Szegedi Tudományegyetem • Mezőgazdasági Kar

Mezőgazdasági mérnök Bsc

A GENOMIKAI SZELEKCIÓ JELENTŐSÉGE A

HÚSMARHA ÉS A TEJTERMELŐ
SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN

Készítette:
Gálik Edina

Alcalá de Henares, 2023.03.24.

A genomikai szelekcióról általánosan:
Az állattenyésztés előtt új ajtót nyitott a nemrégiben lejátszódott genomikai robbanás, mely
teljesen átalakíthatja a korábban gyakorlatban végzett eljárásokat. Célja a hatékonyságnövelés
és a legkorszerűbb technikák alkalmazása a leggazdaságosabb termelés érdekében. (4.)
A genomikus szelekció alapköveit 2001-ben Meuwissen és mtsai tették le a GENETICS
folyóiratban publikált kutatásukkal. A módszer egy évtizeden belül megváltoztatta a
nemesítést, a szelekciós munkát és a mesterséges termékenyítő állomások munkáját. (2.)
A genomika a genom szerkezetével, működésével és kölcsönhatásának vizsgálatával
foglalkozik. A genom maga egy faj teljes genetikai készlete, a kromoszómákon tárolt
információk összessége. A genomika felhasználja a Mendeli-, evolúciós- populáció-
molekuláris- és kvantitaívgenetikai tudomány területeit is. (9.)
A hosszú generációs idő intervallummal rendelkező állatfajok esetén a a hagyományos
technológiák használatával akár több évig is eltarthat mire használható eredményhez jutunk,
ennek lerövidítésére nyújt megoldást a genomika. Valamint az alacsony heritabilitási értékkel
rendelkező tulajdonságok esetén is a becslés nagyobb megbízhatóságát nyújtja. (3.)
A genomikai vizsgálat utat nyit a gyors genetikai előrehaladásnak, pontosan felméri a
tenyészet genetikai potenciálját. A tenyésztők akár pár napos borjakról is pontosan
megtudhatják a jövőben várható teljesítményüket, így csak a számukra kedvező egyedeket
tartják tenyésztésben. Azonnal, a születés után kiválogathatóak a legjobb anyai
tulajdonságokkal rendelkező üszők vagy a legjobb tenyészbika jelöltek. (14.) Ez a korai
szelektálásra való lehetőség abban segít, hogy mikor utódellenőrzés vagy
teljesítményvizsgálat zajlik, a rosszabbul teljesítőket már előre kiválogatták, így javul a
későbbi összteljesítménye a populációnak. (1.)
A vizsgálat segít a párosítási tervek magasabb szintre emelésével, optimalizálja azokat.
Emelei a tenyészet értékét, presztízst jelent a vásárlók szemében. Nem utolsósorban kikerüli a
paratípus okozta behatásokat, melyek módosíthatják az egyed fejlődését. Ilyen a takarmány
vagy stresszfaktorok, vagyis a környezet (14.)

