Szilágysomlyó város

krónikája és adattára
1251–1945
(társadalom, gazdaság, építkezés, közlekedés, távközlés, politika,
városvezetés, városvezetők, városrendészet, egyházak, statisztika,
oktatás, művelődés, sport)

I. Kötet

Szabó M. Attila és Iván József gyűjtése

2020
 ELŐSZÓ HELYETT

Szilágysomlyó város krónikája és adattára

(1251 – 1945)

Szerkesztették: Szabó M. Attila, ny. történelemtanár és történész,

helytörténész, a Magyar Kultúra Lovagja, Iván József mérnök-informatikus,
családfakutató.
Mindketten a város szülöttei, hűségesek a szülőföldhöz, a történelmi
múlt ápolói, megőrzői, ragaszkodnak a nagyhírű Báthori István, Erdély
fejedelme és lengyel király örökségéhez.
Az olvasóhoz szólnak, segítséget ajánlanak a közel 800 éves város igaz
történelme jobb megértéséhez, hagyományaik, gazdag kultúrájuk, egyházaik
szolgálatához és nem utolsó sorban magyar önazonosságunk, anyanyelvünk
megőrzéséhez és tovább fejlesztéshez. Amire vállalkoztak a kötet létrehozói,
sikerült. Petri Mór adattára az egész, volt Szilágyvármegyére vonatkozik, 100
év után sem vesztette el létjogosultságát, Több százan, ezren forgatták
haszonnal köteteit. Elsősorban helytörténészek, a falvak, városok lakói,
tanulmányok, esszék íródtak megbízható adattárára támaszkodva.
A kiadvány szellemi megálmodója, megtervezője Szabó M. Attila,
történész, jóbarátom (1962-től!) Nevelői-tanári munkáját a Szilágyságon kívül
Medgyesen, Kiskapuson, Erzsébetvároson gyakorolta. Példamutató fiúi ra-
gaszkodása a történelmi tájhoz. Barátságunknak ez a hűség az alapja, én
ugyan kolozsvári születésű vagyok, hűséges a kincses város mindennemű
múltjához, jelenéhez, de a 60 év, amióta munkám, családom ide köt, hűséges
és büszke szilágysomlyóit nevelt belőlem is.
Iván Józsefet, ezekben a napokban ismertem meg, beszélgetésünk
elég volt ahhoz, hogy a mérnök-informatikusban, családfakutatóban fel-
ismerjem a történelem lelkes kutatóját, aki a legmodernebb eszközöket is
beveti a források feltárásban, a képanyag gazdagításában.

3
 A több mint 1100 oldalas mű, ha eljut az olvasóhoz, állítom, hogy
felkelti kíváncsiságukat és megkapják a válaszokat, miután gondosan átnézik
nem egyszer, hanem sokszor. Úgy érzem, sokunkat érdekli a város története.
A munkát lapozgatva örömmel fedezem fel somlyói tartózkodásaim régi és
mai utcaneveit, ahol laktam és naponta eljártam. Foglalkoztatott a kérdés
(Hepehupa), de ilyen mértékben nem tudtam közzé adni. Meg kell vallanom,
hogy furdalt a kíváncsiság, honnan volt a hihetetlenül sok adat? Munkájuk
elüt a szokványos történelmi tárgyú tanulmányoktól. Ma már tudom a
választ: átnézték a korabeli lapok, újságok teljes tartalmát, itt a Szilágysomlyó
című városi hetilapra gondolok, illetve a gazdag magyar újságírás a témára
való kitekintésére. Felváltva, egy az egybe közzé téve, illetve a mai nyel-
vezetre átültetve. A kötetet nemcsak a mai somlyóiak forgathatják, lapoz-
gathatják haszonnal, hanem jóformán az egész Szilágyság is megelégedéssel
tudakozódhat benne. A város lakóival kapcsolatosan megfogalmazódott
bennem néhány gondolat: itt a demokrácia életképes volt, a választási adatok
bizonyítják ezt: a románok jelenléte, a magyar-zsidóság mint a helyi társa-
dalom gazdasági, kulturális élet szereplői, egy élő magyar-örménység léte, az
egyházak történelme, a sajtó hasábjain jelen van. 1867, a kiegyezés utáni
Szilágysomlyó gazdasági fejlődése, a polgárság jelenléte, a kisiparosok,
mesteremberek, kereskedők nagy száma, mind hozzájárult a város fejlő-
déséhez, a település a vidék központi szerepének erősödéséhez.
A képek jegyzékéhez kapcsolódva, nagy értéke van a közreadásuknak.
Még akkor is, ha ma sokan az internetről tanulnak a múltról, jelenről és a
jövőről. De itt össze van gyűjtve, megfelelő tudományos leírással ad meg-
bízható adatforrást. Felsorolok néhányat: Kraszna vármegye pecsétje a XVII.
században, a Vár alaprajza, a gepida királyok kincse (1797), P. Szathmáry
Károly szobra Budán (1931), Bölöny György Itókával. Az Igazi Ady írója. Ady
Endrét mély barátság fűzte a Bölöniekhez. Örvendtem Joe Pasternaknak, a
helyi főgimnázium végzettjének, aki a város szülöttjeként az amerikai film-
gyártás közismert alakja lett. Vajon hányan emlékeznek még Páger Antal
feleségére, az itt született Szilágyi Beára.
Az az érzésem, mivel ritkaság, a kiadványnak sikere lesz itthon és
máshol is, tekintettel arra, hogy a somlyóiak százával, ezrével vannak szét-
szóródva, Kolozsváron, Nagyváradon, Budapesten át a diaszpóráig. Jó lenne,
ha a sajtó, a tv. bemutatná a kiadványt, felmutatva Szilágysomlyó értékeit,
hírünket vinnék a nagyvilágban, felkeltenék a turisták érdeklődését a város
4
iránt. A jelen kiadvány értékelése Önre, az olvasóra marad, a későbbi korok
szilágysomlyói magyar olvasóira, még akkor is, ha nem itt születtek. Biztosítok
mindenkit, hogy nagy élmény lesz a kiadvány olvasása.
Végül egy személyes gondolat: nagy kár, hogy Nagy Misi barátunk,
városunk történetének kiváló ismerője a kiadvány megjelenését nem érhette
meg, bizonyára öröme lett volna benne és hozzászólásával tartalmát
gazdagította volna.
Köszönet az alkotóknak, íróknak, szerkesztőknek, Attilának és
Józsefnek.
Szilágysomlyó, 2019. novembere.
Joikits Attila ny. történelemtanár, történész, helytörténész.

5
 A VÁROSRÓL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL

Szilágysomlyó Szilágy megyében, a Magura (596 m tszf.) aljában, a

Kraszna a folyó által kiképzett nagyon szép völgyben fekszik, 234 m ten-
gerszint feletti magasságban. (Koordinátái é. sz. 47° 13′ 48″, k. h. 22° 48′ 00″.)
A város története több évszázadra tekint vissza. Első írásos megemlítése
1251-ben történt, in possessione Wathasomlyowa néven. A somlyói templom
telkét említi egy 1251-ből származó oklevél. Eklézsiája már 1257-ben létezett,
1259-ben kelt oklevél Kraszna vármegye részeként sorolta, 1351-ben várát is
megemlítik az írások castrum… Somlyo néven. 1356-ban Somlyó település a
somlyói vár tartozékaként volt számon tartva. 1417-ben mezővárosi ranggal
rendelkezik (oppidum Somllyo). 1530-ban a vár birtokosaként Somlyói
Báthory István szerepel. A somlyói Báthory család a várat hosszú időn át
birtokolja és a környező földeket is. 1692-ben Szilágy-Somlyó névalak. 1808-
tól itt harmincad vám működött, valamint a sóhivatal is ismert. 1719-ben volt
postája, 1762-ben posta állomását említik. 1875-ben a városnak távíró
mellékállomása volt, egy Morse-géppel, ezt egy hivatalnok és egy kezelőnő
működtette.
1786-ban mezőváros 476 ház és 2278 lakos, 1847-ben Szilágy-Somlyó
mezőváros 3192 lakossal. 1850-ben 756 házzal, mezőváros. Egy 1863-ban
kiadott tankönyvben Somlyóról ezt olvashatjuk: Szilágy Somlyó megyei város.
Fekszik a Magura tövében, Kraszna vármegye székvárosa. A Bátoriak hajdani
várok omladéka még most is látható, a két katholicum zárdával, s algym-
nasiummal. Református kisebb tanodával. (Jó bora terem) Görög egyesült
címzetes vicariatusal, minorita rendűek egy háza. Posta állomás, szolgabírói
székhellyel. Csendőri szakasz. Hivatali székhely: megyehatóság, törvényszék,
császári és királyi adóhivatal, adó felszólamlási felügyelőség. Pénzügyőri
biztosság, csendőr szakaszparancsnokság. A város kiterjedése 7748 hold.
Lakosainak nagyobb része magyar. Magyar 8205, Román 700, Tót 10. Zsidó
126. Ennyi ismertetés van 1863-i Somlyóról, amelynek akkoriban tehát 4090
lakosa volt.
1873-ban rendezett tanácsú város (r.t.v.), 856 lakóházzal és 7748
kataszteri hold (kh) területtel, 1888-ban 892 háza volt 4189 lakóval. 1893-tól
Szilágysomlyó névalakkal. 1910-ben r.t.v. 1209 lakóházzal, 7750 kh. föld-

6
területtel, 1944-ben Szilágysomlyó megyei város, lakói 1518 házzal ren-
delkeznek, 7886 kh földterületen. A fő közlekedési útvonalak elkerülték, a
Kolozsvár – Nagyvárad – Szatmárnémeti városok alkotta háromszög belsejébe
került. A Szilágyban az első köves út 1820 körül épült, Csizértől Krasznán
Varsolczon, Perecsenen át Somlyóig húzódott. Somlyóról a zoványi fürdő felé
1840 körül bővítik, innen a köves út építését az 1850-es években Ipp majd
Széplak felé folytatták. Máshol ekkor az egész megyében még nem volt köves
út. Hátrányosan érintette a vasútépítés késedelme is. A Szilágysomlyó-
Sarmaság szárnyvonalat (16,3 km) 1887. dec. 23-án, míg a Szilágysomlyó-
Székelyhíd közötti vasútvonalat (45 km) 1899. dec. 29-én adták át a forga-
lomnak. Az említettek mind jótevőleg hatottak a környék gazdaságának
fejlődésére. A Szilágyság e része országúton elérhető: kelet-nyugati irányban
Kolozsvár – Zilah – Szilágysomlyó – Margitta, Székelyhíd – Nagyvárad – illetve
Debrecen, dél – észak irányban pedig Élesd – Szilágysomlyó – Tasnád –
Nagykároly – Szatmárnémeti – Nagybánya útvonalon. Itt nem alakult ki az a
fejlettebb típusú gyáripar, ami jellemzője volt a környék nagyobb városainak,
a kisipar a céhes hagyományok alapján élt tovább. A XVIII. században
alakulnak meg a somlyói céhek: bőr- és prémfeldolgozók, gubások, szűcsök és
csizmadiák alkották az iparosok legnépesebb csoportját; a város legszámot-
tevőbb céhjeibe tömörültek a fazekasok, szíjgyártók, patkolókovácsok,
kulcskészítők, ácsok, kőművesek, szitaszövők, kékfestők, kötélverők, kalapo-
sok és kádárok.
A helybéli mesterek a közelben fellelhető nyersanyagokat dolgozták
fel (bőr, fa, fém) ez a ténykedés a számottevő, a jellemző. Az itt lakók hoz-
záértése, szorgalma következtében fejlett volt a környék mezőgazdasága,
állattenyésztése és szőlő-gyümölcs termesztése, borászata és szeszesital
termelése.
A város és a vidék árucseréjét a kiskereskedelem bonyolította le,
számos üzlet szolgálta a lakosságot. A kereskedelem fejlődésében egyre
nagyobb szerepet vállaltak az 1840 táján betelepülő izraeliták, 1841-ben
hitközséget alapítanak, 1891-ben a lélekszám 4548, ebből izraelita 838, 1929-
ben a város 6885 lakójából 1526 személy az izraelita. Szilágysomlyó a 19.
század végén a 20. század elején jelentős pénzügyi központtá lépett elő. Több
pénzügyi intézmény kezdte el működését: a Kraszna vármegyei Takarékbank
(báró Bánffy Endre telkén épült 1909-ben, ma itt van a Városháza), Posta-
takarék Bank, Közgazdasági Bank, takarékszövetkezetek. 1915. június 14-én
7
pünkösd utáni napon kezdték el Hubert Ferenc budapesti építészmérnök
tervei szerint az Osztrák-Magyar Bank szép épületének emelését 350.000
korona költséggel, mellette az új, Tóásó Pál budapesti műépítész és Ábrahám
Sándor városi építész által tervezett városháza, amelynek építése 1914. június
8-án indult. Az első világháború, az impériumváltás, a pénztelenség
késleltette az épület átadását. Avatására 1924. június 16-án került sor. A
megnövekedett forgalom szükségessé tette egy újabb Kraszna feletti híd, a
Vashíd megépítését. Ez az egynyílású, oszlopos rácsozatú vashíd 1904.
márciusa és augusztusa között készült, a csucsa-nagykárolyi állami közúton
70.000 korona költséggel. A híd nyílása 35.6 méter, szélessége: kocsipálya 6
méter, gyalogjáró két oldalt egyik-egyik 1.50 méter. A hídfők somlyói és
somlyógyörtelki kőből valók. Ezzel a város területén lévő hidak száma ötre
emelkedett. Három közúti és két vasúti híd épült összesen.
Jelentős számú köztisztviselő, tanító, tanár, vasúti, adóhivatali, postai
és távírdai alkalmazott élt itt. 1876-ig a vármegyei tisztségviselők, 1876 után a
járási alkalmazottak jelentenek tényezőt. Környékén a századok folyamán
jelentős magyarlakta települések alakultak ki: Szilágynagyfalu, Zovány, Ipp,
Kémer, Bagos, Borzás a Berettyó völgyében, a Kraszna mentén Kraszna,
Varsolc, Perecsen, Somlyóújlak, Kárásztelek, Sarmaság, a Magura északi
oldalán Selymesilosva és Szilágylompért. Ezen közösségek, falvak magyar-
ságára is támaszkodott a mindenkori somlyói gimnázium. Közigazgatásilag
1876-ig Kraszna vármegye (1148 km², 62.714 lakos, 1445-től Kraszna
vármegye székhelye) és egyben a somlyói járás központja is, 1876-ban a
vármegye rendszer reformja következtében Kraszna vármegyét az újonnan
alakult Szilágy vármegye kebelezte be. 1877 Szilágysomlyó rendezett tanácsú
város címet kapott. A vármegye központja Zilah lett, ez a város volt központja
a megszűntetett Közép-Szolnok vármegyének. 1906-ban Éhen Gyula Szilágy-
somlyóról a következő adatokat közli:
Szilágysomlyó r. t. (rendezett tanácsú) városnak van 765 kereső
iparosa, 179 kereskedője, 52 közlekedési személyzete, 1 irányban elágazó
vasútvonala, 2 szeszgyára és 1 cser- és tölgyfa ipartelepe. Pénzintézeteiben a
betét 1.984.640 kor. Nyereség 91.097 kor. Szilágysomlyó r. t. városnak van
közkórháza, városi gőzfürdője, közvágóhídja, petróleum közvilágítása és a
„Báthory-féle várkert”-je. Vízvezetéke és csatornázása nincs. Születések
száma 180; halálozások száma 107. Szilágysomlyó r. t. városnak van 1 állami,
1 izraelita és 1 r. kat. népiskolája és 4. osztályból álló gimnáziuma. Iskolai évi
8
kiadása 1.068 kor. Van nyomdája és helyi hírlapja. 5.658 lakosa közül
magyarul beszél 5.177; ír és olvas 3.774; intelligens elem a lakosság 50%-ka.
Szilágysomlyó r. t. városnak szegényügyi évi kiadása 1.450 k.
1876–1919. április 17-ig Szilágy vármegye része, a szilágysomlyói
járásnak székhelye, 1919. április 17-én a román hadsereg foglalta el a várost,
1919. április 25-én kezdetét vette a román közigazgatás, a város az új
államrendszerben is járásközpont és Szilágy megye része (jud. Sălagiu, majd
jud. Sălaj). A Bécsi Döntés következtében, 1940. szeptember 7-én a magyar
csapatok vonultak be és 1944. október 18-ig a Magyar Királyság része lett.
1944. november 11 – 1945. március 9-ig szovjet katonai közigazgatás alatt áll,
1946. március 13-án ismét a román közigazgatást vezetik be (Judeţul Sălaj,
plasa Şimleul Silvaniei). 1950-ben a szovjet közigazgatás mintájára a megye-
rendszert felváltották a tartományi és rajoni beosztással. A volt Szilágy
vármegyét három tartomány (Bihar, Kolozs és Máramaros) között osztották
fel. Szilágysomlyó és környéke Bihar tartomány, Somlyó rajon része lett.
Kolozs és Bihar tartomány határát a varsolci tetőn húzták meg. Somlyó rajon
székháza a volt szilágysomlyói Városháza épülete lett. 1968. márciusában
ismét a megyerendszert vezették be Romániában, Szilágysomlyó és környéke
néhány napig Bihar megye részeként szerepelt, de egy újabb döntés
következtében Szilágy megyéhez került, az új körülmények között a város
hatásköre, fontossága erősen lecsökkent. Az alábbi táblázat segítségével
nyomon követhetjük a város lélekszámának és nemzetiségi hovatartozásának
változását 1850–2011 között.

9
10
Szilágysomlyó lélekszámának és nemzetiségi hovatartozásának változását 1850–2011 között
Év Összesen Román Magyar Német Egyéb Zsidó Cigány Szlovák
1850 3455 785 2396 20 254 181 47 —
1880 4189 647 3372 26 — — — —
1890 4548 857 3661 14 16 838 127 4
1900 5658 1095 4360 95 108 — — 6
1910 6885 759 6030 20 76 — — 1
1920 6926 1792 3441 38 1655 1580 — —
1930 7448 2340 3434 19 1655 1526 89 17
1941 9039 1500 7282 23 233 149 47 31
1956 8560 3924 4337 5 294 265 — 17
1966 10452 5716 4479 16 241 26 160 42
1977 12532 7766 4615 19 132 5 79 29
1992 15233 10018 4886 25 304 — 232 59
2002 16066 10552 4010 14 12 2 1425 39
2011 14436 8730 3000 8 4 — 1291 27
A Szilágysomlyói Krónikában az alábbi helyi, erdélyi és magyarországi sajtó-
termékek cikkeit, tudósításait, kiadványok adatait dolgoztuk fel.
Szilágy-Somlyó (folyóirat)
Szilágysomlyón megjelent társadalmi és politikai hetilap. 1883.
március 15-indult, 1944. július 1-jén szűnt meg.
Alapító-főszerkesztője Nagy László volt, 1923-tól Udvari József, társ-
szerkesztője B. Józsa Gyula. Kiadótulajdonosa 1940-ig Bölöni Sándor (Bölöni
György apja), s az ő nyomdájában nyomták, 1940 után laptulajdonosként új
név jelenik meg: a Lázár Gézáé. Főmunkatársként 1940–41-ben Somlyói Eller
Gizella, 1944-ben néhány hónapig Fügedi Péter szerepel a lap impresszumán.
Utolsó száma 1944. július 1-jén hagyta el a nyomdát.
Címének változásai a több mint hat évtizedet megért lap törté-
netének politikai hátterét is jelzik: 1909-től Szilágysomlyó címmel jelenik meg,
1936–38 között, a román helységnévrendelet miatt címét Heti Újságra
változtatja, 1938–40 között pedig, bár belső tartalma végig magyar nyelvű,
kénytelen felvenni a Şimleul Silvaniei címet. A változó viszonyokat terjedel-
mének változásai is jelzik: 1919 után egy ideig mindössze két lapon jelent
meg, s régi terjedelmét csak 1940 után nyerte vissza.
Vidéki lap mivolta ellenére változatos volt a tartalma: a fontosabb
közérdekű hírek mellett a megye, valamint a város és környéke életéről is
rendszeresen tudósított. Viszonylag sok irodalmat is közölt, 1918 előtt a
szerzők névsorából Ady Endre, Benedek Elek, Beksics Gusztáv, Bródy Sándor,
Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Iványi Ödön, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kabos
Ede, Komócsy József, Krúdy Gyula, Lengyel Menyhért, Molnár Ferenc, Móra
Ferenc, Révész Béla, Szathmáry Károly, Szász Károly, Zilahy Lajos írásainak
jelenléte részben tükrözte a kiadótulajdonos fiának, Bölöni Györgynek az
irodalmi kötődését is. Helyi szerzők írásait is közölte, pl. B. Józsa Gyula (1872–
1924) elbeszéléseit, verseit. Az elsők között tolmácsolta magyarul Mihai
Eminescu költeményeit (Brán Lőrinc fordításában 1889-ben közölte a Poves-
tea teiuluit magyarul). 1921–22-ben, Mártonfi István szerkesztésében humo-
ros, szatirikus hangvételű melléklapot („förmedvényt”) is megjelentetett,
Keserű-Lapu címmel.

11
 A két világháború között s különösen 1940–44-ben (eléggé eklektikus
válogatásban) a kor elismert vagy divatos írói-költői is megszólalnak hasáb-
jain: Bódás János, Kosztolányi Dezső, Létay Lajos, Makkai Sándor, Sértő
Kálmán, Somogyváry Gyula, Számadó Ernő.
Más kiadványok: Az Est, Belügyi Közlöny, Budapesti Hírlap, Budapesti
Közlöny, Budapesti Szemle, Ellenzék Kolozsvár, Építő Ipar, Fővárosi Lapok,
Gazdák Lapja, Gyógyszerészi Hetilap, Herkules, sportegyesületek lapja,
Kolozsvár, Heti Szemle Szatmár, Hivatalos Közlöny, Honvédségi Közlöny,
Iparosok Lapja, Katolikus Szemle, Keleti Újság, Kertészeti Lapok, Kis Újság
Budapest, Központi Értesítő, Köztelek, Magyarország, Népiskolai Lapok, Nép-
szabadság, Népszava, Pénzügyi Közlöny, Pesti Hírlap, Sporthírlap, Szilágy,
Szilágy-vármegyei Tanügy Zilah, Szózat Budapest, Távírda és Posta. Rende-
letek Tára, Vasúti és Közlekedési Közlöny, Vízügyi Közlemények.
Ahol a címszó forrása nincs megjelölve az a Szilágysomlyó hetilap
dátum szerinti lapszámából származik.
Krónikánkban a forrásként kezelt sajtó termékekből átvett szövegek a
korabeli stílust és helyesírást követik.

12
 SZILÁGYSOMLYÓ VÁROS
KRÓNIKÁJA ÉS ADATTÁRA
(társadalom, gazdaság, építkezés, közlekedés, politika,
városvezetés, városvezetők, városrendészet, egyházak,
közlekedés, statisztika, oktatás, művelődés, sport)

1251. november 10. a település megnevezése: in possessione Wathasom-

lyowa vocata. Vatasomlyó. 1251. nov. 10. Vata fia Vata és Dénes fia Pósa
Vatasomlyója (ma Szilágysomlyó) nevű birtokukat Rathold nb. nádornak és
Móricz, a királyné udvarbírája és nyitrai főispánnak eladják. 1257. jún. 10-én.
IV. Béla által helyben hagyva.
1259. in Comitatu de Karazna, Kraszna vármegyében.
1259. A helységet, a hozzátartozó településekkel eladják Rátót nembeli
Rolandnak és Pok nembéli Móricnak.
1319. A felső várat először 1319-ben említi oklevél. Építtetője Móric fia
Miklós vajda (1270-1319) lehetett.
1351. Castrum Somlyo prope fluvium Karazna.
1351. december 6. Buda. Nagy Lajos király kiváltságlevele Báthory László
nejének, Medgyesi Annának leánynegyede maradéktalan kiadásáról. A vár és
a hozzátartozó települések – Somlyó, Perecseny, Badacsony, Csehi, Győrtelek
és Hídvég – a Meggyesi Móric leánya, Báthory Lászlóné tulajdonába kerül.
1379. Egy dokumentum a Désről induló só szállítmányokat Csákigorbó, Pap-
elek, Szilágysomlyó, Margitta, Szalacs útvonalban jelölte meg, mint „magna
via sohusuthˮ.
1409. március 13. A Meggyesiek és a Báthoryak 1379 óta húzódó örökösödési
perükben, Somlyó vára a Báthoryaknak jutott.
1445-től Somlyó Kraszna vármegye központja. Kraszna vármegye székhelye a
tatárjárásig (1242) Kraszna, 1242-1445 között Valkóvára (a mai Valkóváralja,
Subcetate).
13
 Kraszna vármegye pecsétje a XVII. században.

1454-ben Hunyadi János erdélyi vajda két alispánt nevezett ki Kraszna megye
élére: Bályoki Szilvesztert és Szécsi Tamást.
1532. Felépül a római katolikus plébánia templom. Felszentelési címe: Szűz
Mária menybemenetele. A templom főbejárata felett vésett felírat: Opus.
Fecit. Magnificus. Stephanus Bathori. De. Somlyo. Vayvoda. Transilvan.
14
 Báthoryak címere

1533. szeptember 25. Báthory István a későbbi erdélyi fejedelem és lengyel

király. Lengyel mondás szerint „Vagy ne született volna, vagy ha született,
örökké élne”.

Báthory István erdélyi fejedelem (1571–1586),

Lengyelország királya (1576–1586) és Litvánia nagyfejedelme (1576–1586)
Somlyó, 1533. szeptember 27. – Gorodnó, 1586. december 12.

15
1551. Begler Mechmed bég elfoglalja Szilágysomlyót.
1559–1571 János Zsigmond uralkodása alatt az ország védelme és a sereg
elhelyezése végett Erdély területe öt kapitányságra oszlott: a huszti, váradi,
szilágysomlyói, szörényi, fogarasi kapitányságokra.
1571–1876 között Kraszna vármegye Somlyóval együtt a Partium (Részek)
alkotója volt, hol Erdélyhez, hol a Magyar Királysághoz tartozott.
1574. Zenas Peter de Balyok és Ilosway Miklós Krasznai alispánok.
1577. Báthory István kiváltságlevele. Báthory István Szilágysomlyó polgárait
a vámfizetés alól felmentette. Ugyane naptól felmenti a somlyóiakat a
borkilenced fizetése alól is örökre.
1582. Az (alsó) vár átépítésének és kiépítésének megkezdése. Ebben az évben
kolozsvári téglások és cserepesek mennek Somlyóra.
1589. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem szabadalomlevelet ad a somlyói
lakosoknak, hogy az Erdélyből szállított só és bárminő marha után sem
harmincadot, sem vámot ne fizessenek. E szabadalmat megerősíti Rákóczi
György 1635-ben.
1592 ápr. 7. Szilágysomlyóra 7 szekér faragott kő szállíttatott Kolozsvárról. Ifj.
Báthory István rendelése.
1593 máj. 21. Szilágysomlyóra 11 szekér faragott kő szállíttatott Kolozsvárról.
Ars Hungarica, 1979 (7. évfolyam, 1-2. szám) 2. szám Balogh Jolán: Késő
renaissance kőfaragó műhelyek. VI. közlemény.
1594. október 10. Somlyó várának legrégibb urbáriuma. A jobbágyak a
városhoz nem adtak semmiféle adót, csak bárány-, búza és bordázmát, ezeket
a dézmákat ezelőtt Olasz Tamásnak és Syner Gáspárnak adták.
1594. október 13. Közvetlenül Báthory István elmenekülése után – a vár
egykori épületéről hiteles leltár készül, amikor is Zsigmond fejedelem az
uradalmat lefoglaltatta.
1594-ben a tatárok dúlták fel a környéket, de magába a várba bejutni nem
tudtak, sőt a várból kitörő seregek megsemmisítő csapást mértek a tatárokra.
1597. Ez az évszám (egyesek szerint 1592) és az SB monogram (Báthory
Stephanus) látható a várkapu feletti címerben. P. Szathmáry Károly írása

16
Szilágysomlyóról A BATHORYAK BÖLCSŐJE címmel a második kötet függelé-
kében olvasható.
1599. Giorgio Basta foglalta el Somlyó várát.
1600-as évek Kraszna vármegyének már a XVI. században is Szilágysomlyó volt
a székhelye. Egyéb alkalmas helyiség híján a várkapu feletti házat rendezték
be hivatalos helyiségnek.
1607-1608. Szilágyi egyházmegye. Esperes: Kisdobszai Dániel szilágysomlyói
prédikátor.
1615 körül. Nagylaki Bertalan vagy Bernát a szilágysomlyói evang. református
lelkész.
1629. Báthory Zsófia, Báthory András és Zakrzewska Anna leánya.

Báthory Zsófia
Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14

1630. Fejér Miklós a szilágysomlyói róm. kat. pap.

1643. II. Rákóczi György díszes ceremónia keretében, itt kérte meg Báthory
Zsófia kezét.
17
1658. oppidum Somlyó (mezőváros)
1658. március 28. Zakreska Anna, Báthory András felesége Szilágysomlyón
meghalt. 1658. augusztus 11-én temették a római katolikus templomból.
1658. április 6. A somlyói vár tartozékainak Urbáriuma. Telepesek és
városlakók név szerint 168 név felsorolva. A nemesek között megemlítve
Varju György, Pataki Máté, Somodi Andrásné, András Deák, Nagy Mihályné,
Borbély Boldizsárné, Borzási János, Lippay István, Hunyadi Pál, Nagy András és
Hetei István. Más nemes ember is jelezve. Mesteremberek név szerint
felsorolva. Szolgálattyuk: mindennapi szolgálattal tartoznak, amint a tisztek
parancsolják. – A mesteremberek, akik művükkel szolgálnak, három napon
aratnak, három napon szőlőt munkálnak és egy szénát gyűjtenek. – Census:
soha, semmiféle pénzadót nem adnak. – tized. – Borból, búzából tizedet
adnak a várhoz; kilencedet nem fizetnek. Pásit-disznó tizedet sem adnak és
ezek után nincs is váltópénz. Ellenben a makkos erdő után jár a sertés tized.
Búzadézsmáláskor minden ember 1-1 tyúkkal tartozik. – A méhrajoktól
váltópénzt adnak, minden kosártól 2-2 pénzt.
Van egy Pupos nevű szőleje. Kapálásához 100 ember szükséges. Karaszna és
Bagos lakói művelik. A másik szőlő a Főhegy [?] [Férhegy vagy Térhegy-nek is
olvasható, valószínű a mai Fehérhegyről van szó. I.J.] – elegendő; a
Kerestelek-iek művleik. Ugyanők művelik a Juhász-hegyen lévő szőlőt is, 20
kapásra elegendő. Negyedik a Várhegy nevű szőlő. 100 kapásra. Maguk a
Somlyaiak művelik. Ötödik a „Vas annya” nevű szőlő, 40 kapásra, ezt a Csehy-i
tisztek műveltetik. – Szántói: Karaszan felé 237 hold. – Nagyfalu felé 30 hold.
– Csehy-i földön 13 hold. – Perecsen 41. hold. – Erdő három is van, de kettő
súlyos büntetés mellett tilalmas. – Rét. A vár alatti öreg kaszáló 200 kaszásra
elegendő, a másik 35 kaszásra. – Jövedelmi forrás: málha szállítás, korcsma
Szent Mihály-naptól Szent György napig. – Van két halas tava: Felső – és Alsó
Tó, Mindegyikben bőségesen van hal.
Telepesek név szerint, mint előbb. Számuk 41. – Egynémelyiknél itt is jelezve
az állás: – Özvegyi szerben szolgál 3. – főbíró mostan 1. – erdö biró mostan 1.
– taxás mészáros az várhoz, ad faggyút libras 150. – számtartó az várban 1. –
asztalosságával szolgál 1. – kovács művet tanul egyik fia.

18
Urbarium Seu Connumeratio colonorum jobbajonalium ad Arcem Somlyaiensis pertinentium.
In Rationem Illrmi. Celssi. Dni. Dni. Clementissi. Prin. Transsiae Georgy Rakoczi
(MNL OL E 156 - a. - Fasc. 055. - No. 001.)

1658-ban Somlyó várához tartozik: Somlyó város, továbbá, mint integra

possessiók: Kraszna, Máron, Pecsely, Balla, Raksa, Szilágy-Bagos, Kárásztelek,
összesen 8; mint portiók: Perecsen, Ujlak, Kerestelek, Csehi, Szoros,
Györtelek, Hidvégh, Csizér, Kis-Boján, Boronamező, Bagolyfalva, Bogdánháza,
Alsó-Bán, Felső-Bán, Ballaháza, Tóthfalu, Tusza, Füzes, Ujvágás, Oláh-Valkó,

19
Alsó-Jáz, Felső-Jáz, Alsó-Gyümölcsénes, Felső-Gyümölcsénes, Bagolyfalva,
Bucsum, a részbirtokok száma 26.
1658. Somlyaj Jspotaly. A somlyói kórház említése.
1660. május 14. Szejdi Ahmed budai pasa seregével porig égette Szilágysom-
lyót (május 14.) és a környező falvakat, végig dúlta az egész Szilágyságot,
Kraszna, Közép-Szolnok vármegyéket. Ekkor pusztult el a római katolikus
templom is.
1660. augusztus 27-én Nagyvárad török kézre került, Somlyó végvár lett.
1662. Börvei János a szilágysomlyói evang. református pap.
1666. A törökök által megrongált római katolikus templomot megújítja Újfalvi
Péter plébános, Medve Péter építész által.
1666. után Makai P. a szilágysomlyói róm. kat. pap.
1668. Szilágy-Somlyó várának leltára. Közli Thaly Kálmán. A leltár szövege a
második kötet függelékében olvasható.
1669. Báthory Zsófia ebben az évben elrendelte szilágysomlyói uradalma
jobbágyainak, hogy az általa vett sót (minden bizonnyal Désről) Somlyóra kell
beszállítaniuk. Az utasítás 28 községet szólított fel erre, és 11.442 kősót írt
elő.
1669. Báthory Zsófia megengedi, hogy a szilágysomlyói uradalom jobbágyai
majorságföldjeit a kaszálókkal, halászó vizekkel s erdőkkel együtt felosszák és
„annak hasznát, ususát vehessék.ˮ
1670. február 15-én az erdélyi országgyűlés Gyerőffy Györgynek juttatta
Somlyó várát.
1673-1692 Ippi Bydeskúthy Ferenc, gencsi Balogh Erzsébet férje kraszna-
vármegyei alispán.
1675. február 23. Az 1675 február 23-án Somlyó és Cseh várának kiadott
fejedelmi diktátum.
Halálal bűnhődik az, aki elöljárójára fegyverrel támad.
Halálal bűnhődik az olyan nős ember, aki a sorompókapun belül parázna-
ságban találtatik.
A nőtlen ember ugyane vétekért megcsapatással bűnhődik.
20
Halálbüntetés éri a strázsát, aki helyét elhagyja.
Halálbüntetés éri azt, aki a kapuzárás után lövöldözik, vagy a strázsára támad.
Aki a várban más ellen fegyvert fog, annak a keze vágassék le, ha a váron kívül
történik ez, akkor a cselekedet mivolta szerint büntettessék.
A törökkel némettel való paktálás, pribékség, ármányság vagy azokkal való
egyetértés halálbüntetéssel jár.
Minden utonjárók tartoznak Somlyóra bemenni s ott útlevelüket a kapi-
tánynak felmutatni
Utlevél nélkül járók elfogatnak, aki pedig hír nélkül merészel elmenni Somlyó
mellett, minden véle való javait elveszti.
Ha valaki a vármegyében a kapitány tudta és cédulája nélkül sarcolni,
sarcoltatni jár, házakat ver fel, embereket fogdos, javakat praedál, zsák-
mányol, azt a faluk tartoznak megfogni és nyársba húzni.
Kegyelmes urunk levele vagy a somlyói kapitány írása nélkül sem élelmet sem
postalovat nem tartoznak adni.
1677. a vár új birtokosa özvegy Bánffy Dénesné, Bornemisza Kata lett.
1678-1680. Miskolczi Gáspár a szilágysomlyói evang. református lelkész. Egy
Jeles Vadkert címmel állattani munkát írt Franzius wittenbergi tanár latin
munkája után.
1684. A Krasznahorvátiban született Marosi István ref. prédikátor egy 1684-i
versben azt írja Somlyóról, hogy „Erdélynek kifelé egyik szemefénye.”
1687. Erdély Habsburg befolyás alá kerül.
1687. okt. 13. A vár parancsnoka, Bialis Ferenc átadta a várat Lotharingiai
Károly császári fővezérnek. Ekkor készítette Luigi Ferdinando Marsigli (1658-
1730), ki a császári csapatokat kísérte, Szilágysomlyó várának térképrajzát.
1694-től. Kecskeméti János a szilágysomlyói evang. református lelkész.
1696. Szilágysomlyón a szabók Bánffy György kormányzótól nyernek céhsza-
bályokat. Ezt erősítette meg I. Lipót 1690-ben.
1700-ban szilágysomlyói prédikátor Zoványi P. György (Bihar, 1666. szept. –
Zilah, 1758. febr. 16.) 1711-ben a krasznai egyházmegye esperese, 1712-ben
zilahi prédikátor. 1723-ban a tiszántúli egyházkerület jegyzője, 1728-tól
haláláig szuperintendense, püspöke.

21
1701- és 1711-ben Mosonyi Péter a szilágysomlyói róm. kat. pap, ő kezdi
vezetni az anyakönyveket.
1703. július körül Somlyó az első volt a Rákóczihoz pártolt várak között.
„Kaszás Pál feladta a várat és kuruccá lett.” A vármegye szegényei Rákóczi
zászlaja alá gyűltek.

Szilágysomlyó vára 1687-ben

Luigi Ferdinando Marsigli felmérése
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti képcsarnoka

1703. augusztus 21-én Kaszás Pál tettére válaszul, Kolozsvár őrségéből 150
német, 150 rác érkezett, hajnalban felverték Somlyót, lakosait leöldösték és
még Zilahot is felprédálták. A somlyói lakosok vagyonkájukat a templomokba
menekítették, a császáriak mindent felprédáltak, „nem csak hadi embereket,
mint ellenséget, sőt Városi embereket is felesen megölvén”. Ekkor gyilkolták
meg és rabolták ki a rácok Csengeri Pál iskola mestert, ki szép jövő elé nézett,
akadémiára készülődött.
1704. augusztus 21. A vén Szöcs János II. Rákóczi ezredese Szilágysomlyót
augusztus 21-ikén elfoglalta. Hiszen nem volt nagy dolog ártalmatlanná tenni
egy roskadozó várban harminc lovatlan vén lovast.
1705. október 22-24. II. Rákóczi Ferenc Szilágysomlyón.
1707. április 29. II. Rákóczi Ferenc Szilágysomlyón.
22
1708-ban Zoványi P. György Szilágysomlyón a református lelkész. Őt 1728-
ban püspökké választottak.
1708. október 7. Kolozsváron táborozó császáriak ismét Somlyóra támadtak,
a kurucokat megfutamították, kárt tettek a városban. A reformátusok
templomát, haranglábját, harangjaikkal együtt elpusztították, a parókiát, az
iskolát felégették, hamuvá tették. A református eklézsiának nem maradt
temploma. Az istentiszteleteket a szabadban tartották a várkapu előtt. 1710-
1711. években Somlyó háborús időket élt. Templomot ebben az időben nem
építhettek, hanem a régi oratórium helyére szalmafedelű színt állítottak, csak
azért, hogy az eső a nép nyakába ne essék. A színt aztán paraszt deszkával
vették körül. Ezt is 1710-ben a császári milicia hordatta széjjel. 1711
áprilisában a helyzet megcsendesedett. Az elszéledt nemesség, a városlakók
hazatelepedtek. A reformátusok nagyfalusi Bogya István házát szerezték meg,
itt rendezték be a parókiát. A gyülekezet, megerősödésével új templom
építéséhez kezdhetett.
1710. január. Rabutin tábornok ostrommal bevette a várat.
1711. A szatmári béke után a vár elveszti hadászati jelentőségét, katonai
élelmiszer raktár lett.
1712. Sepsi Judith a szilágysomlyói evang. református egyháznak egy kis
óntányért adott.
1714. augusztus 17. Az új templom építésénél a régi kőalapra erős tölgyfa
talpakat helyeztek, a falakat fenyődeszkából készítették, a tetőzetet zsin-
dellyel fedték. A munkálatokat oly szorgalommal végezték, hogy 1714.
november 25-én az akkori somlyói református pap és a Szilágyi esperes,
Zoványi György által lett felszentelve. Incze Lajos ref. lelkész írása, a Szilágy-
Somlyó hetilap, 1903. szeptember 3. számában.
1714. november 11. XII. Károly svéd király átutazott Szilágysomlyón, innen
Kémer, Berettyódéda, Margitta, Székelyhíd, Nagyléta, Hosszúpályi útvonalon
érkezett Debrecenbe.
1715. Kraszna vármegye. Felső járás: Szilágyballa (Balla), Nagygoroszló
(Goroszló), (Hoszumező), (Baxa), (Badacsony), Selymesilosva (Ilosva), (György-
Telek), (Hid-Vegh), Szilágyperecsen (Perecseny), Varsolc (Varsocz), (Petenye),
Krasznahorvát (Horvat), (Szereden), Kraszna (Kraszna), Magyarkecel (Magyar-
23
Keczely), (Olah-Keczely), (Also Ban), (Récse), (Bogdan haza), (Bagoly falu),
(Perje), (Boján), (Czizér), (Balla háza), (Toth falu), (Felsö Bán), (Pecsely),
(Maron).
Kraszna vármegye. Alsó járás Szilágysomlyó (Somlyo), (Kerestelek),
(Detrehe), (Ujvagas), Felsővalkó (Oláh-Valko), Gyümölcsénes (Gyömölcsénes),
(Marka Szek), (Jáz), (Paptelke), Szilágynagyfalu (Nagyfalu), (Füzes), Szilágy-
borzás (Borzas), (Eleös), (Lecsmér), Alsóvalkó (Magyarvalko), Kémer (Kemer),
Szilágybagos (Bagos), (Zomály), Szilágyzovány (Zovany), Ipp (Íp), Kárásztelek
(Karasstelek), (Kaznacs), (Márka), Bürgezd (Bilgezd), (Csehi), (Uilak), (Almás),
(Halmosd), (Paczal), (Domoszló).
1715. Somlyó adózó lakói: Ambrús János; Balogh Gergely; Menyihart István;
Méssáros István; Györgj János; Györgj István; Kólcsár János; Györgj Jakab;
Gaspár Mihály; Medve Márton; Szücs Gáspár; Demeter István; Pál István;
György Tamás János; Demeter Mihály; Bakos András; Bakos Miklós; Györgj
András; Szücs János; Bóldis István; Kovács András; Szücs István; Bogár István;
Debreczeni Andras; Gombkötő Gábor; Kiss Abraham; Mile János; Mésszáros
János; Szigjárto István; Gyöngjössy András; Nagj Ferencz; Kolocsa Mihály; Rácz
Györgj; Kapussi István; Késmárky András; Debreczeni János; Kiss Koszta; Pap
János; Csödvári Mihály; Bellenyessi János; Eperiessy János; Onodi István;
Lukács Pál; Balogh András; Lukács János; Fülep István; Barta András; Lovas
Istvan; Bihari Mihály; Kelemen János; Szigheti Lássló; Turóczi Györgj; Bihari
András; Kiss Györgj; Suránji János; Ujlaky Ferencz; Bössörmenyi Márton;
Szölössy András; Kadar Tamás; Szikszai István; Dobos Mihály.
1716. Németi Sámuel szilágysomlyói evang. református lelkész.
1717. Kőalapra fatemplomot építenek a reformátusok.
1719-ben Szilágysomlyón született Halmágyi István (†Kilyén, 1785. máj. 1.):
főispán, naplóíró. A kolozsvári ref. kollégiumban tanult, majd külföldi
tanulmányút után az erdélyi főkormányszék szolgálatába állt. Előbb titkár,
majd kir. táblai bíró, Marosszék főkirálybírája, végül Háromszék vm. főispánja
lett. Első naplója külföldi utazásról és göttingeni egyetemi tanulmányairól
(1752–53) szól, másik magyar nyelvű naplója 1762-től 1769-ig ismerteti az
erdélyi közállapotokat és társadalmi életet.

24
1719. október 14. Kraszna vármegye gyűlése így rendelkezik: a somlyói
postamester háza …hat emberrel és nádfedéllel azonnal kijavíttassék.
1720. Somlyó mezőváros.
1724-ben. Fodor Erzsébet a szilágysomlyói evang. református egyháznak egy
terítőt adott.
1725. A római katolikus kántorlak mestergerendájába bevésett évszám. Az
épület bővítése 1885-ben történt.
1727-1730 között Hankóczi László a szilágysomlyói róm. kat. pap, a papi
széket ő állíttatta.
1727. szeptember 11. Kraszna vármegye megállapodása szerint – hogy „a
communitas szükségére kivántató közönséges háza legyenˮ – a somlyai vár
kapuja felett levő házakat – „a reparatióhoz kivántató zsendelyekkel s zsen-
delyszegekkel s egyéb szükséges dolgokkalˮ – helyreállítja. A vármegyében
erre a célra nem is volt más alkalmas hely.
1729-1737 Kőtemplom épül a református fatemplom helyére Bánffy László
kurátorsága alatt, kőbevésett címere a szószék mellett.
1730. Szilágysomlyón (Szilágy m.) a katolikus templomban Az egyház remek-
művű fából való papiszékén a következő felirat áll: IHS Clama Ne Cesses Quasi
Tuba Exalta Vocem Tuam. Isaiae LVIII. I. A stallum 1730-ban készült.
1731. Erdélyi János a szilágysomlyói római katolikus pap (administrator).
1731. Gróf Csáky Miklós püspök bíbornok minoritákat telepített Szilágy-
somlyóra.
1732. Püspöki Ferenc a szilágysomlyói róm. kat. pap.
1732. december 31. III. Károly rendelete alapján Kraszna, ugyanígy Közép-
Szolnok és a Kővár vidék Zaránd megyével együtt minden szempontból a
Gubernium fennhatósága alá kerül.
1737. Elkészül a szilágysomlyói református templom kazettás festett meny-
nyezete, Pataki János által.

25
1737. Gróf Teleki Mária és Liber báró Losonczi Bánfi Péter a szilágysomlyói
evang. református egyháznak egy terítőt adtak.
1737. Első román fatemplom.
1739. Keresztesi István s neje Hozmán Zsuzsánna a szilágysomlyói evang.
református egyháznak egy ezüst tányért aranyoztattak meg.
1739. A Deés-Aknáról Szilágy-Somlyóra járó sószállító szekerek Szinye,
Alparéth, Csáki-Gorbó, Őrmező, Zsibó, Bréd, Paptelke s Haraklány vámos

26
helyeken haladtak át s a terhes sós szekerek mindegyik vámon egy-egy pénzt
fizettek, a visszatérő üres szekér után fél-fél pénzt vettek.
1740-ben kezdtek tanítani Szilágysomlyón a minoriták.
1743. A római katolikus templom főoltárát a Varjú család építtette. [varjúfalvi
Varjú István, Kraszna vármegye alispénja, majd országgyűlési képviselője és
neje Pap-Sebesi Ágnes.]
1744. Fiúiskolát nyitnak a minoriták. [1871-ig működött]
1744. Krasznavármegye közgyűlése határozatot hozott, hogy az összedőléssel
fenyegető székház megreperáltassék.
1749. november 17-én Balog István szilágysomlyói lakos s felesége, Medve
Erzsébettől született fiai: András és Mihály kaptak címeres nemeslevelet
Mária Teréziától. Címer: kék paizsban vörös selyem párnán egyenes kardot
tartó kar, a kardra korona, szív és emberi fej van szúrva; zárt sisak; sisakdísz: a
kar; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. András kémeri hamincados volt, utóbb
somlyói jegyző. Magyarázat: Harmincados az a tisztviselő, aki a harmincadot
szedte; vámos.
1752. A város első említése Szilágysomlyóként: Szilágysomjai Bako Joseff.
1757-ben alapították Szilágysomlyón Kraszna vármegyében, valamint a
későbbi Szilágy vármegye területén az első gyógyszertárat.
1759. Szilágy-somlyón nyitják meg Kraszna és Belső-Szolnok vármegyék első
gyógyszertárát. Neve Szentháromság. 1909-től a Krasznamegyei Takarék-
pénztár (a mai Városháza) földszintjén működött.
1764-ben felállított állandó táblának 1769. évi jelentéséből látjuk, hogy a
vármegye a levéltárának célszerű elhelyezése végett a székházat ki akarta
bővíteni.
1764. Kovács Mihály a szilágysomlyói róm. katolikus pap.
1765-től kezdődően 42 esztendeig papi teendőket végzett Szilágysomlyón
Tóth Pál kinek könyvtárai maradtak fenn aránylag épségben.
1766. Harangláb épül a református templomhoz.
1769. A református templom orgonát kap. Nagyszebenben készült.

27
1769. Belső-Szolnok, Közép-Szolnok és Kraszna vármegye, valamint Kővár
vidékének térképe.
1772-ben állított Szentháromság-oszlopán az Apa, a Fiú és a Szentlélek ábrá-
zolását láthatjuk egy ión fejezetű oszlop tetején, mintegy hálaimát jelképezve,
s egyúttal a jövőbeni csapások elleni védelem szimbólumaként szolgálva a
város lakossága számára.
1772-1774. A református templomot biztosító kőfal építésének éve.
1778–1779 Berczik János szilágysomlyói plébános (1778-tól kanonok), rektor.
1780. felépül a római katolikus templom tornya.
1785. A felszegen felépül a minoriták rendháza és temploma. Minoriták
oktatásügye. In: Pedagógiai Lexikon 2. k. Bp. 1936. 305- 306.

Barátok temploma

1786. Szilágy-somlyó mezőváros 476 házzal, 2278 lakóval.

1791. Normáliskola működik a városban.

28
1796. A szilágy-somlyói csizmadia ipartársulat megalakulása.

Minorita rendház

1792. Ippi Bydeskúthy Imre, B. Zsigmond és Pécsy Júlia fia, Szilágyvármegye

alispánja. [Leánya Mária, Bölöni Ádámné, Kölcsey Ferenc anyai nagyanyja
volt. I.J. ]

1799. Lebontják a haraglábat a református templomnál.

1797. A szilágysomlyói Magurában kincsekre bukkantak, ezek a bécsi Kunst-
historisches Museumban lettek elhelyezve. A szilágysomlyói aranyleletről
bővebben lásd az 1889. április 25-i híradást.
1797. augusztus 3-án a Szilágysomlyó határában fekvő Magura hegy lejtőjén
két pásztorgyerek: Bokor Simon és Botskó Péter arany érmekből és éksze-
rekből álló kincset talált.
1801-1815. Új harangláb épűl a református templomnál Josef Nitsch és halála
után Joseph Huber helybéli németajkú kőművesek irányításai és tervei alap-
ján.

29
1803. március 24. A vármegye székháza teljesen leégett, de a levéltárat, bár a
nagy kapkodásban széthányták, megmentették.
1805. Felépül az új vármegyeház. A megye levéltárát is ide szállítják.
1809. Gergelyffy András (1760–1816) orvos és vegyész Szilágysomlyón
működött és Kraszna megye főorvosi funkcióját töltötte be.

Csüngődíszes nyaklánc – Szilágysomlyói I. kincs 1797

Kunsthistorisches Museum Bécs

1809. szeptember 8. Kraszna vármegye, [Szilágysomlyó]. Személyes le irása,

Kraszna vármegyéből [sic!] Ballaházáról az insurectio [sic!] elkerülése ked-
véért, házának, s feleségének hitetlenül lett el-hagyásával el szökött Márkus
Vonutz nevű nemes személynek. Termetére nézve középszerű nagyságú...
román paraszt rongyos köntösbe szökött el e folyó 1809-dik esztendöbéli
30
september 8-kán, és vette innen útját a Bánátus felé. Ki ha fel-találtatik,
kisértessék patens mellett helységenként viszsza eredete helyére, Kraszna
vármegyébe, a magistratualis tisztek kezébe.
1811. Megalakult a Szilágysági Román Nők Egyesülete. Reuniunea Femeilor
Române Sălăjene.

Valens érme – Szilágysomlyói I. kincs 1797

Kunsthistorisches Museum Bécs

1814. Megalakult a Csizmadia-Ipartársulat.

1815. Felépűl a református templom 1801-ben megkezdet kőtornya Josef
Nitsch, majd annak halála után Joseph Huber helybéli németajkú kőműves
pallérok irányítása és tervei alapján.

31
1817. Somlyó oppidum.

Szilágysomlyó címszó Hübner János helységlexikonából – 1817

1817-ben id. Gelenczei Mihálcz Elek mérnök tanácsokkal és tervrajzzal látta el

az egyházközség vezetőségét, az akkor építendő új papilak költségeinek
kalkulációja kapcsán.
1820. Szilágysomlyón a szabók, gubások; szűcsök; fazekasok; lakatosok, fegy-
verkovácsok, gombkötők, fésűsök, kelmefestők, takácsok, paplankészítők,
kárpitosok, kőművesek, ácsok, mészárosok 15 mesterség művelői 4 céhbe
tömörültek.
1820. Krasznavármegye alsó és felső járása (58 település):
Alsó járás, Somlyo, Kerestelek, Detrehe, Ujvagas, Oláh-Valko, Gyümölcsénes,
Marka Szek, Jáz, Paptelke, Nagyfalu, Füzes, Borzas, Eleös, Lecsmér, Magyar-
valko, Kemer, Bagos, Zomály, Zovany, Ip, Karasstelek, Kaznacs, Márka,
Bilgezd, Csehi, Újlak, Almás, Halmosd, Paczal, Domoszló.
Felső járás települései: Somlyo, Perecseny, Varsolcz, Rétseh, Magyar Keczel,
Oláh Keczel, Sereden, Bogdánháza, Bagolyfalva, Perjeh, Csizér, Bolyán, Also
Bán, Felsö Bán, Szeék, Tothfalu, Paptelke, Pecsely, Horváth, Petenye, Kraszna,
Máron, Goroszló, Balla, Baksa, Hoszszumezö, Hidvég, Györtelek, Ilosvah.

32
1826. Baricz. Baritz Mihály a szilágysomlyói róm. kat. pap, szül. 1784. szept.
29-én. A róm. kat. eklézsia kurátora Rénner József.
1827-ben, hogy a Kraszna vármegye levéltárának kényelmesebb helyet bizto-
sítsanak, újabb építés vált szükségessé s bár a székházban alig volt bútorzat, a
főjegyzőnek még íróasztala sem volt, a levéltár új tékákat kapott.
1829. felépül a minorita algimnázium (az Ócska Gimnázium) épülete.

A gimnázium pecsétje 1835-től évekig használva

A róm. kat. gimnázium épülete 1905 táján

A kép jobb sarkán a Központi Szálló és Étterem, a későbbi iskola épülete.

Iskola bal oldalán a Csizmadia szín látható.

33
 Csizmadia szín

A somlyói Csizmadia szín épülete. A földszinten üzletek, az emeleten a

csizmadia mesterek műhelyei voltak. 1944 októberében a csizmadia színt
kifosztották, utána az épületben egy súlyos tűzvész jelentős kárt okozott. A
60-as években lebontották, helyébe az idomtalan Kisipari Szövetkezetek
szolgáltató háza került. A felvétel bal felső felében a volt Frankovits féle
vasüzlet helyén, a Nagyvendéglőt rendezték be. Ez a rész is lebontásra került.
Ma itt gépkocsi parkoló van.
1829. augusztus 29. sírkő a református temetőben:
„Itt alszik
Orvos doctor
SZIDOR DÁNIEL
kiről csak bús özvegye Kiss Anna és jó barátai tudják, hogy mint a
gyertya, másoknak világítva aludt el 1829. augusztus 29-én.
Vándor ne ezen sírkőnek
Hátán keresd nevemet
Sok felgyógyult szenvedőnek
Szívében lelsz engemet.
Én, ki embertársaimtól
Elűztem a vadhalált
A kegyetlen bosszújából
Szép koromban rátalált”
34
1831. július 24-én született Szilágysomlyón P. Szathmáry Károly, a hazai
kisdedóvás egyik megszervezője.
P. Szathmáry Károly mellszobra Budán, a Mikó utcából a Várba vezető lépcső
végén. A szobrot R. Kaizler Károly szobrászművész készítette, ő volt az
alkotója a szilágysomlyói Hősök Emlékműve turul madarának, amely már nem
létezik. A szoboravatással kapcsolatos híradás: Szülőföldje, Szilágysomlyó
város nagynevű fiának gyűjtés útján, közadakozásból készíttette ezt a szobrot,
melyet azonban a román megszállás miatt ott felállítani már nem lehetett. A
készen álló, domborművel díszített ruskicai márványtalapzatot a románok
Szilágysomlyón le is foglalták és eladták sírkőnek.

P. Szathmáry Károly

A kiváló író és népnevelő szobra leányának, Ludinszky Lajosné szül. P.

Szathmáry Gizellának birtokába került, ki azt budai lakásán őrizte. 1929.
decemberében a Petőfi Társaság felhívta erre a főváros figyelmét és kérte,
hogy vegye át a szobrot és az író születésének százéves évfordulója
alkalmából érdemeihez méltó helyen állítsa fel. A polgármester a szobor
felállítását a maga részéről is helyesnek és kívánatosnak tartotta s ezért a
művészi bizottság 1931. október 15-én dr. Némethy Károly tanácsnok
elnöklete alatt a szobor mostani helyénél helyszíni szemlét tartott, s minthogy

35
mind a Közmunkatanács, mind a többi érdekelt tényező egyhangúlag hozzá-
járult a szobornak ezen a helyen való felállításához, az 1931. novemberében
meg is történt. 1931. november 8-án a Petőfi Társaság a Tudományos
Akadémián díszülést tartott és onnan testületileg a szoborhoz vonult, hogy
azt meleg ünnepség keretében leleplezze. Az avatóbeszédet Pékár Gyula, a
Petőfi Társaság elnöke mondotta és átadta a szobrot a fővárosnak, melynek
nevében Némethy Károly tanácsnok lendületes beszéd kíséretében vette azt
át.
Ezután a küldöttségek megkoszorúzták a szobrot. A szöveg forrása: Liber
Endre alpolgármester: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapesti Statisztikai
Közlemények 69/1. 398. év nélkül. [Születési dátuma vitatott. Többet erről
1930. július 26-án írtak a Szilágysomlyó-ban. I.J.]
1832. Szilágysomlyón halt meg Kisszántói Pethe Ferenc mezőgazdasági
szakíró, publicista.

Kisszántói Pethe ferenc mellszobra

Vastag László alkotása 1977

A mű Budapesten az V. kerület Kossuth Lajos tér 11. szám alatt, a

Mezőgazdasági Minisztérium árkádja alatt látható.

36
Kisszántói Pethe Ferenc sírja a
szilágysomlyói ref. temetőben

37
38
1832-ben megalakul a somlyói Casino Egylet.
1832. december végén Nagy-Váradon a’ mult Dec. végén zárta földi díszes
életét Főtiszt. Miklóssy Jó’sef kanonok úr. Szilágysomlyó, hol elébb 20 esz-
tendeig volt plebánus, nagy részint e’ boldogúlt munkásságának köszönheti
Gymnasiumát. Ő inditá meg annak felállitási plánumát, felsőbb helyekre
terjeszté szükségit, megnyeré az illető kormányhivatalok ebbeli egyezésit, sok
Nagyok kedvezéseit, ’s adakozó részvételüket. Jóltévő fáradozásinak éltében
szemlélheté gyümöltseit; mert elkészülvén a’ gymnasiumi épület, abban már
négy esztendő óta neveltetnek az ifjak a’ szép és szelid tudómányokban.
Egyébiránt az idvezültben az, emberiség egyenes szívű polgártársát, a Magyar
Haza egy jeles magyart, az egyházi rend buzgó ’s példás életű tagját, a’
tudományok pedig egyik pártoló híveket kesergik.! HAZAI 'S KÜLFÖLDI
TUDÓSÍTÁSOK. Pest. 1833. január 16. 5. szám.
1833. január 22. Hazai ’s Külföldi Tudósítások, Bp. Baricz Mihály róm. kat.
plébános kinevezése.

Hazai ‘s Külföldi Túdósítások, Bp. 1933. január 22.

1833-ban Szilágysomlyó állandó színház épülettel rendelkezett. Színházak a

Romániához csatolt területen színházi épület a következő helyeken volt:
Nagyvárad (1798), Nagykároly (1835), Szatmárnémeti (1790), Nagybánya
(1796), Szilágysomlyó, Zilah (1833), Dés (1886), Kolozsvár (1792), Beszterce,
Torda (1903), Marosvásárhely (1801), Csíkszereda (1890). Székelyudvarhely
(1902), Medgyes, Sepsiszentgyörgy (1899), Brassó, Fogaras, Nagyszeben

39
(1788), Gyulafehérvár, Déva (1911), Lúgos (1830), Temesvár (1875), Arad
(1874), Resicabánya (1900), Oravicabánya (1817).
1836. A minoriták konventjében egy praesidens s egyúttal nemzeti isk. igaz-
gató alatt 3 áld. pap-tanár és 1 fráter-sekrestyés él Szilágysomlyón.
1839. Kraszna vármegye leírása: „Szilágysomlyó, ol. Schimlyou; népes és va-
gyonos magyar-oláh m. v. Bécshez 43 postányi távolságra, a‘ Kraszna mellett,
kies vidéken: 967 romai, 864 g. kath., 6 unitarius, 1125 ref., 50 zsidó lak. Van
itt egye jeles r. kath. szentegyház, mellyet Somlyai Báthori István erdélyi vajda
épitetett 1434-ben ’s a’ törökök 1660ban felégetvén, Ujfalvy Péter helybeli
plébános 1666. régi fényébe visszaállitotta. Ezen kivül van itt a’ minorita
szerzeteseknek szinte templomuk ‘s monostoruk, továbbá ref. és g. kath.
anyaszentegyház, vármegyeháza, mellyben tartják Kraszna gyüléseit, sóház,
ásványos forrás, melly szemfájásban, ‘s rheumatikus szenvedésekben
hasznosnak mondatik, postahivatal és váltás Kémer és Zilah közt. A’ lakosok
gabona és bortermesztésen kivűl kézmüvességből is élnek. Baromvásárai jók.
Régi elpusztult vára egy meredek helyre épült, ‘s hajdan nevezetes erősség
volt, kivált annyiban, hogy a’ Magyarországból Erdélybe
(Szilágyságba különösen) vivő szoros utat elzárva tarthatta. F. U. többen, de
főbirtokosok a Bánfy grófok és bárók. Egy kerület innen veszi nevét.
…Csehi, kis oláh f. szőlőhegyen széljel szórva, a ’ somlyói kerületben, a’
Kémerre vivő postautban: 274 g. kath. lak. ’s anyatemplommal. Ezen helység
hegyén két igen mély és csudálatos tó van, melly felöl meleg alul igen hideg,
’s pokoltónak neveztetik. Ezekről illyen elmés verset csinált valaki:
Sic ubi cum calidis depugnant frigida; pugnant
Hic; spes pacis abest, pugna perennis erit
Azaz:
Hideg a’ meleggel itten viaskodnak,
’S remény nincs hogy ezek össze barátkozanak.”
Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állaptja
statisztikai és geographiai tekintetben. Kiadta Fényes Elek, 5. kötet, Budapest
1839.
1839. Szilágy-Somlyó, Schimlyou mezőváros Bécshez 43 postányi távolságra.
[1 posta állomás = 2 mérföld vagyis 15000 méter. 43 posta = 645 km. Sz.M.A.]

40
1840. június 24-én elhunyt Baritz Mihály, szilágysomlyói majd váradi
plébános, szül. 1784. szeptember 29-én.
1842. január 6. Pesti Hírlap. Ő cs. 's apostoli kir. felség […] Prick János szilágy-
somlyói sóbeszedőt nyugalmazni méltóztatott.

Nemes Kraszna megye földabrosza, készítette Andrási, megyei mérnök, metszette

Grundig Edvárd, nyomtatott a kolozsvári katolikus Lyceum nyomdájában, 1846-ban.

1843. augusztus 15. Hoványi Ferenc Szilágy-Somlyó (Kraszna megye) plébá-

nosa, kerületi rendes alesperes és 1847-ig az ottani gymnasium felügyelője
volt.
1844. október 6. Magyarhon. (iskolaügy.) Szilágy-Somlyó, oct. 6. A'helybeli
gymnasium is egy azon intézetek közül, mellyek papi buzgalomnak és magas
állású egyháziak' nemes bőkezűségének köszönik létöket. A' szilágy-somlyói
róm. kat. egyház' telekén, nagyrészint néhai Vurum József ő excellentiája'
költségén, épült a' csinos két-emeletü tanoda, 's néhai Lajcsák Ferenc ő
excellentiája, nmélt. Kovács Miklós mostani erdélyi püspök, és a' nagy-váradi
ns káptalan által alapitolt jövedelemből láttatik el a' tanitói kar; melly erdélyi
41
megyebeli áldozó-papokból áll, a' szilágysomlyói (nváradi megyei) plébános és
esperes' igazgatása alatt. — E' zajnélkül fejlődő, de az egész Szilágyra nézve
jótékony hatású intézetnek idei folyama egy, az Ifjúság' lelkesitésére irányzott
ünnepélykével nyittatott meg. Miután ugyanis mélt. és főtiszt, gróf Haller
Ferenc nagyváradi kanonok az uj plébánost, ntiszt. Hoványi Ferencet igen
számos hivek és nem-hívek' jelenlétében szokott szertartással beiktatta
lelkészi hivatalába, a' diszes istentisztelet' végeztével szives volt ő nagyságuk',
krasznai főispáni-helyettes és cs. kir. kamarás, Kállay Kristóf, nem különben
kir. tanácsos Szentmarjay János urak' kíséretében a' gymnasiumi terembe
átvonulni: hol a' megyei ülnöki-kar és tisztviselők', valamint a' városi elöljárók
és polgárok választott jeles koszorújában az uj plébános, mint tanulmányi-
igazgató, a szépszámú hallgatósághoz intézett beszédet. Religio és Nevelés,
1844. 2. félév 32. szám.
1844. november 13. V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király ezen a
napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő tör-
vényt. A latin nyelvet felváltja a magyar.
1846. Nemes Kraszna megye földabrosza. Készítette Andrási megyei mérnök;
metszette Grundig Edvárd.
1846. (Iskolaügy.) A' szilágysomlyói hivek' példás buzgalma, mellyet új
leánytanodánk' fölállításában tanusitának, egy kis szerény emléket érdemel.
Magköve az egész vállalatnak azon 380 forintnyi összeg vala, melly a' több
évekig üres, régi iskolaháznak és hozzátartozó szőllőnek béréből keletkezvén,
felsőbb engedelem mellett, e' célra fordittatott. Ehhez járultak mélt. főispáni-
helyettes urnak, és néhai főesperesünk-, Rózsa Ferencnek kegyes ado-
mányaik; kikhez vetélkedő készséggel csatolá magát a' népnek nagyja és
apraja. A' szegénynek pár fillérje is szívesen vétetett föl; nem ugyan
szükségből, hanem azért, hogy mindenki örömmel szemlélje az új intézetet,
mint némi részben saját müvét; és hogy a minden jóra fogékony, vallásos
közszellem ez által is terjedjen, erősbüljön. Illy nemes lelkesedés és testvéri
egyesülés' következtében áll Somlyón az 1,400 forintba került tanulóterem.
Mellette az ó-épület tetőszakadva várja végföloszlását: mi hihetőleg ez év'
folytában megtörténik, és a' tanítónő' lakása is, a' teremhez hasonló diszes és
szilárd alakban föl fog emelkedni; – ha a' felsőbb impulsus és ezt követő szent
lelkesedés, mint reményijük, nem hiányzandanak. Nyilvános hálát érdemel
végre azon ismeretlen világi jóltevő, kit az uj épület' emelkedése, szegényebb
42
növendékeinknek 100 pengő forinttali fölsegélésére lelkesített. A' Min-
dentudó áldja meg érte. Religio és Nevelés. Katolikus egyházi folyóirat. Buda,
1846. 1. félév 22. szám.
1846. szeptember 1-jén született Kiskundorozsmán Tapody Gergely Tamás.
Meghalt Marosvásárhelyen, 1901. szeptember 27-én. Minorita-rendi szerze-
tes. Élete: főgimnáziumi tanár volt Lugoson, Szilágysomlyón és Nagybányán.
Szegeden tett érettségi vizsgát, 1867. szeptember 27-én lépett a rendbe.
1870. augusztus 1-jén Egerben pappá szentelték. Először Nagybányán, majd
1872-től Lugoson, 1878-tól újból Nagybányán volt magyar-latin szakos gim-
náziumi tanár. 1881-tól igazgatóként működött Szilágysomlyón, itt tanítványai
„a jó Tamás” névvel tisztelték. 1883. március 15-én Nagy László református
lelkésszel hozták létre a Szilágy-Somlyó hetilapot és a nyomdát, mely kez-
detleges volt. Később Egerben a rend szemináriumának igazgatója, majd
Marosvásárhelyen házfőnök volt. Tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak.
Munkái: Magyar mondattan... 1876. Nagybányai történeti adatok. Történeti
heti Naptár. Nagybánya, 1880. Báthory árnya. Rege. Kiadta Nagy László, a
Szilágy-Somlyó szerkesztője. Sz.-Somlyó, 1886. Cikkei a lugosi királyi katolikus
főgimnázium Értesítőjében (1878. «Mezőben állok én» Erdélyitől, műtani
fejtegetés); a nagybányai római kath. főgymnasium Értesítőjében (1879. A
zene-énekügy viszonya a társadalmi művelődéshez, 1880. Zárelőadás a
magyar nyelvből, 1881. Zászlószentelési beszéd); a szilágy-somlyói r. k.
gymnasium Értesítőjében (1882. Szilágy-Somlyó múltja és jövője, 1883. A
tanulók túlterhelésének kérdéséhez).
1847. A település rangja: mezőváros 3192 lakóval.
1848. Ebben az évben készült el a csizmadia ipartársulat zászlója.
1848. Kraszna vármegye székhelyén Szilágy-somlyón létesített kórház leírása.
Ez Józsa Dániel megyei főorvos szerint a város legmesszibb pontján feküdt,
„romladozó kerítés között, dudvák és bokrok lepte” telken. Az épület fából
készült, két szakaszban venyigével, szalmával nyomorúságosan fedve. Az
épületből összesen négy szobát lehetett használni. Ebből három szobában
hat-hat ágynak volt helye, 18 beteg részére. A negyedik szobában az ápoló
lakott. A szobák csak a legszükségesebb kellékekkel voltak felszerelve, ami
abban leli magyarázatát, hogy itt bujakóros betegeket ápoltak, akiknek
hálóhelyéül megfelelt a földre szórt szalma is. Józsa szerint a négy szoba teljes
43
kiigazításra szorult. Ablakai, ajtai, kemencéi összevissza voltak omladozva.
Kijavítást igényelt a „padló, a fedélzet és a kidűlő oldalak” is. Eddig a bete-
geket azok a helységek látták el ágyneművel, élelemmel, tűzifával, ahová való
voltak, s csak orvosságukat és ápolási költségüket fedezte a pénztár. „Szükség
esetén helyre lehetne állítani az épület összedőlt felét is, ahol ismét 18 beteg
részére jutna hely” - szólt a megállapítás. (Magyarország kórházai 1848-ban.
Írta: Dr. Deési Daday András, Budapest. 1963.)
Dr. Józsa Dániel 1795. október 1-jén született Uzonban, meghalt Bályokon
1849. április 4-én. 1805-1818 között a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákja,
1828. augusztus 7-én orvosdoktorrá avatták. 1828-ban Kraszna vármegye
rendes tisztiorvosának (ordinarius physicus) nevezik ki. E mellett 1830-1831
között Közép-Szolnok vármegye ideiglenes (suppleus physicus) orvosként is
dolgozott. 1844-ben, mint Kraszna vármegyei főorvos szerepel.
1848. március. Az Erdély katolikus középiskoláiról fennmaradt 1848. évi
adatok azt mutatják, hogy ott körülbelül az anyaországihoz hasonló állapotok
uralkodtak. Az erdélyi főkormányszék 1848. márciusában kérdést intézett az
erdélyi római katolikus püspökhöz, mint az ottani összes római kat. iskolák
főigazgatójához, hogy miként lehetne a fennhatósága alá tartozó gimnázi-
umokban a magyar és német nyelv rendszeres tanítását megszervezni? A
püspök az egyes iskolaigazgatókat hívta fel véleményadásra, akik aztán a
kérdésre vonatkozó válaszaikban egyszersmind a gimnáziumi oktatás kirívóbb
fogyatkozásaira is rámutattak. A szilágysomlyói iskola igazgatója az isme-
retekben való nagy hátramaradottság okát a latin tannyelvben s a rossz
módszerben látja. A tanulók a gimnáziumot elvégezvén, sem a latint nem
értik (s nem is beszélik), sem magyarul fogalmazni nem tudnak. Forrás: Eötvös
József báró első minisztersége (1848) Írta: Hajdú János II. fejezet. A magyar
közoktatásügy állapota 1848 körül.
1848. május 18. Szilágysomlyó város közönsége kéri Batthyány Lajos magyar
miniszterelnöktől a nemzetőrség szabályzatának megküldését. A levél
szövege a következő:
Méltóságos Gróf, Miniszterelnök Úr!
Míg e folyó évi március 26-án tartott népgyűlésből felfogva az idő
szellemét, sietett városunk az előlegesen már tudomására jutott alapelvek
nyomán, részint a bel, részint a szomszédos helységekbeli külcsend és rend
44
fenntartására kebelében nemzetőrséget állítani fel, s amennyiben ennek
összeszerkesztésére, ideiglenes kormányzására kellő adatokkal nem bírt, nem
mulasztotta el városunk érintett népgyűlés nyomán szabad királyi Pest városa
tanácsát megtalálni az iránt, hogy a város kebelében akkor már több
osztályokban alakított őrség rendezésére s kormányzására hihetően felállított
rendszabályokat hozzánk is küldené meg használat végett; mely barátságos
felszólításunkra azonban választ mind ez ideig sem nyerheténk.
Most már az oly régi időktől óta óhajtva várt szempillanat bekö-
vetkezvén, az édes Magyarhon törvényei bennünket is kedvesen köteleznek,
mikből kifolyólag városunk is, mint első bírósági s rendezett tanáccsal bíró – a
megyei állandó választmány által kiküldött miniszterelnöki rendelet értel-
mében – kebelében már intézkedett is a nemzetőrségi törvénycikkelyt életbe
léptetni; s amenynyiben maga ezen törvénycikkely nyit nekünk utat
rendeletek eszközlésére, egész alázatossággal kérjük Miniszterelnök urat –
mint a hadiminiszter tárcájával, annak megérkezéséig ideiglenesen meg-
bízottat –, hogy a hatóságunk kormányunk alatt eddig is létezett s most már
törvényesen is felállítandó nemzetőrség rendezése s kormányzása, a
nemzetőröknek, mint oly aknák lehető kihágása iránt hozzánk, ha lehetséges,
minél előbb rendelkezni s a fegyelmi szabályokat megküldeni méltóztassék.
Szilágysomlyón, május 18-án 1848-ban tartatott városi közgyűléséből
Szilágysomlyó város közönsége
1848. június 10. Nemzeti Újság. Krasznából. Szilágy-Somlyó, május 30-kán. A
törvények értelmében helyettesített tisztikarnak névsora. Alispánok: Kovács
István, Lázár János; főjegyző: Incze Károly; aljegyző: Gyulai Károly; kiadó-
jegyző: Jakab István; tiszti főügyész: Lombi László; alügyész: Virág Károly;
főpénztárnak: Vályi Károly; számvevő: Gazda János; főbíró: Bocsánczi Márton,
Viski László; alszolgabíró: Mátyus Sándor, Bölöni Samu, Szentmarjai Lajos,
Szatmári Dani; esküttek: Szatmári László, Bagosi Albert, Péntek Miklós, Pap
János, Lőrinczi Dénes, Varjú Pál; alpénztárnok: Veress Miklós, Lázár József;
ülnökök: Kovács László, Gazda Zsigmond, Bagosi Sándor, Gencsi Farkas; levél
és pénztárnok: Vég István; orvos: Jósa Dániel; mérnök: Andrási Antal; sebész:
Mustárdi Ferencz; csendőrbiztos: Tordai Samu; várnagy: Kovács Márton;
írnokok: Költő Ferencz, Kolosvári Lajos, Sófalvi Samu, Réner Albert; marha-
orvos: csődélet útján betöltendő.

45
1848. december 8-án Bem József az észak-erdélyi hadak főparancsnoka
megérkezett szilágysomlyói főhadiszállására. Aznap hangzott el lakonikus
rövidségű beszéde katonáihoz, melyben feltétlen engedelmességet követelt,
az engedetleneknek golyót ígért, az arra érdemeseknek pedig jutalmat. A
város főterén tart december 9-én szemlét. A tér később Bem-térnek lett
nevezve.
1848. decembere. A 2. huszárezredet Békésről új állomáshelyére Szilágy-
somlyóra helyezték.
1849. januárja Szilágysomlyón szerveződik a 67. honvédzászlóalj.
1849. februárjában nemes Redl Miksát a magyar kormány 1849. február
elején a Nagyváradi hadmegye Nagykároly–Szilágysomlyói kerületének pa-
rancsnokává nevezte ki. Feladata az újoncozás és a rendfenntartás volt ezen a
területen.
1849. április 1. Józsa Dániel Kraszna vármegye járási orvosa, ki egy betege
ápolására Bályokra utazott, maga is e rettenetes kolera járvány áldozata lett.
1850. felépül az 1841-ben alakult szilágysomlyói izraelita hitközség imaháza,
ez az épület a hitközség létszámának növekedése miatt kicsinek bizonyult, így
1876-ban megkezdték a jelenleg is álló zsinagóga építését, amit 1892-ben
fejeztek be.
1850. november 18. (Kinevezés.) Ő cs. kir. felsége folyó év nov. 18-án kelt
legfelsőbb határozata által a' Fogarasban (Erdélyben) megürült görög-kat.
püspöki székre Sterka-Szulucz Sándor szilágysomlyói lelkészt, főesperest és
püspöki helyettnököt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni.
1851. 50. gyalogezred honos- és toborzóhelye Szilágysomlyó, 1853-ban
Szászvárosba telepítik.
1854. Az osztrák közigazgatás Erdélyt tíz kerületre osztotta. Ezek voltak: a
szebeni, a brassói, az udvarhelyi, a marosvásárhelyi, a besztercei, a dési, a
szilágysomlyói, a kolozsvári, a gyulafehérvári és a szászvárosi kerület.
Nagyszeben a kerületekkel egyenrangú önálló város maradt.
1854. Sebess Klotild 1854-ben a szilágysomlyói evang. református egyháznak
egy aranyozott ezüst poharat adott.

46
1856. december 19. Bátaszéken, Tolna megyében született Fetzer János
Ferenc minorita szerzetes és tanár, 1876. aug. 31. lépett a rendbe s 1881.
dec. 31. szenteltetett föl misés pappá; tanár volt Nagybányán és 1890 óta a
szilágysomlyói r. kat. püspöki gymnasiumban tanítja a földrajzot, természet-
rajzot és vallástant. – Programm értekezése: Szilágy-Somlyó helyrajza.

Dr. Józsa Dániel sírhelye Bályokon

(Szász Pál felvétele)

1857. decemberében átadják a református templom toronyóráját. Készítője

Schável József debreceni órás mester. Az összes költségek közel 900 forintba
kerültek, melyből Schável óramesternek 699 forintot fizettek ki. Az költségek
fedezésére ifj. Mihálcz Elek gyűjtést indított 1856-ban. Az 573 adakozó között
más hitfelekezetűek is voltak (izraeliták, római katolikusok és görög
katolikusok).
1858. A Szilágysomlyói Műkedvelő-társulat első előadásán bemutatta a Vén
bakancsos-t, Ezzel a darabbal nyílt meg a hosszú-hosszú repertoár.
1859. augusztus 14-én. Született Szaplonczay Sándor megye-bizottsági tag és
gyógyszerész Szilágy-Somlyón.
1860. Újabb céhek megalakítását Magyarországon a törvény tiltotta.

47
1861. Megváltó a neve, Szilágy-Somlyó második gyógyszertárának. A Medve
Szálló és Kávéház mellett működött, az 1948-ban történt állomosítás után
Fekete Endre főgyógyszerész volt évekig a vezetője.
1861-1862. III. KRASZNAI FŐESPERESSÉG. E főesperesség csak egy esperességi
kerületből áll, mely ugyanezt a nevet viseli. Krasznai esperesség. E kerületben
öt anya- és ugyanannyi fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegy-
házak sora ez: Кárásztelek, Kraszna, Szilágуsomlyó, és Sólyomkő; a fiók-
egyházak ezek: Almaszeg, Baromlak, Hármaspatak a, Ilosva és Magyarpataka.
A szilágysomlуói iskolát a minoritarendü atyák tartják, a mennyiben a fiuk
hozzájok járnak tanulni: a leányok külön járnak és kézi munkákra is
taníttatnak. A kárásztelki, széplaki, baromlaki és szilágysomlyói iskolák a
jelentés szerint három-három osztályúak, a többi mind csak egy osztályú és a
már említett szilágysomlyóit kivéve valamennyi vegyes. A tannyelv Barom-
lakon és Sólyomkőn magyar és tót, Almaszegen, Hármaspatakán és Magyar-
patakon ellenben tót. A tanképes gyermekek száma: fiú 405, leány 382 együtt
787; tettleg járt 13 tanító alatt fiú 332, leány 304 együtt 636, vagyis 80%; egy
tanítóra esik 49 tanuló.
1861. február 10. br. Bánfi Albert Kraszna vármegye főispánjának ünnepélyes
beiktatása.
1861. március-április. Kraszna megyét a Szilágysomlyón tartott értekezlet
március 26-tól, Közép-Szolnok megyét március 28-tól, Kővár vidékét április 4-
től ünnepélyesen Magyarország részévé nyilvánították.
1861. június 9-én született Szilágy-Somlyón Gáspár Ferenc, orvosdoktor és
honvéd ezred-orvos. Anyai ágon a híres Horowitzok rabbi-családjából szár-
mazik. Iskoláit a kolozsvári unitárius főiskolában végezte, majd egyetemi
tanulmányait folytatandó, Bécsbe ment és orvosnak készült. Kállay Béni közös
pénzügyminiszter gyermekei mellett nevelő volt. A tenger misztikus világának
megismerése már fiatalkori ábrándjaiban élt. 1886 elején lépett a ten-
gerészethez és hat évig szolgált ott, tizenegy különböző hajón járva be a
tengereket; szorgalmasan tanulmányozta a tenger ismeretlen világát, a népek
és hajósok életét. Az évekig tartó hajózások közben bejárta az egész földközi
tengert, Kelet-Afrikát, Ázsia jó részét. Ez útjából 1892-ben hazatérve, agg
atyja kívánságára a honvédséghez tétette át magát és ezredorvosi minő-
ségben szolgált, majd Kovács József tanár sebészeti klinikáján műtőorvos.

48
Tárcái a tengerről, a tengerparti népek életéről a Pesti Hírlapban és Budapesti
Hírlapban jelentek meg; Nehéz kenyér c. cikke a M. Szalonban (1892.), az
Egyenlőségben (1894 A zsidók Arábiában.) — Munkája: Negyvenezer mértföld
vitorlával és gőzzel. Szeged. 1892; Hét év a tengeren (Bp., 1903); A föld körül
(I–VI. Bp., 1906 – 1908); A fehér ember útja (Columbustól Pearyig) (I –II, Bp.,
1912).

Gáspár Ferenc
(1861–1923)

1862. Létrejött a román nyomda, Victoria néven.

1862. A szilágysomlyói rabbi kéri Kraszna vármegyét, hogy az izraelitáknak
rabbinatusokra való felosztása iránt intézkedjék az anyakönyvek célszerű
vezetése végett.
1863. Szilágy-somlyó megyei város.
1863. A római katolikus templom kibővítése.
1863. Megalakul a Despărţământul sălăjan al ASTREI cu sediul la Şimleu (az
Astra Szilágy megyei részlege, Szilágysomlyó köztponttal).
1864. Nagy László 1864. karácsony másodnapján lett megválasztva szilágy-
somlyói pappá 142 szavazattal 14-el szemben s 1865. február 9-én foglalta el
papi állomását.

49
1865-től. Nagy László a szilágysomlyói evang. református pap, 1869-ben
egyházmegyei ülnök, 1867-ben aljegyző, 1870-ben főjegyző. 1883-ban
generális director, 1884-től esperes.
1868-1878 között Szilágysomlyó polgármestere: Farkas Károly.
1869. Nagy László református lelkész, báró Bánffy Elek és Huberth Iván
támogatásával létesítette a krasznamegyei Szilágy-Somlyón székelő
takarékpénztárt.
1869. Szilágysomlyón életbe lépett a telekkönyvi intézmény.
1869. A szilágy-somlyói casino egylet alapszabályai.
1869. Masson László fénykép-termet működtet Sz-Somlyón. (fényképeinek
hátoldalán lévő szöveg alapján)

1869. Szilágysomlyó lakóinak száma 4.786 fő.

1869. A Krasznamegyei Takarékpénztár Egyesület megalakulásának éve. A
Kraszna megyei takarékpénztár-egyesületnek Szilágy-Somlyón, mint részvény-
társaságnak módosított alapszabályai. 1869. május 20-án 800 db 50 frtos
részvény által biztosított 40.000 névleges és 20.000 frt tényleges alaptőkével
megkezdte működését.
1870-1876. Kiadják Kraszna megye átnézeti térképét.
50
1870. Megalakul a szilágy-somlyói községi iskola Iskolaszéke.
1870. Távíró állomást és távírda hivatalt létesítenek Zilahon és Szilágy-
somlyón.
1870. Megalakul a Szilágysági román tanítók egyesülete. Reuniunea Învaţă-
torilor români sălăjeni néven.
1871-ben Nagy László református lelkész báró Bánffy Elekkel karöltve
létrehozták a szilágysomlyói kisdedóvodát.
1871. Törvényszéki ülnökökből törvényszéki bírának kinevezettek: Benkő
Lázár, Doboly István, Bartha Samuel és Maniu János.
1871. A római katolikus templom legnagyobb harangjának öntése. Az
öntésnél felhasználták a Bécsben 1665-ben készült harang anyagát is.
1871. Községi iskola alakul. Ebbe olvad be a katolikus fiúiskola és a református
iskola is.
1871. március 19. A szilágy-somlyói Első Temetkezési Egyesület megala-
kulása. Megalakulása Vass János építőmesternek köszönhető. Ideiglenes
elnöke Szénássy Miklós, ideiglenes jegyzője Gyeörgy Károly volt, az egyesület
436 tagot számlált.
1871. december 10. Szilágy-Somlyón okt. 10-én Frőbel-gyermekkert nyit-
tatott meg, melybe 40 növendék jár. Az intézet, melynek vezetője Gál János,
több nemeslelkü polgár adományaiból tartatik fenn. In: Protestáns egyházi és
iskolai lapok, 1871. 12. 10. Magyarázat a Kislexikon alapján: A gyermekkert
oly intézet, amelyben az iskoláskort még el nem ért gyermekeket társalgás és
játékok által nevelik, oly célból, hogy őket a tulajdonképpeni iskolai nevelésre
előkészítsék és képessé tegyék. Megalapítója Fröbel Frigyes (1782-1852)
német pedagógus volt, amiért a Gyermekkertet máskép Fröbel-kertnek is
nevezik.
1872. A céhek megszűnése. Az 1872:VIII. törvénycikk kimondta, hogy a
törvény életbelépésétől számított három hónapon belül minden céhnek
megszűnik a létjogosultsága. Az iparosok területi, illetve szakmai alapon
ipartársulatokat szervezhettek.
1872. február 29-én az Első Temetkezési Egylet Nics Juliánna utódjának
fizetett elsőként temetkezési segélyt 79 forint értékben.

51
 Szilágysomlyó
(II. katonai felmérés 1819-1869. Részlet)

52
1873. Szilágy-Somlyó rendezett tanácsú város (r.t.v.) lett.
1873. január 8-án született Szilágysomlyón Iuliu Maniu (somlyói megnevezése
Mán Gyula) egy törvényszéki tisztségviselő családjában. Tanulmányait a zilahi
református gimnáziumban kezdte, majd joghallgatóként folytatta Kolozsvá-
ron, Budapesten és Bécsben. 1896-ban szerezte meg jogi doktorátusát.
Politikai pályafutása még egyetemista éveiben indult.
1873. nyara. Az utolsó kolera járvány itt is követelt áldozatokat.
1873. augusztus 17. Protestáns egyházi és iskolai lapok, 1871. 12. 10. Krasz-
namegyei papi olvasókör működik Szilágysomlyón.
1874. A Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa Szalkháry József.
1874. január 15. Néptanítók Lapja. Meghívás. A „Közép-szolnok- és kraszna
megyei tanítói testületˮ elnökségének megbízása folytán, van szerencsém a
Krasznamegye területén működő községi és református hitfelekezetű
népiskolai tanítótársakat és tanítónőket a szilágysomlyói járási körnek meg-
alakítása céljából jelen évi január hó 28-ik napján d. e. 9 órakor Sz.-Somlyón a
községi iskolaépületben tartandó közgyűlésre meghíni. A gyűlés tárgyai: 1. A
Közép-szolnok- és krasznamegyei tanítói testületnek a vallás- és közok-
tatásügyi minisztérium által jóváhagyott alapszabályai felolvasása. 2. Elnök,
alelnök és jegyző választás. 3. Alolírottnak felolvasása a bécsi világkiállításon
szerzett tanügyi tapasztalatairól. 4. Minta-tanitás a magyar nyelvtanból a III-ik
osztályban, Székely János helybeli tanitó által. 5. Egyéb kebli ügyek elintézése.
Sz.-Somlyón, 1874. január 2-án. BOGDÁN ISTVÁN, igazgató-tanitó.
1874. május 10. A szilágy-somlyói önkéntes tűzoltó egylet megalakulása.
1874. augusztus 23. Nevezetes napja volt a somlyói Műkedvelő Társulatnak: a
századik színielőadását tartotta, előadták Dobó Katica vagy az egri szép napok
Tóth Kálmán által írt színművet.
1875-1896. A szőlőültetvényeket pusztító filoxéra járvány Erdélyben.
1875. A szilágysomlyói Kir. Törvényszék elnöke Hubert Iván. Bírák: Lázár
Benkő, Doboly István, Batha Samuel és Maniu János.
1875. Feichtinger Sándor: Krasznamegye és környéke flórájáról. Budapest,
1875.

53
1875. május 19. Protestáns egyházi és iskolai lapok, 1871. 12. 10. Nagy László
szilágysomlyói református lelkész a szilágy-szolnoki egyházmegye főjegy-
zőjévé választatott meg.

1876. A XXXII. t.c. értelmében megszűnt Krasznavármegye, így Szilágysomlyó

elvesztette megyeszékhely rangját. Kraszna vármegye Közép-Szolnok
vármegyével egyesülve az újonnan alakult Szilágy vármegye része lett.
Szilágysomlyó az új megyében Szilágy-somlyó járás székhelye lett. Kraszna
vármegye levéltára átkerült a zilahi székházba és ott két szobában elhelyezve
külön kezelték.
1876. Cégek Szilágysomlyón. Brüll Farkas üveg, porcelán és fűszer vegyes-
kereskedő, cégbirtokos. Náss József rőfös kereskedő, cégbirtokos. Ősapay Ede
vas és fűszer (vegyes) kereskedő cégbirtokos. Végh László vegyes kereskedő,
cégbirtokos. Lázár József szövet- és vegyeskereskedő cégbirtokos. Brüll Károly
termény- és vegyeskereskedő cégbirtokos. Porjes Sámuel bőr- és vegyeske-
reskedő cégbirtokos. Lázár Ferenc fűszer- festék, anyag- és vaskereskedő
54
cégbirtokos. Láng Móricz divat- rőfös, fűszer, rövidáru, vegyes és készruha
kereskedő. Fodor István rőfös kereskedő.
1876. Megkezdték a somlyói – ma is álló – zsinagóga építését, amelyet 1892-
ben fejeztek be. A kép baloldalán a Rákóczi utca eleje látszik, a háttérben az
1916-ban befejezett gimnázium épülete emelkedik. A zsinagóga előtt lánc sor
látható, az Osztrák-magyar monarchiában a zsidó templomokat elkerítésre
kötelezték. A láncokat 1944 októberében a visszavonuló német csapatok
meghibásodott páncélkocsi vontatására használták fel. Ma az épületben
holokauszt múzeum van berendezve. A kép baloldalán látható nő a
református felekezeti iskola bejáratánál áll.

A szilágysomlyói zsinagóga

1876-1878. Szilágy vármegyei országgyűlési követek egyike Bocsánczy Adolf

Szilágy-Somlyó.
1877. Szilágysomlyón községi iskola működik. Protestáns egyházi és iskolai
lapok – 20. évfolyam.
1877. A szilágysomlyói községi fi- és leányiskola értesítése. Igazgató Bogdán
István. Növendékek száma (az öt osztályú fi- és a négy osztályú leányiskolában
együttvéve) 228.

55
1877. július 23. A Gencsi család tulajdonát képező, Mojád és Lompért
községek között, a Kraszna folyón lévő vámos hídnál szedhető átkelési díjakat
a megye bizottsága közelebbi közgyűlésében következőleg állapította meg:
Egy terhelt lovas vagy ökrös szekértől fizetendő 3 kr. Egy üres szekértől 2 kr.
Egy darab ló, ökör vagy tehéntől 1 kr. Két darab juhtól, kecskétől vagy ser-
téstől 2 kr. Lóhátas ember vagy egy terűt szállítótól 1 kr. Vámot nem
kötelesek fizetni: a nemesek, közhivatalnokok, só szállítók. Úgyszintén vám-
mentesek: a szopóscsikók, bornyúk, bárányok, gidók és malacok. Szilágy, I.
évfolyam – 1877. július 23.
1877. október 20. Bátori István hős lengyel király csontjait – kit Lengyel-
országnak hazánk adott, felfedezték a krakkói székesegyház sírboltjában, s
azokat minden egyházi szertartás és kíséret nélkül éjjel temették el, mint egy
nyomorult bonctermi hulláét. Féltek kegyeletes ünnepélyt rendezni, e
muszkaverő világban annak a hősnek, kinek térden állva nyújtotta át egykor
az orosz a hódolás kenyerét és sóját. Szilágy, I. évfolyam 29. szám – 1877.
október 20.
1877. november 3. A szilágysomlyói vívó-egylet alapszabályai, a m. kir.
belügyminisztérium által, folyó évi 43133. sz. alatt a bemutatási záradékkal
elláttattak.
1877. november 3. A sz.-somlyói műkedvelő társulat holnap, nov. 11-én tartja
126-ik előadását. Előadatik: „Caverletné“, színmű, 4 flv. Írta Augier E.
Személyzet: Caverlet Rudolf, Józsa Gyula úr; Merzon, Virág Lajos úr; Merzon
Henrik, Somogyi Kálmán úr; Barge, Ruszka István úr; Reynold, fia, Faragó
Sándor úr; Henriette, Caverlet neje, Józsa Gyuláné úrnő; Merzon Fánny,
Szathmáry Ottil k. a.; szolga, Lászlófy István úr. A tiszta jövedelem a folyó-
kiadások fedezésére fordíttatik. Kezdete pont 7 órakor. Szilágy, I. évfolyam
31. szám – 1877. november 3.
1878–1881. Szilágy vármegyei országgyűlési követek egyike Bánffy Albert br.
Szilágy-Somlyó.
1878-ban Józsa Gyula a polgármester.
1878. dec. 27. – 1882. dec. 30. között a város polgármestere Bocsánczy Adolf.
1879. Szilágyságban a filoxéra, Péren jelentkezett először. Filoxéra járvány
Erdélyben 1875-1896 között.

56
1879. június 12. Király Ő felsége a szilágysomlyói önkéntes (sic!) tűzoltó
egyletnek szerek vásárlására hatvan forintot adott magán-pénztárából.
1879. szeptember 28. A szilágysomlyói községi elemi népiskola értesítője.
Igazgató-tanító Bogdán István. Növendékek sz. 239, kik közül 108 zsidó, 69
ref., 55 r. kat., 7 gör. kat. A jövő tanévben megnyittatnak az 5-dik leány- és a
6-dik fiúosztályok.
1880. Megalakult a Silvania bank.
1880. december 23. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 110/1 szám alatt
Schwartz Ignátz Főtelep: Szilágy-Somlyón. A cég birtokosa Schwartz Ignátz.
Schvartz Ignácné szül. Herman Róza 4000 frt azaz négyezer forint női
hozománya bejegyeztetik.
1881–1884. Szilágy vármegyei országgyűlési követek egyike Bánffy György br.
Szilágy-Somlyó
1881. jan. 1-10 között országos népszámlálást tartottak.
1881. január 27. A szilágysomlyói r. k. megürült kántori állomásra, pályázat
nyittatik. Az ezen állomást megnyerni óhajtók febr. 20. küldjék felszerelt
folyamodványukat a szilágysomlyói róm. kat. plébániai hivatalnak, a választás
napján pedig azaz febr. 20-án személyesen jelen legyenek a délutáni órákban
énekből és orgonálásból eszkőzlendő próbatételen. A kántor kötelessége a
kántori teendőkön kívül énektanítás a róm. kat. iskolában. A kántori java-
dalom áll 90 frtnyi egyházmegyei segedelempénzből, melyet évenként szintén
két részletben, március és júliusban húz; 181 frt tizedkárpótlási öszvegből
melyben évenkint szintén 2 részletben május és november havakban részesül;
továbbá kap minden házaspártól 30 krajcárnyi párbért, végtére járul
javadalmához szabad lakás házi kerttel. Szilágysomlyó, 1881. január 27.
Kolosy Antal c. kanonok-plébános.
1882. A Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa Szalkháry József.
1882. Pozsonyban jelenik meg Thaly Kálmán: Óda Szilágy-somlyó város
hölgyeihez című költeménye.
1882. január 28. Néptanítók Lapja. Meghívó. A szilágymegyei tanító testület
szilágysomlyói járásköre 1882-ik év február 10-én d. e. 9 órakor Szilágysom-
lyón a községi iskola helyiségében gyüjlést fog tartani, melyre a kör tagjait s

57
tanügybarátait tisztelettel meghívom. A gyűlés főbb tárgyai: 1. Próbatanítások
tartása Veres Miklós kéméri, Sztanka Géza krasznai tanítók által. 2. Tisztújítás.
3. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 4. Az ismétlő iskoláztatás
ügyében kiküldött 7 tagú bizottság jelentése. 5. Felsőbb leiratok felolvasása.
6. A könyvtár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 7. Kádár Ferenc
varsolci tanító értekezése. 8. Vitatétel kiadatása a bizottságnak. 9. Kebli
ügyek. Hivatalos tisztelettel vagyok bátor felkérni körünk tagjait, hogy
hátralékban levő tagsági díjaikat e gyűlésen lefizetni szíveskedjenek. Bene
Ambrus, járás-köri elnök.
1882. október 30. Szilágysomlyón született Bölöny György Kossuth-díjas író,
Ady Endre barátja, az Igazi Ady tanulmány szerzője.
Szülőföldjéről, a Szilágyságról Az igazi Ady című könyvében így ír: „A Szilágy-
ság az én hazám is. Tenyeremen az a föld, mely Ady Endrét szülte és a század
végén magán hordozta, honnan családi, emberi és szociális gyökereit szívta.
Szatmár, Bihar, Kolozs között feküdt a régi Magyarország Szilágy vármegyéje
Erdély kapujában.
…A máramarossziget–budapesti vasútvonal kötötte össze ezt a földet
a nagyvilággal. A Szilágyságnak ez volt minden összeköttetése Nyugattal. Ezt a
földdarabot kifelejtették gondjaikból és árvaságra kárhoztatták azok, akik
Magyarország sorsát intézték, …Mindössze két nevezetesebb írója volt:
llosvay Selymes Péter és Kölcsey Ferenc (aki) …nekem véletlenül épp
atyámfia. Bölöni lány volt az anyja.”
Iskoláit Zilahon végezte, 1900-1902 között Budapesten jogot tanult,
1903 őszén Párizsban az École des Beaux-Arts-ra is beiratkozott. 1902-ben a
Magyarország képviselőházi tudósítója, majd 1903-1906 között párizsi
tudósítója. Párizsban ismeri meg Anatol France titkárnőjét, későbbi feleségét,
Márkus Ottíliát, akit Ady nevez el Itókának.
A Világban főként képzőművészeti kritikával foglalkozik. A Polgári
haladásért közdő közíró, válalja a forradalmat is. A forradalom leverése után
emigrációba kényszerűl. Bécsben az emigráció könyvkiadóját vezeti. 1923-ban
Párizsban telepszik meg, Károlyi Mihály környezetéhez, a polgári radikalizmus
balszárnyához tartozik. Az emigrációból hazatérve Bölönit az irodalmi-közéleti
munkák kötik le.
1956 után visszatért az íráshoz és a szerkesztéshez: az Irodalmi Tanács
elnöke és az Élet és irodalom első főszerkesztője volt.
58
 Bölöny György Itókával

1883. január 7. A Szilágysomlyói nyomda részvénytársaság alakuló köz-

gyűlése. Székhelye: Szilágyi-Somlyó. A vállalat tárgya: nyomdai és nyomtat-
vány üzlet. Az igazgatóság tagjai: Réner Albert elnök, Tapodi Tamás alelnök,
Nagy László, Bölőni Sándor, Bartha Iván tagok, Hovtiviczki Sámuel és Püspöki
Lajos póttagok.
1883. Előfizetési fölhívás Szilágy-Somlyó című társadalmi hetilapra aláírja
Nagy László, Tapody Tamás, Bartha Iván.

1883. március 15. Megjelenik a Szilágy-Somlyó hetilap első száma. A

kiadvány alapító főszerkesztője Nagy László ref. lelkész.
1883. április 30. Kossuth Lajos Turinból (Torino) küld levelet Bocsánczy Adolf
Szilágy megye alispánjának, Szilágy-Somlyó volt polgármesterének.
1883. május 20. Pesti Hirlap. A szilágysomlyói műkedvelő társulat pünkösd
másodnapján ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát. Huszonöt éve,
hogy e társulat 1858. május 10-én először a „Vén bakancsos“ előadásával
fellépett s azóta sokat tett Szilágy-Somlyó szellemi fejlődése érdekében. Az ő
érdeme az állandó színház is.

59
 A Szilágy-Somlyó hetilap első számának fejléce, 1883. március 15.

1884–1887. Szilágy vármegyei országgyűlési követek egyike Bánffy György br.

Szilágy-Somlyó.
1884. A szilágysomlyói ipartestület megalakulása. Az ipartestületek meg-
szervezését az 1884:XVII. törvénycikk tette kötelezővé Magyarországon. Az
ipartestületek egyszerre töltöttek be a városban hatósági, érdek-védelmi,
társadalmi, közéleti és kulturális szerepet. Feladatai közé tartozott az inasok,
segédek, mesterek képzése, a szakképzettségüket igazoló iratok kiállítása,
ellenőrzése. A testület figyelemmel kísérte az iparosok szakszerű tevékeny-
ségét, irányította a kontárok elleni harcot. Betegsegélyző egyletet is szerve-
zett, gondoskodott a munkaképtelen, elaggott iparosokról is.
1884. Színjátszásra alkalmas színkör volt a városban.
1884. Iparos tanonciskola létesítése városunkban.
1884. Szilágysomlyón kiadják 262 oldalon P. Szathmáry Károly Emlékeim című
munkáját.
1884. Ebben az évben lett a szilágysomlyói gimnázium igazgatója Csák Alajos
Czirjék dr., minorita-szerzetes, (szül. 1855-ben Félegyházán), 1877-től kézdi-
vásárhelyi, 1879-től nagybányai tanár és 1884-től a szilágysomlyói gimnázium
igazgatója. A hírlapirodalom terén is működött. Főmunkatársa, majd
szerkesztője volt a Szilágy-Somlyó című hetilapnak (1884–89) és a Nagybánya
és Vidékének (1884–86). E mellett megírta a szilágysomlyói gimnázium
történetét. 1895-ben rendfőnökké választották s ez állását 12 évig töltötte be,
mely idő alatt plébános is volt Aradon, hol új templomot, rendházat s
bérpalotát építtetett. 1903-ban a vaskoronarendet kapta. A szerzet tagjainak

60
– több ezer koronát ajándékozván e célra – nyugdíjintézményt alapított.
1907-ben nyugalomba vonult Kolozsvárra.
1884. február 28. Nőegyleti közgyűlés. A szilágysomlyói veres-kereszt fiók-
egylet most 24-én, azaz vasárnap tartotta meg a városháza termében rendes
évi közgyűlését Szalkháry Józsefné és Nagy László elnökletek alatt. Szép
számú közönség vett részt a gyűlésen.
1884. március 6. A színkör ügye. A Feleki Miklós és Csóka Sándor – városunk
fia – kassai színigazgató közt két nap óta tartott tárgyalások eredményre
vezettek s most már bizonyos, hogy a nyári évad alatt Csóka Sándor új erőkkel
is gyarapítandó jeles színtársulata fog játszani a budai Krisztina városi
színkörben.
1884. március 15. Krasznamegyei takarékpénztárról. A krasznamegyei, Sz.-
Somlyón székelő takarékpénztár folyó hó 18-án fogja tartani 15. évi fenn-
állásának évfordulati közgyűlését. Ez egy maga kellő bizonyítéka annak, hogy
nálunk a pénz fontosságának tudata már évtizedek előtt felébredt s átlátták e
megyénk közjóért munkálkodó fiai, hogy ha pénz kormányozza a világot, a
pénz kormányzását tegyük le olyan kezekbe, melyek biztosítékot nyújtanak
arra, hogy a pénz biztosan kezelve, nemes célokra lesz fordítva. Így támadt fel
egy takarékpénztár létesítésének szükségérzete. Távol legyen tőlünk, mintha
kizárólag a jótékonyság jelleget követelnök e takarékpénztárral szemben, sőt
a dolog természetéből kifolyólag elismerjük, hogy szervezeténél fogva
nyereségre számító vállalat. Azonban bátran ki merjük mondani, hogy ezen
takarékpénztár nélkül – a volt Krasznamegyei középosztálynak legnagyobb
része ma a tönk szélén állana, iparosaink még ott sem állanának, ahol most s
a földmives osztály is súlyosan érezte volna, ha olyan helyekre kellett volna
avagy csak rövid tartamú kölcsönért folyamodni, a hol ellenőrzés nélkül
számítják a kamatokat.
De álljon itt röviden az intézet alapításának története.
Az első lépést a takarékpénztár létesítésére 1865-ben gr. Bánffy Béla, akkori
főispáni helyettes tette egy elő értekezlet összehívásával. Az eszme az
értekezlet egyhangú helyeslésével találkozván, előkészítő bizottság lett
kiküldve. Azonban mozgalmas évek következtek azután. Jött a Clumi köd.
1867-ben beütött az alkotmány. Azután megkoronáztuk a királyt. Ily nagy

61
fontosságú országos események hatása alatt ki gondolt volna egy kis vidéki
takarékpénztár ügyével.
Elvégre 4 hosszú év várakozása után néhai br. Bánffy Elek – kinek
ügybuzgóságát városunkban s vidékünkön annyi nemes alakulás hirdeti –
vette kezébe az ügy vezetését és a 4 év előtt kiküldött, de semmit nem tett bi-
zottság mellőzésével értekezletet hívott össze s az értekezlet szervező
bizottságot küldött ki. A szervező bizottság néhai Huberth Ivánt és Nagy
Lászlót küldötte ki az alapszabály tervezet megkészítése, aláírási ívek kibo-
csátása, a szervezési költségek s a részvények után eső 25%-tóli felszedése s
ideiglenesen egyelőre a nagyváradi takarékpénztárba leendő elhelyezésére.
És e kiküldöttek a szervező bizottság hathatós támogatásával, oly eréllyel járt
el megbízatásában, hogy a krasznamegyei, Sz.-Somlyón székelő takarék-
pénztár rövid háromhavi előkészület után 1869. május 20-án 800 db 50 frtos
részvény által biztosított 40.000 névleges és 20.000 frt tényleges alaptőkével
megkezdte működését.
A részvényesek közgyűlése méltányolta is az előkészítők buzgalmát, mert br.
Bánffy Eleket elnökké, Huberth Ivánt alelnökivé, Nagy Lászlót pedig – kinek
kezén mentek át az előkészítés minden iratos munkálatai – titkárrá
választotta.
1884. március 20. Krasznamegyei takarékpénztár II. Mindenekelőtt múlt
számunk egy tévedését kell kiigazítanunk, a mennyiben az alakulás alkalmával
nem Huberth Iván, hanem Réner Albert lett aligazgatónak megválasztva, aki
tisztét folytatta br. Bánffy Eleknek végleges lemondásáig, vagyis 1875. február
20-ig. Ekkor Réner Albert elnökké, Józsa Gyula alelnökké választatván – azóta
e tisztet, ismételt megválasztás folytán közmegelégedésre töltik be.
Takarékpénztárunk kezdetben felölelte a váltóüzlet mellett a kézi- és jelzálog-
üzletet is. E két utóbbira nézve azonban évenként megszabta az ezen
üzletágukra fordítható összegek nagyságát, nehogy a dolog természete
szerint fősúlyt érdemlő váltóüzlet hátrányára a forgalmi töke túl kiaknáz-
tassék.
Az intézet csakhamar megmutatta életrevalóságát, de megmutatta azt is,
hogy minő nagy szükség volt reá, mert rövid pár év alatt kitűnt, hogy az ala-
pítási töke kevés. Ugyanazért már 1871. április havában 400 darab elsőbbségi
kötvény lett kibocsátva, a mely igen rövid idő alatt elhelyeztetvén, ezáltal az
62
alaptőke 60.000 forintra emeltetett és pedig bizonyos fizetési határidők
megállításával úgy, hogy a tartaléktőkéből is 1875. dec. 31-én 5640 frt ez
alaptőkéhez csatoltatván, ezáltal az alaptőke kiegészítve lett.
Az alaptőke kiegészítése után a tartaléktőke megteremtésére lett főgond
fordítva. A kitartó s egyirányú munkásság megtermetté gyümölcsét, mert ma
már a tartaléktőke is 12.101 frt 20 kr összegre emelkedett.
Nem lenne teljes a kép, ha ki nem emelnők az intézet kezelő tisztviselőinek
eleitől kezdve mai napig szakértelemmel párosult megbízhatóságát. Az
alakuláskor néhai Páskuj János lett könyvvezető, ki a nagyváradi takarékpénz-
tárnál elsajátított mintára rendezte be az üzletet. Az ő hosszú szenvedések
útján korai sírba szállta után, – Ruszka István 1873-ban lett megválasztva,
miután előzetesen már 3 évig segéd könyv-vezetőként működött. Pénztárnok
az alakulástól kezdve Brösztel Jakab, az örök ifjú öreg. Az alakuláskor titkárrá
választott Nagy László 1870-ben lemondván, azóta mint igazgatósági tag s 7
év óta, mint váltó-cenzor működik, – a titkári hivatalt pedig Halmágyi Miklós
tölti be. A tisztikar jellemzésére legyen elég annyi, hogy 15 éven keresztül a
részvényesek közgyűlése a felmentvényt mindig elismerésének jegyzőkönyvi
kifejezése mellett adta meg.
1884. április 13. Protestáns egyházi és iskolai lapok. 1884. április 13. A szilágy-
szolnoki ref. egyházmegye általános tisztújító közgyűlését március hó 30-án
tartotta Szilágy-Somlyón. Egyhangúlag megválasztattak: esperessé a somlyói
lelkész, kit egyháza, ezen nagy kitüntetése alkalmából küldöttségileg
üdvözölt, s fáklyás zenével tisztelt meg.
1884. március 27. Statisztikai adatok. Az elmúlt 1883. évben a sz.-somlyói
szolgabíróság területén: nősült 370 pár, született 604 fi- 620 leány gyermek –
összesen 1224: ezek között 72 törvénytelen. Meghalt 421 férfi 371 nő,
összesen 792 személy. A halálozási esetek nagyobb része a betegség neme
szerint: aggkor 72, himlő és kanyaró 91, toroklob, tüdőlob és tüdővész 217, és
kis gyermekek vele született gyengeség folytán 205 s sajnos de való, hogy
ennyi halálozásnál csakis 22 esetben vétetett orvosi segély igény be. A sz.-
somlyói kórházban ápoltatott a múlt évben 22 nő 66 férfi összesen 88
személy, ezek közül felgyógyulva elbocsájtatott 75 meghalt 5, maradt ápolás
alatt az év végével 8 személy. A sz.-somlyói fiók fogházban letartóztatva volt
375 elítélt rab és fogoly, ezek közül az év folytán büntetésük kiállása után
63
elbocsájtatott 309, vizsgálati fogoly letartóztatva volt összesen 106, kik közül
szabadlábra helyeztetett, vagy végtárgyalásra szállíttatott 100 s úgy 1883.
dec. 31-én maradt 66 elítélt és 6 vizsgálati. Összesen 72 személy.
1884. május 10. A sz.-somlyói nyomdarészvény-társaság ügykezelése teljesen
Bölöni Sándor ügyvéd úrra bízatván, figyelmeztetik a T. közönség, hogy a
nyomdai munkák árának megállapítása iránt nevezett felügyelővel érintkez-
zék, nem különben a fizetések is kizárólag csak a felügyelő aláírására érvé-
nyesek.

Bölöni Sándor ügyvéd, lapszerkesztő

Ipp, 1848 – Zilah, 1924. július 24.
(a fénykép Debrecenben készűlt 1865-ben)

1884. május 18. Választás. A városi képviselők választása városunkban a

megyei köztörvényhatóság kiküldöttje, megyei főjegyző Kovács Lajos elnök-
sége alatt e hó 18-án eszközöltetett, mely alkalommal a beírt 540. szavazóból
szavazott 225. Rendes képviselőkké beválasztva lettek: Barbolovics Alimp 220,
Ruszka Ignác 218, Nagy Ferenc 210, Schönstein Ferenc 209, Finger Lajos 205,
ifj. Szabó József 174, Pocsveiler János 164, Kába Gábor 163, Bikfalvi András
155, Klein Herman 155, Tapody Tamás 152, Telegdy Márton 152 szavazattal. –

64
Póttagoknak: Kis Pál 212, Erdődy László 201, Barna József 186, Gámentzy
Lukács 154, Major Lőrinc 153, Danalovics József 149 szavazattal.
1884. május 22. Budapesti Hírlap. A tankerületek új beosztása. Az új közép-
iskolai törvény az országot 12 tankerületre (Budapest-fővárosi, Budapest-
vidéki, pozsonyi, besztercebányai, kassai, debreceni, kolozsvári, nagyszebeni,
nagyváradi, szegedi, pécsi és győri) osztja be. A közoktatásügyi miniszter
rendeletével az egyes iskolákat e 12 tankerületbe besorozza és pedig
következőleg: 7. Kolozsvári tankerület. (Főigazgató Páll Sándor.) A főigaz-
gatóság vezetése alatt áll: a kolozsvári kat. főgimnázium, a szilágysomlyói kat.
algimnázium, a naszódi görög kat. főgimnázium, a szamosújvári kat. algim-
názium, a marosvásárhelyi kat. gimnázium, az erzsébetvárosi kat. algimná-
zium, a balázsfalvi görög kat. főgimnázium, a gyulafehérvári kat. főgimnázium.
– E kerület területébe esik a kolozsvári ev. ref. főgimnázium, a kolozsvári
unitárius főgimnázium, a zilahi ev. ref. gimnázium, a marosvásárhelyi ev. ref.
főgimnázium, a nagyenyedi evang. ref. főgimnázium.
1884. szeptember 20. Pesti Hirlap. Filoxéra. Szilágy Somlyó városában és
ugyanazon megye szilágy-somlyói járásába kebelezett Zovány községekben a
filoxéra jelenléte konstatáltatván, a földmivelési miniszter rendeletéivel a
nevezett községek összes szőlőterületeit, valamint az olyan kerteket, melyek-
ben esetleg egyes szőlőtők állanak, zár alá helyezte.
1885. Szilágysomlyón nyomják Hamvai Sándor: Apró emberek című 165
oldalas regényét. [városi kapitány, családi neve Hulimka, majd Hegedűs I.J]
1885. szeptember 23. Néptanítók Lapja. A szilágy-somlyói államilag segé-
lyezett községi elemi iskolánál egy, lemondás folytán megüresedett segéd-
tanítónői állomásra, mellyel évenként 200 frt fizetés, 60 frt lakbér, 20 frt
kertilletmény és 2 öl tűzifa javadalmazás van egybekötve, pályázat nyittatik.
(Az évi fizetésnek 300 frtra emelése a nm. minisztériumnál kérelmezve van.)
Pályázatok a szilágysomlyói községi iskolaszékhez, nt. Nagy László, isk.-sz.
elnök urnák címezve f. évi október hó 15-ig adandók be. Szilágy-Somlyón,
1885 szept. 16. A községi iskolaszék.
1886. Tapody Tamás, minorita-rendi szerzetes, főgimnáziumi tanár. Báthori
árnya. Rege. Kiadta Nagy László Szilágysomlyón.

65
1886. Szilágy-Somlyó. Korabeli grafika.

1886. Az ős Báthory-várat a város a Bánffy-családtól 50 évre kibérelvén, an-

nak udvarán már is csinos sétányt és tornahelyiséget alakított; a vár
északnyugati sarkán, az ismertetett kapuépület mellett a vár romjaiból épült a
kétemeletes gimnáziumépület; a várral szemben a régi Bánffy-féle udvar-
házban már a harmincas évek óta virágzó kaszinó van; s a vártól nyugatra
emelkedik, az új városháza mögött, a műkedvelők által szerzett állandó
színház. Ezenkívül a városnak igen kitűnő elemi állami kisdedóvó-intézete,
gyümölcs-nemesítő kertje stb. van; egyszóval felemelkedéséhez semmi sem
hiányzik egyéb, minthogy bájos vidékét egy vaspálya-vonal a nagyvilággal
összekösse.
1886. május 19. Pesti Hirlap. A szilágymegyei vasút érdekében nagy küldött-
ség járt ma a kormányelnöknél, a pénzügyi és közlekedési minisztereknél. A
küldöttségben, melyet Bánffy Dezső b. főispán vezetett, képviselve voltak:
Szilágymegye, Szolnok-Dobokamegye és Szathmármegye érdekelt vidékeinek
birtokossága, Nagy-Károly és Szilágy-Somlyó városok polgármestereik által
stb. A miniszterelnök kijelentette, hogy a vasút létrejöttét ő is melegen
óhajtja s a vasútvonalnak a közlekedési miniszter által kiemelt nagy közgaz-
dasági és stratégiai jelentősége remélni engedi, hogy a szilágymegyei vasút,
mely az ország nagy vidékére nézve valóságos életkérdés; minél előbb ki fog
épülni.

66
1887. Szilágy-Somlyó rendezett tanácsú város hatósága s illetőségi jogkörét
tárgyaló szabály rendelet közzététele.
1887–1892. Szilágy vármegyei országgyűlési követek egyike, Vályi Árpád
Szilágy-Somlyó.
1887. június 4. Magyar Polgár. Kolozsvár. A vasúti töltések egy részét, mint
írtuk, a most épülő szilágysági vasútnak Szilágysomlyó mellett elfutó szaka-
szán az árvíz elmosta sas-talpfával együtt. Mint a Szilágysomlyó írja, a város
jóakarói ez alkalomból az alispán által oly értelmű felterjesztést tétettek a
közlekedésügyi miniszterhez, hogy az indulóház Szilágycsehibe tétessék át,
technikai nehézségeket hozva fel okul, s a Kraszna rakoncátlankodásait. Ter-
mészetes, hogy a somlyóiak mindent elkövetnek, nehogy városukra hátrányos
határozat hozassék ebből a gyenge incidensből.
1887. november 23. A sarmaság–szilágysomlyói vasútvonal megnyitása.
1887. december 13-án a nagykároly–sarmaság–zilahi vasútvonalon is megin-
dul a forgalom.
1887. december 23. Pesti Hirlap. A szilágysági vasút megnyitása, mint Zilahról
sürgönyözik, ma délelőtt nagy ünnepiességgel ment végbe. Háromnegyed 10-
kor külön vonattal negyven nagykárolyi indult Zilahra, élükön Schusterits
polgármesterrel.
1888. Szilágysomlyón 4.189 lakót írtak össze. Népesedési statisztika 1850-
2011 között az 10. oldalon.
1888. A magyar Országgyűlés törvényt fogadott el, az 1888. XXXI. törvénycikk
rendezte a távírda, távbeszélő és egyéb villamos berendezések ügyét. A
telefonhálózat létesítését állami feladatnak nyilvánították.
1888. január 1. Szilágysomlyón a volt Aknay házban megalakult a „SILVANIA“
Hitel és Takarékpénztári Intézet. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik,
miszerint SILVANIA hitel- és takarékpénztári intézet működését ez év január
hó 1-jén kezdi meg. Kelt Sz-Somlyón, 1888. január 1. Az igazgatóság.
1888. február 3. Magyar Polgár. Kolozsvár. Kinevezés. Józsa Oszkár sz.
Somlyói városi számvevő urat a Magyar Északkeleti vasút igazgatósága az
igazgatóság jogi osztályába hivatalnokká nevezte ki.

67
1889. Vannak már állandó műkedvelő társaságok, mint a szilágysomlyói és
mások, állandó személyzettel és rendes műsorral, s alig van az országban,
fönt és alant, estély, reggély [reggeli esemény Sz.M.A.], hangverseny, névnap,
szüret, disznótor, melyen műkedvelők színi előadást ne tartanának. Budapesti
Szemle 148-150 szám.

[A lovas szekér a Takarékpénztár épülete előtt áll, az első 4 ablakos részben

működött a Silvania román pénzintézet. 1948 után egy ideig az épület
Városházának ad hajlékot. 1968 után a Városi Könyvtár otthona. SZ.M.A.]

1889. Kölln Gyula. Újhelyi Dayka Gábor jellemrajza és költészete című művét
kiadta a szilágysomlyói nyomda-részvénytársaság. Kölln Gyula Norbertről volt
diákja így emlékezik vissza:
„Néhanapján, ha visszanézek a múltba, gyermekkorom elmerült
éveiből egy kövér fekete arc mosolyog felém, egy drága paptanár arca, a Kölln
Norberté, így hívták azt a kedves minorita papot, aki négy éven át
osztályfőnököm volt a szilágysomlyói katolikus algimnáziumban. Kövér ember
volt és költő. Nem sértem meg talán az emlékét, ha azt mondom, hogy
bolondos, raplis ember volt. A külsőségekre nem sokat adott, a reverendáját
és ócska fekete kabátját nem kefélte ki mindennap, ha itt-ott valahol
kiszakadt, nem sietett aznap megreparáltatni, nyáron nem viselt a reverenda
alatt nadrágot, a haját és a körmeit csak egyszer egy évben vágatta le, Úrnap-

68
ján. De akkor tövig.Költő volt és minket, kis gimnazistákat nagyon szeretett.
Mi is imádtuk, mint az apánkat és már csak azért is igyekeztünk jól tanulni,
hogy neki örömet szerezzünk. Költő volt és szeretett enni, inni. Ha nem volt
ízletes az ebéd, hirtelen haragjában kidobta az ablakon, és ha meghallotta,
hogy a falu túlsó végén jó bort mérnek, oda küldte el borért a melléje
beosztott ministráns gyereket, aki osztálytársunk volt és állandóan informált
bennünket az elfogyasztott borok mennyiségéről.ˮ
1889. január 3. Mihai Eminescu: Miért nem jősz (Románból.)
Lásd, a fecskék messze szállnak,
Hull a lombja a vén fának,
Éket, pompát elvisz az ősz, –
Miért nem jősz, miért nem jősz?

Karjaimba jöjj el megint

Űzd el tőlem a bút, a kint,
Árva fejem hadd pihenjen
Kebeleden, kebeleden!

Emlékszel-e, tudod – régen –

Elbolyongtunk künn a réten
S karjaimmal kedves alak
Átfogtalak, átfogtalak?!

E világon vannak nők még

Kiknek szeme lángokban ég,
Bár mi szépek, bájlók azok
Nem olyanok, nem olyanok!

Szemeidnek bájló fénye

Rá hullt lelkem éjjelére,
Est csillagnál szebb vagy nekem
Szép kedvesem, szép kedvesem!

Őszi napok egyre szállnak,

Lombja lehullt a vén fának,
Éket, pompát elvitt az Ősz…
Miért nem jössz, miért nem jössz?!
Szamosujvári.
69
 [A fordító valódi neve Laurențiu Bran, görög kat. pap, a később
megjelent Sălajul főszerkesztője (1920–1929, 1933). Ő volt Eminescu első
román fordítója, még a költő életében. Eminescut magyarra elsőnek Sándor
József fordította 1885-ben. SZ.M.A.]
1889. január 31. Rudolf cs. és kir. trónörökös vadászaton meghalt.
1889. február 7. A Szilágy-Somlyó lap 1889. évi 6. száma első gyászkeretes
oldalán két cikk:
† Rudolf trónörökös. A meghalt királyfiról. Tovább a lapban: A hatóság és a
gyász.
Városunk polgármestere, – ki megfoghatatlan okból még e hó 5-éig semmi
hivatalos értesítést nem nyert a megrendítő csapás alkalmából kívánatossá
vált rendkívüli intézkedésekre nézve, minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy
a kegyelet a nagyközönség s illetőleg e város lakosságánál ápoltassák.
A városban minden nyilvános mulatság tiltva van s a rendőrség szigorú
meghagyást kapott arra nézve, hogy míg arra külön felhatalmazást nem nyer,
ily mulatságokra engedélyt ne adjon. A vendéglői helyiségekben a zenélést
tiltsa el s arra külön is felügyeljen, hogy a kegyeletet sértő zajos mulato-
zásoknak eleje vétessék. Ez mindenesetre helyeselhető intézkedés is akkor, a
midőn a nemzetet oly közelről illető gyászos esemény szomorú napjait éljük s
méltán el is várhatja a hatóság, hogy a műveltebb osztályú és értelmes
polgárság attól minden hatósági tilalom nélkül is óvakodjék.
Isteni tisztelet az ev. ref. templomban.
A f. hó 5-én, – kedden d. e. 10 órakor helybeli ev. ref. templomban gyász
istentiszteletet tartottak.
Rendkívüli közgyűlés. Gencsy Sándor polgármester tegnapra rendkívüli köz-
gyűlést hívott össze ő cs. kir. fensége elhunyta alkalmából.
Meghatottságtól remegő hangon adta elé a gyászeseményt s a képviselő
testület elé terjesztette azon indítványát, mely szerint az országos gyászeset
alkalmából a város képviselete I. Ferencz József ő cs. királyi Felségéhez
részvétiratot intézzen. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s a közgyűlés
néhány kevésbé fontos tárgy elintézése után, a gyászesemény hatása alatt

70
komoly, ünnepies csendben oszlott szét. A felirat szerkesztésére Gencsy
Sándor polgármester kéretett fel.
1889. február 7. Rudolf ő cs. kir. fensége elhunyta alkalmából a városi
közgyűlés által a trón zsámolyához menesztett és Gencsy Sándor polgár-
mester által szövegezett, szép nyelvezettel írott felirat következőleg hangzik:
„Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Azon súlyos
csapás, mely Felségedet s Felséges családját egyetlen fia Rudolf Ő Császári és
Királyi fenségének pótolhatatlan elvesztésével érte, bennünket, hűséges
alattvalóit is a legmélyebb gyászba borított. Gyászolunk fájó szívvel, meg-
rendült lélekkel. A veszteség, a csapás, mely hazánkat is érte nagy; de sokkal
megrendítőbb Császári és Királyi Felségednek, Felséges királynénknak, a férjét
vesztett trónörökösné Ő Fenségének, és a jó atyát sirató árvának. E fájdalom
sokáig fogja éreztetni erejét, és ha egykor csillapulni fog, még a késő
jövendőben is fel-feljajdul szívünkben a bánatos érzés, melyet Ő Fensége
gyászos esete okozott, és annyi – már összetört – szép reménységtől meg-
fosztott. Alattvalói hódolat és mély tántoríthatatlan ragaszkodással kérjük
Császári és Királyi Apostoli Felségedet, hogy gyászoló népei milliói között, a
fájdalom és bánattal lesújtott keblünk részvét kifejezését városunk közön-
ségétől is fogadni kegyeskedjék s merítsen Felséged magasztos hivatása és
alattvalói közös fájdalom érzetéből vigasztalást. – Szilágy-Somlyó rendezett
tanácsú város 1889. évi február hó 6-án tartott képviseleti közgyűléséből.
Maradtunk Császári és Királyi Felségednek és a Fenséges uralkodói családnak
Szilágy-Somlyó város közönsége nevében törhetetlen, hűségű alattvalói:
Gencsy Sándor, polgármester. Virág Lajos, főjegyző.
1889. március 6. A régi Sas fogadó telkén egy gőz- és kádas fürdő építése
megkezdetett. Az alap 1888. évi július 23-án tétetett le s az épület kőműves
munkája a vakoláson kívül azon évi október I-sejéig teljesen kitűnő időjárás és
szakértő építő mester vezetése alatt befejeztetett – és befedeleztetett.
1889. március 6. A polgármester 1888. évi beszámolójából IX. fejezet,
Építkezés. A lefolyt évben a tek. közgyűlés 56/888. sz. a. határozatáról kikül-
dött bizottság vezetése és ellenőrzése mellett a régi sas fogadó telkén egy
gőz- és kádas fürdő építése megkezdetett. Az alap 1888. évi július 23-án
tétetett le s az épület kőműves munkája a vakoláson kívül azon évi október I-
sejéig teljesen kitűnő időjárás és szakértő építő mester vezetése alatt befe-
71
jeztetett – és befedeleztetett, – az asztalos és bádogos munka a közgyűlés
által már ismert jó hírnevű asztalos Gámentzi Lukács és társa által bizton
remélhetőleg a tervnek és szerződésnek megfelelőleg fognak elkészíttetni. A
belső felszerelvények felállítása iránti intézkedések pedig folyamatban vannak
s remélhető, hogy ez év folyamán a közegészségi tekintetben annyira
szükséget pótló fürdő a nagyközönség részére meg fog nyittatni.

kügyi Virágh Lajos

(1843–1913)

A város tulajdonához tartozó épületek kijavítása csak a legszükségesebbekre

volt kiterjesztendő, mivel azon épületek, melyek kijavítása a város helyi
érdekeiből jövőben különben sem lesznek fenntartandók – mellőzendő volt.
Például a piaci sorboltok és a régi városház kijavítása már csaknem
elodázhatatlanná vált, de egyfelől a központi piac helyisége bővítése, másfelől
korábban beadott és kellőleg indokolt s részben a képviselő testület által
elfogadott jelentéseim alapján a jelzett épületek eltávolítása már a
közeljövőben bizonyosan meg fog történni. A járdák kövezését illetőleg a
képviselet intézkedése folytán a Casinó helyiség kapujától a Fodor István
boltjáig, valamint a Finger Lajos vendéglőjétől a zöldségpiacig a megrom-
ladozott járda egészen újonnan készíttetett és felemeltetve szélesbíttetett.
72
Ezenkívül a felső vár- (Csorgó-utca) az egyesek hozzájárulásával egészen kikö-
veztetett.
1889. március 6. A polgármester 1888. évi jelentéséből. XV. Iskolák. A város
területén a következő tanintézetek vannak:
Róm. kat. algimnázium – 77 tanulóval, 6 tanárral.
Államilag segélyezett községi iskola 157 fiú és 138 leány, összesen 295
tanulóval; 4 férfi és 4 nő összesen 8 tanítóval.
R. kat. fiúiskola 60 tanuló és 2 tanítóval.
R. kat. leányiskola 60 tanulóval és egy leány tanítóval.
Gr. kat. fiúiskola 32 tanulóval és 1 tanítóval.
Gr. kat. leányiskola 26 tanuló és egy tanítónővel.

A r. k. algimnáziumban Csák Alajos igazgató és a tanárok szakszerű,

pontos és kitűnő vezetése mellett a növendékek haladása örvendetes, miről a
hatóság valamint a szülők a múlt évi vizsgálatokon teljes meggyőződést
szerezhettek. A községi iskolában a tanítók és tanítónők kielégítő ered-
ménnyel működtek. Ezen kívül a kisdedek az óvodában nyertek szakszerű
vezetés mellett szórakoztató foglalkozást.
1889. március 7. Mihai Eminescu: Elválás. (Románból.)
Drága angyal tőled egy emléket kérjek?
Nem vagy már magadé, mért kérnélek téged;
Szőke fürtid közül nem a hervadt rózsát,
Mit kérek csak az, hogy feledésnek adj át!
Fájdalmas emléke letűnt szerencsémnek,
Hadd enyésszen ez, is mint egy hattyúének,
Más és más hab susog s régi csak a patak, –
Bánat között mit ér, ha az emlék marad?
Hogy eltűnjünk innen, sorsunk azt kívánja –
Mint egy árnyék álma, mint egy álom árnya;
Miért mától fogva gondomat viseljed,
Mért számlálnál napot szállót holtak felett? ...
Mindegy, ha meghalok ma vagy pedig holnap,
Tudom, hogy csakhamar elfeledni fognak. –

73
 Jobb, ha nem emlékszik senki többé reám, –
És a múltakra, ha visszagondolsz leány,
Setét legyen az árny, mely fátyollal vonja,
Mintha soha egymást nem ismertük volna,
Mintha vágy tanyája nem lett volna lelkem
S hogy úgy szerettelek, megbocsátod nekem?…
Hadd tűnjék el éltem, ne törődjél velem,
Fáradt pillám alatt kövesedjék szemem;
S majdan, ha a porom visszatér a porban,
Akkor ki tudja, majd ki vagyok és honnan?
Hogy honoljon vélem örök nyugodalom,
Imádkoznak értem gyászos, síró hangon;
Vágyam, hogy akkor egy közel jöjjön hozzám
S mondja ki a neved lehajolva reám.
S aztán hadd dobják ki útszélére testem...
Mert jobb dolgom lesz ott, mint talán e percben,
A kék messzeségből hollócsapat szálljon,
Fedje el az eget lezárt szempillámon;
Orkánok jöjjenek, ragadjanak vélek
Porom földnek adván, szívemet a szélnek...
De te virulj kis lány, szép, mint májusi nap,
A te ajkad bíbor s szemed esti csillag,
S amint most csodálnak, lássanak virulni
S ne tudj rólam amint én sem fogok tudni.
(Eminescu.)
Szamosújvári.
1889. április 11. A „szilágysomlyói ipar-testület” megalakulása. Az 1884. évi
XVII t. c. szerinti ipar-testület a f. hó 7-én tartotta alakuló gyűlését a színház
helyiségében rendkívüli nagy érdeklődés mellett. Már a reggeli órákban élénk
mozgalom volt észrevehető a város utcáin. A pártok szervezkedése, már
napokkal ezelőtt izgatottságban tartotta a kedélyeket, így nem csoda, hogy az
alakulás napján a városi közönség minden rétege élénk érdeklődéssel kísérte
eme, az iparos osztályra nézve annyira fontos testület megalakulásának első
mozzanatait, mely megalakulásával mindenesetre egy óriási lépéssel közelebb
viszi iparügyünket a haladás felé. A délutáni órákban a színház környéke élénk
74
és mozgalmas képet mutatott, s míg bent a színház termében a közgyűlés
előmunkálatai folytak, künn csoportok képződtek, melyek a bekövetkezendő
tisztújításra híveket iparkodtak szerezni egyik vagy másik párt érdekeinek
előmozdítására. A gyűlés elnöki székét Faragó Sándor iparhatósági biztos
elfoglalván, magas szárnyalású, szép megnyitó beszéddel nyitotta meg az
ipartestület alakuló ülését. A megnyitó beszéd zajos éljeneket aratott. Ezután
felolvastatott a városi tanács 37.889 számú végzése a tímár, gubás és
csizmadia ipartársulatra vonatkozólag, mely szerint azok társulati vagyonuk
épségben tartásával beolvadhatnak az újonnan alakítandó ipartestületbe.
Majd az ipartestület alapszabálya olvastatott fel élénk figyelem és érdeklődés
között. A titkos szavazás útján eszközölendő tisztviselő választáshoz Bikfalvi
András, Lengyel Ferenc, Merk János és Varga István testületi tagok jelöltettek
ki szavazás szedőkül. Ezután az ipartestület elnök választása következett, mely
állásra Nagy Ferenc 129 szavazattal választatott meg, Gámenczy Lukács 74
szavazata ellenében. Alelnökké egyhangúlag Barna József, testületi tag;
jegyzővé pedig Hulimka Sándor, lapunk társszerzője lett megválasztva. A
testület pénztárosául Benkő Pál, a három számvevői állásra pedig Erdődi
László, Kőrössy Kálmán, Vas Antal testületi tagok választattak meg. Az
ipartestület huszonnégy elöljárójának megválasztásával a tisztviselő választási
aktus befejezést nyert. Azonban dacára annak, hogy a szavazatok szedése és a
szavazati lapok számbavétele három helyen történt, teljes két órát vett
idénybe az elöljárók megválasztása; mind a mellett az érdeklődés mindinkább
fokozódott, amidőn végére a szavazatok összegezése után Faragó Sándor
iparhatósági biztos kihirdette a választás eredményét. Ezek szerint Bikfalvi
András, Farmati György, Kállai József, Schönstein István, Lázár Gyula, Kulcsár
Károly, Brüder Hermann, Nedeczki János, Danalovics József, Merk János,
Keller Ferenc, Éder László, Schönstein Imre, Lacai József, Molnár János,
Gyurkó József, Trencsényi József, Lisztay Imre, Gyulai Károly, Szász József, Vas
János, Szarvadi Imre, Kovács József és Farmati László egyesületi tagok nevei
kerültek ki diadalmasan az urnából. A tisztviselő választás megesése után, az
iparhatósági biztos indítványára az iparhatóságnál lévő összes iratok
átvételére Nagy Ferenc ipartestületi elnök vezetése alatt háromtagú bizottság
küldetett ki. Ezzel az ipartestület alakuló gyűlés teljes befejezést nyert s az
iparhatósági biztos bezáró szavai után a gyűlésben kimerült tagok esti 9 óra
felé elhagyták a gyűlés termét. A teremből kijövet a győztes párttagok
lelkesedve üdvözölték a megválasztott elnököt s a színház lejáratánál
75
várakozó zenekar rázendítette a „Rákóczy indulót”, melynek hangjánál a
testület elnökét lakásáig kísérték, hol kedélyes poharazás mellett pohár-
köszöntőkben fejezték ki üdvkívánataikat. Mi, mint a helyi sajtó munkásai,
folyton éber figyelemmel fogjuk kísérni működésüket s lapunk az ipartestület
céljaira minden alkalommal készségesen szolgálatukra fog állani. Örvendeni
fogunk, ha az egyesület céljainak ez úton és e téren is hasznára lehetünk.
1889. április 25. A sz.-somlyói arany-lelet. Szilágy-Somlyó város hazánk
történelmében változatos és gazdag természeti viszonyainál fogva, igen
jelentékeny szerepet játszott nemcsak a Báthoryak fényes korszakában, –
hanem már a rómaiakat megelőző időkben is, mint azt az e területen már
máskor is talált igen érdekes régészeti és nagybecsű arany emlékeken kívül a
f. hó 20-án lelt magurai kincs is bizonyítja, melynek körülményeiről újdonsági
rovatunkban emlékezünk meg. Ez az aranylelet Pulszky Ferenc meghatározása
szerint elsőrangú, népvándorlási műkincs, egy gazdag- fejedelemnőnek
ruhadísze, Attila idejéből, tehát a IV. vagy V-ik századból. Érdekes, azért mert
ilyet még nem találtak. Nem sírlelet, hanem rejtett kincs. Miért ásták el, nem
tudjuk. Lehet, hogy ellenség elöl. A munka a kapcsokon gót, illetőleg germán
stílű rekesz-ötvösség, mert rekeszekbe vannak foglalva az almandin – nemes
gránátkövek. Az egész lelet két csoportra osztható. Az elsőhöz tartoznak a
tiszta arany műkincsek. És pedig:
1) Két nagyobb arany csésze, melyet Heroldot görög történész szerint
a régi scythák az övön viseltek;
2) Egy kisebb, de díszesebb aranycsésze;
3). Egy nagy ruhakapocs, mely 165 mm hosszú, 115 mm széles,
közepén tojásdad nemes sardonix-szal, felül két nagy kristállyal, alul két
dalmatinnal, egy négyszögű zöld kővel és egy kristályüveg félgömbbel
díszítve. Súlya 473 gr.
4) Egy pár csészeforma ruhakapocs, igen díszesen trébelt orosz-
lánokkal és almandinokkal díszítve.
5) Egy pár ruhakapocs – hátán almadin nyaklánccal ellátott orosz-
lánnal, lábán egy csőrös csudaállattal díszítve.
6) Egy merovingi fibula (ruhakapocs) nemes gránáttal berakva, a
félkörön, két szépén cizelirozott – vésett sas- és egy vadkan fejjel.
7) Egy karperec, három gömb áltál, három részre osztva. És
8) Egy trébel kutyafej.

76
 A II. szilágysomlyói kincs 1889
Függesztőkarikás csésze MNM Bp.

A második csoporthoz azok az arany tárgyak tartoznak, melyek ezüsttel

vannak bélelve. Éspedig: hét pár merovingi fibula (ruhakapocs) gránátokkal és
zöld kővel díszítve, rekesz ötvös munkával szegélyezve.
Továbbá három bizonytalan alkalmazású tárgy és végül egy elvált gomb
valamelyik fibuláról.
A lelet fémértékét a budapesti m. kir. fémjelző hivatal állapítja meg; régiségi
értéke – Pulszky szerint – „gusztus dolga.” Másképpen fizet a londoni British
Museum, másképp a párisi Louvre és ismét másképp a bécsi császári s a mi
magyar nemzeti múzeumunk is. Amennyire azonban általánosságban
megállapítható, Pulszky 10 ezer forintra becsüli a műkincset.
Ennyit előleges értesítésül a t. olvasóknak. A lelet szakszerű megvizsgálása,
részletes leírása, lerajzolása és úgy arany, mint régiségi értékének meg-
állapítása az illetékes szak fórumhoz tartozik, mely az eredményt az
„Archaeologiai Értesítő”-ben bizonyára közölni fogja.

77
1889. április 29. A sz. somlyói műkincs lelet aranyértekét a budapesti fém-
jelző hivatal 5595 forintban állapította meg. Természetesen a műkincsek
értéke ennél jóval nagyobb, amennyiben ennek elbírálásánál nem csak az
arany súlya és értéke, hanem a tudományos szempont is irányadó. Mint
ilyennek értékéről beszélni korai volna. Mint értesülünk a Nemzeti Múzeum a
lehető áldozatot meg fogja hozni, hogy e műkincsek birtokába kerüljenek s
melyek mostan a pénzügyminiszter úr rendeletéből a múzeum őrizetére
bízattak.
1889. április 29. A magurai kincslelet országszerte méltó feltűnést keltett. S
ezzel ki van mondva, hogy a központi sajtó mely rendes körülmények között
méltóságán alulinak tartja a szerény provinciával foglalkozni, most hasábokat
szentel a sz. somlyói kincsleletnek. Sőt egy két pesti zsúrnál annyira ment a
buzgóságban, hogy a „helyszínen felvett” eredeti rajz után közli a lelet
helyszínen azon jelenetet, amidőn Oltyán (egy valóságos Tuhutum kinézésű,
zsinórral kiteremtettezett magyar nadrágba öltözött férfiú) a roppant kincsre
rábukkan. A háttérben bámuló férfiak, nők és gyermekek állanak, szörnyen
festői csoportozatot képezve. Három szuronyos, hátán borjút, viselő (!)
[borjúbőrből készült háton viselt táska. Sz.M.A.] csendőr áll vésztjósoló
tekintettel „isterázsát” a kincs körül. A „kép” háttere a város egy részét
mutatja. Közel a kincs megtalálása helyén egy sohasem látott fatorony és
több szalma és nádfedeles viskó, és az obligát s az ily képeknél elmarad-
hatatlan kútgém látható.
A kincsek a földön hevernek, köztük a krasznai fazekasok által készített
korsókhoz hasonló arany edények és drága kövekkel kirakott fringiák hever-
nek; szóval olyan dolgok, a melyek a leletben elő sem fordulnak. De ez még
csak hagyján! E két krajcáros zsúrnál csak házainkkal és tornyainkkal csú-
folkodik, Kutya bagósként mutatva be Szilágysomlyót a nagyvilágnak; de
Pulszky papa még ennél is tovább megy a kedélyeskedésben. Szerinte mi a
kincseket csak bámulni tudtuk s amit felolvasásnak nevezett mesélgetése
alkalmával viselkedésével és egész magatartásával kimutatott, írásbelileg
kiállítja a „Pesti Hírlap” hasábjain rólunk a bizonyítványt, hogy mi a szó teljes
értelmében a világtól elmaradt, csendes butaságban szenvedő emberek
vagyunk.

78
A II. szilágysomlyói kincs 1889
Oroszlános fibulapár MNM Bp.

A II. szilágysomlyói kincs 1889

Kengyelfibulapár MNM Bp.
79
Aztán haragudjunk azokra szegény német touristákra, akik egyszer végig futva
Magyarországon, képtelenebbnél képtelenebb badarságot írnak le rólunk,
mikor imé a magát legrégibb magyar újságírónak hirdető Pulszky papa olyan
gyűlöletes és elfogult szemüvegen keresztül néz reánk, szegény vidékiekre!
1889. május 14. A Szilágy-Somlyói kincslelet – reménybeli tulajdonosai, mint
hírlik, valahára szegeletre jutottak. És a költséges per mellőzésével békés
szerződést kötöttek egymás között. Ezek szerint Papp Iván, Telecky Józefine
javára lemond a tulajdonost megillető egy harmad részről. A találót illető egy
harmad rész pedig Oltyán, Papp Iván, és Kovács István között fog megosztatni.
Hír szerint erre nézve a helybeli közjegyzőnél már hiteles okiratban egyez-
séget kötöttek. A kincs valószínűleg a nemzeti múzeum birtokában marad,
mely azt 20.000 frt-ért hajlandó átvenni.
1889. június 6. A szilágysomlyói műkincsek a Nemzeti Múzeum birtokában
fognak maradni. A nevezetes műkincsek, melyeket annak idején Oltyán a
Kraszna partján homokkal súrolgatott meg s melyeket akkor hamarjában egy
jó áldomásért bárkinek is oda adott volna, most már finom üveg alatt, lágy
bársony párnákon nyugszanak a Nemzeti Múzeum egyik termében, hol
előkelő dámák és urak ugyancsak törik magukat, láthatásáért. Gencsy Sándor
polgármester a napokban az érdekeltek részéről nyert teljhatalmú felha-
talmazással ellátva véglegesen megkötötte a szerződést a Nemzeti Múzeum
igazgatóságával. Ezek szerint a kincsekért 30.000 frt fog fizettetni s az
államkincstár csupán 15%-ot köt ki a maga részére a vételárból. A vételár egy
harmad része f. évi július 1-jén fog a jogosultaknak kifizettetni. Egyharmad
rész Teleszky Jozefine mint telektulajdonosé a fennmaradó összeg pedig Papp
Iván, Oltván János és Kovács István között fog megosztatni, kik azonban egy s
más címen többeket is bele vontak az osztozkodásba. – Nagyon érdekes
tudni, hogy két sárgarézből öntött – most mára harmadik – s alakja után
ítélve a talált műkincsekkel egy időkorból szármázó fokos vitetett újólag f. hó
3-án a rendőrkapitányi hivatalba bizonyos Brukhentál Auxent nevű iparos-
segéd által ki azokat állítása szerint az előbbi lelet színhelyén a föld felett
találta. Habár e fokosok laikus előtt értékkel nem is bírnak, a tudományra
nézve szintén igen becses leletek. Egyúttal nem hagyhatjuk megrovás nélkül
ama közönyösségét, mely szerint az állam részéről a hivatalos ásatás még
mind ez ideig se rendeltetett el.

