Biokémia

Biokémia: határtudomány – a biológiának az a területe, amely az élő szervezeteket felépítő anyagok

kémiai szerkezetét, a szervezetben lezajló kémiai átalakulásokat (anyagcsere, folyamatokat),
bizonyos életműködések pld.: az izomműködés, biokémiai alapjait vizsgálja.
Az anyagok szerkezete: biogén elemek,
Elem: azonos rendszámú atomok halmaza.
Biogén elemek: az élő szervezeteket felépítő és azok működésében részt vevő elemek.
Számuk: Kb. 30.
Csoportosításuk: mennyiségük alapján történik.
Elsődleges biogén elemek: mennyiségük 95-98%.
- Szén: minden szerves vegyület vázát alkotja.
- Hidrogén
- Oxigén
- Nitrogén szerves vegyületek építő elemei
Másodlagos biogén elemek mennyiségük 2-5%.
- Foszfor: nukleinsavak pld.: DNS alkotóeleme
- Kén: fehérjék alkotó eleme
- Kálium
- Nátrium sejtek ingerületi folyamataiban játszanak szerepet
- Klór
- Kálium: csontos szilárdságát, izomműködés, véralvadáshoz.
- Magnézium: csontok, izomműködés
- Vas: a vérben, a vörösvérsejtekben lévő haemoglobin molekulák alkotó eleme – szerepe
az oxigén szállítás
Nyomelemek: a mennyiségük 1%-nál kevesebb a szervezetben.
- Jód: pajzsmirigy működéséhez szükséges, ivóvízben, ásványvízben, sóban található.
- Fluor: fogzománc alkotóeleme
Az élő szervezetekben található vegyületek: Vegyület: különböző rendszámú atomok, vagy ionok
halmaza, amelyben a részecskék aránya meghatározott. Pld.: víz: H2O (H:O=2:1), konyhasó: NaCl
(Na+:Cl-=1:1).
A szervezetet felépítő vegyületek:
Szervezetlen: víz Szerves vegyületek: szén vegyületek
lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleotidok, ill.
(zsír, olaj), (cukor), nuklein savak
DNS örökítő anyag

Víz:
Mennyisége: az élő szervezetek áltagos víztartalma: 60-80%, (újszülött: 92-95%, felnőtt ember: 60-
65%).
Helye: sejtekben, a víz döntő része ionokhoz és molekulákhoz kötődik, hidrogén kötésekkel, ezáltal
egy folytonosan átrendeződő térhálós szerkezet jön létre, emiatt a sejt belseje rugalmas. Sejtek
között, pld.: vérplazmában, nyirokban.
Szerepe: oldószere a poláris molekulákból és az ionokból álló anyagoknak. Poláris: van pozitív és
negatív része a molekulának, ilyen pld. a víz.
/-/
O
H H
/+
Apoláris: semleges a molekula (nincs töltése).

1
Oldódás elve: hasonló a hasonlóban oldódik (poláris a polárisban, apoláris az apolárisban).
Szállítóközeg: jó diffúziós képessége miatt.
Diffúzió: olyan anyagáramlás, amely a koncentráció különbségeket kiegyenlíti.

