1.7.

Kompakt halmazok
1.7.1. Értelmezés. Az (X, τ ) topológikus tér K részhalmaza kompakt, ha tetszőleges nyílt
befedéséből kiválasztható véges befedés, azaz ha {Gi : i ∈ I} ⊂ τ és K ⊂ ∪i∈I Gi, akkor létezik
a J ⊂ I, J véges indexhalmaz, amelyre K ⊂ ∪j∈J Gj . Ha maga az X tér kompakt, akkor
kompakt topológikus térnek nevezzük.

1.7.1. Feladat. Az (X, τ ) topológikus tér K részhalmaza akkor és csak akkor kompakt, ha a
(K, τK ) topológikus tér kompakt.

1.7.1. Megjegyzés. A feladatbeli állítás értelmében minden kompakt halmazra vonatkozó ki-
jelentésnek van egy kompakt térre vonatkozó megfelelője, és viszont. Az egyszerűség kedvéért a
következőkben a legtöbb kijelentésünket topológikus terekre vonatkoztatjuk.

1.7.2. Értelmezés. Az {Yi : i ∈ I} ⊂ P(X) centrált halmazrendszer, ha bármely J ⊂ I,

J véges indexhalmaz esetén ∩j∈J Yj 6= ∅.
21
1.7.1. Tétel. [Riesz Frigyes tétele] Az (X, τ ) topológikus tér akkor és csak akkor kompakt, ha
bármely zárt halmazokból álló centrált halmazrendszerének keresztmetszete nem üres.
Bizonyítás. Tételezzük fel, hogy {Fi : i ∈ I} ⊂ P(X) zárt halmazokból álló centrált halmaz-
rendszer és ∪i∈I Fi = ∅. Legyen Gi = Fic. Akkor ∪i∈I Gi = ∪i∈I Fic = (∩i∈I Fi)c = (∅)c = X,
azaz {Gi : i ∈ I} nyílt befedése az X térnek, amelyből, ha X kompakt, kiválaszható egy
véges befedés. Legyen tehát X = ∪j∈J Gj , ahol J véges része I-nek. Következésképpen
∅ = X c = (∪j∈J Gj )c = ∩j∈J Gcj = ∩j∈J Fj ; ez ellentmond annak a feltevésünknek, hogy az
{Fi : i ∈ I} halmazrendszer centrált.
Tegyük fel, hogy X rendelkezik a tételbeli tulajdonsággal és {Gi : i ∈ I} ⊂ τ olyan befe-
dése X-nek, amelyből nem választható ki véges befedés, azaz X = ∪i∈I Gi és X \ ∪j∈J Gj =
(∪j∈J Gj )c 6= ∅, bármely J véges indexhalmaz esetén. Legyen Fi = Gci. Akkor Fi zárt halmaz és
∩j∈J Fj = (∪j∈J Gj )c 6= ∅, bármely véges J indexhalmazra. Tehát az {Fi : i ∈ I} zárt halma-
zokból álló centrált halmazrendszere X-nek. Viszont ∩i∈I Fi = ∩i∈I Gci = (∪i∈I Gi)c = X c = ∅,
ami feltételünknek ellentmond. 2
1.7.1. Következmény. [Cantor tétele] Ha az X topológikus tér kompakt és Z1, . . . , Zn, . . .
olyan nemüres zárt halmaz, amelyre Z1 ⊃ · · · ⊃ Zn ⊃ . . . , akkor ∩n∈NZn 6= ∅.
Bizonyítás. Valóban, a feltétel alapján {Zn : n ∈ N} zárt halmazokból álló centrált halmaz-
rendszer. 2
1.7.2. Tétel. 1. Kompakt topológikus tér zárt részhalmaza kompakt.
2. A Hausdorff topológikus tér kompakt részhalmaza zárt.
22
 Bizonyítás. 1. Legyen Z zárt része az X kompakt topológikus térnek és Gi, i ∈ I nyílt
befedése Z-nek. Akkor a {Gi, Z c : i ∈ I} nyílt befedése X-nek, amelyből kiválasztható egy
véges befedés. Ez a befedés egyben befedése lesz a Z halmaznak is. Ha ez a véges befedés
tartalmazza a Z c halmazt, utóbbi mellőzhető, és az így kapott véges, csupán Gi halmazokból
álló halmazrendszer befedése kell legyen Z-nek, hiszen Z c a Z halmazzal diszjunkt.
2. Előbb bizonyítjuk a következő segédtételt:
1.7.1. Segédtétel. A Hausdorff topológikus térben bármely kompakt halmaz és a rajta kívüli
pont nyílt halmazokkal szétválasztható.
Bizonyítás. Legyen X Hausdorff-tér, K ⊂ X kompakt halmaz és y ∈ K c. Ha x ∈ K tetszőle-
ges, akkor megválasztható a Gx és az Ux nyílt halmaz, amelyre x ∈ Gx, y ∈ Ux és Gx ∩ Ux = ∅.
A {Gx : x ∈ K} nyílt befedése K-nak, amelyből kiválasztható a Gx1 , . . . , Gxn véges befedés.
Legyen G = ∪nl=1Gxl és U = ∩nl=1Uxl . Akkor G és U nyílt halmaz, K ⊂ G, y ∈ U és G ∩ U = ∅.
2
Térjünk vissza a tétel bizonyításához. Legyen K ⊂ X kompakt és y ∈ K c egy változó
pont. A segédtétel értelmében létezik az Uy nyílt halmaz, amelyre y ∈ Uy és Uy ∩ K = ∅.
Következésképpen K c = ∪y∈K c Uy , tehát K c nyílt halmaz. 2
1.7.3. Tétel. Minden kompakt Hausdorff-tér normális.
Bizonyítás. Legyen X kompakt Hausdorff-tér. Bizonyítanunk kell, hogy teljesíti a T4 szétvá-
lasztási axiómát, azaz, két tetszőleges, nemüres, zárt és diszjunkt részhalmaza nyílt halmazokkal
szétválasztható. Legyenek ezek a halmazok A és B. Az előző tétel értelmében A és B kompakt
23
részei X-nek. Alkalmazzuk az előbbi segédtételt az A kompakt halmazra és a rajta kívül fekvő
b ∈ B pontra. Akkor létezik a Gb és Ub nyílt halmaz, amelyre A ⊂ Gb, b ∈ Ub és Gb ∩ Ub = ∅.
Az {Ub : b ∈ B} nyílt befedését képezi a B kompakt halmaznak, amelyből kiválasztható egy
Ub1 , . . . , Ubn véges befedés. Legyen G = ∩nk=1Gbk , U = ∪nk=1Ubk . A G és U nyílt halmazok
szétválasztják A-t és B-t. 2

