Óvodások és kisiskolások környezeti neveléséhez felhasználható játékok

A megismerő tevékenység egyik alapvető forrása a tapasztalás, melyben a játéknak óriási szerepe
van. Az alábbiakban néhány játékos helyzetet mutatunk be:

Szimatoló: szimatoljunk, keressen minden gyermek egy neki tetsző illatot/szagot és próbálja szaglás
útján megkeresni a forrását.
Virágok beszélgetése: éjjel megelevenedik a kert, a virágok felébrednek és beszélgetni kezdenek,
bemutatkoznak, elmondják a jellemzőiket és az igényeiket, virágpárokat választanak színek, formák
alapján.

Varázsszó: a gyerekek kedvük szerint egy növény vagy állat bőrébe bújnak és varázsszóra (pl.: ősz)
mindenki ennek megfelelően viselkedik.

Eldugni-megtalálni: egy 20 m-es ösvény mentén 10-15 db. nem odaillő tárgyat rejtünk el. A feladat
az, hogy a gyermekek egyesével végígmenve az ösvényen minél több tárgyat megtaláljanak.

Vak karaván: a gyerekeknek egy kötél mentén kell „vakként” végígmenni, tapintani és szaglászni
az útjukba kerülő tárgyakat. A kötelet rögzíthetjük kövekkel, körbetekerhetjük vele egy fa törzsét,
vezethetjük mohapárnán vagy virágok között, fent fejmagasságban vagy lent a földön. Fontos, hogy
eltérő élményeket és kontrasztokat biztosítsunk ugyanazon érzékszerv számára.

A nagy keresés: elmondjuk a gyerekeknek azon dolgok listáját, amit keresniük kell: egy tollat, egy
tövist, három különféle magot, valami gömbölyűt, valami hűvöset, valami keményet, valami puhát,
valami éleset, egy darab szőrmét, öt szemétdarabot, valami szépet, valami pirosat, valamit, ami
illatozik, valamit, amit eldobtak, ami él, ami elpusztult, ami valami máson él, amit meg lehet enni,
stb.
Virágszivárvány: a feladat az, hogy virágokból kell kirakni a szivárvány színeit

Fényképezés: a havas tájról készítenek képet úgy, hogy egy előre elkészített fényképkeretet a
szemük elé tartanak és keresnek egy szép havas fát, madarat az etetőn, stb. és megmutatják
társaiknak is, hogy kell a keretet maga elé tartsa, hogy ugyanazt a képet lássa.

Szagold és keresd meg: körbe állva 3-4 illattal bekenjük a gyerekek tenyerét. Ha mindenki illatos,
elmondjuk a következő történetet: „a kölyökállatok eltévedtek az erdőben és csak a saját családjuk
illatát ismerik. Elindulnak hát megkeresni testvéreiket”. Az azonos illatúak tartoznak egy családba.

Szóvonat: „Mit teszünk a hátizsákba kirándulás alkalmával?”

1. gyerek: távcső
2. gyerek: távcső, kabát
3. gyerek: távcső, kabát, térkép, stb.

Játék a kaviccsal: a gyerekek kavicsokat keresnek a vízparton, amikből hosszú kígyót, virágot,
házat építenek.

Esőcsináló: mindenkinek két kavics van a kezében, egy gyerek körbesétál és akinek megérinti a
vállát az összeütögeti a kavicsait. Mire mindenki zenél hatalmas vihar kerekedik a csendes esőből.
Ha a játékvezető újra megérint, a vihar elcsendesedik és az eső eláll.

1
Madárcsalogató: a gyerekek körben állnak és fészket formálnak a kezükkel. Arra a kérdésre, hogy
„melyik madár repült a fészkedre”, egy-egy madár nevét kell mondani vagy a hangját utánozni.

Felfedezőjáték: a földön kúszva-mászva a talaj közeli életet, a rovarokat és apró növényeket

figyelhetik meg.

Jut eszembe: a vezető azt mondja: „Az erdőről a tölgyfa jut eszembe”. Az egyik gyerek folytatja: „a
tölgyfáról a makk jut eszembe”, „a makkról a vaddisznó jut eszembe”, stb.

