borérté-
kesítés az előrejelzések szerint 2020-ban mintegy 48%-kal
nőtt. Ez a 2018-ról 2019-re történt növekedés háromszorosa.
Ez az arány még inkább meglepő annak tudatában, hogy a
borfogyasztás várhatóan 2020-ban csökken az összes kulcs-
fontosságú globális borpiacon. Nincs kristálygömbünk, ami-
nek segítségével láthatnánk a jövőt, nem nehéz azonban elhin-
ni, hogy az elektronikus kereskedelem olyan terjesztési csator-
nává fog fejlődni, amely döntő szerepet játszik majd a válságból
való teljes kilábalásban. Az elektronikus kereskedelmen túl a
digitalizáció tágabb értelemben is nagy lehetőségeket kínál az
ágazat számára. Ez az oka annak, hogy az OIV éppen most
vezeti be digitális átalakítási stratégiáját, amelynek része egy
olyan központ létrehozása is, amely tanulmányozza és elemzi – Rövidtávon, különösen a járvány jelenlegi szakaszában
a borágazatban alkalmazott digitalizáció legújabb fejleményeit valószínűek a halasztások, és hogy a jelenlegi pénzügyi korlá-
– amit mi digitális garázsnak hívtunk –, ahol különböző digi- tok miatt a beruházások enyhén csökkennek; középtávon
tális kezdeményezések és prototípusok tesztelhetők. Ezenkívül azonban a borágazat fellendülhet a pandémiát megelőző
az OIV titkársága egy olyan adat- és elemzőlaboratórium kifej- növekedési ütemben. A 2008-as válsághoz hasonlóan úgy
lesztését tervezi, amely az ágazati adatgyűjtés és -elemzés tűnik, hogy ez a válság is átmeneti sokkot okoz az ágazat szá-
nemzetközi központja lesz. mára, és nem kell a kereslet tartós befolyásolásával számol-
A pandémiához köthető korlátozások következtében nunk. Tudomásunk szerint a bortermelők nem térnek át más
több borászati szakmai eseményt, rendezvényt, vásárt elha- típusú beruházásokra. Ez azonban csak előzetes becslés, kellő
lasztottak. Egyeseket 2021-ben sem tudnak a megszokott adat nélkül nem lehet biztos következtetéseket levonni.
módon megtartani. Az online események helyettesíthetik-e
hosszú távon a hagyományos B2B és B2C rendezvényeket? LINKGYŰJTEMÉNY
– Ahogy az OIV tavalyi hivatalos találkozóiból egyértel- Azok számára, akik még többet szeretnének tudni a témáról:
műen kiderült, a legtöbb tagállamunkban minden B2B mar- • Webinárium: Az innováció a borturizmusban a Covid19
ketingakciót, nemzetközi vásárt, borfesztivált visszamond- összefüggésében
tak. A versenyek és a kóstolók szervezése is megszakadt. https://www.youtube.com/watch?v=6ExTO0yijCE&t=13s
Felmerült ezen események digitális változatának gondolata, a • Webinárium: A szüretkezelés a déli féltekén a Covid19-
visszajelzések azonban meglehetősen határozatlannak bizo- válság idején. Mit tanulhatunk belőle? A webes szeminá-
nyultak. Meggyőződésünk, hogy hosszú távon a borkóstolók rium érdekes betekintést ad különböző stratégiákba,
és egyéb rendezvények többségénél továbbra sem működőké- amelyeket déli féltekén élő tagjaink alkalmaznak a válság
pes az online megoldás, de minden bizonnyal színesítheti kezdete óta
őket a digitális csatorna által kínált sok érdekes funkció és https://www.youtube.com/watch?v=WNJ8mvfAGkI
lehetőség. • Weboldal: ajánljuk a FIVS weboldalát. Ez a szervezet rele-
A koronavírus-járvány piaci és pénzügyi hatásainak váns publikációkat gyűjt és tesz közzé a Covid19 bor- és
következtében számolhatunk-e a tervezett beruházásoknak szesziparra gyakorolt következményeiről
az elhalasztásával? Esetleg a járvány más típusú beruhá- https://www.fivs.org/covid-19/
zások felé tereli a bortermelőket?

7 Borászati Füzetek 2021/2

 Fórum
Szőlő-bor világtükör
Ez a mostani világtükör a szokásosnál talán rózsaszínebb ­­
nek, habosabbnak tűnik, de a lányos felszín alatt pénzre
váltható marketingötletek és lehetőségek bújnak meg.
Picpoul de Pinet, avagy egy tündérmese újabb
fejezete
■ A francia Languedoc vidék elsősorban vörösborairól
ismert, de egy nemzetközi szakkiállításon általában a langue-
doci az a pavilon, amelyen nem sokat remélve gyorsan átsza-
ladunk, útban Cham­pagne, Bordeaux vagy Burgundia felé. A
languedoci fehérbort meg még a helyiek sem tartották sokra,
pláne nem a tengerpart mentén meghúzódó kis Pinet telepü-
lés borát, olyannyira, hogy a 20. század jelentős részében még
vermutot készítettek belőle. Aztán amikor a vermut divatja
megkopott, a település fehérbortermelése szomorú jövőt vizi-
onált – nem is remélték, hogy 2020-ra a britek egyik kedvenc
borává válik, olyannyira, hogy még a brexit és a Covid sem
kottyant meg diadalának.
Mi lehet a titka? Andrew Jefford
borszakíró a Financial Times
hasábjain ezt fejtegette. Enyhén
illatos fehér szőlőfajta jó savakkal,
karakteresebb, mint a legtöbb
Pinot grigio, ami a szigetországban
elérhető. Gyümölcsös, de nem
kirobbanóan, citrusos, grapefrui-
tos, almás jegyeket mutat, és egy
kis kesernyésség is felfedezhető
benne. Életteli, üde, frissítő, tisztá-
ra mossa a szánkat, és talán bele-
magyarázás, de e tengerparti vidék (amely osztrigáiról is
híres) fehérborával szinte a sós tenger illatát idézi.
Ez azonban elég sok borra igaz, mitől lett mégis ultratren-
di a Picpoul szőlőfajta bora? Jefford szerint kevés szőlőfajtá-
val tesz jót a gépi szüret, de ezzel igen (egyébként könnyen
lehullik, a neve is arra utal, hogy tyúkok kapkodják fel a
lehullott szemeket). A gyors, éjszakai szüret véget vetett az
oxidált Picpouloknak, és a költségek is csökkentek. Másik
költségkímélő tény, hogy ezzel a borstílussal tökéletesen
megbirkóznak a termelőszövetkezetek, az appelláció borai-
nak pedig több mint 80%-a termelőszövetkezetekben készül.
A bor neve a britek számára könnyen kiejthető, a palackok
szemrevalóak, és az említett okok miatt 10 angol font alatt
vannak, ami igen jó árnak számít a csatornán túl. Jefford
említi még az okos irányítást is: a borvidéket korábban vezető
Guy Bascou – mantrája szerint a Picpoul „ritka és népszerű”
– elérte ugyanis, hogy a többi languedoci borvidéken ne
Borászati Füzetek 2021/2
palackozhassanak Picpoult, csak náluk, az ő borvidékük
viszont a tengerrel, hegyekkel és egy autópályával behatárolt,
kicsi vidék, növekedésre nincs mód. Ami pedig talán a legna-
gyobb dobás volt, az a tengeri ételek mellé párosítása. Az
olasz borok is sokat köszönhetnek az olasz konyha népszerű-
ségének, a Picpoul pedig, úgy tűnik, kiütötte Muscadet honfi-
társát a nyeregből: a brit ínyenc manapság Picpoult rendel
osztriga mellé.
Egyetlen problémájuk volt a Picpoul-termelőknek: nem
tudnak betörni a magasabb árszegmensbe, nehéz komplex,
nagy Picpoult készíteni. Úgy tűnik, ez is megoldódott, Chris
Boiling brit borszakíró (International Wine Challenge,
Canopy magazin) ugyanis arról írt nemrég, hogy az egyik
legnagyobb szövetkezet Iain Munson MW-t hívta segítségül,
hogy oldja meg a tölgyfahordós érlelésre alkalmatlan Picpoul
magasabb szintre emelését. Munson mindenféle hordót
kipróbált mindenféle szintű pörköléssel, ehhez minidongá-
kat használt palackban. Az eredmény nem győzte meg, végül
eszébe jutott két korábbi kóstolási élménye akácfahordóban
érlelt fehérborokról. Rendelt egy 500 literes akáchordót a
francia Millet kádárcégtől, amely a finomseprőn tartással
együtt Munson szerint örömteli eredményt hozott. Nem
akarták a tölgyes jegyekkel, vaníliás vagy kókuszos aromák-
kal elnyomni a bort, a cél az volt, hogy komplexebb, teltebb,
izgalmasabb legyen. A kihívást teljesítették – a Picpoul már
nemcsak osztrigák és könnyed tengeri ételek kísérője, hanem
érleltebb formájában a pompás homár vagy a fejedelmi fésű-
kagyló mellé is tökéletes. A történetnek sok tanulsága van,
amely bizonyos vonatkozásában az Ezerjó, a Kéknyelű vagy
akár az illatos Irsai számára is hasznos lehet.
Ezerjó-nap először
■ Női kezdeményezés az első nemzetközi Ezerjó-nap –
ugyanis a móri borász, Csetvei Krisztina fejéből pattant ki az
ötlet, a Hungarianwines.eu pedig teljes mellszélességgel mel-
léállt. A választott időpont május 16-a, egyrészt azért, mert
tavasszal, pláne a májusi melegben jólesik a friss savú Ezerjó,
másrészt ez a roppant nyitott és
nem borász hátterű Robert Mondavi
halálának évfordulója, aki Kali­
forniát naggyá tette, és Krisztina
egyik példaképe. Persze az sem utol-
só szempont, hogy az egyik legfiata-
labb móri szőlősgazda, Krisztiék
kislánya, Panna – a Panna rozé név-
adója – ezen a napon látta meg a
napvilágot.
8
 Fórum

Az Ezerjó-napnak hamar elkészült a magyar és angol
nyelvű honlapja, megtalálható rajta jó néhány Ezerjó-bor leí-
rása és lelőhelye, de fiatal, tehetséges séfek receptjeit is olvas-
hatjuk, amelyeket egy-egy Ezerjó kóstolása ihletett. Ha pedig
végre kinyitnak az éttermek és borbárok, akkor remélhetőleg
az Ezerjó-nap honlapja speciális akciókat is ajánl majd szerte
az országban (www.ezerjonap.hu). Nos, itt is van tanulság, a
naptárban pedig van még hely.
Kimaxolni a természetességet
■ A környezetvédelemben, a fenntarthatóságért vívott küzde-
lemben az a jó, hogy az ember tényleg tesz valami jót a boly-
góért – és még marketingértéke is van. A priorati ikonborász,
René Barbier művész felesége még a kidobott seprőt is fel-
használja – fest vele. A katalán csúcsminőséget hozó pezsgő-
ház, a biodinamikus Recaredo érleléshez használt parafa
dugóiból cipő és más tárgy készül, sőt a barcelonai Sagrada
Familia egy részén a padló is az ő kidobott – pardon, újra-
hasznosított – dugóiból van. Egy francia bordisztribútor
házaspár azonban alighanem mindenkin túltesz a fenntart-
hatóságért vívott küzdelemben.
Mickaël és Camille Alborghetti az EthicDrinks nevű port-
fólió gazdái. Kizárólag organikus, biodinamikus vagy igazol-
tan fenntartható termelést folytató borászatok termékeit
árulják, de ez még csak az eleje. Csak természetes dugót
használnak, az újrahasznosított papírból gyártott címkéket
zöldség alapú ragasztó tartja az ultrakönnyű palackokon, és
elkezdtek 100%-ban újrahasznosítható alumíniumdobozos
borokkal is foglalkozni. Tovább is van. A borok szállításának
jelentős részét vitorlás hajókkal oldják meg, amelyek törté-
nelmi jelentőségű útvonalakon szelik át a La Manche-
csatornát. Nem használnak kapszulákat a palackokon – feles-
leges környezetterhelés. Nincs műanyag, a dolgozók aktivis-
ták, például tengerpartokat tisztítanak meg a szeméttől, és
alig esznek húst (a házaspár természetesen vegán). A fiatal
cég – mindössze 2019-ben alapították – egyelőre csak francia
borokat vásárol folyóborként, amelyeket maguk palackoznak.
Valószínűleg hallunk még róluk!
„A” rozéverseny
■ A Concours Mondial de Bruxelles
nemrég tartotta első, kifejezetten
rozéknak dedikált versenyét – magyar
érem nem született, de valószínűleg
nevező sem volt. Van azonban még
hová nevezni, június 5-ig várják
ugyanis a jelentkezést a floridai The
Rosé Competitionre. Négy palackot
kell küldeni, a nevezési díj viszonylag
visszafogott, 68 amerikai dollár. A négy palackból egy jóté-
konysági célt szolgál: a verseny 2013-as alapítása óta már több
mint 1,1 millió dollárt adományozott jótékony célra. A verse-
nyen 2018-ban a Sauska birtok megszerezte a legjobb száraz
rozé címét, vagyis az összes aranyérmes száraz rozé közül a
legjobbnak választották!
További részletek a www.americanfinewinecompetition.org
honlapon olvashatók (a versenyeknél a rozéra kell kattintani).
Németh Ágnes

Magyar borok az Aldiban

Az Aldiba bármikor betérhetünk, nem fogunk üres kézzel távozni. Borválasztéka a
legtöbb igényt kielégíti, kínálatában hazai és külföldi tételek egyaránt szerepelnek,
bizonyos különlegességek pedig kizárólag az ő bolthálózatukban találhatók meg.
„Az Aldi Vinotéka széles, minőségi borkínálatában minden vásárló megtalál-
hatja, ami számára ideális. Az állandó kínálat rendszeresen kiegészül szezonális
termékválasztékkal is, így az adott időszaknak megfelelő borokat minden esetben
megtalálni a kínálatukban” – tájékoztatott az Aldi.
Jellemző ugyanis, hogy az ünnepekre előszeretettel választunk magasabb
minőségű borokat, de vannak, akik más alkalmakkor is szívesen vásárolnak nívó-
sabb italokat. Erre minden lehetőség adott, hiszen az Aldiban a borválaszték
évente több alkalommal megújul, és az ünnepekkor – a szezon újdonságai, az új
trendek mellett – az áruházlánc különleges tételeket is kínál vásárlói számára.
A kínálatban szereplő valamennyi bor csak szakértők elemzése és értékelése
után kerülhet az Aldi Vinotéka polcaira, így a minőség garantált. A komoly szakmai ellenőrzésnek köszönhetően biztos, hogy mind a magyar,
mind a nemzetközi kínálatból minőségi tételek közül választhatnak a vásárlók. Az Aldi természetesen figyeli a gasztronómiában jelen lévő
aktuális trendeket, naprakész információval rendelkezik a borászatok választékáról, és ezek ismeretében gyakorta megjelenít népszerű borá-
szatokat is a portfóliójában, de szívesen mutat be – egy-egy izgalmasabb tétel esetében – kisebb pincészeteket is.
Az Aldi Vinotéka merít a kiváló magyar borvidékek színes, minőségi választékából, a teljes szortiment jelentős részét kitevő hazai borok
nagyon népszerűek. De nemcsak a magyar borvidékek borait kedvelő vásárlók találják meg kedvenceiket, hanem a nemzetközi kínálatra
nyitott vevők számára is mindig tartogatnak izgalmas tételeket.
Az Aldi tapasztalatai szerint a vásárlók jelentős része a nagyon jó ár-érték aránnyal rendelkező borokat vásárolja, az utóbbi években
azonban megfigyelhető a színvonalasabb italok irányába történő elmozdulás.
A borok közötti eligazodás könnyű, az ártáblákon ugyanis – jellemzően a magyar borok esetében – megjelenik a termőterület, illetve az
adott bor ideális fogyasztási hőmérséklete is. Ugyanitt a borhoz illő ételek ajánlásával is megpróbálja az Aldi még jobban megkönnyíteni a
megfelelő ital kiválasztását. A termékekhez kapcsolódó információk természetesen a szórólapokban, illetve a honlapon is megtekinthetők.

