Esszé: Cuza és I.

Károly

Írjatok egy két oldalas esszét a következő címmel: A modern román állam Alexandru I. Cuza és
I. Krároly uralkodásának idején, figyelembe véve a következőket:

- A modern román állam megalakulási századának pontosítása

- Egy olyan politikai esemény bemutatása amely elősegítette a modern román állam
megalakulását
- Egy, a Nagy Románia létrehozását elősegítő ok megemlítése, és két olyan politikai
esemény ismertetése, amelyek elősegítették ezen történelmi esemény kivitelezését
- Egy, Nagy Románia létrejötte által okozott következmény megemlítése
- Egy önálló vélemény megfogalmazása a modern román állam fejlődésére
vonatkozóan, és annak alátásmasztása egy megfelelő történelmi érvvel

Megjegyzés! Pontozzák a megfelelő történelmi nyelvezet használatát, a bemutatás

szerkezetét, az ok-okozati összefüggések kiemelését, a megfogalmazott szempontok
történelmi érvekkel való alátámasztását (az érvelés meggyőző erejét, amit a megfelelő
történelmi esemény, az ok-okozati viszonyt és a következtetést kifejező szavak használata
biztosít), a történelmi események kronológiai/logikai sorrendjének a betartását és a
meghatározott terjedelmi követelményeknek való megfelelést.

Mielőtt még politikai valóság lett volna, a modern román állam gondolata politikai
tervezetek formájában volt jelen a román közvéleményben, politikai életben. Ezen nemzeti
célkítűzés először a XVIII-dik századi politikai tervezetekben kezdett körvonalazódni,
időszak amikor a román politikai tervezet egy alternatívát jelentett a fejedelemségekben jelen
levő fanarióta rendszerrel szemben.

A modern román állam kialakulását elősegítő, talán legfontosabb belpolitikai esemény volt
Alexandru Ioan Cuza kettős megválasztása 1859 január 5 és 24-én, Moldvában illetve
Havasalföldön. Így a XIX-dik század derekán teljesült a románok több évszázados álma, hogy
egy egységes állam határain belül éljenek. Ezen történelmi eseményt a keleti válság egy újabb
szakaszának lezajlása előzte meg, az 1853-1856 között lezajlott Krím-félszigeti háború
eseményei által. Ezen katonai-politikai konfliktus befejezése után került sor az európai
nagyhatalmak párizsi békekongresszusára (1856), amely keretén belül napirendre került a
román kérdés megvitatása is. Erre vonatkozóan az európai nagyhatalma álláspontja eltérő volt,
de a végső döntés alapján elhatározták hogy az egyesülés kérdésében kikérik a két fejedelemség
lakosságának véleményét is. Ezen véleménynyilvánítás érdekében hívták össze 1857-ben a
moldvai és havasalföldi Ad-hoc gyűléseket, mint képviseleti és véleményformáló, de döntést
nem hozó testületeket. Az ad-hoc gyűlések által elfogadott, és az európai nagyhatalmakhoz
eljutatott, nyilatkozatok kifejezték a románok egyöntetű óhaját az egyesülés megvalósítása
terén, azt hogy egy azon államban szeretnének élni. Ennek alapján az európai nagyhatalmak
képviselői elfogadják a Párizsi Egyezményt (1858), amely biztosítja a két román fejedelemség

1
formális egyesülését, külön kormányok, uralkodó és törvényhozó testület vezetésével, de két
közös intézménnyel (Focsani-ban).

Alexandru Ioan Cuza kettős megválasztása a párizsi Egyezmény előírásainak

megszegésével történik, kihasználva ezen egyezmény azon hibáját, hogy nem pontosította azt a
tényt, hogy egy személy csak egy országban lehet uralkodó. Ezt kihasználva, merész lépés,
döntés által, Cuza kettős megválasztásával, a román politikai elit megvalósította a két
fejedelemség egyesülését, a modern román állam létrejötétt.

Az 1859-ben megvalósított egyesülést, az új modern román államot Cuza uralkodása idején

(1859-1866) elfogadott és alkalmazott reformok erősítették meg, korszerűsítették. Cuzának
sikerül meggyőzni az európai nagyhatalmakat, hogy fogadják el a kettős választást és a teljes
egyesülést (perszonál vagy személyi egyesülés), majd az általa elfogadtatott reformok által
korszerűsítette, fejlesztette a modern román államot. Reformjai közül legfontosabbak a
következők: 1863- a kolostorok javainak szekularizációja, 1864 – agrár törvény, választói
törvény, közoktatási törvény, a hadsereg megszervezésének törvénye, 1865 – Polgári
Törvénykönyv.

Cuza uralkodása, gazdasági-társadalmi-politikai-jogi és kulturális reformjai által,

elősegítette a román állam korszerűsítését, fejlődését. Ezt a korszerűsítési tevékenységet folytatta
utóda, I. Károly fejedelem is, aki 1866 májusában foglalta el a trónt, és hatékony politikája
által sikerült kivívnia a román állam függetlenségét (1877-1878), majd rövid időn belül
Románia királyság lett (1881), és 1883-ban csatlakozott a Központi Hatalmak táborához.

I. Károly halála (1914) után a román állam élére került I. Ferdinánd (1914-1927), akinek
nevéhez kapcsolódik Románia részvétele az első világháborúban (1916-1918), esemény amely
által, kedvező nemzetközi helyzetek között, a román állam visszaszerezte Erdély, Bukovina,
Besszarábia területeit, területek amelyek 1918-ban több szakaszban, népgyűlések keretén
belül, elhatározzták egyesülésüket az Ó-királysággal, és így létrejött Nagy –Románia. Ezen
egyesülést elősegítette az a tény, hogy az első világháború végén Románia a győztes államok
táborához tartozott. 1918 tavaszán és őszén a a Kisinyóvi Ország Tanács, a Cernăuți Bukovinai
románok Kongresszusa és a Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés határozatai alapján e területek
csatlakoztak az Ó-királysághoz. Így beteljesült a románok azon álma, hogy egy azon állam
határain belül éljenek, és Nagy Románia létrejötte területi, demográfiai és gazdasági növekedést
is eredményezett.

A modern román állam fejlődése a XIX-XX-dik századok folyamán egy folyamatos

fejlődési, növekedési utat tett meg, a kor meghatározó politikai eszméinek megfelelően, és az
elért célok, megvalósítások egyfelől a román politikai erők, vezetők kitartásának, másfelől a
kedvező nemzetközi helyzetnek köszönhetőek. A független, kedvező geo-stratégiai státusz tette

2
lehetővé, hogy az első világháborúban Románia mindkét hadviselő tábor számára fontos legyen.
Az Antant táborának választása pedig elősegítette Nagy Románia létrejöttét.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy a román térség modern, újkori történelme fontos

események sorozata volt, amelyek közül legfontosabbak a modern román állam
megalakulása, az állami függetelenség kivívása, az idegen uralom alatt levő román
tartományok visszaszerzése és Nagy Románia létrejötte voltak.