Lexikai átváltási műveletek 3.

Jelentések összevonása és
jelentések felbontása
 Átváltási műveletek a fordító
szempontjából
 Egységes rendszerben a két fő és tizennyolc altípus
 Meghatározzuk, leírjuk, példákkal indokoljuk az átváltási
műveleteket
Szempontok:
 A két fő típus megkülönböztetése a hatókör szerint történik,
aszerint, hogy a mondat lexikai vagy grammatikai állományát
érinti-e
 A tizennyolc altípus a műveletek végrehajtási módja alapján
különíthető el. Kiváltó ok:
- nyelviek (lexikai és grammatikai rendszer,
szövegszerkesztési sajátosságai, stilisztikai tradíciók
különbözőségei, stb.)
 Átváltási műveletek altípusainak
szempontjai
1) Nyelviek - az érintett nyelvek lexikai és grammatikai
 rendszer sajátosságai,
 szövegszerkesztési sajátosságok,
 stilisztikai tradíciók különbözőségei, stb.
2) Nyelven kívüliek – a forrásnyelvi és célnyelvi
nyelvközösség
 történelmi,
 földrajzi,
 társadalmi,
 kulturális, stb. viszonyainak különbségei
Lexikai átváltási műveletek típusai
 Jelentések szűkítése ( differenciálás és konkretizálás)
 Jelentések bővítése (generalizálás)
 Jelentések összevonása
 Jelentések felbontása
 Jelentések kihagyása
 Jelentések betoldása
 Jelentések áthelyezése
 Jelentések felcserélése
 Antonim fordítás
 Teljes átalakítás
 Kompenzálás
 Jelentések összevonása

 Definíció: a forrásnyelvi szövegben két vagy több szó a

célnyelven egyetlen szóval kifejezhető.
PL. : - A nők lábujjhegyen járták körül a haldokló varázslót.(Csáth)
- The women tiptoed about the dying magician. (Kessler)

 Főnevek esetében az ok: a valóság eltérő tagolása, vagy a

nyelvek szóalkotási sajátosságainak különbözősége
 Igék esetében az ok: a nyelvek morfológiai és lexikai
rendszerében található
 Morfológiai ok

 Indoeurópai nyelvek magyarra fordításánál

 A magyar igére a szintetikus szerkesztésmód jellemző – a
magyar igerendszerben a cselekvés személye, száma, ideje,
módja és hogy a cselekvés tárgya határozott vagy
határozatlan; a ragok, képzők és jelek segítségével az igében
kerülnek kifejezésre. Pl.: Becsomagolhatom?
 Az indoeurópai nyelvekre az analitikus szerkesztésmód
jellemző – névmások és segédigék fejezik ki a fenti
kategóriákat. Pl.: Shall I wrap it up?
 Az IE névmások és segédigék automatikusan beolvadnak a
magyar igékbe, ezért ez kötelező átváltási művelet a
nyelvtanilag helyes magyar mondatalkotáshoz.
 Lexikai rendszerbeli ok

 A magyar nyelv igei képzőkben igen gazdag –

jelentésárnyalatok rendkívüli változatossága miatt egyetlen
szóba tud sűríteni több szót.
 Képzők segítségével szintetikusan tudja kifejezni pl. a cselekvés
kezdetét, pillanatnyiságát, gyakoriságát. Erre az indoeurópai
nyelvek csak analitikusan képesek.
 A jelentésárnyalatok besűrítése a magyar igébe nem
automatikus művelet. (részletesebben foglalkozunk majd vele)
 Összevonás altípusai

 Rokonságnevek esetében
 A főnevek szóalkotási sajátosságainak különbségei
miatt (jellemző irány: magyarról németre)
 Kezdést kifejező ige beolvasztása a főigébe
 Idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe
 Általános jelentésű ige összevonása konkrét
jelentésű főnévvel vagy melléknévvel
Összevonás rokonságnevek esetében