9 Borászati Füzetek 2021/2

Igazolt termelékenység a legnagyobbaknál is:
New Holland gépek a Varga Pincészetnél
Néhány év alatt új életet leheltek az állami gazdaságként leharcolt
badacsonyörsi pincészetbe, magabiztosan haladtak a 14 milliós tétel-
számig. Mindezt egy európai szinten is csúcstechnológiájú palacko-
zóüzemmel koronázták meg, amivel akár 25 millió saját feliratos Varga
bor kerülhet az üzletek polcaira a folytatásban. Giczi Zsolt, a Varga
Pincészet szőlészetének koordinátora szerint eredményeik nem a
véletlenen múltak. A szakmai munka és a bor szeretete mellett ugyan-
is a Varga Pincészetnél minden munkafolyamatot megalapozottan, a
számok tükrében tesznek egyre hatékonyabbá. Ebben komoly szerep
hárul a mezőgazdasági gépekre is, amelyek közül a pincészetnél „a
kékre”, vagyis a New Holland szőlőkombájnokra, traktorokra és mun-
kagépekre esett a választás.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a precízen gyűjtött adatok tükrében
mit látnak: képes-e a márka beváltani a hozzá fűzött reményeket ter-
melékenységben Magyarország legnagyobbjánál is?
„Sokan nem szeretnek szembesülni a számokkal.
Mi a Varga Pincészetnél ezekre alapozzuk a bővülést.”
Varga Péter és családja 1993-ban vásárolta meg az egykori
Badacsonyi Állami Gazdaság badacsonyörsi pincészetét. Az alapítót
akkor többen a legjobb szándékkal próbálták megóvni ettől a lépéstől,
mivel mind fizikai, mind szakmai szempontból rossz állapotban volt az
üzem és a hozzá tartozó szőlészet. De ez a múlt.
Ma az ágazati becslések szerint a Varga Pincészet közel
háromszor nagyobb a magyar piaci riválisainál, két központjuk
Feldebrőn és Badacsonyörsön négy magyar borrégióban termeszt
és vásárol fel szőlőt, 2000 hektár integrált területről. A legutóbbi
évben egész pontosan 175 tonnát. A minőségi alapanyagból tavaly 13
Borászati Füzetek 2021/2
millió liter kiváló bor készült. Ennek előállításához, palackozásához
egy 3 milliárd forintból megvalósult technológiai fejlesztés állt segítsé-
günkre.
Giczi Zsolt, a szőlészet koordinátora szerint, aki a kezdetekkor
csatlakozott a szőlészet szakmai csapatához, az évek során mindig
hatékonyságra törekedtek. Sosem féltek szembenézni a számokkal,
mertek tanulni azokból. Így tudtak azonnal reagálni a borpiac minden
rezdülésére.
„A 2000-es évektől fogtunk hozzá a szőlészet fejlesztéséhez.
Amikor erre felkértek 17 évvel ezelőtt, azt gondoltam, átmeneti fela-
datot vállalok. Végül ma is itt vagyok, amit sosem bántam meg. Az
eredményeinkben szerintem a szakmaiság és a szőlészeti, borásza-
ti munka szeretete mellett legalább ennyi szerepe van annak,
hogy a tulajdonosunk és az üzemvezetőnk is közgazdász, ezt a
látásmódot sikeresen tették részévé a munkának. Sokan nem szeret-
nek szembesülni a számokkal. Mi a Varga Pincé­szetnél ezekre ala-
pozzuk a bővülést. A számok tények, amiket nem lehet megkerülni,
lehet és kell rájuk építkezni. Így működünk. Vannak szőlőterületeink
a Badacsonyi, illetve Balaton-felvidéki és Balatonfüred-Csopaki
borvidéken, 145 hektáron, illetve az Egri borvidéken is, 55 hektá-
ron. Az elmúlt évben 14 millió palack bort értékesítettünk és 2,5 millió
liter lédig bort exportálunk. A nemzetközi borversenyeken 2020-ban
32 arany és 2 nagyarany díjat nyertek el az Aranymetszés boraink.
Ezért úgy érzem, ez a szakmai munka, a hatékonyságnövelés és a
termelékenység fokozása jó irány. Ezek voltak a fő szempontok,
amikor belevágtunk a szőlészet gépesítésébe is. Egy átfogó kutatás
után ehhez több mint 6 éve egy New Holland Braud multifunkciós
gépet választottunk, amely szüretelő-, permetező- és csonká-
zóegységből áll, valamint New Holland T4.95F ültetvényes trakto-
rokat és ezekhez tartozó munkagépeket.”
„Egy New Holland szőlőkombájnnal 5-6-szor gyorsabb a szüret,
szinte harmadnyi költségből, mint a munkásokkal”
A New Holland mezőgazdasági gépekkel végzett munka a Varga
Pincészet szőlészetében 2014-ig nyúlik vissza, ekkor vásárolták meg
az akkori flotta vezérgépét, egy New Holland Braud 9060L szőlő-
kombájnt, az ültetvényes erőgépek és munkagépek társaságában.
Mára a New Holland Braud szőlőkombájnokból több mint 15
ezer darab gurult le a gyártósorról, és egyre több ilyen betakarító-
géppel találkozhatunk szüret idején a magyar ültetvényeken is. Ennek
jó oka van. A Braud széria ugyanis egy zseniális új technológiával
forradalmasította a gépi szüretet. SDC rázórendszerük kímélete-
sen választja le a kocsányokról a bogyókat, nem tördeli le a vessző-
ket, nem levelezi le indokolatlanul a tőkéket. Ezután a szemek a
poliuretán Noria kelyhekben gyűlnek, amelyek egész egyszerűen
lemásolják a kézi szüretelők megoldását: vödröt tartanak a szőlősze-
mek alá, és roncsolásmentesen a gravitációra bízzák a többit. A vesz-
10
teség így elenyésző, míg a fejlett bogyózórendszer mindezt kiegé-
szítve képes 99%-os tisztaságot biztosítani a végeredményben. És
ekkor még szó sem volt két olyan tulajdonságról, amit Giczi Zsolt
ezeknél is többre tart a géppel dolgozva: ez pedig lenyűgöző terület-
teljesítménye, valamint bővíthetősége. Utóbbival a permetezést tud-
ták hatékonyabbá tenni.
„A New Holland szőlőkombájnokkal, traktorokkal a legfonto-
sabb célunk a szőlészeti munkák munkaerőhiányának orvoslása
volt, de a gépekkel más téren is szintet tudtunk lépni a termelé-
kenységben” – vezeti fel a tapasztalatokat a szőlészet koordinátora.
Giczi Zsolt ebben a tekintetben sem a megérzésekre alapozza
mondanivalóját, így máris sorolja a számokat.
Ami a New Holland szőlőkombájnt kiemelkedően
hatékonnyá teszi
„A gépi szürettel jelenleg 1 fő 1 nap alatt 8 hektár szőlőt képes
akár éjjel is betakarítani, ami egy menetben 800 mázsa szőlő. Ez
800 000 forintos szolgáltatási díjat tesz ki. Ezzel szemben, ha kézi
szürettel dolgozunk, akkor 30 fő 1 nap alatt 1,5 hektár szőlővel
képes megbirkózni, ami durván 150 mázsa betakarított szőlőt jelent
360 000 forintos szolgáltatási díj mellett. Amennyiben kézi erővel
szeretnénk leszüretelni ugyanakkora mennyiségű szőlőt, mint amire a
New Holland Braud szőlőkombájn képes (800 mázsát), akkor a 30 fős
brigádnak 5-6 napos munkájára lesz szükség. A költségek pedig úgy
2 millió forintot tesznek majd ki.”
A Varga Pincészet szőlészeti koordinátora szerint ebből több
fontos alapvetés is következik:
„Egy New Holland szőlőkombájnnal 5-6-szor gyorsabb a szü-
ret, szinte harmadnyi költségből, mint a munkásokkal. Ekkor azt
még ki sem emeltük, hogy a szőlőkombájnnal a munka olyan nap-
szakban zajlik, amit mi választunk meg. Utóbbi legalább olyan
lényeges technológiai cél, mint a betakarítási idő rövidítése. Hiszen
különösen a számunkra fontos reduktív borok alapanyagául szolgáló
szőlőknél a minőségnek is jobb, ha nem a tűző napon felhevült
szőlőszemek érkeznek be a feldolgozóba. De az energiaigény is
kisebb, hiszen az éjszakai szüret után nem kell visszahűteni a mus-
tot a feldolgozás során. A szőlőkombájnnal végzett szüret tehát
nagyban hozzájárult a kiváló minőséghez, amit a nemzetközi szinten
jegyzett borverseny-eredményeink is tükröznek.”
A New Holland Braud szőlőkombájnnál ehhez társul a permete-
zésben is nyomon követhető hatékonyságnövelés.
11
„Az egyik jó tulajdonsága a New Holland betakarítógépnek, hogy
bővíthető a tudása. Mi megragadtuk a pályázati forrásokat, és az
eszközhordozón egy, a Berthoud cég által gyártott hidas, négyso-
ros mikroporlasztású permetezőegységgel vásároltuk meg, a
frontján található eszközhordóra pedig 2,5 sor megmunkálásához
alkalmas csonkázóadapterrel szereltettük fel.”
Mennyi munkaerőt vált ki egy szőlőkombájnra erősített 4 soros
Berthoud permetezőegység?
A kérdésre Giczi Zsolt ismét pontos számokra alapozza a feleletet: „A
géphez tartozó permetezőegység 3000 literes, a vegetációs felü-
lettől függően 100, illetve 200 literes lémennyiséggel juttatjuk ki
a növényvédő szert hektáronként. Ami azt jelenti, hogy 1 fő 1
menetben képes 30 hektár szőlőt lepermetezni naponta. Régen
egy 120 hektáros terület legalább 6-8 traktor összehangolt munkáját
igényelte, hiszen azokkal csak soronként haladhattunk. A szőlőkom-
bájn egyszerre 4 soron halad végig. A kiváltott munkaerő, idő, üzem-
anyag szintén hatalmas ugrás a hatékonyságban.”
Megbízható ültetvényes traktorok, jó szervizháttér: a folytatást is
New Hollanddal képzelik el
Ugyan az eredmények dandárját Braud szőlőkombájnokkal érték el a
szőlészeti munkáknál, Giczi Zsolt az ültetvényes traktorok, valamint a
magyar márkakereskedő AGROTEC Magyarország Kft. szervizszolgál-
tatását is érvnek látja a New Holland mellett.
„A keskeny nyomtávú T4.95F ültetvényes erőgépeket már
több mint 6 éve használjuk minden gond nélkül. A gépkezelőink
tárcsáznak, kultivátoroznak, forgóboronáznak, vagy épp gyomot irta-
nak a segítségükkel. A gépek mind tudásban, mind megbízhatóság-
ban hozták az elvárásainkat. Szerencsére a márka szervizhálózata is
jó. Felkészült csapattal, gördülékeny alkatrészellátással több mint
6 éve maximálisan helytállnak. A folytatást is a New Hollanddal
képzeljük el. Ennek következő nagy lépését vadonatúj New Holland
Braud szőlőkombájnunk jelenti, amely hamarosan munkába is áll az
ültetvényeken.”
Új szintre lépne hatékonyságban a szőlészeti, szántóföldi termelő-
munkában? Bízza a feladatot a New Holland mezőgazdasági gépekre!
A márkakereskedő AGROTEC Magyarország Kft. értékesítői országos
lefedettséggel várják megkeresését!
Agrotec Magyarország Kft.
Borászati Füzetek 2021/2
 Fórum

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikális fellépést a szőlőültetvénye- arra is van példa, hogy jó állapotú ültetvényeket vesznek meg
ket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után a panoráma miatt, s az új tulajdonos nem kívánja a szőlőt
két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültet- művelni. Csókakő ennek vált áldozatává az egyedi panorámá-
vények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás jával.
lakótelkekre jellemző áron kínálják Móron színesebb a kép, inkább
őket eladásra. A nyaralókat gazda- a lakóházak jelentek meg a szőlők
A nyaralókat gazdasági épületnek
sági épületnek álcázva, arra szóló helyén. „Két csoportba sorolnám
építési engedéllyel húzzák fel az új álcázva, arra szóló a szőlőhegybe kiköltözőket” –
tulajdonosok, akik a szőlővel nem építési engedéllyel húzzák fel fogalmazta meg tapasztalatait a
bajlódnak. Ezzel nemcsak a helyi szakember. Az egyik azokból a
borászok megélhetését, de a kultúrtájat is veszélyeztetik. természetbe vágyó, egzisztenciálisan jó körülményekkel
Eltűnőben vannak a szőlők a Móri borvidék a zártkerti jellemezhető személyekből áll, akik kiszakadni szeretnének
területein is. A városhoz közelebbi dűlők, ahol szilárd burko- a városi létformából. Takaros porták jelzik a megjelenésü-
latos utat találunk, 70-80 százalékban nyaralókká alakultak ket. A másik véglet a perifériára szorult emberekből áll.
vagy lakóövezetté váltak. A szőlő a fokozott építkezés áldoza- Móron megemelkedtek az ingatlanárak, s sokan ezt már
tává vált. „Az is megeshet, hogy ha nem lakna ott senki, akkor nem tudják megfizetni, vagy egyéb okok miatt kerültek
is felhagyták volna már a szőlőművelést – véli Varga Máté nehéz anyagi helyzetbe. „A zártkerti övezet éppen ebből
borvidéki elnök –, sajnos ebbe az is belejátszik, hogy a fiata- kifolyólag eklektikus képet mutat”, modern villák és bódék
lok kevésbé szeretnének szőlőműveléssel foglalkozni.” Ahol váltják egymást, néhol művelt szőlővel színesítve. A jelenle-
nincs is lakó a zártkerti övezetben, ott is találni felhagyott gi szabályozás erre nem nyújt hathatós megoldást.
szőlőket, általában akkor válnak eladóvá az ilyen ingatlanok, Mivel a földterületek ára jelentősen megnőtt, így azok szá-
amikor az idősebb birtokosok már nem foglalkoznak vele. De mára, akik szőlőt művelnének, elérhetetlenné váltak. Móri

Mór a szőlő rovására terjeszkedik

Borászati Füzetek 2021/2 12

 Fórum

viszonylatban egy hektár szántó 1,2-1,5

millió, míg egy hektár szőlő 2-4 millió
forint. Ha viszont ezt a zárkerti árakból
számoljuk vissza, akár tízszeres összeg
is kijöhet. Így szorul ki a mezőgazdaság
ezekről a területekről. Szerencsére
Móron a szőlőtermesztés zöme még
külterületeken zajlik, ám ahogyan ter-
jeszkedik a város, egyre több dűlőt fog a
beépítés érinteni.
Jelenleg Móron helyi rendelet írja
elő, hogy építkezés csak akkor kezdhe-
tő meg, ha a terület 80 százalékán
szőlőt találunk. Sajnos ennek a sza-
bálynak nem tudnak érvényt szerezni,
mint ahogy annak sem, hogy zártkerti
ingatlanban életvitelszerűen lakni
nem lehet. Az ott található házak gaz-
dasági épületként vannak nyilvántart-
va. Pedig néhányuk ránézésre is luxus­
ingatlan.
Másik oldalról kitapintható a
feszültség a szomszédok között. A sző-
lőművelés bizonyos hanghatással jár,
berreg a traktor, a permetezőgép, száll
a por.
Vannak olyan kiköltözők, akik az
együttélés szabályait sem tartják be.
Villany a legtöbb helyen megtalálható,
de víz- és szennyvízcsatorna nincs, és Badacsony minden oldalról népszerű
a szemétszállítás sem megoldott. Nem
túl kellemes a háztartási szemét elégetése, amire pedig nap éves fenntartási kötelezettség, a hegyközségi rendszert szinte
mint nap akad példa. „Zártkerti övezetben autóbontóra is semmibe veszik a befektetők. „Ha a kormányhivatal nem áll
bukkantunk” – jegyezte meg az elnök, hogy a környezet- mellénk segítőleg, akkor a felszólító levelünk a kukában
szennyezés általános probléma. végzi” – osztotta meg véleményét az elnök. Már a kárpótlás
A Badacsonyi borvidéken ugyancsak megnehezíti a gaz- idején megbicsaklott a szépreményű elképzelés, hogy szőlő-
dálkodók életét az ingatlanspekulánsok tevékenysége. Mivel a hegyek övezte Balatonban gyönyörködhetünk, sokan vásárol-
belterületek beteltek, a külterületek felé terjeszkednek, tak fel ültetvényeket befektetési céllal, ám azok művelése
nagyon sok hobbikert esik áldozatául. Mindezt az egyedülálló elmaradt.
panoráma is generálja. Ezek a területek sok esetben első osz- Sokan azért jönnek ide, mert a gondozott szőlőhegy látvá-
tályú besorolású szőlők, ám ha nem ültetvényekről van szó, nya vonzza őket, az új tulajdonosok mégsem veszik észre,
ez a körülmény akkor is jelentősen emeli a környező ingatla- hogy saját maguk körül ölik ki a szőlőkultúrát, és ezzel hos�-
nok árát. szabb távon elértéktelenedik az ingatlanjuk.
„Hiába a Balaton-törvény által előírt 80 százalékos betele- Feszített vizű medencék épülnek tűzivíztározó név alatt,
pítési, művelési kötelezettség, nem lehet betartatni” – jelezte pedig rendelet írja elő, hogy ezeknek fedett létesítményeknek
Borbély Tamás, a borvidék elnöke, hogy szakmai oldalról kell lenniük. A katasztrófavédelem is csak néhány nyaralótűz
ragaszkodnak ugyan a szőlőkultúrához a szőlőkataszteri kapcsán figyelt fel a jelenségre. A nyaralók nagy részét is
besorolású területeken, de nem könnyű a helyzetük. A 2000- gazdasági épületként tüntetik fel, legfeljebb az ablakon lévő
es évek elejéig 5000 négyzetméter volt az a minimum telek- függöny, a panorámás terasz és a nyugágyak árulkodnak a
nagyság, amire lehetett építeni, ám sok helyen leszállították valódi funkcióról. „A belterületi ingatlanok iránti fokozott
3000 négyzetméterre. Ahelyett, hogy a hegyközség által java- érdeklődés azt a veszélyt is rejti, hogy a helyi fiatalok szorul-
solt területnövelést fogadták volna el az önkormányzatok, nak ki a piacról” – tette hozzá Borbély Tamás.
inkább csökkentették. Ez is melegágya a telekspekulációnak. Baloghné Király Mónika, a Balatonfüred-Szőlősi Hegy­
A szakember tapasztalata szerint sokan betelepítik a terü- község elnöke kiemelte, a Balaton-felvidéken trendivé vált
letük 80 százalékát, ám hiába van a Balaton-törvényben 20 szőlővel, borospincével rendelkezni, a járványhelyzet pedig

13 Borászati Füzetek 2021/2

 Fórum
Paloznak önkormányzata korlátozásokat vezetett be
csak felgyorsította ezt az igényt. Erős zártkerti rendszer jel-
lemzi a vidéket, s ha már rajta van egy kis építmény, vonzóvá
válik. A magas ingatlanár pedig öngerjesztő folyamatot indít.
„Nem lenne gond, ha ezeken szőlőt termelnének, hiszen a
nagyobb borászatok szívesen vásárolnak fel” – hívta fel a
figyelmet, hogy a termőhelyi pontértéket nézve Magyarország
legjobb szőlőterületeit találjuk a Balatonfüred-Csopaki borvi-
déken. Felméréseik szerint 10-15 százalékkal csökkentek a
területek, ahol nem folyik szőlőtermesztés.
Panorámát, szomszédmentességet, nyugalmat vásárol-
nak, nem törekszenek a szőlőművelésre. „Nem sok eszköz
van a hegybírók kezében, hogy ezt a folyamatot befolyásolni
tudják” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy
Balatonfüred városa támogatja, hogy minél több szőlőterület
maradjon meg, és vannak más önkormányzatok is, ahol kor-
látozzák az építkezést.
„A szőlőhegybe kitelepülőknek tisztában kellene lenniük,
mire számíthatnak” – sorolta a gazdálkodási tevékenységgel
járó „kényelmetlenségeket”. Az új tulajdonosok nehezen tole-
rálják a gépek zörgését, a permetlé szagát, nem hiszik el, hogy
ennyi pénzért egy mezőgazdasági területet vásároltak. Szőlő-
és borvidékről beszélünk.
Egyre nehezebb a gazdálkodni vágyóknak beszállniuk az
ingatlanért folyó árversenybe. Egy olyan 2000 négyzetméte-
res telekért, amin építmény is van, panorámás, kifizetnek
40-50 millió forintot. Fogynak az összefüggő nagy területek,
ezeket vagy már művelik a szőlőtermesztők, vagy beerdősül-
tek. Egy hektárnyi szőlő betelepítésére és gondozására a
harmadik évig – és akkor még nem termett – tízmillió forin-
tot kell szánni. Aki piacra termel, és borból él, nem tudja
kifizetni a magas telekárat.
Borászati Füzetek 2021/2
Nincsenek könnyű helyzetben a Balaton-felvidéki pol-
gármesterek. Paloznak után Szentantalfa is önkor-
mányzati rendeletben vezetett be változtatási tilalmat a
balatoni falu külterületén. „Arra törekszünk, hogy
Szentantalfa ugyanaz a barátságos, élhető hely marad-
jon, aminek megszoktuk: egy kellemes, fiatalos falu, jó
helyi borokkal, vendégmarasztaló pincékkel, szőlőkkel,
mezőkkel. Ezért most lépnünk kellett” – mondta meg-
keresésünkre Kiss Csaba. A település polgármestere
hozzátette, április 1-jétől felfüggesztettek minden,
korábban még el nem indított építési lehetőséget
Szentantalfa külterületi részén. A tilalom a helyi rende-
zési terv felülvizsgálatának befejezéséig lesz érvényben.
Erre akár három éve is lehet az önkormányzatnak, de
jóval előbb szeretnének előállni az építési szándékokat
jobban kordában tartó szabályokkal. „Azt tervezzük,
hogy 5000 négyzetméterre emeljük azt a teleknagysá-
got, amin már lehetne építeni. Az építmény nagyságát
pedig 75 négyzetméterben korlátoznánk. Ezzel talán
sikerülne elérnünk azt, hogy a Nivegy-völgynek ez a
része ne váljon üdülődzsungellé, hanem továbbra is a
szőlőiről, borairól, szépségéről híres vidék maradjon”
– hangsúlyozta a polgármester.
A divat pedig vonzza az új „honfoglalókat”, s aki a nyuga-
lomért vásárolja meg a területet, egy percig sem lehet biztos,
hogy nem lesz hamarosan szomszédja, s ezzel éppen azt
veszíti el, amiért egy vagyont kiadott.
Viniczai Sándor
14
 Aktuális

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlap- az Egyesült Államok, Ausztrália stb. De még a konzervatív
ján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ fajtahasználatú Spanyolországban is az első öt vörösbor-
legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietá- szőlő-fajta egyike.
szok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért A harmadik helyezett Sultanina – hazánkban talán ismer-
adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták tebb nevén Thompson Seedless – már csökkenő tendenciát
rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a mutat területileg. A 273 ezer hektáron termesztett fajtát több
remek összefoglalásban. Az OIV közlése szerint a világban célra is használják, aszalva, de mag nélküli csemegeszőlőként
számon tartott 10 ezer szőlőfajta közül 33 fajta tőkéi borítják is jól ismert. Ugyan története a Közel-Keletre vezet minket,
az ültetvények 50 százalékát. Közülük pedig mindössze 13 hiszen nevét is az ottomán szultánokról kapta, de 21. századi
uralja a parcellák több mint harmadát. Jelen összeállításunk fontos termesztője éppen az Újvilág. Törökországi, iráni,
ezt a top 13-at járja körül.
A Kyoho kékbogyójú csemegeszőlőt 2017-ben 365
ezer hektáron termesztették, ezzel ez a világ legelter-
jedtebb fajtája. Az 1930-as években állították elő
Japánban a Centennial és az Ishiara Wase, vagyis egy
labrusca- és egy vinifera-fajta keresztezésével.
Szülőhazájában már 1994-ben a legelterjedtebb cse-
megeszőlő volt, manapság viszont ültetvényeinek
több mint 90 százaléka már Kínában található.
Népszerűségét feltételezhetően édes ízének és óriási,
lila bogyóinak (12-14 g) köszönheti, melyek gibberel-
linsavas kezeléssel mag nélkülivé is tehetők.
Láthatólag bogyórepedési hajlama, illetve rövid pul-
ton tarthatósága sem csökkenti az iránta mutatott
telepítési kedvet.
A 2017-es listán ezüstérmes Cabernet sauvig-
nont talán nem kell bemutatnunk senkinek. A
Cabernet franc és a Sauvignon blanc „szerelemgye-
reke” ma már nemcsak Bordeaux, de szinte min-
den vörösbortermő vidék jelentős fajtája. Egyes
borvidékeken ugyan megelőzi a Merlot, a Grenache
vagy a Syrah, de összterületét illetően (341 ezer
hektár) kiérdemli a második legelterjedtebb fajta
címét. Fő termesztői Kína (!), Francia­ország, Chile, Kyoho (Forrás: VIVC)

15 Borászati Füzetek 2021/2

 Aktuális

iraki, afganisztáni, pakisztáni területei is jelen-

tősek, de Kalifornia fő mazsolaszőlőjeként a 2000-
es években Észak-Amerikában több mint 80 ezer
hektárral büszkélkedhetett.
Stabilan őrzi területeit a negyedik helyre
került Merlot, hiszen jelentősen nem növekedett,
de nem is csökkent elterjedése (266 ezer hektár).
A talaj iránt igényes bordeaux-i fajtát a 18. század
óta említik. Kicsit korábbi éréséből fakadóan a
hűvösebb tájakon előnyt élvez a Cabernet-khez
képest, kiváló minősége megkérdőjelezhetetlen. A
2017-es kimutatás szerint 37 országban van jelen,
a világ összes szőlőterületének 3 százalékát ez a
fajta borítja.
Talán most lehetünk tanúi a Tempranillo
nemzetközi fajtává válásának, hiszen intenzíven
növekvő területeivel (231 ezer hektár) már az ötö-
dik helyen jár. El kell azonban ismerni, azért még Airen (Forrás: VIVC)

Nemcsak elterjedtsége, de feldolgozásának sokszínűsége

okán is bátran nevezhetjük a legvilágibb világfajtának, avagy
„the most international variety”-nek.
A világfajtává válás, az Újvilág fejlődésének szép példája a
nyolcadik helyezést elérő Syrah. Ausztrál sikertörténete nyo-
mán ma már 31 országban termesztik (köztünk hazánkban
is). Sokaknak talán nem is őshazája, a Rhone-vidéke, hanem
második otthona, a déli félteke ugrik be neve hallatán elsőre.
Területi növekedését tekintve bizton nevezhetjük az utóbbi
évtizedek legsikeresebb vörösborszőlő-fajtájának, hiszen az
1950-es években még mindössze 1600 hektárnyi ültetvénye
virított Franciaországban, ezt sikerült 2009-re megsokszo-

