Kosztolányi Dezső

Életpálya
- ars poeticája?
szépség, homo aestheticus --> eltér a morális és politikai eszméktől

- mikor kezdődött irodalmi érdeklődése?

gimnazista korától

- egyetemi tanulmányok?
1903 budapesti egyetem bölcsészkar magyar-német szak, 1904 bécsi egyetem filozófia
előadások, nem fejezi be

- 1. kötet?
1907 Négy fal között --> keresi a hangját

- Nyugat?
1908-ban rendszeres munkatársa lett

- elismerést meghozó kötet?

1910 A szegény kisgyermek panaszai, gyermekkor szorongásai félelmei

- Modern költők?
1913 műfordítás-gyűjtemény, nagy hatás

- 1920-as évek regényei?

1921 Nero a véres költő, 1924 Pacsirta, 1925 Aranysárkány, 1926 Édes Anna, egyéni
siralmak, traumák, lélektani regények

- költészetének átalakulása?
1924-28 versanyag Meztelenül(1928) címmel, szabadversek, pőre egyszerűség -->
tisztább, érthetőbb, megújult témavilág, késő modernizmus költője lesz, 1 ember
helyett többiek -> szánalom,
részvét

- 1933 kötet?
Esti Kornél 1925-ben kezdte, 33-ban adta ki, 18 fejezetesnovellás kötet,
Kosztolányi alteregó

Kosztolányi novellisztikája
- Kosztolányi prózaíróként is igen jelentős szerző
- regényei az 1920-as években keletkeztek; elbeszéléseket és novellákat viszont
pályája korai szakaszától kezdve írt
- rövidprózai alkotásaiból ad válogatást a Tengerszem című kötet, amely 1936-ban
jelent meg, és összesen hetvenhét művet tartalmaz, mit például A kulcs vagy Fürdés
című darabokat
- a novellák közös vonása az erős lélektaniság és az indulati többlet, ami a
szereplőket tetteikben motiválja

Fürdés
- a Kosztolányi lélektani érdeklődéséről árulkodó novella középpontjában egy gyenge
tanulmányi eredményei miatt büntetését töltő kisfiú és haragos, csalódott apja
kapcsolata áll
- a történet viszonylag kevés eseményt beszél el, az elbeszélő figyelme így az
emberi viszonylatok, a lélek apró rezdülései felé fordulhat
- a belső események itt leginkább külső mozzanatok által válnak érzékelhetővé, s
ezeket az elbeszélés nem ritkán valamelyik szereplő nézőpontjából láttatja
- Suhajda szegény kishivatalnok, aki a novella elején, családja körében, különösen
pedig fia szemszögéből tekintélyes, magabiztos embernek tűnik, s ez a kontraszt
kisszerűvé teszi hatalmaskodó figuráját
- az őt ábrázoló elbeszélői szólamba némi gúny is vegyül: „a méreg fűszer volt
neki, paprika […] élvezte, hogy a harag kitágította az ereit, jótékonyan elűzte
délutáni unalmát.”
- fiával roppant hidegen bánik: túlozva fenyegetőzik („Én kiveszem őt az iskolából
[…] bizony úristen kiveszem.”), ironizál („Ne tanulj […] Sohase tanulj.
Fölösleges.”), szembetűnő távolságot tart, fenyegetéseit, maró, gúnyos
megjegyzéseit leszámítva nem is szól a gyermekhez. Megfigyelhetjük, hogy még a
szemkontaktust is kerüli: „Fejét fölszegte, a semmibe nézett.”; „Félvállról,
mogorván mellének szögezte a kérdést”
- Jancsinak az elbeszélés elsősorban kiszolgáltatottságát hangsúlyozza. A kisfiú az
eseményeknek inkább elszenvedője, mintsem cselekvő részese („Várta, hogy mi
történik vele.”)
kevés cselekvését rajta kívül álló, számára rejtelmes erők, az apai harag és az
anyai szeretet határozzák meg
„megalázott semmiségében” átöltözés után nem mer a vízbe menni, apját utolérve
„néhány lépéssel előbb lassított, óvatosan lopakodott melléje, mint a kutya, még
mindig nem lévén bizonyos, vajon nem kergetik-e vissza”
- kettejük kapcsolata tehát látszólag pusztán a félelmen és a tekintélyen alapul.
Az elbeszélés azonban világossá teszi, hogy a helyzet pillanatnyi: az apa csupán
szerepet játszik, neheztelését kifinomultabb érzelmi eszközök híján csak így képes
kifejezni
- álarca akkor hullik le teljesen, amikor az eseménysor hirtelen szörnyű balesetbe
torkollik. Fiát ekkor keresztnevén, sőt, becézve szólongatja (korábban
„taknyosnak”, majd gúnyosan „barátomnak” hívta)
- kétségbeesését az elbeszélés váratlan tempóváltása, ige- és igenévhalmozása
érzékelteti: „Kereste, kereste, mindenhogyan, az iszapba hasalva, könyökölve,
guggon, újra és újra, körben forogva, oldalt billentve, módszeresen számontartva
minden talpalatnyi helyet.”
- a narrátor is másként kezdi láttatni Suhajdát. Szerepet kap az ő nézőpontja is (a
vágtató legény az ő szemében kényelmesnek, a part nyugalma közönynek tűnik), holott
eddig csak kívülről, szeretetlen apaként láthattuk
- a novella nem ér nyugvópontra. Az összetört apának szembe kell néznie tette
következményével, de saját érzelmeivel, fia iránti eltagadott szeretetével is.
Ebben az értelemben figurája tragikus színezetet kap