80
1889. június 7. Budapesti Hírlap. A szilágysomlyói kincset 36 ezer forintért
fogja megvenni a Nemzeti Múzeum számára a kincstár, az államháztartásban
ily célokra előirányzott összegből. Minthogy azonban szilágysomlyói kincs
nem egyhamar akad, ily nagy összeg ily célokra a költségvetésben nincs
előirányozva, fizetés előtt még javaslatot kell benyújtani e tárgyban a képvi-
selőházhoz. Addig is azonban a felek képviselői megegyeztek abban, hogy az
állam 8 részletben fizethesse ki a kincsek értékét: az egyik részletet (12.000
forintot) az idén júliusban, a másik harmadát az idén decemberben, az utolsó
részt pedig a jövő évi júliusban. A szerencsés parasztok, kik az értékes kincset
kiásták, most még napszámba járnak Szilágysomlyón mezei munkára s
naponkint 30-40 krajcár keresménnyel beérik, de már mindketten tudják,
hogy nemsokára sok pénzt kapnak, s hogy nekik az állam tartozik ezzel a sok
pénzzel.
1889. június 27. Adomány. Laczay József helybeli iparos, kinek Papp Iván
kelmefestő és társától, mint a sz.-somlyói műkincsek tálalóitól közjegyzőileg
kötött okirata van arra nézve, hogy a vételárból részesíttetni fog. Eme részére
lekötött összeg egy negyedét – 1000 Fortot nevezett polgár a sz.-somlyói
gimnázium könyvtára javára adományozta s az erről szóló adománylevelét a
napokban fogja a gimnázium igazgatóságának átadni. E lelkes tényről lapunk
jövő számában részletes tudósítást fogunk adni.
1889. június 27. Zilahy Gyula a Nemzeti Színház tagja folyó hó 20-án tartotta
városunkban művészestélyét. A törekvő ifjú művész előadása nagyszámú és
válogatott közönséget gyűjtött egybe színházunkban. Nagy feladat három
órán keresztül egy embernek egymagában oly szellemi élvezetet nyújtani,
hogy egy nagy közönséget játékával lebilincselni és művészete iránt az
érdeklődést folyton fenntartani tudja. E mellett monológ irodalmunk csak
rövid pár éves, és még mindig oly szegény, hogy valóban finom szépészeti
ízlés kell egy estét teljesen betöltő műsor összeállításához.
1889. július 25. A gőzfürdő felépítésének és berendezésének felülvizsgálására
a városi közgyűlés által kiküldött bizottság vasárnap eleget tett feladatának. E
bizottság Gencsy Sándor polgármesterrel élén Ruszka István, Somogyi Kálmán
városi képviselőkből állott és Sterba Dezső zilahi kir. építészeti mérnökkel s
több szakértővel egészítette ki magát. A bizottság a gőzfürdő épületét, annak
teljes felszerelését és berendezését, a gépészi, kőműves és asztalos munkála-

81
tokat részletesen és behatóan megvizsgálván, némely csekélyebb pótlások
fenntartásával azt elismerésre méltó pontossággal találta elkészítettnek, kü-
lönösen elismerését fejezte ki a bizottság a gépészi és asztalos munkák felett,
nem is szólva az épületről magáról, mely úgy ízlés, mint szilárdság tekinteté-
ben kitűnőnek mondható. A gőzfürdő megnyitása és használatba bocsátása
ezek szerint körülbelül augusztus hó 1-jén fog megtörténni s e régóta hozzá
tehetjük évtizedek óta – érzett, közegészségügyi tekintetből annyira fontos
eme intézmény valahára városunkban is hirdetni fogja a civilizáció győzelmeit.
S ebben főérdeme van Gencsy Sándor városunk polgármesterének, a fárad-
hatatlan és buzgó magvetőnek, kinek munkás kezét már nem első befejezett
munka hirdeti városunkban. A megnyitás nem hivatalos szárazsággal, hanem
némi ünnepélyességgel fog megtörténni, melyre a vidékről is többen jelen
lesznek.
1889. augusztus 8. A gőzfürdő megnyitása tegnap egész csendben, minden
ünnepélyesség nélkül folyt le. Ennek oka az volt, hogy a polgármester által f.
hó 5-ére összehívott bizottsági tagok közül dolgaik s távollétük miatt egy sem
jelent meg tanácskozásra, amelynek tárgya épen a megnyitás módozatai lett
volna. No de a dolog végre egyre megy. A gőzfürdő így is, ünnepség nélkül át
lett adva közforgalomnak a nők közül siettek is sokan a részükre biztosított
előnyt felhasználni. Már hogy t. i. ők fürdöttek meg legelőbb kipróbálva az új
fürdő előnyeit, no mert hátrányokról ez ideig szó sem lehet s hisszük még
ezután sem. E mellett szól legalább a valódi komforttal berendezett fürdő
helyiség, hol minden célszerűségről, ízlésről és a takarékoskodás mellett is
eleganciáról beszél. A víz is bőviben van, ami annyit jelent, hogy a már egy
ízben elhasznált víz nem kerül újból vissza a kazánba, sem a fürdő kádakba,
mint azt, sok helyt takarékos fürdőknél tapasztalni lehet. Szóval a gőzfürdő
épületben, mely tegnap átadatott a forgalomnak városunk igen szép
középületet és nagyon kívánatos s az egészségre oly fontos újabb intézményt
nyert, melyre büszke lehet. A város polgársága méltányolva a polgármester
érdemeit önmagához méltóan ünnepelt, hát akkor midőn a tegnapi estén,
Gencsy Sándor polgármester tiszteletére a Páskuj-féle vendéglőben egy 50
terítékes díszvacsorát rendezett. E díszvacsorán városunk polgárságának és a
különböző hivatalok tisztviselőinek színe-java jelen volt mintegy tüntetőleg
fejezte ki elismerését és ragaszkodását a gőzfürdő létesítése körül kifejtett
kitartó munkáért, melyet a polgármester a sok oldalról jött és méltatlan

82
gáncsokkal szemben is férfias eréllyel keresztülvitt. Évtizedek fogják nevét
tisztelettel említeni csak ez egy művéért és lesznek hálás szívek, melyek a vá-
ros történetében úgy neki, mint a melléje csoportosult többi harcosoknak
tisztelettel fogják felemlítni nevét. De akkor már porladni fogunk talán
mindannyian. A folytonos és kitartó munka közt jól esik egy szemernyi
elismerés is. Tegnap este nyolc órakor a gőzfürdő megünneplése alkalmából
Gencsy Sándor polgármester tiszteletére bankettet rendeztek.
1889. október 31. A kincsek. A szilágysomlyói kincslelet dolgában újabban
három-négy nap előtt ismét jött leirat a múzeum igazgatóságától a
polgármesteri hivatalhoz. E leiratban fel van hozva, hogy a királyi rendeletek
és a fennálló gyakorlat szerint most már nem hajlandó az állam a műkincs
értéke után fizetni annak az árát a leletnek csupán aranyértékét téríti meg. A
kincsekért a legutolsó verzió szerint 36 ezer frtot kellett volna fizetnie az
államnak s ennyit meg is ígértek illetékes helyen. Most már az egyik
megtalálónak Oltyán Jánosnak, 4544 forintnak egyharmadát ajánlják fel elfo-
gadásra. Tehát még a valódi arany értéket sem, mert az arany súlya a
fémjelző hivatal szerint annak idején 5595 frtra volt becsülve. Most hát a
szegény Oltyán aranyai sokat veszítenek értékükben s bizony, ha sokáig
húzódik a dolog megbosszankodik ő kelme s oda hagyja ajándékba. Csakhogy
már Oltyán ökröket is vásárolt az aranyak fejében s azért pénz kell, az ök-
röknek meg széna kell s éppen azért végre is rá fanyalodik, hogy beérje a
kevesebb készpénzzel, mint a hosszabb perrel s utoljára a – perköltséggel. Így
lassan-lassan aztán a többi osztozó társ is beadja a derekát.
1889. november 14. Földmives iskola Szilágy-Somlyón. Mint biztos forrásból
értesülünk, több, városunk iránt melegen érző férfiú lépéseket tett a magyar
kir. földmivelésügyi minisztériumnál az iránt, hogy városunkban földmives
iskola állíttassék fel. A földmivelési miniszter úr személyesen ígéretet tett arra
nézve, hogy már a jövő évben felállítja eme régen szükségesnek mutatkozó
tanintézetet Sz.-Somlyón.
1890. Szilágysomlyó lakóinak száma 4.548 fő.
1890. Megépül a szilágysomlyói MÁV vasút állomás felvételi épülete.
1890. január 30. Pesti Hírlap. Szilágy-Somlyó, jan. 29. A tartós esőzések miatt
a Kraszna vize megáradt és az egész völgyben kiöntött. Különösen a veté-
sekben okozott kárt. A szilágysági vasút töltéseit az ár több helyt megsza-
83
kította s a közlekedést akadályozta. Maga a város, Szilágy-Somlyó, is ki volt
téve az árvíz veszedelmeinek s kisebb lakóházakba is betolakodott a víz,
azonban ezekben nem sok kárt okozott. A Kraszna még dagadt, de remélik,
hogy a folytonos apadás visszaszorítja a folyót medrébe.

1890. február 9-én nevezetes napja volt a Szilágysomlyói ev. ref. egyház-
községnek. Kiváló papja, nt. Nagy László, a sz-szolnoki egyházmegye esperese
s az erdélyi ref. egyházkerület közügyigazgatója e napon ülte meg itt működé-
sének huszonöt éves jubileumát.
De nem ez a körülmény tette e napot örömünneppé, hanem az, hogy
e nap az ünnepeltet egy szép, munkában és becsületben megfutott, a köz-
elismerés számos jeleivel övezett élet derekán, munkabíró erőben s nem
lankadó munkaerővel és egészségben, mondhatnók fiatalon – találta.
Huszonöt év sok egy ember életében, nagy idő különösen ebben a mi feladni
könnyen szerető korunkban a közélet olyan munkásánál, ki élénk érzékkel az
egyházi, politikai, társadalmi, ipari, közgazdasági kérdések és közszükséglet
iránt – sokoldalúságával és ernyedetlen munkásságával szolgálja a közügyet.
És Nagy László ama kevesek közé tartozik kiknek élete az egyház, a
haza s általában a közügyek szolgálatában áll.
A „Szilágy-Somlyó”, melynek megalapítása óta felelős szerkesztője,
nem adhatja ez alkalommal teljes életrajzát, nem sorolhatja fel egyenként
mindazon kiváló szolgálatokat, melyeket az ünnepelt különösen az egyházi és
társadalmi téren évek hosszú során át teljesített és teljesít; de azzal mégis
meg akarja ünnepelni e nap emlékét, hogy néhány általános vonással megem-
lékezik közpályájáról s jellemzi életét, ki egyházi kötelességei teljesítésében
úgy, mint a közügyek terén való munkásságában is nagy, otthon gondos,
szeretetteljes családapa s mint jó barát, mindenkor őszinte és nyíltszívű.
Ha minden magyar hazafinak kötelessége szeretett hazája anyagi és
szellemi jólétének emelésére, embertársainak javára, tehetségéhez mérten
közremunkálni: akkor Nagy László, a telivér magyar, emberi és haza fiúi köte-
lességeit híven és lelkiismeretesen teljesíti, mert úgy is mint egyházának
lelkésze, úgy is mint e város polgára, e város anyagi és szellemi felvirágzása
iránt való lángoló szeretetét az első perc kezdetétől a jelen pillanatig nemcsak
szavakban hirdeti, de tettekkel is igazolja.

84
 Negyedszázadon papi működése már magában is jelentékeny számot
tesz, de az ünnepelt jelentékeny tényező a magyar közélet minden ága-
zatában, mely a művelődéssel, humanisztikus törekvésekkel összefügg. Sz.-
Somlyó városának polgárai között az elsők között van mindenütt. Egész sereg
egyesületnek (a város képviselő testületének, az iskolaszéknek, az ipariskola
bizottságnak, a zilahi áll. tan. képezde igazgató tanácsának, a megyei közig.
bizottságnak, stb.) tagja; megyei központi bizottsági tag, az „EMKE” – szilágy-
megyei fiókjának alelnöke. Mint esperes a megye fölvirágzó közoktatási
ügyében, s mint az erdélyi ref. egyházkerület harmadik főpapja, még tágabb
körben érvényesítheti kitűnő tehetségeit az egyház és a haza javára.

Otthon kedélyes jó barát, vidám társaságban szikrázó elméjű,

ünnepélyes lakomáknál páratlan tósztozó, – alkalmi beszédeiben édes szavú,
kit éppoly élvezettel olyanak, mint hallgatják emelkedett szellemű egyházi
szónoklatait, gyászbeszédeiben pedig a szelíd vigasztalás apostola, ki részvét-
tel szívében, a vallás malasztjával ajkán, hinni, bízni és az élet csapásait
zúgolódás nélkül viselni tanítja a kétségbeesőt.
Szép így az emberi élet, midőn letöltve hívatását, betöltve körét,
megelégedéssel pillanthat vissza munkájára és eredményeire, midőn hír,
dicsőség koszorúit nem keresve, a szeretet és tisztelet virágai közt, övéit
boldogítva, embert szeretve, Istenben bízva, nyugodtan halad pályáján a jövő
felé…
85
 E szép élethez volt méltó az ünneplés is. Ott érte el férfi kora delét az
ünnepelt, hol ifjan kezdte szolgálatát; és mert nem csak az egyház, de a
közélet embere is, sz.-somlyói lelkipásztorságának huszonöt éves jubileuma
sem maradhatott szorosan családi ünnep közte s hívei, lelkésztársai, egyház-
tanácsa, benső barátai közt: hanem ünnepévé vált a város minden polgá-
rának, kik örvendettek s szerencsét kívántak neki s kívántuk, hogy Isten
éltesse még sokáig fiatal lélekkel, eleven szellemmel, viruló testi erőben.
A „Szilágysomlyó” is méltó helyre teszi gratulációját, midőn e lapok
hasábjain szintén megörökíti felelős szerkesztőjének jubileumát, kívánva:
élvezze jó tetteinek munkás, emberszerető lelkének megérdemelt jutalmát, a
hasznos élet boldogító öntudatát, egyháza s hazája elismerését, gyermekei
szeretetét, polgártársai tiszteletét, gyülekezete ragaszkodását és barátai,
munkatársai rokonszenvét hosszú, hosszú évekig.
Itt közöljük az ünnepély leírását tárgyilagosan, amennyire az anyag
nagy halmaza megengedi, röviden főként szem előtt tartva azt, hogy az
ünnepelt egyszersmind e lapok szerkesztője és így csak éppen hírlapírói
kötelességünket akarjuk teljesíteni akkor, midőn a nap eseményeit szárazon
minden kommentár nélkül, de elég hűen felsoroljuk.
Reggel 10 órakor már színültig megtölté a helybéli református téglás
templomot az ünneplő nagy közönség, míg lenn az ünnepelt lakásán az egy-
házközség képviselőtestülete és az egyházmegyének ide sereglett papsága
nevében és jelenlétében Gencsy Sándor polgármester és egyházmegyei al-
gondnok meghívta a jubilánst, hogy a 25 éves lelkipásztorkodása évfordulója
alkalmából tiszteletére rendezett egyházi ünnepélyen megjelenve, egyház-
megyéje papsága s egyházközsége hívei s tisztelői serege előtt tolmácsolja e
napon is azon örök és boldogító eszméket, melyekkel az elmúlt 25 év alatt
szívében s ajakán hordozott.
A templomban ez alatt a bíróságok, hivatalok, testületek is meg-
jelentek, amidőn néhány perccel 10 óra után a küldöttség kíséretében
belépett a templomba a jubiláló lelkész s kezdetét vette az ünnepélyes isteni
tisztelet. A 33-ik zsoltár eléneklése után a helybeli dalegylet Glucknak „Óh,
nagy Isten” című egyházi énekét adta elő, melynek elhangzása után Visky Pál
zoványi ev. ref. lelkész költői hasonlatokban gazdag imáját mondotta el,
mellyel a közönségre nagy hatást tett. A gyönyörű alkalmi imát szó szint itt
közöljük:

86
 Előtted, kinek hatalmad a lehetetlenségeket nem ismeri; előtted,
kinek bölcsességed megfoghatatlan; előtted, kinek jóságod kifogyhatatlan;
előtted, kit mi így szoktunk megszólítani: Szent Isten mennyei édes atyánk!
Előtted oly jól esik nekünk leborulni, hogy veled társalkodhassunk, hogy
előtted lelkűnknek gondolatait, szívünknek érzelmeit kiönthessük. Hogy
imádhassunk téged, kit a bölcs lángesze föl nem ér, de kinek hatalmadat
hirdeti a lombok közt susogó lágy szellő szintúgy, mint az eget és földet
megrázkódtató menydörgés; kinek dicsőséged ott ragyog a harmatcseppben
és bölcsességed a kis porszemben; s kinek jóságát zengi a kis madár hymnusa
s melyért hálaáldozat képpen bocsátja fel balzsamos illatát a mezők virága.
Oh, hadd emelkedjék hát hozzád ez órában lelkünknek minden gon-
dolata, szívünknek minden érzelme; hozzád ama végtelen magasságba, hol te
trónolsz és uralkodol, és ahonnan még is oly áldólag érezzük közvetlen közel-
ségedet. Mert hiszen mi most úgy érezzük, hogy te itt vagy mi közöttünk,
hogy alászállott mi reánk a te szent lelkednek első pünkösd napi ereje kettős
tüzes nyelveken. Ah, és mégis szánk nem tudja kibeszélni azt, mit szívünk
irántad érez.
Mert avagy nem neked köszöni-e a te felkent szolgád ama huszonöt
cseppet, mit neki meríteni engedtél az idő nagy óceánjának megmérhetetlen
tengeréből? Itt, e hatalmas Sión hegyének aljában, és e kis Jordán folyó partja
mellett. És e kis folyócska minden csobbanása most azt súgja fülébe a te
szolgádnak, mit a nagy költő oly érzékenyen mondott magára vonatkozólag:
„Huszonöt év”! „Az idő hogy eljár!” És az idő eljárt! És e 25 év szolgádnál az
élet legszebb 25 esztendeje vala. Ifjú erő; ifjúi kebelben ifjúi szív, tele vággyal,
reménnyel, hittel, szeretettel! Szeretettel Isten iránt, szeretettel embertársai
iránt, szeretettel édes magyar hazája, anyaszentegyháza iránt; szeretettel e
város iránt s forró vággyal, hogy ennek szellemi és anyagi jojólétét munkálja.
Meleg lángolással mindenért, ami szép, jó, nemes és közhasznú. És az ifjúi
tetterő nem akarta ismerni az akadályokat; nem félt sem a Scyllák, sem a
Karibdiszektől.
Óh, boldog ifjúság! Te az emberi életnek tavasza! Óh, hogy alig virulsz
s már is hervad virágod!… Óh, hogy miért vagy te csak egyszer a miénk! Óh,
hogy miért vagy te csak egy reggeli édes álom mely, mint a köd és pára,
hirtelen oda lesz!
De nem, nem óh, szent Isten, mennyei édes atyánk! A te bölcs intéz-
kedésed ellen mi nem zúgolódhatunk. Hiszen: „te rendelted el a földnek
87
minden határait” S te a tavaszt éppen azért rendelted, hogy az legyen a
vetésnek, ültetésnek ideje s legtöbb esetben amilyen volt a tavasz, olyan lett
a nyár és az ősz.
És te uram, megdicsőítetted a te erődet, a te szolgádnak erőtelen-
ségében. Mert ha parancsoltad neki, hogy ifjúi legszebb éveiben hirdesse az
örök igazságokat „alkalmas és alkalmatlan időben”, – és hogy beszéljen az ő
„szója szívének teljességéből”; ha kötelességévé tetted, hogy szellemének
fáklyavilágát „véka alá rejtenie nem szabad, hanem világoltatnia kell
mindennek, kik a házban vannak.;” – ha az volt hozzá a te rendelésed, hogy
„öltöznék fel a hitnek mellvasába s cselesedje a te akaratodat, nem gondolván
semmit, ha emberektől ítéltetik;” – és ha adtál neki lelki erőt és bátorságot,
mely az igazság érdekében nem félt szembe nézni a tövis korona s ha meg kell
lenni a Golgotával is: íme, életének delében megengedted neki azt a legszebb
jutalmat, hogy ha népe – mint hálás Izrael – az elismerés és hála koszorúját
tegye fel halántékaira.
Ám, s a mi mindennél nagyobb dicsősége a te szolgádnak, tények,
tettek kiáltanak ma feléje. Itt van – ez annyi megpróbáltatáson keresztül ment
kis városban – három szép terebélyes fa: azoknak a magvát – pár évtizeddel
ezelőtt – egyik a te szolgád hintette, ültette vala el s azok kettőjének árnya
alatt ma azok pihennek kikre vonatkozólag azt mondotta volt szent fiad:
„engedjétek hozzám jőni a kisdedeket mert ilyeneké a menyek országa” És a
harmadik alatt azok találkoznak kik közül egyik hozza megtakarított filléreit
azért, hogy a másikat ne engedje segély nélkül elveszni.
1890. február 16. Protestáns egyházi és iskolai lapok, 1890. február 16.
Lelkészi jubileum. Nagy László sz.-somlyói lelkész, szilágy-szolnoki esperes és
egyházkerületi közügyigazgató f. hó 9-én ünnepelte lelkészkedésének 25-ik
évfordulóját. A templomban a szilágy-somlyói dalkör éneke után Viski Pál
zoványi lelkész mondott szép alkalmi imádságot, s azután Gencsy Sándor
polgármester és egyházmegyei algondnok üdvözölte a jubilánst, ki megha-
tottan mondott köszönetet. Este az ipar-egyesület táncmulatságot rendezett
az ünnepelt tiszteletére, kinek a polgári közügyek terén is számos érdemei
vannak. – Mi is készséggel csatlakozunk az üdvözlőkhöz, kívánva az ünne-
peltnek: ad multos annos!
1890. március 10. Nyilatkozat. A „Szilágy-Somlyó” társadalmi hetilap szerkesz-
tőségében elfoglalt társszerkesztői állásomról a mai számmal megváltam és
88
szerkesztőség tagjai sorából kiléptem. Azoknak, akik társszerkesztői működé-
semben támogatni szívesek volta, ez alkalommal szíves köszönetet mondok.
A fennebbi nyilatkozat közlése mellett kötelességemnek tartom jelezni, hogy
Hulimka Sándor barátom és volt szerkesztő-társam ezen elhatározása nem
mai keletű, és hogy a változott viszonyok által eme lépést teljesen indo-
koltnak találom s a köztünk levő bizalmas baráti viszonyt jövőre is fenntartani
reménylem. Kapcsolatosan jelezni kívánom, hogy a mai számmal a társ-
szerkesztő teendőit eddigi belmunkatársam tek. Szentimrei István gymn.
tanár barátom vette át, akinek a fővárosi irodalom terén és lapunkból is
ismert munkássága teljes biztosítékot, nyújt, hogy a „Szilágy-Somlyóˮ jövőre is
eddigi irányát és értékét fenn fogja tartani. Kmf. Nagy László, szerkesztő-
kiadó.
1890. április 10. Egyesületi élet. A Kraszna megyei takarékpénztár közelebb
megtartott XXI-ik évi rendes közgyűlésének egyik legfontosabb tárgya az
1889. évi üzlet-forgalom, mérleg, nyereség- és veszteség számla eredményeit
feltüntető elnöki jelentés volt.
1890. április 17. Polgármesteri beszámoló. Építkezés. A gőzfürdő építése,
mely 1888 évi július 23-án kezdett meg, a folyó évben júl. 20-ig annyira
haladt, hogy a múlt évi aug. hó 7-én a közhasználatnak átadható volt: melyet
a múlt év július hó 21-én az építészeti hivatal kiküldöttje és több szakértő
részéről foganatosított általános fölülvizsgálat előzött meg, – azonban a
részletes felülvizsgálat az úgynevezett kiviteli és leszámolási tervek
elkészülésével fog véglegesen eszközöltetni. Egyelőre csak annyit kívánok
megjegyezni, hogy a fürdő épületre a tervtől célszerűségi szempontokból – a
végrehajtó bizottság egyhangú megállapodásával – eltérőleg 4000 frt
emelkedő költségtöbblet beszámításával is, a város a fürdő megnyitásáig
13.401 frt 76 krt adott ki s a belső felszerelvények beszerzése is a lehető
takarékosság, előnyös üzletek és hitelműveletekkel eszközöltetett. A gőzfürdő
4 és félhavi jövedelme olcsó kezeléssel 811 frt 20 kr volt. A város
tulajdonához tartozó azon épületek melyeknek átalakítása, lebontása már
elhatároztatott, költségkímélés szempontjából nem javíttattak ki; a város
többi épületei pedig teljesen ki lévén javítva, néhány évig azoknak kijavítása
szükségesnek nem mutatkozik. A járdák a lefolyt évben javíttattak és a Csorgó

89
utcában készült új járda befejeztetett; azonban új járdák nem készíttettek s a
rendelkezésre maradt összeg a folyó évben fog felhasználtatni.
1890. május 27. Pesti Hirlap. Szilágy-Somlyó, május 27. Schlauch Lőrinc
püspök magára vállalta a szilágy-somlyói gimnázium fenntartását és kiesz-
közölte a gimnázium számára a nyilvánossági jogot. Szilágy-Somlyó városának
nagy az öröme s háláját Schlauch iránt fáklyászenével fejezte ki.
1890-1941 között a Szentháromság gyógyszertár tulajdonosa Szaplonczay
Sándor.
1891. A szilágy-somlyói Polgári Olvasókör megalakulása. Első elnöke Csák
Alajos gimnáziumi igazgató volt.
1891. A Szilágysomlyó róm. kat. gymnasium a Budapesti Philologiai Közlöny
előfizetője.
1891. január 8. Polgári olvasó kör. Szilágy-Somlyón néhány lelkes iparos a
több év óta szünetelő polgári Olvasó körnek új életre keltésén fáradozik.
Belépési díj egyszer mindenkorra 1 forint, tagsági díj évenként 2 forint lenne.
1891. január 15. Népszámlálás eredménye városunkban. A f. évben teljesített
összeírás szerint találtatott róm. kat. férfi 662, nő 768, összesen 1430, – ev.
ref. férfi 684, nő 715, összesen 1399, – gör. kat. férfi 462, nő, 430, összesen
892, – izraelita férfi 408, nő 422, összesen 830. Egész összeg 4551. Hasonlítva
az 1880. évben teljesített összeírás eredményével, amikor is volt: róm. kat.
1369, – ev. ref. 1317, – gör. kat. 732. izraelita 773, összegen 4191. Szapo-
rodás: róm. kat. 61, ev. ref. 82, gör. kat. 100, izraelita 57, összesen 360.
1891. január 22. P. Szathmáry Károly halála. P. Szathmáry Károly, Szilágy-
somlyó város szülötte, az ország-szerte ismert író, a képviselőház naplószer-
kesztője folyó hó 16-án, Budapesten meghalt. Tüdőbetegség vitte sírba a
rendkívüli munkás férfiút, ki az irodalom, a közművelődés terén nagy mun-
kásságot fejtett ki, s különösen a kisdednevelés terén szerzett maradandó
érdemeket. Mint író erejének legjavát a hatvanas években fejtette ki,
történelmi regényeinek, melyekben erős hazafias irány lüktetett, közvetlen
hatása volt a közönségre. Mint beszély és regényíró jobbára az erdélyi
történelemből vett tárgyaival fejtett ki kiváló munkásságot. Újév óta fordult
súlyosabbra betegsége, de még az ágyban is folyton dolgozott s reményt
táplált, hogy megérheti törvénnyé válását a kisdedóvási törvényjavaslatnak,

90
melyet gr. Csáky Albin megbízásából ő szerkesztett. Ezt azonban nem érhette
meg, mert épen azon napon halt meg, midőn a törvényjavaslat országgyűlési
tárgyalás alá kitűzve lett.
Péterfalvi Szathmáry Károly 1831. aug. 26-án született Szilágy-Somlyón.
Iskoláit szülővárosában, Zilahon, Kolozsvárott végezvén, írnok lett az erdélyi
királyi táblánál. A forradalom kitörésekor az „Erdélyi Híradó” munkatársa volt
s, innen mint honvéd Tóth Ágoston 31-ik zászló-aljába állott be, mely Bem
erdélyi hadjáratát Deés felől megnyitotta. A hadjárat alatt hadnaggyá, majd
főhadnaggyá neveztetett ki, később pedig az utászkar parancsnokságával
bízták meg. A dévai fegyverletétel után több havi börtönt szenvedett s midőn
barátai közbenjárására kiszabadult, a folytonos üldözések elöl Máramarosba,
majd Pestre menekült. Itt a technikai tudományokkal foglalkozott, majd a
bölcsészetet végezte s ebből tudori oklevelet is kapott.
1858-ban beutazta Nyugat-Európát s hazatérve a máramarosszigeti líceum
tanárává választották, honnan 1862-ben a nagyenyedi kollégiumhoz kapott
meghívást, hol buzgó működésével érdemeket szerzett a fő tanoda emelése
körül. 1868-ban a balközép meghívásából a „Hazánkˮ-at szerkesztette. E lap
másfél évig állott fenn, megszűntével, mint főmunkatárs Szathmáry belépett
a „Honˮ szerkesztőségébe s itt dolgozott 1873-ig, amikor a Ludovica akadémia
történettanárává nevezték ki. Három országgyűlési cikluson keresztül
képviselte a nagyatádi választókerületet, majd letette a mandátumot s a
képviselőház naplószerkesztője lőn, mely tisztét viselte haláláig.
Irodalmi működése P. Szathmáry Károlynak négy évtizedet ölet fel és egész
könyvtár az eredmény, mely a szépirodalom mellett kiterjeszkedik a tudo-
mány egymástól messze álló számos ágára. – „Báthory Erzsébet” volt első
regénye, melyből mutatvány jelent meg a „Reményben”. Írói nevét a „Sirályˮ
című két kötetes regény alapította meg, mely 1854-ben jelent meg, ezt
követte 1857-ben „Samyl”, mely két kiadást ért s jó két évtizedig legked-
vesebb olvasmánya volta magyar ifjúságnak. Munkáiból felsoroljuk még a
következőket: „Izabella”, történeti regény (2 kötet 1860.), „Történeti alakok”,
(1860), „A bujdosók”, történeti regény, (2 kötet 1862.), „A kosztolányi
hölgyek” (2 kötet 1864), „Az ábrándozók” (1866. két kötet), „Magyarhon
fénykora”, „Erdély vészcsillaga”, „Vetélytársak”, „Az újvilág”, “Az ország
sebei”, „Honboldogítók”, „Tudósok harca”, „A szabad szó vértanúi”, „Egy név-

91
telen hős története” „Bethlen Miklós”, stb. A nemzeti színház több drámáját
adta melyek „A Kendyek”, „Csák Máté”, „Lukanus” s novelláinak száma
meghaladja a másfél százat. – A tudományos irodalom terén legnagyobb
munkája „Az emberi mívelődés története”, ezenkívül megírta a nagyenyedi
kollégium történetét, írt a báró Kemény család levéltárában végzett
kutatásairól s e mellett számos etnográfiai és régészeti cikkben foglalkozott
különösen a hazai dolgokkal. A Kisfaludy, Petőfi- és Kemény-társaságok
irodalmi érdemeiért tagul választották, több munkája pedig külföldön is
ismertté tette nevét. Társadalmi téren a kisdedóvás ügyében kifejtett lelkes
akciója őrzi meg emlékét. 1873-ban az ő indítványára alakult meg az országos
kisdedóvó egyesület s azóta, mint annak titkára az ügyet apostoli buzgósággal
szolgálta. Bejárta a kisdednevelés érdekében az egész országot s a legtöbb
óvoda megalapítása az ő buzgóságának köszönhető. Az ő indítványára indult
meg a mozgalom a történelmi arcképcsarnok felállítása érdekében. Ő hozta
létre a ponyvairodalom javítására a “Jó könyvek” című vállalatot. Hazánkban
egyike volt a legtermékenyebb íróknak, – stylja választékos, könnyed, komoly
és vonzó. 1851-ben kezdette meg szépirodalmi és történelmi működését. A
„Magyar Szalon” és „Vasárnapi Újság” még e hóban is közöltek tőle
dolgozatokat. A mi igénytelen lapunkat is támogatta irodalmi dolgozataival.
Nyugodjanak békében porai!
1891. január 22. Népesedési mozgalom. Városunkban az elmúlt évben r. k.
vallású született: fiú 31, leány 43, – meghalt: férfi 83, nő 35, eskettetett 15
pár, (ebből tisztán kat. vallású 9, vegyes vallású 6); ev. ref. vallású született:
fiú 20, leány 9, – meghalt: férfi 15, nő 13, – eskettetett 14 pár, (ebből 7 pár
tisztán református, 7 pár vegyes vallású); gr. kat. vallású született: fiú 22, le-
ány 10. – meghalt férfi 29, nő 15, – eskettetett 6 pár, (ezek között vegyes
házasság nem volt); mózes vallású született: fiú 14, leány 14, – meghalt férfi
10, nő 7, – eskettetett 5 pár. Mind a négy vallásfelekezeten született összesen
fiú 87, leány 82, – meghalt férfi 87, nő 70, – eskettetett összesen 10 pár.
Tehát összesen született 169, elhalt 157, és így évi szaporodás csak 12.
Éspedig szaporodás r. kat. 6, – ev. ref. 1. mózes vallású 11, – a g. k. val-
lásunknál ellenben apadás 6.
1891. január 22. Szabó Imre helybeli kerékgyártó mestert váratlan súlyos
csapás érte. F. hó 16-án ugyan is a katonaságtól ez előtt néhány héttel
elbocsátást nyert 22 éves Antal nevű fiának, ki a pincében a befakadt víz
92
elvezetésére szolgáló gödröt ásott a beomlott föld lábszárcsontját eltörte, –
az ezzel járó zúzódási seb váratlanul oly veszedelmes fordulatot öltött, hogy
brantba [a seb üszkösödése Sz.M.A.] menvén át, szegény fiatalember
kínjainak a pár nap múlva bekövetkezett halál vetett véget.
1891. január 28. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 178. sz. p. 891. 178/1
szám alatt Schlesinger Adolf fűszer és vegyes kereskedő Szilágy-Somlyó
Schlesinger Adolf, kereskedő sz.-somlyói lakos cégét bejegyezte. Az üzlet
előbb Fülöp Lázár tulajdona volt.
1891. január 29. Egy polgári olvasókör alakulása tárgyában mintegy 40 iparos
részvétele mellett e hó 25-én a színház helyiségében értekezlet tartatott,
mely értekezlet az olvasókör megalakítását kimondotta s jól lehet, hogy még
alapszabályai nincsenek, megválasztotta tisztikarát s megalakította választ-
mányát, mely választmányt az alapszabályok elkészítésével is megbízta.

Józsa Oszkár városi írnok, lapszerkesztő

szül. Szilágysomlyó, 1845. szept. 25.

1891. február 2 – augusztus 9. között Józsa Oszkár szerkesztésében megjelent

SZILÁGY-SOMLYÓ ÉS VIDÉKE társadalmi, ismeretterjesztő, közgazdasági és

93
szépirodalmi hetilap I. évfolyamának 27 száma. Írásokat közölt oldalain
Balogh Jenő, Bartóky József, Egressy Ákos, Gabányi Árpád, Gáspár Ferenc,
Horváth Kálmán, Hóry Béla, Inczédi László, Jakab Ödön, Józsa Oszkár, Kerekes
Sámuel, Kónyi Ernő, E. Kovács Gyula, Nagy Bölöny József, Palágyi Lajos, Petrán
József, Szabolcska Mihály. A tulajdonos Morvai János.

1891. április 23. Polgármesteri beszámoló. XV: Borfogyasztás.

A város területén lévő vendéglő és korcsmákban a regálé bérlőktől
nyert adatok alapján 681 hektóliter és 86 liter bor méretett ki. A magán bor-
fogyasztás, hiányos adatok miatt, meg nem állapítható. A szőlőhegyek már
teljesen el levén pusztulva a lefolyt évben 200-300 hektóliternél több bor-
termés nem lehetett. A lakosság egyik főjövedelmi forrása a bortermelés
megszűnvén – jövőben ipar és kereskedelem pangása miatt is, más téren kell
működni és keresni kell valamely üzletszerű jövedelmi ágat – addig is
elkerülhetetlen szükséges, hogy a szőlőbirtokosok a Magura kevésbé me-
redek részében philloxerának ellenálló vesszőket ültessenek és a szőlő-
beoltást a lehető buzgalom és szorgalommal megkezdjék.
XVIII. Iskolák.
A tanerők és tanoncok számát az 1889-90 tanévről a következő
kimutatás tünteti elő.
a) A nyilvánossági joggal felruházott gimnáziumban van összesen 66
növendék, 9 tanárral;
b) A községi iskolába 158 fiú és 144 leány, tehát összesen 302
növendék 12 tanítóval.
c) A róm. kat. elemi iskolában 64 fiú és 72 lány növendék 3 tanító 2
tanítónővel;
d) A gör. kat. elemi iskolában 24 fiú és 22 leány növendék 2 tanítóval;
e) A gör. kat. leányiskolában 18 leány növendék 2 tanítóval;
f) Az ipartanonc iskolában 79 fiú növendék 3 tanítóval;
– az óvoda 22 fiú és 25 leánnyal 1 óvónő és 1 dajkával
– összes növendék száma 601; tanerők száma 34.
1891. május 21. A szilágysomlyói ipartársulat közgyűlésén Nagy Ferenc elnök
lemondott. Helyette közfelkiáltással Kőrösy Kálmán fodrász lett megválasztva,
jegyzővé pedig Koza László takács.

94
1891. június 25. Takarékpénztári közgyűlés. A Krasznamegyei takarékpénztár
egyesület részvénytársaság Szilágysomlyón 1891. június 21-én tartott köz-
gyűlésén tisztújítás volt. Elnökül és vezérigazgatóul Zobel Lipót kir. tanácsos,
nyugalmazott postaigazgató választatott meg. Az igazgatóság rendes tagjává
választottak: Gencsy Sándor polgármester, Bölöni Sándor ügyvéd, (a „Szilágy-
Somlyóˮ szerkesztője), Láng József kereskedő, Tamkó Bertalan ügyvéd, Brüll
Károly és Schönstein Ferenc terménykereskedő. – Felügyelő bizottság rendes
tagjai lettek: Friedman Sámuel (Zilahról), Ketheli István birtokos és dr. Ajtai
Endre orvos, – póttagok: Szabó Ferenc és Farkas Ferenc.
1891. szeptember 24. Hitoktató. A helybéli izraelita hitközség Horovitz
Károlyt, néhai Horovitz Markus főrabbi fiát, a közelebbről megnyílt izraelita
népiskola hitoktatójává választotta meg.
1891. október 1. Temetés a tengeren. E cím alatt jelent meg Gáspár Ferenc
fregatt orvos tollából egy rendkívüli érdekes tárcacikk a Pesti Hírlapban,
melyet lapunk mai számában közlünk.
1891. október 1. Építkezés. A Minorita rendháznak a Rákóczi utcában lévő
elavult állapotban volt iskolája helyére egy lakháznak és a főépülethez
ragasztva egy étteremnek a városi tanács által építési engedély adatot.
1892. Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke,
Budapest, 1892. adatai Szilágysomlyóra vonatkozólag.
Ácsmesterek: Czimmer István, Farkas József, Gudor József, Gudor László,
Király Dániel, László József, Maksai Károly, Nagy Imre, Reléder Jakab, Surányi
József, Szabari Mihály, Száva József, Tankó Dániel.
Ágynemű-gyártók és Raktárak: József Ignác.
Aranyozó: Hirschman Náthán.
Asztalosok: Bartha Elek, Éder László, Erdődi László, Gál Lajos, Gámenczy
Lukács, id. Gyulay Károly, Kába József, Kászonyi Sándor, Kopenetz Antal,
Krizsán József, Madár István, Major Lőrinc, Ősz András, Péntek Miklós György,
Szarvadi Imre, Újfalvi Sámuel.
Bádogosok: Burger Ignác, Keller Ferenc, Kriszt Sándor.
Bank, takarékpénztár: Silvania hitel és takarékpénztár rt.
Bognárok: Kovács József, Lengyel Ferenc, Nagy Sándor, Schönstein Imre, ifj.
Schönstein János, Szobi Imre.
95
Borbély, fodrász: Kőrösy Kálmán.
Borkereskedő: Adler Jónás, Fülöp Antal, Gáspár Ábrahám, Goldglancz Jónás,
Herczfeld Illés, Nuszbaum Albert, Vallerstein Mór.
Bőrkereskedő: Veisz Simon.
Cselédszerző és tudakozó: özv. Lakatos Sándorné.
Cipészek: Asztalos Gábor, Brüll Ferenc, Domokos Kelemen, Erdei Jenő, Gáspár
Endre, Guttman Lajos, Jakabovics Jakab, Kiss Ferenc, Kovács József,
Körtvélyesi Ferenc, Laczai József, Laczay Károly, Lázár Ignác, Liszlai Imre,
Maliczky Gábor, Márkovits Sámuel, Reisz Ignác, Salamon Mór, Tordai Gyula,
Vincze Márton.
Cukrász: Zipfinger Péter.
Divatáru kereskedők: Fodor István, Lázár Ödön.
Divatárusnő: Grünbaum Szeréna.
Dohány- és szivar tőzsdék: Benedek Ézsajás, Berger Ármin, özv. Bikfalvi
Borbála, Brüll Dávid, Brüll Lipot, Brüll Móric, Klein Dávid, Láng Móric és fia,
Liszlai Imre, Lővi Benjámin, Makovics Sámuel.
Ecetfőző: Róth Katalin.
Építőmesterek: id. Czifra József, Szlávik Mihály.
Fakereskedők: Janovics József, Klein Ferenc, Rájszmán Samu, Róth Lajos, Veisz
Elek.
Fazekasok: Kovács László, Lázár László, Molnár János, Nagy Józsefné, Posa
János.
Férfi szabók: Brüder Ármin, Grün Mór, Hirschfeld Adolf, Kádár György, Klein
Fülöp, Molnár Sándor, Nagy Károly, Neufels Izsák, Neumann József, Róth
Lipót, Siroki Imre, Svarc Salamon, Tamasovszky Béla, Tamasovszky Gyula,
Vargha István.
Fésűsök: Boros Ferenc, özv. Boros Mária, Czikker József, Duma János.
Gép- és műlakatosok: Kálló Béla, Posner Árpád.
Gőz- és műmalmok: özv. Gross Henrikné, Herman Lipót.
Ipari szeszfőzde: Weinberger Kálmán.
Kádárok: Ambrus Elek, Bálint Lajos, Balog István, Csillag Károly, Kelemen
Géza, Krizsán Károly, Madár Ferenc, Madár József, Merk János, Szabó Miklós,
Száva Márton, Veverán Vencel.

96
Kalapos: Balló Sándor.
Kárpitosok és díszítők: Balkányi Mór, Nolik Ferenc.
Kelme- és ruhafestő: Papp Iván.
Kéményseprők. Kapitány András, Szabó Zsigmond.
Kocsigyártó: Oláh Mihály.
Korcsmárosok: Artner Mihály, Bíró István, Friedmann Dávid, Kádár Imre, özv.
Heller Dávidné, Klein Lázár, Kniszt Sándor, Láng Ármin, Veisz Márton, Veres
Lajos.
Kovácsok: Barna József, Demény József, Gerecze András, Lengyel László,
Szabó János.
Kőmívesek: Bede Béla, Besenczi Gyula, György András, Hamrik Lajos, Jakab
Ferenc, Kelemen László, Kerekes Ferenc, Marosi Elek, Nics János, Nics József,
Roszi Károly, Smeták Ferenc, Smeták János, Sultheisz Ignác, Sútór József, Vass
János, Vass László
Könyvkötő: Morvai János.
Könyvnyomda: Szilágy-somlyói nyomda részvény társaság.
Kötélgyártó: Kállai Károly.
Lakatosok: Fejér Lajos, Grossman Adolf, Kattra Imre, Keller Ferenc, Trencsényi
József.
Lisztkereskedők: Brüll Károly, Csengeri Márton.
Marhakereskedők: Brüll Mihály, id. Páskuj István, Páskuj József.
Mészárosok: Bányai István, Csillag János, Glück Áron, Jolbej Kristóf, Kanyó
Ferenc, id. Nedeczki János, Sárdy Pál, Tóth János.
Mezőgazdasági szeszfőzde: Weinberger Kálmán.
Női szabó: Bartha József.
Nyerges: Bencze József.
Olajmolnárok: Smeták János.
Órások: Fülep Mór, Lővi Bernát.
Pálinkamérők: Grosz Lajos, Herman Márton, Lővi Béni, Porjesz József, Veisz
Izsák.
Pékek: Bárbóczki János, Kohn Fülöp.
Pipagyártó: Preiser Simon.

97
Rézművesek: Burger János és Tsa., Kálló Béla, Mészáros János, Posner
Ábrahám, Weisz Jakab.
Rőfös és kézműáru kereskedők: Brüll Salamon, Farkas István, Fejér Gergely,
Fodor István, Gámenczy Tódor, Láng Mór, Láng József, Lázár Ödön, Schwarcz
Ignác.
Ruhakereskedő: Nász József.
Szappanosok és gyertyamártók: Balkányi József, Balkányi Mór, Grósz Lajos.
Szatócsok: Balkányi Sámuel, Diamanstein Kálmán, Gross Dávid, özv. György
Teréz. Hermann Márton, Mózes Elek.
Szíjgyártók: Értő Lajos, Farmati László.
Szikvíz gyártó: Lengyel Bernát.
Szita, rosta gyártó: Levsóczki János.
Szobafestő: Klein Sámuel.
Szűcsök: Csernisz András, Zemáncsek Jakab.
Szűrszabók, gubások: Balasko Sándor, Balla Ferenc, Boros Lőrinc, Danelovics
József, Éder György, Éder Károly, Fogarasi Károly, Horváth Imre, Kiss Pál,
Kulcsár Károly, Mogyorósi Károly, Nagy Lajos, Nagy Mihály, Pinczés János,
Roskoványi Károly, Szabó József, Szabó Károly, Szabó Samu, Szilágyi János.
Takácsok: Lőrincz Antal, Veiszer Antal.
Tégla és cserép gyáros: Kálló Lajos.
Téglavető és cserép égető: Kálló Lajos.
Terménykereskedők: Herczfeld Illés, Herschkovits Lajos, Herschman Izsák,
Hersch Sámuel, Klein Ferenc, Veisz Sámuel.
Tímárok: Balla Ferenc, Farnas János, Fási István, Kecskeméti András,
Kovásznay János, Krius József, Lázár Gyula, Piros István, Schönstein István,
Szabó Ferenc, Török Ferenc, Török István, Tóth Károly.
Tojáskereskedő: Rozman Adolf.
Tollkereskedő: Schvalb Ármin.
Útépítő: Róth Lajos.
Üveges: Kis Bernát.
Vaskereskedő: Kis Ignác, Weinréb Bertalan.
Vegyeskereskedő: Sámuel Elek, Fábri József, Gutfreund Sámuel, Rozenberg
Mór, Ruszka Ignác, Porjes Adolf, Telegdy Márton, Veisz Áron.

98
Vendéglősök és szállodások: Csillag János, özv. Klein Róza, özv. Marosi Eszter,
ifj. Páskuj István, Wallerstein Sámuel.
Vízi- és szárazmalmok: Ács György, Hütter Károly.
1892. Népesedés Szilágysomlyón: Római katolikus: született 76, meghalt 46,
egybekelt 18 pár. Református: született 34, meghalt 42, egybekelt 12 pár.
Görög katolikus: született 38, meghalt 13, egybekelt 4 pár. Mózes hitűek:
született 30, meghalt 13, egybekelt 10 pár. Összesen: született 178, meghalt
125, egybekelt 53 pár. Növedék 53, a betelepülteken kívül.
1892. Szilágysomlyón a régi zsinagóga helyére 1892-ben, díszesebbet emel-
tek.
1892. április 14. A Krasznamegyei Takarékpénztár 1891-ben vesztességgel
zárt. Az alaptőkét 60.000 frt.-ról felemelték 100.000 frt.-ra.
1892. május 5. Néhány év óta a községi elemi fiú- és leányiskolák a Vármegye
utcában, egy emeletes épületben működnek. Az épületet Fülep György
tasnádi ügyvéd vette meg a Bánffy család örököseitől. Hiányolják, hogy miért
nem vette meg a város.
1892. május 12. Hubert József a Rákóczi utcában, a város szívében disznókat
tart.
1892. június 23. Előmunkálati engedély. Mint megbízható forrásból érte-
sültünk, a „margittától–szilágysomlyóig” építendő helyi értékű vasút építé-
séhez az előmunkálati engedély Klobusiczky Béla [monos-petri, Bihar megyei,
földbirtokos, később MÁV főfelügyelő I.J.] részére megadatott. Most már nem
kételkedünk benne, hogy e vonal kiépítése rövid időn ténnyé válik.
1892. július 2. A vallás és közokt. m. kir. minister az orsz. tanítói nyugdíj-
alapból a következő segélyt engedélyezte. Aszalós Jánosné, szül. Faragó Ilona,
szilágysomlyói munkaképtelennek talált községi tanitónő részére évi 190
frtnyi rendes nyugdíjat.
1892. július 7. Építkezések. Ugyancsak nagy erővel fogatott az illető vállalkozó
a piaci új sorbolt felépítéshez, úgy hogy ha a fa anyag készletben lenne, 8–10
nap alatt tető alá kerülne, – de mint halljuk, a kellő faanyag csak e hó 15-ikre
körül lesz kapható a Máramaros-szigeti fűrészgyárból.

99
1892. július 7. Az izraeliták zsinagógája már fedél alatt van. Azt hisszük, rövid
időn át is lesz adva rendeltetési céljának.
1892. július 14. Szilágysomlyó állatállománya 1891: ló 161, ökör 324, tehén
158, borjú 143, bivaly 118, szamár 39, sertés 624, júh 260, bárány 150, kecske
53, birka 420. A vágóhídon levágott nagy marha193, borjú 601, júh, kecske
368, bárány és gidó 1168, sertés 360.
1892. augusztus 4. Építkezés. A piaci újonnan épített sorboltoknak szabják
már a tetőzetét. Mint halljuk, a jövő hó közepére egészen készen lesz, úgy
hogy ezen nyolc bolthelységet szent Mihály naptól kezdve már bérbe adhatja
a város.
1892. augusztus 25. Vasúti előmunkálatok. A szilágysomlyó-margittai vasút
nyomjelzési munkálatait e hó 23-ik napján kezdte meg B Miklós mérnök két
segédmérnökkel. A munka gyorsan indult, mert a szilágysomlyói vasút-
állomásnál vette kezdetét s ma már Szilágy-Nagyfalun túl dolgoznak.
1892. szeptember 1. Örömhír. Mint örömmel értesülünk, városunk derék pol-
gármestere a gróf és báró Bánffy-család tulajdonát képező „Báthory” várat a
napokban körünkben időzött gróf és báró Bánffy család elnöke báró Bánffy
Dezső úr őnagyságától a városi közgyűlés által korábban már meghatározott
hat ezer forintért a város részére örökáron megvásárolta.
1892. szeptember 8. Készítik az állványokat a helybeli róm. kat. plébánia
templom tornya mellett, mert a torony kőfalát még öt méter 70 cm-rel emelik
feljebb s erre jön a bádoggal fedett torony, így a harangok is pár méterrel
magasabban lesznek. Az építkezési költségeket megyés püspök úr fedezi. Az
építkezéseket jó hírű építészünk Auman Antal teljesíti.
1892. szeptember 15. Építkezés. Készítik az állványokat a helybéli róm. kat.
plébánia templom tornya mellett, mert a torony kőfalát még öt méter 70 cm-
rel emelik feljebb s erre jön a bádoggal fedett torony, így a harangok is pár
méterrel magasabban lesznek. Az építkezési költségeket megyés püspök úr
fizeti. Az építkezéseket jóhírű építészünk Auman Antal teljesíti.
1892. október 19. Pesti Hírlap. A szilágy Somlyói kincs-lelet. Negyedéve
Szilágy-Somlyón a Teleszky Jozefa telkén nagyobb értékű kincsre akadtak,
amelyet az odavaló hatóság elküldött a nemzeti múzeumnak. Mivel a
múzeum az aranyérmek és serlegekből álló kincset magának tartotta, a telek

100
tulajdonosnője, valamint a kincset találó Lukácsffy Ödön, Ruszka István, Pap
István, továbbá Faragó Sándor, Oltyán János és Kovács István, akik a kincsnek
nyomára vezettek, a budapesti törvényszék előtt pert indítottak a lelet 2/3
részének természetben való kiadása iránt. A bíróság a kérelmet ily alakban
megtagadta ugyan, de kötelezte arra a múzeumot, hogy a felpereseknek
összesen 33.182 frt 80 krt fizessen, amelyen ők a megállapított kulcs szerint
osztoznak. A múlt héten foglalkozott a pörrel Debreczeni Miklós bíró előadása
mellett a kir. tábla, mely feloldó határozatot hozott avégből, hogy a bíróság
szakértő régiségbuvárokat hallgasson meg a talált tárgyak értékére nézve,
tekintettel azok művészeti tökélyére és az iparművészi szempontokra.
1892. november 27. A szilágy-somlyó–margittai helyi érdekű vasút munká-
latai – mint a „Szilágy” írja – annyira előre haladtak, hogy az építkezés tavasz-
szal megkezdhetik.
E vasút Sz. Somlyó vasút állomásból kiindulólag mindjárt az állomás
végén a Krasznát áthidalva, azon völgybe fordul be melyen a szilágy-somlyó–
margittai törvényhatósági út vezet Nagyfalú felé. A 6-7 kilométer közt lépi át
a Kraszna és Berettyó folyó választóját, innen a Berettyó völgyét követve 45–
50 kilométernél éri el a biharmegyei Margitta állomását. A tervezett vasút a
szilágy-somlyói állomásból kiindulva Bürgezd, Nagyfalú, Zovány, Alsó Kaznacs,
Ipp Márkaszék Porc, Széplak, Somály, Bályok, Szoldobágy, Kohány, Déda,
Bártfalú, Széltalló, Felső Ábrány, Terebes községek határait érintve jut Mar-
gitta állomásba. Állomás a két végével nyolc lesz, u. m. Nagyfalú-Zovány, Ipp,
Kaznacs, Széplak-Bályok, Száldobágy, Déda- Bártfalú, Felső Ábrány-Kohány-
Terebes.
Az esési viszonyok kedvezőek. A legnagyobb esés 12.0 ‰; de ez is
csak 19.000 m hosszan, a leg kisebb kanyarulati sugár 300 m. A Kraszna egy
40 m hosszú híddal, a Berettyó nyolc darab 30 méteres vas felszerkezetű
híddal lesznek átkötve. Őrház a vonalon 4 lesz, azonkívűl minden állomáson
egy. A legnagyobb tömegmozgósítás a porci tetőn lesz.
A márkaszéki Berettyó völgyét el kellett hagyni, mivel építési nehéz-
ségek fordulnak elő, melyeknek műszaki leküzdése oly költségeket igényelne,
melyek a helyi érdekű vasutak építési költségeinek keretén kívül esnének. Az
építési költség kilométerenként 25.000 forint, és így az egész vonal 1.100.000
forintba kerülne, mely építési összeg csekélynek mondható azon előnyökkel
szemben, melyeket a vasút e vidéken minden tekintettben nyújt.

101
1892–1896. Szilágy vármegyei országgyűlési követek egyike Bánffy Dezső br.
Szilágy-Somlyó.
1893. Ettől az évtől kezdve a város nevét Szilágy-Somlyó helyett egybe,
Szilágysomlyóként írják.
1893. Rosenbaum rabbi azzal a feltétellel fogadta el szilágysomlyói székét, ha
egyidejűleg jeshiva is létesül (jeshiva jelentése: hagyományos izraelita hittu-
dományi főiskola). Ugyan ebben az évben kezdeményezték az elavult izraelita
iskola újjáépítését.
1893. Nagy László lelkipásztor. Atyja Nagy Ferenc sepsi-gidófalvi ev. ref. pap
volt, szabadságharcunk egyik kimagasló alakja, Háromszék egyik büszkesége,
anyja a gyöngéd lelkű Kiss Borbála. E szülőktől született Nagy László 1836.
november 27-én. Tanulmányait N.- Enyeden kezdte meg, de a bekövetkezett
szabadságharc miatt már húsvét ünnepén bizonytalan időre szünidőt nyert a
tanuló ifjúság s Nagy László is haza sietett Gidófalvára. A szabadságharc
gyászos vége után édes atyját halálra ítélte az önkényuralom. Ez ítélet
kegyelem útján négy évi josefstadti börtönre lett átváltoztatva s ezzel nagyon
szomorú sors szakadt a még gyermekkorban lévő ifjúra. Atyja börtönbe
hurcoltatván, nem volt betévő falatja sem a családnak, annál kevésbé jutott a
gyerekek tanítási költségére. Így aztán az alma mater száraz cipója mellett
előbb a székely-udvarhelyi, majd a megnyílt nagyenyedi Bethlen-főtanodában
folytatta és végezte be tanulmányait 1858-ban. A teológiai tanulmányok
bevégzése után az 1862-63. iskolai évben Nagy László a kolozsvári ev. ref.
főgimnázium ötödik osztályának vezetője (segédtanára) lett, hol a görög és
latin nyelvet tanította s a görög nyelvből nemcsak az egész alaktant áttaní-
totta egy év alatt, hanem 12 kiválóbb szorgalmú tanítványát magánszorgalom
útján úgy előkészítette Anakreón mintegy 20 dalára, hogy sem ő, sem
tanítványai a vizsgára könyvet nem vittek magukkal. 1863. február havában
Kovács Albert jelenlegi pesti teológiai tanár és országgyűlési képviselővel
együtt folyamodtak Utrehtbe a Bernhardinum stipendiumért és azt mind-
ketten megnyervén, azon év augusztus közepén elindultak mindketten
szegény tárcával, de gazdag reménységgel az Alföldön, Cseh-, Morva-, Szász-,
Porosz- és Hannover országon keresztül Hollandiába, hol a reménység még
öregbedett, de a zseb teljesen üres lett s jó szerencse, hogy az első huszon-
négy órában a fakultás egy-egy százassal lepte meg a két ifjút. Az egyetem
szorgalmas látogatása mellett melyeken a hatodik héten már a holland
102
előadásokat jegyezte magyar nyelven magának, a kisebb szünidőket arra
használták föl, hogy beutazzák Hollandiát. 1864. november 27 én, tehát
születésének 28-ik évfordulóján lépett először a szilágysomlyói szószékbe
János evangélistának e szavaival: „Fiaim, szeressétek egymást.” 1864. kará-
csony másodnapján lett megválasztva szilágysomlyói pappá 142 szavazattal
14-el szemben s 1865. február 9-én foglalta el papi állomását. Huszonnyolc év
múlt el azóta. És ezen 28 év munkássága nem volt hiábavaló. Minden egyházi
épület romban hevert, mint ötven év mulasztásának szomorú hirdetője s ez
épületek átalakítva, kényelmet, jólétet hirdetnek ma. Az ifjú ember in médiás
rés lépett be. Egyházi munkálkodását nem tartotta idegennek a politikai és
főleg társadalmi mozgalmaktól. Hatalmas ellenállás dacára létrehozta a
községi iskolát, mely ma négy férfi és ugyanannyi nőtanítóval mintaiskolája
Szilágy vármegyének. 1869-ben a báró Bánffy Elek Hubert Iván támogatásával
létesítette a Krasznamegyei Szilágysomlyón székelő takarékpénztárt. 1871-
ben báró Bánffy Elekkel karöltve pedig megteremtették a szilágysomlyói
kisdedóvodát. A politika terén is szép, sikeres működést mutat fel. Az új
alkotmányosság korszakában Tisza-párti volt s kedvelt szójárása volt mindig,
hogy: „Nem ő hagyta el Tiszát, hanem Tisza őt.” Egyházpolitikailag kezdettől
fogva a Szász Domokos ref. püspök irányzatának volt rendíthetlen híve. E
miatt és politikai pártállásánál fogva nem mindig aludt rózsás párnákon.
Legkiválóbb munkája a dézsma verifikálása a szilágysági egyházmegye 23
egyházában, mellyel e 23 egyházban jövőjét kisebb-nagyobb mérvben biztosí-
totta, s mely által soha el nem múló érdemeket szerzett magának. Érdemeit,
szép képzettségét méltányolta az egyházmegye papsága is, midőn 1884.
március 30-án közfelkiáltással esperessé választotta s ez időn túl egymást
követték a bizalmi szavazatok. 1880-ban az egyházkerületi közgyűlés az igaz-
gató-tanácsos szép tisztével ruházta föl. 1888-ban konventi taggá, 1889-ben
közügyigazgatóvá lett megválasztva s e választás által az erdélyi ev. ref.
egyházkerület papi testületében a harmadik helyet foglalta el. Az irodalom
terén is szép sikereket aratott. Kiss Albert és Viski Pállal együtt két kötet
beszédgyűjteményt adott ki, mely úgy a kritika, mint a szakférfiak elisme-
résével találkozott. Szilágy-Somlyó város életében nem kis jelentőségű az
sem, hogy a közügy barátaival egyetértőleg megalapított egy; könyvnyomdát
s ennek alapján megindította saját szerkesztősége alatt a „Szilágysomlyó”
társadalmi hetilapot, melyet 1890. december elejéig szerkesztett. Vár-
megyénk hírlapirodalmának egyik úttörő munkása volt, kinek hírlapírói
103
működése a közügy minden ágának hatalmas lendületet adott. A „Szilágy-
Somlyó” az alapításban egyik vezérférfiát és első szerkesztőjét gyászolja az
elhunytban, kinek emléke legyen áldott!
1893. február 1. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 585. sz. 217/1 szám
alatt Herschli Jakab. Főtelep Szilágysomlyó Herschli Jakab, fűszer- és
vegyeskereskedő, szilágysomlyói lakos cégét bejegyezte.
1893. február 9. Cigány népszámlálás. A cigányok összeírása múlt hó 31-én
Szilágy-Somlyó város a sz.-somlyói szolgabírói járás területén következő
eredménnyel tartatott meg. Szilágy-Somlyón van összesen 50 férfi, 77 nő,
összesen 129 cigány, kik 6 házban és 23 kunyhóban laknak. Ezek közül
törvényes házasságban él férfi 9, nő 8. törvénytelen házasságban él 19 nő és
17 férfi. Az összes családok száma 43. Szilágy-Somlyón kívül a járás 34
községben 480 férfi és 496 nő összesen 976 cigány találtatott. Hat községben
és pedig: Badacson, Bürgezd, S.-Újlak Váralja, Magyarpatak és Borzáson a
számlálás napján egyetlen cigány sem volt. Legtöbben vannak Sz.-Nagy-
faluban, hol 114 és Kerestelken hol 90 cigány lakik. A cigányok életmódja
habár általánosan ismert még is érdekes. A falu vallását követik. A magyar
községekben lakók anyanyelvűknek csaknem kivitel nélkül a magyar nyelvet
tartják. Alig számba vehető kivétellel törvényben házasságban élnek. A
menybolt a templom mely alatt örök hűséget esküsznek egymásnak, s fűzfa
lombjai közt susogó szellő pótolja a szent éneket. De jőnek ám szomorú
napok is, a szellő néha orkánná változik s a fűzfák lombjait zúzmarák váltják
fel. Nem lehet tehát csodálkozni, ha 22-21 fokú hidegben elfelejtkezik a
szegény cigány a tulajdonjog szentségéről s a közeli erdőkből a tulajdonos
külön engedélye nélkül viszen fát, mert fáznak a purdék, de még a dádé is.
1893. június 1. Gyászrovat. Nagy László szilágysomlyói lelkész szilágy-szolnoki
esperes, az erdélyi egyházkerület közügyigazgatója, igazgató tanácsosa,
konventi és zsinati képviselője f. évi május másodikán életének 57-ik,
lelkészkedésének és házasságának 28-dik évében szívszélhűdés követ-
keztében hirtelen elhunyt. Haláláról a család és az egyházmegye külön
gyászjelentéseket adtak ki. Sokoldalú képesség, fényes szellemi talentumok,
eleven körültekintés, gyors inventió, elnöki tapintat, bámulatos emlékező-
tehetség és több évi gyakorlat, sokáig feledhetetlen emlékűvé tette
esperességét. S még maradandóbbá vált emléke lelkész és tiszttársainál azon
önzetlen, előzékeny, őszinte és áldozatkész baráti szeretetért, mely a
104
legfényesebb tulajdona volt. Egy pár év óta betegeskedett, hol egyik, hol
másik fürdőben keresett gyógyulást és úgy látszott, mintha felüdült volna, de
régebbi szívbaja hirtelen fölújult, véget vetett tevékeny életének. Özvegye,
gyermekei, nagyszámú rokonsága gyászolják halálát. Emléke legyen áldott!
NEKROLOG. Nagy László, 1836–1893. …Nagy László 1836. november 27-én
született Sepsi (Gidófalván (Háromszék). 1846 kezdette meg tanulói pályáját
N.-Enyeden, itt végezte a gimnáziumot kitűnő sikerrel és ugyancsak itt a két
első évi theol. tanfolyamot. 1860-ban Kolozsvárra ment s itt bevégezvén a
theologiát, 1862. a papi vizsgát is letette. (Közbe nem érdektelen
megjegyezni, hogy a szabadságharc alatt Gábor Áron tölténygyárában
dolgozott, mint önkéntes). 1863-ban Kovács Alberttel együtt Utrechtbe ment
s még ezen tanévben beutazta Hollandiát és Belgiumot. A nyári szünidőre
Párisba ment és itt megalapította a magyar egyletet. 1864. december 26-án a
szilágy-somlyói egyházközség rendes lelkészévé választatott meg. És ez időtől
kezdve adjuk át a szót vármegyéje vezérlapjának a „Szilágy”-nak, mely
tevékenységét igy ismerteti. Állomását 1865. február 9-én foglalta el s az
azóta lefolyt idő, majdnem három évtized, a lázas tevékenység, a régi mulasz-
tások pótlásának korszaka, minden nevezetes mozzanatánál munkában
találjuk Nagy Lászlót, nemcsak akkor, ha egyháza és városa, hanem akkor is,
ha vármegyéje és egyházmegyéje történetét lapozzuk. Legtöbbször az elsők
között, utolsók közt soha. Ott működik Sz.-Somlyó népiskolái létesítésénél, a
Krasznamegyei Takarékpénztár megalapításánál, a somlyai kisdedóvoda
megteremtésénél. Nyomdát alapít; létrehozza Sz.-Somlyó első lapját stb.
Szóval nincs e kis városban e 30 év alatt keletkező egy oly társadalmi, egyházi
és emberbaráti intézmény sem, melynek születéséhez, fejlődéséhez,
virágzásához Nagy László neve ne volna hozzáfüződve. Egyházmegyéje
érdekében, mely érdemei elismeréseül 1884. március 30-án közfelkiáltással
esperesévé választotta, munkásságát már mint másfél éves pap megkezdette
a dézma verifikálásával s e munkájának köszöni ez egyházmegye 23 egyháza
kisebb-nagyobb mértékben jövőjének alapját. Ott találjuk a vármegye
gyűlésein, a bizottságokban mindenütt, a hol dolgoznia kell. Most Kolozsvárra
utazik egyházmegyéje érdekében, majd Budapesten zörget a minisztereknél
szeretett vármegyéje épségben hagyásáért... Az erdélyi egyházkerület 1886-
ban igazgatótanácsossá, 1889-ben közügyigazgatóvá (generális director), két
ízben zsinati képviselővé választja. És e sokoldalú feladatok mindenikének,

105
mint egész ember igyekezett megfelelni. Utolsó időkben is ott volt mindenütt,
hova a közbizalom hívta, tettvágya, lelke küldötte. Pedig a test már gyenge,
beteg volt. A hála és kegyeletérzet minden oldalról letette koszorúját
koporsójára, sírhalmára. A valódi pap, a hű hazafi, a nemes emberbarát
megérdemelte, megvárhatta a könnyek pergő harmatát. Kiszállott lélek,
megdicsőült szellem, fogadd e helyen egy porszemnyi részét annak a hálának,
annak az örökzöld repkényhez hasonló kegyeletnek, mely irántad szívemben
él és élni fog. Budapest. Gáspár István. In: Protestáns egyházi és iskolai lapok,
1893. 06. 01.
1893. június 29. A legújabb lelet. Tegnap előtt, minden rendszeres kutatás
nélkül, a föld legfelső rétegében, ismét aranyat leltek, mely most a szilágy-
somlyói polgármester hivatalában van.
1893. július 6. Új lelet. Június hó 27-én délelőtt Balog (Nyulasi) József házi
kertjében, ugyanazon helyen, ahol most öt éve ama híres kincslelet napfényre
jött volt, kapálgatva a föld felszínén két darab vörös tömör arany darabra
akadt, amelyet azonnal személyesen fölvitt a város polgármesteréhez, és
annak a helyszínen felvett jegyzőkönyv szerint át is adott. A talált darabok
egyike – egy másfél centiméter hosszúságú, tömör aranyból való kígyó- vagy
gyík fej – a népvándorlás korabeli fibulák kiegészítő részét képezi. A másik
darab szintén, mintegy másfél centiméter hosszúságú nagyobbára tömör
arany, mely olyan forma alakú, mint egy kicsiny tölgy-makk.
1893. július 6. Központi Értesítő. A zilahi törvényszéken 4645. sz. p. 1893.
224/1 alatt Kőnigstein Márton rőfös és divatkereskedő cége Sz.Somlyón
bejegyeztetett. Főtelep Szilágysomlyó Kőnigstein Márton, sz.-somlyói lakos.
1893. július 20. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 5126. sz. 225/1 szám
alatt Rosenberg Mór fűszer és vegyes kereskedése bejegyeztetett. Főtelep
Szilágysomlyó Rosenberg Mór, szilágy-somlyói lakos.
1893. október 1-jén született Szilágysomlyón Somló József operaénekes
(tenor). Meghalt Bp., 1954. máj. 21. Kassán 1914-ben a Cigánybáró (J. Strauss)
címszerepében mutatkozott be. 1921-től a Városi Színház, 1927-től az
Operaház tagja. Számos főszerepet énekelt. Egy ideig a Fővárosi Operett-
színház énekmestere volt.

106
1893. november 23. A helybeli izraelita hitközség újonnan épült díszes
imaházát és a Báthory-körön épült izr. népiskolai épületét a hatóság részéről
megjelent Hegedűs Sándor főkapitány és dr. Kálmán Ignác városi tiszti orvos a
hitközség küldötteivel f. hó 21-én orvosrendőri szempontból megvizsgálták s
miután minden tekintetben megfelelőknek találták, azok a használatnak
átadva lettek. Különösen ki kell emelnünk a templomnak díszes berendezését,
szép vas-rácsozatait, nagy csillárját és a falaknak igazán meglepően szép
festését.

Izraelita népiskola

A vasmunkák Posner Ábrahám helybeli gyárából kerültek ki; a csillár pedig a

budapesti kiállításra volt szánva, de onnan megkésett. Mondhatjuk, hogy e
nemben mindannyi kiállja a versenyt bármely nagyvárosi céggel. A festés
Klein helybeli szobafestőt dicséri. Az iskolai épület szintén érdemes a dicsé-
retre. A város egy szép épülettel gazdagodott általa és a berendezés semmi
kívánni valót nem hagy fenn. Úgy az imaház, mint az iskola felépítésében az
érdem oroszlán része Brüll Károly izr. hitközségi elnöké, ki eréllyel, tapintattal
és fáradhatatlan buzgósággal tudta odáig vinni a dolgot, hogy a sok költséggel
járó építkezést immár szerencsésen befejezték, s méltán szól mellette az
elismerés, mert összes elődei sok évi működése nem mutatott fel annyi
eredményt, amennyit Brüll Károly alig két évi elnöksége alatt elérni tudott. Az
építkezések Címer és Auman építő vállalkozók által teljesíttettek s őket is
méltó elismerés illeti.
107
1893. november 23-án szilágymegyei tanító-testület szilágysomlyói tanító-
járásköre Ráton községében gyűlést tart, melyre a járáskör tagjai és az érdek-
lődő tanügybarátok tisztelettel meghívatnak.
1894. A római katolikus templom belső felújítása. Ekkor végzik a főoltár
renoválását is.
1894. Megjelenik Szilágysomlyón P. Szathmáry Károly: Emlékeim című
munkája.
1894. A város közegészségügyi személyzetét 10 személy képviselte: 3 orvos, 2
gyógyszerész, 3 szülésznő, kéjnő átlagban 3, összesen 36 volt az év folyamán,
kik közül vizsgálat alkalmával 3 bujakórosnak találtatott, kórházilag gyógy-
kezelve.
1894. január 4. Városi képviselet. Szilágy, város képviselő testülete az 1894-ik
évre következőleg lett megalakulva: Választottak: Rendes tagok: Klein
Ferencz, Gámenczy Lukács, Bölöni Sándor, Telegdy Márton, Bükfalvi András,
Barbolovics Alimp, Szabó Ferencz, Schönstein Ferencz, Gyurkó József, Márkus
Gusztáv, Némethy Zsigmond, Merk János, Donovák Sándor, Márkus Flórián,
Lisztay Imre, dr. Láng Jakab, Benkő Pál, Posner Ábrahám, Nagy Ferencz, Barna
József, Zobel Lipót, Brüll Károly, Ács György, Láng József. Póttag: Lázár Gyula,
Bogdán István, Erdődi László, Lövi Benjámin.
Legtöbb adót fizetők:
Rendes tagok: 1) Szilvánia takarékpénztár (képviseli Cosma Endre, vezér-
igazgató.) 2) Krasznamegyei takarékpénztár (képviseli Mile Mihály kir
járásbíró). 3) Báró Bánffy Albert utódai (képviseli Halliarszky Sámuel jószág-
igazgató), 4) Adler Jónás, 5) Páskuj Antal, 6) Hubert Jenő, 7) Brüll Sámuel, 8)
dr. Kálmán Ignácz, 9) Szénásy Miklós, 10) id. Szabó Ferencz, 11) Tamkó
Bertalan, 12) Orosz Simon, 13) br. Bánffy Zoltán utódai (képviseli Nagy
Ferencz gazdatiszt), 14) Bartha Endre, 15) Weinberger Kálmán, – 16) Brüll S.
Sándor, – 17) Láng Mór, képviseli Láng Sándor, – 18) Trusza Lajos, 19) Páskuj
József. 20) Somogyi Kálmán, 21) Szaploncay Sándor, 22) Minorita házfőnök
Mahalcsik Bónó, 23) Lukácsffy Ödön, 24) Róth Lajosné (képviseli Róth Lajos.).
Póttagok: 1) Faragó Sándor, 2) Porjesz Sámuel. 3) dr. Láng Jakab, 4) Brüll
Lipót, 5) Farkas Ferencz, 6) Brüll Farkas.

108
1894. január 11. Akció a polgári házasság ellen Truszka Lajos esperes-
plébános elnöklete alatt.
1894. január 11. A múlt évben, 1893-ban a Púposon fenyőfákat ültettek.
1894. január 18. Meghalt Csillag Sándorné szül. Ajtai Nagy Terézia folyó év
január 16-án, életének 50-ik évében.
1894. január 18. A szilágysomlyó–margittai helyi érdekű vasút műszaki
bejárása e hó 23. és 24-ik napjain ment végbe. Az eljárásnál a minisztérium
részéről Spányi Béla mérnök volt kiküldve. Mint megbízható forrásból
értesülünk, a vonal közigazgatási bejárása is már áprilisra, vagy májusra
várható s így a vonal kiépítése ma már csaknem egész bizonyossággal
biztosítottnak mondható.
1894. február 22. Új egyesület. Városunkban kedden, febr. 20-án alakult meg
a „szilágysági kerékpáros-egyesület”, Szilágy Somlyó székhellyel. Az egyesület
nemes célja a szórakozás, a test edzése, a társulás előmozdítása. Az új
egyesület elnöke Schöffer Leó; kapitánya Draveczky Béla; titkára Láng Sándor;
pénztárosa Balta Elemér. Az egyesület alapító, rendes és pártoló tagokból fog
állani. Alapszabályait a napokban küldik fel a belügyminiszterhez megerősítés
végett. Adja Isten, hogy ezen új egyesület mély gyökeret verve megerősödjék
és virágozzék városunk díszére, tagjai örömére.
1894. február 22. Közgyűlést tart március 21 én a, szilágy-somlyói „Silvánia”
takarékpénztár. Érdekes, hogy az intézet vezetői annyira mennek nemzetiségi
érzelmeik fitogtatásában, hogy mérlegüket s közgyűlési meghívójukat csak is
román lapokban tétették közzé, de egyetlen magyar lapban sem közöltették
sem a meghívót, sem a mérleget.
1894. április 12. A községi iskolát az állam átveszi és 25.000 forint költséggel
új iskolát fog építeni.
1894. május 3. A memorandum pörben Kolozsváron május 7-ikén kezdődik
az esküdtszéki tárgyalás. A vádlottak között Szilágyvármegyéből ott szerepel-
nek Papp György ilyésfalvi birtokos és dr. Nichita János ügyvéd, zilahi lakos.
1894. május 3. Kirándulás. A szilágysomlyói rom. kat. püspöki algimnázium
tanulói f. évi május hó 1-jén, Nits Pál és Fetzer János tanárok vezetése alatt
Somlyóújlakra tettek kirándulást. A cél a torna és természetrajzi kiránduláson

109
kívül az árpád házi királyok idejéből való templom megtekintése volt. Somlyó-
újlak, mint előnevéből is kitetszik, egykor a szilágy-somlyói uradalomnak,
melyet a XIII. évszáz második felében „Vata-Somlyójá”-nak neveztek, képezte
kiegészítő részét. Somlyóújlak kis község és körülbelül 500 lelket számlál.
Fejlődését a legújabb időkig nagyban hátráltatta az előtte elterülő ingo-
ványos, mocsaras síkság. 12 méter hosszú, 5,78 m. széles és 8,20 m. magas
temploma a Kraszna bal partján épült. Nevezetes, hogy tornya szervesen függ
össze az egyházzal, mi annál inkább feltűnő, mert azon időkben ily építkezés,
kivéve a monostoros templomokat, még a városiaknál is csak nagy ritkán
fordult elő. A torony alul négyszögű, azon túl felfelé nyolcoldalú gúlát képez.
Igen csinosak továbbá a középen látható oszlopos ikerablakok is.
Legkülönösebb azonban e templom építkezéseinél az, hogy alapja keskeny és
az oldalfalak felfelé mindinkább kiszélesednek. Az oldalfalak felső részében
hosszúra nyúlt folyosó vonul végig, melyre nyugaton lépcső vezet fel. E
folyosó, honnét, mint a templom belsejébe, félköríves ablakok nyílnak,
eredetileg talán arra szolgált, hogy a nagyszámú ájtatos híveket a szorongatás
kikerülése végett – magába fogadja. Kevésbé valószínű azonban azon
felfogás, hogy az, északi oldalon előforduló környílások lőréseknek készültek
volna. Említést érdemelnek a torony aljában levő fülkék is. Ezekről azt tartják,
hogy a régi időben állítólag itt láncolták a bűnösöket vas-örvvel a falhoz.
Néphit szerint a szomszédos halmon barátok laktak, kik földalatti utón jártak
e templomba. De az alagútnak nyomára eddig még nem találtak. Ami már
most a templom korát illeti, eltekintve az újabban hozzá toldott bejárótól és a
templom keleti részétől, félköríves stíljénél fogva kereszténységünk első
százaiba sorozhatjuk. Hazánkban a román ízlés a XII. évszáz vége felé lép fel és
általánosan a tatárjárásig, sőt egyes esetben még az azt követő néhány
évtizeden át is tart. Némelyek szerint a Vata-féle lázadás leveretése emlékére
építették e templomot; Müller István állami építész szerint a tatárjárás
idejében (1241-ben) keletkezett. Legrégibb edénye az úrasztali kanna 1611-
ből. A templomtól különálló haranglábban levő nagyobbik harangnak felirata
a következő: „A somlyósuta-ujlaki reformata eklézsia a maga költségén
öntötte 1787-ben” a kisebbiké: „Suta-Újlak reformata sz. eklézsia öntötte.
Anno 1792.ˮ Alján: Fudit me Georgius Lázár. A templomban a kalauzolást
Molnár Gyula lelkész teljesítette, miért is fogadja szíves készségéért
köszönetünket. Hasonlóan szívünk nemes érzelmeivel adózunk Duha Gerő és

110
Páskuj József uraknak is, kik a kiránduláson résztvevőket páratlan vendég-
szeretettel fogadták.
1894. július 5. A községi elemi iskolába 266 tanuló jár: magyar 265, román 11.
Közülük róm. kat. 55, ev. ref. 123, izraelita 77, gr. kat. 11.
1894. július 19. Kinevezés. Mint értesülünk, a vallás- és közokt. miniszter dr.
Petri Mór zilahi főgimn. tanárt, a „Szilágy” szerkesztőjét, Szilágyvármegye
tanfelügyelőjévé nevezte ki.
1894. augusztus 2. Az állami iskola építése. Az állami iskola elhelyezésének
kérdése másfél év óta foglalkoztatja városunk képviselőtestületét s általában
mindazokat, kik az iskolai ügyek iránt kisebb-nagyobb mértékben érdek-
lődnek. Ezen érdeklődők között, köztudomás szerint számosan voltak, kik
ezen iskola részére kiszemelt helynek elfogadása ellen küzdöttek; de nem
hiányzott azok száma sem, kik ezen iskola eszméje ellen harcoltak, habár
titokban is. Midőn e két ellentábor működése már-már kétessé tette az ügy
kedvező lebonyolítását, megjelent a vallás és közoktatási miniszternek
19.695–893. számú leirata, mely míg egyfelől az iskola építésére a városi
képviselőtestület által felajánlott igás és kézi napszám betudásával közel 27
ezer forintot kiutal, másfelöl elrendeli az építésre vonatkozó árlejtésnek
mielőbbi megtartását.
Ezen miniszteri rendelet hatása alatt a képviselőtestület, július hó 28-án
tartott ülésében tudomásul vette a polgármesternek az iskola elhelyezésére
vonatkozó intézkedését; megkötötte a tímárokkal a szükséges hely átenge-
désére vonatkozó szerződést, s ekként az iskola elhelyezésének kérdése fölött
véglegesen döntött.
Az állami iskola, a múzsáknak ezen bizonyára díszes csarnoka e szerint, a
görög kath. templom átellenben levő régi kórház-, és a vele közvetlen szom-
szédos telekre fog építtetni. Az épület emeletes leend, s lesz benne 6 nagy
tanterem, egy nagy tanácsterem, iroda és egy tanítónak lakás; a tanulók nem
szerinti elkülönítése végett, el lesz látva két, bejárattal, két külön udvarral és
egy közös torna-térrel, szóval mindazon kellékekkel, melyek egy korszerű
iskolai épülethez szükségesek. A monumentális épület hihetőleg még ez
évben fedél alá kerül, s már a jövő évi szeptember hóban rendeltetésének
átadható leend. E tényekkel szemben bizonyára örömérzet hatja át,
mindazoknak szívét, kik városunk közügyének előhaladása és elemi tanügyünk
111
fejlődése iránt érdeklődnek. Örömünk annyival teljesebb, mert ezen iskola
felállítása folytán városunk nemcsak többoldalú kötelezettség alul mentetik
föl, hanem még nyerni fog egy díszes s bizonyára mintaszerűen berendezett
tanintézetet, mely ritkitni fogja párját e megyében s büszkén fogja hirdetni a
magyar kultúra fejlődését évszázadokon át. (Bogdán István)
1894. augusztus 8. Versenytárgyalás a szilágysomlyói áll. népiskola építésére.
Előírányozva 26.601 frt 58 kr. Bánatpénz 5%. Föltételek ugyanott.
1894. augusztus 20. Zsidó iskola. …egy négyosztályú ortodoksz jellegű fiú
népiskola fölállítását határozták el, és pedig egy képesített és három képesí-
tetlen tanító vezetése alatt.
1894. augusztus 21. Műpártolás Szilágysomlyón. Óriási érdeklődés nyilvánul a
színészet iránt, jóllehet a színház nap nap után üres. Csóka Sándor társulata
ama bizonyos tátongó padok előtt játszik. Nem is itt keresendő a műbarát
közönség. Ez az intelligens publikum – írja levelezőnk – kitöri a görög katolikus
vikárius kerítését és azon kényelmesen bebujkálva, hangos nevetés és
társalgás közt a nyitott ablakon át ingyen élvezi esténként a színházból
hallatszó éneket. Az ablak alatti közönség nem is mind parasztnép. Valamikor
jobb idők jártak Szilágysomlyón az igazgató kasszájára, a mikor minden este
válogatott közönség gyűlt össze a nézőtéren. Csókáék különben élénken
örvendeznek, hogy már holnap, szombaton, elutaznak Szilágysomlyóról. A
három órányira fekvő Zilah városába mennek és már este megkezdik
előadásaikat, melyek néhány hétig fognak tartani.
1894. szeptember 6. Szép ajándék. A sz.-somlyói izraelita hitközség szép új
iskolájához a belső piactérről egy veszedelmes és egészségtelen szűk sikátor
vezet le. Úgy halljuk, hogy az áldozatkészségükről és közügy iránt való
érdeklődésükről messze földön ismeretes sz.-somlyói izraeliták ezen sikátort,
illetve piszkos árkot – a városnak ajándékul – önköltségükön beboltozni
szándékoznak. A szükséges anyag egy része az iskola előtti térre már ki is
hordatott s a napokban a munkához is hozzá fognak.
1894. október 4. A szilágysomlyói kincslelet felett folyó perben a múlt héten
hozta meg a magyar királyi kúria a végítéletet, mely szerint a talált kincs
műértékét 40.000 forintban állapította meg. Az államkincstár, mint tudjuk,
csak az anyagértékét akarta kifizetni s a leletre megtartási jogát érvényesíteni,
a telektulajdonos és a találók pedig a lelet műértékét követelték. Az alsóbb
112
bíróságok eltérőleg határoztak, míg most a kúria a hat év óta folyó perben
véglegesen döntött.
1894. december. A szilágysomlyói nőegyleti leányiskolába 26 tanuló van
beírva. Van görög katolikus fiúiskola, Általános iparos tanonciskola, a római
katolikus gimnáziummal kapcsolt elemi iskola.
1894. december 27. A szilágysomlyói tekintélyes egyházközség december 27-
én a szavazatok nagy többségével, Gáspár István budapesti segédlelkészt,
Szász Károly püspök káplánját választotta rendes lelkipásztorává. A tehet-
séges fiatal lelkipásztornak, kit a Protestáns egyházi és iskolai lapok olvasói s a
hazai közönség magvas tolláról előnyösen ismernek, melegen gratulálunk s a
nyert szép munkamezőn kifejtendő lelkipásztori munkájára Isten áldását
kérjük.
1895. A magyar állam a szilágysomlyói községi iskolát átvette.
1895. január 3. Protestáns egyházi és iskolai lapok. Személyi hírek. A szilágy-
somlyói tekintélyes egyházközség december 27-én a szavazatok nagy több-
ségével Gáspár István budapesti segédlelkészt, Szász Károly püspök káplánját
választotta rendes lelkipásztorává. A tehetséges fiatal lelkipásztornak, kit e
Lap olvasói s a hazai közönség magvas tolláról előnyösen ismernek, melegen
gratulálunk s a nyert szép munkamezőn kifejtendő lelkipásztori munkájára
Isten áldását kérjük.
1895. január 10. Január 13-án a Polgári Olvasókör saját pénztára gyarapí-
tására a színház termeiben zártkörű táncestélyt rendez.
1895. január 13. Az izraelita segélyező nőegylet megtartotta évi közgyűlését.
Megválasztották Lang Józsefnét elnöknek, Róth Lajosnét alelnöknek, Brüll
Lipótnét pénztárnoknak, Klein Mórt ellenőrnek, Brüll Zsigmondot jegyzőnek.
1895. január 24. Egy tanítónő temetése. Özv. Krájcsovits Ferencné, szül.
Csádek Rozália a szilágysomlyói községi elemi iskolai tanítónő, kinek 50 éves
tanítói jubileumát a szilágysági tanítótestület 1892. évi október 3-án ünne-
pelte volt meg, január 21-én alig néhány nap betegeskedés után 72 éves
korában meghalt. A megboldogult 52 éven át működött a rögös tanítói
pályán, mely időből 50 évet a város tanügyének szentelt fáradhatatlan kitartó
szorgalommal. A községi iskolánál 24 évet tanított. Utolsó kívánsága szerint a

113
községi iskola udvaráról a római katolikus szertartás szerint kísérték a római
katolikus temetőbe.
1895. január 24. Báró Podmaniczky Gyula nagybirtokos Ilosva, Lompért,
Hídvég és Györteleken lévő birtokát eladta Sümeghi Ferenc nagybirtokosnak.
1895. január 24. Posta járatok menetrendje. Kocsi posta.
Csucsa felől érkezik reggel 5 órakor.
Csucsa fele indul este 6 órakor.
Margitta felől érkezik délután 4 órakor.
Margitta felé indul reggel 7 órakor.
Vasúti posta.
Nagy-Károly felől vasúttal érkezik de. ¼ 11-kor
Nagy-Károly felé vasúttal indul du. 2 órakor.
Kolozsvár felől vasúttal érkezik du. 5 órakor.
Kolozsvár felé vasúttal indul ¼ 8 órakor.
1895. január 31. Az 1896. évben felállíttatni tervezett új honvéd zászlóaljak
egyikének Szilágysomlyón elhelyezésére, polgármesteri javaslatot nyújtottak
be.
1895. február 1-jén a szilágysomlyói választókerülethez tartozó román nem-
zetiségű képviselő választók délelőtt 10 órakor a színház nagytermében Orosz
Simon klubb elnök meghívására gyűlést tartottak.
1895. február 14. A „Silvania” Sz.-Somlyón székelő hitel- és takarékpénztári
pénzintézet 1894. évi forgalmi kimutatását a részvényeseknek már szét
küldötte. Az intézet, mely 150.000 frt alaptőkével, – 35.236 frt 80 kr. tartalék-
alappal, – 2981 frt 95 kr. nyugdíjalappal, – 728 frt 20 kr. közművelődési
alappal rendelkezik, az elmúlt évről 23.723 frt 50 kr. tiszta nyereményt mutat
fel. Takarék betétei 324.060 frt 65 krt. tettek. Váltó tárcája 609.060 frt 86 krt.,
folyó számlái 63.473 frt 93 krt., kötvény kölcsönei 32.332 frt 52 krt., jelzálog
kölcsönei 78.826 frt 04 krt. tűntetnek ki.
1895. március 21. A helybeli tűzoltó egyesület saját tagjaiból zenekart akar
alakítani, melynek vezetésére egy szakértő karmesterrel előleges megálla-
podás meg is történt. Most gyűjtést szerveznek, hogy a karmester fizetését

114
legalább három évre biztosíthassák. Ebben az esetben a zenekar létesítése
csak rövid idő kérdése.
1895. március 24-én a városi közgyűlés városi állatorvossá Tóth Miklós
kunhegyesi községi képesített tiszti állatorvost válaszotta meg. Tót Miklós
állomását nem foglalta el.
1895. március 28. A megyei tanfelügyelő átirata, mely szerint az állami iskola
építési költségei 25.170 forint 93 krajcárban állapíttattak, a városi tanács által
tudomásul vétetett.
1895. március 28. A városi közgyűlés a Lobogó vendéglőnek korszerű újjá-
építést a közgyűlés helyben hagyta, az óhaj az, hogy az építés már az 1896.
esztendőben foganatosittassék.
1895. március 28. Czimmer István és Auman Antal építővállalkozók téglavető
és cserép égető helyet bérelnek.
1895. március 28. Jakab Jánosné, okleveles szülésznő a városban letele-
pedett.
1895. március 28. A sz.-somlyói ipartestület folyó hó 24-ére hirdetett évi
rendes közgyűlése a tagok részvétlensége miatt elmaradt. Újabbi gyűlésük –
tekintet nélkül a megjelenő tagok létszámára – e hó 31-én, azaz vasárnap a
színház helyiségében fog megtartatni.
1895. április 4. Szilágysomlyó városában három kőbánya működik. Az egyik az
Alszeg-utca végén közvetlenül az államút szomszédságában lévő Benedek féle
kőbánya, a másik a Kőrőzs-völgyön, a város tulajdonát tevő bánya, a harmadik
közvetlenül a Magura utca házak feletti Schönstein István féle bánya.
1895. április 4. Árvizek. Országszerte nagy áradásokról szólnak a híradások. A
Kraszna és a Berettyó is gyakran kitesz magáért, mert az idén már többször
kicsapott medréből. A lap megjelenése napján az egész „Vadkert” víz alatt áll.
A Varsolc-Perecsen-Szilágysomlyó államúton az áradás a közlekedést meg-
akasztotta. A Csicsó alatt pedig Szilágy-Nagyfalut zárta el tőlünk a Berettyó
áradása.
1895. április 4. Szabályrendelet. Elfogadtatott Szilágysomlyó város képviselő
testülete 1895. március 23-24 napjain tartott rendes közgyűlésén. A közutak-
ról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk néhány büntető határozatainak

115
kiegészítéséről és módosításáról. I.§. A város utcáin, terein és a város
területéhez tartozó hidakon a sebes hajtás és lovaglás tilos. Tilos továbbá az
utcák, terek és hidak gyalog közlekedésre szolgáló részen kocsival járni és
lovagolni. minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell
kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni; 2.§. Az utcák,
terek és hidaknak gyalogközlekedésre szolgáló részén taligát vagy kicsi kocsit
tolni, a gyalogjárásra szolgáló úton időzés céljából székekre kiülni, ezáltal a
gyalogjárókat a szekér útra kitérésre kényszeríteni. 3.§. Minden járműnek
éjjel és setét időben, vagy lámpával világítva kell lennie, vagy a vonó állatok
legalább egyike csengővel látandó el. Téli időben a szánat, vagy azt vonó
állatok egyikét szintén csengettyűvel vagy csörgővel látandó ellátni. 4.§. Üres
vagy terhelt járműveket az útpályán hagyni, vagy vonóállatokkal ellátottakkal
az úton huzamosan álldogálni nem szabad. Heti vagy országos vásárok alkal-
mával a „terménytéren”, a „piactéren”, a Bem-téren árúkat szállító szekerek
csak is az esetben helyezhetők el az utak egyik vagy másik oldalán – de ez
esetben is a vonó állatik nélkül – ha azt a vásár forgalma megengedi. 5.§. Tilos
az út terének és ahhoz tartozó bármely területén magán célokra – még
ideiglenes – elfoglalása is. Tilos az üzletek elébe a gyalogjáróra árúkat,
hordókat, ládákat, valamint magánházak elé tűzi- vagy épületfát, köveket
vagy nagyobb halmot képező anyagokat lerakni vagy lerakatni. 6.§. Heti és
országos vásárok alkalmával a szállító fuvarosok a lerakodás vagy elárusítás
tartamára szekereikkel a rendőri közegek által kijelölt szélesebb útrészeket,
vagy álló helyeket kötelesek elfoglalni.
1895. április 11. Az állami elemi iskola építése – melynél a múlt heti rengeteg
esőzések a kiásott alapozási sáncokat vízzel megtöltötték és sok földbeom-
lással a munkát nehezítették s néhány napra a munka folytatását teljesen
megakasztották – ma már teljes erővel folyik. Már az alapfal sok helyt
kiemelkedett a földszínen felül s a nagyszabású emeletes épülethez szükséges
óriási állásgerendák már le vannak ásva, s mintegy körvonalat adnak, miből
gyanítható, hogy milyen nagy kiterjedésű lesz az épület, melynek kiépítésére
ily sok ideig kellett várnunk, városunk magyar kulturális fejlődése nem kevés
kárát vallotta. Adja az ég, hogy a most emelkedő iskola örököse és megőrzője
legyen ama magyar hazafias szellemnek, mely mostani kényelmetlen és
célszerűtlen bérházban tanítóinknak áthatotta és nehéz működésük terén
buzdította és lelkesítette.

116
1895. április 11. Újoncozás Szilágysomlyón. A fősorozás március 29-30
napjain folyt le.
1895. április 11. Műkedvelő társulatunk kezd hosszas szendergéséből ébre-
dezni. Lukátsffy Ödön, ügyvéd, dr. Veress Sándor szolgabíró és Hegedűs
Sándor főkapitány vették a fáradságot, hogy a társulatot újabb toborzással
felújítsák és életre keltsék.
1895. május 2. A régi megyeház telkére nézve Szilágy vármegye törvény-
hatósági közgyűlése április 25-én elhatározta, hogy azt 10.000 forint
vételárban Szilágysomlyó város tulajdonába átbocsátja.
1895. május 2. Fürdő megnyitás. A zoványi timsós-vasgálicos gyógyfürdő,
május 5-én fog ünnepélyesen megnyittatni.
1895. május 2. Útmángorló. A Csucsa-Nagykároly közötti államútvonalnak
Szilágysomlyó-Varsolc közötti részén most folynak az úthengerlési munká-
latok. Így Mac Adamról elnevezett macadamirozott utak készülnek. A súlyos
hengert Bíró Boldizsár vállalkozónak 6-8 erős lova húzza, irtózatos nehéz
munkát végezve a szétfutó kavicson.
1895. május 5. Vasárnap. A szilágysomlyói államosított népiskola alapkövének
letétele, írja a Szilágysomlyó május 9-i száma. Szép idő kedvezett az ünnepély-
nek. A Rákóczi induló hangjai mellett mintegy 800–100 főre menő publikum
sereglett össze az iskolaépület körül. Az ünnepségen részt vett Gencsy Sándor
polgármester, dr. Petri Mór szilágyvármegyei tanfelügyelő, Mártonffy Márton
kir. tanácsos, országos ipariskolai felügyelő, aki városunkban időzött. Petri
Mór a kezében tartott bádogszelencében elhelyezte az iskola alapítást tar-
talmazó papírlapot. A szelencét az iskola falába helyezték. Este a Páskuj
vendéglőben bankettet tartottak.
1895. május 5. Halálozás. Schlechtheimi Keller Róbert nyugalmazott fogház
felügyelő, az aranykereszt tulajdonosa, 48-as honvédszázados, Szilágysomlyó
város volt rendőrfőnöke, a volt Kraszna megye egykori várnagya és a kórház
gondnoka, folyó évi május hó 4-én, életének 77-ik és házassága 21-ik évében
szívszélhűdés következtében elhunyt.
1895. május 9. Alapkő letétel. A szilágysomlyói államosított népiskola alap-
kövének ünnepélyes letétele vasárnap történt, meg. A városházán és a
jelenlegi községi iskola épületén kitűzött lobogókról vett tudomást a közönség
117
a nem mindennapi ünnepségről; mely városunk kultúrtörténetében oly nagy
fontosságú és eredményében mindenesetre üdvös lesz a jövő nemzedékre. Az
alapkő letétele dr. Petri Mór, vármegyei tanfelügyelőnek átutazása alkalmá-
ból, mintegy rögtönözve történt, de azért oly közönség jelenlétében, mely
eccatánsul beigazolta, hogy városunk lakossága tudatában van annak, hogy a
népnevelés mily nagy jelentőséggel bír és hálás az állam iránt, mely áldozatot
nem kímélve, egy monumentális épülettel gazdagítandja városunkat s a
mellett atyai gondoskodásába vette városunknak sok időn átal ezer akadállyal
küszködő ez intézményét, az elemi népoktatás ügyét. A szép idő kedvezett az
ünnepélynek. A Rákóczy-induló hangjai mellett körutat tévő zenekar után
mintegy 800–1000 főre menő publikum sereglett össze az új iskolaépület
körül.
A városi tisztviselői kar, a képviselet több tagja Gencsy Sándor polgár-
mesterrel élén, Petri Mór dr. szilágy vármegyei tanfelügyelővel és városunk-
ban időző Mártonffy Márton kir. tanácsos, országos ipariskolai felügyelővel s
a helybeli intelligencia több tagjával vonult ki az ünnepély színhelyére. Petri
Mór dr. kir. tanfelügyelő emelkedett szellemű és gyújtó hatású szónoki
beszédben méltatta az ünnepély fontosságát és a kezében tartott bádog
szelencét, – mely az iskola alapításának rövid történetét tartalmazó papír-
lapot foglalta magában – átnyújtotta Gencsy Sándor polgármesternek. A
polgármester szép beszédben vázolta az iskola alapítás történetét és annak
államosítása körül maguknak érdemeket szerzett férfiak működését; hálával
emlékezve meg a kerület képviselőjéről Bánffy Dezső báró kormányelnökről,
kinek első sorban érdeme, hogy az állami iskola épületének felemelése immár
csak hónapok kérdése; majd megemlékezett a vallás- és közoktatásügyi
miniszterről, dr. Petriről, megyénk buzgó ifjú tanfelügyelőjéről s mindazokról,
kik abban tevékeny részt vettek és azoknak éltetése után elhelyezte az
alapkövet. Ezután következett a szelencének befalazása jelmondatok mellett.
Megemlítést érdemel, hogy Barbolovics Alimp g. kat. püspöki helynök s a
gimnázium tanári kara Mahalcsik Bónó házfőnök és min. rendű igazgató
tanárral élén szintén jelen voltak az alapkő letételénél. Este a Páskuj
vendéglőjében bankett volt, melyen több szellemes dikció hangzott el. Gáspár
István ev. ref. lelkész Petri Mór dr. kir. tanfelügyelőt, Mártonffy Márton kir.
tanfelügyelő Gencsy Sándor polgármestert, majd Sz.-Somlyó városát és annak
közönségét, Gencsy Sándor Szeőke Bálint kir. törvényszéki elnököt s később a

118
minorita rend főnökét és gimnáziumunk igazgatóját Mahalcsik Bónót, Mile
Mihály Mártonffy Márton kir. tanácsos tanfelügyelőt, Hegedűs Sándor Szeőke
Bálintot, Gáspár István a tanítói kart, annak nevében Bogdán István Gencsy
Sándort, mint a községi iskolaszék elnökét éltették. Kedélyes és szellemes
beszélgetés és több szellemes dikció fűszerezték az estét, melyben kiváló
részük volt Mártonffy Márton országos ipariskolai felügyelőnek és dr. Petri
Mórnak, kik pezsgő szellemmel sok attikai sót vittek be a különben is
disztingvált társalgásba.

Államosított népiskola

1895. május 9. Báli tudósítás. A szilágysomlyói polgári olvasókör f. hó 13-án

tartotta meg a városi színházban szokásos táncestélyét. Ott voltak asszonyok:
Lisztay Istvánné, Kelemen Mária, Szilágyi Jánosné, Bogdán Istvánné, Zahey
Sándorné, Krivós Józsefné, Bartha Antalné, Demjén Jánosné, Merk Jánosné,
Vízi Ferencné, Sikó Pálné, Kiss Pálné, Kattra Imréné, Gerece Andrásné, Kovács
Józsefné, Sárdi Pálné, Kállay Józsefné, Pőce Dánielné, Báthory Józsefné, Bölöni
Sándorné, Veverán Józsefné, Ruszka Istvánné, Virág Lászlóné, Láng Józsefné,
Frankovics Ignácné, Papp Tódorné, Éder Lászlóné, Tóth Károlyné, Lázár
Gyuláné, Tamkó Bertalanné, Balta Elemérné, Koza Józsefné, Szabó Lajosné,
Erdei Jenőné, Spitz Zsigmondné, Reinsburg Sámuelné, Török Lajosné,
Grünberger Mártonné, Pénzes Gáborné, Csillag Jánosné, Lengyel Ferencné,

119
Antal Károlyné, Kálmán Istvánné, özv. Erdei Jánosné, Szarvadi Imréné, Farmati
Istvánné, Borsos Jánosné, Hacel Flóriánné (Kárásztelek,) Cinye Péterné, Szabó
Zsigmondné. Leányok: Szilágyi Mariska, Kelemen Teréz, Szilágyi Ilona, Krivós
Zsuzsika, Bartha Juliska, Demjén Margit, Vízi Juliska, Sikó Róza, Kis Ilona, Katra
Erzsi, Kovács Róza, Kállay Teréz, Krivós Karolin, Báthory Róza, Báthory Katalin,
Bölöni Erzsike, Veverán Erzsike, Ruszka Margit, Tamkó Bella, Pap Annuska,
Pap Irma, Éder Mariska, Tóth Juliska, Koza nővérek, Farkas Mariska, Bund
Finika, Kovács Róza, Puskás Juliska, Erdei Beta, Neuzil Helén.
1895. május 10. Megbüntetett mészáros Herschli Sámuel helybeli mészáros
üzlete ellen a rendőrségnél panasz tétetett, hogy a húst hiánnyal méri. A
megtartott tárgyalás után panaszlott mészáros székálló legényét, a húsmérés
tulajdonosának fiát, Herschli Mórt a rendőrkapitány 15 forint pénzbírság
megfizetésére ítélte, mit az nyomban ki is fizetett. 3 kg hús kimérésénél 48
dekát csalt.
1895. május 16. A szilágysomlyói városi közgyűlés közérdekű ügyei: Szilágy-
somlyón egy állami elemi iskola felállítása a nagyméltóságú vallás- és közokta-
tásügyi miniszter úr 19.605 szám alatti leiratával engedély-eztetvén, a város
képviselete örömmel fogadta el a miniszter úr által kívánt feltételeket s most
már remélhető, hogy a 18 éve vajúdó iskolaügy befejezést nyer és az iskola
egy szép és új iskola épületben, az 1895-1896-os tanévben állami kezelésben
átvehetik.
1895. május 16. A községi iskolaszék jelentése folytán – tekintettel arra, hogy
az állami elemi iskolaépület a jövő iskolai év kezdetére elkészül a Szilvánia
Bankkal kötött házbérleti szerződés folyó év szeptember 1-re felmondatni a
városi tanács határozott.
1895. május 16. A zoványi gyógyfürdő ünnepélyes megnyitása a múlt
vasárnapon (május 5-én) nem történt meg, hanem az május 19-ik napján fog
megtartatni, mikor a sz.-somlyói elsőrendű zenekar is közreműködik az
ünnepélyes megnyitásnál.
1895. május 19. Az önkéntes tűzoltó egylet közgyűlését hívja össze Czecz
Károly főparancsnok.
1895. május 23. Felhívás. Az országszerte fellépett tűzestekkel kapcsolatosan
felsőbb helyről nyert intézkedés folytán a város tisztelt közönségét felhívom

120
az alábbi tűzrendőri szabályokat a legszigorúbban betartani. 1. Minden a
Kraszna folyamtól távol eső oly lakóház udvarán, melynek kútja nincsen,
legalább 1 ötszáz literes űrtartalmú hordóban úgynevezett „Kapitányvíz” lesz
elhelyezendő. 2. Minden háznál egy létra, kézilámpa és horog álljon
rendelkezésre. 3. Az udvaron, vagy kertekben szabad lúgozás, vagy egyéb
célból tüzet rakni tilos. 4. Ugyancsak tiltva van tűzrakás munkásoknak és
cselédeknek szérűs kertben, istállóban, vagy egyéb gazdasági munka közben.
A munkaadók munkásaikra és cselédjeikre ügyeljenek fel, azoknak tűz-
veszélyes helyeken a dohányzást tiltsák meg, konyhákban a tűzzel való
bánásmódra nézve a gondosságot ajánlják figyelmükbe és főleg a padlásokon
őket gyertyával, vagy fedetlen lámpával járni ne engedjék. 5. Olyan iparo-
soknak, vagy iparos segédeknek, kik gyúlékony anyagok között dolgoznak, a
műhelyben vagy raktárakban pipázni, szivarozni s főleg cigarettázni. 6.
Minden háztulajdonos és lakó köteles kéményeiknek havonta egyszer gondos
kitakarítását. 7. Rozoga kémények és tűzveszélyes kemencék eltávolítandók
vagy megigazítandók. 8. A szülők figyelmét külön is felhívom, hogy gyerme-
keiknek a szivarozást, cigarettázást szigorúan tiltsák meg és őket figyelmez-
tetni szíveskedjenek. Az ezen intézkedés ellen vétők kbtk. 141 §-sa alapján
300 forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtatnak. Rendőrkapitányi hivatal.
Szilágysomlyó, 1895. május 14. Hegedűs Sándor, rendőrkapitány.
1895. május 23. Műkedvelő előadás volt, részben a Kaszinó javára, részben
pedig a városi színház támogatására. Oly régen nem volt városunkban
előadás, hogy valósággal eseményszámban megyen, ha valahára sikerül az
igének valósággá változtatása. A színlap pedig így hangzik: Műkedvelő
előadás. Részben a sz.-somlyói Kaszinó javára, részben pedig a sz.-somlyói
városi színház díszleteinek kijavítására, Sz.-somlyón 1895. évi május 23-án a
városi színházban műkedvelők által adatik: Közügyek. Vígjáték 1 felvonásban.
Írta: Bercik Árpád, rendező Kiss József úr. Ezt követi: A végrehajtó vígjáték 1
felvonásban, írta Ábrányi Emil, rendező Hegedűs Sándor úr. A színielőadást
megelőzően, továbbá a két színdarab közötti szünet alatt és a színielőadás
után a műkedvelő zenekar játszik. Az előadás kezdete este fél 8-kor. Helyárak:
Kőrszék 1 forint, Zártszék 80 krajcár, II. rendű zártszék 60 krajcár. Földszinti
ülőhely 50 krajcár. Állóhely 40 krajcár. Tanuló, gyermek, katona jegy 20
krajcár. Karzat 20 krajcár. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre
válthatók Farkas István úr üzletében és Zipfinger Péter cukrászdájában.

121
1895. június 6. Gencsy Irén szilágysomlyói községi elemi iskolai tanítónőt
pünkösd első napján eljegyezte Puskás József a somlyói m. kir. adóhivatalnál
alkalmazott adótiszt. [Házasság július 3-án. I.J.]
1895. június 24-25 napján a szilágysomlyói izraelita népiskolában záróvizsgáz
tartottak.
1895. július 1. Az 1894. évben születtek száma 201. És pedig finemű 105,
leány 96, halva született 7. Ezekből a róm. kat. vallásúakra esik 41 finem, 46
leány, az ev. ref. vallásunkra 22 finem, 16 leány, a gör. kat. vallásunkra 20
finem 21 leány, az izralitákra 22 finem 13 leány, összesen 105 finem, 96 leány.
Halálesetek száma 126. Ezekből esik a róm. kat. vallásuakra 19 finem, 27
leány, összesen 46, az ev. re. vallásuakra 16 finem, 15 leány, összesen 31, a g.
kat vallásuakra 15 finem, 10 leány, összesen 25, és az izraelitákra 9 finem, 9
leány, összesen 18, összesen 120. A házasságok száma 37, és pedig a róm. kat.
vallásunknál 13, az ev. ref. vallásunknál 11, a gör. kat. vallásunknál 8, az
izraelitáknál 5. Összehasonlítva a születési esetek számát 201, a halálesetek
száma 120-tal, a születések száma 75-tel több.
1895. július 1. Iskolák. A tanerők és tanulók számát az 1893–94, tanévről a
következő kimutatás tünteti ki. A rom. kat. püspöki algimnáziumban 107 fiú, 9
tanítóval, – a községi elemi iskolában 128 fiú, 138 leány, összesen 260, 10
tanítóval. – a r. kat. elemi fiú iskola 83 fiú 4 tanítóval, – r. kat. leányiskolában
87 leány 4 tanítónővel, – gör. kat. iskolában 16 fiú és 38 leány 1 tanítóval, –
gör. kat. felső leányiskolában 21 leány 1 tanítónővel, – izraelita iskolában 70
tanuló 3 tanulóval, – ipariskolában 104 tanonc 4 tanítóval. Mint a múlt évben,
úgy most is megemlítem, hogy a gimnáziumi tanerők elismert kitűnő szak-
képzettséggel, a szülők teljes megelégedésére vezették az oktatást, – a
tankerületi főigazgató úr pedig a tanerők szorgalma és ügybuzgóságáról ezen
évben is elismerőleg nyilatkozott. A községi iskolai tanítók szintén elismerésre
méltó szorgalommal működtek. A többi iskolákban is a tanítás eredménye,
különösen a római kat. leányiskolákban az elöljárók és szülök teljes megelé-
gedésével, elismerésre méltók. Az óvodában Bogdán Irma kisasszony új óvónő
vezetése alatt a kisdedek foglalkoztatása pedig, a rövid idő dacára is, teljesen
kielégítő. A kereskedő tanoncok jelenben a felsőbb rendeletek értelmében az
ipartanonc iskolában nyernek oktatást.

122
1895. július 3. Puskás József a somlyói m. kir. adóhivatalnál alkalmazott adó-
tiszt és Gencsy Irén szilágysomlyói községi elemi iskolai tanítónő házasság
kötésének napja.
1895. július 4. Nyilvánossági jog megadása. A vallás- és közoktatásügyi
miniszter a szilágysomlyói r. kat. négy osztályú gimnáziumnak a nyilvánossági
jogot az 1894/95. tanévre megadta.
1895. július 5. A községi elemi iskolába 266 tanuló jár: magyar 265, román 11.
Közülük róm. kat. 55, ev. ref. 123, izraelita 77, gr. kat. 11.
1895. július 7. A szilágysomlyói önkéntes tűzoltó egylet nyári táncvigalma a
Várkertben.
1895. július 25. A szilágysomlyói ifjúsági önképzőkör, mely éveken át kedvenc
szórakozási helye volt a szünidőző deákságnak e hó 20-án végleg feloszlott. A
körnek 29 forint 45 krajcár tevő vagyona a városi műkedvelők társulatának
jutott. Az adományt levél kíséretében Gencsy Sándor polgármesternek adták
át.
1895. augusztus 1. A központi kávéház, melynek jelenlegi bérlője Cserei
Tasnádra megy, hol a Tömpe féle vendéglőt vette át, – nem fog továbbra sem
megszűnni, mert a 28-iki árverésen ezen helységeket Gutman Gyula zilahi
lakos vette ki, aki szintén kávéházat és sörcsarnokot fog ott berendezni.
1895. augusztus 1. A városi sorboltok árverésen lett bérbeadásáról szóló
bizottsági jelentés, mely szerint az 1-ső számút Rozenberg Mór 545 frt.-ért, –
a 2-ik számút Wallerstein Sámuel 401 frt 10 kr.-ért, – a 3-ik számút Brüll
Salamon 400 frt 2b kr.-ért, – a 4-ik számút Herschli Jakab 420 frt 06 kr.-ért, –
az 5-ik számút Veréczy Lajos 350 frt 02 kr.-ért, – a 6-ikat Guttmann Gyula
(zilahi) 301 frt.-ért,– a 7-iket Telegdy Márton 261 frt 01 kr.-ért és a 8-ikat Kába
József 160 frt 11 krajcárért bérelte ki három évre s így az összes boltsorért
2844 frt 56 kr. évi bér, vagyis az előbbi évekhez mérten 1185 frt 29 kr.
1895. szeptember 19. Anyakönyvvezetők kinevezése. Szilágysomlyón: Gencsy
Sándor, helyettese Schveiczer Gábor.
1895. szeptember 19. Szilágy megyében a tantermek száma 330, van elemi
iskola és pedig elemi 291, polgári 2; ezekből jelleg szerint állami 19, községi
13, római katolikus 16, görög katolikus 168, görög keleti 12, ev. református

123
56, ágostai evangélikus 1, izraelita 4, magán 1, egyesületi 1, iparostanonc 5,
alsó fokú kereskedelmi 1.
1895. szeptember 19. A szilágysomlyói községi iskolaszék szeptember 15-én
délelőtt tartotta meg utolsó gyűlését a városháza nagytermében. Tárgyalás
alá került a múlt tanévi számadás, ami rendben találtatott. Kedves György
iskola gondnoknak a felmentést megadták. Ezzel az iskolaszék befejezte 25 évi
működését. (Alakult 1870-ben), hogy helyet adjon az állami iskolai gond-
nokságnak.
1895. szeptember 25. Bokor Kálmán, színész, született 1895. szept. 25. Szi-
lágysomlyón. Színi pályára lépett: 1924. júl. havában.
1895. szeptember 26. Értesíttetnek az érdekelt szülők és gyámok, miképp a
szilágysomlyói állami elemi népiskola október 1-jén meg fog nyittatni és a
rendes tanítás még azon a napon kezdetét veendi.
1895. szeptember 29. Helybeli műkedvelőkből alakult zenekar tartotta e
napon hangversenyét. Szavalt Gáspár István református lelkész.
1895. szeptember 29-e vasárnap arról lett nevezetes, hogy Magyarország
összes katolikus templomában ekkor hirdették ki a katolikus püspöki karnak a
polgári házasság életbeléptetése alkalmából a katolikus hívekhez intézett
közös pásztori körlevelet, amely a híveknek az új törvényekkel szemben
irányadóul szolgált.
1895. szeptember 29. Az új egyházpolitikai törvények életbe léptetésével
tájékoztatót fog tenni vasárnap a református templomban Gáspár István
lelkész.
1895. október 10. A városháza falán kifüggesztett drótos és tulipános ládába
már ott van az első polgári házassági hirdetés, amely két szerető szívnek
közeli boldogságát tudatja. Sok nézője is van az új csodának.
1895. október 10. Végre valahára. Mint halljuk a somlyói egyháztanács eré-
lyes intézkedést tett arra, hogy Nagy László, néhai esperes sírköve még ebben
az évben felállíttassék.
1895. október 20. A Nőegylet közgyűlésén elnöknek Bartha Endréné úrnőt
választották meg.

124
1895. október 24. A Szilágysolyói nőegylet f. hó 20-án tartott kőzgyűlésén
megválasztattak: Elnöknek Bartha Endréné úrnő, alelnöknek Gencsy Sándor,
titkárnak Gáspár István, pénztárosnak dr. Láng Jakab, ellenőrnek Páskuj Antal,
Védnöknek megválasztotta a kőzgyűlés Lipótné ő nagyságát. Ezeken kívül még
választottak 20 választmányi tagot, – név szerint: Bölöni Sándorné, Szénássy
Miklósné, Lukácsffy Ödönné, Márkus Gusztávné, Balta Elemérné, Czecz
Károlyné, Benkő Pálné, Erdődi Lászlóné, Gencsy Sándorné, Gerecze Andrásné,
Szaplonczay Sándorné, Hegedűs Sándorné, Halliárszky Sámuelné, Ajtai
Albertné, dr. Láng Jakabné, Páskuj Józsefné, Zobel Lipótné, Ruszka Ignácné,
ifj. Schönstein Jánosné, Láng Józsefné, Póttagok: Presia Romulusné, Vincze
Ödönné, Krausz Ottilia, Donovák Sándorné, dr. Kálmán Ignácné és Lengyel
Lajosné úrhölgyek.
1895. október 31. Október 27-én a Halotti Társulat gyűlést tartott, elnököt
választottak Veverán József személyében, a másik jelölt Nagy Ferenc volt.
1895. november 7. Október 31-én Nagy László volt ev. református lelkésznek
és esperesnek, a Szilágy-Somlyó hetilap első szerkesztőjének és megalapí-
tójának síremlékét leplezte le a helybeli református egyház. Beszédet
mondott Gáspár István helybeli lelkész. A Kolozsváron készült emlékkő
felirata: Nagy László sz-somlyói ev. ref. lelkész. sz.-szolnoki esperes 1836-
1893. A kegyelet az érdemnek.
1895. november 28. A sz.-somlyói izraelita nőegylet alaptőkéjének gyarapítá-
sára 1895. december 8-án a színház helyiségében színelőadást és hang-
versennyel egybekötött társas estélyt szervezett.
1895. december 1. Dr. Lang Jakab a városi orvos Szilágysomlyón.
1895. december 5. A régi Krasznavármegye székháza, most a bíróság épülete
életveszélyben van. A telke feletti kőfal roskadozik és egyik napról a másikra a
bíróságra ráomolhat.
1896–1900. Szilágy vármegyei országgyűlési követek. Bánffy Dezső br., Ugron
Gábor Sz.-somlyó.
1896. Megalakult a szilágysomlyói Műkedvelők Zeneegyesülete.
1896. Május; millenniumi emléklap. A szilágysomlyói Nőegylet kiadásában.
1896. A szilágysomlyói Gubás-ipartársulat megléte.

125
 Bánffy Dezső (1843-1911) Ugron Gábor (1847-1911)

1896. február 6. Városunk a millenniumon. Szilágysomlyó város az ezredéves

kiállítás történelmi főcsoportjába több érdekes régi okmányokat jelentett be.
A kiállítás rendező bizottsága ezek közül kiválasztván a legérdekesebbeket, a
felküldésre végleg megjelölt okmányok jegyzékét közérdekű voltánál fogva
egészben közöljük.
1) Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem 1577. október 1-én
Marienburgban kelt privilegialis levele, 2 drb.
2) Báthory István 1577. okt. 1-én Marienburgban kiadott kétrendbeli
privilégiuma 2 drb.
3) Báthory Zsigmond erdélyi vajda privilegiális levele kelt Tordán, 1589. április
25-én 2 drb.
4) Báthory Gábor erdélyi fejedelem privilégiális levele, kelt Fejérvárott 1613.
márc. 10-én, 4 drb.
5) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem privilégiális levele, kelt Megyesen. 1615.
március 6-án.

126
6) Rákóczy György fejedelem privilégiális levele, kelt Kolozsvárott 1635 dec.
31-én 2 drb.
7) Rákóczy György privilégiuma, kelt Kolozsvárott 1638 dec. 18-án
8) Barcsay Ákos fejedelem privilégiuma, kelt Szász-Sebesen 1659. június 15-
én.
9) Apaffy Mihály fejedelem privilégiuma, kelt Fejérvárott, 1670 febr. 25-én.
10) Apaffy Mihály fejedelem biztosító levele, kelt Fehérvárott 1676. június 15-
én.
11) Ítélőmesteri Transumtum 1791. aug. 8-án Kolozsvárott kelt. melyben több
privilégiális levél van a. m.:
Rákóczy Györgyé 16388. dec. 18-ról. Apaffy Mihályé 1676. jún. 15-ről. Barcsay
Ákosé 1652- jún. 15-röl, Báthory Istváné 1571 okt. 1-ről. Báthory Zsigmondé
1589. ápr. 25-ről. Báthory Gáboré 1613. márc. 1o-ről. Báthory Istváné 1571.
okt. 1-ről.Banffy Farkasé 1755. okt. 20-ról. Bánffy Farkas levele. Siményfalvi
János prokurátor levele. kelt 1770. okt. 28-án.
12) A város részére 1823. aug. 2-án kiadott statútumok.
13) A vármegyei törvényes táblának statútuma 1764-ből.
14) A városi határ és hegybírák Instructiója 1771. június 17-ről.
15) A városnak hegyi statútuma, a tanács által kidolgozva, 1826. dec. 29-ről.
16) A városi szenátusnak kérelme az iránt, hogy a néhai Ákosi Ferencz mara-
dékai által az atyjuk számadására kitett nehézségbeli summa megfizetésére
tétessen rendelés.
17) A városi szenátusnak kérelme néhai Ákosi Ferencz számadásbeli diffikultás
tárgyában 1781. márc. 28-án.
18) Szendrey D. János kötelező levele 1787. márc. 3-ról.
19) A korcsmák kezeléséről szóló számadási könyv 1768-1775-ig.
20) Csillag Mihály városi hadnagy számadása a város jövedelméről, 60 drb.
1785–86-ból.
21) A város jövedelméről szóló számadások 43 drb. 1786–87-ből.

127
22) Ifiai László városhadnagy számadása 1787–88-ból.
23. Farkas József városgazda számadása 1804–5-ból.
24) Farkas József városgazda számadása 1805–6-ból.
25) Dobsinai Nagy József borbírói számadása 1806–7-ből.
26) Dobsinai Nagy József városgazda számadása 1806–7-ből.
27) Tövissi Dániel bizonyító levele Somlyó várának tulajdonosát illetőleg 1678.
július 18-án.
28) György János gazda számadása 1871–2-ből.
29) Egy békelevél Lindvay alias, Kovách Mihály maradékai és az Erdőteleky-
család közt fennálló per megszüntetése tárgyában.
30) A vármegye inventáriuma 1785. aug. 31-én.
31) A vármegyei tisztség rendelése 1788. febr. 26-ról 3 drb.
32) Egy bizonyítvány a vár kulcsának erővel történt elviteléről, 1790. márc. 29
én.
1) Citatio a város ellen a mészárlás jog gyakorlásáért 1782. febr. 18-án.
2) Perfolyamat, melyet a Bánffy-család tartott a város ellen a mészárlás jog
gyakorlásáért 1784. márc. 27-ére.
3) Esketés levél a város mészárlási jogáról 1784. jan. 7-én.
4) A város és a plébános folyamodása a főkormányhoz a mészárlási jog
tovább gyakorolhatása végett 1823.
5) A város folyamodása a főkormányhoz a mészárlási jogról hozott
határozatának megváltoztatása iránt 4 drb.
6) Felelet a T. Tisztséghez a mészárszék dolgában.
7) A város mészárszékeiről szóló contractusok 1785, 1824, 1825, 1831, 1833,
1839. és 1837. évekből 7 drb.
8) Vágóhídról szóló contraktusok 1833. jún. 1-én 2 drb.
9) A város kérelme Báthory Zsófiához, hogy a várost illető félesztendei Kántor
alatt ne korcsmároltasson, az arra adott válasszal 1666. jan. 15-én.

128
10) Br. Bánffy László levele a piaci korcsmát illetőleg 1730. febr. 22-én.
11) Esketés a várost kirekesztőleg illető félesztendei korcsmárolás jogairól
1733. jan. 15-ről.
12) Br. Bánffy László és a város közti contractus a piacon álló korcsma iránt
1735. okt. 23-ról.
13) A városnak kérelme a Bánffyak-hoz a korcsmárolás régi módjának vissza-
állítása iránt. A Bánffyak válaszával 1764. november 29-én.
14) A város kérelme br. Bánffy Farkashoz a korcsmárolás dolgában, válasszal
együtt 1757. ápr. 15-én.
15) A város földjén korcsmárló Beszkai Antal ellen elrendelt executionális
iratok 1789. jún. 20-án.
16) A város felelete Beszkai Antal korcsmárolásának meggátoltatásának
tárgyában 1812. dec. 31-én.
17) Halmágyi István által beadott irat, hogy Kállai József a város földjén ne
korcsmároljon 1812. december 31-én.
18) Farkas László bizonyítványa a hídon túli korcsma és pálinka mérés árendá-
járól és a város földjén levő házak taksájáról 1789. jún. 1-én.
1896. február 15. A szilágysomlyói ipartestület alaptőkéje javára, a városi
színház helyiségeiben zártkörű táncvigalmat rendezett.
1896. február 23-án vasárnap reggel 7 és fél órakor P.Á. és W.K. a Malom-
erdőben pisztolypárbajt vívtak. Sérülés nem történt. A dologban az a leg-
érdekesebb, hogy két héttel azelőtt történt tettleges sértés miatt több
rendbéli párbajsegédek sikertelen eljárás s nagy nehezen összehozott becsü-
letbíróság eredménytelen ülésezése után, szombaton az izraelita egyház
javára adandó 60 forintban kiegyeztek, – de még is jobbnak látták a becsület-
bíróság értesítése nélkül a levegőbe lyukat lőni.
1896. február 23. Huberth Jenőnek és a sz-somlyói római katolikus egyháznak
a Kraszna folyamon fennálló lisztelő malmuk újbóli építésének engedélye-
zéséért folyamodtak.
1896. február 27. Szánka Antal zenetanár folyó évi február hó 29-én Sz.-
Somlyón, a városi színház helyiségeiben tanítványaival, zártkörű tánccal
129
egybekötött zeneestélyt rendez. Belépti díj személyenként 1 korona. Kezdete
pont 8 órakor. Műsor. 1. „Hunyadi Induló” előadják az összes tanítványok he-
gedűn, zongorán és harmóniumon. 2. „Balaton háborgása” Mihályitól,
zongorán előadja Weinberger Gizella. 3. „Magyar Népdalok” hegedűn előadja
Láng Aladár és Faragó József. 4. „Lamaermoori Lucia” operából, fantasie
elegante, hegedűn előadja Ajtai Pál, zongorán kíséri Ruszka Margit k. a. 5.
„Magyar Népdalok” előadják Finger Mariska és Lajos. 6. „II. Rapsodia” Liszt
Ferenctől, előadja Tamkó Bella k. a. 7. „Magyar egyveleg” cimbalmon előadja
Kethely Vanda, hegedűn kíséri Ajtai Pál, Bölöni György és Halliarszky Albert. 8.
„Lengyelke és galopp” zongorán 4 kézre előadja Weinberger Rózsi és Brüll
Margit. 9. „Fata Morgana” keringő, hegedűn előadják Halliarszky Albert és
Bölöni György, zongorán kíséri Weinberger Gizella. 10. „Hymnus” előadja az
összes kar.
1896. március 5. A régi vármegyeház újbóli felépítésének tárgyában február
29-én, a városi közgyűlésen bemutatták Halász Márton zilahi építész által
készített tervrajzot, a tervrajzban a régi és még nagy részben jó karban lévő
falaknak költségkímélés céljából való felhasználása szerepel. Ezzel szemben
bemutatták Besenczi Péter sz-somlyói építész tervét, amely Halász Márton
tervétől eltérően a vársora nézve nagy költségmegtakarítással elkészíti és arra
10 napi időhaladékot kér.
1896. április 16. A város lakossága 4789 fő, az ambulánsokkal együtt 5000
lélek. A csendre és a rendre a rendőrség felügyel, ez áll a következőkből: 1
városi rendőrkapitány, 1 alkapitány, 1 írnok és 4 rendőr. Segédőrként 8 városi
bakter szolgál.
1896. április 23. Április 19-én a színház termében iskolai színielőadást ren-
dezett a helybeli állami iskolai tantestület, melynek kettős célja volt. Nevelni a
gyermekek gyakorlottságát a nyilvánosság előtti fellépésben, másfelől a
befolyó jövedelemből lehetővé tenni az iskolai díszlobogó beszerzését. Részt
vállalt a szerepekben Szentkirályi Albert tanító. Bogdán István ig.-tanító
megköszönte a felülfizetéseket.
1896. május 7. A Polgári Olvasókör milleniumi emlékünnepét május 17-én
tartja a színház helyiségében. Az ünnepségen fellép az a vegyes énekkar,
amelyben a város dalosainak színe-java vesz részt.

130
1896. május 7. A szilágysomlyói gimnáziumi tanulói május 1-jén Nits Glicér és
Fetzer János Ferenc vezetésével a valkói várromhoz tettek kirándulást. A
kirándulók mind két napra Szabó István plébános vendégszerető házánál
találtak szíves fogadtatást. A várromok meglátogatása után elénekelték a
magyar himnuszt. Visszatértükben kellemes meglepetésben volt részük,
Kajetán Kálmán magyar valkói körjegyző a kirándulókat megvendégelte.
1896. május 7. A magyar nemzet, a magyar honfoglalás, a magyar alkotmá-
nyos állam megalapítása ezredik évfordulójának megünneplése alkalmából
Szilágysomlyó város képviselőtestülete május 10-én 11 órakor a városháza
tanácstermében díszközgyűlést tartott. Ünnepi beszédet mondott Bartha
Endre városi képviselő.
1896. május 14. A vármegye banderiális díszlobogója, melyet Szilágyvár-
megye hölgy közönségének áldozat-készsége hozott létre, a napokban
érkezett meg Budapestről s pazar kiállításával általános tetszést keltett. A
lobogó nehéz, búzavirág-kék brokát-selyemből készült, gazdag arany
szegéllyel, arany-rojtozással és két aranybojttal. Egyik felén a vármegye,
másik felén az ország címere van, igen szép domború selyem hímzésben. A
szalag vörös moiré-selyem, e fölirattal: „A honfoglalás ezredik éve emlékére –
Szilágy vármegye hölgy közönsége”. Rúdja nemzeti színre van festve,
aranyozott lándzsája egyik felére a vármegye, másik felére pedig az ország
címere van gravírozva. A lobogó a vármegye május 1 2 -diki ünneplő közgyű-
lésen volt először nyilvánosan látható; június 8-dikán pedig alatta vonul ki a
vármegyei bandérium ő Felsége elé.
1896. május 14. Mártir palántok. A helybeli r. k gimnázium két román tanú-
lója az ezredéves ünnepély alkalmával szétosztott emlékérmet és nemzeti
színű kokárdát elégette. Mikor e miatt a hazafias szellemű tanári kar által
kérdőre vonattak, azzal védekeztek, hogy nem is védekeztek, mert ők
„románok“ s a jelvényeket szándékosan égették el. A mártir-palántok
consilium abeundit [eltanácsolás Sz.M.A.] kaptak s már az intézet falait el is
hagyták. Nagyon helyes, hogy innen eltávoztak, de nem helyes, hogy bizonyít-
ványaikat kikapták. Az ilyen gyermekkorukban megromlott s megbomlott
kölyköket az ország minden iskolájából kikeltene rekeszteni. Ha nem tetszik
nekik Magyarország, menjenek Romániába. Vajon a dicsekvő román szomszé-

131
dok is ilyen enyhén bánnának el a magyar fiukkal hasonló ténykedések után.
Bizony kételkedünk.
1896. május 17. Meghívó. A magyar nemzet megalapításának ezredik
évfordulójának megünneplése alkalmából a szilágysomlyai Polgári Olvasókör
folyó 1896. évi május hó 17-én, vasárnap, Szilágysomlyón, a városi színház
helyiségében hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendez. Műsor: 1)
Hymnus. Előadja az ünnepélyre összeállott vegyes kar. 2) Rossini: Semiramis.
Nyitány. Zongorán négy kézre játszák Ruszka Margit és Veverán Erzsike
kisasszonyok. 3) Nyiznyay: Mohácsi koldus. Történeti románc. Énekli: Makkay
József. Harmóniumon kíséri Mike István, cimbalmon Schöffer Leó. 4) Magyar
dalegyveleg. Hegedűn előadja: Donogány János cimbalmon kíséri Schöffer
Leó. 5) Szavalat. Tartja: Szentkirályi Albert. 6) Chopin F. F.: Bolero. Zongorán
játsza: Brém Elza kisasszony. 7) Népdalok. Előadja az énekkar.
1896. május 21. A helybeli református templomban elhelyezett perselyt egy
éretlen gyermek felakarta törni, de rajta csípték. Pénz nem hiányzik.
1896. május 22. A millennium megünneplése Somlyó-Csehiben. Május 17-én
Hálaadó istentisztelet volt a görög katolikus templomban. Triff görög katoli-
kus lelkész és Oegár János görög katolikus tanító kezdeményezésére.
1896. június 4. A Krasznamegyei takarékpénztár igazgatósága és tisztikara
május 27-én jól sikerült bankettet rendezett vezérigazgatója, Zobel Lipót
királyi tanácsos tiszteletére, abból az alkalomból, hogy a legfelsőbb királyi
kegy, a vaskorona renddel tüntette ki. A banketten a menüt Páskuj István ifj.
konyhája szolgáltatta, teljes megelégedést érdemelve ki.
1896. június 11. Útrendőri szabályok.
1896. június 18. Gencsy Sándor polgármester jelentése az 1895-évről. A
tanerők és tanulók száma 1895-ben. 1. Római katolikus gimnáziumban 81
növendék, 10 tanár. 2. Római katolikus elemi iskola 104 növendék, 3 tanító. 3.
A római katolikus leányiskolában 110 növendék 2 tanítónő. 4. A községi elemi
iskolában 129 fiú és 156 lány, 10 tanító a hitoktatóval együtt. 5. Ipartanonc
iskolában 103 növendék 4 tanítóval. 6. A görög katolikus iskolában 24
növendék 1 tanító. 7. Görög katolikus felső leányiskolában 24 növendék 1
tanító. 8. Izraelita iskola 51 fiú és leány 3 tanítóval. A gimnáziumi tanerők
kitűnő szakképzettséggel, a szülők teljes megelégedésére vezetik az oktatást.

132
A községi iskolai tanítók szintén elismerésre méltó szorgalommal működtek. A
többi iskolákban a tanítás eredménye különösen a római katolikus leány, a
görög katolikus felső leány és az izraelita hitközségi iskolákban a szülők és elől
járók teljes megelégedésével elismerésre méltó. Az ipartanonc iskola ifj.
Fetzer Ferenc igazgató és tanártársai szakszerű vezetése mellett most már
remélhetőleg az ország hasonló iskoláival kifogja állani a versenyt. Az
óvodában a gyermekek foglalkoztatása a fiatal óvónő vezetése alatt kellő
pontossággal és ügybuzgósággal történik.
1896. június 28. Kettős jubileum. A sz.-somlyói csizmadia ipartársulat Magyar-
ország ezer éves története és a társulatnak száz éves fennállása évfordu-
lójának megünneplésére június 28-án a Malomerdőben táncvigalmat rende-
zett, ünnepi beszédet tartott Nagy Ferenc elnök.
1896. július 5-én, vasárnap délután jégeső verte városunkat. Kémer, Ipp,
Kárásztelek, Kerestelek és Somlyóújlak határát is érintette. Úgy látszik, hogy a
három hétig tartott esőzést a vasárnapi vihar befejezte, az elkezdődő aratási
munkálatokhoz szép, meleg napokra számíthatunk.
1896. július 6. Új képviselők. A Sz.-Somlyó városi képviselő testületben
megürült bizottsági tagsági helyekre tegnap folyt le a választás és pedig az I.
kerületben beválasztottak rendes tagokká: Donovák Sándor, Lisztai Imre,
Márkus Florián, dr. Láng Jakab, Benkő Pál és Posner Ábrahám, – póttagokká:
Lázár Gyula és Bogdán István, – a II-dik kerületben rendes tagokká: Ács
György, Barna József, Brüll Károly, Láng József, Nagy Ferenc és Zóbel Lipót, –
póttagokká pedig Erdődi és Lővi Beniamin.
1896. július 6. Zilahi törvényszék 6270. sz. 162/1 szám alatt bejegyezte
Gámentzy Géza Szilágysomlyó Gámentzy Géza, vászon-, kézmű- és rövidáru
kereskedő, sz-somlyói lakos cégét.
1896. július 16. A szilágy-szolnoki ev. református egyházmegye Szilágysom-
lyón tartotta rendes közgyűlését a városi színház termében. A 20 pontból álló
tárgysorozat legérdekesebb tétele az volt, hogy felosztassék-e az egyház-
megye négy új esperességre, vagy maradjon a jelen állapotában.
1896. július 16. Kedves [János] bácsi, városunk megőszült pénztárosa, a városi
tisztikar doyenje, nyugalomba vonult. 25 hosszú esztendőn át volt az öreg úr
Szilágysomlyó város szolgálatában.

133
1896. július 18. A szilágysomlyói műkedvelő zenekar hangszerek beszerzésére
1896. július 18-án, szombaton a színház termében hangversenyt rendezett. A
műkedvelő zenekart zongorán kísérte Tamkó Bella kisasszony.
1896. július 20. Gerecze András tetemes költségen a római katolikus temp-
lomban egy szép munkájú csillárt állított. Érdemében méltán osztozhat egy
fiatal, törekvő iparosunk: ifj. Kattra Imre, ki e szabatos, mesteri kézre valló
csinos munkájával – dicséretére a somlyói lakatos iparnak – megmutatta,
hogy mit tud előállítani a mi kis provinciánk. A római katolikus hitközség
ezúton is hálásan köszöni.
1896. augusztus 6. Megjelent az Országos Turista Egylet meghívója kong-
resszusára; Ugyanekkor meghívót közöltek a millenáris közegészségi és orvos
ügyi kongresszusra is.
1896. augusztus 8. A városi közgyűlésen ezen a napon hangzott el a Magyar
Közművelődési Egylet meghívója az ezredéves ünnepi kongresszusára.
1896. augusztus 13. Lakatos János, első bandánk vezetője egy kérelmet adott
be a városi képviselethez, hogy városunkban a zenekarok helyzetét szabály-
rendeletileg rendezzék. A panasz lényege, hogy Somlyón két zenekar is van,
és alig tudnak egymástól megélni. A két zenekar helyzetét rontja, hogy a
városban egy sereg malacbanda is működik amelyek nem adóznak.
1896. augusztus 13. Nyugdíjat a városi tisztviselőknek. Városunk tisztviselői
nyugdíjat nem élveznek. Illene helyzetüket rendezni. Kedves György lemondá-
sa után a megüresedett városi pénztárnoki állásra fiát, Kedves János városi
alkapitányt jelölték. Az alkapitányi teendők végzésével, ideiglenesen Jolbej
József aljegyzőt bízta meg. Hegedűs Sándor főkapitány szabadság idejét
beszüntették.
1896. augusztus 13. Rossz a sör a városban. A vendéglősök és bérlők figyel-
mébe, ideje lenne, ha a vendégekre is figyelemmel lennének, a nagy haszon
mellett azt is néznék, hogy a publikum tisztességes italt kapjon pénzéért.
1896. augusztus 20. Tanár változás. Gimnáziumunkból ismét két közszere-
tetben álló tanár távozik. Az egyik Nits Glycer Pál, ki a rend provinciálisa által
Aradra neveztetett ki házfőnöknek. Ezt értjük, megérdemelt előléptetés
gratulálunk is hozzá. De nem érthetjük a másikat, azt t. i., hogy Kölln Gyulát
áthelyezték Kézdi-Vásárhelyre, egy sokkal gyengébb állomásba. Tudtunkkal a

134
tanár úr itt meg volt elégedve helyzetével, és mi is mindannyian ő vele. Hiszen
ő volt az ki az ifjúság magasabb szellemi szórakoztatásáról kitűnő tehet-
ségénél fogva gondoskodott. A múlt évi szép tanév záró ünnepélyt ő tette oly
élvezetessé és ez évben is ő volt a lelke a gimnázium által rendezett ezred-
éves ünnepélynek. Nem lehet szavunk a minorita rend belügyeibe, de
kérdjük, vajon egyébtől eltekintve pedagogiai szempontból vajon üdvös-e az,
ha a sikerrel működő tanárok évenként, mint a katonák egyik helyről a másik-
ra lesznek akaratuk ellenére átvezényelve?
1896. augusztus 20. Megbízatik a polgármester arra nézve, hogy a várban
lévő „Lovagvár”-nak tűzoltó toronnyá átalakítására pótköltségvetést készít-
tessen.
1896. augusztus 20. Emmer Mór állatorvos lemondását a közgyűlés elfogad-
ta.
1896. augusztus 20. Elbocsátott tanítók. A helybeli izraelita hitközség iskola-
széke a felügyeletére bízott iskola hittanítói közül kettőt állásaiktól meg-
fosztva, útnak bocsátott. A szerencsétlenek egyike egy magas korú, de még
munkaképes egyén, ki e minőségben 16 év óta szolgálja a hitközséget; a
másik pedig egy 7 gyermekes apa, ki vasszorgalommal s kitartó munkál-
kodással 12 éve szolgálja városunkban a tanügyet. Alkalmunk volt az utóbbi
szolgálati bizonyítványába, melyet a hitközség elöljáróságától s az iskolaszék-
től a múlt 1895. évi december havában nyert, beletekintenünk s abból azt
olvastuk, hogy az illető tanító 10 évi szolgálata alatt: „jeIes tanítási modora,
valamint kiváló szakképzettség, ügybuzgalma, törhetetlen szorgalma, meg-
nyerő modorú, de főleg szigorú valláserkölcsi magaviselete által mindnyájunk
osztatlan elismerésétˮ és megelégedését vívta ki. Csodálatos, hogy e valóban
jeles bizonyítvány alatt éppen azoknak neve szerepel, kik most már e nagy
családdal bíró, kitűnő tanítót a mindennapi kenyerétől megfosztották. Mivel
tudnák megindokolni ebbeli eljárásukat Isten és ember előtt?
1896. augusztus 27. Nyilatkozat. Miután tudomásomra jutott, hogy a „Szilágy-
somlyó” utóbbi számában megjelent „Elbocsátott tanítókˮ című közlemény
szerkesztésével és nyilvánosságra hozatalával az illető iskolaszék az egyik
elbocsátott tanítót gyanúsítja s most már a kilátásba helyezett végkielégítését
ebbéli igazolásától tette függővé, indíttatva érzem magam annak kijelen-
tésére, hogy az említett közlemény szerzője magam vagyok, s hogy annak
135
megírására senki más által fölkérve, avagy kényszerítve nem voltam, mint
lelkem sugallata által, mely az illető iskolaszék inhumánus eljárását elhallgatni
nem bírta. Bogdán lstván, igazgató tanító.
1896. szeptember 15. Szilágysomlyó, hetilap. Meghívó. A szilágysomlyói m.
kir. állami elemi népiskola gondnoksága 1896. évi szeptember hó 10-én
iskolafelavató és Zobel Lipótné úrnő, mint zászlóanya védnöksége alatt
zászlószentelési ünnepélyt fog tartani.

Zobel Lipótné sz. Bagossy Ilona, író

1842 – 1913

Az ünnepély sorrendje:
Reggel 9 órakor gyülekező az állami iskola udvarán, honnan a növendékek a
tanítók vezetése alatt saját hitfelekezetük templomába vonulnak hálaadó
istentiszteletre.
A templomból visszatérő tanulósereg az iskola udvarán helyet foglal, mire egy
küldöttség menesztetik a zászlóanya után, kinek megérkeztét s az ünnepély
kezdetét tarack-lövések fogják jelezni. 1. Szózat, énekli az ifjúsági énekkar, ez
idő alatt a zászlóanya a szalagot a lobogóra köti. 2. Ünnepi megnyitó beszéd,
esetleg a közoktatási kormány képviselőjének üdvözlése Zobel Lipót kir.
tanácsos gondnoksági elnök által. 3. Szögbeverés a megállapított sorrendbon,
s ennek utána a zászló ünnepélyes átadása dr. Petri Mór királyi tanfelügyelő
által az iskola gondnokságának. 4. Iskola és zászló felavatási beszéd, tartja dr.
136
Petri Mór királyi tanfelügyelő. 5. Áldó ima az iskola és a díszlobogó fölött
Gáspár István ev. ref. lelkész által. 6. Alkalmi költemény, szavalja Szentkirályi
Albert áll. isk. tanító. 7. Az iskola keletkezésének története Bogdán István
igazgató tanító által. 8. Köszönő iratok felolvasása 9 Himnusz, előadja az
ifjúsági énekkar. 10. Záróbeszéd Zobel Lipót kir. tanácsos gondnoksági elnök
által. 11. Induló, előadja a tűzoltó zenekar, c) Az iskola helyiségeinek
megtekintése, d) Este 8 órakor hangverseny, esetleg táncmulatsággal
összekötve a színház helyiségében.

Állami elemi népiskola

A m. kir. állami elemi népiskola épületét 1896. szeptember 10-én adták át

rendeltetésének. 1920 után román és magyar tannyelvű intézetté alakul,
1921-ben az épület emeletén leány bentlakást (internátust) alakítanak ki.
1940-1945 között ismét magyar tannyelvű elemi iskola működik itt. 1944.
augusztus-októbere között a német hadsereg foglalta le a gimnáziummal
együtt, itt front kórházat rendeztek be. 1948 őszétől itt működik a román
tannyelvű általános iskola. 1962-ben a magyar tannyelvű iskolát egyesítették
a románnal. A magyar iskola tagozatként lett elismerve. 2005 augusztusában
a magyar tagozat levált, ekkor hozták létre az önálló magyar tannyelvű
általános iskolát. Ez az intézmény 2007. szeptemberében felvette Báthory
István nevét. Az iskola a volt római katolikus leányiskola épületében kapott
helyet. A Silvania román tannyelvű általános iskola (Școala gimnazială

137
Silvania) honlapján – az iskola épületét tévesen tartják az 1888-ban megnyíló
román tannyelvű leányiskola székhelyének, az a szomszédban, az akkori görög
katolikus templom telkén lévő épületben működött.
1896. szeptember 17. Ő felsége a király Mile Mihály kir. járásbírónak a sz-
somlyói járásbíróság vezetőjének az ítélőtábla bírói címet és jelleget ado-
mányozta.

Mile Mihály
(Tasnád, 1851 – Nagyvárad, 1913. jan. 11.)

1896. október 1. Október hó 4-én a király Ő Felsége névnapja alkalmából a

gimnáziumi ifjúság ünnepélyes istentisztelete vasárnap 8 órakor volt, ezután
iskolai ünnepet tartottak a gimnázium tornacsarnokában.
1896. október 1. Makkay József szilágysomlyói római katolikus segédlelkész
Bikácsra helyeztetett át. Helyére pedig Mándoky Sándor sólyomkői segéd-
lelkész neveztetett ki, kinek mint novella írónak is, neve ismeretes.
1896. október 22. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök vasárnap, október 18-án
érkezett a városba, hogy mint szabadelvű párt országgyűlési képviselő jelöltje
megtartotta program beszédét.
1896. október 22. Pesti Hirlap. Szilágymegyeiek a kiállításon. Szilágymegye
népszerű, lelkes tanfelügyelőjének, dr. Petri Mórnak vezetése alatt a

138
megyéből 60, nagyobbára oláh nemzetiségű tanító – köztük több pópa –
érkezett a fővárosba, a kiállítás megtekintésére.
1896. október 27. A városi színház termeiben 150 választó polgár részére
kedélyes vacsorát rendeztek, amely vacsorán igazán pártkülönbség nélkül vett
részt Somlyó polgársága. Részt vett a vacsorán Gencsy Sándor és Hegedűs
Sándor főkapitány is.
1896. november 8. A nőegylet a színház helyiségében házias jellegű estélyt
tartott.
1896. november 19. A városi közgyűlés november 12-én a Táncsics emlék
felállítására 4 korona megszavaztatott. A városi tisztviselők részére 1-1 öl, a
segéd- és kezelő személyzetnek fél-fél öl tűzifa, a szolgáknak pedig egy-egy
csomó ágfa kiutaltatott. A Nyároska tetőn lévő temetkezési helynek
kiszakított terület bérbeadása.
1896. november 26. A városi képviselő választások iránt szokottnál élénkebb
érdeklődés mutatkozik. Az év végével megbízatásuk a következőknek jár le:
Gámentzy Lukács, Bölöni Sándor, Telegdy Márton, Bikfalvi András, Barbo-
lovics Alimp, Szabó Ferenc, Schönstein Ferencz, Gyúrkó József, Márkus
Gusztáv, Némethy Zsigmond, Merk János, Lázár Ödön. Két párt alakult,
melyek mindenike megállapította már jelöltjei névsorát. Az egyik névsort,
melyet beszerezhettünk, következőkben közöljük:
I. kerület. Alszeg. Gámency Lukács, Páskuj József, Bikfalvi András, Réner
Albert, Merk János, Farkas István. Póttagok: Lengyel Ferenc, Gyurkó József.
II. Kerület. Felszeg. Gáspár István, Barbolovits Alimp, Dr. Ajtay Endre, Schön-
stein Ferenc, id. Páskuj István, Schönstein István. Póttagok: Szabó József,
Gerecze András.
Óhajtottuk volna a másik névsort is megismertetni, de az arra illetékes egyé-
nek egyike sem bocsátotta rendelkezésünkre. Pedig hát a választás már pár
nap múlva meg fog történni s nem lehet célja a titkolózásnak.
1896. november 28-án a polgári olvasókör Katalin bált rendezett. Kedélyes
táncmulatság volt.

139
1896. december 17. Járásbíróságunk helyisége építésének kérdése úgy látszik
valahára dűlőre jut. Kilátás van arra, hogy az igazságügyi minisztérium a régi
megyeház telkére korszerűen berendezett bírósági épületet fog emeltetni.
1896. december 24. Tisztújítás. A tisztikar tagjai maradtak: polgármester
Gencsy Sándor, – tiszti ügyész Faragó Sándor ügyvéd,– házi és adópénztárnok
Kedves János, – ellenőr és birtok nyílvántartó Boros János, – tiszteletbeli
Árvaszéki ülnökök Lukátsffy Ödön és Veverán József ügyvédek, – városgazda
Papp Tódor. Újonnan választott szintén közfelkiáltással az állatorvosi állásra
Neszveda János és az iktató-kiadó és mértékhitelesítői állásra Várady Endre.
Szavazás egyedül az alkapitányi állásra volt, melyre jelöltettek Osinszki János,
Lázár Ödön és Mátyás Péter, kik közül Lázár Ödön 34 szavazattal lett meg-
választva. A mérnök-számvevői állás, alkalmas pályázó hiányában betöltetlen
maradt. A megválasztott tisztviselők a hivatalos esküt nyomban le is tették.
1896. december 25. Karácsony első napján a helybeli római katolikus plébánia
templomban zenés mise –offertorium – lesz.
1896. december 31. A szilágy-somlyói műkedvelő zeneegylet saját alaptőkéje
javára, Szilveszter estélyén a színház termében tánccal egybekötött hangver-
senyt rendezett.
1896. december 31. Veszett kutya. A karácsony előtti napokban Kálik Lajos
csizmadia segédet, Herceg László napszámost és Szabó István pintér mestert
egy, az állatorvos által veszettnek konstatált kutya megmarta. A rendőr-
kapitányság mindhárom sebesültet védőoltás és a további gyógykezelés
végett azonnal Budapestre, a Hőgyes-intézetbe szállíttatta.
1897. Szilágysomlyó, rendezett tanácsú város Szilágy vármegyében, a Kraszna
folyó mellett, (1891) 907 házzal és 4518 lakossal (közte 8661 magyar, 857
román; hitfelekezet szerint 1405 r. kat., 893 gör. kat., 1385 ev. ref., 838
izraelita). A járási szolgabírói hivatal széke. Van járásbírósága és adóhivatala,
kir. közjegyzősége, községi algimnáziuma, ipariskolája, takarékpénztára, több
szeszgyára, vasútja, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Itt
jelenik meg a Szilágysomlyó hetilap (XV. évf.). Régi várát és minoritakolostorát
Báthory István építtette 1532.: II. Rákóczi Györgyné Gyerőfi Györgynek adta s
ettől Bánffi Dénes vette meg. 1703. Rákóczi ezredese elűzte innen Kloeksberg
német tábornokot. A község feletti Magura hegyen (596 m.) 1797 aug. 3. igen
gazdag, a római korból származó aranyleletet találtak, mely a bécsi császári
140
múzeumban őriztetik; 1889. más, a III. sz.-ból valamelyik gót fejedelem
kincstárából származó aranyleletre bukkantak (fibulák és csészék
színaranyból), mely a nemzeti múzeumba került (nyersarany-értéke 4544
aranyforint. V. ö. Pulszky F., A Sz.-i aranylelet). Sz. azelőtt Kraszna vármegye
székhelye volt. (Pallas nagy lexikona).
1897. A szilágysomlyói izraelita Szegényeket Gyámolító Jótékony Egyesületet
ebben az évben, Herschkovits Lajos alapította.
1897. Megépült a görög katolikus egyház temploma, a régi fatemplom
helyén.
1897. A filoxéra miatt kipusztult szőlőültetvények pótlására Szilágysomlyón
amerikai rendszerű szőlőtelepet létesítenek.
1897. január 5. Báró Bánffy János szilágynagyfalusi nagybirtokos kedden,
január 5-én délután egy szilágynagyfalusi földmíves embert vadászfegyverével
főbe lőtt. A báró a tett elkövetése után nyomban Szilágysomlyóra hajtatott és
ott az esetet önmaga jelentette Kiss József kir. járásbírónak. A kihallgatás a
bíróságon esti öt óra utánig tartott. A kihallgatás befejeztével a bárót vizsgáló
bíró rögtön szabadlábra helyezte, illetve le se tartóztatta. Részletek később.
1897. január 7. Január 2-án méltóságos kisfaludi Sahlhausen Lipót báró a
főrendiház született tagja, a szabadságharcban 19 éves korában őrnagy,
meghalt. Temetése január 4-én volt a római katolikus temetőben.
1897. január 14. Báró Bánffy János nem tisztázott körülmények között főbe
lőtte Nagy M. Bálint földművest. A hírek szerint a báró, a nagyfalusi és más
falubeli paraszt emberekkel gorombán bánt, úgy hogy a nép nem szerette,
amikor a szerencsétlenségnek híre ment az egész falu apraja-nagyja felzúdult
ellene, s bizony ha a szolgabíróság a csendőrséget idejébe oda nem rendeli, el
sem lehet képzelni minő szerencsétlenség fejlődött volna ki. Az ügyben a
vizsgálat folytatódik. A báró január 11-ig egész családjával Szilágysomlyón
Halliarszky Sámuel jószágigazgatónál húzta meg magát. Ezután Kolozsvárra
ment. Mondják, hogy a báró nem is akar soha többé szilágynagyfalusi lakos
lenni.
1897. január 14. A szilágysomlyói ev. református egyház templomának
kijavítására, 1897. január hó 31-én a színház termeiben közvacsorával és

141
tombola játékkal egybekötött jótékony célú táncestélyt rendez. Jegyek előre
válthatók Farkas István úr kereskedésében, este pedig a pénztárnál.
1897. január 17-én új polgári dalárda alakult városunkban. Az új dalárda elnö-
kévé Kriszt Sándort választották. Karmester Szánka Antal lett. Tiszteletbeli
elnöknek Grusz Valér Lipót gimnáziumi tanárt kérték fel, aki a felkérést
elfogadta. A dalárda nagy buzgósággal fogott a tanuláshoz. Műsorukat
március 15-én, a nemzeti újjászületés nagy napján be fogják mutatni.
1897. január 28. Villamos vasút építésén fáradoznak, mely Debrecen és Nagy-
várad között rövidebb összeköttetést létesítene. A tervezett útirány Nagy-
várad-Püspöki-Bihar-Marja-Hosszúpályi-Debrecen.
1897. január 28. Özv. Hegyi Mihályné őnagysága, városunk szülötte, ki nemes
lelkű áldozatkészségéről országszerte ismeretes, a szilágysomlyói református
templom kijavítási céljaira 500 forint adományt biztosított. A fejedelmi
adományért e helyen is hálás köszönetet mond az egyház vezetősége.
1897. január 28. Őfelsége a Király dr. Jókai Mórt, a magyar írófejedelmet
élethossziglan főrendiházi taggá nevezte ki.
1897. január 28. Br. Bánffy Dezső miniszterelnök ismételten adományban
részesítette a helyi református egyházat. A január 31-én tartandó tánc-
mulatságra 15 forinttal váltotta meg jegyét.
1897. február 4. 1897. január 31-én a reformátusok bálján Gyenge József
szilágysomlyói állami elemi iskolai tanító a bálba belépéskor a jegypénztárnál
100 forinttal fizetett.
1897. február 7-én a polgári műkedvelő társaság a színház helyiségében
tánccal egybekötött színielőadást rendezett. Bemutatták Csíki Gergely: A
cifranyomorúság 4 felvonásos színművét, Bokor Kálmán rendezésében.
1897. február 13. A szilágysomlyói önkéntes tűzoltó-egylet a városi
színházban, tűzoltói, valamint a tűzoltó zenekar szerelvényeinek gyarapí-
tására táncvigalmat rendezett. Pompásan sikerült.
1897. február 11. A szilágysomlyói műkedvelő társaság február 7-én tartott
jótékony célú előadás jövedelmét, 52 forint tiszta jövedelmet a társaság az ev.
református egyház temploma újjáalakítására adományozta. Ezért hálás
köszönetet mond Nagy Ferenc ev. református egyház gondnok.