Tempranillo (Forrás: VIVC)

továbbra is Spanyolország a fő otthona, hiszen ültetvényeinek

közel 90 százaléka itt található. Mediterrán, napsütötte-meleg
tájakon érzi leginkább jól magát, így egyelőre csak 17 ország-
ban találkozhatunk parcelláival.
A hatodik legelterjedtebb fajta, az Airen (218 ezer hektár)
uralja Spanyolország szőlőterületeinek 22 százalékát. Más
országban meg sem találjuk. Rossz nyelvek szerint sokáig ő
„felelt” a spanyol borfeleslegért, illetve az ország túltermelé-
séért. Ennek ismeretében fontos tény, hogy már évtizedek óta
rendre csökkennek a területei, a világ fajtalistáján lassan, de
biztosan csúszik lefelé. A szőlő felhasználása többrétű: tömeg-
borok mellett párlatként is találkozhatunk vele, utóbbi válto-
zata avinált borokban (portóik, sherryk) kerül felhasználásra.
A top 13-as lista közepén egy igazi „adu ászt”, a
Chardonnay-t találjuk, amelyet 41 országban összesen 210
ezer hektáron termesztenek. Fő híveit Francia-, Olasz- és
Spanyolországban, illetve az Egyesült Államokban találjuk. Syrah (Forrás: VIVC)

Borászati Füzetek 2021/2 16

 Aktuális
roznia. Még újvilági sikereit leszámítva is szép teljesítmény,
hogy csak „anyaországában” közel 70 ezer hektáron terem.
A top 13-ban helyet kapott még egy csemegeszőlő-fajta,
szintén nagy kínai volumenének köszönhetően. A Red Globe-
ot napjainkban 159 ezer hektáron termesztik, de elterjedése
növekvő tendenciát mutat. Az 1950-es évek végén az Egyesült
Államokban nemesített fajta máig népszerű hazájában és az
Újvilágban, de ültetvényeinek 91 százaléka Kínában található.
Grenache noir (Forrás: VIVC)
A Garnacha tintát, avagy Grenache noirt még előkelő tize-
dik helye ellenére is inkább csak regionális fajtának nevez-
hetjük, hiszen máig is főként Franciahonban és Spanyol­
országban termesztik, ezen két ország birtokolja ültetvényei-
nek 87 százalékát. Helyi jelentősége, illetve az őt termesztő
régiók konzervatív fajtahasználata továbbra is 150 ezer hektár
feletti felületet eredményez, bár elterjedésének tendenciája
csökkenő. Melegigényessége ellenére érdeklődésre tarthat
számot a jövőben, hiszen jó szárazságtűrő, illetve kiválóan
alkalmazkodik akár gyengébb talajokhoz is.
A Loire völgyéből származó Sauvignon blanc-t ma már
szinte minden szőlőtermesztő országban megtaláljuk, igazi
világfajta. Fő kedvelőjének Új-Zélandot tekinthetjük (több
mint 20 ezer hektár), igaz, őshazájában, Franciaországban is
harmadik a fehérborszőlő-fajták sorában. Kiváló minősége,
jól felismerhető karaktere okán még hibái (rothadásérzékeny-
ség, óriási vigor) sem tántorítják el telepítőit, termesztőit.
Az egyik legősibb szőlőfajtának vélt Pinot noir nemcsak
jelentős múlttal, de dicső jelennel is büszkélkedhet. Az egyik
legnépszerűbb vörösborszőlő-fajta napjainkban, 112 ezer
hektárjával épphogy csak kimaradt az első tízből. Jól alkal-
mazkodik a hűvösebb adottságokhoz, így nem véletlen, hogy
fontos termesztői között tartjuk számon Németországot,
Svájcot, de Magyarországot is.
17
Trebbiano Toscano (Forrás: VIVC)
A legnépszerűbb fajták sorát a Trebbiano Toscano zárja
(111 ezer hektár). A Grenace noirhoz hasonlóan itt is regioná-
lis fajtáról beszélhetünk. Olaszországban a helyi száraz
fehérborok egyik fő alapanyaga, míg Franciaországban
Cognac és Armagnac páratlan párlatainak fő alapanyagául
szolgál. Utóbbi országban mindössze 7-9 százalékából készül
alacsonyabb alkoholtartalmú bor, Bulgáriában pedig még
csemegeként is fogyasztják.
Végére is értünk a legelterjedtebb fajták listájának. Ezzel
megismerhették a „világ ültetvényeinek” harmadát. Érdekes
látni, hogy bizonyos országok preferenciája, nagy szerepe
(Kína) milyen magaslatokba repíthet egy-egy fajtát (Kyoho,
Red Globe). Az is izgalmas és régóta jellemző tény, hogy regio-
nálisan vezetőnek lenni (Garnacha tinta, Trebbiano Toscana),
de akár mindenütt szerepet vállalni (Cabernet sauvignon,
Sauvignon blanc) egyaránt sikeres fajtastratégia lehet.
Varga Zsuzsanna, Fazekas István, Bodor-Pesti Péter
Felhasznált források
https://www.oiv.int/public/medias/5888/en-distribu-
tion-of-the-worlds-grapevine-varieties.pdf
Oz Clarke, Margaret Rand (2003): Grapes & Wines:
A Comprehensive Guide to Varieties and Flavours.
Time Warner Books UK
Jancis Robinson, Julia Harding, Jose Vouillamoz (2012):
Wine Grapes: A Complete Guide to 1,368 Vine Varieties,
Including Their Origins and Flavours. Ecco (Harper
Collins)
Vitis International Variety Catalogue (VIVC)
Képek: Julius Kühn-Institut (JKI)
Bundesforschungsinstitut für Kulturpflanzen Institut für
Rebenzüchtung (Siebeldingen, Németország). Ursula
Brühl és Doris Schneider felvételei
Borászati Füzetek 2021/2
 Megemlékezés
Hajdu Zoltán (1969–2021)
A barátom, a tanítványom volt. 1997-ben, amikor megkez-
dődött az EU-tagságra történő intenzív és strukturált felké-
szülésünk időszaka, svéd tanácsadónk erőteljes ösztönzésé-
re a különböző mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok
szabályozásának összehasonlítására fiatal, angolul kiválóan
beszélő kollégákat vett fel a Földművelésügyi és Vidék­
fejlesztési Minisztérium. Egyikük volt, szakmai kiválasztás
alapján a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett
Hajdu Zoltán. Én akkor az Agrárrendtartási Hivatal
vezetőjeként öt vagy hat ifjú és meglehetősen öntu-
datos leánnyal és legénnyel bajlódtam, amikor egy
szép napon (és tényleg: szép napon) bekopogott
hozzám Zoli, a másik főosztályon szolgálatot
teljesítő junior expert. Azt kérte, hogy a nálam
dolgozó barátja információi alapján szeretne
részt venni az általam tartott értekezleteken.
Így indult a kapcsolatunk.
Életvidám, az életet habzsolni is tudó, de
nagyon precízen dolgozó munkatársat
ismertem meg. Öröm volt érezni, látni a
nagyon jó értelemben vett megfelelni
vágyást, a vállalt feladat teljesítését első
helyen kezelő törekvést. Hiszem, hogy az
előző, végzettségétől eltérő munkák után ekkor
megtalálta azt a pályát, ahol nem csupán eltöl-
tötte az idejét, de közel jutott az értelmes tevé-
kenységhez is.
Képzettsége és megszerzett tudása továbblépést
eredményezett, az 1999-ben megalakuló Agrárintervenciós
Központhoz (AIK) hívta annak vezetője, Rieger László.
Igent mondott, és onnan töretlenül folytatódott a pályája a
közigazgatásban, az európai uniós tagságra történő felké-
szülés előkészítésében, majd később az AIK utódjaként
létrejövő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)
egyik legfontosabb posztját, a Piaci Támogatások
Igazgatóságának igazgatói tisztét kapta meg, amelyet
2013-ig töltött be. A kinevezéssel, úgy gondolom, a legrá-
termettebbet találta meg a vezetés. Közvetlen munkatár-
saként tanúsíthatom, mert néhány évet együtt dolgoztunk
ebben a hivatalban.
Munkáját a megalkuvás nélküli igazságkeresés, a pon-
tosság, a megingathatatlan tisztesség, a szabályok betartá-
sának és betartatásának igénye jellemezte. Nem érte el
vezetői, minisztériumi, képviselői kérés, meggyőződése
nem engedte lelépni a hite által egyedül követendő útról.
Tudom, mert ekkorra már barátként tisztelhettem, és szá-
mos, néha véget nem érő, kettesben zajló beszélgetésnek
voltam részese, ilyenkor kérdezett, kételyeket vetett föl.
Akkor és később is a Jedermann kávéházban találkoztunk,
én söröztem, ő – és ezért mindig, a hidegben is az udvarra
19
kellett kimennünk – elmaradhatatlan barna, vékony szivar-
káját szívta, alkoholt már régen nem ivott.
Talán épp egy ilyen eset okozta, hogy megvált az MVH-
tól, új utakat kellett keresnie. Rövid ideig a Klebelsberg
Központban foglalkozhatott régi szakterülete egy kis szeg-
mensével, de ott is kitelt a mandátuma, elveit nem hagyta
cserben. Persze, nem akarom szentté avatni – mitől sem
utálkozna jobban –, saját, korunkhoz nem
mindig illő jelleme is szerepet játszhatott
sorsa alakulásában.
Kitérők után 2017-ben baráti aján-
lásra visszatért „a szakmához”, a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának
lett vezető tisztségviselője, a szak-
maközi szervezeti tevékenység
irányítója. A régi szakértelemmel
és teljes szívvel szolgálta a sző-
lész-borász társadalom érdekvé-
delmi szerepét megalapozó és
megerősítő munkáját.
Életét a nehézségek, a sokszor
kilátástalanságig súlyosbodó
betegségek nem egy ízben fenye-
gették a véggel. Más talán feladta
volna, Zoli mindig erős lélekkel, nagy
önuralommal és a gyógyulásba vetett
hittel példaadóan küzdött az életért.
Eközben is igyekezett hasznossá tenni
magát, a szakmai tevékenységek kényszerű
szünetének időszakában – idézem őt: „annyi, nálam bete-
gebb, nyomorúságosabb helyzetben lévő ember van” –, a
betegek rehabilitációjával foglalkozó állami szerveknél,
vagy civil szervezeteknél vállalt, talált munkát. Nem hirte-
len fellángolás volt ez, hiszen 2003 és 2017 között minden
évben fáradhatatlanul, önkéntesként dolgozott a Bátor
Tábor által szervezett nyári turnusokban.
Életvitele is megváltozott, rá jellemző egyedi humora
megmaradt, de alkalmanként kesernyéssé alakult. Az életét
végigkísérő rajongott sportja, a maratoni és félmaratoni
futás még inkább előtérbe került, abban békét, megnyug-
vást talált. Nagyon kevés barátot fogadott el, a sajnálatot
nem viselte.
Szerető társa, családja és egy-két barát igyekezett elvi-
selhetővé tenni élete utolsó hónapjait, amikor már tudta,
visszatérés nem vár rá. Hiszem, hogy ezt a minden embert
elérő véget lélekben felkészülve, az életét jellemző erővel
várta. Búcsúzom tőle, úgy, ahogy utolsó üzenetét zárta:
Isten áldjon!
Nyugodjék békében, emlékét megőrizzük!
Dr. Tarján Balázs
Borászati Füzetek 2021/2
 Fenntartható gazdálkodás

Vadkárról dióhéjban

A Borászati Füzetek előző számában a fiatal ültetvények gon- löszös talajokban veszélyesek, mivel a művelőgépek elsül�-
dozásáról, ápolásáról volt szó, ami igen nagy szakértelmet és lyedhetnek.
odafigyelést kíván. Az első években a növények egészségi A vaddisznók viszont rendkívül válogatósak, és csak bizo-
állapotán és kondícióján kívül a vad elleni védekezésre is nyos parcellákat részesítenek előnyben a táplálékkeresés
fokozottan kell gondot fordítani. A termő ültetvényekben a során. Nyilvánvaló, hogy az egészséges, nedvesebb talajokat
tavaszi friss hajtások lerágása is kárt okoz ugyan, de a legna- keresik fel, ahol általában zöldebb a növényzet, kedvezőbb a
gyobb veszteség szüret idején, az érett termés károsításában humusztartalom, nagyobb a talajélet, mint a szárazabb, gyen-
és elpusztításában jelentkezik. A gébb talajokban (szántóföldön is ott
kártétel következményeként a sérült turkálnak először, ahol traktornyo-
Ha megtalálják élelmüket mokban összegyűlt víz miatt nedve-
bogyók könnyebben fertőződnek
meg gombák, baktériumok által, a természetes élőhelyeiken, akkor sebb a talaj). És ez az a pont, amikor
melyek a veszteséget növelik, illetve nem feltétlen jönnek ki a mező- felmerül bennünk, hogy egy ördögi
a bor minőségét jelentősen rontják. kör közepén vagyunk. A vaddisznók
gazdasági területekre tevékenysége, és ebből fakadóan a
A szőlőültetvényekben a kárte-
vők elleni védekezés elsősorban hatása több szempontból is káros,
rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik hiszen különösen az ökológiai termesztés szempontjából fon-
a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vad- tos, fajgazdag takarónövényzetet pusztítja el, és emiatt újbóli
disznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök rágják a magvetésre lesz szükség, melynek ismételten felmerülő költ-
hajtásokat és a fürtöket, tapossák szét a sorokat, tesznek kárt sége a gazdaságosság rovására megy. Ezenkívül a sorközök
a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszte- feltúrása révén keletkező 20-30 cm mély gödrök nemcsak
séget okozva. Arról nem is beszélve, hogy a fiatal ültetvények- megnehezítik a talajművelő eszközök munkáját, hanem azok
ben a főként nyulak és őzek által okozott kártétel, a friss haj- számára biztonsági kockázatot is jelentenek, elsősorban
tások lerágása évekre visszavetheti az ültetvények indulását, meredekebb ültetvényekben. A talaj egyenetlensége nemcsak
késlelteti a művelésmód kialakítását, a termőre fordítás ide- kellemetlen érzés a vezető számára, hanem ki is billentheti a
jét. Az őzek és a dámvadak károsítása a vegetáció során gya- munkagépet az egyensúlyából, és súlyos balesetet okozhat.
koribb. Gyakran kirágják a rügyeket, ami összetéveszthető a Bizonyos területeken a nyulak károsítása okoz nem kevés
rügykárosítók által hátrahagyott nyomokkal, valamint nem problémát, a veszélyhelyzet közvetlenül a kihajtás idején ész-
sokkal a rügyfakadás után a fiatal hajtásokkal táplálkoznak. lelhető. Ennek megakadályozására a fiatal növények köré
Ez akkor különösen bosszantó, ha egymás utáni években célszerű műanyag törzsvédő hengereket tenni, melyek
többször előfordul, és emiatt a sebzésmentes, egyenes törzs előnye, hogy többször felhasználhatók, helytakarékosak,
kialakítása lehetetlenné válik. A kártételt a ferde rágásnyom- könnyen beszerezhetők, és megfelelő védelmet nyújtanak a
ról és az összenyomott hajtásrészekről ismerhetjük fel. A vadrágások ellen. Igaz, hogy a henger belsejében csapadékos
nyulak földbe ásnak ferde üregeket, melyek különösen a időjárás esetén a hajtásokon botrítiszfertőzés léphet fel a ned-

Borászati Füzetek 2021/2 20

 Fenntartható gazdálkodás
ves, párás körülmények miatt. Erre megoldást jelenthet a
hengerek eltávolítása vagy szétnyitása, de azzal számolni kell,
hogy ez a munkaművelet is pluszköltséggel és idővel jár.
Normál időjárás esetén a vadvédelem mellett viszont segíti a
gyorsabb, kiegyensúlyozottabb növekedést, véd a mechanikai
sérülésektől, (pl. a soraljaművelő gépek), és a talajszintről
felverődő gombás fertőzésektől is távol tartja a hajtásokat.
Kihelyezésekor ügyelni kell arra, hogy egészen a talajszintig
tegyük le a hengereket, hogy a szőlő fejlődése szempontjából
kedvezőtlen kályhacsőhatást elkerüljük. Ezenkívül a szaksze-
rűtlen kihelyezés következményeként a friss leveleket kön�-
nyebben fertőzik a talajszintről felverődő peronoszpó-
raspórák is. A hengerek belsejében kialakuló üvegház-
hatás eredményeként a hajtások erőteljesebb növeke-
dése tapasztalható. A vegetáció végén a hengereket el
kell távolítani az ültetvényből, elkerülendő a jelentős
fagykárokat, amit az okozhat, hogy a hideg levegő
nem távozhat a csövek belsejéből.
Őzek, szarvasok, vaddisznók elleni védekezés
hatékony eszköze a vadkerítés és/vagy villanypásztor.
A vadgazdálkodás fontosságát is hangsúlyozni kell,
mivel ha az állatok száma arányban van a számukra
szükséges élettérrel, ha megtalálják élelmüket a ter-
mészetes élőhelyeiken, akkor nem feltétlen jönnek ki
a mezőgazdasági területekre.
Számos különféle módszert alkalmazhatunk a
nagyvad által a szőlőültetvényekben okozott károk
minimalizálására, de azt vegyük figyelembe, hogy
hatékony védekezés csak a különböző védekezési módok
integrált/kombinált alkalmazása esetén lehetséges. A vad fizi-
kai távol tartásának módja az ültetvény körbekerítése. A kerí-
tések típusai, erősségük és költségeik különböznek, ezért az
adott területhez és vadjáráshoz igazítva kell meghatározni,
hogy melyik változatot fogjuk választani. A legbiztosabb mód-
szer az erős, sávalapba épített kerítés. Őzek és szarvasok ese-
tében olyan magasnak kell lennie, amelyet a vad nem tud
átugrani. A vaddisznók ellen a fonott drótkerítés nem biztosít
minden esetben védelmet, ezen ugyanis könnyen keresztül-
jutnak, esetleg átbújnak alatta. Élve befogásuk csalival (kuko-
rica, gyümölcsök) megoldható, és általában sikeres is, de
amint megvannak, szólni kell az erdészeknek, akik a befogott
állatokat távolabbi területre szállítják.
A fizikai távol tartás másik módja lehet a zajkeltő eszkö-
zök használata, melyeket a madarak ellen is bevetünk.
A különböző kémiai repellensek használata során azon-
ban elengedhetetlen, hogy hatékonyan elriasszák a vadat
anélkül, hogy károsítanák a szőlőt. A kémiai repellenseknek
hatásuk alapján kétféle fajtája van, elsődleges és másodlagos
riasztó készítmények. Az elsődleges riasztók olyan irritáló
anyagok, amelyek rossz szagot vagy ízt váltanak ki, míg a
másodlagos riasztók élettani reakciót idéznek elő. A lényeg,
hogy egyik se legyen káros a környezetre és az állatokra.
Egyes termékek állati eredetű fehérjéket vagy zsírsavakat
tartalmaznak, amelyek a vad által került szagokat (pl. emberi
haj szaga) eredményeznek.
21
Riasztószerként természetes növényi anyagokat is bevet-
hetünk. Az aromás vegyületeket tartalmazó készítmények/
olajok ideálisak nyulak és szarvasok ellen, mivel mindkettő
érzékeny a szagokra. A körömvirágot lehet például a szőlőso-
rokba ültetni a nyulak elriasztására. Hasonlóképpen hatáso-
sak lehetnek még az erős illatú gyógynövények (varádics,
üröm), vagy fűszernövények, mint a menta, a kakukkfű, az
szurokfű, a metélőhagyma, a zsálya, a rozmaring és a kapor.
Ezek beleillenek a szőlőültetvények biológiai sokféleségét
megőrizni hivatott stratégiába, és elsősorban a biotermesz-
tők prioritásai lehetnek.
A szüret idején a madarak jelentik a legnagyobb fenyege-
tést. A szőlőültetvény elhelyezkedésétől függően károkozásuk
tág határokon belül változhat, különösen szembetűnő ez, ha
az ültetvényünk madarak vándorlásának útvonalába esik. A
különböző madárfajok kártétele más-más módon jelentkezik.
A seregélyek az egész bogyót eltávolítják a fürtről, vagy a
lábukkal leverik, a kisebb madarak, mint például a rigók a
bogyókat csipkedik, melynek következtében a sérült bogyók
levet engednek, megteremtve a lehetőséget ezzel a betegségek
és a rovarok megtelepedésének.
A madarak elleni védekezésnél elsődleges szempont, hogy
az ültetvény közelében lehetőleg ne legyenek erdők, magas
fák, vezetékek, nádasok, melyek a madarak pihenő- és alvó-
helyéül szolgálhatnának. A következő szempont, hogy a káro-
sító madárfaj védelem alatt áll-e, mert ebben az esetben,
például a védett seregély ellen a hegyközség kérelmezi az
illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi fel-
ügyelőségtől a fegyveres gyérítési engedélyt. Ez október 31-ig
hetente 25 darab seregély kilövését engedélyezi a mezőőrnek,
napfelkeltétől napnyugtáig. A kilövés pontos helyéről a gyérí-
tés megkezdése előtt 24 órával értesíteni kell a természetvé-
delmi őrt, a lelőtt seregélyek számát pedig be kell jelenteni a
területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságnak. A környe-
zetvédelemi felügyelőség közli azoknak a területeknek a hely-
rajzi számát, ahol tilos rálőni a seregélyre. Ha például a
mezőőr céloz, a seregélyek pedig felrebbennek, és védett
területre repülnek, ott már nem lehet lelőni őket. Más eszkö-
Borászati Füzetek 2021/2
 Fenntartható gazdálkodás