 Jellemző irány: nincs – mindkét irányban megfigyelhető

 Bizonyos rokonsági fokozatoknak az egyik nyelvben van
összefoglaló neve, a másikban pedig nincs. Pl.: a magyar
testvér szó összefoglal, az angol brother and sister részletez
 Ha a forrásnyelvben nincs összefoglaló elnevezés, a
célnyelvben viszont van, a fordítók összevonást
alkalmaznak.
Pl.: - Winston and his mother and father found themselves a
place on the floor. (Orwell)
- Winstonnak és szüleinek csak a földön sikerült helyet
kapniuk. (Szíjgyártó)
 Kezdést kifejező ige beolvasztása a
főigébe
 Jellemző irány: idegen nyelvről magyarra
 Kezdést kifejező ige konkretizáló fordítása IE nyelvről magyar
nyelvre.
 A kezdést kifejező ige gyakran nem önmagában
konkretizálódik, hanem beleolvad a főigébe.
Pl.: he started to speak – elkezdett beszélni - megszólalt
 Fakultatív ez az átváltási művelet, hiszen grammatikailag akkor
is helyes, ha nem történik meg az összevonás, így nem
kötelező.
Pl.: she started to cry- elkezdett sírni – sírni kezdett - felzokogott
 Fordítási norma egyik tipikus formája (fordítók egymást
követő nemzedékei egymásnak átadott mód) – szintetikus ill.
analitikus forma
 Idéző igék módhatározójának
beolvasztása az igébe
 Jellemző irány: idegen nyelvről magyarra
 Az IE nyelvekről magyarra fordításban gyakran
konkretizálódnak az idéző igék mondategység igéi. Mód:
jelentések összevonása. A módhatározót beleolvasztják az
mondást jelentő igébe. Pl.:
’Yes Edna?’ said Miss Marple encouragingly. (Christie)
- Nos, Edna – biztatta Miss Marple (Borbás)
 Fakultatív átváltási művelet, mert a nem összevont forma is
helyes lenne.
Pl.: said encouragingly – biztatta - mondta biztatóan
 Fordítási norma; szintetikus megoldás – magyar igére
sajátosan jellemző.
Általános jelentésű ige összevonása konkrét
jelentésű főnévvel vagy melléknévvel
 Jellemző irány: idegen nyelvről magyarra
 A forrásnyelvi mondat ige+ főnév kapcsolatainak igésítése:
általános jelentésű ige+konkrét jelentésű főnév=konkrét ige
- He gave a quick smile… ( Greene)
- Elmosolyodott… (Borbás)
 A forrásnyelvi mondat ige+ melléknév kapcsolat igésítése:
általános jelentésű ige + konkrét jelentésű melléknév
=konkrét jelentésű ige
Eliot’s face went white and blank. (Vonnegut)
Eliot arca elfehéredett és kifejezéstelen lett. (Szilágyi)
 Az összevonás és a konkretizálás a magyar nyelvre való
fordítás jellemzője.
 Jelentések felbontása
 A forrásnyelvi szó értelmét a célnyelven csak több szóval lehet
visszaadni.
She refused and told White about it. (Doctorow)
Evelyn azonban nem volt erre hajlandó, és elmondta a dolgot
White-nak. (Göncz)
 Kétnyelvű szótárakban találhatóak ilyen megfelelések, de jóval
több felbontást alkalmaznak a fordítók mint amit a szótárakban
fellelhető.
 Felbontások okai: a nyelvek morfológiai és lexikai rendszerében
rejlenek.
 Szintetikus-analitikus szerkesztésmód (morfológiai)
 Magyar igék jelentésárnyalatainak kibontása - IE nyelvekre való
fordítás során (lexikai)
 Jelentések felbontásának altípusai

 Felbontás rokonságnevek esetén

 Felbontás a főnevek szóalkotási sajátosságainak
különbségei miatt (jellemző irány: németről magyarra)
 Felbontás körülíró fordítás esetén
 Kezdést kifejező igék felbomlása
 Állapotváltozást jelentő igék felbomlása
 Módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből
 Idéző igék módhatározójának kiválása
 A konkrét jelentésű ige felbomlása általános jelentésű
igére és konkrét jelentésű főnévre
 Felbontás rokonságnevek esetén