1.7.4. Tétel. Kompakt topológikus tér folytonos képe kompakt halmaz.

Bizonyítás. Legyen X kompakt topológikus tér, Y topológikus tér és f : X −→ Y folytonos
függvény.
Tekintsük az f (X) halmaz {Gi : i ∈ I} nyílt befedését. Akkor {f −1(Gi) : i ∈ I} nyílt befe-
dése X-nek, amelyből kiválasztható az f −1(Gi1 ), . . . , f −1(Gin ) véges befedés. Akkor Gi1 , . . . , Gin
befedése lesz f (X)-nek. 2

1.8. Teljesség és kompaktság a metrikus térben

1.8.1. Értelmezés. Az (X, ρ) metrikus tér (xn) = (xn)n∈N sorozata az x0 ∈ X pont felé
konvergál, ha lim ρ(xn, x0) = 0. Az x0 az (xn) sorozat határértéke. Ez esetben az x0 =
n→∞
lim xn = lim xn jelöléseket használjuk. Egy sorozatról azt mondjuk, hogy konvergens, ha
n→∞
van határértéke. Az (X, ρ) metrikus tér (xn) sorozata Cauchy-sorozat, ha tetszőleges ε > 0
valós számhoz hozzárendelhető az nε index azzal a tulajdonsággal, hogy bármely n, m > nε
természetes számra ρ(xm, xn) < ε. Az A ⊂ X halmaz teljes, ha bármely A-beli Cauchy-sorozat
A halmazbeli pont felé konvergál. Ha maga X teljes, teljes metrikus térnek nevezzük.
24
1.8.1. Megjegyzés. 1. Az (X, ρ) metrikus tér A részhalmaza akkor és csak akkor teljes, ha az
(A, ρ) metrikus tér teljes. A rövidség kedvéért a teljes halmazokra vonatkozó állításainkat
célszerű teljes metrikus terekre kimondani.
2. A teljesség fogalmával az elsőéves analízis keretén belül találkoztunk. A valós számokat úgy
vezettük be, hogy a racionális számok halmazát „teljessétettük”. Úgy jártunk el, hogy minden
racionális számokból álló Cauchy-sorozathoz hozzárendeltünk egy valós számot. Ez az eljárás
azonos módon kiterjeszthető tetszőleges metrikus térre. Így minden metrikus tér egy teljes
metrikus tér sűrű részhalmazának tekinthető.