zök is léteznek a védekezésre, például a madárhálók, zajkeltő
eszközök, lézeres vagy elemmel, napelemmel működő, elekt-
romos riasztók, melyekből hektáronként három-négy darab
talán távol tartja a madarakat a területről. A készülék még a
szarvasok, őzek és a nyulak ellen is védelmet nyújthat.
A madárháló alkalmazása hatékony, bár ez a legigénye-
sebb és legköltségesebb eljárás. A hálót egyszerűen a szőlőso-
rokra borítják, majd közvetlenül a betakarítás előtt eltávolít-
ják. Megfelelő alkalmazás és gondos kihelyezés mellett a
minőségi háló több alkalommal felhasználható. Nyári idő-
szakban a jégverés ellen is hatékony. Gondot csak akkor okoz,
ha a helytelen kihelyezés következményeként a háló alá tud-
nak menni a madarak.
A lézer használata a madarak visszatartásában/riasztásá-
ban viszonylag új technika. A zöld színű lézersugarakat,
melyek pásztázó mozgást végeznek, a madarak állandóan
mozgó fizikai objektumnak tekintik. A lézersugarak az
emberre és a nagytestű állatokra nem károsak! A készülékek
teljesítményétől függően 20-40 hektár szőlőültetvényt képe-
sek lefedni, és 24 órás védelmet nyújtanak, mely legalább
70-95 százalékkal csökkenti a madarak által okozott károkat.
A kellemetlen madarak megfélemlítésének és elriasztásá-
nak másik módja a solymászatra épülő madárriasztás. A
sólymoknak, mint ragadozóknak gyakran a puszta jelenléte
is elegendő a zsákmányfajok elrettentésére. A zsákmány szá-
mára nincs ijesztőbb, mint az, hogy a ragadozó tápláléka
lehet. A sólymok elengedésével azonban nem az a cél, hogy
elkapják a seregélyeket, hanem csak a riasztás. Ugyanis a
sólyom jutalmat kap a madarak üldözéséért, és emiatt vissza-
tér a kiindulópontra, a solymászhoz.
Vannak olyan madárriasztó készítmények is, amelyeket a
szőlőre lehet permetezni, de a legtöbb termék olyan anyago-
kat tartalmaz, amelyek ronthatják a bor minőségét (pl. fok-
hagyma, metil-antranilát stb.). Bár könnyen használhatók,
hatékonyságuk mégis kétséges.
Az akusztikus riasztók hanghatással (sérült vagy ijedt állat
hangját imitálják) tartják távol a madarakat. A rágcsálóktól elté-
rően a madarak nem hallanak ultrahangokat. Ezek a berende-
zések nagyon hatékonyak lehetnek, de mozgatni kell őket, mert
rövid idő alatt a madarak hozzászoknak a hangjukhoz.
A szőlőültetvényekben nem kívánt állatok távol tartását
befolyásolja az ültetvények elhelyezkedése, távolsága az
erdőktől, szántóföldektől, parlagoktól, lakott területektől.
Megfelelő tervezéssel, megelőző intézkedésekkel (pl. kerítés-
építés, melynek költségeit a telepítés költségeivel együtt ter-
vezzük), a vadásztársasággal együttműködve csökkenthetők a
károk. Minden évszakban kritikus fontosságú a szőlőültetvé-
nyek állandó ellenőrzése a nagy vadkártevők szempontjából.
A védekezési stratégiákat meg kell tervezni, és nem utólag
kell kiépíteni, hanem megelőző jelleggel már a vad aktivitásá-
nak első jeleinél meg kell kezdeni a védekezést. A legjobb
módszer, ha rendszeresen járjuk a szőlőinket, és figyeljük,
hogy nincs-e jele a kártételnek.
Dr. Németh Krisztina

Vonjuk le a tanulságokat a sarkvidéki tavaszból

Az Európát április elején elért sarkvidéki hideg rámutatott, mennyire sürgős a KAP konkrét klímaváltozás elleni intézkedé-
seinek végrehajtása a borágazat fenntartható jövője érdekében.
Sok bortermelő emlékezetébe belevésődik az elmúlt hetek hiábavaló küzdelme a mínusz 9 °C-ig süllyedő hőmérsékletek-
kel, ami Közép-Európában teljes rügykárosodást okozott a szőlőültetvényekben. Főként Franciaország, Németország,
Ausztria, Belgium, Luxemburg, Szlovénia és Észak-Olaszország volt érintett, ott a fagy az ültetvényeknek akár 100%-át is
megrongálta.
Ezen a ponton nem elég bánkódni az okozott kár miatt. Itt az ideje, hogy levonjuk ennek a fagyos időszaknak a tanulságát,
és megpróbáljunk hatékonyabb rendszereket létrehozni a szőlőtermelők védelme érdekében az egyre pusztítóbb, minden
európai bortermelő régiót érintő éghajlati kockázatokkal szemben.
Az európai szőlőtermesztő régiók gyűlése (AREV) kitart amellett, hogy a jelenlegi költségvetés ennek megoldására nem
elegendő. A helyreállítási tervnek, valamint a jövőbeli agrárpolitikának és az Európai Zöld Megállapodás irányvonalainak elő
kell mozdítaniuk a szőlőtermesztés valódi fenntarthatóságát.
Az ágazat alkalmazkodóképességének, fenntarthatóságának alapja egy külön költségvetéssel rendelkező, az Európai
Bizottság és az Európai Parlament intézkedéseinek megfelelő beruházási hármas lehet:
❶ Támogatni kell a precíziós szőlőtermesztést és a fagy elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket olyan fenntartható
megoldások megvalósításával, mint például a szélgépek.
❷ Dinamikus promóciós politikára van szükség, amely a borágazat számára széles körben nyitott.
❸ Az éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességet növelni kell biztosítási eszközökkel is, valamint a bortermelők
jövedelmének stabilizálására szolgáló befektetési alapok és a hatékony válságkezelési európai tartalék fejlesztésével.
Csak így lehet sikeresen kezelni a jövőbeni kihívásokat az Európai Unió mezőgazdaságának és vidéki területeinek jövő-
jével kapcsolatban: a kettős teljesítmény fókusza alatt összeegyeztetni a társadalom elvárásait, a gazdasági kihívásokat és a
KAP várakozásait. Nagyobb gazdasági védelem nélkül nincs gazdasági előny, gazdasági előny nélkül pedig nincs környezet-
védelem. (Forrás: arev.org)

Borászati Füzetek 2021/2 22

Hideki® – csodálatos lehetőség a borok
természetes védelméért
Az elmúlt években az új ismeretek és a technikai fejlődés lehetővé tette
a borban zajló komplex folyamatok részletes tanulmányozását. A bővü-
lő tudásanyag és az innovatív technikák a meglévő tanninok fejlesztését,
valamint új tanninok felfedezését segítették elő. A voltammetriás tech-
nikának köszönhetően az Enartis új nyersanyagokat tudott szelektálni,
és a borászati szempontból értékes polifenolok tulajdonságaira kon-
centrálva megnövelte azok tisztaságát. A Hideki®, ami japánul azt
jelenti, „csodálatos lehetőség”, egy több mint kétéves, olasz egyete-
mekkel közös, a természetes polifenolokra irányuló kutatás-fejlesztés
eredménye. A Hideki® jelentős előrelépést jelent a borok természe-
tes védelme szempontjából, mivel hatékony fémeltávolító (kelát-
képző) és antioxidáns védelmet biztosít, a kén-dioxid alternatívája-
ként, vagy hatásának erősítésére, az aroma- és
színanyagok frissességének megőrzéséhez. Ezenkívül a
különböző összetételű és kémiai szerkezetű anti-mikro-
biosztatikus tanninok kombinációja természetesen
lassítja a káros mikroorganizmusok növekedését,
amelyek megváltoztathatják a bor összetételét és
érzékszervi minőségét.
Mi az a Hideki®?
A Hideki® egy olyan kutatás eredménye, amelynek
célja a különböző összetételű, kémiai szerkezetű és
méretű tanninok antioxidáns és antimikrobiális hatá-
sának megismerése volt. Először is az egyes kategóri-
ákból (gallusz, ellág, kondenzált) a leghatékonyabb
tanninokat választották ki. Ezt követően a különböző
molekulatömegű tanninok szelektálásával és tisztítá-
sával növelték azok hatékonyságát.
A Hideki®-t a gallusz, ellág és kondenzált tanni-
noknak azokból a szelektált és tisztított frakcióiból komponálták,
amelyek a leghatékonyabb antioxidáns és mikrobiosztatikus hatással
rendelkeznek.
Hogyan működik a Hideki®?
A Hideki® olyan tannin, amely természetes módon, hatékonyan védi
a bort az oxidációtól és a nemkívánatos mikrobiális tevékenységektől.
A tanninok képesek kölcsönhatásba lépni a mikroorganizmusok
transzport- és enzimatikus fehérjéivel, eltávolítva azokat. Ez a tulaj-
donságuk a mustok, borok fehérjestabilitása és a must jobb tisztulása
szempontjából is fontos.
Antioxidáns védelem
Oxidáció a borban az erős oxidálószerek, a szabad gyökök hatására,
oxigén és a katalizátor fémek, pl. réz és vas jelenlétében következik
be. A tanninok azáltal gátolják az oxidációs folyamatot, hogy a fémek-
kel kelátot képeznek, valamint megkötik a szabad gyököket. Ez hosz-
szabb érlelési potenciállal rendelkező, stabil, üledékmentes, tiszta
borok készítését teszi lehetővé, melyek kevésbé érzékenyek az oxidá-
cióra.
A Hideki® hatékony fémeltávolító és magas antioxidáns hatású
tannint tartalmaz. A kén-dioxid alternatívájaként, vagy azt kiegészítve
használható a borok frissességének, aromáinak és színanyagainak
megőrzésére.
A fémek olyan kofaktorok, amelyek számos enzim megfelelő
működéséhez szükségesek. A tanninok szilárd kölcsönhatásokat alakí-
23
tanak ki a sejtes anyagcseréhez nélkülözhetetlen fémekkel, mint a réz,
cink, magnézium stb. A tanninok azáltal, hogy elérhetetlenné teszik
ezeket a fémeket, közvetve lassítják, illetve gátolják a kórokozók
növekedését is.
Mikrobiális fertőzések megelőzése
Hasonlóan az antitestek állatvilágban betöltött funkciójához, a tanni-
nok döntő szerepet játszanak a növények külső támadásokkal szem-
beni védelmében. Amikor vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzés
jelei mutatkoznak, a tanninok gátolják a kórokozók növekedését és a
megtámadott szövet pusztulását. A tanninok még a növényekből
kivonva is rendelkeznek a fenti tulajdonságokkal, így borászati szem-
pontból is hasznos az alkalmazásuk – a borok védel-
me szempontjából.
A Hideki® lassítja a borminőségre káros és érzék-
szervileg negatív hatással bíró mikroorganizmusok
növekedését. A különböző összetételű és kémiai
szerkezetű tanninok, amelyek mikro-biosztatikus
hatással rendelkeznek a különböző kórokozók ellen, a
Hideki®-t megfelelő eszközzé teszik a legkülönbö-
zőbb pH-értékkel rendelkező borok esetén.
Kölcsönhatás a fehérjékkel
Amikor egy mikroorganizmus megtámadja a növényi
szöveteket, a tanninok kötődnek a kórokozó sejt-
membránjában jelen lévő szállítófehérjékhez, meg-
akadályozva ezzel a külső környezettel való érintke-
zést. Ugyanígy kötődnek az enzimatikus fehérjékhez,
és gátolják funkciójukat. Ennek eredménye a mikro-
organizmus növekedésének gátlása. Az evolúció
során különböző összetételű és szerkezetű tanninok jöttek létre,
amelyek kölcsönhatásba lépnek a különböző fehérjékkel, és hatéko-
nyak a különböző kórokozófajok ellen.
Összehasonlítva más, jelenleg kapható tanninokkal, a Hideki®
hatékonysága a válogatott és tisztított tanninok kombinált hatásában
rejlik, mely fokozza az antioxidáns, szabadgyök-megkötő és antimik-
robiális képességét, amelyekből meglehetősen szűkös a felhozatal a
hagyományos termékek között. Gazdag tudásanyag összegződik az új
Hideki® tanninban, mely így nagyszerű és természetes eszköze az
egészségesebb borok készítésének. A Hideki® egy szelektált és két
tisztított tannin kombinációja, növeli a mikrobiosztikus hatást a legkü-
lönbözőbb pH-értékű borok esetében is; egy sokoldalú technikai
tannin, amellyel oxidációra kevésbé hajlamos, friss, üde és egyben a
mikrobiológiai kórokozókkal szemben ellenállóbb borok készíthetőek.
HIDEKI® FELHASZNÁLÁSI JAVASLATOK:
A Hideki® használatát a palackozást előkészítő utolsó fázisban, az
alábbi célokból ajánljuk:
• A SO2 alternatívájaként
• A kórokozók növekedésének gátlására, melyek megváltoztathatják
a palackozott bor minőségét.
veronika.sziksz@enartis.com
(X)
Borászati Füzetek 2021/2
 Kutatás
Kutatás
Információk a szőlőtermesztéshez
kapcsolódó tudományok világából
Összeállította: Prof. Kocsis László, az MTA doktora, Göcsej Gyümölcse Bt., Keszthely
BIOLÓGIA, GENETIKA
Rezisztencia kialakítása génszerkesztéssel a szőlőben
A szőlőtermesztők évről évre jelentős költségráfordítással és
környezeti terheléssel tudják ültetvényeiket megvédeni a kór-
okozó gombáktól. A rezisztenciával rendelkező szőlőfajták
iránti kereslet nő, különösképpen, ha borminőség szempont-
jából lényeges tulajdonságaik közel állnak a jelenleg is ter­
mesztett, ismert fajtákhoz. Igazi áttörés természetesen az
lesz, ha a jelenlegi fajtáink kedvező tulajdonságainak megőr-
zése mellett lehet rezisztenciát kialakítani a lisztharmat
(Erysiphe necator) vagy a peronoszpóra (Plasmopara viticola)
ellen. Kikkert és Reisch 1996-ban röviden összefoglalta az
akkori tudásszintnek megfelelően a genetikai transzformáci-
ós eljárásokat. Bemutatták, hogy a Cornell Egyetemen (USA)
mely eljárással dolgoznak a hagyományos keresztezéses
nemesítés megtartása mellett. Abban az időben legalább 14
laboratóriumban dolgoztak már genetikailag módosított sző-
lőfajta előállításán a Föld különböző országaiban.
Vírusrezisztens nemes fajtákat (Thomson seedless – paradi-
csom gyűrűsfoltosság vírus; Chardonnay – fertőző leromlás
vírus) és alanyfajtát (Richter 110 – krómmozaik vírus) tesz-
teltek az USA-ban és Franciaországban. Hat pontban foglal-
ták össze a kórokozók rezisztenciagénjeinek növényekbe
történő sikeres szerkesztéséhez szükséges lépéseket.
1. Befogadó sejtek, amelyek képesek egész növényekké növe-
kedni.
24 Borászati Füzetek 2021/2
Szerkeszti:
dr. Kocsis László – szőlőtermesztés
Szerkesztőbizottság: dr. Bálo Borbála,
dr. Zsófi Zsolt, Csikászné dr. Krizsics Anna,
dr. Májer János
dr. Kállay Miklós – borászat
Szerkesztőbizottság: Barátossy Gábor,
dr. Gál Lajos, dr. Kerényi Zoltán, dr. Magyar Ildikó,
Nyitrainé dr. Sárdy Diána
2. Módszer a gének sejtekbe történő átvitelére.
3. A gének megfelelő expressziója a transzformált növényi
sejtek által.
4. Módszer a transzformált sejtek kiválasztására a nem
transzformált sejtek közül.
5. Az egész növények regenerálása.
6. A betegségekkel szembeni rezisztencia értékelése.
Az azóta eltelt időben ugrásszerűen fejlődött a genetikai
szerkesztés technológiája. Három kutatócsoport 2013-ban egy-
mással párhuzamosan írta le a CRISPR-Cas9 (clustered regu-
larly interspaced short palindromic repeats/CRISPR-
associated 9) rendszerrel történő célzott génmódosítást. A
CRISPR-Cas9 technológia viszonylag egyszerű, mégis haté-
kony technika, amely felhasználható génmutációhoz, a gén-
funkció elnyomásához / a génexpresszió aktiválásához, a gén-
funkció finom módosításához, és az epigenom szerkesztésé-
hez. 2020-ig csak néhány tanulmány jelent meg a CRISPR-
Cas9 szőlőgenom szerkesztésében való felhasználásáról az
első, 2016-os tanulmány óta. Kínai kutatók a Thompson seed-
less csemegeszőlő-fajtán alkalmazták a technológiát. A fajta
ideális genotípus a lisztharmat-rezisztencia tanulmányozásá-
ra, mert alkalmas a transzformációra, és fogékony a liszthar-
mat-fertőzésre. A mai napig számos lisztharmat-rezisztencia-
gén lokuszát – köztük a RUN1, a RUN2, a REN5 a Muscadinia
rotundifoliában, valamint a REN4, a REN6, a REN7 a Vitis
romanetiiben és V. piasezkiiben – azonosították genetikai
 Kutatás
Egyhónapos in vitro növények gyökereztetése a VvMLO3 szerkesztett genotípusokból, és a nem szerkesztett
eredeti Vitis-fajból (WT)
Az eredeti Vitis-faj egy egyede (WT) és a génszerkesztett VvMLO3 Thompson seedless-vonalak cserépbe ültetést követően
módszerekkel. Korábbi, más növényekkel végzett vizsgálatok
arra utaltak, hogy a lisztharmatfajok patogenitása funkcionáli-
san a gazdaszervezet MLO (mildew resistance Locus O) génjein
alapul. A kutatócsoport ezért kettő gént választott ki a szer-
kesztésre (VvMLO3 és VvMLO4), melyek analóg, működő
gének az Arabidopsis thaliana MLO génjeivel. Fontos, hogy
négy VvMLO3-szerkesztett genotípus mutatott fokozott liszt-
harmat-rezisztenciát, amely gazdasejt-pusztulással, sejt-
fal-degradációval (CWA) és H2O2-felhalmozódással­ járt.
Közülük kettőt (CM3G2-30 és CM3G1-51) sikerült meggyöke-
reztetni, majd a további vizsgálatokba bevonni.
A kínai kutatók tanulmányukban két szőlőből származó
MLO gént, a VvMLO3 és a VvMLO4 szerkesztését végezték
CRISPR-Cas9 technológiával, és a VvMLO3 expressziójának
csökkentése egy allél mutációjával jelentősen javította a fogé-
kony Thompson seedless fajta ellenálló képességét a liszthar-
mat En. NAFU1 izolátummal szemben.
Julie R. Kikkert and Bruce I. Reisch. 1996. Genetic enginee-
ring of grapevines for improved disease resistance. In Grape
Research News Vol. 7 No. 2, Summer, 1996. M. Goffinet (ed.).
New York State Agricultural Experiment Station, Geneva, New
York.
Wan, D. Y., Guo, Y., Cheng, Y. et al. CRISPR/Cas9-mediated
mutagenesis of VvMLO3 results in enhanced resistance to pow-
dery mildew in grapevine (Vitis vinifera). Hortic Res 7, 116
(2020). https://doi.org/10.1038/s41438-020-0339-8
TECHNIKA
Bioklimatikus indexek térképezésének lehetősége
Esettanulmány készült két műhold termikus távérzékelővel
felvételezett adatai alapján kalkulát bioklimatikus indexekkel
Saint-Emilion és Pomerol (Bordeaux, Franciaország) szőlőül-
tetvényeiről. A környezet hőviszonyai befolyásolják a szőlőtő-
ke fejlődését, és meghatározzák a szőlőtermés összetételét. A
kumulatív léghőmérsékleten alapuló bioklimatikus indexeket
a helyi méréseket integráló statisztikai módszerekkel model-
lezzük és térképezzük fel.
A szenzorhálózatokból származó léghőmérséklet-adatok
térben és időben korlátozottak. A földfelszín-hőmérséklet
(Land Surface Temperature, LST) adatainak térbeli eloszlását
összehasonlító értékelésben dolgozta fel a francia kutatócso-
port kisebb területi egységre kalkulálható bioklimatikus inde-
xek meghatározására. Az éghajlati adatok alapján számított
bioklimatikus indexek a leggyakoribb módszerek az éghajlat
szőlőnövekedésre gyakorolt hatásainak azonosítására. A bor-
termő régiók osztályozására és összehasonlítására szolgálnak
a kumulatív levegőhőmérsékleti adatok alapján – pl. Winkler-
index (WI), Huglin-index (HI), Jones-index –, és kombinálha-
tók fenológiai szakaszokkal is. Korábbi tanulmányok rávilágí-
tottak a szőlőültetvények finomhangolású klímamodellezésé-
nek lehetőségeire és hasznosságára, amelyek figyelembe
veszik a helyi környezet fő elemeit. A hőmérsékletérzékelő
hálózatok használata a szőlőültetvények kutatásában korláto-
Borászati Füzetek 2021/2 25
 Kutatás

