1.

A domesztikáció fogalma

A vadállatok háziállattá válásának folyamata, ami az ember és az állat szempontjából is

értékelendő. Az egyes fajok esetében stádiumai vannak, illetve folyamatosan új fajok
kapcsolódhatnak be a rendszerbe.

2. Sorolja fel a domesztikáció stádiumait!

Izolációs, preprodukciós, produkciós (faják, termelőképesség itt), szuperprodukciós

3. Hogyan csoportosíthatók a háziasítás során bekövetkezett változások?

Elsődleges, másodlagos; paralell

4. A lovak ivarszerinti elnevezései

Hímivar: mén, csődör (herélt, paripa), nőivar: kanca, utód: csikó

5. A szarvasmarha ivar szerinti elnevezései

Hímivar: bika (ökör), nőivar: első ellésig üsző, utána tehén, utód: borjú (húshasznú: szopós borjú,
tejhasznú: itatásos borjú)

6. A juh ivar szerinti elnevezései

Hímivar: kos, nőivar: első termékenyítésig jerke, utána anyajuh, utód: bárány

7. A sertés ivar szerinti elnevezései

Hímivar: kan (ártány, kanlott), nőivar: koca (emse, göbe), utód: malac

8. A tyúk ivar szerinti elnevezései

Hímivar: kakas nőivar: tyúk, tojó utód: csibe

9. Sorolja fel a szarvasmarha törzse felső vonalának tájait!

Mar, hát, ágyék, far (külső- és belső csípőszöglet, ülőgumók), faroktő, farkrépa, farokbojt

10. Sorolja fel a szarvasmarha elülső és hátulsó végtagjainak tájait!

Elülső: lapocka, váll, felkar, könyök, alkar, lábtő, lábszár, csüd, párta,csülök; hátulsó: felcomb,
térd, alcomb, csánk, lábszár, csüd, párta, csülök
11. Milyen magassági-, szélességi- és a körméretek vannak?

Marmagasság, mellkasmélység, házmagasság, fabúbmagasság; dongásság, far I-III; ővméret,

szárkörméret

12. Testméret indexek fogalma

Az egyes testméterek arányából (testméret / testméret, százalákban kifejezve) képzett mutató.

13. A fajta fogalma

Az állattenyésztés alapegysége; olyan meghatározott létszámú, önmagában fenntartható

állatcsoport, amelyre jellemző a közös eredet, az egységes tenyésztői munka, meghatárzott
tulajdonságok – amelyeket hasonló környezeti visznyok között örökítenek is – valamint az adott
hasznosítási irány(ok).

14. A tájfajta fogalma

Adott tájegységre jellemző fajtaváltozat, pl. bonyhádi és mosoni magyar tarka.

15. A tenyészet fogalma

Olyan egy tulajdonoshoz köthető állomány, amelybe legalább 3-4 nemzedékre kiterjedő
tenyésztői munka folyik.

16. A törzstenyészet fogalma

Nukleusztenyészet, elittenyészet: az állatenyésztési piramis csúcsa, ahol az összes hozzáférhető

biotechnológiai és statisztikai módszer felhasználásával a legintenzívebb szelekció folyik.

17. A törzs fogalma

Egy apaállat utódjainak csoportja.

18. A család fogalma

Egy anyaállat leszármazottainak csoportja.

19. A vonal fogalma

Egy híres ős - szűkebb értelemben hímivarú állat – leszármazottainak csoportja, amelynek tagjai
egymással más rokonságban nem kell legyenek.

2
20. A típus fogalma

Fajták közötti és fajtán belüli rendszertani egység is lehet, amely bizonyos élettani, tetstalakulási,
szaporodásbiológiai jellemzőkkel bír.

21. Mit nevezünk ősi fajtának? Mondjon példát rá!

Amelyek kitenyésztésében a természetes szelekciójátsztta a fő szerepet, az adott területen régóra

változatlan formában élnek, pl. magyar szürkemarha,kuvasz.

22. Mit nevezünk kultúrfajtának? Mondjon példát rá!

Kitenyésztett fajták, amelyek valamilyen főterméket maximális szinten állítanak elő (eljutttak a
szuperprodukciós stádiumba) és világszerte hasomnló formában elterjedtek, pl. holstein-friz,
merino.

23. Mit nevezünk szintetikus fajtának? Mondjon példát rá!

Meglévő elismert fajták keresztezéséből több generáción át kialakított állomány, amely megfelel
a fajtaelismerés kritériumainak, pl. szudáni tejelő marha, moszkvai őrkutya.

24. Mit nevezünk fajtaváltozatnak? Mondjon példát rá!

A fajtán belüli rendszertan egység, ami egy adott tulajdonságban eltér az alapfajtától, pl. booroola
merino – ovulációs ráta, színváltozatok.