142
1897. március 11. Barbolovits Alimp helybeli görög katolikus püspök-
helyettes a Szilágysomlyó szerkesztősége útján a református templom
renoválásának költségeire 3 forintot küldött. Mely adományt köszönettel
nyugtázza, Nagy Ferenc gondnok.
1897. március 18. Szilágysomlyó városában évről-évre nagyobb számban
veszen részt a lakosság március 15-ének, a szabadság, egyenlőség, testvériség
e nagy napjának megünneplésében. Nem volt elég tágas a színház helyisége,
hogy az ünnepélyre összegyűlt nagy közönséget egészen befogadhassa.
Jövőre, ha ezt az időjárás megengedi illő lenne az Isten szabad ege alatt
megtartani.
1897. március 18. Takarékpénztári gyűlés. A Kraszna megyei takarékpénztári
egyesület részvénytársaság vasárnap délelőtt – március 14-én – tartotta meg
28-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek szokatlanul nagy számban
részvitele mellett. A lapunk közelebbi számában részletesen ismertetett
mérleget és zárszámadást, valamint a tiszta jövedelem felosztására vonatkozó
igazgatósági és felügyelő-bizottsági javaslatokat a közgyűlés általános
helyesléssel a legkisebb módosítás és érdemleges vita nélkül elfogadta. A
gyűlés utolsó tárgya az igazgatósági tagoknak három évre való megválasztása,
élénk hullámokat vert a távoli vidékekről is részint személyesen egybe-
sereglett, részint meghatalmazottaik által megjelent részvényesek között. Az
elnök-vezérigazgató személyére nem volt szükség a szavazásra, mert Zobel
Lipót kir. tanácsos, eddigi vezérigazgatót a közgyűlés dr. Kálmán Ignác
részvényes tag indítványára nagy lelkesedéssel, egyhangúlag köz-felkiáltással
újból megválasztotta vezérigazgatónak.
A többi hat igazgatósági rendes tag, igazgatósági póttag, felügyelő bizottsági
rendes és póttagok szavazó lapokkal, titkos szavazattal lettek megválasztva.
És pedig igazgatósági rendes tagokká választattak Halliarszky Sámuel, Tamkó
Bertalan, Faragó Sándor, Láng József, dr. Láng Jakab és Lukátsffy Ödön.
Póttagok Hubert Jenő és Porjesz Sámuel. Felügyelő bizottsági rendes tagokká
Dr. Ajtai Endre, Friedmann Sámuel és Farkas István, – felügyelő bizottsági
póttagokká pedig Lázár István és Kethely István választattak meg. A gyűlésen
megjelent összesen 106 részvényes, kik részint saját, részint megbízóik
nevében összesen 1405 szavazatot képviseltek. A szavazatszedő, illetve
választást vezető bizottság elnöke Mile Mihály kir. ítélőtáblabíró volt.

143
 Zobel Lipót póstaigazgató, kir. tanácsos
(Vágújhely, ma Szlovákia, 1830 – Szilágysomlyó, 1907. május 14.)

1897. március 25. A Lakatos fiuk Berlinben. Szilágysomlyó város mindig híres
volt a többi között zenekaráról is. Messze földön sem lehetett olyan
népzenekart találni, mint városunkban, ami kétségtelen jele volt annak, hogy
városunknak és vidékének közönsége műízlés dolgában vetekedik bármely
művelt közönséggel. Újabban azonban ez a zenekar szánalmas nívóra
süllyedt. A Lakatos fiuk egyike József, – akinek cimbalom művészete oly sokáig
gyönyörködtetett bennünket, – pár év előtt Berlinbe szerződött el s ott
megházasodott. Nemsokára követte őt bátyja Lakatos János, a kitűnő prímás,
akinek mint karmesternek is híre volt. Ezekkel együtt elment az öreg Lakatos
is és a régi gárdából alig 3-4 zenész maradt már itten, akik a „második banda”
néven ismert gyarló muzsikusokkal szövetkezve, most már a romját
szolgáltatják csak a régi jó zenekarnak. A Lakatos fiuknak jól megy ugyan a
dolguk Berlinben, mert fényes honoráriumot kapnak; de mint értesülünk, az
öregek kedvéért mégis csak haza jönnének újból szervezni az elzüllött
zenekart, ha a város intelligens közönsége, s különösen az ifjúság megtenne
érdekükben annyit, hogy az érdeklődést feléjük terelné, s a sok koplalás után
így némileg jobb sorsra számíthatnának. Különösen a második banda néven
144
ismert áldatlan konkurenciától kellene őket megszabadítani valamiképpen.
Mint halljuk, a mozgalom meg is indult már érdekükben: de hogy lesz-e
valami sikere, az a jövő titka. Annyi azonban bizonyos, hogy a míg a Lakatos
fiuk vissza nem jönnek hozzánk, régi jó zenekarunkat nem találjuk föl. Lehet,
hogy alkalmilag bővebben is foglalkozunk még e mindenesetre megfontolásra
érdemes kérdéssel lapunk hasábjain.
1897. március 25. A tudomány diadala. Megemlékeztünk lapunkban arról a
szomorú esetről, hogy a múlt év december 24-én Kálik Lajosné helybeli
lakosnak ebe Szabó István, Kulik Lajos, Herczeg László és Pálcsa János helybeli
lakosokat különböző alkalmakkor megmarta s a boncolás kiderítette, hogy az
eb veszett volt. A rendőrkapitányi hivatal mind a négy megmart egyént a
budapesti Pasteur-intézetbe szállíttatta, hol azok védőoltásban részesültek s
az óta egészségi állapotuk folytonos megfigyelés alatt állott. Tegnap
terjesztette be a rendőrkapitányi hivatal a Pasteur-intézetnek a végjelentést,
mely örvendetesen konstatálja, miképp a négy megmart ember egészségi
állapota mindvégig teljesen kifogástalan, amiből most már a védőoltás biztos
sikerét kétségtelenül megállapítani lehet. A védőoltás által a már említett
négy embertársunk a leg kétségbe ejtőbb és borzasztóbb betegségtől, a
veszettségtől szabadult meg, amellyel szemben a tudomány oly hosszú időn
keresztül tehetetlenül állott. Igazán hálásak kell, hogy legyünk az emberiség
egyik legnagyobb jótévőjének, Pasteurnak emléke iránt s nem ajánlhatjuk
eléggé figyelmébe a kormánynak és befolyásosabb tényezőknek az üllői-úti
szerény védőoltó intézetnek fejlesztését, amely ez idő szerint dr. Hőgyes
egyetemi tanár kitűnő szakszerű vezetése alatt áll.
1897. március 25. Az idei fősorozás a császári és királyi hadsereg és a magyar
királyi honvédség részéről március 31-én városunkban sorozást tartanak. A
hadköteles korba lépő és állítás köteles ifjak a város részéről a rendőr-
kapitányi hivatal által kibocsátott hirdetmény szerint – tisztán felöltözve,
botok nélkül, a sorozás napján reggel 8 órakor tartoznak a városháza udvarán
megjelenni, hol sorszámuk rendje szerint számba vétetnek és állítattnak
mérték alá.
1897. március 25. Balta Elemér a Megváltóhoz címzett gyógyszertár tulaj-
donosa, a piactéren levő gyógyszertárát Balázs Zsigmond, jelenleg nagy-
bányai lakos gyógyszerésznek örök áron eladta. Az értesülések szerint a

145
gyógyszertár április 1-től kezdve már az új gyógyszerész kezelésébe fog
átmenni.
1897. március 28. A helybeli ipartestület ekkor tartotta éves közgyűlését.
Bikfalvi András elnöki jelentésének tudomásul vételével. Az iparosok össz-
létszáma 255, a segédeké 51, szegődtetett tanonc 24, felszabadítatott 25.
1897. április 1. Kaszinó gyűlés. A szilágysomlyói kaszinó-egylet március 29-én
du. 3 órakor tartotta meg a kaszinó nagytermében évi rendes közgyűlését. Az
igazgató évi jelentéséből megemlítjük, hogy az egyletnek összesen 86 tagja
van, – s hogy az évi bevétel 1468 frt 13 kr., a kiadás 1322 frt 53 kr. volt. A
három év, melyre az egylet tisztikara választva volt, letelvén, e gyűlésen
elnökké Mile Mihály kir. tábl. ítélőbíró, – igazgatóvá Lukátsffy Ödön ügyvéd, –
jegyzővé Gáspár István ref. lelkész, – pénztárnokká Kiss József kir. járásbíró, –
könyvtárnokká Kovács Mózes szolgabírósági írnok, kaszinótagok közfel-
kiáltással újból megválasztottak. A választmányból megbízatásuk lejártával
kilépett tagok helyett Halliarszky Sámuel jószágigazgató, Somogyi Kálmán
ügyvéd, Gencsy Sándor polgármester és Huberth Jenő földbirtokos titkos
szavazással megválasztanak. A gyűlés az évi számadások elfogadása s az 1897-
ik évi költségvetés megállapítása után délutáni 6 órakor ért véget.
1897. április 3. Hegedűs Sándor, a város rendőrkapitánya.
1897. április 8. Új pénzintézet Szilágysomlyón A mindössze 4548 lakosú
Szilágysomlyón egy új – harmadik – pénzintézet létesítése iránt mozgalom
indult meg. Vasárnap tartottak is egy értekezletet a városházánál, melyen
tizenhatan jelentek meg. Ez értekezleten az új pénzintézet felállításáról
tárgyaltak és abban történt megállapodás, hogy az új pénzintézet nem
takarékpénztár, hanem inkább kereskedelmi és gazdasági bank lenne, 1000
drb. 100 forintos részvényre. A mozgalom élén Brüll Károly, a Krasznamegyei
takarékpénztár volt igazgatósági tagja, Brüll Sámuel, dr. Kálmán Ignác,
Weinberger Kálmán, berei Bartha Endre ügyvéd állnak.
1897. április 8. Április 4-én vasárnap új pénzintézetet alapítottak Somlyón.
Elnöke dr. Bartha Endre lett.
1897. április 8. Április 3-án az egyszerű földművesekből álló zoványi dalárda
hangversenyét hallgathatták a színházban. Karnagy Török Lajos tanító a
dalárda fáradhatatlan vezetője. A műsor befejezése után a fiatalság táncra

146
perdült és csaknem reggelig tartó mulatságot rögtönzött. A dalárdisták pedig
Páskuj István vendéglőjében Nagy Gyula főszolgabíró mecenássága mellett
folytaták tovább vidám poharazás között.
1897. április 13. Megérkeztek a fecskék.
1897. április 15. Honvéd temetés, óriási közönség- kísérte örök nyugalomra
Gál Istvánt, 1848–49-iki honvéd huszár főhadnagyot virágvasárnapján. Az
egész város „Pista bácsi”-ja koporsójánál Gáspár István ref. pap mondott igen
szép gyászbeszédet, mely közvetlen melegséggel tárva fel a regébe illő 48-as
eseményeket s a Lenkei huszároknak Galíciából hazatértét, kik között egyik
legdélcegebb alak volt a most már csöndes Pista bácsi, – a beláthatatlan nagy
közönséget egyfelől hazafias lelkesedésre gyújtotta, másfelől könnyekig
meghatotta. Az öreg huszár alig pár napi gyöngélkedés után e hó 9-én hunyt
el, 76 éves korában. Adjon neki csöndes nyugvóhelyet a haza földje, melynek
védelmében annyi sok csatában hullatta vérét. A temetésen a sz.-somlyói ev.
ref. egyház, melynek buzgó híve és gondnoka volt, testületileg jelent meg.
Szintén külön zászló alatt állották körül a koporsót az 1848–49-iki agg
honvédek s roskadozó léptekkel s könnytelt szemekkel kisérték a temetőbe a
babérkoszorúval körített fekete koporsót, melyen a gyászba borított
huszárcsákó és görbe kard jelezte, hogy e megtört alakok szeretett bajtár-
sukat kísérik örök nyugalomra.
1897. április 15. Hirdetmény. Éjjeli rendőri szolgálatok alkalmával többször
tapasztaltatott hogy városunk közönsége részéről saját vagyonbiztonságuk
érdekében még a legszükségesebb elővigyázati intézkedések is teljesen
figyelmen kívül hagyatnak, így nagyon sok házi gazda éjszakára kapuit,
szobáinak ablakait nyitva hagyja, mintha csak a tolvajoknak valósággal
alkalmat kívánnának adni arra, hogy udvarukra; behatoljanak; nem is említve
azt, hogy a legtöbb helyen, s éppen a félreeső utcákon az utcai kerítések
teljesen elhanyagolt állapotban vannak. Miután a városi rendőrség csak úgy
felelhet meg a személy és vagyonbiztonság tekintetében reá váró feladatnak
sikeresen, ha e tekintetben a város minden polgára legalább a saját biztonság
szempontjából a szükséges elővigyázati szabályokat betartja; felkérem a t.
városi közönséget, házigazdákat, miszerint utcaajtóikat az éj beálltával zárják
el, ez által meglesznek attól védve, hogy szállásnélküli egyének és éjjeli

147
csavargók udvaraikra behatoljanak s az utóbbi időkben lábra kapott major-
ságok (apróbb baromfik) lopása is mindenesetre meggátolva lesz.
1897. április 15. Özv. Veszprémi Jenőné színtársulata ezen a napon érkezett a
városba.
1897. április 15. Április 13-án, kedden este 11 óra felé vészharangok kongása
verte fel a várost. A Báthory-körben Nagy Miklós fiákeresnél gyúlt meg egy
csomó széna. A tűz tovább terjedését azonban az összegyűlt tűzoltóknak
szerencsésen sikerült megakadályozni.
1897. április 17. Szilágysomlyó város képviselőtestülete Gencsy Sándor
polgármester elnöklete alatt elhatároztatott, hogy dr. Schlauch Lőrinc nagy-
váradi római katolikus püspök és bíbornok, papságának 50 éves jubileuma
alkalmából Szilágysomlyó város képviselőtestülete is küldöttségileg fog a
Nagyváradon tartandó ünnepségeken részt venni.
1897. április 28 – május 4 között színielőadások sora Somlyón. Fellépett
Török Irma kisasszony budapesti színművésznő.
1897. május 6. Dr. Berger János vármegyénk nagytudományú főorvosa, váro-
sunk szülötte, azzal tisztelte meg városunkat, hogy a vármegye orvosi karát e
hó 9-ére városunkba, mint a megye természetes központjába értekezletre
hívta össze.
1897. május 20. Indítványozzák egy felsőbb leánynevelő intézet létrehozását.
Célja magyar nemzeti szempontból intelligens magyar nők nevelése, kik úgy a
társadalomban, mint a családi életben betöltsék azon hivatásukat, mely egy
jövendő nemzetélet biztosításában vár rájuk. Ha pedig erre szükség van –
leginkább itt városunkban és környékén van, mert egy ilyen felsőbb leány-
nevelő intézet magához vonzaná azokat is, kik másképpen soha sem fognak
magyarul beszélni és gondolkozni.
1897. május 20. Az 1896-os polgármesteri jelentésben szerepel a következő:
A városi óvoda bérházban lévén elhelyezve, a városi képviselet egy alkalmas
és kisdedek számának megfelelő óvoda felépítését tervezi. Egy telekhely
beszerzésére bizottságot küldött ki. Az ev. református egyház kimondotta
ugyan, hogy az eddig óvodául szolgáló bérházat a városnak, 5000 forint
vételárban átadja. Az egyházközségi közgyűlés ebben az ügyben még nem
határozott, pedig az ügy azon okból is sürgős, mivel egy óvoda felépítése

148
mellett még a telek befásításáról is kell gondoskodni, mivel egy árnyas kerti
helyiség a kisdedek egészsége tekintetéből elmaradhatatlan.
1897. május 20. Dr. Markovits Jakab, egyetemi tanársegéd városunkba
költözött, itt fogja orvosi praxisát folytatni és az orvostudomány terén
szerzett szép ismereteit az emberiség javára érvényesíteni.
1897. május 24-25. Dr. Petri Mór Szilágy vármegye kir. tanfelügyelője megtar-
totta hivatalos évi vizsgálatait a helybeli, az állami, az izraelita, a római
katolikus elemi leányiskolában. Elismerőleg és dícsérőleg nyilatkozott az
iskolákban elért eredmény fölött, de kiemelte főleg az állami iskolát, mint
ahol meglepő előrehaladást észlelt, úgy az egyes tantárgyak kezelése, mint az
elért eredmény és a tanulók fegyelmezésében. Hozza Isten városunkba minél
gyakrabban a népnevelésnek ezen hivatott apostolát.
1897. május 27. Polgármesteri jelentés 1896-ra. Itt olvasható a régi vár-
megyeház vételára kifizetése, egy kényelmes szálloda építése és ártézi kút
létesítése és a város adósságainak konvertálása. A városi közgyűlés egy-
hangúlag elhatározta, hogy az I-ső hazai takarékpénztár, vagy más pénz-
intézettől 100.000 forintos kölcsönt vesz fel. Ugyanitt. Az óvódíjakat és pedig
a beíratási évi díjakat 50 koronára, az óvodai havi tandíjat szállította le és
ezzel alkalmat nyújtott a szegényebb polgárok gyermekeinek az óvodai
oktatásbani részesülésre, a teljesen szegények gyermekei pedig díjtalanul
vétetnek fel. Továbbá, elhatározta a képviselet, hogy a Szilágy vármegyétől
megvásárolt régi vármegyeházat az igazságügyi kincstárnak megvétel végett
10.000 forint vételárban felajánlja, hogy itt az igazságügyi kincstár a
járásbíróság személyzete kényelmes elhelyezésére egy díszes épületet
emeltessen.
1897. május 30. vasárnap. Városunkban a nyári táncvigalmak sorát a Polgári
Dalkör táncvigalommal nyitotta meg. Helyszín az „Utolsó garas”-hoz címzett
nyári múlató helyiség volt. Fiatal és a kezdet nehézségeivel küzdő dalkörrel
van dolgunk, és hogy városunk mennyire tudja méltányolni, szeretni és
pártolni a polgári ifjúság ez irányban való minden nemes törekvését,
megmutatta azon díszes közönség, mely az esti órákban a táncvigalom helyén
megjelent. A dalkör három hónap óta áll fenn.
1897. június 2–3. A Kraszna szerdán déltől, csütörtök reggeli három óráig
folyton áradt és olyan víz magasságot ért el, amely az idei gyakori áradások
149
mindenikét felül múlta. Az áradás Kraszna községben is tetemes kárt okozott
és az állam utat sok helyen megrongálta.
1897. június 7. Pünkösd másodnapján a szilágysomlyói nőegylet a városi szín-
ház termében egy kellemes műsorral és tánccal egybekötött jótékony célú
estéllyel kedveskedett a közönségnek.
1897. június 9. Ezen a napon tartotta a zilahi kir. törvényszék a végtárgyalást
báró Bánffy János szilágynagyfalusi nagybirtokos, vádlott felett, kinek vég-
zetes lövése Nagy (Bori) Bálint szilágynagyfalusi lakos halálát okozta és
szilágynagyfalu csendes lakosságát annyira maga ellen zúdította volt, hogy a
csendőrség erélyes közbelépésére és a közigazgatási hatóság tapintatos eljá-
rására volt szükség, hogy a dolog veszedelmesebb alakot ne öltsön és több
emberélet áldozatot is ne követeljen. A vádhatóság Bánffyt nem szándékos
emberöléssel vádolta. A bíróság bűnösnek mondta ki és saját élelmén
eltöltendő két havi fogházra és az összes költségek az államkincstár részére
megfizetésére ítélte, a rabmunka teljesítése alól azonban teljesen felmen-
tette. A károsult család minden kárkövetelése kielégítve lett. A királyi ügyész
büntetés súlyosbítását, a védő ügyvéd az elítélt teljes felmentését kérte.
1897. június 10. Városunk lakossága 4789 fő, az 1896-os évre szóló polgár-
mesteri jelentés szerint.
1897. június 10. Antal Károly m. kir. csendőr őrmester a szilágysomlyói őrs
parancsnoka szolgálatban az ellenszegülő tömeggel szemben tanúsított vitéz
magatartásáért okiratilag megdícsértetett.
1897. június 17. A szilágysomlyói alsó fokú ipar- és kereskedelmi iskola évzáró
vizsgálatai június 20-án tartatnak. Közli az iskola igazgatója, Fetzer János
Ferenc.
1897. június 21. A zilahi kir. törvényszék elnöke Elekes László szilágysomlyói
kir. járásbírósági fogházőrt ugyanezen kir. járásbírósághoz hivatalszolgává
nevezte ki.
1897. június 23. A városi képviselő testület június 23-i határozata: a város a
„Pokróc-hegynek” 16 kat. hold területű részét az államnak, állami szőlőtelep
létesítése céljára, 20 évi időtartamra, ingyen vagyis haszonbér fizetése nélkül
átadja. A borászati felügyelő Guzman Dénes.

150
1897. június 24. Június 19-20-21-22-én, szombat, vasárnap, hétfőn és kedden
éjjel és nappal a szakadó eső miatt a Kraszna ismét áradt és elöntötte
környékét. Ez évben annyi kárt tett a vízár, mint már évtizedek óta nem.
1897. június 12. Könyöt Lipót cirkuszával e napon kezdte meg a Bem-téren
előadásait. Könyöt úr meg is érdemli a pártolást, mert városunkban évek óta
nem volt ilyen jól berendezett cirkusz társulat, mint ez.
1897. június 19-21-én a szilágysomlyói római katolikus elemi fiú iskolában
évzáró vizsgálatokat tartottak.
1897. július 1. Körrendelet a kerékpározásról. A m. kir. belügyminiszter
42.159/ 5 V. sz. alatti körrendeletében szigorú szabályokat ír elő a kerék-
párnak, a közutakon és tereken való használatáról. Ebből kiemelendőnek azt
tartjuk, hogy a kerékpározás csakis a kocsiutakon engedtetik meg, ha pedig az
tökéletesen rossz volna, úgy a helyi hatóság kivételesen megengedheti a
kerékpározónak a gyalogutat, de csakis úgy, ha kerékpárjával az illető a
lépésben menő ember haladását nem múlja felül. A rendelet 1897. július 1-
jén lépett életbe.
1897. július 1. Az EMKE Szilágyvármegyei választmánya báró Györffy Pál
elnöklete alatt június hó 27-én délután Szilágysomlyón a városházán gyűlést
tartott.
1897. július 1. A város területén 1 reáljogú és 1 személyjogú gyógytár van, és
mindenikben egy jól kezelt szikvízgyár van. A városi magánkórházban 1896-
ban 22 beteg vétetett fel, ezek közül gyógyult 16, elhalt 2. 1896-ban védő-
himlő oltást kapott 95, újraoltatott 206, összesen 301 gyermek, valamennyi
oltás állatnyirkkel eszközöltetett és jó eredményt adott. Három egyént,
veszettnek felismert eb megharapván, gyógykezelésre, illetve beoltás végett a
budapesti Pasteur intézetbe küldettek. [a kolozsvári Pasteur Intézet 1913-ban
kezdte meg működését. Sz.M.A.]
1897. július 1. Polgármesteri jelentés az 1896-os évre. Az elmúlt 1896-os
évben a város állatállománya a következő volt: ló 143, fehér bika 8, fekete
bika 3, ökör 144, tehén 156, bivaly tehén 78, borjú 329, sertés 973, juh 368,
kecske 97, bárány 118, szamár 63, összesen 2480. A városi közvágóhídon
1896-ban levágatott: nagy marha 140, borjú 720, juh és kecske 199, bárány és
gidó 660, sertés 482, összesen 2195. Baromvásári forgalom: vásárra haj-

151
tatatott: ló 250, ökör 450, tehén 1200, borjú 2000, gidó 1650, szamár 80
darab. Összesen 9040.
1897. július 1. A zeneegylet estélye. Talán kevés város van, melyben az egyleti
élet iránti érdeklődés annyira feltalálható volna, mint éppen a mi kis váro-
sunkban. A múlt vasárnap, június 27-én mutatta be magát, az új alapon s új
erőkkel szervezett zeneműkedvelő társulat. Az érdeklődés meg volt és a
kíváncsiság reményen felül lett kielégítve. Bemutatásra került Erkel Ferenc
Hunyadija. A dirigens Posner Sándor volt. Úgy hallik, hogy a zeneműkedvelők
Zilahra is szándékoznak egy előadással átrándulni.
1897. július 8. A város nagy vendéglője. Tudvalevőleg városunk képviselő-
testülete régóta foglalkozik azzal az életrevaló tervvel, hogy egy, a mai kor
igényeinek megfelelő vendéglőt emel a jelenlegi „Lobogó“ nevű avult és
ruinált vendéglő helyén. Besenczy Péter vállalkozó építész a polgármester
megbízásából elkészítette s már bizottság elé terjesztette az új vendéglő
tervrajzot és költségvetését. Akik a tervrajzot látták, nagy elismeréssel
szólottak a minden izében modern, szép stylű és ízléses kivitelű tervről,
melyet ha a képviselőtestület elfogadna tárgyalási alapul, városunk egy kiváló
középülettel lenne gazdagabb A felülvizsgált tervrajz az építészi hivatal
főnökének is igen tetszett azt elfogadásra ajánlani fogja. A város képviselete a
romladozó félben levő alacsony és nedves „Lobogó“ vendéglője kiépítését
elhatározván, miután több szakértő által bemutatott építési tervek közül a
Besenczy Péter tervének a Klein Adolf mérnök tervéveli egyesítéséből egy
harmadik, illetve több tárgyalás után egy negyedik tervet és költségvetést
fogadott el, mely a már most kiépített szállodának teljesen megfelel. Ezen
építkezés daczára a kiküldött építőbizottság kitartó éber közreműködése és
ellenőrzése igen sok kifogásnak volt kitéve és egy tekintetben méltón, mivel a
telekből a konyharész megtoldásával nagyobb területet vesz el, másfelől a
kávéház, a szobák és a felső folyosó nagysága pazarlásnak tekinthető, de mind
a mellett az épület jó anyagokból igen csinos simetrális fronttal lévén építve,
a városnak igen méltányos alig 400.000 frt összegébe került, s ha ehhez az
újból készült melléképületek építési és mérnöki költségeit is hozzá számítjuk,
a város 44.000 befektetett építési tőke után már 3200 frt évi bérösszeget
élvez, a mi csak nem 8% jövedelemnek felel meg. Ezen építkezésre a gond-
viselés kitűnő száraz időt adott, tehát az épület még a múlt év folyamán
csaknem teljesen kiszáradt.
152
1897. július 8. Július 5-én és 7-én egy-egy század huszár érkezett a városba, a
város szállást és ellátást kellett biztosítson.
1897. július 8. Polgármesteri jelentés az 1896- ik évről. XVIII. Iskolák. A
tanerők és tanulók számát a következő kimutatás tünteti ki:
A róm. kat. püspöki algimnázium 92 fiú 7 rendes tanárral, helyettes, 2
hitoktatóval, – róm. kat. elemi iskola 117 fiú 2 tanítóval, – állami elemi iskola
16o fiú és 192 leány 7 rendes és 4 hitoktatóval, – iparos tanonciskola 108 fiú 5
tanítóval, – gör. kat. elemi iskola 20 fiú, 21 leány 2 tanítóval, – gör. kat.
leányiskola 20 leány 2 tanítónővel, – izraelita iskola 64 fiú, 1 leány 3 tanítóval,
– róm. kat. leányiskola 110 leány 3 tanítónővel, – összesen 501 fiú, 344 leány,
összesen 905 tanuló Óvodába foglalkozott 19 fiú, 22 leány 1 óvónővel. Az
1895–96. tanévben a gimnáziumi tanerők köztudomás szerint kitűnő szak-
képzettséggel, – a szülők teljes megelégedésére – vezették az oktatást. Az
állami iskolai tanítók szintén elismerésre méltó szorgalommal működtek. A
többi iskolákban a tanítás eredménye, különösen a gör. kat. felső leányiskola
és a róm. kat. elemi iskolában az elöljárók és a szülők teljes megelégedésével
elismerésre méltó. Az ipartanonc iskola fő tisztelendő Fetzer Ferencz igazgató
tapintatos és szakszerű vezetése mellett most már az ország hasonló
iskoláival ki fogja állani a versenyt és a nagyméltóságú vallás- és közoktatási
miniszter úrtól nyert 420 frt segélyt méltán megérdemelte. Az óvodában a
gyermekek foglalkoztatása a fiatal óvónő vezetése alatt elég pontosság és
ügybuzgósággal történik ugyan, de a szegényebb osztályhoz tartozók még
mindig idegenkednek — különösen a távolabb lakók — kisdedeiknek az
óvodába való feladásától, pedig az óvódíjak le lettek szállítva és így nem
marad egyéb hátra, mint ez irányban törvényesen kell eljárni. Az óvodaügy a
nagyméltóságú miniszter úrnak jogerős intézkedése folytán a városi képvi-
selet ebbéli határozatának jóváhagyásával oldatván meg, az óvoda jó jövője
ezzel biztosítva van, mivel az óvoda vagyonát csaknem túlterhelő adóságokat
a város átvállalva és kifizetve, az óvoda fenntartása mellett egy minta óvoda
építésére és esetleg egy menedékház berendezésére is a város magát kö-
telezte.
1897. július 15. Vezércikk: Pusztulás. Általánosodik az egész országban a
panasz. Nehéz, sőt lehetetlen a megélhetés. Zúgolódnak a munkások és véres
napoknak vagyunk örömtelenül tanúi. Zúgolódnak a kisiparosok. S tanúi

153
vagyunk, hogy jut tönkre a kisipar, mely annyi ezer embernek nyújtott biztos
kenyeret. Pang a kereskedelem is, különösen vidéken. Egymásután jutnak a
tönk szélére a kereskedők, sorba buknak és fáradozásuk jutalma a csőd, mely
elnyel mindent. Szóval megindult minden téren a pusztulás.
1897. július 15. A helybeli tűzoltó-egylet Szent István napján, augusztus 20-án
éremkiosztással és menetgyakorlattal egybekötött táncvigalmat rendez.
1897. július 22. Július 28-án a városi színházban a szegény sorsú tanulók
felruházására nőegyleti műkedvelők előadták a Holtomiglan énekes színmű-
vet 4 felvonásban.
1897. július 22. Kellemes mulatságot szerzett városunk mindkét nembeli
intelligens fiatalságának Swaiczer Gábor városi főjegyző, kinek buzgó
közreműködése mellett a tennis pálya (Lawn tennis) elkészült. A pálya igen jól
elkészített, a játékban a fiatalság igen szép számmal veszen részt, a nálunk
még teljesen új játék szabályainak elsajátításában.
1897. augusztus 12. Gaszner József nyugalmazott adótárnok, ki mint a szilágy-
somlyói m. kir. adóhivatal vezetője, e vidéknek sok éven át köztiszteletben és
becsületben álló közhivatalnoka, augusztus 10-én elhunyt.
1897. augusztus 18. Őfelsége születésnapját megünnepelte városunkban
minden vallásfelekezet. Az ég áldását kérve a népeitől rajongásig szeretet
alkotmányos uralkodóra.
1897. augusztus 19. Fetzer Ferenc ipariskolai igazgató állásáról lemondott.
Ipariskolai tanítókká Bogdán István, Némethy Zsigmond és Szentmihályi
Albert választattak meg.
1897. augusztus 20-án a Szilágysomlyó és Vidéke vadásztársaság közgyűlést
tartott.
1897. augusztus 20. Az óvodai helyiség építésének ügyében kiküldött
bizottság az ev. református egyház jelenleg is óvodai helyiségül használt
telkét, az izraelita hitközség elemi iskolai helyiségét ajánlja megvételre,
esetleg pedig a Báthory-várkertben ajánlja egy új épület emelését és ehhez
megfelelő terület elkerítését. A Lovagvár lebontását javasló polgármesteri
jelentés beható tárgyalása után a közgyűlés kimondta, hogy a Lovagvár
fenntartandó.

154
1897. augusztus 20. A Bem-tér befásítására, alapot hozott létre a városi
tanács.
1897. augusztus 22-én megtartotta alakuló közgyűlését a Közgazdasági Bank.
A gyűlést Simay Miklós varsolci nagybirtokos, mint választott elnök vezette,
jegyző dr. Nádudvary Jenő volt. Vezérigazgató Simay Miklós lett. A gyűlést
Simay Miklós varsolci nagybirtokos, mint választott elnök vezette. Jegyző dr.
Nádudvary Jenő volt. A tervezett alapszabályok tüzetes megvitatása után a
célszerűnek bizonyult módosításokkal elfogadtatott, az intézet címében azon
változás történt, hogy mezőgazdasági bank helyet „Közgazdasági bank” címet
vett fel. Az igazgatóság és felügyelőbizottság egyhangúlag lett megválasztva.
Vezérigazgató: Simay Miklós varsolci nagybirtokos;
Igazgatók: Horváth Bertalan hídvégi nagybirtokos, Nagy Gyula, mint
vidéki tagok; – Huberth Jenő, Kethely István, Dr. Kálmán Ignácz, Brüll Károly,
Brüll Sámuel, Weinberger Kálmán helybeliek.
Póttagok: Zoltán Béla ilosvai lakos, Nuszbaum Jakab.
Felügyelő bizottsági tagok: Donogány János, dr. Markovits Jakab,
Veréczy Lajos.
Póttagok: Páskúj József, Goldglancz Jónás.
Miután az alakuló gyűlésen betéti könyvecskével igazolva lett, hogy a
törvényben előirt 10%-bóli befizettetett, a részvénytársaság megalakulása
elhatároztatván, a pénztárnoki teendőkkel Balta Elemér a rendes választásig
továbbra is megbízatott, az alapítóknak a felmentvény megadatott, kiknek
fáradozásáért – különös tekintettel arra, hogy az alapítás egy fillér költséggel
sem terheli a társaságot – köszönet lett szavazva. Az új intézet működésének
mielőbbi megkezdésének céljából az előleges munkálatok az új igazgatóság
előtt már folyamatban vannak s az új intézményhez széles körökben a legjobb
reményeket kötik.
1897. augusztus 26. Folyó hó 24-én Trusza Lajos római katolikus esperes-
plébánost neve napja alkalmából szívélyes ovációban részesítették. Több
tagból álló küldöttség tisztelgett a közszeretetben álló lelkipásztornak.
1897. augusztus 26. Kaszinó Gyűlés. A szilágysomlyói kaszinó-egylet március
29-én d. n. 3 órakor tartotta meg a kaszinó nagytermében évi rendes közgyű-
lését. Az igazgató évi jelentjéből megemlítjük, hogy az egyletnek összesen 86
tagja van, – s hogy az évi bevétel 1468 frt 13 kr., a kiadás 1322 frt 53 kr. volt.

155
A három év, melyre az egylet tisztikara választva volt, letelvén, e gyűlésen
elnökké Mile Mihály kir. tábl. ítélőbíró, – igazgatóvá Lukátsfy Ödön ügyvéd,
jegyzővé Gáspár István ref. lelkész, – pénztárnokká Kiss József kir. járásbíró, –
könyvtárnokká Kovács Mózes szolgabírósági írnok, kaszinótagok közfel-
kiáltássál újból megválasztattak. A választmányból megbízatásuk lejártával
kilépett tagok helyett Halliárszky Sámuel jószágigazgató, Somogyi Kálmán
ügyvéd, Gencsy Sándor polgármester és Huberth Jenő földbirtokos titkos
szavazással megválasztanak. A gyűlés az évi számadások elfogadása s az 1897-
ik évi költségvetés megállapítása után délutáni 6 órakor ért véget.
1897. szeptember 2. Báró Bánffy Dezső Szilágysomlyó országgyűlési kép-
viselője látogatást tesz városunkban. A képviselőnek átadják a vidék közóhaj-
tását, ez pedig a Szilágysomlyó-Margitta vicinális vasút kiépítésének oly sok
vajúdás után, valahára létesítése.
1897. szeptember 2. Königstein Márton helybeli női divatáru kereskedő ellen,
saját kérelmére csőd rendeltetett el.
1897. szeptember 5. Az izraelita hitközségből eltávozott főrabbija Rosenbaum
Mózes, aki 10 éven át szolgálta közösségét. Híveinek soha eddig nem tapasz-
talt köztiszteletétől, őszinte rajongással határos ragaszkodásától, szeretetétől
körülvéve pásztorkodott.
1897. szeptember 5-én vasárnap a perecseni újonnan épült állami elemi
iskolának zárókő letételét ünnepelte a közösség.
1897. szeptember 5. A napokban ismét kidőlt két alakja városunknak a régi
tüneményes nagy időknek. Nagy Lajos és Kiss Ferenc 1848-as honvédek köl-
töztek el pár napi időközben az élők sorából. A református temetőben lettek
eltemetve.
1897. szeptember 30. A Báthory-várkertben szorgosan folyik a munka a
„Lovagvár” épületének renoválása körül. A kőműves munkával már készen
vannak és néhány nap alatt az egyszerű fedélzet is fel lesz téve. A közösség
reméli, hogy ezzel az ideig-óráig megfelelő óvintézkedéssekkel nem lesz
befejezve a Báthory-várkert reconstruálásának munkája, hanem mihamarabb
ki lesz találva a mód és alkalom, hogy a várbeli épületek stílszerűen, alaposan
feújíttassanak.

156
1897. október 7. Városunk is megünnepelte e hó 4-én szeretett királyunk
neve napját. Az összes iskolában szünetelt a tanítás.
1897. október 21. Október 17-én a helybeli temetkezési egylet közgyűlést
tartott, mely alkalommal elnökké Szénássy Miklós királyi közjegyzőt válasz-
tották meg. Az új elnök állásával járó 50 forint tiszteletdíjról, az egylet
szegényebb sorsú tagjai javára lemondott.
1897. október 26-27. A Szilágy vármegyei tanítótestület évi rendes közgyűlé-
sét tartotta Szilágysomlyón.
1897. november 6-án, szombaton a szilágysomlyói Nőegylet szegény iskolás
gyermekek felruházása költségeinek fedezésére a színház helyiségében
programmal és tánccal egybekötött fillér estélyt rendezett.
1897. november 11. Deák Péter jó hírű színigazgató negyvenöt tagból álló,
külön zenekarral rendelkező színtársulatával november 15-én városunkba
érkezik. Előadásra csupa újdonságok és a legjelesebb darabok kerülnek. Innen
hét előadás után Nagykárolyba, Nyíregyházára, Nagybányára megy.
1897. november 13-án, szombaton Lukátssfy Ödön igazgatása alatt álló
műkedvelő zeneegylet a színház helyiségében hangszerek beszerzésére
művész-estélyt rendezett.
1897. december 2. A Pokróchegyi szőlőt amerikai szőlőtelep létesítésére már
átvette az állam és meg is kezdték benne a földforgatási munkálatokat.
1897. december 2. Báró Bánffy János büntető perében a másod bíróság
kihirdette ítéletét: a két havi fogházbüntetést 14 napi fogházra ítélte. Az
ügyvéd felmentését, az ügyészszigorítást kért.
1897. december 8. A Városi Vendéglő építése. A gyűlés egyetlen tárgya a
„Lobogó“ vendéglő kiépítésének kérdése volt, mely felett a vitatkozás oly
élénk volt, hogy a városatyák egy óra felé hagyták oda a tanácstermet, még
távozás közben is kisebb-nagyobb csoportokban vitatva egyik, vagy másik
álláspont helyes, avagy helytelen voltát. A vendéglő építési tervét Besenczi
Péter szilágysomlyói építő mester készítette. Ezen terv azonban különböző
módosításokon ment keresztül, míg végre Klein Adolf vármegyei kir. állam-
építészeti hivatali főmérnök által átdolgozott formában, a jelen képviselet
elébe elfogadásra ajánlottan bekerült. Ezen terv szerint az emeletes épület a

157
mostani homlokzatot egész telek hosszában a városháza faláig elfoglalta
volna, nyugati részen egy borméréssel, mellette kapubejáróval s ezentúl két
egymásba nyíló — üveg, szétszedhető falközű — és így egy nagy teremmé
átalakítható étteremmel és billiárd terem, illetve kávéház helyiséggel, a görög
kat. püspöki helyettes lakása felé egy kis szárny-épülettel, — a frontépület
udvar felöli részének közepén pedig a vendéglős helyiségei, pince lejáró, stb.
részére egy kiugró résszel. Az emeleten a nyugati részen a városháza fala mel-
lett a kaszinó helyiségeiül négy szobával s végig az egész fronton és a szárny-
épületben is kisebb-nagyobb vendégszobákkal és előttük az udvar felől tágas
folyosóval.
1897. december 9. A római katolikus leányiskola tanítónője eddig, Klauz
Katica, a liptó-újvári állami elemi iskolához lett áthelyezve.
1897. december 26. Bartha Endréné úrnő, a helybeli nőegylet fáradhatatlan
elnöke karácsony másodnapján a színház helyiségében szépen sikerült estélyt
rendezett a nőegylet javára.
1897. december 30. Ágotha Antal helybeli kir. járásbírósági hivatalnok
december 26-án jegyezte el Bogdán Irma helybeli óvónőt, Bogdán István
állami elemi iskolai igazgatónak leányát.
1898. évi IV. t-cikk 2. §-a alapján megállapított név Szilágy-Somlyó helyett,
Szilágysomlyó lett.
1898. Nagyderzsida, Zálnok és Szilágydomoszló a tasnádi járástól a szilágy-
somlyóiba került át.
1898. Szilágysomlyói róm. kat. algimnázium. (Alapították 1829-ben.) a) Tanári
könyvtár. Ön. szakm.: 687 m. 827 db. – Tud. folyóirat: 21 m. 128 db. - Vegyes:
120 m., 850 db. – Összesen: 828 m., 1805 db. b) Ifjúsági könyvtár. Állománya:
Olv.: 345 db.
1898. Ehrenreich Sámuel, rabbi, a szilágysomlyói hitközség élére került.
Született Beregszászon 1860. 1893-ban a borsod-csabai rabbiszéket foglalta el
majd 1898-ban Szilágysomlyóra került. Itt 1899-től híres jeshivát vezetett, 50-
60 hallgatóval. 1904-ben sajtó alá rendezte és megjegyzésekkel ellátta
nagyatyjának Schwartz Ábrahám Juda ha-Kohén Kol Arje c. responsum-
gyűjteményét. 1924-ben megjelent Lechem Shlomó c. talmudi glosszákat

158
tartalmazó műve. 1927-ben kijavított szöveggel és kommentárral ellátva
kiadta egy középkori tudós világhírű responsum-gyűjteményét Raavan c. alatt.
1898. január 2. A szilágymegyei általános tanítótestület új év óta Szilágy-
vármegyei Tanügy címmel hivatalos lapot ad ki. A lap, Zoványi Lajos krasznai
állami elemi iskolai igazgató-tanító szerkesztésében, Seres Samu nyomdá-
jában, évente tízszer jelenik meg.
1898. január 2. Pár év óta, mind komolyabban tárgyalják a Kraszna és
Berettyó mentének nyomasztó gazdasági viszonyain való segítés céljából a
dohánytermelés behozatalát.
1898. január 8-án a szilágysomlyói Polgári Olvasókör saját pénztára
gyarapítására zártkörű táncmulatságot rendezett.
1898. január 9-én a polgári olvasókör rendes közgyűlést tartott Veverán
József elnökletével.
1898. január 13. Január 11-én Közgazdasági Bank RT. néven új pénzintézet
alakult városunkban.
1898. január 13. 1897-ben Szilágysomlyón 103 derült, 262 borult nap volt,
102 napon vagy eset, vagy havazott. A legnagyobb meleg július 27-én
27,1°Celsius, leghidegebb december 23-án 19°Celsius. A legderültebb hónap
október volt, májusban a napot egyetlen egy napon sem lehetett hosszabb
ideig látni.
1898. január 20. Naptári sajátságok. Október hava rendesen a hét ugyanazon
napján kezdődik, mint január hónap, április hava júliussal, december hó
szeptemberrel, február, március és november rendesen ugyanaz napon,
május, június és augusztus pedig külön-külön napon kezdődnek minden év-
ben, kivéve a szökőéveket. A század sohasem kezdődik szerdán, pénteken
vagy szombaton. A közönséges esztendő rendesen azon a napon ér véget, a
melyen megkezdődött. Az évek időközönként ismétlődnek, amennyiben
minden 28-ik évben ugyanazon naptár érvényes.
1898. január 20. Földforgatás ugyancsak folyik a Pokróc-hegyi állami szőlő-
telepen. Nincs elég munkás, pedig egy négyszögöl földnek 60 cm mélységre
forgatásáért 16 krajcárt fizetnek.

159
1898. január 22-én teljes napfogyatkozás volt, amely Európában nem volt
látható.
1898. január 27. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 79-1898 számú leirata
engedélyezi az állami felső leányiskola két osztályának felállítását
Szilágysomlyón. A város a dologi kiadásához legalább 500 forint hozzájárulást
biztosítson. Ezt a város sokallja, kéri a minisztert, hogy a kért 500 forint évi
hozzájárulást elengedni kegyeskedjék.
1898. január 29-én a helyi Ipartestület saját pénztára javára zártkörű tánc-
vigalmat rendezett.
1898. február 10. Február 12-én jótékony célú honvéd bált rendez a Kaszinó
rendező bizottsága. Ezen korhű egyenruhában részt vettek a veterán 1848-
1849-es agg honvédek. A zenét Lakatos János zenekara szolgáltatta.
1898. február 17. A tűzoltó egylet folyó évi rendes közgyűlése alkalmával,
főparancsnokává egyhangúan Kethely István helybeli birtokost választotta.
Laczay József iparos szakaszparancsnok lelkesen üdvözölte az új parancs-
nokot.
1898. február 27. Árlejtési hirdetmény. Szilágysomlyó r.t. város képviselete
213-897. számú jogerős határozata szerint a Báthory-kör és Városház-utca
sarkán lévő telkén (a Lobogó vendéglő helyén) egy új vendéglő házat építtet,
melynek költségei 39.959 frt 68 krajcárra vannak előirányozva. Ezen építkezés
foganatosításának biztosítására az árlejtés 1898. évi február 27-én d.e. 11
órakor a városház tanácstermében fog megtartatni. Gencsy Sándor polgár-
mester, az építkezési bizottság elnöke. Szilágysomlyó hetilap, 1898. február
10.
1898. március 3. A városi Lobogó vendéglő helyén emelendő új vendéglő
építése felett február 27-én tartatott meg a versenytárgyalás. Az építést öt
ajánlkozó közül Stern Mór berettyószéplaki lakos a költség előirányzatból
2.5% leengedéssel, nyerte el. Így az új szálloda felépítése kb. 39-40.000
forintba fog kerülni. Az építkezéshez április első napjáig hozzá fognak és az
épület folyó év októberében kész kell legyen.
1898. március 17. Takarékpénztári közgyűlés. A krasznamegyei takarék-
pénztár részvénytársaság március 13-ik napján tartotta meg Zobel Lipót kir.
tanácsos, vaskorona rend lovagja, vezérigazgató elnöklete alatt XXIX-ik évi

160
rendes közgyűlését. A gyűlésben 52 részvényes tag jelent meg 930 részvényt
képviselve. Az igazgatóság által beterjesztett zárszámadás, mérleg és forgalmi
kimutatás egyhangúlag elfogadtattak.
1898. március 23. Zilahon az új honvéd laktanya ünnepélyes felavatása. Itt
volt a zászlóalj parancsnokság.
1898. március 23. A szilágysomlyói főszolgabírói járásban március 31-április 1-
2 között fősorozást tartanak.
1898. március 27-én délután 4 órakor a városház tanácstermében tartja
rendes közgyűlését a szilágysomlyói nőegylet.
1898. március 27. A szilágysomlyói ipartestület 1898. március hó 27-én du. 3
órakor a városi színház helyiségében tartja IX. évi rendes közgyűlését.
1898. március 31. Köszönetnyilvánítás. A szilágysomlyói ev. református
egyház hálás köszönetet mond a Krasznamegyei takarékpénztár igazgatósá-
gának az 1898. évi osztalékából adott 25 forint kegyes adományért. Nagy
Ferenc gondnok.
1898. április 2. A műkedvelő társulat előadta Tóth Kálmán A Király házasodik
című történelmi vígjátékát.
1898. április 14. Húsvét első napján délután erős égiháború volt jégesővel. A
húsvéti öntözést is befolyásolta a szakadatlanul hulló eső. Az ünnep másod-
napján a Kraszna ismét kiöntött medréből, de este fele megszégyelte magát
és visszatért medrébe.
1898. április 21. Az 1848–49-ik évben a csatatéren elesett honvédek névsora
Sz.-Somlyóról: Költő Ferenc, Kerekes Imre, Sófalvi László, Balog István, Bodnár
Antal, Fekete Elek. A szabadságharc után elhalt honvédek: Huberth Iván, Báró
Huszár Lajos, Szathmári Károly, Gál István, Bocsánczy Adolf, Turóczi Sándor,
Veres Miklós, Fazekas Sándor, Hajdú Ferenc, Hosszú István, Beke Imre, Mezei
János, Nagy Lajos, Ábrahám Janos, Farnas János, Kovács Ferenc mészáros,
Juhász Lajos, Lovas István, György László, Szathmári Dániel, Keller Róbert,
Nagy István, Réner Béla, Lázár Tivadar, Kazai Béni, Boczka János, Csengeri
János, Farkas Bálint, Kása Miklós, Kis Ferenc, Balla Ferenc, Lelucza Laci, Pap
András, Bede Imre, Juhász Józsi, Mezei Péter, Éles Károly, Nolik Antal,
Tamasofszki Gábor, Kállai László, Prick János, Rácz György. Jelenleg élő

161
honvédek: Kovács Lőrinc őrnagy, Kovács Ferenc főhadnagy, Szénássy Miklós
őrmester, Mártonffy Miklós őrmester, Bányai József, Nohlik Ferenc, Vincze
László, Bartha Elek, Kerezsi János, Dombi László főhadnagy, Angyal János
őrmester, Gál Lőrinc őrmester, Pap József közvitéz, Kecskeméti József, Szabó
Zsigmond, Végh Mihály, Hunyadi Sámuel, Varga György, Dénes László.
1898. április 21. Szilágyvármegyétől megvásárolt régi – volt Krasznavármegyei
– vármegyeházát, az igazságügyi kincstárnak egyhangú határozatával azzal
adta el, hogy az állami és különösen igazságügyi célokra fog használtatni, és
annak a közeljövőben kiépítését a minisztérium biztos kilátásba helyezte.
1898. április 21. A Báthory vár rekonstruálása úgy látszik, komolyan foglal-
koztatja az Országos Műemlékvédelmet, a napokban Sztehlo Ottó építő-
mérnök végzett felméréseket a várban.
1898. május 12. Polgármesteri jelentés. A város tulajdonát képező „Lobogó”
vendéglő kiépítése véglegesen elhatároztatván, az építés vezetése és az
építés biztosítása végett versenytárgyalás megtartására egy bizottság kül-
detett ki. Remélhetőleg, hogy Szilágysomlyón az idegenek befogadására és
közmulatságok tartására egy mindenekben megfelelő helyiség lesz.
1898. május 12. Tűrhetetlen piszkosság volt az, ami a városi sorbolt udvarán
csaknem évek óta fennállólag uralkodott. A piaci sor bolt bérlői, meg boldog-
boldogtalan minden piszkát, szemétjét oda hordta halomra. Csak éppen a
nyár izzasztó melege kellett volna ahhoz, hogy e piszok fészekből a pestis,
vagy kolera reánk szabaduljon. A rendőrség azonban – melyet szívesen meg is
dicsérünk, ha arra rászolgál, – nem vette tréfára a dolgot s miután a sok bérlő
között nem lehetett egyelőre eligazodni, hogy melyiket szorítsa meg s szemét
eltakarításáért, fogta magát s az egész udvart hatósági úton kitakaríttatta,
rendbe hozatta. Most már persze a költségeket behajtja azokon, akik a
szemét összehordásában ludasok voltak. Alkalomszerű, hogy ezzel egyidejűleg
felhívjuk a rendőrség figyelmét a vendéglői udvarok tisztán tartására is.
Neveket nem említve ezúttal, – csak annyit mondunk, hogy ezekre is felférne
egy kis hivatalos takarítás s a tetejébe egy jó adag pénzbüntetés.
1898. május 22-én a helybeli ev. református templomban délelőtt ünnepélyes
isteni tisztelettel egybekötve tartatott meg a konfirmáció, még pedig 17 fiú és
11 leány növendékkel. A konfirmálást Gáspár István lelkész végezte.

162
1898. május 26. Okuljunk. A zilahi nagy építkezéseknél rendkívüli, úgyneve-
zett szarvashibákra jöttek reá, melyeknek helyrehozása már is sok-sok ezer
forintjába került és még fog kerülni a városnak. Egyik városi polgár ugyanis
panaszt emelt az alispán előtt, hogy a városi vigadó építéséhez felhasznált
tégla s más építő anyag nem jó minőségű. Az alispán a panaszt a minisz-
tériumhoz terjesztette fel az építkezés szakértő felülvizsgáltatása céljából. Az
eredmény az, hogy a miniszteri szakértő Bierbauer István kir. főmérnök az
építkezéshez felhasznált anyagot teljesen kifogástalannak találta ugyan, – de
annál rosszabbnak találta magát az építési tervet. Úgy, hogy több helyen a
már emeleti részében is kész falakat a fundamentumtól kezdve föltétlenül
egészen lebontandónak s egészen újból, vastagabban építendőnek, esetleg
költséges vasszerkezettel megerősítendőnek állapította meg, – és több olyan
tervezeti lényeges hibákat konstatált, amelyeknek helyrehozása a városnak
több mint tízezer forintjába fog bele kerülni. A város lakossága iszonyúan fel
van bőszülve és el van keseredve az építési tervet készítő mérnök ellen, mert
már eddig is sok ezer forintra menő pótmunkák merültek fel, melyek a
városra nem várt súllyal nehezednek. Hát mi a sz.-somlyói szálloda építésénél
nem panaszolunk sem az építéshez használt anyag rosszasága, sem a többek
által kicsinyelt építési tervezet ellen. De abból az alapból indulva ki, hogy a mi
városi szállodánk építési terve is ugyanazon mérnök által lett tervezve, akinek
tervét odaát most a Kereskedelmi Minisztérium szakértő építésze oly
lényeges hibákban szenvedőnek találta, – s mert holmi drága utólagos
ráfizetéseket a mi városunk még nehezebben bírna el; – azt a kérdést vetjük
fel, hogy: nem jó lenne-e szomszédunk keserűségén okulva, egy kis szakszerű
felülvizsgálatot nekünk is megejtetni? Ha van, és majd akkor lesz a hiba
felfedezve, mikor már késő lesz, s vagy csak tetemes áldozattal, vagy pedig
már egyáltalán nem lehet rajta segíteni, ki lesz a felelős és mit fogunk érni a
felelősséggel? Bölöni Sándor.
1898. május 26. Lukátsffy Ödön vezetése alatt álló műkedvelő zeneegylet
hangszerek beszerzésére 1898. május 30-án pünkösd másodnapján a színház
termében tánccal egybekötött hangversenyt rendez.
1898. május 26. Városunk rendőrkapitánya falragasz, dobszó és újság
hirdetésen keresztül adja tudtára mindenkinek, hogy a lakosság tartsa be a
köztisztaságot. 1898. május 18. Hegedűs Sándor, rendőrkapitány.

163
1898. május 26. Dr. Petri Mór Szilágy vármegye királyi tanfelügyelője május
hó 20-án tartotta meg városunk iskoláiban hivatalos látogatását.
1898. május 26. A szilágysomlyói római katolikus templomban pünkösd első
napján a helybeli műkedvelő zeneegylet közreműködésével zenés mise lesz.
1898. május 26. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak
78.381-1892 szám alatti leirata az állami iskola építési költségeihez 2451
forinttal hozzájárult.
1898. május 26. Ipartanonc iskola igazgatója, Fetzer Ferenc tiszteletdíjának
felemelése a vármegyei tanfelügyelő 973-898 számú átirata alapján.
1898. május 26. A városi közgyűlési határozat a „Lobogó” vendéglő telkén
levő istálló és kerítések átalakításáról.
1898. június 2. Zelinger Adolf előnyösen ismert tánctanító a tánctanítás bevé-
geztével tanítványaival a színház helyiségben június 5-én, azaz vasárnap
táncvizsga estélyét tartja. Reméljük, hogy városunk érdemes közönsége
tömegesen fog megjelenni a táncvizsgán, hogy a tanítványok ügyes táncaiban
gyönyörködhessenek.
1898. június 9. A járványkórháznak 12 ágya van, de szükség esetén 24 ágyra is
kiegészíthető. A város területén 4 fogorvos és egy fogász gyakorolja hivatását.
Vérbocsátással 2 állandóan megtelepedett borbély foglalkozik. Somlyón 6
szülésznő működik, kik közül egy mellékfoglalkozást is űz. A város területén
tartózkodó 16 kéjnő 366 esetben vizsgáltatott, és ezek közül 3 bujakórosnak
találtatott, gyógykezelés végett kórházba küldetett.
1898. június 9. Új vasúti terv. A kereskedelemügyi miniszter a Szilágysági
Helyiérdekű Vasút (HÉV) Szilágysomlyó állomásától Perecsen, Varsolc, Récse,
Kraszna, Kraszna-Horvát, Palicka, Csízér és Tusza irányában a MÁV Csucsa
állomásáig vezetendő szabványos gőzmozdonyú helyiérdekű vasútvonalra az
előmunkálati engedélyt egy évre megadta.
1898. június 9. A város területén két gyógyszertár működik. Panasz velük kap-
csolatban nem merült fel.
1898. június 9. A városi magánkórházban maradt az 1896-ik év végén 4, felvé-
tetett az 1897. év folyamán 17, ápoltatott összesen 21 beteg. Ezek közül
gyógyultan távozott 17, meghalt 2, maradt az 1897. év végén 2 beteg.

164
1898. június 12. XVIII. szőlészeti és borászati fölügyelőségi kerület, székhelye
Szilágysomlyó, területe Szilágy vármegye. A szakszolgálat teljesítésével meg-
bízott szakközeg Kecskeméthy G. szőlészeti és borászati felügyelő.
1898. június 18-án tartotta évzáró vizsgálatait a szilágysomlyói alsó fokú ipar
és kereskedelmi iskola Fetzer János Ferenc ipariskolai igazgató vezetésével.
Vizsgáló biztosok voltak: Erdődy László, Gámentzy Lukács, Keller Ferenc,
Hegedűs Sándor, Schönstein István és Kattra Imre az iparosok, Farkas István,
Veréczy Lajos, Zilahi Sándor és Schwartz Ignác a kereskedők részéről.
1898. június 20. Pesti Hírlap. Szilágysomlyó, jún. 19. Szilágysomlyó város
képviselőtestülete tegnapi közgyűlésén nagy többséggel óvoda építését,
artézi kút létesítését és a színháznak átalakítását határozta el, e mellett
40.000 frt értékben díszes vendéglőt építtet, mely október 1-jén készül el és
utcáit kövezted. Az eddig tervbe vett építkezések jóval meghaladják a 100.000
frt értéket.
1898. június 23. Költözködés. A régi megyeház telkén nagy költözködés folyt a
múlt héten. A főszolgabírói hivatalnak a br. Bánffy Zoltán féle telekre, a
kaszinó udvarra történt álköltözködésével a közigazgatás végképpen oda
hagyta az évszázadon át vármegyei székhelyül szolgált ódon, s most már
roskadozó épületet, hogy helyet adjon az igazságszolgáltatás közegeinek, a
kir. járásbíróságnak és telekkönyvi hatóságnak, melyek most már az egész régi
vármegyeház összes helyiségeit elfoglalták s abba a múlt héten nagy csend-
ben beköltözködtek.
Estére már minden ajtó, minden ablak leszedve, a padozat fölszedve
volt, sőt a fedélzetnek is egy része már eltávolíttatott. Mile Mihály kir. táb-
labíró, a járásbíróság vezetője, most, mint miniszterileg kiküldött, oda van a
szilágycsehi kir. járásbíróság hivatalos vizsgálatára s e hó 28-ika előtt aligha
fog visszatérni, s mire visszaérkezik, csak a helye lesz azoknak a kényelmetlen,
dohos és sötét szobáknak, melyek a régi világban, mint valami nagy alkotás
dominálták a Vármegyeház-utcát, az újabb időkben pedig, már mint tűrhetet-
len lyukak szolgáltak menedék házául közigazgatási és törvénykezési hivatala-
inknak.
Nemsokára díszes és büszke emeletes ház fog pompázni az egyszerű
vármegyeház helyen. Vajon gondoskodott-e valaki arról, hogy az új épület
falába, vagy fundamentumába valamelyes módon megörökittessék, hogy az

165
új palota, mely a maga nagy díszes voltában, elvégre is csak egy járás-bíróság
személyzetének ad fedelet hivatalos óráira, – valaha egy egész vármegyének
ügyes-bajos dolgai befogadására elegendő volt? Meg lesz-é valami módon
örökítve, hogy ez a díszes bírósági épület a volt Kraszna vármegye megye-
székházának helyén és lerombolt falaiból kikerült kövekből való funda-
mentumon épül fel?
1898. június 23. Városi közgyűlés. A „Lobogó” vendéglő udvarán szükséges
melléképületek építésének foganatosítására, és pedig egy istálló, kocsiszín,
gabonás, kút és kerítések létesítésére a városi közgyűlés 4000 forintot
előirányzott és felhatalmazta a „Lobogó” vendéglő építésére kiküldött bizott-
ságot arra, hogy emez előirányzatnak figyelembevételével – a bemutatott
tervek, és költségvetés szerint – a régi vendéglő épület anyagainak lehető fel-
használásával, a jelzett építkezést a közgyűlés utólagos jóváhagyása remé-
nyében árlejtés útján biztosítsa és foganatosíttassa is. Ugyanezen a közgyűlé-
sen elhatározták a városi színház tovább építését és átalakítását, erre 2500
forintot állapítottak meg. Elhatározták egy ártézi kútnak Bem-téren leendő
felépítését, erre 4000 forintot szavaztak meg. A kisdedóvoda építése kérdésé-
ben indítványozták a Nagy Imre-féle óvodai alapot a város bocsássa át az
államnak, hogy az építse fel az óvodát, ezt a javaslatot a közgyűlés elvetette,
felhívta az építkezési bizottságot, hogy lehetőleg rövid idő alatt a telek bevá-
sárlására és az építkezésre tegyen javaslatot. Felhívják a városi polgárokat,
hogy az óvodai építkezés céljára alkalmas eladó telkeiket és azokért megha-
tározott vételárat az építkezési bizottsággal tudassák. Néhai Nagy Imre sírem-
lékének felállítására 300 forintot szavaztak meg. Az is elhatároztatott, hogy
néhai Bocsánczy Adolf Szilágysomlyó város volt polgármestere hamvai felé is
sírkövet állít 220 forint költséggel. A Várkert keleti bejáratánál díszes kaput
terveznek. 1897-ben a város állatállománya: ló 147, fehér bika 6, fekete bika
3, ökör 148, tehén 256, bivaly tehén 6, borjú 229, sertés 673, juh 358, bárány
114, kecske 84, szamár 53. Összesen 2135 db.
1898. június 26-27. napján tartotta évzáró vizsgáit az izraelita népiskola.
1898. június 29-én a helybeli római katolikus gimnázium az iskolai év befe-
jezése alkalmával iskolai ünnepet rendezett.
1898. június 30. A szilágysomlyói állami elemi népiskola 1897-1898. tanévi
értesítőjéből. Az immáron 3 éve fennálló iskola ezen tanévében beiratkozott

166
124 fiú és 166 leány, az ismétlők közül 3 fiú és 22 leány, összesen 317
növendék. Az előző évben 388-an voltak, a jelentékeny apadás népünk elsze-
gényedésében és kedvezőtlen egészségi állapotával magyarázható. Fékezőleg
hatott a négy felső leány osztály oktatására az, hogy Puskásné, Gencsy Irén
január és február hónapban fel volt mentve, helyettesítésével Csoma Mária,
III. osztály tanítója volt megbízva. Ő helyébe Szentmihályi Anna képesített
óvónő lett a gondnokság által alkalmazva. 144 tanuló volt felmentve a
tandíjak fizetése alól. Az iskola egészségügyi állapotára dr. Kálmán Ignác
városi tisztiorvos felügyelt.
1898. június 30. A szilágysomlyói református egyház javítás alatt lévő
templom költségeire a nyár folyamán nagyobb szabású mulatság fog rendez-
tetni.
1898. július 3-án a helybeli önkéntes tűzoltó-egylet a Malom-erdőben lévő
kies fekvésű mulató helyen majálist rendezett szerei kijavítására. Tekintettel a
közérdekű célra, felhívjuk reá a közönség figyelmét. A vendéglős tisztet
Buttyán György tölti be.
1898. július 7. Dankó Pista. Kiváló, szép, előkellő közönség töltötte meg július
4-én este színházunkat. Hogyne, mikor Dankó Pista, a hírneves, zseniális
magyar dal- és zeneköltő kizárólag saját szerzeményű dalaiból összeállított
műsor kecsegtette a közönséget.
1898. július 7. A város gazdasági viszonyai. A város határterülete, a tagosítási
főkönyv szerint 6224 hold 239 □öl, amelyből szánó 2506 hold, rét 772 hold,
elpusztult szőlő 1178 hold, legelő 387 hold, erdő 586 hold a Magura
erdősséggel együtt, 794 terméketlen terület (utcák, terek, utak, udvarok).
1898. július 7. Dr. Nádudvary Jenő ügyvédjelölt a napokban tette le Buda-
pesten jó sikerrel az ügyvédi vizsgát. A tehetséges, fiatal ügyvéd mint halljuk,
városunkban fog ügyvédi irodát nyitni.
1898. július 17. A helybeli ev. református templom tornyára július 3-án
délelőtt tették fel a megújított gömböt megható ünnepség keretében. A
lelkészlakról két egyháztanácsos vitte a torony ékességét a templomhoz, hat
gyönyörű leányka kíséretében, kiknek neveit a gömbbe is betették, de ide is
kiírjuk: Halliarszky Mariska, Szénássy Margit, Tarpay Irén, Bartha Juliska,

167
Bikfalvi Mariska, Veres Róza. Majd a tűzoltó zenekar indulót játszott, imát
mondott Gáspár István lelkész.
1898. július 17-én, vasárnap délután 4 órakor a gimnázium tornacsarnokában
tartotta a temetkezési társulat XXVII. közgyűlését. Szénássy Miklós, elnök.
1898. július 21. Július 10-én a Malom-erdőben lévő nyári múlató épületébe a
vendéglős és a személyzet távollétében az ablakon át egy tolvaj behatolt és
onnan mintegy 40 forint értékű asztalneműt és evőeszközöket elemelt.
Később az elfogott betörőtől Buttyán György vendéglős ellopott portékái is
előkerültek.
1898. július 28. Az Anna pavilonban július 23-án ifjúsági táncmulatságot
szerveztek, igen szépen sikerült. Az Anna pavilon a természet ritka szépségű
helyén épült, olyan kedves nyári mulatóhely, melyért más városok lakossága
kincseket adna.
1898. július 28. Szilágysomlyó város belterületén egyes kerékpárosok
egyáltalán nem tartják be a kerékpárral való közlekedésre a nagyméltóságú
m. kir. belügyminiszter úrnak 32.159-V.e. szám alatt az 1897. év július 3-án
kelt és városunk területén közhírré tett rendeletét. A városi rendőrkapitány a
következőket rendeli el: 1. A város belterületén a kerékpárosok közlekedése
csakis a kocsiutakon történhetik, gyalogjáró utakat erre felhasználni tilos. 2. A
kerékpározás a városunk piacterén és a vásárterekre vezető utcáin a heti- és
nagyvásárok idején tilos, ilyenkor a kerékpáros az élénkebb forgalmú helye-
ken gépéről leszállni és azt kézen vezetni köteles.
1898. augusztus 4. Gencsy Sándor polgármester elnöklete alatt a városi
képviselőtestület megtárgyalta a következőket: 1. A Vallás- és Közoktatásügyi
Miniszter leirata amely városunkban két osztállyal felállítandó felsőbb
leányiskola létesítéséhez a város által 5000 forintnak egyszer s mindenkorra
felajánlását tudomásul veszi. 2. Az építés alatt álló városi új szálloda
kibérlésére Földes Miksa nagykárolyi lakos ajánlatot tett évi 3000
bérösszegre. A város augusztus 21-én árverésre bocsájtja a bérleti díjat. Az
árverésen kikötendő, hogy a bérlő az új szállodát a kor kívánalmainak
megfelelő berendezéssel és bútorzattal tartozik ellátni. 3. A „Lobogó”
vendéglő udvarán létesítendő melléképületek: istálló, gabonás, zárt és nyitott
kocsiszín, utcai kerítés és kút építését Czimmer Istvánné vállalkozónak 2466
forint és 31 krajcár árban kiadatik. 4. Az Elve utcán egy új közkút készítése
168
iránt Schönstein István és társa által benyújtott kérelem elfogadásra került. 5.
Fetzer János Ferenc ipariskolai tanár nagy elfoglaltságára hivatkozva lemond
az ipariskola igazgatói állásáról.
1898. augusztus 5. A kereskedelemügyi magyar kir. miniszter jelentése az
országgyűléshez a bihari helyi érdekű vasút margitta-szilágysomlyói szárny-
vonalának engedélyezéséről. Tisztelt Képviselőház! Az 1898 évi XXIX.
törvénycikk 3. §-ában foglalt utasításhoz képest van szerencsém a tisztelt
Háznak jelenteni, hogy a bihari helyi érdekű vasút margitta-szilágysomlyói
szárnyvonalának építésére és üzletére vonatkozó engedélyt, az említett
helyi érdekű vasút engedélyokiratát kiegészítő függelék alakjában, a bihari
helyi érdekű vasút-részvénytársaságnak mint engedélyesnek a mai napon
kiadtam. Midőn az idézett törvénycikkre vonatkozólag benyújtott javaslatom
indokolásában már részletesen ismertetett engedély okirat-függeléknek
másolatát ezennel bemutatom, kérem egyúttal a tisztelt Képviselőházzat,
hogy ezen jelentésemet tudomásul venni és hasonló célból a főrendiházhoz
átküldeni méltóztassék. Budapest, 1898 évi aug. hó 5-én. Báró Dániel Ernő
s.k. kereskedelemügyi magyar kir. miniszter.
1898. augusztus 6. A Várkertben nagyszámú közönség vett részt a református
majálison.
1898. augusztus 10. Zilahi Gyula, a budapesti Nemzeti Színház kitűnősége
Szilágysomlyón vendégszerepelt.
1898. augusztus 11. Vasúti és Közlekedési Közlöny. Közigazgatási pótbejárás a
margitta-szilágysomlyói helyi érdekű vasúton. A margitta-szilágysomlyói helyi
érdekű vasúton tervezett vonalváltozásokra nézve közigazgatási pótbejárást
rendelt el a kereskedelemügyi miniszter. A pótbejárást augusztus hó 11-ikén
délelőtt tíz órakor kezdik meg a bályoki községháznál.
1898. augusztus 11. A szabadságharc félszázados évfordulójának hatalmas
művészi emléket emelt három képíró művész: Vágó Pál, Spányi Béla és a
lengyel Jan Styka. Megfestették Nagyszebennek 1849. március 11-én Bem
által történt bevételét. 120 méter hosszú és 15 méter magas óriás vásznon
elénk varázsolták Bem apó egyik legszebb diadalát, a magyar honvédek első
győzelmét az osztrák-orosz szövetségeseken. Pesten jártában senki el ne
mulassza megnézni a Bem–Petőfi körképet.

169
1898. augusztus 18. Hová építsük az óvodát? Lehetőségek: 1. református
egyház telke, 2. központibb részen, a város saját telkén, ilyen pedig nincs, 3.
felhívásban kérik a város polgárait, hogy akinek óvodai építésre alkalmas
eladó telke van, azt jelentse a városi bizottságnak. A felhívásra jöttek a fel-
ajánlások: Lázár Ödön Bem téren lévő telke, Éder László Rákóczi utcai két
telke, fel lett ajánlva a Kraszna melletti Hernyós-kert [a későbbi Laczay-kert,
ma beépített terület. Sz.M.A.] és Gámentzy Lukácsnak a Báthory-vár melletti
telke. A mostani óvoda épület szűk és ott az óvónőnek lakást adni nem lehet.
Nagyon is eljött az ideje, hogy a város képviselőtestülete válasszon a fel-
ajánlott telkek közül és az óvoda építést tovább ne halogassa.
1898. augusztus 25. Hány ember él a földön? (Ismeretterjesztő apróság.)
Egy D’Antrevilie nevű francia tudós veti fel a kérdést, amely oly kényelmetlen
a statisztikusokra.
Behm és Wagner 1874-ben hozzávetőleges becslés szerint 1391 millió egyén-
re tették az egész földgömb lakosságát. Lavasseur ezt a számot 1878-ban
1439 millióra emelte, ma pedig 1480 millió embert számlálnak, – mely
világrészek szerint következőleg oszlana meg:
Európa 358.379.000
Ázsia 825.954.000
Afrika: szigetek és sarkvidék 7.500.000
Amerika 121.713.000
Az óceáni szigetek és a sarkvidék 7.500.000
Ausztrália 3.230.000
Schooling angol tudós érdekes közleményekkel egészíti ki e számadatokat. Így
elmondja többek közt, hogy átlag minden 1000 földlakó közül jut Ázsiára 658,
Európára 242, Afrikára 111, Amerikára 82, Óceániára és a sarkvidékére 5 és
Ausztráliára 2. Több mint az emberiség fele Ázsiában lakik, tehát egy negyede
körülbelül pedig Európában. Amerikára csak 1/12, Afrikára pedig 1/9 esik.
Ausztráliának egész népessége nem több, mint London, vagy pedig Párizs és
Pétervár lakossága együttvéve. Európában minden angol négyszög méter
földnyi területre 95 lakos esik, Ázsiában 48, Afrikában 15, Amerikában 8,
Óceániában és a sarki régiókban 3, Ausztráliában és átlagban véve az egész
emberiséget 28 ember esik egy angol négyszögmérföldnyi területre.
Megfordítva a számítást: Európában 7 acre (közel 7/10 katasztr. hold) terület
esik egy emberre, Ázsiában 13, Afrikában 44, Amerikában 78, az Óceáni
170
szigeteken és a sarkvidéken 916, Ausztriában pedig 598 acre. De ha az egész
földet igazságosan osztanák lel a föld összes lakói között, úgy hogy egyforma
rész jutna mindenkinek, több mint 16 katasztrális hold volna minden egyes
ember osztályrésze, szóval van még hely a földön elég és egy darabig nem
szorulunk meg, de ha az emberiség szaporodása a mostani arányban halad
tovább, el fog jönni az az idő, amikor egy katasztrális hold se fog jutni egészen
egy-egy emberre. Schooling ezt következőleg számítja ki. Az emberiség átla-
gos évi szaporodása 5 ezrelék, amit alapul véve az emberiség létszámának
kiszámításánál – fog élni:
1900-ban 1548 millió ember
1950-ben 1986 „ „
2000-ben 2586 „ „
2030-ban 2960 „ „
2100-ban 4197 „ „
2220-ban 6910 „ „
2300-ban 11379 „ „
2400-ban 18738 „ „
2516-ban 33418 „ „
2517-ben 33586 „ „
Ilyen módon minden 139 évben megkétszereződnék a föld lakossága. Anglia
már 80 év alatt eléri ezt a megduplázódást, de Anglia rendkívül termékeny,
míg Franciaországban a népesedési mozgalom csak igen gyengén halad előre
s a lakosság részben bevándorlás által szaporodik, mert a halálesetek száma
meghaladja a születéseket. A fenti számításra hivatkozva, Schooling azzal
fenyegetőzik, hogy 2516, és 2517. között el fog jönni az a nap, amikor már
csak egy acre, vagyis 0,7 kat. hold jut a föld egy lakójára, az pedig már igazán
szűk világ lenne, de késő utódaink érdekében reméljük, hogy amit az angol
statisztika papíron oly okosan kiszámít, a természet keresztülhúzza. Euró-
pában következőleg áll a népsűrűség statisztikája. Ezer emberből esik: Orosz-
országra 262, Németországra 139, Ausztria-Magyarországra 116, Francia-
országra 107, Angliára 106, Olaszországra 84, Spanyolországra 48, Belgiumra
17, a többi országokra 121. Az abszolút népszerűségnél azonban ez a sorrend
tetemes változást szenved. Erre a kis Belgium kerül, hol 546 lakos esik egy
angol mérföldnyi területre. Aztán jön Anglia 315, Olaszország 263, Német-
ország 237, Franciaország 184, Ausztria-Magyarország 171, Spanyolország 90
és végül Oroszország átlag 49 lakossal egy angol négyszögmérföldre.
171
1898. augusztus 25. Fösvény többet költ. A „Lobogó” vendéglő helyén épült
új szálloda homlokzatán nagy fekete betűkkel díszeleg már a „Városi szálloda”
felirat. A munka mostanában lassabban ugyan, de mégis annyira halad, hogy
októberre valószínű, hogy teljesen elkészülhet.
1898. augusztus 26-án délben tűzilárma riasztotta fel az ebédtől városunk
lakosságát. Nagy Józsefnek az Oláh utcán egy széna- és szalmakazalja gyulladt
meg. Szerencse, hogy szélcsend volt. A tűzoltók későn érkeztek, felszerelésük
tűzoltásra alkalmatlannak bizonyultak.
1898. augusztus 27. Kiegészítő melléklet a bihari h. é. vasutak margitta-
szilágysomlyói szárnyvonalára vonatkozó 50.696/98. számú engedély okirati
függelékhez. Vonatkozó feltételek. III. Felépítmény. A pálya 1,435 méter
nyomtávval építendő. A sínek, melyek acélból gyártandók, folyó-méterenkint
23,6 kg-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazásával oly
sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5000 kgrm.
keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A
vágányok egymástóli távolsága – középtől középig mérve – az állomásokon
4,5 méter, a nyílt vonalon pedig 3,6 méternél kisebb nem lehet. Az építendő
szárnyvonalon 2900 folyóméter állomási mellékvágány létesítése köve-
telhető, mely hosszba azonban Margitta esetleg Székelyhíd és Szilágysomlyó
csatlakozó állomásokon előállítandó új illetve áthelyezendő vagy átalakítandó
régi vágányok nincsenek beszámítva.
1898. szeptember 1. A helybeli ipar- és kereskedő iskola igazgatója, Bogdán
István.
1898. szeptember 8. Vendéglő helyett korcsma. A város által tervezett
korszerű, cifrábban kifejezve „a kor igényeinek színvonalán álló” vendéglői
épület munkálatai szépen előhaladtak s örömmel látjuk, hogy nemsokára
megnyitható s a forgalomnak átadható lesz.
Már az építkezés folyama alatt elmondott, részben meg is szívlelt
észrevételeinkhez akarunk most, míg az talán egészen el nem késett, néhány
szót fűzni. Hogy a negyvenezer forintos középület sajnos nélkülözi az épület
fődíszét, az épület arányainak megfejelő „korszerű“ ablakokat és hogy ez a
maga idejében kikerülte a jóakaratban nem szűkölködő építkezési bizottsági
tagok figyelmét, azt sajnos konstatáltuk ugyan; de hát belenyugodtunk és
hallgattunk.

172
 Ám nem lehet elnyelni szó nélkül azt, hogy a közpénzen épült, díszes-
nek mondható vendéglő bizony inkább korcsmához lesz hasonló azokkal a
több táblából álló, nagy valószínűséggel egyszerű raktári üvegekből tervezett
apró ablakokkal, amilyenekkel az élelmes építő-vállalkozó azokat felszerelni
akarja. Tessék csak megtekinteni azokat az ablakokat! Ugyan ki épít középü-
leteket így ma? Olyan épületeket, amelyért negyvenezer forintot kell kiadni, s
amely épület nem tíz, nem húsz évre, hanem legalább egy századra szól?
Hiszen a legegyszerűbb magán lakásoknál is mostanság egy táblából
álló, belga szolini üvegből készült ablakokat alkalmaznak. Ez a mai kor
ízlésének és igényének megfelelő. Ez az, a mit egy ilyen vendéglői épületnél,
amelynek szépnek, tetszetősnek, korszerűnek kell lennie, minden esetre
megkövetelhetünk. Hogy ez drágább és költségesebb is amannál? No, hát az
bizonyos. De hát miért nem vették fel a költségvetésbe? Ha pedig fel nem
vették, hogy kerülhette ez a nagyon is lényeges körülmény el az érdekel-
teknek figyelmét?
Már kérem alázatosan, én hibát hibával tetézni nem szeretnék. Ha a
hiba bármely részről is elkövetve lett, azt helyre kell hozni addig, amíg arra
mód és alkalom lehet, mert tíz-húsz hónap múlva nem kasszírozhatjuk mi
azokat a dísztelen paraszt korcsma ablakokat, csak azért, hogy valamelyik
építő májszternek megint megtömjük a zsebét ropogós banknótával! Ha
vendéglőt akarunk építeni, ne építsünk helyette korcsmát.
Le azokkal az oda nem való ablakokkal, amelyek egy magán házon
helyet foglalhatnak; de nem valók egy drága pénzen készült, évtizedekre, való
középületre! Le azokkal az ablakokkal, még az esetben is, ha a végzetes
tévedés nem az építő mestert terhelné. A kor igénye parancsol velünk, hogy
közpénzen ízléses és szép dolgokat produkáljunk, ne pedig maskarákat!
1898. október 13. A nagy vendéglő. Hosszas vajúdás után, mint hírlik, e hó
16-án át lesz adva a használatnak. Az építkezés, szobafestés, tatarozás, ha
nem is egészen, de nagyjában már be lett fejezve. Kiszáll majd a bizottság,
felveszi róla a protokollumot, hogy mindent rendben talált és ezzel be lesz
fejezve a városunk történelmében oly rég idő óta kísértő vendégfogadó
építés. Hát bizony most, hogy kész a munka – kritikusnak lenni úgy mondják,
könnyű, dolog! – meggyőződhetnek arról az érdekelt nagy férfiak, kik annyira
ellenezték a kaszinónak ide való elhelyezését, hogy milyen kár volt azt az
épületet a vikárius telke felé déli irányban egy szárnyépülettel el nem látni.

173
Pár ezer forint különbség lett volna az igaz; de legalább egy monumentális
épülettel gyarapodott volna a város. No, de már eső után köpönyeg.
Meggyőződhetnek arról is, hogy vendéglői szobák helyett valóságos apró (?)
tánctermeket kaptak, a folyosó pedig olyan tág, hogy az magában egy külön
nagy termet pótolhatna. Szóval igazán fényűzően van berendezve a mi
vendéglőnk, csak aztán legyen vendég is hozzá.
1898. október 16. A helybeli református templom megújítása befejeztetvén,
ünnepélyes felavatása megtörtént. A felavató imát Viski Pál esperes, alkalmi
beszédet Gáspár István református lelkész mondott.
1898. október 27. részlet Bölöni Sándor írásából. …Bocsánczy Adolf az egész
lelkében igaz magyar, már 19 éves korában 1848-as honvédszázados, aki az
osztrák hadseregbe besoroltatása után kiszabadulva, az ötvenes és hatvanas
években, mint e város és e vidék intelligenciájának éltető lelke, a maga
idejében kiszámíthatatlan nemzeti missziót teljesítő szilágysomlyói műked-
velő társulatnak és későbbi években is városunkban annyi szép és nemes
intézménynek indítványozója s megteremtője, aki mint e választókerületnek
országgyűlési képviselje s később mint e város fáradhatatlan buzgalmú
polgármestere férfikorának egész munkásságát, összes vagyoni erejét a
hazának, a magyarságnak és e város jóvoltának áldozta föl, aki mint a
vármegye alispánja is, első sorban szívén hordozta e város fölvirágzását –
méltán érdemelte meg a márványoszlopot, melyet egyesek áldozatkészsége
és Szilágysomlyó város képviselő testülete emelt sírja fölé, melyen e
felírásban örökítették meg emlékét:
BOCSÁNCZY ADOLF
1829-1884
Egykori polgármesterének emelte
SZILÁGY-SOMLYÓ VÁROS KÖZÖNSÉGE
Bocsánczy Adolf [Az eredeti szövegben tévesen Bocsánczky van írva. I.J.]
síremléke a római katolikus temetőben van felállítva. A síremlék felállításánál
a városi képviselő testület Gencsy Sándor polgármester vezetése alatt vett
részt. Az emlék felállításánál Svájczer Gábor főjegyző beszédet tartott.
1898. november 10. Az óvoda helyiségül felajánlott telkek közül Páskuj József
telke találtatott a legalkalmasabbnak a megvételre és kimondta a közgyűlés,
hogy a telket 10.000 forint vételárban oly feltétellel, ha az tehermentesen

174
kerül át a város tulajdonába. A vásárlás kimondása teljesen egyhangúlag
történt a városi közgyűlésen.
1898. november 24. A helybeli önkéntes tűzoltó testület november 20-án
tartott közgyűlésen egyhangúlag Páskuj Antal eddigi alparancsnokot válasz-
totta főparancsnokká. Kívánatos lenne, ha intelligens ifjaink minél számosab-
ban lépnének be a testületbe.
1898. december 8-án nagy számban ünnepelte meg a szilágysági románság
Barboloviciu Alimp görög katolikus vikárius püspök helyettességének 25. éves
évfordulóját.
1898. december 10-én, szombaton a Lukátsffy Ödön ügyvéd vezetése alatt
álló műkedvelő zeneegylet hangszerek beszerzésére a színház termében
tánccal egybekötött hangversenyt rendez.
1898. december 11-én az izraelita nőegylet költőestélyt tartott.
1898. december 15. Egy, földmíves iskolának felállítása ügyében leérkezett a
földművelésügyi m. kir. miniszter leirata miszerint, ha a város a Veverán
József 180 holdas tagbirtokát erre a célra megveszi és a földmíves iskola
céljaira az államnak örök időkre átengedi, ez esetben a földmíves iskola
felállítása többé nem ütközik akadályba.
1898. december 20. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 10603 98. sz. 191/1
szám alatt bejegyezte Smeták János cégét. Főtelep Szilágysomlyó. Smeták
János, gőzmalom tulajdonos.
1898. december 22. A szilágysomlyói izraelita hitközség elnökévé – a több év
óta elnökösködő Brüll Károllyal szemben – titkos szavazással, Lang József
választatott meg.
1898. december 26-án, a szilágysomlyói jótékony nőegylet karácsony
másodnapján a polgári műkedvelők közreműködésével három felvonásos
pásztorjátékot mutatott be.
1898. december 27. Szép és ritka látványban gyönyörködhetett városunk
közönsége. A hold ugyanis éjjeli 11 óra tájban fogyni kezdett, majd mind-
jobban kisebbedett, míg nem teljesen elsötétült. A holdfogyatkozás éjfél után
3 óra tájban ért véget.

175
1898. december 28. A szilágysomlyói kaszinó ezen a napon rendkívüli gyűlést
tartott. Ekkor Kiss József volt a pénztárnok, aki tisztségéről lemondott.
1898. december 31. Szilveszter estéjén a műkedvelő zeneegylet a színházban,
kis számú közönség jelenlétében tartotta meg zeneestélyét. A műsort Gáspár
István református lelkész szavalatával bővítették. A műsor lejátszása után az
ifjúság táncra perdült. Az új év beálltát a Himnusz együttes eléneklésével
üdvözölte a közönség.
1899. Szilágysomlyón Heimlich Weisz Katalin a nyomda tulajdonos.
1899. január 8. Ágota Antal szilágysomlyói kir. járásbírósági telekkönyvi kiadó
eljegyezte Kaszó Ilona kisasszonyt, a helybeli római katolikus leányiskola
tanítónőjét.
1899. január 8. a polgári olvasókör saját pénztára javára a színház termeiben
zártkörű táncvigalmat rendezett.
1899. január 12. A polgári olvasókör január 8-i táncmulatsága nem keltette fel
azon általános érdeklődést, amit egy ilyen nemes célú egylet javára rendezett
táncmulatságtól méltán elvárhatnánk. Az úgynevezett úri rend kivétel nélkül
távollétével tündökölt.
1899. január 19. A polgári olvasókör gyűlése Az alapszabályok értelmében
általános tisztújítás volt. Megválasztattak köz-felkiáltással újra: elnökké
Veverán József, jegyzővé Fedorka Elek, pénztárnokká Némethy Zsigmond,
ügyésszé Lukátsffy Ödön, ellenőrré ifj. Barna József, háznaggyá Szarvadi Imre,
könyvtárnokká Récsy Zsigmond, aljegyzővé Karsai Sándor. A választmányi
tagok megválasztására szavazást kellett elrendelni s az urnából kikerültek: id.
Barna József, Bogdán István, Grusz L. Valér, Schönstein István, Lengyel Ferenc,
Barbóczky János, dr. Ajtai Endre, Merk János, Gudor Antal, Simó Károly, Kába
József és Szabó Zsigmond mind rendes tagok, Oláh Károly, Szabó István és
Széles Károly, mint póttagok.
1899. január 19. A szilágysomlyó-margittai vasút építése lassan közeledik a
megvalósítás felé. A tervezési és nyomjelzési munkák után, februárban a
földmunka is megkezdődhet.
1899. január 19. A Kaszinónak az új városi szállodába való átköltöztetése már
csak időkérdése. A helység bérlete feletti szerződés január 19-én lett aláírva
és április 24-re az új helyiségbe már át is fog költözni.
176
1899. január 22-én a volt Kraszna megyei 1848-1849-es honvédek egyesüle-
tének közgyűlését tartották a szilágysomlyói városház dísztermében. A köz-
gyűlést összehívta Szénássy Miklós honvéd, elnök.
1899. január 25. Fekete Miksa színigazgató eddig Tasnádon vendégszereplő
dráma, vígjáték, népszínmű és operett társulatával ma érkezik városunkba.
1899. február 4-én, szombaton a városi színház termeiben a szilágysomlyói
ev. református egyház a templom építése által keletkezett adóságainak tör-
lesztésére zártkörű táncvigalmat rendezett. Belépti díj 1 korona volt.
1899. február 8. A polgári olvasókör közgyűlése.
Nagyszámban egybegyűlt tagok érdeklődése mellett tartotta meg
közgyűlését a sz.-somlyói polgári olvasókör f. hó 8-án, a mi arról tesz tanúsá-
got, hogy ezen kör szervezkedésében és gyarapodásában évről-évre figyelem-
re és dicséretre méltó haladást tesz. Ezen kör, mely ez előtt nyolc évvel egy
szűk szobában 12 drb. könyvből álló könyvtárral és kölcsönkért hírlapokkal
keletkezett, ma tágas helyiséggel rendelkezik, asztalán található négy napilap,
öt szépirodalmi és más szakmájú és három élclap; könyvtárában van 313 mű,
azonkívül még egy kevés összegyűjtött pénze is van.
Különben ideje is, hogy a sz.-somlyói polgári és iparos osztály más
városok példájára szerezzen magának egy oly helyet, a hol a napi megélhetés-
sel összekötött napi fáradalmak után szórakozzék, azon kívül pedig találhassa
meg a mai kor által megkívánt szellemi táplálékot is.
Elnöke Veverán József, kinek igazgatása alatt ment át a kör ezen át-
alakuláson, megnyitó beszédében a ma itt-ott lábra kapott ferde irányú és
tévtanokról tett említést és azoknak társadalmi és nemzeti szempontból való
káros voltát fejtegette, melyek ha gyökeret vernének, a magyar nemzetet
csakis veszélybe sodorhatnák. Kéri a tagokat, hogy ezeket a veszedelmes
tanokat, mint mérges anyagot megvetve, igyekezzenek mindig becsületes
munka, józan élet és helyes gondolkozás által maguknak és a hazának jólétét
előmozdítani. Ezután Fedorka Elek jegyző olvasta fel a kör múlt évi műkö-
désének nevezetesebb mozzanatairól szóló évi jelentést. Ebből kitűnt, hogy a
körnek van 112 helybeli és vidéki tagja. A kör bevétele volt 874 frt 08 kr,
kiadása 725 frt 28 kr, pénztármaradványa 149 frt 40 kr. Megünnepelte haza-
fias lelkesedés mellett a Casinóval egyetemben március 15- ét; tartott Széche-
nyi ünnepélyt, imádott királynénk temetése napján a gyász isteni tiszteleten

177
testületileg vett részt s ennek dicső és jóságos emlékét jegyzőkönyvben is
megörökítette. A választmány tartott összesen 13 ülést, a hol több – az egylet
beléletére vonatkozó – és egyéb felmerült ügyeket kellő komolysággal és
tárgyilagosan intézett el.
A közgyűlés a jegyzőnek évi jelentéséért jegyzőkönyvi köszönetet
mondott. Az alapszabályok értelmében általános tisztújítás volt. Megvá-
lasztanak közfelkiáltással újra: elnökké Veverán József, jegyzővé Fedorka Elek,
pénztárnokká Némethy Zsigmond, ügyésszé Lukátsffy Ödön, ellenőrré ifj.
Barna József, háznaggyá Szarvadi Imre, könyvtárnokká Récsy Zsigmond,
aljegyzővé Karsai Sándor. A választmányi tagok megválasztására szavazást
kellett elrendelni s az urnából kikerültek: id. Barna József, Bogdán István,
Grusz L. Valér. Schönstein István, Lengyel Ferencz, Barbóczky János, dr. Ajtai
Endre, Merk János, Gudor Antal, Simó Károly, Kába József és Szabó Zsigmond,
mint rendes tagok, Oláh Károly, Szabó István és Szélesi Károly, mint póttagok.
A közgyűlés még helybenhagyta a múlt évi könyvtár és pénztári
számadásokat, megállapította a jövő évi költségvetést, elfogadott egy pár
indítványt s azután véget ért.
1899. február 12-én a szilágysomlyói önkéntes tűzoltó egylet saját pénztára
javára, a városi színház helyiségében zártkörű táncmozgalmat rendezett.
1899. február 14-én, húshagyó kedden a műkedvelő zenekar zeneestélye
fejezte be a farsangi mulatságokat és tette fel reá úgy szólva a koronát is. A
zeneműsor befejezése után megkezdődött a tánc és tartott kivilágos kivirrad-
tig, melyben ugyancsak tevékeny részt vettek a most épülő szilágysomlyó–
margittai vasút építésével foglalkozó fiatal mérnökök. A vasútépítéshez csak
most fogtak hozzá s íme, máris hozott egy csomó udvarlót és táncost. Ha
kiépül, már mind csupa kész vőlegényeket fog szállítani.
1899. február 16. Épül a vasút. A Szilágysomlyó-margittai helyi érdekű vasút
földmunkálataihoz az elmúlt héten, több helyen nagyobb erővel hozzáfogtak.
A nagyfalusi Csicsó dombon már nagy átmetszést tettek, alatta pedig a lankás
szőlőhegyen egyre emelkedik a magas földtöltés. Városunkból gyakran vo-
nulnak, ki a gyönyörű tavaszias időben egész társaságok megnézni, miként
kezdenek valóra válni azok a rég űzött álmok, miket elhagyatott vidékünk e
vasút kiépüléséhez fűzött. Vajha csakugyan valósulnának is.

178
1899. február 16-án A városi közgyűlés kimondta, hogy a Bem-téri ártézi kút
létesítését, mint legnagyobb valószínűszínűséggel kivihetetlent, véglegesen
mellőzi.
1899. február 16. Fekete Miksa színtársulata megkezdi somlyói előadásait, 6
bérlet alapján látogatható.
1899. február 21. Józsa Dániel szilágysomlyói kir. járásbírósági fogházőr
nyugdíjba vonult.
1899. március 16. Városunk földtani alakulásai. Több ízben forgott olvasóink
előtt Szilágysomlyó város képviselő testületének egy ártézi kút létesítését ki-
mondó határozatának tárgyalása kapcsán azon kérdés, hogy lehetséges lesz-é
városunkban az ártézi kút fúrása. Mint olvasóink előtt immár ismeretes,
városunkban annak földtani alakulásai miatt kizártnak tekinthető az ártézi kút
fúrása. Nem lesz tehát érdektelen, ha dr. Pálffy Mór jeles geológusnak, a m.
kir. földtani intézet igazgatóságához e tárgyra vonatkozó jelentését egész
terjedelmében közöljük, amint következik:
Tekintetes igazgatóság!
A földmivelésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának 1898. szep-
tember hó 20-án kelt 56813/V./2. számú magas rendelete értelmében a
Szilágysomlyó városában lemélyesztendő artézi kút ügyében a m. kir. földtani
intézet korábbi részletes fölvételei, valamint a helyszínen tett tapasztalataim
alapján az alábbiakban bátorkodom jelentésemet meglenni:
Szilágysomlyó város nagy részben a Kraszna folyó jobb, kis részben t. í.
délkeleti végső utcáin, a bal partján fekszik, a tenger színe felett 231 m
magasan. A várostól északra, közvetlen az utolsó házaktól meredeken emel-
kedik fel a Somlyói Magura hegy és a várostól délre és délnyugatra a 324 m
magas Púpos és a 345 m magas Szent-hegy, melyeknek anyagát kristályos
pala képezi. Az eredetileg egy hegytömeget képező kristályos palaszigetet a
Kraszna folyó ketté vágta s annak délnyugati részéből lemetszette a kisebb
tömegű Púpos és Szent hegyet, miket a nagyfalusi út mellet lefolyó Fenék-
patak különített újra el egymástól. A szigethegység oldalaira települve találjuk
a mediterrán s erre a pontuszi tengerképződményeit, míg a Kraszna folyó
árterén vastag homokos allúvium van. Mellékesen megjegyzem még, hogy
Sz.-somlyótól délkeletre a hegyek alján még diluviális lerakodások is vannak,
de ezeknek a város hidrológiai viszonyaira befolyásuk nincsen.
179
 A mediterrán rétegek különösen a Somlyói Magura keleti részén a
Gangos és Őrhegyek környékén tanulmányozhatók jól, hol lithothamniumos
(vörös mészmoszat karfiolszerű képződményei) mészkőből, meszes homok-
kőből és homokból állnak. Az erre letelepült ponthusi rétegeket pedig agyag,
homok és vályog váltakozó rétegei képezik.
Áttérve most már a vidék hidrológiai viszonyaira, a következőket figyel-
hettem meg. A város forrásokban igen szegény s még a kristályos palákból
álló Magura hegyen sincsen egy jobbacska forrás. Ezzel ellentétben azonban a
város vízviszonyai határozottan kedvezőknek mondhatók. A város összes
kútjai a Kraszna folyó allúviumába vannak mélyesztve, de vizük a folyóval
összeköttetésben nincsen, miután a kutak víztükre a megfigyelt esetek
mindenikében a folyóvíz színénél sokkal magasabban áll. Sőt a kutak feneke
talán egy esetben sincs a Kraszna folyó szintjéig lemélyesztve.
Daczára ennek, a kutak vize állandónak mondható, mert a hosszú
szárazság után sincs egy sem elapadva, sőt amint a Kraszna folyó bal partján
néhány közkútnál találtam, egészen csordultig tele van. Hogy a városháza
környékén levő kutakban a vízszíne mélyen van, azt a hely magasabb volta
magyarázza meg. A kutak legtöbbjének íze bár kissé lágy, de élvezhető jó víz s
csupán egyeseken, miknek környezete a tisztaság terén több kívánni valót
mutat, érezhetni a szerves anyagok bomlási terményeit, különösen salét-
romos ízt.
Ami pedig egy ártézi kút lemélyesztésének lehetséges voltát illeti, arra
véleményem a következő. Miután kétségtelen, hogy a Kraszna folyó jobb és
bal partján emelkedő kristályos palahelyek eredetileg egy hegytömeget
képeztek s csak a Kraszna folyó különítette azokat szét, világos, hogy ezek
folytatása azon allúvium alatt is, min a város nagyobb része fekszik, megvan s
egy lemélyesztett fúrás azt nem nagy mélységre (kb. 20–30 m) megtalálná.
Ismerve azonban a kristályos pala sajátságait, a benne való fúrást
ajánlani nem lehet. A város délkeleti végén, a Kossuth-utcának kb. közép
részén azonban megvannak a feltételek arra, hogy mintegy 80–100 m mély-
ségben valószínűleg felszökő vizet lehessen találni, mert átfúrva az e vidéken
kevésbé víztartó ponthusi rétegeket, a mediterrán emelet jó vízgyűjtő
rétegeiből valószínűleg felszálló vizet lehetne nyerni.
Tekintve azonban, hogy ez a hely már a város középpontjától nagyobb
távolságra fekszik, de tekintve régióként azt, hogy a város elég bő és jó

180
ivóvízzel rendelkezik, e fényűzésnek mondható fúrást részemről nem
ajánlhatom.
Miután azonban a város területén létező közkutak eléggé elhanyagolt
állapotban vannak, az ártézi kút fúrása helyett inkább azt ajánlanám, hogy a
város különböző pontjain, több helyen fúrnának le széles átmérőjű csővel az
allúviumba, nagyobb mélységig (esetleg egészen a kristályos paláig) s e
nagyobb mélységből nyert tiszta vizet szivattyúkkal hoznák a felszínre.
Az ily széles csővel való fúrás által a felső talajnak esetleg fertőzött vize
a cső fala által el lenne rekesztve a kút vizétől s csak az alsó rétegek tisztább
vize kerülne a kútba.
Ezek után mély tiszteletem kifejezésével vagyok a tekintetes igazgató-
ságnak Budapesten. 1898. október hó 8-án.
Alázatos szolgája: Dr. Pálfy Mór s. k. kir. s. geológus
1899. március 16. Március 10-én, Sztankay István szilágysomlyói vasút-
állomási főnök, 38 éves korában meghalt. A római katolikus temetőben lett
sírhelye.
1899. március 23. Takarékpénztári közgyűlés. A krasznamegyei takarék-
pénztár részvénytársaság, vármegyénk legrégibb idő óta fennálló pénz-
intézete f. évi március hó 19-én délelőtt tartotta meg Zobel Lipót kir. tanácsos
elnöklete alatt 30-ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlésre való részvételre
előzetesen 418 részvény volt letéve és 26 részvényes vett részt a közgyű-
lésben, mely az igazgatóság és felügyelő bizottság előterjesztéseit a forgalmi
és mérleg kimutatásokat, valamint a jövedelem felosztásara vonatkozó javas-
latokat minden ellenvetés nélkül elfogadta s a gyűlés alig egy óra lefolyása
alatt véget ért.
1899. március 23. Március 19-én a szilágysomlyói állami felső leány iskola
saját könyvtára gyarapítására, jótékony célú előadást rendezett, melyben
kizárólag az iskola növendékei vettek részt. A rendezésben a főszerepet
Városy Malvin úrhölgy, az iskola igazgatója lelkes buzgósággal végezte. Az
előadás iránt Szilágysomlyó minden körében nagy volt az érdeklődés, a
színház egészen megtelt közönséggel. A növendékek közül az előadáson
kitűnt Ajtai Lili, Weinréb Fánika és Schönstein Katinka. A jól sikerült előadás
100 forinton felül jövedelmezett.

181
1899. március 30. Március 26-án Ugron Gábor függetlenség párti képviselő
jelöltet egyhangúlag, ellenjelölt nélkül választották meg Szilágysomlyó
választókerület országgyűlési képviselőjének.
1899. március 30. A „Silvania" hitel- és takarékpénztári intézet részvény-
társaság Szilágysomlyón, folyó hó 22-ik napján tartotta meg tizenegyedik évi
rendes közgyűlését.
1899. április 20. Építkezések. Mint biztos forrásból értesülünk, városunkban
egyszerre két nevezetes állami építkezés foganatosítása van véglegesen
megállapítva. Egyik a régi vármegyeház telkén emelendő igazságügyi épület, a
másik pedig a postahivatal részére emelendő nagyobb szabású új épület lesz.
Ezen már-már halaszthatatlan építkezések még a folyó évben megkezdődnek.

A régi posta épülete

A régi posta és későbbi telefon központ a Bem-tér észak-nyugati sarkán volt, a

Fő-utcára nézett, a Bökény utcával szemben.
1899. május 4. Gimnáziumunk 80 diákja, 3 tanár kíséretében május 1-jén
gyalog Krasznára kirándult. Megérkezve volt alkalmuk élvezni az igazi magyar
vendégszeretetet. Estére kocsikon vonultak vissza Szilágysomlyóra.

182
1899. május 11. Márkusz Jenő, a szilágysomlyói kerületbe kinevezett tör-
vényhatósági állatorvos, a hivatali esküt május 1-jén letette és hivatali állását
elfoglalta.
1899. május 25. Értekezlet a főgimnázium ügyében. Gencsy Sándor polgár-
mester május 23-án délután 3 órára értekezletre hívta össze a városi
képviselőtestület tagjait. Ez értekezlet célja volt egy városunkban felállítandó
főgimnázium terve, helyesebben a jelenlegi algimnáziumnak 8 osztályra való
kiegészítése. Impulzust erre Ugron Gábor országgyűlési képviselőnknek levele
adott, amely szerint Schlauch Lőrinc dr., Nagyvárad bíboros püspöke haj-
landónak nyilatkozott volna arra, hogy a város által nyújtandó csekélyebb
hozzájárulással (a várbeli teleknek részbeni átengedésével) a minorita-rend
vezetése alatt álló algimnáziumot nyolc osztályra fogná kiegészíteni. A népes
értekezlet természetesen nagy örömmel vette tudomásul a bíboros püspök
nagylelkű elhatározását. Ámde a Trusza Lajos esperes-plébános felvilágosító
nyilatkozata után, – mely egészen illetékes forrásból, jóakaratú félreértéssé
devalválta ez alakjában a felvetett kérdést, – csakhamar meggyőződött az
igen népes értekezlet arról, hogy egyelőre bizony a nyolc osztályú főgim-
náziumról Sz.-somlyón szó sem lehet; legfeljebb a jelenlegi torna-csarnok
kiépítéséről lehet szó, amennyiben t. i. a kir. tankerületi főigazgató azt
kifogásolhatónak találná. Ámde erről sincs szó, mert a tornacsarnok az algim-
názium igényeinek megfelelő, elég tágas és korszerű. Mind a mellett az érte-
kezletből kifolyólag az értekezletet összehívó polgármester megbízatott, hogy
lépjen érintkezésbe Ugron Gáborral oly irányban, hogy a főgimnázium felállí-
tásának kérdését végképpen ne ejtsék el, és ha valamelyes célszerű megoldás
kínálkoznék, az erre vonatkozó tervet előkészítsék és azt a polgármester a
majdan összehívandó városi képviselő testület elé terjessze. Zobel Lipót kir.
tanácsos, mint városi képviselő ezzel egyidejűleg javasolta, hogy a földmíves
iskolának régebben tervezett felállítását Ugron Gábor képviselőnk útján
hozzuk illetékes helyen (a földmívelési minisztériumnál) szőnyegre; hátha az
államkincstár nagylelkűségével eme fontos intézményt lehetséges lenne Sz.-
somlyó város határában, mint az korábban kontemplálva volt, a Veverán
József tagjában felállítani. Az értekezlet ezt is helyesléssel fogadta és az
Ugronnal való érintkezésbe lépést határozatilag kimondotta. Ezzel az
értekezlet eloszlott.

183
1899. május 25. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 30.441-898 számú
leirata, melyben a városnak azon ajánlatát, hogy 5000 forinttal a felső
leányiskola felállításához hozzájárul, elfogadja és a városnak ezen újabbi áldo-
zatkészsége által, a felső leányiskola az állami elemi iskolába elhelyezve,
működését múlt évi szeptember havában meg is kezdte.
1899. május 25. Szilágysomlyón egy földmíves iskolának felállítására 147 hold
legelőjét a város felajánlja, azonban a földművelésügyi miniszter úr ezt, el
nem fogadta.
1899. május 25. Több városi polgár által óvoda helyiségül felajánlott telkek
közül Páskuj József, arra legalkalmasabb házas telke megvétele határoztatott
el, 10.000 forint vételárban.
1899. május 25. A deszkapiacon megfordulókat és a Púpos alatti lakókat
állandó rettegésben tartják a Felső-Vadkerten legelésző bivalyok. A deszka-
piac során és az Újvároshoz való közlekedés valósággal veszélyeztetve van a
bivalycsordával, mely már magát a deszkapiacot és a házak alatt húzódó
járdát is elfoglalja.
1899. május 25. A villamvilágítás rohamos terjedése a Siemens és Halske cég
által létesített számos berendezés fényes sikerinél fogva is vált közmeg-
győződéssé hazánkban is, hogy a mesterséges világítások között a legszebb,
legjobb és legjutányosabb a villamvilágítási módszer.
1899. június 1. Marosvásárhely főterén június 11-én nagy ünnepélyesség
mellett leplezték le Kossuth ércszobrát, mely Köllő Miklós kiváló szobrász
alkotása.
1899. június 1. Évzáró vizsga. Somlyócsehi községben az ottani gör. kat. elemi
iskolában e hó 27-én tartatott meg az évzáró vizsga. Ez alkalommal váro-
sunkból is többen jelentek meg, hogy tanúi legyenek azon bámulatos
előhaladásnak, melyet a teljesen oláh ajkú növendékek különösen a magyar
nyelv elsajátításában elértek. A mintegy 50-60 tanuló gyermek közül – kik
pedig a szülei háznál magyar szót nem hallanak – egy sincs, ki értelmesen ne
olvasna, írna és beszélne magyarul. Énekelnek hazafias dalokat és mindenik
tanuló szaval szép magyar verset. E kiváló siker mindenesetre a hazafias
érzelmű, fáradhatatlan szorgalmú Oegár János tanító érdeme, ki vasakarattal
s szeretettel működik a reábízott gyermekek előhaladásán. A vizsgán főtiszt.

184
Barbolovics Alimp szilágysomlyói püspöki helynök elnökölt, ki elismeréssel
emlékezett meg a tanító kiváló szorgalmáról és az elért szép eredményről.
1899. június 15. XI. Építkezés. A város képviselete a romladozó félben levő
alacsony és nedves „Lobogóˮ vendéglője kiépítését elhatározván, miután
több szakértő által bemutatott építési tervek közül a Besenczy Péter tervének
a Klein Adolf mérnök tervéveli egyesítéséből egy harmadik, illetve több
tárgyalás után egy negyedik tervet és költségvetést fogadott el, mely a már
most kiépített szállodának teljesen megfelel. Ezen építkezés daczára a
kiküldött építőbizottság kitartó éber közreműködése és ellenőrzése igen sok
kifogásnak volt kitéve és egy tekintetben méltón, mivel a telekből a konyha-
rész megtoldásával nagyobb területet vesz el, másfelől a kávéház, a szobák és
a felső folyosó nagysága pazarlásnak tekinthető, de mind a mellett az épület
jó anyagokból igen csinos szimetrális fronttal lévén építve, a városnak igen
méltányos alig 40.000 frt összegébe került. Ha ehhez az újból készült mellék-
épületek építési és mérnöki költségeit is hozzá számítjuk, a város 44.000
befektetett építési tőke után már 3200 frt évi bérösszeget élvez, ami csaknem
8% jövedelemnek felel meg. Ezen építkezésre a gondviselés kitűnő száraz időt
adott, tehát az épület még a múlt év folyamán csaknem teljesen kiszáradt.
Részlet a Polgármesteri jelentésből.
1899. június 22. Iskolák. A tanerők és tanulók számát a kivetkező kimutatás
tünteti ki: a róm. kat. püspöki gimnáziumban 105 fiú, 1 leány, összesen 106,
tanerők száma 12 a hitoktatóval, a róm. kat. elemi iskolában 90 fiú, tanerők
száma 2, a felső leányiskolában 35 leány, tanerők száma 4, a hitoktatóval, a
róm. kat. leányiskolában 96 leány, tanerők száma 3, a hitoktatókkal, állami
elemi iskolába 124 fiú, 166 leány, összesen 290, tanerők száma 11, a hitok-
tatókkal, az iparos tanoncziskolában 97 fiú, tanerők száma 6, a hitoktatókkal,
a gör. kat. elemi iskolába 26 fiú, 24 leány, összesen 50, tanerők száma 2, a
hitoktatóval, a gör. kat. felső leányiskolába 36 leány, tanerők száma 2, a hitok-
tatóval, az izraelita iskolába 61 fiú, tanerők száma 3 a hitoktatóval, a város ál-
tal fenntartott Óvodába foglalkozó gyermekek száma 27 fiú, 36 leány, össze-
sen 63, tanerők száma 1 óvónő, 1 dajka.
A lefolyt évben a gimnáziumi tanárok köztudomás szerint kitűnő szakkép-
zettséggel, a szülők teljes megelégedésére vezették az oktatást. Az állami
elemi iskola, valamint a többi iskolák tanítói szintén elismerésre méltó

185
szorgalommal működtek. Az iparos tanonciskola pedig Fetzer Ferencz gimn.
tanár iskolai igazgató vezetése mellett most már az ország hasonló iskoláival a
versenyt kifogja állani. Az óvodában a gyermekek foglalkoztatása az igyekező
óvónő vezetése alatt elég pontosság és ügybuzgósággal történik. Az óvoda
látogatók száma az óvó-díjjak leszállításával emelkedett és remélhető, hogy a
szegényebb osztályhoz tartozók gyermekeiket ezen üdvös intézmény jóté-
konyságától jövőre nem fogják visszatartani.
1899. július 6. A műkedvelő zenekedvelő zeneegylet június 29-én tartott
hangversenye kevés számú intelligens közönség előtt folyt le.
1899. július 7. Borászati Lapok. Borellenőrző bizottság. Szilágysomlyói járás.
Bölöny Sándor ügyvéd, elnök; Nagy Ferencz és Bideskuthy György birtokosok,
kinevezett tagok; Lázár István birtokos és Vincze Ödön lelkész, választott
tagok.
1899. július 13. A Vallás- és Közoktatásügyi miniszter Csőke Teréz okleveles
polgári iskolai tanítónőt a szilágysomlyói állami felső leányiskolához segéd
tanítónővé nevezte ki.
1899. július 13. A minorita rend nagygyűlését július 9-én tartották Szegeden.
Rendfőnökké újból Csák Cirjék dr. lett egyhangú szavazattal megválasztva. A
szilágysomlyói minorita ház főnökévé újból Mahalcsik Bonaventura válasz-
tatott meg.
1899. július 13. Városunkban oly szegényeknek, akik munkaképtelenség miatt
közsegélyre vannak szorulva, most folyik a hivatalos összeírás. Eddig már
negyvennél több személy jelentkezett. Csak is pontos összeírás és szigorú
ellenőrzés mellett lenne keresztül vihető, hogy minden község gondoskodjék
a maga szegényeiről.
1899. július 13. A szilágysomlyói ifjúság a nőegylet javára, július 23-án, kedve-
zőtlen idő esetén július 30-án a malomerdei „Anna villában” zártkörű nyári
táncvigalmat rendez. Kezdete délután 4 órakor.
1899. augusztus 12. Az iparos tanonciskola igazgatója 1898-1899-ben Bogdán
István.
1899. augusztus. 24. Bontják a megyeházat. A kir. járásbírósági új díszes
épület vállalati szerződése ugyan sokáig ült az igazságügy miniszteri büróban,
míg végre jóváhagyással leérkezett. A vállalkozó siet is a már előrehaladott
186
időt fölhasználni. A régi vármegyeház épületnek utcai részen e hó 23-ik
napján délután kezdették meg a bontást.
Estére már minden ajtó, minden ablak leszedve, a padozat fölszedve
volt, sőt a fedélzetnek is egy része már eltávolíttatott. Mile Mihály kir.
táblabíró, a járásbíróság vezetője, most, mint miniszterileg kiküldött, oda van
a szilágycsehi kir. járásbíróság hivatalos vizsgálatára s e hó 28-ika előtt aligha
fog visszatérni, s mire visszaérkezik, csak a helye lesz azoknak a kényelmetlen,
dohos és sötét szobáknak, melyek a régi világban, mint valami nagy alkotás
dominálták a vármegyeház-utcát, az újabb időkben pedig, már mint tűrhetet-
len lyukak szolgáltak menedék házául közigazgatási és törvénykezési hivata-
lainknak.
Nemsokára díszes és büszke emeletes ház fog pompázni az egyszerű
vármegyeház helyen. Vajon gondoskodott-e valaki arról, hogy az új épület
falába, vagy fundamentumába valamelyes módon megörökittessék, hogy az
új palota, mely a maga nagy díszes voltában, elvégre is csak egy járásbíróság
személyzetének ad fedelet hivatalos óráira, – valaha egy egész vármegyének
ügyes-bajos dolgai befogadására elegendő volt? Meg lesz-é valami módon
örökítve, hogy ez a díszes bírósági épület a volt Kraszna vármegye megye-
székházának helyén és lerombolt falaiból kikerült kövekből való funda-
mentumon épül fel?
1899. augusztus. 24. Őfelsége a Király születésnapján, augusztus 18-án a
helybeli római katolikus templomban ünnepélyes istentisztelet tartatott,
melyen a helybeli királyi járásbíróság összes személyzete, Mile Mihály kir.
táblabíró vezetése alatt testületileg jelent meg. Az isteni tiszteleten a
városban lévő összes hivatalok és hatóságok is testületileg vettek részt.
1899. augusztus. 24. Szabadhegyi Aladár, jó hírű színigazgató társulatával
augusztus 25-én érkezik városunkba. Ajánljuk a társulatot városunk műértő
közönségének szíves figyelmébe.
1899. augusztus 24. A szilágy-somlyói önkéntes tűzoltó-egylet által f. hó 20-
án, István király napján, a „Malom-erdői” nyári mulató helyiségben, 25 éves
fennállásának megünneplése alkalmából, az egylet pénztára javára rendezett
táncvigalom, dacára a hűvös, zord időnek, nem éppen nagyszámú közönség
részvéte mellett ugyan, de általános és állandó, fesztelen jókedv között folyt
le, s a táncnak csak a hajnali 3 óra vetett véget. A mulatság anyagi sikerét

187
illetőleg e helyen annyit mondhatunk, hogy deficit nincs; ha lenne, a közönség
közönyös magatartásának volna tulajdonítható. Pedig ha van egylet, mely a
közönség érdekét szolgálja kizárólagosan, úgy a tűzoltó-egylet az, mely
méltán megérdemelné a közönség melegebb érdeklődését, s legalább ilyen
alkalmakkor – közhaszon voltára tekintettel – támogatását és pártolását.
1899. augusztus 25. Nagyszebenből megérkeznek az első ferencrendi nő-
vérek: Paulus M. Regalata főnök, Hilz M. Brigitta és M. Zoa.
1899. augusztus 25. Apácák betelepedése városunkba. A helybeli róm. kat.
hitközség, a róm. kat. leányiskola vezetését szeptember 1-től fogva a Szent
Ferenc-rendi apácák kezébe adja át. Az apácák pénteken (aug. 25-én) délutáni
2 órakor fognak a csucsai vasútállomásról Szilágy-Somlyóra megérkezni. Ez
alkalommal kedves meglepetésben fognak részesülni a hölgyek részéről, kik
közül többen eléjük utaznak, hogy a szilágy-somlyói katolikusok nevében üd-
vözöljék őket. Megérkezésük után azonnal a templomba vonulnak, hogy Isten
házában imádsággal kezdjék letelepedésüket. A templomból egyenesen a
számukra újonnan berendezett régi tanítónői lakásba mennek s a lakóház
megtekintése után átveszik a zárdának szánt épületet. Előzetes örömmel
jelezzük, hogy az apácák főnöknője, Mária Regalata, olyan kiváló egyéniség,
aki Petrozsényben előzőleg már 11 évig működött, mint zárda-főnöknő s a
kitől egész Petrozsény nehéz szívvel vált meg. A nővérek különben hárman
lesznek; kettő közülük a leányiskolában fog tanítani, a főnöknő pedig felügyel
és a zárda ügyeit vezeti.
1899. augusztus 31. A római katolikus egyház híveit felhívjuk helyi lapunk
útján is, hogy összes hitközségi tartozásaikat sürgősen befizetni szíves-
kedjenek. A költséges kamatfizetés és kellemetlen végrehajtás, csakis pontos
befizetéssel kerülhető el. Az előljáróság.
1899. szeptember 7. A szocializmus és kommunizmus világ lelkesítő és világ-
rettentő nevei nem olyan új keletűek, mint rendesen gondolni szokás. Ez
irányok főbb eszméi meg voltak már az ókori társadalomban is.
1899. szeptember 14. Különfélék. Hivatalvizsgálat. Báró Wesselényi Miklós,
vármegyénk főispánja, Álgya Miklós főispáni titkárral és Kapus Sámuel megyei
számvevővel f. hó 12-én, a szilágysomlyói járás főszolgabírói, 13-án pedig a
szilágysomlyói városi közigazgatási hivatalokban tartott hivatalos vizsgálatot.
Mindkét hivatalban megfelelő pontosságot és rendet talált s megelégedé-
188
sének kifejezését ki is nyilvánította. A főispán tiszteletére Hegedűs Sándor
városi kapitány saját házánál ebédet rendezett, melyre városunk illusztris
tagjaiból számosan valának meghíva.
1899. szeptember 14. A Vármegyeház utcában járók körében nagy s méltó
zúgolódás a miatt, hogy a járásbírósági épület építkezésével, az utcán felhal-
mozott építőanyagok és ásások, éjszakánként lámpákkal megjelölve nincse-
nek. Ha valami szerencsétlenség történik, késő lesz a mulasztást helyre hozni.
1899. szeptember 14. Egyházi gyűlés. A szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegye
f. hó 21 én Szilágysomlyón, a városháza tanácstermében délelőtt 10 órakor
rendkívüli egyházmegyei közgyűlést tart.
1899. szeptember 14. A Bem-téri kút furásához valahára hozzá fognak. A
kútfúró deszkabódé már ott áll a tér közepén, méltó érdeklődéssel várjuk,
hogy kapnak-e hát „ártézi” nélkül is, a mélyfuratú kútból, egészséges, jó
ivóvizet.
1899. szeptember 21. Halálozás. Özv. báró Bánffy Albertné szül. Eszterházy
Ágnes grófnő, palotahölgy, az erdélyi arisztokrácia egy nagy fennkölt
szellemű, nagyműveltségű tagja, kiváló jótékonyságáról ismert úrnő, f. hó 18-
án 72 éves korában Kolozsvárt elhalt. A megboldogult nagyasszonyt, kiben
vármegyénk főispánja, Wesselényi Miklós báró anyósát, Bánffy Dezső báró m.
kir. főudvarmester pedig a nagynénjét gyászolja, szeptember 19-én helyezték
örök nyugalomra. A fényes temetésnél, melyen az erdélyi arisztokrácia és
Kolozsvár és Kolozs megye társadalmának színe-java volt jelen, a temetési
szertartást Bíró Béla rk. apát-plébános végezte. A temetésen báró Wesselényi
Miklós vármegyénk főispánja családostól, a Bánffy, Jósika, Bethlen, Béldi,
Zeyk, stb. családok pedig teljes számban vettek részt.
1899. szeptember 21. Jókai Mór esküvője. A koszorús regényíró a fővárosi
hivatalok egyikében, teljes csendben egybe kelt Grosz Bella kisasszonnyal, aki
a budai nyári színkörben ismételten fellépett és szép sikert aratott. Az új pár
nászútra Olaszországba utazott.
1899. szeptember 21. A Zsibó-Nagybányai vasút műtanrendőri bejárása
minden valószínűség szerint e hó 20-án lesz. A bizottság Kolozsvárról illetőleg
Zsibóról indul Nagybánya felé. Részt vesz a bizottságban a kereskedelmi
minisztérium 5 kiküldöttje, a szamosvölgyi vasút, Szatmár-Nagybányai vasút,

189
a m. kir. államvasutak igazgatósága, Szilágy és Szatmár vármegyék, Teleki
Géza gróf, báró Bornemissza főispán, mint az engedményesek képviselői,
báró Bánffy Dezső, számos szakember és az átadó mérnökök. Ha egy nap nem
járhatják be a vonalat, akkor 21-én is folytatódik az eljárás s a közönség
számára 23-án nyílik meg a vasút. Az utóbbi esőzések és áradások sok kárt
tettek az építményekben, de ennek dacára a mérnökség reméli, hogy lázas és
megfeszített munka után a vonalat 23-án átadhatja.
1899. október 3. Felhívás. Szilágysomlyó város polgáraihoz,
Polgártársak!
Minden nemzetnek szent kötelessége a hálás megemlékezés azokra, kik érte
szenvedtek.
Az 1848. évi szabadságharcban hősök vesztették el életüket egy jobb jövő
reményében, de azok között 13 vezető hős bitófán szenvedett vértanúságot.
Ezen megdicsőült hősök gyászos esetének 50 éves fordulója emlékére
menjünk el mindnyájan templomainkba, leborulván az Úr színe előtt és
imádkozzunk a honszerelem és önfeláldozásban halhatatlan bajnokaink lelki
üdvéért.
Ezen nemzeti gyász félszázados fordulójának kegyeletes megünneplésére
kérem fel polgártársaimat azzal, hogy folyó évi október hó 6-án d. e. 9 órakor
a róm. kat. és azt követőleg 10 órakor az ev. ref. templomban a gyász isteni
tiszteleteken megjelenni szíveskedjenek.
Szilágysomlyó, 1899. október 3.
Gencsy Sándor,
polgármester.
1899. október 5. Vasút megnyitás. A Zsibó-Nagybányai vasút műtanrendű
bejárata pénteken, f. hó 30-án történt meg Papp Árpád miniszteri osztály-
tanácsos, mint miniszteri megbízott jelenlétében s így már át van adva a köz-
forgalomnak. Vármegyénk közigazgatási bizottságát a műtanrendi bejárásnál
Bíró Ferenc és Kiss Lajos, törvényhatóságunkat Fodor Elek, Péchy Mihály és
Péchy Zsigmond képviselték. Ott voltak még az illető járások részéről Péchy
Imre főszolgabíró, báró Bornemissza Elemér szolgabíró.
1899. október 5. A véletlen szerepe a tudományban. Az alábbi összeállítás
mutatja, hogy milyen nagy szerepet játszik a véletlen a találmányoknál és

190
fölfedezésnél. Guttenberg megpillantott egy lópatkólenyomatot a poros úton
és meg volt – a könyvnyomtatás. Newton az almaesést figyelte meg és megál-
lapította a nehézkedés törvényét. Bötther, aki anyagkeverésből tűzálló
téglákat akart előállítani, a porcelánnak lett feltalálója. Galilei a pisai templom
örökmécsének szabályszerű ingásából az inga törvényt állapította meg, mit
Huygens azután tökéletesített. Az olasz Galvani békacombokkal kísérletezett s
azokat ablakának rézpárkányára aggatta. Zivatar tört ki s ő észrevette, hogy a
békacombok minden villámlásnál megreszketnek. Továbbá megfigyelés útján
rájött, hogy ennek a rézpárkány az okozója – s innen a Galvánáram. Egy
órásinas két ujja között tartja az óraüveget és elbámul, hogy a messze fekvő
templom keresztjét milyen nagynak látja, e perctől ismerjük a messzelátót.
Senelelder szegény muzsikus kíváncsi volt, hogy nem lehetne-e megköny-
nyebbíteni hangjegyeket kőbe, mint rézbe metszeni? Mikor előkészíti a követ,
ugyan akkor kéri anyja, hogy írjon össze egy mosószámlát. Miután sem tinta,
sem papír nem volt kéznél, valami marófolyadékkal írta föl a számlát a kőre,
hogy később onnan leírja. Néhány nappal később meg akarta a követ
tisztítani, mihez salétromsavat használt s az írás néhány pillanat múlva
megjelent. Első dolga volt nyomdafestéket venni, egy lenyomatot készíteni –
és életre kelt a litográfia.
1899. október 12. Az aradi 13 vértanú kivégeztetésének 50. évfordulóját
október 6-án Szilágysomlyó város közönsége is méltóképpen emlékezett.
Délelőtt 9 órakor a városi képviselőtestület a polgármester vezetése alatt, a
járási főszolgabíróság és a többi testület és egyesületek a római katolikus
templomba vonultak, hol Trusza Lajos római katolikus esperes-plébános
tartott gyászmisét.
1899. október 15. A városi közgyűlés határozott a Púposon és a Szenthegyen
lévő erdőrészben kavicsbánya megnyitására.
1899. október 19. A posta épületről. A szombati városi képviseleti köz-
gyűlésben a nagyváradi m. kir. posta- és távírda igazgatóságnak egy előter-
jesztése fog tárgyalás alá vétetni, mely szerint a posta-távírda igazgatóság –
arra való utalással, hogy a jelenlegi épület a rohamosan kifejlődött forga-
lomnak megfelelően szükségessé vált új helyiségek építésére nem elegendő s
hogy ez irányban a város is hozhat a közönség érdekében és szépészeti
szempontból is némi áldozatot – azt kéri, hogy a Vármegyeház-utcának a

191
posta-távírda félé cső részéből 5,60 méter hosszúságú, a Bem-térnek az
adóhivatal felől eső részéből 7,35 méter hosszúságú, az utcavonalban húzott
egyenes vonalak közé eső háromszög alakú terület, a posta-távírda épít-
kezések céljaira tulajdoni joggal engedtessék át. Ezen kérdés most másod-
ízben fog a városi képviselet előtt tárgyaltatni és pedig most a jelenlevők
számára való tekintet nélkül érvényes határozat fog meghozatni, s hogy ez
irányban a város is hozhat a közönség érdekében és szépészeti szempontból
is némi áldozatot – azt kéri, hogy a Vármegyeház-utcának a posta-távírda félé
eső részéből 5-60 méter hoszszúságú, a Bem-térnek az adóhivatal felöl eső
részéből 7x35 méter hosszúságú, az utcavonalban húzott egyenes vonalak
közé eső háromszög alakú terület, a posta-távírda építkezések céljaira
tulajdoni joggal engedtessék át.
Nem vélünk rossz szolgálatot tenni a közügynek, midőn erre a városi
képviselők figyelmét felhívjuk, s egyszersmind elmondjuk e tárgyban a ma-
gunk nézetét.
Az állandó választmány úgy kívánja megoldani e kérdést, hogy kijelenti,
miszerint a kérdéses területet sem pénzbeli vételárért, sem pedig ajándékba
átengedhetőnek nem tartja, hanem csak úgy javasolja a kért területnek a
kincstár részére átengedését, ha ennek viszont értékéül mintegy csereképpen
a posta- és adóhivatali telkek hátánál a barompiacra lejáró keskeny sikátor
kibővítésére a kincstár a sikátor egész hosszában három méter szélességű
területet átenged arra a célra, hogy ezzel a sikátor megszélesbíttessék s ez
által az, egy, a vasúti indóházhoz lejáró új, második közlekedési utcává
alakittathassék át, a város lévén köteles az ennek következtében lebontandó
kőfalat három méterrel beljebb újból felépíttetni.
Az állandó választmány eme javaslatát két okból nem osztjuk.
Nem helyeseljük először és főként azért, mert véleményünk szerint a
mostani posta-távírda épület oly gyarló alkotás, hogy annak újból építése itt,
avagy más helyen nagyon rövid idő kérdése lehet, – és éppen ezért nagyon
gyarló alkotmánynak tartjuk arra, hogy annak ez állapotában való kibő-
vítésére a város bárminő módon is segédkezet nyújtson.
Mint a posta-távírda igazgatóság tárgyalás alá veendő előterjesz-
tésében is indokul fölhozva látjuk, a forgalom rohamos emelkedése tenné
kívánatossá a helyiségek bővítését. Már pedig mi nagyon is megvagyunk
győződve, hogy a margittai vasút megnyitása után eme forgalom még na-
gyobb mérvű növekedésnek indul, úgy hogy azon nagyon is kicsinyes és gara-
192
soskodó bővítés és átalakítás, amit most tervez a postaigazgatóság, csak
hiábavaló kidobott pénz lesz, mert egy pár esztendőre sem fog a forgalom
igényeinek megfelelni, az újabbi toldozás és foldozás pedig, tudjuk jól, hogy
tízszeres költség mellett is csak azt eredményezné, hogy a posta-távírda
hivatal a mostani alacsony, sötét és egészségtelen helyiség maradna, azzal a
különbséggel, hogy az alacsony, dohos lyukak helyett két-három penész-
fészekkel és szűk ketreccel talán több lenne.
A városnak minden alkalmat föl kell használni arra, hogy az építendő
középületek lehetőleg modernek, kényelmesek, egészségesek és a város
remélhető fejlődésének is megfelelőek legyenek.
Éppen azért a posta-távírda igazgatóság kérését, az állandó választ-
mány véleményének mellőzésével határozottan meg kell tagadni és pedig
azon kifejtendő indokokon, mert a célba vett toldozás nem felel meg, nem
felelhet meg a város mostani és remélhetőleg fejlődő közforgalmának.
De ez nem elég. Használja fel az alkalmat a képviselet és tegyen egy
indokolt fölterjesztést s kérje a minisztert, hogy ide e helyett az átalakít-
hatatlan, összetákolt ócskaság helyett egy a mai kornak megfelelő posta-
távírda új épületet emeltessen.
Ha pedig előttünk el sem képzelhető indokból egy új, modern posta-
távírda helyiség építése a miniszter által el nem rendeltetnék és csakugyan a
mostani gyarló helyiség némi kibővítésével szúrnák ki a közönség szemét, –
erre az eshetőségre is terjessze ki a képviselet előrelátását és tegyen föl-
terjesztést az iránt, hogy az átalakítások és kibővítések akként történjenek,
hogy a közönség és a posta-távírda személyzet ne legyen egymás nyakára
zsúfolva és hangsúlyoztassék annak a visszás állapotnak a megszüntetése,
mely szerint a postakocsik felterhelése és a csomagok kiszedése a nyílt utcán
történik. Mely tarthatatlan állapot az által lenne megszüntethető, ha a
helyiségek bővítése nem a Bem-tér felé, hanem a postaépület, végén, benn az
adóhivatali telek felé történne és az adóhivatali telekből való kibővítéssel az
udvar annyira megnagyobbíttatnék, hogy a szállító postakocsik az udvaron
bent lennének fel- és lecsomagolhatók.
A tervbe vett átalakítás, illetve építkezés ellen azon indokból is szót
emelünk, mert azzal a Bem-tér szűkíttetnék, s mert a most is ízléstelen
postaépület még ízléstelenebb kinézést kapna. A közterek pedig, amikor csak
lehet, mindig bővítendők és soha sem szűkítendők lennének.

193
 Az állandó választmánynak ama célzatát, hogy az adóhivatal melletti
sikátor vasúthoz lejáró utcává szélesbíttessék, szintén helytelenítjük. Mert
azon a helyen a Maguráról lefutó patak miatt, vagy csak igen nagy költséggel,
vagy pedig egyáltalában nem is lehet egy a jelzett forgalomnak megfelelő
utcát nyitni.
Ha egyáltalán szükségesnek fogna a vasúthoz még egy új bejáró
utcának nyitása mutatkozni, akkor is nem ezen a helyen, hanem vagy lejjebb a
Vármegyeház-utcából a Berger-féle telek körül, vagy pedig a Lengyel kovács-
műhelye és a „Silvánia” háza körül lenne arra legalkalmasabb hely.
Ez azonban még hosszabb idő kérdése, mely felett az új indóház elké-
szültéig még eleget gondolkozhat a képviselet.
Bölöni Sándor
1899. október 19. Az óvoda ügye évek óta a megoldandó feladatok között
találjuk. Annál is inkább, mivel az óvoda régi, egészségtelen és szűk helyen
van, a református eklézsia telkének végében. Ezért a város a református
egyháznak 150 forint bért fizetett. Néhány képviselő buzgólkodása folytán
sikerült megszerezni a városnak egy derék épületet és telket a város közepén,
azon a ponton éppen, amelyre nézve az 1891. évi kisdedóvásról szóló törvény
azt mondja ki, hogy: „lehetőleg az óvoda a népiskola szomszédságában helye-
zendő el, hogy nagyobb gyermekek az iskolába menet és onnan jövet, kisebb
testvéreiket az óvodába kísérhessék”. Most már a lakásnak használt épület-
nek kisdedóvodai célokra leendő átalakítása van hátra. Az átalakításra a
királyi tanfelügyelő előzetes jóváhagyása szükséges. Az óvoda ma már be van
költöztetve ugyan új lakásba anélkül, hogy a szükséges átalakítások megté-
tettek volna, és anélkül, hogy erről a tanfelügyelő értesíttetett volna.
1899. november 18. A felső leányiskola növendékei élvezetes estét szereztek
közönségünknek a színházban tartott színielőadás által. Az előadás úgyszólván
exámene volt a felső leányiskola önképző körének. Vezetőjük Városy Malvin
igazgató volt.
1899. november 23. A Lukátsffy Ödön ügyvéd vezetése alatt álló szilágy-
somlyói műkedvelő zeneegylet hangszerek beszerzésére november 25-én a
színház helyiségében hangversennyel és tánccal egybekötött Katalin bált
rendezett

194
1899. november 30. Városi képviselők választása. Szilágysomlyó város
képviselő testületének választott tagjai közül ez év végével a következő
tizenkét rendes tagnak: Donovák Sándor, Márkus Flórián, Lisztay Imre, dr.
Láng Jakab, Benkő Pál, Posner Ábrahám, Nagy Ferencz, Barna József, Zobel
Lipót, Brüll Károly, Ács György, Láng József és következő négy póttagnak:
Lázár Gyula, Gyurkó József, Szabó József, Gerecze András megbízatása
lejárván, a választás f. hó 27-ik napján következő eredménnyel ejtetett meg.
Az I. választókerületben beadatott összesen 117 szavazat. Megválasztattak
rendes tagokká: Zobel Lipót 115, Bölöni Sándor 106, Lengyel József 101, Láng
József 87, Nagy Ferencz 66, Barna József 61 szavazattal; póttagokká: Csillag
János 105 és Merk János 104 szavazattal. A II. választókerületben beadatott
összesen 166 szavazat. Megválasztattak rendes tagokká: Hubert György 165,
Farkas István 164, Kethely István 163, Márkus Gusztáv 163, Somogyi Kálmán
163, Brüll Károly 162 szavazattal; póttagokká: Címer István 94 és Orosz István
88 szavazattal.
1899. december 1-jén a szilágysomlyói képviselő választó kerület
függetlenségi pártját Bartha Endre pártelnök szervezkedési gyűlésre hívta
össze.
1899. december 1. A szilágysomlyói izraelita nőegylet december 2-án a Városi
Szálloda nagytermében az iskolába járó szegény gyermekek téli ruhával való
ellátása céljából, műsorral és tombolával egybekötött sikeres teaestélyt
rendezett. Az estélyt Lukátsffy Ödön vezette műkedvelő zenekar nyitotta
meg.
1899. december 7. Korona-számítás. A kolozsvári kereskedelmi- és ipar-
kamara kötelességének tartja a területén levő kereskedelmi- és iparvállalatok
figyelmét fölhívni az ez évi 36. törvénycikkre s az annak kiegészítéséül kiadott
rendeletekre, a melyek értelmében a jövő 1900. év január első napján a
koronaértékben való számítás kötelezőleg lép életbe. E naptól kezdve a
közhivatalok az új értékben vezetik könyveiket, teljesítik a fizetéseket, fogad-
ják el a tartozásokat, amint már azt a nagy közönség tudomására jutott
rendeletek tartalmazzák. Az átmenet az új értékben való számításra
tagadhatatlanul némi nehézségeket fog okozni; e nehézségeket azonban
könnyebben fogja a közönség elviselni, az átmenet rövidebb ideig fog tartani,
ha a kereskedők és iparosok is üzleti könyveiket folyó évi december 31-én a

195
régi értékkel lezárják és január elsejétől kezdve koronaértékben vezetik; az
árucikkek árát az új értékben fejezik ki, valamint számláikat ugyanezen
értékben állítják ki. Szóval az átmenet annál simább lesz, annál kevesebb
félreértésre fog alkalmat szolgáltatni, ha a kereskedelmi- és iparvállalatok úgy
önmaguk, mint a közforgalom érdekében a törvény intézkedéseit a maguk
önkéntes és gyors hozzájáruláséval előmozdítják. Arra kell különösképpen
figyelmeztetnünk az érdekelteket, hogy számlákon, váltókon múlhatatlanul
kerülni kell az osztrák értékben való kifejezést, és e helyen k. (korona) és f.
(fillér) jelzés alkalmazandó, mert a régi értékkel jelzett váltó elveszti forgatás
képességét.
1899. december 14. December 10-én lélekemelő szép ünnepséget ült Szilágy-
somlyó város római katolikus vallású közönsége, mikor a Báthory István
erdélyi fejedelem és a későbbi hírneves lengyel király által épített díszes
plébánia templomban Ruszka Antal Zoltán első szent mise áldozatát mutatta
be az Úrnak. [A hírt közlő itt tévedett, Szilágysomlyó római katolikus
templomát Báthory István erdélyi vajda és felesége Telegdy Katalin 1534-ben
építette. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apjáról van szó. ifj.
Báthory István 1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón, 1534-ben
ebben a templomban lett megkeresztelve. Sz.M.A.]
1899. december 14. Zilahon 101.400 forint 98 krajcár előirányzattal királyi
megyei fogház épül.
1899. december 14. Korcsolyázó teret kér a város vezetéstől az állami felső
leányiskola igazgatósága. Városy Malvin helyettes igazgató kéri, hogy a
Kraszna folyam medrében jelöljön ki alkalmas helyet, ahol kollégái és
növendékei korcsolyázni tanulhatnának.
1899. december 14. A század utolsó holdfogyatkozása december 16-ról 17-re
forduló éjszaka lesz. A föld minden tájékáról látható lesz, kivéve kelet-ázsiai
partokat.
1899. december 14-én megható szép ünnepélye volt a zsidó hitközség
népiskolájának. Ekkor 12 fiúcska jószívű adományozóktól teljes téli ruházatot
kapott.
1899. december 21. A nagyváradi m. kir. posta és távírda igazgatóságnak ama
kérése, melyben a postaépület átalakítása és kibővítése céljára a Bem-térből

196
bizonyos terület átengedését kéri, a közgyűlés által megtagadtatott azon
indokból, mert a kért terület átengedésével a Bem-tér észak- nyugati részén a
közforgalom megszűkíttetnék s mert a kért terület átengedésével annak
szüksége állana elő, hogy onnan a Szentháromság szobra eltávolíttassék, ez
pedig a városra tetemes költséget róvna, – s mert a postahivatal forgalma oly
rohamos emelkedést mutat, ami arra enged következtetni, hogy a kért terület
fölhasználásával tervbe vett kisebbszerű átalakítás és bővítés nemcsak hogy a
közönség és közszolgálat igényeinek és érdekeinek meg nem felelne, — de
előre láthatólag igen rövid idő alatt úgy is nagyobb szabású építkezések
föltétlen szüksége állana elő. Azt azonban már most kimondta elvileg a
közgyűlés, hogy ha a forgalomnak megfelelő nagyobb szabású postai épít-
kezések lennének kilátásba helyezve, a város megfelelő anyagi áldozattal kész
lenne az építkezéshez annak idejében hozzájárulni.
1899. december 21. Színház megnyitás. Zilahon, az újonnan nagy költséggel
épített városi vigadóban f. hó 20-ik napján táncestéllyel s ezt megelőző
változatos műsorú zeneestéllyel nyitották meg az új színházat. A megnyitásra
Kardos Béla és László Andor igen szép prológot írtak, mit Szabó Sándor
szavalt. E hó 23-án pedig a műkedvelő társaság a „Dolovai nábob leánya”
nagyszabású színművet adta elő az új színházban.
1899. december 21. A kereskedelemügyi miniszter egy évre megadta az elő-
munkálati engedélyt Györffy Pál bárónak és Bydeskuty György földbir-
tokosnak a Szilágysomlyó-Margitta közötti vasútvonal Szilágynagyfalusi
állomástól kiágazólag Szilágybagos-Váralja-Füzes-Paptelek és Tusza irányába a
magyar államvasutak Csucsa állomásig vezetendő gőzmozdonyú helyi érdekű
vasútvonalra.
1899. december 24. A bihari helyi érdekű vasutak szilágysomlyó-margittai
vonalának műtanrendőri bejárása. A kereskedelemügyi miniszter rendelete
folytán december hó 28-án tartják meg a bihari helyi érdekű vasutak szilágy-
somlyó–margittai vonalának műtanrendőri bejárását. A bejárást a margittai
állomáson kezdik meg reggel kilenc órakor.
1899. december 26-án a Nőegylet a szegény iskolás gyermekek felruházására
és az elaggott szegények felsegélyezésére karácsony másodnapján a városi
színház termeiben műsorral és tánccal egybekötött teaestélyt rendezett.

197
1899. december 27. Szilágysomlyón hatalmas meteort észleltek, mely állí-
tólag a Rézalján, Feketeerdő község közelében hullott le.
1899. december 28. Vasútmegnyitás. A Sz.-somlyó–margíttai helyiérdekű
vasútvonal műtanrendőri bejárása a mai napon fog megtörténni. A felül-
vizsgáló bizottság elnöke dr. Barthos Andor miniszteri titkár. Szilágyvármegye
részéről az alispán helyett Török István vármegyei főjegyző, – továbbá Bíró
Ferencz, Kiss Lajos és Bydeskuty György vármegye bizottsági tagok és Nagy
Gyula főszolgabíró fognak a felül vizsgáló bizottságban részt venni. Minthogy
a még mutatkozott kisebb igazítások és pótlások a közelebbi napokban egész
erővel folytattattak, remélhető, hogy az új vasútvonal már holnap át fog a
közforgalmi használatra adatni. A bizottság Margittáról kiindulva teljesíti a
felülvizsgálatot és az új vonalon valószínűleg ma délután 3 órakor fog a
szilágysomlyói pályaudvarra a vonat berobogni. Az első vonat érkezéséhez s a
bizottság ünnepélyes fogadtatásához a városi képviselőtestület tagjai Gencsy
Sándor polgármester vezetése alatt testületileg fognak megjelenni. Erről a
város lakossága falragasz útján lőn értesítve. Este a városi szállodában, a
bizottság tiszteletére a vasútépítő vállalat szűkebb körű közvacsorát rendez.
Az új vasút menetrendjét és díjszabását lapunk közelebbi számában közöljük.
1899. december 30. Pesti Hirlap. Vasút megnyitás. A szilágy-somlyó-margitai
h. é. vasútnak műtanrendőri bejárása tegnap Barthos Andor dr. miniszteri
titkár vezetése alatt tartatott meg. A bizottság a Pollák (Pallos) Armin
fővállalkozó által épített vasutat behatóan megvizsgálta és kifogástalan
állapotban találta és azt a közforgalomnak átadta. Az új, 47 km. hosszú vasút,
melyen nagyobb hidak és jelentékeny műtárgyak vannak, részben hegyipálya
jelleggel bír. A vasút a kedvezőtlen időjárás és az árvíz által okozott nagy
akadályok dacára aránylag rövid idő alatt készült el.
1900. Ebben az évben 5.651 fő élt Szilágysomlyón.
1900. A szülők kérésére bevezették a zene oktatását (zongora) hat növen-
dékkel.
1900. január 4. Vasútmegnyitási ünnepség. Szilágysomlyó-margittai helyi
érdekű vasút mütanrendőri bejárása f. hó 28-án megtörtént és az közel egy
évi munka után a forgalomnak átadatott. Nagy jelentőségű esemény volt ez
városunk történelmében, mert ez a vasút kereskedelmünk élénkítését hat-
ványozott mértékben fogja előmozdítani.
198
 Vilmos német császár mondotta egyik trónbeszédében, hogy korunk
fölött a közlekedés jegye uralkodik. Igaza volt, mert a vasutak uralják ma a
tért és így társadalmi, politikai és közgazdasági eseménynek kell egyszerre
tekintenünk, valahányszor hazánknak bármely vidékén új vasút létesül.
Annál kellemetlenebbűl érintett bennünket az a figyelmetlenségnél
talán erősebb kifejezést érdemlő eljárás, a melyet – mint halljuk – egyenesen
a Pollák cég „érdeméül” lehet betudni, – hogy a vasút megnyitást mintegy a
nyilvánosság kizárásával, suttyomban kívánta megejteni. Nem volt arra
meghívva sem lapunk szerkesztősége, sem a helybeli városi hatóság kép-
viselői, sem azok az érdemes férfiak, akiknek mint a közügy terén működő
egyéneknek jóval több részük volt a szilágysomlyó – margittai vasútvonalnak
létesítésében, mint a derék Póllák cégnek.
Tény, hogy ez ünnepséget – melyről „Szilágy” laptársunk oly fényes
képet rajzol, – másképp kellett volna megülni. Egy jóravaló paraszt lakodalom
nagyobb effectussal vonul át városunk utcáján, mint amilyet a szilágysomlyó-
margittai h. é. vasút első bevonulása előidézett. És ezt nem közönségünk
hibájának tudjuk be, mint a melynek nagyon is élénk érzéke van az iránt, hogy
a maga értéke szerint méltányoljon minden a közügyre nevezetesebb befo-
lyással bíró s jelentősebb momentumot. Így az utolsó percben a polgármester
plakátjára és a rendőrök hajszolására gyűlt össze néhány ember – ünnepelni.
Ám azért nem kicsinyeljük magát a nap jelentőségét, csak jellemzőnek
tartjuk a vasútépítő vállalatra, hogy az ünnepélyes megnyitásra senkit meg
nem hívott, a helyi hatóságot és sajtót teljesen mellőzni jónak látta, szóval
vagy bennünket kicsinyelt, vagy magát nem becsülte meg eléggé. Minden
esetre elvárhattunk volna pedig ennyi figyelmet részükről nem a magunk,
hanem annak az érdemes közönségnek nevében, amelynek szolgálatában
állva, beszámolni tartozunk a napi események minden hullámveréséről. Így
elmondhatjuk, hogy a múlt évi december 28-ikán városunkban lefolyt vasút
megnyitási ünnepség és az azt követő bankett legfeljebb az élelmes és derék
Pollák cégre (vagy tán annak „szűkebb körű” tagjaira?) lehet emlékezetes.
Risum teneatis amici.
1900. január 4. December 31-én, Szilveszter-estélyén a polgári műkedvelők
bemutatták Szigeti József A Vén bakancsos és fia huszár című népszínművét.
A közönség egészen megtöltötte a színházat. A darab rendezése Katona
Sándor érdeme.