Saint-Emilion és Pomerol (piros vonallal keretezve) elhelyezkedése Girond adminisztratív területén (fekete vonallal
határolva) Délnyugat-Franciaországban (a, b); valamint a vizsgálati terület topográfiai térképe és a 90 db levegőhő-
mérséklet-mérő berendezés (fekete pontok) területi elhelyezkedése (c)

zott, mivel többéves adat- és hálózatkezelést igényel, valamint
felmerül a nagyobb területek feltérképezésének problematiká-
ja. A termikus távérzékelési adatok nagy időbeli felbontással
érdekes alternatívát nyújthatnak. Számos tanulmány bebizo-
nyította a földfelszíni hőmérséklet (LST) kis távolsági felbontá-
sú távérzékelésből származtatott módszereinek hasznosságát.
Azonban az adatok pontosságának javítása érdekében robusz-
tus statisztikai módszerek és prediktorok (pl. domborzat,
növényzet jellemzői) felhasználása szükséges. Ebben a tanul-
mányban a kutatók értékelték az LST felbontását a szőlőültet-
vények bioklimatikus indexeinek feltérképezéséhez. Napi
SVM-modelleket alkalmaztak a hőmérséklet és a topográfiai

A 2012–2018 közötti időszak átlagos Winkler-index értékeinek területi eloszlása a vizsgálati területen különböző fel-
bontású szintekben a: levegőhőmérséklet alapján kalkulált, b: napi felszínhőmérséklet (LST) alapján kalkulált
(M*D11A1), c: 8 napi LST alapján kalkulált (M*D11A2)

26 Borászati Füzetek 2021/2

 Kutatás

változók kapcsolata alapján. A megközelítés megmutatta, hogy

az SVM gépi tanulás regressziója képes volt a napi hőmérsék-
letek pontos modellezésére a bioklimatikus indexek kiszámítá-
sához. Az LST teljesítménye biztató, de kissé eltér a levegő
hőmérsékletén alapuló modellezéstől.
Ezeket a különbségeket és torzításokat azonosították, és
megvizsgálták a szenzorhálózat, valamint a két MODIS (napi
és heti) és LST közötti térbeli eloszlást. Ez a tanulmány kez-
deti lépés az LST alkalmazásával a szőlőtermesztés klímájá-
nak modellezésében, valamint a szőlő valódi termikus mik-
roklímájának helyi környezetben történő egyre pontosabb
kutatásában, amely hangsúlyozhatja ezeket a hatásokat vagy
az éghajlati eseményeket. Ezt a MODIS termikus műholdas
felvételeken alapuló csökkentési módszert jelenleg Gironde
megyében alkalmazzák, az időjárási állomások országos
hálózatának validálásával (LACCAVE2.21, IRP VINADAPT és
AVVENIR projektek).
Morin, Gwenaël; Le Roux, Renan; Lemasle, Pierre-Gilles;
Quénol, Hervé. 2021. Mapping Bioclimatic Indices by
Downscaling MODIS Land Surface Temperature: Case Study
of the Saint-Emilion Area. Remote Sens. 13, no. 1: 4. https://doi.
org/10.3390/rs13010004

TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA
Curretage – a szőlőtőkék gyógyítása „sebészeti” eljárással
A tőkék fás részeinek elhalása világszerte jelentős károkat
okoz a szőlőtermesztésben. Több gombakórokozó felelős a
fás részek pusztulásáért, melyek a sebzési felületeken jut-
nak be a szállítóedényekbe. Franciaországban a 2012–2017
közötti időszakban a meglévő ültetvények 12%-a nem ter-
mett, és az ESCA volt a vezető ok. Megelőzési módszerek
ismertek a betegség kialakulásának elkerülése érdekében,
de gyógyító módszerek nem. A közelmúltban azonban két
tanulmány is megjelent a Bordeaux-i Egyetem kutatóinak
eredményeiről. Az elsőt Céline Cholet és munkatársai közöl-
ték a „curretage” hatásáról a tőkék regenerálódására, növe-
kedésére vonatkozóan, a másodikat Émilie Bruez és munka-
társai a borok minőségének alakulásáról. Egy 1994-ben
telepített Sauvignon blanc-ültetvényben (mely fajta rendkí-
vül fogékony a tőke fás részeinek elhalását okozó kóroko-
zókra) Bordeaux közelében, Beguey-ben több éven keresztül
történő megfigyeléseket végeztek és hároméves kísérletet
folytattak. A tőkék 101-14 alanyon kerültek eltelepítésre,
dupla Guyot-metszésmóddal műveltek. Az ültetvényben
található tőkéket három részre osztották, az elsőbe kerültek
a vizuálisan egészséges kontrolltőkék, a másodikba és a har-
madikba pedig az ESCA-tüneteket mutatók aszerint, hogy
elvégezték-e a beteg részek kivágását (curretage), avagy nem
részesültek gyógyító kezelésben.
Megállapították, hogy a korhadó fás részek kimetszésével
gyógyított tőkék valamennyivel kisebb termésmennyiséget
értek el, mint a kontrolltőkék, de mindkettő szignifikánsan töb-
bet termett az ESCA betegségben szenvedőknél. A tőkék teljesen
meggyógyultak a „sebészeti” eljárás hatására. A borminőségben
a meggyógyított tőkék és a kontroll között nem volt különbség,
míg ezektől elmaradt a beteg tőkék terméséből készült bor
minősége. Megállapítható, hogy a „curretage” működik.
A kísérleti terület, az elvégzett kezelések, valamint a 2014
és 2018 közötti időszakban rögzített adatok jelzései; CP =
curretage, vagyis „szőlőtőke-sebészet” (Cholet et al. 2021)
Cholet, C., Bruez, Émilie, Lecomte, P., Barsacq, A.,
Martignon, T., Giudici, M., Simonit, M., Rey, P., Dubourdieu,
D., & Gény, L. (2021). Plant resilience and physiological modifi-
cations induced by curettage of Esca-diseased grapevines.
OENO One, 55(1), 153–169. https://doi.org/10.20870/oeno-
one.2021.55.1.4478
Bruez, Émilie, Cholet, C., Thibon, C., Redon, P.,
Lacampagne, S., Martignon, T., Giudici, M., Darriet, P., &
Gény, L. (2021). Influence of curettage on Esca-diseased Vitis
vinifera L. cv. Sauvignon blanc plants on the quality of musts
and wines. OENO One, 55(1), 171–182. https://doi.org/10.20870/
oeno-one.2021.55.1.4479
Későbbi metszés, jobb minőség
A termesztők számára olyan termesztéstechnológiai gyakor-
latokra van szükség, amelyek képesek széles körűen ellensú-
lyozni a felmelegedés káros hatásait a szőlőbogyó- és borjel-
lemzők vonatkozásában. A késői metszés ismert hatékony
eszköz a szőlő érésének késleltetésére, valamint a bogyó és
ezáltal a bor tulajdonságainak javítására, de a késői metszés
és a megemelkedett környezeti hőmérséklet közötti kölcsön-
hatás a bor kémiai és érzékszervi tulajdonságaira nem
ismert, állítják ausztrál kutatók. Éppen ezért két egymástól
meteorológiai szempontból eltérő évjáratban megvizsgálták a
késleltetett metszés, valamint a felmelegedés kölcsönhatását.
Három metszési idő – téli metszés mint kontroll, és két késői
metszés mint kezelések, amikor a kontrollnál megtörtént a

Borászati Füzetek 2021/2 27

 Kutatás
Az attribútum táblában azonosított szőlőgazdálkodási attribútumok összefoglalása: piros szaggatott vonal jelöli a
blokk alakját, fehér szaggatott vonal a sortávolságot, kék merőleges vonalak a hosszúság/szélesség arányt, a sárga
terület a fordulók mérete, a kiemelt kör pedig a tőkeművelésmód
rügyfakadás (1), vagy két-háromleveles állapot volt (2) – és két
hőmérsékleti rezsim – környezeti hőmérséklet, felmelegített
– kombinációját hozták létre a metszési idő és a hőmérséklet
közötti kölcsönhatás kimutatására a bor kémiai összetétele és
érzékszervi tulajdonságai vonatkozásában kettő termőévben
Barossa Valley Shirazra vonatkozóan. Az átlagos napi közép-
hőmérséklet a melegített kezelésekben a tőkék lombozatának
szintjén 0,40 °C-kal volt magasabb a kontrollnál 2013/14-ben,
és 0,68 °C-kal 2014/15-ben. Az érzékszervi és kémiai vizsgá-
latok csökkent színparamétereket mutattak a megemelt lom-
bozathőmérsékletű tőkékről szüretelt szőlőből készült borok-
ban. Ezek a borok kevésbé voltak testesek, és rövidebb ízérze-
tet adtak. A bor színmélysége, az antocianin és a fenolos
anyagok koncentrációja negatívan korrelál a napi átlaghő-
mérséklettel két héttel közvetlenül a zsendülést követően.
Megállapították, hogy a metszés és az emelkedett lombozat-/
szőlőfürt-hőmérséklet közötti kölcsönhatás azt mutatta, hogy
a két-háromleveles állapotban történő metszés részben képes
enyhíteni a felmelegedés okozta minőségcsökkenést, mivel
két különböző termőévben is mélyítette a kontrollhoz képest
a bor színét, és növelte a gyümölcsösségét. Konklúziójuk,
hogy a késői metszés részben képes ellensúlyozni a felmele-
gedésből adódó minőségcsökkenést, semleges vagy pozitív
hatást gyakorolva a szőlőfenológiára, a hozamra és a bor
tulajdonságaira. Hasonló konklúziót vontunk le hazai kísérle-
teink alapján is (https://agroforum.hu/lapszam-cikk/ a-szo-
lo-metszesenek-ideje/).
Moran, M. A., Bastian, S., Petrie, P., & Sadras, V. (2020).
Impact of late pruning and elevated ambient temperature on
28 Borászati Füzetek 2021/2
Shiraz wine chemical and sensory attributes. Australian
Journal of Grape and Wine Research, 1-10; DOI: 10.1111/
ajgw.12470
Döntés-előkészítést segítő adatbázis a szőlőtermesztésben
A mezőgazdasági területhasználat kritikus szerepet játszik a
tájkép fenntarthatóságában. A térinformatikai eszközök alkal-
mazása, különösen a GIS alapú adatokra alapozott döntésho-
zatali protokollok segíthetnek a területhasználat tervezésében.
Az olasz kutatók által bemutatott, egész Olaszországra kiterje-
dő, 3686 szőlőültetvény adatbázisa számos területi és termesz-
téstechnológiai jellemzőt ismertet. A Google Earth vizuális
képeinek kiértékelésével rögzítették a szőlőtáblák alakját, vagy
az ültetvény tőkeművelésmódját. QGIS mérőeszközökkel hatá-
rozták meg a sortávolságot, a hossz–szélesség arányt és a for-
duló méretét. A terület átlagos és maximális lejtése az ISPRA
által biztosított digitális domborzati modell segítségével 20
méteres területi felbontásban került rögzítésre.
Ez az adatbázis segíthet az új szőlőültetvények telepítési
kritériumainak meghatározásában, amelyeknek meg kell
felelniük racionális és fenntartható követelményeknek.
Ezenkívül az adathalmaz más mezőgazdasági földhasználati
adatokkal is kombinálható a termőföld-gazdálkodás további
elemzéséhez. És végül az adatbázis mintát és alapot adhat a
szőlőültetvények globális szintű kezelésének támogatására.
Alessia Cogato, Andrea Pezzuolo, Marco Sozzi, Francesco
Marinello, 2020. A sample of Italian vineyards: Landscape and
management parameters dataset. Data in Brief, Volume 33,
ISSN 2352-3409, https://doi.org/10.1016/j.dib.2020.106589.
 Kutatás
A feketerothadást okozó
Guignardia bidwellii konídiumok
csírázása fogékony és ellenálló
szőlőfajták levelén
Kellner Nikolett, Farkas Eszter, Bisztray György Dénes, Deák Tamás, Nyitrainé Sárdy Diána Ágnes
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Összefoglalás
Magyarország borvidékein egyre nagyobb károkat okoz a
szőlő guignardiás feketerothadása. Szélsőséges éghajlati
viszonyok között, csapadékos, meleg tenyészidőszakban szá-
mítani kell a megjelenésére. Nagymértékű elterjedésével
jelentős gazdasági kárt, súlyos terméskiesést okoz. Mivel a
kórokozó hazánkban általánosan jelen van, az ellene való
védekezés egyik alternatívája lehet a rezisztencianemesítés.
Munkánk célja a szőlő és a feketerothadás közötti kapcsolat
biológiai hátterének megismerése a nemesítés lehetőségei-
nek feltárása érdekében. Összehasonlítottuk a gombaspórák
csírázását, a csíratömlők hosszának alakulását fogékony és
ellenálló szőlőfajták levelein. A fogékony Csaba gyöngye fajta
levelén a csíratömlők növekedése gyorsabb, a fertőzés után 18
órával azok jelentősen hosszabbak, mint az ellenálló Csillám
fajtán. Eredményeink igazolták a fogékony fajta (Csaba gyön-
gye) és az ellenálló fajta (Csillám) közti különbséget a fekete-
rothadással szembeni ellenállóságban.
Summary
The wine regions of Hungary have recently become highly
damaged by black rot of grapevine caused by Guignardia bid-
wellii. The appearance of the disease under extreme climatic
conditions, including humid and warm growing seasons is
inevitable. The widespread occurrence of the grape black rot
has led to substantial economic damages and severe yield los-
ses. Since the causal agent of the disease is generally present
in Hungary, resistance breeding can be one of the alternatives
to control it. The aim of our work is to get to know the biologi-
cal background of the relationship between grapevine and
black rot fungus in order to reveal the possibilities of breeding.
We described alterations of germ tube lengths on leaves of a
susceptible and a resistant grape variety. The growth of germ
tubes was on the leaves of susceptible ’Csaba gyöngye’ cultivar
more rapid and significantly longer at 18 hours post infection
than on resistant ’Csillám’ variety. Our results confirm diffe-
rent black rot disease resistance between the susceptible
‘Csaba gyöngye’ and resistant ‘Csillám’ cultivars.
Bevezetés
Magyarország borvidékein egyre nagyobb károkat okoz egy
régóta ismert gombabetegség, a szőlő feketerothadása, a
Guignardia bidwellii (Ellis) Viala et Ravaz [ivartalan alakja a
Phyllosticta ampelicida (Englem.)] (Mikulás és Tomcsányi,
1999; Mikulás et al., 1999; Dula, 2012; Dula et al., 2016). Az
eredetileg csak Észak-Amerikában előforduló szőlőbetegsé-
get feltehetőleg szőlő-szaporítóanyaggal hozták be Európába
(Ramsdell és Millholland, 1988). A kórokozó a szőlő zöld
részeit (levél, hajtás, kacs, szőlőbogyó), főként a fiatal, még
növekedésben lévő szöveteket fertőzi (Jabco et al., 1985;
Agrios, 2005; Dula et al., 2016), és jelentős terméskiesést
okozhat (Reddik, 1911; Jermini és Gessler, 1996).
A Guignardia bidwellii kórokozó egy hemibiotróf endopara-
zita. A gomba piknídium vagy pszeudotécium formában telel át
a növény számos részén, különösen a gyümölcsmúmiákon,
rügyekben, vesszőalapban, a tőkén vagy a talajon maradt fertő-
zött növényi részeken. Tavasszal a piknídium ismét konídiumo-
kat, a pszeudotécium pedig aszkospórákat hoz létre (Wilcox et
al., 2015). A fertőzött növényi maradványokban két évig is fenn-
maradhat (Sosnowski et al., 2012). A tavaszi esőzések felszaba-
dítják az áttelelő struktúrákban található aszkospórákat és
konídiumokat. Nedvesség jelenlétében az aszkospórák lassan
csíráznak (a csírázás 36-48 órát vesz igénybe), majd behatolnak
a fiatal levelekbe, gyümölcsbe, kocsányba. Körülbelül 14 nappal
később barnás elváltozások figyelhetők meg a leveleken, amelye-
ken a fekete, ivartalan termőtestek, a piknídiumok jelennek meg
(Hoffman et al., 2002; Dula, 2012). A piknídiumok körkörös
alakban a fertőzött hajtásokon vagy bogyókon is megtalálhatók.
A piknídiumokban ivartalan spórák, piknokonídiumok képződ-
nek, amelyek a növény minden részét megtámadhatják (Agrios,
2005). Ahol egy levél vagy bogyó megfertőződik, ott piknídiumok
képződnek, amik konídiumokat termelnek, hozzájárulva a nyári
esőzések során az ismétlődő fertőzési ciklusokhoz (Wilcox et al.,
2015). A nekrózis túlnyomórészt azokon a szöveteken jelentke-
zik, amelyek a növekedési fázisban érintettek (Jabco et al., 1985).
A bogyókat az érés megkezdése után már nem tudja megfertőz-
ni (Ferrin és Ramsdell, 1977; Hoffman et al., 2002).
Borászati Füzetek 2021/2 29
 Kutatás
A fertőzéséhez a konídiumok kötődése előfeltétel (Kuo és
Hoch, 1996), továbbá megfelelő hőmérséklet és páratartalom
szükséges (Spotts, 1977). A csírázás során egy apresszórium
képződik, amelynek segítségével a gomba a kutikulán keresz-
tül behatol a levélbe, és addig nő a felső epidermisz sejtfalai
között, amíg a sejtek körülbelül 14 nap múlva össze nem
omlanak (Ullrich et al., 2009). A kórokozó biológiájáról már
sok ismeret felhalmozódott. Ullrich és munkatársai (2009)
mikroszkópos vizsgálatokkal követték a gomba életciklusát a
növényen és a növényben. Arra vonatkozóan, hogy a csíra-
tömlők növekedése a fogékony és az ellenálló genotípusok
levelén mennyire eltérő, még nem közöltek eredményeket.
Mivel a kórokozó általánosan jelen van, fennáll annak a
veszélye, hogy ellenállóvá válik a peszticidekkel szemben. A
kórokozókkal szembeni védekezés általános és legjobb meg-
oldása a rezisztencianemesítés (Barna, 1963). Az európai
fajták szinte kivétel nélkül fogékonyak a betegségre
(Demaree et al., 1937; Barrett, 1953; Hausmann et al., 2017).
Az újonnan előállított, magas fokú lisztharmat-, pero-
noszpóra- és szürkerothadás-rezisztenciával rendelkező
fajták is fogékonyak a feketerothadás fertőzésére. Ez a
betegség az organikus/bio szőlőtermesztésben súlyos
növényvédelmi problémát okozhat, gyakran megoldhatat-
lan feladatot jelent. Ezért a feketerothadás elleni reziszten-
ciát be kell építeni az új innovatív rezisztens fajtákba.
Rezisztenciaforrásként elsősorban az észak-amerikai Vitis-
fajok, valamint az ezek rezisztenciáját még hordozó inter-
specifikus hibridek jöhetnek számításba (Barrett, 1955;
Jabco et al., 1985; Ramsdell és Millholland, 1988). Már a
2010-es hazai járvány után kiderült, hogy az id. Kozma Pál
és munkatársai által a Kertészeti Egyetemen nemesített
Csillám szőlőfajta magas fokú feketerothadás-rezisztenciá-
val rendelkezik (ifj. Kozma Pál szóbeli közlés). A Seibel 4986
× Kékfrankos szülők keresztezéséből származó fajta fekete-
rothadással szembeni kiemelkedő levél- és fürtrezisztenciá-
ját részletes fajtaösszehasonlító vizsgálatok igazolták
(Roznik et al., 2017b) és a fajtát bevonták a PTE SZBKI
rezisztencianemesítési programjába (Roznik et al., 2017a;
Kozma, 2019). Németországban a Börner (Rex et al., 2014) és
a Villard Blanc (Hausmann et al., 2017) rezisztenciaforrások
felhasználásával rezisztencialokuszok térképezésére is sor
került.
300
csíratömlőhossz (μm)
200
100
0
szőlőfajták
1. ábra. Feketerothadás-spórák csíratömlőhossz-átlagának összehasonlítása Csillám és Csaba gyöngye szőlőfajtáknál
30 Borászati Füzetek 2021/2
A rezisztencia biológiai alapjai, a gazda–patogén kapcso-
lat részletei még nem kellően feltártak (Pirrello et al., 2019).
A jelen munkában azt vizsgáltuk, hogy mesterséges fer-
tőzés esetén hogyan növekszik a Guignardia bidwellii gomba
csíratömlője a rezisztens Csillám és a fogékony Csaba gyön-
gye szőlőfajták levelén. Ennek alapján munkánk célja az
volt, hogy kidolgozzunk egy gyors értékelési módszert a
szőlőfajták és hibridek levél-feketerothadásra való fogé-
konyságának jellemzésére. A módszernek gyorsnak, és egy-
úttal megbízhatónak kell lennie, ezért egy fogékony (Csaba
gyöngye) és egy rezisztens fajta (Csillám) mesterséges fertő-
zését követően a Guignardia bidwellii gomba csíratömlőjé-
nek növekedési mértéke alapján szándékoztunk megkülön-
böztetni a fogékony és rezisztens típusokat, és mindezt 24
órán belül.
Anyag és módszer
A kísérletek során felhasznált Guignardia bidwellii-izolátu-
mok az egri szőlészeti és borászati kutatóintézetből származ-
tak. A kétrügyes dugványokról szaporított szőlőnövényeket
laboratóriumi körülmények között neveltük. A mesterséges
fertőzések során 2×105 spóra/ml koncentrációjú spóraszusz-
penziót alkalmaztunk, amit szűrőpapír-korongokkal vittünk
fel a levelekre (Kellner et al., 2015). A kezeléseket a rezisztens
(Csillám) és a fogékony (Csaba gyöngye) növények fiatal
(3-3,5 cm átmérőjű) levelein (növényenként egy levél) három
biológiai ismétlésben végeztük, az úgynevezett féllevél mód-
szer alkalmazásával: a levelek megnedvesített felületének
egyik felére három spóraszuszpenzióval átitatott, másik felé-
re három desztillált vízzel nedvesített szűrőpapír-korongot
helyeztünk. A növényeket 27 °C-on, 100% relatív páratarta-
lom mellett inkubáltuk. A feketerothadás esetében a fertőzés
és a tünetek megjelenése között eltelt idő meglehetősen hos�-
szú, azonban a növény reakciója 24-48 órával a fertőzés után
eldől (Spott, 1977). A fertőzés után 18 órával a papírkorongok
alatti levélkorongokat dugófúróval kimetszettük, majd ezt
követően fixáltuk a Trypán-kékkel történő gombaspecifikus
festéshez (Várallyay et al., 2012). A megfestett szöveteket
fénymikroszkóppal vizsgáltuk, három biológiai ismétlésben
mértük a csíratömlők hosszát, szőlőfajtánként 90 darabot. Az
eredményeket Welch-féle t-próba (Welch, 1947) alapján érté-
keltük.
Csillám
Csaba gyöngye
 Kutatás
Eredmények
Az eredmények a két fajta között jelentős különbséget mutat-
tak. A csíratömlők a fertőzés után 18 órával a fogékony Csaba
gyöngye fajta levelén átlagosan 120 µm hosszúak, míg az
ellenálló Csillám fajta levelén átlagosan 40 µm hosszúságúak
voltak. A feketerothadás-rezisztens Csillám fajta levelein iga-
zolhatóan [t (98,9) = 11,83, p < 0,001] lassabb a Guignardia
bidwellii csíratömlőinek növekedése, mint az érzékeny Csaba
gyöngye fajtán.
Következtetések
A sikeres fertőzés szempontjából döntő a megfelelő hőmér-
séklet és páratartalom, amely mesterséges fertőzés esetén,
zárt rendszerben biztosítható. Három növény (három bioló-
giai ismétlés) elegendő egy genotípus teszteléséhez (Rex et al.
2014). Reprodukált mesterséges viszonyok között fertőztünk,
így vizsgálataink eredménye, a gombaspórák csírázása közti
különbség kizárólag a vizsgált fajták eltérő fogékonyságának
tulajdonítható. A levél- és a fürtrezisztencia mértéke azonban
egy fajtánál is eltérő lehet (Roznik et al., 2017a), így az ered-
mények csak a Csillám fajta levélrezisztenciájával hozhatók
összefüggésbe. A rezisztencia biológiai alapjainak feltárása
további vizsgálatokat igényel.
A fajták vagy keresztezési származékok feketerothadással
szembeni ellenállóságát mesterséges fertőzési kísérletekben
többen vizsgálták (Spotts, 1977; Rex et al., 2014; Roznik et al.,
2017b). A kiértékelés a fertőzés után 2-3 héttel a fertőzött
részeken megjelenő tünetek alapján történt. Akár a fertőzött
levelekből kimetszett levélkorongok nedveskamrában történt
inkubálása utáni (Spotts, 1977), akár festése utáni (Ferrin és
Ramsdell, 1977, 1978; Kellner et al., 2015) vagy közvetlenül a
levélen végzett mikroszkópos vizsgálatok mindig csak a
spórák számának, a gombaspórák csírázásának ellenőrzésé-
re vagy a gomba jelenlétének (Ullrich et al., 2009) kimutatásá-
ra irányultak. A csíratömlők eltérő növekedési ütemét fogé-
kony és ellenálló fajtán korábban nem vizsgálták.
A fogékonyság és ellenállóság jellemzésére a csíratömlők
hosszának mérése viszonylag gyors módszer lehet.
Megfelelően előkészített növények és megfelelő laboratóriu-
mi körülmények esetén két nap alatt különbséget lehet kimu-
tatni egyes fajták vagy nemesítési anyagok fogékonyságát
illetően. Ez lényegesen megkönnyítheti a nemesítő munkáját,
mivel gyors előrejelzést kap a növényanyagról, míg a kórfo-
lyamat lassúsága miatt a levélen jelentkező tünetekre, barna
foltokra mintegy két hetet kell várni (Spotts, 1977; Rex et al.,
2014; Roznik et al., 2017b). A módszer a gomba csírázását vagy
növekedését gátló vegyületek ex situ tesztelésénél is használ-
ható. Mivel a vizsgálatokat csak két fajtán végeztük, egy
rezisztenciatesztelési módszer kifejlesztéséhez további fajták
bevonása szükséges.
Irodalomjegyzék
AGRIOS, G. N. (2005). Plant Pathology. Elsevier, Academic
Press. 952-954. doi: 10.1016/b978-0-08-047378-9.50015-4
BARRETT, H. C. (1953). A survey of black rot resistance of the
foliage of wild grape species. Proceedings of the American
Society of Horticultural Sciences 62, 319-322.
BARRETT, H. C. (1955). Black rot resistance of the foliage on
seedlings in selected grape progenies. Proc. Am. Soc Hort.
Sci. 66, 220–224.
BARNA, B. (1963). Kertészeti növénynemesítés alapjai.
Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növényörökléstani és
Nemesítési Tanszéke, Budapest.
DEMAREE, J. B.; DIX, I. W.; MAGOON, C. A. (1937). Obser­
vations on the resistance of grape varieties to black rot and
downy mildew. Proceedings of the American Society of
Horticultural Sciences 35, 451-460.
DULA, B. (2012). A szőlő feketerothadása. Gyakorlati Agro­
fórum, Extra 46. 24-27.
DULA, B.; LÁZÁR, J.; KÖLBER, M. (2016). A szőlő növényvé-
delme II: Betegségek, Növényvédelem 5, 230-233.
FERRIN, D. M.; RAMSDELL, D. C. (1977). Ascospore Dispersal
and Infection of Grapes by Guignardia bidwellii, Causal
Agent of Grape Black Rot Disease. Phytopathology 77, 1501-
1505. doi: 10.1094/phyto-67-1501
FERRIN, D. M.; RAMSDELL, D. C. (1978). Influence of Conidia
dispersal and environment on infection of grape by
Guignardia bidwellii. Phytopathology 68, 892-895. doi:
10.1094/phyto-68-892
HAUSMANN, L.; REX, F.; TÖPFER, R. (2017). Evaluation and
genetic analysis of grapevine black rot resistances. Acta
Horticulturae 1188, 285-290. doi: 10.17660/actahortic.
2017.1188.37
HOFFMAN, L. E.; WILCOX, W. F.; GADOURY, D. A.; SEEM, R.
C. (2002). Influence of grape berry age on susceptibility to
Guignardia bidwellii and its incubation period length.
Phytopathology 92, 1068-1076. doi: 10.1094/phyto.
2002.92.10.1068
JABCO, J. P.; NESBITT, W. B.; WERNER, D. J. (1985).
Resistance of Various Classes of Grapes to the Bunch and
Muscadine Grape Forms of Black Rot. Journal of the
American Society for Horticultural Science 110, 762-765.
JERMINI, M.; GESSLER, C. (1996). Epidemiology and control
of grape black rot in southern Switzerland. Plant Disease
80, 322-325. doi: 10.1094/pd-80-0322
KELLNER, N.; DEÁK, T.; VÁCZY, K. Z.; DULA, B.; BISZTRAY
GY. D. (2015). A szőlő–feketerothadás kapcsolat vizsgálata
szűrőpapírkorongos fertőzéssel. Borászati Füzetek Külön
Kiadvány. 84-86.
KOZMA, P. (2019). A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és
Borászati Kutatóintézet szőlőnemesítési tevékenysége, eredmé-
nyei. In: A magyar növénynemesítés eredményei az ezredfordu-
lón. Szerk: I. Karsai. Agroinform Kiadó Budapest. 220-226.
KUO, K. C.; HOCH, H. C. (1996). Germination of Phyllosticta
ampelicida pycnidiospores: Prerequisite of adhesion to the
substratum and the relationship of substratum wettability.
Fungal Genetics and Biology 20, 18-29. doi: 10.1006/
fgbi.1996.0005
MIKULÁS, J.; TOMCSÁNYI, E. (1999). Megjelent hazánkban is
a feketerothadás. Kertészet és Szőlészet 49, 11-12.
MIKULÁS, J.; LÁZÁR, J.; NYESTI, P. (1999) Hazai szőlőültet-
vényeink új gombabetegségének (Feketerothadás –
Guignardia bidwellii) jelentősége Tokaj-Hegyalján. In: 4.
Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Debrecen. 25-26.
Borászati Füzetek 2021/2 31
 Kutatás