Tücskök beszéde: a gyerekeket két csoportra osztjuk: az egyik csoportnak bekötjük a szemét, ők
lesznek a tücsök lányok, a másik csoport selyempapírt kap a kezébe, ők lesznek a tücsök fiúk, akik
sztészóródnak a „hangszerükkel”. A feladat az, hogy a tücsök lányok hang alapján meg kell
keressék párjukat, akik a szájuk elé helyezik a selyempapirt és azt megfújva adnak ki hangot. Aki
megtalálta a párját, leül mellé és ekkor a tücsök abbahagyja a muzsikálást.

Talpalatnyi természet: kartonlapra rajzolják körül a gyerekek a talpukat, ezt vágják ki és egy erdei
séta alkalmából a talpuk alatt talált apró élettelen dolgokat (makk, toboz, apró állatok, galyak,
levelek, szirmok) ragasszák fel a lapra.

Az alábbiakban olyan környezeti nevelési játékot mutatunk be, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park
szakemberei játszanak a gyerekekkel:

Liliputi kert
Korcsoport: 3-6 évesek
Játékosok száma: 5-6 fő
Nevelési cél: a figyelem összepontosítása, aktív megfigyelés
Hol, mikor játsszuk? gyepes területen, egész nap
Szükséges eszközök: 1 db. 40x40 cm nagyságú kendő
Cél: megtanítani a gyerekeket arra, hogy az apró dolgokat is vegyék észre maguk körül
A játékvezető egy kis bevezető történettel kezdi: „A múltkor, miközben erre sétálgattam nagyon
furcsa dolgot vettem észre: apró kis élőlények szaladtak szerteszét a fűben a lábam alatt, egy kis
kertecskéből. Egy öreg fa, aki már vagy 100 éve ismeri ezekenek az élőlényeknek a szokásait azt
mesélte, hogy csak akkor férkőzhettem volna a bizalmukba, ha ajándékot viszek nekik. Nagyítóra is
szükségem lett volna, hogy láthassam a liliputiakat. Ha ti is szeretnétek megismerkedni velük,
kövessetek, megmutatom hol találkoztam velük. Csendben lépkdejetek, nehogy elriasszuk őket!”.
Közben a játékvezető arra a helyre vezeti a gyerekeket, amit előzöleg letakart a kendővel. Útközben
a gyermekek „ajándékokat” gyűjtenek a liliputiaknak és egy nagyító (egyszerű papírhenger)
segítségével kémlelni kezdik a liliputiak kertjét (azt, ami a kendő alatt rejtőzik). Ha végeztek
(néhány perc), csendben visszahúzodnak és közösen megbeszélik, hogy mit láttak.
Visszatérve az óvodába/iskolába levetíthetjük nekik a „Microcosmos” című filmet, ami a fűben és
egy tavacskában élő rovarvilágot mutatja be.

2
Őzek az erdőben
Korcsoport: 6-14 évesek
Játékosok száma: 20-30 fő
Nevelési cél: a környezet eltartóképességének modellezése
Hol, mikor játsszuk? parkban, erdei tisztáson, az iskolaudvaron
Alkossunk két csoportot a gyerekekből, akik egymástól kb. 20 m-re, egymással szemben felállnak:
az egyik csoport az őzek csoportja, a másik a rendelkezésre álló természeti források összessége (víz,
búvóhely, táplálék). Ezeket mindkét csapat egységes kézjelekkel mutatja: víz: szájra szorított kéz,
táplálék: hasra szorított kéz, búvóhely: fej fölé tető formában a kéz. Mindkét csapat játékosai
egyénileg kiválasztják, hogy melyik forrást akarják megszerezni, illetve melyik forrást biztosítják és
ezt rajtra mutatják is. Vezényszóra az őzek igyekeznek a számukra fontos forrást megszerezni.
Fontos, hogy egy őz csak egy forrást szerezhet meg. Akinek nem jut a számára fontos forrásból, az
kiesik a játékból. Néhány forduló után az őzek száma csökkeni fog. A játékvezető ez után csendben
megbeszéli a forrásokkal, hogy például az árvíz miatt csökken a búvóhelyek száma, így aki ezt
választja szintén kiesik a játékból. A két csapat szerepet is cserélhet. A játék közben a gyermekek
folyamatosan mozognak a friss levegőn, a játék végén célszerű megbeszélni a tapasztaltakat, azt,
hogy miért fogynak el az egyes forrá