199
1900. január 11. Népesedési statisztika. Szilágysomlyó városában az 1899-ik
év folyamán született 206, – ebből fiú 108, leány 98, – meghalt 161 egyén,
szaporodás 45. Az 1898. évben született 134. elhalt 174 tehát a népesedés az
előző évben 40-el csökkent. Összehasonlítva a két esztendő szaporodási
eredményét, az 1899. évben a népesség meglepő nagyobb szaporodást
tapasztaltunk. Házasság köttetett az 1899 év folyamán 58, s így az 1898. évi
43 házassággal szemben az összehasonlítás 15 szaporodást mutat.
1900. január 11. A nemrég megnyitott Szilágysomlyó-Margitta helyiérdekű
vasútvonalon egymást érik a vonat késések és kisiklások. Ha ez mind így
megy, legjobb lesz, ha beszüntetik rajta a közforgalmat, addig míg becsü-
letesen helyre nem állítják.
1900. január 11. Az új esztendő 7771-ik a világ teremtése óta, 7498-ik a görög
egyház, 5671-ik a zsidó korszámítása szerint, 5906-ik a világ évrend szerint,
2650-ik Róma alapítása óta, 1867-ik Krisztus föltámadása óta, 1665-ik a zsidók
teljes szétszórása óta, 903-ik Szent István magyar király trónra jutása óta,
900-ik Magyarországnak az európai független államok közé való besorozása
óta, 627-ik a Habsburg háznak a római császárok trónjára jutása óta, 599-ik az
Árpád-házi királyok kihalása óta, 373-ik esztendeje annak, hogy a Habsburg-
ház megszakítás nélkül uralkodik Magyarországon, a 70-ik Ferenc József király
születése óta, az ötvenegyedik a világosi fegyverletétel óta, 32-ik Ferenc
József magyar királlyá koronázása óta, 16-ik Kossuth Lajos halála óta.
1900. január 14. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör élénk érdeklődés mellett
közgyűlést tartott. Választmányi tagok Merk János, Grusz L. Valér és
Schönstein István. Új választmányi tag lett Kőrössy Endre római katolikus
lelkész.
1900. január 18. Január 16-án rendkívüli közgyűlésen megalakult állandó
választmány tagjaivá beválasztattak: Zobel Lipót, Bartha Endre, Somogyi
Kálmán, Farkas Ferenc, Réner Albert, Kethely István, dr. Ajtai Endre, Veverán
József. Lukátsffy Ödön, Trusza Lajos, Hubert Jenő, Páskuj István. Igazságügyi
bizottságba: Somogyi Kálmán, Bartha Endre, Réner Albert, Lukátsffy Ödön, dr.
Ajtai Endre, Bölöni Sándor, Faragó Sándor. Pénzügyi szakosztályba: dr. Ajtai
Endre, Somogyi Kálmán, Zobel Lipót, Halliarszky Samu, Farkas István.

200
1900. január 18. A „Silvania” takarékpénztár igazgatósága Nichita János
elhalálozásával megüresedett intézeti ügyvédi állásra a közgyűlés által
megejtendő választásig Meszesán Aurél fiatal ügyvédet kérte föl.

1900. január 25. Január 20-án rendezte a tűzoltó-egylet az idei farsangban az

első bált, amelyről csak annyi beszámolni valónk van, hogy sehogy sem
sikerült.
201
1900. február 1. Albach Géza királyi tanácsos, Kolozsvár város nyugalmazott
polgármestere, volt szilágysomlyói királyi járásbíró és somlyógyőrtelki
földbirtokos, január 24-én Kolozsváron meghalt.
1900. február 15. A földmíves iskola. A Szilágysomlyón felállítandó földmíves
iskola céljaira ajánlatba hozott tagbirtokok megvizsgálása céljából f. hó 8-án
érkezett meg városunkba lovag Fehrentheil Frigyes gazdasági vándortanár.
Ugyanaz nap és a következő napon szakszerűen megvizsgálta I. Farkas
Ferencz és Brüll Sámuel „tér-dűlőˮ-beli tagját, — II. Páskuj Antal és Nedeczky
János „Galagonyásˮ és „Középvölgyˮ határrészbeli tagját és III. Páskuj József
„Moriczmálˮ határrészbeli tagját, a megnevezett tulajdonosok, polgármester,
városgazda és Kethely István jelenlétében. A miniszteri kiküldött arra nézve,
hogy a bemutatott területek közül megfelel e valamelyik a földmíves iskola
céljainak, határozott véleményt nem nyilvánított, de alig is tételezhető fel az,
hogy ezek valamelyike, a kívánt célnak megfelelő ne lenne. Még is
önkénytelenül azon kérdés tolul előtérbe előttünk, hogy hát a Veverán József
tagját meg sem mutatták a miniszteri kiküldöttnek?
1900. február 22. Városi közgyűlés …A bizottság jelentésében foglalt azon
javaslat, hogy a Krasznamegyei takarék-pénztár és Láng Mór telke közötti csa-
torna beboltoztassék, ez idő szerint szintén mellőzendőnek mondatott ki…
1900. március 8. Tisztelt polgártársuk!
Március Idusa, a magyar szabadságharcának eme derengő hajnala, a
szabadság, egyenlőség és testvériség szentháromságának eme dicső napja, f.
év március 15-én ismét évfordulóhoz ért.
Olyan e napnak emléke, mint a szilaj hegyi patak, amely mentől messzebb
távolodik el forrásától, annál mélyebbé válik. E napnak ragyogása is mind-
inkább erősebben tűz elé, a fényes múltból, tanítva minket hazaszeretetre,
önfeláldozásra és egymás szeretetére is!
Azért hazafias tisztelettel kérünk benneteket T. polgártársak, hogy a f. évi
március hó 15-én délelőtt 10 órakor, a városi színház termeiben tartandó
ünnepségen mentől számosabban jelenjetek meg és szívetek, lelketek egész
melegével vegyetek részt azon. Házatokat lobogózzátok fel, ablakaitokat
világítsátok ki és szenteljétek e napot a magyar hazaszeretetnek, ez édes
anyaföldnek, mely ápol s majdan eltakar!

202
Éljen a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!
A szilágysomlyói Casino Ünnepség rendező bizottsága.
A Szilágysomlyón 1900 év március hó 15-én, a városi színház termeiben
rendezendő ünnepség programmja:
1) Délelőtt ½10 órakor gyülekezés a szilágysomlyói Casino udvarán, honnan
élén a tűzoltó-egylet zenekarával, az 1848–49-iki agghonvédekkel és a
tűzoltó-egylet tagjaival megindul a menet ¾10 órakor és a városi színházba
vonul.
A színháznál kiakasztott perselyekbe kéretik a T. közönség az 1848–49-iki
szegénysorán agghonvédek részére (előre kéznél tartott) kegyes adomá-
nyaikat olyképpen elhelyezni, hogy a bevonulás a színházba akadályba ne
ütközzék. A színházban a hölgyközönség részére a négy-négy első padsor
fenntartva lesz.
A színházban: Hymnus, előadja a műkedvelő zenekar. Ünnepi megnyitó,
elmondja Gáspár István, casinói tag.
Március Idusán. Szavalja a szerző Farkas Sándor. Emlékbeszéd, elmondja
Kőrössy Endre casinói tag. Szózat, előadja a műkedvelői zenekar.
Este a város kivilágítása.
A rendezőség.
1900. március 15. A Krasznamegyei takarékpénztár-nak 1900. évi március hó
18-án tartott közgyűlésén megválasztattak vezérigazgatónak: Zobel Lipótot
közfelkiáltással. Igazgatósági tagoknak: Tamkó Bertalan 533, Láng József 533,
Halliarszky Sámuel 533, dr. Láng Jakab 533, Balta Elemér 533, Faragó Sándor
528 szavazattal. Igazgatósági póttagnak: Barta Károly 533. Huberth György
357 szavazattal. Felügyelőbizottsági tagok: dr. Ajtai Endre 533, Friedmann
Sámuel 533, Farkas István 533 szavazattal. Felügyelőbizottsági póttagok:
Ullman Benjámin 523, Lengyel István 368 szavazattal.
1900. március 15. Krámmer Károly m. kir. posta és távírda főtisztet, a helybeli
m. kir. posta és távírda hivatalnak közszeretetben és tiszteletben álló főnökét,
12 év somlyói szolgálat után, a nagyváradi postaigazgatósághoz kerületi
biztosi minőségben áthelyezte. Arad, Békés és Csongrád megyére terjed ki
hatásköre.

203
1900. április 5. A Kraszna megyei takarékpénztár 40 koronát adományozott a
szilágysomlyói ev. református Báthory-alapja javára. Fogadja érte a nemes
intézet ezúton is az egyház hálás köszönetét Nagy Ferenc gondnok. Szilágy-
somlyó, 1900. április 3-án.

Krámmer Károly postaigazgató

(1845-1939)

1900. április 6. Budapesti Hirlap. Gazdasági iskola a Szilágyságban. Szilágy-

Somlyóról jelentik, hogy a Szilágysomlyón fölállítandó földműves-iskola
ügyében tárgyalások indultak meg a város és a földművelésügyi minisztérium
között s hihető, hogy még ez év folyamán az építkezések is elkezdődnek.
1900. április 6. Nagy résztvevő közönség sereglett egybe április 6-án a
helybeli görög katolikus templomba, hol Márkus Floriannak, a volt Kraszna
megye, egykori alispánjának adták meg a végtisztességet. Elhunyt április 4-én.
1900. április 19. A Bem-téri kút fúrás eredménye, hogy vizet kaptak, de az
megszökött.

204
1900. április 19. A Páskuj-féle telken lévő főépületnek óvodai célra átalakí-
tására vonatkozó építési terv és költségvetés irányzat a városi közgyűlés által
elfogadtatott, és a vármegye közigazgatási bizottságához fölterjesztetni hatá-
roztatott.
1900. április 19. A Kraszna folyamon az Újvároshoz két hídon lehet közle-
kedni. Az Újvároson átvezető közlekedési útnak és hidaknak karbantartása a
városnak feladata.
1900. április 19. A községi iskola alap tulajdonát képező és a város kezelése
alatt álló 1500 négyszög öl területű legelőhelynek nyilvános árverésen bérbe
adása a közgyűlés által elhatároztatott.
1900. április 26. A Szilágysomlyó–Margitta vasút céljaira szükséges és a város
tulajdonát képező Vadkerten kisajátítandó telekre kell a városi közgyűlésnek
határozatot hozni.
1900. április 26. Szilágysomlyón egy földmíves iskola felállítása tárgyában a
város a legnagyobb áldozatra kész. E célból több birtokos által felajánlott
bírtok megszemlélése és elfogadása iránt a miniszter úrhoz felíratott terjeszt
fel, ha kedvező elbírálásban részesül, a földmíves iskola felállítására csaknem
biztos kilátás van.
1900. április 26. A magyar asphalt társaság ajánlata a járdák asphalttali
burkolása iránt, tanulmányozásra egy városi bizottságnak kiadatott.
1900. április 26. A Szilágysomlyó-margittai vasútvonal műszaki felülvizsgálata
április 29-én fog megtartatni, mikor a vasútvonal véglegesen át fog az állami
kezelésbe vétetni.
1900. május 3. A nagyméltóságú m. kir. miniszter úrnak 19.774-900 szám
alatti leirata engedélyezi a földmíves iskola felállítását.
1900. május 10. Kirándulás. A szilágy-somlyói gimnázium tanári kara régi
szokásaihoz híven az idén is május 1-jén nagyobb kirándulást rendezett a
tanuló ifjúsággal. Ez alkalommal utunk Ilosvára vezetett. Útközben a szak-
tanár megismertette a növendékekkel a vidék geológiai viszonyait és a most
virágzó növényeket, Ilosván pedig a ref. templomot, régisége miatt, tekin-
tettük meg. Ez egyház középkorban épült. Útközben a szaktanár megismer-
tette a növendékekkel a vidék geológiai viszonyait és a most virágzó

205
növényeket, Ilosván pedig a ref. templomot, régisége miatt, tekintettük meg.
Ez egyház a középkorban épült. Jelenleg azonban a régi templomból csak a
keleti rész van meg. E helyen a dongaboltozatos szentély a nyolcszög három
oldalával záródik. Többi része újabb keletű. Déli, de különösen a nyugati ajtaja
csúcsíves. A vastag vakolat és meszelés daczára is eléggé jól látható, hogy az
ajtókat lapos kövekkel keretelték. Borbély Sándor lelkész felemlíti, hogy
amidőn 1896-ban a templomot javíttatták, a fal külső színén négyrétegű és
különbözöl színű burkolatot találtak. Ebből azt következtethetjük, hogy a
templom belsejét is festették Behatóbb kutatással talán falképekre is
akadhatnánk. Ami már most a templom mennyezetét illeti, azt kell
mondanunk, hogy négyszögű táblákra felosztva érdekes magyar stylben 1722-
ben festették. A templomnak 1865-ig fatornya volt, az újat 1805-71-ig
építették. Három harangja közül az egyiknek feliratából kitetszik, hogy az 93
nemes, városi polgár gyűjtéséből 1624-ben készült, másik harangja pedig
Szécsből került oda. Említésre méltó hogy Gencsy családnak a templomban
már 1739-ben széke volt. A földalatti kriptában valószínűleg az Isten házának
valamelyik kegyura alussza örök álmát az ítéletnapig.
Eredetileg a templom a katolikusoké volt. A reformáció terjedésével
azonban ezek kezébe került. Tolnai István: „Igaz keresztyén Tudomány után
vezető kalauz”a szerint a Szilágyságot Derecskei Demeter már 1527-ben hozzá
„az evangéliumi világosságra” Az ev. reformátusok anyakönyvüket 1801. óta
vezetik. Valószínű, hogy ez a régibb időkben is így volt, csakhogy ez a többi
iratokkal együtt tűzvész alkalmával megsemmisült. Csupán két jegyzőkönyv
maradt fenn a múltból. Az egyik 1784-ben keletkezett és a papilak építésére
vonatkozó kiadásokat és egyéb költségeket tartalmazza; a másik 1792-ből
való.
Az egyházi tárgyak közül igen érdekes egy arany kehely, melynek
kúpján a kővetkezők olvashatók: „Gencsy idősb Gencsy György és Dobai
Banga Erzsébet konferálták vala az ilosvai ecclesiának in anno 1713, mostan
pedig ezen formára Gencsy Zsigmond renováltatta tiszta szivéből anno 1769.“
Feltűnő rajta a barok-stylű nodus (gomb), mely három élű és ezüstből való.
Továbbá említésre méltó a kehelyhez való kenyérosztó tál következő
felirattal: „Gencsy Gencsy Zsigmond az ilosvai református szt. ecclesiának
maga párjával Sebes Sárával tiszta szívből ajánlja 1769”, nemkülönben egy
úrasztali pohár, melynek felirata: „Gencsy György és Domahidy Zsuzsánna
conferálták az ilosvai ref. ecclesiának 1765.” Ugyancsak e család ajándéka egy
206
úrasztali terítő is 1774-ből. Ezen kívül van az egyháznak még több értékes és
igen becses, gyönyörűen kidolgozott úrasztali terítője, de ezek mind újabb
koriak.
Ami Ilosva egykori jellegét illeti, tekintettel ama körülményre, hogy
nevezett gótikus temploma már a legrégibb korban épült és egyik harangját
93 városi nemes öntette. Másrészről pedig, hogy a helységnek, fekvése
daczára, a Magurában része nem volt, mindezek Borbély Sándor feltevése
szerint hihetőleg azt mutatják, hogy Ilosva valamikor e vidéknek központja
volt, de Erdélynek Magyarországgal versengése a folytonos harcok és
küzdelmek alatt, hasonlóan a többi községekhez, ezekkel együtt elpusztult.
A templom megtekintése és megvizsgálása után az ifjúság Antal Jakab
vendégszerető házához vonult, hol az érkezőket a legszívesebb vendég-
látásban részesítették. A jó ízű ételek elfogyasztása után a tanulók a délutánt
labdázással és versenyfutással töltötték el. Ilosváról egy szép nap emlékével
csak estefelé indultak vissza a növendékek Szilágysomlyóra. A páratlan,
szívélyes fogadtatásért pedig a házi gazda és szeretett családja fogadják az
intézet és a kirándulók részéről leghálásabb köszönetűnket.
1900. május 10. Városi közgyűlés. Szilágysomlyó város képviselő testülete
folyó hó 5-én Gencsy Sándor polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz-
gyűlést tartott. A gyűlésen Faragó Sándor tiszti ügyész betegsége miatt meg
nem jelenhetvén, helyettes tiszti ügyészül Lukátsffy Ödön ügyvéd kéretett fel.
A földmívelésügyi m. kir. miniszternek a földmíves iskolának Szilágysomlyón
leendő elhelyezését elhatározó leirata, mely szerint a város által felajánlott
területek közül a Farkas Ferencz-féle 71 kat. hold 468 □ öl és az ezzel szom-
szédos Brüll Sámuel-féle 57 kat. hold és 410 □ öl területet tartja egyedül alkal-
masnak, melyekhez még szükséges, hogy a Szilágysomlyó város tulajdonát
tevő „Csermegettiˮ legelőből legalább 150 kat. holdnyi területet – csak is
legeltetési célokra – átengedjen, – s az átengedendő területek a létesítendő
földmíves iskola céljaira mindaddig, míg ez fönn áll, örök-haszonbéri szerző-
déssel biztosítandók, – s az állam ezekért 2400 korona haszonbért fizetne, –
tárgyalás alá vétetett. Kimondta a közgyűlés, hogy a miniszteri elhatározást
hálás köszönettel fogadja, a leiratban foglalt föltételek érdemleges tárgya-
lására f. évi június hó 5-én rendkívüli közgyűlést tart, – s a Farkas Ferenc és
Brüll Sámuellel kötendő szerződés keresztülvitelével polgármester elnöklete
alatt tiszti ügyészt és Bartha Endre ügyvéd, városi képviselőt bízza meg, –

207
amennyiben pedig a leiratban jelzett 150 hold legelő a „Csermegetti”
legelőből ki nem telik, már ez alkalommal kimondja, hogy a szükségesnek mu-
tatkozó terület a város tulajdonát tevő „Úr-rét” erdőrészből pótoltassék.
Egyidejűleg a földmíves iskola felállítása körüli sikeres közreműködéséért
Ugron Gábornak, kerületünk országgyűlési képviselőjének jegyzőkönyvi
köszönet nyilváníttassék.
1900. május 10. Gimnázium fenntartása. Polgármester előterjesztésének el-
fogadásával elhatározta, hogy minden kétségek kizárása végett a város által a
helybeli rom. kat. gimnázium részére eddig teljesített évenkénti 300 frtnyi
hozzájárulást ez alkalommal is biztosítja és a várost ennek fizetésére jövőre is
kötelezi, mindaddig, míg a szilágysomlyói rk. gimnázium, mint ilyen fenn áll.

Schlauch Lőrinc róm. kat. püspök

1824–1902

Tekintettel azonban arra, hogy ezen gimnázium Dr. Schlauch Lőrincz nagy-
váradi r. kat. bíboros püspök áldozatkészségéből állhat fönn, annak jövője
biztosításául elhatározta a közgyűlés, hogy a bíboros püspök a megfelelő
alapító okiratnak kiállítására kéressék fel s azon esetben, ha a gimnázium
ügyében fölmerült 1600 forintnyi összeget már elszámoltnak nem tekintené,

208
arra is felkérendő, hogy emez összeget a városi képviselet idevonatkozó
előterjesztésével megegyezően elszámoltnak tekintse. Az írásban benyúj-
tandó kérelem küldöttségileg leendő átadására Zobel Lipót kéretett fel.
1900. május 23. Polgármesteri jelentés. A távbeszélő hálózatnak felállítására
vonatkozó alispáni átírat tárgyalása rendjén kimondta a közgyűlés, hogy –
teljes tudattal bírván a vármegye területén felállítandó távbeszélő hálózat
nagy fontosságáról és szükséges voltáról – megküldött hozzájárulási kimuta-
tásban feltüntetett összeget föltétlenül fizeti, a Szilágysomlyó területére eső 5
kedvezményes előfizető számának biztosítását kilátásba helyezi, valamint
hajlandó az építési költségekhez természetben való fa szolgáltatására,
hozzájárul.
1900. május 23. A vadkerti – eddig Goldglancz Lajos által bírt – téglavető
telepnek, nyilvános árverésen, Kálló Gyula által évi 164 korona 10 fillér
bérösszegért, három évi időtartamra bérbeadása tudomásul vétetett.
1900. május 23. Polgármesteri jelentés. A városi szálloda bérletének Cserey
Károlyról, ennek neje Bölöni Annára lett átruházva.
1900. május 24. A teljes napfogyatkozásra, mely f. hó 28-án délután 4 óra 20
perckor kezdődik és két órán át fog tartani, ismét figyelmeztetjük olvasóinkat.
1900. május 30. A nagyváradi m. kir. posta és távírda igazgatóság által Szilágy
megyében tervezett távbeszélő hálózat Zilah, Szilágysomlyó, Tasnád, Szilágy-
Cseh, Zsibó és Kraszna főbb pontokon kívül, mint alsóbb rendű központokkal:
Magyar Egregy, Ördögkút, Vármező, Nyirsid, Szilágy-Fő-Keresztúr, Szilágy-
Szentkirály, Diósad, Balla, Sarmaság, Sülelmed, Egerhát, Hadad, Szakácsi,
Nagy-Paczal, Peér, Tasnád-Szántó, Ér-Kávás, Ér-Szentkirály, Ákos, Alsó-Szopor,
Ilosva, Szilágynagyfalu, Zovány, Kémer, Varsolc és Csízér települések. Ezeket a
központok által kapcsolnák össze. A központok berendezését az államkincstár
saját költségén látja el és saját alkalmazottjai által kezelteti.
1900. május 31. Napfogyatkozás. Május 28-án délután 4 óra 30 perckor a
csillagászok által előre jelzett napfogyatkozás megkezdődött, – de a ritka
természeti tüneményben igen kevés ideig gyönyörködhettünk, mert a
fényesen tündöklő napkorongot 4 óra 50 perckor egy észak felől előtörő sűrű
sötét felleg eltakarta szemünk elől. Szép, derült napfényes időnk volt s egy
erős napközi zápor után még erőteljesebben tűzött le a tündöklő nap a tiszta

209
égboltozatról. Mindenfelé sötét színű, vagy bekormozott üvegdarabokkal
fölfegyverzett csoportok alakultak és szemlélték a már tisztán látható nap-
fogyatkozást. Az irigy fellegek azonban csak a kezdetét engedték látni, mert 5
óra után egész estig homályos borongás fogta el az egész nyugati égbol-
tozatot. Aztán még az sem vigasztalhat, hogy majd meglátjuk máskor, mert
biz az nagyon sokára lesz.
1900. május 31. Május 28-án a magyar dal és zene barátainak feledhetetlen,
kedves estét szerzett Dankó Pista a zseniális magyar zeneszerző vagy
találóbban dalköltő, a városi színházban megtartott előadásával.
1900. május 31. Belügyi Közlöny. Névmagyarosítás. Goldberger Mózes szi-
lágysomlyói lakos Galambos-ra magyarosította nevét.
1900. június 14. Gencsy Sándor polgármester jelentése a város oktatási
intézményeiről.
1. Római katolikus püspöki algimnáziumban 111 növendék, 12 tanár, hit-
oktatókkal együtt
2. Római katolikus elemi iskola. Igazgató Kölln Gyula.
3. Római katolikus leányiskola 88 növendékkel, 4. tanítónővel.
4. Állami felső leányiskola 31 növendékkel és 6 tanítónővel és hitoktatóval.
Igazgatónő Városy Malvin, Jenőffy Piroska és Csőke Teréz tanítónők. Az
intézmény alapítási éve: 1895.
5. Állami elemi népiskola, 125 fiú, 174 leány, összesen 299 növendék. 11
tanító, hitoktatókkal. 1895-ben létesült az állami elemi iskola és a községi
elemi iskola összevonásával.
6. Iparos tanonciskola 95 tanulóval és 6 tanítóval. Az intézmény 1884-ben
alakult.
7. Görög katolikus elemi iskola 23 fiú és 31 leány, összesen 54 tanulóval.
1888-ban alakult.
8. Görög katolikus leányiskola 34 növendékkel, 2 tanítóval. Létesítve 1896-
ban.
9. Izraelita iskola 63 növendékkel, 4 tanítóval és 6 osztállyal. Az iskola épülete
(a zöldség piac közelében) 1893-ban épült.
Összesen 948 növendék, 634 fiú és 314 leány oktatását 49 tanító és hitoktató
látta el.

210
A város által fenntartott óvodában 39 fiú és 48 leány volt beírva. 1 óvónő és 1
dajka gondozásában. Az óvoda épülete 1873-ban készült el, Nagy Imre által
1873-ban létesített alapítvány által.
1900. június 28. A vallás- és közoktatásügyi miniszter: Jenőffy Piroska szilágy-
somlyói áll. felső leányiskola helyettes tanítónőt ugyanezen iskolához a XI.
fizetési osztályba segédtanítónővé kinevezte.
1900. június 28. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 5175/900. sz. 96/1
Grósz Mózes és társa fűszer és vegyeskereskedése. Főtelep Szilágysomlyó.
Cégvezető Grósz Dávid. A vállalat az 1898. év február hó 14. napján vette
kezdetét, melynek egyforma képviseleti joggal felruházott tagjai Grósz Mózes
haszonbérlő somlyó-győrtelki és Goldberger Záli, férj. Grósz Dávidné keres-
kedő, sz.-somlyói lakos.
1900. július 1. A Polgári Olvasókör július 1-jén tartotta meg nyári tánc-
mulatságát a malomerdei Anna villában. A mulatság az előbbi évekhez
viszonyítva kiválóan nem sikerült. A hibát a publikumban kell keresni.
1900. július 5. Az aerogén-gáz részvénytársaság budapesti igazgatóságának a
város világítása ügyében. A városhoz intézett kérelemben hangsúlyozva van,
hogy a Van-Vriesland-féle aerogén gáz előállítása a lehető legegyszerűbb,
legmegbízhatóbb és abszolút nem veszélyes. Az aerogén-gáz világítási ereje
minden más gázfaj, sőt a villamos izzó fényerejét is messze felül múlja, és
mind amellett 30%-al olcsóbb, mint a közönséges kőszén-gáz, lángja nyugodt
és vakító fehér, mint a napfény. Hogy minő nyomorúságos Szilágysomlyónak
közvilágítása, eljött az ideje annak, hogy tarthatatlan világítási mizériánknak,
valahára véget vessünk.
1900. július 12. Hulimka Géza római katolikus kántor állásáról lemondott, az
újonnan megválasztott kántor Konecsny János lett.
1900. július 12. Malom égés. Július 11-ére virradó éjjelen a Minorita-
rendházzal szemben levő, Róth Lajos tulajdonát képező gőzmalom leégett.
1900. július 12. Iskolai értesítők. A minorita-rendek vezetése alatt álló szilágy-
somlyói római katolikus püspöki gimnázium 1899-1900 tanévről Mahalcsik
Bónó igazgató által közölt évi értesítő „Az érzékek és ápolásuk” című 51
oldalra menő, terjedelmes értékeléssel kezdődik, melyet Fetzer János Ferenc
tanár, a természettudományi társulat tagja írt. Volt a gimnáziumnak összesen
211
125 felvett tanulója, kik közül vizsgát tett 117. Éspedig volt róm. kat. 35, gör.
kat. 35, ev. ref. 19, izraelita 28. Nyelvre nézve volt magyar 82, román 35.
Adatok a gimnázium történetéhez az 1899-1900. tanévből.
1) Általános ügyek. A lefolyt tanévvel berekesztettük az első évtizedet,
mely alatt tanintézetünket Nagyvárad bíboros püspöke dr. Schlauch Lőrinc ő
Eminenciája a kornak megfelelő haladás útjára terelte. Ő Eminenciája ezen
idő alatt tetemes anyagi áldozatok árán helyre hozta az előző évek mulasz-
tásait, egyrészt a tanítás nélkülözhetetlen eszközeinek beszereztetése,
másrészt szakképzett tanerők alkalmazása által. Mondhatjuk, hogy ezen
évtized tanintézetünk történetében az igazi fejlődés időszaka volt. Nagyon jól
értette meg ő Emienenciája nemes törekvését városunk és vidékének
közönsége, midőn gyermekeit ezen intézet falai közé küldötte, hogy ott a
vallásos és hazafias nevelés áldásaiban részesüljenek. Növendékeinek száma
ezen idő alatt – habár nem rohamosan – de következetesen növekedett, mi
arra enged következtetni, hogy ezen iskola nemcsak hasznos szolgálatokat
tejesít a vallásos és hazafias nevelés- és oktatás terén, de fönnállása úgy a
városra, mint a vidékre valóságos szükséglet. S midőn ö Eminenciája e lefolyt
tanévben is kegyes volt lehetővé tenni, hogy e tanintézetben a vallásosság és
tudomány a növendékek közkincsévé válhassék, nem mulaszthatjuk el, a
szülök hálás köszönetét ő Eminenciájának nagylelkű áldozatkészségéért e
helyen nyilvánítani.
A gimnázium anyagi ügyeit, mint eddig, úgy a lefolyt iskolai évben is
főt. Trusza Lajos esp. plébános elnök, Schöffer Leó jegyző, Gencsy Sándor pol-
gármester, Veverán József ügyvéd és Mahalcsik Bónó gimn. igazgató tanügyi
bizottsági tagok intézték. Az ügyvezetés dr. Schlauch L. intézetfenntartó ő
Eminenciája által jóváhagyott költségvetés szerint történt.
A tanári testület egyik tagját, Bálint József helyettes tanárt a minorita-
rend főnöke, dr. Csák Alajos a kézdivásárhelyi főgimnáziumhoz áthelyezvén,
helyére Somogyi József helyettes tanárt rendelte. Az ének tanításával Hulimka
Gézának a kántori állásáról való lemondása után Konecsny János, az újonnan
megválasztott róm. kat. kántor bízatott meg.
2) A tanév kezdete és lefolyása. A tanulók felvétele június 30-tól július
5-ig, továbbá szeptember 1., 2., és 4. napjain, az osztályfőnök által való beíra-
tások ezen utóbbi 3 napon át történt. A Veni Sancte-t, az iskolai megnyitó-
ünnepélyt és a rend s fegyelmi szabályok felolvasását szeptember 5-én
megtartván, a rendes előadásokat szeptember 6-án megkezdettük.
212
 A rendes előadások menetét az egész tanév folyamán semmi sem
zavarta meg. Az iskolai szüneteket a gimnáziumi rendtartás értelmében tar-
tottuk meg. A gör. kat. és izr. vallású tanulók engedélyezet ünnepnapjaikon az
előadásokra való megjelenéstől fel voltak mentve.
3) Valláserkölcsi állapot. Úgy a róm. s gör. kat. vallású, mint a többi
felekezeti tanulók valláserkölcsi kötelességeiket hitoktatóik felügyelete alatt
pontosan teljesítették. A róm. és gör. kat. tanulók az év kezdetétől november
hónapig és húsvéttól az év végéig naponkint az előadásokat megelőzőleg sz.
misén voltak jelen, a vasár- és ünnepnapokon pedig az egész tanév folyamán
8 órakor sz. misét, utána felfogásukhoz alkalmazott exhortátiót hallgattak.
Október hónapban fennhangon mondották a sz. olvasót a sz. mise tartama
alatt, a többi hónapokon át hármas hangra begyakorolt egyházi énekeket
énekeltek. A rendes előadásokat imával kezdettük és végeztük. A tanév
tartama alatt kat. növendékeink sz. Imre napján, Jézus sz. neve napján, a
nagyhéten és sz. Alajos napján gyóntak és áldoztak: a húsvéti ünnepeket
megelőzőleg 3 napi sz. gyakorlatokat tartottunk. A tanévet megnyitó és
évzáró, valamint a többi iskolai ünnepeink napján az összes ifjúság jelen volt
az ünnepélyes isteni tiszteleten. A róm. és gör. kat. tanulók tanáraik vezetése
mellett jelen voltak az egyházi körmeneteken is.
4) Fegyelmi állapot intézetünkben kielégítő volt. Az év folyamán egy
esetben fordult elő, súlyosabb vétség, mely igazgató megrovással bűn-
tettetett. Máskülönben növendékeink eléggé iparkodtak a fegyelmi szabály-
zatnak megfelelni s úgy az iskolában, mint azon kívül illendő magaviseletet
tanúsítani.
5) Egészségügy a lefolyt évben kifogástalan volt. Ragályos betegség,
vagy komolyabb természetű betegségi esetek nem fordultak elő. A város tiszti
orvosa, dr. Kálmán Ignátz két ízben tartott szemvizsgálatot a tanintézetben,
trachomás, vagy más szembetegségben levő tanuló nem találtatott.
Növendékeink eljártak korcsolyázni – rendes korcsolya pálya hiányában – a
Kraszna folyónak ezen célra kijelölt és alkalmas helyire s ugyanezen helyeket a
melegebb nyári időben felhasználták a fürdésre és az úszás gyakorlására is. A
labdázás és egyéb torna- játékok szintén elég honosak növendékeinknél. A
játékokra felhasználtak a város határában fekvő több alkalmas teret.
6) Iskolai ünnepek. A tanévet iskolai ünneppel nyitottuk meg s iskolai
ünneppel végeztük be. Ezenkívül megünnepeltük megbold. Erzsébet király-
asszonyunk emlékét nov. 24-én, az 1848-iki törvények szentesítésének
213
évfordulóját ápril 18-án és a koronázás emlékünnepét június 8-án, mely
alkalmakkor ének, szavalat, zene és emlékbeszédből összeállított programmal
az iskolai ünnepség az isteni tisztelet után tartatott a gimnázium torna-
csarnokában. Iskolai ünnepeink iránt a szülők és a tanügy barátai eléggé
érdeklődtek.
7) Tanulmányi ügyek. A tanítás az állami tanterv és utasítások értel-
mében folyt. A tanári testület az emlékezés gyakoroltatása mellett kiváló
gondot fordított az értelem fejlesztésére; nem kerülte ki figyelmét, hogy a
növendékeket értelmes és szabatos előadásra szoktassa: helyes pedagógiai
módszerrel iparkodott főleg a gyengébb tanulókat kötelességeik kielégítő
teljesítésére útbaigazítani s a hanyagabbakat a kitartó szorgalom útjára
terelni s ezen törekvésével célját érte, a mennyiben a tanulók előmenete-
lében a tanév folyamán időszakról időszakra következetes haladás volt
észlelhető.
Tanintézetünket évközben meglátogatta főt. Trusza Lajos esp.
plébános és püspöki biztos, ki több izben az exhortátiókon és a hittani órákon
jelen volt s más tárgyakból is meghallgatta az adásokat.
A gimnázium igazgatója havonként látogatta meg a szaktanárok
előadásait.
A tanári testület a tanulók nevelése és tanításában követendő egy-
séges elvek megbeszélésére, a növendékek magaviselete és tanulmányi
előmenetelének elbírálására s általában az ifjúság helyes irányba vezetése
szempontjából a tanév folyama alatt 15 ízben tartott tanácskozást.
8) A tanári testület gimnáziumi elfoglaltságán kívüli szereplési köre s
irodalmi munkássága.
Fetzer Ferencz, a helybeli kisdedóvó felügyelő bizottságának tagja és
jegyzője; a helybeli felsőbb leányiskolában a rajzot heti 4 órában tanította. Az
archeológiai értesítőben megjelent cikkei: Szilágysági régiségek (Szilágy-
Somlyó, Györtelek, Kárásztelek, Somály.) A jelen értesítőbe értekezést írt Az
érzékek és ápolásuk címen.
Grusz Valér, a helybeli dalárda elnöke, a polgári műkedvelők
igazgatója, a műkedvelő zeneegylet működő tagja és a polgári olvasókör
választmányi tagja. Felolvasást tartott az 1848-iki törvények szentesítésének
évfordulóján rendezett iskolai ünnepünkön.

214
 Schöffer Leó, a minorita-rend időleges kormánytanácsosa, az erdélyi
múzeum egylet tagja, a szilágysági kerékpáros egylet elnöke és a helybeli mű-
kedvelő zeneegylet alelnöke.
Somogyi József Erzsébet királyné emlékére tartott iskolai ünnepélyre
és a koronázás emlékünnepére készített értekezéseit olvasta fel; több ízben
egyházi szónoklatot tartott Krasznán.
Kölln Gyula, a középiskolai tanár egyesület, az erdélyi múzeum-egylet
és a természettudományi társulat tagja; a rom. kat. elemi iskola igazgatója.
Schöffer Leó, a minorita-rend időleges kormánytanácsosa, az erdélyi
múzeum egylet tagja, a szilágysági kerekpáros egylet elnöke és a helybeli
műkedvelő zeneegylet alelnöke.
1900. július 19. Július 22-én dr. Nádudvary Jenő főparancsnoksága alatt
egészen újból alakult és szervezett tűzoltó-egyesület a városháza udvarán
felavató ünnepélyt tart. Ugyanakkor este 8 órakor lesz a tűzőrség ünnepélyes
megnyitása is.
1900. július 19. Hulimka Géza Ferenc a helybeli Krasznamegyei takarék-
pénztár titkára, maga, kiskorú László és Margit nevű gyermekeinek vezeték
nevét belügyminiszteri engedéllyel Hegedűsre változtatta.
1900. július 21. Városunk felső leányiskolájának vizsgája. Amire mindannyian
büszkeséggel tekintünk és ami egész vidékünkre egy nagy áldást képez, a
szilágysomlyói immár teljessé vált állami felső leányiskola, e napokban állotta
ki a tűzpróbát. Kiállotta dicsőséggel a szülőknek, közönségnek és a szakér-
tőinek osztatlan tiszteletével, megelégedésével. E siker érdeme elsősorban az
igazgatónőé, valamint munkatársaié.
1900. augusztus 15. Építészeti Szemle. A Silvania hitel és takarékpénztári
intézet Szilágysomlyón 50682 korona költséggel házat épített.
1900. augusztus 23. Az Általános Aerogén-gáz RT. igazgatósága városunkban,
folyó hó 26-28 között próba világítást fog tartani.
1900. július 26. Igény van arra, hogy gőzmalom részvénytársaság alakuljon
Szilágysomlyón, mint a Szilágyság kereskedelmi gócpontján.
1900. szeptember 1. A szilágysomlyói nőegylet e napon rendezett estélye kis
számú intelligens közönség előtt folyt le.

215
1900. szeptember 6. Az EMKE Szilágy vármegyei választmányának székhelye
Szilágysomlyó. Alelnöke Györffy Pál báró, pénztárosa Wargha Gyula, jegyzője
dr. Ajtai Endre, titkára Hegedűs Sándor. Sajnos, hogy a Szilágy vármegyei fiók
választmányának létezéséről csak is az évi jelentésből vehetünk tudomást,
mert az már évek óta, nem ad magáról semmi életjelet.
1900. szeptember 13. Szeptember 9-én, vasárnap mutatta be társulatát
városunkban Kunhegyi Miklós, a szepességi kerület színigazgatója, Bisson
Conlisett úr című 3 felvonásos vígjátékában.
1900. szeptember 13. Az igazságügyi épület felavatása alkalmából folyó hó
16-án – vasárnap – városunkban lefolyó ünnepség programját lapunk más
helyén közöljük. Az ünnepség sikere érdekében a Mile Mihály kir. ítélőtábla
bíró elnöksége alatt működő bizottság tevékeny munkásságot fejt ki és így
remélhető, hogy az mindenben méltó lesz a nagy nap fontosságához, a midőn
igazságügyi törvénykezésünk valahára egy azt megillető díszes épületbe
helyezkedett el az igazságügyi kincstár bőkezű áldozatából. A fényes és nagy-
jelentőségű ünnepségre, mint biztos forrásból értesülünk, sikerült a rende-
zőségnek megnyerni több előkelő vendéget, így vármegyénk nagynevű főis-
pánja, hadadi báró Wesselényi Miklós és a debreceni kir. ítélőtábla elnöke
Bernáth Elemér, Pongrácz Jenő kir. főügyész, a debreceni kir. ítélőtábla több
kiváló bírája és a debreceni kir. közjegyzői kamara elnöke Lestyán Adorján fog
városunkba átrándulni. A zilahi kir. törvényszék elnöke Benkő József és a kir.
törvényszék mindenik bírája Sz.-somlyón lesz és Sarmaságon fogadják a kir.
ítélőtábla elnökét, kinek kíséretében szintén a délelőtt tíz órakor érkező ven-
dégekkel jönnek a vonaton városunkba. Vármegyénk alispánja dr. Kaizler
György és ezenkívül több előkelő notabilitás is érkezik az ünnepségre Zilahról
és a vármegye minden részéből. Az igazságügy miniszter személyét valószí-
nűleg képviseltetni fogja. Ugron Gábor országgyűlési képviselőnk is megígérte
megjelenését.
1900. szeptember 16. került sor az Igazságügyi épület (Járásbíróság) fel-
avatási ünnepségére, a Vármegyeház-utcában. Ekkor a vezető járásbíró, Mile
Mihály kir. ítélőtáblai bíró volt. A bíróság épülete a Kraszna vármegye el-
bontott székháza helyén emelték. Építése 1899. szept. 23. és 1900. szept. 15.
között történt. Az épületet tervezte Wagner Gyula budapesti műépítész,
felépítette Incze Lajos nagyváradi vállalkozó. Az építés folyamatát ellenőrizte
Barta Mór kir. főmérnök.
216
[Az épület 1900 és 1975 között a bíróság épületeként szerepel. A városi új
kórház felépítésével itt belgyógyászati részleget létesítenek. A bíróságot
1975-ben a Nemzeti Bank épületébe költöztették, ide került a telekkönyvi
hivatal is. SzMA]

A járásbíróság épülete

1900. szeptember 20. Az igazságügy ünnepsége. Fogadtatás a vasútnál. Folyó

hó 16-án délelőtt fél tíz óra tájban már fényes ünneplő közönség állott a
vasúti indóház peronján, várva a Debrecen, Zilah, stb. felől jövő vendégekre,
akik a tíz órai vonattal voltak ide érkezendők.
A tevékeny rendezőség, amely már két hét óta folyton gyűlésezett, ter-
vezett és dolgozott, ezen a napon készült feltenni szorgalmas munkájára a
koronát.
Mile Mihály kir. ítélőtáblái bíró, bíróságunk vezetője volt annak a
vezérkarnak a feje, amely a „haditervet” kidolgozta.
Mindenkinek ki volt osztva a maga szerepe és hogy igazságosak
legyünk, Kiss József kir. járásbíró és Nádudvary Jenő ügyvéd is tevékeny részt
vettek a rendezés munkájában.
Tíz órakor érkezett be vicinális robogással a vonat, a melynek első osz-
tályú kocsijából közérdeklődés között szállott ki Bernáth Elemér kir. táblai

217
elnök, több táblai bíró és titkárja és a Zilahról jövő Benkő József kir. törvény-
széki elnök, Gazda Ferencz kir. főügyészi helyettes, Kulin Imre, Kálmán Meny-
hért, Bokor és Balog kir. törvényszéki bírák, Darvas zilahi kir. járásbíró,
Kazinczy debreceni kir. járásbíró, Lestyán Adorján kir. közjegyző s a debreceni
kir. ügyészségi kamara elnöke, stb. stb. kíséretében. És föltűnt a Székely-
Udvarhelyről ugyanezen a vonaton az ünnepségre érkező nagy székelynek,
Ugron Gábor orsz. képviselőnknek délceg, rokonszenves alakja is. Hatalmas
éljenzés zúgott föl mindenfelől látásukra.
A tűzoltó-egylet, melyet Nádudvary Jenő dr. főparancsnok vezényelt,
sort állott a peronon, sisakjaik csak úgy tündököltek a szép őszi verőfényes
napon. A kürtösök tust fújtak.
Ezután a polgármester állott elő és üdvözölte a kir. táblai elnököt, mint
az igazságügyminiszter képviselőjét, ki meleg hangon köszönte meg a maga és
vendégtársai nevében a fogadtatást.
Ezzel a közönség lelkes éljenzése között vonult be a díszes menet, közel
negyven kocsin, a fellobogózott Vármegyeház-utcán át, egyenesen az igazság-
ügyi épülethez.
Elől a tűzoltó-egylet lépkedett délcegen, aztán az ipartestület, a csiz-
madia ipartársulat, stb. haladtak zászlóik alatt. A tűzoltó zenekar kürtösei a
Rákóczyt fújták lelkesen.
Utánnok nagyobb részben négyes fogatokon jöttek a vendégek, kiket
az utcán átvonúltokban is lelkes éljenzéssel tiszteltek meg a város polgárai.
Több ablakból szép asszonyok és leányok gyönyörködtek a bevonulásban,
kendőlobogtatással üdvözölve vendég ismerőseiket.
Az ünnepség
A menet az igazságügyi épülethez a legszebb rendben vonult föl.
Az ünnepély megkezdése előtt Kiss József járásbíró, Bartha Endre
ügyvéd és Hegedűs Sándor rendőrkapitány, mint az ünnepség rendezősé-
gének tagjai küldöttségileg keresték fel Wesselényi Miklós bárót, vármegyénk
szeretett főispánját, ki ez alkalommal Nagy Gyula főszolgabíró vendége volt, s
hivták meg az ünnepségre.
Az érkező főispánt az összegyűlt közönség lelkes éljenzéssel fogadta az
ünnepség színhelyén.
Ez pedig az új épület udvarán folyt le, melyet a rendezőség ez alka-
lomra igen csinosan díszített föl.

218
 […] Az emelvény körül ülőhelyek voltak a közönség, az emelvénnyel
szemben pedig az érkező notabilitások számára elhelyezve.
Mikor a miniszter képviselője, Bernáth Elemér kir. ítélőtáblai elnök,
Wesselényi Miklós báró főispán s kíséreteik, Ugron Gábor orszgy. képviselő,
Benkő József kir. törvényszéki elnök, Gazda Ferencz kir. főügyészi helyettes,
stb. az emelvény mellett fenntartott helyeiket elfoglalták, a „Hymnus” hangjai
méltósággal megcsendültek.
A közönség és a jelenlévő nagyságok állva hallgatták meg a lélekemelő
imaszerű dallamot, melynek elhangzása után Mile Mihály lépett az emel-
vényre és mondotta el beszédét. […]
„Ez épületben, mint első bírósági helyiségben oly férfiak működnek, kik
az élettel, a közönséggel naponkénti érintkezésben vannak, adja az ég, hogy a
közvetlen személyes érintkezés győzze meg a nagy közönséget arról, hogy az,
ki legkényesebb személyi s vagyoni ügyeiben bíráskodik, a legmagasabb földi
bíró s az egész magyar állam közhivatalát képviselő felség nevében, az nem
néz a mellette tolongó érdekek, küzdelmek, ellentétek egyikére sem, csak a
tiszta jogra s igazságra.
Hogy eddig miként teljesítettük kötelességünket, hivatásunkat, bizo-
nyítja a mai nap, midőn az a társadalom, mely körül övez bennünket, együtt
érez velünk, együtt igyekszik magasztossá tenni feletteseinkkel s a közha-
talom tekintélyes tényezőivel új helyiségünk felavatási ünnepét.
Azzal zárom beszédemet, hogy ez épület szentélye legyen évszáza-
dokon át a jognak, melyre egyforma bizalommal tekintsen: szegény és gaz-
dag; boldog és boldogtalan, tapasztalatból mentve, hogy inoghat a föld
lábaink alatt, de a férfiak lelke, kik itt szolgáltatják az igazságot, soha nem
inog az igazság helyes, részrehajlatlan kiszolgáltatásában. Isten éltesse édes
magyar hazánkat ezredéveken át s adja területén mindig az erény és jog
diadalát.ˮ
Majd Kiss József járásbíró olvasta föl messze elható, érces hangon azt
az emlékiratot, a melyet később a zárkőbe helyeztek el s a melynek szövege a
következő:
„Ez épület a szilágysomlyói kir. járásbíróság hivatali helyiségéül a m. kir.
igazságügyi államkincstár áldozatkészségéből épült fel a feloszlatott Kraszna
vármegye elbontott székháza helyén. Építkezése kezdetét vette az Úrnak
1899. évében augusztus hó 23. napján s befejezést nyert az 1900. évi szep-
tember hó 15-én.
219
 I. Ferencz József Ő császári és apostoli királyi felségének. Magyarország
királyának dicsőséges uralkodása alatt.
Széli Kálmán m. kir. miniszterelnök,
Dr. Plósz Sándor m. kir. igazságügyminiszter,
Bernáth Elemér debreceni kir. ítélőtáblai elnök,
Benkő József kir. törvényszéki elnök,
Mile Mihály kir. ítélőtábla bíró, járásbíró működése idejében.
Ez időben a sz.-somlyói kir. járásbíróság alkalmazottai voltak: Mile
Mihály kir. ítélőtáblái bírói című és jellegű járásbíró, Kiss József kir. járásbíró,
dr. Zsigmondy Ernő, Presia Romulus, Hegedűs Gyula kir. albírák, – Búzás Pál,
Kovács Károly, Durkó Gábor, kir. aljegyzők, – Gáspár Ferencz joggyakornok, –
Czecz Károly telekkönyv vezető, – Schlecht Lajos, Szabó Károly segéd- tkv.
vezetők, – Halmágyi Ferencz, Hosszú Ákos, Némethy Gergely, Ágotha Antal,
Jancsovics András írnokok, – Virág László, Roska Vertán végrehajtók, – Katona
László, V. Szabó Ferencz, Ujfalvy Lajos tkvi átalakítók, – Brüll Jónás, Vida Lajos,
Sztankovics Károly, Bethlen Jenő, Henter Dezső díjnokok, - Kállay István,
Elekes László, Illés István szolgák.
A kir. járásbíróság területén működő ügyvédek voltak: Bartha Endre,
Bölöni Sándor, Faragó Sándor, Kozma Endre, Lukátsffy Ödön, Major György,
dr. Mesesán Coriolán, dr. Nádudvary Jenő, Orosz Simon, Papp László, dr. Papp
Mihály, dr. Szakács Balázs, Tamko Bertalan, Veverán József.
Az épületet tervezte Wagner Gyula budapesti műépítész, s felépítette
Incze Lajos nagyváradi építési vállalkozó. Az építést ellenőrizte Bartha Mór kir.
főmérnök.
Az épület emez emlékiratnak az alapkőbe való letételével kapcsolat-
ban, rendeltetése céljának ünnepélyesen átadva lett 1900. évi szeptember hó
16-án,
méltóságos Bernáth Elemér kir. ítélő táblai elnök úrnak, mint a
nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter úr képviselőjének,
méltóságos hadadi báró Wesselényi Miklós úrnak, Szilágy vármegye
főispánjának,
Szilágy vármegye és Szilágysomlyó város hatóságának és közönségének
impozáns részvétele mellett.
Isten segedelme és áldása legyen ez épületen!
Az emlékiratnak fölolvasása után Mile Mihály kir. táblai bíró fölkérte a
jelenlévő notabilitásokat, hogy a zárkőbe az iratot ünnepélyesen helyezzék el.
220
 […]
Az áldomás
Az Ugron bankettje óta nem láttunk oly impozáns, nagyszámú vendég-
koszorút együtt a városi vigadóban, mint ez alkalommal.
A vigadónak nagy étterme szűknek bizonyult a vendégsereg befoga-
dására és így a kávéház helyiségében terítették fel a nagy U alakú asztalt, a
mely körül a vendégek – mintegy százötvenen – foglaltak helyet.
Az ebéd menüje a következő volt: Ragu leves. Barna leves. Hideg hal.
Töltött káposzta. Malac és libasült. Farsangi fánk. Vegyes gyümölcs és sajt.
Fekete kávé.
Az asztalfőn Bernáth Elemér kir ítélőtáblái elnök, mint a miniszter
képviselője, jobbra hadadi báró Wesselényi Miklós, tőle balra Ugron Gábor
ültek. A törvényszék elnöke, főügyész helyettese, kir. táblai bírák, stb.
ugyancsak a főasztálnál foglaltak helyet.
A harmadik fogás után Bernáth Elemér kir. táblai elnök emelkedett föl
szólásra s lendületes beszéddel éltette koronás királyunkat, I. Ferencz József ő
felségét.
[…] A lelkes éljenek elhangzása után mindjárt hadadi báró Wesselényi
Miklós, vármegyénk szeretett főispánja emelte lelkes, meleg érzéstől áthatott
köszöntőben – mint a vármegye kormányzója – poharát ugyancsak I. Ferencz
Józsefre, a dicsőségesen uralkodó és legalkotmányosabb magyar királyra,
mely után a lelkes éljenek háromszor is megismétlődtek. A közönség mind a
két felköszöntőt állva hallgatta végig.
Ugron Gábor orsz. képviselőnk beszélt ezután. Magvas pohárköszön-
tőjében ügyesen aposztrofálta, hogy voltaképpen nekünk magyaroknak, akik
az alperesek családjához tartozunk, nincs is okunk örülni, mikor ily igazságügyi
épület emelkedik. Mesterileg fejtette ki, hogy még is miért ünneplünk hát oly
lelkesen. Nagy figyelemmel hallgatott bravuros beszedje végén éltette Mile
Mihály táblabírót, az ünnepség éltető szellemét.
[…]
Majd Kiss József járásbíró olvasta föl messze elható, érces hangon azt
az emlékiratot, a melyet később a térkőbe helyeztek el s a melynek szövege a
következő:
Ez épület a szilágysomlyói kir. járásbíróság hivatali helyiségéül a m. kir.
igazságügyi államkincstár áldozatkészségéből épült fel a feloszlatott Kraszna
221
vármegye elbontott székháza helyén. Építkezése kezdetét vette az Úrnak
1899. évében augusztus hó 23 napján s befejezést nyert az 1900. évi szep-
tember hó 15-én.
I. Ferencz József Ő császári és apostoli királyi felségének, Magyarország
királyának dicsőséges uralkodása alatt. Széll Kálmán m. kir. miniszterelnök, Dr.
Plósz Sándor m. kir. igazságügyminiszter, Bernáth Elemér debreceni kir. ítélő
táblai elnök, Benkő József kir. törvényszéki ülnök Mile Mihály kir. ítélőtábla
bíró, járásbíró működése idejében.

Márványtáblák a szilágysomlyói törvényszék bejárata falában.

Losonci Bánffy László sírkövének két töredéke.

Ez időben a sz-somlyói kir. járásbíróság alkalmazottai voltak: Mile Mihály kir.

ítélőtáblai bírói című és jellegű járásbíró, Kiss József kir. járás bíró, dr.
Zsigmondy Ernő, Presia Romulus, Hegedűs Gyula kir. albírák, – Búzás Pál,
Kovács Károly, Durkó Gábor, kir. aljegyzők, – Gáspár Ferencz joggyakornok, –
Czecz Károly telekkönyvvezető, – Schlecht Lajos, Szabó Károly segéd- tkv.
vezetők, – Halmágyi Ferencz, Hosszú Ákos, Némethy Gergely, Ágotha Antal,
Jancsovics András írnokok, – Virágh László, Roska Vertán végrehajtók, –
Katona László, V. Szabó Ferencz, Újfalvy Lajos tkvi. átalakítók, – Brüll Jónás,
Vida Lajos, Sztankovics Károly, Bethlen Jenő, Henter Dezső díjnokok, – Kállay
István, Elekes László, Illés István szolgák.

222
A kir. járásbíróság területén működő ügyvédek voltak: Bartha Endre, Bölöni
Sándor, Faragó Sándor, Kozma Endre, Lukátsffy Ödön, Major György, dr.
Mesesán Coriolán, dr. Nádudvary Jenő, Orosz Simon, Papp László, dr. Papp
Mihály, dr. Szakács Balázs, Tamkó Bertalan, Veverán József.
Az épületet tervezte Wagner Gyula budapesti műépítész, s felépítette Incze
Lajos n. váradi építési vállalkozó. Az építést ellenőrizte Bartha Mór kir.
főmérnök.
Az épület emez emlékiratnak az alapkőbe való letételével kapcsolatban, ren-
deltetése céljának ünnepélyesen átadva lett 1900. évi szeptember hó 16-án.
1900. szeptember 20. Az országos törzskönyvbizottságnak a rendezett
tanácsú városok nevének megállapítására vonatkozó átirata folytán meg-
állapíttatott, hogy bárha városunk régi okiratokban egyszerűen „Somlyó”
elnevezéssel fordul elő és a „Szilágy” előnév más Somlyó nevű városoktól
megkülönböztetés végett vétetett fel, a városnak Szilágy-Somlyó elnevezését
jövőre is fenntartani kívánja.
1900. szeptember 27. Az ippi vasútállomás neve miniszteri engedéllyel „Ipp-
Zoványi-fürdő” állomásra lett megváltoztatva.
1900. szeptember 27. Ma este Kunhegyi Miklós színtársulata Don Caesar de
Basan operettet fogja előadni.
1900. október 4. Október 3-án megérkeztek az új levélgyűjtő szekrények a
postahivatalokhoz. Három ilyen piros tornyos, magyar koronás, halvány piros
színre festett gyűjtőszekrény érkezett, melyek közül egy a nagyhídnál,
Veverán József házához, egy a Dull és Zilahi üzleténél, egy pedig a városi
szállodánál fog elhelyeztetni. Az új gyűjtő szekrények a régieknél sokkal
nagyobbak és gyakorlati szerkezettel vannak ellátva. A levélhordó táskát
aláhelyezik és egy sajátszerű kulcsszerkezettel úgy nyílik ki a szekrény alja,
hogy ugyanazon szerkezet a levélhordó bőrtáskát is egyidejűleg nyitja ki, úgy
hogy a szekrény tartalma közvetlenül a táskába hull, és pedig úgy, hogy maga
a levélhordó sem látja a szekrényből aláhulló leveleket. A leveleknek
kiszedésekor való elhullása és elvesztése az elmés szerkezettel ki van zárva.
1900. október 11. A járásbíróság udvarán ottmaradt rabkonyha, mint tűz-
fészek szerepel. Jó lenne lebontani.

223
1900. október 18. Özvegy Jelinek Károlynénak az új bírósági épülettel
szembeni vendéglő helyiségébe, október 15-re viradólag ismeretlenek
betörtek, több asztalneműt elvittek.
1900. október 21-én a helybeli római katolikus elemi iskola igen szépen
sikerült ünnepet rendezett a gimnázium tornatermében, a 900 éves magyar
kereszténység emlékére. Vezető Kölln Gyula, az iskola igazgatója. Közre-
működött Zimányi Dezső elemi iskolai tanító.
1900. október 25. Róth Lajosnak a város villanyvilágítására tett ajánlatát, a
város bizottság útján vizsgálja.
1900. november 1. Városi világítás. Zilah város képviselő testülete legutóbbi
közgyűlésén úgy az aerogén-gáz, valamint az acetylén világításra vonatkozó
ajánlatokat elutasította, mivel egyik fajta világítást sem tartja eléggé
kipróbáltnak és mert a város anyagi ereje le van terhelve. Úgy látszik, a mi
városunk is ezt a csapást fogja követni és maradunk mi is a petróleum mellett.
Ha csak a villanyvilágítási ajánlattal, valahogy dűlőre nem jutunk.
1900. november 22. A m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Jenőffy
Piroska szilágysomlyói állami felső leányiskolai tanítónőt ugyanoda, a fizetési
osztály harmadik fokozatában, rendes tanítónővé kinevezte.
1900. november 22. Disznóölés gőzmozdonnyal. A szilágysági HÉV vonata a
város végén Páskuj Antalnak a Malom-erdő mellett legelésző sertés kondá-
jából két darabot elgázolt, egyéb baj nem történt.
1900. november 29. Aerogén-gáz világítás. A városi szálloda új bérlője Cserey
Károly 1900. december hó 2-án nyitja meg ünnepélyesen újonnan beren-
dezett éttermét és kávéházát, mint az lapunk hirdetési rovatában olvasható. E
helyen felhívni kívánjuk olvasóink figyelmét a meglepően szép, pazar fényű
világításra, mellyel Cserey a díszes helyiséget a napokban berendezett
aerogén-gáz világítással oly nívóra emelte, mely kisvárosi szállodánál ritkaság
számba megyen.
1900. december 13. A Szilágy vármegyei általános tanítótestület szilágy-
somlyói köre őszi gyűlését ezen a napon tartotta.
1900. december 13. A földmívelésügyi m. kir. miniszter Márkusz Jenő tör-
vényhatósági állatorvost a szilágysomlyói járásba és Szilágysomlyó rtv.-ba
kinevezte.
224
1900. december 26-án a Sarmaságra induló vonat mozdonyvezetője részeg
volt, Margittáról kellett mozdony-vezetőt kérni.
1901. A szilágysomlyói Bölöni nyomda adta ki 1901-ben Giczei Diószeghi Mór
református lelkész írását: Buborékok; rajzok, életképek címmel.
1901. Az Archaelogiai Értesítő 1901. 21. kötet. 87-89 oldalán olvasható Fetzer
J. Ferenc szilágysomlyói gimnáziumi tanár tanulmánya. Címe: Szilágysági
leletek.
1901. Ez évben a létesítendő szilágysomlyói földmíves iskolánál az építke-
zések megkezdettek.
1901. Szilágysomlyói Királyi Szőlészeti és Borászati Felügyelőség megléte.
1901. január 3. A földmíves iskola felállításához szükséges területet Gencsy
Sándor polgármester elnöklete alatt kiküldött Halliárszky Samu, id. Páskuj
István és Hubert Jenő tagokból álló bizottság az 1900. évnek utolsó napján
adta át a helyszínen a földmívelésügyi miniszter kiküldöttjének, Fehrentheil
Frigyesnek, ki a felállítandó intézet igazgatója fog lenni.
1901. január 13. E napon tartotta a szilágysomlyói tűzoltó egyesület évi
rendes és tisztújító közgyűlését. A jelentésből kiderült, hogy a múlt évben az
egyesület megifjodott, átalakult, nyugodtan állhat versenybe bármelyik vidéki
tűzoltó egyesülettel. Úgy az egyéni, mint a szertári szerelvények felújíttattak.
1901. január 20. Felhívása szilágysomlyói ev. ref. egyházközség igen tisztelt
tagjaihoz.
A szilágysomlyói ev. ref. nemes egyházközség papválasztás előtt áll.
Hivatalos tisztelettel kérem a tiszteletes, nemes egyházközség fizető tagjait,
hogy miután egyházi törvényeink szerint szavazati joggal csak azok bírnak,
akik az egyházzal szemben fennálló hátralék tartozásaikat a szavazók lajstro-
mának összeállítása előtt kifizették, minden hátralékos egyháztag tartsa
kötelességének 30 nap alatt hátralékos tartozását kifizetni, különben a szava-
zók névsorába nem fog felvétetni.
Szilágysomlyó, 1901. január 20.
Kovács Albert, ref. beszolgáló pap.

225
1901. január 20. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör évi rendes közgyűlését, a
kör 10 éves fennállásának megünneplésével tartotta meg. Veverán József
elnök.
1901. január 24. Népszámlálás. A most megejtett népszámlálás adatai szerint
Szilágysomlyó város lakosainak száma 5645, – tehát viszonyítva a tíz év előtti
4548 számhoz, 1097 lakossal több, vagyis 24,12% növekedést mutat.
Zilahnak, vármegyénk székvárosának lakossága most 7055, – a tíz év előtti
6474-hez viszonyítva, szaporodás 581 ember, vagyis 9,02 százalék. Az új
népszámlálás adatai szerint Szilágysomlyón 1061 házi gyűjtőív töltetett ki.
Lakott lakások száma 1230, nem lakottaké 107. Háztartások száma 1320. Az
összeírt egyének közül lakáshoz tartozók száma 5619, vendégek és
ideiglenesen tartózkodóké 26, – távollevők száma 28.
1901. január 24. Viktória angol királynő január 22-én este hat órakor, hatvan-
négy évi uralkodás után, nyolcvanhárom éves korában meghalt. Utódja a nagy
Brit birodalom uralkodója Albert Eduárd, a volt welszi herceg lesz.
1901. január 24. Romániába utazók figyelmébe. Minden idegennek, ki 8
napon túl Romániába utazni, vagy tartózkodni óhajt, szabad tartózkodási
jeggyel kell rendelkeznie.
1901. január 27-én Vasárnap tartották a Polgári Olvasókör táncestélyét.
1901. január 31. A Polgári Olvasókör olvasói asztalán 18 napi- és hetilap és
folyóirat áll az olvasók rendelkezésére, a könyvtár állománya 575 mű.
Magyarországon 1580 különböző lap jelenik meg, közöttük 1163 magyar
nyelvű. A könyvtáros Récsy Zsigmond, pénztáros Némethy Zsigmond.
1901. február 9-én. Az önkéntes tűzoltó egyesület zártkörű tűzoltó bált
rendez. Jegyek előre válthatók Balló József cukrászatában.
1901. február 14. Február 17-én, vasárnap érkeznek át Zilahról, vármegyénk
székvárosából, Szilágysomlyóra Thália papjai és papnői. Zilahon Micsei F.
György színigazgató művészgárdájának katonái, dicsőséges és kellemes
emlékeket hagytak maguk után hátra. Már aznap este meg is kezdik, egyelőre
csak nyolc előadásaik sorozatát.
1901. március 7. Március 15. ünnepének programja:

226
Délelőtt ½10 órakor gyülekezés a szilágyssomlyói Casino udvarán, honnan
élén a tűzoltó-egylet zenekarával, az 1848-49-iki agghonvédekkel és a tűzoltó-
egylet, tagjaival megindul a menet ¾10 órakor és a városi színházba vonul.
A színháznál kiakasztott perselyekbe kéretik a T. közönség az 1848–49-iki
szegénysorú agg honvédek részére (előre kéznél tartott) kegyes adomá-
nyaikat olyképpen elhelyezni, hogy a bevonulás a színházba akadályba ne
ütközzék.
A színházban a hölgyközönség részére a négy-négy első padsor fenntartva
lesz.
A színházban:
Szózat. Előadja a műkedvelői zenekar.
Ünnepség! megnyitó beszéd, tartja Réner Albert igazgató.
Alkalmi költemény, szavalja Vincze Mártha k. a.
Ünnepi beszéd, írta és elmondja B. Józsa Gyula gimn. tanár, ev. ref. lelkész.
Hymnus. Előadja a műkedvelői zenekar.
Az ünnepség d.e. ½11 órakor a városi színházban folyik le és azon részt
vesznek a város összes egyletei, testületéi, iskolái. Külön meghívók nem
bocsáttatnak ki; a falragaszi felhívás szolgál a közönség meghívására.
1901. március 15-én délután volt temetése Gáspár Istvánnak (1866-1901) ki
lapunknak sok éven át tehetséges munkatársa, a szilágysomlyói református
egyház lelkésze és az itteni társadalomnak közkedvelt tagja volt.
1901. március 21. Március 15 Szilágysomlyón. A nagy nemzeti ünnepnapot
méltó fénnyel és lelkesedéssel ünnepelte meg városunk hazafias közönsége.
Már a kora reggeli órákban zászlódíszt öltöttek magukra a köz- és magán-
épületek; egyes jóravaló kereskedők üzleteik kirakatait is ez alkalomnak
megfeleően nemzeti színű díszekkel ékesítették. A díszünnepség a színházban
lett megtartva, óriási tömeg előtt. Beszédet mondott B. Józsa Gyula főgim-
náziumi tanár, ev. református lelkész. Este fáklyás felvonulás volt.
1901. március 21. Villany világítás. Évek hosszú során keresztül foglalkoztatta
városunk képviselő testületét és társadalmi életünk tényezőit városunk
közvilágításának kérdése. Eljutottunk végre odáig, hogy most már legrövidebb
idő alatt a legkedvezőbb megoldásra lehet kilátás. Köztudomású dolog, hogy
Szilágysomlyó város közvilágítására három ajánlat adatott be. Egyik aerogén-
gáz világítást, másik acetylen-gáz világítást, a harmadik pedig villannyal való

227
világítást ajánlt. Az aerogen-gáz világítást, – melynek rendszere lapunkban
ismertetve volt, – Cserey Károly, a városi szálloda bérlője már alkalmazásba
vette s az aerogén-gáz lámpák meglepő szép világítását néhány hónap óta
szemlélhettük a városi szálloda termeiben és annak utcára szolgáló lám-
páiban. Az acetylen-gáz világítást pedig Kiss Ignácz (Posner Abrahám-féle)
gazdasági gépgyárában rendezte be s szintén hetek óta láthatjuk az egész
városrészt tetszetős fénybe árasztó világító készüléket.
A közvilágítás kérdésében kiküldött bizottságnak a villanyvilágítást
nem volt alkalma eddig a másik két ajánlattal összehasonlítani. Március 17-én
azonban ez is megtörtént. A Barta Károly és Schwartz Ignácz kereskedése-
ikben és a kis piacon elhelyezett vezetékeken a villanyvilágítás is bemuta-
tatott a kiküldött bizottságnak. A kiküldött bizottság és az újdonság ingere
által nagy számban összevonzott közönség megelégedéssel szemlélte a nap-
pali fényt árasztó csodás sodronyokat. Most már módjában áll úgy a
közönségnek, mint a bizottságnak közvetlen tapasztalat alapján tenni meg
összehasonlítását a három világító rendszer felett.
Hogy a három világítási rendszer közül melyik felel meg legjobban
közbiztonsági, gyakorlati és gazdasági tekintetben a helyes közvilágítás kívá-
nalmainak és városunk viszonyainak, azt hisszük, nem lesz nehéz feladat
eldönteni. Reméljük, hogy a bizottság nem sokáig várat magára, hanem
legközelebbi képviseleti közgyűlésünk tárgysorozatában ott fogjuk látni a
városnak villannyal való világítására vonatkozó részletes javaslatot.
1901. március 24. Protestáns egyházi és iskolai lapok. Gyászrovat. Gáspár
István, volt szilágysomlyói ref. lelkész, 34 éves korában f. hó 13-án elhunyt.
Kiváló tehetségű, ragyogó nyelvű és tollú, nemesen érző szívű, nagyra hivatott
ifjú ember veszett el benne, mint egy rettenetes szenvedély gyászos áldozata.
Élete tragikuma megrendíti lelkünket s fájó, lesújtott szívvel állunk sírja felett.
Gyászos, korai elmúlása, óh bár tanítana bennünket szenvedélyeinken való
uralkodásra és sürgetne a hozzá hasonló szerencsétlenek megmentésére.
Nyugodjék békével!
1901. április havában megkezdték a szilágysomlyói m. kir. Földmíves Iskola
építését.
1901. április 4. Zilahi törvényszék 2482. sz. 227/1 szám alatt Nussbächer
Salamon Wolf Főtelep Szilágysomlyó. Nussbächer Salamon Wolf dohány
nagyárus, szilágysomlyói lakos cégét bejegyezte.
228
1901. április 18. Kuncz Elek kerületi tanfelügyelő átiratára a város képvise-
lőtestülete a tanulók játszóterének a Vadkerten egy 3 ½ hold területet jelölt
ki, és adott át a gimnázium tanári kara rendelkezésére, ezen játszótér már
kellőleg berendezve van.
1901. április 18. Az önkéntes tűzoltó-egylet támogatására dr. Nádudvary Jenő
főparancsnok indokolt kérelmére egy tűzoltó torony építését és tűzfecs-
kendők beszerzését a városi képviselet kilátásba helyezte.

Földművelési iskola

1901. április 18. Mivel, hogy az aerogén gáz az országos magyar kir. chemiai
intézet véleménye szerint gyakorlatban kipróbálva nincsen, az acetylén gáz
pedig robbanó anyagokat tartalmaz, a város képviselő testülete, a városnak a
villannyali világítást fogja, mint legmegbízhatóbbat ajánlani.
1901. április 18. A Nagyvárad–szilágysomlyói vasút kiépítésével a vásárteret
elfoglalták, új vásártér kijelölésére van szükség.
1901. április 18. A járdák györtelki kockakövekkel vagy asfaltali burkolását
taglalják.

229
1901. április 18. Róth Lajos, a műmalom tulajdonosa kérelmet adott be a
város villamerőveli világítása érdekében.
1901. április 18. Szilágysomlyón a népforgalom és az építészeti követel-
ményeknek megfelelő posta palota építése iránt a minisztériumhoz indokolt
felirat felterjesztését határozták el.
1901. április 18. A helybeli ev. református egyházunkban a konfirmálást
Farkas Sándor sarmasági református pap, mint beszolgáló lelkész készítette
elő és végezte.
1901. április 18. Kőrössy Kálmán fogászt április 15-én helyezték örök nyuga-
lomra.
1901. április 25. A szilágysomlyói kir. közjegyzőségre Moni Gyula székelyhídi
kir. közjegyző lett áthelyezve.
1901. május 2. A román színi egyesület országos gyűlését 1901. augusztus
1,2,3-án városunkban fogja megtartani. Ez alkalommal itt lesz az ország
minden részéből a román intelligenciának színe java.
1901. május 2. Öngyilkosság. Vida Lajos – a helybeli járásbíróságnál díjnokul
alkalmazott Vida Lajosnak fia – alig 18 éves állás nélkül való kereskedő segéd,
április 27-én délelőtt 11 órakor, a Magura-utcai kút mellett forgópisztollyal
mellbe lőtte magát. A hirtelen érkezett orvosi segély lehet, hogy visszaadja
még az életnek az önmagával meghasonlott fiatal embert, de sebe annyira
súlyos, hogy igen könnyen járhat a legkomolyabb következményekkel. Meg-
gondolatlan tettének oka ismeretlen.
1901. május. 8. Pesti Napló. Románok gyűlése. Mint Szilágysomlyóról írják, a
román színi egyesület országos gyűlést tart ez évi augusztus első három
napján Szilágysomlyón. Erre a gyűlésre állítólag Szilágysomlyóra külföldről,
különösen Romániából számos vendég érkezik és összesen több mint ezer
résztvevőre számítanak. Újabb időben nagy tevékenységet fejtettek ki a
románok Szilágysomlyón egy erős román kaszinó alapításában.
1901. május 9. A csekély számban alkalmazott, nyomorúságosan fizetett
rendőr közegek az 1900-as év folyamán is teljesen buzgalommal iparkodtak
eleget tenni a város közrendészeti teendőinek (Polgármesteri jelentés)

230
1901. május 9. Gőzhengerelés. Az államépítészeti hivatal városunkban
folytattatja az állami útvonalon az ősszel félben hagyott úthengerelést. A
munka minden nap kora reggeltől késő estig legnagyobb igyekezettel folyik,
hogy az útszakasz a szabad közforgalomnak minél előbb teljesen átadható
legyen. A hengerelés a város belterületén valószínűleg május 15-ig megtart.
Az óriási automobil szerkezetű gőzhenger ijesztő alakjával s meglehetős,
zakatolásával a nagy forgalomhoz viszonyítva elég sok szűk utcán hátráltatja a
közlekedést s kivált ijedős lovakkal nem kellemes dolog közelében eljárni, –
de hát ezt a rövid ideig tartó kellemetlenséget igen szívesen eltűrjük, azon
reményben, hogy a munkálat meg fog felelni a hozzá fűzött várakozásnak. A
felhasznált kavicsanyag most kifogástalannak látszik, – a hengerelésről, mely
még most hellyel-hellyel felpattanó kavicsokat mutat, csak akkor lehet
bírálatot mondani, ha a forgalom kipróbálja.
1901. május 15. Budapesti Hírlap. (Egy pártelnök öngyilkossága.) Szilágy-
somlyóról táviratozzák: Bartha Endre ügyvéd, a Közgazdasági bank ügyésze
főbe lőtte magát. Az öngyilkos, elnöke volt a szilágysomlyói függetlenségi
pártnak.
1901. május 16. 1901. május 13-án Bartha Endre ügyvéd a Közgazdasági Bank
ügyésze, a vármegyei köztörvényhatóság tagja, városi képviselő lakásán,
öngyilkosságot követett el, főbe lőtte magát. Bartha Endre 1851-1901. refor-
mátus temetőbe temették.
1901. május 19. Vasárnap a délelőtti istentisztelet alkalmával 26 növendék
vesz először úrvacsorát.
1901. május 30. A szilágyszolnoki ref. egyházmegye Szilágysomlyón tartotta
közgyűlését.
1901. június 4. Igazgatói jelentés az ipariskola 1900-1901-ik tanévéről.
Ipariskolánk a lefolyt tanévvel fennállásának 17-ik évét töltötte be.
Szerénytelenség lenne azt állítanunk, hogy iskolánk ez idő alatt minden tekin-
tetben megfelelt a hozzá kötött reményeknek, mert ehhez az erős akaraterőn
és a tanerők buzgalmán kivűl még sok minden kívántatik; ámde tagadhatatlan
tény, hogy iskolánk áldásos működése már is meglátszik, az iparos osztály
újabb nemzedékén.
Iskolánk ezen átalakító hatása hovatovább mind jobban észlelhető,
dacára azon sajnos körülménynek, hogy iparos osztályunk még a mai napság
231
sem akarja iskolánkat magáénak tekinteni, még kevésbé ismeri fel benne a
jövő iparos osztály kiképzése tekintetében munkatársát. Biztat azonban a
remény, hogy miként a tavasz fagyos leheletei a tél fagyát, akként fogja ez
intézmény a kitartó munkálkodásával feloldani és legyőzni a közönyt, a
minden szép és nemes eszmének ellenségét. Szükségesnek láttam ezeket
előre bocsátani, mielőtt a tanév nevezetesebb eseményei felsorolásához
kezdenék, már azért is, mert az év történetén is mintegy végig vonul az iparos
osztály közönye iskolánk iránt.
Az 1900–901. tanév, minthogy a tanítótestület 3 éves megbízatása
letelt, e testület újonnani megalakításával vette kezdetét. A felügyelő bizott-
ság 1900. évi augusztus 26-án tartott ülésén megválasztottak újonnan 3 évi
időtartamra: a rajztanárt állásra Fetzer János Ferencz, gimnáziumi rendes
tanár, a közismereti tárgyak tanítására Bogdán István és Némethy Zsigmond,
a kereskedő tanoncok szakoktatására pedig Szentkirályi Albert állami iskolai
tanítók. Ezen időre pedig az igazgatói teendők ellátásával, tisztelettel alólírott
bízatott meg.
E tanévre a beíratások szeptember hó első napjaiban tartattak meg; a
tanév szept. 8-án nyittatott meg, amikor is az iskolai szabályok felolvasása és
megmagyarázása után az igazgató intézett a növendékekhez buzdító beszé-
det, lelkükre kötötte az iskola pontos látogatását, a jó magaviseletét és a
szorgalmas munkálkodást. A tanév folytán beiratkozott összesen 108 növen-
dék, 11-el több mint a megelőző évben. Be lett írva az előkészítő osztályba 5,
az első osztályba 47, a másodikba 31, a harmadikba 18, csak rajz-órákra járt 7.
A be írottak közt volt iparos tanonc 97, kereskedő pedig 11. Év folytan
felszabadult, vagy kimaradt 28, év végén levizsgázott 80, kik közül jó
eredménnyel végezte be a tanévet 64. A be írottak közt volt vallásfelekezet
szerint róm. kat. 24, gör. kat. 5, ev. ref. 48, izraelita 33. Nemzetiség szerint
magyar 103, román 5. Iparágak szerint volt kőmives 14, csizmadia 12, asztalos
11, szabó 8, gépész 8, cipész 6, a többi 38 húsz különböző iparág között
oszlott meg. A kereskedő tanulók a rendes tantárgyakon kívül még szakbeli
oktatásban is részesültek.
A tanítás az állami elemi népiskola két tantermében eszközöltetett és
pedig akként, hogy – az előkészítő az első osztállyal együtt, a második a
harmadikkal szinten együtt egy-egy tanító vezetése alatt, heti 4, – a rajz és
hittannal együtt heti 8–8 órai oktatásban részesültek. A hittan, a tanév máso-
dik felében mind a négy felekezet által taníttatott.
232
 A tanítás terén elérendő eredmény biztosítása céljából a növendékek
tankönyvekkel hivatalból lettek ellátva, az órarendek szintén ez úton lettek
mihez alkalmazkodás végett a műhelyeknek megküldve; s hogy az érdekeltek
figyelemmel kísérhessék növendékeik tanulásbeli előhaladását, évnegye-
denként értesítve lettek az elért eredményről a tanítótestület által. Ez utóbbi
intézkedésekkel, míg egyfelől a tanulók szorgalma fokozva lett, másfelől
szorosabb összeköttetés létesíttetett az iskola és az iparoktató között.
[…]
A fegyelmet illetőleg megjegyezni kivánjuk, hogy iskolánkban a lefolyt
tanévben is szigorú rend uralkodott, mi a tanulóknak az iskolán kívül való
illedelmes magaviseletében is visszatükröződött; noha be kell vallanunk, hogy
voltak egyesek, kik komolyabb megintésben, sőt kisebb mérvű büntetésben is
részesültek.
A tanév folyamában iskolánkat csak dr. Petri Mór kir. tanfelügyelő úr,
Kálmán Ferenc és Erdődy László iparhatósági megbízottak látogatták meg, kik
mindannyian, de főleg a kir. tanfelügyelő úr az elért eredmény fölött teljes
megelégedésének adott kifejezést.
[…].
Az évi záróvizsgák megtartásával egyidejűleg, a tanulók sikerültebb
ipari munkáiból, kiállítás lett rendezve a tanítótestület felügyelete alatt. E
kiállításoknak 19 növendéke vett részt 22 darab munkával.
A beküldött munkák a bírálóbizottság véleménye alapján, kettő
kivételével, mind jutalomra érdemesítettek.
[…]
Ezekben volt szerencsém ipariskolánk 1900–1901. tanévére vonat-
kozó jelentésemet megtenni, s midőn kérem a tekintetes képviselő testületet
ebbeli jelentésein tudomásul vételére, s arra, hogy jóindulatát terjessze ki
teljes mértékben iskolánkra s annak munkásaira a jövőben is, vagyok a
képviselő testületnek, Szilágysomlyó, 1901. június 4-én.
Teljes tisztelettel: Bogdán István, ipariskolai igazgató.
1901. június 20. Bemutató. Dr. Gáspár Ferenc, városunk szülötte, az ismert
nevű író, — kinek keleti utazásai alatt összeszedett érdekes gyűjteményében,
annak idején a mi közönségünk is gyönyörködhetett, — „A föld körülˮ címmel
az „Urániaˮ tudományos színház számára darabot irt, melynek a napokban
volt a bemutatója. „A föld körülˮ komoly útleírás, tudományos munka, mely

233
szórakoztató részekben is gazdag. India, Ceylon, Jáva s különösen Japán a leg-
érdekesebben megírt részei a darabnak, melyet – a vetített képeket nem
számítva – mozgó fényképek s ezenkívül zeneszámok is élénkítenek. A
premier után az egész fővárosi sajtó elismerőleg nyilatkozott a darabról, mely
a kritikák szerint tele van jeles írói qualitásokkal.
1901. június 26. 38 éves korában, hírtelen hunyt el Lázár Ödön városi rendőr
alkapitány.
1901. június 27. Városi közgyűlés.Szilágysomlyó város képviselő testülete
folyó évi június hó 22-én Gencsy Sándor polgármester elnöklete alatt rend-
kívüli közgyűlést tartott. A vármegyei közigazgatási bizottságnak a kisded-
óvodai építkezésre vonatkozó határozata, mely a városi közgyűlésnek egy
egészen új, a vallás- és a közoktatásügyi minisztérium által kiadott építkezési
mintatervek és utasítások III-ik mintalapja szerint való építését kimondó,
határozatát oly kikötéssel, hogy az óvodai új helyiség az 1902. év végével már;
által adható legyen, – jóváhagyta, tudomásul vétetett. Ennek folytán fel
hatalmaztatott és utasíttatott a polgármester arra, hogy a folyó évi 56 közgy.
számú határozatban körülírt óvodai épületnek tervét és költségvetését
készíttesse el és azt a képviseletnek mutassa be s a közgyűlés által
elfogadandott tervet és költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottsághoz
terjessze be.
1901. július 4. A gőzhengert elvitték miután a Csucsa-Nagykároly közötti
állami út Szilágy-Somlyó–Perecseni szakaszán a hengerezést befejezték. A
megye nyugati felébe vitték a Nagy-Károly felé vezető útra.
1901. július 7. A Báthory-várkertben a szilágy-somlyói önkéntes tűzoltó egylet
zárkörű táncvigalmat rendezett.
1901. július 18. Nyílttér. Részvény aláírási ív és alapítási tervezet.
Alulírott Róth Lajos gőzmalom tulajdonos, szilágysomlyói lakos, a tulajdo-
nomat tevő, a szilágysomlyói 1746. sztjkv-ben (szabad területek jegyzőköny-
ve) 545/a, 545/b, és az ugyanottani 1368 sztjkv-ben 545/c helyrajzi szám
alatt fölvett ingatlan részleteken, Rákóczy-utca 577 szám alatt épült, gőzerőre
berendezett műmalom ipar- és illetve kereskedelmi üzlet folytatására rész-
vénytársaságot kívánok alapítani és e végből az aláírási ívet, mely egyszer-
smind az alakítandó részvénytársaság tervezetét is tartalmazza, a követ-
kezőkben bocsátom ki:
234
1.) Vállalat tárgya: A gőzmalom ipar- és illetve kereskedelmi üzlet folytatása.
2) A vállalat tartama: A vállalat addig áll fenn, míg annak feloszlását a
közgyűlés el nem határozza. A feloszlást kimondó határozat hozatalának mód-
ját az alakuló közgyűlés az alapszabályokban fogja meghatározni.
Az alaptőke nagysága: 200.000 korona, azaz kettőszázezer korona.
A részvények száma és névértéke: 1000, azaz egyezer darab, egyenként 200,
azaz kettőszáz korona névértékű részvény bocsáttatik ki.
Az aláírás zárideje: 1901. szeptember hó 15-ik napja.
Az aláírás módja: Az aláírás a ,,Krasznamegyei takarékpénztár-egyesület
részvénytársaságˮ hivatalos helyiségében, Szilágysomlyón személyesen, vagy
meghatalmazott által eszközlendő.
7) Az aláírásnál minden aláirt részvényre névértékének 10%-a készpénzben –
korona értékben – befizetendő.
Alulírott alapító az alakítandó részvény társasághoz oly betéttel járulok, mely
nem készpénzben áll. Ezen betéttel: fentebb megjelölt gőzmalmom teljes
berendezésével, az ott felállított villanyteleppel, összes tartozékaival, a
telekkel és az ezen levő összes épületekkel; ennek értéke 120.000, azaz egy-
százhúszezer korona. E nem készpénzbeli betétet az alakítandó részvény-
társaság 120.000, azaz egyszázhúszezer korona árban veszi át; és az ekként
átvett betéteiért alulírott alapítónak 200, azaz kettőszáz darab részvényt ad
és 80.000, azaz nyolcvanezer korona készpénzt fizet. Ekként nyilvános
aláírásra csupán 800 darab részvény bocsáttatik, a betétemért járó készpénz
pedig a részvényekre befizetendő összegből fog fedeztetni.
A betétért járó készpénz kifizetésének módját és idejét az alakuló közgyűlés
fogja meghatározni.
Kelt Szilágysomlyón, 1901. évi július hó 15-ik napján. Roth Lajos.
1901. július 18. Meghívó. Van szerencsém a szilágysomlyói választókerület
függetlenségi és 48-as párt választmányi tagjait a városi szálloda nagyter-
mében folyó hó 19-én délután 3 órakor megtartandó választmányi ülésre
ezúton is tisztelettel meghívni. Bideskuthy György pártelnök.

235
1901. július 18. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör saját pénztára javára folyó
évi július 28-ik napján, kedvezőtlen idő esetén augusztus 11-én, a malomerdei
nyári múlatóban zártkörű nyári táncvigalmat rendez.
1901. július 25. Román gyűlés Sz.-somlyón. A román színi egyesület folyó évi
augusztus 1-ső, 2-ik és 3-ik napjain fogja Szilágysomlyón megtartani országos
gyűlését. Ez alkalommal, mint az „in Oradea-Mareˮ Josif Lang tipográfiáján
készült, tisztán csak román szövegű meghívóból olvasható, augusztus elsején
a színházi alap javára, a városi színházban Concert és színielőadás fog tartatni,
augusztus hó másodikán meg a Báthory várkertben nyári táncmulatság lesz.
Harmadikán kirándulások Sz.-somlyó környékén. Hogy magát az országos
gyűlést hol fogják tartani, azt valószínűleg csak a meghívottak tudják. E
nemzetiségi mozgalmi tekintetben nagy jelentőségű összejövetelre az intéző
rendezőség kijelentése szerint igen számosan fognak román értelmiség
köréből az ország legtávolabbi részéből, sőt Romániából is városunkba
összeseregleni. Az érkező vendégek nagy számánál fogva az itteni szállodák
azok befogadására elégteleneknek mutatkozván, a rendezőség az ünnepélyek
tartamára magánházaknál keresett szállást.
Az ünnepélyek részletes programja különben a következő:
I. Július hó 31-én.
Délután 2 órakor a nagyváradi vonattal érkező egyesületi elnökség és
vendégek fogadtatása és elszállásolása.
Este 8 órakor ismerkedési estély a „Nemzeti vendéglőben.ˮ
II. Augusztus 1-jén.
Dél előtt 8 órakor szent mise a román templomban, mely alkalommal a
szamosújvári papnövendékek énekkara fog énekelni.
b) 11 órakor tartatik meg az első ülés
c) Délután 2 órakor közebéd a színház helyiségében. Este 8 órakor színi-
előadás és koncert a színház helyiségében.
III. Augusztus 2-án.
Délelőtt 9 órakor szent mise. Délután 1 órakor közebéd á la carte.
Délután 3 órakor kirándulás a malomerdői mulatóba.
Este 8 órakor nyári táncmulatság a várkertben.
IV. Augusztus 3-án.

236
Kirándulások kocsin Szilágysomlyó környékére. Az ünnepek alatt látható lesz a
szilágysági és hunyad-vármegyei román nők által rendezett női kézimunka
kiállítás is. A Hunyad megyei nők által kiállított tárgyak elfognak adatni.
1901. augusztus 1. Incze Lajos a szilágysomlyói ev. református egyház köze-
lebbről megválasztott lelkésze az egyház presbitériumától engedélyt kapott
arra, hogy új állomását október 6-ikán napján foglalhassa el.
1901. augusztus 8. Szilágysomlyó város képviselő testülete egy bizottságot
küldött Nyíregyházára, Mátészalkára és Nyírbátorba a villanyvilágítás tanul-
mányozására. A bizottság tagjai Gencsy Sándor polgármester elnök, dr. Ajtay
Endre orvos, Szaplonczay Sándor gyógyszerész.
1901. augusztus 8. A szilágysági román nőegylet által folyó hó 1-4 napjain
rendezett női kézimunka kiállítás élénk látogatottság mellett folyt le. Külö-
nösen tetszettek a Kővár-vidéki és Hunyad megyei kiállított munkák.
1901. augusztus 11. Csóka Sándor jól szervezett színtársulata első előadását
vasárnap augusztus 11-én tartotta a színházban, telt házzal. Az előadott darab
címe Sabin nők elrablása.
1901. augusztus 14. Megválasztották Szilágysomlyó új rendőr alkapitányát
Páskuj József személyében. A választáson dr. Kaizler György alispán elnökölt.
1901. augusztus 15. A városi közgyűlésen bemutatták a városi új óvodaépítési
költségvetését és tervrajzát.
1901. augusztus 22. Augusztus 17-én tartott városi közgyűlésen megtár-
gyalták a városi rendőrség helyzetét. A személyzet 7 tagból áll, holott egy
régebbi városi tanácsi határozat 10-11 főre egészítette volna ki. Hegedűs
Sándor főkapitány vázolta a rendőrség aktuális helyzetét. Bemutatta a
rendőrség tarthatatlan helyzetét, azt a mizerrábilis állapotot, amelyben a
városi rendőrség és személyzete sínylődik. Kiderült, hogy a rendőrség
tulajdonképpen négy városszolgából áll, kiknek 24 korona havi fizetésük van.
A tizedes 26 koronát kap, havi bérben. Ruházatuk a régi darabant, város-
szolgai egyenruha a XIX. századra emlékeztető piros hajdusípkával. A négy
rendőrszolga az éjjel-nappali szolgálatban majd kidől. Folyton sztrájkkal
fenyegetőzik. Szolgálati szabályzata nincs. Kiderült, hogy a nagyközségek:
Margitta, Szilágy-Cseh stb. szolgáinak jobb a fizetése.

237
1901. augusztus 22. A „Nagypénteki ev. református társaság” engedélyezése
iránt benyújtott kérelme tudomásul vétetett.
1901. augusztus 29. Az iparos iskolai igazgató jelentése. Előkészítő osztályba
5, az első osztályba 47, a másodikba 31, a harmadikba 18, csak rajz- órákra
járt 7. A beírottak közt volt iparos tanonc 97, kereskedő pedig 11. Év folytán
felszabadult, vagy kimaradt 28, év végén levizsgázott 80, kik közül jó
eredménnyel végezte be a tanévet 64. A beírottak közt volt vallásfelekezet
szerint róm. kat. 24, gör. kat. 5, ev. ref. 46, izraelita 33. Nemzetiség szerint
magyar 103, román 5. Iparágak szerint volt kőmíves 14, csizmadia 12, asztalos
11, szabó 8, gépész 8, cipész 6, a többi 38 húsz különböző iparág között
oszlott meg. A kereskedő tanulók a rendes tantárgyakon kívül még szakbeli
oktatásban is részesültek.
A tanítás az állami elemi népiskola két tantermében eszközöltetett és pedig
akként, hogy az előkészítő az első osztállyal együtt, a második a harmadikkal
szintén együtt egy-egy tanító vezetése alatt, heti 4, – a rajz és hittannal együtt
heti 8–8 órai oktatásban részesültek. A hittan, a tanév második felében mind
a négy felekezet által taníttatott.
1901. szeptember 19. Szilágysomlyón született Joe Pasternak filmproducer.
Családi neve Joseph Herman Pasternak, P. Arnold felsőrónai kereskedő és
Janowitz Róza fia. Az épület amelyben a család lakot a zsidó iskola mellet
állott.
1901. október 1. A perecseni lázongás. A szomszédos Perecsen község görög
katolikus román lakosságának 40–50 tagja szeptember 22-én délután meg-
rohanta saját felekezeti iskoláját, betörte a zárt ajtókat, kitépte kereteiből az
ablakokat, összerongálta az asztalt, széket, padokat, ledobta a fedél cserepeit,
összetörte a léceket s távollevő tanítóját halálra kereste, holtra ijesztvén a
betegen ágyban fekvő tanítónőt s otthon levő gyermekeket, sőt a községi
bírót s jegyzőt is, kik tettükben őket megakadályozni igyekeztek, fenyegették.
Ezen felháborító tettnek indító oka, hogy a vallás és közoktatásügyi minisz-
térium Olteán Vazul tanítójukat, ki már 34 éve teljesíti lelkiismeretesen
tanítói nehéz kötelességét s kit az egyházi hatóság az Oltean személyes ellen-
ségei által felizgatott hívek elegendő ok nélkül állásából elmozdított, állásába
visszahelyeztette és megtagadott fizetését kiadni rendelte. Így írja ezt a
„Magyarország.ˮ Pedig mint illetékes helyről értesültünk, a dolognak az a

238
veleje, hogy a román püspök mindenképpen fenn akarná a g.k. felekezeti
népiskolát tartani s egész apparátussal dolgozik az állami iskola ellen. A g.k.
hívek pedig többsége az állami iskola híve és a felekezeti iskola tetejét is azért
rombolták le, hogy ezzel is kényszerítsék a román közönséget arra, hogy
gyermekeiket az állami iskolába járassák.

Joe Pasternak filmproducer

(Szilágysomlyó, 1901 – Beverley Hills, 1991)

1901. október 3. Október 2-án délután érkezett meg új otthonába a szilágy-

somlyói ev. református egyház papja, Incze Lajos.
1901. október 10. Október 6-án Viski Pál esperes iktatta be lelkészi
hivatalába, Incze Lajost, a református egyház új papját.
1901. október 17. Az egylet alakulása. A szilágysomlyói temetkezési egylet
megalakulására az eszme 1871. március hó 21-én gyúlt föl. Elsőnek írjuk a
nevét Vas János építőmesternek, kit nemcsak az eszme megadójának, hanem
az egylet megalapítójának is kell mondanunk. Nyomban utána kell említenünk
Szénássy Miklós ideiglenes elnököt és Gyeörgy Károly ideiglenes jegyzőt. E
három férfiú közreműködésével alakult meg 1871. március hó 19-én a ma is
virágzásban fennálló temetkezési egyletünk. E három férfiú emléke iránt
hálával gondolhat vissza a jelen ivadék, mivel ezen egylet fennmaradása s a
jövőnek biztosítása első sorban is, nekik köszönhetők. […]

239
 Az alakulás többi munkásai: Vass György, Papp László, Végh Mihály,
Bartha Elek, Szilágyi János, Vass Mihály, Papdán Gergely, Sájter György,
Ambrus János, Sajgó Mihály, Girló Ferencz, Veverán Venczel, Bartha Antal,
Nagy Károly, Erdődi Károly, Tasnádi István, Máncz Miksa, Siróki Imre, Értő
Lajos, Gergelyffy Lajos, Gyeörgy László, Hosszú József, Vass István, Hosszú
István, Sájter József, Koza János, Kovács Lajos, Sámel Gábor, Rés József, Varga
Lajos, Pocsvájler István, Gáll István, Andrássy Gyula, Balogh György, Pálfy
Samu, Demeter Ferencz, Sárközi Ferencz, Mogyorósi Károly, Nagy Bálint, Kiss
Lajos, Lisztay Imre, Kozma Pál, Jakó István, Nagy Ferencz, Kattra Imre, Boros
Lajos, Magyar Samu, szilágysomlyói lakosok. Ez alapvető munkások közül ma
már csak 6 tag van életben, a többiek már az örök álmot alusszák.
Az alakuló gyűlés mindenek előtt a szervezkedéssel volt elfoglalva.
Szénássy Miklós elnöklete alatt Papp László, Vass György, Éder László, Gáll
István, Vass János, Nagy László, Koronka Lajos, Henter László, Kedves György,
Farkas József, György László, Gáll Lajos és György Károly tagokból álló
bizottságot küldött ki, az alapszabályok elkészítésére. A május 14-én tartott
gyűlésen már az alapszabály is felolvastatott és a megyei közgyűléshez a
további intézkedésig felterjesztetett.
Az 1871. évi október hó 15-én tartott közgyűlésen […] az első tisztikar
így alakult meg: elnök Szénássy Miklós, alelnök Papp László, pénztáros Kedves
György, jegyző Gyeörgy Károly. Az első igazgató-választmányi tagoknak
beválasztattak: Erős István, Koronka Lajos, Vass János, id. Éder László, Henter
László, Szabó Ferencz, Farkas József, Gáll Lőrinc, Nagy László, Gáll Lajos, Gáll
István, Kába Gábor, Séra Mózes, Vass György, Lengyel Lajos, Brösztel Jakab,
ifj. Dombi László, László József. Ezen a közgyűlésen Berger János dr. egyleti tag
díj nélkül felajánlja szolgálatát az egyletnél előforduló orvosi teendők telje-
sítésére.
De a tényleges megalakulás csak az 1871. évi november hó 15-én tar-
tott közgyűlésen mondatott ki, midőn az egylet 436 részvényeiket befizetett
taggal megalakult és működését megkezdette. A befizetett díjakból 336 frt-ot,
mint alaptőkét, a Krasznamegyei takarékpénztárba helyezett el.
Az egylet első küldönce volt Szatmári Mózes és a még ma is élő Kozma
József.
A legelső temetkezési segélyt 79 frt összegben kiutalták a Nics Juliánna
utódának. A segélyezési összeg kiutalása úgy történt, hogy az elhaltak után
befizetett összegből 10% az alaptőke gyarapítására a takarékpénztárba
240
tétetett, továbbá a tisztviselők és eljárók díjai levonatott, a megmaradt összeg
pedig az elhunyt utódának fizettetett ki. S így 1872 február 29-én a Nics
Juliánna utódának csak 79 frtot, addig a március 29-én elhalt Stéfli Ferencz
utódának 91 frt 78 krt fizettek ki. Ezen kulcs használata folytán 1871-ben j 17
halott után csak temetkezési segélyekre 1406 frt 46 kr. lett kifizetve. S így
egy-egy halott utódának 87 frt lett kifizetve. Itt volt elhibázva egyletünknek
pénzügyi kezelése.

1901. október 31. Megjelent dr. Petri Mór műve: Szilágy vármegye mono-
graphiája első kötete.

Petri Mór, dr. költő, tanár

(Tasnádszarvad, 1863 – Budapest, 1945)

1901. november 1. Szilágy vármegyében a szilágysomlyói állami anyakönyvi

kerületben Lukátsffy Ödön polgármestert anyakönyvvezetőnek kinevezték.
1901. november 7. Klein Ignác bérbe vette az Arany Bika fogadót 204 korona
02 fillérért. Szekeres Sándor a Faiskola kertet 30 korona bérért. A Városi
Gőzfürdő 1050 korona bérért 1901-1907 időszakra Roska Vertán-é lett.

241
1901. november 14. A szilágysomlyói állami felső leányiskola 1901. november
hó 19-én 11 órakor megdicsőült Erzsébet Királyasszonyunk emlékezetére
gyászünnepséget rendezett.
1901. november 14. Cserey Károly nagy áldozatot hoz, midőn a híres Perloth
Lipót első budapesti női zenekarát nyerte meg három estére (nov. 17, 18, 19)
terjedő hangversenyezésre.
1901. november 14. Himlőjárvány a városban. Óvintézkedések megtételére
szólít fel dr. Kálmán Ignác városi orvos.
1901. november 14. Zilahi törvényszék 1901. november 14. 7234/p901. sz.
95/1 Brüll és Nuszbaum Főtelep Szilágysomlyó Közkereseti társaság, melynek
egyforma külön-külön, egyenkénti képviseleti joggal felruházott tagjai Brüll
Sámuel és Nuszbaum Sámuel, bor- és sörnagykereskedők és birtokosok,
szilágysomlyói lakosok, a mely társaság székhelye Szilágysomlyó és a mely
vállalat 1901. év október hó 1. napján vette kezdetét, bejegyeztetik.
1901. november 28. November 23-án a helyi műkedvelő társaság ismét élet-
jelt adott magáról. Két egy felvonásost mutattak be, igen intelligens és elég
szép számú közönség jelenlétében.
1902. Szilágysomlyó területe 7.886 kataszteri hold, lélekszám 5.658.
1902. év folyamán a kolozs–szilágysomlyói 102,944 km hosszú közút vétetett
a törvényhatóságoktól, Kolozs és Szilágy vármegyéktől állami kezelésbe.
Magyar kir. kereskedelemügyi Minisztérium.
1902. A szilágysomlyói polgári és vidéki olvasókör alapszabályait 139.755/
1902. szám alatt közölték.
1902. március 2. Népszámlálás. Krasznán a népszámlálás a távollevő
egyénekkel együtt 4000 lakost állapított meg. Szaporodás 12,5% A magyar-
ságnak örvendetes a gyarapodása, mert az összeírottak között alig akadt
egynéhány, aki ne magyar anyanyelvűnek vallotta volna magát.
1902. március 8. Arany János-emlékünnep a szilágysomlyói áll. felső leány-
iskolában. A műsor Arany műveiből van összeállítva.
1902. június 10. Zilahi törvényszék. 4061. sz. 232/1 szám alatt Weisz Ignác
Főtelep Szilágysomlyó. Weisz Ignác, marha vásárlási alkusz, üzlettulajdonos,
szilágysomlyói lakos cégét bejegyezte.
242
1902. június 17. Pesti Hirlap. (Eredeti új népszínmű.) Hamvay Sándor novella-
író és Szilágysomlyó város főkapitánya, a Borbíróné titka címmel négy fel-
vonásos eredeti népszínművet írt, amely e hó 15-én került színre Szilágy-
somlyón. A darabot Benedek Nándor színtársulata adta elő. Igen tetszettek az
énekszámok is, melyeket a szilágysomlyói zeneegylet karnagya, Heltay Sándor
szerzett.
1902. július 1. Szilágysomlyó rendezett tanácsú város nevet az 1902. évi július
hó 1-jén 16.688. sz. alatt kelt belügyminiszteri rendelet állapította meg. Eddig
hivatalos neve Szilágy-Somlyó volt.
1902. július 31. Szobor leleplezés Zilahon. A szomszéd törvényhatóságnak,
Szilágy vármegyének nagy ünnepe lesz szeptember 18-án, a vármegye
székhelyén, Zilahon. E napon leplezik le a nagy Wesselényi szobrát, a mely
Fadrusz János mester műve. […]

Hegedűs (Hulimka) Sándor

írói neve Hamvai Sándor
(1861-1925)

1902. augusztus 28. Kinevezés. Maros-Torda vármegye főispánja Hulimka

Géza szilágysomlyói rendőr-kapitányt Marosvásárhely főkapitányává nevezte
ki. A nagy talentumú író, ki Hamvai név alatt a vidéki zsurnalisztika első
tagjává küzdötte fel magát, lapunknak is egy időben jeles tollú munkatársa

243
volt s azért őszinte szívből gratulálunk! Nagykároly és Vidéke, 1902. augusztus
28. [A kinevezést Hulimka Sándor kapta, a nagykárolyi lapban a keresztnevét
felcserélték az öccse, Hulimka Géza kántor nevével. A lengyel szármasású
Hulimka fiuk már 1900-ban magyarosították neveiket Hamvaira. I.J.]
1902. augusztus 29. Pesti Hírlap. Névváltoztatások. Kiskorú Schlesinger Zoltán
és Sándor szilágysomlyói illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének
Székelyre, kért átváltoztatása, belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.
1902. szeptember 18. Pesti Hirlap. Hegedűs Sándort Szilágysomlyó város
rendőrkapitányát, akit e napokban nevezett ki Maros-Torda vármegye fő-
ispánja Marosvásárhely város rendőrkapitányává, szülővárosa, amelyben 14
évig volt a rendőrség vezetője, nagy szívélyességgel búcsúztatta el. A búcsú-
lakomán mintegy 80-an voltak jelen és számos felköszöntő hangzott el.

Az előtérben a hengermalom épűletei

1902. szeptember 23. Zilahi törvényszék 6183. sz. 69/3 szám alatt Roth és
Weisz Lajos hengerműmalom. Főtelep Szilágysomlyó Weisz Salamon keres-
kedő, szilágysomlyói lakos a társaságba az 1902. év augusztus hó első napján
belépett; Róth Lajosné szül. Brüll Sarolta társtag képviseleti és cégjegyzési
jogosultsága visszavonatott és hogy a társaságot Róth Lajos és Weisz Salamon
képviselik, a céget pedig nevezettek együttesen jogosítottak jegyezni a
következőleg: „Róth és Weiszˮ Lajos henger műmalom „pp. Weisz Salamon és
Róth Lajosˮ, — bejegyeztetik.
244
1912-ben Lajos hengermalom és villamos mű részvénytársaság épületei, a
kastély Simay Miklós földbirtokos, bank elnök-vezérigazgató tulajdona volt, a
30-as években Városi Kórháznak ad otthont. A 70-es években a kórház
megszűnik, ettől kezdve válik fokozatosan rommá. Hasonló sorsra jutott a
malom és villanytelep is.
1902. szeptember 27. Zilahi törvényszék 6440. sz. 62/2 DuIl és Zilahi vas- és
fűszerkereskedése. Főtelep SzilágySomlyó. Ezen cég megszűnése bejegyez-
tetik.
1902. október 11. Pesti Hirlap. Fritsch József nyug. törvénysz. irodaigazgató,
82 éves korában Szilágysomlyón meghalt. Fritsch volt az, aki 1848-ban
megmentette az erdélyi Gyalut az orosz had kipusztításától.
1902. november 26. 1902. november 20-án az ügyviteli szabályzat eltörölte a
hosszú, cikornyás, felesleges címzéseket, mellőzi a felesleges udvariassági
szólásformákat. Ezután csak ilyen megszólítások lesznek a hivatalos iratokban:
„Belügyminiszter úr! jelentem”. A szabályzat szigorúan meghagyja a tiszt-
viselőknek, hogy a felekkel előzékenyek, szolgálatkészek, udvariasok
legyenek. A felekkel való udvarias bánásmód fegyelmi vétség terhe mellett
kötelező.
1902. november 26-án a „Szilágysomlyói műkedvelő zeneegylet” mely a
Lukátsffy Ödön és Heltai Sándor e két művész és fáradhatatlan zenebarát
buzgólkodása mellett sok szép estén gyönyörködtette már közönségünket a
színház termeiben tánccal egybekötött „Katalin estélyt” rendezett. A zenekar
tagjai: Lukátsffy Ödön (piccolo), Heltai Sándor, Konecsny János, Ajtai Pál,
Schmal Ernő (hegedű), Éliásy Sándor (cselló), Klein Mór (brácsa), Szánka Antal
(nagybőgő), Schöffer Leo (kisdob és triang), Halmágyi Endre (nagydob),
Weinberger Gizella k.a. [kisasszony] zongora.
1902. november 27. Vármegyénk főispánja dr. Zsilinszky Lajost nevezte ki
Szilágysomlyó rendezett tanácsú város rendőrkapitányává. A főispán
utasította a város polgármesterét, hogy tőle a város képviseleti közgyű-
lésében az esküt vegye. A pedig hivatal vezetését az eskü letétele után, neki
adja át.
1902. december 4. Vasárnap, december 7-én a szilágysomlyói Izraelita
Nőegylet részben a szegény gyermekek felruházására, másrészt alaptőké-

245
jének gyarapítására, a városi színházban tombolával egybekötött zártkörű,
társas estélyt rendezett. Ételekről és italokról gondoskodva leend.

A hengermalom épőletei

1902. december 12. Piaci forgalom Szilágysomlyó városában december hó 12-

én tartott hetivásáron: Tiszta búza (métermázsa) 14 korona 70 fillér.
Kétszeres 12 korona 40 fillér. Rozs 12 korona – fillér. Árpa 10 korona – fillér.
Tengeri 11 korona 50 fillér. Zab 10 korona 50 fillér, burgonya 3 kor. 50 fillér.
100 kilogramm szalonna – kor. – fillér. 1 kilogramm szalonna 1 korona 60
fillér. 1 kilogramm disznóhús 88 fillér. 1 kilogramm marhahús 80 fillér. – 1
kilogramm bornyúhús 68 fillér. 100 kilogramm só 15 korona 56 fillér. 1
kilogramm só 16 fillér. 100 kilogramm széna 4 korona – fillér. 100 kilogramm
szalma 50 fillér. 1 köbméter tűzifa fekete 3 korona 60 fillér. 1 köbméter tűzifa
hántott 4 korona 20 fillér. 1 liter szesz 36 fokú 60 fillér. 1 liter köleskása 28
fillér. 1 liter borsó 34 fillér. Lencse 34 fillér. Paszuly 15 fillér.
1902. december 13. A szilágysomlyói kincsek. Aranytermő földje van Szilágy-
somlyó vidékének, bár nincs ott aranybánya. Két ízben is mesés értékű kincset
találtak a város fölött emelkedő Magura hegyen; 1797. augusztus 3-án római
korból való tömérdek arany került napvilágra s a leletet most a bécsi császári
udvari múzeumban őrzik; 1889-ben a harmadik századból való gót fejedelmi

246
kincstárt ástak ki, a mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Azóta a nép
többször átturkálta a határt, de bizony hiába.
1902. december 15. Magyar Endre kolozsvári állami szakipar iskolai igazgató a
szilágysomlyói iparos tanonciskola szakfelügyelője.
1902. december 18. Zilahi Törvényszék 8333. sz. 252/1 bejegyezte Goldglancz
Jónás Szilágysomlyó Főtelep Goldglancz Jónás út- és épületépítési vállalkozó,
szilágysomlyói lakos cégét.
1902. december 18. 1902. december 16-án, a városházán tisztújító közgyűlést
tartottak. Újból választották közfelkiáltással a régieket: polgármester Gencsy
Sándor, tisztiügyész [mai szóhasználatban jogtanácsos. Sz.M.A.], árvaszéki
ülnökökké Lukátsffy Ödön, Veverán József, városgazda Papp Tódór, állatorvos
Neszveda János, pénztárnokká Kedves János, pénztári ellenőrré Borsos János,
számvevővé, Farkas Károly, végrehajtóvá Szalavecz Zsigmond és alkapitánnyá
Páskuj Józsefet választották
1902. december 18. Ipartestületi elöljárók: Szabó György ipartestületi elnök,
Szabó István jegyző.
1902. december 25. A nőegylet Szilveszteri estén teaestélyt rendez.
1902. december 25. A kereskedelmi miniszter a Celsius-féle hőmérő hasz-
nálata mellett döntött a Reaumur-félével szemben.
1902. december 25. A zilahi református főiskola épületével a vállalkozók
annyira előhaladtak, hogy a kétemeletes új épület már fedél alá került.
1902. december 25. Gencsy Sándor polgármester pár hét óta betegeskedik.
Budapesten a Grünwald szanatóriumban kezelték, itt egy könnyebb operá-
ción esett át. A beteg állapota egész kielégítő s a legkisebb aggodalomra sem
ad okot.
1902. december 27. A szilágysomlyói polgári műkedvelők karácsony harmad-
napján, szombaton a helybeli ipartestület zászlóalap javára tánccal egybe-
kötött színielőadást rendeztek. Előadták Lukácsy Sándor A Vereshajú 3
felvonásos eredeti népszínművét. A rendező Katona Sándor volt.
1902–1904. Zsilinszky Lajos Szilágysomlyó rendőrkapitánya. Életéről: tiszt-
viselő és író, Zsilinszky Mihály belső titkos tanácsos és Haan Karolina fia, szül.
1868. júl. 25. Békéscsabán, Középiskoláit Békéscsabán, Szarvason és Buda-
247
pesten végezte. Ugyanitt zenedét is végzett. Hallgatott teológiát Pozsonyban
és jogot Budapesten s 1893. államtudományi doktorátust tett. 1890.
államrendőrségi fogalmazó, majd Boszniában közigazgatási hivatalnok lett.
1902. rendőrkapitány lett Szilágysomlyón, 1904. Szentendrén. Állásáról le-
mondván, több kisebb hivatalt töltött be, jelenleg a közjegyzői pályán
működik. Cikkei megjelentek a Békésmegyei Közlönyben, több más vidéki
lapban, továbbá a Pesti Hírlapban, a Fővárosi Lapokban, Ország Világban stb.
Zeneművei közül több a Pesti Hirlap zenemellékleteként s több önállóan
jelent meg. – Munkái: 1. Öt bűneset. Elbeszélések. Szilágysomlyó, 1903. – 2.
Nemzeti politikánk és a közigazgatás államosítása. Budapest, 1910.
1903. Megjelenik az Învăţătorul român (Román tanító) című kiadvány.
1903. január 1. Súlyos betegségben Budapesten gyógykezelt Gencsy Sándor
polgármester részére 900 korona rendkívüli fizetési előleg egyhangúlag lett
megszavazva a városi közgyűlésen.

Lux Terka (Dancsházi Oláh Ida) újságíró, író

Szilágysomlyó, 1868 – Budapest, 1938

1903. Megjelent Lux Terka szilágysomlyói származású írónő első novellás-

kötete Marcsa Gondolatai címen.

248
1903. január 1. A vásosi közgyűlés utasította a város vezetést, hogy az óvoda
építést 1903. augusztusáig kezdje meg. Az óvoda kérdése már valódi tengeri
kígyóvá nőtte ki magát.
1903. január 2. Veverán József (1850. júl. 18. – 1903. jan. 2.) Volt köz- és váltó
ügyvéd, a szilágysomlyói római katolikus hitközség főgondnoka, minorita
rendi Confrater, vármegyei bizottsági tag, a Polgári Olvasókör elnöke, városi
árvaszéki ülnök halála. 53 éves korában hunyt el.
1903. január 7. Gencsy Sándor polgármester Budapestről teljesen jó egész-
ségben városunkba haza érkezett.
1903. január 7. Márkus Jenő m. kir. állatorvost a földművelésügyi miniszter
Szilágysomlyóról Budapestre helyezte át. Helyébe a szilágysomlyói állomásra
Markovszky Kálmán m. kir. állatorvos helyeztetett Székelykeresztúrról.
1903. január 11. Ezen a napon volt a Polgári Olvasókör szokásos táncmulat-
sága a színház helyiségében. Az olvasóköri táncmulatságok szoktak az elmúlt
években a legjobban sikerülni. A bevételt saját pénztára javára fordítják.
1903. január 13. A budapesti Mátyás templomban szentelte pappá Kohl
Medárd püspök a szilágysomlyói minoriták 3 ifjú tagját: Smál Rezső gimná-
ziumi hitoktatót, Wlassics Géza és Tóth József elemi iskolai tanítókat.
1903. január 13. Dr. Keller Samu köz- és váltó ügyvéd, ügyvédi irodáját Buda-
pestről Szilágysomlyóra helyezte át.
1903. január 15. Az óvodáról. Tíz évi okoskodás után a városi óvoda nem
megoldott. Az 1903. január 6-án tartott közgyűlésen az volt az általános
vélemény, hogy óvodaépítésünk ügye alapjában el van hibázva. Indoklás:
Mert városunknak nem annyira egy, az úri osztályt igényeit szolgáló központi
óvodára – inkább – a szegény néposztály szükségleteinek megfelelő szeré-
nyebb építkezésű több – két-három menedékházra lenne szükség. A cikkben
elmélkedést olvashatunk arról, hogy mi a kisdedóvoda és mire szolgál a
menedékház. Azzal mentegetőzni, hogy a városnak nincs anyagi ereje az
építkezéshez hibás felfogás. A Nagy Imre hagyatéka óvodai célokra for-
dítandó. Ez magába fedezi az építést, nem terheli semmi a városi költ-
ségvetést. Mert Nagy Imre nem menedékházra hagyta egész vagyonát,
hanem kisdedóvodára, és a végrendelkezőnk akaratát nemcsak illik, hanem
teljesíteni kell. A református egyház telkén lévő szűk óvoda fenn nem
249
tartható. Az óvodáról a városnak gondoskodnia kell, de egyszersmind a fel- és
alszegen egy-egy menedékház felállítását is szükségesnek látja a városi
képviselet és ehhez hozzájárult. Végül kérésre a miniszter, mint főhatóság
döntött az ide-oda húzott ügyben: legyen meg Szilágysomlyó város képvi-
seletének egyhangúlag hozott akarata, mely abban nyilvánult, hogy nem
tataroz ócska épületet, hanem épít új óvoda helyiséget a szabályoknak
megfelelően.
1903. január 18. Zeneegyleti hangverseny. A szilágysomlyói zeneegylet 1903.
február hó 1-jén nagy hangversenyt rendez a kővetkező műsorral: 1)
Koronázási induló a „Próféta” operából, előadja a zenekar. 2) Felolvasás, írta
Városy Malvin k. a., felolvassa Csőke Teréz k. a. 3) Részlet az „Alvajáró” operá-
ból, előadja a zenekar. 4) Dialóg, előadja Tamkó Olga k. a. és Ébneth Lajos úr.
5) Loreley keringő, előadja a zenekar. 6) Tárogató solo, előadja Schöffer István
úr, zongorán kíséri Konecsny János úr. 7) Ének részletek, zenekíséret mellett
énekli Tamko Bella k. a. 8) Nagy Rákóczy induló, előadja a zenekar. Ajánljuk a
közönség szíves figyelmébe. [k.a. = kisasszony. Sz.M.A.]
1903. január 22. Szilágysomlyó város képviselőtestületének 1903. január 15-i
határozata folytán Gencsy Sándor vezetése alatt Páskuj István, Halliárszky
Samu, Kethely István és Farkas István képviseleti tagokból álló küldöttség
Ugron Gábor országgyűlési képviselő kalauzolásával tisztelgett Széll Kálmán
miniszterelnök, Wlassics Gyula közoktatásügyi és Darányi Ignác föld-
művelésügyi miniszternél. Tekintettel a polgármester egészségügyi állapotára,
Ugron Gábor volt szíves az egyes miniszterek előtt a város kérelmét tolmá-
csolni. A küldöttség mindenütt szíves fogadtatásban részesült. A gimnázium
jövőjére vonatkozólag Wlassics közoktatásügyi miniszter azt az örvendetes
kijelentést tette, miszerint alaposan ismeri a kérdést, szívén viseli gimná-
ziumunk sorsát és biztosította a küldöttséget, hogy a nagyváradi püspöki szék
betöltése után, ezen régen húzódó ügy a város óhajtása szerint fog ren-
deződni. Az óvoda kérdésében pedig nem dönt addig, míg az általa kikül-
dendő szakértő véleményét meg nem hallgatja, hogy vajon a jelenlegi óvoda
helyiség csekély átalakítással nem volna-e megfelelő a további használatra.
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter szintén nem zárkózott el a város
kérelme elől, a kért 1600 korona évi segélytöbbletet meg fogja kapni. A
hivatalos ügyek rendezése után városunk küldöttsége Ugron Gábor vendégei
voltak a Nemzeti Kaszinóban. Jelen voltak közéletünk jeles képviselői is.
250
1903. február 1. Zeneegyleti hangverseny. A szilágysomlyói műkedvelő
zeneegylet február hó első napján a városi színházban rendkívül nagyszámú
közönség által látogatott – és már ebből a szempontból is – kitűnően sikerült
felolvasással egybekötött hangversenyt rendezett. A fényes sikert már eleve
biztosította a hirdetett műsor, annak minden egyes pontja iránt az érdeklődés
általános volt. És nem is hiába, mert a zeneegylet régi jó hírnevéhez mérten
alaposan kitett magáért. A műsor: 1) Koronázási induló a „Próféta” operából,
előadja a zenekar. 2) Felolvasás, írta Városy Malvin kisasszony, felolvassa
Csőke Teréz k. a. 3) Részlet az „Alvajáró” operából, előadta a zenekar. 4)
Dialóg, előadta Tamkó Olga k. a. és Ébneth Lajos úr. 5) Loreley keringő, elő-
adta a zenekar. 6) Tárogató solo, előadja Schöffer István úr, zongorán kíséri
Konecsny János úr. 7) Ének részletek, zenekíséret mellett énekelte Tamko
Bella k. a. 8) Nagy Rákóczi induló, előadta a zenekar. Az induló után a
közönség táncba fogott és jó hangulatban, kora reggelig együtt maradt.
1903. február 12. Szövetkezeti gyűlés. Iparosok és kisgazdák hitelszövet-
kezete
Szilágysomlyón a színház helyiségében folyó évi február hó 8-án délelőtt 8
órakor Horváth József országos központi hitelszövetkezeti kiküldött elnöklete
alatt tartotta meg alakuló közgyűlését. — Igazgatósági elnökséggel a központ
részéről lncze Lajos ev. ref. lelkész, felügyelő bizottsági elnökséggel Faragó
Sándor ügyvéd bízatott meg. A közgyűlésben megválasztatott: alelnök-
igazgatóvá Gámenczy Lukács, igazgatósági tagokká Merk János, Kálló Gyula,
Szarvadi Imre, Szabó György, Gudor Antal és Lengyel Ferenc. Felügyelő
bizottsági tagokká választattak Tamkó Károly, Besenczky Gyula, Oláh Károly és
Schönstein Antal. Ezeken kívül még harminc bíráló bizottsági tagot vá-
lasztottak azon célra, hogy azok a kölcsönök elbírálásánál az igazgatóság
tájékozására segédkezet nyújtsanak.
Az alakuló gyűlésig tizenhétezer-kétszázötven korona üzletrész jegyeztetett. A
gyűlés az iparosok és kisgazdák nagy érdeklődése mellett folyt le s a szövet-
kezet 62 taggal, 345 üzletrésszel megalakultnak kimondatott. A cégjegyzés
megtörténte után, ami folyó évi március hó végére remélhető, a szövetkezet
megkezdi tényleges működését.
1903. február 12. 1903. január 20-án Fadrusz János Zilah város díszpolgára
lett.

251
1903. február 18. Közgyűlés. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör folyó hó 18-
án tartott közgyűlésén a tisztikar a következőleg alakult meg. Elnök: Gámenczi
Lukács, alelnök id. Barna József, pénztárnok: Némethy Zsigmond, jegyző
Konecsny János, aljegyző: Besenczi Gyula, könyvtárnok: Báthory Géza, ügyész:
Lukátsffy Ödön, ellenőr: Schönstein Antal, háznagy: Szarvadi Imre. A kör 1902.
évi bevétele 1557 korona 56 fillér, kiadása 1516 korona 65 fillér így
maradványa 40 korona 91 fillért tett ki.
1903. február 19. A Zilahon folyó hó 11 és 12-én az alispán irodájában a nagy-
váradi m. kir. postaigazgatóság küldöttjével való tárgyalás eredményként a
Szilágy vármegyei távbeszélő hálózat még ez év folyamán kiépül. A hálózat
egyelőre Csízér, Érszentkirály, Ilosva, Kárásztelek, Kémer, Kraszna, Magyar-
Csaholy, Nagypacal, Ördögkút, Peér, Szilágycseh, Szilágyfőkeresztúr, Tasnád-
szántó, Zsibó községek, Szilágysomlyó rtv. Itt lesznek elhelyezve a központok.
Zilah rtv. területén külön városi hálózat épül és ezen hálózattól egészen külön,
függetlenül fog hálózat létesíttetni. [rtv. = rendezett tanácsú város. Sz.M.A.]
1903. február 19. Moskovits Ármin szatócs, Dobos Lajos mézeskalácsos,
Krontag Mór szatócs iparosoknak Szilágysomlyó város területén történt
letelepedésüket a városi tanács jóváhagyta.
1903. február 26. Február 22-én, vasárnap tartotta a római katolikus egy-
házközség az évi rendes közgyűlését, a gyengélkedő plébános helyettesí-
tésében Kőrössy Endre coadjutor elnöklete alatt. Az elhunyt Veverán József
főgondnok helyett, dr. Ajtai Endre vármegyei tiszteletbeli főorvos, egyházi
tanácsos lett főgondnok, egyhangú szavazással.
1903. február 26. Február 21-én nagy részvéttel kísérték örök nyugalomra
Czecz Károly szilágysomlyói kir. járásbírósági telekkönyvvezetőt. Február 19-
én halt meg 47 éves korában.
1903. március 6. A függetlenségi és 48-as párt a színház termében elnök
választási gyűlést tartott.
1903. március 10. Meghívó a Március 15-ike ünnepségeire. Tisztelt polgár-
társak! Márczius 15-ike oly nagy jelentőségű nap a Magyar nemzet törté-
netében, melynek derengő hajnala adott új életet a Szabadság, Egyenlőség,
Testvéríség szent eszméinek. Minél távolabb vet minket a tűnő idő eme dicső
naptól, melynek magyar nemzeti erőnk újjáébredését köszönjük – annál

252
nagyobbnak, annál dicsőségesebbnek, annál fenségesebbnek látjuk azt. Annál
forróbb lelkesedéssel kell megemlékeznünk ama dicső hazafiak érdemeiről,
akik félszázad előtt, mint ragyogó üstökös csillagok mutatták meg az utat,
amelyen minden igaz magyarnak haladnia kell. Vasárnap ismét elérkezik
márczius 15-ike. Jöjjetek el e napon mindannyian kor-, nem-, rang- és nem-
zetiségi különbség nélkül, – egyesek és testületek, mint e Magyar Hazának
egyforma gyermekei, – a szilágysomlyói Kaszinó-egylet által a városi
színházban délelőtt 11 órakor rendezendő hazafias ünnepélyre. Szenteljük e
napot együttesen a Szabadság, Egyenlőség és Testvéríség szent eszméi
megünneplésére. Öltsön ünnepi díszt e napon városunk. Nemzeti zászlót
lengessen a Szabadság szellője, házaitokon. Az Egyenlőség és Testvéríség
nevében fellobogó lángok világítsanak ki ablakaitokból.
Szilágysomlyó, 1903. március 10. A rendező-bizottság.
1903. március 12. 1903. március 8-án új orgonát avattak a szilágy-ilosvai
református templomban.
1903. március 12. A Krasznamegyei takarékpénztár 35 koronát ajándékozott a
helybeli izraelita szegényeket pártoló egyesületnek. A köszönetet Herskovics
Lajos egyesületi elnök nyilvánította.
1903. március 12. A Krasznamegyei takarékpénztár tekintetes igazgatósága a
helybeli római katolikus fiúiskolának 35 koronát ajándékozott. Fogadja ezen
jótékonyságáért az iskola igazgatóságának hálás köszönetét.
1903. március 12. A Krasznamegyei takarékpénztár 30 korona adományban
részesítette a Zichron Moshe egyletet. Köszönetet mondott Róth Lajos elnök.
1903. március 15. A szilágysomlyói Kaszinó által 1903. évi március 15-én, a
városi színházban rendezendő hazafias ünnepély programja.
Délelőtt 10 órakor gyülekezés a Kaszinó udvarán, honnan élén az 1848–49-es
agg honvédekkel, a csatlakozó társegyletekkel, a menet a Rákóczi induló
hangjai mellett a városi színházba vonul.
Kéretik a közönség, hogy a szilágysomlyói 1848–49-es szegénysorán agg
honvédek segélyezésére szánt adományaikat az ezen célra kitett perselyekbe
tegyék.
Az ünnepélyt Réner Albert kaszinó-egyleti elnök megnyitja.

253
Alkalmi beszéd. Tartja Moni Gyula.
Hymnus. Előadja a műkedvelő zenekar.
Szavalat. Tartja Ébneth Lajos.
Szózat. Előadja a műkedvelő zenekar.
Este a város kivilágítása. Az ünnepélyen részt vesznek a város összes
testületéi, egyletei, iskolái. A közönség meghívására a falragaszok szolgálnak.
Külön meghívók nem bocsáttatnak ki. A rendezőség.
1903. március 19. A szilágysomlyói nőegylet nevében hálás szívvel nyugtázom
a Krasznamegyei takarékpénztár 35 korona összegű nagybecsű adományát.
Özv. Bartha Endréné, elnöknő.
1903. március 19. Soós Lajos iparos az ipartestületi zászlóalap javára 3
koronát adományozott. Szíve adományáért az ipartestület elöljárósága
köszönetét nyilvánítja.
1903. március 19. A Krasznamegyei takarékpénztár egyesület a helybeli
református egyháznál lévő Báthory szegény alap javára 35 koronát adomá-
nyozott, melyet Nagy Ferenc református gondnok köszönt meg.
1903. március 26. Jogtudományok doktora lett Veverán György, néhai
Veverán József ügyvéd fia a kolozsvári Tudomány Egyetemen.
1903. március 26. A Krasznamegyei takarékpénztár 35 koronát adományozott
a szilágysomlyói izraelita nőegyletnek. Köszönetét nyilvánítja Bartha Károlyné
elnöknő.
1903. április 2. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr
377-1903 szám alatti rendelete a szilágysomlyói óvoda építése ügyében.
1903. április 2. A szilágysomlyói kaszinó egylet március 29-én tartotta meg
Réner Albert egyesületi elnök elnöklete alatt évi rendes közgyűlését.
1903. április 2. Dankó Pista halála (1857-1903) március 29. Városunkban
többször megfordult daltársulatával.
1903. április 9. Ipartestületi beszámoló. Tisztelt közgyűlés!
A nagyváradi országos kongresszus a magyarországi kisiparosok pusztulásának
ismételten felhangzott vészkiáltását talán meghallja már kormányunk is, nem
fog késni soká az ipartörvény megfelelő módosításával, melytől azonban nem
szabad mindent reménylenünk. Midőn még egy fontos eseményt vagyunk
254
szerencsés a tisztelt közgyűlésnek jelenteni, ugyanakkor kérő szavunkat is
hallatjuk, hogy buzgó vezetőink kezdeményezésére egy testületi zászlóalapot
is teremtettek, mely már 133 korona 08 fillér alappal bír. Ezen testületi
életünkre fontos mozzanat támogatására egyenként felhívjuk iparos társaink
figyelmét, hogy annak idején mindnyájan együtt, Szilágysomlyó 300
iparosának közös vállvetett munkája eredménye legyen az, ha zászlónkat,
mely ma még csak a képzelet szárnyain lobog, de már ez év folyamán
megvalósítva kezünkbe ragadhassuk s felszentelhessük városunk összes
iparossága dicsőségére.
Tisztelt közgyűlés!
Nyolc havi működésűnknek főbb mozzanatait röviden vázoltuk, még csak azt
említjük meg, hogy működésünk kezdetén át vettük a pénztárt 53 korona 30
fillér pénzzel és 61 korona adóssággal. Ezzel szemben működésünk 1902.
december hó 21-ik lezárta alkalmával volt 499 korona 26 fillér tiszta pénztári
maradvány! Mint megvalósítandó terv előttünk lobog egy állandó otthon
létesítése és egy utas szálló berendezése is, melyek azonban még a jövő
feladatai. Örömmel kell még ezen évi jelentésünkben felemlíteni azt is, hogy
az elmúlt év viharai között is oly meleg érdeklődést tanúsítottak iparos
társaink az ipartestületi intézmény iránt, amely fényesen igazolja Szilágy-
somlyó város iparossága érettségét és azon körülményt, hogy mindnyájan
erős várunknak tekintjük a testületi intézményt. Adja az Isten, hogy e
lelkesedés beláthatatlan időkig maradjon fent e testület tagjai között s
elenyésztesse az egyenetlenséget a különböző szakok között, mert egyet meg
kell jegyeznünk, akárkik legyenek azok, kik a vezetés gyeplőjét kezükben
tartják, azok mind az iparosság bizalmából gyakorolják e jogot és egy sem lesz
közöttük olyan jelenben, ki az iparosság romlására törne s amit pedig al-
kotnak, azt saját bélyegükkel el nem látják, történik minden, Szilágysomlyó
összes iparosságáért és annak nevében. A testület belső működésére
szolgáljanak a következő adatok. Testületi tagjaink száma volt 1901. végén
238, a változások keresztül vezetése után maradt 1902. év végével 285.
Nyilvántartott segédek száma volt 1901. végén 70. Évközben bejelentetett
191, törültetett 111. Maradt az év végével 80.
Tanonc lajstromunk feltüntetett 1901, év végén 56 tanoncot, felvétetett
1902. év folyamán 57. Felszabadult 25, töröltetett 10. Maradt az év végével
80. Tartatott az év folyamán 1 rendes, 2 rendkívüli közgyűlés és 10 elől
255
járósági gyűlés, melyen összesen 62 ügydarab intéztetett el, a szegődtetések
és szabadítások kivételével. Békéltető bizottsági gyűlés 2 esetben hívatott
össze, ahol is a panaszok mind békés úton intéztettek el. Elnökileg 26
panaszos ügy intéztetett el. Az iroda ügyforgalom 212 volt, melyek mind
érdemlegesen elintéztettek. Pénztári, illetve vagyoni állapotunkat és az 1903.
évi költségvetést feltüntetni midőn van szerencsénk, egyben kérjük, hogy
ezen jelentésünket tudomásul venni szíveskedjenek.
Az elöljáróság nevében: Szabó István, jegyző, Szabó György, elnök.
1903. április 9. Az óvoda építése ügyében 1902. december 28-án megtartott
versenytárgyalás eredménye, a legelőnyösebb ajánlatot Besenczky Gyula és
Kálló Gyula társvállalkozók tették.
1903. április 9. Gencsy Sándor polgármester április 5-én Budapestre utazott,
ahol húsvét után új operációt fognak rajta végezni.
1903. április 9. Új nagyváradi püspök Szmrecsányi Pál, volt szepesi püspök.
1903. április 11. Az esős idő miatt a szokásos húsvéti körmenet elmaradt. A
szertartást a római katolikus templomban tartották.
1903. április 14. Hózivatar vonult át a városon, hóval fedve a virágzó
gyümölcsfákat.
1903. április 23. Időjárásunk az elmúlt héten is rendkívüli hideg, szeles volt.
1903. április 23. Szilágyi Dezső színtársulata városunkban április 28-án kezdi
meg előadásait a városi színházban.
1903. április 30. A városban 32 korlátlan italmérő hely, azaz korcsma van.
1903. április 30. Szilágysomlyón Lázár János a „Silvania” takarékpénztár rt.
főkönyvelője könyvnyomdát és könyvkereskedést nyit. A sajtó és a hozzá-
tartozó betűk és szekrények már meg is érkeztek. A román nyomda célja nem
pusztán könyvnyomdai termékek készítése, hanem egy román nyelvű politikai
lap előállítása is. A román lapot az új év táján tervezik megindítani.
1903. május 7. Szabó Ferenc és neje Retezár Zsuzsánna a szilágysomlyói ev.
református egyház részére 2000 koronás alapítványt tettek. Az összeg
kamatjaiból a református templom tisztán tartassék és azon kisebb, idő-
szakonként szükséges javításokat megtehessék.

256
1903. május 14. A szilágysomlyói evangélium szerint reformált egyház-
községekben 1903. május 21-én délelőtt 9 órakor konfirmációs ünnepélyt
tartanak.
1903. május 14. Május 8-án reggel 3 órakor tűz volt, ez alkalommal Alszegi
helybeli bérkocsi tulajdonos háza égett le. Derék tűzoltóink egy kissé
megkéstek és így kevés dolguk akadt.
1903. május 21. Az ipartestület zászlóalapja javára június 1-jén, pünkösd
másodnapján a malomerdei nyári múlatóban zártkörű nyári táncvigalmat
rendez.
1903. május 21. A szilágysomlyói függetlenségi párt május 19-én a színház
nagytermében dr. Nádudvary Jenő pártelnök összehívására gyűlést tartott. A
gyűlést – minthogy dr. Nádudvary Jenő lemondott elnöki tisztségéről – Moni
Gyula közjegyző vezette le, akit a közgyűlés az új párt elnökévé szavazott
meg. Társelnökök: Simay Miklós, Faragó Sándor, Bölöni Sándor, Donogány
János Szilágysomlyóról, – a vidékiek közül pedig ifj. Kethely István (Bagos),
Bulyovszky Sándor (Ipp), Antal Jakab (Ilosva), Séra Lajos (Lompért), Sallai Lajos
(Perecseny), Kovács Albert, Nagy Ferenc és Bulyovszky Mihály (Nagyfalu).
Alelnökökké választattak: Szabó György, Száva Márton, Kálmán István,
Weisz Áron (Szilágysomlyó), Raff László (Kerestelek), Pongrácz Jenő, Hatzel
Flórián (Kárásztelek), Balla János (Kémer), Dénes Ferenc (Nagyfalu), Tőtős
György (Bagos), Kovács Sándor (Borzás), Matéka József (Bürgezd), Ropog
József (Magyarvalkó), Hummel Antal (Magyarpatak), Fodor Gyula, Király B. Pál
(Zovány). Jegyzőkké: Kőhalmy Mihály, dr. Ajtai K. Pál, dr. Faragó József és
Szabó István.
Pénztárnok: Farkas István.
A végrehajtó-bizottság tagjaivá választattak Szilágysomlyóról: elnök
Farkas István, tagok: Farkas Ödön, dr. Szakács Balázs, Páskuj István, Páskuj
Antal, id. Kethely István, dr. Ajtai Endre, Halliarszky Samu, Révész Arthur,
Szentkirályi Albert, Katona Sándor, Horváth Zsigmond, Szaplonczay Sándor,
Schönstein Antal, Balta Elemér, Balta Károly, dr. Szilágyi Sándor, Weisz
Sámuel, Brüll Lipót, Kőmives Vencel, Kőrössy Endre, Veress Károly, Tóth
Károly, Oláh Károly, Szabó Zsigmond, Simó Károly, Karsai Sándor, Madár Já-
nos, Merk János, Borbola Kornél, Orosz István, dr. Keller Márton, dr. V. Szabó

257
Lajos, dr. Gáspár Gyula, dr. Veverán György, Veréczy Lajos, Tankó Károly, Rácz
Elek, Nyiszli József és Siróki József.
1903. május 21. A református templomban a konformáció Incze Lajos lelkész
betegsége miatt, nem áldozó csütörtökön, hanem az azt követő vasárnapon,
május 24-én fog megtartatni.
1903. május 21. A szilágysomlyói állami felső leányiskola 1903. május 24-én a
kassai Rákóczi szobor, a szilágysomlyói műkedvelő társulat és az iskolai tanári
könyvtár javára 1/3–1/3–1/3 részben Tompa Mihály emlékünnepet ren-
dezett.
1903. május 28. Pusztulnak a 48-as honvédek. Ismét kevesebb eggyel a
negyvennyolcas honvédek száma. Kanyó Ferenc szilágysomlyói hentes
mester, ki a nevezetes vörös sapkás zászlóaljnak volt egyik vitéz katonája,
május 17-én 78 éves korában meghalt. Temetésén még élő néhány agg
honvéd kortársa és nagy résztvevő közönség jelent meg.
1903. május 28. Borjak legelnek a várkertben.
1903. június 4. Piaci helyzet Szilágysomlyón. Ha számba vesszük a szilágy-
somlyói piacokat, akkor találunk ilyen ötöt, u. m.: termény-, deszka-, fa,
barom- és u. m. fő, vagy kispiacot. Azonban látogatottabb vásárnapokon ilyen
megkülönböztetés felesleges, mert amint már jeleztem, az összes piacok és az
ezeket környező utcák, járdák egy tömkeleggé vannak összeforrva. Első
helyen a barom vásártérrel kell foglalkoznom és hivatkozom úgy az 1888. VII.
t.-cikkre, valamint az azon évi 40.000. számú földművelésügyi miniszteri
körrendeletre, melyek a baromvásárokat a város belterületéről kihelyezni
rendelik; azoknak végrehajtása, tudomásom szerint, majdnem mindenhol
befejezett tény, nálunk azonban a régi állapot változatlanul áll fenn. Vagy
lehet-e tagadni, hogy a lakásoktól és indóháztól környezett barom- és
sertéspiac a város belterületén van, úgy szólva a lakások között terül el? Nem,
ezt bizonyára nem tagadhatjuk, valamint, nem tagadhatjuk azt sem, hogy
ezen szűk, hepe-hupás hely, melyhez csak egyetlen egy szűk sikátor vezet,
barompiacra egyáltalában nem alkalmas, hanem első helyen is a talaj állandó
megfertőzése által közegészségileg káros, második helyen a hozzávezető utak
célszerűtlensége miatt közveszélyes és végül gazdaságilag káros, mert azon
adás-vevés bizony le sem bonyolítható, miért is azt a szomorú tapasztalatot
tesszük, hogy a szilágysomlyói baromvásárok híre a város határában végződik.
258
Ezen piacnak áthelyezése Szilágysomlyó város sürgős feladata, sőt köte-
lessége. Ott van a Badacsonyhoz vezető. Ezen piacnak áthelyezése után, ha a
teret egyengetjük, ha a hozzávezető utakat is némi gondozásba vesszük, alkal-
mas helyet nyerünk itt, a tűzifa és takarmányfélék megfelelő elhelyezésére,
valamint alkalom nyílik arra is, hogy a Bem-térről azon nagyobb szabású át-
utazó mutatványokat, pl. állatseregletet, lovardát, stb. ide elhelyezhessük, az
ide szokott publikum nagyobb gaudeumára és a Bem-téri lakosság nyugalmát
ostromló állapot megszüntetésére. Átmegyek ezután a Bem-térre, mely most
már a tűzifától és takarmánytól megtisztíttatott és miután a gőzfürdő mellett
lefutó nyitott árok be lett boltozva, teljesen alkalmassá van téve arra nézve,
hogy azon, kellő rendezés mellett, minden áruló sátrat és minden szekeret is
elhelyezzünk, legyen ezekben akármiféle árucikk, a fent megnevezett két
árucikken kívűl; de ide még kisebb mutatványok, természetesen csak igen
rövid időre, pld, gyors fényképész, stb. is elhelyezhetők lennének. Azonban
bár megengedhetőnek vélem, hogy hétköznapokon ezen téren, a közönség
érdekében, tűzifa és takarmány is árultathassék, de nem engedném meg
soha, hogy igavonó állatok ezen helyen megmaradhassanak. Intézkedések
lennének teendők arra nézve, hogy ezen térről valamely fészerbe azok
elhelyezésére kellő alkalom biztositassék.
1903. június 6. Piaci forgalom Szilágysomlyó városában június hó 6-án tartott
hetivásáron Tiszta búza (métermázsa) 14 korona – fillér, Kétszeres 12 korona
60 fillér, Rozs 12 korona 50 fillér, Árpa 11 korona – fillér, Tengeri 12 korona 50
fillér, Zab 12 korona – fillér, burgonya 4 kor. – fillér, 100 kilogramm szalonna –
kor. – fillér, 1 kilogramm szalonna 1 korona 90 fillér, 1 kilogramm disznóhús 1
korona 04 fillér, 1 kilogramm marhahús 88 fillér, 1 kilogramm bornyúhús 74
fillér, 100 kilogramm só 15 korona 56 fillér, 1 kilogramm só 16 fillér, 100
kilogramm széna 4 korona – fillér, 100 kilogramm szalma 50 fillér, 1 köbméter
tűzifa fekete 3 korona 60 fillér, 1 köbméter tűzifa hántott 4 korona 20 fillér, 1
liter szesz 36 fokú 60 fillér, 1 liter köleskása 24 fillér, 1 liter borsó 36 fillér, 1
liter lencse 36 fillér, 1 liter paszuly 16 fillér.
1903. június 7. Protestáns egyházi és iskolai lapok.Egyházi aranykönyv. Szabó
Ferenc és neje Retezár Zsuzsánna szilágysomlyói lakosok 2000 korona
alapítványt tettek a szilágysomlyói református egyháznál, azzal a rendel-
tetéssel, hogy az összeg kamatai örök időkre a templom javítására és rendben
tartására fordíttassanak.
259
1903. június 11. Lesz jó zenekarunk. Lakatos János cigányprímás, ki hat évet
töltött Berlinben és más nagyobb külföldi városokban, a napokban édes-
apjával együtt haza jött Szilágysomlyóra. Legutóbb Hamburgban, ebben a
nagy világvárosban szerepelt jól szervezett zenekarával. De megunta az
idegen földet s feloszlatva zenekarát, haza jött szülőföldére. Mint mondja,
állandóan idehaza fog maradni. Rövidesen hozzá fog a régi jó híréből immár
nagyon is leszállott banda újjászervezéséhez. Amennyire sajnáltuk annak
idején Lakatosnak eltávozását, ép úgy örvendünk most visszatértén.
Reméljük, hogy ami az ő eltávozása óta sok prímásunknak nem sikerült – egy
jó zenekar szervezése – neki most is sikerülni fog.
1903. június 11. A szilágysomlyói állami felső leányiskola június 8-án az állami
iskola nagytermében, dicsőségesen uralkodó királyunk megkoronázásának
évfordulóján igen szép emlékünnepélyt tartott, Városy Malvin felső leány-
iskolai igazgató vezetésével.
903. június 11. Jégverés történt Szilágysomlyón a Magura tetőn és a hegy ke-
leti részén. Sok kárt tett a gyümölcs- és szőlőtermésben. Az állami szőlőtele-
pet – Kovács Lőrinc ajándékát – teljesen tönkre verte.
1903. június 13. A szilágysomlyói kir. járásbíróság segéd- és kezelősze-
mélyzete ezen a napon a malomerdei nyári múlatóban zártkörű nyári tánc-
vigalmat rendezett.
1903. június 18. Hányat ütött az óra? Özvegy Angyal Jánosné a helybeli róm.
kat. egyháznak egy 1200 korona értékű toronyórát ajándékozott. Az új órát a
napokban állították fel a róm. kat. templom tornyába, hogy hirdesse a jólelkű
adakozó közjó iránt való nemes érzékét, – s mutassa ne csak a múlandóságot,
– de azt is, amire mindég nagy szükségünk van tudni, hogy hányat ütött az
óra.
1903. június 18. Házvásárlás. A Lázár Ödön-féle Bem-téri házat a helybéli
ipartestület vásárolta meg 10.050 koronáért.
1903. június 18. A Magura utca leszakadt részének cölöpözése tárgyában
határozott a városi közgyűlés június 13-án. A 60 méter hosszú cölöpözési
munkálat elvégzésére a legkedvezőbb ajánlatot Simó Károly építkezési vállal-
kozó tette. A vállalat 699 korona 56 fillér árban Simó Károly javára döntött. A

260
város kötelezte magát arra, hogy a vállalkozónak 66 darab 18X18 cm vas-
tagságú tölgyfa oszlopot a helyszínre szállítani 260 korona értékben.
1903. június 18. A Kraszna folyó szabályozásának kérdése immár annyira
megérett, hogy a szabályozási munkálatok vármegyénk alispánjához kerültek.
A szabályozási tervek különböző viszonyokra tekintettel, a rendezendő fo-
lyószakaszt három érdekeltségi részre osztották: Szilágysomlyó-Perecsen,
Perecsen-Varsolc és Varsolc-Krasznai érdekeltségre.

Az Ipartestület székháza

1903. június 18. A városi képviselőtestület a szászsebesi magyar kálvinisták,

evangélikusok és unitáriusok együttes kérelmére templomépítési alapra 20
korona segélyt szavazott meg.
1903. június 18. Gencsy Sándor városunk beteg polgármestere június 14-én
érkezett haza. Bárha a beteg polgármester egészsége némi javulásnak indult –
hivatalát előre láthatólag még hosszabb ideig nem foglalhatja el.
1903. június 18. A helybeli római katolikus fiú iskolában az évzáró vizsgálat
június 19-én lesz. Az I-II. osztálynak reggel 8 órától 10-ig, a III.-IV.-V. és VI. osz-
tálynak 10-12 óráig.