PIRRELLO, C.; MIZZOTTI, C.; TOMAZETTI, T. C.;
COLOMBO, M.; BETTINELLI, P.; PRODORUTTI, D.;
PERESSOTTI, E.; ZULINI, L.; STEFANINI, M.; ANGELI, G.;
MASIERO, S.; WELTER, L. J.; HAUSMANN, L.; VEZZULI, S.
(2019). Emergent Ascomycetes in Viticulture: An
Interdisciplinary Overview. Frontiers in Plant Science. 10,
Article 1394. doi: 10.3389/fpls.2019.01394
Ramsdell, D. C.; Millholland, R. D. (1988). Black rot.
Compendium of Grape Diseases, APS Press, St. Paul,
Minnesota, USA, 15-17.
Reddick, D. (1911). The black rot disease of grapes. Cornell
Univ. Agri. Exp. Sta. Bull. 293, 298-364.
REX, F.; FECHTER, I.; HAUSMANN, L.; TÖPFER, R. (2014).
QTL mapping of black rot (Guignardia bidwellii) resistance
in the grapevine rootstock ‘Börner’ (V. riparia Gm183 × V.
cinerea Arnold). Theoretical Applied Genetetics 127, 1667-
1677. doi: 10.1007/s00122-014-2329-4
ROZNIK, D.; HOFFMANN, S.; KOZMA, P. (2017a).
Feketerothadás, az új kihívás a szőlő rezisztencianemesíté-
sében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, (2017)
XII. 3., 113-117. doi: 10.14232/jtgf.2017.3.113-117
ROZNIK, D.; HOFFMANN, S.; KOZMA, P. (2017b). Screening
a large set of grape accessions for resistance against black
rot (Guignardia bidwellii (Ell.)). Mitteilungen Klosterneuburg.
67, 149-157.
SOSNOWSKI, M. R.; EMMETT, R. W.; WILCOX, W. F.;
WICKS, T. J. (2012). Eradication of black rot (Guignardia
bidwellii) from grapevines by drastic pruning. Plant
Pathology. 61, 1093-1102. doi: 10.1111/j.1365-3059.
2012.02595.x
SPOTTS, R. A. (1977). Effect of leaf wetness duration and tem-
perature on the infectivity of Guignardia bidwellii on grape
leaves. Phytopathology 77, 1378-1381. doi: 10.1094/phyto-67-
1378
ULLRICH C. I.; KLEESPIES R. G.; ENDERS M.; KOCH E.
(2009). Biology of the black rot pathogen, Guignardia bid-
wellii, its development in susceptible leaves of grapevine
Vitis vinifera. Journal für Kulturpflanzen 61, 82-90.
VÁRALLYAY, É.; GICZEY, G.; BURGYÁN, J. (2012). Virus-
induced gene silencing of Mlo genes induces powdery mil-
dew resistance in Triticum aestivum. Archives of Virology.
157, 1345-1350. doi: 10.1007/s00705-012-1286-y
Welch, B. L. (1947). The generalisation of student’s prob-
lems when several different population variances are invol-
ved. Biometrika. 34, 28-35. doi: 10.2307/2332510
WILCOX, W. F.; GUBLER, W. D.; UYEMOTO, J. K. (2015).
Compendium of Grape Diseases, Disorders, and Pests,
Second Edition. Diseases and Pests Compendium Series.
The American Phytopathological Society. 1-16. doi:
10.1094/9780890544815.001

Borkereskedelem a brexit után

Mint ismeretes, az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől végérvényesen elhagyta az Európai Uniót, amely azt jelenti,
hogy az oda irányuló áruforgalom már nem minősül tagállami értékesítésnek, hanem exportálás, illetve áru onnan tör-
ténő beszerzése sem tagállami beszerzés, hanem importálás. Ebből adódóan a múlthoz képest fontos változás, hogy
mind behozatal, mind kivitel esetén az árukat, így a borokat is vámeljárás alá kell vonni.
A kivitel első lépése, hogy álljon rendelkezésre VPID/EORI szám. Ez azoknak az exportőröknek jelenthet gondot,
akik korábban nem szállítottak EU-n kívülre (harmadik országba) árut. Ha nincs EORI szám, akkor azt a NAV adóágától
vagy a vámágától kell igényelni személyesen, vagy elektronikus úton.
A kiviteli vámkezeléshez árunyilatkozatot kell benyújtani a vámhatósághoz elektronikus formában. Ehhez javasoljuk
egy vámügynök igénybevételét, aki megfelelő szakértelemmel, elektronikus programmal rendelkezik az okmány kitöl-
téséhez és vámhatósághoz történő beküldéséhez.
A szállítmányhoz szállítólevél és csomaglista kiállítása is szükséges.
Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyságban lévő vevőnek ne kelljen a bor után vámot fizetnie, szükséges a
kiszállításra kerülő bor származását igazolni. Erre akkor kerülhet sor, ha a kiszállításra kerülő terméket Magyarországon
(illetve az Európai Unió valamely más tagállamában) állították elő. Ebből értelemszerűen az következik, hogy nem lehet
származást igazolni például az argentin vagy chilei borok kiszállítása esetén.
Tekintettel arra, hogy az exportálásra általában az egyszerűsített adóraktárból kerül sor, ezért a szállítmányt e-TKO-
nak is kísérnie kell az uniós határig (az export kiszállítás az egyszerűsített adóraktárból adófelfüggesztés mellett törté-
nik). Ezt az okmányt a vámkezelési indítvány megtétele előtt kell a vámhatósághoz benyújtani.
Az elektronikusan kiállított e-TKO és a kiviteli vámkezelés vámokmánya az eljáró vámhatóságnál „összetalálkozik”,
és így igazolják a jövedéki termék kiszállítását az EU területéről.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése nemcsak azt vonta maga után, hogy az exportra kerülő árut
Magyarországon vámkezelni kell, hanem természetesen azt is, hogy a terméket a rendeltetési helyén is vámeljárás alá
kell vonni. Információink szerint az Egyesült Királyság az átmeneti nehézségek áthidalása érdekében a szabad forgalom-
ba bocsátás elvégzésére moratóriumot hirdetett az év első felében. Javasoljuk, hogy ennek részleteiről az angol part-
nerük tájékozódjon a kinti hatóságoktól.

32 Borászati Füzetek 2021/2

 Kutatás

Növényi fehérje alapú, vegán

musttisztító anyagok alkalmazása
Chardonnay és Pinot noir rozé
mustokon
Szövényi Áron1, Steckl Szabina2, Varga Zsuzsanna3
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet, Borászati Tanszék, 2Magyar Agrár- és
1

Élettudományi Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlész-borász mérnök MSc, 3Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék

Összefoglalás
A növényi fehérjék borászati alkalmazása már a kétezres évek
közepe óta engedélyezett. A vegán fogyasztók számának
növekedésével a borászatok részéről is megnövekedett az
igény, hogy a korábban használt, állati fehérje alapú derí-
tőszereket növényi fehérje alapúakra cseréljék. A borászati
technológiában a fehérjetartalmú derítőszerek a mustokban,
illetve a borokban található fenolos anyagokkal reagálnak.
Vizsgálatunk során egy fehér és egy rozémustot kezeltünk
különböző növényi fehérje alapú ún. vegán kezelőanyagokkal.
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a növényi fehérje
alapú kezelőanyagok már must stádiumban hatékonyan
alkalmazhatók. Alkalmazásukkal csökkenthető a mustok
összes polifenol-tartalma, a keserű ízt okozó katechinek, a
húzós ízt okozó leukoantocianinok, és az antocianinok men�-
nyisége is. A rozémustok színintenzitása és színtónusa is
csökkent a kezelések hatására. A növényi fehérje alapú keze­
lőanyagokkal végzett kezelések miatt a mustok kierjesztésé-
vel vegán borok készíthetők.
Kulcsszavak: Pinot Noir, Chardonnay, vegán musttisztító
kezelések
Summary
Oenological utilization of vegetal proteins has been permitted
since the middle of 2000s. The increasing number of vegan
consumers also developed a demand from wine makers to be
able to substitute the formerly monopolistic zoolite clarifiers
to vegetal ones. In oenological technology protein-based cla-
rifiers reacts with the phenolic compounds in wine. In this
present study a white and a rozé must have been treated with
different vegan, namely vegetal protein-based clarifiers. Our
results showed that vegetal protein-based clarifiers can be
applied successfully already in musts. With their application
total polyphenol, catechin (which is responsible for bitter
taste), leukoanthocyanin (which causes an astringent taste)
and even anthocyanin content can be reduced. Consequently,
the colour intensity and the tone of rozé musts also decrea-
sed. It can be concluded that vegan wines ca be made with the
fermentation of musts treated with vegetal protein-based
clarifiers.
Key words: ‘Pinot Noir’, ‘Chardonnay’, vegan wine clarifier
Bevezetés
Az egészséges életmód térhódításával megnövekedett a növé-
nyi étrendet követő fogyasztók száma. A veganizmus elutasít-
ja az állati eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszereket,
sőt ezek az élelmiszerek állati eredetű kezelőanyagokkal sem
érintkezhetnek. Továbbá az utóbbi évtizedekben a haszonál-
latokat érő járványos megbetegedések (pl.: kergemarhakór)
arra sarkalták a kutatókat, hogy a mustok és borok kezelése
során alkalmazott állati fehérjéket növényi fehérjékkel pró-
bálják meg kiváltani. Az OIV-RES 2004/28 követelményei
szerint 2005-ben az EU jóváhagyta a növényi fehérjék alkal-
mazását a borkezelések során. A fent leírt okok miatt egyre
több borászat kezd átállni a növényi fehérje alapú derítősze-
rek alkalmazására.
Irodalmi áttekintés
A polifenol-vegyületek változó koncentrációban vannak jelen
a borokban, amit amellett, hogy a szőlő eredetileg milyen
mennyiségben tartalmazza, a borkészítés technológiája,
héjon erjesztés időtartama is meghatároz, ezen kívül szerepe
van még a bor tárolási és érlelési módjának is (Guld et al.,
2015). Hazai tanulmányban kimutatták, hogy szignifikáns
összefüggés van a katechin- és leukoantocianin-koncentráci-
ók között, az érlelés alatt mennyiségük csökkent, ami a poli-
merizációnak tudható be (Guld et al., 2019). A különböző
szőlőfajtákból készített qvevry borok (héjon erjesztett fehér-
bor) közül a Zéta fajtából készült bor összes polifenol- és
katechintartalma hasonlónak bizonyult a grúz fajtákhoz, ami
jelentős mennyiséget jelent néhány nem grúz fajtával össze-
hasonlítva (Bene et al., 2020).