Természetsarok létrehozása: egy olyan hely az óvodában, ahol minden évszaknak megfelelően a
gyermekek által kirándulások alkalmával gyűjtögetett kincsek vannak kihelyezve, ezeket meg lehet
tapintani, szagolni, nézegetni:
• ősszel termések, magok, gomák, színes falevelek kerülhetnek ide
• télen rügyeztethetünk csíráztathatunk itt vadgesztenyét, aranyvesszőt, petrezselymet, céklát,
krumplit, hagymát, de gyűjthetünk szép formájú tobozokat, madártollakat, kavicsokat, ágak,
fakérgek, csigaházak stb.
• tavasszal elvethetjük a zöldségek magvait, hogy később a palántákat kiültessük a szabadba,
zöldhagyma vagy búza hajtatása is elvégezhető
• nyáron friss gyümölcsök, zöldségek

Élősarok berendezése:
Akvárium: célszerű a könnyen tartható és igénytelen, a kereskedelemben is kapható fajok tartása:
ilyenek a szivárványos guppi, a xifó (mexikói kardfarkú hal), a neonhal, a zebradánió, az aranyhal.
Az akváriumot megfelelő aljzattal és növényekkel kell berendezni, biztosítani kell a megfelelő
hőmérsékletet (mivel az akváriumi halak többsége trópusi, a 24-28º-os vízet kedvelik). Tanulhatunk
közben a növények szerepéről (oxigénellátás, búvóhely), a gyerekek megfigyelhetik a halak társas
viselkedési formáit (leírhatják, hogy mikor verődnek csapatba – kísérlet ragadozó hal makettjének
bemutatásával; hogyan fogyasztják el a beszórt táplálékot – domináns és alárendelt egyedek
azonosítása), nyomon követhetik az agresszív magatartásformákat – kísérlet tükör behelyezésével.
Terrárium: könnyen tartható rágcsálófajok beszerzése és gondozása (pl. aranyhörcsög, fehér egér).
Elvégezhetők különböző kísérletek (pl. tájékozódó-kísérlet labirintusban, a hímek-nőstények, fiatal-
öreg állatok közötti különbségek vizsgálata)
Akvaterrárium: kétéltűek (pl. gőték) tartása: ezeket célszerű párzási időszakban, tavasszal befogni.
A gyerekek megfigyelhetik az udvarlási magatartást, ezt rögzíthetik fotón, esetleg videofelvételen),
nyomon követhetik a peterakást és a külső megtermékenyítést, a fokozatos szárazföldre való
kihúzódás időzítését.

3
Szobanövények gondozása:a tantermi szobanövények megválasztását is befolyásolhatja, hogy
használhatjuk-e őket az élő anyaggal való szemléltetés során.
- pletyka: növényi párologtatás vizsgálata kobaltpapír segítségével
- muskátli: bőrszövet, mirigyszőrök, levél keresztmetszet mikroszkópos vizsgálata, a virág antocián
tartalmának vizsgálata
- anyósnyelv (Sanseviera): bőrszövet nyúzat mikroszkópos vizsgálata
- szobafikusz: kalcium-karbonát zárványok mikroszkópos vizsgálata, levél keresztmetszet,
többrétegű bőrszövet vizsgálata

Gyűjtemények összeállítása:

Növénygyűjtemény – csak a gyakori növényeket gyűjtjük be és préseljük le, a védettekről fotót vagy
rajzot készítünk. Gyűjthetünk gyógynövényeket is, amelyekből teát készítünk és közösen fogysztjuk
el. Jó alkalom ez arra, hogy megtanulják a különböző növények gyógyhatását és elbeszélgessünk a
különböző színes üditőitalokban fellelhető szinezékekről, ezek káros hatásairól. Tudatosítanunk kell
a túlzott gyógyszerfogyasztás káros hatásait, a természetes gyógyítás lehetőségét
Állatgyűjtemény – élő állatok befogása és tartósítása helyett az állatok által hátrahagyott nyomok
vagy elpusztult állatok begyűjtése és preparálása ajánlott: pl. madártollak, rovar-exúviumok
(levedlett lárvabőrök), csigaházak, talplenyomatok kiöntése gipszből.