Működési elve:
Igazi áttörést jelent a genetikai markerek alkalmazása, ezek olyan DNS-polimorfizmusok
melyek a teljes génállományban megtalálható. Legismertebb az egypontos SNP, vagyis
Single-Nucleotide Polimorfizmus, melyek általában két alléllal rendelkeznek. Az SNP a
DNS-szekvencia variáció, mely akkor alakul ki ha a genomban egy nukleotid kicserélődik.
Csak akkor tekintik a variációt valóban SNP-nak ha a populáció legalább 1%-ában jelen van.
(3.)
Az örökítőanyag bázispár sorrendjének megismerése csak egy lépés, a különböző
teljesítménnyel rendelkező egyedek genomjának eltéréseinek és az összefüggések felismerése
a kihívást jelentő feladat, kideríteni mi melyik szakaszhoz, régióhoz kötődik.
Alapvetően fel kell állítani egy kellően nagy egyedszámú referencia populációt, melynek
genomját feltárják és a kifejeződött tulajdonságokat a génszakaszokhoz pontosan hozzá
rendelik. Például egy francia kutatás során 22 ezer limousin szarvasmarha adta a referencia
populációt.(9.) Egy brazil kutatásban 38.000 marhát vizsgáltak. (7.) Ekkor az állatok saját
illetve ivadékainak teljesítményét is ismerték. Vagyis mind genotípusos, mind fenotípusos,
hagyományos módon becsült tenyészérték adatok is álltak rendelkezésre, melyek között a
kapcsolatokat fel tudták építeni.
A referencia populáció növelése egy bizonyos nagységrend után már nem szükséges, mert
nem arányos a megbízhatóság növekedése a populáció nagyságának növelésével. Vagyis
minél több a pluszban hozzáadott egyed annál kisebb az egyedenként hozzáadott plusz érték.
Például a 5000 egyed 10.000-re való növelése, ami a duplája, csak 32%-os növekedést
eredményez a megbízhatóságban.
Viszont kellően nagyszámú, sikeres teljes genom kiértékelése után most már elegendő kisebb
volumenű vizsgálatok elvégzése. Elegendő csak a SNP-ekre tesztelni. A kutatók felismerték
ezen mutációk megjelenésének és a gazdaságilag jelentős tulajdonságok változásának
összefüggését. Ma már rutinvizsgálatként működik az úgynevezett “bead chippek”
segítségével történő tesztek, melyek megfizethető áron állnak a gazdák rendelkezésére. Ezek
a chippek egy tárgylemezhez hasonlítanak, melyeknek felszínén apró gyöngyök vannak,
azonok egy meghatározott DNS, RNS szakaszokkal reakcióba lépő, rövid
oligonukleotidokból álló láncolata találhatóak meg. (2.)
Ezekkel a vizsgálatokkal számos tulajdonságra kapnak pontos leírást a tenyésztők. Ilyen a
potenciális súlygyarapodás, az izmoltság, a ráma, a csontozat finomsága és a tehén kori
várható tejtermelés. De a medence várható belső méretét és a majd kialakuló tőgy
tulajdonságait is meg lehet állapítani. (14.) Továbbá vannak a béta kazein és kappa kazein
termelési képességet is lehet vizsgálni. (3.) Vagyis, mint a felsoroltak alapján kiderül tejelő és
húshasznú állományokban egyaránt előnyös a használata.
Valamint további géntesztekkel egyéb tulajdonságok, mint a hús márványozottsága, duplán
izmolt jelleg, a szarvaltság, a szín és a genetikai betegséget is felderíthetőek. (5.)
 A felsorolt tulajdonságokat egy 1-től 10-ig tartó skálán pontozzák, melynek tetején 10+ és
10++ is helyet foglal. Minden érték a legrosszabb 10%-től a legjobb 10%-ig terjedő skálán
helyezkedik el. A 10+ a legjobb 5%-ba, míg a 10++ a legjobb 1%-ba tartozó egyedeket jelöli.
(9.)

Mintavétel folyamata a gyakorlatban:

A minta egy tincs szőr, melyen a legfontosabb a szőrhagyma. A szőrminta begyűjtésének
legjobb helye a farokbojt. Arra kell ügyelni, hogy ez bélsártól és már állat DNS-étől mentes
legyen, különben nem elvégezhető a vizsgálat. A mintavevő személynek is minden állat
között meg kell tisztítania a kezeit, semmiféleképpen nem keveredhet bele más állattól
származó szőrszál.
Megfelelően rögzített állat farokbojtjának felső részét megtisztítják, mossák és szárazra
törlik. Majd a végénél megmarkolva a a kezünk feletti területről kell kitépni 5 szőrszálat, és
ezt addig ismételni, amíg 60-70 szőrszál összegyűlik. Természetesen le kell ellenőrizni, hogy
biztos szőrhagymástól sikerült-e kitépni a szőrszálakat. Majd ragasztószalaggal kell kötegbe
rögzíteni a szálakat, amiben a hagyma felőli végek egy irányba néznek. Az így előkészített
mintát egy előre egyedi azonosítóval ellátott kis műanyag zacskóba helyezik. Vagyis ehhez a
nagy előrelépést jelentő genomikai szelekcióhoz egyetlen tincs szőr is elegendő. (14.) De a
szőrön kívül lehet fülporc, vér, nyál, nyálka vagy akár az embrió mikrobiopsziájából
származó sejthalmaz. Az embrió esetében még a beültetés előtt meghozhatóak a szelekcióra
vonatkozó döntések(3.)
Például az intramuszkuláris zsírtartalom megismerése érdekében a Leptin, a DGAT1 és a TG
polimorfizmus hatását vizsgálták Zsolnai és mtsai 2021-ben angus marhákban. Valamint
végeztek magyar tarkában is intramuszkuláris zsírtartalomra, tenyészérték-indexre és hús
tenyészérték- indexre SNP kísérleteket. Természetesen mindamellett, hogy bizonyos
tulajdonságokat meg tudnak vizsgálni ezzel, a származást is ellenőrizhetik ezzel a teszttel.
Ami így külön költség nélkül elvégezhető, ha beépül a rutin eljárások közé, a
mikroszatellit-vizsgálatok helyett. (1.)

Jelentősége:
Köztudott tény, hogy eddig a legmegbízhatóbb adatokat a BLUP-módszer nyújtotta, amely a
saját teljesítményt is belekalkulálja az eredménybe. (6.)(3.) Ezzel már akkor is lehet
tenyészértéket számítani, amikor az egyed még saját versenyeredménnyel nem rendelkezik.
Vagyis a szülők, vagy oldalági rokonok teljesítményét is bele lehet kalkulálni, mielőtt lesznek
sajátok. (13.) Másik eljárás, a Wilmink-formula alkalmazhatóságához a laktációnak már
legalább 180 napja folyamatban kell legyen, a küllemi bírálathoz pedig az ellés óta már
legalább 100 napnak el kell telnie. Vagyis mindez időhöz van kötve, sőt mi több egy
generációt szükségszerűen “elveszít”, annak ellenére. Elveszíti, mivel az első párosítás a
genomikai információk hiányában történik, legjobb esetben is a felmenők alapján számított
pedigree-tenyészérték alapján választhatjuk ki a két felet (3.). Vagyis a genomikai megoldást
nyújtana a az időprobléma és a rokonokra való szükség ellen.

Nemzetközi szervezetek:
A tenyészértékbecslés nemzetközi módszertani egységességét az INTERBULL, svédországi
központtal rendelkező szervezete végzi. Ma már 50 tagországgal rendelkezik a szervezet,
amelynek Magyarország is tagja. Feladata a tenyészbikák saját országában meghatározott
értékének, egy másik ország skálájára való átalakítása. Emellett létezik még az
Észak-Amerikai Konzorcium és az Eurogenomics. Míg előbbiben az USA, Kanada, az
Egyesült Királyság és Olaszország tag, az utóbbi Németország, Franciaország, Hollandia,
Spanyolország és skandináv államok adataival dolgozik. Az utóbbi két szervezet már gyűjtött
megfelelő mennyiségű referencia állatot, ezért a továbbiakban nem is terveznek más
országokat bevonni a munkálatokba, hiszen akkor csak saját konkurenciájukat növelnék (2.)