1.8.1. Feladat. 1. Mutassuk meg, hogy az X metrikus tér A része akkor és csak akkor zárt,
ha minden X-ben konvergens A halmazbeli sorozat határértéke az A halmaz eleme!
2. Mutassuk meg, hogy teljes metrikus tér egy részhalmaza akkor és csak akkor teljes, ha zárt!

1.8.2. Értelmezés. Az (X, ρ) metrikus tér A részhalmazának átmérője a

d(A) = sup{ρ(x, y) : x, y ∈ A}.
1.8.1. Tétel. [Cantor tétele] Az (X, ρ) metrikus tér akkor és csak akkor teljes, ha tetszőleges
zárt, nemüres halmazokból álló A1 ⊃ . . . An ⊃ . . . sorozata esetén, amelyre d(An) −→ 0,
n → ∞ fennáll, hogy ∩n∈NAn 6= ∅.
Bizonyítás. Feltételezzük, hogy X teljes, és legyen (An) a tételbeni tulajdonságokkal bíró
halmazsorozat. Legyen an ∈ An tetszőleges. Akkor (an) Cauchy-sorozat, mivel d(An) −→ 0.
25
Legyen a0 = lim an. Adott m indexre an ∈ Am, ∀n ≥ m és az Am zártságából a fenti feladat
alapján, a0 ∈ Am. Következésképpen a0 ∈ ∩n∈NAn, tehát ez utóbbi keresztmetszet nem üres.
Fordítva, ha (xn) tetszőleges Cauchy-sorozat X-ben, An = {xl : l ≥ n}−, akkor (An) zárt,
nemüres halmazok csökkenő sorozata, melyre d(An) −→ 0, az (xn) Cauchy-sorozat voltából
adódóan. Ha a tétel feltétele igaz, létezik x0 ∈ ∩n∈NAn. Nyilvánvaló, hogy x0 = lim xn. 2

1.8.2. Megjegyzés. Lényeges a tétel d(An) −→ 0 feltétele. Tekintsük például az R teljes

metrikus teret és az An = [n, +∞) zárt halmazok csökkenő sorozatát, amelyre ∩n∈NAn = ∅.

1.8.2. Tétel. Legyen (X, ρ) teljes metrikus tér.

1. Ha Gn nyílt és sűrű részhalmaza X-nek ∀n ∈ N esetén, akkor a D = ∩n∈NGn halmaz sűrű
X-ben.
2. Legyen {An : n ∈ N} ⊂ P(X) olyan megszámlálható halmazcsalád, hogy X = ∪n∈NAn.
Akkor létezik legalább egy olyan n index, amelyre A−o
n 6= ∅.

Bizonyítás. 1. Legyen U tetszőleges nemüres nyílt halmaz X-ben. Igazoljuk, hogy D ∩ U 6= ∅,

amiből következik az állítás.
Mivel G1 sűrű X-ben, következik, hogy G1 ∩ U nem üres és nyílt. Legyen B1 olyan pozitív
sugarú golyó, amelyre B1− ⊂ G1 ∩ U és d(B1−) ≤ 1. B1 nyílt és nemüres, G2 sűrű X-ben, kö-
vetkezésképpen B1 ∩ G2 nyílt és nem üres. Akkor létezik egy pozitív sugarú B2 golyó, amelyre
B2− ⊂ B1 ∩ G2 és d(B2−) ≤ 1/2. Ha folytatjuk ezt az eljárást, n lépés után meghatározha-
tó olyan Bn pozitív sugarú golyó, amelyre Bn− ⊂ Bn−1 ∩ Gn és d(Bn−) ≤ 1/n. Ezek szerint
26
megszerkesztettük az
−
U ⊃ B1− ⊃ B2− ⊃ · · · ⊃ Bn−1 ⊃ Bn− ⊃ . . .
nemüres, zárt Bn− golyók sorozatát úgy, hogy Bn− ⊂ Gn, d(Bn−) ≤ 1/n. Akkor a Cantor-féle
tétel alapján létezik x ∈ ∩n∈NBn−. Viszont x ∈ Bn− ⊂ Gn, ∀n ∈ N, így x ∈ ∩n∈NGn = D és
x ∈ U. Tehát x ∈ U ∩ D.
2. Tegyük fel, hogy az állítás nem teljesül, azaz A−o
n = ∅, ∀n ∈ N. Akkor X \ An sűrű X-ben,
−