261
1903. június 18. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör július hó 5-én a malom-
erdei nyári múlatóban zártkörű nyári táncvigalmat rendez.
1903. június 25. A Wilson cirkusz Zilah után városunkban is köztetszés mellett
működik.
1903. június 25. A helybeli izraelita népiskolában a folyó évi záróvizsgák az I-
V. osztályok számára június hó 28-29. napján tartatnak.
1903. július 2. Szociálista mozgalom Szilágysomlyón. Folyó évi június 28-án,
vasárnap délután 3–4 óra között a városháza előtti utcán meglehetősen
vegyes elemekből csoportosulás verődött össze, melynek tagjai a rendőrség
közbelépésére és felszólítására szétoszlottak. 30–40 emberből álló csoport
ismét összegyűlt, kik előtt Berkovits I. Neumann férfi szabó üzletében alkal-
mazott szabósegéd és egy másik szociálista szintén szabósegéd a Népszavából
felolvasást tartottak. Beszédeikben s felolvasásukban semmi közrend és
törvényelleni izgató nem volt ugyan, de mivel a gyűlés a rendőrséghez beje-
lentve s hatóságilag engedélyezve nem lett, a rendőrség által szétoszlattatott.
Az összegyűlt s később nagyobb számra is felszaporodott néptömeg
között egy kis füzetecskét osztogattak szét, mely Groszmann Miksa, Bokányi
Dezső és Weltner Jakab budapesti közismert szociálista vezetők által
Budapesten 1902. november 30-án a Tattersallban tartott népgyűlésben a
civillista felemelése, a katonai létszám emelés és a kivándorlás kérdésében
elmondott s a koronás királyokról durva kifejezésekkel telt beszédeket
tartalmazta. A rendőrség újabb közbelépésére és felszólítására a felolvasás és
szónoklás megszűnt és a néptömeg minden nagyobb zaj nélkül szétoszlott. A
szociálista beszédeket tartalmazó füzetből egy példányt a rendőrség elko-
bozott.
1903. július 2. Száj és köröm fájás járvány a szilágysomlyói járásban.
1903. július 2. Rendeletben írták elő azt, hogy heti vásárainkon a csizmadia,
asztalos, cipész, szabó, tímár, bádogos, kalapos, fazekas, magyar- és szűr-
szabó, kerékgyártó, kádár, gubás és szűcs iparkészítmények csakis helybeli
iparosok által árusíthatók.
1903. július 2. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör által folyó hó 5-én délután 5
órakor a Malomerdőben rendezendő mulatság iránt az érdeklődés általános.

262
Amint értesültünk a mulatságon ifj. Lakaktos János újonnan szervezett
zenekara fog játszani.
1903. július 3. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter áthelyezte:
Lázárné-Lapusteán Mária szilágyperecseni áll. el. iskolai tanítónőt a
szilágysomlyói áll. el. iskolához jelen minőségében.
1903. július 9. A régiek jó példája. A „Szilágy-Somlyó” közelebbi számában
olvastam, hogy a Magura-utca beszakadt részét a város megcsináltatja s
kerítést melléje fából készít. Helyesen ajánlja dr. Kálmán, hogy kőből
készíttessen a város kerítést, hogy állandóbb, maradandóbb legyen az alkotás.
A régiek példája is tanít erre a célszerűbb és takarékosabb eljárásra. Az evang.
reform, egyház történetéből ezt olvasom, a templom terét tartó kőfalra
vonatkozólag: „In Annis 1772. et 1773. látván az Ecclésia az Templom előtt
levő töltést tartó nagy fatalpaknak sorvadozását, az fatalpakat kiszedetvén, jó
mély fundementumra azon fatalpok helyében erős állandó kőfalt építtetett az
Ecclésia közönséges költségével. Inspector Kaprontzai István és vice Curátor,
Pataki István uraimék Curátorságokban”. Tehát 130 évvel ezelőtt építették e
kőfalat! Hányszor kellett volna azon idő alatt e földtömeg fenntartására
szolgáló talpfákat; pótolhatni s vagy künnebb, vagy bennebb állítván azt, a
föld omlása szerint, mily, ízléstelen, girbe-görbe tám kerítés lenne az! Míg így
egyszer jól elkészíttetvén, másfél száz évig majdnem szolgál, csak fedő
kőféléket kellett reá alkalmazni. Igaz most már nagyobb javítást igényel, mert
a fal némely helyen omladozni kezdett, – de ha most jómóddal megcsinál-
tathatjuk, bizonyára hosszú ideig, talán 150 évig sem lesz nagyobb kiadásunk
reá. Ezért rendezünk augusztus első vasárnapján táncmulatságot, hogy
megcsináltathassuk ezen 130 éves templomunk alapját tartó kőfalat.
Reméljük, hogy a Malomerdőben rendezendő igazán szép célú nyári mulatság
vonzani fogja a város és vidéke nagyszámú közönségét. A régiek példája pedig
arra figyelmezteti azokat, kik a város sorsát intézik a mi időnkben, hogy a jövő
számára is alkossanak, midőn a jelen nyomasztó – viszonyai között építenek.
Azt pedig semmiképpen nem szabad büntetlen elnézni, hogy a némely helyen
fennálló kőfal felső tégláit bontsák, elvigyék; mert az utcát fenntartó falat
rontják ezzel.

263
1903. július 9. A közoktatásügyi minisztériumban kidolgozott új rendszer
szerint a karácsonyi és húsvéti bizonyítványokat eltörlik, ezek helyett az
iskolai év folyamán csak egyszer, január végén fognak bizonyítványt kiadni.
1903. július 12. A Kraszna szabályozása. A Kraszna-folyó szabályozásának
kérdése immár annyira megérett, hogy a szabályozási munkálatok Szilágy
vármegye alispánjához kerültek. A szabályozási tervek a rendezendő
folyószakaszt három érdekeltségi részre osztották és pedig Szilágysomlyó–
perecseni, Perecsen–varsolci és Varsolc–krasznai érdekeltségre. A Szilágy-
somlyó–perecseni szakaszra vonatkozó tárgyalások folyó évi szeptember 2-ik
napján Szilágysomlyón a városházánál fognak az eljárásra kiküldött Török
István vármegyei főjegyző által megtartatni.
1903. július 16. Betiltott gyűlés. A szociálisták által folyó hó 19-ére a Bem-
térre hirdetett népgyűlés megtartását, mint halljuk, a helybeli rendőrség nem
engedte meg. A gyűlés engedélyezése iránti kérelmet Ifj. Surányi József
kőműves segéd, Grünfeld Ignácz szabósegéd és Berkovits Izsák szabósegéd
adták volt be.
1903. július 16. Ágotha Antal szilágysomlyói kir. járásbírósági írnok, ugyan-
ezen kir. járásbíróságon segéd telekkönyvvezetővé nevezték ki, helyébe
írnokul Bethlen Jenő kir. járásbírósági díjnok neveztetet ki.
1903. július 16. A helybeli református templom udvarát környező kőkerítés jó
karba hozatala költségei fedezésére a református egyházközség augusztus 2-
án a malomerdei múlatóban jótékony célú nyári táncmulatságot rendez.
1903. július 16. Nagy falragaszok hirdetik, hogy F. Kludsky állatsereglete a
napokban városunkba érkezik. Mint Zilahon láttuk, igen szép állatgyűjteményt
foglal magába.
1903. július 23. ilosvai és gencsi Gencsy Sándor (1836-1903) július 21-én
meghalt. 20 esztendőn át viselte a polgármesteri nehéz tisztet. 1883-ban
vette át a város vezetését Bocsánczy Adolftól, aki akkor Szilágy vármegye
alispánja lett. Tervei megvalósításában sok esetben a képviselő testület
konzervativizmusa gátolta. Ténykedését maradandó alkotások fémjelzik: az ő
munkálkodása révén épült meg a Szilágysomlyó-Sarmaság és a Szilágysomlyó-
Margitta közötti vasútvonal. Ő kezdeményezte a piaci sorboltok felépítését,
az állami elemi és felsőbb leányiskola, a földmíves iskola építését, létesítését.

264
A már-már roskadozó félben levő „Lobogó” vendéglő helyén emeletes
szállodát építetett, azt kényelmes melléképületekkel látta el. A Báthory-
várkertnek a város által megvásárlása és annak kellemes sétahelyül átala-
kítása, a kerek és nagy Púposnak a város közvetlen közelében örökzöld
fenyvesekkel beültetése szintén Gencsy Sándor érdeme. Sokat fáradt a
járásbíróság díszes épületének létrejöttében, a római katolikus gimnázium
nyilvánossági jellegének megnyerésében és fejlesztésében. Sok elismerés
helyett sokkal több gáncs érte, mint amennyit megérdemelt volna.
GENCSY SÁNDOR.
1836-1903.
Gencsy Sándor Szilágysomlyó város polgármestere meghalt!
Nem halotti prédikációt írunk, nem ilosvai és gencsi Gencsy Sándort
akarjuk elbúcsúztatni attól a várostól, amelynek húsz esztendőn keresztül
viselte polgármesteri nehéz tisztét. De mint midőn a gondos családfő
kidőltével elsiratjuk annak az emberi természetből föltétlenül bekövetkező
elmúlását és a hálál gyászhírének meglepő hatása alatt önkéntelenül is
nemcsak a hátra maradt, immár vezető nélkül álló családra, de az elhunytnak
életlefolyására is gondolunk…
Gencsy Sándor régi magyar nemesi család ivadéka gimnáziumi s ké-
sőbb jogi tanulmányait is Budapesten végezte s ugyanott szerezte meg az
ügyvédi oklevelet is.
Az ügyvédségét soha nem gyakorolta, hanem ifjú éveiben gazdál-
kodással foglalkozott, később a hetvenes években, mint a volt Kraszna vár-
megye perecseni szakaszának főszolgabírája Ilosván, ősi tágas kúriájában
gyakorolta az akkor még egymástól el nem választott közigazgatási és
bíráskodási teendőket.
A királyi bíróságok szervezésekor magasabb ambiciójának megfelelő
állomást nem kapván, a közpályától visszavonult, de azért Krasznavármegye
közgyűléseiben s a közügyek vezetésében mindig tevékenyen részt vett.
Midőn Bocsánczy Adolf polgármester az új Szilágy vármegye alispáni
székére 1883-ban megválaszttatott, Szilágysomlyó város képviseletének egy-
hangú határozatával városunk polgármesterévé lett megválasztva.
Attól kezdve húsz hosszú éven keresztül vezette, mint polgármester
városunk ügyeit, hol több, hol kevesebb szerencsével. Hogy a benne rejlő
tagadhatatlanul igen szép értelmi tehetség és nagyon sokoldalú képzettsége

265
dacára is városunk ügyeit, különösen a város anyagi fejlődését virágzásra nem
emelte, semmi esetre sem csak tőle függő okokon múlt.
Benne meg volt a jóakarat, a szorgalom a város minden irányban való
fejlesztéséhez, de míg tetterejét a sors egymást követő csapásai meg nem
bénították, addig merészebb terveinek, nagyobb alkotásainak a képviselet
konservativizmusa vetett gátat.
Később pedig, amikor már a képviselet megértette volna a korszellem
hívó szózatát, az anyagi vesztességek és családi érzékeny fájdalmak súlya alatt
megtört férfiúban nem volt, nem lehetett meg az az energikus erő, a
hatalmasabb alkotásokhoz, de még a város anyagi ügyeinek kellő rendezé-
séhez sem.
Mindazonáltal őszinte szóval mondhatjuk el, hogy Gencsy Sándor a volt
Krasznamegyének s az új Szilágymegyének egyik legtevékenyebb tisztviselője
és törvényhatósági bizottsági tagja volt, – Szilágysomlyó városnak pedig olyan
polgármestere, kinek polgármesteri működéséhez a legnagyobb s maradandó
alkotások emlékei fűződnek.
Gencsy Sándor polgármestersége alatt s bizony legnagyobb részben az
ő személyes munkálkodása eredményeként létesült a szilágysági vasút össze-
köttetés Szilágysomlyó–sarmasági szárnyvonal, később a Szilágysomlyó –
margittai vasút kiépítése. Ő kezdeményezte s vitte keresztül a pici sorboltok
felépítését, az állami elemi és felsőbb leányiskola, – a földműves iskola-
építését s létesítését.
A már-már roskadozó-félben lévő „Lobogó” vendéglő helyén emeletes
szállodát építtetett, azt kényelmes melléképületekkel látta el. A Báthory vár-
kertnek a város által megvásároltatása s annak kellemes sétahelyül átala-
kítása, a kerek és nagy „Púpos”-nak a város közvetlen közelében örökzöld
fenyvesekkel beültetése szintén Gencsy Sándor érdeme.
Sokat fáradt járásbíróságunk részére a mostani díszes helyiség kiesz-
közölésében, a róm. kat. gimnázium nyilvánossági jellegének megnyerésében
s fejlesztésében.
Szép siker koronázta ernyedetlen munkásságát a városi korcsma-
regáléjog megváltása kérdésében is.
Mindezen munkássága mellet is valljuk meg, hogy őt is, mint a köz-
ügyek porondján birkózók valamennyiét, sok elismerés mellett, sokkal több
gáncs érte, mint amennyit megérdemelt volna.

266
 Különösen az utóbbi évek alatt sok támadásnak volt kitéve a város
adóságai szaporodása s vagyoni viszonyai rendezetlen volta miatt. Pedig
nyilvánvaló, hogy annyi hasznos és évtizedekre szóló beruházást, mint
aminőket fentebb elősoroltunk, a város rendes bevételeiből fedezni a lehe-
tetlenségek közé tartozik.
Elvitázhatatlanul kiváló jellegzetes alakja volt a valódi magyar
gentrinek, ki nemes büszkeségét sok tekintetben, a legvégső esetben sem
veszítette el.
Mint Szilágyvármegyének törvényhatósági bizottsági tagja, és mint a
szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegyének egyik buzgó algondnoka, talpraesett
felszólalásaival, érdemes, magvas szónoklataival, a fehér asztalnál emlé-
kezetes humoros, de mindég tartalmas tósztjaival, különböző társadalmi
egyesületekben való folytonos munkálkodásaival közelismerést vívott ki
magának.
Szilágysomlyó város képviselete egy érdemes emberét, szorgalmas
tisztviselőjét veszítette el benne s midőn a folyó hó 21-én tartott rendkívüli
közgyűlésben a képviselők egymást túlszárnyalni akaró egyhangú melegséggel
mondták ki, hogy Gencsy Sándor polgármestert a város halottjának tekintik és
ravatalát a városház udvarán állítják fel s összes temetési költségeit a város
fedezik – a hátramaradt családtagok részére pillanatnyi segélyképen három
fizetést megszavaznak s a hátramaradt családtagokról a legközelebbi kép-
viseleti rendes közgyűlésben gondoskodni kívánnak; – a szeretetnek, elisme-
résnek és hálának olyan tanújelét adták, amely minden kicsinyes bírálatot
elnémít s fényesen igazolja, hogy Gencsy Sándor Szilágysomlyó város
közönségének elismerését, húszévi polgármestersége alatt kiérdemelte.
Bölöni Sándor
[…] A gyászesetről a család követkőző gyászjelentést adta ki:
„Ilosvai és gencsi Gencsy Miklós, Imre, Piroska, férjezett Diamandi
Józsefné, férje Diamandi József és gyermekei: Anna, Victoria és Miklós, –
Katalin, férjezett Dániel Sándorné, férje Dániel Sándor és gyermekei: Katinka,
Mária, Sándor és Béla; Victoria, Róza, Bertalan és Sárika, mint gyermekei;
debreczeni Debreczeni Miklós mint após, úgy a maguk, mim az összes
rokonok nevében is fájdalommal megtört szívvel tudatják, hogy a forrón
szeretett apa, após, nagyapa, vő és a legjobb rokon ilosvai és gencsi Gencsy
Sándor híres ügyvéd, Szilágysomlyó varosának 20 éven át polgármestere és a
sz.szolnoki ev. ref. egyházmegye algondnoka, stb., stb., tevékeny életének 67-
267
ik évében, keresztyéni türelemmel viselt hosszas betegség után, folyó évi
július hó 21-én reggeli 4 órakor csendesen elszenderült. A drága halott hűlt
tetemei folyó évi június hó 23-án délután 5 órakor fognak az ev. ref. vallás
temetési szertartása szerint a helybeli ev. ref. temetőben örök nyugalomra
helyeztetni.
Nyugodjék csendesen!
Áldott legyen emléke!
Szilágysomlyó, 1903. június 21.ˮ
Ezen kívül külön-külön gyászjelentéseket adtak ki a város tisztviselői
kara és Szilágysomlyó rendezett tanácsú város közönsége.
A ravatalra lapunk megjelenéséig koszorút helyeztek Szilágysomlyó
város közönsége, – a szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegye, – Szilágyvármegye
közönsége, a szilágysomlyói jótékony nőegylet.
1903. július 23. Szilágysomlyó és vidéke gazdasági egylet feloszlott.
1903. július 23. A földművelésügyi m. kir. miniszter a X. fizetési osztályban
véglegesítette Marikovszky Kálmán állatorvost.
1903. július 23. Az ipartestület elöljárósága nem akarja tétlenül nézni, hanem
kötelességének tartja az immár társadalmunkra veszedelmes és káros irányt
öltött szociális kérdésben a polgárságot felvilágosítani. E célból július 26-án
délután 5 órakor a városi színházban szabad előadást rendez, ennek célja a
szociál-demokraták törekvéseit, azok káros hatását, izgatásaiknak indokait és
veszedelmes irányát megismertetni.
1903. július 27. Szilágysomlyóról húsz szocialista agitátort kiutasítottak.
1903. július 28. A szilágysomlyói Kraszna-híd alapozási munkálatai befe-
jeződtek. Most a felmenő falazaton dolgoznak.
1903. július 28. Zsigmond Károly hosszúfalusi lelkész augusztus 2-án délután
érkezik meg városunkba és augusztus 7-én fog itteni papi hivatalába Viski Pál
esperes által ünnepélyesen beiktattatni.
1903. július 28. A Termény-tér végén épülő monumentális vashíd néhány nap
múlva teljesen elkészül. Sajnos, hogy a nagy költséggel és több emberöltő
idejére emelt remek alkotásnak elhelyezése lesújtó bírálatot mond városunk
építkezési ügyeinek vezetőire és a híd tervezőjére egyaránt. Ha a híd a
Termény-tér folytatásaként egyenes irányba a Farkas Károly-féle teleknek lett

268
volna vezetve, felséges panoráma tárult volna a Csucsa felől érkezők elé, és
ami nem csekély figyelmet érdemelt volna, a bal parti hídfőnél tágas utcarész
maradt volna a közlekedésre; míg így nem akad jóízlésű ember, aki el ne
gondolkozzék a felett, miért is kellett ezt a monumentális építményt és ezt a
gyönyörű terepet az idétlen ferde elhelyezéssel így elpuskázni és a bal parti
szűk hídfőjáróval elnyomorítani.
1903. július 28. A kolozsvári nemzeti színház építését mégis magyar hon-
polgárok kapják. Az építésnél hazai anyag alkalmazandó. Az építést már ez év
szeptemberében megkezdik, hogy az épület még ez évben tető alá kerüljön.
1903. július 30. Fényképezés a távolból. Münchenben a fényképezésnek
meglepő új módját találta fel egy tanár. A találmány egy hordozható készülék,
amely a drótnélküli táviratozás rendszerén alapszik. Ezzel a készülékkel 20
angol mértföldnyire levő mozgó testeket, hajókat, sőt egész területeket,
tájakat képes a feltaláló lefényképezni. Biz ez mesés dolognak látszik, de hát
manapság már semmi sem lehetetlen.
1903. július 30. A szilágysomlyói választókerület függetlenségi és 48-as pártja
a Malom-erdei múlatóban augusztus 16-án – később meghatározandó jóté-
kony célra – zártkörű táncvigalmat rendez.
1903. július 30. Frankovits Ignác az ipartestület zászló-alap javára 5 koronát
volt szíves adományozni, melyért fogadja az ipartestület hálás köszönetét.
1903. július 30. Igazgatói jelentés az ipariskola 1902-1903-ik tanévéről.
Beiratkozott összesen 127 tanuló, 16-tal több mint a megelőző évben. Iparág
szerint: csizmadia 18, cipész 11, kereskedő 11, szabó 12, asztalos 9, tímár 6,
kőműves 6, kovács 6. 48 tanuló pedig 21 iparág között oszlott meg. A 127
tanuló be lett osztva az előkészítő osztályba 25, az első osztályba 43, a
második osztályba 36, a harmadik osztályba 11 – ezeken kívül csak rajzórára
járt 10, és csak kereskedői tárgyakra 2. Ezek közül a tanév folyamán
felszabadult, eltávozott az iparos pályáról, avagy vizsgára nem állott 31. A
levizsgázott 96 tanuló közül előhaladás szerint volt jeles általános osztályzata
9, jó 17, elégséges 35 és elégtelenül végezte az évet 34. Ez utóbbiak
előhaladását nagy mértékben akadályozta a tanórák gyér látogatása és a
hiányos előkészültség, amellyel az iparos pályára léptek. A tanulók igazo-
latlanul 1800 félnapot hiányoztak. Tanév elején a tanulók nagy részét az iskola
pénztára látta el olvasókönyvvel, ellenőrzővel és évközben írószerekkel. Az évi
269
tandíj megfizetése alól 26 tanuló lett felmentve, 276 korona évi tandíj
megfizetése pedig az iparoktatók által lett megtagadva és behajthatatlan
maradt. Ekként a tanulók ez évben teljesen ingyenes oktatásban részesültek.
Az iskola pénztárának ily nagy mérvű megterhelése miatt a tanítók tisztelet
díjai, csak nagy későre, a tanév vége felé lettek kifizetve. Az iskola felügyelő
bizottsága mivel, hogy a tanítótestület 3 éves megbízatása lejárt, újonnan
alakította, beválasztva a rajz tanítására Fetzer J. Ferenc gimnáziumi tanárt, a
közismereti tárgyak tanítására Bogdán István, Némethy Zsigmond és a keres-
kedelmi tantárgyak tanítására Szentkirályi Albert állami iskolai tanítókat.
Lépéseket tett egy 5-ik tanerő alkalmazása céljából, hogy így az előkészítő
osztályt elkülöníthessék a kereskedő tanulók csoportjától. Összeállította az
1903/1904. tanév iskolai költségvetését és ennek keretében javasolták a
tanítók 240 korona évi fizetését, 320 koronára emelni. Dr. Petri Mór Szilágy
megye királyi tanfelügyelője 1902. december 10 és 11-én látogatta meg az
iskolát. Ez alkalommal is megelégedésének adott kifejezést látva az elért
eredményeket. Bogdán István, ipariskolai igazgató.
1903. július 30. Vasárnap, július 19-én délután tartotta városunk egyik leg-
régibb egylete, az Első Temetkezési Egylet 32-ik rendes közgyűlését a színház
termében Nagy Ferenc elnöklete alatt. Megjelent összesen 64 tag, kik 121
szavazatot képviseltek. Egyleti tagok száma az 1902. év végén 745 volt.
1903. július 30. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Evva Julia, férjezett
Halmágyi Endréné szilágysomlyói állami elemi iskolai tanítónőt a piliscsabai
elemi iskolához, jelen minőségében áthelyezte, helyére pedig Lázárné,
Lapustean Mária perecseni állami elemi iskolai tanítónőt helyezte át.
1903. augusztus 6. A város vállalta Gencsy Sándor temetési költségeit, ez 577
korona és 22 fillért tesz ki.
1903. augusztus 6. A városi közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy Szilágy-
somlyó város a néhai Gencsy Sándor Szilágysomlyó város polgármestere hátra
maradt árva gyermekei, Gencsy Viktória, Gencsy Róza, Gencsy Sári és Gencsy
Imre részére neveltetési költségekre egyszer és mindenkorra, fejenként 600,
összesen 2400 koronát adományoz, amely összeg 1904. január 1-től egyenlő
részletekben lesz kifizethető.
1903. augusztus 6. A városi képviselők és tekintélyesebb polgárok értekez-
letet tartottak, amelyen Faragó Sándor ügyvédet kérték fel a polgármesteri
270
állás elfoglalására. Az általános közóhajtás az, hogy ő legyen a város polgár-
mestere. Jelöltként szerepel még Svaiczer Gábor városi főjegyző, Lukátsffy
Ödön ügyvéd és Donogány János varsolci földbirtokos, volt szolgabíró.
1903. augusztus 6-án este 10 óra körül tűzilárma verte fel a város lakosságát.
Csillag János vendéglősnek gyúladt ki a Vármegyeház utcában egy kocsiszínje.
1903. augusztus 13. A magyarországi minorita rend augusztus 12-i nagy-
gyűlésén a szilágysomlyói minoriták házfőnökévé ismét Mahalcsik Bónót, a
gimnázium igazgatóját választották meg. Schöffer Leó gimnáziumi tanárt a
rendtartomány kerületi őrei közzé választották. A minoriták országos rend-
főnöke Csák Alajos Cirjék lett.
1903. augusztus 13. Áthelyezés. HaImágyiné Evva Julia szilágysomlyói állami
elemi iskolai tanítónőt Piliscsabáról, hová alig pár hete helyeztetett át, a
vallás- és közokt. miniszter a kispesti állami elemi iskolához helyezte át.
1903. augusztus 13. A református egyház nyári táncvigadalma alkalmából a
felülfizetésekkel együtt 302 korona, 18 fillér gyűlt össze, a templom terét
tartó kőfal költségeire. Dr. Kaizler György egyházmegyei gondnok szíves
közbenjárásával az állami és megyei főmérnök fel is lettek kérve a kőfal szíves
megvizsgálására és a helyreállítás mikéntjének megállapítására. Nagy Ferenc
gondnok közlése.
1903. augusztus 20. Emlékezzünk régiekről! (Kétszáz év előtti történet).
Halmágyi István, a szilágysomlyói ev. ref. egyház kurátora, ki az egyház törté-
netét megírta kezdettől 1737-ig, a kétszáz év előtti eseményeket, amelyek a
ref. egyház életével kapcsolatban vannak, ekképpen írja le.
„De íme! Mikor az egész Ország nagy csendességben volna, s tovább is
a maga csendességét s békességét, állandónak lenni reménlené: az egész
Magyar Hazát s annak minden szegeleteit zápor és árvíz módjára hirtelen
elborító Háborúság 1703. Esztendőnek nyári holnapjában előadá magát, oly
hirtelenséggel, hogy alig vette magát észre az Ország, mikor igen kevés idő
alatt kipusztula és alig vala a Fő Rendeknek annyi idejek, hogy valami Forta-
liciumokban, avagy csak Személyek szerint recipiálhatnák magokat.
Ugyanis II. Rákóczi Ferencz Fejedelem némely Magyar és Lengyel
Urakkal s Nemesekkel Lengyel Országból Máramaros felé ide béütvén, az
egész Magyar Országi szegénység hirtelen mellé adván magát, minden-nap
szemlátomást szaporodott s majd reménység felett oly corpusokat csinált,
271
melyeknek első ellensége az Urak s Nemesek voltak, kiket mindeneknek
előtte minden jószágokból kiforgatni fővel gond volt.
Ennek alkalmatosságával említett Fejedelem parancsolatjából, cirka
Julium Anni 1703. nehány zászló allya Kuruczság Somlyó alá jővén, nemcsak
ez Somlyó Várossa, sőt az egész vármegyebéli szegénység önként alája
bocsátá magát. Mellynek azt a hasznát vette, hogy Leopoldus ö Felsége a
dolgok folyása szerint szaporittatott Kolozsvári Praesidiuma, mihelyen
megértette Somlyónak a Kuruczokkal való megegyezését, abban kívánt módot
keresni, miként tromfollya meg Fejedelmétől való elidegenedését. A
minthogy 21. Auguszti 1703. Ruth napján, jó hajnalban, ex inopinato, ez
Somlyó városára ütvén, mivel a Nép minden egyetmondás széltében a
Templomokban hordotta, mind a’ templomokból mindeneket elvitt, mivel a
Városon mindeneket elprédált; nem csak hadi embereket, mint ellenséget,
sőt Városi embereket is felesen megölvén.
Ugyan akkori Schola Mester Csengeri Pál Akadémiákra készülő derék
Legény is, a Ráczok által megölettetett, feles Pénze s mindene Sákmányra
hányattatott: Ugyannyira, hogy Somlyai elsőbb rendű néhány emberek, s
Nemes Vármegye Tisztei cselédgyekkel Kolosvárra recipiálván magokat, mikor
az ott való Praesidium Somlyóról a nagy nyereséggel beérkezett, magok
köntöseit s jószágait Németek s Ráczok kezében keservesen szemlélték.
Annakutána ugyan 1703-ban 7. Octobris Spes napján, melly akkor Va-
sárnap esett, már az elébbi nyereséggel is a Kolozsvári Praesidium megbízván
magát, újabban Somlyóra ki üt, a Kuruczokat aperto márte adoriállya, elfu-
tamtattya, és igv mindeneket magáévá tevén, megsirathatatlan kárunkra az
egész Várost, Reformátusok Templomát, haranglábját harangjaikkal együtt s a
Parochialis házakat, Scholát elégette és tellyességgel hamuvá tette.
Már a Somlyai Reformata Ecclesiának sem Temploma nints, sem olly
tágas helye, hol ott az Isteni Tiszteletet gyakorolhassa. Azonban az Ellen-
ségnek ujjabb rés ütésétől az egész helység minden szempillantásban félt; a
mint gyakran megtörtént, estve kiki maga házában csendesen lefekütt,
écczaka olly lárma érkezett, mely miatt az fejér nép az hegyek tetején vir-
radott meg. Azért következendő őszön s télen s talán 1704-nek is kezdetiben
az várkapuja előtt való hivalkodásnak helyére, mellyet közönségesen morgó
Szinnek neveztenek, kételenittetett gyűlni mindennap, avagy csak reggel,
Isteni tiszteletnek végbenvitelére.

272
 Ezen felháborodás 1710-dik esztendőig, sőt 1711-iknek Tavaszáig
continvaltatván, Somlyó Városa többire Sedes Belli volt. Melly esztendők alatt
felette sok és kiváltképpen való viszontagságai voltanak.
Oratóriumot is a Reformatusok, azon esztendők alatt nem építhettek;
hanem a régi oratórium helyére valami Szinecske, Szalma fedél alá csinál-
tatott, csak hogy az eső a nép nyakába ne essék. Annakutánna paraszt
deszkákkal körülvétetett Szin ugyan szalmafedél alá készíttetett, mely 1710-
ben az Erdélyből ide commendiroztatott Caesarea Militia által hordatott
széllyel.
Ezek után Isten ő Felsége a maga Népének sok nyomorúságát meg-
szánván, a sok pusztítást s praedálást is megelégelvén, az hosszú ideig tartó
háborúságot 1711-ben Áprilisban megcsendesité. Az elszéledett Nemesség s
mindenféle lakos haza telepedék s Parochialis háznak nagyfalusi Bogya István
házát in S. 16. megszerezvén, béhordattatott s fel is állíttatott egyéb
szükséges requisitumokkal együtt.
Hasonlóképpen Schola & Successive kevés pihenést vévén az Ecclesia,
Jó Istenünk dicsősségére újonnan Oratorium építéséhez kezdett. In Anno
1714. die 17. Augusti a régi kőfundamentumra jó erős tölgy fa talpak
vonattattak, jó magas láb fákkal sürü kötésekkel s gerendákkal, az Oratórium
felállittatott, fenyő deszkákkal hornyolva, csinosan megborittatott, meg is,
sendelyeztetett. Melly a Ecclesiabélieknek elfáradhatatlan forgolódások által
olly serénységgel vitetett véghez, hogy Novembernek 25. napján akkori
Somlyói Református Pap s Szilágyi Esperest Zoványi György által fel is
szenteltetett. Tanítást tévén Zachar. Cap. 4. vers 7 mo.”
Mikor a fent leirt pusztulás történt, német, horvát jött ki Kolozsvárról –
amint ez Szilágyi Sándor Erdély történetében olvasható. Holnap éppen két-
száz esztendeje a város ez első elpusztításának.
Emlékezzünk régiekről! Imádkozzunk és munkálkodjunk jobb jövőért!
Incze Lajos
1903. augusztus 21. A zilahi törvényszék 5376. sz. 269/1 határozata cég ala-
pításra: Zilahy L. M. Főtelep Szilágysomlyó. Zilahy Gyuláné született Lengyel
Mária vas-, fűszer- és vegyeskereskedő, szilágysomlyói lakos.
1903. augusztus 23. Szocialista népgyűlés. Úgy látszik, a sok sikertelen kísér-
letezés sem csüggesztette el a szocialista apostolokat, mert ismét gyűlést
hirdetnek. Mindenáron el akarják vetni zagyva eszméiket, toborozzák hozzá a

273
híveket és szervezkedni akarnak. Kerezsi József és társai szilágysomlyói
lakosok a gyűlést a rendőrségnél bejelentették, illetve a gyűlés tartására
engedélyt kértek s ezt meg is kapták a polgármesteri hivataltól. A szocialista
népgyűlést augusztus 23-án délután 4 órakor tartják meg a Bem-téren. A
tárgysorozata a következő: 1) Mit akarnak a szociál-demokraták? 2) A szer-
vezkedés célja és haszna. 3) A sajtó. 4) Indítványok. A polgármesteri hivatal a
tárgysorozat szoros betartására utasította a kérvényezőket.
1903. augusztus 27. A városi képviselőtestület augusztus 20-án gyűlést tartott
a polgármesteri választás ügyében. Az elnök, Zóbel Lipót királyi tanácsos
bemutatta Faragó Sándor ügyvéd levelét, amelyben megköszöni a bizalmat,
de nem fogadja el a polgármesteri állásra való jelöltséget. Az értekezlet saj-
nálattal vett erről tudomást.
1903. augusztus 27. Trusza Lajos esperes-plébános azt a szép és nagy szőlőt,
amelyet a Kőrösvölgyön ritka szakértelemmel és költséggel létesített, és
amely mintegy 40.000 koronát képvisel, a római katolikus leányiskolának ha-
gyományozta. A szőlőbirtok kezelése a mindenkori plébánosnak a feladata,
jövedelme a jövőben az iskola fenntartására és bővítésére lesz fordítva.
1903. augusztus 27. Sok kellemetlenséget okoznak a vásárlóközönségnek a
még mindig használatos régi mértékek. Általánosságban használják a vásárok
alkalmával a kupát, vékát, köblöt, rőföt, singet, fontot és több ilyesféle régi
mértéket. Ezeket a régi mértékeket a közönség nagy része nem ismeri, és
amelyeknek használata el van tiltva. Ezen visszás állapoton akar most változ-
tatni a megye alispánja.
1903. augusztus 29. A földműves iskola vizsgája. Tekintélyes, előkelő gazdák
és más érdeklődők előtt tartotta meg a helybeli földműves iskola augusztus
29-én délelőtt második félévi vizsgálatát. Az új iskolának ez volt az első
nyilvános vizsgája, a melyen az első éves növendékek adtak számot gazdasági
téren tett előhaladásukról, tudásukról. És ez az elméleti vizsga (gyakorlatit
csak az iskola végeztével, a második évfolyam végén tesznek) minden hall-
gatót teljes mértékben kielégített, annyira szabatos, értelmes, képzett fele-
leteket hallottunk a vizsgázó tanulóktól. Ha ilyen irányban folytatja továbbra
is az iskola működését, akkor szép reménnyel lehetünk a jövőre és hihetjük,
hogy a földműves iskolából kikerült képzett gazdák igen nagyban elősegítik
majd gazdasági téren való gyorsabb haladásunkat, megerősödésünket. Az

274
idén elért szép eredmény nagyban dicséretére válik az iskola igazgatójának,
lovag Fehrentheil Frigyesnek és az intézet tanárainak Csia Ferencznek,
Magyerek Antalnak és Czilek Ernőnek.
Az intézetnek az idén a következő tizenegy növendéke volt: Bálint
József páncélcsehi (Szolnok-doboka vármegye) illetőségű, előképzettsége VI.
elemi, állami ingyenes helyen. Brázdó Kosztán dohi illetőségű, előképzettsége
VI. elemi, a Silvánia Bank alapítványán. Darabont Miklós perecseni illetőségű,
IV. elemi, állami ingyenes helyen. Dénes Mihály varsolci illetőségű, előkép-
zettsége V. elemi, nős, családos. Imreh Endre magyar-baksai illetőségű,
előképzettsége IV. polgári, állami ingyenes helyen. Kováts Zsigmond cigányii
illetőségű, előképzettsége IV. polgári, állami ingyenes helyen. Plász József
rettegi (Szolnok-doboka vármegye) illetőségű, előképzettsége V. elemi, állami
ingyenes helyen. Potroviczer Demeter érszodorói illetőségű, előképzettsége
felső népiskola, Gazdasági Egyesület alapítványán. Sebestyén Ádám kendi-
lónai (Szolnok-doboka vármegye) illetőségű, előképzettsége V. elemi, állami
ingyenes helyen. Varga László nagyfalusi illetőségű, előképzettsége IV. elemi,
állami ingyenes helyen. Vitek János szadai (Pest megye) illetőségű, előkép-
zettsége VI elemi, állami ingyenes helyen.
1903. szeptember. A szőlészeti és borászati felügyelői kerületek beosztása.
XVIII. kerület. Székhely Szilágysomlyó, Szilágy vármegye, a szakszolgálat telje-
sítésével megbízott szakközeg Csiszár Zsigmond szőlészeti és borászati fel-
ügyelő.
1903. szeptember 3. Somlyó az első volt a Rákóczihoz pártolt várak között.
1703 első felében „Kaszás Pál feladta a várat és kuruccá lett”. 1703. augusztus
21-én a Kolozsvár őrségéből érkező 150 német és 150 rác hajnalban felverték
Somlyót, lakosait leöldösték és még Zilahot is felprédálták.
1903. szeptember 3. Az 5. számú csendőrszárny parancsnokság területén a
zilahi, zsibói, szilágycsehi, tasnádi és szilágysomlyói járásokban királyi csendőr
járásparancsnokságok létesítettek. Működésüket szeptember 1-jén kezdik
meg.
1903. szeptember 3. Augusztus 29-én járt le a polgármesteri állásra a pályá-
zatok beadásának határideje. Eddig Lukátsffy Ödön ügyvéd, Donogány János
volt szolgabíró, Halmágyi Albert zilahi főjegyző, dr. Zsilinszky Lajos városi

275
rendőrkapitány és dr. Zsigmondy Ernő nyugalmazott aljárásbíró adták be kér-
vényeiket.
1903. szeptember 3. Változás a helybeli minoritáknál. Schmál Rezső hittanárt
a minorita rend főnöke áthelyezte Aradra hitoktatónak. Tóth József elemi
iskolai tanítót Miskolcra ugyanilyen állomásra. Wlassics Gézát pedig ideig-
lenesen szabadságolta. Ezek helyére Szilágysomlyóra: dr. Csabai Paulin volt
teológiai tanárt Marosvásárhelyről gimnáziumi tanárnak, Flatsker Nándort
Lugosról és Sándor Irént Marosvásárhelyről pedig a római katolikus iskolához
tanítóknak.
1903. szeptember 7. Kraszna folyam szabályozása ügyében szeptember 7-én
Török István vármegyei főjegyző a somlyói városházán megbeszélést tartott.
A tárgyalás nem hozott eredményt. A megjelent birtokosok és érdekeltek egy-
hangúlag azt nyilatkozták, hogy a Kraszna szabályozása terveihez nem járul-
nak hozzá. A Kraszna folyam szabályozását Perecsentől Szilágysomlyóig
szükségtelennek és hiába való költekezésnek tartják.
1903. szeptember 8. Jutalom kiosztás. A helybeli ipar-testület elöljárósága
vasárnap délután, a színházban tartandó díszülésén fogja kiosztani azokat a
jutalmakat és okleveleket, a melyeket a Kolozsváron tartott kerületi munka-
kiállításon szilágysomlyói kiállító iparosok nyertek.
Erre a jutalomkiosztásra az ipartestület ez úton hívja meg az érdeklő
közönséget. Iparosaink közül a következők szerepeltek a kiállításon: Natlér
Mátyás segéd, Krell Izsák rézöntőnél vízállás mutatóval, Friss Sándor segéd,
Czikker András fésűs mesternél, 4 drb. fésűvel, Balogh János segéd, Száva
Márton kádár mesternél, 1 drb. 500 literes hordóval, Farmati György
tanonc, Farmati István kádár mesternél, 1 drb. kis hordóval, Száva Lajos
tanonc, Száva Márton kádár mesternél, 1 drb. 60 literes hordóval, Kádár
Sándor tanonc, Szilágyi Sándor kádár mesternél, 1 drb. uborkás hordóval,
Friss Nándor segéd, Czikker András fésűs mesternél, 2 drb. ruhafogassal,
Kiss Mihály tanonc, Máthé László asztalos mesternél, 1 ebédlő szekrénnyel,
Perei Sándor segéd, ifj. Bartha Antal cipész mesternél, 1 pár női cipővel.
Tékes Sándor segéd, ifj. Bartha Antal cipész mesternél 1 pár női cipővel,
Horváth Ignácz segéd, ifj. Bartha Antal cipész mesternél, 1 pár férfi cipővel,
Kállai Ferencz segéd, 1 pár férfi cipővel, Kállai Ferencz segéd, Fekete Lajos
csizmadia mesternél 1 pár gyermek cipővel, Kulcsár Lajos tanonc, Szellő
István csizmadia mesternél, 1 pár női csizmával, Máthé Tódor segéd, Gudor
276
Antal csizmadia mesternél, 1 pár férfi csizmával, Argyelán György tanonc,
Gudor Antal csizmadia mesternél, 1 pár gyermek csizmával.
A tizenöt kiállító közül egy első díjat, egy második díjat, hét pedig
elismerő oklevelet nyert. Így, a mi iparosaink kiállítása (63%-nyi díjat
nyertek) sorrendben a negyedik volt s megelőzte Dést, Nagyenyedet, Besz-
tercét és több más erdélyi várost. Ha az ipartestületnek nagyobb
érdeklődést sikerült volna az ügy érdekében kifejtenie, bizonyára még
szebb lenne az eredmény és még örvendetesebb az a kép, a melyet
iparosaink haladásáról nyertünk.
1903. szeptember 10. Beiratkozások az iskolában. Gimnázium I-IV. osztályban
109 tanuló. Állami felső leányiskola Városy Malvin igazgatónő 40 tanuló.
Állami elemi népiskola 135 leány, 114 fiú tanulója van, itt a beiratkozások
még tartanak.
1903. szeptember 10. Szilágy vármegye monográfiájának eddig 4 kötete
jelent meg.
1903. szeptember 10. Beiratkozások az iskolában. Gimnázium I-IV. osztályban
109 tanuló. Állami felső leányiskola Városy Malvin igazgatónő 40 tanuló.
Állami elemi népiskola 135 leány, 114 fiú tanulója van, itt a beiratkozások
még tartanak.
1903. szeptember 10. Szilágy vármegye monográfiájának eddig 4 kötete
jelent meg.
1903. szeptember 10. 1903. szeptember 1-vel megalakult csendőr parancs-
nokságok sorában a szilágysomlyói járásparancsnok Bagossy Mihály, ő lett a
krasznai járásparancsnok is.
1903. szeptember 10. Megkezdődött az iskola. Az ipariskolának nincs igaz-
gatója, tanító testülete. A tanítói kar lemondott, a tanonciskola felügyelő
bizottsága újra választotta őket. A tanfelügyelőség a választást megsem-
misítette. A tanfelügyelőséget kéretik, hogy mielőbb intézze el a tanító válasz-
tás ügyét.
1903. szeptember 17. Újfalusi Antalné, Maczkó Mária okleveles szülésznő
szándékát, mely szerint szülésznői teendőket látna el a városban, a városi
közgyűlés tudomásul vette.

277
1903. szeptember 17. 1903. szeptember 15-én polgármester választó köz-
gyűlést tartottak. A leadott 48 szavazatból 30-at Lukátsffy Ödön kapta.
Halmágyi Albert 12, Donogány János 6 szavazatot kapott ellenjelöltként.
Lukátsffy Ödön a közgyűlés színe előtt, dr. Kaizler György alispán elnöklete
alatt, a hivatalos esküt letette.
1903. szeptember 17. Vármegyénk távbeszélő hálózata gyors léptekkel köze-
ledik a megvalósulás felé. A közigazgatási bejárást dr. Éltető Géza vármegyei
aljegyző, Munczhart József [az újság helytelenül Sándor néven említi. Sz.M.A.]
főmérnök az államépítészeti hivatal főnöke és a nagyváradi posta-távírda-
igazgatóság egy kiküldöttjéből álló bizottság Szilágysomlyó városban és a
szilágysomlyói járási főszolgabíróság területén már tegnap befejezte. A táv-
beszélő hálózat valószínűleg ez év decemberében át fog adatni a közfor-
galomnak.
1903. szeptember 17. A Kraszna folyamon városunkban épülő vashídra ki van
tűzve a tárgyalás. A híd építésére 35.646 korona 23 fillér van előirányozva. A
most használatban lévő rozoga fahíd már-már közveszélyes volta miatt
nagyon is elérkezett az ideje, az olyan hosszú idő óta húzódó hídépítés
megkezdéséhez.
1903. szeptember 17. Nánássy Géza a budapesti Vígszínház volt tagja,
országos hangverseny körútján szeptember 19-én Somlyóra érkezik.
1903. szeptember 24. Az országos szociál-demokrata párt által országszerte
folytatott agitáció némi hatása vármegyénkben a rézaljai községekben
nyilvánult meg. Remélhető azonban, hogy a nálunk egyáltalán nem indokolt
elvek békés természetű, józan gondolkodású népünk között mélyebb
gyökeret verni nem fognak, annál is inkább, hogy ipari munkásaink csekély
számban vannak.
1903. szeptember 24. Incze Lajos lelkész vezetése alatt a református egy-
háztanács szeptember 20-án délelőtt 11 órakor megjelent a városházán
Lukátsffy Ödön polgármester üdvözlésére.
1903. szeptember 24. Időjárásunk aggasztóan száraz. Augusztus közepe óta
alig volt valami csekély eső. A tengeri nagy része elsült a nagy forróságban. A
lóhere és lucerna termésünk is sokat szenvedett a nagy szárazság miatt. Az

278
őszi vetések késedelmet szenvedtek. A szőlő is esőt óhajt. Sok az elszáradt
gerezd.
1903. október 1. A helybeli iparos és kereskedő tanonciskolában az 1903-
1904-es tanév a mai napon megkezdődött. Bogdán István ipariskolai igazgató-
tanító felhívja az illetékes mester urakat és kereskedők figyelmét, hogy
tanoncaikat a már kézbesített iskolai órarend szerint a jelzett időn engedjék
az iskolába.
1903. október 8. Vármegyénk főispánja hadadi báró Wesselényi Miklós,
Bölöni Sándor ügyvédet a vármegyei törvényhatósági közgyűlésben Szilágy
vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezte ki.
1903. október 15. Báró Wesselényi Miklós főispán a görcsöni kastélyában
elhelyezett mintegy 2000 kötetből álló könyvtárát a zilahi ev. református
gimnáziumnak adományozta. Kerekes Ernő tanár, könyvtáros.
1903. október 15. Szocialista gyűlés. Kerezsi József és társai folyó hó 18-án
ismét népgyűlést akarnak tartani Szilágysomlyón, a Bem-téren. Az iránt a
városi főkapitányhoz írásban folyamodtak is. A főkapitány azonban a gyűlést
bejelentők megbízhatatlanságára, s arra való hivatkozással, miszerint Szilágy-
somlyón közelebbi alkalommal tartott gyűlésükön is szónokuk, Izrael Jakab
meg nem engedhető csúfolódó módon becsmérelte a hatóságokat és a
közrend és törvénytisztelet ellen, sőt világos osztálygyűlöletre izgatott s vallás
ellen lázított, – a szocialista gyűlés megtartását meg nem engedte, sőt azt
egyenesen betiltotta. Ez ügyben a másodfokú hatóság a vármegye alispánja
lévén, ha a szocialista gyűlésezők oda fellebbeznek, lehet, hogy a gyűlés
megtartása meg fog engedtetni, de bizonyos, hogy ez esetben a törvények
tiszteletben tartása lesz a gyűlésezőknek nagyobb figyelmébe ajánlva s maga
a helyi rendőrség lesz szigorúan utasítva, hogy ne engedje a szónokot olyan
szabadjára, mint a múlt gyűlés alkalmával, – hanem amint a törvényes
korlátokon túl lép a gyűlés, azonnal oszlassa széjjel.
1903. október 22. Deák Ferenc, hazánk nagy fia születésének 100. évfor-
dulóját ünnepelték ország-szerte. Városunkban a felsőfokú leányiskola
növendékei Városy Malvin igazgatónő vezetésével folyó hó 17-én tartották a
szép számmal látogatott ünnepélyt.

279
1903. október 22. A földműves iskola növendékei lovag Fehrentheil Frigyez
igazgató rendezésében ünnepelték Deák Ferenc születésének 100. év-
fordulóját. Cilek Ernő kertészeti tanító által betanított énekkar adta a műsort.
Emlékbeszédet Csia Ferenc tanár tartott.
1903. október 22. Október 18-án, vasárnap harmad ízben tartottak szocialista
gyűlést a Bem-téren. A népszónok a mintegy 1500, nagyobb részt vidéki
földmíves népet magyar és román nyelven okította a világot megváltó
szocializmus eszméiről.
1903. november 5. A szilágysomlyói temetőben nyugvó 1848-1849-es hon-
védek sírjára Sárvári Samu ez évben is igen szép cserkoszorút helyezett
Szénássy Miklós, Gáll István, Bartha Elek, Vincze Márton, Végh Mihály, Angyal
János, Kanyó Ferenc, Hajdu Ferenc és Kerezsi János 48-as honvédek sírjaira.
[Mára már csak a Szénássy Miklós sírja maradt meg a ref. temetőben. I.J.]
Megkoszorúzta még Pete Ferenc, a hírneves gazdasági írónak sírját is.
1903. november 6. A zilahi törvényszék 700. sz. 272/1 engedélyezi Porjesz
Sámuel pálinka-nagykereskedő és bizományi üzlettulajdonos, szilágysomlyói
lakos cégét. Főtelep Szilágysomlyón.
1903. november 12. Réner Albert a volt Kraszna vármegyének utolsó alis-
pánja, a helyi Kaszinó-egylet elnöke, november 11-én 76 éves korában
elhunyt.
1903. november 12. Incze Lajos ev. református lelkész Vízaknára költözött, itt
november 18-án itt iktatták be.
1903. november 12. Monory Sándor előkellő, 34 személyből álló színtársulata
november 17-én, kedden kezdi meg színházunkban „Bob herceg” országos
hírű remek operettel előadásai sorozatát.
1903. november 12. Lukátsffy Ödön polgármesterré történt megválasztása
folytán az ipariskolai felügyelő bizottság elnöki tisztéről lemondott, helyébe
elnökül dr. Ajtai Endrét választották meg.
1903. december 3. A városi közgyűlés előtt Róth és Weisz szilágysomlyói be-
jegyzett cég [a gőzmalom. Sz.M.A.] kérelme a város villanyerővel való világítás
ügyében.

280
1903. december 10. Városy Malvin az állami felső leányiskola igazgatója egy
igen kedves és kellemes estélyt teremtett az intelligens közönségnek azáltal,
hogy december 5-én este a városi színházban egy zártkörű műsoros estélyt
szervezett.
1903. december 17. Királyunk Őfelsége br. Wesselényi Miklós lemondott fő-
ispán helyébe dr. Kaizler Györgyöt Szilágy megye alispánját nevezte ki.
1903. december 17. Koncz Lajos nyugalmazott posta főtiszt december 10-én
elhunyt.
1903. december 24. Felolvasó est. December 20-án rendezte második felol-
vasó estélyét a Polgári Olvasókör. Kőrössy Endre plébános-helyettes a
szocializmusról tartott felolvasást. A felolvasást műsor követte.
1903. december 31. A földműves iskola telepén a napokban fejezték be egy
52 méteres kút ásását. A nem mindennapi kútásás Farkas József szilágy-
somlyói ácsmester érdemes (a kút biztosító deszkázását ő végezte). Farkas
városunkban már több jó kutat ásott, olyan helyen, ahol mások nem mertek a
természeti nehézségekkel megküzdeni. Még mindig elintézetlen kérdés, hogy
abból a szokatlan mélységből mi módon fogják a vizet felszínre hozni.
1903. december 31. Román lap Szilágysomlyón. Triff Gábor nyugalmazott
tanítóképezdei tanár kiadásában és felelős szerkesztősége alatt az új évtől
kezdve Szilágysomlyón román nyelvű tanügyi havi közlöny jelenik meg „Îvăță-
toriul Român” címen. Az első mutatványszám a napokban küldetett szét.
1903. december 31. Zilahi törvényszék 1903. dec. 31. 8089. sz. 19/14 Silvánia
hitel- és takarékpénztári intézet részvénytársaság. Főtelep Szilágy-Somlyó.
Fióktelep Vármező. A vármezői fióktelep bejegyeztetett.
1904. Szilágysomlyón állami kezelésben lévő amerikai rendszerű szőlőtelep
működik. Területe: anyatelep 26 hold, 1400 □ öl, oltványiskola 7 hold, ösz-
szesen 33 hold, 1400 □ öl. 1 magyar hold = 1200 □ öl = 0,4320 ha, 1 □ öl = 3,6
m2
1904. ,,Egy egynyílású, oszlopos rácsozatú vashíd 1904-ben (március–
augusztus) készült a Krasznán Szilágy-Somlyó belső területén (a csucsa-
nagykárolyi állami közúton) a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium hídépítő
osztályában készült tervek alapján 70.000 korona költséggel. A híd nyílása

281
35.6 méter, szélessége: kocsipálya 6 méter, gyalogjáró két oldalt egyik-egyik
1.50 méter. A hídfők somlyói és somlyógyörtelki kőből valók.” (Dr. Petri Mór,
Szilágy Vármegye Monográfiája.)
1904. január 3. Megjelenik Szilágysomlyón a Gazeta de Duminică (Vasárnapi
Újság) román nyelvű politikai lap.
1904. január 7. Megint egy román lap. Lapunk múlt heti számában adtunk
hírt arról, hogy városunkban „Învățătoriul Român” cím alatt román nyelvű
tanügyi lap indult meg. Ma már hírt adhatunk a másikról is, mert azóta
„Gazetta de Duminecă” ("Vasárnapi újság”) címmel, ugyancsak Lázár János-
nak, a Silvania főkönyv vezetőjének kiadásában s itteni nyomdájában
szépirodalmi képes heti lap jelent meg. Ennek szerkesztője ”Joan Pop Rete-
ganul” , a románok egyik legnevesebb népies írója Rettegan, a bukaresti
Román Tudományos Akadémiának levelező tagja.
1904. január 7. A szilágysomlyói ipartestület az ipartestületi ház javára 1904.
január hó 31-én, vasárnap a színház helyiségében zártkörű táncvigalmat
rendez. Belépő személyenként 1 korona 20 fillér.
1904. január 7. A szilágysomlyói ev. református egyház a kántori állás fizetési
alapja javára február 7-én bált rendez, mely iránt nagy az érdeklődés.
1904. január 14. Bodnár Richárd szilágysomlyói m. kir. főerdész Désre helyez-
tetett át és az ottani m. kir. erdőhivatal vezetésével megbízatott.
1904. január 14. Berki (Horváth) Béla almolnár a helybeli Róth és Weisz cég
gőzmalmában január 12-én éjjel szerelmi bánatában forgópisztollyal szíven
lőtte magát. Azonnal meghalt.
1904. január 14. Az idei 41 napig tartó farsang első mulatsága a helybeli
Polgári Olvasóköré volt, mely zártkörű vigalmát január 10-én tartotta. Ezen a
napon volt az Olvasókör közgyűlése is. Ezen a tagok két pártra szakadtak: 1,
azt kívánta, hogy az Olvasókör költözzön át az Ipartestület épületébe, ez volt a
többség. 2, A jelenlegi helyiségben való megmaradás mellett állók.
1904. január 21. Városunk képviselő testületének hét tagú küldöttsége Nagy-
váradra utazott, hogy boldogult Schlauch Lőrinc nagyváradi bíbornok-püspök
elhunyta után kinevezett új püspök Ft. Szmrecsányi Pál őnagyméltósága előtt
a püspöki szék elfoglalása alkalmával tiszteletét tegye. A püspök kijelentette:
„biztosítsák Szilágysomlyó nemes városát érzelmeimről és arról, hogy a
282
gimnázium fenntartása és további virágoztatása a legjobb szándékom, leg-
szívesebb akaratom”.
1904. január 21. Új színház Kolozsváron. A kolozsvári új színház építését a
Hunyadi téren, tavasszal megkezdik.
1904. január 28. A napokban megenyhült időjárás, megint téliesre fordult.
Száraz fagyok, ködös, zúzmarás napok váltják fel egymást és az a bizonyos
farkas úgy látszik, nem igen akarja megenni a telet.
1904. január 28. A görög katolikus iskola tanítója Bozga Miklós.
1904. január 28. Páskuj Antal birtokosnak a malomerdei múlató mellett vízi-
malma működött.
1904. február 11. Február 7-én a papválasztás alkalmával Végh József érsem-
lyéni lelkészt választották. A választó gyűlés jegyzőkönyvének vezetését dr.
Nádudvary Jenő ügyvéd, presbiterre bízták.
1904. február 11. A rengeteg orosz birodalom és Japánország között a távol-
keleten tőlünk ezer meg ezer mérföldnyi távolságban megkezdődött a há-
ború.
1904. március. Épült a Vashíd a Csucsa–nagykárolyi állami közúton a magyar
királyi kereskedelemügyi minisztérium hídépítő osztályán készült tervek
alapján 70.000 korona költséggel. A híd nyílása 35,6 m, szélessége: kocsi pálya
6 méter, gyalogjáró kétoldalt á 1,50 méter. A hídfők somlyógyörteleki kőből
készülnek.
1904. március 3. A perecseni harangra tett kegyes adomány. 1849-ben, mikor
már a magyar szabadságharc az egész vonalon folyt, országszerte egymást
múlták felül egyesek és testületek a haza oltárára szánt áldozatok hoza-
talában, – a többek között a szomszédos Perecsen község ev. ref. egyházi
elöljárósága is elhatározta, hogy egyik harangját oda adja, hogy öntsenek
belőle ágyút a haza védelmére. A világosi fegyverletétel ott találta az ország
különböző részéből összegyűlt ágyúnak szánt harangot az aradi várban, az
egymást rohamosan követő események nem engedtek időt arra, hogy azok-
ból ágyút önthessenek. Az 50-es években a perecseni harang is visszakerült az
ev. ref. egyház birtokába, de a hosszas ide-oda való hányattatásban megre-
pedt és használhatatlan lett. Özvegy Kovács Ferencné Kiss Rozália a közelebbi

283
napokban kétezer koronát adott át az egyház gondnokának azon kijelentéssel,
hogy ezen összeget, még nem régiben elhunyt férjével, ki mint 1848/49-es
honvédtiszt számos csatában vett részt, arra szánták, hogy azon a szabad-
ságharc alatt megrepedt harangot újból öntessék. A történeti nevezetességű
harangot, mint halljuk, újból fogják önteni. A nemes adakozók nevét az
ércnyelvek hangosan fogják dicsőíteni s a megújított harang pereméről a késő
unokák leolvashatják az öreg házaspár dicséretes áldozatkészségét s annak
látásán felújíthatják emlékükben ama dicső korszakot, a minőt aligha fog érni
a mai nemzedék.
1904. március 3. Dr. Kaizler György vármegyei főispán Szilágysomlyó főkapi-
tányává Bölöny Bálint nyugalmazott főszolgabírót nevezte ki. Az új főkapitány
az esküt Lukátsffy Ödön polgármester elnöklete alatt tartott képviseleti
közgyűlésen február 29-én tette le.
1904. április 4. Félmilliós jótékonyság kanonoki stallumból. Winkler József
címzetes püspök és kanonok hatvan éves áldozárságának alkalmából április 4-
én mondta gyémántmiséjét. Ez alkalomból Szmrecsányi Pál megyés püspök
úrhoz levelet intézett, a melyben százezer koronás alapítványt tesz. Ebből
hatvanezer koronát a tanítóképző-intézetnek, tízezer koronát Szilágysomlyón
felállítandó apáca-kolostorra, tízezer koronát a nagybucsai plébánia fölállí-
tására, tízezer koronát a tasnádi templom építésére, ötezer koronát a
berettyóújfalui plébánia építésére és tízezer koronát a debreceni második,
esetleg a sámsoni plébánia fölállítására szánt. Winkler püspök eddig 550.000
koronát adott jótékony célokra.
1904. április 10. A szilágysomlyói ref. gyülekezet Végh József érsemjéni
lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Végh József először el is fogadta a meg-
hívást; de most, hívei szíves marasztására, a mely lelkészi javadalmának
jelentékeny felemelésében is megnyilvánult, megköszönte a szilágysomlyóiak
bizalmát és visszalépett. A szilágysomlyói lelkészi állást most már pályázat
útján fogják betölteni.
1904. május 4. Bród Ferenc építész eljegyezte Rosenberg Mór, helybeli ven-
déglős, a Medve Szálló és vendéglő bérlőjének lányát, Margitot. [Házasság
1912. február 22.]

284
1904. június 2. Május 21-én 33. rendes közgyűlését tartotta színház termében
a somlyói Első Temetkezési Egylet. Elnök Nagy Ferenc, jegyző Némethy Zsig-
mond.
1904. június 9. Szabó Ferenc helybeli polgár az ev. református egyház kántori
állás javadalmazására 1000 koronás alapítványt tett, melynek kamata fél-
évenkénti részletekben a majd betöltendő kántori állomás javadalmát képezi.
1904. június 19. Lelkészválasztások. A szilágysomlyói ref. gyülekezet Zsig-
mond Károly hosszúfalusi lelkészt, választotta meg lelkipásztorává.

Kovács Lőrinc
Szilágysomlyó, 1816 – Nagybánya, 1901
48-as honvédszázados, Nagybánya országgyűlési képviselője

1904. június 30. A „Külik” szőlőtelepet néhai Kovács Lőrinc ajándékba adta a
városnak. Az ajándékozó óhajtása szerint „Lenczi” telepnek nevezendő.
Szerződésileg a „Külik” szőlőtelep (a kaszárnyával szemben Sz.M.A.) az állami
szőlészeti és borászati felügyelő kezelése és felügyelete alatt szakszerűen
berendezve és kezelve van. Utóbb a földművelésügyi miniszter azt az
ajánlatot tette, hogy a „Lenczi” telepet a város bocsássa átal a földmíves
iskola céljaira és ezért a város kap 1600 korona évi bért.

285
1904. július 7. A szilágysomlyói m. kir Földmíves Iskola pályázati hirdetménye
az 1904. október 1-jén kezdődő két éves tanfolyamra. Pályázati hirdetmény.
A szilágysomlyói m. kir. földműves iskolába 1904. október hó 1-én
kezdődő két éves tanfolyamra rendszeresített 14 fizetéses és állami ingyenes,
valamint Szilágyvármegye gazdasági egyesülete által rendszeresített 1
ingyenes helyre, melyek mindegyike bennlakással van egybekötve, ezennel
pályázat nyittatik. A pályázati feltételek a következők:
1) A betöltött 17 éves életkor, mely születési bizonyítvánnyal iga-
zolandó.
2) Az erős, egészséges testalkat és a himlő elleni sikeres újraoltás,
orvosi bizonyítvánnyal igazolandó.
3) Elemi iskolai bizonyítvány, annak igazolására, hogy a belépni
óhajtó, jól tud írni, olvasni és a négy alapművelettel számolni.
4) Szülő, vagy gyám beleegyező nyilatkozat, melyben azok egyúttal
arra is kötelezik magukat, hogy a tanfolyam tartama alatt a növendéket a
szükséges ruházattal és évenként 15-20 korona értékű taneszközökkel
ellátják, s az esetleg fizetendő díjakat az iskola pénztárába a rendes időre
beszolgáltatják.
5) Hatósági erkölcsi bizonyítvány.
6) Hiteles irat, mely feltünteti a belépő atyjának foglalkozását,
valamint testvéreinek számát és azok életkorát.
Ingyenes helyre folyamodók ezen kívül még szegénységi bizonyítványt
is tartoznak csatolni, mely a járási szolgabíró által is aláírandó.
A kérvények 1904. augusztus hó 1-ig az iskola igazgatóságához
nyújtandók be.
Ingyenes helyekre felvett növendékek a tanfolyam tartama alatt ingyenes
ellátásban (élelmezés, lakás, fűtés, világítás és mosás) részesül.
A fizetéses növendékek az élelmezésért előleges félévi részletekben
egy évre 300 koronát tartoznak fizetni. A tanítás és bennlakás teljesen
ingyenes.
M. kir. Földmíves Iskola Igazgatósága, Szilágysomlyó.
Klein Mór Lukátsffy Ödön
helyettes jegyző polgármester

286
1904. július 7. Konecsny János helyi római katolikus kántor és tűzoltó pa-
rancsnok július 4-én esküdött örök hűséget Csőke Teréz állami felső leány-
iskolai tanítónőnek.
1904. július 7. A szilágysomlyói önkéntes tűzoltóegylet idei nyári mulatságát
július 3-án, vasárnap tartotta a malomerdei nyári múlatóban. Közönség alig
volt, derék tűzoltóink megérdemelték volna a közönség részéről a pártolást.
1904. július 7. Sétahangverseny. Koszta Ferenc jól szervezett zenekara a
várkertben a következő napokon és időben játszik: kedden este ½ 9- ½10
óráig, szombaton délután 6-7-ig, vasárnap d.u. 3-4 között.
1904. július 7. Veszett ebmarások miatt ebzárlat Szilágysomlyó város egész
területére 40 napra elrendeltetett. Ennek ellenére a cukrász bolt előtt a
legélénkebb forgalmú köztéren hármasával is ott hancúroznak a szájkosár
nélküli ebek.
1904. július 14. A várkert tarthatatlan állapotban van. Az idegen, aki meg
akarja tekinteni városunk büszkeségét, a Báthory-várat, mit fog látni, a vár
romjai körüli szemetet, piszkot, rendetlen utakat, Isten kegyelméből felcse-
peredett girbegurba fákat, burjánt, egy pár korhadt padot, amelynek egy
része csupa szemszúrásként, most lett kijavítva (de hogyan?) és végre ismét
piszkot és piszkot. Ez az állapot tarthatatlan, mert rövidesen itt lesz
megrendezve az ipartestület zászlószentelő ünnepsége. A polgármester úr
abbéli ígérete, hogy a várkertet rendbe hozatja, csak ígéret maradt.
1904. július 14. A városi közgyűlés megkapta a kereskedelemügyi m. kir.
miniszter 26.851 számú leiratát a 75. számú Kraszna-híd faanyagának a város
részére leendő átengedése ügyében.
1904. július 14. Az Országos Orvosszövetség szilágyvármegyei fiókja a múlt
vasárnap, július 10-én ½11 órakor tartotta Szilágysomlyón a rendes köz-
gyűlését, a tagok szép számának részvétele mellett. A közgyűlés a városháza
tanácstermében folyt le. Megnyitó beszédet dr. Berger János tartott, vázolva
az orvosrend törekvéseinek humánus voltát. Az évi jelentést dr. Kincs Miklós
jegyző olvasta fel. Határoztak arról, hogy a vármegyei orvosok szövetsége
nem kíván külön, más egyesületbe lépni, hanem megmarad az Országos
Szövetségben. Következett a tisztikar megválasztása három évre. A köz-
gyűlést, amely 1 óra tájban ért véget, társas ebéd követte a Városi ven-

287
déglőben, ahol Cserey Károly tett ki magáért egy pompás menüvel. Délután az
orvosok társaságának egy része a Malomerdei villába kocsizott ki, üde
levegőre. Vendég orvosain elragadtatással voltak a hely szépsége iránt és el
nem titkolhatták abbéli csodálatukat, hogy midőn egy városnak ily kies helye
van, hol pormentes, egészséges levegő fogadja a sétálókat, miért látogatja
csak csekély része a közönségnek e szép helyet?
1904. július 16-ra virradólag özv. Klein Ferencnének a Vármegyeház utca
sarkán lévő zsindelyes háza leégett. A tűzoltók tehetetlenek voltak, fecs-
kendőik víz nélkül nem működtek. A háziakat alig voltak képesek az ablakok
beverésével felkelteni mély álmukból. Úgy vitték ki őket az égő házból,
csaknem eszméletlen állapotban. A szomszédban lévő szintén fenyő zsin-
delytetős posta-távírda épület nagy veszedelemben forgott. A mentésben
Kálló Gyula [téglagyáros], Henter Dezső, Gámentzy Géza, Besenczky Gyula
[építkezési vállalkozó] és Berger Lajos jeleskedtek.
1904. július 19. Heti Szemle, Szatmár. Az Astra nagygyűlése. Az „Astraˮ román
kultúregylet augusztus 6-ától 8-áig három napon át, országos gyűlést tart
Szilágy-Somlyón, ahová Romániából is sok vendéget várnak. Szombaton, 9-én,
a templomban folytatják az ülést, amelyen állítólag politika kizárásával,
tisztán a kultúregyesület ügyeivel foglalkoznak. Az ünnepség alkalmából a
románok közgazdasági és kulturális állapotáról monográfia jelenik meg, amely
kizárólag a megyei románság múltjával és jelenével foglalkozik. Ez egész új
irány az „Astraˮ életében, amelyet a jövőben, más vármegyében is hasonló
alakban mutatnak be. Mindenesetre érdekes, hogy a magyarság bevonásával,
azok részvételével, sőt a hivatali tényezőkkel együtt akarják a román
kultúregyesület fennállását megünnepelni, amikor a város falai között teljes
három napon át román szó, román dal és román zene fog elhangzani.
1904. július 21. A vármegye alispánjának rendelete betiltotta a vágóhíd
használatát és utasította a várost, hogy a vágóhidat a közegészségügyi és
állategészségügyi miniszteri rendeleteknek megfelelően hozza rendbe. Bizott-
ságot hoztak létre az ügyben. A bizottság véleményét a nagyobb átalakítás,
esetleg új vágóhíd építése, vagy áthelyezése tárgyában, mielőbb terjessze a
képviselő testület elé.

288
1904. augusztus 4. Zovány községben folyó hó 21-én tartják az újonnan épült
községházának felavatását. Ünnepi beszédet Ugron Gábor kerületünk ország-
gyűlési képviselője mond. Szilágysomlyóról is sokan készülnek az ünnepségre.
1904. augusztus 4. Zászlószentelés Szilágy-Somlyón. A szilágysomlyói ipar-
testület nagyságos Ugrón Gábor országgyűlési képviselő fővédnöksége és
nagyságos Ugrón Gáborné úrnő zászlóanyasága mellett 1904. aug. hó 20-án
tartja zászlószentelési ünnepélyét, tartalmas, gazdag műsorral, a rendező
bizottság nevében: Móni Gyula, kir. közjegyő, díszelnök, Szabó István,
ipartestületi jegyző. Szabó György, ipartestületi elnök.
1904. augusztus 11. Még állandóan kísért – és a jó ég a megmondhatója,
meddig fog még kísérteni – a városi közgyűlésben az óvoda építésének
kérdése. Ez alkalommal a közoktatásügyi miniszternek rendelete olvastatott
fel, amely szerint a képviseletnek azon felterjesztett kérését, hogy az új
óvodának a Báthory várkertben való építése engedtessék meg, elutasítja,
egyszersmind elrendeli, hogy az óvoda az előző közgyűlési határozatokban
megjelölt területen haladéktalanul felépíttessék. Az építkezés már az 1904-es
évben megkezdendő, úgy hogy a tél beálltáig tető alatt legyen.
1904. augusztus 11. A szilágysomlyói ipartestület zászlószentelési ünne-
pélyére a m. kir. honvédelmi miniszter engedélyezte azt, hogy a Szatmáron
állomásozó m. kir. honvéd zenekar Szilágysomlyóra kirendeltessék. A zenekar
19-én délelőtt érkezik városunkba. Aznap este 6 órakor a malomerdei nyári
múlatóban hangverseny lesz, amely hangversenyre egy korona ellenében a
rendezőség mindenkit szívesen lát.
1904. augusztus 13. Áthelyezés. HaImágyiné, Evva Julia szilágysomlyói állami
elemi iskolai tanítónőt Piliscsabáról, hová alig pár hete helyeztetett át, a
vallás- és közokt. miniszter a kispesti állami elemi iskolához helyezte át.
1904. augusztus 18. A katonazenekar hangversenye, amely az ipartestület
zászlószentelő ünnepélyt megelőző napra, augusztus 19-re a malomerdei
múlatóba tervezett, a zenekar más irányú elfoglaltsága miatt elmarad.
1904. augusztus 20. Zászlószentelő. A szilágysomlyói ipartestület zászló-
szentelője folyó évi augusztus hó 20-án lesz. A rendező bizottság az ünnepély
sorrendjét a következőkben állapította meg: 1) Reggel 5 órakor ébresztő a
szatmári m. kir. honvéd zenekarral és tarack lövésekkel. 2) Reggel 8 órakor

289
gyülekezés az ipartestület otthonában. 3) ½ 9 órakor küldöttség menesztése a
fővédnök és zászlóanyáért. 4) 9 órakor ezek ünnepélyes fogad- tatása. 5) ½ 10
órakor (felvonulás a róm. kat. templomba bevont zászlóval és katona zenekar
kísérettel. 6) 10 órakor ünnepélyes szent mise és a zászló felszentelése. 7)
Isteni tisztelet után kivonulás katonazenekar kísérettel a Bem-téren felállított
disz-sátorhoz, hol: az ünnepély sorrendje ez: a) „Hymnus“, előadja a polgári
dalárda, b) „Hymnus“, eljátssza a katonazenekar, c) Felekezeti lelkészek a
zászlót megáldják és szegeiket beverik. d) Alkalmi beszéd, tartja Moni Gyula
kir. közjegyző, e) Szegek beverése előbb megállapított sorrend szerint, f) A
zászlóanya átadja a zászlót az ipartestületi elnöknek, a ki záróbeszédet tart. 8)
Délután 1 órakor társas ebéd a városi szálloda kerthelyiségében. Az ebéd
ideje alatt cigányzene játszik. 9) D. u. 3 órakor a zászlószegek folytatólagos
beverése az ipartestület otthonában. 10) Este 8 órakor a Báthory várkertben
hangversennyel egybekötött táncmulatság, melynek műsora ez: a) Nyitány.
Előadja a katonazenekar, b) Alkalmi szavalat, c) Egyveleg. Előadja a polgári
dalárda, d) Tánc. A táncdarabokat a katonazenekar a cigánybandával fölváltra
fogja játszani. Az estéli mulatság belépő díja személyenként 2 korona. A
rendező-bizottság élén Moni Gyula kir. közjegyző, mint díszelnök, dr. Nád-
udvary Jenő ügyvéd, mint intéző elnök és Szabó György ipartestületi elnökök
állanak. Az ünnepély iránt nagy az érdeklődés.
1904. augusztus 20. Szent István napján az Ipar Testület zászlóavatója fénye-
sen sikerült. A zászló Szilágysomlyó város színeiből van összeállítva. Egyik
oldala fehér, a másik kék, nehéz minőségi selyem damasztból készült. A fehér
színű oldalon a magyar korona, amelyet két angyal tart, alatta címerpajzs
tölgyfalevél ággal körülvéve, melyet egy munkáskéz ipari jelvényekkel
keresztül tör. A felirat „Szilágysomlyói ipartestület 1904”. Az ellenkező kék
oldalon egy tölgy és cserkoszorú, amelynek közepén a barátság jelképéül két
összekulcsolt kéz, és a koszorú felett felírat: „Hass, Alkoss, Gyarapíts, s a haza
fényre derül”. A zászló mindkét oldalának sarkaiban ipari jelvények vannak
részint arannyal, részint pedig selyemmel művészien hímezve. A zászlót főbb
vonásaiban Besenszky Gyula itteni építész-vállalkozó tervezte.
Maga a zászló Oberbauer A. [Alajos Sz.M.A.] utóda budapesti zászlógyárában
készült. A zászló hossza 200 cm és szélessége 150 cm. Súlya a szép
zászlórúddal 45 kg. A zászlóanya és az ünnepély fővédnöke által a zászlóra
tett szalag szintén a zászló színeiből összeállított nehéz selyemből készült. A

290
szalag egyik szárnyán ez áll: „A Szilágysomlyói ipartestületnek Ugron Gábor-
né”, a szalag másik szárnyán olvasható: „A teremtésnek folytatása a munka”.
Ugron Gábor országgyűlési képviselőnk neje akadályoztatva volt abban, hogy
a zászlószentelési ünnepélyen személyesen megjelenjen és így lányával,
Vilmával helyettesítette magát. Ugron Vilma, édesapja és András testvérbátya
Csucsán át jönnek Szilágysomlyóra. Perecsen és Varsolc között nagy kocsisor
várta őket, melyen fogadásukra megjelentek: dr. Nádudvary Jenő, a rendező
bizottság elnöke, Halliárszky Samu, Páskuj István, Kőmíves Vencel, Riebel
Károly lovag, Farkas István, Szabó György, Szénássy Zoltán és Halmágyi Zoltán.
A bemutatkozás után Nádudvary Vilike egy szép virágcsokrot nyújtott át
Ugron Vilmának. A kocsisor megindult és Szilágysomlyón dr. Nádudvary Jenő
vendégszerető házánál állott meg, hol a kedves háziasszony az érkezőket
vacsorával várta. Vacsora után Ugron Gábor és fia, a városi szállodába mentek
pihenni, míg Ugron Vilma dr. Nádudvaryéknak továbbra is vendége maradt.
Reggel fél hatkor a szatmári m. kir. honvéd zenekar szép magyar nótákat
játszva bejárta a város főbb utcáit, hirdetve az ünnepély kezdetét. Ünnepi
díszben volt a város apraja-nagyja. Reggel 9-kor négy kocsin küldöttség ment
a zászlóanya és a fővédnökért. A küldöttség tagjai voltak: dr. Moni Gyula,
Nádudvary Jenő, Szabó György, Barkóczky János, Merk János és Schönstein
Antal. A zászlóanyát és a fővédnököt a zenekar a „Hunyadi indulóval” fogadta.
Az ipartestületi otthonban egy gyönyörű fehér csokorral a kezében Szabó
István, az ipatestület fáradhatatlan jegyzője a fővédnököt és a zászlóanyát a
következő szavakkal üdvözölte:
Nagyságos Fővédnök úr, Nagyságos kisasszony! A szilágysomlyói ipartestület
előljárósága a mai magasztos ünnepély rendező bizottsága és a testület össz
iparossága nevében midőn szerény otthonunkban üdvözölni szerencsés
lehetek. Engedtessék meg azon hő óhajunk tolmácsolására, hogy megkülön-
böztetett tiszteletünk és hódoló szeretetünk, mely városunk ipari viszonyai
történetének eme páratlan napján körülveszi – övezze egész életét, érezhesse
annak melegét minden időben, de kétszeresen ma az órában, midőn hivatva
van büszke jelvényünk avattatni, hogy varázserőt kapjon, erőt adva a
gyengének és bátorítva az erőset, ha kell. Eme nagy, magasztos művére Isten
segedelmét és áldását kérve, otthonunkban ismételten szeretettel üdvö-
zöljük.
Ezután a templomba való vonulás következett. […]

291
A római katolikus templomban Kőrössy Endre plébános fényes segédlettel
misét mondott majd a zászlót szép beszéd keretében felszentelte. Befejezésül
az egyház nevében beverte a zászló rúdjába az első szeget. Ezután a
zászlóanya a zászlóra helyezte szalagját. Ezután a református templomba ért a
menet. Itt Zsigmond Károly mondott szép beszédet, Isten áldását kérte derék
iparosaink zászlójára. Ezt követőleg a görög katolikus templomban
Barbolovics Alimp püspöki helynök magyar nyelven megható beszédet tartott
és az egyház szertartása szerint felszentelte.
A Bem-téren felállított díszsátorban a helyi dalárda és a honvéd zenekar
előadta a Himnuszt. Ezt követte Moni Gyula kir. közjegyző nagyhatású beszé-
de, amelyet a közönség lelkesen megtapsolt. Az alkalmi beszéd után a polgári
dalárda elénekelte a Szózatot, majd a szegek beverése következett. A szegek
beverése után a zászlóanya átadta a zászlót az ipartestület elnökének, aki
szép szavakkal megköszönte a közönség lelkes támogatását és a zászlót
átvette. A zászlót iparosaink testületileg katonazene szó mellett elkísérték az
ipartestület otthonába. A városi szálloda tágas kávéháza és étterme egy
teremmé alakítva adott helyet a díszebédnek. Cserey Károly a vendéglős
kifogástalan ételeivel és jó boraival méltó elismerésben részesült. A menü a
következő volt: Barna leves, bélszín szósszal, túrós csusza és vegyes tészta.
Szárnyas sültek, sajt, vegyes gyümölcs, feketekávé, bor és ásványvíz.
Este 8 órakor a Báthory várkertben hangversennyel egybekötött táncmulat-
ság volt.
1904. augusztus 20. A minoriták házfőnöke. A magyarországi minorita-rend
nagygyűlésén a szilágysomlyói minoriták házfőnökévé ismét Mahalcsik Bónót,
gimnáziumunk igazgatóját választották meg. Ugyanakkor Schöffer Leó gim-
náziumi tanárt a rendtartomány kerületi őrei közé választották.
1904. augusztus 24. Heti Szemle, Szatmár, 1904. augusztus 24. Honvéd-
zenekarunk Szilágysomlyón. Honvéd zenekarunk szent István király napján
Szilágysomlyón az ottani ipartestület zászlószentelési ünnepélyén vett részt
Nyáry József, karmester vezetése alatt és szerepléseivel egészen elragadta a
közönséget, mely a művészi akkordok hallatára tapsolt, éljenzett, ujjongott
lelkesültségében. Amint mondták, ilyen zenét még soha sem hallottak, a
cigány muzsikát, mely felváltva játszott az esteli táncmulatságon, nem is
akarták hallgatni. Reggel 5 órakor ébresztő volt, a fővédnök és zászlóanya a
katonai zenekar kíséretével vonult fel róm. kat. templomba, hol a szentelési
292
szertartás történt meg, szintén a katonai zenekar kísérete mellet vonult ki a
közönség egy szép téren felállított disz sátorhoz, hol az ünnepély további
része lefolyt. Itt a zenekar a Hymnuszt játszotta. Este 8 órakor hangverseny
volt, melyet egy gyönyörűen előadott darabbal a honvédzenekar nyitott meg.
Az ezt követő táncmulatság alatt a cigányzenével felváltva működött.

1904. augusztus 25. Augusztus 21-én Zovány közönsége ezen a napon

szentelte fel szép ünnepély keretében az új községházát. A vidékről nagy
közönség gyűlt egybe a Berettyó mentéről és Zovány községe talán még soha
sem látott együtt annyi szép asszonyt és leányt. Városunkból délután két
órakor hosszú kocsisortól kísérve vonult ki Zoványra Ugron Gábor kerületünk
országgyűlési képviselője, akit az ünnepi beszéd tartására kérték fel. Fellépett
a zoványi polgári dalárda.
1904. augusztus 25. Az izraelita népiskolában a rendes tanítás szeptember 6-
án veszi kezdetét.
1904. augusztus 28. Lelkészbeiktatások. Zsigmond Károly lelkésztársunkat f.
é. augusztus hó 2-án iktatta be szilágy somlyói új hivatalába Viski Pál esperes.
1904. szeptember 1. Elkészült a vashíd. A város belterületén, a Kraszna folyón
átvezető vashíd legközelebb már elkészült. A tavasszal fogtak hozzá az építési
293
munkálatokhoz; erős kőalapot húztak a két partra és ma már vet meg
könnyedén lábait az egy hajlású híd, ez a csinos vasalkotmány. Mellette
bizony igen szánalmas képe van a régi jó fából készült „nagy híd”-nak. A város
közönsége nagy érdeklődéssel kísérte egész nyáron át az építkezést, gyakran
felkeresték s kíváncsiak s az amatőr fotográfusok. Most a faszerkezet
felrakásán és a két oldalt elvonuló széles gyalogjáró készítésén fáradoznak.
Nemsokára megejtik a teherpróbát s rövid időn belül átadhatják a hidat a
forgalomnak.
1904. szeptember 1. Szilágysomlyó hetilap, Nyilvános számadás a szilágy-
somlyói ipartestület 1904. évi augusztus hó 20-án tartott zászlószentelési
ünnepély bevételéről és kiadásairól. Bevétel volt zászlószegek megváltása
címén történt adományok és az esteti táncmulatságon belépőjegyekből és
felülfizetésekből összesen 4028 korona 10 fillér, – kiadás volt nyugták szerint
3159 korona 29 fillér, maradvány 868 korona 81 fillér. Midőn lezajlott szép
ünnepünk összes rendezőinek s különösen Moni Gyula kir. közjegyző úr, mint
az ünnepély fáradhatatlan dísz- és vezető elnöke, Lukácsffy Ödön úr. Szilágy-
somlyó város polgármestere, ki jóindulatú közreműködésével és párt-
fogásával biztosította a katonazenekar kirendelését, – továbbá dr. Nádudvary
Jenő úr, ki fáradságot nem ismerve dolgozott, fáradt az ünnepély sikere
biztosítása érdekében, – lovag Riebel Károly és Konecsny János urak, kik
szintén lelkes odaadással működtek közre, fogadják az ipartestület nevében
az előjáróság hálás köszönetét. Szilágysomlyó, 1904. augusztus 29. Elnök
helyett: Merk János, ipartestületi alelnök, Szabó István, ipartestületi jegyző.
1904. szeptember 8. Épül az apácazárda. A szent Ferencrendi nővérek szűk
lakásukat nemsokára pompás új otthonnal cserélik fel. A róm. kat. plébáni-
ának a városházzal szemben fekvő szép telkén pár napja kezdték meg az épí-
tését egy nagy, emeletes apácazárdának. Ha az új zárda elkészül, a
Ferencrendi nővérek kibővítik és fejlesztik majd mostani iskolájukat és tíz kis
leány számára szerveznek bennlakást új nevelőintézetükben. Az új intézet
létesítéséért Trusza Lajos esperes-plébános és Kőrössy Endre plébános
helyettes buzgalmának mondhatnak köszönetet városunk, a katolikus hívek és
a szülők.

294
 Szabó István (1872-1950)
városi tanácsos, ipartestületi jegyző, bankpénztáros
tégla- és cserép gyáros. A szilágysomlyói Krónika összeállítóinak nagyapja.

1904. szeptember 15. Vizsga jelentése a szilágysomlyói m. kir. földműves

iskolának az 1903-1904. tanévről. Miután a földművelésügyi kormány meg-
győződött arról, hogy ezen vármegye lakosságának túlnyomó része
földműveléssel foglalkozik, ilyen nemű szakiskola pedig a közelben nincs, már
1898-ban elhatározta, hogy a legközelebb létesítendő földmíves iskolát Szi-
lágy vármegye kapja, hogy ezáltal alkalma nyíljon a tanulni vágyó földművelő
ifjaknak az okszerű gazdálkodáshoz szükséges ismereteket elsajátítani, legyen
e megyének egy mintagazdasága, melynek vezetőihez gazdasági ügyekben
különösen a kisgazdák felvilágosítás és útbaigazításért mindenkor bátran és
bizalommal fordulhassanak. Megjegyzendő, hogy a földművelésügyi kormány
már megelőzőleg e megyében egy nagy állami faiskolát, 4 állami szőlőtelepet
létesített, ezekkel az intézkedésekkel bebizonyította, hogy e megye sorsa
iránt érdeklődik. A földmíves iskola elnyeréséért Zilah és Szilágysomlyó
egymás ellen harcolt. Végül hosszas tárgyalások után Szilágysomlyó várossal
1900. október 11-én megköttetett a szerződés, melynek értelmében a város
átadta 2400 korona évi haszonbér ellenében örök időre a m. kir. állami
kincstárnak összesen 277 kataszteri holdnyi kiterjedésű tagosított birtokot
abból a célból, hogy az államkincstár azon egy földmíves iskolát rendezzen be.
295
Ennek alapján a Nagyméltóságú m. kir. földművelésügyi miniszter nevében az
iskola jelenlegi igazgatója a birtokot 1900. december hó 31-én átvette és
1901. évben az építkezések is megkezdődtek. 1902. évben október 1-re az
összes épületek elkészülnek, úgy hogy már november 1-jén az iskola 2 éves
tanfolyama is megnyílt. Ezen iskola célja elsősorban szakavatott, jó és ügyes
kisgazdákat, vagyontalan földmívesek fiaiból pedig birtokosok részére
szakavatott, derék béres gazdákat, majoros gazdákat nevelni, még pedig
akként, hogy földműves jellegüket, igénytelenségüket ne vetkezzék le. Ezért a
két éves rendes tanfolyamra felvett tanulók oktatásánál a fősúlyt a gyakorlati
oktatásra fektetjük, ők végzik a gazdaságban az összes munkákat. Az elméleti
tanításnál csakis a gyakorlatban előfordult dolgok megmagyarázására szorít-
koztunk.
A tantestület s tanulókra vonatkozó főbb adatok. Az iskola tan- és
tiszti személyzetének jelenlegi tagjai: Lovag Gruppenberg Fehrentheil Frigyes
m. kir földműves iskolai igazgató, Merza Jenő segédtanító, Cilek Ernő
helyettes kertésztanító, Magyerek Antal önkéntes gazdasági segéd, Csia
Ferenc segédtanító 1904. április havában a békés-csabai földmíves iskolához
ugyanazon minőségben áthelyeztetvén és helyébe Merza Jenő segédtanító
lett ide helyezve, ki egyúttal az igazgató hivatalos helyettese. Mint előadók
szerepelnek: Csiszár Zsigmond szőlészeti és borászati felügyelő, tanítja a
szőlészetet és borászatot és vezeti az iskola szőlőtelepét. Simonek Gotthárd
m. kir. járási erdőgondnok, tanítja az erdészettant és kezeli az iskola erdejét,
Dr. Markovits Jakab az iskola orvosa, gyakorló orvos, ki az orvosi teendők
végzésén kívül az elsősegély nyújtásból, valamint az egészségtanból oktatta a
növendékeket, Marikovszky Kálmán m. kir. járási állatorvos látja el az állat
gyógykezelését, ki a tanulóknak a húsvizsgálatból és beteg állatok gondozása
és kezeléséből évközben több előadást tartott. A tantestület tagjai rendes
iskolai teendők végzésén kívül, különösen a téli hónapokban, egyes
községekben népies gazdasági előadásokat tartottak. 8 községben a helyi
viszonyoknak megfelelő gazdasági tárgyú, összesen 92 népies előadást
tartottak. Ezenkívül már 2 télen át Szilágynagyfalu, Kraszna községben 1-1
rendes gazdasági tanfolyamot rendeztek. Részt vettünk olvasókörök, hitel- és
fogyasztási szövetkezetek alakításában. Az előadások hatására az 1904. év
tavaszán 1 tejszövetkezetet, 1 hitelszövetkezet, 1 fogyasztási és értékesítő
szövetkezet kezdte meg működését.

296
A tanulókról. A tanulók lehetnek fizetésesek, állami ingyenesek és magán
alapítvány által támogatottak. A fizetéses tanulók ellátásukért 300 koronát
tartoznak fizetni. Tandíj nincs. Az állami ingyenes tanulók, valamint a magán
alapítványosok ruházkodáson kívül ingyenes ellátásban és tanításban
részesülnek. Az iskolánál az elmúlt 2 tanévre magánalapítványi helyet
rendszeresített Szilágyvármegye törvényhatósága 1 helyet, a szilágyvármegyei
gazdasági egyesület 1 helyet, a szilágysomlyói Silvania takarékpénztár 1
helyet. Az 1903-1904 tanévre összesen 28 tanuló vétetett fel, kik közül
évközben eltávozott 1, 1 másodéves pedig meghalt. A tanulókra vonatkozó
egyéb adatok. A tanulók életkora: 17 éves 7, 18 éves 4, 19 éves 9, 20 éves 3,
23 éves 1, 25 éves 1, 26 éves 2, 31 éves 1. Összesen 28. A tanulók vallása:
római katolikus 5, görög katolikus 6, görög keleti 2, ev. református 15.
Összesen 28. Illetőségi helyük megyénként: Szilágy vármegyei, 20, Szolnok-
Doboka megyei 2, Jásznagykun megyei 1, Pest megyei 1, Szabolcs megyei 1,
Békés megyei 1, Torontál megyei 2. Összesen 28. A tanulók szüleinek
foglalkozása: birtokos 4, földmíves 20, ács 1, díjnok 1, tanító 1, lelkész 1.
Összesen 28. Az iskola növendékei közül 20 tanuló az elemi iskola IV-VI.
osztályát, 8 tanuló pedig valamelyik középiskola I-IV. osztályát végezte. Ezen
gyenge előképzettség dacára a tanulók általános előmenetele jónak
mondható és általános magaviseletük és a munkában tanúsított szorgalmuk
szintén megfelelő. Miután a tanuló ifjúság igen különböző, egymástól nagyon
eltérő elemekből állott, a tanuláson kívül már fiatal életkoruk miatt is, azok
nevelésére is nagy gondot kellett fordítsunk. Igyekeztünk a szigorú rend és
pontos, kifogástalan munkaszeretetet, feltétlen engedelmesség és erős
erkölcsös jellemet bennük kifejleszteni és nevelni. A tanítás menete az iskola
szervezeti szabályzatában megállapított tanrend szerint történt.
Az iskola gazdaságára és üzemére vonatkozó adatok. Az iskola birtokteste
Szilágysomlyó városától dél-keleti irányban 3,5 km távolságra fekszik. A
várostól bérelt 277 katasztrális hold (159, 4 ha) két részből áll, az északi része
134 kat. hold (77,11 ha) kezdődik a Kraszna folyó mellett és szalagalakulag
déli irányba terjed a Csucsa-Nagykároly közötti állami út jobb és bal felén, az
un. „Nagy rét”, „Nyíres”, „Veres gödör” és „Csermegett” nevű városi határ-
részekben fekvő 143 kat. hold (82,29 ha) legelő és erdőrészlet képezik. Ezen
két birtokrészt egymástól a gróf és báró Bánffy család tulajdonát képező 6
kat. hold (3,45 ha) legelő választja el és miután az iskola legelőjére csak ezen a

297
területen keresztül lehetett jutni, kénytelenek voltunk 1904. január 1-jén
ezen területet is kibérelni. Továbbá mivel az iskola gazdaságában annak
teljesen északi szárnyú fekvése miatt e vidéken fontos szőlőművelés
gyakorlati oktatásának megfelelő szőlőtelepet létesíteni nem lehet, a
Nagyméltóságú m. kir. földművelésügyi miniszter úr a város határában lévő
12 kat. hold (6,90 ha) állami szőlőtelepet 1904. január 1-től az iskolához
csatolta. Így most az iskola egész birtoktestének kiterjedése 358 kat. hold,
1265 □öl, négyszögöl, (206,45 h), mely terület a művelési ágak szerint
felosztva a következő:
1, Szántóföld 180 kat. hold, 686 □öl (62,51 ha)
2, Rét 12 kat. hold ( 6,90 ha)
3, Legelő 139 kat. hold, 1358 □öl (80,62 ha)
4, Erdő 72 kat. hold 311 □öl (41,98 ha)
5, Gyümölcs iskola 2 kat. hold. ( 1,15 ha)
6, Konyhakert és fűzes 5 kat. hold, 800 □öl ( 3,17 ha)
7, Szűlőtelep 12 kat. hold, 300 □öl ( 7,03 ha)
8, Majorterület és szérűskert 6 kat. hold. ( 3,46 ha)
Összesen 358 kat. hold, 1265 □öl (206,84 ha)
[Hektárra való átszámítás a szerkesztőtől.]
Termesztett nővények: búza, árpa, zab, magbükköny, lóhere, széna.
1904. szeptember 15. Változás a minoritáknál. A Minorita-rend főnöke a
helybeli római katolikus gimnáziumhoz dr. Simon Gyula rendes tanár helyébe
Kőhalmi M. Szevért helyezte át, a római katolikus elemi fiúiskolába pedig
Grúsz Valér és Nagy József minorita-rendi tagokat alkalmazta az 1904-1905-ös
tanévre.
1904. szeptember 15. Az idei budapesti tűzoltó tiszti tanfolyamon Konecsny
János a helybeli önkéntes tűzoltó egylet főparancsnoka, a tűzoltó tiszti
oklevelet megszerezte. Most már a város elöljáróságán múlik, hogy be-
szerezze mindazon szereket, melyek a város tűzbiztonsága érdekében
elkerülhetetlenül szükségesek, hogy azoknak veszedelem esetén leendő
használására Konecsnyi úr tűzoltóinkat még ideje korán betaníthassa.

298
1904. szeptember 15. A szilágysomlyói m. kir. földműves iskola első évzáró
vizsgáját szeptember 17-én, szombaton délelőtt 8 óráról kezdődőleg tartja
meg.
1904. szeptember 20. Megkezdték a zárda és felső leányiskola építését a
káptalan tagjai (19.500 korona) és más adakozók hozzájárulásával, Peiser
Károly püspöki főmérnök felügyelete mellett.
1904. szeptember 22. Örömmel értesültünk, hogy a világítás ügye már a
közeli napokban eredményes végbefejezéshez jut; vagyis még az idei évben
tisztességes világításunk lesz.
1904. szeptember 22. Rác Kálmán zenekara szorgalmasan tanulja az új
darabokat. Ezek között van Lukátsffy Ödön polgármesternek ajánlott és Heltai
Sándor által komponált „Ödön mazurka”.
1904. szeptember 29. 1904. szeptember 23-án Hromkovits Endre m. kir.
posta és távírda főtiszt távozott Szilágysomlyóról. [1900-ban került Szilágy-
somlyóra, Krámmer Károly helyére, aki Nagyváradra lett kinevezve posta-
igazgatónak. I.J.]
1904. október 6. Monory Sándor színháztársulata október 8-án „Aranyvirág”
című operettel kezdi meg működését.
1904. október 6. Révész Arthur a Krasznamegyei takarékpénztár könyvelője
október 4-én Szilágyi Rózsika úrnővel házasságot kötött.
1904. október 13. A polgármester bejelentette az óvoda építésének meg-
kezdését.
1904. október 13. Távbeszélő hálózat. Újabban Alsószopor, Érkávás, Szakácsi,
Karika, Bősháza, Varsolc, Nyirsid és Ákos kapnak törvényhatósági távbeszélő
központot.
1904. október 20. Dr. Veverán György ki az ügyvédi vizsgát a marosvásárhelyi
ügyvédvizsgáló bizottság előtt szép sikerrel letette, Szilágysomlyón ügyvédi
irodát nyitott.
1904. október 23. Közvágóhíd javítás. A szilágysomlyói közvágóhídnak alapos
kijavítása, illetve bővítési munkálatának 2490 korona 41 fillérrel előirányzott
biztosítására a városi polgármesteri hivatalban október 23-án d. u. 2 órakor
szóbeli árlejtést tartottak.
299
1904. október 27. Halliárszky Ernő és Berger Lajos között a helybeli Nemzeti
Szállodában történt összeszólalkozás következtében, lovagias ügy keletkezett.
A felek segédei pisztoly párbajban, kétszeri golyóváltással és eredmény-
telenség esetén kardpárbajban állapodtak meg. A viaskodás folyó hó 23-án
történt meg, mely alkalommal a kardpárbajban Berger Lajos a jobb kezén
kapott jelentéktelen sebet. A felek kibékültek.
1904. október 27. Orbán János csődbe jutott kereskedő üzletét Schupiter
Lajos helybeli kereskedő 3181 koronáért vásárolta meg.
1904. október 30. A szilágysomlyói izr. hitközség új rituális fürdőjének 33.073
korona 39 fillérrel előirányzott fölépítésére ez év október 30-án árlejtést
tartott. Ajánlatot tettek: a felépítményre: Balog Lőrinc és Farmati József
(Szilágysomlyó) 9,9 százalék, Tamkó Károly (Szilágysomlyó) 5 százalék
felülfizetéssel, Besenczi Gyula (Szilágysomlyó) az előirányzati áron; a belső
fölszerelésre: Deutsch Sámuel (Szilágysomlyó) 6616 koronával, Pöhlmann
Hugó (Budapest) 5,7 százalék felülfizetéssel, Krell Izsák (Szilágysomlyó) 11.1
százalék engedéssel, Posner J. (Szilágysomlyó) több pótlással, 7572 koronával,
Cymbalak és Kelemen (Budapest) a költségvetéstől eltérő berendezéssel 6676
korona 10 fillérrel. Döntés még nem történt.
1904. november 3. A Budapesten székelő országos acetilén iparvizsgáló
bizottság november 1-jén és 2-án a Posner Ábrahám által szerkesztett aceti-
lénfejlesztő gépeket itt helyben megvizsgálta, s azoknak a legmegbízhatóbb
gázfejlesztők sorában, forgalomba hozatalát engedélyezte.
1904. november 10. Felhívás a szegény tanulók élelmezése tárgyában. A
helybeli állami iskolát ez időben több mint 50 olyan szegény tanuló látogatja,
kinek sápadt arcáról az éhség, ruházatáról a szánandó nyomor olvasható le.
Ezek megsegítésére hívja fel a lakosság figyelmét Zobel Lipót gondnoksági
elnök, Bogdán István igazgató-tanító.
1904. november 10. Hamza Sándor cigányprímás a napokban a távoli német
földön hirtelen meghalt. Mintha előérzete lett volna hirtelen haláláról,
sürgősen készült hazajönni. Városunkban sokan sajnálják benne a régi típusú
és már-már kivesző félben lévő eredeti jó magyar cigányprímást, kinek szívhez
szóló muzsikája mellett sok jó időt eltöltöttek.

300
1904. november 13. Építő Ipar. Versenytárgyalás eredménye. A szilágy-
somlyói rituális fürdő építését (25 501.39 k.) Besenczki Gyula az előirányzattal
és belső felszerelő munkákat (7572 k.) Krell Isák (Szilágysomlyó) 11.1% eng.
1904. november 17. November 13-án éjjel váratlanul beköszöntött a tél és
úgy elhelyezkedett nálunk, mintha tavaszig meg se akarna mozdulni. Vékony
hóréteg borítja az egész vidéket és vastag, kemény fagyos kéreg vonta be a
földet. Beszűntek a mezei munkák. A megkésett, gyenge tengeri későn került
le a földekről. A szőlőhegyek nagy részét elfedetlenül érte a hirtelen hideg. A
hőmérő állandóan 5-6, sőt -10 fok Celsius hideget mutat.
1904. november 17. A szilágysomlyói állami felső leányiskola növendékei
november 27-én a városi színházban jótékony célú előadást tartanak Várossy
Malvin a felső leányiskola nemes lelkű igazgatónője rendezésében.
1904. november 26. A szilágysomlyói izraelita hitközség az építendő rituális
fürdő építését Besenczy Gyula ottani vállalkozóra bízta, a gépfölszerelési
munkálatokat pedig Poser J. céggel végezteti.
1904. november 29-30. A Krasznán átívelő vashidat elkészítése után minisz-
tériumi, vármegyei és városi küldöttekből, valamint a diósgyőri vasgyár
képviselőjéből álló bizottság teherpróbának vetette alá, műszaki felülvizsgálat
után a hidat a tervnek megfelelőnek találták, a közforgalomnak november 30-
án átadták. A híd acél elemei a diósgyőri Vasgyárban készültek, szegecseléssel
kötötték össze őket. Kivitelezője Ince Lajos hídépítő vállalkozó volt.
1904. december 1. A vashíd teherpróbája. A Termény-tér délkeleti végén, a
Kraszna folyamon épült egynyílású modern vashíd hivatalos felülvizsgálata
november 29. és 30-ik napjain ejtetett meg. A felülvizsgálatra a m. kir. keres-
kedelemügyi miniszter szakértő megbízottul Éltető Ákos miniszteri mérnököt,
a földművelési miniszter pedig Zuber Jenő kultúrmérnököt bízta meg a
felülvizsgálat megejtésével. Ezeken kívül Szilágyvármegye részéről Bölöni
Sándor közgazdasági előadó, közigazgatási bizottsági tag, Németh József
főmérnök, a szilágyvármegyei állami építészeti hivatal főnöke, Cserey Aladár
államépítészeti mérnök, mint a hídépítési munkálatok felügyelő mérnöke, – a
diós-győri állami vasgyárnak is egy mérnöke, valamint Ince Lajos, a hídépítő
vállalkozó és Lukátsffy Ödön polgármester vettek részt.
A híd állását a hídfőknél rögzített készülékekkel megállapították s azután az
előre közelben felhalmozott tizennégy vasúti kocsi rakomány, 1400
301
métermázsa súlyt tevő kavicsot a hídtestre hordatták. Az így megterhelt híd
állását megvizsgálva, úgy találták, hogy az ezen iszonyú teher alatt csupán
tizenhárom millimétert hajlott le, mely lehajlás a teher eltávolítása után
teljesen elenyészett. Ezen teherpróba, és többoldalú szakmérések pontos
átvizsgálás után a hidat a bizottság az építési tervnek megfelelő módon
építtetnek találta és a közforgalomnak átadta. Az átvétel alkalmával a
bizottság a híd mellett mindkét parton vízre lejárók létesítését elkerülhetetlen
szükségesnek találta. Valószínű, hogy a polgármesternek a város nevében
előterjesztett azon kérését, hogy a vízre lejárók elkészítésének tervét a
miniszter az államépítészeti hivatallal elkészíttesse s magát építés kivitelét is
államköltségen teljesíttesse. A kereskedelmi miniszter városunk anyagi viszo-
nyaira való tekintetből teljesíteni fogja.
1904. december 1. Felhívás Szilágysomlyó város közönségéhez. A szilágy-
somlyói ipartestület november hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlése
egyhangú lelkesedéssel mondta ki, hogy elaggott és munkaképtelenné vált
iparos tagjainak segélyezésére, esetleg eltartására és eltemettetésére is egy
menházalapot létesít. E nemes cél biztosítására gyűjtőívek kibocsátása is
kimondatott, melynél fogva a közgyűléstől nyert megbízatás alapján azon
kérelemmel fordulunk a nemes szívű emberbarátokhoz, szíveskednének
bármily csekély összegű adományaikkal megkezdett munkákban segíteni.
Kérjük különösen iparos társainkat, hogy adományaikkal tegyenek bi-
zonyságot városunk értelmiséggel felruházott iparosainak nemes lelkületéről
s hogy önmaguk megtisztelése az, ha a szegények, nyomorultak sorsát
szívükön viselve, azok sorsáról is gondoskodnak. Midőn kérő szavunk újból
felemeljük, kérjük egyszersmind, hogy adományaikat az ipartestület
pénztárához címezve küldjék be, mely adományok nyilvánosan nyugtázva
lesznek. Szilágysomlyó, 1904. november 29. Szabó György, elnök. Szabó
István, jegyző.
1904. december 1. A szilágysomlyói ipartestület november 27-én Szabó
György ipartestületi elnök elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Ezen
elhatározták:
1. A szilágysomlyói ipartestület kötelékébe tartozó iparosok, avagy a testület
dísz- és pártoló tagjai és ezek feleségei elhalálozása alkalmával a testületi

302
 A vashíd akkor…

A vashíd akkor… és ma, a forgalomból kivonva

303
díszzászló alatt az összes iparosoknak fele részből álló csoportjával a
temetéseken a testület kivonuljon.
2. A testületi kivonulásra az iparosok két csoportra osztatnak és pedig: I.
kerület (alszeg), II. kerület (felszeg) […]
12. Szegény és minden családtag nélkül elhalt iparos temetéséről az
ipartestület tartozik gondoskodni és e címen való kiadásait az elaggott
iparosok szilágysomlyói menházalap fogja fedezni.
13. Izraelita iparosok elhalálozása esetén is kivonul a testület a temetésre, ha
ezt a gyászoló család tagjai kérik. Azonban az izraelita iparos nem
hitsorsosának temetésén köteles megjelenni. […]
15. Minden temetésre indulás előtt a kivonulásra köteles kerület névsora
felolvasandó és a meg nem jelentek nevei feljegyeztetnek, mely a testület
elöljáróságának haladéktalanul bemutatandó.
Az elaggott, vagy munkaképtelenné vált iparosok tartására és eltemetésére
menház-alap felállítását határozták el. Ennek jövedelmei lennének az
ipartestületi tagokra kirovandó 40 fillér tagsági pótdíj és a befolyó
bírságpénzek.
1904. december 1. A szilágysomlyói választókerület polgársága a függet-
lenségi és 48-as párt választmányának kezdeményezésére november 25-én
pártkülönbség nélkül nagyon látogatott tiltakozó népgyűlést tartott. Bírálva a
nemzet életében előforduló újabb politikai jelenségeket. Beszédet mondott
dr. Nádudvary Jenő a függetlenségi és 48-as párt elnöke és Józsa Kálmán
borzási ref. lelkész valamint dr. Keller Samu és Donogány János.
1904. december 6-án történt a zilahi ortodox izraelita templom felszentelése.
1904. december 8. A szilágysomlyói polgári műkedvelők karácsonyi másod-
napján (dec. 26) jótékony célú előadást rendeznek. Színre kerül a Falu rossza
Tóth Ede kitűnő színműve. Az előadást tánc fogja követni.
1904. december 8. Grünberger Józsefnének a római katolikus gimnázium
közvetlen szomszédságában, a csizmadia szín alatt lévő női kalap és
divatcikkek és tejeladás üzletében vasárnap (december 4-én) belső tűz ütött
ki. Az üzleti cikkekből alig maradt valami használható. A tűz keletkezésének
okát a rendőrség erélyesen kutatja.
1904. december 15. A városi közgyűlés e napi határozatai:

304
– A városi közgyűlés Lukátsffy Ödön polgármesternek a Kraszna folyamon az
államkincstár által építetett egy nyílású modern vashídnak hivatalos hatósági
felülvizsgálatát és a forgalomnak átadását tartalmazó jelentését tudomásul
vette és megbízta a polgármestert, hogy a hídtól a Termény-térre vezető
útrésznek kiszélesítése iránt intézkedjék.
– A rendőrkapitány hivatalos helyiségébe távbeszélő bevezetésére irányzott
indítványt a városi közgyűlés visszavonta.
– Schwarc Mór izraelita iskolai tanítót a városi közgyűlés 25% pótadó fizetése
alól felmentette.
– Fetzer Jánosnak az óvodai felügyelői állásról való lemondását a városi
közgyűlés tudomásul vette és helyébe Balta Elemér városi képviselőt
választotta be.
– A siketnémák oktatására egyszer s mindenkorra 10 koronát a városi
közgyűlés megszavazott.
– A városi szálloda udvarán összegyűlő trágya és szennyvíznek szorgos
kitakarítása a bérlőnek szigorú kötelességévé tétetett és ennek pontos
ellenőrzésére a rendőrkapitány felhívatott.
– Az „Arany Bika” fogadó 1907. december 31-ig 284 korona 70 fillér évi
összegért Klein Ignác részére való bérbeadást jóváhagyták.
1904. december 29. A szilágysomlyói szegények karácsonyfájára Kaizler
György főispán és Ugron Gábor országgyűlési képviselő egyenként 10-10
koronát küldtek. A jótékony egylet nevében köszönetet mond özv. berei
Bartha Endréné elnök.
1904. december 29. A helybeli izraelita nőegylet december 22-én az izraelita
iskola szegénysorsú gyermekeit, mintegy 18-at, 300 korona értékű meleg
ruhával és lábbelivel látott el.
1905. Az ipartestület 1905 évi jelentése. Ipartestületünk 1903. március hó 29-
én tartott közgyűlése által kitüntető bizalmuk folytán a testület ügyeinek
vezetésére nyert megbízatásunk ez alkalommal midőn lejárván, beszámolunk
ez évi utolsó sáfárkodásunkról s ezt tesszük most is ama kötelességérzetből,
mellyel működésűnk eredményéről nyílt színen beszámolni önöknek
tartozunk. Sajnosan kell azonban bevallanunk, hogy ez alkalommal sem
mondhatunk önöknek újat, nem állhatunk elő oly országos vívmányokkal,
melyek a már eléggé agyonsanyargatott kis iparos osztályt a fokozatos
305
pusztulástól nemcsak megvédené, de ki is emelné. Nem mondhatunk újat,
mert az áldatlan politikai viszonyok folytán önvédelmi harcot kell vívjunk a
német zsarnokság ellen s így lehetetlenné vált a magyar kisiparos osztály
életszükségletét az elavult és a rendeletek halmazával agyonreparált 1884.
évi XVII. t.-cikket hatályon kívül helyezni.
A modern céhek az ipartestületi intézményekben a 22 év előtti
korszellem béklyói alól fel nem szabadulhatván, cselekvési szabadságuk,
rendelkezési s hatósági joguk korlátozott volta miatt, nem fejthették ki azt az
erőt, nem érhettek el olyan eredményt, melyet ma már az iparos osztály
nemcsak megvárna, de joggal meg is követelhetne az ipartestületektől.
[…]
A munkások túlkövetelései már-már tűrhetetlenek s alig van szakma
városunkban is, melyben villongások ne lennének. Bizony ütött már 12-ik
órája annak, hogy a munkaadó iparos osztály is szervezkedjen, mert ha még
soká hanyagolja, egy nap csak arra virrad, hogy a szervezett munkások nem
követelni, de egyenesen diktálni fognak.
Ugyanazért fontos mozzanata volt az elmúlt évnek a hazai
ipartestületeknek 1905. szeptember hó 8., 9. és 10. napjain tartott országos
kongresszusa, mely testületünket is közelről érinti, amennyiben azon Szabó
György elnök, Merk János alelnök és Szabó István jegyző, a testület
képviseletében részt vettek s melyen a testületek országos szövetségének
fontos kérdéséhez kiküldötteink indítványt terjesztettek be, hogy: „mondja ki
a kongresszus, hogy az ipartestületek országos szövetségét ezúttal is
szükségesnek, a hazai ipartestületek között egy központi tömör szervet
létesíteni hézagpótlónak ismerve, mint ilyen, annak megalakítását ezúttal is
kimondja s utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy a szövetség alapszabálya
10. §-a az ipartestületek évi tagjárulékát a testületek taglétszáma arányában,
átalányösszegben állapítsa meg.” […]
Az ipari munkások országos szervezetével szemben lesz hivatva a
szövetség, hogy a munkaadó iparosok is e szövetségben szervezve legyenek.
[…]
Ipari szervünkben ilyen intézmény a hitelszövetkezet.
Három évvel ezelőtt, midőn 1903. évi március hó 12-én a szövetkezet
működését megkezdte, gondoltuk-e, hogy ez új, előttünk is akkor még idegen,
ismeretlen intézmény úgy fejlődhessen, hogy már 1905. évi december hó 31-
én 24.000 korona, nagyobbára iparosok által befizetett üzletrész tökéje, az ál-
306
lamsegéllyel pedig összesen 36.000 kor. alaptőkéje és 3.000 kor. külön
tartalék-alapja legyen. Ezen kívül 76.000 korona bekebelezett és 47.000
korona személyi, illetve kezesek által biztosított kölcsönt nyújtott a tagoknak.
Az 1905. év pénztári forgalma 352.000 korona volt. Betétként 7.000
korona kezeltetett. Különösen kiemelendő, hogy 3 évi üzletmenete alatt a
nyújtott kölcsönökből leírásra még egy fillér sem került.
Íme, az összetartásban rejlő erő mily eredményt képes felmutatni.
Nem lehet eléggé méltatni szövetkezetünk úgy erkölcsi, mint anyagi hasznát
akkor, amikor alkalmat és módot nyújt arra, hogy a legszegényebb iparos is
szövetkezeti részvény jegyzésével, heti 40 fillér befizetéssel, majdnem
észrevétlenül megtakarított tőkéhez jusson, s ez által hozzászokjék a
takarékossághoz is. Ama 24.000 korona készpénz, melyet a részvényes tagok
eddig már befizettek, s mely összeg felett, mint saját megtakarított
vagyonukkal rendelkeznek, – ha szövetkezetünk nem lett volna, ez az összeg
megtakarítva sem lenne.
Fényes példaadásul szolgál tehát ez az eredmény mindazon iparosok
számára, kik szövetkezetünknek még nem tagjai. Míg egyfelől az iparos a
legelőnyösebben gyűjthet magának tőkét részjegy jegyzéssel, addig, ha
kölcsönpénzre, ipara űzéséhez, vagy más célra is szüksége van, 2, sőt 4%-al is
olcsóbban kaphatja meg azt, mint egyes takarékpénztárakban.
Sajnosán kell azonban még mindig tapasztalnunk, hogy a társulás, a szö-
vetkezés eszméje, mely ma már a legfélreesőbb néprétegeket is áthatja, –
csak éppen nálunk, a mi intelligens iparosaink egy részénél nem tudja
legyőzni az elfogultságot, a bizalmatlanságot, mely elfogultság némelyeket
még mindig visszatart.
[…]
Iparosaink szaktudománya fejlesztése érdekében ez évben is kértük
szabó és cipész iparosaink részére e szaktanfolyam engedélyezését, mely a
szabó iparosok részére az 1906. évre engedélyezve is lett a miniszter által.
A tanoncképzés és nevelés fontos ügyét is éber figyelemmel kísértük,
a tanoncok pontos iskoláztatása felett őrködtünk s a rossz magaviseletű
tanoncok megrendszabályozása érdekében is szigorral jártunk el.
A tanonciskola évzáró vizsgájával kapcsolatban rendezett tanonc
munkakiállítás szervezésében részt vettünk s ezen célra még mindég korlátolt,
de az eddigieknél tekintélyesebb összegű jutalomdíjakat osztottunk ki. Úgy a
munka-kiállítás rendezése, valamint tanoncaink sikeres tanításának
307
teljesítéséért az ipariskola tanén karának köszönettel adózunk. Kívánat, volna
azonban, hogy iparosaink úgy az ipariskola egész tartama alatt, valamint az
évzáró vizsgák s az azzal kapcsolatosan tartani szokott munkakiállítások iránt
fokozottabb mérvben érdeklődnének.
Az iparűzés körüli visszaélések tárgyában kifejtett ellenőrzésünk
következtében több feljelentést tettünk az I. fokú iparhatóságnál azok
megbüntetése iránt.
Az ipari alkalmazottak bejelentését, valamint a tanoncok szabályszerű
szerződtetését biztosítandó ellenőrzést is kellő szigorral gyakoroltuk.
Sajnálattal jelentjük még azt is, hogy az elmúlt évben Schönstein
István, elöljáróságunk egyik buzgó tagja elhalt.
[…]
Iparigazolványt nyert 31 képesítéshez kötött iparos. Iparbeszüntetés,
részint halálozás és eltávozás folytán, töröltetett 25, maradt az év végén 308
iparos.
Segédváltozás 540 esetben jelentetett be.
Tanonclajstromunk az év elején feltüntetett 121-et, felvétetett
évközben 62, felszabadult 34, évközben töröltetett 30, maradt az év végén
119 tanonc.
Utas szállónkon 56 utas hált meg.
Tartatott a múlt évben 1 rendes közgyűlés és 9 elöljárósági ülés.
Békéltető bizottságunk 8 ülést tartott, hol 12 ügy határozattal lett
elintézve. Bírói útra tudomásunk szerint egy sem került.
Elnökileg 93 panaszos ügy intéztetek el.
Az iroda ügyforgalma 225 drb. volt, mely mind elintézést nyert.
Munkakönyv 40 drb. adatott ki.
Szabó István, Szabó György,
jegyző. elnök.
1905. Megjelent Szilágysomlyón a román nyelvű Gazeta de Duminecă
(Vasárnapi Újság). Szerkesztette Ioan Pop Reteganul; „Victoria” Nyomda
tulajdonos Lázár P. János. I. évf. Hetilap. Ára 6 Korona.
1905. Szilágysomlyó Róm. kat. gimnázium a Budapesti Philologiai Közlöny
előfizetője.
1905. Megjelenik a Păstorul sufletesc (A lelkipásztor) kiadvány első száma.

308
1905. január 5. Népesedési statisztika. Szilágysomlyó városban az elmúlt
1904-ik év folyamán született 87 fiú 91 leány, összesen 178. Vallás szerint
ezek közül r. kat. vallású 58, ev. ref. 47, g. kat. 42, mózes vallású 31. Elhalt 46
férfi, 65 nő, összesen 111. A város lakosságának szaporodása tehát születések
révén csak 67. – Házasság köttetett összesen 57.
1905. január 26. Január 19-én a szilágysomlyói jótékony nőegylet özv. berei
Bartha Endréné elnöklete alatt, délután 4 órakor a városháza nagytermében
tartotta rendes évi közgyűlését.
1905. január 26. Szilágysomlyón Ugron Gábor függetlenségi párti jelöltet
egyhangúlag, ellen jelölt nélkül országgyűlési képviselőnek választották.
Január 26-án harmadszorra lett megválasztva.
1905. február 2. A közeli napokban meglepett bennünket az, hogy a szilágy-
somlyói rendőrök új ruhába bújtak. Nem annyira az volt a meglepő, hogy a
ruha új, mert hiszen a legszebb ideje volt már annak, hogy a kopott ruha újjal
felcseréltessék, hanem az lepett meg bennünket, hogy rendőreink uniformisa
éppen olyan, mint a fővárosi államrendőrségé. A külszínre sokat adó,
rendszerető és pedáns gazdájuknak, Bölöny Bálint főkapitánynak az érdeme
az, hogy rendőreink attól a szánalomra méltó uniformistól megszabadultak.
Jelenleg egy őrmester és hat rendőr van az állományban. Amidőn örömmel
látjuk őket ez új mundérban, egyben hisszük. hogy a rend is más lesz, mint
eddig volt.
1905. február 5. A helybeli ev. református egyház kántorbálját ezen a napon
tartották.
1905. február 5. A szilágysomlyói ev. ref. egyház elnöksége e helyen is
köszönetet mond dr. Kálmán Ignác úrnak, városunk nemes szívű orvosának
azon kegyes tettéért, hogy egyházunk szegényei javára 25 koronát
adományozott. E neme cselekedet önmagát dicséri és jutalma az áldozatkész
emberbarátra száll vissza.
1905. február 16. A szilágysomlyói Casino február 28-án saját helyiségében
tartja meg évi rendes közgyűlését.
1905. február 23, március 2. A szilágysomlyói iparos és kereskedő ifjúság az
elaggott iparosok menháza javára 1905. március 5-én a színház termeiben
zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti díj személyenként 1 korona 20 fillér.
309
1905. március 5. Hosszú betegségnek halál a vége. Az Első Temetkezési
Társulat március 1-i közgyűlésén az egyesület feloszlatása került napirendre.
A közgyűlés végén a többség a fenntartás mellett szavazott.
1905. március 9. Nyilvános köszönet. A szilágysomlyói iparos és kereskedő
ifjúság által, az elaggott iparosok alapja javára rendezett táncmulatság tiszta
jövedelme 221 korona 58 fillér volt. Fogadják a rendezők fáradozásukért az
ipartestület hálás köszönetét. Szabó György, elnök, Szabó István, jegyző.
1905. március 9. A városi közgyűlés március 4-i határozatai: A Róth és Weisz
gőzhengermalom kérelmére a közgyűlés kimondta, a villanyvilágításhoz
szükséges vezetékek felállítását elvileg nem ellenzi, az engedély azonban csak
is a közigazgatási bejárás alapján fog a város részéről megadatni. Az engedély
megadásának feltételéül a város kiköti magának azt, hogy a kérelmező cég a
város által meghatározandó ponton 800 gyertyafényű 1-1 ívlámpát köteles
utcavilágítás céljára díjtalanul felállítani és azt üzemben is tartani. A városi
gőzfürdő kisebb kiadással járó és elkerülhetetlenül szükséges javítások a
gőzfürdőnél elvégeztessenek. Dr. Fodor Rudolf orvosnak oklevele bemutatása
után kérelmét, mi szerint orvosi gyakorlatok folytatása céljából Szilágy-
somlyón megtelepedik, ezt a közgyűlés tudomásul vette. Március 15.
megünneplésére 100-as bizottságot hoztak létre. Elnök Lukátsffy Ödön,
alelnökök Moni Gyula és dr. Nádudvary Jenő, jegyző Riebel Károly lovag,
pénztáros Kedves János, ellenőr Borsos János.
1905. március 9. A városi szálloda emeleti része – tekintettel a jelenlegi
beosztás célszerűtlen voltára – átalakítandónak a városi közgyűlés által
kimondatott. A bemutatott terv és költségvetés felülvizsgálata végett a zilahi
királyi államépítészeti hivatalhoz megküldeni rendeltetett, s megkeresetett az
építészeti hivatal az iránt is, hogy az épületet vizsgálja meg és adjon szakértői
véleményt arra is, hogy a tervezett átalakítás az épület hordképességére
nézve nem lesz-e káros befolyással. A költségek a korláti erdő árából fognak
fedeztetni.
1905. március 11. Zilahi törvényszék 1312. sz. 289/1 szám alatt Schwarcz Mór
Főtelep Szilágysomlyó Schwarcz Mór fűszer-, vas- és vegyeskereskedő, szi-
lágysomlyói lakos cégét bejegyezte.
1905. március 15. A március 15-iki ünnepély műsora:

310
Reggel 7 órakor taracklövések s a tűzoltó zenekar ébresztője jelzik a nagy nap
kezdetét.
¼ 9 órakor gyülekezés a városháza udvarán s innen a menet zászlók alatt
vonul az ünnepség további pontjai meghallgatására. Indulás előtt Lukátsffy
Ödön elnök, polgármester az ünnepélyt megnyitja.
¾ 9-kor a menet istentiszteleten vesz részt, mely római katolikus templomban
9 órakor, az ev. református templomban ½ 10, a görög katolikus templomban
½ 11 órakor kezdődik. Mindenik istentisztelet után a műkedvelő dalárda a
Hymnust énekli.
11. órakor a menet és az ünneplő közönség a Bem-téren áll meg és itt a
következő rendben történik az ünneplés:
a) Zenekari kíséret mellett az egybegyűltek eléneklik a Hymnust.
b) Ugron Gábor országgyűlési képviselőnk tart ünnepi beszédet.
c) Szentkirályi Albert szavalja a Nemzeti Dalt.
d) az ünnepélyt bezárja dr. Nádudvary Jenő, és ezután.
e) az egész közönség elénekli a Szózatot.
Este általános kivilágítás, s erre a rendező-bizottság az ünneplés méltó befeje-
zése céljából – mindenkit – Egyes embert, hivatalt és testületet különösen
felkér. A világítás ½ 7 órakor veszi kezdetét s ugyanekkor a város utcáit fáklyás
zene mellett járja be a közönség.
Este 8 órakor egy korona belépő díj mellett a városi színházban táncmulatság
lesz, melyre külön meghívók nem bocsáttatnak ki. A mulatság tiszta jöve-
delme a helybeli öreg honvédek felsegélyezésére fordíttatik.
1905. március 23. A Krasznamegyei Takarékpénztár igazgatósága a helybeli
iparostanulók ez évi jutalmi díjaihoz 35 koronával járult. Az iskola igaz-
gatósága a nyilvánosság előtt nyugtázza, egyben hálás köszönetét nyilvánítja
a nemes adományért.
1905. március 25. Jótékony célú előadás.
A szilágy-somlyói állami felső leányiskola a róm. kat. leányiskolával karöltve
folyó hó 25-én, szombaton délután 6 órakor egy rendkívül jól sikerült
jótékony célú előadást tartott. A színház ez alkalommal zsúfolásig megtelt és
a ki későn érkezett, az már csak az ajtóból gyönyörködhetett abban a kedves
gyermekseregben, melynek mindegyike kitűnően megállotta a helyét. Az
előadás első száma „Üdvözlégyˮ című költemény volt, melyet a jótékony cél
311
érdekében Schönstein Katinka szavalt el, még pedig csengő hangon, j érzéssel
és oly pompásan, hogy a közönség sokáig tapsolt neki. Az előadás második
száma Kálmán Károly „Immaculataˮ című színműve volt, melynek szereplői
egytől egyig kifogástalanul játszottak. Kár, hogy tanítómesterük, Jenőffy
Piroska áll. felső leányiskolai tanítónő az előadáson való megjelenésben
akadályozva volt, mert a közönség, mely fáradságának gyümölcsét élvezhette,
iránta is kifejezte volna hálás elismerését. Az előadás befejezése egy élőkép
volt, j mely általános tetszésben részesült, oly annyira, hogy a függönynek
többször kellett felgördülnie, hogy a közönség újra meg újra láthassa azt a
gyönyörű képet, melynek a címe „Hódolat“ volt.
1905. március 26. A m. kir. földművelésügyi miniszter Cilek Ernő havidíjas
kertészt a szilágysomlyói földmíves iskolához ideiglenes minőségű földmíves
iskolai kertésztanítóvá nevezte ki.
1905. március 30. Hirdetmény. Az uralkodó rendkívüli szárazság és általános
vízhiányra való tekintettel, felhívom a város közönségét, hogy az alábbi
intézkedéseket bekövetkezhető tűzveszélyek megelőzése céljából betartani
szigorúan kötelességüknek ismerjék. 1) Minden házigazda – illetve lakó –
köteles udvarán legalább 2-3 hektoliteres edényben állandóan vizet,
ezenkívül egy az épületek fedeléig felérő létrát, könnyen hozzáférhető helyen
kéznél tartani. 2) Az épületek padlásain gyúlékony anyagokat (szénát, szalmát,
forgácsot, stb.) elhelyezni nem szabad. 3) A kémények tűzbiztonsági
szempontból legalább két hetenként egyszer; pékműhelyben, s általában
minden oly ipari üzletekben, a hol a tüzelés nagyobb mérvű, gyakrabban is,
seprendők. 4) Padlásokon, istállókban égő gyertyával járni tilos. 5) Minden
házigazda és lakó figyelemmel kísérje tűzrendészeti szempontból nemcsak a
saját, hanem szomszédjai háztáját is, és a felmerült rendetlenségeket,
visszaéléseket hozza a rendőrség tudomására, hogy a tűzveszély elhárítható
legyen. 6) Bekövetkezett tűzvész esetén teljesítse mindenki a védelemnél és
vagyonmentésnél emberbaráti kötelességét. Igavonó állatait, szekerét, oltó
eszközeit minden hatósági felhívás nélkül is, önként bocsássa rendelkezésre,
az oltásnál pedig tehetsége szerint segédkezzék. Az ezen intézkedés ellen
vétők kihágást követőnek el, és a kbtkv. 141. §-a értelmében 3 napig
terjedhető elzárással, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűntettetnek.
Szilágysomlyó, 1905. augusztus hó 4-én. Bölöny Bálint rendőrkapitány.

312
1905. március 30. A szilágysomlyói ev. református egyház képviselő testülete
a Nagy Ferenc lemondása következtében megüresedett egyházgondnoki
állásra Fásy Istvánt választotta meg. Ugyanakkor idős Szabó Ferencet
tiszteletbeli presbiterré választotta.
1905. március 30. Lénárt Sándor királyi járásbírósági aljegyző március 25-én
kötött házasságot Bogdán Irma helybeli óvónő kisasszonnyal, Bogdán István
állami elemi iskola igazgatónak kedves lányával. A házasság megkötése
Svaiczer Gábor állami anyakönyvvezető előtt történt.
1905. március 30. Jótékony célú előadás. A szilágysomlyói állami felső leány-
iskola a róm. kat. leányiskolával karöltve folyó hó 25-én, szombaton délután 6
órakor egy rendkívül jól sikerült jótékony célú előadást tartott. A színház ez
alkalommal zsúfolásig megtelt és a ki későn érkezett, az már csak az ajtóból
gyönyörködhetett abban a kedves gyermekseregben, melynek mindegyike
kitűnően megállotta a helyét. Az előadás első száma Üdvözlégy című
költemény volt, melyet a jótékony cél érdekében Schönstein Katinka szavalt
el, még pedig csengő hangon, érzéssel és oly pompásan, hogy a közönség
sokáig tapsolt neki. Az előadás második száma Kálmán Károly Immaculata
című színműve volt, melynek szereplői egytől egyig kifogástalanul játszottak.
Kár, hogy tanítómesterük, Jenőffy Piroska áll. felső leányiskolái tanítónő az
előadáson való megjelenésben akadályozva volt, mert a közönség, mely
fáradságának gyümölcsét élvezhette, iránta is kifejezte volna hálás elisme-
rését. Az előadás befejezése egy élőkép volt, mely általános tetszésben
részesült, olyannyira, hogy a függönynek többször kellett felgördülnie, hogy a
közönség újra meg újra láthassa azt a gyönyörű képet, melynek a címe
Hódolat volt.
1905. április 6. Egyleti élet. Városunk egyik legrégibb egylete, az „Első Temet-
kezési Egylet” 1905. évi április hó 2-án, vasárnap délután 2 órakor tartotta
meg rendes közgyűlését. Elnök Nagy Ferenc miután meggyőződött, hogy a
tagok kellő számban megjelentek, a közgyűlést megnyitotta s felkérte
Némethy Zsigmond jegyzőt az évi jelentés felolvasására. A kimerítő jelentést a
közgyűlés tudásul vette. E jelentésből kitűnik, hogy 1904. év folyamán az
egylet tagjai sorába bevettek: 15 tagot, elhalt 27 tag, s így az egyleti tagok
száma 1904. év végén 720. Az 1904. évi bevétel volt: 10.041 korona 74 fillér, –
kiadás 5204 korona 80 fillér, pénztári állás 4836 korona 94 fillér. Ezek után a

313
közgyűlés Farkas István pénztárosnak a felmentvényt megadta. Ezek után
következett az üresedésbe jött tisztviselői és választmányi tag helyek
betöltése. Miután Nagy Ferenc elnök és Farkas István pénztáros eddig viselt
állásaikról lemondottak, a közgyűlés nekik eddigi buzgó működésükért
jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Elnöknek Merk János eddigi alelnököt,
pénztárnoknak Lengyel László, alelnöknek Erdődy László választattak meg,
közfelkiáltással. Az üresedésben lévő négy választmányi tagsági helyre Nagy
Ferenc, Farkas István, Szabó György és Szabó István szintén közfelkiáltással
választattak meg.
1905. április 6. A helybeli római katolikus egyház a városi közgyűléshez kérést
adott be, amelyben egy az általa tervezett kőkerítés költségeihez városi
hozzájárulást kér.
1905. április 6. A szilágysomlyói posta és távírda hivatal egy a kincstár
tulajdonát képező épületben van elhelyezve, még pedig olyan módon, hogy
az főleg most amikor a bevezetett telefon központja, egyáltalán nem felel
meg a kívánalmaknak. Egy ilyen elhelyezés még egy falusi postamesternél is
kritika alá esne. Időszerű lenne a jelenkor igényeinek megfelelő posta épület
emelése.
1905. április 20. Április 13-án a város képviselő testülete rendkívüli közgyűlést
tartott. Ezen megtárgyalták Kocsis György és társainak azon kérelmét,
miszerint a Kraszna folyamon át az Újvárosra vezető híd építtessék ezt a
közgyűlés teljesítendőnek találta. Tamkó Károly építő vállalkozó a gyűlésben
ajánlatot tett, hogy a fahidat – anyagon kívül – 200 koronáért felépíti. Az
ajánlatot a közgyűlés elfogadta. A Termény-téri vashíd építése folytán
szétszedett nagy híd faanyaga a kereskedelmi miniszter által a városnak
átengedtetvén, az új híd ezen ócska fákból lenne felépítendő. Ezen ócska fák
építésre használhatóságának értékelése után teszik meg a véghatározatot.
1905. április 20. Simó Károly és társai építővállalkozók téglavető hely kijelö-
lését kérték.
1905. április 20. A városi rendőrkapitány előterjesztést tett a rendőr
legénység fizetésének emelése iránt. Tekintettel az élelmiszerek nagyobb
fokú áremelkedésére a 6 rendőr és egy kézbesítő mostani 24 korona havi
fizetését az 1905. évi május, június, július hónapokra drágasági pótlék címén
fejenként 34 koronára egészítette ki.
314
 Korabeli telefon készűlékek

1905. április 20. A közgyűlés tudomásul vette az izraelita hitközség jelentését

arról, hogy újonnan építendő fürdőjét közhasználatú gőzfürdővel kibővíteni
nem hajlandó.
1905. április 20. Kőrössy Endre római katolikus lelkész a római katolikus
egyház telke felett tervezett kőkerítés építéséhez városi hozzájárulást igénylő
kérelmét visszavonta.
1905. április 28. Dr. Petri Mór vármegyénk érdemes tanfelügyelőjét, a Szilágy-
vármegye monográfiájának megíróját a m. kir. közoktatásügyi miniszter a
közoktatásügyi minisztérium munkatársává nevezte ki. Budapestre való
távozása alkalmával tisztelői és barátai Zilahon április 28-án a Vígadóban
búcsúztak tőle.
1905. április 21. Zilahi törvényszék 2495. sz. 19/15 szám alatt Silvánia hitel- és
takarékpénztári intézet részvénytársaság Silvania institutu de creditu si
economii societate pre actiune. Főtelep Szilágysomlyó. Fióktelep Vármező. Az
1905. évi március hónap 23-ik napján megtartott rendes közgyűlés által az
alapszabályok, a közzététel tárgyát képező pontok érintetlenül hagyása
mellett, részben módosíttattak.
1905. április 27. Az ipartestület évi jelentése. Az elmúlt 1904-ik év, lapjai
lezárva, melyről beszámoló jelentésünket megtenni ez alkalommal is köteles-
315
ségünknek ismerjük, – egyike volt a legküzdelmesebbeknek; de eredmények-
ben is a legtartalmasabb évieknek. A testületi jövő fejlődésének biztos
alapvető munkái nyertek befejezést s hoztak létre újabb alkotásokat.
Nevezetesen a múlt évi jelentésünkben is jelzett állandó otthonunk, ipar-
testület székházunk nyert befejezést s 1904. május hó 23-án ünnepélyes
felszentelés után adatott rendeltetésének.
Örömünnepünk volt ezen nap, teljesedésbe menvén régi vágyunk, –
otthonunkban elhelyezve olvasókörünk, hitelszövetkezetünk és utas szállónk.
Felszentelési ünnepélyünk fényét emelte főtiszt. Kőrössy Endre r. kat.
Plébános-helyettes úr és szövetkezetünk elnökének magas szárnyalású, kiváló
szép alkalmi felolvasása, melyért e helyen is köszönettel adózunk.
Jóleső megnyugvással jelenthetjük, hogy testületi házunk vétele és
építésére szükséges 16.000 korona összegnek kölcsön útján művelete reális
számításunk folytán, reményünk felett sikerült, amennyiben mint az 1904. Évi
zárszámadásban is kitüntetve van, az elmúlt évben 3172 kor. 99 fillér töke és
kamattörlést teljesítettünk s így ma már csak 13.609 korona 02 fillér tőke-
adósságunk van, dacára annak, hogy ezen kívül még adó és illetékre, kályhák
beszerzésére is szintén tekintélyes összeget kellett ez évben fordítanunk.
Az elért eredmények után már oly biztos alapon dolgozhatunk
tovább, miképp 8-10 év alatt tartozásunk teljesen ki lesz fizetve, anélkül, hogy
a rosszakaróink által terjesztett híresztelések, t. i. hogy a ház vétele tagdíj-
emeléssel fog járni, arra szükség lenne.
Testületünk közel két évtizedes történetében s talán jövő egész
életében az 1904. év lesz az, mely az alkotások örökbecsű művei között,
testületi zászlónk beszerzését, páratlan sikerű zászlószentelési ünnepélyünk-
kel létrehozta. Az 1902. évben vettetvén meg zászlónk beszerzésének alapja s
hála lelkesedésünk tüzének, megtermé gyümölcsét, mert már 1904. augusz-
tus hó 20-án zászlónk készen, felszentelve volt. Kezünkben volt s ün-
nepeltünk. Ünnepünk volt, örömünnep s vele ünnepe volt Szilágysomlyó
város egész közönségének. Zászlónk, melyet a budapesti Oberbauer cég
kiváló művészi becscsel készített el, Besenczky Gyula építész, elöljáróságunk
tagja eredeti tervezése alapján, méltó dísszel, méltóságos Ugron Gáborné
zászlóanya és szeretett képviselőnk, Ugron Gábor fővédnöksége mellett
szenteltetett fel.
Zászlónkra a védnök és zászlóanya igen értékes szalagot adomá-
nyozott, melyért köszönetünket, s hálánkat e helyen is leróni el nem mulaszt-
316
hatjuk. Köszönetünk s hálánknak, tisztelt közgyűlés, szintén első helyen kell
kifejezést adnunk Móni Gyula kir. közjegyző, dr. Nádudvary Jenő ügyvéd és
Lukátsffy Ödön városunk polgármestere uraknak, kiknek lelkesült közremű-
ködése volt biztosítéka ünnepélyünk fényének.
Mulasztást követnénk el, azonban ha meg nem említenék, hogy
akkor, a midőn hazánk ipartestületeinek, ipartársulatainak nagy része a nekik
felajánlott és megküldött szegeket szebb és szebb jelmondatok kíséretében
elhelyezni megbízatásokat adtak, sajnos, csak a helybeli csizmadia ipartársulat
volt az, ki a neki megküldött zászlószeget nem óhajtotta zászlónk rúdjába
elhelyeztetni.
Az 1904. év alkotásai között szintén kiemelendőnek tartjuk a
november hó 27-iki rendkívüli közgyűlés határozatát, mely kimondta, hogy az
ipartestület elaggott és munkaképtelenné vált iparos tagjai felsegélyezésére
és eltartására egy menházalap létesíttessék. A közgyűlés lelkesedése azonnal,
megveté alapját e humánus intézménynek 41 korona rögtönzött adománnyal.
Ezen alapnak további növelése biztosítására 12 db. gyűjtő ív bocsátatott ki, s
hisszük, hogy már a közeljövőben tekintélyes összeg fog gyümölcsözőleg
kezeltetni. Hogy azonban e humánus intézmény biztos alapon tovább fejl-
ődhessen s a hozzá fűzött remények megvalósíthatók legyenek, előljárósá-
gunk egyik buzgó tagja, Keller Ferenc bádogos iparos indítványára kizárólag a
menház-alap céljára felhasználandólag az évi két korona tagsági díjnak 40
fillérrel való felemelését kimondotta.
Ugyancsak e közgyűlés döntött az előljáróságnak a testület dísz,
pártoló, avagy rendes tagjai halálozásuk esetén a testület zászlója alatti
kivonulás tárgyában kidolgozott javaslata fölött s azt több módosítással el is
fogadta. E közgyűlési határozatok, melyeknek nagy erkölcsi hordereje a tes-
tület jövő működésének is irányítója lesz, nem fog szó lenni a pusztában,
hanem testet öltve, már a közel jövőben segíteni s felemelni fogja az elbu-
kottakat. Nem szabad tehát, hogy legyen közöttünk oly elfogult, szűkkeblű
iparos, ki saját osztálya elaggott és munkaképtelenné vált tagjai menháza
céljára nem adná szívesen fillérét. Nem szabad tehát, hogy legyen közöttünk
olyan szűk látókörű, egyesek bosszúművei által félrevezetett iparos, ki saját
intézménye ellen törjön, s ha van olyan még is, ki ez alkotások ellen tör, lázit
és beszél, az meghasonlott kell, hogy legyen, ki megkülönböztetni a jót, a
nemest, a rossztól már nem tudja.

317
 Valamint van egyén az egyesek, – úgy testületünk szakszervezete
között is van, fájdalom, társulat, mely alkotásunk megsemmisítését megkísér-
lette.
Midőn jelentésünk keretében ezt csak megemlítjük, nem célunk vad
haraggal perbe szállni, hisz az igazságot a hamisság le nem győzheti. E helyett
kérelemmel fordulunk a csizmadia ipartársulat összes tagjaihoz, lássák be
végre, hogy az ipartestület intézménye az össziparosságot magába foglaló s
ezen egész osztály ipari közigazgatását végző oly hatósági joggal felruházott
testület, mely nemcsak terheket ró, büntet és ostoroz, hanem az iparosok
vagyoni és társadalmi érdekeit védő közcélt szolgálni van hivatva. Fejleszteni s
ápolni az ipari érdekeket feladata, nem pedig vagyonuk elkobzása, sem
társulati élőtök megbontása. Hivatott védője testületünk egyeseknek,
valamint társulatoknak is. Nem szabad tehát ellenségei lennünk egymásnak,
mert a testvérharc mindig áldatlan volt. Ne engedje a társulat többsége
magát egy néhány, talán egy ember bosszúja kielégítésére felhasználni
engedni, hisz ha valamely összeütköző, szerintük sérelmes határozat
hozatnék is, jóakarata felvilágosítások után a felmerült sérelmek orvosolhatók
volnának közöttünk békésen, a helyett, hogy egymást durván támadni
kénytelenittetnénk.
Múlt évi közgyűlésünk határozatából kifolyólag, alapszabályunk
módosítása tárgyában kérelmünkre a nagymélt. kereskedelemügyi miniszter
úr 72.127 1905. számú rendeletében már nem emelt kifogást a módosítás
ellen, s így most már remélhető, hogy ezen óhajunk teljesedésbe megy. Az
ipari szervezetek között első helyen kell kiemelnünk szövetkezetünk áldásos
működösét s annak biztos alapú fejlődését. Számadatokkal igazolva,
megalakulásakor volt szövetkezetünknek 162 tagja 345 üzletrésszel 17.250
korona értékben. Húsz havi működés után 1904. december 31-én volt 399 tag
588 üzletrésszel, melyből már 16.344 korona 80 fillér van befizetve. Betétként
3656 kor. 53 fillért kezeltünk. A tagoknak 103.785 korona 35 fillér kölcsönt
nyújtottunk részben váltóra, részben kötvényekre, melyből 73.559 kor. 50
fillért a központi hitelszövetkezet által nyitott hitelből fizettünk ki.
Az 1904. év tiszta nyereménye 1010 kor. 98 fillér, melyből az üzlet-
részek osztalékára 3% fog fordíttatni, a fennmaradó rész pedig a tartalékalap
növelésére fog felhasználtatni, mellyel a tartalékalap 1565 kor. 57 fillért fog
kitenni.

318
 Örömmel kell még jeleznünk, hogy akkor, a midőn szövetkezetünk
alakításánál iparos társaink egy része kétkedő kishitűséggel nem bízott emez
intézményben, sőt még ma is vannak olyanok, kik abban hisznek, hogy ez az
iparosok által vezetett intézmény fenn nem állhat, annak maholnap meg kell
buknia. No, hát igen tisztelt hinni és bízni nem tudó iparos társaink,
feltevésükben csalódni fognak. Csalódni fognak, mert szövetkezetünk
igazgatósága helyes és körültekintő vezetését igazolja azon körülmény, hogy a
kihelyezett 100.000 koronát meghaladó összeg esedékes törlesztési részletei
mindég pontosan fizettetnek be s hogy majdnem kétévi működés alatt sem
váltó óvatolás, sem per esete nem fordult elő.
A pénzviszonyok kedvező alakulása folytán sikerült szövetkezetünk
igazgatóságának az orsz. központnál kamatláb leszállítást kieszközölni,
melynél fogva az eddigi 7 % kamatlábat 6½ %-ra 1904. júliustól kezdve le-
szállítottuk. Iparosaink hiteligényeit így képesek vagyunk 1½ %-al olcsóbban
kielégíteni, mint egyes pénzintézetek. Világos tehát ezek szerint, hogy azon
iparos tag, ki bármely okból nem tagja szövetkezetünknek, ha hitelét másutt
elégíti ki, 1½ %-al több kamatfizetéssel bünteti meg önmagát.
Iparos tagjainknak a szövetkezet által nyújtható előnyök jelentésünk
szűk keretében nem részletezhetők, de kiemelendőnek tartjuk azonban a
múlt évi jelentésünkben jelzett szakcsoportok szükséges és el nem odázható
alakítását és pedig a bőripari és faipari szakcsoportokat. A cipész és csizmadia
iparosok összevonásával lenne megalakítandó a bőripari szakcsoport. Ezen
szak külön nyersanyag beszerző és ipari termékeit értékesítő raktárt állítana
fel. Csizmadia iparosaink jövő boldogulásának kulcsa ez, mert a szövetkezet
olcsóbb s jobb hozzávalót adna, az értékesítő, raktár pedig kész áruját váltaná
be, avagy arra megfelelő hitelt nyújtana, miáltal nem kényszeríttetnék egy
iparos sem arra, hogy a megélhetés legszükségesebb elemi részeinek bizto-
sítása céljából munkáját vásárról vásárra vigye s ott esetleg az előállítási áron
alól is eladni kényteleníttessék. Avagy a kiesebb tőkével dolgozó iparosaink,
ha hitelüket kimerítették, kész munkájukban heverő tőke hiánya miatt
termelőképességük megszűnvén, az őszi szezonra nincs elegendő áruja, mert
idejét a nyers-anyag hiánya miatt más foglalkozás, avagy éppen tétlenséggel
kellett eltölteni.
Faipari szakcsoport alakításával pedig kádár iparosaink emancipál-
hatnák magukat, éppen az ó ipari termékeivel üzérkedő tőke nyomása alól,
mert nem lennének kénytelenítve kész árujukat úgy eladni, ahogy éppen egy
319
pár tőkepénzes annak az árát megszabja. Az előállítási és az értékesítési ár
közötti különbözeten nincs joga osztozni a tőkének, a munka verejtékének
gyümölcse az iparost illeti.
Meg van tehát a kiindulási pont egyes szakmák s vele iparosaink
összességének ipari előhaladása s vagyonosodása fejlesztésére, csak ne
legyen az iparos iparostársának ellensége, – ne egymás ellen, hanem egymást
támogatva dolgozzunk, mert csak így győzhető le a tőke, a gyáripar, a szabad
verseny káros, a szervezetlen kisiparos osztályt elnyelő hatalma.
Az országos érdekű ipari viszonyokra nézve sajnosan kell jeleznünk,
hogy az ipartörvény rég vajúdó s annyira várt revíziója még mindig késik s így
nem áll módunkban jelenteni oly alkotásokat, mely a jelenlegi mostoha ipari
viszonyokat javítaná, vagy átalakítaná.
Mi azonban minden lehetőt megtettünk helybeli iparosaink érdekei
megóvására. Sürgettük ez évben is a vármegyei vásártartás szabályrendelet
módosítását, mely tárgyban a Szilágy vármegye tekintetes alispáni hivatala a
polgármester úr útján közölte, hogy ezen ügy még 1904. április hó óta a m.
kir. kereskedelemügyi miniszter úrnál van elintézetlenül. E rég húzódó s
iparosaink egy részét igen károsító állapot megszüntetése végett, úgy látszik,
elkerülhetetlen lesz a minisztériumhoz közvetlen felterjesztéssel élnünk.