25. A hibrid fogalma?

Fajták keresztezéséből létrehozott apai- és anyai vonalak egyedeinek párosításával (több

kombinációban, teljesítményviszgálatokkal) létrehozott termelőállomány; baromfi- és
sertéstenyésztésben az arutermelő állományokat hibridek alkotják.

26. Mit nevezünk alléloknak?

A gén alternatív változatai.

27. Mi a genotípus fogalma?

Adott lokuszon a gén két allélja diploid állatban.

28. Mi a fenotípus fogalma?

A látható/mérhető tulajdonság.

3
30. Sorolja fel a mendeli szabályokat!

Gamétatisztaság, uniformitás, szegregáció/hasadás, független kombinálódás

31. Mi a monogénia?

Egy tulajdonságot egy gén alléljai határoznak meg (minőségi/kvalitítív tulajdonságok).

32. Mi a poligénia?

Egy tulajdonságot több gén határoz meg (mennyiségi/kvantitatív tulajdonságok).

33. Mit jelent a génexpresszió fogalma?

A gén kifejeződése, fenotípusos megjelenése.

34. Mit jelent az episztázis?

Lokuszok közötti (interallél) génkölcsönhatás, lehet domináns és recesszív.

35. Autosex jelleg fogalma és jelentősége

Olyan ivari kromoszómán (Z) lokalizált allélok, amelyek segítségével egy fenotípusos jegy
alapján az utódgenerációban elvégezhető a tojhibrid naposcsibék ivarmeghatározása

36. Autosex fajta fogalma

Valamely tojótyúk fajtán belül egyféle allél van csak az adott ivari kromoszómán lévő lokuszon,
de az más-más fenotípust határoz meg egy, ill két példányban, így a homogametikus és a
heterogametikus ivarban (dózishatás).

37. A Hardy-Weinberg szabály lényege

Ideális populációkban – ahol az egyedszám végtelenül nagy, a szaporodás pánmiktikus és nincs

mutáció, drif, migráció, szelekció – a genotípus- és allégyakoriságk generációról-generációra
állandóak

38. Milyen különbségek vannak az ún. “ideális” populációk és gazdasági állataink

populációi között?

Az ideális populációban végtelenül nagy egyedszámot feltételezünk, azt, hogy mindenki

mindenkivel egyenlő eséllyel szaporodik (pánmixis), valamint nincsenek a populáció genetikai
szerkezetére ható tényezők (mutáció, migráció, drift, szelekció).

39. A mutáció fogalma

A genom egyes részeinek irányíthatalan (de indukálható) megváltozása, a variabilitás forrása.

40. A drift fogalma

Génsodródás: kis populációkban a heterozigozitás csökken, egyes ritka allélok eltűnhetnek, amjd
végül egy allél fixálódik homozigóta formában.

4
41. A migráció fogalma

Gének ki- és bevándorlása az állományból/állományba.

42. A szelekció fogalma

A természetes szelekció az egyedek fitnessértékeivel határozható meg, vagyis, hogy milyen

arányban tudnak hozzájárulni az utódgenerációhoz. A mesterséges szelekció (tenyészkiválasztás)
az állattenyésztés módszere, egy vagy több szelekciós minimum alapján döntés arról, hogy az
adott egyed bekerülhet-e a továbbtenyésztésre meghagyott részállományba.

43. Az öröklődhetőség fogalma

A gentotípusos varinacia aránya a teljes fenotípusos variancián belül. Mivel a fenotípuss

variancia a genetika variancia és a környezeti variancia összege, ez egy 0-1 között szám.

44. Hol hasznosíthatók a h2-értékek?

Szükség van rá a tenyészértékbecsléshez, a szelekció módszerének megválasztásához és

eredménye becsléséhez.

45. Melyek a jól öröklődő tulajdonságok?

A biológiailag erősen determinált tulajdonságok, értékmérők vonatkozásában általában azok,

amelyek az állati termék összetételét jeletik, pl. tej fehérjetartalma.

46. Melyek a közepesen öröklődő tulajdonságok?

Az állati termék mennyiségével kapcsolatos legtöbb értékmérő, pl. adott időegység alatti
testtömeg-gyarapodás, tejtermelés.

47. Melyek a rosszul öröklődő tulajdonságok?

A legtöbb másodlagos értékmérő: szaporodásbiológiai tulajdonságok, konstitúció, viselkedés.

48. A tenyészérték fogalma

Megmutatja, hogy az adott tenyészállat (vagy tenyészállat-jelölt) leendő utódjai mennyivel

fognak jobban (vagy rosszabbul) termelni, mint egy összehasonlítási állomány - fajta, kortárs
csoport - átlaga.