Borászati Füzetek 2021/2 33

 Kutatás
A borok fenolos alkotórészei felelősek a borok oxidációs
töréséért, valamint a fanyar, összehúzó és keserű ízérzetért.
Számos polifenol pozitív hatással van az emberi szervezetre.
Peri és Pompei (1971) csoportosítása alapján megkülönbözte-
tünk nem flavonoid fenolokat, flavonoid fenolokat és tanni-
nokat. A szőlő és a bor gazdag flavonoid fenolvegyületekben.
Ebbe a csoportba tartoznak a katechin, leukoantocianin és
antocianin monomerek. A leukoantocianinok a must és a bor
cserzőanyag-tartalmának jelentős részét képzik, illetve döntő
szerepük van az érszékszervi tulajdonságok kialakításában,
csersavas, húzós ízük a polimerizációs fok függvénye.
Nagy és munkatársai (2021) vizsgálták bioélesztő hatását
a polifenol-összetételre. A polifenol-összetétellel kapcsolatos
vizsgálatokat különböző típusú érzékszervi bírálati módszer-
rel Guld és munkatársai (2020) szintén vizsgálták. A polife­
noloknak nemcsak érzékszervi tulajdonsága, hanem techno-
lógiai jelentősége is számos tudományos cikk központi témá-
ja (Guld et al., 2019; Ember et al., 2018).
A fenolos összetevők mennyiségének alakulását meghatá-
rozzák az élesztőtörzsek is. Több tudományos cikk foglalko-
zik az egyes élesztőtörzsek vizsgálatával is, különös tekintet-
tel arra, milyen módon, hogyan változik a polifenol-összetétel
és a biogén amin összetétel (Nagy et al., 2018; Oláhné et al.,
2020).
2006 óta forgalomban vannak búza alapú növényi fehérjék
a borászati kezelőanyagok piacán. Ezeket a kezelőanyagokat
először csak speciális exportpiacokra vagy speciális táplálkozá-
sú fogyasztóknak (például vegánok) készített boroknál alkal-
mazták. A borok kezelése során alkalmazott allergén keze­
lőanyagok jelölési kötelezettsége előtérbe hozta újra a növényi
fehérjék kérdéskörét, mivel az allergén kazein és a tojásfehérje
kiváltására akarták alkalmazni. A már használatban lévő búza-
fehérje nem tűnt megoldásnak a nagy mennyiségű gluténtar-
talom miatt. Ezért a kutatók a borsófehérjével kezdtek el foglal-
kozni, amiről a zselatinhoz, vizahólyaghoz és kazeinhez képest
kevés gyakorlati tapasztalat állt rendelkezésre.
A búzafehérje mellett a csillagfürtből, borsóból, krumpli-
ból, szójából kivont fehérjéket kezdték vizsgálni. A vizsgált
fehérjék tisztasága (fehérjetartalma) 60 és 85% között moz-
gott, 80% fölött beszélhetünk fehérjeizolátumokról. A tapasz-
talatok alapján csak a 80% feletti fehérjetartalommal rendel-
kező növényi fehérje alkalmas a borkezelésre. A legtöbb
növényi fehérje a durva derítésre (rövid ülepítés után a tiszta
bor lefejtése) jól alkalmazható, de így a derítést követően csak
10 NTU alatti zavarosság érhető el. Finom derítésnél (teljes
ülepedés, és azt követő szűrés) alkalmazva csak néhány eset-
ben érhető el a zselatin derítőhatásával összehasonlítható
teljesen tiszta derítés.
A borsófehérje alkalmazásával az összes polifenol-tarta-
lom csökkenthető. Emellett fontos, hogy az oxidált fenolokat
is meg tudjuk kötni a növényi fehérjék alkalmazásával, mivel
így a rozék színe élénkebbé válik. Mivel a keserű ízt okozó
polifenolokat a növényi fehérjék egyáltalán nem, vagy csak
kismértékben képesek csökkenteni, jó megoldásnak bizo-
nyult, hogy egyéb kezelőanyagokkal (PVPP, bentonit, sziliká-
tok) alkotott keverékeket alkalmazzunk a kezelések során
(forrás: internet 2020, internet 2017, internet 2010).
34 Borászati Füzetek 2021/2
Fentiek alapján célunk volt megvizsgálni, hogy ezek a
növényi fehérje alapú anyagok miként befolyásolják a poli-
fenol típusú vegyületeket.
Anyag és módszer
Chardonnay (CH) és Pinot noir (PN) rozé mustokon különbö-
ző adagolású növényi fehérje alapú, vegán derítőszerrel haj-
tottunk végre mustkezeléseket, majd alap- és finomanalitikai
vizsgálatoknak vetettük alá.
Az alábbi növényi fehérje alapú kezelőanyagokkal és ada-
gokkal lettek kezelve a mustok:
• CH 0 – kontroll kezeletlen
• CH 1 – LittoFresh Rosé 100 g/hl adaggal kezelt
• CH 2 – LittoFresh ChitoFlot 200 ml/hl
• CH 3 – LittoFresh Most 100 g/hl
• CH 4 – LittoFresh Origin 50 g/hl
• PN 0 – kontroll kezeletlen
• PN 1 – LittoFresh Rosé 100 g/hl adaggal kezelt
• PN 2 – LittoFresh ChitoFlot 200 ml/hl
• PN 3 – LittoFresh Most 100 g/hl
• PN 4 – LittoFresh Origin 50 g/hl
Mérési módszerek
• Titrálhatósav-tartalom mérése (OIV-MA-AS313-01)
• Cukortartalom refraktometriás úton (OIV-MA-AS2-02)
• pH mérése kombinált üveg elektróddal (OIV-MA-AS313-15)
• Spektrofotometriás meghatározás:
➢ Összes polifenol-tartalom meghatározása (OIV-MA-
AS2-10)
➢ Leukoantocianin mennyiségét vas(II)-szulfátot tartal-
mazó sósav-butanol, 40:60 arányú elegyével történő
melegítés után, spektrofotométeresen, Flanzy (1970),
módosított módszere alapján
➢ Katechin tartalma, alkohollal higított borban kénsavas
vanilinnel reagáltatva, 500 nm-en, spektrofotométere-
sen (Rbelein, 1965)
➢ Antocianin-tartalmat 550 nm-en spektrofotométerrel
mérve, 2 v/v% koncentrációjú HCL-t tartalmazó 96%-
os etanollal történő hígítást követően szintén Flanzy
(1970), módosított módszere alapján.
➢ Színintenzitás, színtónus: 420 és 520 nm-en mért
abszorbanciák felhasználásával (Magyar Borkönyv
„Borok vizsgálata” fejezetében foglaltak szerint)
Eredmények
A mustok összes polifenoltartalma, melyet az 1. ábra jelöl,
jelentősen függ a szőlőfeldolgozás módjától, ami a közvetlen
préseléssel nyert Chardonnay must, valamint a 12 óráig
héjon áztatott Pinot noir rozé összes polifenol-értékeiben
visszaköszön. A polifenolok a mustok és borok fontos alkotóe-
lemei, azonban érzékszervi tulajdonságaikat, valamint oxidá-
ciós hajlamukat is meghatározzák. Ezért ezen vegyületek
mennyiségét már a mustok kezelése során érdemes csökken-
teni, hogy a későbbiekben ne okozzanak húzósságot, keser-
nyés ízérzetet, vagy túlzott oxidációra való hajlamot.
Az összes polifenol-tartalmat a Chardonnay mustok ese-
tében egy kezelés kivételével minden növényi fehérje alapú
 Kutatás
kezelőanyag csökkentette. A legintenzívebb csökkenés az
összes polifenol-tartalomban a LittoFresh Originnál figyelhe-
tő meg, ami tiszta borsófehérjét tartalmaz.
A Pinot noir rozé mustok összes polifenol-tartalma több
mint kétszerese a Chardonnay mustokénak, ami a hosszú
héjon áztatásnak és a Pinot noirnak mint kékszőlőnek tudha-
tó be. A növényi fehérje alapú mustkezelések egy kezelés
kivételével az összes polifenol-tartalomban a Pinot noir rozé
mustoknál is különbségeket mutatnak a kezeletlen mintához
képest. A legnagyobb összes polifenol-csökkenést a LittoFresh
Rosé alkalmazásával értük el, mely a gyártó ajánlása alapján
kifejezetten rozémustok kezeléséhez került kifejlesztésre.
1. ábra. Összes polifenol-tartalom
A flavonoid-fenolok csoportjába tartozó katechinek anti­
oxidáns hatásuk mellett a mustok, és később a borok érzék-
szervi tulajdonságaira nagy hatással vannak. Túlzott men�-
nyiségük a borokban keserű ízt okoz, ami a modern reduktív
borkészítés során intenzívebben megmutatkozik. A korábban
már említett szőlőfeldolgozásbeli különbségek a katechintar-
talomban is megmutatkoznak, melyet a 2. ábra szemléltet. A
Chardonnay mustnál alkalmazott kezelések minden esetben
csökkentették a katechintartalmat, legintenzívebb csökkenés
a tiszta borsófehérje, a LittoFresh Origin esetében volt
tapasztalható. A Pinot noir mustok katechintartalma maga-
sabb értékeket mutat. Kijelenthető, hogy a kezelések minden
esetben csökkentették a katechintartalmat, a közel azonos
eredmények közül a legnagyobb mértékben a LittoFresh
Mosttal kezelt rozéminta katechintartalma csökkent.
A leukoantocianinok összehúzó ízük miatt fontos szere-
2. ábra. Katechintartalom
pet játszanak a mustok és a borok érzékszervi tulajdonságai-
nak kialakításában. Emellett a leukoantocianinok fontos sze-
repet játszanak a derítés során, mivel a fehérjéket ki tudják
„csapni”. A kezelések során a Chardonnay mustok esetében a
legnagyobb mértékű leukoantocianin-csökkenés a LittoFresh
Most és LittoFresh Origin növényi fehérje alapú kezeléseknél
figyelhető meg. A Pinot noir rozé mustoknál egy kezelés kivé-
telével minden esetben csökkent a leukoantocianin-tartalom,
és a legnagyobb mértékben a LittoFresh Mosttal kezelt minta
leukoantocianin-tartalma csökkent (3. ábra).
3. ábra. Leukoantocianin-tartalom
A kékszőlők és a belőlük készült borok színét dominánsan
az antocianinok adják, melyeket a Pinot noir rozé feldolgozá-
sával és héjon áztatásával „átoldottunk” a mustba. Az antoci-
anin-tartalom megtartása, vagy kismértékű változása kifeje-
zetten a kevés színanyagot tartalmazó fajták esetében, mint a
Pinot noir, nagyon lényeges. A kezelések során a kezeletlen
mintához képest a tiszta borsófehérjét tartalmazó LittoFresh
Origin, valamint a kifejezetten rozék kezelésére kifejlesztett
LittoFresh Rosé csökkentette legkevésbé az antocianin-tartal-
mat (4. ábra).
4. ábra. Antocianin-tartalom
5. ábra. Színintenzitás és színtónus
Borászati Füzetek 2021/2 35
 Kutatás

A mustkezelések során alkalmazott NAGY, B.; VARGA, ZS.; MATOLCSI, R.; KELLNER, N.;
növényi fehérje alapú kezelőanyagok SZÖVÉNYI, Á.; NYITRANIÉ SÁRDY, D. 2021. Impact
minden esetben hatással vannak a of Using Organic Yeast in the Fermentation pro-
mustok polifenol-összetételére, cess of Wine. Process 9(1) p. 155
így a Pinot noir rozé mustok GULD, ZS.; NYITRAINÉ SÁRDY, D.; GERE,
esetében a színintenzitást A.; RÁCZ, A. 2020. Comparison of sensory
és a színtónust is vizsgál- evaluation techniques for Hungarian
tuk, melyet az 5. ábra wines Journal of Chemometrics 34(4)
ismertet. A kontrollmin- GULD, ZS.; RÁCZ, A.; TIMA, H.;
tához képest a színin- KÁLLAY, M.; NYITRAINÉ SÁRDY, D.
tenzitást egy kezelés 2019. Effects of aging in oak barrels
kivételével minden on the trans-resveratrol and ant-
kezelés befolyásolta. hocyanin concentration of red
A színintenzitásban wines from Hungary Acta
a legnagyobb kü­ Alimentaria: An international jour-
lönbség a Litto­ nal of food science 48(3) pp. 349-
Fresh Mosttal ke­zelt 357. 9 p.
mintánál figyelhető EMBER, I.; BODOR, P.; ZSÓFI, ZS.;
meg, míg a Litto­ PÁLFI, Z.,; LADÁNYI, M.; PÁSTI,
Fresh Rosé és a GY.; DEÁK, T.; SÁRDY NYIT­
LittoFresh Origin RAINÉ, D.; BÁLO, B.; SZEKERES, ­
azonos mértékben, A. 2018. Bois noir affects the yield
de csak kismérték- and wine quality of Vitis vinifera L.
ben csökkentette a cv. ‘Chardonnay’ European Journal
rozémustok színin- of Plant Pathology 152 (1) pp. 185-197.,
tenzitását. A mustok 13 p.
színtónusa az összes NAGY, A.; BÁLO, B.; LADÁNYI, M.;
kezelés esetében csök- FAZEKAS, I.; KELLNER, N.; NAGY, B.;
kent, de a kapott eredmé- NYITRAINÉ SÁRDY, D. 2018. Examination
nyek nagyon hasonlóak. of biogenic amines in grapevine musts ori-
Ezek alapján megállapít- ginating from vineyards treated with diffe-
ható, hogy a rozémustok barna- rent viticultural practices. Journal of Wine
törésre nem hajlamosak. Research 29(2) pp. 151-158. 8 p.
OLÁHNÉ HORVÁTH, B.; NYITRAINÉ SÁRDY, D.;
Következtetések KELLNER, N.; MAGYAR, I. 2020. Effects of the high sugar
A növényi fehérje alapú kezelőanyagokkal végzett mustke- content on the fermentation dynamics and some metaboli-
zelések hatása minden egyes finomanalitikai paraméternél tes of wine-related yeast species Saccharomyces cerevisiae,
kimutatható. Ezek alapján kijelenthető, hogy a növényi S. uvarum and Starmerella bacillaris. Food Technology and
fehérjék hatékonyan alkalmazhatók, már a borászati tech- Biotechnology. 58(1) pp. 76-83. 8 p.
nológia első lépésében a musttisztítás során. A kezelések FLANZY, M.; AUBERT, S.; MARINOS, M. 1969. New tech-
hatására a mustok polifenol-tartalmában bekövetkezett nique for determination of leukoanthocyanic tannins. Appl.
változások javíthatják az ilyen mustokból készített borok Ann. Technol. Agric. 18:327-328.
érzékszervi tulajdonságait, és növényi fehérjével kezelve a OIV: International Organisation of Vine and Wine https://
vegán étrendet követők is fogyaszthatják. A kezeléseken www.oiv.int/public/medias/7787/oiv-compendium-of-in-
átesett mustok borrá történő erjesztésével ún. vegán borok ternational-methods-of-analysis-vol1-en.pdf (2021.04.12.)
állíthatók elő, melyek vizsgálata további analitikai és érzék- PERI, C.; POMPEI, C. 1971. An Assay of different phenolic
szervi vizsgálatokat igényel. fractions in vines. American Journal of Enology and
Viticulture, 22. p. 55-58.
REBELIN, H. 1965. Beitrag zur Bestimmung des
Felhasznált irodalom Catechingehaltes in des Wein. Dtsch. Lebensm.-Rundschau.
61:182-183
GULD ZS., TIMA H., NYITRAINÉ SÁRDY D., KÁLLAY M. Internet 2020: Vegane Mostvorklaerung – Das Deutsche
2015 Borászati Füzetek 25(4) 7-10. Weinmagazin 18(7) 2020 34-35 oldal
BENE, ZS., KÁLLAY, M., OLÁHNÉ HORVÁTH, B., NYITRAI- Internet 2017: Vegane Weinherstellung – Das Deutsche
SÁRDY, D. 2019. Comparison of selected phenolic compo- Weinmagazin 26. August 2017 (16/17) 48-49 oldal
nents of white qvevri wines. Mitteilungen Klosterneuburg Internet 2010: Einsatz von Pflanzenproteinen – Das Deutsche
69 pp. 76-82. 7 p. Weinmagazin 2010 4/20 32-33 oldal

36 Borászati Füzetek 2021/2

 Generációváltók

Nem tudunk gyenge bort készíteni

Az öröklés nem egyenlő a generációváltással,

ugyanakkor fontos, hogy a sikeres vállalkozások
generációról generációra öröklődjenek. Azt
gondolhatnánk, nem tette könnyűvé az ifjú
Szőke Mátyás helyzetét a Mátrai borvidéken
szikrát csiholó Szőke Mátyás, hiszen olyan
nevet szerzett, ami akár súlyként is nehezed-
hetne rá. Ám a fiatal szakember gyorsan leszö-
gezte, megvannak a maga elképzelései, nem
akarja nagyapját másolni. „Családi vállalkozás
vagyunk, ami így is fog maradni” – tette hozzá.
Nagyapja ízig-vérig műszaki szakember,
ugyanakkor Gyöngyöstarjánban aki nem
művelt szőlőt és szűrt bort, az nem is volt igazi
tarjáni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a
közel 700 hektár ültetvény és 12 borászat, amely
a településhez tartozik.
Mátyás úgy tekint nagyapjára – a 2017-es év
bortermelőjére –, mint aki beoltotta a szakma Ifj. Szőke Mátyás: fiatalok egy fiatalos borvidéken
szeretetével. Bár az egész család borkedvelő,
csak a rendszerváltást követően – a kárpótlásban visszaka- „Sokszor az egyszemélyes erőgépbe is bepréseltem magam,
pott szőlőterületeken – folytatódott a családi hagyomány, s csak ott lehessek” – fogalmazta meg korai élményét, hozzáté-
indult meg a borkészítés a kis borházban és egy ötméteres ve azt is, hogy a pince titokzatos világ volt számára, miközben
pincében. Mára 23 hektár – termő és új telepítésű – szőlőt a családi ebédeken bor is került a pohárba, s mellé tanítás.
művel a család. „Ez éppen elég, hiszen nagyon széles válasz- Ezek az élmények pedig nem múlhattak el nyom nélkül.
tékkal dolgozunk” – jegyezte meg, hogy több mint 22-féle Pályaválasztáskor szinte egyenes út vezetett a kertészeti
borral vannak jelen a piacon. egyetemre. „A gyakorlati oldal sokkal könnyebben ment, saját
Idősebb Szőke Mátyás alapelve, hogy nem készítenek tapasztalatokkal felvértezve vágtam bele a tanulásba”, magya-
tömegterméket, erre ott vannak mások. A minőség és a rázta, s menet közben – ahogyan gyarapodott a tudás – a
különlegesség a két legfőbb vezérelv, szerintük ezeknek min- kedv is megjött a szakmához, bár az igazi elkötelezettséget a
dig van piaca. Ettől váltak etalonná a borvidéken. családi háttér adta meg.
A fiatal Szőkét nagyapja a borral tudta először megfogni, Idősebb Szőke Mátyás úttörőnek számított a borvidéken,
miközben tizenévesen már traktort vezetett a szőlőben. hosszú idő után ő hozta felszínre a Mátra egyedi ízvilágát. Az

37 Borászati Füzetek 2021/2

 Generációváltók

unoka számára a Mátra életérzés, sokrétű, amely különleges gyártóktól származó hordókból. Egy technológiai sorba
talajjal rendelkezik, a világon is egyedülálló a mikroklímája, ugyanúgy belefér a reduktív borkészítés, a nagyhordós vagy a
szinte minden elképzelést meg lehet valósítani. „Ami gondot barrique érlelés. A fogyasztók így tanulják meg értékelni a bor
okoz, hogy a borvidék hosszan nyúlik el, nincsen központja, sokszínűségét. Mindezzel különleges élményt kapnak, nem
mint a szekszárdiaknak, vagy az egrieknek” – hívta fel a véletlen, hogy sokadszor is visszatérnek. Az ételeket ugyan-
figyelmet. Ez nem segíti a borturizmust, hiszen gyalog lehe- csak maguk készítik, vagy helyi termelőktől vásárolják.
tetlen egyik pincéből átsétálni a másikba. A szállodák is a „Papával összecsiszolódni nem egyszerű!” – szögezte le.
hegyekben, magasan vannak, s mindent megtesz a szolgálta- Korban mintegy fél évszázad van közöttük, s mindketten
tóipar, hogy a vendégnek ne kelljen mozdulnia, mindent hely- határozottan tudnak ragaszkodni az elképzeléseikhez. Egyik
ben megkapjon. Csak a „direkt borturistákra” számíthatnak. oldalon a fiatal szakember az új technológiákat ismerte meg,
Öt éve dolgozik a családi gazda- miközben nagyapja végigjárta a
ságban. A szakmai fogásokat nagyap- világot, s onnan is gyűjtött tapaszta-
A minőség és a különlegesség
ja – és a pincemester – mellett leste latokat. Idősebb Szőke Mátyás a
el. Nemcsak a borászatba, hanem a a két legfőbb vezérelv nagyhordós borászkodás híve, amit
cégvezetés fortélyaiba is beletanult, az elért eredmények alapján nem
amiben nagy segítséget jelentett, hogy korábban együtt jártak lehet megkérdőjelezni. Ugyanakkor az ifjú borász véleménye
borkóstolókra, megbeszélésekre, tárgyalásokra. „A szőlő viszont szerint nem elég csak nyitogatni az új felé, hanem szélesre
nagyanyám privilégiuma, nem bízza másra” – mutatott rá, hogy kell tárni az ajtót. A borkultúra fejlődik, ezt pedig követnie kell
családon belül mennyire valóságos a munkaleosztás. a borászatnak is, hogy az új generációk elvárásának meg tud-
A vendéglátás különös színfoltja a pincészetnek. Az janak felelni, figyelembe lehessen venni a fogyasztó vélemé-
élményt, amiért a borkedvelők ellátogatnak hozzájuk, nem- nyét is. A Szürkebarátot éveken át csak nagy fahordóban
csak a borok, hanem a személyes fogadtatás nyújtja. A pincé- készítették, ma már elmozdultak a reduktív irányba. Ezt is ő
szet emberközpontú, ami visszatükröződik a vendégfogadás- erőltette, hiszen fiatalként látja, lehet szép a 2-3 éves fahor-
nál is, ezt a személyességet ültette el benne a nagyapja. Nem dós érlelés, de egy hársvirágos, könnyed Szürkebarát – amit
időpontra és tételre lebontott csomagot ajánlanak ki, hanem akár gyöngyözőborként, akár fehér cuvée-ként szélesebb
ha érkezik egy csoport, kizárólag velük foglalkoznak. „Nem körben lehet értékesíteni – új közönséget szólít meg.
szeretünk ülve borkóstolót tartani” – mutatott rá, hogy eze- „Még nem adta át a pincekulcsot, igyekszik egy kézben
ken az alkalmakon maga is készséggel segédkezik, végigjárják tartani a vállalkozást” – magyarázta, egyben elismeréssel a
a pincét, az érdeklődők láthatják a szőlő útját a beérkezéstől, hangjában, hiszen nagyapja harminc év alatt a nulláról épített
míg bor nem lesz belőle. Sőt, nemcsak kész tételekkel ismer- fel egy jól működő borászatot. Érthető hát, hogy foggal-köröm-
kedhetnek, hanem a félkész borokkal is, vagy éppen vertikális mel ragaszkodik hozzá, nehezen engedi el. Hosszú évek verej-
kóstolót tartanak. Megismerhetik ugyanazt a bort különböző tékes munkája van benne, minden szabadideje, gondolata.