Tanoncaink oktatását ez évben is figyelemmel kísértük, sajnosan kell

azonban jeleznünk, hogy iparosaink között most is vannak, kik az iskoláztatás
fontosságát kicsinyelve, tanoncaik pontos iskoláztatását elhanyagolják.
Tanoncainkat iskolázni, nevelni ép oly kötelességünk, mint őket
iparunkban kiképezni. A mai iparos osztálynak a törvény szigora és kötelező
ereje nélkül is meg kell, hogy tegyen mindent arra nézve, hogy tanoncából oly
iparost neveljen, ki nemcsak szak, de szellemi tudásával is állja meg a maga
helyét annak idején. Éppen azért a törvényes intézkedések alkalmazását
mellőznünk a múlt évben sem lehetett s így tanonctartó iparosainkat
tanoncaik pontos iskoláztatására koronként figyelmeztettük. A rossz maga-
viseletű tanoncok megrendszabályozása érdekében két esetben a tanoncidő
meghosszabbításával kellett eljárnunk.
Mulasztást követnénk el, ha az iparos tanonciskola igazgatóságának
és tanító karának tanoncaink szakszerű oktatásáért köszönetet nem
mondanánk. Sajnosan kell azonban megemlítenünk, hogy a rendes évzáró

320
vizsgák iránt iparosaink kevésbé érdeklődtek s hogy a tanoncmunka kiállítás
rendezése az elmúlt évben elmaradt.
Elöljáróságunk ismerve e kiállítások fontosságát, már a jövő évi
költségvetésében tekintélyesebb összeget vett fel jutalmak kiosztására, s
kérni fogja az említett iskola igazgatóságát ezen kiállítások együttes
rendezésére.
Az ipari alkalmazottak bejelentését ez évben is szigorúan ellenőriztük
s a kontár-ipar megszüntetése végett hatóságunkat esetenként megkerestük.
Ezen megkeresésünk azonban sajnos, városunk I. fokú iparhatóságának
közönye, vagy tenni nem tudása miatt eredményre nem vezetett, ugyannyira,
hogy az áttett ügydarabjaink érdemleges elintézését biztosítandó, az alispáni
hivatalt újból megkeresni kénytelenek voltunk. Hatóságunknak ezen
működésünk bénító indolenciája miatt már 1902. november hó 15-ike óta
állandóan panaszolunk s ma is ott vagyunk, hol 1902-ben. Ne vegyék azért
rossz néven hatóságaink, ha ezen tarthatatlan állapot megszüntetése végett
ismét panaszolni leszünk kénytelenek.
Midőn ez alkalommal testületi életünk múlt évi fontosabb mozza-
natait röviden vázoltuk, – annak belső működésére nézve adatainkat követ-
kezőkben azzal terjesztjük elő, hogy programunk marad a régi: szolgálni
városunk iparos osztályának érdekeit híven, önzetlenül, hogy a testületi élet
izmosodása által az összetartás érzete megszilárduljon, mert csak e szilárd
alapon állva, annak hatalmas erejével győzhetők le mindazon nehézségek,
melyek a kisiparos osztály-társadalmi fejlődését gátolják.
Testületi taglétszámunk volt az elmúlt év elején 294. Az év folyamán
új ipart nyert 23, időközben töröltetett 5, maradt az év végével 317 iparos.
Segédváltozás 407 esetben jelentetett be, ezek közül az áprilisi
közgyűlés után 347 bejelentés történt. Tanonclajstromunk feltüntetett az év
elején 102 tanoncot, felvétetett évközben 54, felszabadult 27, töröltetett
évközben 11, maradt az év végével 121 tanuló.
Tartatott az elmúlt évben 1 rendes, 1 rendkívüli közgyűlés és 12
elöljárósági ülés.
Békéltető bizottságunk 5 ülést tartott, hol is a felmerült panaszok
mind határozatokkal intéztettek el.
Elnökileg 86 panaszos ügy intéztetett el.
Az iroda ügyforgalma 311 drb. volt, melyek közül elintézést nyert 308
drb., elintézés alatt állott 3 drb.
321
 Munkakönyv kiadatott 3 drb.
Pénztári, illetve vagyoni állapotunkat és az 1905. évi költségvetést
midőn feltüntetni szerencsénk van, tesszük ezt a becsülettel teljesített munka
édes nyugalmával, mert a reánk bízottakat nemcsak teljesíteni, hanem az
évtizedes semmittevést, mulasztást lehetőleg helyrehozni, pótolni igyekez-
tünk. Nem a mi érdemünk az, hanem mindnyájunké, kik működésűnkben
eszménket pártolni, megvalósítani segítettek.
Szilágysomlyón, 1905. évi április hó 9-én.
Szabó István, Szabó György,
jegyző. elnök.
1905. május 4. 10.000 koronába kerülne a Bem-téri ártézi kút furása. A városi
közgyűlés véleménye szerint a geológiai kutatások nem kecsegtetnek sikerrel.
Szavazás döntött a kérdésben: 6 szavazat mellette, 9 ellene. A mélyfuratú kút
kérdése egy időre ismét lekerült a napirendről.
1905. május 29. Zilahi törvényszék 1905. május 29. 3472. sz. 294/1 Nuszbaum
Jakab Főtelep Zilah Nuszbaum Jakab épület- és tűzifa kereskedő, szilágy-
somlyói lakos, cége bejegyezve.
1905. június 8. Szilágymegye története. A legközelebbi hetekben jelent meg
és küldetett szét dr. Petri Mór „Szilágyvármegye monográfiájaˮ című várme-
gyénket a legrégibb időktől a mai napig ismertető országos elismerésben
részesült munkájának VI-ik befejező kötete.
1905. június 10. Gazdák Lapja. A „Varsolci hitelszövetkezet” május hó 29-én
tartotta alakuló közgyűlését; 66 tag 103 üzletrészt jegyzett s az 50 koronás
üzletrészeket havonként 1 koronával fogják befizetni; működési köréhez
tartozik Récse községe is. – Igazgatósági elnök: Donogány János birtokos
(kinevezett). Igazgatók: Dénes M. Mihály, Péter A. György, Halliarszky Ernő,
Karza Ferencz, ifj. Dénes M. András, Dénes B. Mihály, ifj. Liszkay Sándor. —
Felügyelőbizottsági elnök: Magyary Lajos állami iskolai igazgató (kinevezett).
Tagok: Kiss Samu, Kádár György és Kiss Mihály. — Könyvelő: Pozsonyi János.
Pénztárnok: Dénes F. Ferencz.
1905. június 18. Gyászhír. Schönstein István (1838-1905. jún. 18). Családunkra
[Szabó M. Attila, Iván József] vonatkozó értesítő. Alulírottak szomorú szívvel
tudatjuk, hogy a gyöngéden szerető jó férj, családapa, nagyapa és rokon,
Schönstein István, életének 67-ik, boldog házasságának 41-ik évében, folyó
322
évi június 18-án reggeli 3 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele s rövid
szenvedés után elhunyt. A megboldogultnak földi maradványa folyó évi június
hó 19-én délután 4 órakor fog a róm. kat. egyház szertartása szerint az
anyaföldnek átadatni. Lelke üdvéért az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó
20-án fog az Egek Urának bemutatni. Mindkét végtisztességtételre az
elhunytnak rokonait, jó barátait szomorodott szívvel meghívjuk. Béke lengjen
porai felett! Szilágysomlyó, 1905. június 18. Özv. Schönstein Istvánné, szül.
Janó Mária, az elhunyt neje, Schönstein Mária, férjezett Szíjgyártó Györgyné,
Schönstein Antal, Schönstein Erzsébet, Schönstein Anna, férjezett Szabó
Istvánné, Schönstein Márton, Schönstein Katalin, Schönstein István az elhunyt
gyermekei. Id. Schönstein Antal neje és gyermekei, az elhunytnak Schönstein
Ferenc és neje Páskuj Anna unokatestvére. Szíjgyártó György, Szabó István
vejei. Özv. Schönstein Imréné és gyermekei. Özv. Szakács Illésné és
gyermekei, sógornői. Ifj. Szíjgyártó György, Szíjgyártó Mariska, Szíjgyártó
István, Szíjgyártó Erzsike, Szíjgyártó Sárika, Szabó Annuska, István, Szabó Imre
unokái. (Szilágysomlyó társadalmi hetilap, 1905. június 22.)
1905. június 22. Lukátsffy Ödön polgármester egészsége helyreállítása végett
pár heti időre a Nagyvárad- Félix-fürdőre utazott, honnan jövő hónap elsejére
fog hazatérni, mikor a polgármesteri hivatal vezetését át fogja venni.
1905. június 22. Értesítés! A szilágysomlyói római katolikus leánynevelő
intézet, 10 bentlakó tanuló számára, a szent Ferenc-rendi nővérek vezetése
alatt, 1905. szeptember 1-jén, az új tanévre megkezdi működését. Az
intézetbe felvétetnek jó viseletű latin, vagy görög szertartású katolikus
leánygyermekek, akik az elemi iskola, avagy a felső leányiskola évfolyamait
akarják végezni. Havonkénti tápdíj 30 korona. Kőrössy Endre, róm. kat.
lelkész.
1905. június 22. A városi közgyűlés június 16-án hozott határozatai: Bölöny
Bálint rendőrkapitány javasolta az éjjeli őrök (bakterek) elavult intéz-
ményének megszüntetését. A most alkalmazásban lévő nyolc éjjeli őrt
bocsássa el a város. Az őrök a vagyonbiztonságot nem tudják ellátni, mert
nincsenek kellő módon ruházva, sem kellő fizetéssel ellátva, emiatt kellően
nem fegyelmezhetők. Szeptember 1-től a bakterek helyett a rendőrség
létszámát kettővel növeli és a városban az éjjeli őri szolgálatot a fegyveres
rendőrség veszi át.

323
1905. június 22. A régi óvodai épület nyílt árverésen dr. Ajtai Endrének és a
melléképületek Müller Elek részére történt bérbeadása.
1905. június 22. Rosenberg Mór vendéglősnek a városi közgyűlés meg-
engedte, hogy az 1905. év nyári hónapjaira a Báthory-várkert délkeleti
sarkában lévő és ez idő szerint semmire nem használt ócska épületet nyári
vendéglő helyiséggé 200 korona évi bér lefizetése mellett berendezhesse.
1905. június 22. Konecsny János önkéntes tűzoltó egyleti főparancsnok
bejelentését miszerint a nyári hónapok idejére a tűzoltó-egylet hajlandó a
saját költségén 2 lovat és szerszámot beszerezni és azt a város rendelkezésére
bocsátani olyan célból, hogy netalán bekövetkező tűzesetek alkalmával a
fecskendő gyors szállítása megoldható legyen. A javaslatot a közgyűlés
elfogadta.
1905. június 22. Vármegyei hír: A tavaszi munkálatok beálltával a lakosság
állandó keresethez jutott. A kivándorlási esetek száma is tetemes apadást
jelez. Beérkezett május hónapban 42 útlevél iránti kérelem, kiadatott 37
útlevél és pedig Amerikába 25, Romániába 10, Európába 1, Afrikába 1.
1905. június 24. Népszava. Megalakult szilágysomlyói szabómunkások és
munkásnők szakegylete.
1905. július 2. Iskolaszentelés. Az újonnan épült róm. kat. leányiskolát és Szt.
Ferencrendi zárdát vasárnap, Sarlós Boldogasszony ünnepén szentelte fel
Grótz Béla nagyváradi prépost-kanonok nagy ünnepségek közt. Építésének
kezdete 1904. szeptember 20. befejezték 1905. július 1-jén. A ma is álló
épület jobb felét, a plébánia hivatal felöl.
1905. július 2. Róm. kat. leányiskolánk, melyet eddig is a Szt. Ferenc-rendi
nővérek vezettek, új, díszes emeletes épületet nyert a rendházzal szemben
fekvő plébániai telken. A modern beosztásért egyaránt elismerést érdemel a
tervező plébános-helyettes, a nagyváradi püspöki uradalmi főmérnök,
valamint Tamkó Károly építészünk. A tanító apácák gondozása mellett
egyelőre tíz bentlakó tanítvány fog ellátásban részesülni már a jövő ősszel
megnyíló tanévben. A zárkő elhelyezés és az épület ünnepélyes felszentelése
folyó évi július 2-án délelőtt fog végbe menni.
Minthogy az épület költségei az előírtnál, előre nem láthatott helyi területi
viszonyok miatt magasabbra rúgtak s a belső fölszerelések költségei e miatt

324
rövidséget szenvedtek, ezek pótolhatása javára: A róm. kat. hitközség
tanácsa, Szilágy Somlyón, a Malom-erdői nyári mulatóban, 1905. évi július hó
2-án, zártkörű nyári táncvigalmat rendez. A meghívót az egyháztanács tagjai:
Dr. Ajtai Endre, főgondnok. Ruszka Ignác, isk. gondnok, Némethy Zsigmond,
gazdasági gondnok, pénztárnok, Ágotha Antal és Konecsny János, jegyzők,
Zobel Lipót, Mahalcsik Bónó, Hegedűs Gyula, Svaiczer Gábor, Dr. Veverán
György, Páskuj József, Merk János, Vass Antal, Halász István, Ambrus Elek,
Bence József, Formanek Ferenc bocsátottak ki. A kik esetleg meghívót nem
kaptak s arra igényt tartanak, méltóztassanak erről Némethy Zsigmond
gondnokot értesíteni. Belépti díj 1 korona 20 fillér. Kezdete délután 6 órakor.
A Bem-téren olcsó fogatok fognak a közönség rendelkezésére állani.
1905. július 4. A zilahi kir. törvényszék 4209. sz. 204/2 számú határozatával
bejegyezte Löwber Arnold termény és gabona-bizományi üzletét és szeszes
italok nagybani eladására szakosodott vállalatát. Főtelep Szilágysomlyó.
1905. július 6. Iskolaszentelés. Az újonnan épült róm. kat. leány-iskolát és
Szt. Ferencrendi zárdát vasárnap, július 1-jén szentelte fel Grótz Béla nagy-
váradi prépost-kanonok nagy ünnepségek közt. Az ünnepélyes aktus a
plébániai templomban vette kezdetét, hol a kanonok úr nagy papi segédlettel
mondott csendes misét, mely alatt a gimnáziumi énekkar és leányiskolai
növendékek harmónium kísérete mellett gyönyörű gregoriánus énekekkel
emelték az áhítatot.
Mise végeztével a hívek serege a leányiskolai növendékek sora után,
zászlók alatt vonult a templomból az új iskolaépülethez, a papság egyházi
ornátusban, követve az egyháztanács tagjaitól. Miután a felszentelést végző
kanonok az épület külső falait megszentelte, belépett a kapun s egyházi
énekek és imák közt az itt fenntartott alapkőbe elhelyezte az alapító
oklevelet, mely azonnal be is falaztatott.
A termek beszentelése végeztével Kőrössy Endre plébános-helyettes a
nagy díszterembe gyűlt zsúfolt közönség előtt előadta az épület építésének
történetét, kidomborítva azt a nagy és éveken át tartott fáradatlan munkás-
ságot, mellyel az építés ügyét fenn kellett tartani, hogy elérkezzék azon
kedvező
Idő minden nagylelkű adakozók alapítványai az építést lehetővé tették.
És felolvasta az alapkőbe helyezett emlék okiratot, amely a következő:

325
 „Isten kegyelméből, X. Pius pápaságának 2-ik esztendejében, I. Ferenc
József apostoli király uralkodása, Dr. Szmercsányi Pál nagyváradi lat. szert.
megyés püspök kormányzása alatt, mikor a szilágysomlyói róm. kat. hitközség
és hívek gondozását Trusza Lajos esperes-plébános idejében Kőrössy Endre
adminisztrátor vezette, Dr. Ajtai Endre hitközségi főgondnok, Ruszka Ignác
iskolaszéki gondnok, Némethy Zsigmond hitközségi kezelő gondnok közre-
működése mellett emeltetett ezen épület 32.170 korona költségén Tankó
Károly építési vállalkozó vezetésével, legnagyobbrészt a nagyváradi lat. szert.
székes káptalan tagjainak és a nagyváradi lat. szert. egyházmegye jótékony
papjainak adakozásából az Úr születése után számított 1905. évben.
Hirdesse ezen épület legelső sorban a jótékony adakozók áldott
emlékét, amint következnek: 1) Winkler József választott püspök, nagy-
prépost 10.000 korona. 2) Bunyitai Vince apátkanonok 4.000 korona. 3)
Andrássy János, pápai prelátus, apát-kanonok 3.000 korona. 4) Dr. Radnay
Farkas besztercebányai megyés püspök, volt nagyváradi segédpüspök és
kanonok 2000 korona, 5) Schiefner Ede pápai prelátus, prépost-kanonok 2000
korona. 6) Palotay László pápai prelátus, apát-kanonok 700 korona. 7) Grótz
Béla prépost-kanonok 600 korona. 8) Zajnay János pápai prelátus, prépost-
kanonok 500 korona. 9) Dr. Fraknói Vilmos választott püspök, apát-kanonok
400 korona. 10) Széchényi Jenő apát-kanonok 400 korona. 11) Dr. Steinberger
Ferenc apát- kanonok 400 korona. 12) Kucsovszky Lajos kanonok 400 korona.
13) Gubica István püspöki plébános 500 korona. 14) Szent Ferencrendi apácák
220 korona. 15) Egy névtelen adakozó 10 korona. Összesen 25.130 korona.
Azután hirdesse ez az intézet a katolikus anyaszentegyházban működő
eleven erőt, mely az emberiség ezen önzetlen jótevőit teremtette meg.
Legfényesebben hirdesse a Krisztustól származott örök igazságot, mely
a katolikus anyaszentegyház által sértetlenségében megőrizve sem el nem
veszhet, sem el nem homályosulhat.
Legyen e háznak fennállása biztosítéka az emberiség anyagi és szellemi,
ideig tartó és örökkévaló boldogulásának, melyet egyes egyedül a Krisztus
igaz és hamisítatlan tanítása szerezhet meg neki.
Az építés kezdetét vette 1904. év szeptember hó 20-án; befejezést
nyert 1905. év július 1-én.
Az épület Grótz Béla nagyváradi prépost-kanonok által felszenteltetett
1905. év július 2-án Sarlós Boldogasszony ünnepén.”

326
 Azután magas szárnyalású beszédben, meghatott hangon kérte Isten
áldását az iskola jótevőire.

A szilágysomlyói Sz. Erzsébet leánynevelő

intézet tűzzománc kitűzője

A felszentelést végző prépost-kanonok tartotta meg erre ihlettelt

apostoli felszentelő beszédét, melyben rámutatott két lelkipásztorunknak,
Trusza Lajos esperesnek és Kőrössy Endre adminisztrátornak nagy érdemeire;
elsőnek a tervezésben s nagylelkű adományában, hogy gyönyörű szőlőjét a
leányiskolának fenntartására áldozta, utóbbinak éveken át tanúsított
fáradhatatlan küzdelmeire melyekkel ellenállhatatlan propagandát csinálva a
leányiskola mellett, felébresztette s kieszközölte a váradi káptalan tagjainak
jótékonyságát; végül Isten áldását kérve az iskolára, azt hitközségnek
gondviselésébe ajánlotta.
A hitközség nevében dr. Ajtai Endre főgondnok fejezte ki az osztatlan
hálát, mellyel nemcsak a hitközség, hanem az egész vidék adózik az iskola
létesítőjének.

327
1905. július 6. Városunkban a himlő járványszerűen lépett fel. Inkább a
gyermekek között terjed. Eddig még elég enyhe lefolyással, amennyiben
halálos kimenetelű eset alig fordult elő.
1905. július 6. A múlt héten Palotai Andor színigazgató, aki jól szervezett
társulatával az erdélyi részekben működik, polgármesteri hivatalhoz kérvényt
nyújtott be színielőadások megtartása végett és július második felére kért
engedélyt. A színtársulat saját zenekarral rendelkezik.
1905. július 6. Meghívó. 1905. július hó 15-én, a zoványi gyógyfürdőben
tánccal egybekötött nyári táncmulatságot szervez. Kezdete délután 6-kor. A
szervező bizottság 25 neves személyből áll.
1905. július 6. Rácz Kálmán kitűnő zenekarával a szokásos térzenéket kedden,
július 4-én újra megkezdte. Hisszük, hogy a zenekar áldozatkészségét a
közönség anyagilag is honorálni fogja.
1905. július 11. Polgármesteri jelentés. Oktatási helyzet. A tanerők és tanulók
számát az 1893-94, tanévről a következő kimutatás tünteti ki.
A rom. kat. püspöki algimnáziumban 107 fiú 9 tanítóval, – a községi elemi
iskolában 128 fiú, 138 leány, összesen 260, 10 tanítóval. – a r. kat. elemi
fiúiskola 83 fiú 4 tanítóval, – r. kat. leányiskolában 87 leány 4 tanítónővel, –
görög kat. iskolában 16 fiú és 38 leány 1 tanítóval, – görög kat. felső
leányiskolában 21 leány 1 tanítónővel, – izraelita iskolában 70 tanuló 3
tanulóval, – ipariskolában 104 tanonc 4 tanítóval.
Mint a múlt évben, úgy most is megemlítem, hogy a gimnáziumi tanerők el-
ismert kitűnő szakképzettséggel, a szülők teljes megelégedésére vezették az
oktatást, – a tankerületi főigazgató úr pedig 1 tanerők szorgalma és
ügybuzgóságáról ezen évben is elismerőleg nyilatkozott.
A községi iskolai tanítók szintén elismerésre méltó szorgalommal működtek. A
többi iskolákban is a tanítás eredménye, különösen a rom kat. leányis-
kolákban az elöljárók és szülök teljes megelégedésével, elismerésre méltók.
Az óvodában Bogdán Irma kisasszony új óvónő vezetése alatt a kisdedek
foglalkoztatása pedig, a rövid idő dacára is, teljesen kielégítő.
A kereskedő tanoncok jelenben a felsőbb rendeletek értelmében az ipar-
tanonc iskolában nyernek oktatást.

328
1905. július 13. Nyilvános köszönet. A szilágy-Somlyói ipartestület elaggott és
munkaképtelenné vált iparosok menháza javára Gerecze András gyűjtőívén
Major György (Perecsen) 1 koronát, N. N. (Kraszna-Horváth) 3 koronát,
Farmathy György 40 fillért, Balogh Sándor (Perecsen) 1 koronát voltak
szívesek adományozni, melyért úgy az adakozóknak, valamint a buzgó
gyűjtőnek e helyen is köszönetet mondunk. Az elöljáróság nevében: Szabó
György, elnök. Szabó István, jegyző.
1905. július 20. A felső leányiskola értesítője szerint az iskolának az 1904-
1905. tanévben 49 tanulója volt, ezek közül 43 magyar, 6 román. Helybeli volt
24, Szilágy megyei 18, más megyei 7 tanuló. Vallási megoszlás szerint: 20
római katolikus, 18 református, 6 görög katolikus és 5 izraelita tanuló.
Előmenetelre nézve az I. osztályban volt 5 kitűnő, 6 jeles, 3 jó, 4 elégséges, a
II. osztályban 3 kitűnő, 5 jeles, 3 jó, 5 elégséges, elégtelen osztályzatot egy
tanuló sem kapott. November 27-én az iskola jótékony célú előadást
rendezett. Az intézetet az idén is Városy Malvin vezette nagy buzgalommal. A
tanév végén őt betegsége gátolta teendői végzésében. Helyettesítésével a
tanfelügyelőség Konecsnyné, Csőke Teréz tanítónőt bízta meg. A tanévről
szóló jelentésben megfogalmazódik az óhaj, hogy az intézet mielőbb polgári
iskolává alakuljon át.
1905. július 20. Miniszteri döntés az állami polgári leányiskola ügyében.
Szilágysomlyó város képviselő-testületének azon közgyűlés határozata,
melyben az iskola elhelyezésére szolgáló telek beszerzésére 20.000 koronát
szavazott meg, fellebbezés folytán a belügyminiszter elbírálása alá került. A
belügyminiszter a fellebbezést, — melynek fő argumentuma az lett volna,
hogy van már városunkban egy róm. kat. polgári leányiskola és az államira
nincs szükség, — most leérkezett véghatározatával elutasította és pedig abból
az indokból, mert a tekintélyes számú más vallásúak miatt kénytelen az
állami polg. leányiskolát csekélyebb népesség mellett is fönntartani. E
kérdésben a vallás- és közoktatásügyi minisztert is meghallgatták, aki
odanyilatkozott, hogy a jelenlegi bérépület, alkalmatlan elhelyezése miatt
legtovább 1922-ig lenne használható, – addig tehát építkezni kell.
1905. július 20. A helybeli vas és fémmunkások szakcsoportja július 6-án
Páskuj József rendőr alkapitány jelenlétében tartott gyűlésen megalakult. Az
országos központból, mint megbízott előadó Müller Gyula volt jelen. A

329
magyarországi szabó munkások és munkásnők szilágysomlyói 74. számú
szakcsoportja július 27-én a városi színházban saját egylete alapja javára,
alakulási emlékünnepet rendez.
1905. július 20. A szilágysomlyói Önkéntes Tűzoltó Egyesület felszerelése
javára augusztus 20-án népünnepéllyel egybekötött nyári táncvigalmat
rendez. Belépti díj 1 korona, 20 fillér.
1905. július 20. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottsága július 11-én
tartott ülésén jóváhagyta Szilágysomlyón a szálloda átépítésére vonatkozó
kérelmet.
1905. július 27. Az ipartestület temetkezési szabályzata. A szabályzat szerint
az ipartestületnek minden tagja köteles a testületi tagnak temetésén meg-
jelenni, vagy távolmaradásának elfogadható módon nem igazolása esetében a
testület pénztárába csekély – alig néhány fillér – büntetéspénzt befizetni. A
büntetéspénzek az elaggott és munkaképtelen iparosok s ezek családja
segélyezésére fordítandók.
A temetkezési szabályzat célja az ipartestületi tagok között az
egymással való érintkezést megkönnyíteni, arra alkalmat adni s ezzel is a
testületi szellemet és összetartást erősíteni, az önsegélyezést ezzel is megva-
lósítani.
A csizmadia ipartársulat az ipartestületiek eme határozata ellen a
városi tanácshoz fellebbezett. A városi tanács a fellebbezést a következő hatá-
rozattal utasította el:
A szilágysomlyói csizmadia ipartársulat által a szilágysomlyói ipar-
testület ellen a temetkezési szabályzat megalkotása, tagsági díjak felemelése,
a segédek ki- és belépésekor szedendő díjak megállapítása és a tanoncok
felszabadulásakor fizetendő díjak szedése elleni panaszával elutasíttatik.
Indokok: Az ipartestület által alkotott temetkezési szabályzat az
iparosok összetartását és az egymással szemben tanúsítandó kölcsönös
megbecsülés ápolását óhajtja elérni.
Miután pedig a szabályzatban a tagok megjelenési kötelezettsége
időszakonként sorrendbe van beosztva és miután a sorrendben megjelenő
tagoknak a temetésen való megjelenésben netalán előforduló akadályai elég
méltányosan vannak körülírva, a temetkezési szabályzat elleni panaszt a
városi tanács, mint I-ső fokú iparhatóság elutasítandónak találta.

330
 A tagsági díjaknak 10 koronára történt felemelését a nagym.
kereskedelmi miniszter úr 19.283. sz. alatt 1905. március 23-án jóváhagyta.
Ha netalán az ipartestület ezen felemelt tagsági díjat a jóváhagyást
megelőzőleg szedte volna, a fennebb körülirt jóváhagyás idejéig szedett díjak
a befizető részére visszautalandó, esetleg elszámolandó.
A segédek be- és kilépésekor, valamint a tanoncok felszabadulásakor
követelt díjaknak az ipartestület pénztárába kellvén befolyni, annak hova
fordításáról az ipartestület minden egyes tagja meggyőződést szerezhet.
Miután pedig a segédek és tanoncok be- és kilépése, valamint a
tanoncok felszabadulása nemcsak a testületnek díjtalanul alkalmazott tiszt-
viselőinek munkáját veszi igénybe, hanem a különböző nyilvántartások és
szerződésminták beszerzése készpénzkiadással is járnak, a fennebb részle-
tezett díjak szedhetését a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság, szintén
jóváhagyandónak találta.
Ezen tanácsi határozatot a csizmadia ipartársulat az alispánhoz
fellebbezte meg.
Mint illetékes helyről tudjuk, az alispán a városi tanács s közvetve az
ipartestület határozatát az abban felhozott indokoknál fogva mindenekben
helybenhagyta s megerősítette.
(szignó nélkül)

1905. augusztus 2. Központi Értesítő. A zilahi törvényszék 4893. sz. 296/1

szám alatt engedélyezte Friedmann Jakab, bor-, pálinka és terménykereskedő
cégének működését. Főtelep Szilágysomlyó. Friedmann Jakab, szilágysomlyói
lakos.
1905. augusztus 4. Hirdetmény. Az uralkodó rendkívüli szárazság és általános
vízhiányra való tekintettel, felhívom a város közönségét, hogy az alábbi
intézkedéseket bekövetkezhető tűzveszélyek megelőzése céljából betartani
szigorúan kötelességüknek ismerjék. 1) Minden házigazda – illetve lakó –
köteles udvarán legalább 2-3 hektoliteres edényben állandóan vizet,
ezenkívül egy az épületek fedeléig felérő létrát, könnyen hozzáférhető helyen
kéznél tartani. 2) Az épületek padlásain gyúlékony anyagokat (szénát, szalmát,
forgácsot, stb.) elhelyezni nem szabad. 3) A kémények tűzbiztonsági szem-
pontból legalább két hetenként egyszer; pékműhelyben, s általában minden
oly ipari üzletekben, a hol a tüzelés nagyobb mérvű, gyakrabban is, sep-

331
rendők. 4) Padlásokon, istállókban égő gyertyával járni tilos. 5) Minden
házigazda és lakó figyelemmel kísérje tűzrendészeti szempontból nemcsak a
saját, hanem szomszédjai háztáját is, és a felmerült rendetlenségeket,
visszaéléseket hozza a rendőrség tudomására, hogy a tűzveszély elhárítható
legyen. 6) Bekövetkezett tűzvész esetén teljesítse mindenki a védelemnél és
vagyonmentésnél emberbaráti kötelességét. Igavonó állatait, szekerét, oltó
eszközeit minden hatósági felhívás nélkül is, önként bocsássa rendelkezésre,
az oltásnál pedig tehetsége szerint segédkezzék. Az ezen intézkedés ellen
vétők kihágást követőnek el, és a kbtkv. 141. §-a értelmében 3 napig terjed-
hető elzárással, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.
Szilágysomlyó, 1905. augusztus hó 4-én. Bölöny Bálint rendőrkapitány.
1905. augusztus 24. Augusztus 19-től, szombat óta özv. Lódy Ernőné
igazgatása alatt álló cirkusz működik városunkban.
1905. augusztus 24. A szilágysomlyói kir. járásbíróság fogházából augusztus
19-én megszökött Szalai Sándor krasznai születésű vizsgálati fogoly, akinek
terhére már eddig is huszonegy ízben templom rablás, szándékos emberölés
bűntettének kísérlete lett megállapítva. Személyleírás: kora 42 éves, nagysága
172 cm, testalkata erős, arca hosszú, arcszíne barna, haja fekete, homloka
rendes, szeme barna, szája szabályos, fogai hiányosak, különös ismertetőjele:
nagy fekete körszakáll. Midőn a szilágysomlyói járásbíróság börtönéből
elszökött, volt rajta fekete kalap, fekete mellény, fekete kabát, fehér nadrág,
lábán csizma.
1905. augusztus 31. Változások a Minoritáknál. A Minoriták vezetése alatt
álló helybeli gimnázium és a vele kapcsolatos e1emi iskola tanári karában a
jövő iskolai évre a kővetkező változások történtek: Vargha Péter tanár
helyébe Papp Loránd tanár jött, – az elemi iskola első és második osztályának
vezetését pedig Révay Miklós rendi pap veszi át, akit már régebbről ismer
közönségünk.
1905. augusztus 31. A magyarországi szociáldemokrata párt helybeli szerve-
zete vasárnap, szeptember 3-án délután 3 órakor nagy népgyűlést tart. A
rendőrség a népgyűlésre a Fülöp Mihályné „Angol királynő” vendéglője és a
vasúti fűtőház közötti teret jelölte ki. A gyűlés első pontjaként a nép gaz-
dasági és politikai helyzete, második pontként pedig az általános, titkos
választói jog szerepel. A szocialista gyűlés engedélyezését Müller Gyula, Czine

332
Péter és Végh Gyula kérték. A gyűlés szónoka Müller Gyula, a szociáldemok-
rata párt budapesti kiküldöttje lesz.
1905. augusztus 31. A szilágysomlyói szabó munkások által folyó hó 27-én a
városi színházban rendezett műsoros mulatság a körülményekhez képest elég
jó sikerült. A mulattság a szabómunkások szakegyesülete javára szép összeget
jövedelmezett.
1905. augusztus 31. A városi szálloda csinosítása. A város szállodáját, amelyet
1898-ban adták át első bérlőjének, mostani bérlője Cserey Károly teljesen
újrafestette és kicsinosította. Hét év alatt meglehetősen sok füst és por
rakódott le a kávéház és az étterem falára, úgy hogy a helyiség bizony nem
felelt meg a mi városunk közönsége igényeinek. Cserey a szálloda kávéházát
és éttermét új ruhába bújtatta, úgy hogy, most teljesen kifogástalan és
beillene bármelyik nagyváros utcájára. Elegáns, csinos, tiszta mondhatjuk,
hogy a város egyetlen modern kávéháza és étterme a Csereyé.
1905. szeptember 6. Népszava. Szilágysomlyó. Szilágysomlyói elvtársaink
gyűlésén elnöknek Fülöp József, jegyzőnek Weinreb Salamon elvtársak
választattak meg. Fülöp József elvtárs elmondja, hogy a nép mit se várhat az
áruló koalíciótól, amely saját programját elárulta. Müller Gyula elvtárs
ismertetve a választói jogért lefolyt küzdelmet, azt mondotta, most láthatja a
nép, ki az igaz barátja s ki az ellensége. A tetszéssel fogadott beszédek után
tüntető-felvonulást rendeztek a városon végig, azután szétoszoltak. A gyűlés
alatt a függetlenségi pártiak zavart akartak csinálni, de elvtársaink kiszorí-
tották őket s azután csak kívülről ordítottak, bőgtek, de a gyűlés megtartását
nem tehették lehetetlenné.
1905. szeptember 7. A magyar nyelv tanítása. Az utóbbi időben erőteljes
áramlat indult meg nálunk a közéletben a magyar nyelvnek az iskolában való
tanításának intenzívebbé való tétele céljából. Erélyes hangú miniszteri
rendeleteket intéztek a tanfelügyelőségekhez, az iskolafenntartó egyházakhoz
és községekhez s a törvény szigorát helyezték kilátásba azoknak, akik köteles-
ségeiket a magyar nyelv tanítása körül elhanyagolják. Őszinte örömmel
üdvözöljük ezeket a rendeleteket s az ezekben nyilvánuló erélyességet is.
Mert szent meggyőződésűnk az, hogy a magyar nyelv minél hatékonyabb
tanítása az iskolában nemzeti létérdek. Ha azt akarjuk, hogy magyarnak
maradjon ez az ezer éves haza, ha azt akarjuk, hogy be tudjuk tölteni itt a
333
kelet kapujánál világhistóriai hivatásunkat s végül, ha azt akarjuk, hogy el ne
nyeljen bennünket a körülövező germán és szláv néptenger: akkor tanítsunk
olyképpen, hogy esztendőről esztendőre minél többen sajátítsák el az állam
nyelvét.
1905. szeptember 8. Budapesti Közlöny. Besenczky Ádám Ede szilágysomlyói
illetőségű lakos családi nevének „Váradi”-ra kért átváltoztatása a folyó évi
87.443 számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.
1905. szeptember 25. Birtalan Sámuel szilágysomlyói kir. járásbírósági
fogházőr nyugdíjba vonult.
1905. október 19. Zilahi törvényszék 6763. sz. 28/2 szám alatt Lajos henger-
műmalom Weisz Salamon és Társa Főtelep Szilágysomlyó. A cég együttesen
jegyeztetik.
1905. október 21. Budapesti Hírlap. Szilágysomlyó. A városi rendőrlegénység
és hivatal- szolgák részére szükséges ruha szállítását 1057 korona 93 fillérért
Rosenthal H. utóda budapesti, a bőráru szállítását 307 koronáért ifj. Bartha
Antal szilágysomlyói cég kapta meg.
1905. november 2. Az 1848–49-iki honvédek sírjai megkoszorúzása. Sárvári
Samu szilágysomlyói lakos Mindenszentek napján megkoszorúzta egy-egy
cserkoszorúval a szilágysomlyói temetőkben nyugvó 48-as honvédek sírjait.
Megkoszorúzta Pete Ferenc, Szénássy Miklós, Gáll István, Bartha Elek, Vincze
Márton, Kanyó Ferenc, Hajdú Ferenc, Papp József, Végh Mihály és Angyal
János sírjait. Ezt a kegyeletet a saját költségén tette meg a derék hazafi és
ezzel valóban ritka, nemes tanújelét adta lángoló hazaszeretetének és a
nemzet nagyjai iránti hálás kegyeletének.
1905. november 18. „Tekintetes polgármesteri hivatal! A tekintetes polgár-
mesteri hivatal 2726–905. kig. sz. felhívására áttettük a f. 1905–1906. isk.
évben egyleti iskolánkba beiratkozott növendékek összeírását. Ezen közlést
azonban azon indokkal méltóztatott visszautasítani, hogy az román nyelven
tétetett meg. Ezen intézkedést megfellebbezem. Az 1868. évi 44. t. c. 26. §-
ának utolsó bekezdése biztosítja az iskolafenntartó egyleteknek a jogot, hogy
saját közigazgatási hatóságaikkal nemzetiségi nyelvükön érintkezhessenek. A
szilágysági román nőegylet által fenntartott szilágysomlyói román elemi
leányiskola ügykezelési, előadási és hivatalos nyelve „románˮ. Épp ezért

334
iskolánk jogosítva van és törvény adta jogával ezen túl is élni akarván, a saját
közigazgatási hatóságaival is csakis román nyelven fog hivatalosan érintkezni.
A polgármesteri hivatal pedig, az érintett t.-c. 6. §-a alapján az ily nyelvű
beadványokat nemcsak elfogadni köteles, hanem iskoláinkkal határozatait,
hazai, sarkalatos törvényünk erejénél fogva, román nyelven megtenni. Ha
pedig mindezek dacára, a polgármesteri hivatal román nyelvű beadványainkat
a nyelv okából visszautasítja, ezzel nemcsak a nyelvre vonatkozó szentesített
törvény intézkedéseit szegi meg, hanem megszegi azon hivatalos esküt is,
amelyet a hazai törvények megtartásának biztosítására letett. Mindezek után
az iránt esedezem a fellebbviteli hatósághoz, méltóztassék a folyó évi október
hó 31-ről kelt 2726–905. kig. sz. határozatot megsemmisíteni és a polgár-
mestert utasítani, hogy a sérelmes határozat alapjául szolgáló előterjesz-
téseimet tudomásul vegye s erről való értesítését iskolánkkal román nyelven
tegye meg. Szilágysomlyó,1905.november 18-án. Tisztelettel, Mária Cosma, a
szilágysági román nőegylet elnöke” (Független Újság, 1905. december 3., 15.
sz.)
1905. december 28. A helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület egyes tagjai éveken
át kitartó tevékenységükért kitűntetésben részesültek. Kitartásunkért az Isten
áldja meg őket erőben és egészségben, hogy a közcélt továbbra is szolgál-
hassák! Sor került a 25, 20, 15 és 10 éves szolgálati érmek kiosztására. Érmet
kaptak a következők: 25 évi szolgálat után: Kapitány András és Marosi László,
20 évi szolgálat után: György András, Kádár József, Kovács László és Maliczky
Gábor. 15 évi szolgálat után: Farmati György, Csillag Károly, Kállay József és
Varga József. 10 éves szolgálat után: Balla Ferenc, Lakatos József, Lázár Ignác,
Szodorai László, Koszi Károly, Piros István, Keresi Sámuel, Sutor József, Ölvedi
Farkas, ifj. Tóth Károly, Vas Mihály, Karsay Sándor. 5 éves szolgálat után:
Konecsny János, Nolik Ferenc, György József, Nagy János, Turóczy Sándor,
Farmati János.
Az érmek kiosztása után az egyesület zászlója alá sorakoztak azok a tűzoltók,
a kik még nem tették le a fogadalmat és Konecsny János főparancsnok
bevette tőlük a fogadalmat, melyet az egyesület zászlójára tettek.
1905. december 29. Városatyák választása. Szilágysomlyó város képviselő
testületében a megbízási idő lejáratával megürült helyek 1905. év december
hó 29-én megejtett választáson töltöttek be. Legtöbb szavazatot nyertek az I-

335
ső kerületben rendes tagságra: Láng József 127, Merk János 129, Nagy Ferenc
115, Szabó István 129, Lengyel László 127, Oláh Károly 129, póttagságra:
Szélessy Kálmán 129, Kovásznay János 129, a II. kerületben Dr. Keller Samu
134, Lázár János 144, Porjesz Sámuel 140, Szarvady Imre 130, Fásy István 145,
Farmathy István 140, póttagságra ifj. Tóth Károly 141, Száva Márton 144
szavazattal. Ezeken kívül alig egynéhányan kaptak 1-2 szavazatot. A választás
eredménye tehát az, hogy dr. Ajtai Endre választási elnök az itt felsoroltakat
jelentette ki megválasztott városi képviseleti rendes, illetve póttagoknak.
Mint értesülünk, dr. Szakács Balázs és több társai a választás megsemmisí-
tését kérelmezték, azon indokon, hogy a választók névsora nem lett volna
szabályosan összeállítva, a választás napja pedig kellő módon közhírré téve.
1906. Szilágy-Somlyó. (Szilágysomlyó.) Felelős szerkesztő, kiadó-tulajdonos és
nyomtató Bölöni Sándor nyomdász. XXIII. évf. Ára 8 korona, tanítóknak és
jegyzőknek 6 korona.
1906. Az Állami Számvevőszék jelentése: A szilágysomlyói lebontott pénz-
ügyőri laktanya ócska anyagának eladásából befolyt összeg 1.552 korona.
1906. Róth Lajos malomtulajdonos és felesége Brüll Sarolta felépítenek enge-
délyek híján a Báthory vár keleti falába egy emeletes lakóházat. Hosszas
huzavona után még is megkapja a város beleegyezését.
1906. január 4. Városatyák választása. Szilágysomlyó város képviselő tes-
tületében a megbízási idő lejáratával megürült helyek 1905. év december hó
29-én megejtett választáson töltettek be.
Legtöbb szavazatot nyertek: I. kerületben rendes tagságra: Láng József 127,
Merk János 129, Nagy Ferenc 115, Szabó István 129, Lengyel László 127, Oláh
Károly 129, póttagságra Szélessy Kálmán 129, Kovásznay János 129. II.
kerületbe Dr. Keller Samu 134, Lázár János 144, Porjesz Sámuel 140, Szarvady
Imre 130, Fásy István 145, Farmathy István 140, póttagságra ifj. Tóth Károly
141, Száva Márton 144 szavazattal. Ezeken kívül alig egynéhányan kaptak 1-
2 szavazatot. A választás eredménye tehát az, hogy dr. Ajtai Endre
választási elnök az itt felsoroltakat jelentette ki megválasztott városi
képviseleti rendes, illetve póttagoknak. Mint értesülünk, dr. Szakács Balázs és
több társai a választás megsemmisítését kérelmezték, azon indokon, hogy a

336
 Róth Lajos malomtulajdonos háza

[Az épület bejárata felett két oroszlán görget egy malom követ, ez a család
foglalkozására utal. A malom később Hengermalom és villany-telepként
működik, a hajdani Magura helyi ipari vállalat itt székelt. Tévesen egyesek dák
szimbólumot látnak benne. 1945 után iskolai internátus, tantestületi tagok
szükség lakása volt itt. A 90-es években a város gazdálkodási vállalat
székhelye. Manapság turisztikai iroda, politikai pártok székhelye. ]
337
választók névsora nem lett volna szabályosan összeállítva, a választás napja
pedig kellő módon közhírré téve.
1906. január 4. Automobil járatok városunkban. Cserey Károly, a városi szállo-
da élelmes bérlője, már régebb idő óta próbálkozik azzal, hogy azokkal a
helyekkel, melyekből városunknak feltűnően nagy a személyforgalma,
automobil járatokat létesítsen. Eddigi kísérletei azonban minden iparkodása
dacára kudarcot vallottak, mert az erős, nagy automobil, melyet báró Born
Frigyestől szerzett, a mi hegyes utjainkon hamar felmondotta a szolgálatot.
Automobilját azonban most új francia motorokkal szerelte fel s ezek meg
tudnak birkózni a Meszessel is. Az automobil összeköttetést Szilágysomlyó–
Tasnád, Zilah és Csucsa között akarja Cserey rendszeresen létesíteni.
Automobilja ma reggel indult először Tasnádra.
1906. január 11. Szilágysomlyó népesedése. Az elmúlt 1905-ik év folyamán
Szilágysomlyó városban született: fiú 95, leány 76, halva született 6, – a
szülöttek összes száma 177. Ezek közül róm. kat. vallású 56, ev. református
43, izraelita 41, gör. katolikus 37. Törvényes házasságból született 163,
házasságon kívül 14. Az elhaltak száma összesen 158. Ezek közül férfi 88, nő
70. A tíz éven aluli korban elhaltak száma 71. Házasság köttetett az év
folyamán összesen 51. Keresztyén és izraelita vallásúak közötti vegyes
házasságot, egyet sem kötöttek. Az 1904-ik évhez hasonlítva, a szülöttek
száma eggyel emelkedett, azonban a tavalyi 87 fiúval szemben most 95-öt, a
tavalyi 91 leánnyal szemben most csak 76-ot hozott a gólya. Vallás szerint az
izraeliták szaporodása 10-nél fölülmúlja e múlt évit, – a római katolikusoké 2-
vel, – az ev. reformátusoké 4-el, a gör. katolikusoké pedig 5-tel kevesebb a
múlt évinél. A város lakosságának száma tehát a születések révén a múlt
évben csak is 19-el emelkedett. Hogy beköltözésekkel, mennyivel szaporodott
a város lakossága, arra megfelelő adatok rendelkezésre nem állnak. Úgy
látszik, a házasságkötésekre sem járt valami jó idő, mert ez évben hat
házassággal kötöttek kevesebbet, mint az 1904. évben.
1906. január 11. Elszámolás. A szilágysomlyói izraelita Nőegylet házi estélye
bevétele 259 korona, kiadása 70 korona volt, tehát 189 koronát hozott a
szegények számára. Úgy a nemes szívű adakozók, mint a felülfizetők, valamint
a házi estélyen segédkező háziasszonyok és leányok fogadják az egylet és a
szegények nevében leghálásabb köszönetünket. Barta Károlyné elnök. Barta
Gyula jegyző.
338
1906. január 11. Villamos fény ragyogott városunkban már tegnap, január 10-
én este, mindjárt 5 órától kezdve. Sűrű csoportokban jött, ment, hullámzott a
közönség az utcákon, gyönyörködve az új fényben, részben bírálgatva az új
helyzetet. Emlékezzünk csak! Nem „régiekrőlˮ, csak úgy 40 évvel ezelőtt volt
állapotokról. Teljesen lámpa nélkül való állapot az utcákon, melyeknek
bokáig-térdig érő sarát a lakásokból kiszűrődő gyér világosság világította meg
annyira, amennyire; bent a lakásokban többnyire a kolozsvári Cziriák- és
Stark-féle takarékgyertya nyújtotta – nem éppen kellemes szag kíséretében –
az esti világítást, ha ugyan szorgalmasan ápolgatták a mai gyermekek, ifjak
előtt ismeretlen koppantóval. Jött aztán a sokszor vastagon kormoló, büdös
petróleum s drága pénzért utcáink is nyertek immár nem annyira világítást,
mint inkább itt-ott, a kényesebb helyeken jelzőket.
E lámpák az idő folyamán folyton szaporodtak ugyan, de a közönségnek még
inkább fokozódó igényeit ki nem elégíthették. Halvány vörös fényük - sokszor
a piszkos üvegek által is gátoltatva – alig-alig tudta a lámpa körül eső szűk kör
sötétségét enyhíteni, 5-10 méterrel távolabb, mondjuk pl. az utca másik
során, a teljes sötétségben akár kifoszthatták volna a járókelőket. Néhány
évvel ezelőtt, a jobb után való sóvárgás révén jött aztán a föltétlenül szép
fényű, de drága acetilén (termekben megelőzte azt a szeszvilágítás rövid
élete); azonban mint ezt már másutt eldöntötték a tapasztalatok, a mieinkhez
hasonló, aránylag nagy kiterjedésű, szétszórt lakásokkal bíró városban e
fényforrás a nagyon költséges csővezeték miatt a közvilágítás forrása nem
lehet.
Nálunk sem lett s úgy látszik a magán világítás is könnyebben kijön vele
egészen önálló gázfejtő telepek berendezése útján. Évek gondolkodása,
gondos tanulmánya, alkudozásai eljutottak most már az új állomáshoz, a
villamos világítás alkalmazásához. Híradásunk sokszor jelezte az előkészü-
leteket, a munka előhaladásának mozzanatait; utóbb pedig nem egyszer
jelezte, ígérgette a világítás kezdetét a már-már türelmetlenkedő közön-
ségnek. Ez alatt ott a Rákóczi-utcai központi telepen szorgalmasan folyt a
munka, künn szerte a városban a vezetékek, lámpák rendbe hozása s f. jó 8-
dikán éjjeli 11 óra tájban megtarthatták az első rövid próbát. Mutatkoztak
hibák nem egy helyen. Ezeket a következő két napon lehetőleg rendbe
hozták. Az este aztán megtörtént a fényes főpróba az egész város területén,
az összes utcákon és egyes magánlakásokban is. A nem nagy számú ívlámpák
339
erős, gyönyörű fehér és az ilyen lámpáknál feltűnő nyugodt fényt árasztottak
széles körben, úgy, hogy a közelben elhelyezett izzólámpák pislogó mécsest
mutattak mellettök.
Persze az általános óhajtás, hogy ezeket lenne jó szaporítani. Erre is
gondolhatunk idővel. Az izzólámpák vöröses fénye nem olyan kellemes, de
hát es másutt is így van. Egyik-másik lámpa gyenge, ezeken segíteni lehet, ha
másként nem, kicseréléssel. Némelyiknél a külső burok tisztaságához fér szó,
ami megint csak a fény rovására esett. Egy azonban máris bizonyos, hogy a
közvilágításnál e lépésünk óriási haladást jelent, s hogy elfogultság nélkül
lehetetlen e világítást akár részben akár összességében a megelőző
petróleum-korszakkal vetni egybe. És mekkora különbség, mekkora kényelem
a magán-használatnál akármiféle világítási módszerrel szemben! Hogy aztán
mindez mennyibe fog kerülni, azt csak sejteni, de tisztán tudni még ma nem
lehet.
1906. január 14. Közgyűlés. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör évi rendes
közgyűlését 1906. január 14-én, vasárnap délután 4 órakor tartja meg.
1906. január 18. Lukátsffy Ödön polgármester jelentése a város oktatási
intézményeiről.
1. Püspöki gimnáziumban beírva 100 fiú és 1 leány, tanárok száma hitok-
tatókkal együtt 11. 2. Római katolikus leányiskolába jár 152 leány 2 tanítónő
keze alatt. 3. Római katolikus fiúiskola 59 tanulóval és 3 tanítóval. 4. Állami
felső leányiskola adata: 49 tanuló, 4 tanító és 4 hitoktató. 5. Állami elemi
iskola adata: 144 fiú, 145 leány, 7 tanító és 4 hitoktató. 6. Izraelita iskola
adata: 64 tanuló és 3 tanító. 7. Görög katolikus fiúiskola adata: 39 tanuló, 1
tanítónő. 8. Iparos tanonciskola tanuló létszáma 145, az oktatók (tanítók)
száma 4. 9. A város óvodájába járt 47 fiú és 47 leány Bogdán Irma óvónő
felügyelete alatt.
1906. január 27. Luka Ferenc a szilágysomlyói kir. járásbírósági fogházőr.
1906. február 21. Mozgófényképek. Nagyon ritkán van alkalmunk olyan
zsúfolt színházat látni, mint amilyen február hó 21-én volt. Egy kitűnő reklám
és megtelt a színház kíváncsi közönséggel. Hogyne, a mikor műsoron volt:
Fedák Sári táncai remek színezéssel. Lenkei huszárok 1848-ban a perlászi
ütközetben. Forgalom a debreceni vasúti állomáson 1906. január 2-án este 4

340
óra körül. És több ezekhez hasonló hangzatos és vonzó cím. A mozgó-
fényképek sorozatát egy olyan képpel nyitották meg, mely békés rendőr-
ségünk próbaköve volt. Ez a krakéler módon belekötött a gyomrunkba és
ezután a kép után rögtön tisztába voltunk a tudományos színház tudo-
mányával. A képekre egytől egyik reáillik a „snassz” jelző. Garasos komédia
volt az egész, mely szerencsére csak félórán át gyötörte és bosszantotta az
közönséget, mely egyhangúlag konstatálta, hogy a székelyföldi tudományos
színház becsapta. Vigaszul a gépmester azt hozta fel mentségül, hogy a képek
messziről lettek felvéve és azért olyan komiszak. Aki az előadást nem nézte
meg, annak nemcsak egy korona maradt meg zsebében, hanem örvendhet
azon, hogy megmenekült egy kellemetlen estétől. Okulhatott ebből a
közönség, hogy hangzatos falragaszoknak jövőre nem üljön fel.
1906. március 8. Takarékpénztári közgyűlés. A Krasznamegyei takarék-
pénztár-egyesület Szilágysomlyón, az üzlethelyiségében folyó évi március hó
4-ik napján délelőtt 11 órakor tartotta meg XXXVII. évi rendes közgyűlését.
Zobel Lipót kir. tanácsos, vezérigazgató gyöngélkedő egészségi állapota miatt
a megjelenésben gátolva lévén, a gyűlésben Láng József helyettes vezér-
igazgató elnökölt. A gyűlésben összesen 26 részvényes volt jelen, kik összesen
417 szavazatot képviseltek. Az igazgatóságnak az 1905. évről szóló jelentését,
a felügyelő bizottságnak a számadások és mérleg megvizsgálásáról szóló
jelentését a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A tisztújítás is egyhangúlag
ment keresztül s az eredmény az, hogy az igazgatóság és felügyelő bizottság
tagjai újból beválasztalak. Eszerint Zobel Lipót kir. tanácsos, a társaság örökös
tiszteletbeli vezérigazgatójává és igazgatósági taggá, – Láng József elnök-
vezérigazgatóvá, – Balta Elemér, Faragó Sándor, Halliarszky Samu, dr. Láng
Jakab és Tamkó Bertalan igazgatósági rendes, – Barta Károly és Lázár Géza
pedig igazgatósági póttagokká, – dr. Ajtai Endre, Farkas István és dr. Keller
Samu felügyelő bizottsági rendes tagokká; Nagy Ferenc (szilágynagyfalusi),
Friedmann István (zilahi) felügyelő bizottsági póttagokká választattak. Porjesz
Sámuelnek az üzleti helyiség kibővítését tartalmazó indítványára kimondta a
közgyűlés, hogy azt elvileg elfogadja s megbízza az igazgatóságot, hogy az
építést, mihelyt a körülmények engedik, keresztül is vigye. A Krasznamegyei
takarékpénztár Szilágyvármegye legrégibb pénzintézete, ez idő szerint korona
befizetett részvénytőkével, korona tartaléktőkével és 5000 korona II-ik

341
tartaléktőkével rendelkezik. Évi összforgalma az 1905. évben 38.396,776
korona 80 fillért lett.
1906. március 29. Felhívás. Szilágysomlyó város és vidéke hazafias közön-
ségéhez!
A magyar nemzetgazdasági érdekek megóvása, másfeléi a hazai s vele a helyi
ipar pártolása és védelme érdekében szólunk városunk minden egyes hazafias
polgárához, kérjük arra, hogy a külföldi s különösen az osztrák iparcikkek
hazánk területéről leendő sikeres kiküszöbölése érdekében tartsa be-
csületbeli kötelességének mindenki, hogy akkor, a midén úgy magán, mint
köztársadalmi szereplésében ipari terméket beszerezni, vagy szereztetni
kénytelen, szükségletét csak honi ipari termékekből fedezze. Ne legyen
közöttünk sem nő, sem férfi, a kit át ne hasson ma már a hazafias kötelesség
teljesítésének érzete. Ugyanazért a kérdésnek gyakorlati oldalát véve,
szüntessük meg vásárlásainkat mindazon iparosok és kereskedőknél, kik
elfogadható módon nem igazolják árujuk eredetét. Bojkottot mindenre és
mindenhol, a mi nem honi termék! Dobjuk el saruinkat, tépjük meg ruháinkat,
de magyar ember testét ne födje osztrák rongy s fejét ne díszítse sem cseh,
sem német süveg. Hogy pedig szavunk ne csak kiáltó szó legyen a pusztában,
alakítsuk meg városunkban a „Magyar Védő-Egyesület” szilágyvármegyei
fiókját s mondjuk ki, hogy a hazai és a helyi ipart és kereskedelmet pártoló
országos mozgalmat teljes erővel támogatni óhajtjuk s ezek védői sorába
belépünk és hozzányúlunk ahhoz a fegyverhez, melynek nyomában nem hull,
nem pusztul ember, harcos, de elpusztulnak a kapzsi osztrákok sok ezrei.
Addig is, míg a megalakítandó szilágysomlyói osztály szervezése érdekében az
alakuló közgyűlés összehívatnék, aláírási íveket bocsátunk ki s a védő-
egyesület üdvös célját ismertető alapszabályok terjesztését is megkezdtük.
Kérjük azért megindított akciónk iránti csatlakozást a hazaszeretetnek azon
melegével biztosítani, melyet törekvésünk minden magyar embertől ma
méltán elvárhat. Egyben szíves tudomásukra hozzuk, hogy irodánkban
mindenkinek szívesen rendelkezésére bocsátjuk a hazai beszerzési források
címtárát, továbbá a valódi hazai gyártmányú ruhakelmék mintakártyáit is.
Felhívásunk sikerét közönségünk ismert jó hazafiságára alapítjuk s kérjük
annak szíves támogatását.
Szilágy-Somlyó, 1906. március 25.
A szilágysomlyói ipartestület nevében:
342
Szabó István, jegyző. Szabó György, elnök.
1906. április 25. A zilahi kir. törvényszék elnöke Fazekas József m. kir. csend-
őrőrsvezető, igazolványos altisztet a szilágysomlyói kir. járásbírósághoz
hivatalszolgává nevezte ki.
1906. április 30. Szilágysomlyó országgyűlési képviselője Ugron Gábor lett.

Ugron Gábor Szilágysomlyón programbeszédjét mondja el

1906. június 10. A belügyminiszter kinevezte anyakönyv-vezető-helyettessé:

Szilágy vármegyében a szilágysomlyói-ba Bölöny Bálint rendőrkapitányt.
1906. június 21. Záróünnepély
A szilágysomlyói római katolikus leányiskola növendékei és a szent-Ferenc-
rendű nővérek zenetanítványai 1906. évi június hó 21-én d. u. 4 órakor a
római katolikus leányiskola helyiségében záróünnepélyt rendeznek a
következő műsorral:
1) Kölling La chasse au lion. Galopp, zongorán 4 kézre előadják Csoma Ilonka
és Lázár L. -2) Hazslinszky G. A hajnal ébredése. Daljáték. Hajnalcsillag: Erdei
Ilona. Csalogányok: Barna L, Tőtős R., Niosz J., Kapitán M. Nefelejtsek:
343
Bohecel C., Kálló E., Barna E. Gyöngyvirágok: Balogh R., Száva K., Simay M.
Ibolyák: Huszár M. és Bucs K. 3) Tutsek F. Induló Zongorára 6 kézre előadják
Csoma L, Bohecel C. és Farkas Cs. 4) Szeresd magyar hazádat. Garai Jánostól,
szavalja Nagy Berta. 5) Kramer Mazurka. Zongorán 6 kézre előadják Dratsay
A., Dratsay K. és Brüll I. 6) Abt F. Dalra fel! Karének. 7) Oesten F. Les trois
soeurs. Zongorán 6 kézre előadják Lázár E., Farkas Cs. és Lázár L. 8) Schubert
F. Éji dal. Cimbalmon előadja Elek K., zongorán kíséri Brüll I. 9) Horváth G.
Polonaise. Zongorán 6 kézre előadják Brüll I., Nagy K. és Lázár L. 10) Melyiket?
Várady Antaltól, szavalja Balogh Anna. 11) Székely I. Magyar ábránd.
Zongorán előadja Lázár Lucia.
1906. július 24. Pesti Hirlap. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi
miniszter Alföldi Béla és Biefer Vilmos mérnökök budapesti lakosoknak a
szilágysági helyiérdekű vasutak Szilágy-Somlyó állomásából kiíndulólag
Perecsen, Varsolc, Kraszna, Kraszna-Horvát és Petenye községek határain át
Bogdánháza községig vezetendő 0,70 méteres keskeny nyomtávú gőzüzemű
helyiérdekű vasútvonalra az elő munkálati engedélyt egy évre megadta.

1906. augusztus 16. Hatóságunk figyelmébe. Az Oláh-utca lakossága között ez

év tavasza óta állandó forrongás van az évtizedek óta használatban lévő s e
városrészt ivóvízzel ellátó Jánosi Bálint háza előtti közkút vizének az érdekelt
lakosság szerint ismert egyén által megfertőztetése miatt. Ez év február
havától állandóan panaszolnak úgy a rendőrség, mint a polgármesteri
hivatalnál, de minden eredmény nélkül. Többek között június 25-én 43 ottani
lakos által aláirt panaszos feljelentést adtak be a polgármesteri hivatalnál, de
hatóságunk még mindig csak vizsgál és tapogat, a helyett, hogy erélyes
intézkedéssel az elégedetlenség és jogos panaszokat megszüntetné addig,
míg a tettes és a hatóság közönye miatt a nép haragja jobban ki nem tör.
Nemcsak a sértett jogrend, de a közegészség ügye is megköveteli, hogy a
város által fenntartott közkút vize, ha az meg van fertőztetve minden szemét
és piszoknak bele- öntésével, amit úgy tudunk, hatósági közegek és tanuk
bizonyítanak, úgy az sürgősen kitakaríttassék, mentő vederrel ellátva, a
közfogyasztásra átadassák és hatósági felügyelet alá helyeztessék. Vezető jó
urak, egy kis jóakaratot a nép érdekében, ha az még oláhutcai lakos is és több
erélyességet a panaszok elintézése körül.

344
1906. augusztus 20. Bevonattak a belföldi szűkebb körű helyközi távbeszélő
forgalomba: Kraszna, Sarmaság, Szilágycseh, Szilágysomlyó és Zsibó 1906.
augusztus 20-án (62.382/906.)
1906. augusztus 22. Cipészipari tanfolyam. Az augusztus hó 7-én megnyílt
cipészipari mester tanfolyamot az érdekelt szakiparosok buzgón, szorgalom-
mal látogatják. Hangsúlyoznunk kell, hogy cipész iparosaink ifja, örege
egyenlő buzgósággal ragadták meg az alkalmat szakismeretük fejlesztése
érdekében. A tanfolyamon következő iparosaink vesznek részt: ifj. Bartha
Antal, Ecsedy Sámuel, Ecsedy Elemér, Bartha János, Dácz József, Kónya László,
Kerekes Alajos, Kincses József, Kovács István, Molnár Pál, ifj. Nánásy Ferenc,
Ragályi Gábor, Székely Ferenc, Tékes Gáspár, Wisnyovszky Lajos, Weisz József.
A tanfolyamról időközben kimaradtak: Markovits Sámuel, Friedman Rudolf.
Nem iratkoztak be: Helle János, Laczay Károly, Lázár Ignác és Goldberger
Farkas. Mint dicséretes dolgot megemlítjük, hogy az utóbbi tanulni nem akaró
cipész iparosok helyett egy néhány törekvő csizmadia iparos iratkozott be.
1906. augusztus 30. Népszava. A szilágysomlyói összes asztalossegédek
augusztus 28-án átadták mestereiknek követeléseiket, amelyre ha szep-
tember 2-áig kedvező választ nem kapnak, beszüntetik a munkát. Követe-
léseik a kővetkezők: 1. Tíz és fél órai munkaidő. 2. Tíz százalék béremelés. 3. A
darabszámos munka eltörlése. 4. Vidéki munkán 30 százalék pótbér. 5. A
kifizetés szombat este 6 órakor történjék. 6. Tisztességes bánásmód és
tisztességes lakás. 7. Május elseje munkásünnepnek elismerendő. 8. A
vasárnapi munkaszünetnek szigorú betartása. 9. A szervezet elismerése. 10. A
mozgalomból kifolyólag három hónapon belül senki el nem bocsájtható.
1906. november. Hosszas vajúdás után elkészült, a Nagy Imre utcán, az Állami
Népiskola mellett, az óvoda új épülete.
1906. november 1. A 48-as honvédek sírjai megkoszorúzása. Sárvári Samu
helybeli lakos, mint minden évben, úgy ez évben is Mindenszentek napjára
saját költségén megkoszorúzta a Szilágysomlyón elhalt 48-as honvédek sírjait
egy-egy cserkoszorúval. Megkoszorúzta Pethe Ferenc, Szénássy Miklós, Gáll
István, Bartha Elek, Vince Márton, Papp József, Kanyó Ferenc, Hajdú Ferenc,
Kerezsi János, Csengeri Antal, Végh Mihály, Angyal János, báró Györffy Adolf,
Balogh László, Kovács Sándor, Bányai József, Keller Róbert, Kiss Ferenc, Balla
Ferenc és Nagy István sírjait.
345
1906. november 1. Eltörlik a virilizmust. A törvényhatóságok igazgatásában
korszakos jelentőségű törvény-javaslat van készülőben. Andrássy Gyula,
belügyminiszter ugyanis azt a szenzációs kijelentést tette a főváros több
vezető férfiai előtt, hogy az adócenzus alapján szervezett törvényhatósági
bizottsági tagság intézményét: a virilizmust eltörli. Készül a törvényjavaslat,
mely demokratikus alapon, általános választói jog elvével alkotja meg a vá-
rosok és megyék jövendő törvényhatósági bizottságát. A törvényjavaslat rövid
időn belül a parlament elé kerül. Az egész ország közvéleménye helyesléssel,
örömmel fogadja a miniszter kijelentését, mert nem helyes dolog az, hogy
valaki csak azért, mert gyáros, vagy gazdag háztulajdonos, befolyásolja a
törvényhatóság közügyeinek intézését.
1906. november 10. Szilágysomlyó város közgyűlése megtárgyalta Szilágy
vármegye törvényhatóságának véghatározatát az alábbi ügyekben: 707-1906
sz. véghatározat a cigányoknak az Alsó Vadkertről való kitelepítése ügyében.
708-1906 sz. véghatározat a városi szálloda emeleti részének átalakítása
ügyében.
1906. november 15. Városi közgyűlés. Szilágysomlyó város képviseli testülete
1906. évi november hó 10-ik napján, Lukátsffy Ödön polgármester elnöklete
alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyben a következő határozatok hozat-
tak: A városi képviselet tudomásul vette a vármegyei köz-törvényhatósági
közgyűlésnek a Róth Lajos építkezésére vonatkozó azon véghatározatát, mely
a városi képviseletnek a Báthory várkert egy részének Roth Lajos részére
átengedését tartalmazó, dr. Ajtai Endre és társai és Faragó Sándor városi tiszti
ügyész által külön is megfellebbezett határozatait megsemmisítette. Ezen
véghatározatot már nagyjában ismertettük. Minthogy azonban a vármegye
köztörvényhatósága közgyűlésének határozata több, nagyon is figyelemre
méltó kijelentéseket tartalmaz, de azért is, mert a nem csekély jelentőségű
ügyben olvasóinkat lehető legrészletesebben tájékoztatni kívánjuk, a
véghatározatot most teljes egészében közöljük.
„Törvényhatósági bizottságunk Szilágysomlyó város képviselő testüle-
tének 1906. évi augusztus hó 11-én 126. kgy. sz. a. hozott azon határozatát,
mellyel kimondja, hogy a városi tanács által Roth Lajos részére 37–1906. sz.
alatt kiadott építési engedélyt oda módosítja, hogy Roth Lajost kötelezi,
miszerint a Báthory vár közvetlen szomszédságában fekvő telkén építendő
emeletes házát utca felöl a Fábri és Keller-féle üzlethelyiségek építési
346
vonalába építse, mellyel azon indokból, mivel ezen építkezési vonalba való
építkezés által mintegy 40 négyzet méter terület építkező telkéből a városnak
utcaszélesítés céljából átengedtetik, a képviselő testület közgyűlése
megengedi építkezőnek, hogy a felépítendő emeletes ház nyugati falát, a
telke nyugati szélén elvonuló és a város tulajdonát képező várfalon a telke
egész hosszúságában felépíthesse akként, hogy a várfal műemlék jellege
megmaradjon, illetve a várfalat a telke hosszában kérelmező Roth Lajos
tulajdonába engedi át, a várfal műemlék jellegének fenntartásával, – továbbá
a folyó évi augusztus hó 25-én 127–1906. kgy. sz. alatt hozott azon
határozatát, mellyel a polgármester, illetve annak helyettese ellen Szabó
István és társai szilágy Somlyói lakosok részéről, ezen építkezési ügyben
tanúsított mulasztás megtorlása céljából beadott fegyelmi panasz
elutasításával kimondja, hogy Roth Lajos építkezési ügye az általános
utcaszabályozás szempontja alá esvén, nevezettnek az úgynevezett Báthory
várkert szomszédságában levő telkének keleti határvonalául a Fábri és Keller-
féle üzlethelyiségek határvonalát jelöli meg, nyugati határvonalául pedig a
várfal északnyugta sarkából 20 cm. szélességű területet átenged, a most
megállapított keleti határvonallal parallel irányban, – Faragó Sándor városi
tiszti ügyész részéről mindkét határozat ellen külön-külön és törvényes
határidőben, – továbbá dr. Ajtai Endre, id. Páskuj István és Halliarszky Samu
városi képviselő testületi tagok részéről a 127–1906. kgy. sz. a. hozott
határozat ellen szintén törvényes határidőben beadott és írásban indokolt
fellebbezések következtében, – de hivatalból is felülvizsgálat alá véve, a
fellebbezéseknek helyt adva, ezennel megsemmisíti.
Miután továbbá úgy a polgármesteri hivatal jelentése, valamint
panaszló felek fellebbezéseinek tartalma szerint, Roth Lajos dacára annak,
hogy mindkét fennebb említett képviselő testületi határozat törvényszerű ha-
táridőben megfellebbeztetett, dacára annak, hogy ezen határozatok
tekintettel az 1886. évi XXII. t.-c. 24. §-ának f) pontja és ugyanezen törvény
110. §. rendelkezéseire meg nem fellebbezés esetén is csupán a törvény-
hatósági bizottság jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedése esetén
tekinthetők jogérvényeseknek, azok alapján a történelmi nevezetességű és
műemlék gyanánt fenntartott Báthory várfal egy részét lebontotta, annak
helyére felépítendő házának alapzatát lerakatta, utasítja törvényhatósági
bizottságunk Szilágysomlyó város tiszti ügyészét, hogy a kihágási eljárás
folyamatba tétele iránt a szükséges lépéseket – tekintet nélkül az ezen
347
határozat ellen netalán beadandó fellebbezésre, – haladéktalanul tegye meg.
Utasítja továbbá, hogy a lerombolt műemlék helyreállítása és az esetleges kár
megtérítése iránt – jelen határozat jogerőre emelkedése után szintén tegye
meg a szükséges lépéseket.
Végül miután ezen műemlék lerombolása körül Szilágysomlyó város
polgármesterét és főjegyzőjét súlyos természetű hivatali mulasztás terheli,
amennyiben tudatában voltak annak, hogy mindkét képviselő testületi
határozat ellen törvényszerű határidőben fellebbezés lett beadva s így azok
másodfokú elbírálásáig a határozatok végre nem hajthatók, tudatában voltak
annak, hogy ezen határozatok az 1886. XXII. t.-c. 24. §-ának f) pontja, illetve
az ugyanezen törvény 110. §-a rendelkezései alá esnek, s mint ilyenek,
fellebbezés hiányában sem hajthatók végre, mely körülmény a 126–1906. kgy.
számú határozat záradékában is benn foglaltatik, a mikor polgármester
utasítva lett ezen határozatnak törvényhatósági bizottsági tárgyalás végett a
vármegye közgyűléséhez való beterjesztésére, a törvényhatósági bizottság
jogérvényes jóváhagyása nélkül, mert úgy magán panaszokból, mint köz-
vetlenül tudomást szereztek arról, hogy Róth Lajos a várfal lerombolását meg-
kezdette, mindezek dacára annak megtörténtét meg nem gátolták, törvény-
hatósági bizottságunk Lukátsffy Ödön városi polgármester és Nikolájevits
Szilárd városi főjegyző ellen a fegyelmi eljárást az 1886. évi XXII. t.-c 90. §-
ának a) és b) pontjai alapján ezennel elrendeli és annak jelen véghatározat
jogerőre emelkedése után leendő foganatosításával a vármegye alispánját
bízza meg.
Megsemmisítendőnek találta törvényhatósági bizottságunk Szilágy-
somlyó város képviselő testületének fennebb említett mindkét határozatát,
mert:
A Szilágysomlyó város közepén lévő és a város tulajdonát képező
Báthory-féle várkertet a várfalakkal és bástyákkal együtt a város egyfelől
üdülő helyiségnek, leginkább pedig mint a régi idők dicsőségét hirdető, nem-
zetünk történetében igen fontos szerepet játszó műemléket szerezte meg és
tartja fenn s így a törvényhatósági bizottság elvileg sem járulhat hozzá ahhoz,
hogy ezen műemlék megsemmisíttessék, annak egyes részei magáncélokra
egyeseknek átengedtessenek.
Mindkét határozat nélkülözi a törvényes alakiságokat, mivel a városnak
végérvényesen megállapított és jóváhagyott szabályozási terve nincsen s így
ezen építkezés és terület átengedés, illetve terület kicserélés csupán az
348
utcaszabályozás szempontjából el nem bírálható, hanem a jelen esetben az
1886. évi XXII, t.-c. 110. §-ának rendelkezései alá eső ingatlan átcserélésről
van szó, melyben végérvényes érdemleges határozat csupán az ezen
törvényszakaszban körülírt alakiságok betartása mellett hozható.
3) Hatáskörén túllépett a város képviselő testülete, amikor a tanács
építkezési engedélyét felülbírálva, azt módosította, holott a tanács építési
engedélyének másodfokú felülbírálása nem a képviselő testület, hanem a
vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik.
Ugyancsak a felsorolt indokok képezik alapját törvényhatósági bizott-
ságunk azon rendelkezésének is, mellyel a város tiszti ügyészét utasítja, hogy
Roth Lajos ellen engedély nélkül való lerombolása és a város területének
jogtalan elfoglalása miatt a megtorló intézkedéseket tegye folyamatba.ˮ
1906. november 15. Piaci forgalom. Szilágysomlyó városában október 19-én
tartott hetivásáron. Tiszta búza (métermázsa) 12 korona 50 fillér. Kétszeres
11 korona 50 fillér. Rozs 10 korona – fillér. Árpa 18 korona – fillér. Tengeri 11
korona 50 fillér. Zab 18 korona 50 fillér. 1 kilogramm szalonna 1 korona 80
fillér. 1 kilogramm disznóhús 1 korona 20 fillér. 1 kilogramm marhahús 1 kor.
12 fillér. 1 kilogramm bornyúhús 1 kor. 08 fillér. 100 kilogramm só 15 korona
56 fillér. 1 kilogramm só 16 fillér. 100 kilogramm széna 4 korona 50 fillér. 100
kilogramm szalma 100 fillér. 1 köbméter tűzifa fekete 4 korona 40 fillér. 1
köbméter tűzifa hántott 4 korona 80 fillér. 1 liter szesz 36 fokú 72 fillér. 1 liter
köleskása 40 fillér. 1 liter borsó 48 fillér. 1 liter lencse 36 fillér. Paszuly 36
fillér.
1906. november 29. Újítások az anyakönyvnél. A jövő évtől kezdve két lénye-
ges újítás lesz az állami anyakönyvi hivataloknál. Az első újítás az 1904. évi 34.
t.-c. értelmében az lesz, hogy az anyakönyvvezetést ezután nem a régi módon
fogják gyakorolni, hanem az egyházi anyakönyvi vezetéssel egyezőleg, nem
vonalas íveken, hanem rovatos könyvekben. Az idézett törvény végre-
hajtására vonatkozó utasítást már szétküldte a minisztérium. A második újítás
az anyakönyvvezető által szedhető kivonati díjakra vonatkozik, ezt még Tisza
István csinálta meg. Eddig minden anyakönyvi kivonat kiállításáért 1 koronát
szedett anyakönyvvezető ez a díj ezután nem a hivatalnokot, hanem a
községi, illetőleg a városi pénztárt fogja illetni. Az az újítás némi nehézséget is
okoz, amennyiben a városi tanácsnak a díj kezelésére vonatkozólag
szabályrendeletet kell alkotnia. Mindkét újítás 1907. január 1-jén lép életbe.
349
1906. november 29. Hirdetmény. Mellyel köztudomásra hozom, hogy a folyó
1906. évben választandó 12 városi képviselő és 4 póttag választása folyó évi
december hó 6-án fog a városházánál megtartatni. És pedig az első válasz-
tókerületre eső 6 rendes tag és 2 póttag választása a városi színház
éttermében, – a második kerületre eső 6 rendes tag és 2 póttag választása
pedig a városháza tanácstermében fog megejtetni. Az első választóke-
rülethez tartozik a Báthory-kör, Városház-utca, Felső várutca, Egyház-utca,
Fürdő-utca, Bem-tér, Megyeház-utca, Híd-utca, Kővágó-utca, Vásártér-utca és
Külső-vásártér. A II. választókerülethez tartozik: Rákóczi-utca, Bánffy-utca,
Termény-tér, Kálvin-utca, Jeruzsálem-utca, Csillag-város, Kossuth-utca,
Kraszna-utca, Csermegett-utca, Berek-utca, Víz-utca, Majoros-utca, Vadkert
és Újváros. A választási eljárás a fent jelzett napon d.e. 9 órakor veszi
kezdetét és minden megszakítás nélkül tart d. u. 4 óráig, mely időn túl
szavazatok el nem fogadhatók. Szilágy-Somlyó, 1906. november 28. Lukátsffy
Ödön, polgármester.
1907. Pastoral Sufletesc. Periodic de predici. (A lélek pásztora. Prédikációk
periodikája). Szerkeszti Coste Alimp. Nyomt. Victoria kvny. I. évf. Megjelenik
havonként. Ára 10 korona.
1907. január 20. Versenytárgyalás eredménye. A csucsa-nagykárolyi állami
közúton Szilágysomlyó és Somlyócsehi között újjáépítendő Kraszna-híd vasföl-
szerkezetére a legolcsóbb ajánlat a Budapesti szivattyú- és gépgyáré 49,45
korona egységárral, az alépítményre pedig (22640,52 korona.) Halász
Mártoné. Építő Ipar, 1907 (31. évfolyam, 1907-01-20 / 3. (1567.) szám
1907. január 31. A római katolikus hitközség egyháztanácsa az évi közgyűlést
február hó 10-re a gimnázium tornacsarnokába tűzte ki. A közgyűlésen a
hitközség férfi tagjai vehetnek részt.
1907. január 31. Városunkban Cserey Károly, a Városi Szálloda volt bérlője,
többször próbálkozott azzal, hogy a vármegyében automobil összeköttetést
létesítsen. Vállalkozása azonban – rossz volt a gépje és a motorjai gyengék a
mi útjainkon – soha sem sikerült. Most Nagykárolyban Grósz Sándor akar egy
nyolc személyre való automobillal kocsi közlekedést létesíteni Tasnáddal,
Zilahhal, és Szatmárral. Szeretnők, ha terve sikerülne, figyelmébe ajánlva
városunkat is.
1907. január 31. A Városi Szálloda bérlője Friedländer Sándor.
350
1907. január 31. Korpás Lajos és társai kérésére a rendőrkapitányi hivatal
február 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a színházban tartandó nyilvános
szocialista népgyűlésre engedélyt adott. A gyűlés tárgya a jelenlegi politikai
helyzet és az általános választói jog megvitatása. Ugyanaznap este tartják a
színházban táncmulatságukat a helybeli faipari szakszervezet munkásai.
1907. február 3. A szociáldemokraták Szilágysomlyón folyó hó 3-án délelőtt a
színházban gyűlést tartottak, mely alkalommal a színház nagyterme zsúfolásig
megtelt nem ugyan szociáldemokratákkal, akiknek számuk városunkban még
most sem emelkedett valami tekintélyes summára, hanem inkább semmiféle
állami és községi terhet nem viselő és szavazati joggal sem bíró turbulens
elemekkel, mesterlegényekkel és a polgári osztályból vasárnap alkalmából
összeverődött kíváncsiskodó más közönséggel. Müller helybeli szocialista-
vezér vitte a szót és vezette a gyűlést, mely az általános titkos választói jog
behozatala és a szavazati jogosultságnak széles mederben való kiterjesztése
körül forgott. Közben a koalíciós kormány magatartása is bírálat tárgyává
tétetett, a politizálás nem lévén a bejelentett gyűlés tárgyai közé felvéve, az
ez irányban indulni kezdő tárgyalást a jelenlevő Páskuj József alkapitány
leintette. Köztudomású dolog, hogy Müller szabólegény, gyűlést vezető úr
közelebb került ki a fogházból, hova államellenes tanok hirdetése miatt volt
becsukva. Úgy látszik reá nézve nem volt minden haszon nélkül való iskola,
mert mostani szereplésében már piánóbb hangokat pengetett és a
nemzetközi szociális tanok veszedelmes igéiből sok eddig kedvenc kiszólásait
elhagyta.
1907. február 7. A szilágysomlyói ev. református egyházközösség a papi telek
Rákóczi-utcai oldalára állítandó kerítés költségeinek fedezése céljából 1907.
február 10-én a városi színházban zártkörű táncvigalmat rendez. Az idei
farsang egyik legsikerültebb mulatságának ígérkezik. [Az utca neve ma Simion
Bărnuțiu. SZ.M.A.]
1907. február 7. A szilágysomlyói jótékony Nőegylet 1907. február 12-én
műsoros fillérestélyt rendez. Belépti díj 1 korona. Ételről, italról gondoskodva.
1907. február 7. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör február 2-án jótékony
célú táncvigalmat rendezett, ennek jövedelme felerészben az elaggott
iparosok menháza, felerészben a saját pénztára javára fordíttatik. Erkölcsi
sikerét tekintve e mulatságnak, kielégítőnek mondható.
351
1907. február 14. Mahalcsik Bónó gimnáziumi tanár a szilágysomlyói Szabad
Lyceum megalakítását szorgalmazza, hogy ne csak a középosztály, hanem a
nép érdeklődését fölkeltsék a tudomány iránt. Gimnáziumunk tanártestülete
is a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium tervét óhajtja
megvalósítani városunkban, mely terv abban áll, hogy a vidéki városokban is
tartsanak a középiskolák tanárai sorozatos előadásokat. Ezen előadások
megtartására az előfeltételek megvannak, a tanár testülten kívül vannak
elegendő számmal, kik ismereteik közlésével egy kellemes órát szerezhetnek
a közönségnek. Gimnáziumunk tornacsarnoka alkalmas helynek ígérkezik ily
előadások megtartására. A gimnázium tanártestülete az idei iskolai évben hat
előadás keretében a kuruc-korszak ismertetését tűzte ki célul. Az első előadás
február 18-án, szombaton délután 5 órakor lesz a gimnázium tornacsarno-
kában. Címe: A kuruc-korszak történelmi ismertetése. Előadó: Mahalcsik
Titusz. A többi előadás vagy felolvasás február 23, március 2, 9, 16 és 23-án
lesz a következő címekkel: A kuruc-korszak valláserkölcsi viszonyai; A kuruc-
korszak költészete és zenéje; Ruha viselet II. Rákóczi Ferenc korában; Az
oktatás és nevelésügy állása a kuruc-korszakban. Az orvostudomány és
egészségügy a kuruc-korszakban. A tanár testület városunk érdeklődő
közönséget szívesen látja ezen előadásokon és felolvasásokon.
1907. február 14. Folyó hó 10-én a szilágysomlyói ev. református egyház
táncvigalmat rendez melynek jövedelme a papi lak korszerűsítésére
fordíttatik. A táncvigalmon megjelent közönség számáról megjelent közönség
számáról ítélve, úgy hisszük az anyagi siker nem is maradt el; hanem igenis
elmaradt más, t.i. a teljes erkölcsi siker. Nem ugyan azért, hogy a jelenlevők
nem jól múlattak volna, hanem azért, mert az egyház iránti közérdeklődés
itten nem volt tökéletes. Nem, mert az egyháznak úgynevezett notabilitásai
mintha csak összebeszéltek volna: távol tartották magukat. E szomorú tényt
konstatálni kötelességünk, valamint azt is, hogy a közegyetértés meglazu-
lásának okozója kell, hogy legyen. Ez így nem jól megy, mert nekünk az
egyesült erőre igen nagy szükségünk van.
1907. március 7. A szilágysomlyói állami elemi népiskola tanítótestülete
március 5-én kerületünk nagynevű országgyűlési képviselőjét Ugron Gábort
felkérte, hogy a terítéken lévő „Fizetési törvényjavaslat” sérelmei orvoslásá-
nak érdekében legyen szószólója.

352
1907. március 7. „Szilágyvármegye” címmel március 3-án városunkban egy új
hetilap jelent meg. Semmi kívánni valónk nem lehet ellene. E lap első számá-
ban 354 helyesírási, szófűzési és nyomdahibával mutatkozott be.
1907. március 14. Szilágysomlyón sorozást tartanak április 4-én.
1907. március 14. A Krasznamegyei Takarékpénztár igazgatósága a helybeli
állami iskola szegény sorsú tanulói segélyezésére 30 koronát, az iparostanonc
iskolai tanulók ez évi jutalmi díjazására pedig 20 koronát küldött. Amidőn ez
összeg átvételét elismerem és nyugtázom, egyúttal hálásan mondok köszö-
netet ezen összegek adományozásáért, Bogdán István, népiskolai igazgató-
tanító.
1907. március 14. A Szilágy hetilap írja: Delaware. E név alatt néhány évvel
ezelőtt egy új, amerikai szőlőfajta jött nálunk forgalomba. Azóta aztán a
kifogyhatatlan reklámirozás sok-sok alakban hirdeti e szőlőfajtát, melyet
oltani, permetezni, kénporozni nem kell, bőven terem, bora valódi nektár stb.
stb. Természetes aztán, hogy vesszejét ugyancsak borsos árban szállították a
boldog megrendelőknek. A bihari Érmellék erre felénk is módfelett dicsérte,
ajánlotta s hozattak is belőle némelyek kisebb, mennyiségben. Most e
szőlőfajtáról megjelent a hivatalos bírálat, melyből mindenki megértheti,
hogy az agyondicsért fajta mit ér. Íme, a földművelési miniszter bírálata szó
szerint: „A Delaware fillokszerának ellenálló képessége gyönge, ellenben a
peronospora, oidium, anthraknosisnak teljesen ellenáll. Termő-képessége
igen csekély, fejlődése gyenge, érése szeptember közepe, fürtjei kicsinyek,
lazák, a bogyók kicsinyek, húsúk nyálkás, kevés mellékízzel, de a fürtök a
rothadásnak ellent állanak. A Delaware az oltást rosszul tűri, talajigénye nagy,
középkötött agyagtalajt kíván. Éppen talajválogató tulajdonsága miatt a
legtöbb állami telepen pusztulóban van a Delaware-ültetés. Mind e kísérletek
eredményei arra mutatnak, hogy a Delaware nem az a fajta, amelynek
elterjedése kívánatos lenne.ˮ A miniszter rendeletére az állami telepeken a
Delaware termelésével teljesen felhagytak.
1907. március 21. A Krasznamegyei Takarékpénztár-egyesület a helybeli
református egyházközség számára 30 koronát adományozott, amely kegyes
adományért hálás köszönetet mond az egyháztanács.
1907. március 28. Városi közgyűlés. A fő téma a villanyvilágítás.

353
Szilágysomlyó város képviselő testülete 1907. évi március hó 23-ik napján
Nikolájevits Szilárd főjegyző, helyettes polgármester elnöklete alatt rendkívüli
közgyűlést tartott.
A közgyűlésnek első s igen fontos tárgyát a városnak villanyvilágítással
ellátása képezte. Mint már lapunkban jelezve volt, Szilágysomlyó város a
villanyvilágítás behozatala kérdésében már az elmúlt 1906-ik évben
érdemleges határozatot hozott volt a szerződést Weisz Salamon és társa
helybeli hengerműmalom céggel meg is kötötte, – a szerződést Szilágy
vármegye köz-törvényhatósági közgyűlése is megerősítette és felsőbb
jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztette. A belügy-
miniszter a concessióban lényeges hiányokat találván, az alsóbb fokú
határozatokat feloldotta s a városi képviseletet a hiányok pótlására s illetve a
concessiós szerződésnek a miniszteri intézkedéshez mért átformálására
utasította.
A miniszteri intézkedés értelmében hosszasabban folytak a vállalkozó céggel a
tárgyalások, míg a város közvilágítására szolgáló lámpák s ívlámpák száma,
ereje, a felszerelés, berendezés, az egységár, stb., stb. részletkérdésekben a
képviselet által kiküldött bizottság végre a vállalkozóval megállapodásra
jutott. A bizottságnak eme megállapodása alapján készült szerződési tervezet
került most a rendkívüli közgyűlés tárgyalása alá. A bemutatott szerződési
tervezetet a képviselet egyhangú határozattal elfogadta s jóváhagyás végett a
vármegyei köz-törvényhatósági közgyűléshez fölterjesztetni rendelte.
1907. március 28. A helybeli református egyház gondnoksága az iránt
kérelmezett a városi közgyűléshez, hogy a Rákóczi utcára nyíló templom-
sikátor végére kaput állíthasson fel, visszautasíttatott azzal, hogy az úgy is
kevés számú utcák bármelyikét is kerítéssel, vagy kapuval a közfogalomtól
elzárni célszerűtlen volna.
1907. március 28. Fülöp Mihályné vendéglős az „Angol királynő” vendéglő
bérlője záróra meghosszabbítás iránt folyamodott. A közgyűlés figyelemmel
az e tekintetben beérkezett rendőrkapitányi javaslatra, a kérelmet elfogadta
és tekintettel azon a körülményre, miszerint Nagyvárad és Budapest fe3lé
járó személyvonat reggel 3 óra 18 perckor indul és az utazóközönség kényel-
me megkívánja, hogy a vasútállomás szomszédságában lévő vendéglő

354
zárórája meghosszabíttassék, az „Angol királynő” vendéglő záróráját reggeli 3
óráig meghosszabbítandónak kimondta.
1907. április 4. A szilágysomlyói Ipartestület 1907. április 1-jén délután 2
órakor tartotta meg a városi színház helyiségében 18.-ik évi rendes
közgyűlését. A gyűlésen Szabó György ipartestületi elnök elnökölt és a szép
számmal összegyűlt tagok előtt beszédet mondott. Kiemelte, hogy a keres-
kedelmi kormány terhére a kolozsvári Iparkamara hathatós támogatásával
1906. augusztus 8-án megnyílt cipész ipari szaktanfolyam, melyet Bod József
szaktanító úr őszinte köszönetünket kiérdemlőleg vezetett és fejezett be. E
tanfolyamot állandóan 15 szakiparos látogatta és jól sikerült munka
kiállítással Krazsóf János fővárosi cipész iparos vizsgáztatott le. Sajnálattal
jelentette, hogy ugyanily irányú tanfolyam a szabó iparosok részére is enge-
délyezve volt 1906. március 19-ére, de az nem volt megtartható. 1906. július
1-jén lemondott Faragó Sándor ügyvéd, aki majd két évtizeden át köz-
szeretetben álló ipartestületi biztosunk volt. Iparhatóságunk a lemondást
követően biztosul Nikolájevits Szilárd városi főjegyzőt, helyettesnek Kedves
János városi pénztárnokot nevezte ki. A testület tagja volt 323 iparos.
Tanoncok száma 122, felszabadult 28 tanuló. Az utas szállóban megszállt 15
utas. Elöljárósági tagoknak megválasztatottak: Brüll Sámuel, Barbovszky
János, Balogh János, Kálmán Ferenc, Kovács Lőrinc, Szarvadi Imre, Szellő
István, Laczay József, Erdősdi László, Madár János, Szabó Mihály, Szélessy
Kálmán. Számvevők: Kattra Endre, Tamkó Károly, Simó Károly. A közgyűlés
elhatározta, hogy néhai ifj. Barna József arcképét, ki az ipartestület céljaira
végrendeletileg szép hagyományt tett, megfesteti a testület számára.
1907. április 4. A kolozsvári kereskedelmi kamara a kereskedelemügyi
kormány 27.127-1907 számú rendelete alapján köztudomásra hozza, hogy a
crajovai osztrák-magyar konzulátus jelentése szerint a Romániában mind-
inkább terjedő lázadás miatt ajánlatos a kereskedelmi megrendelések
teljesítését egyelőre függőben tartani és az útban lévő küldeményeket
feltartóztatni.
1907. április 11. Városi közgyűlés. 1907. április 6. Tárgyalás alá vétetett a
város középületeinek kijavítása tárgyában Balássy Miklós mérnöknek az alábbi
szakvéleményt fogalmazta: Tekintetes Polgármesteri Hivatal Szilágysomlyón.
Szóbeli megbízás folytán megvizsgáltam a város tulajdonát képező épületeket

355
és a vizsgálatom eredményéről a következőkben van szerencsém jelenté-
semet megtenni. A városháza a régiségtől és elhanyagoltságtól rendkívül
rossz állapotban van, a pince bolthajtás több helyen be van szakadva és annak
végleges összeomlása csak rövid idő kérdése, az épület külső falai kihajlottak
és azokat csak a fedélszerkezet tartja. A további megállapításokat a mellékelt
jegyzőkönyv tartalmazza:
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szilágysomlyón 1907. év április hó 3-ik napján a város tek. köz-
gyűlésének 11–1907. kgy. sz. megbízása folytán a város tulajdonában lévő
épületeknek megvizsgálása tárgyában.
Jelen voltak az alulírottak:
1) A kiküldött bizottság mindenek előtt a városházát vizsgálta meg, s bár
nagymértékű épületrongálásokat észlelt, az egész épületet még közveszé-
lyesnek nem tartja. Az egész épület alapos igazítással és teljesen új zsindelye-
zéssel még hosszú időre lakhatóvá és használhatóvá tehető.
A gőzfürdő falai, fedele és mennyezetei nagyon meg vannak rongálva, ugyan-
azért itt is alapos igazítást hozunk, ajánlatba amennyiben azonban a meny-
nyezet több helyiségben szakadozó félben van, helyrehozataláig az üzem
beszüntetését javasoljuk.
3) A sorbolt és Weinberger lakásánál szintén nagymérvű rongálásokat
észleltünk.
4) Az u. n. „Arany bika“ fogadónál a melléképület, az állás és az istálló lebon-
tandó és kitoldandó. – Az épületnek többi részei elég jó karban vannak, kivéve
az ablakokat és ajtókat, a melyek újonnan készítendők.
5) A színház épületének a fedele nagyon rossz állapotban van, annyira, hogy
az egész fedelet le kell szedni s újonnan készíteni. – A padlózat korhadtsága
miatt újítandó. – A falaknál mutatkozó hiányok kiigazítandók. Ajtók részben
újak készítendők, részben pedig az ablakokkal együtt megigazítandók és
befestendők.
6) A barompiaci fogadónál az istálló a beadott terv szerint felépítendő. – A
főépületnél mutatkozó hiányok kiigazítandók.
7) A br. Bánffy Endrével közös korcsma szintén lényesebb igazítást igényelvén,
ajánlatba hozzuk a tek. közgyűlésnek, hogy a közösség megszüntetése iránt a
szükséges lépésüket haladéktalanul tegye meg.

356
8) A városháza és a gőzfürdő telkének kerítései elkészítendők, valamint a
gőzfürdő udvarán lévő kút újonnan befödendő.
Amennyiben a szükséges igazítások költségvetésének elkészítése a kiküldött
bizottság hatáskörébe nem tartozik, tisztelettel ajánlatba hozzuk, hogy a
tekintetes közgyűlés utasítsa a város polgármesterét, hogy lehetőleg helybeli
építészek valamelyikével vétesse fel a hiányokat, ahol szükséges, készíttessen
terveket és egy részletes költségelőirányzatot minden épületre külön-külön.
Ezzel a jegyzőkönyv lezáratott és aláíratott. Kmft. Halliarszky Samu, Szarvadi
Imre, Farkas Ödön, Tamkó Károly, Kálló Gyula.
1907. április 17. A zilahi törvényszék 2966. sz. 333/1 szám alatt bejegyezte
Schönfeld Jenő szilágysomlyói lakos, rőfös- és divatáru kereskedő cégét.
Főtelep Szilágysomlyó.
1907. április 25. Pap György illésfalvi lakos és birtokos, Barboloviciu Alimp
görög katolikus püspöki helynök, Kozma Endre birtokos, a Silvania Bank
igazgatója és dr. Pap Emil ügyvéd jelölt április 19-én 11 órára Szilágysomlyón
tartandó román népgyűlés megtartásának engedélyezését kérték a következő
tárgysorozat betartásával: 1. A népgyűlés megnyitása. 2. A képviselő házban
tárgyalás alatt álló, nem állami elemi iskolákra vonatkozó törvényjavaslat
megvitatása. 3. Az általános, titkos községenként gyakorlandó szavazati jog
érvényre jutása érdekében állásfoglalás. 4. A gyülekezési szabadságra
vonatkozó értekezlet. 5. A fenti tárgyakra vonatkozó határozathozatal. A
gyűlés kolosszálisnak ígérkezett, bíz törpévé sikeredett. A „Nemzeti Szálloda”
udvarhelyiségébe vonuló 60-70 tagból álló pópa, ügyvéd, Silvania banki
tisztviselőkkel együtt 400-an lehettek.
1907. április 25. Friedländer Sándor kéri a városi közgyűlés engedélyét, hogy
mint a városi szálloda bérlője meghosszabbíthassa a zárórát hajnali 3 óráig.
1907. május 2. A szilágysomlyói Kaszinó Egylet 1907. május 12-én saját
helyiségében közgyűlést tart. Itt jelentik be, hogy a háztulajdonos a bérletet
1907. október 1-re felmondta és így más Kaszinó helyiségről kell gondos-
kodni.
1907. május 2. A német gyárosok a gombostű árát kg-ként 32 fillérrel emel-
ték.

357
1907. május 9. Kőhalmi Mihály gimnáziumi tanár vezércikkben szorgalmazza a
somlyói algimnázium főgimnáziummá fejlesztését. A cikk címe: Gimná-
ziumunk fejlesztése.
1907. május 9. Kihirdették a belügyminiszternek ama körrendeletét, melyben
megtiltja a közigazgatási tisztviselőknek, hogy ajándékot fogadjanak. A vár-
megyében eddig ilyen eset nem merült fel.
1907. május 9. Rendkívüli városi közgyűlés mondta ki, hogy a gimnázium
nyolc osztályosra való bővítése és az érettségi vizsgára való jogosultság
szükséges anyagiak híján, feliratilag fordul a nagyváradi római katolikus
püspökhöz és a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy e
vidék vezérszerepére hivatott magyar várost, ezen nemes törekvésében
támogatni méltóztassék.
1907. május 9. Újonnan alakult szilágysomlyói borellenőrző bizottság tagjai:
elnök Szaplonczay Sándor, tagok Ajtai Endre, id. Páskuj István kinevezve,
Hubert Jenő, Halliárszky Samu választva.
1907. május 12. Iparosok Lapja. Lelkész lakás-építés. A szilágy-somlyói ev. ref.
egyház 15.852 korona előirányzott költséggel új lelkészlak építését hatá-
rozván el, felhívja a vállalkozni óhajtókat ajánlattételre. A munka kivitelének
biztosítása céljából május 14-ik napjának délutáni 3 órájára a lelkészi iroda
helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. – Zárt
ajánlatok 5% bánatpénzzel felszerelten a kitűzött nap délután 2 óráig
fogadtatnak el a lelkészi hivatalban. Műszaki művelet és feltételek a lelkészi
hivatalban megtekinthetők.
1907. május 16. Zobel Lipót királyi tanácsos, a vaskorona-rend lovagja, a
Krasznamegyei takarékpénztár elnök-igazgatója, nyugalmazott m. kir. posta-
igazgató, Szilágysomlyó város képviselő testületének és Szilágyvármegye köz-
törvényhatóságának tagja, folyó hó 14-én, 77 éves korában hosszas betegség
után elhunyt. Haláláról özvegye a kővetkező gyászjelentést adta ki: „Már özv.
Zobel Lipótné Bogossy Ilona szomorú szívvel tudatja a maga és mindkét
részről számos testvérek és rokonok nevében is, hogy a jóságos férje Zobel
Lipót kir. tanácsos, a vaskorona-rend lovagja, nyugalmazott m. kir. posta-
igazgató, a Krasznamegyei takarék-pénztárnak 14 évig elnöke és vezér-
igazgatója, iskolaszéki gondoksági elnök és vármegye bizottsági tag, stb., stb.,
munkás életének 77-ik, házasságának 37-ik évében, hosszas szenvedés
358
következtében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után megszűnt
élni.ˮ A Krasznamegyei takarékpénztár részvénytársaság, melynek 14 éven
keresztül volt elnök-igazgatója, külön gyászjelentésben tudatja az intézetet
ért veszteséget. Temetése ma délután 4 órakor lesz.
1907. május 16. Halálozás. Lapunk zártával vesszük a szomorú hírt, hogy
Páskuj József, Szilágysomlyó város rendőr alkapitánya elhunyt. Évek óta
küzdött gyógyíthatatlan kórral, mely munkás ételének véget vetett. Városunk
egy példás becsületességű, szorgalmas, jő lelkűi tisztviselőt, kis társadalmunk
egy általánosan szeretett tagját veszítette el benne. Halálát családja a
következő szomorú jelentéssel tudatja: Mély fájdalommal tudattuk, hogy az
52-ik, boldog házasságának 22-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti
szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 29-én délután 6 órakor csendesen
elhunyt. A boldogultnak porai e hó 31-én délután 4 órakor fognak a róm. kat.
anyaszentegyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni, lelke üdvéért
pedig az engesztelő szent mise áldozat június hó 1-jén d. e. 10 órakor fog a
plébánia templomban az Egek Urának bemutattatni. Minkét végtisztesség
tételre a boldogultnak rokonait, barátait és jó ismerőseit szomorú szívvel
meghívjuk. Áldás lebegjen hamvai felett! Szilágysomlyó, 1007. május 29. Özv.
Páskuj Józsefné szül. Ruszka Erzsébet, az elhunyt neje. Ifj. Páskuj Antal és
Erzsike gyermekei. Özv. Ruszka Istvánné szül. Páskuj Matild, testvére. Id.
Ruszka Ignác és neje Kőmives Antónia, apósa és anyósa.”
1907. május 16. A Jolbej József lemondásával megüresedett aljegyzői állást
Klein Mór kárásztelki helyettes okleveles jegyző nyerte el. Városunk egy
képzett és munkás tisztviselőt nyert.
1907. május 30. A városi közgyűlés határozata 1907. május 27-én. A Róth
Lajos féle építkezés kérdése, az építendő háznak a Báthory-várkert felöl eső
fala a várkert többi falának megfelelő stílben legyen megépítve.
1907. május 30. A Szilágyság közli. Meghamisított térképek a romániai
iskolákban. A közoktatásügyi miniszter arról értesült, hogy a román közép- és
elemi iskolákban Magyarország földrajzát mintegy két-három hónapja
állítólag meghamisított térképekről tanítják. Ezeken a térképeken „Nagy-
Romániáˮ-t (?) rajzolta meg egyik Bukarestből szubvencionált bécsi vállalat.
Románia területe itt a Feketetengertől egész Szegedig terjed, bele foglalva
Erdélyt és a Magyar-alföld kellő közepét. A miniszter körrendeletileg utasí-
359
totta a kir. tanfelügyelőket, hogy az ilyen államellenes térképet vagy más
taneszközt használó iskolákról szerezzenek biztos tudomást és az illető iskola-
fenntartók és tanítók ellen a bűnvádi eljárást azonnal indíttassák meg.
1907. június 13. Iparos tanulók munka kiállítására, melynek bemutatása az
állami elemi iskola épületében folyó hó 16-án, vasárnap délelőtt 9 órakor lesz.
Felhívjuk olvasóink és különösen az iparosok figyelmét arra, hogy 37 iparos-
tanuló 40 munkát állított ki.
1907. június 13. Az építőmunkások június 9-re tervezett nyári mulatságát a
beállott esős időjárás miatt a rendezőség elhalasztotta és azt jövő vasárnap
június 16-án ugyancsak a malomerdői mulató helyiségében fogják megtartani.
1907. június 20. A somlyócsehii 86. számú Kraszna vashíd (a Csucsa–
Nagykárolyi országúton) építése folyamatban van.
Az 1907-ben épített hidat az 1941. szeptember 1-3-i nagy árvíz lerombolta,
1942-ben hasonló formában újjáépítik. Ma a forgalomból kivonva.

Vashíd a Krasznán Szilágysomlyó és Csehi között

1907. június 20. Szilágysomlyó 1907 június 20-tól (54.586/907.) Bevonatott

(bekapcsolódott) a belföldi helyközi távbeszélő-forgalomba.
1907. június 20. A MÁV vonalain a személyszállító kocsikban a világítást
gyökeresen megjavítják ezen esztendőben. A mostani villam világító rendszert
is ki fogják küszöbölni, mert a mai lámpások csak a kocsi szakaszok tetejét
világítják meg és olvasni alig lehet másképp csak akkor, ha az ember feláll. A
360
mai lámpások helyett kétkarú villamos csillárokat fognak alkalmazni, hogy az
utasok ülő helyzetben is jól lássanak. A külföldre járó kocsikat külön
villamfejlesztő dinamógépekkel is föl fogják szerelni.
1907. június 23. Sajnos Szilágysomlyón is igen nagy volt a tüdőbetegek száma,
ezért volt szükség a szilágysomlyói Szanatóriumi Bizottság megalakulására.
Elnökévé Moni Gyulánét választották meg. Társelnökök: Szaplonczay Sán-
dorné és Lázár Jánosné lettek.
1907. június 23. Nagy kitűntetésben részesült a napokban egy szilágysomlyói
születésű vitéz altiszt, Nagy Győző őrmester, aki az 51. gyalogezrednél
kereken 50 esztendőt szolgált egyfolytában. Minthogy az 51. gyalogezred
legénységi állománya Szilágy, Szolnok-Doboka és Kolozs vármegyékből
sorakoztatik, a mi vármegyékben alig van olyan katonaviselt, aki ne ismerné a
már negyven éve őrmesteri rangban működő öreg katonát. Nagy Győző
fényes múlttal dicsekedhetik, a königrätzi csatában 1866-ban élete veszé-
lyeztetésével megmentette az ezred zászlóját. Most jelenleg Bécsben
állomásozó 51. gyalogezred tisztikara és legénysége fölemelő ünnepélyen
búcsúzott az öreg hőstől. A derék őrmester még mindig jó egészségnek
örvend és gyönyörködik öt leánya és két fia boldogságában. Különösen
büszke egyik fiára, aki tényleges százados a közös hadseregben.
1907. június 27. Gimnáziumunk fejlesztése címmel Kőhalmi Mihály
vezércikkben értekezik a város gimnáziumáról.
1907. június 27. Városi közgyűlés 1907. június 24. A gyűlés egyetlen tárgyát a
római katolikus gimnázium nyolc osztályúvá tétele képezte Lukátsffy Ödön
elnöklete alatt. Sajnosan kell megemlítenünk, hogy az egy-egy bolt bérbe-
adása, avagy egy italmérési engedély elvonása egész lázba hozza a város-
atyákat és csekélyebb fontosságú, inkább magán érdekeket érintő kérdé-
sekben teljes létszámmal érdeklődnek a képviselők, - ezen igen fontos kérdés
tárgyalására alig jelent meg egy néhány képviselő, mintha bizony Szilágy-
somlyó városra oly csekély fontosságú kérdés lenne, hogy lesz-é nyolc
osztályú gimnázium, avagy sem. A képviselő testület hosszas tanácskozás
után egyhangúlag kimondta, hogy Szilágysomlyó rendezett tanácsú város és
vidéke közművelődésének előmozdítása végett a szilágysomlyói római
katolikus püspöki algimnázium nyolc osztályú, érettségi vizsgálati jogo-
sultsággal bíró főgimnáziummá való emelése, szükséges. De miután a város
361
ezen, ügye a városra, mint annak vidékére nézve olyannyira fontos közmű-
velődési cél megvalósításáért anyagi támogatás nélkül, szűk anyagi
viszonyaira való tekintettel, mit sem tehet – feliratilag fordul a nagyváradi
római katolikus püspök ő nagyméltóságához, mint a jelenlegi gimnázium
fenntartójához és egyidejűleg a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közok-
tatásügyi miniszter úrhoz oly kéréssel, hogy a fejlődésnek indult és territo-
riális viszonyainál fogva a vidék vezérszerepére hivatott magyar várost ezen
nemes törekvésében támogatni méltóztassék.
1907. június 27. Meghívó. A szilágysomlyói Ipartestület és a Polgári
Olvasókör, részben az elaggott iparosok menháza, részben az Olvasókör
könyvtára javára a Púposon levő fenyvesben, ponyvával fedett helyiségben
1907. évi július 7-én jótékony célú, zártkörű, batyus nyári táncvigalmat
rendeznek. Belépti díj személyenként 1 korona 20 fillér. Kezdete délután 5
órakor.
1907. június 27. Folyó hó 23-án délután 4 órakor rendezte a helybeli felső
leányiskola tanári kara növendékeivel a szokásos évzáró ünnepélyt.
1907. június 30. Moni Gyula királyi közjegyző összehívására, városunkból és
vidékről nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze a városháza nagy-
termében, hogy ott a Szilágysomlyó és Csucsa közötti vasúti összeköttetés
felett tanácskozzék. Szilágysomlyó, Perecsen, Varsolc, Kraszna érintésével.
Egy bizottságot választottak az elképzelés megvalósítására. A bizottság egy
memorandumot fog kidolgozni, amelyet a közlekedési miniszterhez
küldöttség viszen fel.
1907. július 4. A szilágysomlyói ev. református egyházközség presbitériuma
augusztus 4-én az épülő papi lak javára nyári mulatságot rendez a
malomerdei múlatóban.
1907. július 4. A tegnap éjjel, július 3-án nagy robajjal beszakadt a városi
gőzfürdő mennyezete. Nincs pénz a helyreállításra.
1907. július 4. A szilágysomlyói kaszinó egylet július 21-én vasárnap délután
saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: telekvásárlás, a meg-
vásárolandó telekre egy modern, étkezőhelyiséggel is ellátott kaszinó építése
és a kaszinónak szövetkezeti alapra helyezése. A közgyűlés határozat-
hozatallal zárult.

362
1907. július 4. Szilágysomlyó város telepedési szabályrendelete.
1. §. A város lakossága áll a rendes községi tagokból és a betelepültekből. Az
átutazók és a bármi okból ideiglenesen, legfeljebb három hóig itt tartózkodó
idegenek a város lakosai közé nem számítatnak.
2.§. Rendes községi tagok s a város kőtelekébe tartozók azok, kik a város köte-
lékébe fölvétettek és azok, kik négyévi folytonos itt lakásnál s a városi
közterhek ez idő alatti hordozásánál fogva az 1886. XXII. t.-c. 10. §-a
értelmében a város kötelékébe tartozóknak tekintendők.
3.§. Települtek azok, kik Szilágysomlyó városba beköltöznek s akár saját
házukban, akár bérelt házban állandóan, vagy legalább az év nagyobb
részében itt laknak, de még is a 2. §. értelmében a rendes községi tagok közzé
nem tartoznak.
4. §. Települni minden honpolgárnak joga van s e jog csak az 1886. XXII. t-c. 9.
§. a), b), és c) pontjaiban felsorolt esetekben tagadható meg.
5. §. A telepedni szándékozók kötelesek ezen szándékukat a város
polgármesteréhez beköltözködésüktől számított 8 nap alatt bejelenteni s
erről attól igazolványt kérni, ellen esetben 2-10 forintig terjedhető s a városi
szegényalap javára fordítandó pénzbüntetésben fognak elmarasztaltatni,
ennek behajtatlansága esetében 12 órától 24 óráig terjedő elzárás fog
alkalmaztatni.
6. §. A település megengedése és a város kötelékébe felvétel fölött a polgár-
mester előterjesztése alapján a város képviselő testülete határoz.
7. §. A betelepültek a város kötelékébe felvétel iránt bármikor folyamod-
hatnak, akar szóval, akár írásban s felvételük az 1886. XXII. t.-c. 11. §. a) b) c)
pontjai esetében meg nem tagadható.
8. §. Ha a községi kötelékbe fölvétel település nélkül kéretik, a fölött a
képviselő testület minden fellebbezés kizárásával határoz.
9. §. A külföldieknek és az osztrák birodalom alattvalóinak itt lakhatására,
betelepülésére és a város kötelékébe felvételére nézve az 1886. XXII. t.-c. 15.
§-a irányadó.
10. §. Miután Szilágysomlyó város a maga közszükségleteit legnagyobb
részben regále, vásárvám és birtoka jövedelmeiből fedezi s úgy a települtek,
mint a rendes községi tagok személy- és vagyonbiztonságáról gondoskodik, a
községi kötelekbe fölvételért díj fizetendő.
11. §. A községi kötelekbe való felvétel díja:

363
 a) Szegényebb sorsúak, napszámosok, napdíjasok, segédek, kisebb
iparosok s általában a csekély jövedelemmel bíróktól 5 frt.
b) Módosabb iparosok, gyárosok, kereskedők, értelmi foglalkozás
után élőktől 20 frt.
c) Tőkepénzesek, életjáradékot élvezők, általában nagyobb vagyonnal
bíróktól 50 frt.
A községi kötelékbe felvétel alkalmával azonnal befizetendő a városi
pénztárba.
12. §. A községi kötelékbe felvétel díját mindenki tartozik megfizetni, aki az
1886. XXII. t.-c. életbe lépte után lett rendes községi tagja, és csakis azok
mentesek eme fizetési kötelezettségtől, kik 1886. július 23. napja előtt négy
évig már itt laktak és a községi közterheket hordozták.
13. §. A város kötelékébe felvételről a fölvett előbbi községének elöljárósága
a felvétellel egyidejűleg értesítendő.
14.§. A város kötelékébe tartozó rendes községi tagok az 1886 XXII. t.-c.
biztosított jogokat élvezik és a községi kötelékekből eredő kötelezettségeket
teljesíteni tartoznak.
15. §. A betelepült és a rendes lakókról a polgármester betűrendes
névjegyzéket vezettet, melybe minden családfő és családanya, vagy önálló
magános személy beírandó.
Kelt Szilágysomlyó városába 1887. november 21-én folytatva tartott rendes
képviseleti közgyűlésből. Gencsy Sándor polgármester. Virág Lajos, főjegyző.
77-1889. kgy. Ezen szabályrendelet törvényhatóságilag jóváhagyatott és
érvényesített. Kelt Zilahon, Szilágy vármegye törvényhatóságának 188. április
30-án tartott rendes tavaszi közgyűlésén. Szilágy vármegye közössége
nevében Szikszay Lajos alispán.
1907. július 6. Szilágysomlyói állami elemi iskola szegény tanulók segélye-
zésére a Krasznamegyei takarékpénztár 30 Koronát, a szilágysomlyói iparos
inasiskola részére a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara 50, Krasznamegyei
takarékpénztár és Szilágy-somló város 20-20 koronát, „Szilvániaˮ takarék-
pénztár (görög katolikus inasok részére) 15 koronát, Közép-Szolnok megye-
zilahi takarékpénztár szilágysomlyói fiókja 10 Koronát adományozott
jutalmazásra.
1907. július 11. A Róth Lajos féle eset ismételten bebizonyította, hogy
rendszeres építési terv nélkül a város utcáinak, köztereinek biztos és
364
egészséges rendezése lehetetlen. Ha meg volna a város utcáinak rendezési
terve, azóta rég túl lennénk az annyi zavart és kellemetlenséget felidézett
Róth-féle építkezés kérdésén, és pedig úgy lenne megoldva a kérdés, amint
azt a város jövő fejlődése megkívánná. Tanuljunk a hibákból. Gondoskodjunk
minél előbb arról, hogy városunk kiépítésének, utcáinak és köztereinek
elhelyezési tervét elkészíttessük.
1907. július 11. Miután a város területén egy embermarással kapcsolatos
újabbi veszett gyanús eset fordult elő, a város eb állományára újabb 40 napi
zárlatot rendeltek el, mely idő alatt minden eb megkötve tartandó, utcán
pedig csak szájkosárral ellátva, pórázon vezetendő. A szabadon található ebek
azonnal kiírtatnak, tulajdonosuk ellen pedig a legszigorúbb kihágási eljárás fog
megindítatni. Szilágysomlyó, 1907. július 8. Bölöny Bálint rendőrkapitány.
1907. július 15. A szilágysomlyói kerületben jó szőlőtermésre van kilátás.
1907. július 18. A városi közgyűlés a korcsmák és vendéglők zárórájára
határoztak. A közönséges korcsmák záróráját esti 10 órában, a szállóvendéges
korcsmák és vendéglők záróráját éjjeli 1 órában állapította meg. Farkas Károly
képviselő elhunyta miatt helyette Máthé László póttagot hívták be. A
városháza hivatalos órái: délelőtt 8-12-ig, délután 2-5-ig.
1907. július 18. Pár hét óta kellő felügyelet nélkül szokott végig sétálni né-
hány hamis bivaly a Vármegyeház-utcán. Kérjük a rendőrfőkapitány urat,
hogy intézkedjen a bivalyok ügyében, mert utoljára is pár bivalytulajdonos
kedvéért az utcán járók nem hajlandók életüket kockáztatni.
1907. július 25. A gimnázium jövője. Gimnáziumunk fejlesztése és nyolc
osztályúvá bővítése érdekében indult mozgalomnak tudvalevőleg az ered-
ménye az volt, hogy a város képviselő testülete kéréssel forduljon a nagyvá-
radi püspökhöz, a gimnázium jelenlegi fenntartójához és a közoktatásügyi
miniszterhez.
A közgyűlés kiküldött bizottsága, mely Lukátsffy Ödön polgármester
elnöklete alatt dr. Ajtai Endre, Kőrössy Endre, Moni Gyula, Simay Miklós és
Farkas István képviselőkből állott, megszerkesztette memorandumát és a
város közönségének kérése már a két legilletékesebb elbírálója, a nagyváradi
püspök és a közoktatásügyi miniszter előtt fekszik.
Nem tudjuk: fog-e egyáltalában eredménnyel járni ez az újabb
mozgolódás. Az ügy, bármilyen jóindulattal viseltessék iránta mindenki egész
365
a kultusz- miniszterig, csakis anyagiakon, pénzkérdésen fordulhat meg. Mert
azt, hogy kulturális tekintetből milyen kezdetleges nevelő hatású egy csonka
gimnázium és milyen veszedelmes: azt már ismételgetnünk nem kell senki
előtt. Speciálisan a mi vidékünkön, pedig a csonka gimnázium kibővítése
mellett szól minden körülmény: érdeke a kultúrának, érdeke a város és vidék
közönségének és fontos érdeke itt az elnémult harangok kis országában a
magyarságnak. A város szegény és nap-nap után zavarodottabbak pénzügyei:
tőle súlyosabb anyagi áldozatot nem várhatunk és erre mi magunk sem
sarkaljuk. Figyelemmel és érdeklődéssel kell hát kísérnünk az elindított
feliratok sorsát, mert kívánságaink teljesülését csak is innen várhatjuk. A
nagyváradi püspök őnagyméltóságához intézett feliratot, melyhez hasonló
tartalmú kéréssel fordult a város közönsége Apponyi Albert gróf közok-
tatásügyi miniszterhez is, a következőkben ismertetjük:
Nagyméltóságú és főtisztelendő püspök úr! Kegyelmes urunk!
Szilágysomlyó város 1907. évi június hó 24-én tartott képviseleti
közgyűlésének egyhangú határozatából kifolyólag mély tisztelettel kérjük
nagyméltóságodat, mint a városunkban fennálló 4 osztályú gimnáziumnak
nagylelkű kegyurát és fenntartóját, hogy ezen intézetnek 8 osztályú, érettségi
vizsgálatra jogosított főgimnáziummá való fejlesztésében városunkat minden-
kor tanúsított jóindulatában és hathatós támogatásban részesíteni méltóz-
tassék. Kulturális, társadalmi, gazdasági és magyar nemzeti érdekek fűződnek
ahhoz, ha a jelenlegi algimnáziumot állami főgimnáziummá fejleszteni sikerül.
Az értelmi előképzettségnek és a magasabb képesítésnek, tőkép az érettségi
bizonyítványnak, mint előfeltételnek, úgyszólván minden értelmiségi élet-
hivatáshoz való megkövetelése; de meg az általános műveltség színvonalának
emelése és ennek szükségessége az ipari és kereskedelmi pályákon is, ma már
nélkülözhetetlenné teszi a jövő biztosítása szempontjából, hogy a közép-
iskolák ne álljanak meg a 4 osztálynál, hanem az élethivatások követel-
ményeinek megfelelőleg teljes feladatot végezzenek és a középiskolai
képzettség teljes mértékében mindenkit részesítsenek. De a középiskolák
által érdekelt közönségnek is ilyenformán szoros erkölcsi igénye és jogos
várakozása az, hogy a befejezett középiskolai oktatásban minden nehézség
nélkül részesíthesse gyermekeit, az átalakuló jövőnek reményeit.
Már pedig ezen kétoldalú igénynek teljesülése előtt legtöbb esetben
legyőzhetetlen akadályt képez az, hogy a gimnáziumi 4-ik osztály elvégzése
után más tanintézetbe kell menniük a tanulóknak további kiképzés végett és a
366
tanulmányi éveket épen akkor kell vagy félbehagyniok, vagy másfelé helyez-
niük, mikor már beleszoktak a gimnáziumi tanulmányokba, a tanintézet
fegyelmi és módszertani irányába, és amikor a gimnáziumi éveket sokkal
kevesebb nehézséggel folytathatnák tovább ugyanazon tanintézetben. A
növény, ha egyszer meg-gyökeresedett valamely helyen, megsínyli, de
legalább is nagyon megérzi az átültetést. A szülők magok, akik gyermekeiket a
mi mostani gimnáziumunkban taníttatják, félnek ettől a tanintézet-
változtatástól és keservesen számolnak vele. Vannak többen, akik inkább a
gimnázium I. osztályára már máshová viszik gyermekeiket, más városba, fő-
gimnáziumba, csak hogy a 4. osztály után bekövetkező intézetváltoztatást
gyermekeik javára megelőzhessék. Ezek a szerencsésebbek: kedvező vagyoni
helyzetük ezt lehetővé teszi nekik.
De ezzel a lépéssel veszít a mi mostani algimnáziumunk, mert ezekkel
kevesebb benne a tanulók létszáma. A kevésbé vagyonos gyermekes szülők,
akik városunkból, vagy a környékből a mi gimnáziumunkba íratták be a
középiskolai tanfolyamokra gyermekeiket, a 4. osztály elvégzése után nehéz
dilemmába kerülnek. Vagy azt kell választaniok, hogy anyagi erejök híján
gyermekük, gyermekeik további taníttatásáról lemondjanak; pedig ezek közt a
szegényebb sorsú gyermekek közt, a kiknek továbbtanulása a szegénység
miatt sokszor abba marad, számos olyan tehetséges, szorgalmas jó tanuló és
jóra való van, akikben, ha tanulmányaik folytatásától elmaradnak, nagyon
sokat veszít a jövő társadalom, a melynek soha sincs elegendő számú derék,
képzett munkása. Vagy pedig anyagi erejök és teljesítési képességük túl-
feszítésével arra kell magokat határozniok, hogy a családi körnek jótékony,
nem pótolható befolyásától kiszakítva, idegen városban, ismeretlen körben,
ellenőrizhetetlen befolyások és felügyelet alatt kell taníttatniok gyermekeiket,
kik, mikor haza kerülnek, nem olyan ritkán, szinte idegennek érzik magokat a
szülői házban s megbízhatatlan világnézetet szívtak magokba erkölcsi világuk
romlására.
Mennyivel kedvezőbben alakulna társadalmilag és gazdaságilag a
gyermekek középiskolai oktatása a szülőkre nézve, a gyermekekre nézve,
városunkra és a vidékre nézve, ha városunkban főgimnázium volna. Így
olvadnak össze a főgimnázium létesítésének kérdésében társadalmi és
gazdasági érdekek. Kérelmünkben és törekvéseinkben azonban magyar
nemzeti tekintetek is vezérelnek. Ezekre és egyéb részletmozzanatokra
irányzott megfigyeléssel határozta el Szilágy-somlyó város képviselő testülete,
367
hogy gimnáziumunknak főgimnáziummá való fejlesztése iránt a város és a
nagy kiterjedésű érdekeltség nevében az illendőség határai között, a jól
felfogott érdekek előmozdítása és biztosítása végett elsősorban nagy
méltóságodnál, mint a jelenlegi algimnázium fenntartójánál, tesz kérelmező
feliratot.
De egyidejűleg a közoktatásügyi minisztériumhoz is kérvényt intéz,
mert városunk úgy van meggyőződve, hogy a tanügyi kormány jó indulata és
az állampénztár segítő ereje nagyméltóságodnak és boldog emlékezetű
elődjének sokszor tanúsított, le nem tagadható, eléggé meg nem hálálható
áldozatkészségét nagy mértékben fogja emelhetni. Minthogy pedig hiába
bírnók ebben az érdekben a tanügyi kormány legteljesebb jó hajlandóságát,
nagyméltóságodat azért is tisztelettel kérjük: kegyeskedjék ezt az ügyet a
minisztérium előtt kezdeményezésbe hozni, mint tulajdonosa a jelenleg
fennálló algimnáziumnak. Mert jogtisztelő lelkektől távol kell állania még a
gondolatnak is, hogy idegen állania még a gondolatnak is, hogy idegen
jogkörbe önkényes elhatározásból kifolyólag, ha mindjárt kérelmezőleg is,
beleszólani bátorkodjanak. Kik egyébiránt elévülhetetlen tisztelettel és a
nagyváradi latin szertartású püspökségnek velünk gyakorolt eddigi
áldozataiért hálás köszönettel hódolunk nagy méltóságodnak.
Szilágysomlyó, 1907. július hó.
Lukátsffy Ödön, polgármester.
1907. július 25. A somlyócsehii Kraszna vashíd alépítményének építése
befejezéséhez közeleg.
1907. július 25. A Vallás- és Közoktatásügyi miniszter Jenőffy Piroska helybeli
felső leányiskolai tanítónőt az egri állami polgári leányiskolához helyezte át.
1907. július 25. A Ruszka Ignác-féle házat, amelyben évtizedeken át a Ruszka
Ignác cégnek híres vaskereskedése volt, a napokban 98.000 koronáért
megvásárolta Frankovits Ignác helybeli kereskedő. [A ház helyén ma a várfal
mellékén parkoló húzódik. A hajdani Frankovits üzlet helyén 1950-es évektől
több évtizeden át a Nagyvendéglő üzemelt, ennek jól működő, forgalmas
nyári kerthelysége volt, cigány zenével. A zenekar vezetője Mujkó volt, alias
Lakatos Ferenc. Sz.M.A.]

368
1907. július 25. Vasárnap, július 21-én délután mintegy 300 főnyi hallgatóság
előtt folyt le a helybeli szocialisták népgyűlése. A népgyűlés résztvevői között
80–100 szocialista volt csak a többiek a vasárnapi cselédek sorából került ki. A
gyűlést Barcza Sándor szabósegéd nyitotta meg, utána pedig Sonnenfeld
Adolf a magyarországi szociáldemokrata párt kiküldöttje tartott beszédet
arról, hogy mis a szocializmus. A gyűlés végén Ungur János előterjesztett egy
határozati javaslatot, amelyben a kerület országgyűlési képviselőjétől az
általános, titkos választói jognak törvénybe iktatásának támogatását köve-
telik.
1907. július 25. A Róth ügyben kiküldött bizottság szombaton járt a
belügyminisztériumban, hol kedvező fogadtatásban részesült. A fellebbezés
eredménye az lett, hogy a miniszter a vármegye köztörvényhatósági köz-
gyűlés határozatát feloldotta és a városi képviselet határozatát helyben
hagyta. Róth az építkezést a várfal keleti felében már folytatja is. Reméljük,
hogy a nagy kavarodást okozott ügy ezzel teljes befejezést nyert.
1907. augusztus 1. A szilágysomlyói református papi lak építése, folyamatban
van.
1907. augusztus 1. A somlyócsehii Kraszna vashíd alépítményének építése
befejeződött.
1907. augusztus 29. Iparosaink figyelmébe. Ipartestületünk elöljárósága folyó
hó 9-én tartott ülése határozatából értesítjük a tanonctartó iparosokat,
valamint azon szülőket, kik gyermekeiket ipari pályára óhajtják adni, hogy a
tanoncszerződtetések csak akkor foganatosíttatnak és a tanoncok csak akkor
vétetnek fel, ha azokra vonatkozó elemi iskola négy osztálya elvégzéséről
iskolai bizonyítvány, keresztlevél és himlő újraoltási bizonyítványok fel-
mutattatnak. Iparos pályára eddig az iskolai képzettségre való tekintet nélkül
korlátlanul vétettek fel tanoncok.
Ma már iparunk fejlettsége s a társadalmi életben is fokozottabb mértékben
való érvényesülés elengedhetetlen kötelességévé teszi Magyarország összes
ipartestületeinek s így nekünk is, hogy egy felől korlátot emeljünk a legmeg-
bízhatatlanabb és iskolázatlan elemek előtt, másfelől a legelemibb alapvető
képesítést biztosítunk a jövő iparos nemzedék számára az iskoláztatásban.
Egyben figyelmeztetjük tanonctartó iparosainkat arra is, hogy tanoncaikat a
törvényes következmények terhe alatt szeptember hó 8-ig a tanonciskolába
369
írassák be, mert az iskolai oktatás már szeptember 9-én este 5 órakor
kezdetét veendi.
Kormányhatósági szigorú rendelet kötelez arra, hogy ellenőrizzük a tanoncok
pontos iskoláztatását, valamint azt, hogy a tanoncok az iskolában kellő
tisztasággal jelenjenek meg. E körülményt szigorúan betartani kérjük annyival
is inkább, mivel ezeket nemcsak a törvény száraz §-ai, de tanonc nevelésünk
fontos érdeke is megkívánják. Szilágy-Somlyó, 1907. augusztus 23. Szabó
György, elnök. Szabó István, jegyző.
1907. szeptember 12. Lemondás. Nikolájevits Szilárd Szilágysomlyó város
főjegyzője, ezen hivatali állásáról lemondott. A város képviselő testülete folyó
hó 11-én Lukácsffy Ödön polgármester elnöklete alatt tartott rendkívüli
közgyűlésében tárgyalta a lemondást. Az állásnak választás útján leendő
betöltéséig a főjegyzői teendők vitelével Klein Mór városi aljegyzőt bízta meg.
1907. szeptember 12 és 19. Szilágysomlyó rendezett tanácsú város szervezeti
szabályrendelete. Teljes szöveg a második kötet függelékében.
1907. szeptember 19. Véres párbaj. Szeptember 15-én, vasárnap a kora reg-
geli órában véres kardpárbaj folyt le városunkban Bölöny Bálint rendőr-
kapitány és Nikolájevits Szilárd lemondott főjegyző között. Mindjárt az első
összecsapásnál Nikolájevits Szilárd bal halántékán, arcán és a jobb karján
szenvedett súlyos sebesülést. Bölöny Bálint jobb arcán kapott jelentéktelen
karcolást. Bölöny Bálint segédei Domby Kálmán nyug. honvéd százados és
Moni Gyula kir. közjegyző; Nikolájevits Szilárd segédei, dr. Keller Samu ügyvéd
és Brüll Zsigmond banktisztviselő voltak. Párbajorvosokként dr. Ajtai Endre és
dr. Láng Jakab szerepeltek. Vezető segéd Domby Kálmán százados volt. A
párbajra Nikolájevits Szilárd által a városi tanácsülésben Bölöny Bálint
távollétében tett sértő nyilatkozat és ugyancsak általa közzétett hírlapi nyílt-
téri közlemény szolgáltatott okot.
1907. szeptember 26. A somlyócsehii Kraszna 86. számú vashíd építése
rövidesen befejeztetik.
1907. október 10. Szüreti mulatság.
A szilágysomlyói önkéntes tűzoltó-egyesület október 5-én este, saját pénztára
javára, tánccal egybekötött szüreti mulatságot rendezett. Az igen kedves
mulatságról úgy erkölcsi, mint anyagi oldalát tekintve, azt mondhatjuk, hogy

370
pompásan sikerült, mert telt házban, derült kedvvel folyt le kivilágos-
kivirradtig. Oly szokatlanul kedves látványt nyújtott a sok szép polgárleányok
és ifjaknak nemzeti viseletben történt táncaik, hogy szinte visszasírni sze-
rettük volna azt a kort, melyben a pörge kalap, lobogós ing, sarkantyús csizma
nem mint látványosság, hanem mint természetes, mint mindennapi fordult
elő. De hát sajnos, idegenedünk viseletben, szokásokban! Ezen mulatsággal
kapcsolatban egy igen szomorú tényt is kell konstatálnunk. Még pedig azt,
hogy az u.n. úri osztály – egy pár kivétellel, – tüntetőleg távol tartotta magát.
Biz ez nem valami szép dolog. Egy ily humánus intézmény nem ily közömbös
negligálást érdemelne, mert ha a polgárság ingyen áldozatot képes hozni a
közbiztonság érdekében, akkor legyünk mi is mindannyian velük a
segélyezésben, pártfogásban is. De a másféle szempontok is kirívóan azt
mutatják, hogy: magyar, légy már egyszer egy! – Még csak a „Nemzeti
szállodaˮ tulajdonosáról akarunk megemlékezni, azaz inkább kiszolgálásáról,
melyről elég legyen ennyi: hogy meglehetős komisz és nemzetietlen volt.
Uram fia! A magyar polgárok mulatságára „Speise-Karteˮ-t hozott, melyen a:
„Suppen, Gemüse, Fische, Rind-Fleisch, Mehlspeiseˮ csak úgy vigyorogtak a
lobogós ingre és pörge kalapra, mintha csak azt akarták volna a magyarba
bebeszélni, hogy: még sem huncut a német. Pedig nem a fenét! Legyünk már
egyszer magyarok s menjen el az étvágyunk az ily idegen étvágy-gerjesztőktől,
de azoktól is, kik efféléket csempésznek közibünk. [Speise-Karte = menü,
Suppen, Gemüse, Fische, Rind-Fleisch, Mehlspeise = Levesek, zöldségek, hal,
marhahús, sütemények.]
1907. október 10. Veres csütörtök Szilágysomlyón. A szilágysomlyói nemzet-
közi szociáldemokraták is megmozdultak, hogy október 10-én életjelt adva
magukról: tüntessenek a kormány és a koalíció ellen. Az előző napról ítélve,
azt gondolta volna az ember, hogy valami impozáns megnyilatkozása lesz a
nap itt is a nevezett hazátlan pártnak, mert terjedelmes és nagyhangú vörös
falragaszok olyas valamit ígértek. Úgy látszik azonban, hogy Szilágysomlyón a
nemzetközi d e m a g ó g i a konkolya nem talál kedvező talajra. Az a 40-50
ember, kiket a Marseille hangjai mellett sorba vonulva ordítozni hallottunk,
bizony inkább a polgáriasodásig még felemelkedni nem tudók csoportja volt s
így inkább nevetségessé tettek pártjukat é s önmagukat, nemhogy valami
hatalmas célt, illetve célért való küzdelmet tudtak volna fölmutatni. Hisszük és
reméljük különben, hogy a hazájukat is megtagadni és önző célokért

371
mindenre képes alakok a még most igen sokat félrevezetni tudó vezérek meg-
ismerése után fogyni fog.
1907. október 10. Új vashíd a Krasznán. A Csucsa–nagykárolyi állami közúton,
Szilágysomlyó város alsó végén, a Kraszna folyamon a volt avult fahíd, a nyár
folyamán a város belterületén levőhöz hasonló szerkezetű modern híddal
váltatott föl. A vashíd alapépítményeit Incze Lajos és társa nagyváradi jó hírű
mérnöki és vállalati társaság építette.
Hogy a hídszerkezet megfelel-e a vállalati feltételeknek, úgy lett megállapítva,
hogy az 70.000 kg súlyú, 56 köbméter törött kavics reáhordásával terheltetett
meg. A függő szerkezet ezen óriási súly alatt is csupán 10,5 mm lehajlást mu-
tatott, amely a leterhelés után eredeti vonalára ismét visszaemelkedett. Az új
vashíd mintegy 60.000 koronába került az állampénztárnak. A híd október hó
8-án a közforgalomnak át is adatott. Az átadásnál Szilágysomlyó várost
Lukátsffy Ödön polgármester képviselte.
1907. október 11. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 7466. sz. 350/1 szám
alatt bejegyezte Rothschild Jenő Főtelep Szilágysomlyó Rothschild Jenő
szilágysomlyói lakos, vas-, fűszer- és vegyeskereskedő cégét.
1907. október 17. A szüretelés a szilágysomlyói magurai szőlőkben és a
szomszédos szőlőhegyeken is javában folyik. A termés a gyenge középes
termések közé sorozható. A minőség kitűnő. A must árak 15–20–25 korona
között váltakoznak hektoliterenként.
1907. november 7. A tífusz betegség városunkban is jelentkezik. Már az elemi
iskola tanulói között is fellépett néhány esetben. Ha a veszedelmes betegség
nem szűnik, az iskola bezárása nem lesz elkerülhető.
1907. november 21. Az Országos Vöröskereszt Egyesület kérelmére a városi
képviselet háború esetére a sebesült katonák részére kisegítő korházul
Szilágysomlyó kórházát 20 ággyal jelölte ki.
1907. november 21. Közönség köréből. Tekintetes szerkesztő úr!
Szilágysomlyó város javadalmainak és jogainak bérbeadásánál az
árverésen ígérendő összeget eddig nagyobbára az érdekeltek előzőleg másutt
állapították meg. Az egészséges verseny e mesterséges lenyomásával a város
– éveken keresztül tetemes anyagi kárt szenvedett. E tapasztalatokból leszűrt

372
meggyőződés után rég elhatározott dolog volt közöttünk, hogy jövőre az
árveréseken aktív részt véve, nem engedjük a város megrövidítését.
Ezen álláspontom igazolja a Frankovits-féle boltnak árverés mellő-
zésével történt bérbeadását illető képviseleti határozatnak általam még ez év
elején történt megfellebbezése is. Ama hírhedtté vált november 3-iki árve-
résen is ilyen célból jelentünk meg s a visszaélések leleplezésétől eltekintve,
hogy az árverésen megjelentünk, cirka 4000 korona évi jövedelem többletet
sikerült biztosítanunk a város részére.
Eme ténykedésünk után tett feljelentésemre, hogy nagy riadalom
támadt egy kiváltságos osztályban, – azt hiszem, érthető, – úgyszintén az is,
hogy ama kitartott lap vad dühvel ront nekünk, mondván: „hogy a tisz-
tességes emberek megélhetését veszélyeztetjük.”
Üvöltsenek bármit reám, arra nem reagálok. A megindított bírói eljárás
lesz hivatott ez ügyben ítéletet mondani. Azonban személyemet illető
gyanúsításokat csúf rágalmaknak minősítem, valamint az ellenem tá-
madóknak azon valótlan állítását is, mintha megkísérlettem volna a Frankovits
és Kálló-féle block beváltását.
Szándékosan elhallgatták és félremagyarázták az ellenem való hajsza
érdekében azt, hogy bárha a block 1400 korona megállás mellett lett volna
kötelező, én még is 1400 koronán felül is 1402 korona 01 fillérig árvereztem,
vagyis a blokkal szemben még többszöri felülígéretet tettem. Ezt az árverés
jegyzőkönyve igazolja. Azt hiszem, bárki megértheti, hogy emez árverési
ígéretek részemről nem azért történtek, hogy a blokkot szívesebben
beváltsák.
No de hát a jelszó ki van adva: „engem meg kell semmisíteni.”
Azon ellenvetésre, hogy miért nem árvereztem e tárgyra még tovább,
feleletem egyszerű. A vesztegetési kísérlet leleplezésével csak tudnom kellett
annyit, hogy az árverés is meg fog semmisíttetni. Üres szalmát csépeljek hát
tovább?
Hogy a 3-iki árverés után a feljelentést csak 6-án írtam meg s 7-én
adtam be a polgármesteri hivatalba, oka egyszerű. Ez ügyben nemcsak
egyedül voltam érdekelt, így csak napok múltán tudtunk megállapodásra jutni
arra, hogy feljelentésem nyilvános utón, vagy bírósághoz, avagy a képvi-
selethez tegyem meg. Sajnálom, hogy ebbe társaim szabad kezet nem
engedtek.

373
 Bizonyítani fogom a bíróság előtt szavahihető tanukkal, hogy a
vesztegetési kísérlet leleplezési tervünket már 4-én többekkel közöltük, mit
pedig, ha feljelentésünket nem akartuk volna megtenni, azt hiszem, inkább
elhallgatni lett volna érdekünkben.
A titkos maffiának ellenem minden téren megindított hajszája utamról
le nem térit, megyek azon tovább s az sem lep meg, ha utamon tövisek
véreznek meg, mert aki a közpályán halad, annak mindég ki van téve.
Cselekedeteim megtérésénél soha sem néztem azt, hogy vele jó barátaim,
vagy ellenségeim száma szaporodik.
Vagyok a tekintetes szerkesztő úrnak alázatos szolgája
Szilágy-Somlyó, 1907. november 19.
Szabó István.
*) Ezen rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk. A felelősség a beküldőt terheli.
Szerk.

1907. november 24. E napon szép számban egybegyűlt tagok jelenlétében

folyt le a szilágysomlyói Nőegylet közgyűlése özv. Bartha Endréné elnöklete
alatt.
1907. december 1-jén, délután zsúfolásig megtelt közönséggel, színházunk
nézőtere, amelyet a szilágysomlyói felső leányiskola növendékeinek fele-
részben az iskolai könyvtár, felerészben egy tanulmányi kirándulás alap javára
rendezett jótékony célú előadása hozott össze. A műsor igen ügyesen volt
összeállítva és annak összeállításáért, a rendezésért a felső leányiskola
tanítónőit, legelső sorban Marossy Aranka tanítónőt méltó elismerés illeti.
1907. december 5. Az izraelita jótékony Nőegylet vasárnap, december 8-án
tartja első teaestélyét, amely, amelyre falragaszok útján hívták meg a
közönséget.
1907. december 10. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 9138. sz. 352/1
szám alatt Ullmann és Rothschild cégét bejegyezte. Főtelep Szilágysomlyó.
Ullmann Mózes szilágysomlyói lakos, vas- és vegyeskereskedő.
1907. december 10-én éjjel 11 órakor vészharagok kongása zavarta fel
városunk közönségét. Tóth Andrásnak a Kraszna-utcában [ma Aurel Vlaicu]
levő deszkával fedett háza gyulladt ki és mire a tűzoltók kivonultak, teljesen le
is égett. A kár összértéke 600 korona.

374
1907. december 12. Hivatalos Közlöny. A vallás-és közoktatásügyi m. kir.
miniszter: Nyugdíjat utalványozott: Városy Malvin szilágysomlyói áll. felső
leányiskolái munkaképtelen igazgató-tanítónak évi 1740 Koronát.
1907. december 12. A szilágysomlyói Nőegylet köszönetét nyilvánítja özv.
Angyal Jánosné úrnő 5 korona adományáért, melyet a közeledő karácsony
alkalmára szegény gyermekek felszegélyzésére volt kegyes adományozni.
1907. december 12. A szilágysomlyói róm. kat. leányiskola és nevelőintézet
növendékei, szíves műpártolók segítő közreműködésével 1907. évi december
15-én vasárnap a helybeli városi színházban az iskola fenntartás alap javára
jótékony célú előadást rendez. Műsoron: Árpád házi Szent Erzsébet Türingiai
őrgrófné. Dráma 5 felvonásban.
1907. december 12. A szilágysomlyói izraelita jótékony nőegylet december 8-
iki teaestélye úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitűnően sikerült. A sorsjáték
(tombola) után táncmulatság következett, amelynek jóval éjfél után
táncmulatság következett, amelynek jóval éjfél után lett vége. Az értesülések
szerint a teaestély tiszta jövedelme közül 100 korona.
1907. december 15. A leányiskola előadása óriási sikert hozott szereplőinek.
1907. december közepe. Szabadhegyi Aladár színtársulata megkezdte
városunkban előadásait.
1907. december 19. Szilágy vármegye 48 állami iskolájában összesen 6462
mindennapi tanköteles gyermek iratkozott be.
1908. Megjelenik Fetzer János Ferenc gimnáziumi tanár írása: Szilágysomlyó
Báthory vára címmel. A tanulmányt közli az Acheaologiai Értesítő új folyam
XXVIII. kötet, 1908. 1-7.
1908. Szilágysomlyón jelenik meg loan P. Lazar Din vieața și activitatea
pedagogica alui V. Gr. Borgovanu című munkája. Magyar fordításban: Ioan P.
Lazar V. Gr. Borgovanu élete és pedagógiai tevékenysége.
1908. Szilágysomlyón megjelenik Dionisie Stoica – P. Ioan Lazăr műve: Schița
monografică a Sălagiului. (Szilágy monográfiájának vázlata).
1908. Óvoda épül az állami elemi iskola mellett.
1908. Szilágysomlyói hengerműmalom és villanyvilágítási r.-t. cég alatt
Szilágysomlyón új részvénytársaság van alakulóban 400.000 K alaptőkével. Az
375
alapítók: Albach Géza, Antal Jakab, Balogh Sándor, Czeizler Bernát, Fischer
Bernát, Keller Samu dr., Láng József, Lázár Géza, Porjesz Sámuel, Simay
Miklós, Szilágyi Sándor dr., Weisz Manó és Weisz Salamon.
1908. Vegyes házasságból származó gyermekek vallása. A m. kir. belügy-
miniszter az anyakönyvi utasítás 85. pontját a m. kir. helytartó tanács 1814.
évi 23034. számú rendelete alapján a következő rendelkezéssel egészítette ki:
„ha szülők különböző szertartású (római, görög, örmény) katolikusok, akkor a
gyermekek vallásául azon szertartási katolikus vallás jegyzendő be, melyhez
az atya tartozik.”
1908. január 9. Dr. Nádudvary Jenő az új évi üdvözletek megváltásául 5
koronát adott a szilágysomlyói Jótékony Nőegylet javára. Mely összeget
hálásan nyugtáz az egylet nevében az elnökség.
1908. január 16. Népesedési statisztika. Szilágy-Somlyó városban az elmúlt
1907. év folyamán született 104 fiú, 163 leány, összesen 207. Ezek közül
törvényes 189, törvénytelen 18. A szülöttek közül róm. kat. vallású 56, –
református 53, - gör. kat. 54, – izraelita 43, – ágostai evangélikus 1. – Az ér
folyamán elhalt 68 férfi 74 nő, összesesen 142. Halva született 4. Szaporodás
65. Házasság köttetett összesen 66.
1908. január 16. A Móni Gyuláné elnöklete alatt levő József királyi herceg
szanatórium egyesület szilágysomlyói bizottsága folyó hó 11-én este műsoros
táncvigalmat rendezett a szegény tüdőbetegek felsegélyezése érdekében.
1908. január 22-én, szerdán Szabadhegyi Aladár színtársulat színészei a Dózsa
György című színművet adták elő, 23-án a Varázskeringő, 24-én a Gül Baba
került tőlük színre.
1908. január 23. A szilágysomlyói járás közigazgatási tisztikara Hosszúaszói
Nagy Gyulának, a szilágysomlyói járás főszolgabírójának 25 éves jubileuma
alkalmával 1908. február 8-án a városi színház nagytermében díszebédet,
ugyanaz nap este a színház termében táncestélyt rendez. Jegyek díszebédre
személyenként 5 koronával, a táncestélyre személyenként 2 koronával,
családjegy 5 koronával válthatók. A táncestély tiszta jövedelmét a vármegyei
jegyzői nyugdíjalapra fordítják. A meghívókat és ebédjegyeket a napokban
küldték szét. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a finnyás rendezőség a Szilágy
vármegyében található több, csinos berendezéssel rendelkező könyvnyomdák

376
közül egyet sem talált méltónak arra, hogy a meghívókat itt nyomtassa,
hanem Knerr Izidorhoz Gyomára küldte. Ugyan-ugyan rendező urak. Ha már
annyira kicsinylik a helybelit, miért nem mennek akkor legalább Budapestre?
1908. január 23. A szilágysomlyói Ipartestület szokásos bálját a Polgári Olva-
sókörrel egyesülten február 23-án fogja megtartani, melyre az előkészületek
már is nagyban folynak.
1908. január 30. Borértékesítő szövetkezet megalakulása céljából Csiszár
Zsigmond szőlészeti felügyelő értekezletet hívott össze január 17 és 24.
napján, a városházán.
1908. február 12. A megválasztott városi főjegyző letette hivatali esküjét.
1908. február 12. Móni Gyuláné úrasszonyt, társadalmunk e nagyműveltségű
kedves tagját szép kitüntetés érte. Auguszta királyi hercegnő a tüdőbetegek
szanatóriumának nagynevű védője, az arany éremmel tüntette ki. Az arany
érem igen csinos, ízléses kiállítású. Egyik oldalán Aesculap domború alakja
látható; József főherceg szanatóriumi egyesület Móni Gyulánénak, a másik
oldalon: Munkájának emlékéül Auguszta főhercegnő.
1908. február 12. Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete a nemzetiségi
iskolák felirataira vonatkozik. Az 1907. évi iskolai törvény ugyanis megengedi
a nemzetiségi feliratot. E törvény kiegészítéséül Apponyi rendelete kimondja,
hogy a nemzetiségi iskolák a nemzetiségi felirat mellett kötelesek magyar
feliratot is használni és pedig első sorban magyar feliratot.
1908. február 13. Eddig két millió magyar vándorolt ki az Új Világba.
1908. február 14. Hegedűs Sándor, Szilágysomlyó rendezett tanácsú város
megválasztott főjegyzője letette a hivatali esküt.
1908. február 18. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 1572. sz. 106/7
Szilágysomlyó és vidéke ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az Országos
Központi Hitelszövetkezet tagja Főtelep Szilágy-Somlyó. Ifj. Bartha Antal
cégjegyzési jogosultságának megszűnése és Schöntein Antal cégjegyzési
jogosultsága bejegyeztetett. Ifj. Bartha Antal igazgatósági tag ezen minő-
ségének megszűnése és Schönstein Antal igazgatósági tag ezen minősége
bejegyeztetett.