Genomika magyarországi elterjedése:

Magyarországon egyes cikkek szerint “a genomikai szelekció még gyerekcipőben jár, bár
már vannak törekvések ilyen irányú tanulmányok készítésére”. Szűcs Márton, a Limousin és
Blonde D’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint, ahhoz, hogy
eredményes legyen az itthoni vizsgálat, országos szintű, nemzeti összefogásra van szükség.
A hazai adatok vegyesek, de megfelelően igazolják a hazai populációra jellemző genomokat,
amelyek könnyű ellésben, tejtermelésben és a csontfinomságban kitűnő eredményeket
mutatnak, viszont a ráma és a növekedési erély elég alacsonyan pontozottak. (9.)
2017-ben került bevezetésre a GEBV (Genom Based Estimated Breeding Value), majd
2019-től a HUNGENOM projekt. Ez lehetőséget teremt a minták széles körű gyűjtésére és a
havi gyakoriságú tenyészértékbecslésre mindkét nem esetén, bármilyen életkorban. (3.)
Genomikai szelekció elődei Magyarországon:
Magyarországon a BLUP (Best Linear Unbiased Prediction) módszer van használatban a
legszélesebb körben az 1980-as évek óta. Ebben összegyűjtik az egyed termelési, funkcionális
küllemi bírálati, szaporodásbiológiai, ellési és egyéb menedzsmentadatait, majd mindezen
alapján, egy kifejezetten sok számítást igénylő, becsléssel kiszámítják a tenyészértékét.(3.) A
becslések eredményéül egy indexet állítanak fel. (8.)
Korábbi eljárások során a megszületett utód egy pedigré-tenyészértéket kapott, mely a szülők
ismert tenyészértékének egyszerű matematikai átlaga volt. Viszont ebben a értékben nem volt
benne az utód saját örökítőanyagában esetlegesen bekövetkezett variancia, illetve
polimorfizmus. Ezt az értéket a későbbiekben elbírált saját teljesítményadatok és a genomikai
adatok integrálásával módosítják. (3.)

Más állatfajokban történő alkalmazása:

Más gazdasági haszonállatok mellett veszélyeztetett, kihalófélben lévő, valamint kutatási
célból vizsgált fajok is megismerhetőek így.
Ilyenek például az őshonos magyar baromfifajták, melyekkel vagy a génmegőrzés miatt
indítottak kísérleteket vagy a termelésben kívánnak a tenyésztők változásokat behozni.
Összesen majd 440 tulajdonságot térképeztek már fel. A baromfitenyésztés legnagyobb
problémája a tyúk és kakas arány módosítása, hiszen éves szinten 7 billió kiskakas kerül
megsemmisítésre. Ezért már tojáskorban hasznos lenne ismerni az embrió nemét,
kiküszöbölve a problémát. (12.)
A nyúltenyésztés során is kedvelt a genomika, hiszen számos olyan gén /gének határozzák
meg a termelési tulajdonságokat, melyet anélkül nem ismerhetnénk. A nyúltenyésztésben a
mikroszatellitek száma nem elegendő a kvantitatív tulajdonságok géntérképezéséhez. Bár a
generációs intervallum így is kifejezetten rövid, ezérta SNP tesztek leginkább csak a becsült
tenyészértékek megbízhatóságát javíthatja. Valamint amíg a vizsgálatok ára jelentősen
meghaladja a tenyészbakok értékesítési árát, nem valószínű, hogy széles körben használt lesz
a nyúltenyésztésben. (11.)
Sertések esetén például eltérő színű mangalicákkal és vaddisznókkal végzett kísérletekben
használták fel a genomika nyújtotta lehetőségeket. Kimutatták a magyar vaddisznók és
mangalicák közötti szoros kapcsolatot. De nem találtak ilyet a romániai vaddisznók és
romániai mangalicák között. Viszont felmerült annak kérdése, hogy lehet azok a romániai
mangalicák a Magyarország számára elveszett apai vonalak leszármazottai lehetnek. (15.)
A hazai kiskérődző állományban is új irányvonalakat hozhat a genomika. Akár a tejösszetétel
genetikai hátterének feltérképezésére, akár a növekedési erély megismerésére vagy az
ellenálló képesség felderítése. (10.)
Összegzés:
Mint a szarvasmarháról tudott, más haszonállatokhoz képest kifejezetten hosszú a generációs
intervalluma, ezt a genomikai szelekcióval jelentősen le lehet rövidíteni. Mivel
szarvasmarháról, mint fajról van szó most, ezért mindez a tejelő és húshasznú fajtákra is
vonatkozik. Valamint a potenciális képességekről ad pontos leírást. Továbbá nem szabad
kihagyni a genetikai betegségek előrejelzésének lehetőségét sem.
De mint bármilyen szelekcióval általában, ezzel is kifejezetten vigyázni kell, nehogy túl
alacsony egyedszám legyen a vége, hogy elkerüljük a beltenyésztést. Illetve a túl szigorú
szelektálás, a magas szintű homozigótaság, a fajta genetikai varianciáját is veszélyeztetni, ami
esetleges termelési irányváltás szüksége esetén azt ellehetetleníti.
Viszont összességében egy áttörést jelent a genomikai szelekció az állattenyésztés, de akár a
növénytermesztésben is. Ha a legújabb technológiát a tenyésztők kezébe adják, elérhető áron,
a tenyészállatok kiválasztásának menete gyökeresen megváltozhat és hihetetlen sebességgel
haladhat előre a haszonállatok genetikai fejlődése.