mert minden nemüres nyílt halmazt metsz. Legyen Gn = X \ A− n és alkalmazzuk az 1. pontban

bizonyítottakat. Következésképpen ∩n∈NGn sűrű X-ben. Másfelől,
∩n∈NGn = ∩n∈NA−c
n = (∪n∈N A − c
n ) = X c
= ∅,
ami ellentmondáshoz vezet. 2
1.8.3. Értelmezés. Az X topológikus tér A részéről azt mondjuk, hogy seholsem sűrű, ha
A−o = ∅. Az X topológikus tér első kategóri’ajú, ha felírható megszámlálható számú az
X-ben seholsem sűrű halmaz egyesítéseként. Ellenkező esetben X második kategóriájú.
1.8.1. Következmény. [Baire tétele] Minden nemüres teljes metrikus tér második kategóri’ajú.
Bizonyítás. A következménybeni állítás tulajdonképpen az előző tétel 2. pontjának átfogalma-
zása. 2
1.8.4. Értelmezés. Az (X, ρ) metrikus tér A része sorozatkompakt, ha minden sorozatának
létezik A-ban konvergens részsorozata. Ha maga X sorozatkompakt sorozatkompakt metri-
kus térnek nevezzük.
27
 Az A ⊂ X halmaz teljesen korlátos, ha tetszőleges ε > 0 valós számhoz rendelhető véges
számú x1, . . . , xn pont, melyekre A ⊂ B(x1, ε) ∪ · · · ∪ B(xn, ε).
1.8.3. Tétel. [Hausdorff tétele] Az (X, ρ) metrikus tér esetén egyenértékűek a következő állítá-
sok:
1. A ρ metrika származtatta topológiára vonatkozóan X kompakt topológikus tér.
2. (X, ρ) sorozatkompakt.
3. (X, ρ) teljesen korlátos és teljes.
Bizonyítás. 1. ⇒ 2. Legyen (xn) tetszőleges sorozat X-ben. Képezzük a Zn = {xl : l ≥ n}−,
n ∈ N halmazokat. Akkor a (Zn) halmazsorozat teljesíti a 1.7.1. következmény feltételeit, tehát
∩n∈NZn 6= ∅. Legyen x0 ∈ ∩n∈NZn. Akkor bármely n természetes számhoz hozzárendelhető a
sorozat egy xnk eleme úgy, hogy nk ≥ n és ρ(xnk , x0) < 1/n, mert x0 ∈ Zn. Következésképpen
az (xnk )k∈N olyan részsorozata (xn)-nek, amely konvergál x0 felé.
2. ⇒ 3. Tételezzük fel, hogy X nem teljesen korlátos. Akkor léteznie kell az ε > 0 számnak
úgy, hogy X nem foglalható be véges számú ε sugarú golyó egyesítésébe. Legyen x1 ∈ X
tetszőleges, x2 ∈ X \ B(x1, ε), x3 ∈ X \ (B(x1, ε) ∪ B(x2, ε)), . . .
xn ∈ X \ (B(x1, ε) ∪ · · · ∪ B(xn−1, ε)), . . . .
Akkor az (xn) sorozat jól értelmezett és nem lehet konvergens részsorozata, mert ρ(xm, xn) ≥
ε, ∀m 6= n. Így X nem sorozatkompakt, ami ellentmondás. Tehát a sorozatkompakt X teljesen
korlátos kell legyen.
28
 Mutassuk meg, hogy X teljes. Ennek érdekében tekintsük az (xn) Cauchy-sorozatot. Ennek
kell létezzen konvergens részsorozata. De akkor maga a Cauchy-sorozat is konvergens.
3. ⇒ 1. Tételezzük fel, hogy X nem kompakt. Akkor létezik a {Gi : i ∈ I} nyílt befedése,
amelyből nem választható ki véges befedés. Az X teljes korlátosságából kifolyólag létezik az n1
