A gregorián neumák és a kottaírás kialakulása

A neuma
Ferde, görbe vagy egyenes vonalak a
gregorián kottaírásban
A díszítéseket és a hangmagasságot hivatottak
jelölni, de aki nem ismerte az eredeti dalt, az
nem tudta ezekből megtanulni
Inkább emlékeztetőként használták őket, arra
megfelelőek voltak
Érdekesség: jelentése „intés”

Arezzói Guido

Szerzetes volt
Nagy valószínűséggel dalszerző is
A neumákat megváltoztatta
Négy vonalas kotta
Szögletes hangjegyek

A gregorián zene ritmusa

„nagyritmus”
Gyökere a beszéd természetes ritmikai folyama
Alapegysége a „taktus” volt, ami kb. egy lélegzetnyi idő
A taktus magyar jelentése érintés

A középkori kottaírás
Nincs ütemvonal
Folyamatosan van leírva, mert a beszéd adja a lüktetést
Egy szólam
Nincs hangszerkíséret sem
A szüneteket egy vonallal jelölték

Schola Cantorium
„Énekes Iskola”
7 énekesből állt
Ebből 3 szólista
4 mellékénekes

A szolmizáció alapja
Arezzói Guido teremtette meg a szolmizálás alapjait
Talált (vagy írt) egy Szent János himnuszt, amelynek minden sora egy hanggal feljebb kezdődik
Ezeknek a soroknak a kezdő szótagja alapján nevezte el a szolmizációs hangokat
Nézzétek meg a képet, és találjátok ki mi lehetnek ezek a (miénkhez hasonló) szolmizációs hangok!
Ut, re, mi, fa, sol, la

Mit jelöl a neuma? - A díszítéseket és a hangmagasságot

Mivel jelölték a szüneteket a gregorián kottaírásban? - I

Hány énekesből állt a Schola Cantorium? - Hét: négy mellékénekes és három szólista