víz egyenletesen lila lesz

az oldat
kálium-permanganát
Reakciópartner is a víz.
Az anyagcsere folyamatok aktív résztvevője is.
Ozmózis: az oldószer pld.: a víz diffúziója félig áteresztő hártyán keresztül. A cél a koncentrációk
kiegyenlítődése.
Félig áteresztő hártya: olyan hártya, amelynek pólusain a kis molekulák pld.: víz átférnek, nagy
molekulák pld.: cukor pedig nem.
Víz, cukor, celofán (félig áteresztő hártya).
A víz beáramlik a zacskóba és feloldja a cukrot. Példák ozmózisra: víz felszívódása a bélfalon
keresztül, a sejthártyákon (mint féligáteresztő hártyákon) át történő vízáramlás.
I: Vörösvérsejteket helyezünk különböző koncentrációjú sóoldatba (NaCl). Hypotoniás oldat:
koncentrációja kisebb, mint a sejt belsejének koncentrációja. A víz beáramlik a sejtekbe, azok
megduzzadnak, majd kidurrannak.
II: Izotóniás sóoldat: (izo: azonos), koncentrációja megegyezik a sejt koncentrációjával, ez a
fiziológiás sóoldat, amely (0,9%-os oldat), nem történik semmi.
III: Hypertoniás sóoldat: koncentrációja nagyobb, összezsugorodnak a sejtek.
1. Lipidek: szerves vegyületek gyűjtőneve, amelyek: szerkezetüket tekintve változatosak, közös
tulajdonságuk, hogy vízben nem, csak apoláris oldószerekben oldódnak, pld.: benzolban,
kloroformban, éterben. Oka: molekuláik apolárisak.
Neutrális zsírok (semleges) /apolárisban oldódnak/, pld.: zsírok, olajok.
Molekuláik: glicerin + 3 zsírsav molekula.
Ide tartoznak: zsírok, olajok.
Zsírok: állati eredetűek, szilárdak. A zsírsavak telítettek, ami azt jelenti, hogy a szénatomok között
egyszeres kovalens kötések vannak (zsírszövetekben található). Az állati zsírok: raktározott
tápanyag, hőszigetelő, mechanikai védelem, zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A) oldószere.
Olajok: növényi eredetűek, folyékonyak (telítetlenek). A szénatomok között kétszeres kovalens
kötések vannak. Magvakban, pld.: napraforgó, repce.
Szerepük: energia tárolás.
2. Foszfatidok: molekuláik: glicerin, foszforsav, glicerin + foszforsav 2 zsírsav.
o (2 sor vízszintes hullám).
Poláris: feji rész (víz kedvelő) Apoláris: farokrész (ami víz taszító).
Szerepe: a sejtek membránjait (hártyáit) építi fel.
oooo külvilág
8 függőleg hullám
oooo a sejt belseje
Membrán: foszfatid molekulákból álló kettős réteg.
A zsírsavak telítetlenek, ami azt jelenti, hogy a szénatomok között egyszeres zsírszövetekben
található kovalens kötések vannak.
3. Szteroidok: molekuláik alapváza a szteránváz.
1 ötszögletű, a 6 többi 6 szögletű.
Példák: koleszterin: a membránok felépítésében részt vesz, D-vitamin, egyes hormonok pld.:
ösztrogén, progreszteron, epesavak.

2
4. Karotinoidok: pld.: A-vitamin, karotin (sárgarépában), likopin (paradicsom), xantofill (sárga
színanyag), amely a fotoszintézisben vesz részt.
Szénhidrátok: szénből, hidrogénből és oxigénből felépülő vegyületek. (Szőlőcukor: C6H12O6).
Csoportosításuk: (szerkezetük alapján)
1. Monoszacharózok: egyszerű cukrok. Egy egységből épülnek fel, további cukormolekulákra
nem bonthatók.
- 5 szénatomos cukrok: ribóz: RNS, dezoxiribóz: DNS alkotó részei.
- 6 szénatomos cukrok: glükóz=szőlőcukor, képlete: C6H12O6
Jellemzői: fehér, édes ízű, vízben jól oldódik, szilárd anyag.
Képződése: a növények a fotoszintézisük során állítják elő, szervetlen anyagokból: víz és
szén-dioxidból.
Előfordulása: növényi sejtekben, gyümölcsökben, a mézben, állati sejtekben (energia
forrás) és a vérben is (vércukorszint).
2. Diszacharidok: kettős cukrok. Két egyszerű cukor molekulából állnak.
- Tejcukor=laktóz.
- Szacharóz=répacukor, nádcukor, ez a közönséges cukor.
3. Poliszacharidok=összetett szénhidrátok sok egyszerű cukor molekula kapcsolódik össze.
- Keményítő: néhány száz szőlőcukorból áll, alakja spirális.
- Jellemzői: fehér, nem édes, vízben rosszul oldódó, szilárd anyag.
Lebontása során: szőlőcukor keletkezik.
Előfordulása: növényi sejtekben raktározott tápanyagként (pld.: burgonya gumója, magvak).
Kimutatása: a keményítőt jóddal lehet kimutatni.
Víz + keményítő (fehéres, zavaros), jód oldatot cseppentettünk bele. Tapasztalat: kékre színeződött.
Magyarázata: a jód molekulák beilleszkednek a keményítő spirálokba és így másképpen nyelik el a
fényt.
- Glikogén: néhány ezer szőlőcukorból áll, elágazó. Az állatoknak raktározó tápanyaga.
Főként a májban és az izmokban.
- Cellulóz: néhány ezer szőlőcukor, hosszúkás láncokká kapcsolódik, amelyek egymás
mellé rendeződve alkotják a rostokat.
- Szerepe: a növények sejtfalában vázanyag. Az emberi szervezet nem tudja
megemészeteni (energiát nem ad), de az egészséges bélműködéshez nélkülözhetetlen.
- Fehérjék: (húsok, tojás, hüvelyesek: szója, bab, borsó), építőköveik az eminosavak.