377
1908. február 20. A halotti társulatról. Így nevezi a mi népünk a majdnem 40
éves temetkezési egyletünket, mely, mint az idei közgyűlési meghívóból is
látszik, végéhez közeleg, többé reparálni, életét megnyújtani meddő
próbálkozás, a feloszlás a közgyűlés tárgysorozatába fel van véve. Minthogy
temetkezési egyletünk tagjai nagyobbára a legszegényebb sorsúak közül
valók, kik közül igen sokan egy hosszú életen keresztül 2–300 koronát is
fizettek be idáig s mert midőn egy része megöregedve, keresetképtelenség
előtt áll, talán a maga és családja által elvontakból befizetett filléreinek el-
vesztése nemcsak az egyén vesztesége többé, hanem vesztesége mind-
nyájunknak, mert sok százan, külső okok miatt csalódtak az egyesülés, a
társulás eszméjében, mely így már az eszme rovására a társadalom vesz-
tesége lehet.
E kérdés felett nem szabad egyszerűen napirendre térni. Nem, mert
sok szegény társulati tag által befizetett díjak, melyek a tagokra a feloszlás
esetén örökre elvesznek, elveszni még se engedjük, továbbá az egyesülés
eszméjének bukását megelőzni kötelességünk.
Nem célom az egyesület feloszlását előidéző okokkal foglalkozni, bár
jól ismerem azokat, csak általánosságban jegyzem meg az egyesület bukása,
alapszabályában rejlett okok, a régi vezetőségnek a jelent élvező, a jövőre
nem gondoló s a fejlődő társadalmi élethez való alkalmazkodás hiányára valló
szűk látóköre miatt jutott a bukás szélére.
Van azonban mód, mellyel meg lehet menteni úgy az egyesülés eszmé-
jét, mint az egyesek elveszettnek hitt pénzét, illetve segélyösszegét.
Ez pedig következőkép valósítható meg:
Mondja ki a temetkezési egylet közgyűlése az egylet feloszlatását.
Mondja ki a közgyűlés a 3401 korona 81 fillér alaptőkének és azok
tartozékainak alap-szabályszerű felosztását.
A felosztási tervezetnek szakértő általi megkészíttetését.
Mondja ki a közgyűlés, hogy az esetben, ha 4 hónapon belül egy újabb,
korunk kívánalmainak megfelelő temetkezési társulat alakulna, úgy az egyé-
nekre felosztott tőkeösszeggel ki-ki az új társulatba átlép, ha azon társulat ve-
zetősége a cél eléréséről, az átviendő egyének befizetéséről, valamint 100,
azaz egyszáz koronának, mint a felek befizetésén felüli segélyösszegnek
halálesetenkénti kifizetéséről biztosítékot nyújt.
Mondja ki a közgyűlés, hogy egy ilyen újabb alakulás esetére egy 3 tagú
bizottságot már most választ, (kik, mint felszámoló bizottsági tagok is működ-
378
hetnének) kiket megbíz, felhatalmaz és utasít arra, hogy a fent körvonalazott
időn belül alakulandó társulattal csatlakozás és belépés iránt tárgyalásba
bocsátkozhassák, s erről jelentést tegyen. Amennyiben a fent körvonalazott
újabb társulat nem lenne szervezhető, 4 hó elteltével a felosztott alaptőke
kinek-kinek fizettessék ki.
Azt hiszem, e határozat meghozatalát a társulat elnökségének
indítványára a közgyűlés minden aggály nélkül kimondhatná, hisz amúgy is
kell idő a felosztási tervezet elkészíttetésére.
Most reá térek az egyesülés eszméjének megmentésére.
Egy újabb temetkezési egylet alakítandó a következő elvek szerint:
A társulat, viszonyainkhoz képest, 600 taggal alakulna. Belépne, illetve
az új társulat átvenné a régi társulat tagjait korkülönbség nélkül s kiegészülne
az újonnan belépő tagok által, ez lenne az alakulás. (Tagjai mindig csak a meg-
állapítandó 500, 600, vagy 700 lehet.) Megújulna minden egyes tag halála,
vagy kilépése alkalmával felvett új taggal.
Új tagok felvehetők 24 évet meghaladt, 50 évet túl nem élt korúakból.
Minden egyes tag befizet halálesetenként 40 fillért mindaddig, míg 200
halálesetet befizet. Azontúl több járulékot nem fizet soha. Halálozása esetén
minden tag örököse kap 100 korona temetkezési segélyt, valamint az elhalt
tag által minden időben befizetett díjat. Vagyis mindenkinek, ki az új társu-
latba belép, örököse kap 100 korona segélyt, azonfelül egy fillérig visszakapja
azt az összeget is, amit az elhalt tag időközben befizetett.
A befizetések külön pénzbeszedő által házanként szedetnek fel és ki-ki
tartozik azt, vagyis 40 fillért 8 nap alatt befizetni. Ellenesetben kitöröltetik és
befizetett pénzét vissza nem követelheti.
Azon tag, ki 200 halálesetért részben, vagy egyszerre 80 koronát
befizetett, nyugalmazott taggá lesz, a bekövetkezhető halála esetén 180
korona segélyben részesül utódja,
Tervezetem szerint tehát beáll 600 tag. Befizet 2 korona 50 fillér
belépési díjat, mely tőkésítendő, az első évben már 1500 korona. A 600 tagból
az első alkalommal elhal az első tag, ki nem fizetett még csak belépési díjat,
utódja kap 599 x 40 = 239 korona 60 fillérből 100 korona segélyt. A társaság
pénztára javára marad az első haláleset után 139 korona 60 fillér. A 2-ik
halálesetben a tag utódja kap 100 koronát és a befizetett 40 fillérjét. A
pénztár javára marad 40 fillérrel kevesebb, vagyis 129 korona 20 fillér s így
tovább.
379
 600 taglétszámnál átlag egy évre 20 halálesetet véve, az első évben
befizettetnék 240 x 20 = 4800 korona, kiadatnék segélydíjra 2066 korona,
kezelő személyzetnek cirka 700 korona, az első év maradványa lenne 2034
korona, második évben halálesetre fizetnénk 2216 koronát, kiadás 700
korona, maradna ismét 1900 korona.
E terv szerint 10 év alatt 20.000 koronánál több alaptőkéje lenne az
egyesületnek.
Tervezetem alapja komoly munka eredménye s ily alapokon 100.000
koronás tőkével rendelkező egyletek is vannak tőlünk nem is messzire.
E tervezettel alakítandó társulat szervezése folyamatban is van s
hiszem, hogy nem sokára az érdekeltség azt nyilvánosságra is hozza.
Ugyanazért a halotti társulat minden egyes tagjához, különösen
vezetőihez szól kérésem, sok szegény ember fillérét, reményét menthetik
meg s meg az eszmét melynek érdekében munkálkodni, dolgozni
mindnyájunk kötelessége kell, hogy legyen.
Szabó István.
1908. február 23-án Lukátsffy Ödön polgármester elnöklete alatt, a városháza
tanácstermében értekezletet tartott. Az értekezlet elhatározta, hogy ez év
március 15-ét a szabadság, egyenlőség, testvériség szent eszméinek nagy
napját, a 60-ik évfordulóra tekintettel, nagyobb szabású ünnepéllyel óhajtja
megülni. Az ünnepély lefolyásának programját is megállapította. Az ünnepi
beszédet Bölöny Bálint városi rendőrfőkapitány, a Szilágysomlyó hetilap
szellemes munkatársa fogja tartani.
1908. február 26. Központi Értesítő. A zilahi Törvényszéken 1783 sz. 251/2
szám alatt Weinréb Bertalan nagybani szilvapálinka kereskedése Szilágy-
Somlyón. Főtelep Szilágysomlyó. Ezen cég megszűnése bejegyeztetett.
1908. február 27. Külső kereteiben nagyszabású, végcéljában magasztos,
végeredményében sikeres bált rendezett február 22-én a szilágysomlyói
jótékony nőegylet.
1908. február 29. A szilágysomlyói ipartestület és a polgári olvasókör február
29-én tartották együttesen jótékony célú táncmulatságukat. A kellemetlen,
sáros időjárás ellenére a színház zsúfolásig megtelt közönséggel. A
rendezőségre felvillanyozólag hatott a város intelligenciájának nagy számmal
való megjelenése.

380
1908. március 1. Ezen a napon tartotta a Krasznavármegyei Takarékpénztár
Egyesület XXXIX. évi rendes közgyűlését Láng József vezérigazgató elnöklete
alatt.
1908. március 5. Újabb veszedelem a kisiparosokra az új ipartörvény ter-
vezetben. Mindenütt, hol elégedetlen egy társadalmi osztály sorsával, hol a
védelemre és támogatásra hivatott tényezők évtizedes ígérgetései sem
javítottak helyzetükön, elfásult lelkűknek egész keserűsége kellett akkor
ahhoz, hogy odahagyva műhelyét, családját, egyik része más hazát keresve,
kivándoroljon, másik része itthon maradva, három évenként elsírja,
panaszolja baját kongresszusaikon, kérve, követelve revízióját az elavult,
hiányos ipartörvénynek. Ez az osztály Magyarország kézműves kis iparos
osztálya, a mindenkori kormányok mostoha gyermeke.
Érthető tehát, ha jogos kíváncsisággal, türelmetlen érdeklődéssel,
mintegy lestük már az új törvénytervezet megismerését. Végre megkaptuk s
mondhatom, lázas kíváncsisággal olvastam el Szterényi József államtitkár
előadói tervezetét, melyben az első olvasásra föl lelhető egy oly rendelkezés,
melyet egy egész fejezet tárgyal, mely ha megvalósulna, úgy az olyan lenne,
mint a szőlőn a szőlő-tetű, kiszívná a kézműiparos vérét, levetkőztetné
önállóságát, elvenné önérzetét, büszkeségét s lesüllyesztené oda, hol a házaló
koldus él, kilincselve házról-házra, faluról falura, egy egész országon keresztül,
hogy mint az útszéli drótos, ő is kiabálva találjon munkát.
Az előadói tervezetnek ez az új rendelkezése a VI. fejezetnek 88-ik §-
ától a 117. §-ig tárgyaló része.
Elismerem, sőt mindnyájan tudjuk is, hogy az úgynevezett házalókat,
házaló iparosokat, illetve e kérdést, melyről eddig az új ipartörvény nem
intézkedett, rendezni kell. Azonban e rendezés ne legyen annyira modern,
hogy tőle különösen a vidék kis iparos osztálya megsemmisüljön. Mert a
tervezett 90. §-a 2-ik bekezdésében ezt mondja: Foglalkozását csak vándor
iparengedély alapján gyakorolhatja az, ki állandó telephely nélkül ipari
munkát vándorolva végez.
A 94. §. feljogosítja a vándor iparost, hogy iparát segédekkel is
űzhesse.
A 98. §. arra, hogy egy személy több foglalkozási ágakat is űzhessen.
A 97. §. kimondja, hogy vándor iparengedély csak egy évre adható.

381
 A 101. és 102. §. azonban a megújítást megengedi. E rendelkezéssel
azonban már az előbbi korlátozás illuzoriussá válik.
A 105. §. már egészen világosan kimondja, hogy a képesítéshez kötött
iparág egész terjedelemben való gyakorlása csak képesített vándor
iparosoknak engedhető meg. a képesítés kimutatását azonban a kereske-
delemügyi miniszter egyes iparágakra el is engedheti.
A 111. §. már a 20 ezer lakost számláló községekben, melyekben a
letelepedett iparosok oly számban vannak, hogy az ottani közönség igényét
kielégíthetik, a vándor ipari tevékenység szabályrendeleti úton eltiltható.
A legalább 10 ezer lakost számláló községekben a jelzett tevékenység
egy folytán csak bizonyos számú napokra korlátozható.
A lokális érdekű óvintézkedést is illuziórussá teszi a kereskedelemügyi
miniszter azon joga, hogy az eltiltás dacára is megengedje a vándor ipar
űzését. A 114. §. koronázza a többi §-okat, mert azt mondja: Igazolt
szegénység esetén az illetékes elsőfokú iparhatóság saját illetékességének
területén telephellyel bíró iparosoknak, vagy legalább egy év óta ott lakó és
egyéb keresetre képtelen más személyeknek saját illetékességi területére
nézve megengedheti, hogy az engedélyben szabatosan megjelölendő árukat
házról házra járva, vagy köztereken árusíthassák, illetőleg ipari munkát
vándorolva végezhessenek.
A 117. §. e vándor ipar gyakorlását külföldi honosnak is megengedi,
ha külállamok is a magyar honosokkal igazoltan hasonló eljárást követnek.
Eddig szól a tervezet e kifogásolt része.
De most lássuk a különbséget, mely az utóbbi félszázad ipartörvényei
keretében fenn állott.
A régi céhrendszer szerint az 1872. év előtti időkben a kézműves
iparosok a céhekben voltak kötelező módon szervezve, mely céheknek királyi,
utóbb császári privilégiumai voltak. Az ipari közigazgatás nagyobbik részét, a
képesítést, a tanoncnevelést, a segéd és alkalmazottak közötti jogviszonyt
szabályozták. A tisztességtelen versenyt kifejlődni nem engedték, egymást
támogatva segítették. Iparjogot csak az nyerhetett, ki igazolta, hogy legalább
3 szabad kir. városban a meghatározott időkön állandóan dolgozott és segédi
idejét eltöltötte, és ha a céhek előtt le is remekelt. Ez időben munkaadó és
alkalmazottai egymást családtagnak tekintették s az erkölcsökre különös féltő
gonddal őrködtek.

382
 Az 1872. évi törvény azonban megszüntette a céhrendszert s behozta
a szabad ipart, a szabad versenyt.
Tizenkét évnek romboló munkája kellett ahhoz, hogy a kormány végre
belássa, hogy a haladás jelszava alatt alkotott törvények egyenesen
megsemmisítik a kézműipart s annak védelmére megalkotta az 1884. évi XVII-
ik törvénycikkben az ipartörvényt.
Ez utóbbi időkben napjainkig kis iparosaink életét ismerjük s bár
iparuk űzését sok esetben a legnagyobb nélkülözések és önmegtagadások
árán folytathattak, a töke és a tisztességtelen verseny, utóbb a gyáripar
versenye miatt is sokat szenvedtek. Azonban még napjainkban is a törekvő
iparos tisztességesen megél és boldogul. Megrendelői üzlete telepén
felkeresik, vagy szükségleteiket más úton szerzik meg s igen sok esetben a
megrendelés felvételére meghívják az iparost, de még nem süllyedt annyira,
hogy házalóvá legyen.
Az ipartörvény tervezetében azonban Szterényi államtitkár e fejezet
megszerkesztésével a kézműves ipart fejleszteni, támogatni akarván, biz-
tosítja neki a házalást, behozza, törvénnyel biztosítja neki a jogot, hogy akár a
világot nyakába véve, vándorolva is űzhesse iparát.
Méltóságos államtitkár úr, Magyarország ipari történetében ezzel egy
új korszak nyílna, a vándorlás korszaka, melyből bármennyire is modern
legyen az a törvény, igazán nem kérünk. Ha igazán a kézműves ipar, a
gyáripar, stb. védelmire és fejlesztésére készült e törvény, akkor töröltessék ki
e fejezet egészen, illetve oly módosítással bővíttessek ki, hogy a képesítéshez
kötött iparokat vándoriparként űzni tilos legyen.
Nem hihetem, hogy az államtitkár úr áthatva a modern törvény
alkotás szellemétől annyira előzékeny akart lenni Magyarország közön-
ségének azon része előtt, mely a kézműves ipart igénybe szokta venni, hogy
megelőzze óhajukat, mit talán titkon sem gondoltak még, hogy nem kell
jövőben cipőt javítani küldeni sehová, helyűnkbe jön a vándor iparos, magyar,
tót, német, szerb és még igen sok náció, belőlük lehetni fog naponként
választhatni nemzetiség szerint is.
Foglalkozzunk azért e törvénytervezettel komolyan, különösen a vidék
kis iparosai, rendezzünk minden héten vitaestet s különösen foglalkozzon e
tárggyal az ipartestület vasárnapra összehívott közgyűlése is.

383
 Nem tűr halasztást e tárgy, mert már e hó közepe táján az ipar-
testületek bevonásával kamara kerületenként lesz a törvénytervezet
tárgyalva, így szükséges ezt megismerni, erről minden iparosnak kell tudnia.
A törvénytervezet, mint az államtitkár úr is mondja, még csak egyéni
vélemény, résen legyünk azért, hogy annak hiányai és sérelmes rendelkezései
még ideje korán kiegészíttessenek, orvosoltassanak.
Szabó István
1908. március 7. A helybeli római katolikus gimnázium tanártestülete ebben
az évben is népszerű felolvasásokat rendez a gimnázium téli tornacsar-
nokában. Március 7-én Mahalcsik Titusz gimnáziumi tanár Az emberiség
művelődésének fokairól tart ingyenes előadást.
1908. március 10. Az Országos Törzskönyvi Bizottság által a város nevére
vonatkozó bizottsági megállapítást a város közgyűlése március 10-én fogadta
el. A város határában fekvő egyéb lakott helyekre vonatkozólag a képviselő
testület egyéb lakott helyként: „M. kir. földmívesiskola” és „Hubert szállás”
helyneveket fogadta el és törzskönyvezésre ajánlotta. Egyéb lakott, de nem
jelentékeny helyek helyekül a „Bükk tanyák” és az „Állami szőlőtelep”-et
jelölte meg.
1908. március 12. Felszólítás. Kérjük polgártársainkat, hogy március 15-én,
nagy nemzeti ünnepnapon házaikat zászlóval díszítsék fel, este 6 ½ órakor
ablakaikat világítsák ki.
1908. március 14. Szabályrendelet Szilágysomlyó rendezett tanácsú város
területére gyalogjárdák készítésére, rongálásának megóvására s jó karban
tartására vonatkozólag.
1908. március 14. A második népszerű előadás március 14-én, szombaton
délután 5 órakor lesz a gimnázium tornacsarnokában. Fetzer Ferenc
gimnáziumi tanár Az emberi test külsejéről fog értekezni és felolvasását
vetített képekkel fogja illusztrálni. Az érdeklődőket ezen előadásra tisztelettel
meghívja a tanártestület.
1908. március 15. A 60.-ik március 15-ét ünnepelte a város.
1908. március 18. Vendéglő átvétel. A városi szálloda, amelyben Friedländer
Sándor bérlő, – anyagi gondokkal terhelten – már több idő óta nem volt képes
a közönség igényeinek kellő módon megfelelni, – március 18-án este ismét a

384
régi bérlőnek, Cserey Károlynak bérletébe került vissza. Örömmel közöljük e
hírt, mert a múltak alapján bizton remélhetjük, hogy Cserey Károly ezután is
meg fog felelni régi jó hírnevének és a városi szálloda, kávéház és étterem
helyiségei és más lokalitásai éppen oly nagy szeretetnek fognak örvendeni,
mint aminővel azt városunk és a vidék közönsége a Cserey idejében már
éveken át méltán kitüntette.
1908. március 19. A népszerű előadások sorát március 21-én szombat délután
5 órakor a gimnázium tornacsarnokában folytatja Kőhalmi M. Szevér gim-
náziumi tanár. Az előadás tárgya: Az ember nyelvtanulási készsége.
1908. március 19. A király Petri Mór dr. pestmegyei királyi tanfelügyelőnek,
Szilágyvármegye volt tanfelügyelőjének a királyi tanácsos címet adományozta.
1908. március 19. A kolozsvári tankerület főigazgatója, Kuncz Elek királyi
tanácsos március 16-án érkezett városunkba, hogy a helybeli róm. kat.
gimnáziumban a rendes évi hivatalos vizsgálatot megtartsa. Az intézet
belügyeit két napra terjedő látogatása alatt átvizsgálta és ezen tanintézet
működése felől megelégedését kifejezve, március 18-án a délutáni vonattal
Zilahra utazott.
1908. március 19. Készül az aszfalt. A városi műjárda elkészítéséhez rövid idő
múlva hozzáfognak. A vállalkozó mérnöke szorgalmatosan dolgozik a járda
műszaki felmérésén, ezt néhány nap alatt elkészítvén, az építés tényleges
megkezdéséhez hozzá lehet fogni. A préselt aszfalt kockalapokat szállító
fuvarok egymást érik. A városi gőzfürdő udvarán már is temérdek aszfalt
kockalap van beszállítva, ugyanott az alapozáshoz szükséges betonirozáshoz
való kvarc kövek apróra törése erélyesen folyik.
1908. március 19. A szilágysomlyói Ipartestület március 8-án tartotta évi
rendes közgyűlését Szabó György elnöklete alatt. Az ipartestületi tagok nagy
számban voltak jelen. Az 1908. évre előirányzott költségvetést egyhangúlag
elfogadták. Úgy látszik, hogy az ellentét, amely a csizmadia ipartársulat és az
ipartestület között évek óta fennállott, teljesen megszűnt.
1908. március 26. A városi közgyűlés 1908. március 14-én elhatározta, hogy
sürgősen városi mérnöki hivatalt létesít 2000 korona fizetéssel és 200 korona
lakbérrel.

385
1908. március 28. A népszerű felolvasások sorát a gimnázium tornacsar-
nokban főtisztelendő Kőrössy Endre r. kat. plébános folytatta. Az előadás
tárgya: Az emberi szenvedélyekről, főleg az alkoholizmusról volt.
1908. március 29-én vasárnap Cserey és Lengyel szállodások a Városi
Szállodában megnyitják a vendéglőt. A nagyérdemű közönség pártfogását
kérik.
1908. május 7. A Kaszinó-egylet új otthona. Kaszinó-egyletünk évek óta meg-
megújuló készülődés után végre odahagyta a Bánffy házat, melyben csaknem
egy századon keresztül talált társas otthont Szilágysomlyó és vidékének
előkelő társasága. Beköltözködött a városi szálloda emeleti részének a
Báthory-vár felé néző osztályába. Az ócska bútorokat elkótyavetyélték és az új
otthont modern, kényelmes bútorokkal szerelték fel. Úgy látszik, a változás
felélénkítette a vén kaszinó zsibbadt tagjait és új erőt, számos új tagokat véve
magához, örömmel remélhetjük megerősödését.
1908. június 18. Haladunk. A gőzfürdő végénél, a görög kat. templom előtt
elvonuló piszkos árok rövid időn el fog tűnni. Az egész árok beton boltozattal
lesz burkolva, mely alatt az utcák lefolyó vize a Vadkertre lesz levezetve. A
munkálatok már nagyobb részben el is készültek és javában folynak. Ez a
boltozat nagyban fogja a Bem-tér díszét emelni és emellett nemcsak a
közteret bővíti és teszi használhatóbbá, hanem a közegészségi tekintetben
káros nyílt csatornát is, amely eddig valóságos szemétfészek volt, teljesen
eltakarva, a már meglevő akácfasor alatt igen kellemes sétahely lesz
alakítható.
1908. június 30. Szatmár és Vidéke. Nagy román ünnep Szilágy-Somlyón.
Szilágysomlyó a nyár folyamán nagyszabásúnak ígérkező ünnepély színhelye
lesz. Értesülésünk szerint ugyanis a magyarországi románok országos kultúr-
egyesületei augusztus 3–6. napjain Szilágysomlyón monstre ünnepélyeket
rendeznek, amelyekre az országból és Romániából több ezer vendéget
várnak. Színielőadásokat, táncestélyt, felolvasásokat, beszédeket, hang-
versenyt és díszlakomát ígér a változatos műsor. Lázár János lapszerkesztő áll
a százas rendezőbizottság élén. A rendezőség azt ígéri, hogy az ünnepélyeket
a magyar társadalom bevonásával, politikai színezet nélkül fogja rendezni.
1908. július 9. Tanulótársak találkozása. Oiegár János somlyócsehi (u. p.
Szilágysomlyó) gör. kat. tanító tanúlótársait – kik 1878-ban vele együtt
386
végezték a zilahi képezdét és azokat, kik ezekkel együtt tették le a
tanképességi vizsgát – fölkéri, hogy a 30 éves találkozó megtarthatása
céljából pontos címüket vele tudatni szíveskedjenek.
1908. július 18-án született Szilágysomlyón Szilágyi Bea (meghalt Bp., 1987.
okt. 2.) színésznő, Páger Antal színész felesége. A pályát 1928-ban a kolozsvári
Operában táncosnőként kezdte. 1945-ben lépett a színészi pályára: fővárosi
színházak tagjaként szerepelt (1945: Szabad, 1945-1946: Magyar, 1946-1948:
Madách, 1948-1949: Víg), kisebb karakterszerepek alakítójaként. Az
államosítás után a Vidám Színpad tagja volt. 1951-ben visszavonult a
színpadtól, és 1956-ig a Színházművészeti Szövetség főtitkára volt. 1950-től a
Színház és Filmművészeti Főiskolán színészmesterséget és zenés rendezést
tanított. A Fővárosi Operettszínházban játékmesterként tevékenykedett.

Páger Antal és Szilágyi Bea

1908. július 26. Pesti Napló. Országos román gyűlés. Szilágysomlyóról jelentik
a félhivatalos Távirati Irodának: Az Astra román kultúregyesület augusztus 6-
tól 8-ig három napon át országos gyűlést tart Szilágysomlyón, ahová
Romániából is sok vendéget várnak. A dákoromán ünnepségeket nagy tánc-
mulatság fejezi be s erre a forma kedvéért néhány magyar ember is kapott
román nyelvű meghívót. Az ünnepségre csak azokat a magyarokat hívták
meg, akikről köztudomású, hogy sohasem szoktak mulatságokon részt venni.
A románok először a városi színházat kérték az ünnepség céljaira, később
szűknek találták és nyolcezer korona költséggel ideiglenes színkört emel-
387
tettek. Román színészek fognak itt három estén játszani. Romániából,
Erdélyből és Magyarország különböző román lakta vidékéiről töméntelen
vendég jelentette be részvétét. A vendéglőkben, szállodákban, iskola-
épületekben és magánházaknál eddig négyezer emberre rendeztek be
szállást. A zenét Balázsfalváról, a román katolikus érsek színhelyéről rendelték
és a vendéglősöket kötelezték, hogy csak román pincéreket alkalmazzanak. Az
Astra ünnepségein részt vesz a román püspöki kar és megjelenik a román
kormány képviseletében egy-két miniszter is.
1908. július 30. A járdaépítésről. Válasz Ábrahám Sándor városi mérnök és
gazdasági tanácsos úrnak.
Városunk gyalogjárdáinak aszfalt burkolattal való kiépítése tárgyában
koronként írott cikkeimet, illetve arról a július 16-iki számban írott
közleményemet Ábrahám Sándor városi mérnök úr személyét illetőleg találva,
saját szavaival élve „orvul támadva” találván, erre válasz „−ó” úrnak című,
lapunk 23-iki számában személyemet diffamáló és dumán sértő cikkben
nekem támad, letér a jogos kritikának érvekkel való megdöntése egyedüli he-
lyes útjáról, a személyeskedés, sértegetés terére lép. Legyen szabad e
támadást visszautasítva, arra megjegyzéseimet megtenni.
Tisztelt mérnök úr! Én e térre, a személyeskedés terére nem követem
önt, azt ízlésem is tiltja. Önnek, mint új embernek városunkban, nem a
személyeskedés terén kellett volna bemutatkoznia, hanem műszaki tudásá-
nak megismertetésével. A jogos kritikát nem durva erőszakkal, hanem a
gyakorlatban tenni tudással, vagy e helyen érvekkel győzze le. A közpályán
szereplők működésének ellenőrzése nemcsak a felettes hatóságok egyedüli
jogköre, melyre oly nagy garral történik hivatkozás, hanem a nyilvánosságé is.
És ön, mérnök úr, nem „−ó* úrnak, illetve a neheztelt cikk alulírott
szerény írójának tartozik felelősséggel, hanem a nyilvánosságnak, a
nagyközönségnek is. Azonban ön, mérnök úr, nagy bölcsen diplomájába
burkolódzva, megnyugtat a felől, hogy az ellenőrzés jó, hogy kifogástalan
módon épül a járdatest, jól van elhelyezve a Bem-téri csatorna és - hogy a
Rákóczi-utcai úttesten a hegy nyúlványa oly természetes képződmény ott,
hogy annak el nem távolításáért önt, avagy az építési bizottságot jogosan
gáncs nem érheti.
Hát én, igen tisztelt mérnök úr, ezen bölcs megnyugtatásokra még
nyugtalanabb leszek és megpróbálom zörgetni ismét azt a bizonyos harasztot

388
még akkor is, ha annak zörgetése önnek nem tetszik, hogy annak „moraja”, ha
kell „zúgása” gondolkodóba ejtse önt mérnök úr s meggyőzze arról, hogy a
haladás szelleme a műszaki tudás világító fáklyájának az út és egyéb testek
szabályosságát, vagy célszerű kihasználását zavaró oly geológiai nyúlványokat
már nem tűri meg, lemetszeti, elhordja, felrobbantja ha kell, de nem épít reá
aszfaltjárdát.
Lehet ön mérnök úr a föld alatt kutató lángeszű bányamérnök, de a
föld feletti ily munkája már csak a tapogatódzásra vall, ha e part le nem
vágattatását még műszakilag is jóváhagyja, sőt támogatja.
Közönyös reám nézve, hogy azokkal a „baráti jóindulatokkal” mit
csinál; azonban az nem közönyös, hogy műszaki véleményét a bizottságnak,
vagy fölöttes hatóságának is oly annyira alá rendeli, – sőt többet mondok, ha
azok tévedéseit, még támogatja is.
Vagy van műszaki véleménye bizonyos dolgok műszaki ellátását
illetőleg, s a mellett következetesen kitart, vagy nincs s akkor fejbólintó
Tamássá válik, még ha mérnök is valaki.
Tudja-e azt mérnök úr, hogy városunk képviselete a mérnöki állást,
csak az ön által lekicsinyelt tömeges panaszok által keletkezett „morajok”
hatása alatt töltötte be? Tudja-e azt, hogy a vállalat folyamkavics helyett
magurai csillámpalával akarta megépíteni a betontestet? Tudja-e azt, hogy a
Megyeház-utcai gyalogjáró baloldali egész vonala a Bem-térig mosatlan, sáros
folyamkavicsból készült? Tudja-e azt, hogy vízi porond helyett bányahomokot
használtak s tudja-e azt, − szemtanuk állították, − hogy a keverési arányt nem
tartották be, stb.?
Tudja-e, hogy a vállalat ezen szerződésszegései csak erélyes felszó-
lalásaink és panaszainkra szűntek meg?
Tudja-e, azt mérnök úr, hogy a gőzfürdői egy méteres nyílású csatorna
betonfala az építés folyama alatt többször összeomlott, állítólag a kevés
cementkeverék hiánya miatt, tudja-e azt, hogy a Rákóczi-utcán több helyen
tanuk jelenlétében a megépített járda betonalapját esernyőm hegyével
bontottam meg, több héttel annak építése után.
Tudja-e azt, hogy a Fábri-féle ház sarkánál a járdateste egymástól
elválva, felbomlott s az aszfalt lap alatt a betonalapot szintén tanuk előtt
esernyőm hegyével könnyen szúrhattam át és bonthattam fel.
Az előbbi visszaélések az ön működési ideje előtt, a további vonalakon
azonban már az ön felügyelete és ellenőrzése mellett történtek. Mások is
389
meglátták ezeket, sőt nagyobbára az én figyelmemet is mások hívták fel reá.
Azt hiszem ezek után, hogy a közönség elégületlenségét nem kell mesterséges
úton felkelteni, sajnos, a bő okok folytán a „moraj” magától is „morajlik”.
Nem személyeskedő, de a közérdeket védő felszólalásomnak jogos
alapja volt, amiért nincs mit érzékenykedni senkinek s legkevésbé a mérnök
úrnak.
Személyemet kvalifikálatlan módon sértő cikkében azt állítja mérnök
úr, hogy az ellenőrzés teljes és jó, hogy a bizottsági tag urak közül Tankón
kívül más mindenki elégedett. Az ellenkezőjét bizonyítandó, hivatkozom
Porjesz Sámuel bizottsági tag úrra is, ki előttem többször kijelentette, hogy
már bizottsági ülésre sem lehet menni, mert ott észrevételeiket hiába teszik
meg stb.
Cikkében azt írja a mérnök úr, hogy az általam felvetett műszaki
kérdések megbeszélése nem tartozik ide, – de nem is reflektál olyanokra,
melyek a legnagyobb „naivitást” árulják el. Hát kedves mérnök úr, itt álljunk
meg egy kissé, hogy elülhessen háborgó lelkének haragja, s hogy figyelmébe
ajánlhassam, hogy a ferdítés nem úri dolog. Mi volt cikkemben, melyet ön úgy
igyekezett elmagyarázni? Szóról-szóra ez: „A Bem-téri csatorna patakvizének
levezetésére épített mellékcsatornát a kocsi úttest alá helyezte csak azért,
mert ott volt akkor a Bem-tér legmélyebb része. A nyitott bukóaknát a
kocsiúttest közepe alá tette s nem a járda szélére, mert akkor, vagy ötven-
koronányi földtöltés kellett volna, hogy a tér vize a járda szélére szorittassék.”
Ki beszélt itten térrendezés, planírozás munkájáról, mérnök úr? Én
nem. De beszéltem arról, hogy 50 koronányi földtöltéssel a mellék- csatorna a
kocsiúttest közepéről a járda szélére lett volna helyezhető. Ezt fenntartom
még az Ön műszaki véleménye ellenére most is. 50 koronából 100 köbméter
bányatörmeléket lehetett volna fuvarozni a Tóth András által felajánlott
kőbányából, mely cirka 400 méternyire van a Bem-tértől s e töltéssel és nem
a Bem-tér planírozásával a csatorna megfelelő elhelyezése megoldható lett
volna.
Nem kell ehhez mérnöki tudomány, még egy suszterinas is meg-
mondja, hogy a Vizi Ferenc háza előtti kocsiúttest vízfogó medencéjévé
alakított mélyedést feltölteni s az ott elhelyezett bukó aknát kasszírozni kell.
De nem folytatom tovább, bár járdáink építésénél a tervezés és kivitel
műszaki botlásainak halmazát is sorolhatnám elő, csupán a legnagyobbra, a
legfeltűnőbb hibára mutatok reá, hogy járdáink egy összefüggő egészet egy
390
utcán sem képeznek, − hol itt, hol amott áll feljebb egyik járda a másiktól,
hogy hirdesse mindenha mérnökünk és a bizottság szépérzéke hiányosságát.
Ami mérnök úr azon alaptalan vádaskodását illeti, mintha én
hetenként adnék be a polgármester úrhoz, bizottsághoz és alispáni hivatalhoz
kérvényeket, hivatkozom városunk iktató hivatalára, honnan még a mérnök
úr is meggyőződhetik, hogy sűrű kérelmeimmel, − ha azokat annak lehet
nevezni − mit akartam. 1906-ban indítványt adtam be az adóhivatali telek, a
Bánffy-rét és postakert megvételére, amit a közgyűlés elfogadott. 1907.
augusztus 10-én indítványt adtam be a város szabályozási tervének és a
kapcsolatos építési szabályrendeletnek elkészíttetése iránt, mit 151−1907.
számú közgyűlési határozattal elfogadtak.
198−1907. számú közgyűlési határozattal elfogadtatott a város
területén elhúzódó kocsiút kiköveztetése tárgyában beadott indítványom.
197−1907. sz. közgyűlési határozattal a távírda póznáknak a
gyalogjárdákról eltávolítása iránti indítványom fogadtatott el.
69 −1908. sz. határozattal közlegelő létesítése iránti indítványom
fogadtatott el.
1268. és 1296-1908. kig. szám alatt a járdaépítésnél felmerült vissza-
élések megszüntetése, de különösen a vállalat által készíttetett járda építési
vonalának és nivellirozásának tervét a város mérnökével újból átdolgoztatni
javasoltam, ezt azonban elvetették. Pedig hogy a nivellirozási tervek átdol-
gozására mily nagy szükség lett volna, most már, mikor a kajsza, ízléstelenül
épített és különösen a Vármegyeház-utcai közlekedési útvonalunkat belát-
hatatlan időkre tönkre tevő járdák készen vannak és nemcsak a szakértők
gúnyos megjegyzéseit, hanem a laikusok sajnálkozását is kihívják, − azt
hiszem, a mérnök úr is be fogja látni, ha nyíltan be nem ismeri is, hogy ezen
indítványom sem volt alaptalan és éppen nem volt olyan, amivel a
járdabizottságnak tüzetesebben foglalkoznia érdemes ne lett volna.
Mérnök úr szerinti vádaskodó beadványaimnak tárgyai ezek. Hogy
városunk közérdekeit jobb lélekkel és igyekezettel ki szolgálja, a nagy
közönség ítéletére bízom.
Szabó István
1908. augusztus 4. Szatmár és Vidéke. Új egyházi gondnok. A szilágy-somlyói
református egyház teljes közgyűlése f. évi július 26-án a Fásy István

391
lemondása folytán megüresedett gondnoki tisztségre Halliarszky Sámuel
jószág-igazgatót egyhangú lelkesedéssel választotta meg.
1908. augusztus 20. Csak legyünk tárgyilagosak. Mielőtt a gyalogjárónk
építése ügyében az építés tervezete és az építés folyamata alatt történt egyes
visszaélések megszüntetése céljából írott közleményeimre, az építés
ellenőrzésére és annak műszaki vezetésére fölvett Ábrahám Sándor mérnök
úrnak személyemet érintő újabb támadására megjegyzéseimet megtenném,
vessünk rövid visszapillantást az egész ügyre.
Akkor, amidőn évek hosszú sora alatt, sok küzdés után, városunk
gyalogjáróinak műburkolattal való kiépítését városunk képviselete által
sikerült megszavaztatnunk, bizonyos félelemmel voltunk eltelve, hogy vajon a
városunkra nagy teherrel járó munka kivitelénél nem fognak-é oly hibák
elkövettetni, melyek eddig a város minden egyes nagyobb szabású építkezése
létesítésekor előfordultak. Ezen aggodalmunk a múltakban szerzett ta-
pasztalatok után és különösen a városunk vezetésében hiányzott alkotó erő
és műszaki közeg hiánya miatt nem is volt alaptalan. Sajnos, azt ma már a
tények igazolják.
A képviselőtestületnek az építést kimondó határozata után első
teendője lett volna egy teljesen független, szakértő mérnökkel (ki a
városrendezés és útépítés technikájában is szakértő) egy egészséges jó tervet
készíttetni s csak e terv megkészíttetése után kötni szerződést és fogni a mű
megépítéséhez.
Azonban mi történt? E mű létesítésének tervét – költségkímélésből, a
takarékosság istenített elvének hódolva – a vállalat mérnökével készíttette el
a város. Lehet-e feltételezni oly vállalkozót, ki saját közegével ne oly tervet
készíttessen, mint a mely ne az ő érdekét fedné? Lehet-e feltételezni, hogy
ott, hol az egész város társadalmában egy ahhoz értő ember nem volt, hogy
ott azon terv készítője játszi könnyedséggel ne tudjon oly tervezetet készíteni
és elfogadtatni, mely túlnyomólag a vállalat érdekeinek feleljen meg
legjobban? Hogy lehetett, sajnos, ezt szintén már tények igazolják.
Mi, a közönségnek az a része, kik a dolgok folyását csak távolról
szemlélhettük, s mint a belső ügyekben avatatlanok, az elkészített tervezetet
sem ismerhettük. Azt láttuk csak, hogy építenek s hogy az kezdetben ki nem
elégített. Hibás tervre nem is gondoltunk.

392
 Később azonban, midőn láttuk, hogy ott, hol a járda testét tölteni
kellene, még alább szállítják, érdeklődtünk a terv után. Kisült, hogy a
munkavezető csak a terv után dolgoztat, a helyzettel rögtön tisztába voltunk s
azonnal kértük az építés beszüntetését, műszaki közeg alkalmaztatását és
azzal a tervek újbóli átdolgoztatását s több szerződésszegő visszaélés
megszüntetését.
Ezen beadványomra a határozat mi lett, nem tudom, velem nem
közölték. Hogy azonban erélyesebb sürgetés után az ellenőrzésre mérnököt
vettek fel, a kedélyek lecsillapodtak s magam is várakozó álláspontot
foglaltam el, annyival is inkább, mert feltételeztem az új mérnökről, hogy
mint szakember, felismeri gyorsan a terv hiányait és a kivitelnél elenyészteti
azokat.
Azonban hol itt, hol amott, hallottam továbbra is panaszokat.
Hallottam, hogy a város mérnöke magánmunkálataival is elfoglalva lévén, a
kellő felügyeletet nem gyakorolja. Hallottam panaszokat a járdaépítési bi-
zottság egyes tagjaitól, hogy jogos felszólalásaik a bizottság előtt ered-
ménytelenek maradnak. Hallottam és láttam visszaéléseket az építésnél.
Láttam az építés idője alatt egyesek szája íze szerint való eltérések enge-
délyezését. Láttam még ama hiányos terv egységes keresztülvitelétől való
ingadozó eltérést. Láttam, amit Magyarország egyetlen városában sem láttam
ez időig, hogy az úttest hosszában elfutó két járdatest felülete összefüggés-
telenül egyik oldalon lenn, másik oldalon fenn marad. Láttam az utca egyenes
vonalától eltérő és az épített házsorok alakulatát követő, cikk-cakkos műút
vonalát. Láttam, mint kell vitát provokálni a város mérnökével a gőzfürdői
csatorna vonalának egyenesítése érdekében. Láttam az ipartestület épülete
előtti gyűjtőcsatorna elhelyezésénél a szükséges előrelátás hiányát. Össze-
gezve mindezeket, láttam az egységes terv nélkül való építkezést és kap-
kodást mindenütt.
Ily előzmények után és behatások alatt írtam a mérnök úr által annyira
nehezményelt cikkemet.
Mi, kik adófizetői és ősi jogon tősgyökeres polgárai vagyunk e
városnak, − mi, kiknek adó- filléreiből épül e járdatest, − mi, a lekicsinyelt II.
rangú „mesterek”, − mi, a minden előképzettség nélkül való és a magasabb
képzettségű kiváltságos „mesterek” különös kegye által lettünk csak a város
ideiglenes mérnöke által annyira lekicsinyelt „iparos mesterek”, mi nekünk ez
osztálybelieknek nincs joga hozzá szólni a város közügyeihez s így nekem
393
sincs. Nem tagadom meg iparos voltomat s nem szégyellem azt, valamint nem
szégyenli senki iparos voltát e város társadalmában. Gúnyos hangnemét az
iparos osztály nevében is visszautasítom. Nem kérdte a mi iparos osztályunk,
honnét jött Abrahám Sándor, kicsoda-micsoda, − de örvendett, hogy végre
mérnöke lesz a városnak.
A személyemet érintő s nekem címzett válasza prefációjában ironikus
kritikát mondó személyeskedését ismételten visszautasítom. Megjegyzés
nélkül azonban nem hagyhatom, mit már múltkori cikkemben is tenni akar-
tam, hogy megbotránkozásomnak nyíltan is kifejezést ne adjak, hogy
tárgyilagos közérdekű felszólalásomra oly alacsony nívójú, személyeskedő,
sértegető, arrogáns hangú közleményében, mint a város egyik tisztviselője és
annak nevében is nyilatkozik. Azonban szóvá eddig nem tettem, mert nem
hittem, hogy erre mandátuma lett volna. Azonban a kihívó hangmodor
ellenkezőjét sejteti velem.
A felszólalásomban felhozott műszaki megjegyzéseimet alaptalan
vádaskodásoknak és kósza állításoknak minősíti és az egész ügyet a szemé-
lyeskedésben mesteri kézre valló ügyességgel arra tereli. Piaci zajt csapva,
megfélemlíteni akar, hogy e zajban provokálásomra műszaki dologban való
nyilatkozatának elmaradása fel ne tűnjék.
Azért én, mérnök úr, számon kérem jártasságát az útépítés techni-
kájában öntől, mint köztisztviselőtől, az adózó polgárok jogán. Mi „mesterek”,
amit elvállalunk, becsülettel igyekszünk annak megfelelni. Miként felelt ön
meg hivatásának a járdaépítésnél? Művének koronáját szemlélte-e már?
Látta-e az útátjárókat, mélyen a földbe temetve, − látta-e már, hogy mily
műágyat vettetett ön a sárnak, piszoknak az átjáróknál? Azt hiszem, e
helyeket kerüli ön, mérnök úr! Mert művében az iszap és sár alatt nem
gyönyörködhetik. Alaptalan vádaskodás-é, kósza állítás-é ez is, mérnök úr?!
A vasúti bejárónál a járda mindkét oldala földbe süllyesztve van: Reá
folyt az utca sara vastag porond és iszapréteggel van az nagyobbára borítva. A
városi szálloda előtt, a Veréczy Lajos kereskedése, a Veres Károly kereskedése
és a Balta Elemér háza előtti részeken, mindenütt elsüllyesztve építették meg
az átjárókat.
Ez átjárók építésének megszemlélésére midőn a közfigyelmet fölhívom,
egyben kérem az építési bizottságot, hogy a minden előre látás nélkül épített
átjárókat szedesse fel és annak költségén, ki az elsüllyesztett építésben hibás,
újból csináltassa meg.
394
 A műszaki vezetés botlására mutatok reá a piaci sorboltok előtti
aszfaltjáró megépítésénél is. A Piactér vize a tér természetes esésénél fogva a
sorboltok elé folyik s az ottan sürgősen készítendő vízelvezető árok a
Rosenberg Ármin-féle bolt előtt az aszfalt-járda tetejére vezeti a csatornatér
vizét, mert átereszről diplomás mérnökünk gondoskodni elfeledett. Mérnök
úr szerint ezek is kósza állítások és alaptalan vádaskodások úgy-e?
Vegye, ahogy akarja. Nekem és igen sokaknak művéről már meg van a
magunk nézete és kiváló szakmérnök véleményét is volt szerencsém hallani,
kinek kritikája még sem lenne talán kósza állítás.
E felmerült hírlapi vitában midőn a mérnök úrral több szavam nincs,
csak annak kijelentésére szorítkozom még, hogy idegen helyről beszakadt és
ideiglenes minőségben levő mérnökünk köztisztviselő, ki e város közterheihez
még egy fillérrel sem járult, kinek jövőbeni működése és polgárjoga is csak a
sok esélyekkel járó választástól függ, − kire aszfaltjárónk jó, avagy rossz
megépítése igen közömbös lehet s ki már a jövő évben esetleg egy más város
polgárságát fumigálhatja, hát akkor egy bizonytalan időre felvett köztiszt-
viselő működését éber figyelemmel kísérni, ellenőrizni, meggyőződésem,
hogy nem volt felesleges.
Szabó István
1908. aug. 30. Tolnai Világlapja 36. szám. Országos román gyűlés. Az Astra
román kultúregyesület három napon át tartott országos kongresszust
Szilágysomlyón, a hova Romániából is számosan jelentek meg. Ezeket a
vendégeket a vármegye határán Csízér községben fogadták ünnepiesen. A
különböző ünnepségek után a szilágysomlyói templomban tartották az ülést,
a melyen politika kizárásával, tisztán a kultúregyesület ügyeivel foglalkoztak.
Az ünnepség alkalmából a románok közgazdasági és kulturális állapotáról
monográfia jelent meg, a mely kizárólag a megyei románság múltjával és
jelenével foglalkozik. Ez egész új irány az Astra életében, a melyet a jövőben,
más vármegyében is hasonló alakban mutatnak be. A város, a melyben az
Astra közgyűlését tartotta, különben ősfészke a Báthoriaknak, népe
színmagyar és igen kis része a román elem, a mely nagyobbrészt földmíves.
Érdekes, hogy az Astra a magyarság bevonásával, azoknak részvételével, sőt a
hivatali tényezőkkel együtt akarta a román kultúregyesület fennállását
megünnepelni.

395
1908. október 10. Kertészeti Lapok. Gyűjteményes gyümölcs-kiállításért
állami bronzérmet nyert: Donogány Gergely Szilágysomlyó.
1908. október 22. Gáspár Ferenc dr. kinevezése. Illetékes forrásból érte-
sülünk, hogy lapunk jeles munkatársát, a kiváló írót Gáspár Ferenc dr. volt cs.
és kir. fregatt orvost a munkásbiztosítás orvosi tanácsához miniszteri
segédtitkári ranggal jegyzővé nevezték ki. A jeles író, aki mint gyakorló orvos
is kiváló helyet foglal el, mind a mellett továbbra is folytatja kiterjedt
gyakorlatát, fővárosi (Deák Ferenc utca 12.) lakásán. A kinevezés hírét széles
körben nagy örömmel és megelégedéssel vették tudomásul. És örömünkre
szolgál, hogy az elsők között mi gratulálhatunk városunk kiváló szülöttének!
1908. november 1. Belügyi Közlöny. A m. kir. Honvédelmi miniszter a m. kir.
Belügyminiszter úrral egyetértőleg: ideiglenes szakaszparancsnoki minő-
ségben: Czirenner József, V. számú csendőrkerületbeli hadapród tiszt-
helyettest, az I. számú csendőrkerülethez: Szilágysomlyóra helyezi.
1908. november 5. A Szilágysomlyó hetilapban elmélkedés jelent meg a
következő címmel: Hová tegyük a Városházát és mit csináljunk a színházzal?
1908. november 5. A Szilágysomlyó-csucsai vasút építési érdekeltsége no-
vember 1-jén Szilágysomlyón a Városháza tanácstermében tartott közgyű-
lésen megalakult. Az érdekeltség Szilágysomlyó város és 26 községet számlál.
Az érdekeltség elnökévé Moni Gyula királyi közjegyzőt választották.
1908. november 12-14. A Szilágysomlyó-Perecsen-Varsolc-Kraszna-Csízér-
Csucsa tervezett vasút helyszínének közigazgatási bejárása. A szilágysomlyó-
csucsai h. é. vasútépítés kérdése igen fontos forduló pontig jutott el. Folyó hó
12–14. napjain ugyanis a közigazgatási bejárás is megtörtént.
November 11-én az estéli gyorsvonattal szalonkocsiban érkezett meg
Csucsára dr. Képessy Árpád kereskedelemügyi miniszteri, osztálytanácsos,
Kricsfalusy József kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, Finály Lajos m. kir.
vasúti és hajózási felügyelő társaságában. Ugyanakkor a bejárási bizottságnak
több tagja már Csucsán volt, egy része pedig másnap, a Nagyvárad felöl jövő
reggeli vonattal érkezett. A vasútnál Móni Gyula, a vasútépítési érdekeltség
elnöke fogadta a bizottságot és elhelyezésükről s megvendégelésükről gon-
doskodott.
A tárgyalás Csucsán másnap, november 12-én, reggeli 9 órakor kez-
dődött és d. u. 2 óráig tartott. Felemlíteni kívánjuk, hogy a tárgyaláson élénk
396
vita folyt a felett, hogy az új vasútnak összekötő végállomása Csucsa, vagy
Feketetó legyen-e. E tárgyban a bizottság végmegállapodásra jőni nem tudott,
hanem tekintve, hogy Csucsa és vidéke és az ottani nagyobb iparvállalatok
vezetősége nagyobb mozgalmat indítottak a csúcsai állomás érdekében, ezen
kérdés miniszteri döntésre tartatott fenn.
A tárgyalás befejezése után a vasúti vendéglős valóságos meglepe-
tésszámba menő lukulluszi lakomával látta el a bizottságot, Amelynek be
végeztével a bizottság tagjai d. u. 5-órakor kocsin indultak Kraszna felé, hová
este 7 és fél órakor érkeztek meg. […]
[…]
Szilágysomlyón a tárgyalás 14-én reggel fél 10 órakor kezdték meg a
városi színház termében, hol a közeli vidékről is nagyszámú közönség kísérte
figyelemmel a nagy körültekintéssel folyó tárgyalás menetét.
Érdekes mozzanata volt a tárgyalásnak, midőn a tervező mérnök azon
változtatást terjesztette elő a bizottsághoz, hogy a Perecsenbe tervezett
vasúti indulóház a tervezetből töröltessék. Felhozta indokul, hogy ez a
szilágysomlyói állomástól, – túlfelől meg a varsolci állomástól alig 3-3 kilo-
méternyi távolságban esvén, erre szükség nincsen és a Hév. vasút építési
költségeit szükségtelenül emelné. Annál is inkább törlendőnek találja az
állomást, mert Perecsen község képviselő testülete kimondotta, hogy a
község a most szóban forgó vasút kiépítésére éppen semmi legcsekélyebb
hozzájárulást meg nem szavaz, hiszen ez a vasút anélkül is kiépül. És így
meglehetős indokolatlan kívánság, hogy Percesen község részére Szilágy-
somlyó és Varsolc költségén építsenek indóházat. Perecsen község elöljáró-
sága nagy meglepetéssel hallotta az előterjesztést és a Nagy Gyula járási
főszolgabíró asszisztálásával ugyancsak bizonyítgatta, hogy Perecsen község
ilyen meg olyan vagyonos, jó módú, nagy népességű, kereskedő szellemű
község, amely az építendő vasút forgalmához mily nagyarányú gazdasági
terményszállításokkal – veres hagyma, káposzta – járulna és így nekiek
okvetlenül vasútállomás kell. A bizottság azonban, bárha nem is kételkedett
abban, hogy a község milyen gazdag és pénzes emberekkel dicsekedhetik, –
az engedményetek egyikének azt a megjegyzését tartva szem előtt, hogy a
pénz puszta csörgetésének elég megfelelő ellenérték a vasúti mozdony füttye
is, – a kért állomásnak, mint nem elkerülhetetlennek beállítását megtagadta.
Megnyugtatta azonban a perecsenieket a felől, hogy ha saját költségükön

397
akarnak vasúti megállóhelyet létesíteni, ezen kívánságukat annak idejében
figyelembe fogják venni.
Szilágysomlyón a tervezettől lényeges eltérés nem állapíttatott meg,
mindössze csak a pályaházhoz való bekanyarodást illetőleg merült fel vita,
mely a helyszínén tartott tárgyalás után azt eredményezte, hogy az eredeti
tervezetet igen csekély eltéréssel a bizottság itt is elfogadta. […]
[…]
A bizottság tagjai 14-du délután, a 3 órai vonattal távoztak el.
A közigazgatási bejárásnál következő, hivatalos kiküldöttek vettek
részt: dr. Képessy Árpád kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos,
Kricsfalusy József kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, Finály Lajos m. kir.
vasúti és hajózási felügyelő, – Both Gyula vezérkari őrnagy, mint a hadügy-
minisztérium képviselője, – a MÁV igazgatóságának képviselője, – egy MÁV
főmérnök, – a debreceni vasúti üzletvezetőség két tisztviselője, – Jeney István
szilágysági Hév. főmérnök, – a szilágysági vasút részéről egy igazgatósági
titkár, Török Ferenc kultúrmérnök Debrecenből, – a kolozsvári vasúti üzlet-
vezetőség képviselője, Bihar vármegye részéről: Bihar vármegye főjegyzője, a
Bihar vármegyei államépítészeti főmérnöke és az élesdi járás főszolgabírája,
Kolozs vármegye részéről: a Kolozs vármegyei államépítészeti hivatal
főmérnöke és a bánffyhunyadi járás főszolgabírája, Szilágy vármegye részéről:
Felekán Oktáv vármegyei első aljegyző, Marosi Imre államépítészeti hivatali
főmérnök és Balássy Miklós Szilágy vármegye vicinális úti mérnöke, – Sántha
György, a krasznai járás főszolgabírája és Nagy Gyula, a szilágysomlyói járás
főszolgabírája, Szilágysomlyó r. t. város részéről Lukácsffy Ödön polgármester.
1908. november 17. Szatmár és Vidéke. A szilágysomlyó–csúcsai vasút
közigazgatási bejárása tegnap reggel kezdődött Csúcsán, a honnan Krasznán
át Szilágysomlyóra érkezett a bizottság, melynek elnöke Kepessy dr. min.
tanácsos, tagjai pedig Kricsfalussy József műszaki tanácsos, Both Gyula csrium
s a magyar vasúti- és gőzhajózás képviselői: a vármegye képviseletében dr.
Felekán Oktáv első aljegyző. Tegnap este a városi szállóban fényes bankett
volt, melyből Kossuth Ferencz miniszterre Hegedűs főjegyző által a város
közönsége nevében mondott pohárköszöntő után lelkes hangú üdvözlő
sürgönyt küldtek a miniszternek. A bizottság ma a városi színház külön-
termében ülést tart, melyen a közigazgatási bejárás során szerzett tapasz-

398
talatokat és észrevételeket tárgyalja. A tárgyaláson jelen vannak a szomszéd
megye képviselői is.
1908. november 18. Ettől a naptól kezdve a városban villamos lámpák
oszlatják el a téli esték szinte megszokott sötétségét és terjesztenek, ha nem
is nappali – mint mondani szokás – de olyan világosságot, melyről bizony 2-3
évvel ezelőtt álmodni sem mertünk. Az ívlámpák sugárzó fénye az aszfaltra
csábítgatja a város hölgyközönségét. Somlyón estéli korzó… Meri-e még valaki
mondani, hogy el vagyunk maradva a világtól?!
1908. november 19. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör keretében rövidesen
megalakuló műkedvelői dalkör és zenekar első fellépése Hegedűs Sándor
kedvelt írónk és városunk főjegyzőjének közreműködésével november 29-én,
vasárnap a színház helyiségében műsorral és táncmulatsággal egybekötött víg
estélyt rendez. Az estély kezdete este 8 órakor. A tiszta jövedelem a dal- és
zenekar fölszerelésére fog fordítatni.
1908. november 19. Tegnap este – november 18-án mutatkozott be a
villanyvilágítás. Az utcai lámpák minden várakozást kielégítő gyönyörű tiszta
fénnyel lepték meg az utcán járó közönséget. Az ívlámpák közül is sok nincs
felszerelve és így az estéli bemutatást csak olyan kisebbszerű próba-
világításnak tekinthetjük, melyből még az egészre egyáltalában nem lehet
bírálatot mondani.
1908. november 26. Villamvilágítás. November hó 18-ika óta a városban
villamos lámpák oszlatják el a téli esték szinte megszokott sötétségét és
terjesztenek, ha nem is nappali, – mint mondani szokás – de olyan vilá-
gosságot, melyről bizony 2-3 évvel ezelőtt álmodni sem mertünk. Az ívlámpák
sugárzó fénye az aszfaltra csábítgatja a város hölgy közönségét. Somlyón
esteli korzó... Meri-e meg valaki mondani, hogy el vagyunk maradva a vi-
lágtól?!
1908. november 26. Tamkó Károly: A főgimnázium és a városi építkezések. A
főgimnázium felépítésére nézetem szerint legalkalmasabb hely a Báthory
várkert volna, akár a nyugati bejárónál még fennálló várépület résznek
hozzáalakításával, ha ugyan ellenvetéssel nem találkoznék a sokszor em-
legetett s maholnap romba dűlő történelmi műemlék védelme részéről, –
akár a várkert középpontján, vagy bármely részén, hol azt az illetékes körök
jónak látnák. Emez indítvány indokai a következők:
399
 Nem válna szükségessé az éppen tárgyalás alatt álló 30–80 ezer
koronás telekvétellel városunk közönségének újabb megterheltetése akkor,
mikor az aszfaltjárda építés, villanyvilágítás és a közlegelő szorzás amúgy is
igen nagy terhet ró reánk.
A város középpontján van, hol minden irányból könnyen megköze-
líthető.
Igen alkalmas tágas udvara és játszótere s a részbeni befásítás folytán
egészséges jó levegője lenne s mindenek felett a rendkívüli utcai forgalom és
vásári zaj és portól mentes.
A mostani rozoga városházát, gőzfürdőt és színházat teljesen
lebontani, azok helyett a városi vendéglővel egy vonalba L formában egészen
a tímár színig az egész főutcai és Bem-tér felőli oldalon teljesen beépítendő-
leg egyemeletes épület felépítését javasolnám.
A városi székházat az épületnek a vendéglő felőli emeleti részén
helyezném el, elkülönített udvari bejárattal és lépcsőházzal, alatta a
földszinten a lépcsőházból bejárattal a városházhoz tartozandólag csupán
csak egy rendőr felügyeleti s egy házmesteri kis lakást helyeznék, a többi részt
végig gazdag jövedelmet biztosító bolthelyiségekkel építeném be.
A mostani gőzfürdő helyén, de nagyobbrészt a Bem-tér felőli vonalba
húzódva, iktatnám be a városi színházat, az elfordulatnál letompított sarokból
díszes lépcsőházzal s fölötte korszerű díszes kupolás tetőkiképzéssel.
Folytatólag a Bem-tér felől az emeleti részen helyezném el a posta és
távíróhivatalt, külön udvari bejárattal, s lépcsőházzal, a mostani szóban levő
postatelek csereügyletével kapcsolatban, a kincstárral kölcsönösen megál-
lapítandó örökös évi bérösszeg mellett s a földszinten ott is boltokat építenék.
A mostani színház helyén a kádáripar fokozódó igényeinek megfelelően
kibővíteném mértékhitelesítő szint L formába folytatandólag, közbeiktatván a
mértékhitelesítő helységet is s a szín déli szárnyának nyugati régén a fogda-
helyiséget helyezném el.
A gőzfürdőt a Páskuj-féle óvodai telekre javasolnám felépíteni, mivel
azon hely kevésbé forgalmas s így gazdag jövedelmet biztosító üzlethelyiségek
(boltok) építésére nem alkalmas. Mindamellett gőzfürdő céljaira elég
központon van s a minden oldalán körülölelő aszfaltjárdán bármely irányból
sár nélkül igénybe vehető.
A Frankovits Ignác volt bérletében és a Weinberger Jakab jelenlegi
bérletében álló Nagy Imre-féle telken levő rozoga épületeknek is a teljes
400
lebontását s azok helyett is emeletes, a földszinten korszerű bolthelyi-
ségekkel, az emeleten a boltbérlők igényeinek megfelelő lakás fölépítését
javaslom. Jól tudom, hogy manapság jóval költségesebb az építkezés, mint
volt néhány évvel ezelőtt; de mindamellett szerény tapasztalataim, meg-
figyeléseim után azon meggyőződésre jutottam, hogy fejlődésnek indult
városunkban a bolthelységek naponként keresettebbek s így bizton
remélhető, hogy a fentebb javasolt boltoknak előreláthatólag gazdag
bérjövedelemből törlesztéses (amortizációs) kölcsön teljesen kifizetést nyer.
Legfeljebb az évi fenntartást s a 10 év utáni adóját kell viselni a város
közönségének, de annak ellenében eléggé kárpótolva lennénk díszes közé-
pületeinkkel az eddigi tákolt, toldott-foldott egészségtelen városháza,
gőzfürdő, színház, stb. helyett; azonfelül meg lenne a kincstári postatelek
bevonásával a Bem-téren fokozódó forgalom lebonyolítására feltétlen szük-
séges nagy piac, 50 év után pedig ingyen maradna városunk közönségének az
összes épületek.
Ezen költséges építkezések azonban csakis úgy nyerhetnek szerencsés
megoldást, ha más r. t. városok, sőt tovább megyek, némely alföldi
nagyközségek példáját követve, az egész építkezés tervezetét pontos
helyszíneléssel a városi mérnök által elkészíttetnék és magát a részletes
kiviteli építési tervet országos pályázatra bocsátás útján és pedig úgy
készíttetnék el, hogy a benyújtott építési tervekre az építkezés kivitelétől
eltekintve, megfelelő pályadíjakat tűznénk ki. A beérkezettek közül aztán
bizottság választaná ki a mi viszonyainknak legmegfelelőbbet.
Tamkó Károly
1908. november 26. Kitiltott könyvek. A belügyminiszter a magyar nemzet és
állam ellen izgató tartalom miatt a postaszállítás jogát a magyar szent korona
országainak területére a következő könyvektől vonta meg. A bukaresti
Minerva könyvnyomda kiadásában megjelent „Lupta pentru limba
românească” (Harc a román nyelvért), írta Jorga Miklós; a bukaresti Librăria
naționala kiadásában megjelent „Calendarul sătenilor” (A falusiak naptára); a
Bukarestben megjelent „Ceva despre Ardealul românesc și viața culturală
românească de astăzi,” (Valamit a román Erdélyről és a jelenkori román
művelődési életről) írta Jorga Miklós; a Konstanzában megjelent „Omagiu de
profund respect și înalta admirațiune memoriei lui Ștefan cel mare” (A nagy
István vajda emlékének dicsérete); Bukarestben Göbl könyvnyomdájában

401
megjelent „1848. zile revoluționareˮ (Az 1848-iki forradalmi napok) írta
Golescu; a Csernovicban megjelent „Amintir din viața militarăˮ (Emlékek a
katona életből) írta Grecu Temisztoklesz. A belügyminiszter egyidejűleg
megkereste a kereskedelmi- és pénzügyminisztereket a posta, illetve vám-
hivatalok részére kiadandó megfelelő intézkedés iránt.
1908. november 26. A Bem-térnek területe 1661 □ öl, a postakincstár
telkével 736 □ öllel másfélszeresére növekedne, 2397 □ ölre.
1908. november 26. A magújított magyar biblia. A református egyház biblia-
fordítói befejezték Károli Gáspár-féle magyar biblia revízióját. Az új biblia
megjelenése jelentős eseménye a magyar protestantizmusnak, melynek régi
vágya telt be azzal, hogy sok részben elavult nyelvű és nem egy helyen hibás
Károli-fordítás helyett jó magyar nyelven, értelem hű fordításban olvashatja
az Isten igéjét. A megújított magyar biblia voltaképpen nem új fordítás,
hanem a régi Károli-fordításnak gondos kijavítása.
1908. december 3. Szilágysomlyói választási kerületek:
I. Választási kerület: Báthory-kör, Városháza utca, Felsővár utca, Egyház utca,
Bökény utca, Alsóvár utca, Fürdő utca, Kert utca, Bem-tér, Híd utca, Kővágó
utca, Külsővásár-tér, Vásár-tér és Vásártér utca.
II. Választási kerület: Rákóczi utca, Bánffy utca, Termény-tér, Kálvin utca,
Jeruzsálem utca, Csillagváros, Kossuth utca, Kraszna utca, Csermegett utca,
Berek utca, Víz utca, Majoros utca, Vadkert.
1908. december 3. A szilágysági görög katolikus lelkészek és tanítók nagy
ünnepre készülnek. Ez év december 8-án lesz 50 éve, hogy Barboloviciu Alimp
szilágysági görög katolikus püspöki külhelynök pappá lett felszentelve.
1908. december 7. A városi képviselők választása az érdektelenség és közöny
közepette ment végbe. Az első kerületben a rendes tagokra 28, póttagokra 12
egyén, a második kerületben rendes tagokra 24, póttagokra 5 egyén között
oszlottak meg a szavazatok. Új városatyák. Szilágysomlyó város képviselő-
testülete választott tagjai fele részének megbízatása lejárván december 7-én
a következők lettek megválasztva: I. kerület, rendes tagok: Dr. Veverán
György, Páskuj István, Bálint Lajos, Madár János, Farkas Ödön, dr. Szilágyi
Sándor. Póttagok: Szélessy Kálmán, Szabó Ferenc. II. kerület, rendes tagok:
Szabó György, Szabó István az iparos testület agilis jegyzője, Tamkó Károly,

402
Barbolovics Alimp, dr. Ajtay Endre, Weisz Salamon. Póttagok: ifj. Tóth Károly,
Orosz István.
1908. december 10. Városi képviselők választása. Szilágysomlyó r. t. város
képviselő testületének választott tagjai közül 12 rendes és 4 póttag meg-
bízatása lejárván, vármegyénk alispánja a választás megejtésére ez év
december 7-ik napját tűzte ki.
A választást az I-ső kerületben a november 26-iki vármegyei közgyűlés
által kiküldött választási elnök, dr. Ajtai Endre: törvényhatósági bizottsági tag
és Mike István elnökhelyettes, – a II-ik kerületben pedig Bölöni Sándor
törvényhatósági bizottsági tag, a vármegyei közgyűlés által kiküldött alelnök
és Farkas Ödön, mint elnökhelyettes vezették.
A meghatalmazások számbavétele reggel 8-tól 9-ig megtörténvén, a
szavazás pontban 9 órakor vette kezdetét. Az I. kerülethez tartozók a városi
tanácsteremben, a II. kerülethez tartozók pedig a színház éttermében adták le
szavazataikat.
A beadott szavazatok következő módon oszlottak meg.
Az I. kerületben kaptak rendes tagok : Dr. Veverán György 193, Páskuj
István 186, Bálint Lajos 151, Madár János 150, Farkas Ödön 150, dr. Szilágyi
Sándor 121, Kálmán István 109, Weisz Salamon 97, Krasznay Sándor 73,
Kozma Endre 77, Farkas István 55, Szalavecz Zsigmond 31, dr. Ajtay Endre 7,
Szabó István 11, Pap László 2, Bartha Antal 2, Szalavecz Ferenc 1, Szabó
György 1, Barbolovics Alimp 4, Páskuj Antal 1, Triff Gábor 3, dr. Meszesán
Coriolan 4, Tankó Károly 5, Tóth Károly 1, Zsigmond Károly 1, Bogdán István 1,
Mahalcsik Bónó 1, Kállai József 3.
Póttagok: Szélessy Kálmán 154, Szabó Ferencz 150, Kérész Arthur 90,
Roska Vertán 53, Fülöp Döme 2, Farkas Ödön 2, Weisz Salamon 1, Thorday
Gergely 1, Madár János 2, ifj. Tóth Károly 1, Orosz István 1, Máthé László 1
szavazatot.
A II. kerületben kaptak rendes tagságra: Szabó György 226, Szabó
István 191, Tankó Károly 191, Barbolovics Alimp 179, dr. Ajtay Endre 142,
Weisz Salamon 78, Fehrentheil Frigyes 72, Triff Gábor 67, Farkas István 48,
Farkas Ödön 35, Orosz István 31, Mahalcsik Bónó 30, Porjesz Sámuel 29,
Kálmán István 6, Kállai József 3, dr. Szilágyi Sándor 3, Kozma Endre 2,
Nedeczky János 2, Krasznay Sándor 1, Páskuj István 1, Papp László 1, dr.
Meszesán Coriolan 1, Fülöp Döme 1, Szabó Ferencz 1.

403
 Póttagok: Ifj. Tóth Károly 186, Orosz István 188, Porjesz Sámuel 2,
Révész Arthur 1, Tankó Károly 1 szavazatot.
A szavazás délután pontban 4 órakor berekesztetett. A szavazások
összeszámolása azonban egész esteli 8 óráig tartott.
Mikor elnök a szavazás eredményét nyomban élőszóval kihirdette és a
választási jegyzőkönyvek aláírásával és a szavazati lapok lepecsételésével az
eljárás befejeztetett.
1908. december 10. Szilágy-Somlyó, 2. oldal. Új városatyák. Szilágysomlyó
város képviselőtestülete választott tagjai fele részének megbízatása lejárván,
az új bizottsági tagok választása hétfőn, folyó hó 7-én történt meg. Mikor
következők lettek megválasztva: Az I. kerületben. Rendes tagok: Dr. Veverán
György, Páskuj István, Bálint Lajos, Madár János, Farkas Ödön, dr. Szilágyi
Sándor. Póttagok: Szélessy Kálmán, Szabó Ferenc. A II. kerületben. Rendes
tagok: Szabó György, Szabó István, Tamkó Károly, Barbolovics Alimp, dr. Ajtai
Endre, Weisz Salamon. Póttagok Ifj. Tóth Károly, Orosz István.
1908. december 10. Szilágysomlyó és vidéke ipari és gazdasági hitel-
szövetkezet megléte és működése.
1908. december 17. Szilágysomlyó rendezett tanácsú város tisztviselői kará-
nak megbízatása az év végével lejárván, vármegyénk alispánja december 22-ik
napjára tűzte ki a képviselőtestületi közgyűlést.
1908. december 17. A királyi tanfelügyelő jelentette, hogy a Wesselényi-
Egylet a megyebeli analfabéták írni-olvasni magtanítása érdekében dicséretre
méltó mozgalmat indított. Az oklevél nélküli tanítók elmozdítása folyamatban
van.
1908. december 17. A szilágysomlyói Nőegyletbe Simay Miklósné úrnő, mint
alapító tag, Faragó Sándorné és Hegedűs Gézáné úrnők, mint rendes tagok
léptek be. Legyenek szívből üdvözölve a jótékonyság terén.
1908. december 17. A szilágysomlyói róm. kat. leányiskola növendékei
december 20-án, vasárnap az iskola fenntartási alap javára, a városi
színházban jótékony célú előadást rendeznek. Helyárak: körszék 1 korona,
zártszék 80 fillér, gyermekjegy 20 fillér. Jegyek Balló József cukrászdájában
kaphatók.

404
1908. december 17. Meghívás. A szilágysomlyói Nőegylet szegény iskolás
gyermekek javára december 22-én délután 3 órakor tartja meg. Mely
ünnepélyre az egylet tagjait, valamint az igen tisztelt adakozó közönséget
tisztelettel meghívja a rendezőség.
1908. december 17. A szilágysomlyói Polgári Olvasókör műkedvelő ragjai
december 26-án, karácsony másodnapján jótékony célú színielőadást
rendeznek. Színre kerül Csiky Gergely kitűnő színműve a Cifra nyomorúság. A
darabot Katona Sándor rendezi és tanítja be.
1908. december 17. Panasz a vasútállomás ellen. Az I. és II. osztályú közös
váróteremben állandóan földsötétség uralkodik. Igaza lenne annak a
kéksapkás vasutasnak, aki nagy bölcsen kijelentette: Azért nem gyújtják meg
a váróteremben a lámpát, mert így van előírva.
1908. december 17. Farmati Sámuel mesterhegyi pincéjéből ismeretlen
tettesek, a kettős pinceajtó feltörése után nagyobb mennyiségű újbort
elemeltek. Vida városi ügyes rendőr őrmester nyomozata alapján megkerült a
tettes Papp Sándor szobafestő segéd személyébe. A tettes bevallotta, hogy
társai ifj. Molnár Károly és Nagy Erzsébet voltak.
1908. december 24. Tisztújítás a városnál. Török István alispán elnöklete alatt
1908. Évi dec. 22-én de. 9 órakor tartott közgyűlésben végbement Szilágy-
somlyó r. t. város megújított képviselőtestületének megválasztása: Polgár-
mester: Lukácsffy Ödön, újraválasztva, Tiszti ügyész: Faragó Sándor, újravá-
lasztva, Közigazgatási tanácsos: Donogány János, Mérnök-gazdasági tanácsos:
Ábrahám Sándor, újraválasztva, Pénztárnok: Kedves János, újraválasztva,
Ellenőr: Boros János, Számvevő: Récsy Zsigmond, Alkapitány: Wolner Albert,
újraválasztva, Közigazgatási kiadó és irattárnok: báró Sahlhausen Nándor,
Közigazgatási iktató: Magyaróssy Sándor, új. Rendőrségi iktató és kiadó:
Farczády Sándor, Írnok: Szalavecz Zsigmond, Végrehajtó: Kiss Pál.
1908. december 24. Szilágy-Somlyó, 3. old. Városi képviselőtestületi tagok. I.
Választottak: Dr. Ajtai Endre, dr. Veverán György, dr. Szilágyi Sándor, Szabó
György, Bálint Lajos, Barbolovics Alimp. Madár János, Farkas Ödön, Páskuj
István, Szabó István, Weisz Salamon, Tamkó Károly, Lázár János, dr. Markovics
Jakab, Száva Márton, Farmati István, Szarvadi Imre, dr. Keller Samu, Láng
József, Kálló Gyula, Páskuj Antal, Nagy Ferenc, Máthé László, Oláh Károly.
Póttagok; Szélessy Kálmán, Szabó Ferenc, Orosz István, ifj. Tóth Károly. II.
405
Virilisek (a befizetett adó alapján a képviselőtestületbe bekerültek): Huberth
Jenő, Kőrössy Endre, dr. Gáspár Gyula, Bartha Károly, Brüll Károly, Simay
Miklós, Salamon Áron, Bölöni Sándor, dr. Nádudvary Jenő, Tamkó Bertalan;
Ligeti Ödön, képviseli Mandel Dezső, Weinberger Kálmán, dr. Láng Jakab,
Lukátsffy Ödön, Moni Gyula, Balta Elemér, Faragó Sándor, Frankovics Ignác,
Szaplonczay Sándor, Halliarszky Samu, Brüll Samu, Révész Arthur, Porjesz
Samu, Ruszka Ignác. Póttagok: Weisz Ignác (mészáros.) Brüll Lipót, dr. Zsig-
mondy Ernő.
1908. november 29. A szilágysomlyói Műkedvelő dalkör és zenekar első
fellépte a városi színházban.
1908. december 31. A helybeli Nőegylet ez évben sem felejtkezett meg a
szegény sorsú iskolás gyerekekről, kik között folyó hó 22-én 550 korona
értékű téli, meleg ruhát osztottak ki.
1908. december 31. Városi rendőrségünk ismét jó fogást csinált, midőn egy
több tagból álló pénzhamisító bandát fedezett fel, mely angol cinkből
készített 5 koronások gyártásával és terjesztésével foglalkozott.
1909. Megalakult Szilágysomlyón a Szilágymegyei Kereskedelmi és Iparbank
R. T.
1909. A szőlőfelújítás előrehaladottsága következtében az 1909. év folyamán
több kisebb kiterjedésű és e miatt aránylag nagyobb költséggel művelhető
amerikai szőlővessző szaporító anyatelep megszűntetése vált lehetségessé.
Ezek közül az alvinci, szilágysomlyói, szilágycsehi, putnoki, mezőkövesdi és
somlyóvásárhelyi állami telepek megszüntetése már foganatosíttatott is.
1909. január 14. A városi képviselőválasztókhoz. A következő sorok közlésére
kérettünk fel: A 1908. évi december hó 7-én tartott városi képviselő-
választásból folyólag egy bizonyos érdekeltség a választás eredményével nem
lévén megelégedve, képviselőtestületi taggá való megválasztatásomat
megsemmisíttetni akarja azon a címen, hogy a városban több Szabó István
lévén, a választás nem reám esett. A választás érvénytelenítése végett Lipcsei
Jakab és Lakatos József csizmadia iparosok és társaik által beadott panasz irat
támogatására a II-ik kerületi választóknál egy aláírással házaltak a reám
leadott szavazatok visszavonatása céljából. Minthogy nem hiszem, hogy lenne
választóim között olyan, ki jelölésemet illetőleg tévedésben lett volna, s aki ne

406
tudta volna, hogy melyik Szabó Istvánra adta volna szavazatát. Így arra kérem
ez úton II. kerületi választóimat, hogy a fent nevezett urak és érdektársaik
által ellenem megindított hajszájukkal magukat megtéveszteni ne engedjék,
minden ilyen kísérletről értesíteni szíveskednének annyival is inkább, mivel ez
érdekeltség még hatósági közeget is felhasznált az aláírások gyűjtésében s így
az adatok előttem igen értékessé válhatnak. Szabó István, ipartestületi jegyző.
1909. január 14. A Polgári Olvasókör tisztújítása. A Polgári Olvasókör vasár-
nap délután tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen egyhangúlag a
következőképen alakították meg az új tisztikart: Elnök lett Bogdán István,
alelnök Szabó György, jegyző Szentkirályi Zoltán, aljegyző Ladányi Ödön,
pénztárnok Némethy Zsigmond, ellenőr Tamkó Károly, könyvtáros Borbola
Kornél, háznagy Szarvady Imre. Választmányi tagok lettek: Kőhalmi Mihály,
Katona Sándor, Oláh Károly, Szabó István, Erdődy László, Oravecz János, Merk
János, Horváth Zsigmond, Szélessy Kálmán, Szabó Mihály, Karsay Sándor,
Szabó József.
1909. január 28. Szilágy-Somlyó város képviselőtestülete 1909. január 20-án
tartott közgyűlésén elhangzott interpelláció. A tárgysorozatban foglalt ügyek
letárgyalása után Szabó István városi képviselő intézett interpellációt a pol-
gármesterhez a városi tenyészállatok használhatatlanságára, a hivatalos órák
pontosabb betartására, az építési szabályrendelet és a városrendezés
tervének előkészítésére vonatkozólag, végül a város kötelékbe való felvételről
szóló szabályrendelet körültekintő alkalmazása iránt.
1909. február 11. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 1909. február 11.
1427. sz. 201/3 Pósner Ábrahám utóda Kis Ignác rézmű-, gép- és ekegyár,
fém- és vasöntöde. Főtelep Szilágysomlyó. Ezen cég megszűnése bejegyez-
tetett.
1909. február 25. A vigyázatlanság áldozata. Szabó István béres özv. Koronka
Lajosnénál. A napokban panaszkodott gazdájának, hogy rettentően gyötri a
köszvény. Özv. Koronkáné azt a tanácsot adta neki, hogy kenje be a testét jól
denaturált szesszel, aztán kályha előtt melengesse magát. A béres azonban
olyan gondatlanul végezte e házi gyógyítást, hogy a szesz testén tüzet fogott.
Bal karján és bal lábán, – térdtől csaknem csípőig – szenvedett borzasztó
égési sebeket. Sebesülése azonban nem életveszélyes.

407
1909. február 26. Gazdák Lapja. A szilágysomlyó-csucsai vasút előmunkálatai
haladnak és a szükséges hozzájárulási összegek jegyzése is kedvezően folyik.
Egyúttal mozgalom indult azon célból, hogy a tervezett vasútvonal bővít-
tessék ki a Zilah-bánffyhunyadi vasúti összeköttetéssel, mert csak így oldhatja
meg azt a kitűzött célt, hogy a mintegy 300.000 hold nagyságú gyűjtő terület
életfeltételeinek megfeleljen. Zilah város legutóbb tartott közgyűlése elhatá-
rozta, hogy a zilah-bánffyhunyadi vasútnak állami segítséggel való kiépítése
iránt a kormánynál legközelebb eljár.
1909. március 4. A helyi lap utoljára jelenik meg Szilágy-Somlyó néven, neve…
1909. március 15-től: Szilágysomlyó politikai lapra változott. Nagyobb terje-
delemben, 8 oldalon, 2000 példányba került az olvasókhoz.
1909. március 15. A Krasznamegyei Takarékpénztár közgyűlése. A Kraszna-
megyei Takarékpénztár-Egyesület március 7-én, vasárnap délelőtt tartotta
meg saját üzlethelyiségében XL. évi rendes közgyűlését. A gyűlésen, – melyen
26 részvényes jelent meg 1115 szavazatot képviselve, – elfogadták
egyhangúlag az igazgatóságnak múlt évi üzleti jelentését, a felügyelőbizott-
ságnak és az igazgatóságnak a számadások, meg a mérleg megvizsgálásáról
szóló jelentését, aztán pedig az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak
megadták a felmentvényt. A közgyűlésnek volt egy érdekes tárgya is: a
takarékpénztár építkezése. Erre vonatkozólag a gyűlés felhatalmazást adott
az igazgatóságnak, hogy saját belátása szerint vigye dűlőre az ügyet. Az építési
költségekre, – egy modern, emeletes banképületet fognak emelni, –
megszavaztak 150.000 koronát, felszerelésekre pedig 10.000 koronát. Az
épületnek 1910 májusáig feltétlen készen kell lennie. Ezután megállapította a
jövő évi költségvetést, 3 évre megállapították az igazgatóságot s a felügyelő
bizottságot. Az igazgatóság tagjai lettek: (régiek) elnök és vezérigazgató Láng
József, igazgatósági tagok: Faragó Sándor, Halliarszky Sámuel, Tamkó
Bertalan, Barta Károly, dr. Láng Jakab, Balta Elemér. Póttagok: (újak) dr. Nyíri
Ernő és Nagy Gyula főszolgabíró. A felügyelő bizottságban elnök lett dr. Ajtai
Endre (régi), tagok: dr. Keller Samu (régi), dr. Veverán György (új), póttagok:
Lázár Géza (új), Friedmann István (régi.)

1909. március 16–17. A villamostelep műszaki átvétele. A Weisz Salamon és

társa cég, mely városi villamvilágításunkat végzi, átvette a villamos telep és
vonalak berendezését, szerelését végző vállalkozóktól. A városháza képvise-
408
lőinek jelenlétében történt vizsgálat során kifogás nem fordult elő, a gépek
kifogástalanul működtek, a vonalakat is rendben találták.

1909. március 18. Emeletes házak a Termény térig. A városi tanácsban készül
az építési szabályrendelet. Útban van már régen, készül csaknem két
esztendeje. Hanem most végre készen is van. Hosszadalmas, nagy munka, ép-
pen 287 paragrafus. Adott is elég dolgot, a tiszti ügyésznek, Faragó Sándornak
és Ábrahám Sándor gazdasági tanácsosnak. Valami 140 §-ot őrölt le idáig a
tanács. Azután jön a jogügyi bizottság. Azután a képviselet. Messze még az
idő, amikor e szabályrendelet szerint fognak Szilágysomlyón építkezni. A
tervezet nagyjában a kolozsvári szabályrendeletének szem előtt tartásával
készült, hanem igyekeztek azt a mi speciális viszonyainkhoz átformálni. Majd
meglátjuk: hogyan sikerült! A szabályrendelet nem csak az építkezésekre
szorítkozik, egyben városrendezési szabályrendelet is lesz egyúttal. És egy csa-
pásra modern várossá igyekeznék Szilágysomlyói átvarázsolni. A közönséget,
azt hisszük, ma még csak egy dolog érdekli belőle: emeletes házakat ter-
veznek a Bem-tértől egészen fel a Termény-térig. Mert három kerületre
osztódnék a város: belvárosra, mely magában foglalná a város középpontját,
Szilágysomlyónak a posta és a búzapiac közé eső részeit, azután az ezt
körülvevő részre, második kerületre s a külvárosra, melyben a falusias
rendszerű építkezéseket is megengednék. A „belvárosibanˮ, azaz a Bem-
téren, a Bem-tértől a Kálvin-utca nyugati végéig terjedő városrészben, a
409
Kispiac-tér keleti és déli oldalán, Kispiactól a Termény-térig és a Termény-
téren: csakis emeletes házak építését engedné meg ezentúl a szabály-
rendelet. Az emeletes házak tervét már a tanács elfogadta. Mennyi barátja és
mennyi ellensége lesz, mire a közgyűlés elé kerül!
1909. április 1. A Hazai Aszfalt- és Beton-vállalt budapesti vállalat Kövér
Károly építésvezető által a városban aszfalt gyalogjáró épült 16.000 m²
terjedelemben, hossza 7,4 km szélessége átlagban 2,0 méter. Aszfalt járdát
kapott a Vármegye utca, a Vasút utca egyik oldala, Bem-tér, Iskola utca egyik
oldala, Piac-tér, Alsó-vár utca egyik oldala egészen, másik oldala csak félig,
Báthory-kör, Bánffy utca, Termény-tér, Rákóczi utca, Jeruzsálem utca
váltakozva egyik-egyik fél oldalon, Kossuth utca. Gyalog összeköttetést 20
átjáró biztosítja. A munkálatok összköltsége 157.900 korona.
1909. április 1. A MÁV szilágysomlyói fűtőházát kibővítette. A fűtőház a mai
Nicolae Bălcescu és Gh. Lazăr utcák sarkán, a Görög katolikus templom helyén
volt.
1909. április 1. Az ipartestület közgyűlése. A szilágysomlyói ipartestület
vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését Szabó György elnöklete
alatt. A tagok nem valami nagy érdeklődést tanúsítottak a közgyűlés iránt,
amely különben a múltban tapasztalható szokástól egészen eltérően, –
minden incidens nélkül fojt le. Elnökké újra megválasztották Szabó Györgyöt,
alelnök lett Merk János, jegyző Szabó István, aljegyző Báthory Géza, számvevő
Kattra Endre, Vass Antal (új) és Karsay Sándor (új), elöljárók pedig: Kállay
József (új), Kovásznay János, Szabó Ferenc, Szellő István (új), ifj. Somogyi
József (új), Oláh Károly, Tamkó Károly, ifj. Tóth Károly. A közgyűlés elfogadta
az előterjesztett temetkezési szabályzatot, melynek kiemelkedőbb
intézkedése szerint minden vagyontalan és hozzátartozók nélkül elhunyt
testületi tag temetését díjtalanul fogja az ipartestület végeztetni.
1909. április 8. Az 1908. év építkezési eseményei. (Második közlemény.) II.
Középítkezések. Útépítés. A tárgyév legnagyobb arányú vállalata kétség-
telenül a városi aszfaltgyalogjáró kiépítése volt. E nagy munkát a Hazai Aszfalt
és Betonépítési vállalat, Kövér Károly budapesti cég vállalta el az 1906. évben
megindult tárgyalások után, április hó végén megkezdte és augusztus hó
végére be is fejezte.

410
 Az aszfaltgyalogjáró kiépítése régi vágya volt Szilágysomlyó város
intelligens közönségének a csak most, elkészülte után, konstatálható e mun-
kának a város szépségét fejlesztő, s a közlekedés lebonyolításának kényelmét
és a gyorsaságát előidéző fenomenális hatása. Az aszfaltgyalogjáró kiépí-
tésével és a villamos világítás berendezésével úgyszólván egyszerre vetette le
Szilágysomlyó eddigi falusias külsejét s öltötte magára városi jellegének
szimbólumait. Tagadhatatlan, hogy súlyos áldozat volt e nagyvállalat
egyszerre való megvalósítása, de úgyszólván önmagának, jövőjének tartozott
ezzel városunk, mikor a fejlesztése körül elkövetett évtizedes mulasztások
eme legnagyobbját helyrepótolta.
Maga a munkálat lefolyása majdnem zavartalan volt. Az időjárás
állandóan kedvezett, csupán a vízhiány okozott nagyobb nehézségeket.
Kisebb fokú sztrájk sem maradt el; három laprakó, minthogy túlságosra
fokozott követeléseiket a vállalat vezetője nem elégítette ki, a munkát
beszüntette. E jelentéktelennek látszó esemény azonban a munkára káros
behatással volt, mert ennek tulajdonítható, hogy eme szakbeli laprakók után
gyakorlatlanok által elhelyezett aszfaltlapok nagy része felvált és össze-
töredezett, nem csekély veszteséget és kellemetlenséget okozva ezzel a
vállalkozó cégnek.
Az aszfaltgyalogjáró munkálatok ismertetése eme futólagos
áttekintésbe nem foglalható be, szintúgy nem terjeszkedhetünk ki e helyen az
elkészített munkálatok felülbírálására sem. Csupán terjedelmükre szolgálunk
néhány adattal.
Az aszfaltgyalogjáró építkezéseknek terjedelme mintegy 10.000 m2. E
területtel Szilágysomlyó város főutcáinak 7,4 kilométer vonalhossza van
aszfaltgyalogjárókkal ellátva. Szélességük középmértékben 2,0 m. körül van.
Aszfalt gyalogjáróval el van látva: a Vármegyeház- utca, a Vasuti-utca egyik
oldala, a Bem-tér, az Iskola-utca egyik oldala, a Városház-utca, a Piac-tér, az
Alsóvár-utca egyik oldalán egészen, másikon félig, a Báthory-kör, a Bánffy-
utca, a Termény-tér, a Rákóczi-utca, a Jeruzsálem-utca váltakozva egyik-egyik
oldalon és végül a Kossuth-utca. A kétoldali gyalogjárók között az össze-
köttetést 20 átjáró biztosítja.
Eme munkálatok teljes elkészítése mindössze 157.900 koronájába
kerül a város közönségének.
Az útépítések sorában kell megemlékeznünk arról, hogy a csúcsa–
nagykárolyi állami út szilágysomlyói átkelési szakasza a tárgyévben meghen-
411
gereltetett. Sajnos, ezzel óhajaink egyáltalán nem nyertek kielégítést, mert a
forgalom, mely a jelzett állami út eme vonalrészén lebonyolódik, oly
nagyfokú, hogy a szerfölött terhes, majdnem elviselhetetlen nagyságú sár,
illetve porképződés csakis az úttest kockakővel való beburkolása által volna
megszüntethető. Az erre illetékes helyről nyert biztatás még mindez ideig
nem testesült meg határozott formájú intézkedésként.
Csatornázás. Az aszfaltgyalogjáró kiépítésével a város hatósága
csatornázási munkálatokat is végzett. A Felsővár-utcáról leömlő s a Piactéren
át boltozattal elfedett vízfolyást 1,0 méteres körszelvényű betoncsatornában
a Láng-sikátortól a Kraszna folyóig levezette, valamint a Piactér felső részének
vizeit is három bukóaknával e főcsatornának irányította, meggátolva ezzel a
Rákóczi-utca túlságos elöntését. Gondoskodott a Terménytér keleti oldalán
összegyűlendő esővíznek a Krasznába való közvetlen levezetéséről. A Bem-tér
keleti oldalán levő vízvezető árokba szintén 1,0 méteres körszekrényű beton-
csatornát helyeztetett el az Iskola-utca vonaláig, eme alsó részén szilárdítás
céljából vasbeton csatornát létesített s a Bem-térről, továbbá az Iskola-
utcáról jövő vizet is mellékcsatornákkal eme főcsatornába torkoltatta. A
vasúti állomásra vezető gyalogjáró alatt alkalmazott négy lekötő csatorna
erről a forgalmas útról vezeti le a fölösleges vizet. Végül több vízvezető
ároknak az aszfaltgyalogjáró alá eső része csatornáztatott.
Mindeme munkálatok ára mintegy 7900 koronára rúg; a vállalkozó
szintén a Hazai Aszfalt és Betonvállalat volt.
A m. kir. államépítészeti hivatal a csatornázás munkálataihoz szintén
hozzájárult, amennyiben eme Bem-téri főcsatorna felső végén, az állami
úttest és egyúttal a déli gyalogjáró alatt egy betonátereszt épített föl. Ezen
áteresz a főcsatornával együtt a Városház-utca központi részének vízmen-
tesítését a legnagyobb zivatarok, vagy hóolvadás idején is zavartalanul bo-
nyolítja le.
Magasépítkezés. A középítkezések közül a magas építkezés az 1908. évben
úgyszólván szünetelt. Egyetlen épületbővítést említhetünk fel csupán. A MÁV.
szilágysomlyói fűtőházát megtoldotta és kibővítette, szintúgy a kútját is
megfelelően áthelyezte. A kazánház e kibővítéssel kétszeres térfogatúvá
növekedett s így befogadó képessége is most már teljesen alkalmazkodhat a
megszaporodott vonatjáratokkal kapcsolatos forgalom emelkedéshez.

412
1909. április 12. A Krasznamegyei Takarékpénztár építését még most
tavasszal kezdi el Robelly Aladár szegedi építész. A takarék palota egy
emeletes épület lesz, alól boltokkal, emeletén a takarék intézet helyiségeivel.
A Gerece féle háztól a piactól befutó sikátorig fekvő épülettömböt foglalja
majd el. A tervek láttán úgy látszik első igazi modern háza, kis palotája lesz
Szilágysomlyónak. Elhihetjük, mert a Takarék Pénztár 160.000 koronát szánt
az építkezésre. Az 1910. év elejére tervezik az épület befejezését 150.000
korona összköltséggel.
1909. április 15. A lapszerkesztőség telefonszáma 17. A telefonszám a
fejlécen, első ízben közölve.
1909. április 15. A VK Miniszter Némethy Zsigmond szilágy-somlyói állami
elemi iskolai tanítót, állomáshelyén igazgató-tanítóvá léptette elő.
1909. április 22. Épül a város. Az új városháza. A posta. A Krasznamagyei
Takarékpénztár palotája. Csodálatos gyors tempóban kezd haladni a magyar
vidék. A szomszédunkban pár év alatt lett Nagyváradból igazi nagyváros, mo-
dern, kulturális tekintetben csaknem első helyen álló városa a főváros után az
országnak. Mintha csak a szomszédból vennénk jó példát: pár év múlva rá
sem lehet ismerni a mi kis városunkra: annyira átváltozik. Házak cserélődnek
ki, rombolódnak le, új utcák kiépülnek, arca változik meg apró város-
részeknek. A jövő városi közgyűlés elé olyan terv kerül, mely ismét nagyon
meg fogja változtatni a város fotográfiáját: a tanács új városháza építésére
tesz előterjesztést. Ábrahám Sándor mérnök javaslatára az új városházát a
városi szállodától a Bem-térre szögelőleg óhajtaná a tanács építeni. Eltaka-
rodna az ócska, veszedelmes városházunk, roskadozó gőzfürdőnk és ezek
helyére jönne modern városháza, melyre égető a szükségünk. A földszinten
boltok futnának, – a bérlő- összeggel gondolják az építési költségeket tör-
leszteni, – a hivatalos helyiségek az emeletet foglalnák el. Egyedül a rendőr-
legénység kapna a földszinten egy szobát és a városi tiszti orvos megfelelő
hivatalos helyiséget. Két lépcsőház vezetne az emeletre: egyik a közgyűlési
terembe és a polgármester hivatalába, a másik a rendőrség, a pénztár, a
főjegyző, a tanácsosok, állatorvos, a segédszemélyzet hivatalos helyiségeibe.
Az új városháza hatalmas épületnek mutatkozik már az első kezdetleges terv
szerint is: magában foglalná a postaépületet is, kiszélesedvén a Bem-téren
egész a mostani tímárszínig. A kincstárral, úgy tudjuk, még most sem értek
413
véget a mai postatelek átengedése miatt megindított tárgyalások, de elvileg a
megegyezésnek nincs semmi akadálya. A városi képviselőkről pedig fel sem
tételezzük, hogy ne lennének anyagi áldozatra készek a Bem-tér ren-
dezéséért, széppé tételéért, mert Szilágysomlyó jövendő formálása szorosan
egybeesik ezzel a kérdéssel. Ezek a városi építkezések még csak a tervezgetés
kezdetén vannak, hanem egyik bankunk, a Krasznamegyei Takarékpénztár
házának építésével már most hamarosan nyer szép, modern, nagyvárosi
palotát Szilágysomlyó.
A Krasznamegyei Takarékpénztár a napokban ejtette meg palotájára az
árlejtést és Robelly szegedi építész nyerte el e munkálatokat. Hamarosan,
még most a tavasszal hozzá kezdenek a takarék palotájának építéséhez. Egy-
emeletes ház lesz, alól boltokkal, emeletén a takarék helyiségeiről, elfoglalván
a Gerece-féle háztól a piactól befutó sikátorig fekvő épülettömböt. A tervek
után úgy látszik első igazi modern háza, kis palotája lesz Szilágysomlyónak.
Elhihetjük, mert százhatvanezer koronát szánt építésére a takarékpénztár.
1909. április 29. Egy megsemmisített választás. A közelebbről megejtett
városi képviselői választás alkalmával Szabó István ipartestületi jegyző neve is
a legtöbb szavazatot nyerők között került ki a választási urnából. Választása
ellen azonban Lipcsei Jakab és társai panaszt emeltek. Ezen panasz felett folyó
hó 15-én határozott a Török István alispán elnöklete alatt dr. Keller Samu,
Száva Márton, Láng József és Lázár János tagokból alakult igazoló
választmány, kimondván, hogy a panasznak helyet ad, Szabó István ipar-
testületi jegyző, takarékpénztári tisztviselőnek megválasztását megsemmisíti
és elrendeli, hogy az ezen megsemmisítéssel megürült helyre a legtöbb
szavazatot nyert Fehrentheil Frigyes hívassék be. Ezt a megsemmisítési
véghatározatot városunk polgársága nagy megütközéssel fogadta, mert
mindenki előtt kétségtelenül áll az, hogy jelen esetben egyedül csak az
ipartestületi jegyző, Szabó István megválasztásáról lehet szó.
Nagy visszatetszést szült a bizottság eljárása, amennyiben a hatá-
rozathozatalt megelőzőleg sem a választási elnököt, sem az eljárásnál szerep-
lő férfiakat ki nem hallgatta, sem pedig más módon meg sem kísérlette a
személyazonosság megállapítását. A kérdés eldöntése az abban szereplői
egyének személyiségére való tekintet nélkül igen nagy befolyással lehet
városunk közéletének fejlődésére. Éppen azért nagy érdeklődéssel nézünk a
felsőbb fokú hatóságoknak ez ügyben meghozandó határozatai elé.
414
 Addig is sajnálkozásunknak adunk kifejezést, hogy az ilyen álruhába
bujtatott panaszokkal egyesek tülekedő leleményessége a törvény holt
betűibe kapaszkodással a közönségnek a törvényekbe vetett bizalmát rendíti
meg és társadalmi közéletünkben olyan zavargásokat idéz elő, amelyeknek
lecsendesítéséhez évek lesznek szükségesek.
A véghatározat, amelyre alkalmilag még visszatérünk, következő:
Szilágysomlyó r. t. város 1909. április 15-én, az igazoló választmány-
nak Török István vármegyei alispán elnöklete alatt tartott gyűlése jegyző-
könyvéből kivonat: 1836-1909. kigsz.
Tárgy: Lipcsei Jakab és társai szilágysomlyói lakosok panasza az 1908.
évi december hó 7 napján megtartott képviselő választás alkalmával Szabó
István városi képviselővé történt megválasztása rendjén elkövetett szabályta-
lanság miatt.
Véghatározat: Az igazoló választmány Szabó István szilágysomlyói
lakos ipartestületi jegyző és takarékpénztári tisztviselő megválasztása ellen
beadott panasznak helyet ad és nevezettnek képviselővé történt megvá-
lasztását az elnöklő alispán által elrendelt szavazás alapján szavazattöbb-
séggel megsemmisíti és az így megüresedett képviselőtagsági helyre a városi
képviselőválasztás alkalmával sorrend szerint legtöbb szavazatot nyert
Fehrentheil Frigyesnek behívását határozza el.
E véghatározat panaszlók képviseletében Szilágyi Sándor dr. szilágy-
somlyói lakosnak, továbbá Szabó István ugyancsak szilágysomlyói lakosnak,
jogerőre emelkedés után pedig a város polgármesterének és pedig előbbi-
eknek azzal, hogy az ellen az 1901. XX. t.-c. 6. §-a értelmében a kézbesítéstől
számított 15 nap alatt fellebbezni jogukban áll, kézbesítendő.
Indokok: A beadott panasz szerint Szilágysomlyón 1908. december 7-
én, lefolyt képviselő választás alkalmával a város II-ik kerületében képviselővé
választott Szabó István, nem azonos a hasonló néven ismert ipartestületi
jegyzővel és takarékpénztári tisztviselővel, a mely néven több szilágysomlyói
választó van az I. és II-ik kerületben 1908. évre érvényes választók névjegy-
zékében fölvéve.
Az igazoló választmány annak megállapítása után, hogy a Szilágy-
somlyó várost képviselő választók névjegyzékében az I. kerületben 360.
sorszám alatt Szabó István háztulajdonos, a II. kerületben 468. sorszám alatt
Szabó István, ugyanottan a 470. sorszám alatt pedig K. Szabó István van, mint
választó fölvéve, a megejtett városi képviselő választás alkalmával beadott
415
szavazó lapokon pedig Szabó István minden közelebbi megjelölés nélkül
szerepel: a beadott panasznak helyet ad, Szabó István ipartestületi jegyző és
takarékpénztári tisztviselő megválasztását nem igazolja, azon indokból, mert
a választók névjegyzékében tényleg két Szabó István van felvéve, a
betekintett szavazati lapok pedig nem jelölik meg közelebbről, melyik Szabó
István a beválasztott képviselő s miután pedig a választás titkos, így nem
állapítható meg kétségtelenül, melyik Szabó István lett képviselővé megvá-
lasztva s így a közelebbi megjelölés nélkül megválasztottnak kijelentett Szabó
Istvánnak személyazonossága sem volt megállapítható.
Miután az igazoló választmány abból a felfogásból indul ki, hogy
éppen az elmondott okokból Szabó István a választási elnök által
megválasztottnak nem is volt kimondható és ebből kifolyólag mivel már a
választási elnöknek is a Szabó István után legtöbb szavazatot nyert
Fehrentheil Frigyest kellett volna megválasztott képviselőnek kijelenteni,
ennél fogva az igazoló választmánynak helyette eme vitás esetben a rendes
tagsági helyre a legtöbb szavazatot nyert Fehrentheil Frigyesnek behívását
kellett kimondani. A kérdés eldöntése az abban szereplői egyének sze-
mélyiségére való tekintet nélkül igen nagy befolyással lehet városunk
közéletének fejlődésére. Éppen azért nagy érdeklődéssel nézünk a felsőbb
fokú hatóságoknak ez ügyben meghozandó határozatai elé.
Addig is sajnálkozásunknak adunk kifejezést, hogy az ilyen álruhába
bujtatott panaszokkal egyesek tülekedő leleményessége a törvény holt
betűibe kapaszkodással a közönségnek a törvényekbe vetett bizalmát rendíti
meg és társadalmi közéletünkben olyan zavargásokat idéz elő, amelyeknek
lecsendesítéséhez évek lesznek szükségesek.
A véghatározat, amelyre alkalmilag még visszatérünk, következő:
Szilágysomlyó r. t. város 1909. április 15-én, az igazoló választmány-
nak Török István vármegyei alispán elnöklete alatt tartott gyűlése jegyző-
könyvéből kivonat: 1836-1909. kigsz.
Tárgy: Lipcsei Jakab és társai szilágysomlyói lakosok panasza az 1908.
évi december hó 7 napján megtartott képviselő választás alkalmával Szabó
István városi képviselővé történt megválasztása rendjén elkövetett szabályta-
lanság miatt.
Véghatározat: Az igazoló választmány Szabó István szilágysomlyói
lakos ipartestületi jegyző és takarékpénztári tisztviselő megválasztása ellen
beadott panasznak helyet ad és nevezettnek képviselővé történt megvá-
416
lasztását az elnöklő alispán által elrendelt szavazás alapján szavazat-
többséggel megsemmisíti és az így megüresedett képviselőtagsági helyre a
városi képviselőválasztás alkalmával sorrend szerint legtöbb szavazatot nyert
Fehrentheil Frigyesnek behívását határozza el.
E véghatározat panaszlók képviseletében Szilágyi Sándor dr. szilágy-
somlyói lakosnak, továbbá Szabó István ugyancsak szilágysomlyói lakosnak,
jogerőre emelkedés után pedig a város polgármesterének és pedig
előbbieknek azzal, hogy az ellen az 1901. XX. t.-c. 6. §-a értelmében a kéz-
besítéstől számított 15 nap alatt fellebbezni jogukban áll, kézbesítendő.
Indokok: A beadott panasz szerint Szilágysomlyón 1908. december 7-
én, lefolyt képviselő választás alkalmával a város II-ik kerületében képviselővé
választott Szabó István, nem azonos a hasonló néven ismert ipartestületi
jegyzővel és takarékpénztári tisztviselővel, a mely néven több szilágysomlyói
választó van az I. és II-ik kerületben 1908. évre érvényes választók névjegy-
zékében fölvéve.
Az igazoló választmány annak megállapítása után, hogy a Szilágy-
somlyó várost képviselő választók névjegyzékében az I. kerületben 360.
sorszám alatt Szabó István háztulajdonos, a II. kerületben 468. sorszám alatt
Szabó István, ugyanottan a 470. sorszám alatt pedig K. Szabó István van, mint
választó fölvéve, a megejtett városi képviselő választás alkalmával beadott
szavazó lapokon pedig Szabó István minden közelebbi megjelölés nélkül
szerepel: a beadott panasznak helyet ad, Szabó István ipartestületi jegyző és
takarékpénztári tisztviselő megválasztását nem igazolja, azon indokból, mert
a választók névjegyzékében tényleg két Szabó István van felvéve, a
betekintett szavazati lapok pedig nem jelölik meg közelebbről, melyik Szabó
István a beválasztott képviselő s miután pedig a választás titkos, így nem
állapítható meg kétségtelenül, melyik Szabó István lett képviselővé megvá-
lasztva s így a közelebbi megjelölés nélkül megválasztottnak kijelentett Szabó
Istvánnak személyazonossága sem volt megállapítható.
Miután az igazoló választmány abból a felfogásból indul ki, hogy
éppen az elmondott okokból Szabó István a választási elnök által megvá-
lasztottnak nem is volt kimondható és ebből kifolyólag mivel már a választási
elnöknek is a Szabó István után legtöbb szavazatot nyert Fehrentheil Frigyest
kellett volna megválasztott képviselőnek kijelenteni, ennélfogva az igazoló
választmánynak helyette eme vitás esetben a rendes tagsági helyre a legtöbb
szavazatot nyert Fehrentheil Frigyesnek behívását kellett kimondani.
417
1909. április 30. A szilágysomlyói erdőtűz. A Magura-hegység erdejében
április 28-án, szerdán kiütött tüzet nagy erőfeszítéssel csak a késő éjjeli
órákban sikerült lokalizálni. Az oltásban a közeli falvak lakossága, valamint az
egész megyéből a csendőrség részt vett. A bajt fokozta, hogy a nép részint a
nagyfalusi tavaszi vásáron volt és így csak későbben foghattak az oltáshoz. A
tűz 50–60 hold területen pusztított. Az oltást az éjjel megeredt záporeső
megkönnyítette. A tüzet állítólag gyermekek okozták, akik egyik szőlőkuny-
hóban égő cigarettát dobtak el.
1909. május 6. A Szilágysomlyó hetilap, Ady Endre írását közli Szonja, a doktor
kisasszony címmel.
1909. május 8–9. A szilágysomlyói járás területén május 8-án és 9-én reggel
nagy dér és fagy a szőlőben és gyümölcsben, valamint kerti veteményben
nagy kárt tett.
1910. május 12. A Halley-üstökös már Szilágysomlyón is látható. Lapunk egy
munkatársa május 10-én reggeli fél három órakor látta a keleti égaljon az oly
nagy hírnévnek örvendő égi csavargót. Aki nem restell korán felkelni, meg-
láthatja a hajnali vendéget. Aki pedig a kényelmét nem hajlandó feláldozni
kíváncsiságának, bevárhatja e hó 20-ikát, amikor már este naplemente után
mindjárt látható lesz az üstökös a nyugati égbolton.
1909. május 16. Szilágy megyében a fagyon kívül igen nagy kárt okozott a
május hónap 16.-án tombolt viharos jégeső. Szilágysomlyón és Szilágynagy-
faluban minden tönkrement.
1909. május 16. Protestáns egyházi és iskolai lapok. A szilágy-szolnoki ref.
egyházmegye június hó 5-én tartja egyházi értekezletét Szilágysomlyón, mely
alkalommal Kálvin János emlékezetének kívánnak áldozni. Az ünnepi
közgyűlésen többek között Kovács Albert, nagyfalusi lelkész „Kálvin refor-
mációjának hatása a magyar nemzetre" címen tart fölolvasást.
1910. május 19. A Halley-üstökösnek a föld felett való átvonulását, mit a
csillagtudósok folyó hó 19-ének reggeli 2 órájára jeleztek, városunkban is
sokan megfigyelték. A még nemrégiben is olyan veszedelmesnek jelzett, majd
nagyszerű látványosságnak várt elvonulásból nálunk puszta szemmel semmi
se volt látható. A délkeleti, majd az északkeleti égbolt alsó részén látszott
valami, a tejúthoz hasonló fehér félkör alakban mozdulatlan álló világos

418
jelenség, mint valami nagyon halvány északi fény-féle, amit némelyek az
üstökös csóvájának akartak tekinteni, – ez azonban inkább csak fehér felleg
volt. Az előre jelzett csillaghullások, vagy meteorfutások is teljesen elma-
radtak.
1909. június 1. Hivatalos Közlöny. Pályázat rajztanári állásra. A szilágysomlyói
róm. kat. püspöki gimnáziumnál a jövő iskolai év kezdetére egy rajztanári állás
töltendő be. A rajztanár törzsfizetése 1400 korona, lakbére 200 korona. A
gimnázium tanügyi bizottsága lépéseket fog tenni a kinevezendő rajztanár
fizetésének oly mértékben való kiegészítésére, aminőt a többi rendes tanár
élvez és a nyugdíjjogosultságra is. Heti tanóráinak száma 16. Pályázati
határidő július 15. Pályázhatnak róm. kat. vallású, a középiskolai rajz
tanítására képesített egyének.

A Középszolnokmegye-zilahi Takarékpénztár épülete, ma a rendőrség működik benne

A felvételen látható épület 1909-ben épült a Közgazdasági Bank részére. A

bank 1948-ban megszűnt, az épület azóta a belügyi szerveknek ad helyet. Az
előtte lévő kis tér 1918-ig Schlauch-tér néven szerepelt, 1940-1944 között
Gróf Apponyi Albert térként említették. Az épület előtt lett eltemetve a
szovjet hadsereg egy századosa 1944. október 18-án. Az ötvenes évek végén
földi maradványait exhumálták és a zilahi megyei központi hadi temetőbe
költöztették.

419
1909. június 17. A Krasznamegyei Takarékpénztár építése. Sok vihar után
végre elcsendesült, az eme építkezés körül keletkezett izgalom. A Kraszna-
megyei Takarékpénztár tervezője Pavlovits Károly műépítész, ezen a napon
tűzte ki a jövendő épület helyét, miután a városi tanács az építési engedélyt
megadta. Remélhetőleg az impozáns palota – ha megfelelő környezetet nyer
– azokat is ki fogja elégíteni, kik az elhelyezésben megnyugodni nem tudtak.
[Ma, 2018-ban a Városháza működik benne. Sz.M.A.]
1909. június 17. A Közgazdasági Bank új székháza. Alig ült el a Kraszna-
megyeivel kötött csere keresztülvitelénél felmerült nézeteltérések zivatara, a
város már újabb enemű cserének tekint elébe. Ez alkalommal a Közgazdasági
bank óhajtja a telekcserét s a várostól a gimnázium előtti térségből kér egy
annyit, hogy a ferde vonalú jelenlegi épülete helyébe építendő székházát a
Városház-utca tengelyével párhuzamosan helyezhesse el. Cserében megfelelő
nagyságú területet ajánlott fel a várkerti bejárónál. A városi tanács ajánlatára
azonban a múlt közgyűlés, melyekben tárgyalta a dolgot, a cserére csak úgy
volt hajlandó, ha a bank a kért terület minden négyzet-ölre 50 koronát ráfizet.
A kiküldött bizottság javaslata is ily irányban mozog. Akár miként is döntsön a
szombati közgyűlés, mely a dologban érdemlegesen határolhat, az két-
ségtelen, hogy városszépítési szempontból az új épületet, mely minálunk
kisebb méretű palotának is beválik, nem szabad másként, mint a Városház-
utcával parallel elhelyezni, ha nem kicsinyes érdekekre, hanem a város
szépítésére is figyelemmel akarnak lenni. Ezt jó lesz megfontolnia a
Közgazdasági Banknak is, a képviselet tagjainak is.
1909. június 24. Ipariskolánk 25 éves fennállásának ünnepélye. A szilágy-
somlyói iparos tanonciskola folyó hó 20-án, vasárnap, délután 25 éves
fennállásának évfordulóját ünnepelte, az állami iskola helyiségében.
A tulajdonképpeni ünnepélyt az évzáró vizsgálatok elűzték meg,
melyek 4 óráig tartottak. Ezután zöld lombokkal díszített terembe vonult a
tanuló ifjúság, a tanítói kar s az érdeklődő közönség, hogy a negyedszázados
múltnak szép emlékeivel megtelve, a jövő szép reményeit rejtsék szívök és
lelkűk mélyébe. S úgy hisszük, hogy akinek érzéke van az iparkultúra
fontosságának megértéséhez, az nem csalódottan hagyta el az ünnepély
helyiségét, hanem igenis azzal a büszke tudattal, hogy iparosaink leg-
többjében benne él az előretörés eszménye, mely kedves hazánk boldogu-
lásának leend a jövőben egyik szép s hasznos forrása. Csak az a munkakiállítás
420
már elegendő lenne megdönthetetlen bizonyítéknak, hogy a fejlődés
rohamos haladását megértsük. De a lelki hatást fokozottan érlelte az ünne-
pély szépsége, magasztossága is, melynek programpontjai a következők
voltak:
1) A tanulóság énekelte „Hazádnak rendületlenül…”
2) Két iparos tanuló elszavalta Hegedűs Sándor, városunk főjegyző-
jének gyönyörű eszmemenettől csillogó „Haza” című dialógját, mely bizony a
hazát szerető, a hazáért élő lelkeket nem hagyta érintetlenül.
3) Bogdán István igazgató-tanító olvasta fel az iskola 25 éves
történetét, mely tömör érdekességével bilincselte le a hallgatóság figyelmét.
4) A tanulóság énekelte „Isten áldd meg a magyart…”
5) 480 koronaértéket tevő pénz és könyvek kiosztása a jobb tanulók
között.
6) Dr. Ajtai Endre, az ipariskola felügyelő bizottságának elnöki
bezárója, melyből a buzdítás lángoszlopai igaz, megkapó valódisággal törtek a
szívek felé.
Nem volt az ünnepély csillogó, nem volt utána terhelt terítékű dús
asztal, nem folyt a hegy leve; de a lelkünk, hogy táplálkozott, azért hála és
köszönet illeti iskolánk igazgatóját, Bogdán Istvánt, a buzgó iparosainkat,
közöttük Szabó István ipartestületi jegyzőt és Szabó György elnököt, dr. Ajtai
Endre lelkes felügyelő bizottsági elnököt, Hegedüs Sándor főjegyzőt, ki a
városi elöljáróságot egyedül képviselte, – nem hivatalból, hanem – önként,
mert hisz ő elhozta nemcsak a testét, hanem a lelkét is. Pedig iskolánknak ez
ideig neve: „Államilag segélyezett községi iskola”. Fáj felemlítenünk a lelki
hatás rovására, de kénytelenek vagyunk vele, midőn kérdezzük: miért olyan
mostoha apa a város, ha erről van szó iskola?
Sz– i. A–t.
[Szabó István és Ajtai Endre]
1909. június 24. A városi képviselet egyhangú határozattal kimondta, hogy a
Cserey és Lengyel által bérelt Városi Szállodát nyilvános árverés mellőzésével,
Frankovits Ignác és társaiból alakult konzorciumnak évi 9000 korona
bérfizetésért, 1915. január 1-jén lejáró 6 évre bérbe adja.
1909. július 8. Az Ipartestület és Polgári Olvasókör nyári táncmulatsága. A
szilágysomlyói Ipar-testület és Polgári Olvasókör folyó hó 4-én tartotta meg
421
 A malomerdői Páskuj féle múlató, vagy Anna villa. Az épület a Kraszna
bal partján volt, a város végén a Nagy-Károlyi út közelében.

422
szokásos nyári táncmulatságát a malomerdői mulatóban. Mint minden évben,
a mulatság az idén is úgy anyagilag, mint erkölcsileg kitűnően sikerült. Bónis
Gyula zenekarának közreműködése mellett egész éjjel jókedvvel folyt a tánc,
a nagyszámú közönség csapán a késő reggeli órákban oszlott szét. A sikerült
táncmulatságért az elismerés a rendezőséget – élén Szabó István ipartestületi
jegyzővel – illeti. Sajnálattal kell konstatálnunk azonban, hogy az intelligencia
ismét távol tartotta magát. A mulatság anyagi oldaláról lapunk más helyén
van szó.
1909. szeptember 9. Szabó István és Oláh Károly tulajdonában lévő Bánnffy-
rét a város által történő megvásárlásáról a képviselőtestület a határozat
hozatalt október 9-re halasztotta.
1909. szeptember 9. Merza Jenő földmíves iskolai tanárt a m. kir. föld-
művelési miniszter a nagyváradi róm. kat. tanítóképezdéhez szaktanárnak
áthelyezi.
1909. szeptember 18. Új talajművelő gazdasági gépek bemutatása a szilágy-
somlyói m. kir. földmívesiskola gazdaságában. A szilágysomlyói gazdasági
egyesület lelkes vezetősége kiválóan sikerült gépbemutatást rendezett a
szilágysomlyói m. kir. földmívesiskola gazdaságában. Nevezett gazdasági
egyesület felkérésére Juhász Árpád kolozsvári gazdasági akadémiai tanár
végezte a gépbemutatást és ismert nagy szaktudásával s érdekes előadásával
mindvégig lekötötte a gazdák figyelmét. Délelőtt fél 11 órakor kezdődött a
tanulságos bemutatás. Fehrentheil Frigyes lovag, a földmívesiskola igazgatója,
a gazdasági egyesület nevében lelkes szavakkal üdvözölte az egybegyűlt
közönséget s felkérte Juhász Árpád tanárt az új gépek szakszerű ismer-
tetésére.
1909. szeptember 23. Roskadozik a régi Városháza. Az életveszélyes épület
helyébe, illene már új székházat építeni.
1909. szeptember 30. Thaly Kálmán, költő, író, bölcsészdoktor, a MTA
tiszteleti tagja (1838-1909) Szilágysomlyó díszpolgára elhunyt.
1909. október 3. Központi Értesítő. Csernetz József szilágysomlyói lakos,
fűszer-, csemege és vegyeskereskedő. Főtelep: Szilágysomlyó. A cég
bejegyezve a zilahi törvényszéken 8527/909 sz. 366/1 szám alatt.

423
1909. október 12. Nádudvary Jenő dr. ügyvéd, a szilágysomlyói választó-
kerület függetlenségi párti elnöke.

A kép baloldalán lévő emeletes ház a városi szálló és vendéglő, mellette a régi
városháza, ettől jobbra a hajdani gőzfürdő épülete látható. A háttérben a
görög katolikus templom magasodik.
1909. október 14. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület 1909. október
9-án tartotta 10-ik, rendkívüli közgyűlését Donogány János városi tanácsos,
polgármester-helyettes elnöklete alatt. A közgyűlésnek igen fontos ügyekben
is kellett volna határozatokat hoznia, minthogy azonban a képviselőtestületi
tagok a törvényes számban nem voltak jelen, ezeket a következő közgyűlésre
halasztották. Fájdalommal és részvéttel vette tudomásul a képviselőtestület
Thaly Kálmán, Szilágysomlyó város díszpolgárának elhunytát és emlékét
jegyzőkönyvileg a következőkben örökítette meg: Örök büszkeségének vallja
városunk, hogy Thaly Kálmánt, a függetlenségi eszmék e nagynevű bajnokát,
ki a számkivetésben és bujdosásában elhunyt fejedelemnek Miken Kele-
mennel együtt emlegetett hű krónikása volt, – díszpolgárának vallhatta
életében. Édes és feledhetetlen emlékét idézi fel lelkünkben e körülmény
annak az időnek, amikor Thaly Kálmán, a függetlenségi eszmék apostola
városunkban járt, városunk hölgyei emlékalbummal tisztelték meg és ő lelke-

424
sültségében megpendítette lantját, ódát zengve Szilágysomlyó város
hölgyeiről:
„...A szép Somlyó bérces határin
Megértik még az éneket!
A honfidal visszhangra lel még
Ott, honleányi kebleken,
Kiknél még szentek a nagy eszmék:
Költészet és honszerelem.ˮ
Örök érdeme a nagy férfiúnak, hogy megszerezte küzdelmes munkája árán a
magyar nemzetnek azt a nagy örömet, mely szerint a százhetvenegy éven átal
idegen földön, a konstantinápolyi jezsuita templom sötét kriptájában hazá-
jának szomorú sorsáról álmodó diadalmas vezért a magyar szabadságharc
katasztrófája és a világesemények árja által török földre sodort dicső
fejedelmet a király és a nemzet akaratából végre a honi földre hozhatta, hogy
itten tovább álmodjék a nemzetnek talán soha be nem következő szabad-
ságáról! Ezért a számkivetésben meghalt nagyfejedelemnek, a bujdosásban
hűséges Mikes Kelemennek és a hű krónikásnak, Thaly Kálmánnak neve
együtt legyen emlegetve, ameddig csak magyar szív dobog e földön!”
1909. október 28. Halmágyi Ilona (született Zilahon 1884. március 14 vagy
17-én) Budapesten szerzett gyógyszerész oklevelet 1908-ban. Ő az első
magyar gyógyszerésznő, aki Erdélyben, gyógyszertár nyitásra, 1909-ben
Szilágynagyfaluban jogot kapott.
1909. november hó 1-ével: Belügyi Közlöny. Magyar királyi honvédelmi
miniszter a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg: a szilágysomlyói,
Huszár Ágoston II. számú csendőrkerületbeli zászlós a szilágysomlyói
csendőrkerületbeli szakaszparancsnokság ideiglenes vezetésével megbízza.
1909. november 7. A szilágy-szolnoki ref. egyházmegye nov. 7-dikén tartotta
meg értekezletét Kémeren. A tárgysorozat szerint a bevezető istentiszteleten
Zsigmond Károly szilágysomlyói lelkész imádkozott, Kádár Imre krasznai
lelkész prédikált, elnöki megnyitót mondott dr. K. Tompa Arthur világi elnök,
népszerű felolvasást tartott Kádár Géza zilahi lelkész.
1909. december 28. Honvédségi Közlöny. A honvédség kötelékéből elbo-
csáttatott: 1909. évi december hó 31-ével: a szolgálati, illetve védköte-

425
lezettség teljesítése után, tiszti rendfokozata megtartása nélkül, saját
kérelmére: Leszczynski Szaniszló, (szül. év 1875, tart. hely: Szilágysomlyó, 10.
népf. járás) debreceni 3. honvéd kerületi parancsnokság nyilvántartásában
álló szolgálaton kívüli viszonybeli hadnagy.
1909. december 31. A szilágysomlyói Borértékesítő és Pinceszövetkezet igaz-
gatósága: Bölöni Sándor igazgató, Kőrössy Endre igazgató, Donogány János
elnök-igazgató, K. Nagy Béla igazgató, Csiszár Zsigmond ügyvezető igazgató.
Felügyelő bizottság: Gyöngyössy Ferenc, Lukátsffy Ödön, Szénássy Zoltán, dr.
Veverán György.
1909-1910. tanévben megnyílott a római katolikus polgári leányiskola.
1910. Szilágysomlyó rendezett tanácsú város (r.t.v.)
1910. A szilágysomlyói polgári olvasókör könyveinek Jegyzéke – 1910. Bölöni
Sándor könyvnyomdájában készült.
1910. Nyomdák Szilágysomlyón: Bölöni Sándor, Brüll és Heimlich, Heimlich
Károly, Sternberg Ignác, Viktoria ny. (Tulajdonos Lázár János.)
1910. A breznóbányai és szilágysomlyói földmives iskolák folytatólagos épít-
kezéseire az országos közgazdasági alapból felvett kölcsön összege 61.515
korona 4%-os kamatra.
1910. Szilágysomlyó református parókiája a hívek költségén a templom alatti
telken épült 1910-ben. A terveket 1907-ben Tamkó Károly okleveles kőműves
és ácsmester készítette, és tornácos kúria szerű házat tervezett a nagyméretű
telekre. A terület többi részén a kor ízléseinek megfelelő parkot alakítottak ki,
amelyet méreteire nézve egy kertész gondozhatott… igaz nem sokáig. 1962-
ben szemet szúrt az akkori pártvezetőségnek és körülbelül felére egész-
ségügyi központot építettek rá. A parókián iroda, tanácsterem és a
mindenkori pap lakása kapott helyet.
1910. január 13. Népesedési statisztika. Szilágysomlyó város 1909. évi
népességváltozási adatai a születési és halotti anyakönyvek szerint. Született
az 1909. évben 120 fiú, 94 leánygyermek. Ezek közül halva született 8 fiú és 5
leány. Az élve szülöttek közül róm. katolikus 29 fiú, 25 leány, – gör. katolikus
35 fiú, 20 leány, – református 26 fiú, 28 leány, – izraelita 22 fiú, 16 leány.
Elhalt 77 férfi, 71 nő; róm. katolikus férfi 21, nő 12, – gör. katolikus férfi 23,
nő 17, – református férfi 25, nő 29, – evangélikus református 2 nő, – unitárius
426
2 nő, – izraelita 8 férfi, 9 nő. Születések száma a halálesetek számát 53-mal
haladja meg. Ebből a római katolikus vallásra esik 21, – a gör. katolikus
vallásra 15, – az izraelita vallásra 21, az evangélikusok és unitáriusok száma
halálozás folytán 2-2 lélekkel kevesbedett, – a reformátusok száma se nem
növekedett, se nem apadt. Hogy a város egész lakossága a legközelebbi 10 év
alatt mennyivel szaporodott a betelepülések által, arra az 1910. december 31-
én megtartandó általános népszámlálás fogja megadni a feleletet.
1910. január 27. A kivándorlás kérdéséhez… A washingtoni bevándorlási
hatóság szerint 1908 júliusától 1909 júliusáig Európából 680 ezer vándorolt
Amerikába és ugyanide 180 ezer visszavándorolt, 470 ezer Amerikába maradt.
Magyarországról 89.333 ember ment ki és 21.631 jött vissza. Összesen 67.702
ember vesztességünk volt…
1910. február 3. A villanytelep kezelősége bejelentette, hogy február 1-től
szeptember 30-ig terjedő időszakban esti 4 és reggel 9 óra között nappali erőt
nem szolgáltat.
1910. február 3. Lifka Károly bioscopja. A villamosszínház műsorában érdekes
és tanulságos képek váltogatják egymást.
1910. február 6. Közgazdasági Bank R.T. közgyűlésén tisztújítás történt. Elnök-
vezérigazgató Simay Miklós, helyettese Brüll Sámuel, igazgatósági tagok:
Hubert Jenő, Czeisler Bernát, Fried Áron, Lukátsffy Ödön, dr. Nádudvary Jenő
lettek.
1910. február 10. A „Közgazdasági Bank” közgyűlése. A Közgazdasági Bank r.
t. folyó hó 6-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, a melyen jelen volt 19
részvényes 610 részvény képviseletében. A közgyűlés az igazgatóságnak a
nyeremény felosztására vonatkozó javaslatát egyhangúlag elfogadta s a
felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak egy-
hangúlag megadta. Végül a választásokat ejtették meg s megválasztattak:
elnök-vezér igazgatónak Simay Miklós, – h. vezérigazgatónak Brüll Sámuel, –
igazgatósági tagokká: Hubert Jenő, Czeisler Bernát, Fried Áron, Lukátsffy
Ödön, dr. Nádudvary Jenő, – igazgatósági póttagokká: Belle Gyula és Weisz
Salamon, – felügyelőbizottsági tagokká: Bölöny Bálint, Szénássy Zoltán,
Frankovits Ignátz, – felügyelőbizottsági póttagokká: Fejér Bálint és dr. Ajtai
Pál. – A közgyűlés által elfogadott zárszámadás szerint a részvénytársaság
alaptőkéje 500.000 korona.
427
1910. február 12. A belügyminiszter a következő szabályrendeletet erősítette
meg: Szilágysomlyó r. t. városnak a város területén levő gyalogjárdák
készítésére, rongálásának megóvására és jó karbantartására vonatkozó
szabályrendeletét (171,683/1909. sz. a.)
1910. február 15. Budapesti Közlöny. A zilahi kir. törvényszék dr. Pap Emil
ügyvédjelöltet a szilágysomlyói kir. járásbírósághoz a román nyelvben Il-ik
tolmáccsá nevezte ki.
1910. február 24. Szilágysomlyón 19 ügyvéd ténykedik. Dr. Ajtai K. Pál, Dr.
Barna Vilmos, Dr. Victor Deleu, Bölöni Sándor, Faragó Sándor, Dr. Gáspár
Gyula, Dr. Keller Samu, Dr. Keller Márton, Dr. Mesesan Coriolan, Dr. Mircea
Gustav, Dr. Nádudvary Jenő, Major György, Papp László, Dr. Szilágyi Sándor,
Dr. Szakács Balázs, Tamkó Bertalan, Dr. Veverán György, Dr. V. Szabó Lajos,
Dr. Zsigmond Ernő és 22 ügyvédjelölt.
1910. február 24. A Függetlenségi párt szilágysomlyói aktivistái: Moni Gyula
kir. közjegyző, Faragó Sándor, Dr. Keller Samu, Páskuj István, Id. Kethely
István, Ifj. Kethely István nagybérlő, Ropog József, Dr. Nádudvary Jenő, Bölöni
Sándor, Farkas István, Dr. Veverán György, Antal Jakab, Kőmives Vencel, Balta
Elemér, Száva Márton, Kálló Gyula, Nagy György.
1910. március 3. Alapítási tervezet. Szilágy vármegye gazdasági érdekeinek
előmozdítása céljából Szilágysomlyón Szilágyvármegyei Takarékpénztár Rész-
vénytársaság cég alatt hitelintézetet és takarékpénztárt alapítunk. Célunk
Szilágy vármegye közönségének hiteligényeit legkedvezőbben kielégíteni s
kereskedelmi-, ipari- és mezőgazdasági vállalatok létesítése és támogatása
által új gazdasági erőforrásokat teremteni. Részvénytársaságunkat határozat-
lan időtartamra 1.000.000 korona (egymillió korona) alap-tőkével tervezzük,
mely 5000 darab, egyenként 200 korona névértékű részvényre oszlik.
E részvények jegyzésére a felhívást a következő módozatok közlése
mellett bocsátjuk ki:
A részvényaláírás zárhatárideje 1910. április hó 25. napja.
Az alakuló közgyűlés határnapja 1910. május hó 1. napja.
A részvényjegyzés alkalmával a jegyzett összeg 10%-a, vagyis részvé-
nyenként 20 korona, továbbá ugyancsak részvényenként 4 korona alapítási
költség az ívtartó kezéhez lefizetendő.

428
 A jegyzett összeg további 20%-a, tehát részvényenként 40 korona
„Szilágy vármegyei Takarékpénztár Részvénytársaság” számlája javára a
Középszolnokmegye–zilahi takarékpénztár pénztárába az alakuló közgyűlés
napjáig fizetendő be.
A jegyzett összeg 70%-a, tehát részvényenként 140 korona 1910. évi
július hó 1. napjáig a részvénytársaság pénztárába fizetendő be.
Joga van a részvényesnek ezen 70%-ot 1910. december hó 31-ig
tetszése szerinti időben és részletekben is befizetni, azonban 1910. évi június
hó 1. napjától a mindenkori hátralék után 6%-os késedelmi kamatot köteles
fizetni.
6) Az alapítók feljogosíttatnak, hogy az igazgatóságot a kereskedelmi
törvény 183. §-a értelmében az első három évre kinevezzék.
7) Az alapítók feljogosíttatnak, hogy 2500 darab részvény aláírása után
az alakuló közgyűlést összehívhassák és a részvénytársaságot 500.000 korona
alaptőkével is megalakíthassák.
Szilágysomlyón, 1910. március 1.
Antal Jakab
földbirtokos, Ilosva.
Csiszár Zsigmond
m. kir. szőlészeti felügyelő, Szilágysomlyó.
Donogány János
földbirtokos, Szilágysomlyó.
Farkas István
földbirtokos, Szilágysomlyó.
Fischer József
nagykereskedő, Tasnád.
Frankovits Ignác
kereskedő, Szilágysomlyó.
Dr. Gáspár Gyula
ügyvéd, Szilágysomlyó.
Ifj. Kethely István
nagybérlő, Szilágybagos.
Móni Gyula
kir. közjegyző, Szilágysomlyó.
Pálinkás Endre
nagybirtokos, Ákos.
429
 Steiner Lajos
földbirtokos, Biharszéplak.
Dr. Szilágyi Sándor
ügyvéd, Szilágysomlyó.
1910. március 10. Pártszervezés. A szilágysomlyói képviselő választó
kerület 48-as függetlenségi pártja március 6-án Szilágysomlyón megtartotta
szervezkedő közgyűlését.
A gyűlést – minthogy dr. Nádudvary Jenő lemondott elnöki tisztségéről
– Moni Gyula közjegyző vezette le, akit a közgyűlés az új párt elnökévé
szavazott meg. Társelnökök: Simay Miklós, Faragó Sándor, Bölöni Sándor,
Donogány János Szilágysomlyóról, – a vidékiek közül pedig ifj. Kethely István
(Bagos), Bulyovszky Sándor (Ipp), Antal Jakab (Ilosva), Séra Lajos (Lompért),
Sallai Lajos (Perecseny), Kovács Albert, Nagy Ferenc és Bulyovszky Mihály
(Nagyfalu).
Alelnökökké választattak: Szabó György, Száva Márton, Kálmán István,
Weisz Áron (Szilágysomlyó), Ruff László (Kerestelek), Pongrácz Jenő, Hatzel
Flórián (Kárásztelek), Balla János (Kémer), Dénes Ferenc (Nagyfalu), Tőtős
György (Bagos), Kovács Sándor (Borzás), Matéka József (Bürgezd), Ropog
József (Magyarvalkó), Hummel Antal (Magyarpatak), Fodor Gyula, Király B. Pál
(Zovány). Jegyzőkké: Kőhalmi Mihály, dr. Ajtai K. Pál, dr. Faragó József és
Szabó István.
Pénztárnok: Farkas István.
A végrehajtó-bizottság tagjaivá választattak Szilágysomlyóról: elnök
Farkas István, tagok: Farkas Ödön, dr. Szakács Balázs, Páskuj István, Páskuj
Antal, id. Kethely István, dr. Ajtai Endre, Halliarszky Samu, Révész Arthur,
Szentkirályi Albert, Katona Sándor, Horváth Zsigmond, Szaplonczay Sándor,
Schönstein Antal, Balta Elemér, Balta Károly, dr. Szilágyi Sándor, Weisz Sá-
muel, Brüll Lipót, Kőmives Vencel, Kőrössy Endre, Veress Károly, Tóth Károly,
Oláh Károly, Szabó Zsigmond, Simó Károly, Karsai Sándor, Madár János, Merk
János, Borbola Kornél, Orosz István, dr. Keller Márton, dr. V. Szabó Lajos, dr.
Gáspár Gyula, dr. Veverán György, Veréczy Lajos, Tankó Károly, Rácz Elek,
Nyiszli József és Siróky József.
1910. március 18. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 2413. sz. 84/1 számú
határozata. Schvartz E. és társa. Főtelep Szilágysomlyó Schvartz Regina férj.
Schvartz Mórné, valamint a cég jegyzésére jogosult Schvartz Mór üzletvezető
430
is. Közkereseti társaság, melynek tagjai Schvartz Eszti férj. Schvartz Mórné
tasnádi, és Schvartz Regina férj. Schvartz Mórné szilágysomlyói lakosok,
fűszer-, vas- és vegyeskereskedők. A társaság 1910. évi február 15-én vette
kezdetét.
1910. március 31. 300 ember tűzhalála. Ököritó, Szatmár megye csengeri
járásához tartozó magyar községben húsvét első napján rettenetes tűzhalállal
pusztult el háromszáz ember. A falu korcsmája udvarán levő szalmáscsűrben
táncmulatságot rendeztek, amelyre még távolabbi vidékről is nagy közönség
gyűlt össze. A csűr keresztgerendázata ponyvákkal volt betakarva s az óriási
nagy táncteremmé alakított csűr papiros füzérekkel és papiros lampionokkal
volt díszítve. Egy ilyen papiros lampion valahogy kigyulladt és ettől a többi
díszletezés egy szempillantás alatt lángra gyulladt. Menekülésről szó se
lehetett, mert a csűr kapuját beszegezték és gerendákkal eltorlaszolták, hogy
jogosulatlanok a tánchelyiségbe be ne mehessenek, – a csűrnek másik
kijáratánál is csak egy szűk ajtónyílást hagytak. A tűz kiütésekor az ajtóhoz
rohanók egymást gázolták agyon és tették lehetetlenné a menekülést.
Néhány perc alatt 300 embernél több égett szénné. A menekülők közül is
száznál több életveszélyes égési sebeket kapott. Ezek közül is már 28-an
haltak el. A tűz keletkezésének okát most vizsgálja a hatóság. Később Móricz
Zsigmond a tragédiát a Fáklya című regényében örökítette meg.
1910. április 7. A szilágysomlyói m. kir. Posta-Távirda- és Távbeszélő-hivatal
forgalma 1909-ben. A telefonhálózaton a fizetett beszélgetések száma 942.
Telefon előfizetők között beszélgetés 28.236 esetben történt. Távbeszélő
állomás a hivatal működési területén 55 van. Ebből 22 előfizető állomás, 1
központi, 1 nyilvános és mellékállomás. A város területén 15 db. levélgyűjtő
szekrény van. A hivatalban 9 postatiszt, 11 szolga, illetve kézbesítő foglal-
kozik.
1910. április 10. Megalakult a Szilágyvármegyei Kereskedelmi és Iparbank
Szilágysomlyó székhellyel. Elnöke Tornyai Schossberger Rezső lett.
1910. április 21. Miután a Báthory-vár felvétetett az országos műemlékek
sorába, restaurálása után az elképzelések szerint, vagy múzeum, vagy
közkönyvtár elhelyezésére lenne alkalmas.
1910. április 21. A helyi lap Gazdasági szakiskola címmel cikket közölt.
Idézünk belőle: Méltó volna tehát Szilágysomlyó és vidékének, hogy egy olyan
431
középfokú gazdasági szakiskola létesítését eszközölje ki a kormánytól, melybe
háromévnyi tanfolyamra, négy középiskolai osztály előképzettséggel s
gazdálkodást egy évig valahol, például otthon gyakorlatilag próbált, testileg
eléggé fejlett fiuk vétetnek fel. Itt az elméleti tárgyakból az általános művel-
tség s a gazdálkodás követelményeihez képest további oktatásban része-
sülvén, modern gyakorlati gazdákká képeztetnék ki.
1910. április 21. Miután a Báthory-vár felvétetett az országos műemlékek
sorába, restaurálása után az elképzelések szerint, vagy múzeum, vagy
közkönyvtár elhelyezésére lenne alkalmas.
1910. május 10-30. Tiszti orvosi vizsgaeredmény. Az 1914. évi május 10-30-ig
Budapesten megtartott tiszti orvosi vizsgákon képesítést nyert többek között
Goldberger Mendel gyakorló orvos Szilágysomlyóról.
1910. május 12. Dr. Ajtai K. Pál ügyvédi irodáját a „Városi szállodá”-val
szemben levő új plébánia épületbe helyezte át.
1910. május 12. A Halley-üstökös már Szilágysomlyón is látható. Lapunk egy
munkatársa május 10-én reggeli fél három órakor látta a keleti égaljon az oly
nagy hírnévnek örvendő égi csavargót. Aki nem restell korán felkelni,
megláthatja a hajnali vendéget. Aki pedig a kényelmét nem hajlandó
feláldozni kíváncsiságának, bevárhatja e hó 20-ikát, amikor már este
naplemente után mindjárt látható lesz az üstökös a nyugati égbolton.
1910. május 19. A Halley-üstökösnek a föld felett való átvonulását, mit a
csillagtudósok folyó hó 19-ónek reggeli 2 órájára jeleztek, városunkban is
sokan megfigyelték. A még nemrégiben is olyan veszedelmesnek jelzett, majd
nagyszerű látványosságnak várt elvonulásból nálunk puszta szemmel semmi
se volt látható. A délkeleti, majd az északkeleti égbolt alsó részén látszott
valami, a tejúthoz hasonló fehér félkör alakban mozdulatlan álló világos
jelenség, mint valami nagyon halvány északi fény-féle, amit némelyek az
üstökös csóvájának akartak tekinteni, – ez azonban inkább csak fehér felleg
volt. Az előre jelzett csillaghullások, vagy meteorfutások is teljesen elma-
radtak.
1910. május 20. (Színkörtervezés.) Szilágysomlyón új színkör építését tervezik.
Szilágysomlyón van színház, de rozoga és a (szatmár)ököritói szerencsétlenség
borzalmai hatására a helyi sajtó nyomatékos érvekkel kelt ki az ellen, hogy a

432
színházat akár egyetlenegy szezonra is igénybe vegyék. Mivel ilyenformán a
szilágysomlyói közönség jó időre elesnék a színházi idénytől, nagy örömmel
vették tudomásul, hogy Heves Béla szatmári színigazgató hajlandó még erre a
nyárra színkört építeni. Most már a hatóságon és a színügyi bizottságon
múlik, hogy Heves tervét végre is hajtsa.
1910. május 26. A Halley üstökös május 20-ika óta nálunk is látható a
naplemente utáni órákban az égboltozat nyugati alján, mint egy homályos
ködben úszó borzos, kerek fényfolt, amelynek legalább szabad szemmel
látható legkisebb üstökös formája sincs. A pár hónap előtt még olyan nagyon
rettegett égi szörnyeteg a Venustól nyugati irányban földünktől minden este
távolodva és az égboltozat deli irányához közeledve több-több ideig látható. A
csillagászok azzal biztatnak, hogy május vége felé, mikor a hold elfogy, –
illetve később jön fel – a Halleynek intenzívebb fénye támad és fény- csóvája
is látható lesz.
1910. május 29. A választópolgárok névsora 1910. Összesen 601 választó. A
névsor a II. kötet függelékében olvasható.
1910. június 3. Budapesti Hírlap. Szilágysomlyó: Ugron Gábor pártonkívüli
függetlenségi 1756 szavazattal Deleu Victor 887 szavazatával szemben
megválasztatott. [Országgyűlési képviselőnek a magyar parlamentbe]
1910. június 10. A Szilágy vármegyei Ált. Tanítótestület szilágysomlyói járás-
körének tanítói, Magyari Lajos elnöklésével, Szilágysomlyón, a földműves
iskolában tartották meg évi rendes gyűlésüket. A majdnem teljes számban
megjelent rendes tagok s a nagyszámú férfi- és nővendég élénk figyelme
közepett a földműves iskolai növendékek énekkara elénekelte a Himnuszt,
mély érzéssel, s lendülettel Majd az elnök nagyszabású megnyitóbeszéde
következett, mely után Pap Ferenc a kézügyesség köréből gyakorlati tanítást
tartott, sikerrel bemutatván az agyagmunka könnyű kezelhetését. Zsigmond
Albert Az énektanítás módszere, Dési Gergely A felnőttek oktatása, Sonea
Flórián A kisgazdák nyári és téli munkája c. tételekről olvasták fel érte-
kezéseiket. A pénz- és könyvtári jelentés, a bírálóbizottság jelentése, a költ-
ségvetés, a Szilágy megyei szegényebb sorsú tanítók tanuló fiúgyermekeinek
segélyalapja, illetve az erre vonatkozó alapszabály tervezetének tárgyalása:
bő anyagot szolgáltattak az eszmecserére, melynek nyomán napirendi sikeres
elintézést nyert. Bene Ambrus indítványának elfogadásával a testület a jövő

433
évi közgyűlésen kézimunka kiállítást fog rendezni. A gyűlés befejezésével
közebéd volt, hol szeretettel emlékeztek meg Nagy Károly kir. tanfelügyelőről,
főleg azon érdeméből kifolyólag, hogy a régebben húzódó román felekezeti
tanítókat rövid itt működése alatt a magyar tantestület kebelébe oly szépen
beolvasztotta. Közebéd végeztével a jelenvoltak megtekintették a földmí-
vesiskola mintagazdaságát.
1910. június 23. igazgatósági tagokká az 1912-ik évi tavaszi rendes köz-
gyűlésig való megbízatással megválasztattak: Donogány János városi
közigazgatási tanácsos, földbirtokos, Farkas István földbirtokos, ifj. Kethely
István nagybérlő, Moni Gyula kir. közjegyző, Steiner Lajos földbirtokos
(Széplak) és Weisz Salamon gőzmalom tulajdonos, mindnyájan 1305 szava-
zattal. Az igazgatósági új tagokra egyedül dr. Keller Samu nem szavazott, aki
fennlobogtatva szavazó- céduláját, hangos szóval jelezte, hogy ő egyedül Láng
Józsefre, a lemondott vezér-igazgatóra szavaz.
1910. június 30. A kút halottja. Megrendítő, halálos szerencsétlenséget
idézett elő ismét a Krasznamegyei Takarékpénztár udvarán levő szivattyús
kút, – a mely néhány évvel ezelőtt már több ember, Barna József és Jakab
Ferenc halálának volt az okozója. Most Kattra Mihály, fiatal géplakatos mester
az áldozat. A szerencsétlenül járt, Kattra Mihály, ki tanulmányait külföldön
szerzett tapasztalataival tökéletesítette, – a vidék egyik legügyesebb gép-
lakatosa volt. Temetése általános részvét mellett hétfőn ment végbe.
Szombaton délután Kattra Mihály Téglás Emil nevezetű inasával, és
Kecskeméti Gyula géplakatossal egy elszakadt láncot akart a kútban
megigazítani s ebből a célból mind a hárman a szükséges óvintézkedések
megtétele nélkül ¾ 2 óra tájban a kútba szállottak le. Kattra Téglás Emilt
küldötte elől, – aztán maga ment lejjebb, Kecskeméti Gyula pedig a létrán
legfelül maradt. Mikor két társa a kútban kifejlődött széngáz szférájába jutott,
– az erős gáztól elszédülten egyensúlyt vesztve mindkettő a mélységbe
zuhant. Kétségbeesett segélykiáltásaikból észre véve a veszélyt, Kecskeméti
Gyula a kútból menekülni igyekezett, azonban az erős gázok őt is annyira
elhódították, hogy alig tudott feljutni a föld színére s a kút mellett aléltan
rogyott össze. Percek teltek el, míg annyira összeszedte magát, hogy az utcára
kimenve segítségért kiálthatott.
Csakhamar nagy tömeg gyűlt össze a Krasznamegyei takarékpénztár
épülőfélben levő palotájának az udvarán. Megjelentek Szénássy Miklós
434
parancsnok vezetése alatt a tűzoltók s azonnal kiszivattyúzni kezdték a kútban
lévő, széngázzal telitett levegőt. Néhányan kötelek segélyével ereszkedtek le
a kútba megkísérelni a mentést, de sikertelenül. A szerencsétlen lakatos
mester testvérei, Kattra József órás mester, Kattra Endre lakatosmester,
Kattra Erzsi Ladányi Ödön, ref. kántor felesége kétségbeesetten várták az
eredményt.
Háromnegyed órai küszködés után Besenczky Márton kőműves
segédnek, és Huszár József lakatosnak, kik hősies bátorsággal siettek veszély-
ben forgó társaik segítségére, – csak Téglás Emilt sikerült élve kimenteniük.
Ezt a jelenlevő dr. Kálmán Ignác és dr. Markovits Jakab orvosok ájultságából
csakhamar eszméletre térítették. Kattra Mihály számára azonban, aki fejjel
esett a vízbe s esése közben még össze is zúzta magát, – nem volt mentség.
Huszár József már csak a véres, összezúzott hulláját tudta kihozni. A borzasztó
jelenet láttára a hozzá tartozók közül többen ájultan estek össze.
A szerencsétlenségért felelősségre vonni senkit sem lehet. A taka-
rékpénztár építkezésére felügyelő Bród Ferenc építész állítása szerint Kattra
Mihály, aki már több mint tízszer igazította a kutat, – neki nem jelentette be,
hogy szándékában van a kútba leszállani, – különben – mint mindig, – most is
megtiltotta volna azt, hogy a veszélyessége miatt hírhedtté vált kútban
derékra csavart mentő-kötél nélkül dolgozzanak.
Az áldozat, Kattra Mihály, ki tanulmányait külföldön szerzett tapasz-
talataival tökéletesítette, – a vidék egyik legügyesebb géplakatosa volt.
Temetése általános részvét mellett hétfőn ment végbe.
1910. július 14. Botrányos kikötés. A Krasznamegyei takarékpénztár új
palotája előtt elvonuló gyalogjárón egy távírói oszlop még most, az építés
befejezése után is olyan botrányos módon van a gyalogjáróba levert cövekhez
kifosztott sodronyfonattal megerősítve, hogy a járókelőknek sok kelle-
metlenséget okoz. Ideje lenne már a városnak eme legforgalmasabb utcáját
rendbe hozni. [Az új palota hivatalos átadásáról nem számolt be a helyi sajtó.
I.J.]
1910. július 22. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 5937. sz. 106/9 Szilágy-
somlyó és Vidéke ipari és gazdasági hitelszövetkezet, mint az Országos
Központi Hitelszövetkezet tagja Főtelep Szilágysomlyó Fehrentheil Frigyes
cégjegyzési jogosultságának megszűnése és Donogány János cégjegyzési
jogosultsága bejegyeztetett. Fehrentheil Frigyes igazgatósági tag ezen
435
minőségének megszűnése és Donogány János újonnan megválasztott igaz-
gatósági tag ezen minősége bejegyeztetett.
1910. július 22. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 6011. sz. 372/1 szám
alatt Nuszbaum Sámuel Főtelep Szilágysomlyó Nuszbaum Sámuel sör-
nagyárukereskedő, szilágysomlyói lakos cégét bejegyezte.

Mesterséget szimbolizáló dombormű a Krasznamegyei Takarékpénztár épületén

(Iván József felvétele)

1910. augusztus 10. Gyümölcskertész. A Községi Faiskolák Hivatalos Közlönye.

