A ROMÁN ÉPÍTÉSZET ÉS

MŰVÉSZET
POLÓNYI SZILÁRD
ÉPÍTÉSZET

• egyházi célra: püspöki székesegyházak,

plébániatemplomok, kolostorok,
erődtemplomok;
• világi célra: várak, lakóházak,
városházak, őrtornyok, céhházak;
• stílusjegyek vaskos falak; félköríves
boltívek; dongaboltozat; oszlopok
(ókori oszlopfőkkel).
SZOBRÁSZAT

• az épületek tartozékai a szobrok

(kiegészítő, narratív, díszítő szerep);
• elnagyolt egyszerű formák, sematikus,
szimbolikus jellegűek, érzelmet nem
fejeznek ki;
• a példa: jáki templom főkapuja (XIII.
sz), kalocsai királyfej (XIII. sz).
•
FESTÉSZET

•
• az építészetnek alárendelve –
falfestészet (freskó)
• miniatúrák, kódexillusztrációk,
iniciálék;
• aranyozott háttér, fény-árnyék
hiányzik, főleg alapszíneket
használtak
• példa: veszprémi Gizella kápolna és
a feldebrői altemplom freskói.

•
ZENE

• polifónia megjelenése, Arezzoi Guido:

vonalrendszerbe helyezett hangjegyírás;
• kialakul a mise liturgiája;
• misztériumjátékok (áhítat és vaskos népi
humor);
• Nyugat-Európában fejedelmi udvarokban
színészi játék.
•
IRODALOM

•
• lovagénekek (Roland- ének, Nibelung-
ének);
• himnuszok, imádságok (Halotti Beszéd,
Ómagyar Mária-siralom).

Nina
Cassian
KÓDEX

• A kódex (a latin codex, fatábla

szóból ered) kézzel írott
középkori könyv, melyet
szerzetesek/papok másolták.
• Minden kódexet iniciáléval
kezdtek.
INICIÁLÉ

• Általában kódexek elején szokott

lenni de corvinákban
(korvinákban) is előfordulhat.
• Az iniciálé nagy díszes betűt jelent.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!