Biblikus motívumháló
- a novella szövegét a nyitánytól a zárlatig több ponton és hangsúlyosan kísérik
jelképi, biblikus motívumok
- a novella a fehér szín említésével indul: a napfény, a meszelt falak, a
kukoricagórék és a homok is mind ezt a színt öltik magukra a környezet leírásában.
Ebbe a fehérségbe kiabál bele Suhajda és Jancsika meggyszín fürdőnadrágja. A fehér,
jézusi ártatlanság és a hozzá kapcsolódó, meggyszínpirosban ábrázolt vér, vagyis a
bűntelen ember halála a novella zárlatának súlyos értékvesztésére utal
- a gyermek Jancsika halálát a történetben gyalogút előzi meg: „Az út a nyaralóktól
a tóig mindössze négy perc”. A kisfiú édesapját az ördögcérnaösvénynél érte utol;
Suhajdával együtt menve „szomjúságot érzett”. Ez a három motívum a jézusi
passiótörténetnek is része, melyben a Golgotára vezető út, az elárultatás ördögi
körülményei és a kereszten feszített szomjúhozása egyaránt Jézus szenvedésének
bizonyos körülményeit beszélik el. A parton a lélekvesztőt tatarozó legény a
krisztusi keresztre feszítés kellékeiként ismert szögeket egyengeti a földön.
- a novella címeként szereplő fürdés a biblikus jelentésű, de ennél általánosabb
motívum is: jelentéséhez a legtöbb kultúrában a megtisztulás képzete társul.
Jancsika történetbeli halálának beálltát a szintén jelképes és a passióból ismert,
krisztusi testtartás előz meg: a gyermek „hátraszegett fővel, kitárt karral lefelé”
zuhan a vízbe.
- az apa által egy tragikus véletlen révén feláldozott gyermek élettelen teste
fölött a zárlatban az édesanyát látjuk
- a zárómondat „Még három se volt” említése Krisztus kereszthalálának időpontjára
utal a novellában

Értelmezés:
- a gyermek Jancsika halálának értelmetlensége,
- az apai szigor megmagyarázhatatlansága,
- az apa-fiú kapcsolat érzelmi hiányosságai,

A kulcs
- milyen jelentései vannak a kulcsnak általában?
megoldás, nyitó eszköz

- mi a műfaja Kosztolányi Altani kulcs című művének?

lélektani, dráma szerű, novella

- mi a témája?
elmegy Pista a hivatalba

- miért megy Takács Pista a hivatalba?

hogy elkérje az apjától a kamra kulcsot

- sikerül-e teljesítenie a feladatát?

igen

- milyennek láttatja az író a hivatalt?

megközelíthetetlen, nyomasztó, nagy

- mit gondolt a gyerek az otthon hallottak alapján apja munkahelyéről?

apja befolyásos, nem gyereknek való

- hogyan érzi magát Pista, miközben az 578-as szobát keresi?

elveszet, zavart, feszült

- a hatalmas épületben milyen helye van az apának?

egy kis sarok

- melyik korábban olvasott mű jut eszedbe a hivatalról?

A köpönyeg

Jellemezd Takács Pistát!

- hány éves?
10

- mi szeretne lenni?
pilóta

- milyen tulajdonságait mutatja be az elbeszélő?

illedelmes, kedves, segítőkész

- miért szedi rendbe a külsejét az apjával való találkozás előtt?

hogy ne hordja le

- hogyan távozik a hivatalból? Mit érez? Milyen testi jelei vannak ennek?
boldog, zavart, nyugtalan, riadt

Milyennek ismerjük meg az apát?

- milyen szerepe van otthon?
 férfi, nagy ember, pénz kereső, feszült, szigorú

- a hivatalban milyen beosztásban van?

kis hivatalnok

- milyen érzései vannak, amikor meglátja bent a fiát?

düh, szégyen, ideges

- hogyan beszél Pistáról a főnöke előtt?

kedvesen, nyájasan

- miért változik meg az apa viselkedése a főnök véleménynyilvánítása után?

hízeleg a főnöknek

- csorbult-e az apa tekintélye a fia szemében?

igen, nem ilyennek képzeli, mások szavához igazítja magát az apja

- szerinted milyen az ideális munkahely?

amit szeretsz, nem egy putri, időszak, kölcsönös tisztelet, megbecsülés