Öröm-bánat térképek készítése: a lakóhelyen belüli és a környékén levő, természeti értékek és

védelmük szempontjából pozitív és negatív jelenségek felkutatása, térképezése és dokumentálása. A
végeredmény egy nagyobb méretű poszter lehet, magyarázó szöveggel és fotókkal, ami kiállítható
az iskola egyik forgalmasabb pontján (folyosó, előcsarnok). Nagyobb osztályokban
feltérképezhetjük a lakóhelyünk körüli környezetrongálásokat, a környezetkárosító és szennyező
tevékenységeket és javaslatokat tehetünk ezek megelőzésére

Tanulmányi séta, terepmunka: fajismeret gyarapítása, növény- és állathatározás,

gyógynövényismeret, kémiai- és biológiai vízminőség vizsgálat, rovarcsapdázás,
madármegfigyelés, társulások megismerése. A szűkebb (iskola, otthon környéke) és a tágabb
környezet (lakóhely, megye, ország) természeti éktékeinek megismerése

Jeles Napok: Föld Napja, Víz Napja, Nemzetközi Madármegfigyelő Napok, Európai
Denevéréjszaka, jeles biológusok, természetvédők születési évfordulói alkalmából megtartható
előadások, rendezvények. Ezek kiterjedhetnek az iskola egészére is, a szakkör tagjai a szervezők és
a lebonyolítók szerepét vállalhatják fel.

Kézműves foglalkozások: madarak, virágok, állatok, képek készítése filcből, csuhéból,

csutkákból, levelekből, makkokból és más termésekből figurák, bábok, gyűjtemények készítése,
madátetetők készítése környezetbarát anyagokból.

Környezeti elemek megjelenése a művészetben: tájképek megtekintése (Turner: Gőzhajó a

viharban), zenei művek meghallgatása (pl. Debussy: A tenger, Vivaldi: Négy évszak), a vihar, az
eső ábrázolása, fokozott érzelmek festése foltszerűen, a csend, a nyugalom ábrázolása csorgatással,
a víz hullámzása, csorgása mozaik ábrázolása, zenehallgatással a hangok színekké alakítása, stb.

4
A szülők segítségével nyílt délután alkalmából madáretetőt is készíthetünk, amit kihelyezünk az
óvoda udvarán és télen etetjük a madarakat. A téli vendégeket képről-hangról célszerű
megismertetni a gyermekekkel, képes dominót is készíthetünk.
A szülők segítségével szeméttároló edényeket barkácsolhatunk és helyezhetünk ki az óvoda
udvarára. Meséljünk az óvodásoknak természeti meséket: meséljünk pl. a vízcseppről, amely a
patakban fickándozik és sok kalandon megy keresztül, míg a tengerbe nem ér; a magról, amely a
meleg földben ébred, elkalandozik a gyökereivel a földrögök közé, szárával kibújik a földből,
szomjazik és ázik, fázik és melege van, majd nagy fává növekszik, mely madarak otthona lesz,
végül pedig egy felkerekedő szél szétszórja magvait, melyek újra földbe kerülnek; mesélhetünk a
szélről, aki szárnyaira kap magokat, tollakat, porszemeket és együtt utazik velük hegyen át és
völgyön át, bebújik az erdőbe, borzolja a madarak tollát, fodrozza a vizet, megpihen a réten. Még
jobb az, ha a gyermekek folytatják az elkezdett mesét, hiszen íly módon jobban tudnak azonosulni a
mese szereplőivel.