természetes szám és a Z1 véges ponthalmaz, amelyre
X = ∪z∈Z1 B(z, 1).
Az egyenlőség jobb oldalán álló véges egyesítés legalább egyik tagja nem fedhető be véges számú
Gi halmazzal. Jelöljük ezt B(z1, 1)-gyel. Mivel X-szel egyetemben a B1 = B(z1, 1)− is teljesen
korlátos, létezik a véges Z2 ponthalmaz, melyre
B(z1, 1)− ⊂ ∪z∈Z2 B(z, 1/2).
Következésképpen
B(z1, 1)− = ∪z∈Z2 B(z, 1/2) ∩ B(z1, 1)−.
A jobb oldalon álló véges egyesítés legalább egyik tagja nem fedhető le véges számú Gi halmazzal.
Legyen B2 egy ilyen halmaz. A B2− halmazhoz rendeljük hozzá a Z3 véges halmazt úgy, hogy
B2− ⊂ ∪z∈Z3 B(z, 1/3),
ahonnan
B2− = ∪z∈Z3 B(z, 1/3) ∩ B2−
és válasszuk ki a jobb oldali egyesítésből a B3 halmazt, amely nem fedhető be véges számú
Gi-vel.
29
 Folytatva ezt az eljárást megszerkeszthető a zárt halmazok
B1− ⊃ B2− ⊃ · · · ⊃ Bn− ⊃ . . .
csökkenő sorozata, amelyek közül egyik sem fedhető be véges számú Gi-vel és így nem üres. Szer-
kesztésünk alapján d(Bn−) ≤ 2/n. Alkalmazható tehát a Cantor-féle tétel, melynek értelmében
létezik az x0 ∈ ∩n∈NBn−. Az x0 pont eleme a Gi nyílt halmazok valamelyikének. Legyen például
x0 ∈ Gi0 . A Gi0 nyílt halmaz, tehát létezik az r > 0 szám, amelyre B(x0, r) ⊂ Gi0 . Ha n olyan
nagy, hogy 2/n < r, akkor Bn− ⊂ B(x0, r) ⊂ Gi0 , ami ellentmond annak a feltételezésünknek,
amely szerint Bn− nem fedhető be véges számú Gi halmazzal. 2
1.8.4. Tétel. [Bolzano–Weierstrass-féle tétel] Az Rm euklideszi tér K részhalmaza akkor és csak
akkor kompakt, ha korlátos és zárt.
Bizonyítás. Tekintsük az ortogonális koordináta-rendszerrel felruházott Rm tér korlátos és
zárt K részének tetszőleges (xn) sorozatát, ahol xn = (x1n, . . . , xm n ). Mivel K korlátos az (xn )
1

valós számsorozat is az, következésképpen az analízisből ismert Bolzano–Weierstrass-féle tétel

alapján létezik e sorozatnak egy az x10 határérték felé tartó (x1nk )k∈N részsorozata. Az (xnk )k∈N
pontsorozat x2nk kordinátái korlátos számsorozatot képeznek, amelyeknek létezik olyan részso-
rozata, amely az x20 valós számhoz tart. Legyen ez az (xnk )l∈N sorozat. Az (xnk ) pontsorozat
l l
harmadik koordinátájára is elvégezzük az előbbi szerkesztést és az eljárást folytatjuk az utolsó
koordinátáig. Eredményül az (xn) pontsorozat olyan részsorozatához jutunk, amely Rm-ben az
0 ) pont felé tart. Mivel K zárt halmaz, x0 ∈ K, (lásd a 1.8.1. feladat 1. pontját),
x0 = (x10, . . . , xm
tehát K sorozatkompakt, és így a Hausdorff-féle tétel alapján kompakt.
30
 Ha K kompakt, akkor a 1.8.1. feladat 2. pontja szerint zárt. A Hausdorrf-féle tétel értelmében
K teljesen korlátos, és ebből kifolyólag korlátos. 2