aminocsoport NH2 – CH – COOH karboxil-csoport

Q oldallánc: 20 féle lehet, ebben különböznek az amino-

savak.
20 féle aminosav van a fehérjékben.
Az aminosavak összekapcsolódása peptid kötéssel, polipeptid lánc jön létre, ebben az aminosavak
száma és sorrendje meghatározott.
A fehérjék térszerkezete:
- Globuláris (gömbszerű), pld.: enzimek.
- fibrilláris (fonalszerű), pld.: keratin: körömben, madarak tollában.
Összetett fehérjék: olyan fehérjék, amelyek molekuláiban az aminosavakon kívül más nem fehérje
természetű molekula részlet is található, pld.: haemoglobin.
Esszenciális aminosavak: olyan aminosavak, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani,
táplálékkal kell felvenni őket.
Teljes értékű fehérje: olyan fehérje, amely az összes esszenciális aminosavakat tartalmazza.

3
Fehérjék kicsapódása: a fehérjék csak meghatározott körülménye között működőképesek. Bizonyos
hatásokra denaturálódnak eredeti térszerkezetét elveszíti, ezért feladatát nem tudja ellátni. Ha ez a
hatás erős, akkor koagulál a fehérje (kicsapódik).
- magas hőmérséklet (tojás főzés, láz).
- nehéz fémek pld.: réz/Cu, ólom/Pb, higany/Hg,
- savak,
- UV-sugárzás,
- erős fizikai hatások (tojáshab felverése).
A fehérjék biológiai szerepe:
- szerkezeti fehérjék, pld.: keratin, köröm, haj, szőrszál, madártoll,
- összehúzékony fehérjék (aktin, miozin),
- enzim fehérjék az anyagcserefolyamatok katalizátorai,
- szállító fehérjék: haemoglobin oxigén/O2 szállító molekula a vérben.
- hormon fehérjék: belső elválasztású mirigyek által termelt anyagok, amelyek a vérbe
jutva az egész szervezetre hatással vannak, pld.: insulin.
- védekező fehérjék, vagy ellenanyagok.
Nukleotidok, nukleinsavak: Nukleotidok felépítésük:
1. 2. 3. 1. Foszforsav.
2. 5 szénatomos cukor: ribóz, vagy dzoxi-
ribóz.
P bázis 3. szerves bázis: ademin: A, guanin: G,
citozin: C, timin: T, uracil: U.
r

Típusaik: 1. ATP (adenozin-trifoszfát): olyan nukleotid, amelyhez még 2 foszforsav kapcsolódik.

A
P P P
nagy energiájú kötések ATP ----- ADP ---- AMP
tri di mono
A kötések létrejöttéhez energiára van szükség, felszakításuk során ez a tárolt energia felszabadul és
elhasználódik.
2. Koenzimek: nukleotidok, amelyekhez vitamin jellegű csoport kapcsolódik, enzimekhez
kötődnek és onnan könnyen leszakadnak.
Szerepük: anyagok szállítása.
lebontó: NAD+
építő: NADP+ hidrogén szállító molekulák.
KoA (koenzim A): acetil csoportot szállítja CH3-CO.
Nukleinsavak: polinukleotidok.
Nukleinsav lánc.

P nukleotid
polinukleotid lánc
P nukleotid

P nukleotid

________________________________________________________________
DNS: nukleotidok: foszforsav, dezoxiribóz, bázis: C, G, A, T.

4
A nukleotidok egymással összekapcsolódva 2 polinokleotid láncot hoznak létre, ezek egymással
párhuzamosan futnak és a bázisokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A bázisok kapcsolódásának
szabálya: C-G, A-T. A két szál spirálisan felcsavarodik, ezt nevezik DNS kettős spirálnak.
Szerepe: örökítő anyag.
RNS: nukleotidok: foszforsav, ribóz, bázis: C, G, A, U (timin helyett uracil).
Egy polinukleotid lánc alakul ki, amelynek térszerkezete változatos.
Típusai: hírvivő/RNS, szállító: R?????????????????
(szerepük a fehérje színtézis, fehérjék aminosavakból való kialakulása).
Az emberi sejtekben 23 pár DNS molekula van, (ill. kromoszóma: ez a DNS egy megjelenési
formája).
Minden DNS bázis sorrendje meghatározott és egyénre jellemző. A bázis sorrend hordozza a
szervezetet felépítő és működésére vonatkozó összes információt.

DNS RNS Fehérje

bázis aminosav Fehérje
bázis sorend
sorrendje sor rendje térszerkezete és
funkciója

Tulajdonságok

A DNS bázis sorrendje az RNS közvetítésével meghatározza a fehérjék aminosav sorrendjét és ezen
keresztül a fehérjék szervezetben betöltött szerepét. A fehérjék sok rétű szerepüknek köszönhetően
meghatározzák a szervezet tulajdonságait.