 Jellemző irány: nincs, mindkét irányban megfigyelhető

 Bizonyos rokoni fokozatoknak az egyik nyelvben van a
másikban nincs összefoglaló neve.
- Azután elment, mert már jöttek a varázsló rokonai és
testvérei s azokkal ő sem volt ismerős. (Csáth)
- Then she went away, because the brothers and sisters
and aunts and uncles and cousins of the magician were
gathering, and she didn’t know them. (Kessler)
 A magyar nyelv részletez (öcs és báty, húg és nővér), míg az
IE nyelvekre jellemző az összefoglaló szemlélet, mely nem
differenciál életkor szerint.
Felbontás körülíró fordítás esetén

 Jellemző irány: nincs, mindkét irányban megfigyelhető

 Körülíró fordítás: a pontos célnyelvi megfelelő hiányában a
fordítók egy általános jelentésű főnévvel és egy konkretizáló
jelzővel adják vissza a forrásnyelvi szó értelmét. (pl.: sterc -
baked potatoes)
 Kultúrszavak - reáliák fordításánál általánosabb értelmű
fordítást adnak a fordítók, ha nem fontos a mondanivaló
szempontjából a pontos fordítás. Van, hogy szükség van a
reáliák pontos visszaadására a célnyelvi szövegben, de ha
nincs célnyelvi megfelelő, akkor körülíró fordítást
alkalmaznak, jelzős kapcsolattal adják vissza a reália
értelmét. (pl.: kondér – great kettle)
 Kezdést és állapotváltozást kifejező
igék felbomlása
 Jellemző irány: magyarról idegen nyelvre
 Magyarról IE nyelvre való fordításkor a kezdést vagy egyéb
állapotváltozást kifejező magyar igék felbomlanak.
- Azonban, hogy a lovakhoz értek, kiszakad belőle a sikoltás.
(Gárdonyi)
- But as soon as they reach the horses she starts screaming
again (Cushing)
 Határozói vagy állítmányi használatú melléknevek válnak ki a
szintetikus magyar igékből.
- …és ő maga is kötelességszerűen elérzékenyült. (Csáth)
- … and so turned dutifully sentimental himself. (Kessler)
 Módhatározó kiválása a magyar
igéből

 Jellemző irány: magyarról idegen nyelvre

 Konkrét magyar igét egy általánosabb jelentésű ige és
módhatározó kapcsolat ad vissza.
- …berontott az asszisztens.(Csáth)
- … the assistant returned hurriedly. ( Kessler)
 Idéző igék módhatározójának kiválása: a magyar idéző
mondategységekből fordításkor általános igére és
módhatározóra bontják.
- Hát ez mi? – csodálkozott Gergő. (Gárdonyi)
- ’Why, whatever’s that?’ asked Gergő in surprise. (Sturgess)
 Konkrét jelentésű ige felbomlása általános
jelentésű igére és konkrét jelentésű főnévre
 Jellemző irány: magyarról idegen nyelvre
 Konkrét jelentésű magyar ige a fordításban egy általánosabb
jelentésű igére és egy konkrét jelentésű főnévre bomlik.
- Witman fiai keveset törődtek anyjukkal. (Csáth)
- Witman’s sons hardly paid attention to their mother.
(Kessler)
- Panaszkodni is szeretett volna, de csak egy ízben
kísérelte meg. (Kosztolányi)
- He would have liked to tell his troubles, but never tried
to do so after the first attempt. (Fadiman-Szirtes)
 Összefoglaló fordítástechnikai
megjegyzések
 Összevonás – majdnem mind fakultatív
- nem automatikus
- fordítási norma
 Felbontás – közel áll a jelentések bővítéséhez
- szintetikus-analitikus megközelítésmód

Jellemző átváltási művelet

- IE nyelvről magyarra fordítás: szűkítés, összevonás
(tömörebb szerkesztésmód)
- Magyarról IE nyelvre fordítás: bővítés, felbontás
(lazább szerkesztésmód)
Köszönöm a figyelmet!