Mikszáth Kálmán

A XIX. század második felének kiemelkedő prózaírója. Prózaíró: regényeket és

novellákat írt. 1847-ben született, egy évvel az 1848-as forradalom előtt, tehát ő már
egy másik korosztály, mint Petőfi, Arany János, Jókai Mór.

Egyezések Különbségek
Jókai Mór - a nagy mesemondó
- műveit a romantika
- mindketten prózaírók stílusában írta
- 22 évvel volt idősebb
- regényeket és novellákat - történelmi kora:
írtak forradalom és
szabadságharc
Mikszáth Kálmán - saját koruk történelmének - a nagy palóc
aktív résztvevői voltak - műveiben több a
realizmus, mint a
- írói pályájuk sikeres, romantika
népszerűek voltak - a XX. század elején halt
meg
- történelmi kora:
kiegyezés (1867),
dualizmus

1. Mikor és hol született Mikszáth Kálmán?

1847.január 16-án született Szklabonyán(ma Szlovákiához tartozik), Nógrád
megyében.

2. Mi volt a szokatlan a házasságában?

Titokban kötött házasságot a főnöke lányával, mert az apa ellenezte a kapcsolatukat.

3. Mi volt a címe a legelső sikeres művének?

Tót atyafiak(1881)

4. Milyen közéleti munkái voltak az írás mellett?

Tagja lett a Petőfi és Kisfaludy Társaságnak, majd a Magyar Tudományos Akadémia
is soraiba választotta.

5. Melyik megyében élnek, kiket nevezünk palócoknak?

A Nógrád megyében élő, magyar anyanyelvű embereket palócoknak nevezzük.
Beszédükben a z a hangot ajakkerekítés nélkül ejtik.
Mikszáth Kálmán regényei:
Szent Péter esernyője, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete
város

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

1.Keresd meg a jelentésekhez a szavakat!

Jelentések:
- kislányok a hajukba kötötték, általában piros szalag: pántlika
- báránybőrből készült rövid, bundaszerű kabát: ködmön
- férjhez készülődő lányok ebben tartották a kelengyéjüket: tulipános láda
- ha valaki már meghalt, akkor szoktuk ezt a szót a neve elé rakni: néhai
- báránybőrből ruházati darabot készítő mester: szűcs
- hirtelen nagy mennyiségben lehulló eső: felhőszakadás
- ruhanemű, ágynemű, amelyet a lányok vittek a házasságba: kelengye

Mikszáth Kálmán novellája: A néhai bárány (TK 161-166.)

2. A novella szerkezeti részei

Szerkezeti részek:
Előkészítés/ Bonyodalom/ Kibontakozás/ Tetőpont/ Megoldás
Események:
Eltűnt a Baló – lányok kincse / Kiderül az igazság / Nagy vihar, eső mosott el házakat
a falvakban / Először az apa, utána a lányok indulnak megkeresni az eltűnt dolgokat /
Sós Pál uram esküszik

Szerkezeti részek Események

Nagy vihar, eső mosott el házakat a

Előkészítés
falvakban

Bonyodalom Eltűnt a Baló – lányok kincse

Először az apa, utána a lányok indulnak

Kibontakozás
megkeresni az eltűnt dolgokat

Tetőpont Sós Pál uram esküszik

Megoldás Kiderül az igazság

3.
1. Mit keresett Baló Borcsa?
A kisbárányt, Cukrit.

2. Mit vesztett Baló Ágnes?

A kelengyéjét, ami a tulipános ládában volt.

3. Miért volt ez Ágnes számára különösen nagy veszteség?

Mert az ár nemcsak a ládáját mosta el, hanem a házasságkötését is megakadályozta,
mert a kelengyék nélkül nem állhat az oltár elé.

4. Ki lopta el a bárányt, és mit csinált vele?

Sós Pál lopta el a bárányt. Új ködmönt varratott és a bárány bőréből volt az egész
bélés.

5. Hogyan lepleződött le a tolvaj?

Sós Pál válláról leesik az új ködmön, és a kislány, Borcsa felismeri, hogy a ruhadarab
a báránykájának a bőréből készült. A bárány hátán két fekete folt volt, ezt ismerte fel
Borcsa.