Irodalomjegyzék:
1. ANTON I.; ZSOLNAI A.: Genomikai kutatások a hazai húsmarhatenyésztésben,
2017.70.3, pp. 237-249
2. BOGNÁR L.: Új irányzatok a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztésben. A genomikus
tenyészértékbecslés
3. BOGNÁR L.: A hazai genomikai tenyészértékbecslés gyakorlati tapasztalatai a
holstein-fríz fajta tenyésztési programjában, 2017.70.3, pp. 250-269
4. Dr. VARGA L.; TÓTH ZS.: Új genomikai módszerek alkalmazási lehetőségei az
állattenyésztésben
5. Dr. VARGA L.: A genomika legújabb lehetőségei a szarvasmarha-tenyésztésben
6. F. S. SHARKO; A. KHATIB; E. B. PROKHORTCHOUK : Genomic Estimated Breeding
Value of Milk Performance and Fertility Traits in the Russian Black-and-White Cattle
Population
7. H. H. MONTALDO; E. CASAS; J. B: STERMAN FERRAZ; V: E. VEGA-MURILLO, S.
I. ROMÁN-PONCE: Opportunities and challenges from the use of genomic selection for beef
cattle breeding in Latin America
8. KOMLÓSI I.: Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó
kutatások, pp.3.
9. KOVALCSIK E. A genomikai szelekció a húsmarha tenyésztésben (Letöltve:2023.03.10.)
10.KUSZA SZ.; JÁVOR A.; BŐSZE ZS.; KUKOVICS S.: Molekuláris genetikai és
genomikai módszerekkel végzett vizsgálataink eredményei és perspektívái különös tekintettel
a hazai kiskérődző ágazatra, 2017.70.3, pp.207-236
11. NAGY I. : Kvantitatív és molekuláris genetikai, illetve genomikai módszerek alkalmazása
a nyúltenyésztésben, 2017.70.3, pp. 185-193
12. PÁLINKÁS-BODZSÁR N.; SZTÁN N; SZTÁN N; EDVINÉ MELEG E.; HIDAS A.:
Molekuláris genetikai vizsgálatok őshonos magyar baromfi fajtákon a génmegőrzés
tekintetében, 2017.70.3, pp.175-184
13. SZABÓ F.; BOKOR Á:; POLGÁR J.P.; BENE SZ.: Állatnemesítés
14. TAURO-TRADE Kft: Genomvizsgálat (Letöltve: 2023.03.10.)
15.ZSOLNAI A.; ANTON I.: Sertés genom, tenyésztés, fenotípusok és termelési
tulajdonságok, eredmények, lehetőségek, 2017.70.3, pp. 194-206