II.

FÉLÉVI DOLGOZAT
A "ROMÁNOK TÖRTÉNELME" TANTÁRGYBÓL

I. Egészítsd ki az alábbi mondatokat:

a. Románia első királya ......................... volt.

b. Románia .........-ban lép be az I. Világháborúba, mégpedig az ................... oldalán.
c. A “nagy egyesítő” alatt .................................... értjük, aki 1859-ben formálisan egyesíti Moldvát és
Havasalföldet.

II. Tedd időrendi (kronológiai) sorrendbe az alábbi történelmi eseményeket:

a. Kiadják Románia első alkotmányát ............

b. Románia belép az I. világháborúba ............
c. Románia megkapja Erdélyt .............
d. Egyesül Moldva és Havasalföld .............

III. Olvassátok el figyelmesen a következő forrásokat:

A. „Az [Alexandru Ioan] Cuza és az Országgyűlés közötti kapcsolatok már az új nemzeti

kormányzat kezdetén feszültek volt. [...] Cuza [...] gyökeresen meg akarta változtatni az ország
társadalmi, gazdasági és politikai megszervezését. [...] Mégis inkább a mérsékeltekkel, mint a
radikálisokkal szeretett volna együttműködni. [...] Nem bízott a radikálisokban múltbéli titkos
forradalmi tevékenységük miatt, valamint azért, mert kinyilvánított szándékuk volt a politikai rendszer
demokratizálása, többek között az uralkodó hatalmának korlátozása által. [...] Cuza elégedetlensége
abból fakadt, hogy képtelen volt programját elfogadtatni a gyűléssel, főleg a választási reformot és az
új földtörvényt. Az események 1864-ben tetőződtek. A parlamenti kormány törekvéseivel elégedetlen
Cuza 1864. május 2/14-én feloszlatta az Országgyűlést. Helyzete megerősítése érdekében, Cuza egy
új választási törvényt és egy új Alkotmányt (Statutumot) fogadott el. [...] A Statutum (Statut) Cuza
elégedetlenségét tükrözte a képviseleti Országgyűléssel szemben, ami így elvezetett a végrehajtó- és
a törvényhozó hatalom közötti viszony alapvető megváltozásához [...]. Az új alkotmány [...] olyan
jogokat biztosított [az uralkodónak], mint az egyedüli törvénykezdeményezés joga, valamint abszolút
vétójog az Országgyűlés által elfogadott törvénytervezetek felett.”
(M.Bărbulescu, D.Deletant, K.Hitchins, Ş.Papacostea, P.Teodor, Istoria României)

B. „1866. októberében a szultán elismerte Károlyt (Carol), mint trónörököst, de irreális módon
fenntartotta azt az elvet, hogy az Egyesült Fejedelemségek az Oszmán Birodalom szerves részét kell
képezzék.
Időközben, áprilisban, az ideiglenes kormány választásokat szervezett egy új Képviselőház
létrehozása érdekében. Mivel ez Alkotmányozó Országgyűlésként működött, ezért első kötelességének
egy új alkotmány kidolgozását és elfogadását tartotta. Éles viták után [...] 1866. június 29/július 11-én
az Országgyűlés egyöntetűen elfogadta az alkotmányt, amit másnap I. Károly is szentesített. [...] Ez
[...] megteremtette egy képviseleti kormány megválasztásának körülményeit, előírta a miniszteri
felelősséget és megerősítette a hatalom szétválasztásának elvét. Ugyanakkor, részletesen
megállapította az állampolgári jogokat és szabadságjogokat. [...] Az 1866-ban bevezetett
parlamentáris rendszert a törvényhozó hatalom döntő szerepe jellemezte. [...] Ez majdnem egyenlő
társ volt az uralkodóval a törvények kidolgozásában és elnyerte azt a jogot, hogy a minisztereknek
kérdéseket tehetett fel a követendő politikai vonalra vonatkozóan, valamint a hatalmi visszaélésekkel
kapcsolatosan. [...] Mégis az uralkodó jelentős hatalommal bírt. [...] Megtartotta a döntő szerepét a
törvényhozás folyamatában. A parlament elé terjeszthette saját törvénytervezeteit és megvétózhatta a
parlament törvénytervezeteit, amit a törvényhozó testület nem tudott ellensúlyozni.”
(M.Bărbulescu, D.Deletant, K.Hitchins, Ş.Papacostea, P.Teodor, Istoria României)
A forrásokból kiindulva válaszoljatok a következő követelményekre:

1. Nevezzétek meg az A forrásban említett „Alkotmányt”

2. Pontosítsatok, a B forrás alapján, az Oszmán Birodalomra vonatkozóan egy információt.

3. Említsétek meg az uralkodónak a törvényhozásban betöltött két jogát, amelyek megtalálhatók úgy
az A, mint a B forrásban is.

4. Írjátok le annak a forrásnak megfelelő betűt, amely azt állítja, hogy az alkotmány
által megerősítődik a hatalom szétválasztásának elve.

IV. Olvassátok el figyelmesen az alábbi forrást:

„Az első világháború az az esemény, amely Európa politikai térképének átalakulását jelezte
előre. [...] A politikum az Európában kitört háborúra és Románia (România) magatartására figyelt.
1914. július 21/augusztus 3-án Sinaiára egy Koronatanácsot hívtak össze. [...] Akárcsak
Olaszország, Románia is semlegesnek nyilvánította magát (I. Károly király/Carol I. és P.P. Carp
kivételével, a többi 18 jelenlévő ezt a megoldást választotta). [...]
A semlegesség nem lehetett és nem is volt más, mint a háborúra való felkészülési időszak.
[...] Olaszországhoz és Bulgáriához hasonlóan, Románia is a két szembenálló háborús tábor
nyomásának volt kitéve. Mivel romának nemcsak Ausztria-Magyarország területén, hanem
Oroszországban is éltek, mindkét fél diplomatái ajánlatokat tettek. A Központi Hatalmak
Besszarábiát (Basarabia), az erdélyi románoknak egy kivételes státust [...], sőt még Bukovinát is
megígérték. Az Antant Ausztria-Magyarország összes románok lakta területét ígérte. A hadviselő
felek szóvivői Oroszország és a másik oldalon Németország voltak. Ez utóbbi nagyon bízott I.
Károly királyban. [...]. De 1914. szeptember 27/október 10-én I. Károly király 48 éves uralkodás
után meghalt. [...] Utódja unokaöccse, I. Ferdinánd (Ferdinand I.) lett. [...] Az uralkodóváltás nem
hozott változást a külpolitikai irányvonalban. A semlegességet újra megerősítették. De a Központi
Hatalmak egy lehetséges szövetségest veszítettek el, az Antant pedig nagyobb eséllyel
remélhette, hogy Románia az ő oldalán lép hadba. [...]
A hazai közvélemény egyértelműen Erdély mellett foglalt állást, mivel feltüzelte az összes
románok politikai egységéért Egyesület [...], a Nemzeti Akció, az Uniós Szövetség, a különösen
aktív és fáradhatatlan sajtó, a számos tüntetés [...], a politikusok és értelmiségiek (Nicolae
Filipescu, Take Ionescu, Octavian Goga, aki Erdélyből menekült el, Nicolae Iorga, Nicolae
Titulescu és mások) beszédei. ‟.
(I. Bulei, O istorie a românilor)
A forrásból kiindulva válaszoljatok a következő követelményekre:
1. Nevezzétek meg Románia egyik, a forrásban említett királyát.
2. Pontosítsatok, a forrás alapján egy, a Koronatanácsra vonatkozó információt.
3. Nevezzétek meg a forrásban előforduló két nagy szövetséget.
4. Említsétek meg, az adott forrás alapján a romániai közvélemény két jellemzőjét. ,
V. Rövid esszé

Románia az első világháborúban – írj kb. 10-15 mondatot Románia szerepéről az I. Világháborúban,
mikor lépett be, miért, s kinek az oldalán, következmények, békekötések, stb. ....