Klónozott élőlények

Hans Spemann 1930-ban emberi hajszállal választotta ketté egy nyolcsejtes

állapotban lévő szalamandraembrió sejtjeit. Amerikai embriológusok 1952-ben
békaembriókból sejtmagokat ültettek át sejtmagjától megfosztott békapetesejtekbe.
Egereken, patkányokon és nyulakon végzett sikeres embriódarabolási technikával,
1979-ben sikerült darabolt juhembriók átültetésével monozigóta ikreket előállítani. A
módszert eredményesen alkalmazták szarvasmarhával, sertéssel és lóval végzett
kísérletekben is. 2000-ben sikerült rézuszmajom-embriók darabolásából élő utódot
létrehozni, amely az első nem emberszabású főemlős.

Klónozott rézuszmajmok

Az embriódarabolással előállított ikrek hasznosak lehetnek az

állatkísérletekben, ahol egyiküket kontrollként felhasználva, a kísérleti eredmények
megbízhatósága növelhető. Az embriódarabolás hátránya, hogy az egymással
megegyező utódok száma erősen korlátozott, hiszen az embriókat legfeljebb négy
részre lehet osztani. A sejtosztódás során az embriókat alkotó sejtek hamar elveszítik
totipotenciáljukat. A totipotens szó a biológiában olyan sejtet jelöl, ami az összes
szövet és szerv létrehozására képes. Ilyen sejt a megtermékenyített petesejt, és a belőle
néhány osztódás során kialakuló sejthalmaz. A később kialakuló sejtek már nem
rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.

Az előző módszernél ígéretesebb, a nem teljesen differenciálódott sejtekkel

kétéltűekben jól működő sejtmagátültetéses klónozás, emlősökben kezdetben
sikertelen eljárásnak bizonyult. Nagy áttörés volt Dolly, a bárány esete. Az első,
felnőtt állat testi sejtjéből ivartalan úton előállított emlős 1996-ban született meg. 1998
elején sejtmagátültetéssel három egészséges, testisejt-eredetű transzgénikus borjút
sikerült előállítani. A kísérletek igazolták, hogy aktívan osztódó sejtekkel is lehet
magátültetéssel klónozni.

Közép-Európában először hazánkban állítottak elő testi sejtből klónozott

egereket 2006-ban és nyulakat 2007-ben Gödöllőn, amelyek sikeresen életben
maradtak és szaporodtak. A gödöllői kutatócsoport vezetője Dinnyés András
professzor volt, elmondása szerint az első klónozott egér sikeresen világra jött,
viszont sajnos megette a "mostohaanyja", a második klónozás segítségével született
egér azonban most is jó egészségnek örvend.

A kutatások eredményeként, a petesejt magját egy másik egyed petesejtje körül

található, úgynevezett kumulusz sejtből származó sejtmaggal helyettesítve új egér
született, amelyet “Klonilla” névre kereszteltek.
 A magátültetéses klónozás, a transzgenezissel kombinálva, új távlatokat nyithat
számos tudományágban (fejlődésbiológia, orvostudomány, öregedéstan) és a
gyógyszeriparban.

Az eddigi kutatások alapján megállapították, hogy nincs jele annak, hogy élelmiszer-
biztonsági szempontból különbség lenne a klónozott és a hagyományos úton
tenyésztett állatok húsának minősége között. Amit viszont vitaként felvetnek a kutatók
és a jogalkotók , az a klónozási folyamatnak az állatjóllétre gyakorolt negatív hatása. A
technológia még tökéletesítésre szorul, mivel egészségügyi problémák jelentkezhetnek
az első generációs állatoknál, és azok korábban pusztulhatnak el.

A magyar lakosság körében az állatok klónozása, illetve a klónozott állatokból

előállított élelmiszertermékek fogadtatása egyaránt népszerűtlen, és egyszerre vált ki
aggodalmat és értetlenséget. A fogyasztói elfogadottsággal kapcsolatban a Budapesti
Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának kutatási eredményei szerint az
összlakosság 67,3%-a elutasítja a technológia alkalmazását, illetve a klónozással
előállított állatoktól származó termékek fogyasztását, miközben a támogatók aránya
mindössze 10%.
 Az emberi élet a megtermékenyüléstől a halálig tart. Az embrió az élet, emberi
lényként való fejlődésének kezdeti stádiumát jelenti, amennyiben pedig megfelelő
körülmények között kellő ideig növekedhet, kifejlett ember lehet. Számos parlamenti
állásfoglalás született az emberi klónozásról. Az első ilyen állásfoglalás 1993-ban lett
leszögezve, amelyben az Európai Parlament kimondta, hogy az ember klónozása -
történjék akár kutatási célból a meddőségi kezelések vagy a preimplantációs
diagnosztika terén, akár transzplantációs célból vagy bármely más indokból - etikátlan,
visszataszító, a személyi integritás tiszteletben tartásának követelményével ellentétes,
illetve az alapjogok súlyos megsértését jelenti, ezért a Parlament elítéli azt. Az Európai
Parlament azt javasolta továbbá az Európai Közösségnek, hogy próbálja a megfelelő
nemzetközi fórumokon az ember klónozásának teljes tilalmát elfogadtatni. 1997-ben
Dolly, a bárány sikeres klónozásának hírére fogadott el ismételten állásfoglalást a
Parlament. Ebben újra megerősítette a klónozással kapcsolatos hitét, miszerint nincs
szüksége az emberi klónozásra.

Hazánkban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései

lehetővé teszik az embriók nem születési célú felhasználását is, kizárják a testen kívül
létrejött embrió alapjogi jogalanyiságát. A hazai szabályozás egyértelműen kimondja
az embriók felhasználásával megvalósított klónozás tilalmát, amikor rögzíti, hogy
embriót több embrió létrehozatalára felhasználni nem lehet. Nem ilyen egyértelműek
azonban azok a rendelkezések, amelyek a felnőtt sejtek felhasználásával lezajló
klónozási folyamatot érintik. Az egymással genetikailag megegyező egyedek
létrehozásának tilalma vonatkozhat pusztán a kifejlett egyedekre, ám kiterjesztő
értelmezéssel az egyed fogalma alá vonhatóak a még meg nem született emberi lények
is.