49. Melyek a tenyészértékbecslés fontosabb információforrásai?

A tenyészállat(jelölt) és a vele rokonságban álló egyedek teljesítménye: saját teljesítmény, ősök,

oldalági rokonok, utódok teljesítménye.

50. Mi a központos és az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat lényege?

Az üzemi ott zajlik, ahol az állat egyébként termel, a másik központi teljesítményvizsgáló
állomásokon. A központi költségesebb, de a környezeti variancia így kisebb a mért adatokban.

5
51. A szelekciós minimum fogalma

Az a szelekciós határérték, amely termelési szint feletti (amennyiben a tuljadonság esetében a

minél kisebb számszerű érték a jobb: alatti) egyedekre számítunk a következő generáció
szüleiként.

52. A szelekciós differenciál fogalma és kiszámításának módja

A tenyésztésből kizárt és a továbbtenyésztésre meghagyott egyedek átlagos teljesítményének

különbsége a szülőnemzedékben. Kiszámíthatjuk – a két ivarra külön- a szeelktált állomény és az
alapállomény átlagteljesítményének különbségeként, valamint a szelekció intenzitásának és a
tulajdonság szórásának szorzataként.

53. A szelekciós előrehaladás fogalma és kiszámításának módja

A szelekció eredménye, a szelektált utódnemzedék és a kiindulási állomány teljesítménynek

különbsége. A két ivarra átlagolt szelekciós differenciál és a tulajdonság öröklődhetőségének
szorzataként határozható meg.

54. A beltenyésztési együttható fogalma és képlete

A származásilag identikus allélok valószínűségét fejezi ki az alapján, hny közös ős és a kérdéses

egyedtől milyen messze található az egyed ősi soraiban. A Wright féle képlet: Fx= Σ(1/2)n+n’+1 ×
(1 + FA)

55. A klasszikus heterózishatás fogalma

Egymástól eltérő homozigóra szülők keresztezett utódjai bizonyos tulajdonságokban felülmúlják

a szülők átlagát vagy a jobbik szülő teljesítményt.

56. Hogyan alakul az átlagos generációintervallum gazdasági állatfajonként (szarvasmarha,

ló, sertés, juh, baromfi)?

Ló: 8-12 év, szarvasmarha: 4,5év, juh: 4 év, sertés: 2-2,5 év, barmfi:1,5 év

57. Melyek az elsődleges (primer) értékmérő tulajdonságok?

Amelyek magát az állati terméket/teljesítményt jelentik, pl. takarményértékesítő képesség,

hústermelés, tejtermelés, gyapjútermelés, prémtermelés, stb.

58. Melyek a másodlagos (szekunder) értékmérő tulajdonságok?

Amelyek a termelési tulajdonságok hátterében állnak, pl. reprodukciós értékmérők, konstitúció,

viselkedés, technológiai tűrőképesség, igénytelenség, stb.

59. Mit jelent a laktációs hozam?

Az – elléstől elapasztásig tartó, tehénnél átlag 305 nap – egy laktációs periódus alatt termelt tej
mennyisége, kg-ban.

6
60. A növekedés és a fejlődés fogalma

A növekedés folyamatos, mennyiségi változás, míg a fejlódés szakaszos minőségi változást jelöl,
és ez utóbbi nem kompenzálható.

61. A hústermelőképesség fontosabb kifejezési módjai

Meghatározza a hizodalmasság és a húsformák, valamint a vágás utáni értékmérők.

62. A takarmányértékesítő képesség fogalma, kifejezési módjai

Az adott takarményegységből (kg vagy MJ) elért testtömeg-gyarapodás (kg vagy g).

63. Melyek a vágóértéket kifejező tulajdonságok?

A vágott testek (pl. hasított féltest vagy nyakalt törzs) tömege, a csontoshús-termelés, a színhús
arány, a szalonnavastagásg (sertés), az értékes húsrészek aránya, a pecsenyehús termelés (juh,
baromfi), márványozottág (marha), a hús minősége: PH, szín, víztartóképesség.

64. Sorolja fel a tojástermelő képességet meghatározó alaptulajdonságokat!

Intentizás, hosszúszünetek, perzisztencia, iavri koraérés, keltethetőség.

65. Mit fejez ki az egynapos, illetve a 21 napos alomszám?

A születt és a választáskor életben lévő utódok számát, az utóbbi az anyaállat (koca, anyanyúl)
felnevelési képességére utal.

66. Az egyedi jelölés módszerei?

Ma krotália (rajta ENAR szám) és mikrochip, besütés, szárnyjelzők hagymányosan még tetoválás,
fülcsipkézés, fagyasztás.

67. A törzskönyv típusai

Zárt, amibe csak ismeret származású állatok kerülhetnek be, és nyitott, amibe fenotípus alapján is
bekerülhet egyed. Közokirat és házi törzskönyv.