A Mátra életérzés

Borászati Füzetek 2021/2 38

 Generációváltók

Miközben ifjabb Szőke Mátyás elismeri nagyapja teljesít- nem szeretném, ha idénymunkások foglalkoznának”, bevallá-
ményét, szeretné megvalósítani a saját ötleteit is. Még akkor sa szerint ezeknek a gondozása a benti munka mellett vagy
is, ha ez esetenként feszültséggel jár. Nagyszülő és unoka, után bele kell, hogy férjen az idejébe. „A nagymama nagyon jó
mindketten hajthatatlanok, önfejűek. „Sokszor tudok maka- szőlőtermelő, ha szőlőt értékesítenénk” – árulta el, itt viszont
csabb lenni, mint a nagyapám” – így fogalmazza meg azt, bor készül belőle, így mások az elvárások. Ha kimegy zöld-
hogy olykor az idős szakembert meghallgatva végül a saját szüretre, a traktoros a nyomában jár, hogy eltüntesse a nyo-
ötleteit viszi véghez. „Amikor a készterméket kóstoljuk, akkor mokat, annyi fürttől szabadítja meg a tőkét.
árulom csak el, hogy nem úgy készítettem, ahogyan mondta” A borok megjelenésében az alapdesign, amivel hat éve
– magyarázta, hogy a kiérdemelt bizalomnak köszönhetően a találkozhatunk – a minimalista, nonfiguratív Mátra-vonulat
borok kezelése harmadik éve az ő kezében van. – apró módosítások kivételével nem változott.
A beruházások esetében ő
jelentkezik ötletgazdaként,
ám a papa kezében van még a
pénzcsap. Esetenként több-
ször is el kell mondani, mire
eljutnak a megvalósításig. De
lehet rá hatni.
„Ha önkényesen átve-
szem a feladatot, elfogadja” –
vallja be. Ilyen volt az erjesz-
téstechnológia, amit három
évvel ezelőtt kezdett átfor-
málni, s ami ma már az ő
elképzelése szerint zajlik.
Ugyanakkor Szőke Mátyás
nem hagyta magára az uno-
káját a törekvéseiben, kiala-
kult köztük a párbeszéd. Ma
már szinte csak a költségek
jelentik a fő kérdést. A 2016
utáni évjáratú borok az ifjú
Szőke keze nyomát viselik. A
házasításokat ő állítja össze, a Egymás közt a két Szőke Mátyás
papa csak „láttamozza”.
„Szerettem volna Olasz rizlingből barrique tételt készí- „Bordeaux-i cuvée minden pincészetben kötelező tétel,
teni, ami nem tetszett”, így titokban alkotta meg, miközben ugyanakkor mi inkább a fajtaborokban hiszünk” – hangsú-
a hordóra Chardonnay volt írva – világított rá a folyamatra. lyozta, hogy ehhez jön a termőhely, maga a Mátra. A Zöld
Jó tanulópénznek bizonyult, ma már finomított a technoló- veltelíni könnyed osztrák fajta, itt viszont a stílusa mátrai, a
gián. Hajnal-hegyen barna erdőtalajon, vulkanikus, kavicsos alap-
Sok fajtával dolgoznak, mégsem okoz gondot az odafigye- pal, reduktív technológiával, viszont óriási beltartalommal
lés, a más-más technológia. A könnyű fehértől kezdve a nagy készül. Egy eredeti osztrák veltelíni mátrai stílusban.
fahordós vagy barrique fehérig könnyű és testes vörös, késői Idősebb Szőke Mátyás magasra tette a lécet, unokája fon-
szüretelés egyaránt található a szortimentjükben; 0,75-ös tosnak tartja azokat az értékeket, amelyekkel keretet terem-
palackban vagy magnum kiszereléssel. Elérték, hogy bárki tett a vállalkozásnak, ugyanakkor ő is hozza a maga igényes-
jön hozzájuk, megtalálja az ízlésének megfelelőt. Egy-két faj- ségét. Bár nem akarja a hordós érlelést megszüntetni, de a
tát ugyan kivenne a sorból, de nem szeretné igazán szűkíteni piac diktál. Az alapokat tiszteletben tartja, de a saját egyéni-
a palettát. Kedvence a Chardonnay – abból is a barrique, mint sége óhatatlanul is felszínre tör. Kísérletező kedvű, mindig
a dűlőszelektált Paskomi Chardonnay –, de hasonlóan az jár az agya, nyitott az újdonságokra, és ezeknek érvényt is
Olasz rizling, ezért is kacérkodik a barrique érleléssel. szerez.
Emellett most készül az első saját ízlésére formált vörösbora, A borvidéken sok a fiatal, megalapították a Mátrai
a pincészet első Pinot noirja. „Ezt már a júniusi esküvőmön Borászok Egyesületét, havi rendszerességgel tartanak egy-
teszteljük” – vallotta be büszkén a döntését a családi állapot más között kóstolókat. Igyekeznek egységesebb, mátrai arcu-
változásáról. latot megfogalmazni, közösen megjelenni, építik a borvidéki
Amikor teheti, a szőlőben is dolgozik, bár a pincében marketinget.
mozog otthonosabban. „Vannak olyan szőlők, amelyekkel Viniczai Sándor

39 Borászati Füzetek 2021/2

Magyar borok premierje a világ
legismertebb borászati szaklapjában
A magyar borok exportpromóciója komoly eredményt kat, üzletfejlesztési találkozókat és borpromóciós rendezvé-
könyvelhet el, hiszen a Decanter májusi számának 36 olda- nyeket szerveztek Finnországban és Németországban. A
las speciális melléklete a magyar borokkal ismerteti meg a következő két online megjelenési lehetőség a magyar
világ borfogyasztóit. A világ legismertebb borászati szak- borászatok számára a Cseh Köztársaságban és Orosz-
lapja az Egyesült Királyságban elérhető magyar borokat és országban lesz. A Hungarian Wine Business Program üzlet-
az export szempontjából legjelentősebb magyarországi fejlesztési eseményein olyan borászatok és borok mutat-
borvidékeket mutatja be világszerte az Agrármarketing koznak be, amelyek az adott célpiacon már jelen vannak,
Centrum (AMC) támogatásával. vagy jövőbeli terveik között szerepel az adott piacot célzó
A hatvanezer nyomtatott példányban
megjelenő magazin különszáma a
magyar borok egyik legfontosabb
exportpiacának számító Egyesült
Királyság mellett Európában és az
Egyesült Államokban is a polcokra
került. Emellett a magyar borokról
szóló cikkek három hónapig kiemelt
helyet kapnak a decanter.com portá-
lon és a különkiadáshoz készült hon-
lapon is. A magyar borok történeté-
nek ez az eddigi legszélesebb
közönséget elérő kommunikációja.
Az informatív kiadványban
helyet kapott több mint hatvan, az
exportpiacokon jelen lévő bor rész-
letes kóstolási jegyzetekkel, elérhe-
tőséggel és árral. A szerzők bemu-
tatják a piacon már jól ismert tokaji aszú
és a száraz furmint mellett a legkiemelkedőbb száraz fehér, exporttevékenység. A rendezvény lehetőséget teremt a
rozé- és vörösborokat. A mellékletben megismerkedhetnek forgalmazóknak, az importőröknek és az újságíróknak,
az olvasók a Tokaji, Egri, Szekszárdi, Villányi borvidékkel és hogy megismerkedjenek a magyar borvidékek változatos-
a Balatoni borrégióval. A kiadvány a hárslevelű, juhfark, ságával, valamint azokkal a bortípusokkal, amelyek a célpi-
kéknyelű, olaszrizling, kadarka és kékfrankos szőlőfajták acon sikereket érhetnek el. A meghívott vendégek nem-
történetét és fajtajellemzőit is bemutatja, kiemelve a csak tudást, tapasztalatot is szerezhetnek, hiszen az online
hazánk borászata szempontjából kiemelkedően fontos sze- tartott eseményeket megelőzően személyre szabott kósto-
repüket. A magyar borok gasztronómiában betöltött helyét lócsomagokat kapnak.
étel-ital párosításokkal és izgalmas budapesti borbár- és A Wines of Hungary – Personally Facebook- és
étteremajánlóval szemlélteti a különkiadás. Instagram-oldalán, valamint az AMC közösségi felületein a
A Decanter magyar mellékletének szerzői Caroline látogatók a magyar borvidékeket bemutató, ismeretter-
Gilby Master of Wine, Oz Clarke OBE, Elizabeth Gabay jesztő szakmai kisfilmsorozat újabb és újabb epizódjait lát-
Master of Wine, Harmath Csaba gasztronómiai tanácsadó, hatják. A könnyed stílusú filmek célja bemutatni és megsze-
Czinki Tamás Master Sommelier, Mészáros Gabriella, az rettetni hazánk szőlőtermesztésének és borkészítésének
Agrármarketing Centrum borszakmai tanácsadója, valamint változatos világát és a kiváló minőségű magyar borokat. A
Ercsey Dániel borszakíró. A szakértők a magyar borokkal nemzetközinek szánt sorozat elsősorban exportfejlesztési
kapcsolatos élményüket, tudásukat és tapasztalatukat osz- céllal készült, de a megvalósítási folyamat során fontos
tották meg a kiadványban. szempont, hogy a nemzetközi borszakmai és borkedvelő
Az AMC a magyar borok exportpiacokon való népsze- közönség mellett a bor és a kulturált borfogyasztás iránt
rűsítését folyamatosan kiemelt feladatként kezeli a érdeklődő magyar közönség is minél szélesebb körű isme-
Hungarian Wine Business Program keretén belül. A jelenle- rethez juthasson a kisfilmek által.
gi, világjárvánnyal sújtott helyzetben online mesterkurzuso- (AMC)

Borászati Füzetek 2021/2 40

 Bormarketing

Borexportunk a pandémia
szorításában

A márciusban közzétett éves külkereskedelmi adatok dinami- 30000

kusan fejlődő borexportról árulkodnak. Borkivitelünk a jár- 2015 2017 2019

25000
vány sújtotta 2020-ban 12,7%-kal bővült, miközben az export 2016 2018 2020

töredékét képviselő borimport 5,4%-kal csökkent. Így a 20000

bor-külkereskedelmünk 2020-ban is jelentős exporttöbblettel

ezer euró

15000
segítette az élelmiszergazdaság teljesítményének amúgy is
pozitív alakulását. 10000
A mintegy 120 millió euróra bővülő, dinamikájában az
átlagos exportbővülést többszörösen felülmúló borexpor- 5000

tunk leginkább a Szlovákiába, Nagy-Britanniába,

0
Spanyolországba, Franciaországba, Ausztriába és az USA-
Kína

USA
Csehország

Franciaország

Lengyelország

Románia
Egy.Királyság

Spanyolország

Litvánia

Ausztria
Németország

Svédország
Szlovákia

ba irányuló kiszállítások meglódulásának köszönhetően

alakult ilyen kedvezően.
A borimport visszaesése mögött pedig jórészt azt találjuk,
hogy drasztikusan, a bázisszinthez képest mintegy 27%-kal Exportpiaci szerkezet változása 2015 és 2020 között
csökkent az import egyharmadát adó olasz bor behozatala,
miközben az importforrások többsége növekedést vagy stag- évben értékben közel másfélszeresére bővült, addig a borim-
nálást mutatott. Miközben a borexportunk az utóbbi hat port mintegy 10%-kal csökkent.
Az import és az export viszonyát jellemezve indokolt
140000
Export Import megemlíteni, hogy borimportunk értéke az export alig 17%-át
120000 tette ki 2020-ban, ami az elmúlt öt évet nézve egyfajta mély-
100000
pontnak tekinthető, hiszen volt év, amikor 30% közelébe is
került az exportértékhez viszonyított borimport-arány. A
80000
ezer euró

bor-külkereskedelem így 2020-ban jelentős külkereskedelmi

60000 mérlegtöbblettel járult hozzá az agrár-külkereskedelem ked-
vező alakulásához.
40000
Borexportunk ugyan az elmúlt hat évet nézve 2018-ban
20000 érte el a csúcspontját, de a 2020-as kivitel alig 1,3%-kal múlja
0
csak alul a három évvel ezelőtti, Covid-járvánnyal nem terhelt
2015 2016 2017 2018 2019 2020 szintet. Érdemes megemlíteni az export-import viszonyának
Borexportunk és borimportunk viszonyának alakulása alakulása kapcsán, hogy az import relatív súlyának exporthoz
2015 és 2020 között viszonyított csökkenése mögött nem elsősorban az importált

Borászati Füzetek 2021/2 42

 Bormarketing

Importforrásaink alakulása 2015 és 2020 között

Változás % Változás %
2015 2016 2017 2018 2019 2020
(2020/2019) (2020/2015)
Olaszország 10 556 11422 10560 5869 9082 6667 73,4 63,2
Franciaország 2214 2424 2860 3074 3792 5755 151,8 259,9
Németország 4656 3312 3582 3235 3212 3227 100,5 69,3
Szlovákia 462 373 312 365 1245 1291 103,7 279,4
Spanyolország 1889 1041 998 889 950 1170 123,2 61,9
Ausztria 392 358 302 539 982 640 65,2 163,3
Hollandia 202 290 251 335 294 348 118,4 172,3
Görögország 213 390 460 430 355 310 87,3 145,5
Egy. Királyság 461 584 282 140 282 260 92,2 56,4
Portugália 208 120 131 146 339 175 51,6 84,1
Chile 162 252 174 200 213 156 73,2 96,3
Új-Zéland 108 61 102 129 151 117,1 3,02
Argentína 50 173 76 95 164 151 92,1 108,0
USA 87 59 8 79 18 94 5-x 108,0
Összesen 23 228 21 888 21 701 17 038 21 983 20 795 94,6 89,5

bor értékének csökkenése, hanem a borexport tendencia jelle-

get öltő növekedése húzódik meg, amit az export-import viszo-
nyokat bemutató grafikon kellő bizonyító erővel érzékeltet.
A borexport szempontjából legjelentősebb, első négy
exportpiacunk (Szlovákia, Németország, Egyesült Királyság
és Csehország) 2020-ban a borkivitelünk közel 60%-át kötötte
le, míg 2015-ben ezek az akkori kiviteli értéknek még csak a
42%-át reprezentálták. Eközben az exportérték ugyanezen
piacok esetében megduplázódott.
2015 és 2017 között Németország vezető szerepe még
egyértelműnek tűnt ezen a listán, 2018-tól azonban az összes-
ségében is megugrott borexportunk legjelentősebb felvevőpi-
acává – legalább is a statisztikai adatok szintjén – a 82 millió
lakosú Németországgal szemben a 6 milliós Szlovákia vált. A
Németországba irányuló export pedig, a korábbi szintet sem
tartva, lejtmenetre váltott.
A szlovákiai borexportunk az induló állapothoz képest –
2019-et nem számítva – 2020-ig töretlenül fejlődött, 2015-höz

60000
Pezsg Palackozott Hordós

50000
képest megháromszorozódott. A német piaci borexportunk
40000 ugyanakkor 2018-ig, 20 millió eurós nagyságrendet elérve
töretlenül fejlődött, ezt követően azonban a 2017-es szint alá
ezer euró

30000 süllyedt. Az Egyesült Királyságba irányuló borexportunk az

elmúlt hat évből ötben 10-12 millió euró között ingadozott.
20000
Ehhez képest, az amúgy a brexittel és a brit koronavírus-mu-
10000 tánssal is nehezített 2020-as évben kiugróan jó kiviteli szin-
tet, 14,6 millió eurót értünk el, ami – reményeink szerint –
0 arra utal, hogy a magyar borok iránti kereslet feltehetően a
2015 2016 2017 2018 2019 2020
jövőben sem lankad Nagy-Britanniában. Csehország eseté-
Borexportunk szerkezetének alakulása 2015 és 2020 ben is a 2018-as kiviteli szint képezte az exportcsúcsot az
között elmúlt hat évet nézve, ehhez képest a 2019-es és a 2020-as

43 Borászati Füzetek 2021/2

 Bormarketing
exportunk jelentős vissza- Pezsgőexport és -import alakulása
lépésnek számít.
Ha az export nagyság- 2015 2016
rendje miatt önmagában Export 8277,7 7492,9 8301,3
nem is, a növekedési erély Import 4918,2 5296,1 5415,3
tekintetében akkor is
Importarány (%) 59,4 70,7
figyelmet érdemel a spa-
nyol piac, ahova 2020-ban
14-szeres értékben szállítottunk bort a 2015-ös szinthez
képest. Ekkora exportérték-növekedés egyetlen külpiacunk
esetében sem zajlott le 2020-ban, jóllehet a francia- és svéd-
országi jelenlétünk is szépen fejlődött, hiszen 2015-höz
képest mintegy megkétszereződő, sőt a litván piac esetében
bőven megháromszorozódó exportról beszélhetünk.
Jóllehet az Olaszországból származó borimportunk 2015-
höz képest 2020-ra mintegy 37%-os visszaesést mutatott, az
ország így is megőrizte a vezető importforrás státusát.
Ugyanakkor felzárkózott mellé Franciaország is, idő kérdése,
hogy átvegye a vezető szerepet.
Amennyiben a borexport belső szerkezetét is
láttatni szeretnénk, úgy legalább a pezsgő, a
palackozott és a hordós bor külkereskedel-
mének változásait is érdemes némiképp
szemügyre venni.
Jóllehet a teljes borexportunk
2015-höz képest közel másfélszere-
sére bővült, de ezen belül – abszolút
értékben is csökkenve – a pezsgő
export-részaránya a 2015-ös szint-
hez képest megfeleződött, 10-ről
5%-ra zsugorodott. A palackozott
bor exportbeli jelenléte is csökkent,
közel 5 százalékpontot veszített a
teljes borexportbeli részarányából,
de még, 44,9%-ával is vezető termék-
csoportnak tekinthető a borexporton
belül. Pozitívum, hogy a bemutatott hat
év alatt a palackozott borok exportértéke
mintegy egyharmadával bővült. Ezzel
szemben a hordós bor exportértéke ennél
lényegesen jobban, 2015-höz képest bő másfél-
szeresére nőtt, miközben a teljes borexporton belüli
részaránya csak alig 1%-pontos növekedést mutatott, 29-ről
30%-ra erősödött.
Előrebocsátva, hogy hely hiányában nem mutatható be
minden egyes esetben az export- és importpaletta tételes
alakulása, érdemes megjegyezni, hogy például a magyar
pezsgő – nagyságrendi sorrendben – 2020-ban elsősorban
Kanadában, Svédországban, Észtországban, Romániában,
Lettországban, Szlovákiában, Kínában, Franciaországban,
Japánban és az USA-ban talált fizetőképes keresletre.
Palackos boraink iránt pedig elsősorban a szlovák, a cseh,
a német, az amerikai (USA), a spanyol, a brit, a lengyel, a lit-
ván, a francia, az osztrák és a kínai piacokon mutatkozott
kereslet.
Borászati Füzetek 2021/2
Változás % Változás %
2017 2018 2019 2020
(2020/2019) (2020/2015)
7363,7 7079,4 6132,5 86,6 74,1
5993,8 7356,9 7683,0 104,4 156,2
65,2 81,4 103,9 125,3
A 2-10 liter közötti tartályos boraink iránt elsősorban a
svédek, a németek, a csehek, az észtek és a lettek mutattak
érdeklődést.
Pezsgő-külkereskedelmünk 2015 és 2018 között úgy-
mond szufficites (többletes) volt, de 2019-ben az import már
túllépte az exportértéket, sőt a különbség az import javára
2020-ban tovább bővülve már mintegy negyedével meg is
haladta azt. A legjelentősebb, mintegy 19%-os exportbővülés
a kanadai piacon következett be, a kisebb exportértékű
kínai piacon pedig megnégyszereződött a pezsgőkivitelünk.
Jelentős növekmény jellemezte továbbá a Szlovákiába és
a Fehéroroszországba szállított pezsgőmennyisé-
get is.
Import esetében pedig a hat évvel ezelőtti
helyzethez képest a 2020-as számok 56%-
os többletet mutattak. Ezen belül a
Franciaországból behozott mennyiség
több mint megduplázódott, az
Ausztriából érkező pezsgőimport
pedig, jóllehet lényegesen alacsonyabb
szinten, de megtízszereződött. Az
importsorrend sereghajtói közül
Spanyolországból duplájára nőtt az
import, és a Hollandiából hozott pezs-
gőmennyiség is negyedé­vel bővült.
A magyar palackozott borok legje-
lentősebb külpiacának számító
Egyesült Királyság 2015-ben és 2016-
ban magasan vezette ezt a statisztikát,
majd átmeneti kereslet-visszaesés után
2017-től ismét növekedési pályára állt, és az
immár négy éve tartó dinamikus keresletnöve-
kedés eredményeként ismét a szigetország vált
palackozott boraink legjelentősebb piacává. Szlovákiában
és Csehországban ugyancsak magas szinten alakult a keres-
let az elmúlt hat évben, a két piac váltakozó sikerrel előzte
egymást a magyar palackozott borok importja kapcsán. Végül
2019-ben és 2020-ban a szlovák piacra irányuló exportunk
alakult eredményesebben, így 2020-ra – a brit elsőséget nem
veszélyeztetve – Szlovákia, Csehország és Németország volt a
sorrend ebben a termékcsoportban. Töretlen piacbővülést
mindemellett egyedül Németországban érek el a magyar
palackozott borok az elmúlt hat évben, jóllehet, a német piaci
exportunk ennél a termékkörnél meglehetősen alacsony
szintről indult 2015-ben, mivel a németek elsősorban a hor-
dós boraink iránt mutattak érdeklődést.
Összeállította: Szabó Jenő
44