A magyar földhitelintézet által az 1910. évre kitűzött gyümölcsfa tenyésztési
jutalmakban részesített faiskola kezelő tanítók és kertészek. A magyar
földhitelintézet a községi faiskola kezelő tanítók és gyümölcsfatenyésztést
oktató községi kertészek részére a gyümölcsfatenyésztés terjesztése körül

436
szerzett érdemeik megjutalmazása céljából az 1910. évre 21 jutalomdíjat
tűzött ki, melyek elnyerése iránt beérkezett kérvényeket az e célra alakult
bíráló bizottság elbírálván, a díjakat a következőnek ítélte oda és pedig: a 18
drb 200 koronás III. (harmadik) díj egyikét: Horváth Zsigmond szilágysomlyói
(Szilágy vm.) tanítónak ítélte.
1910. szeptember 1. Zilahon a Király utcai 34. sz. házat, melyben XII. Károly
svéd király 1714. november 10-én megszállott, – emléktáblával jelölték meg.
Az emléktábla szövege a következő: „E ház boltozatos helyiségében szállott
meg XII. Károly, svéd király, 1714. XI./9.ˮ Az emléktáblát Ferenczi Jakab
készítette. A történelmi nevezetességű ház jelenleg Bari Károly kereskedő
tulajdona.
1910. szeptember 22. Áthelyezés. Schönstein Erzsébet muracsányi állami
elemi iskolai tanítónőt a vallás- és közoktatási miniszter a Somlyócsehiben
most felállított állami elemi iskolához helyezte át.
1910. október 13. A krasznai református egyház történetét Kádár Imre ottani
ref. pap – annak emlékére, hogy az egyház megújított templomát 1910. július
3-án Kenessey Béla püspök felszentelte – rövid vonásokban, érdekes modor-
ban megírta. A Seres Samu zilahi könyvnyomdájából kikerült csinos füzetet az
1380-ban épült templomnak régi és újított állását feltüntető rajzai díszítik. A
füzet szerint Kraszna a reformáció kezdetéig, sőt az 1730-as évekig szín-
magyar volt. A község népe 1527-ig róm. katolikus vallású volt. A kálvinista
református egyházat Drágfi Gáspár Kraszna és Közép-Szolnok vármegyék
akkori főispánjának protektorátusa mellett Derecskéi Demeter, majd Batizi
András, a főispán udvari papjai, dévai Bíró Mátyás debreceni pappal és
szuperintendens Szegedi Lajossal, akkori krasznai pappal az 1543 év táján
szervezték.
1910. október 26. Központi Értesítő. A zilahi törvényszék 7737. sz. 91/1 szám
alatt bejegyezte Berger Adolf és neje Brüll Betti mezőgazdasági szeszgyárosok
működését. Főtelep Szilágysomlyó Közkereseti társaság, melynek egyforma
önálló képviseleti és cégjegyzési joggal felruházott társtagjai Berger Adolf és
Berger Adolfné szül. Brüll Betti szilágysomlyói lakosok.
1910. december 1. Tervezik a telefon vonalat Szilágy és Bihar megye között.
Az új vezeték Margittát kötné össze Érszőlőssel (régen Nagypacal) és Szilágy-
somlyóval.
437
1910. december 8. A városháza és a színház építésének terve. A telek a
jelenlegi városháza és gőzfürdő helye. A Bem-teret fogja díszíteni, 88,8 méter,
két emelet, 43 hivatalos helyiség, a földszinten üzletek. Pályázat meghir-
detése 1200, 800 és 400 koronás pályadíjakkal. Tervek bemutatása és elbírá-
lása. Tervezett költség: 170.000 korona.
1910. december 8. A szilágysomlyói borértékesítő és pinceszövetkezet har-
madszori próbálkozásra a várostól kért 2 holdnyi területet 600 korona
vételárért megkapta. Szükséges e terület a terjeszkedésre.
1910. december 8. A földművelésügyi miniszter Schváb János gazdasági
szaktanárt, aki a szilágysomlyói földmíves iskola igazgatói teendőit látta el, a
szilágysomlyói m. kir. földmíves iskolához VIII. fizetési osztályba sorozott
földmíves iskolai igazgatóvá nevezte ki.
1910. december 10. Zilahi törvényszék 9544. sz. 93/1 bejegyezte Weisz Elek
és Fia cégét. Főtelep Szilágysomlyó. Közkereseti társaság, mely 1909. évi
november hó 20-án keletkezett s mely épület- és fakereskedéssel fogla-
latoskodik. A társaság együttes cégjegyzési joggal felruházott tagjai Weisz Elek
és Weisz Jakab szilágysomlyói kereskedők.
1910. december 15. Téli gazdasági iskola Szilágysomlyón. A szilágysomlyói
földműves-iskolával kapcsolatosan szervezett téli gazdasági iskola két
hónapos tanfolyama január 5-től február 28-ig tart. melynek tartamára 20
bentlakó és a helyi viszonyoknak megfelelő számú künnlakó tanulót vesznek
föl. A bentlakók ingyen ellátást és lakást is kapnak. A tanfolyam elméleti és
gyakorlati és a tanterv az összes gazdasági kérdéseket felöleli. A tanulók által
készített háziipari tárgyak a készítők tulajdonában maradnak. Fölvilágosítással
a szilágysomlyói földműves-iskola igazgatósága szolgál.
1911. Megkezdődött a zárdaiskola bővítése.
1911. Pénzintézetek Szilágysomlyón: Gazdák bankja, Közép-Szolnok megye-
zilahi takarékpénztár, Közgazdasági Bank, Krasznamegyei takarékpénztár,
Osztrák-Magyar Bank, Silvania takarékpénztár, Szilágysomlyó és vidéke ipari
és gazdasági hitelszövetkezet, Szilágy vármegyei kereskedelmi és Iparbank.
1911. Lovag Gruppenberg Fehrentheil Frigyes alapítványt létesített.
1911. Az izraelita iskolában Schwartz Mór és Stern Sámuel tanít.

438
1911. A szilágysomlyói román nyelvű politikai lap a Gazeta de Duminică VII.
évfolyamánál tart.
1911. Dr. Weiss Samut Szilágysomlyó székhellyel, az ügyvédek névsorába
felvették.
1911. A Weisz Salamon és társa villamos világítási és erőátviteli cégből Weisz
Manó beltag kilépett, helyébe Rothschild Sándor lépett be.
1911. január 19. Harminc éves mulasztás. Véletlen folytán kezembe akadt
Szilágysomlyó város iparhatóságának 1908. évi november hó 18-ikán tartott
ülésében hozott határozata, amely többek között a kővetkezőket is
tartalmazza: „N N szilágyomlyói lakos ellen építési engedély nélkül való
építkezése ügyében megindított kihágást eljárást beszüntetni kellett.
Indokok: A kihágási eljárást beszüntetni kellett, mivel a városnál jelenleg álló
499-1875. száma építkezési szabályrendelet a m. kir. belügyminiszter úrnak
33.990-1880. sz. rendelete értelmében annak idején megerősítés végett
felterjesztve nem lett s így az 1891. február 28-án hatályát vesztette, a
városnak pedig más építkezési szabályrendelete nincsen.” Ezen határozatból
kitűnik, hogy városunknak 1881. év óta, tehát 30 éve semminemű építkezési
szabály-rendelete nincs.
Kitűnik, hogy eme szabály-rendelet hiányában építkezési engedély
nélkül való építésért senkit megbüntetni nem lehet.
Kitűnik, hogy az engedélyek megszerzése ügyében 30 év óta a
közönség ok nélkül költött és fáradott, hisz az nem kötelező.
Kitűnik, hogy városunk szépészeti bizottsága (ha ugyan van ilyen és
volt-e) nem okolható, ha 30 év óta utcáink nem-hogy egyenesedtek volna, de
elgörbültek. (Lásd a megyeház-utcai baloldali építkezéseket.)
Nem okolható, mert hiszen ki-ki úgy is oda rá úgy épített, ahova, és
ahogyan akart. Kitűnik ebből, hogy ma is oda építhet mindenki, ahová akar, rá
erre engedélyt sem kell kérnie.
Hogy a városunk fejlődésének alapelveit magában foglaló, általam
már évek óta sürgetett építkezési szabályrendelet máig sincs meg, az
nemcsak a város tanácsának, a város vezető tisztviselőinek harminc esztendő
óta évről-évre mind súlyosbodó mulasztása, – de figyelmen kívül nem hagy
ható mulasztása ez a vármegye alispánjainak is, akiknek az évenként

439
megismétlődő hivatalvizsgálatok alkalmával föltétlenül tudomást kellett volna
szerezni eme szabályrendelet hiányáról.
És ha a harminc év alatt kormányzó és felügyelő alispánok tudomást
nem szereztek a szabályrendelet hiányzásáról, nagyon, nagyon fogyatékosnak
kell tartanom a város ügyeiben való hivatalos vizsgálatokat; ha pedig tudo-
mással bírtak az építkezési szabályrendelet nélkül való állapotról, még
nagyobb súllyal nehezedik úgy a volt, mint a jelenlegi alispánnak is fejére a
felelősség.
Felszólalásom célja, hogy felhívjam a városunk fejlődésére rendkívül
fontos eme kérdésre a közfigyelmet és igazoljam, hogy mennyire indokolt volt
a város képviseletéhez 1910. év december havában intézett, ezen ügyre
vonatkozó sürgető kérelmem.
Évekkel ezelőtt az én indítványomra utasította a képviseleti közgyűlés
a városi tanácsot, hogy az építkezési szabályrendelet 60 napi záros határidő
alatt készítse el és mutassa be. Mégis az én sürgető kérelmemet a decemberi
közgyűlés minden különösebb utasítás nélkül adta ki a tanácsnak. Tehát a
képviseletnek az építkezési szabályrendelet megalkotása nem fontos, lega-
lább is még most 30 év után sem sürgős.
Minthogy azonban eme szabályrendelet megalkotásához igen sok és
nagyon fontos kőz- és magánérdek helyes elintézésének kérdése fűződik, és
mert Szilágysomlyó város a hivatalos erőknek szaporítása, javadalmazásuk
emelése állal anyagi erejéhez mérten óriási áldozatok hozatalával lehetővé
tette, hogy a város ügyei kellő ellátásban részesüljenek, – joggal várhatnók
meg, hogy ez a szabály-rendelet az immár nagyon sokszor betelt 60 nap után
felsőbb meghagyás bevárása nélkül is elkészüljön.
Félünk, hogy várakozásunkban ismét csalódni fogunk.
Szabó István.
1911. január 26. Ugron Gábor. A szilágysomlyói választókerületnek gyásza
van. Ugron Gábor, a kerületnek tizenkét év óta országgyűlési képviselője
Budapesten ez év január 22-ik napján hirtelen elhalt. A választókerület vesz-
tesége és gyásza országos veszteség és országos gyász, mert Ugron Gáborban
a magyar politikai közélet egy széles látókörű, nagy képzettségű, a szónoklat
csodás, varázslatos erejével rendelkező tüneményes, fényes tehetséget
veszített el, kinek hiányát nemcsak a választókerület, hanem országos
politikai életünk, mint lesújtó rendkívüli veszteségét fájlalja.

440
 Hogy ki volt Ugron Gábor a választó-kerületnek, ki volt az ország-
gyűlésnek és ki volt legfőképpen a függetlenségi pártnak, azt csak most lehet
igazán érezni, most, mikor már elveszítettük az élők közül, most, mikor körül
tekintve a politikai küzdőtér porondján, hazafias aggodalommal mondhatjuk
el legelső sorban mi szilágysomlyói választók azt, amit egyik legtekintélyesebb
politikai lapunk vezető cikkének befejezéséül mond, hogy „Caesar voltˮ. Vajon
jön-é helyette más?
[…] Fényes szónoki tehetsége, nagy műveltsége és a választókerülettel
állandó összeköttetése és a függetlenségi elvekhez mindhalálig kitartó
ragaszkodása volt az a varázsszer, ami Ugron Gábor mellé úgy tudta tömö-
ríteni a szilágysomlyói választókerületet, hogy nemcsak a függetlenségi párt
embereinek, de még a más párton levőknek is megtudta nyerni a bizalmát és
szeretetét s lehetővé tette, hogy mikor közelben és távolban az aranyak
csengése irányította a szavazatokat, Ugron Gábort a magyarság soha cserben
nem hagyta, de minden csábító ígéretek ellenére hűségesen kitartott a
függetlenségi elvek mellett és ismételten nagy lelkesedéssel kezébe adta a
kerület zászlóját. […]
[…] Választókerületünk önzetlen hazafisága tette lehetővé, hogy Ugron
Gábor – kinek nagyságát halála után ellenfelei is elismerik, – vagyoni bukása
után is, halála napjáig az országgyűlés képviselőházában, melynek díszére
vált, helyet foglalhatott s a nagy magyart balsorsában megbecsülte,
szeretetével, bizalmával jutalmazta.
A küzdelemre tanított a mi nagy halottunk. Emlékét becsüljük meg, ha
példáját követjük azzal.

Városi közgyűlés
Január 21-ikén első rendkívüli közgyűlése volt a városnak. Lukátsffy
Ödön polgármester megnyitva az ülést, meleg szavakkal üdvözölte a képvi-
selőtestület tagjait. Ígérte a maga és tisztviselőtársai nevében, hogy – miként
idáig is – teljes igyekezettel fognak munkálkodni a várós fejlesztése
érdekében s e törekvésükhöz kérte a képviselőtestület támogatását.
A közgyűlés első dolga az állandó választmány és a szakbizottságok
megalakítása volt. Az 1910. évben megválasztott tagokat a közgyűlés egy-
hangúlag újból megválasztotta s így az állandó választmány tagjai az 1911.
évben Farkas István, Szabó György, – dr. Ajtai Endre, Faragó Sándor, dr.
441
Szilágyi Sándor, Huberth Jenő, dr. Gáspár Gyula, Kőrössy Endre, Farkas Ödön,
Simay Miklós, Szaplonczay Sándor, Frankovits Ignác, – a jogügyi bizottság
tagjai Móni Gyula, Bölöni Sándor, dr. Keller Samu, dr. Veverán György, – a
gazdasági és pénzügyi bizottság tagjai pedig Halliarszky Sámuel, Révész
Arthur, Farkas Ödön, Tankó Károly lettek.
A rendőri büntető eljárás szabályozása folytán a szilágysomlyói
rendőrkapitányság mellé a közvád képviseletére ügyészül a közgyűlés Faragó
Sándor városi tiszti ügyészt jelölte ki.
Tudomásul vette a közgyűlés, hogy Farkas Anna képviselőtestületi
tagsági jogának gyakorlásával dr. Ajtai K. Pál ügyvédet bízta meg.
A polgármesternek azt a bejelentését, hogy a pokróchegyén termelt
szőlővesszőkből 12.2800 db. 112 cm. hosszú I. osztályú szőlővesszőt 3678
koronáért, 126.400 db. 50 cm. hosszú II. oszt szőlővesszőt 1890 korona 40
fillérért Spitzer Igornak eladott, – tudomásul vette.
Dr. Láng Jakab és nejétől ingatlan megvásárlása ügyében a képviselő-
testület az 1911, február 25-én tartandó gyűlésen fog határozni.
Schupiter János és társai szilágysomlyói kereskedőknek arra irányuló
kérelmét, hogy az idegen gyolcs-, karton-, rövidáru, bazár- és díszműáru
kereskedők a hetivásárokról eltiltassanak, – a képviselőtestület a kolozsvári
kereskedelmi és iparkamara véleményének megfelelőleg Szilágy vármegye
törvényhatóságához pártolólag terjeszti fel.
Egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy Nagy Imre és neje meg-
vételre felajánlott házat nem hajlandó megvásárolni.
Rosenberg Mihály ajánlatát, hogy az Aranybika fogadót árverés
nélkülözésével 1911. április 24-től 6 évre évi 500 K. bérért bérbe veszi, a
közgyűlés nem tartotta elfogadhatónak.
A választókerület gyásza
Hétfőn délben kapta Moni Gyula pártelnök a táviratot, hogy Ugron
Gábor, választókerületünk országgyűlési képviselője vasárnap este hirtelen
meghalt. A halál híre városszerte nagy megdöbbenést keltett.
Moni Gyula a függetlenségi párt nevében a gyászoló családhoz rész-
véttáviratot intézett s hétfőn délutánra értekezletre hívta össze a választó-
polgárokat. Az értekezleten, – melyet a Krasznamegyei takarékpénztár nagy-
termében tartottak meg, – elhatározták, hogy az elhunyt képviselő ravatalára
a kerület nevében „Szeretett képviselőjének – a szilágysomlyói választó-
kerület” – felirattal és a függetlenségi párt nevében „A függetlenségi eszmék
442
nagy harcosának – a szilágysomlyói választókerület függetlenségi pártja”
felirattal koszorút küldenek, s küldöttségileg képviseltetik a kerületet a
temetésen. Szilágysomlyó város külön koszorút küldött.
Ugron Gábor élete
Az Ugronok családi fészkében. Udvarhely-megye Szombatfalva nevű
községében 1847. április 15-én született Ugron Gábor. Iskoláit Székely-
udvarhelyen, jogi tanulmányait a pesti és bécsi egyetemeken végezte. A bírói
és államvizsgák letétele után önkéntes lett a József főherceg nevét viselő
gyalogezredben. 1871-ben, a francia-német háború idején Franciaországba
sietett, hogy ott a köztársaságiaknak ajánlja fel kardját. Aztán Olaszországban,
Garibaldi híres légiójában küzdött a szabadságért. A béke megkötése után
ismét Párisba tért s ott maradt a kommün véres napjai alatt, melyekről az
„Ellenőr” számára értékes cikkeket küldött haza. Párisból Angliába ment s
mikor onnan visszatért, tagja lett a parlamentnek huszonöt éves korában az
udvarhelyszéki kerület képviselőjének választották meg. Ez időtől fogva –
rövid megszakítással– haláláig tagja volt a képviselőháznak. Tüzes, ragyogó
beszédei általános feltűnést keltettek a képviselőházban és az országban. Az
ellenzék leghatalmasabb szónoka s Tisza, Fejérváry, Bánffy legfélelmesebb
ellenféle lett.
Az 1882-4-iki országgyűlésen Kolozsvár 11. kerületét képviselte. 1884-
ben Székelykeresztúron, 1887-ben a kecskeméti I. kerületben nyert mandá-
tumot.
Ennek az országgyűlésnek utolsó ülésszakában kísérletet tett az iránt,
hogy a függetlenségi pártnak a delegációban részvételével nem lehetne-e a
nemzeti aspirációk útját kedvesebbé tenni, a függetlenségi párt többségét
azonban ennek az eszmének nem tudta megnyerni s tizenheted magával
kilépett a pártból s megalakította a „48-as u. n. Ugron-pártot”. Részt vett a
delegációban, hol katonai ismereteivel keltett nagy feltűnést. Erre az időre
esik nagy szónoki képességének és tudásának teljes kifejlesztése, mikor az
1889-iki véderővitában Fejérváry Gézával vívott emlékezetes harcokat s 1891-
ben pedig Szapáry Gyula grófnak a közigazgatás államosításáról szóló
javaslatát obstruálta meg.
Az 1896-iki hírhedt Bánffy-féle választásokon a kormány teljes erőből
arra az ellenzéki pártra vetette magút, melyhez Ugron is tartozott s sikerült a

443
párt tagjainak nagy részét, közöttük Szatmáron magát Ugron Gábort is
erőszakosan kibuktatni.
Ugron ekkor a rettentő választási visszaéléseken elkeseredve vissza-
vonult egy időre a politikától. Visszavonulását egy nyíltlevélben okolta meg,
melynek egyes jellemző szavai: „romlott nép, gyönge értelmiség” szállóigévé
váltak.
1899-ben báró Bánffy Dezső udvarmesterré történt kineveztetése
következtében képviselői mandátumáról lemondott s ekkor Ugron Gábor azt
az elégtételt nyerte, hogy éppen Bánffy Dezső kerülete, a szilágysomlyói
választókerület ajánlotta fel neki a mandátumot s 1899. március 26-án
választókerületünk határtalan lelkesedéssel, egyhangúlag választotta meg. Ez
idő óta, mint egyhangúlag megválasztott képviselőnk, – érvényesítette
értékes tehetségét az ország és a választókerület érdekében.
A temetés
Tömegesen érkeztek a részvéttáviratok a gyászba borult családhoz.
Kondoleáltak Kossuth Ferenc, Justh Gyula, a kormány tagjai s a politikai
világnak majdnem minden számottevő tagja. A díszes ravatalt a koszorúk
özöne borította el.
Kedden délután Ugron Gábor holttestét beszentelték. A gyászszertar-
tás a ravatalos szobában folyt le fényes gyászpompával a politikai világ
kitűnőségei s az elhunyt képviselő tisztelői és barátai részvételével. A beszen-
telésre a Székelyföldről nagyobb küldöttség jött fel. A szilágysomlyói választó-
kerületet Farkas István, Udvari József és dr. Bölöni György képviselték.
A beszentelést Krizsán Mihály józsefvárosi plébános és Pleszkány
Ferenc pápai kamarás végezték fényes segédlettel. A szertartás befejezése
után a függetlenségi és 48-as párt nevében Kelemen Samu, a Kossuth-párt
nevében Förster Aurél búcsúztatták el a halottat.
A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót kivitték a keleti
pályaudvarra, ahonnan az 5 óra 40 perckor induló személyvonattal Szombat-
falvára szállították.
Itt ma fogják az Ugron család sírboltjában örök pihenőre helyezni.
A temetési szertartáson a szilágysomlyói választókerület részéről Moni
Gyula, a függetlenségi párt elnöke, – Donogány János, Farkas István és dr.
Keller Samu lesznek jelen. Szilágysomlyó várost pedig Lukátsffy Ödön polgár-
mester képviseli.

444
1911. január 26. A városi képviselőtestület névsora. Szilágysomlyó r. t. város
képviselő testületének tagjai az 1911-ik évre következők: Választottak: Ajtay
Endre dr., Veverán György dr., Szilágyi Sándor dr., Szabó György, Barbolovics
Alimp, Madár János, Bálint Lajos, Farkas Ödön, Páskuj István, Weisz Salamon,
Tamkó Károly, Lázár János, Markovics Jakab dr., Száva Márton, Farmati István,
Keller Samu dr., Láng József, Kálló Gyula Páskuj Antal, ifj. Bartha Antal,
Szarvadi Imre, Máthé László, Oláh Károly, (Egy hely üres; illetőleg a kir.
közigazgatási bíróság előtt döntés alatt áll.) Virilisek: Hubert Jenő, Barta
Károly, Kőrössy Endre, Simai Miklós, Láng Jakab dr., Moni Gyula, Salamon
Áron, Frankovics Ignác, Tamkó Bertalan, Nádudvary Jenő dr., Balta Elemér,
Weinberger Kálmán, Révész Arthur, Brüll Sámuel, Gáspár Gyula dr.,
Halliárszky Samu, Szaplonczay Sándor, Ruszka Ignác, Porjesz Sámuel, Berger
Adolf, Bölöni Sándor, Farkas István, Brüll Lipót, Ajtay K. Pál dr., Tisztviselők.
Lukátsffy Ödön, Hegedüs Sándor, Udvari József, Bölöny Bálint, Ábrahám
Sándor, id. Faragó Sándor, Kálmán Ignác dr., Kedves János, ifj. Faragó Sándor,
Récsy Zsigmond.
1911. január 26. A kereskedelemügyi miniszter 1910. június 24-én kelt
rendeletére Margitta és Érszőlős (Nagypacal) között új törvényhatósági
összekötő távbeszélő áramkör létesült, melyet a nagyváradi m. kir. posta és
távírda igazgatóság a forgalomnak átadott. Ez által Bihar vármegye margittai
és Szilágy vármegye szilágysomlyói és tasnádi járása, mint határos járások
között 1911. január 15-től szomszédos távbeszélő forgalom lépett életbe. Az
előfizetők díjmentesen, a nyilvános távbeszélő állomásról a beszélgetések díja
5 percenként 60 fillér.
1911. február 2. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 648. sz. 95/1 Bartha és
Hosszú. Főtelep Szilágysomlyó Közkereseti társaság, mely 1911. évi január hó
2-án vette kezdetét s melynek együttes képviseleti és cégjegyzési joggal
felruházott társ tagjai: Bartha Antal és Hosszú József szilágysomlyói lakosok,
férfi- és női divatáru kereskedők.
1911. február 9. Tervpályázat. A városi székház építésének tervpályázata
közelebb látott napvilágot. Ehhez volna néhány szavam, amelynek megszív-
lelését ajánlom a vármegyei alispán úr, a város polgármesterének és
tanácsának szíves figyelmébe.

445
 A tervpályázati feltételek előírják, hogy a jelenlegi városház, gőzfürdő
és a közötte lévő üres telken, szóval a Kossuth Lajos-utca vonalában 88,08
méter hosszban és a Bem-térre nézőleg 14,70 méter hosszú hely használható
a városi székház és tartozékainak elhelyezésére.
Az építési programhoz csatolt helyszínrajzban jelzett nivellálás szerint
az építésre szánt hely északnyugati sarka 198 cm-el alacsonyabb, mint a
városi vendéglő melletti kezdőpont. Tehát a 14,70 méter fronton 1,98 m. +
0,62, vagyis 2,60 méterrel lesz magasabb az épület, mint a kezdőponton.
Most tessék elképzelni, hogy az épület 88,08 méter hosszú és 14,70 méter
széles és tulajdonképpen a főhomlokzatra 14,70 esnék, így egy elnyújtott
kaszárnyaszerű épületet építhetünk, ha ugyan a tervező el nem térhet a
programtól.
Ámde nem is tér el, mert joggal félhet attól, hogy ezen esetben kizárják
a bírálatból.
Az összeépítkezéshez program szerint 938 m² terület szükséges föld-
szinten és emeleten, – de helyszínrajz szerint a megadott hossz és szélességi
méret alatt tisztán talaj színen 1294,77 m2 áll rendelkezésre. Ha a földszinten
bolthelyiségeket is építünk, akkor is a 938 m2-ből legalább 450-500 m2 a
földszintre esik, mert a 260 cm-el alacsonyabb nívón nem helyeznek el bol-
tokat, mivel 6,50 vagy 7,00 méter magas belméretű helyiséget nem építünk
boltnak.
Másrészt építészetileg nem képzelhető el úgy, hogy külsőleg is rendel-
tetésének szimbóluma legyen.
Ez a hosszú téglány, illetve szalag alakú terület tekintélyes modern
épülettel csak akkor volna célszerűen kihasználható, – ha az zárt sorban van
és a souterainbe legalább a „Pesti Hírlap”-nak nyomdáját kellene elhelyezni.
Szerintem egy póthirdetménnyel módosítható volna a tervpályázat és
pedig úgy, a hogy „tervezendő városi székház tervezési programhoz csatolt
helyszínrajzban jelzett Kossuth Lajos-utca és Bem-térre néző front teljesen a
tervező rendelkezésére áll, mely terület kihasználásánál figyelembe veendő,
hogy a Bem-téri fronton még egy postahivatal az R. e. pont között eltérjen, –
megjegyezve, hogy az e, f, illetve x vonal a később építendő postapalotának
szintén frontvonala lenne.
Nem ragaszkodik az építtető város ahhoz, hogy a Kossuth Lajos-utcára
néző 88,08 méter hosszú vonal tejesen kiépíttessék; de ha ez itt nem hasz-

446
náltatnék fel, akkor tartozik a tervező úgy elhelyezkedni, hogy e fronton is
legalább 25-30 méter hosszú hely szabadon hagyassék.”
Minthogy a szükséges és kívánt programot a pályázó tervező fenti
módosítások szerint célszerűbben oldja meg, – mert építészeti szempontból
sokkal szebb és nehezebb feladat előtt áll és úgy az elhelyezkedésnél, mint az
építészeti kiképzésnél a műszaki és művészi tudás igazán érvényesíthető lesz
eszerint úgy a Kossuth Lajos-utca felőli fronton, mint a Bem-téren egy-egy
később építendő, mondjuk posta-hivatal, vagy színház, esetleg bérház
építésére is alkalmas és megfelelő hely fog maradni.
Megemlítendő volna az így kibocsátandó póthirdetményben, hogy a
Bem- tér a városnak egyik fő dísztere, a Kossuth Lajos-utca pedig egy cirka 14-
16 méter széles utca. Így tudná a tervező, hogy az épületet miként helyezze a
fővonalba, illetve melyik a fővonal.
Az előbb jelzett módosítás még idejében közölhető volna azokkal az
építészekkel, akik a programot már elkérték.
Az elmondottakat annál is inkább kérem megfontolás tárgyává tenni,
mert könnyen és ez idő szerint egész biztosan oly hibába esünk, mint ezelőtt
22 évvel, a gőzfürdőépülettel, a 20 évvel ezelőtt épült új boltsorral, de főként
a 12 évvel ezelőtt épült városi vendéglővel. A régiekről ne is szóljunk, de a
városi vendéglő, amelynek ma is újnak és modernnek kellene, hogy legyen,
még csak egy jól épített gazdasági gépraktárnak sem felel meg.
A tervező bármilyen művész is legyen, csak az adott programot
igyekszik papírra tenni, illetve annak megoldásával igyekszik a kitűzött díjak
egyikét, vagy egy másikát és azzal együtt az erkölcsi sikert is elnyerni.
És bizony, ha rossz a programra, rósz a megoldás is, – ami azonban a
fentiek figyelembe vétele mellett az, adott viszonyokhoz képest kitűnő lehet.
Besenczky Gyula.
1911. február 9. A népszámlálás. A népszámlálás nálunk is befejezést nyert.
Az eredménnyel meg lehetünk elégedve: a múlt népszámlálás óta városunk
lakossága 1221 lélekkel szaporodott. A múlt népszámlálás megejtésekor
ugyanis 5658 volt a lakosság száma, – ma pedig 6879. Az emelkedés 21,6
százaléknak felel meg. A népszámlálás városunknak 1461 K 92 fillérbe került.
Zilah városban 1910. december 31-én a népesség lélekszáma 7804-et tett ki
(a katonaságot nem számítva). Ez az eredmény a múlt népszámlálás
eredményéhez viszonyítva négy és fél százalék emelkedést mutat.

447
1911. február 15. A szilágysomlyói választás. Ugron Gábor halálával
megüresedett szilágysomlyói kerületben ma volt a választás. A mandátumért
három jelölt küzdött: Barabás Béla Kossuth-párti, Keller Samu Justh-párti és
Deleu Viktor nemzetiségi. A nagy hideg miatt a vidéki választók csak lassan
érkeztek. A választás este fél- kilenc órakor végződött Barabás Béla impozáns
győzelmével. Barabásra leszavaztak 1587-en. Deleura 911-en, Kellernek,
amikor visszalépett, 216 szavazata volt. Barabást tehát 160 abszolút
szótöbbséggel választották meg a kerület képviselőjének. A választás
eredményének kihirdetése után Barabás beszédet intézett a választókhoz.

Barabás Béla (1855-1934) Victor Deleu (1878-1939)

1911. február 16. Mulatság. A szilágysomlyói Ipartestület és Polgári Olvasókör

részben az elaggott iparosok menháza, részben pedig az Olvasókör pénztára
gyarapítására, február hó 19-én, a színház összes helyiségeiben jótékony célú
táncvigalmat rendez. Belépti díj személyenként 1 kor. 20 fillér. A mulatság az
előjelekből ítélve, nagyszabásúnak mutatkozik s bizonyára méltó lesz az az
ipartestületi bálok hagyományos hírnevéhez.
1911. február 23. Takarékpénztári közgyűlés. Vármegyénk egyik legnagyobb
pénzintézete, a Krasznamegyei Takarékpénztár Egyesület február 19-ikén
tartotta meg XLII-ik évi rendes közgyűlését. Ismeretesek azok a támadások,
melyek az 1909. év végétől kezdve több hónapon át a takarékpénztár akkori
vezetőségét érték s természetszerűleg megrendítették a majdnem félszáza-
dos múltra visszatekintő pénzintézetet. E támadások folytán az intézet
448
igazgatósága a múlt év június havában rekonstruáltatott, azóta aztán a
viszonyok rövid félév leforgása alatt teljesen konszolidálva lettek, úgy hogy a
részvénytársaság az 1910-iki üzletévet 82.480 K. 57 fillér tiszta nyereséggel
zárta le. A közgyűlésen – mely Donogány János vezérigazgató elnöklete alatt
az intézet új palotájának nagytermében folyt le – 23 részvényes jelent meg
1309 részvény képviseletében. A jegyzőkönyvet dr. Szilágyi Sándor vezette.
Megadta az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak a felmentvényt.
Sajnálattal vette tudomásul Barta Károly, Halliarszky Samu, Faragó Sándor,
Farkas István igazgatósági tagok lemondását. Új igazgatósági tagul
közfelkiáltással Antal Jakabot választották meg. Végül Donogány János
vezérigazgató megköszönte a részvényesek érdeklődését s ezzel a közgyűlés
véget ért.
1911. február 26. Barabás Béla lett az Ugron Gábor elhalálozásával megüre-
sedett szilágysomlyói kerületnek Kossuth párti programmal megválasztott
képviselője.
1911. március 2. A „Silvánia” fiókintézete. Kraszna községben a „Silvánia”
pénzintézet fiókot állított fel. Az új bank múlt hó 21-én nyílott meg.
1911. március 3. Schöffer István Leó gimnáziumi tanár 49 éves korában
tüdőbajban meghalt.
1911. március 16. Városi közgyűlés. A városháza építése. A város képviselő-
testülete tudvalevőleg egy modern, a kor igényeinek megfelelő városháza
felépítését mondotta ki. A képviselőtestület határozata szerint az új
városháza a mostani gőzfürdő helyére lenne felépítendő, mégpedig úgy, hogy
egyik homlokzata – a Bem-tértől a városháza udvarán levő kapu nyugati
oszlopáig a Kossuth Lajos-utcára, másik homlokzata pedig – körülbelül 15 m.
hosszúságban – a Bem-térre nézzen. Az építkezés feltételeinek pontosabb
meghatározására és a tervpályázat kiírására kiküldött bizottság azonban
közgyűlési határozat téves értelmezése folytán az építési tervpályázatot olyan
értelemben készítette el és tétette közzé, hogy az új városháznak a Bem-térre
néző homlokzata 14,70 m. hosszúságban, a Kossuth Lajos-utcára néző
homlokzata pedig a városháztelek egész hosszúságában, vagyis a Bem-tértől a
Városi szálloda tűzfaláig 88,08 m. szélességben építendő ki.
A napokban Simay Miklós és több tekintélyes képviselőtestületi tag –
azzal az indokolással, hogy a közzétett építési program megvalósítása a
449
városra nézve hátrányos, sőt káros volna, – sürgős beadványban kérték a
polgármestert, hogy nyomban rendkívüli közgyűlést hívjon össze s vétesse
tárgyalás alá indítványukat, mely szerint a képviselőtestület függessze fel a
kiírt tervpályázatot s utasítsa a tanácsot 20 napon belől új építési program
előterjesztésére. A polgármester – mielőtt a közgyűlést összehívta volna, – az
indítványt véleményezés végett a t. ügyésznek adta ki. Faragó Sándor t.
ügyész véleményében kifejtette, hogy a tervpályázat felfüggesztésének és
újabb építési program kibocsátásának minden valószínűség szerint első
következménye az volna, hogy a várost munka díjaikért beperelnék azok, akik
a már kibocsátott építési program alapján már dolgoztak az építési terven;
ezeknek a pereknek a várost kitenni nem szabad.
Az indítvány tárgyalására aztán a polgármester 1911. március 9-re
rendkívüli közgyűlést hívott össze. A közgyűlés – melyen a polgármester
távolléte miatt Hegedűs Sándor főjegyző elnökölt – az indítvány felett
érdemben nem határozott. Nem határozott egyfelől azért, mert az indítványt
tevők nem nyújtottak be az építési program megváltoztatására konkrét
javaslatot, – másfelől pedig azért, mert – a városi mérnök szabadságon lévén
– a gyűlésen nem volt szakember, aki az esetleg szükséges felvilágosításokat
és szakvéleményeket megadhatta volna.
A gyűlés a kérelem érdemleges tárgyalásának előkészítése végett
Simay Miklós, Huberth Jenő, Farkas Ödön, Halliarszky Samu, Tankó Károly, dr.
Keller Samu, Porjesz Samu tagokból és a tanács tagjaiból álló bizottságon
küldött ki és utasította a polgármestert, hogy e bizottság javaslatának
megtétele után a kérdés érdemleges ellátása végett újabbi rendkívüli
közgyűlést hívjon össze.
1911. március 20. Központi Értesítő. A zilahi Törvényszék 1911. március 20.
2291. sz. 3/1 bejegyezte Weinberger Jakab szesz-, bor- és pálinkakereskedő
cégét. Főtelep Szilágysomlyó. Weinberger Jakab szilágysomlyói lakos, keres-
kedő.
1911. március 27. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 2365. sz. 3/1
Goldglancz és Brüll Főtelep Szilágysomlyó Közkereseti társaság, mely 1911.
évi február hó 1. napján vette kezdetét s melynek együttes képviseleti joggal
felruházott tagjai Goldglancz Lajos és Brüll Kálmán szilágy somlyói lakosok, kik
tűzi-, épületfa és építkezési anyagkereskedést űznek, s cégüket együttesen s
akként jegyzik, hogy a cég szövegéhez saját neveiket írják.
450
1911. március 30. Új pénzintézet. Szilágykrasznán ismét egy új pénzintézet
van alakulóban „Kraszna és Vidéke Hitelbank Takarékpénztár” cég alatt.
Alaptőkéje 400.000 korona. A 2000 drb. 200 koronás részvény a kibocsátott
aláírási íveken már mind jegyezve van.
1911. április 6. A népszámlálás eredménye. A népszámlálás eredménye az,
hogy 1910. december 31-én 20.850.000 ember él a magyar szent korona
országaiban. A szaporodás tíz év alatt 1.595.000 lélek volt, ami 8,30%-os
gyarapodásnak felel meg. A megelőző deceniumban 1.791.000 lélekkel
szaporodott a lakosság, ami százalékban 10,3. A szaporodás tehát teljes két
százalékkal kisebb volt, mint ennek előtte, ami komoly és fájdalmas csök-
kenést jelent.
1911. április 11. A Nőegylet újabb tagjai. Szilágysomlyói Jótékony Nőegylet
buzgó tagjainak száma örvendetesen szaporodik. Alapító tagul belépett dr. V.
Szabó Lajosné [sz. Szécheni Erzsébet], rendes tagok lettek: Csernecz Józsefné,
Kerekes Lajosné, Múzsay Jánosné, Rózsa Lenerné és Topán Albertné.
1911. április 15. Szilágysomlyó város polgármestere által kiírt tervpályázat:
városi székház tervei.
Díjak: 1200, 800 és 400 korona. Építő költség 170.000 korona.
1911. április 20. Egy jubiláns hangverseny. A szilágysomlyói jótékony nőegylet
folyó hó 17-én, húsvét másodnapján ünnepelte meg fennállásának 25-ik
évfordulóját s ebből az alkalomból a városi színház termeiben tánccal
egybekötött hangversenyt rendezett.
Az a tény, hogy egy jótékony egyesület ünnepli egy két és fél decen-
niumon át derekasan végzett munka örömét, ösztökél megkülönböztetett
tisztelgésre bennünket, akik tudjuk, látjuk a nehézségeket, melyekkel
küszködnie kellett és kell s méltányoljuk a nemes, kitartó buzgólkodást,
mellyel útján előre tört.
Illő, ildomos, hogy mi, a sajtó emberei kalapot emeljünk az érdemnek
annál is inkább és akkor is, amikor a társadalom – hiszen így mondják ezt –
egy kissé közönyös, talán egy kissé mostoha is.
Gondoljunk csak utána: huszonöt éven át a szíveket az emberszeretet
gyakorlásának gyönyörűségére szoktatni és nevelni, a lélek nemes meg-
indulását, fölbuzdulását – az élet kitagadottjai, a kenyértelen elesettek javára
– apró, kenyeret adó fillérekre fölváltani, kamatoztatni: emberséges, szép-
451
séges küszködés, Túlságos is a gyönge női fizikumhoz; van benne – sok van – a
hérosziból is. Bár kifinomultabb, kultúrásabb formában, de sok van.
Ezért huszonöt év határkövénél a megkülönböztetett tisztelgés, ezért a
melegebb köszöntés.
*
Őszintén megvalljuk: nem tartjuk stílszerűnek egy ilyen ritka ünnepség
alkalmával a rekriminációkat. Mégis írván róla: kissé rosszul esik nekünk, ha
megtesszük, ám még sem hallgat-hatjuk el, hogy mikor egy jótékony
egyesület, mely a mi vérünkből való, jubiláns ünnepséget tart, a társadalom
alig-alig mozdul meg, szinte nem is vesz tudomást róla.
Miért? – ne firtassuk. Most már mindegy. De aztán ünnepelni is
akarunk.
Ám illő tisztelettel megjegyezzük, hogy egy ilyen ritka alkalomnak kell
lennie olyannak, amikor egy-egy társadalom meg tudja mutatni minden egyes
embernek összetartozandóságát, minden egyes szívnek összedobbanását, a
népnek, az emberszeretetnek együttes, szétszakíthatatlan kultuszát.
Ha nem így történt vala, csak magunkra vessünk követ.
*
Bizony nem valami nagy közönség hallgatta végig a hangverseny-
programot, mely kevés számból állott ugyan, de annál nagyobb művészi
gyönyörűséget nyújtott.
Egy lelkes, igazán ízig-vérig művészet-szerető kis gárdának: Lukátsffy
Ödön, Heltai Sándor, Szilágyi Sándor és Nemes Károly társaságának vonós-
négyese nyitotta meg a műsort. Haydn Op. 1–6. és Theopold Rehbaum
[Helyesen Theobald Rehbaum (1835. augusztus 17. - 1918. március 2.) német
hegedűművész, librettista és zeneszerző. I.J.] Op. 26. áriáját mutatták be. Igen
sokan talán csak most szereztek tudomást róla, hogy ez a négy ember –
egészen csendben, minden lárma nélkül – milyen nemes, bensőséges
odaadással áldoz nap-nap után a maga kicsiny társaságában a művészet kultu-
szának, a zene szeretőiének. Most, amikor igaz gyönyörűséget menthettek a
mesterien összejátszott egyes műsordarabokból.
Két rövid magánjelenetet hozott színre Balás József. Ötlet, eleven
temperamentum s ízlés lüktetett játékában, melyért hangos ovációban kapta
meg jutalmát a közönségtől.

452
 Aztán Heltai Sándor lépett a színpadra s Bónis Gyula zenekarának
diszkrét kísérete mellett saját szerzeményű pompás zenedarabját, a Bölcső-
dalt adta elő. Hogy mennyi finomság, mennyi leheletszerű művészi érzés
nyilvánult meg ebben a műben, a szenzibilis művész- lélek milyen mélységes
átérzése az előadásban, szavakkal kifejezni alig lehet. A szűnni nem akaró
tetszés-nyilvánítások után még Heltai Sándor még pár nemes, keresetlen
egyszerűséggel előadott magyar nótával, műdallal szerzett igazi műélvezetet
a közönségnek. Ezzel a műsor befejezést nyert, s kezdetét vette a tánc, mely a
legjobb hangulatban reggelig tartott.
1911. április 20. Ipartestületi közgyűlés. A „Szilágysomlyói Ipartestület” folyó
hó 17-én tartotta meg évi rendes közgyűlését az ipartestület tagjainak élénk
részvétele mellett. A gyűlés módosította az alapszabályoknak az évi tagdíj
mennyiségét meghatározó 9-ik §-át. A gyűlés legfontosabb tárgya az ipar-
testület jelenlegi házas telkének eladása, ezzel kapcsolatban új telek vásárlása
és erre ipartestületi új székház építése volt. Szabó István ipartestületi jegyző
alapos tájékozottsággal ismertetve a kérdést, előadta, hogy a Lengyel László-
féle telek megvásárlása céljából a közgyűlés jóváhagyásának feltétele mellett
az elnökség már lépéseket is tett. Erre a telekre egy nagyobb szabású épületet
emelnek, amelyben az ipartestület részére szükséges helyiségeken kívül a
hitelszövetkezet és a polgári olvasókör helyiségeinek és egy kávéháznak,
illetve vendéglőnek is helye lesz. A közgyűlés az elnökség előterjesztését
egyhangúan elfogadta és megbízta az elnökséget, hogy a tervek kiviteléhez
szükséges intézkedéseket tegye meg. Végül a közgyűlés Szabó György
elnöknek és Szabó István jegyzőnek az ipartestület és az iparosság érdekében
kifejtett tevékenységükért egyhangúan elismerését fejezte ki.
1911. április 20. A Kaszinó közgyűlése. Április 17-én tartotta meg a szilágy-
somlyói Kaszinóegyesület ez évi rendes közgyűlését Faragó Sándor elnöklete
mellett. A gyűlés tudomásul vette az igazgató jelentését, a választmányi
ülésről felvett jegyzőkönyveket, elfogadta az 1910. évi zárszámadást és
mérleget. A kaszinó részére megvásárolt Finger-féle telek értékesítése és
felhasználása tekintetében a gyűlés úgy határozott, hogy az esetben, ha a
telken levő nagyobbik épület helyiségei – méretüket tekintve, – a kaszinó el-
helyezésére legalább is annyira alkalmasak lesznek, mint a városi szállodának
a kaszinó által jelenleg használt helyiségei: a kaszinó ezekbe költözik s a telken
lövő kisebb épületet haszonbérbe adja ki. Ha azonban a kaszinó a nagyobbik
453
épületben megfelelő kényelemmel nem rendezkedhetnék be, – a kisebbik
épületet is saját céljaira foglalja el. Az 1911. évi költségvetés megállapítása
után a tisztikar újból való megalapítása következett. Elnöknek közfelkiáltással
ismét Faragó Sándort választották meg, – kinek eddigi működéséért
jegyzőkönyvi köszönet szavazott a közgyűlés. Aligazgatóvá Farkas Ödönt,
pénztárnokká Kőmives Vencelt, könyvtárnokká Ágotha Antalt, jegyzővé dr.
Faragó Józsefet, aljegyzővé Konc Sándort választották meg. Láng József volt
pénztárnoknak is jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Választmányi tagokul
Bölöni Sándort, Lukátsffy Ödönt, Farkas Istvánt és Donogány Jánost, a
számvizsgáló bizottság tagjaivá Gyöngyössy Ferencet, Borsiczky Tivadart és
Brandt Oszkárt, – a könyvtári bizottság tagjaivá dr. Markovits Jakabot és
Nemes Károlyt választották meg.
1911. április 27. A városháza tervpályázata. A városháza építésére hirdetett
tervpályázat benyújtási határideje lejárt. A pályázat elég jó eredménnyel járt,
amennyiben 10 pályamunka érkezett a város polgármesteri hivatalához,
melyek közül nem egy a nehéz feladatot úgy az ízlés, mint a praktikusság
követelményeinek megfelelően eléggé szerencsésen oldotta meg. Az egyes
pályaművekkel közelebbről tüzetesen foglalkozunk.
1911. április 27. Az ipartestület. A szilágysomlyói ipartestület e hó 17-én
megtartotta XXII-ik évi rendes közgyűlését. […]
1911. május 26. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete a múlt héten
tartotta ez évi első rendes közgyűlését. A gyűlés május 18-ikára volt kitűzve,
az 56 pontból álló tárgysorozattal azonban nem tudtak egyszerre végezni a
városatyák s így az ügyek jórészének elintézése május 20-ikára maradt. A
gyűlés fontosabb tárgyai a következők voltak: …Szabó István és társai
indítványára a közgyűlés utasította a város tanácsát, tegyen lépéseket az
iránt, hogy a városban katonaság nyerjen állandó elhelyezést…
1911. június 22. Záróünnepély. A szilágysomlyói róm. kat. elemi és polgári
leányiskola növendékei folyó hó 23-án, pénteken délután 4 órakor a városi
színházban záróünnepélyt rendeznek a következő műsorral:
1) Induló. Zongorán 6 kézre előadják: Nádudvary Vilma, Vankay Mária
és Gyöngyössy Irén.
2) Erdei áhítat Két-szólamú karének, éneklik a polg. iskola tanulói,
3) Apró énekesek. Dalolják: Turcsányi Paula és Angyalffy Irma.

454
 4) Polka. Zongorán 4 kézre előadják: Balta Lili és Árvai Jolán.
5) Az utolsó sor. Költemény Várady Antaltól. Szavalja: Galvácsy Mária.
6) Fánny és Nány. Duett Éneklik: Angyalffy Margit és Szénássy Évike.
7) Am Abend. Románc. Zongorán előadja: Antal Erzsébet.
8) A nagy és kicsiny. Dialóg, Előadják: Nádudvary Vilma és Lázár Irén.
9) Galopp. Zongorán 6 kézre előadják: Fehér Margit, Brüll Ella és Veisz
Rózsi.
10) A levél. Humoros jelenet. Ének hármas zongora kísérettel.
Szereplők: Kulcsárnő – Vankay Mária, szobaleány – Balta Lili, szakácsnő – Dull
Erzsébet.
11) Borszéki Emlék. Zongorán előadja: Kerekes Ella.
12) Mit szólnátok? Költemény Ábrányi Emiltől. Szavalja: Józsa Mariska,
13) Hazám Teérted. Kétszólamú karének. Éneklik a polg. iskola tanulói.
14) Menüett. Zongorán 4 kézre előadják: Lázár Irén és Vajda Valéria.
15) A nagyravágyó büntetése. Daljáték. Előadják: Ilonka – Balta Lili.
Leányok kara: Borbola M., Kerekes E, Vankay M., Árvay J., Sájter G., Jakab E.,
Krámmer A., Leiher T., Angyalffy M. Dull A., Jancsovics E., Nemecz Anna,
Szabó Anna, Lázár I., Dull E., Éltető Irénke. Tündérek: Paltsik E., Tóth E., Lázár
M., Reisman I., Antal E.
16) Magyar Ábránd. Zongorán előadja: Puskás Irén.
17) Himnusz.
1911. július 6. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter L. Kiss Zoltán
tasnádi és Némethy Zsigmond szilágy-somlyói állami elemi iskolai tanítókat
kölcsönösen áthelyezte.
1911. július 7. Budapesti Hírlap híre: Ferenc Ferdinánd királyi herceg érdemei
elismeréséül a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta a
szilágysomlyói Mahalcsik Bonaventúrának
1911. július 13. Madár János kőfalat épített a Bökény-beli Pethe Ferenc
utcába. A Kaszinó a városi szállodából a Finger-féle házba költözött.
1911. július 23. A szilágysomlyói városház tervpályázata. Szilágysomlyó város
hatósága az új városháza felépítésére szolgáló tervek elkészítésére hirdetett
tervpályázat bíráló bizottságát, – minthogy a Magyar Mérnök- és Építész-
Egylet és a Magyar Építőművészek Szövetsége a bíráló bizottságba tagot nem
küldött, a következő tagokból alakította meg: Elnök: Lukátsffy Ödön
455
polgármester, akadályoztatása esetén helyettese; Hegedűs Sándor főjegyző,
ennek is akadályoztatása esetén Udvari József közigazgatási tanácsos. Tagok:
ifj. Lack János és Forbáth Ernő [helyesen Forbát Alfréd I.J.] budapesti
műépítészek, Ábrahám Sándor városi mérnök, gazdasági-tanácsos, Simay
Miklós, ennek akadályoztatása esetén Tamkó Károly, ennek is akadályozta-
tása esetén Halliárszky Samu városi képviselőtestületi tagok. Azok a pályázók,
kik az ekként megalakított bíráló bizottság ítélete elé pályamunkáikat
odabocsátani nem hajlandók, azokat augusztus 1-ig jeligéik közlése és a
tervek feladásáról szóló postai feladóvevény beküldése ellenében
visszavonhatják. A bírálat augusztus 15-ig meg fog tartatni.
1911. augusztus 3. A Mikszáth Kálmán utca rendezése, kiegyenesítése. Egy
pár telek megvásárlásával szándékozott eredetileg a város, az utca szűk és
görbe voltán segíteni. Az új építkezéseknél már a Bem-tértől a Krasznáig
megállapított utca vonal az irányadó. [a mai Cuza Vodă utcáról van szó.
Sz.M.A]
1911. augusztus 10. Kiss Zoltán volt tasnádi, jelenleg szilágysomlyói áll. elemi
iskolai tanító, a Szilágyvármegyei Tanügy szerkesztője, eljegyezte Schönstein
Erzsike somlyócsehii állami tanítónőt.
1911. augusztus 10. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Rohn Ilona dicső-
szentmártoni állami polgári leányiskolai tanítónőt segédtanítónővé nevezte ki
a szilágysomlyói állami polgári leányiskolához.
1911. augusztus 10. A Felsővár-utca (Csorgó utca) 37 számú háza előtt
szemét, melyet a Magurából lefolyó víz levisz.
1911. augusztus 10. A városháza építése. A városháza építési tervpályázatára
beérkezett pályamunkák felett folyó hó 13-ikán fog ítéletet mondani a
képviselőtestület által kiküldött bírálóbizottság. A bizottság elnöke Lukátsffy
Ödön polgármester, – szavazattal bíró tagjai: Simay Miklós (akadályoztatása
esetén Tamkó Károly, mindkettő akadályoztatása esetén Halliarszky Samu)
városi képviselőtestületi tag, – ifj. Lack János és Forbath Ernő budapesti
műépítészek, és Ábrahám Sándor városi mérnök. A városi képviselőtestület
tagjai szintén helyet foglalhatnak a bírálóbizottságban, azonban csak
tanácskozási joggal bírnak. A tervpályázati hirdetményre 11 pályamunka
érkezett be, így hát lesz miből válogatnia a bizottságnak.

456
1911. augusztus 10. Száz éves vicc. A Szilágysomlyó hetilap 1911. augusztus
10-ki számából. A falusi halottkém. Máramaros megye egyik községében a
múlt héten egy falusi embert leütött a haragos és az orvul megtámadott
ember azonnal meghalt. A községben a bíró egyszersmind a halottkém
teendőjét is végzi és mint ilyen a nyomtatott blanketta rovataiba a követ-
kezőket jegyezte be: „A halál oka: Bunkós botˮ – „Észrevétel: Nem vett észre
semmit, mert hátulról kólintották fejbe.ˮ
1911. augusztus 17. Lakatos Ottó a magyar konventuális minorita rend
főnöke az 1910-1911-es iskolai évre dr. Csütörtök Arnold minorita tanárt
Pancsováról Szilágysomlyóra helyezte.
1911. augusztus 17. A földművelésügyi miniszter Sonea Flórián szilágysomlyói
földmíves iskolai segédtanítót, gazdasági segédtanárrá nevezte ki.
1911. augusztus 17. Halálozás. Nólik Ferenc 1848-49-iki honvédőrmester,
Szilágysomlyó város volt rendőrkapitánya, életének 90-ik évében hosszú
szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 6-án de. 11
órakor Désen elhunyt.
1911. augusztus 17. Eljegyzés. L. Kiss Zoltán volt tasnádi, jelenleg szilágy-
somlyói áll. elemi iskolai tanító, a „Szilágyvármegyei Tanügy” szerkesztője, el-
jegyezte Schönstein Erzsike somlyócsehii állami tanítónőt.
1911. augusztus 31. A szilágysomlyói főgimnázium. Az 1911-1912-ik iskolai év
elejével a szilágy-somlyói főgimnázium VI-ik osztálya is megnyílott. Szep-
tember 6-ikáig a hatodik osztályba 26 tanuló iratkozott be. Az első osztályba
64 növendéket vettek föl, – megfelelő tanterem hiányában nagyon sok
tanulót, akik a beiratkozási idő első felében nem jelentkeztek, – vissza kellett
utasítani. A második osztálynak ez idő szerint 31, – a harmadiknak 36, – a
negyediknek 24, – az ötödiknek 31 tanulója van így a főgimnázium hat
osztályába beiratkozottak száma 212, – ezek között 5 magántanuló. Az első és
a hatodik osztály tantermei a színházban, a többieké a gimnázium régi
épületében voltak elhelyezve. A gimnáziumi ifjúság tanítását tizenkét rendes,
illetve helyettes tanár, – egy ének- és zenetanár és öt hitoktató végezte.
1911. augusztus 31. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Wieser István és
Vince János gimnáziumi tanárokat, a szilágysomlyói államilag segélyezett
római katolikus főgimnáziumhoz, rendes tanárokká nevezte ki.

457
1911. augusztus 31. A szilágysomlyói iparos tanonc-otthon. Városunkban egy
iparostanonc-otthon létesítését tervezik. Ebben az ügyben járt lenn Kolozsvár-
ról folyó hó 28-án Vargha, kereskedelmi és iparkamarai titkár s tárgyalt a
megvalósítás módozatai felett az ipartestület vezetőségével. Az értekezleten
a szükséges felvilágosításokkal az ipartestület részéről Szabó György és Szabó
István adták meg a kamarai titkárnak. A tanonc-otthon – az eddigi tervek
szerint az ipartestület fölépítendő új házában nyerne elhelyezést s körülbelül
40 személyre lenne berendezve. Egy-egy személy táplálási és gondozási díja
évi 300 K körül volna. A berendezés költségeinek viselését az államtól kéri az
ipartestület. Az évenkénti fenntartási díjak felét szintén az államtól kéri a
testület. S ugyancsak kérelemmel járul városunk képviselőtestületéhez és a
vármegye közönségéhez, hogy legalább két-két gyerek évenkénti díjait
hordozzák, illetve ennek adományozásával járuljanak az otthon fenn-
tartásához.
1911. szeptember 1. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő
című két könyvet: Istoria Ungariei pentru Scoalele poporale elementare de
Teodor Ilie si Viktor Botan. Editia a treia Pretul 60 bani, Victoria Szilágysomlyó
1910; és Geografia pentru scoalele poporale elementare de Teodor Ilie, Victor
Botán. Editia a treia. Pretul 70 bani, Victoria Szilágysomlyó 1910.: a bírálatban
és ezen kívül a hivatalosan is megállapított hibáknak még ebben a III.
kiadásban leendő kiigazításának feltétele mellett a román tannyelvű elemi
népiskolák, számára tankönyvül (42010—1911.) engedélyezte és az engedé-
lyezett román tannyelvű elemi népiskolai tankönyvek jegyzékébe felvette.
1911. szeptember 7. Függő kérdések. A főgimnázium és városháza címmel
Ábrahám Sándor a város építésze taglalja két részben, a középületek jövendő
helyét, a Szilágysomlyó hetilap 1911. szeptember 7. és szeptember 28-i
számában.
1911. szeptember 19. Cilek Ernő magyar királyi földmíves iskolai kertész
tanító 1911. szept. 19-én 32 éves korában Somogyszentimrén elhunyt.
1911. szeptember 21. Városi közgyűlés… A tárgysorozat többi pontjainak
letárgyalása szerdán délelőttre maradt. Az előző nappal ellentétben most felé
sem néztek a képviselők a tárgyalóteremnek, egyes-egyedül Szabó látván,
majd később még Láng József foglalták el a padsorokat, egyébként pedig a
„közgyűlés” csupán a zöld asztal mellett helyet foglaló tanácstagokból állott.

458
1911. szeptember 24. A székelyhíd–szilágysomlyói vonalon. Berettyószéplak–
Szilágysomlyó között egy új vegyesvonatpár helyeztetik forgalomba. Indul
Berettyószéplakról reggel 6 órakor, érkezik Szilágysomlyóra reggel 7 óra 5
perckor, indul Szilágysomlyóról este 7 óra 30 perckor, érkezik Berettyószép-
lakra 8 óra 40 perckor.
1911. szeptember 24. A városháza tervpályázata. A polgármesterhez tegnap
délelőtt távirat érkezett ifj. Lack János műépítésztől, aki egyik tagja a
városháza tervpályázatának eldöntésére alakított bizottságnak. A távirat
szerint a városháza tervpályázatának eldöntésére hivatott bizottság két
budapesti tagja: ifj. Lack János és Forbath Ernő műépítészek szombaton
Szilágysomlyóra érkeznek. A távirat következtében a polgármester szombatra
a bizottság többi tagját is összehívja. A bírálat előreláthatólag több napot fog
igénybe venni s így a bizottság a beérkezett pályaművek felett hétfőn, vagy
kedden fog dönteni.
1911. szeptember 28. Elbírálták a Városháza építési pályázatát.
1911. október 3. Pesti Napló. Szilágysomlyó új városháza. Vidéki városaink
évről-évre nagyobb számmal építenek közigazgatásuk részére célszerű és
díszes városházakat, amelyben többnyire vendéglőt; kávéházat, modern
üzleteket, sőt színházakat helyeznek el, úgy, hogy ezek bérösszege majdnem
az egész építési tőke amortizációját fedezi. Most Szilágysomlyó emel magának
új palotát, amely az összes hivatalos helyiségeken kívül szép dísztermet,
üzlethelyiségeket, raktárakat és vásárcsarnokot foglal magában. A nyilvános
tervpályázaton az első, 1200 koronás díjat egyhangúlag Tóásó Pál budapesti
műépítész „ős-szilágyˮ jeligéjű terve nyerte el, a második 800 koronás díj
nyertese Mikle Károly, a harmadik 400 koronás díjé Brassován Szilárd.
Azonkívül egy pályamunkát megvásároltak, négyet pedig megdicsértek.
1911. október 5. Az új városháza. Olvasóink bizonyára tudják, hogy városunk
közönsége a régi rozoga városháza helyett újat akar építeni, mely úgy a
tetemesen megnövekedett adminisztráció, mint a kor modern követelmé-
nyeinek, de meg a város autoritásának is teljesen megfeleljen. A még
áprilisban lejárt tervpályázatra összesen 10 pályamű érkezett be, melyeket
folyó évi szeptember hó 24-28. napjaiban bírált el a képviselőtestület által e
célra kiküldött bírálóbizottság.

459
E bizottságban, mint szakember Forbáth Ernő és Lack János budapesti
műépítészek, valamint Abrahám Sándor városi mérnök vettek részt.
Alapos, hosszas vita tárgyává tette a bizottság mindenik pályatervet,
ámbár már az első órákban látszott, hogy a pályázat nem lesz meddő, sőt
tanulságos, gazdag eredménnyel kecsegtető. Szeptember 28-án nyert befe-
jezést a bírálat, melynek megtörténte után az Udvari József közig, tanácsos
elnöklete alatt Forbáth Ernő, Lack János műépítészek, Simay Miklós és
Abrahám Sándor városi mérnökből.
Az első díjat (1200 K-át) a többit minden tekintetben, praktikus,
művészi gazdaságos szempontokból egyaránt fölülmúló „Ős-Szilágy” jeligéjű
pályaterv nyerte el, mely a maga megragadó, monumentális magyaros stílu-
sával a legőszintébb elismerést vívta ki a bizottság minden egyes tagja
részéről. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy ennek a pályaműnek
szerzője Tóásó Pál budapesti műépítész, aki az utóbbi években számos
művészi alkotásával keltett feltűnést s csak a múlt hetekben a zentai
városháza tervpályázatánál is az első díjat nyerte el.
Érdemesnek tartjuk, hogy a bizottság jegyzőkönyvéből közöljük e
pályaműre vonatkozó véleményt az alábbiakban:
„Összes kellékeknek megfelel, a díszterem tagolásával és elhelye-
zésével, előtereivel, a polgármester szobáinak helyes összekapcsolásával, az
ezekkel szoros összeköttetésben levő főlépcsővel, valamint a többi fogalmazó
tisztviselő helyiségeinek elrendezésével igen célszerű megoldást nyújt. A
díszterem mellett a földszinti klozet az emeletre is felhozandó. A segéd-
hivatal, a városi pénztár, rendőrség s a rendőrségi segédhivatal elhelyezése
minden tekintetben teljesen sikerült: igaz ugyan, hogy a rendőrség, és városi
pénztár egy-két helyisége az előírt alapterülettel nem bír, ami különben
lényegtelen, de ez a rendőri hivatal csekély átalakításával, valamint a
túlméretezett pénztári szoba kisebbítésével kiküszöbölhető. A segédhivatalt
szakavatott csoportosítással az udvarba helyezi, még is szoros össze-
köttetésben a többi helyiséggel. A segédhivatalhoz, valamint a pénztárhoz, a
pincétől a padlásig vezető, a közlekedést igen megkönnyítő lépcső vezet. A
gazdasági hivatalt a programtól eltérőleg, de annak előnyére a manzárdra
teszi, mi által a túl nagy emeleti területet csökkenti, ezzel az udvari, kisebb
értékkel bíró helyiségekben és végeredményben a beépített területben, tehát
az építési költségekben is lényeges megtakarítást ér el. A gazdasági hivatali
helyiségek elrendezése kifogástalan. A földszintre kerülő program szerinti
460
helyiségeket mintaszerűen helyezi el. Egy kocsibehajtót, a díszteremhez
vezető igen egyszerű, de azért előkelő hatású főlépcsőt és ezzel kapcsolatos
tágas udvari gyalogbejárót, továbbá a rendőrségnél megkívánt, célszerűen
megoldott lépcsőt, valamint a már említett, az épület közepén elhelyezett
melléklépcsőt, célszerűen tervez. A földszintnek a Bem-tér felőli határszéltől
kiíndulólag a kocsi behajtóig terjedő homlokzatába II üzlethelyiséget, részben
udvari, – részben udvari és pince raktárakkal alkalmaz. Az udvarban a
beépített és még fel nem használt szabad területet igen célszerűen vásár-
csarnoknak ajánlja, azonban a fekvésénél, hozzáférhetőségénél és három
oldali megvilágításánál fogva sok más féle célra is igen hasznosan felhasz-
nálható.
Az egész tervezet igen tetszetősen, könnyen áttekinthető és arányos. A
folyosók kellő világítással bírnak, a közlekedést az összes helyiségekkel
könnyen, egyszerűen és közvetlenül bonyolíthatják le, tűzrendészeti és
életbiztonsági szempontból teljesen kifogástalanok. Az összes helyiségek
elsőrendű világítást nyernek. Noha a program a maga egészében igen sikerült
és szép megoldást nyert, a homlokzat az egész pályamű dísze és koronája. A
homlokzat igen gyakorlott, rutinos, ügyes szakértő kézre vall és kiváló szak-
tudást árul el. Ezen művészi homlokzat finomsága, könnyedsége, tetsze-
tőssége, arányossága, sziluettje, a részletek kiképzése első rendű, osztályozás
szerint kitűnő, dicséretes, az egész homlokzaton, tiszta magyaros, erdélyies
jellegű motívumok dominálnak. Külön kiemelendő a saroknak toronnyal való
feltűnőén sikerült kiképzése. Az azon előforduló tökéletes szépségű részletek,
a torony karcsúsága, könnyedsége és az egész homlokzathoz viszonyított
finom arányossága, valamint a homlokzat egyformaságát kedvezően
megbontó manzárd-rizalit előnyösen biztosítják az egész épület méltóság-
teljes, impozáns megjelenését. A monumentalitás még fokozottabb lesz, ha
ugyanilyen stílusban a városháza mellett tervezett postapalota is felépül,
miáltal oly építmény-komplekszum fog itt létesülni, mely Szilágysomlyó
városnak örök büszkesége lesz.”
Hozzáadjuk még a bírálathoz azt, hogy a három pályadíjat nyert terv
megoldása közül az „Ős-Szilágy” a legolcsóbb.
A második díjat (800 K) a „Világos” jeligéjű terv nyerte el, mely szintén
érdemes, művészi, szép munka. Szerzője Mikle Károly budapesti műépítész. A
harmadik díj (400 K) nyertese Brassóván Szilárd, szintén budapesti műépítész
„Torony” jeligéjű pályatervével.
461
 A bizottság a „Torony alatt” jeligés munkát negyedik helyre tette s szép
homlokzatrajza miatt megvételre ajánlja. A „Gazdaságos”, a „Márta és Franci”
a „Mienk” és a „Székelyország” jeligéjű munkákat pedig dicsérettel tűntette
ki.
A pályatervek most közszemlén vannak a városházán s közelebb
határoz a városi képviselőtestület, hogy melyik pályaterv szerint építi föl az új
városházát. Előreláthatólag azonban az első díjat nyert „Ős-Szilágy” gyönyörű
koncepciójú terve fog felépülni s aránylag olcsó pénzért lesz olyan város-
házunk, mely a maga nemében – a szakértő bírálók véleménye szerint is –
párját ritkítja s az ország egyik legszebb középülete lesz.
1911. október 5. Házasság. L. Kiss Zoltán, állami elemi iskolai tanító, szep-
tember 23-án házasságot kötött Schönstein Erzsike somlyócsehii állami iskolai
tanítónővel
1911. ősze. Faragó Sándor a szilágysomlyói kaszinó igazgatója 1911 őszén
lemondott. Október végén közóhajtásra megmaradt az egyesület élén. A
Kaszinó új otthonban van.
1911. október 12. Tóásó Pál. Megemlékeztünk már arról, hogy a városháza
tervpályázatán az első díjat „Ős-Szilágy” jeligéjű pályamunkájával Tóásó Pál
budapesti építész nyerte el. Az „Ős-Szilágy” tervezője – mint most értesültünk
– már sok esetben adta kiváló képességeinek tanújelét. Eddigi nagyobb sikerei
közül érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a budapesti református
templom nagy pályázatánál kétszer nyerte meg az első díjat, – debreceni
református templom pályázatánál pedig az első és második díjat egyszerre
kapta meg. Az utóbbi templom az ő vezetése mellett jelenleg építés alatt áll.
ö tervezte a ceglédi lovassági laktanyát csaknem két milliós költséggel, – a
szatmárnémeti városi kioszkot, gőzfürdőt, úri és iparos kaszinóépületet, a
rimaszombati főgimnáziumot, a munkácsi városházát stb. Tóásó Pál különben
állandó műszaki tanácsadója az igazságügy minisztériumnak s mint ilyen, vagy
40 járásbírósági épületnek – közöttük a Margittainak tervezetét készítette el.
1911. október 26. A földművelési miniszter Sonea Flórián szilágysomlyói föld-
míves iskolai szaktanárt Békéscsabára, Holló Jenő kertésztanítót Szabadkára
helyezte. Szundy Jenőt a trencséni állami faiskolához beosztott fizetéstelen
kertésztanítót a szilágysomlyói m. kir. földműves iskolához helyezte át.

462
1911. november 30. Városi közgyűlés. Szabó István és társainak egy nyilvános
jellegű közkórház létesítésére vonatkozó indítványát magáévá tette a köz-
gyűlés és utasította a polgármestert, hogy a jelenlegi, inkább járványkórház
jellegével bíró városi kórház helyett egy a kor igényeinek megfelelő, nyilvános
jellegű kórház létesítése érdekében a kezdeményező intézkedéseket (jog
megszerzése, költségvetés, stb.) tegye meg.

Szundy Jenő aranydiplomás kertészmérnök

(1883–1974)

1911. november 30. A Borértékesítő Szövetkezet, újonnan elkészült Púpos-

hegyi mulatóját, áldozatot nem kímélve, fényesen, a legkényesebb igények-
nek megfelelően rendezte be. Ezüst evőeszközökkel és elegáns, értékes üveg-
és porcellán készlettel szerelte fel. Az összes helyiségeket villamos világítással
látta el. A nagy terjedelmű és szintén villamvilágítással (sic!) ellátott kor-
csolyapálya is készülőben van. A múlatót a bérlő, Maurer Mihály, december
1-jén nyitja meg.
1911. november 30. A zilahi törvényszéken 9651. sz. 13/1 szám alatt beje-
gyezték a Szilágysági Gazdák Bankja részvénytársaságát. Főtelep: Szilágy-
somlyón. Cégvezetők: Széchenyi Lajos, dr. V. Szabó Lajos, Bartha András,
Bulyovszky Mihály, Farkas István, Gaszner Károly és Kecskeméthy Kálmán.
Ezen részvénytársaság az 1911. évi november hó 18-ik napján tartott alakuló
közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. A vállalat tárgya:

463
 Akkor…

És ma…

A rendes bank üzletkörébe tartozó összes üzletek folytatásával Szilágy-

somlyón és vidékén s általában a Szilágyságban nemcsak ipari és keres-
kedelmi, hanem főleg mezőgazdasági intézmények létesítésével pályadíjak,
segélyek kiosztásával a mezőgazdasági kultúra intenzív terjesztése és a
gazdatársadalom erősítése. Tartama: 1961. december 31-éig terjed. Alap-
tőkéje: 500.000 korona, mely 500 darab egyenkint 1000 korona névértékű
névre szóló részvényre oszlik.

464
Az igazgatóság 2-7 tagból áll, kik mindannyian cégjegyzésre vannak jogosítva.
Az első igazgatóság tagjaiul az alapítók által az első 3 év tartamára Széchenyi
Lajos, dr. V. Szabó Lajos, Bartha András, Bulyovszky Mihály, Farkas István,
Gaszner Károly és Kecskeméthy Kálmán neveztettek ki, kiknek ebbeli minő-
ségük és cégjegyzési jogosultságuk bejegyeztetett. A cég érvényes jegyzése
akképp történik, hogy az írott, nyomtatott, vagy bélyegzővel előnyomott
társasági cég alá 2 igazgatósági tag nevét saját kezűleg írja. Minden a társaság
nevében kiadandó hirdetmény a Szilágysomlyó című lapban fog közhírré
tétetni. [A bank elnöke szécsénykei Széchényi Lajos nagybirtokos, dr. V Szabó
Lajos igazgatósági tag az elnök veje. A tasnádiakat berei Bartha András
képviselte az igazgatóságban. Gyulafalvi Bulyovszky Mihály, földbirtokos, fia
Mihály a rendszerváltás után szilágysági bankok vezetője vagy vezetőségi
tagja. Gaszner (Gassner) Károly örmény család sarja, Gaszner Károly föld-
birtokos és kákonyai Kecskés Róza fia, dr. Szentpéteri Elemér jogász nejének
nagybátyja volt. I.J.]

Gaszner Károly
A fénykép Debrecenben készült 1870-ben

1911. december. Szilágysági Gazdák Bankja Részvénytársaság a Vármegye-

ház-utca 3 sz. alatt üzletet nyitott 1911 decemberében. Közli az igazgatóság:
Dr. V Szabó és Gaszner.
465
1911. december 11. Vasútépítési tervek Szilágy megyében a következő
vonalakon: Szilágysomlyó-Csucsa, Zilah-Kraszna, Zilah-Kolozsvár, Szilágycseh-
Alsószopor.
1911. december 21. A Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának
december 20-án tartott rendkívüli közgyűlése megsemmisítette a Szilágy-
somlyó rendezett tanácsú város képviselő testületének azon határozatát,
amely a főgimnázium a mostani városháza és gőzfürdő telkére való építését
határozta el. Utasította a város képviseletét, hogy a főgimnázium új
épületének elhelyezésére, más telket ajánljon. Megvétózta a megyei testület
a Mikszáth Kálmán utca (ma Cuza Voda) kikövezésének tervét is.
1911. december 21. A szilágysomlyói Borértékesítő Szövetkezet Pupos-hegyi
múlatójában, a bérlő minden szombat este halestélyt rendez. A vendéglő
igazán kitűnő konyhájára és boraira felhívjuk a közönség figyelmét.
1911. december 23. Szilágysomlyói járásbíróság állandó román tolmácsai:
Barboloviciu Virgil és Dr. Pap Emil.
1912. Könyvnyomdák Szilágysomlyón: Szilágysomlyó: Bölöni Sándor. Heimlich
Sándor. Sternberg Ignácné. Rosenberger Ignác, Globus könyvnyomda. Viktoria
nyomda. (Tulajdonos Lázár János.)
1912. Szilágysomlyói orvosi kör: Krasznahidvég, Kerestelek, Maladé, Selymes-
ilosva, Somlyócsehi, Somlyógyőrtelek, Somlyómező, Somlyószécs, Somlyó-
újlak, Szilágybadacsony, Szilágylompért, Szilágyperecsen. Összesen 12 község,
11,544 lélek.
1912. Megjelenik a Gazeta Învăţătorilor (Tanítók Lapja).
1912. január. Brüder Kálmán női és férfi divatáruház a Plébánia épületben.
1912. A Medve Kávéház és Szálloda tulajdonosa Rosenberg Mór, lánya
Margit, Bród Ferenc építész felesége.
1912. január 6. Új bank létesült Szilágysomlyón Magura néven, 100.000
korona alaptőkével. Igazgatósági elnöke Triff Gábor nyugalmazott gimnáziumi
tanár, vezérigazgató Sima Sándor perecseni görög katolikus lelkész, ügyész dr.
Mesesián Koriolán, pénztáros Alexucán Tódor. Az igazgatóság 12, a felügyelő
bizottság 6 tagból áll.

466
 A Rákóczi utcában épült fel a XX. század elején a Medve Kávéház és
Szálló. A rizalitos, erkélyes épület a felvétel jobboldalán látható. A felvételt a
nemrég emelt Krasznamegyei Takarékpénztár mellől készítették.
1912. január 6. Sztrájkba léptek a rendőrök, Szilágysomlyó rendezett tanácsú
város. A községi jelleg nem tetszik neki, rendezett tanáccsal köz igazgat.
Természetes, hogy ez nem egyéb cifra nyomorúságnál. A város például nem
tudott a rendőreinek többet fizetni, mint havi 45 korona fizetést és évi 120
korona lakbért. Ebből a javadalmazásból a rendőrök nem tudtak megélni és
több ízben kérték a várost, hogy adjon legalább annyit, amiből megélhetnek.
A cifra nyomorúsággal küzdő városi közigazgatás ilyenkor úgy tett, mint a
megszorított hitelező: ígért és pedig nem kevesebbet ígért a rendőröknek,
mint államosítást. Igen ám, csakhogy ezzel a rendőrök nem tudtak jóllakni.
Kérték a képviselőtestületet is, hogy emelje föl a fizetésüket, de a képviselő-
testület azt mondta, hogy nem lehet, mert sok a pótadó. A rendőrök erre
valamennyien sztrájkba léplek, otthagyták a szolgálatukat és most a
szilágysomlyói közbiztosság egy szál rendőr nélkül van. Mit csinál ilyenkor a
tanács, a rendezett tanács? Megkeresi az illetékes hatóságot, hogy adjanak
csendőröket. Hát ilyen a rendezett tanácsú közigazgatás Szilágysomlyón.
Népszava, 1912. január 6.
1912. január 11. Korcsolyapálya megnyitás. A Borszövetkezet, a Púpos-hegy
alatt lévő telepén megnyitotta korcsolya pályáját, amely nagyságánál, mint
467
berendezésénél fogva a jégsportot kedvelők minden igényeinek megfelelő. A
közönség rendelkezésére melegedő szobák állanak, korcsolyakötő és takarító
személyzet van felfogadva. A pálya villanyvilágítással van ellátva. Amely
napokon korcsolyázni lehet, az ócska gimnázium sarkán piros zászlóval, az
estéli korcsolyázást kék zászlóval jelzik. A közönség rendelkezésére cukrászda
és melegedő szoba áll. Egész szezonra személy jegy 10 korona, családi jegy
két személyre 16 korona. Gimnáziumi és leányiskolai tanulók személyenként 5
koronát fizetnek.
1912. január 12. A Kaszinó helyiségében teaestet tartottak.
1912. január 19. Zilahi törvényszék V. 553. sz. 8/1 szám alatt bejegyezte
Markovits Regina órás és ékszerészüzletét. Főtelep Szilágysomlyó. Markovits
Lajosné, Novits Regina. Markovits Lajos üzletvezető.
1912. január 25. Lukátsffy Ödön a város polgármestere egészségi okokra
hivatkozva lemondott. A polgárság Bölöny Bálint rendőrfőkapitányt kérte fel
polgármesterségre.
1912. február 11-én életének 60. évében, a rendbe lépésének 43-ik eszten-
dejében, elhunyt a szilágysomlyói Szent Ferencről elnevezett női szerzetes-
rend főnöknője, Paulus Maria Regalata.
1912. február 15. Esküvő. Dr. Berger Gyula, a vármegyei közkórház igazgató-
főorvosa, folyó hó 11-én lépett házasságra Hegedűs Arankával, Hegedűs
Sándor városi főjegyző, a „Szilágyság Újságˮ szerkesztője bájos leányával. A
polgári házasságkötést, melynél tanukként Szaplonczay Sándor gyógyszerész
és dr. Éltető Géza vármegyei aljegyző szerepeltek, Bölöny Bálint rendőr-
kapitány, h. anyakönyvvezető végezte, – az egyházi áldást pedig a róm. kat.
templomban Kőrössy Endre plébános szép beszéd kíséretében adta az ifjú
párra.
1912. február 15. Gyászrovat. A szent Ferencről nevezett női szerzetesrend
szilágysomlyói házának főnöknője, Paulus Mária Regalata folyó évi február hó
11-én elhunyt. A köztiszteletben és szeretetben állott főnöknő temetése folyó
hó 13-án de. 10 órakor ment végbe általános részvét mellett. A gyászesetről a
róm. kat. hitközség az alábbi gyászjelentést adta ki: „A szilágysomlyói róm.
kat. hitközség nevében fájdalmas tisztelettel jelentjük, hogy a szent Ferencről
nevezett női szerzetrend helybeli társházának főnöknője, a róm. kat.

468
leányiskolák újjászervezője: Tisztelendő Paulus Mária Regalata életének 60-ik,
szerzetbe lépésének 43-ik évében, a halotti szentségek többszöri ájtatos
fölvétele után békével szívében és mosollyal ajkain visszaadta lelkét
Teremtőjének. Megboldogultunkért az engesztelő szent mise áldozatot folyó
hó 13-án, kedden délelőtt 9 órakor mutatjuk be s közvetlen utána 10 óra-kor
fogjuk a végső keresztény tisztességtételben részesíteni áldott tetemét.
Szeretettel hívjuk meg e kegyeletes tényre mindazokat, kik szívesen fogadják
hívó kérésünket. Nyugodjék az Úr Jézus szerelmében. Az őrük világosság
fényeskedjék neki! Szilágysomlyó, 1912. február 11-én.ˮ
Dr. Ajtai Endre, főgondnok, világi elnök. Kőrössy Endre, plébános, egyházi
elnök. Külön gyászjelentést adtak ki a róm. kat. polgári leányiskola tantes-
tülete és növendékei.
1912. február 15. Halálozás. Özv. Veverán Lajosné szül. Erdődy Katalin,
életének 78-ik, özvegységének 30-ik évében, folyó évi február hó 10-én reggel
8 órakor, hirtelen elhunyt. Temetése folyó évi február hó 12-én délután 3
órakor volt a róm. kat. egyház szertartása szerint. Halálát gyászolják: Veverán
Mária, férjezett Száva Mártonné, gyermekei: Márton, Katica, Erzsi és Etelka,
Veverán Katalin, férjezett Máthé Lászlóné, gyermekei: Mariska, Pista Laci,
Lajos. Veverán István és neje Kőrössy Ilonka, gyermekei: Ilonka és Pista, az
elhunyt gyermekei, Erdődy László, Erdődy Anna, Erdődy Zsuzsánna, az elhunyt
testvérei.
1912. február 17. A város képviselőtestülete megszavazta a dr. György Emőd
tulajdonát képező 518, 519 és 520 helyrajzi szám alatti ingatlan megvá-
sárlását 85.000 koronáért.
1912. február 22. Esküvő. Bród Ferenc építész, folyó hó 18-án tartotta eskü-
vőjét Rosenberg Margittal, Rosenberg Mórnak, a „Medve-szálloda" tulaj-
donosának kedves leányával.
1912. február 22. Gyászrovat. Trif Gábor nyugalmazott állami tanítóképezdei
tanár, a „Silvaniaˮ szilágysomlyói hitelintézet igazgatósági tagja, a „Magura”
pénzintézet igazgatósági elnöke, – számos művelődési és jótékony intézet
alapító és rendes tagja, folyó évi február hó 16-ik napján du. 3/4 3 órakor, 67
éves korában Szilágysomlyón elhunyt. Trif Emília, Kőváry Jánosné, Trif
Eugénia, Moga Illésné, Trif Adél, dr. Mesesian Coriolánné, leányai, Kőváry
János, lelkész, Moga Illés, lelkész, dr. Mesesian Corolián, ügyvéd s gyer-
469
mekeik, mint vők és unokák. Trif Titus lelkész, Trif Juliánna, Trif Terézia, Trif
Rozália, Trif Ilka, Trif Sándor, Bukse János, Bukse Veronka, Bukse László, mint
testvérei és unokái, és kiterjedt rokonság gyászolja. A temetésen, mely folyó
hó 18-án du. 3 órakor ment végbe, az elhunyt rokonai, tisztelői nagy számban
jelentek meg.
1912. február 22. Tartalékos hadnagy. A király a cs. és kir. 51. gyalogezredhez
Bród Ferenc építészt tartalékos hadnaggyá nevezte ki.
1912. február 25. Alma- és boreladás. 15 métermázsa osztályozott alma,
osztályozás szerint 20, 30, 40 kor. mázsánkénti árban, csomagolás felszámí-
tásával ad Szilágysomlyó vasútállomás; továbbá 170 hektoliter jó hegyi bor
seprőstől hektónként 38, lefejtve 44 korona árban ad a pince a vevő
hordójába. Kapható és megrendelhető Gyulay Sándornál, Szilágysomlyó,
Szilágy megye, ki mindezekről bővebb felvilágosítással szolgál.
1912. március 14. Keller Ferenc bádogos iparos folyó hó 9-én este életének
67-ik évében meghalt. Kiterjedt rokonság gyászolja.
1912. március 21. A szilágysomlyói ipartestület folyó hó 17-én délután 2
órakor, a városháza tanácstermében tartotta XXIII.-ik évi rendes közgyűlését
Szabó György ipartestületi elnök elnöklete mellett. A gyűlésen vajmi kevés
iparos jelent meg, pedig elég érdekes volt a tárgysorozat. A múlt évi jelentést
és az 1912. évi költségelőirányzatot egyhangúlag tudomásul vették és elfo-
gadták. Ezután a közgyűlés a lemondott tisztikart választotta meg. Elnökké
egyhangúlag újból Szabó Györgyöt, alelnökké Merk Jánost, jegyzővé Szabó
Istvánt, pénztárnokká Lengyel Lászlót választotta meg. Elöljárósági tagokká
megválaszttattak: Kovásznay János, Szabó Ferenc, Szellő István, ifj. Surányi
József, Tamkó Károly, ifj. Tóth Károly, Schönstein Antal, Tass István, szám-
vizsgáló bizottsági tagokká Karsay Sándor, Katra Endre és Molnár József. Az
előirányzott költségvetés annyiban szenvedett változást, hogy a jegyzői
csekély fizetést a közgyűlés felemelte 300 koronáról 600 koronára olyképpen,
hogy a hitelszövetkezettel együttesen egy könyvelői állást szerveznek, amely
mindkét egylet könyvelői és jegyzői teendőit fogja végezni.
1912. március 21. Napfogyatkozás. Április elsején részleges holdfogyatkozás
lesz, amelyet április tizenhetedikén napfogyatkozás követ. A csillagászok
feszült várakozással néznek ez elé, amelynek az lesz a főérdekessége, hogy
gyűrűs lesz, de olyan vékony gyűrűvel, hogy nem lehet előre megmondani,
470
nem lesznek-e olyan helyek is, ahol teljes napfogyatkozásnak fog tetszeni. A
napfogyatkozás központjának a vonala Dél-Amerika északi részén kezdődik és
Venezuelán, Angol-Guyanán, az Atlanti óceánon, északnyugati Spanyol-
országon, Észak- Francia-országon és Németország északi részén át, egészen
Oroszországig fog terjedni. Venezuelában a napfogyatkozás napkeltekor
éppen véget ér. Szibériában pedig éppen napnyugtakor fog kezdődni. Euró-
pában a megfigyelési viszonyok rendkívül kedvezők lesznek. A középvonal
például csaknem áthalad a párisi csillagászati intézeten, továbbá Hamburg,
Kijev és Pétervár városokon. A középvonal mentén a hold a napnak több mint
kilenc tizedrészét fogja elfödni. Magyarországon délelőtt 11 és 12 óra között
következik be a napfogyatkozás. Délfelé a fogyatkozás egészen Afrika és
Arábia északi részéig lesz látható.
1912. március 28. A földművelési miniszter Simonek Gotthárd segédmér-
nököt a szilágysomlyói járás erdőgondnoksága vezetőjét, soron kívül erdő-
mérnökké nevezte ki.
1912. március 28. A főgimnázium. A második közgyűlés szombaton délelőtt
folyt (március 23.) le Lukátsffy Ödön polgármester elnöklete alatt. A
közgyűlési terem zsúfolásig meg volt telve a képviselőtestület tagjaival és
érdeklődőkkel, mert ez a közgyűlés volt hivatva arra, hogy döntsön a főgim-
náziumi telek nagyfontosságú kérdésében. A közgyűlés minden izgalomtól
menten, nagyobb küzdelem nélkül ment végbe. Donogány Jánosnak előbbi
közgyűlési tudósításainkból ismeretes közvetítő javaslata fogadtatott el, úgy
ahogy az áthidalta a „Vadkertisták” és a „Györgyisták” között levő óriási
ellentéteket.
A javaslat felett elrendelt névszerinti szavazás eredménye az lett,
hogy a közgyűlés Ajtai Endre dr., Szilágyi Sándor dr., Barbolovics Alimp, Farkas
Ödön, Páskuj István, Weisz Salamon, Markovics Jakab dr., Farkas István. ifj.
Tóth Károly, Frankovics Ignác, Révész Arthur, Páskuj Antal, Herschli Mór,
Huberth Jenő, Rosenberg Mór, Donogány János, Simay Miklós, Porjesz
Sámuel, Weisz Áron, Barta Károly, Weinberger Jakab, Löwbeer Arnold, Láng
Jakab dr., Ruszka Ignác, Gáspár Gyula dr., Weinréb Mayer, Szaplonczay
Sándor, Hegedűs Sándor, Ábrahám Sándor, Faragó Sándor „igen”
szavazatával, Szabó György, Madár János, Tankó Károly, Kattra Endre, Bölöni
Sándor, Weiesz Samu dr., Szabó István, Weinberger Kálmán, Keller Márton

471
dr., Udvari József és Kedves János, „nem” szavazatával szemben (31 „igen”,
11 „nem” szavazat) a javaslat elfogadása mellett döntött.
Kimondotta tehát a közgyűlés, hogy:
„a Szilágysomlyón felállítandó államilag segélyezett róm. kat. főgimnázium
telkéül a szilágysomlyói – sztjkvben 518., 519. és 520. hrsz. alatt felvett
ingatlanokat 85.000, azaz nyolcvanötezer korona vételár mellett meg-
vásárolja, s hogy ezen telkeket az ezen tanintézetet felállító hatóságnak, eset-
leg testületnek ingyen átengedi. A vételár a megvásárlásra vonatkozó
határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a telkek átadásától számított 20 év
múlva egy összegben lesz dr. György Emődnek, vagy esetleges jogutódainak
kezeihez fizetendő, minek fedezetéül évente minden év elején 2700 korona
lesz takarékpénztárilag való gyümölcsöztetés végett félreteendő, – mely évi
járadék végösszege az esedékesség idejére a vételár kifizetésére elegendő
leszen. A vételár kifizetése idejéig ennek összegét a város dr. György Emődtől
kölcsönképpen felveszi, mely kölcsönösszeg évi – 4250 koronára menő 5%-os
kamata előzetes félévi 2125 koronás részletekben fog a vevő, vagy jogutódai
kezéhez, esetleg az ezek által megélendő megbízottnak kifizettetni. A
vételárat és kamatait szabályszerű adóslevélben biztosítja az eladónak a
város. A tulajdonjog átírásával kapcsolatosan felmerülő összes költségek a
várost terhelik. Beleegyezik abba a város, hogy a régi Mihálcz-féle telken levő,
jelenleg a főszolgabírói hivatal által bérelt lakóépület a jelenlegi bérösszeg
visszatérítése ellenében mindaddig özv. György Lászlóné birtoklásában
meghagyassék, míg ezen épület lebontása a főgimnáziumi építkezés miatt
elkerülhetetlenné nem válik.”
„Kimondja és elhatározza továbbá a közgyűlés, hogy arra való tekin-
tettel, hogy a főgimnázium telkének kijelölése, valamint a Kraszna szabályozás
és a vadkert ármentesítés végrehajtása előzőleg hozott és törvényhatósági
jóváhagyást is nyert és jogerős véghatározattal szoros kapcsolatba hozatott, –
a Vadkert ármentesítése és a szabályozására nézve hozott és Szilágyvármegye
törvényhatósága által jóváhagyott s jogerős véghatározatát akként módosítja,
hogy a Kraszna szabályozás és Vadkert-ármentesítés végrehajtását a
főgimnáziumnak a Felső-vadkertre való elhelyezésétől függővé nem teszi.
Kimondja végül a közgyűlés, hogy e határozat bármelyik része csak akkor
hajtható végre, ha ezen határozat a maga teljes egészében, tehát úgy a dr.
György Emőd telkének megvásárlására, mint a Kraszna szabályozás és a
Vadkert ármentesítés végrehajtására vonatkozó részleteiben jogerős.”
472
1912. április 4. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Csoma Mariskát,
Lázárné, Lapustean Máriát, Horváth Zsigmondot igazgató tanítókká, illetve
tanítónőkké léptette elő.
1912. április 4. Gyászrovat. Súlyos csapás érte Marossy Aranka polgári iskolai
tanítónőt: édes anyja özv. Marossy Sámuelné Budapesten, ahová súlyos
betegségére gyógyulást ment keresni, múlt hó 27-én elhunyt. A gyászesetet
az alábbi szomorú jelentés tudatja: „Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel
tudatják, hogy a forrón szerető, önfeláldozó édesanya, testvér és rokon özv.
Marossy Sámuelné szül. verestói Cséri Laura életének 62-ik, özvegységének
21-ik évében, folyó hó 27-én, hosszas, kínos szenvedés után elhunyt. Drága
halottunk hűlt tetemeit folyó hó 29-én délután 3 órakor fogjuk a régi Szt.-
János-kórház halottasházában a református egyház szertartása szerint
megáldatni és az új köztemetőben örök nyugalomra tétetni. Budapest, 1912.
március hó 27-én. Drága emléked örökké élni fog! Marossy Béla, Marossy
Aranka, gyermekei. Marossy Irén, Marossy Jenő, unokái. Verestói Cséry
György, özv. Jónás Istvánné szül. verestói Cséri Mária, özv. Brunner Jakabné
szül. verestói Cséry Antónia, testvérei.”
1912. április 4. A krasznai járásbíróság. Az igazságügy miniszter a minisz-
térium 1911. évi október 17-én tartott tanácsában, az 1890. évi XXIX. t.-c. 2.
§-ában nyert fölhatalmazás alapján a zilahi kir. törvényszék kerületében
Kraszna székhellyel kir. járásbíróságot állított föl és ennek területéhez a zilahi
kir. törvényszék kerületében levő szilágysomlyói kir. járásbíróság területéből a
krasznai közigazgatási járás egész területét, nevezetesen: Alsóbán, Bagolyfalu,
Ballaháza, Bogdánháza, Bóján, Boronamező, Csízér, Folsőbán, Felsőszék,
Füzes, Füzespaptelek, Gyümölcsénes, Hosszúaszó, Jáz, Kraszna, Kraszna-
horvát, Krasznatótfalu, Magyarkecel, Magyarpatak, Magyarvalkó, Máron,
Olákecel, Olávalkó, Palicka, Pecsely, Perje, Petenye, Ráton, Récse, Sereden,
Túsza, Újvágás, Varsolc és Váralja községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és
telepekkel együtt átcsatolta. Ez a rendelet az 1912. évi július 1. napján lép
hatályba. Mint más forrásból értesülünk, a miniszter Szilágysomlyó város ama
kívánságának, hogy Sarmaság község a szilágysomlyói kir. járásbíróság terüle-
téhez csatoltassék – eleget tenni nem volt hajlandó.
1912. április 18. Fizetésrendezés a városnál.

473
A határozat szerint Lukátsffy Ödön polgármester fizetése 400 koronával 4000
koronára,
Hegedűs Sándor főjegyző fizetése – tekintetbe véve azt a 14 évi szolgálati
időt is, amit mint rendőrkapitány korábban eltöltött, – 800 koronával 3200
koronára,
– Bölöny Bálint rendőrkapitány fizetése 750 koronával 3200 koronára,
– Udvari József közig, tanácsos fizetése 200 koronával 2600 koronára,
– Ábrahám Sándor gazdasági tanácsos fizetése 375 koronával 2900 koronára,
– Récsy Zsigmond számvevő fizetése 1000 koronával 2600 koronára,
– Faragó Sándor t. ügyész és dr. Kálmán Ignác t. orvos fizetése 800-800
koronával 2400-2400 koronára,
– Kedves János pénztárnok fizetése 400 koronával 2400 koronára,
– Wollner Albert rendőralkapitány fizetése 800 koronával 2200 koronára,
– ifj. Faragó Sándor aljegyző fizetése 400 koronával 2000 koronára,
– Benke Károly ellenőr fizetése 500 koronával 2000 koronára,
– Neszveda János állatorvos fizetése 600 koronával 1800 koronára,
– Torday Sándor közig, iktató fizetése 200 koronával 1400 koronára,
– br. Sahlhausen Nándor közig, kiadó fizetése 400 koronával 1600 kor.,
– Kádár Gyula rendőrségi iktató-kiadó fizetése 150 koronával 1400 koronára,
– Koza József, Szénássy Miklós és Szalavecz Zsigmond irodatisztek fizetése
700-700 koronával 1800, 1800 koronára,
– Vida Lajos végrehajtó fizetése 800 koronával 1400 koronára emelkedik.
1912. április 18. A napfogyatkozás városunkban tegnap félegy órakor vette
kezdetét és háromnegyed kettőkor végződött. Az égi látványosságot a
kellemetlen, csípős hideg idő dacára sokan szemlélték bekormozott üveg-
lapokon keresztül. Szép napfényes idő volt, az a néhány vékony felleg, amely
a fogyatkozás vége felé a napot egy pár másodpercre el-elborította, csak
emelte az érdekességet és megkönnyítette a sarló alakjára lett lefogyásakor is
fényesen sugárzó napkorong megtekintését.
1912. április 21. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi április hó 21-
én 29990. 111. 1912. szám alatt kelt rendeletével Lengyel Ákos földbirtokos
krasznai lakosnak a tervezett szilágysomlyó-feketetói helyi érdekű vasút
Kraszna állomásából kiágazólag Magyarkecel és Gurzófalva, esetleg Egres-
patak, illetve Récse községek érintésével a szilágysági helyi érdekű vasutak

474
Zilah állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőz, esetleg villamos üzemű
helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.
1912. május 2. Indítvány Szilágysomlyó városa automobil közlekedési
vállalatának létesítésére, a Szilágysomlyó–Csucsa vonal kiszolgálására.
1912. május 2. Kerekes Gyula MÁV főellenőrt, Szilágysomlyó MÁV állomás
főnökét a VI. fizetési osztály 2. fokozatába léptették elő.
1912. május 9. A somlyói MÁV vasútállomást villanylámpákkal tervezik
megvilágítani.

Lengyel Ákos gazdálkodó

1876–1940

1912. május 19. Weisz Salamon és társa cég alatt működő Hengermalom és
Villamossági társaság részvénytársasággá alakult. Lajos hengermalom és
villamosmű részvénytársaság, Szilágysomlyó. Ezen részvénytársaság az 1912.
évi május hó 19-én tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok
szerint keletkezett. Tárgya: Szilágysomlyó város köz- és magán világítási szük-
ségletének ellátása, erőátvitelhez kellő villamos áram szolgáltatása, általába
véve Szilágysomlyó város környékén gazdasági és kereskedelmi vállalatok
létesítése, fönntartása, támogatása áltál lehető gazdaságos kihasználása, a
villamos telepen előállítható villamos energiának, villamos berendezések
kivitele. Alaptőkéje: 500.000 korona, mely 2000 db. egyenként 250 korona

475
névértékű részvényre oszlik fel. A társaság egyelőre csupán 400.000 korona
névértékű részvényt bocsát ki, 400 darabot 100.000 korona névértékben
egyelőre tárcában tart. A kibocsátott részvények fele részének értékét a
Weisz Salamon és Rótschild Sándor társasági tagok által a társaság részére
átengedett ingatlanok és felszerelések képezik, a másik fele részének 30 %-a
fejében 65.870 koronának a befizetése igazoltatott. A részvények névre
szólanak. Az igazgatóság 3 évre választott 5–12 részvényesből áll. Ügyvezető-
igazgató: Weisz Salamon, igazgatók: Simay Miklós, Czeisler Bernát, Donogány
János, dr. Szilágyi Sándor, Rótschild Sándor, Ernst Gyula és Fischer József. A
cégjegyzés akként történik, hogy a társaság cím bélyegzőjének előnyomását,
vagy a cég előírását két igazgatósági tag aláírja. Az ügyvezető igazgató és a
villamos osztály vezetője, még ha mindketten igazgatósági tagok is, a céget
együttesen nem jegyezhetik. A villamos osztály vezetője Rótschild Sándor.
[Ugyan ezen év nyarán bejegyezték a Lajos hengermalom Weisz Salamon és
Társa nevű cég megszűnését. I.J.]
1912. május 23. A szilágysomlyói r. k. főgimnázium építési költségeire a
vallás- és közoktatásügyi miniszter 350.000 koronát utalt ki Lakatos Ottó dr.-
hoz, a minorita-rend tartományi főnökéhez intézett leirat szerint. Félő, hogy a
mind rohamosabban emelkedő anyagárak és munkabérek mellett ez az
egyébként nagyon tekintélyes összeg aligha lesz elég a gimnázium felépí-
tésére.
1912. május 26. szomorú a pünkösd ünnepe, árvíz pusztított a Kraszna
mentén. Szilágysomlyó jó nagy részét elöntötte az ár. Hétfő reggelre fél
métert apadt az ár. A város kára 120-130.000 korona. Három napig szünetelt
az áramszolgáltatás. A város felső felén volt a Bacsó híd. A villanytelep
üzemvezetője ekkor, Rituper Rezső volt. A szilágysomlyói földműves iskolánál
az árvíz igen nagy károkat okozott.
1912. május 26-27. A gimnázium 40 tanulója Gaberdeen Rezső és Wieser
István tanár vezetésével Budapestre kirándultak. Szombaton a hajnali
vonattal indultak és este 6-kor érkeztek Budapestre.
1912. május 30. Házasság. Szabó István, a Közép-Szolnokmegye-zilahi taka-
rékpénztár szilágysomlyói fiókintézetének pénztárnoka, ipartestületi jegyző, –
folyó hó 25-én házasságot kötött Kunszt Jolán okl. óvónővel, Kunszt János ig.
tanító kedves leányával a Nyitra megyei Felső-Elefánt községben.

476
1912. május 31. A Szent-István-Társulat 1912. évi május 31-iki választmányi
ülésén felvétetett: rendes taggá: Róm. kat. polgári leányiskola Szilágysomlyó.
1912. június 6. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter (VKM) Kőhalmi Mihály
szilágysomlyói főgimnáziumi tanárt a IX. fizetési osztály 2. fokozatából a VIII.
fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő.
1912. június 6. A főgimnázium. A városi tanács a főgimnáziumi telek átadását
olyan értelemben szeretné keresztülvinni, hogy a telek tulajdonjogát magá-
nak tartsa fenn s csak a használati jogot bocsássa által a főgimnázium fenn-
tartóinak arra az időre, míg az a főgimnázium részére szükséges leend. E
célból érintkezésbe lépett a tanács a Szilágysomlyón időző Lakatos Ottó
rendfőnökkel, aki a telek ilyen értelmű átvételéhez hozzájárulását meg is
ígérte. Ez alkalommal szóba került az építkezés időpontja is. A rendfőnök
terve szerint az építkezéshez 1913. tavaszán fognak hozzá s 1914. szep-
temberében már az új épületben kezdődik meg a tanítás.
1912. június 12. kisebb árvíz érte el a várost, a mostani a múltkorihoz mérten
kevesebb kárt okozott.
1912. június 19. 20622. sz. kig. 1912. Szilágysomlyó város árvízkárosultjainak
segélyezése. „Valamennyi járás főszolgabírójának, rt. város polgármesterének
és község elöljáróságának. Szilágy vármegye alispánjának f. évi ad. 6259. sz.
átiratát tudomásvétel végett oly felhívással közlöm, hogy azt a szokott módon
közhírré téve, a lakosságot adakozásra szólítsa fel s az adakozás folytán
egybegyűlt összeget a rt. városok polgármesterei közvetlenül, a községek
pedig a föszolgabíráik útján legkésőbb f. évi október hó 15-ig a budapesti IV.
ker. állampénztárba továbbítás céljából küldjék be. Vármegyénk- Szilágy-
somlyó városában a f. évi május havában beállott esőzések folytán kelet-
kezett árvíz tetemes és pótolhatatlan károkat idézett elő, a pusztító elemnek
nemcsak a vetések estek áldozatul, hanem a rohanó ár a Kraszna folyó
mentén lakó szegény sorsú iparosok és napszámosok 26 lakóházát teljesen
elpusztította, meg 64 lakóházat melléképületekkel lakhatatlanná és használ-
hatatlanná tett.
Egyszáz tizenötezer koronára tehető az a kár, mely a városnak
legszegényebb sorsú lakóit érinti és pedig igen érzékenyen, mivel az árvíz
okozta kár pótlásáról, vagyis lakóházaik felépítéséről és iparuk folytatáséhoz
szükséges eszközök beszerzéséről, vagyontalan állapotuknál fogva nem
477
gondoskodhatnak. Az állam, a törvényhatóságok és a társadalom áldozat-
készségéhez vagyok kénytelen folyamodni, kérve, hogy e város árvíz sújtotta
lakosságát bármily csekély összeggel segélyezni és a begyülendő összeget
Lukátsffy Ödön szilágy-somlyói polgármesterhez elküldeni méltóztassék.“
Budapest, 1912. június 19. Fazekas, alispán.
1912. június 26. Interpelláció. 1912. június 26-án a városi közgyűlésen. A
tárgysorozat letárgyalása után Szabó látván képviselőtestületi tag kérdést
intézett a polgármesterhez az árvízkárosultak segélyezése tárgyában.
Interpelláló tudomása szerint ugyanis a belügyminiszter nem zárkózott el az
elől, hogy az árvízkárosultak részére a város garanciája mellett olcsó
kamatozású kölcsönt eszközöljön ki. Az volna tehát a kérdés, hogy hajlandó-e
az ilyen kölcsönökért felelősséget vállalni a város. Az interpellációra a
polgármester azzal válaszolt, hogy az ily kölcsönkérelmeket esetről-esetre
fogja a közgyűlés elé terjeszteni s mindenik kérelemre külön-külön fog
dönteni a képviselőtestület.
1912. június 20. Felvetődött a városi tégla- és cserépgyár létesítésének
gondolata.
1912 nyara. Nagy viták a városházán az új városháza építési terve körül.
Tóásó Pál terve 450.000 korona kiadást jelentene, ezt az összeget a város
vezetése soknak találja. Az építésre szánt összeg 200.000 korona.
1912. június 27. Városi közgyűlés. P. Szathmáry-emléktábla. A szilágysomlyói
lapok szerkesztőinek indítványára egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy
péterfalvi Szathmáry Károlynak, a jeles regényírónak, volt Országgyűlési
képviselőnek, aki hazánkban a kisdedóvásnak és gyermekvédelemnek
megteremtője volt, – ki Szilágysomlyón, 1830. július 24-én született,
szülőházát emléktáblával jelöli [A szülőház a P. Szathmáry Károly utcában volt,
az utca mai neve: strada Tudor Vladimirescu, Sz.M.A.].
A Szilágysomlyó egy másik, a 3-ik oldalán egy rövid cikkben mutatja be
Szathmáry Károlyt.

P. Szathmáry Károly
Nagyon kevés azoknak a szilágysági férfiaknak a száma, akik felülemelkedve a
mindennapi élet szürkeségein, szűkebb hazájuk határain túl is hírt, nevet
tudtak szerezni maguknak. E keveseknek egyike P. Szathmáry Károly, akinek

478
szülőházát – mint a „Szilágysomlyóˮ más helyen olvasható – emléktáblával
készül megjelölni a város.
Azt hisszük, nem lesz érdektelen, ha ez alkalommal Szilágysomlyó e kiváló
fiának életét főbb vonásokban ismertetjük az alábbiak szerint: P. Szathmáry
Károly 1831. július 24-en született Szilágysomlyón. Iskoláit Szilágysomlyón,
Zilahon és Kolozsvárt végezte 17 éves volt, mikor kitört a szabadságharc, mely
alatt, mint honvédfőhadnagy, utóbb, mint egy utász csapat vezetője több
ütközetet küzdött végig. A szabadságharc leverésével bebörtönözték. 1854–
1857-ben Budapesten a bölcsészetet végezte és doktori vizsgálatot tett.
1858-ban tett nyugat európai útja után Máramarosszigeten négy évig, mint
tanár működött. Itt szerkesztette a Szigeti Albumot az 1859-ben leégett Sziget
tűzkárosultjai javára.
Ez alatt csaknem minden évben megjelent egy-egy regénye, melynek tárgyát
többnyire a történelemből, különösen az erdélyi fejedelmek korából vette.
1862-ben a nagyenyedi Bethlen-kollégiumhoz hívták meg tanárnak. 1868-ban
a Kisfaludy társaság tagjává választották meg. Ugyanebben az évben a
„Hazánk” című újság szerkesztője, később a „Hon” főmunkatársa lett. 1875-
ben a Ludovika akadémiában a történelem tanítását vállalta el.
1869-1878-ban a nagyatádi kerület országgyűlési képviselője volt, 1878-tól
egész haláláig az országgyűlési napló szerkesztője. A Petőfi-társaság is
tagjának választotta meg.
Élete újabb szakában különösen a kisdedóvás terén buzgólkodott. 1872-ben
megalakította az országos kisdedóvó egyesületet, melynek titkára lett, 1877
óta pedig mint az Országos Kisdednevelési Egyesület elnöke, a hazai kisded-
óvók miniszteri biztosa fejtett ki tevékenységet. Elnöke volt egy ideig a
Magyar Pedagógiai Társaságnak is.
Mint szépirodalmi író egyike volt a legtermékenyebbeknek. Hírnevét
különösen a Sirály, Samil, Magyarhon fénykora című történelmi regényei
alapították meg. A beszély elmélete című tanulmánya (1868). a Kisfaludy-
társaság pályadíját nyerte.
1891. január 14-én halt meg Budapesten.

479
1912. június 27. A városi közgyűlés úgy határozott, hogy a régi gimnázium
egyes osztályainak elhelyezése céljára a városháza udvarán egy épületet
emel, melyet az új gimnáziumi épület felépítése után a város egyéb célokra is
fel tud használni.
1912. június 27. A református egyház harangozója számára, ház építését
tervezi.

A megépült harangozólakás a kép bal oldalán

1912. július 11. Leszczinsky Szaniszló szilágysomlyói távírda volt vezetője és

neje búcsúznak a várostól.
1911. július 11. P. Szathmáry Károly. A Szilágysomlyó 1912. évi 26. számában
P. Szathmáry Károlyról szóló cikkünkre Somogyi Kálmán ügyvéd, – aki P.
Szathmáry Károllyal közeli rokoni összeköttetésben állott s kinek alkalma volt
a kitűnő regényíró életének adatait tőle személyesen megtudni, a
következőket közli velünk: P. Szathmáry Károly 1830. év augusztus 20-án
született Szilágysomlyón, abban a házban, mely az „Izsák” örökösöké volt,
jelenleg pedig, a Balta Elemér gyógyszerész tulajdonát képezi. Téves tehát
azoknak az életrajzíróknak az állítása, kik születésének idejét 1831. július 24-
ére teszik.

480
 A szilágysomlyói ref. egyház anyakönyve – 1830
(Román Nemzeti Levéltár – Zilah, Iván József felvétele)

P. Szathmáry Károly a szabadságharc leverése után nem volt ugyan

bebörtönözve, de rendőri felügyelet alatt állott Kolozsvárt; ahonnan Kovács
Ferenc unokatestvérével együtt haza szöktek Szilágysomlyóra és ottan a
szőlőpásztorok kalibájában rejtőztek a legnagyobb hidegben egy néhány
hétig. A „Petőfi” irodalmi társulatot Szana Tamással és Balázs Sándorral
együtt alapította meg. Hiteles életrajza „Emlékeim” című munkájában
foglaltatik, a melyet Nagy László a „Szilágysomlyó” néhai szerkesztője adott ki
az 1886. évben.
1912. július 11. Bontják a gőzfürdőt. A város képviselőtestülete, – mint annak
idején megírtuk – felhatalmazta a polgármestert arra, hogy a gimnázium
néhány osztályának ideiglenes elhelyezése céljából szükséges építkezéseket
haladéktalanul kezdesse meg. A felhatalmazás alapján a városi tanács a múlt
csütörtökön versenytárgyalásra hívta össze a vállalkozókat. A tett ajánlatokat
481
azonban a tanács nem fogadta el, hanem hétfőre újabb verseny-tárgyalást
tűzött ki. A vállalatra, melynek a gőzfürdőépület és a városház udvarán levő
színek lebontása és ezek anyagából a hordó-hitelesítő helyére egy épület
emelése volt a tárgy, 5 ajánlat érkezett. A városi mérnök által készített 12.400
koronás költségirányzatra mindenik vállalkozó bizonyos %-onként felül. Az
ajánlatok közül a városi tanács Robelly és Bród cég ajánlatát tartotta
legalkalmasabbnak mely az előirányzati árat 11%-kal meghaladta, s bár ennél
7–800 koronával olcsóbb ajánlatok is voltak, a munkálat teljesítésével Robelly
és Bród céget bízta meg. A gőzfürdő ócska épületének elbontását már meg is
kezdették. A bontás végül 4000 koronába került. (A gőzfürdő helyén épült fel
a Nemzeti Bank). [Robelly Aladár szegedi szármasású építkezési vállalkozó.
I.J.]
1912. július 28. Központi Értesítő. Zilahi törvényszék 6246. sz. 16/1 szám alatt
Rosenberger Ármin és társa. Főtelep Szilágysomlyó. Rosenberger Ármin
szilágysomlyói lakos, fűszer- és vegyeskereskedő cégét bejegyezte.
1912. július 31. Pesti Hírlap. Kinevezések, áthelyezések. A vallás- és közokta-
tásügyi miniszter Ajtai K. Julia szilágysomlyói állami polgári leányiskolai
helyettes tanítónőt ugyanezen iskolához a XI. fizetési osztályba segédtanító-
nővé kinevezte.
1912. augusztus 1. Az új városháza. Amitől tartottunk, íme, bekövetkezett.
Tóásó Pál műépítész elkészítette pályanyertes tervének részleteit és kitűnik,
hogy az új városháza 200.000 korona előirányzati összeg helyett 420.000
koronába kerül. […]

1912. augusztus 2. Radu helyesen Ciatari Tivadar szilágysomlyói illetőségű

neposzi lakos, m. kir. csendőr családi nevének „Rádaiˮ-ra kért átváltoztatása
az 1912. évi 76.346. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.
1912. augusztus 20. A malomerdei Anna-villa bérlője, Szent István napján jól
sikerült népünnepélyt rendezett.
1912. augusztus 29. Az új városháza. Polgármesterünk válasza – melynek
teret adtunk volna lapunkban is – melyben feleletet ad azon kérdésünkre,
hogy az új városháza építése tárgyában miért nem hív össze közgyűlést,
másrészt az a sok divergens vélemény, mely e tárgyban hevenyében felszínre

482
került, teszi kötelességünké, hogy e fontos közérdekű dologgal ismételten
foglalkozzunk.
A polgármester úr válasza nemcsak hogy nem elégített ki bennünket,
de – főként – az abban foglaltak miatt ismételten s most már erőteljesebben
kérnünk kell őt, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon egybe és ennek határozatát
kérje ki az építendő városháza ügyében. Kötelessége ez a polgármester úrnak
úgy a közigazgatási jog, mint a város anyagi érdekei szempontjából.
Azt mondja a polgármester úr a „Szilágysági Újság” 38-ik számában
közreadott válaszában, hogy azért nem hív egybe közgyűlést, mert nem akarja
kitenni a várost annak a helyzetnek, hogy a közgyűlés a Tóásó-féle terv
horribilis költségeitől megijedve, azt végleg elejtse, mielőtt meggyőződést
szerzett volna annak keresztülvihetetlen voltáról, illetőleg arról, hogy az 450–
500.000 koronán alul meg nem építhető.
Azt mondja továbbá, hogy neki alapos reménye van arra s annál
inkább mellőzendőnek tartotta a közgyűlés összehívását, hogy márvány-
lábazat, azután még egyéb lényeges tervezeti pontok elhagyásával az új
városháza a Tóásó tervezet szerint mégis csak megépíthető lesz 250.000
koronányi összegből.
A polgármester úrnak, ki a legkisebb jelentőségű ügyeket meg szokta
közgyűlés elé vinni, ez ügyben tanúsított önállóságát csodálnunk kell. Önálló-
ságához nem vagyunk hozzászokva.
Különös azonban, hogy a közgyűlés felesleges a polgármester úr
szerint, ámde ugyanakkor egy, a közgyűlésnél sokkal tágabb körű értekezleten
sondirozza a közvéleményt egy olyan kérdésben, amelyre nézve az értekezlet
eszmét cserélhet ugyan, de nem határozhat.
Az ankét után mintha még sem volna a polgármester úr annyira
önálló és iniciatíváját követő vezér?
No de menjünk tovább! A városház építését eddig érintő határozatok
bizonyára kimondották, – ha nem, az ismét hiba, hogy a beérkezett pályá-
zatok kiírásáról a közgyűlés intézkedik. Hiszen ez folyik a törvényből, de meg
természetes is. Mert még azon esetben is, ha a Tóásó-féle terv minden
változtatás nélkül kerülne kiírásra s ha a közgyűlés korábban azt határozta
volna el, hogy 500.000 korona költséggel épít székházat, egy építkezés
végrehajtásának első aktusa a városi közgyűlés megkérdezése nélkül meg
nem ejthető.

483
 Hiszen ez az aktus a várossal szemben kétségtelenül kötelezettséget
hord magában. Mert hogyan is áll jogilag a dolog?
A város a Tóásó-féle terv felépítésére (tegyük fel, hogy minden
változtatás nélkül való felépítésére) pályázatot hirdet. Erre a pályázatra
ajánlatok érkeznek. Ezeket az ajánlatokat, amennyiben azok a hirdetés
feltételeinek megfelelnek, tárgyalás alá kell ám venni s valamelyiket el kell
fogadni és nem lehet azt mondani, hogy én most már nem építek, vagy
másképpen építek, avagy későbben építek.
Ha jogilag nem áll meg ez okoskodás, akkor sem szabad egy városnak
kitennie magát annak, hogy a beérkezett ajánlatokra hallgasson, vagy azt
határozza, hogy azokat érdemben nem tárgyalja, mert időközben más tervre
gondolt.
Ez ugye, nevetséges volna?
Azt kérdezzük tehát a polgármester úrtól, hogy ki, vagy mi fogja fe-
dezni azon esetben, ha a város pályázati hirdetésével az ajánlattevőkkel szem-
ben kötelezettséget vállal magára, vagy ha nevetségessé teszi magát? Lehet-é
fedezet akár egyik, akár másik esetben az a szándéka, hogy egy monumentális
épületet akart a városnak biztosítani? Ugye nem!
Legyen a polgármester úrnak nézete bárminő, tekintettel arra, hogy a
város 200–250.000 korona körüli költségvetéssel akar székházat építeni, míg
ezzel szemben Tóásó pályanyertes terve szerint az 450.000 koronába kerülne,
– önnek a tervnek kiviteléhez éppen a változott helyzetre való tekintettel,
közgyűlési határozat nélkül hozzáfogni merészség és oly nagyfokú szabály-
talanság volna, melyet a fegyelmi törvények bizonyára súlyosan torolnának
meg.
Sokkal súlyosabb azonban a jelen eset, a mikor arról van szó, hogy a
Tóásó-féle terv lényeges megváltoztatásával akar a polgármester úr pályá-
zatot kiírni.
Hát ki adott erre megbízást? Mikor adott erre jogot a közgyűlés?
Felelet: Soha: Senki!
Hiszen a válaszban bejelentett pályázat kiírása már egyenes és durva
törvénysértés volna.
Ha ezt meg lehet tenni, akkor közgyűlési határozat nélkül szabad-
ságában állana a polgármester úrnak épületeket lerontani és újakat építeni,
illetőleg e munkákhoz hozzáfogni a város terhére.

484
 A polgármester úr bátorsága tehát teljesen alap nélkül való – s az a
vállalkozása, melyet válaszában bejelentett, éppen ezért nem lehet más, mint
törvénytelenség és megbízás nélkül való ügyvitel, melynek esetleges költségei
bizonyára az ő fejére szakadnak annál is inkább, mert teljesen kizártnak kell
tartanunk, hogy a Tóásó-féle terv a polgármester úr válaszában bejelentett
változtatásokkal bár, 250.000 koronából keresztülvihető legyen.
Lássuk most azokat a nézeteket, melyek az ankéten elhangzottak,
vagy közszájon forognak.
1) Vegyük meg a régi gimnáziumot. Tisztelet adassék mindenkinek, de
ez az idea halva született.
Hiszen éppen azért akarunk építeni, mert az ócska épületben nem
tudtunk maradni, hát akkor még régibb épületbe menjünk?
Hogy a gimnáziumot átalakíthatjuk? Hiszen ugyanezt megtehettük
volna és megtehetjük a régi városházával is!
Hogy a régi gimnázium megvétele és átalakítása nem kerülne pénzbe,
mert a városháza telkét eladnók és ebből fedeznénk a költségeket?
Tarthatatlan okoskodás és számítás, egyfelől azért, mert a városháza
telke, ahogy ma áll, sokkal értékesebb, mint volna a régi gimnázium város-
házzá átalakítva, másfelől mert a régi gimnázium átalakítása úgy, hogy az a
mai kor igényeinek való városházának megfeleljen, teljesen keresztül
vihetetlen. A számítás különben egyszerű: a mai határozat szerint építek egy
városházát, kiadok rá 250.000 koronát.
Hogy a gimnáziumot ujjá alakítsam, kiadok a) megvételre 60.000
koronát, b) építésre 60.000 koronát.
Ott kapok egy modern épületet, mely a várost szépíti, hiszen erre is
törekedtem, mely mégis csak 250.000 koronát ér, emitt kapok egy ócska-
ságot, mely dacára, hogy 120.000 koronába van, nem ér többet 50–60.000
koronánál!
2) Alakítsuk át városházzá a városi vendéglőt! Ez ideának sem
lehetünk barátai.
A városi vendéglőre – helyesebben szállodára – idegenforgalmunkra
való tekintettel, nagy és nélkülözhetetlen szükségünk van.
Másrészt a városi vendéglő, mint befektetés szépen meghozza a
maga gyümölcsét, – nagy hiba volna tehát ezt a rentábilis vállalatot bolygatni
annál is inkább, mert a városi vendéglő értéke és annak átalakítása körülbelül

485
250.000 koronára volna tehető, mely összeg egyenlő az új városház
felépítésére szánt összeggel.
Minden érvet és ellenérvet fontolás alá véve, meggyőződésünk és
nézetünk határozottan az, hogy az új városháza építésének a mai konstellá-
cióban egyedül helyes megoldási módja:
Hogy a rendelkezésünk alatt álló 200-240.000 koronából akár a mai
városháza helyén, a gőzfürdő telkéig, akar a gőzfürdő telkén a sarokra
építenünk kell a Tóásó-féle terv motívumainak lehető felhasználásával, egy-
emeletes városházát boltok nélkül.
A legsürgősebb teendő a rendkívüli közgyűlés összehívása volna,
tehát s ha ez, nézetünket elfogadja, akkor következnék a dolog végrehajtása.
1912. szeptember 5. Az új városháza. Lapunk múlt heti számában ily cím alatt
írott cikkünkre polgármesterünk a „Szilágysági Újság” ez idei 39-ik számában
„Még egyszer a városház építéséről” cím alatt válaszol. Konstatálnunk kell,
hogy polgármesterünk cikkünket egészében és részleteiben egyaránt
félreértette. Hogy a félreértés a dolog tárgyi, érdemi részében miben is forog
fenn, lennebb igyekezünk kimutatni, – azt a sajnálatos hitet azonban, hogy
polgármesterünk cikkünkben személyeskedést talál és ez ellen védekezik,
sietünk lerontani.
Cikkünkben a személyeskedésnek nyoma sincs, és ha a polgármester
úr túlzott érzékenységből ilyet fedezett fel benne, a leghatározottabban
kijelentjük, hogy személyeskedni ő vele, sem mással nem akartunk, egyéni-
ségének feltétlenül tisztelői és becsülői voltunk és vagyunk, s ha valaki őt,
mint magánegyént, becsületében és jellemében még csak gyanúval is fertőzni
akarná, mi volnánk az elsők, kik őt – ha kell – megvédenők. […]
1912. szeptember 5. A városházépítés. Vasárnap délelőtt 11 órára Szabó
György városi képviselő a város képviselőtestületének tagjait értekezletre
hívta össze, melynek tárgya az új városház építése volt.
Az értekezleten Lukátsffy Ödön polgármester, Móni Gyula, Szabó
György, dr. Nádudvary Jenő, dr. Veverán György dr. Roller Samu, Ábrahám
Sándor, Udvari József, Szabó István, Frankovits Ignác, Farkas Ödön, id. Páskuj
István s még sokan vettek részt.
Móni Gyula kir. közjegyző megnyitva az értekezletet, pár szóval is-
mertette azt a zavaros helyzetet, ami a Tóásó-féle pályanyertes terv 450.000
koronás költségvetése folytán állott elő, – közölte, hogy hozzá Besenczky
486
Gyula építésztől egy építési terv érkezett s felszólította a jelenlevőket, hogy a
tervhez szóljanak hozzá. Közben megjelent az értekezleten Besenczky Gyula
építész is, aki ismertette tervét. E szerint az új városháza egyemeletes, kettős
traktusú épület volna, a régi gőzfürdő helyére építve oly módon, hogy a
városház- telekből a Városi szálloda tűzfala és a jelenlegi kapu nyugati féltája
között levő terület beépítetlenül maradna. Ezt a területet tehát más célra is
fel tudná használni a város. Az épület, melyben 5 üzlethelyiség és egy
vásárcsarnok is elhelyezést nyerne, 240.000 koronából felépíthető lenne.
Dr. Veverán György kérdésére előadta még Besenczky, hogy nem
mint konkurens, hanem mint szilágysomlyói, kinek szülővárosa érdekeit szem
előtt tartani erkölcsi kötelessége; határozottan kijelentheti, hogy a Tóásó által
tervezett 430-450.000 koronás épület nem 440.000 koronából, de 500.000
koronából sem lesz megépíthető.
Többek hozzászólása után az érkezleten abban állapodtak meg, hogy
Besenczky a részletes tervet és költségvetést nyújtsa be, a polgármester pedig
sürgősen hívjon össze rendkívüli közgyűlést, mely hivatva lesz aztán akár a
Besenczky tervének elfogadásával, akar más megoldással a városházépítés
zavaraiban rendet teremteni, határozott irányt szabni meg.
1912. szeptember 12. A főgimnázium VII. osztályának felállításával egészség-
tani órákat is rendszeresítettek. A tanszéket dr. Ajtay Endre vármegyei
tiszteletbeli főorvossal töltötték be. Ő a kolozsvári tudományegyetemen az
általános kór- és gyógytan tanársegéde volt. A tanár egyszersmind a főgimná-
ziumnak iskolaorvosa is volt.
1912. szeptember 19. Papp Tivadar Szilágysomlyó városnak hosszas időn át
lelkiismeretes gondossággal működött városgazdája, életének 79-ik évében,
folyó szeptember 16-án Sepsziszentgyörgyön elhunyt. Gyermekei: Papp Irma
férj. Moldován Tivadarné, Papp Antal, Papp Simon, Papp Anna és nagyszámú
rokonság gyászolják.
1912. szeptember 19. Az állami polgári leányiskola elhelyezésének régóta
húzódó ügyében döntés született. A Vallás- és Közoktatásügyi miniszter az
iskola céljaira 1912. szeptember 1-től tíz évre kibérelte a Láng József féle
házat. [ma a 2. számú óvoda, str. 1 Decembrie 1918 Nr. 53. Sz.M.A.]
1912. szeptember 23. Szilágysomlyó, szeptember 23. A Kraszna folyó a foly-
tonos esőzések miatt félelmesen árad. A Vadkert nevű városi részt egészen
487
elborította a víz, úgy, hogy csak tutajon és csónakon lehet megközelíteni. A
rendőrség, tűzoltóság és csendőrség szorgalmasan dolgozik a mentési
munkálatokon. Az árvíz elöntötte a Perecsen felé vezető országutat, amely így
teljesen járhatatlan. Az árvíz az idén másodszor pusztít a városban.
1912. szeptember 26. Özv. Konecsnyné, Csőke Teréz szilágysomlyói és Illyés
Gizella besztercebányai állami polgári iskolai igazgatónőket kölcsönösen
áthelyezték.
1912. szeptember 26. E napon este 8 órai kezdettel mozi előadás tartottak a
Városi Színházban. A villamosszínház műsora számos érdekes számból állt.
1912. szeptember 30. A városba érkezett dr. Hossu Vasile (Hosszú Vazul dr.) a
szamosújvári görög katolikus püspök. Fogadásán a város részéről Udvari
József közigazgatási tanácsos volt jelen.
1912. október 3. Három évtized munkásság után Mahalcsik Titusz gimnáziumi
tanár nyugalomba vonult.
1912. október 10. E napon tartotta esküvőjét dr. Ossián János, belényesi
gimnáziumi tanár, Pap Corneliával, Pap László alsóvárcai görög keleti esperes
és birtokos lányával.
1912. október 11-13. Az Erdélyi Ref. Egyházkerület Kálvin-Szövetsége október
11–13- napjain tartja VIII. közgyűlését Szilágysomlyón, az erdélyi egyházke-
rület és a helyi egyháztársadalmi élet vezető embereinek részvételével.
1912. október 12. A főgimnázium új épülete. (Szilágysomlyó hetilap cikke).
Mivel a város adott már a főgimnáziumnak egy arra való telket, a kormány
pedig már régen folyósított az építkezésre 350.000 koronát, joggal lehetünk
kíváncsiak, vajon mikorra készül el az intézet új épülete? Hát az első lépéstől
legalább már beszámolhatunk.
A minorita rendfőnök megbízásából a múlt napokban járt itt
Baumgarten Sándor budapesti műépítész. Megnézte a telket és a környeze-
tet, följegyzett egyet-mást és most hozzáfog a terv elkészítéséhez. Hogy szép
lesz az új intézet, azt garantálja Baumgarten építészi hírneve; az ő munkája a
többek között a máramarosszigeti új gimnázium; jelenleg is három gimnáziu-
mot épít. Hogy jó lesz, arra nézve elég megemlítenünk, hogy a kultusz minisz-
tériumban, még mikor Klamarik volt a középiskolák élén, ő készítette el a
tanintézetek általános tervrajzát.
488
 A művészi célok mellett tehát a modern pedagógia szempontjai is
érvényesülnek. De úgy sejtjük, hogy ez a szépnek, jónak ígérkező új épület –
talán egy pár év múlva is – szűknek fog bizonyulni. Városunk centrális
helyzete, igen nagy vidéke legalább ezt jósolja, amit különben megmutat a
tanulóság számának évről-évre való nagy gyarapodása is.
Csak úgy általánosságban hallottuk, hogy a terv a lehető legszüksé-
gesebbekre fog szorítkozni. Mert nincs elég pénz. És bizonyos is, hogy 800.00
korona egy modern kultúr intézet megalkotására – főképp manapság – nem
valami, nagy összeg, ha tisztán az építkezésre szánjuk is; hát még ha a belső
berendezéseknek is ebből kell kikerülniük! Még csak annyit jegyezünk ide,
hogy – ha minden jól megy az új épület 1914-ben készen lesz.
1912. október 15. 13 év somlyói szolgálat után búcsú özv. Konecsnyné, Csőke
Teréztől, az állami polgári leányiskola igazgatónőjétől. Iskolai ünnepély és 50
terítékes bankett tette emlékezetessé az eseményt.
1912. október 17. Városi közgyűlés 1912. október 10. Városház építés. A
városházüggyel foglalkozott elsősorban a képviselőtestület. A polgármester
ugyanis arról tett jelentést a közgyűlésnek, hogy a Tóásó-féle tervet és
költségvetést az államépítészeti hivatal alkalmasaknak találta a kivitelre is,
hogy még októberben pályázatot fog kiírni. Jelentette azután, hogy Besenczky
Gyula építész egy városház építési tervet nyújtott be, s hogy ezt a tervet a
tanács – „bár a városházépítés jelen stádiumában minden logika ellenére
volna a kiindulási kezdőpontra, a programkészítésre visszatérni”, mégis
„tekintettel arra, hogy a tervezet körül a közönség körében élénk meg-
beszélés és tanácskozás fejlődött kiˮ: – „alaki okokból” nem utasította vissza,
hanem azt mondotta ki, hogy kész a Magyar Mérnök- és Építészegyesület
által felülbíráltatni, ha Besenczky Gyula a bírálat költségeit viselni hajlandó
lesz. Ezt a különös és felette bölcs tanácsi határozatot a képviselőtestület
aztán, tudomást véve a jelentést, be is vette.
1912. ősze. Az 1912. évi bortermés. Mint a fogyasztási adókezelő közli, az idei
bortermés a szilágysomlyói és somlyócsehii hegyeken összesen 1.415 h. 49
liter bor termett. Összehasonlítva az 1911. évben termett 3.147 h. 3 literrel, –
eszerint az idén 1.732 h. 54 literrel kevesebb bor termett, mint a múlt évben,
– pedig akkor is csak közepes termés volt.
1912. október 24. A Városi Színházban mozgószínház vállalat működik.
489
1912. október 24. Városházépítés. A városházépítésre vonatkozó legközelebbi
képviselőtestületi azon határozat, amely szerint a zilahi államépítészeti hivatal
által megvizsgált Tóásó-féle építési terv kivitelére pályázat legyen kibocsátva,
egyidejűleg pedig Besenczky Gyula építész által benyújtott tervre és költség-
vetésre úgy határozott, hogy a benyújtó az Országos Mérnök és Építészi
Egyesület által saját költségén vizsgáltassa meg, illetve bíráltassa felül, a
városi képviselők között méltán felmerülő csodálkozást és visszatetszést szült.
Az említett képviselőtestületi határozat ugyanis szándékosan kerüli a
határozott állásfoglalást a városháza építésénél újabban életre kelt amaz
áramlattal szemben, miszerint a Tóásó-féle egytraktusú, a Kossuth Lajos-utca
felőli frontot egész hosszában betöltő és a mostani városház telket a posta-
palota részére fönntartott rész kivételével teljes egészében elfoglaló
építkezés helyett a Besenczky Gyula által benyújtott tervezet szerinti két-
traktusú, a városházának egy részét szabadon hagyó és csaknem feleannyi
építési költséget igénylő építkezés alapjára helyezkedjünk átal.
Úgy látszik nyitva akarja hagyni maga után az ajtót, hogy abban az
esetben, ha a Tóásó 430.000 korona költségelőirányzatú építési terv kivitelére
250.000 koronás árajánlattal vállalkozó nem akad, hát akkor majd legyen
kéznél a Besenczky-féle sokkal kevesebb összegből kivihető építési tervezet is
és pedig az Országos Mérnök és Építészi Egyesület által megbírálva.
Hát ez nem helyes eljárás és a kívánt célravezető nem lehet. Mert mi
is osztjuk a városi polgárság józanul gondolkozó nagy többségének azon
véleményét, hogy nekünk nem szabad és nem is lehet – mert nincs is miből –
félmilliós városházépítésről álmodoznunk. Azt pedig, hogy
Tóásó-olyan tervet és költségelőirányzatot nyújtott volna be, amely-
nek kivitele 430.000 koronát venne igénybe, a kibocsátandó pályázatra
azonban majd akadni fogna versenypályázó, aki azt a tervet 200–250.000
koronáért felvállalna, nem tudjuk elképzelni.
Ha pedig a kibocsátandó versenytárgyalási föltételekben az foglal-
tatnék, hogy a versenyzők tetszés szerint módosítsák a Tóásó tervét, hogy az
építést az eredetileg előirányzott 430.000 koronánál aránytalanul kevesebb
összegért fölvállalhassák, ki lehetünk téve annak, hogy a Tóásó műépítész
terve olyan alakban kerül majd „terítékre”, hogy magunk is megirtózunk tőle.
Azt, hogy a város olyan módon bocsássa ki az építési versenytár-
gyalási föltételeket, hogy csak abban az esetben fogja egyik, vagy másik

490
pályázónak a munkát odaadni, ha a 430.000 koronás tervezetet 200-250.000
koronáért megépíti előre és önmagában is lehetetlennek tartjuk.
Hogy a pályázók közül majd egyik se kapja meg a munkát, megint
kényes dolog, mivel ez az ajánlattétel legalább is 20-30.000 korona biztosíték
előre való letétbe helyezésével jár. Manapság pedig nem könnyen lehet olyan
tekintélyes összegeket kauciókba fektetni.
Az lenne tehát a logikus eljárás, ha bevárnók az Országos Mérnök- és
Építész Egylet véleményét a Besenczky Gyula tervezésére nézve. És ennek
beérkezte után, vagy megállapodna a képviselet abban, hogy melyik terv
szerint akar építkezni és arra hirdessen versenytárgyalást, amelyiket jobbnak
tart, vagy pedig mindkét tervet kitűzné versenytárgyalás alá és a beérkező
ajánlatok között aztán válogathatna.
Annyi azonban már most is kétségtelen, hogy a Tóásó tervét, úgy
ahogy beterjesztve és a képviseleti közgyűlés által elfogadva lett, a városunk
anyagi erejét túlhaladó magas építési költség miatt versenytárgyalás alá
bocsátani nem vezet célhoz. A kiviteli tervezeten pedig, nézetünk szerint az
esetleges módosítást első- sorba magának Tóásó műépítésznek kellene az
adandó utasítások szerint megtenni. Ezt az utasítást pedig, amint ezt már
lapunkban megírtuk, egyedül csak maga a képviselőtestületi közgyűlés tehet-
né meg.
Mikor ezeket a sorokat írjuk, éppen kapóra jön Besenczky Gyulának a
városi közgyűlés határozatával foglalkozó levele melyből a következőket
közöljük.
A helybeli lapok hasábjairól tudomással bír a t. közönség és
adófizető polgárság arról, hogy az új városháza építésére egy új
alternatív tervvel bátorkodtam oda tolakodni, – oda, ahol születtem
és gyermekéveimet eltöltöttem s később, mint nagykorú, adófizető
polgára a városnak, hosszabb ideig tartózkodtam. Dehát ez mellékes,
– most az a fő, hogy tudomással bírnak arról, hogy egy alternatív
tervet nyújtottam be a város képviselőtestületéhez, tisztán attól a
szemponttól vezetve, hogy hátha hasznos szolgálatot tehetek vele a
köznek, – mert olvastam és láttam azt a zavaros valamit, amibe bele
került a város, egy rossz s horribilis költségű építési program miatt.
A nagyközönség tájékoztatása és az ügy, meg az én szereplésem
tisztázása céljából idejegyzem, hogy milyen javaslatot tettem a
városház építését illetőleg.
491
 Én az új városházát az elbontott gőzfürdő helyén arányos homlok-
zatrésszel a Bem-térre és a Kossuth-utcán kupolás vágott sarokkal,
dupla traktusú épületben építtetném meg.
Az épületem összesen 1105 m2- területen elhelyezhető, illetve ennyi
a beépített terület. Az épület a legmodernebb kivitelben, légfűtés és
vízvezetékkel épülne fel.
Az épületem az eredeti építési programban előirt minden egyes
helyiséget tágasabb belméretekkel tartalmazza, mint a pályázaton
beérkezett összes tervek közül bármelyik. Ezenkívül még körülbelül
160-180 m2 területű vásárcsarnok is van. 6 drb. rendkívül nagymére-
tű bolthelyiség is van.
A közgyűlési teremben a terem űr- méreten kívül mintegy 100
ember részére (nem túlozok) karzat is volna. Az egész épület külsőleg
törvénykezési épület jellegével bír – mert a kiképzést úgy szerkesztjük,
– hogy külsőleg is komoly épületet mutasson.
A beterjesztett terv vázrajz és műleírásból az itt elmondottak
tűnnek ki.
Erre a beadványomra a tisztelt városi tanács úgy határozott, hogy
a Magyar Mérnök és Építész egylettel felülbíráltatja a beadványomat
– ha a felül bírálati költséget én viselem. Tehát én igenis viselem ezt a
költséget, – bár jól tudom, hogy igen sokra megy. Előlegezem.
Azonban előzőleg egyet én is kérdek: azt pedig, hogy: mi történik
akkor, ha az én tervemet a felülvizsgálat helyesnek, célszerűnek és a
városra nézve még előnyösebbnek fogja tartani. Mi lesz akkor?
Megfizeti-é a város az én összes költségeimét és megépitt-é az
előnyösebb tervet. Ez magától értődnék, de erre én garanciát kérek.
Vagy mit gondolt a nemes tanács? Megelégedhetek-e én, vagy a
város bármelyik polgára azzal, ha meg lesz állapítva, hogy én egy
olyan tervet készítettem, mely éppen 90%-al gazdaságosabb,
előnyösebb a városra, mint az önök favorizált terve s meg lesz
állapítva az is, hogy az én tervem 250.000 koronából megépíthető?
Akkor is okvetlen a 400.000 koronás épületet fogja a város nyakába
akasztani?
Mi is azt tartjuk, hogy mire való lenne akkor az Országos Mérnök és
Építész Egyesület szakvéleménye a Besenczky tervezetére, ha már a Tóásó-
féle tervezetre a versenytárgyalás ki lesz tűzve.
492
1912. október 24. Eljegyzés. Balás Juliskát, Balás Zsigmond gyógyszerész bájos
leányát 1912. október hó 19-én eljegyezte ifjú Faragó Nándor, Szilágysomlyó
r. t. város aljegyzője.
1912. október 25. Megint kiöntött a Kraszna. Az ár 50 cm-el volt alacsonyabb
a pünkösdi nagy víznél.
1912. november 1. E naptól Zilah és Csucsa között automobil járat bonyolítja
a személyszállítást és postaforgalmat. A távot 3 óra 10 perc alatt tette meg.
1912. november 1. Befejeződött a bővítés a zárdaiskolánál.
1912. november 20. Pesti Hírlap (Árad a Kraszna.) Mint Szilágysomlyóról
jelentik, a napok óta tartó esőzés és a havasokról jövő vízmennyiség követ-
keztében a Kraszna folyó ismét félelmetes módon árad. Ez évben ez már a
hatodik árvíz. A Vadkert nevű városrész, amelyet a néphumor Somlyó-
velencének nevezett el és melyet egy parcellázási vállalat hatósági engedély
nélkül létesített, teljesen víz alatt áll és itt csak csónakokon közlekedhetnek az
emberek.
1912. december 5. Esküvő. Udvari József városi tanácsos, a „Szilágysomlyó”
kiváló munkatársa, szombaton tartotta esküvőjét Páskuj Erzsike varsolci
állami tanítónővel, özv. Páskuj Józsefné kedves leányával. A polgári házasság-
kötésnél Páskuj Antal birtokos és Farkas István takarékpénztári igazgató
voltak a tanuk. Az egyházi áldást Fodor Béla varsolci ref. lelkész adta az ifjú
párra.
1912. december 8. A szilágyszolnoki egyházmegye Kálvin-Szövetsége decem-
ber 2-án délután 3 órakor közgyűlést tartott Szilágysomlyón a ref. egyházi
tanácsteremben. A közgyűlés tárgysorán jelentés szerepelt a fiókkörök meg-
alakulásáról és vélemények az alapszabály tervezetre vonatkozó javaslatokról,
egyúttal a taggyűjtés iránt is intézkedés történt.
1912. december 10. Építkezés. Városi székház Szilágysomlyó városa részére.
Ajánlatok december 10-ig a szilágysomlyói polgármesteri hivatalhoz külden-
dők. Bánatpénz 5%.
1912. december 12. Kitüntetés. Ő Felsége a király Bogdán István szilágysom-
lyói állami elemi népiskolai igazgató-tanítónak, a népoktatás terén kifejtett

493
sok évi buzgó és kiváló működése elismeréséül, a koronás arany érdemkeresz-
tet méltóztatott adományozni. Néptanítók Lapja.
1912. december 26. Eredménytelen versenytárgyalás. A szilágysomlyói
városház építésére tegnapra kitűzött versenytárgyalás – miként azt előre is
látni lehetett, – eredményre nem vezetett. A Tóásó műépítész tervének
megfelelő építésre ugyanis ajánlkozó nem akadt, mert köztudomású dolog
volt, hogy a város nem fog a városház fölépítésére 430.000 koronát áldozni.
Adott be Bród Ferenc építőmester egy skiccét, amely szerint a Tóásó tervétől
eltérően 210.000 koronáért vállalkozna a városházának megépítésére. De ez
idő szerint nemcsak azért nem vehető figyelembe, mivel az építési terv
részletesen kidolgozva és bemutatva nincsen és annak részletes költségvetése
is hiányzik, – de, főként mert előbb a felett kell a város képviseletének
határozni, hogy lemond-e véglegesen a Tóásó műépítész tervéről, s ha igen,
bocsát-é ki hirdetményt új tervpályázatra, vagy a Besenczky, vagy Bród
tervezeteikre fog új versenytárgyalást tartani.
1912. december 26. A Szilágyvármegyei Általános Tanítóegyesület, Kovács
Sándor úr kir. tanfelügyelővé történt kinevezése, Bogdán István szilágysom-
lyói és Kispál Miklós zsibói áll. el. isk. igazgató-tanítónak a koronás aranyér-
demkereszttel való kitüntetése alkalmából 1912. évi december 28-án d. e. 10
órától kezdődőleg Zilahon a vármegyeház nagytermében díszgyűlést tart.
1912. december 23. Lengyel Sándor posta- és távírda főtiszt megbízatott a
szilágysomlyói posta- és távírda hivatal vezetésével.
1912. év végén Marossy Aranka szilágysomlyói okleveles tanítónő úti beszá-
molót közöl a Szilágysomlyó hetilap 1912. november 14, 24, 28 és 1912.
december 12, 19, 26 számaiban. Élvezetes stílusban beszámol olaszországi,
franciaországi, svájci és bajorországi utazásairól.
1913. A szilágysomlyói adóhivatali és pénzügyőrségi épület átalakítására és
kibővítésére. 52.962 Koronát utalt át a pénzügy minisztérium. [A Bem-tér
északi részén álló épület jelenleg is az Adóhivatalnak ad otthont. SZ.M.A.]
1913. Országos hetivásárok. Szilágysomlyón (Szilágy vm.), márc. 20., jún. 26.,
szept. 25. és dec. 18. napját magában foglaló hetekben eső csütörtökön és
pénteken. Minden pénteken hetivásár.

494
1913. A Kraszna utca elején (ma Aurel Vlaicu utca) volt a parkosított Bagossy
kúria.
1913. január 2. 1912 a gazdasági rázkódtatások valóságos láncolata volt. A
háború előrevetített árnyékaként már a nyár elején beállt a pénzszükség,
amely először a vállalkozási kedvet silányította tönkre, aztán nyomasztó
súllyal nehezedett a kereskedelem és ipar minden ágára. Októberben kiütött
a balkán háború, novemberben pedig felütötte a fejét a világháború réme és
erre már mi is felkészültünk a nagy összeütközésre. Százezer és százezer
embert szólítottak fegyver alá, jajtól lett hangos a város és falu. Ez az állapot
aztán katasztrofális hatással sújtotta közviszonyainkat. Az 1873-ki nagy krach
óta ilyen gazdasági válságot nem ért még ez az ország.
1913. január 2. A földművelésügyi miniszter Szundy Jenő szilágysomlyói
földműves iskolai kertész-tanítót Temesrékasra helyezte.
1913. január 2. Ismét a városháza van terítéken. Tóásó tervét nem a Somlyó
város anyagi erőihez mértnek a képviselők egy része és ezért a Besenczky által
időközben benyújtott terv szerint való építés mellett foglaltak állást. Pólya
Sándor Gerster, Megyeri és Szunyogh nagyváradi vállalkozó mérnökök
megbízásából egy levélben értesíti a várost, hogy az ő alapos mérlegelésük
alapján városháza 450.000 koronáért volna felépíthető. A Szilágy-Somlyó
újság értesülése szerint létezik még egy harmadik terv is, a Robelly és Bród-
cég ajánlata. Amint azt Bród Ferenc építőmester jelezte az újságnak ő a
versenytárgyaláson nem önálló építési tervezetet mutatott be, hanem a
Tóásó terve szerint való építkezésre tett ajánlatot, – olyképpen, hogy az
eredeti tervezetet módosította, abból kihagyta a vásárcsarnokot. A Tóásó
430.00 koronára előirányzott tervére nem akadt vállalkozó 200.00-220.00
korona vállalati ár mellett, mennyit a város felajánlott.
1913. január 2. A városház építése. A városház építésére kitűzött verseny-
tárgyalás eredménytelensége indokául azt hallottuk felhozni, hogy némely
városi képviselők a Tóásó tervét nem a mi anyagi erőnkhöz mértnek tartották
és ezért a Besenczky Gyula által időközben benyújtott terv szerint való építés
mellett foglaltak volna állást. Ez a „bizonytalan állapot” lett volna oka annak,
hogy az építő-vállalkozók tartózkodók voltak és a versenytárgyalás ered-
ményre nem vezetett.

495
 Mindenesetre nagyban befolyásolhatta a vállalkozókat ez a körül-
mény, de hogy nem éppen csak azért maradt eredménytelen a verseny-
tárgyalás, arra elég világot vet a következő levél, amelyet egyik jó-nevű
nagyváradi építő vállalkozó társaság intézett e tárgyban Páskuj Antal városi
képviselőhöz. A levél így szól:
Nagyságos Páskuj Antal földbirtokos úrnak, Szilágysomlyó.
Szilágysomlyó 1913. január 2. 2-3 old.
Amidőn a magunk részéről is hálás köszönetünket fejezzük ki
azon szíves támogatásáért, amellyel megbízottunknak, Pólya Sándor
építész úrnak az ottan építendő városháza árlejtéséhez szükséges
adatok beszerzésében és a helyi viszonyoknak megismerésében
segítségére lenni szíves volt, a következőkről van szerencsénk
Nagyságodat értesíteni:
Alapos mérlegelés alá véve a szándékolt építkezésre vonat-
kozólag a városi mérnöki hivatalban nyert felvilágosításokat,
valamint a tervező építész által a kivitelre nézve készített műleírást,
az árlejtés alapját képező előméretes költségvetéssel együtt, arra a
meggyőződésre jutottunk, hogy a tervezett épületet, ha csak
némiképp is meg akarjuk tartani annak stílusát és jellegét, azt
Szilágysomlyó városa által e célra előirányzott összegből előállítani
nem lehet. A költségvetés egyes munkanemeire vonatkozó egység-
áraink megállapítása után azt látjuk, hogy az épület ca. 450.000
koronáért volna felépíthető.
Gondosan átdolgoztuk ezzel szemben az épület egysze-
rűsbitése folytán redukálható egységárakat és arról győződtünk
meg, hogy ha az egész épületet annyira egyszerűsítjük is, hogy azt
stílusától és minden díszétől csaknem egészen megfosztjuk, akkor is
az elérhető redukció a 100.000 koronát alig haladja túl, úgy hogy a
tervezett épület az elképzelhető primitív kiállítással is 300.000
koronánál jóval többe kerülne.
Áttanulmányoztuk ugyanilyen gondossággal magát a terveze-
tet is, amely valóban nagy zsenialitással és igazi művész kezekre valló
rutinnal van megtervezve. Anélkül, hogy a tervező intencióját és a T.
város előirányzatát bármi tekintetben is érintenők, legyen szabad
azon szerény véleményünknek kifejezést adnunk, hogy a hasonló
496
 stílusban tartott épület kisebb terjedelemben is kielégítené
Szilágysomlyó város igényeit. Nézetünk szerint a tervezett épület
megfelelő arányban, területben és tömegben, valamint ugyanezen
stílus megtartásával díszben is csökkenthető volna annyira, hogy az
épület előállítási költsége, a város által e célra előirányzott összeget
megközelítené. Hogy ezek a csökkentések mik volnának és mik
lehetnének, annak elbírálására a mérnöki hivatallal együtt a városi
tanács, a tervnek pedig ezen újabb megállapításnak megfelelő
kisebb méretű és egyszerűbb kivitelre való átdolgozására az eredeti
terv geniális szerzője a legilletékesebb, aki azt a mérsékeltebb
igényeknek figyelembe vételével, ugyanazzal a bravúrral oldaná
meg, mint amellyel az eredeti tervet megalkotta.
Ezek előrebocsátásával azt hisszük, indokoltuk azon elhatáro-
zásunkat, hogy az árlejtésben, amely előreláthatólag nem fogja a T.
város által remélt eredményt meghozni, részt nem veszünk, hanem
amennyiben a fentebb mondottak szerint és az e célra előirányzott
összeg keretén belül a tervek átdolgoztatnának és ennek alapján új
árlejtés tartatnék, úgy abban szívesen vennénk részt és remélhetőleg
olyan ajánlatot tehetnénk, amelynek alapján az építéssel való
megbízatásunkat teljes bizalommal remélhetnénk.
Nagyságod szíves elhatározására bízzuk, hogy ezen levelünket
a város T. Tanácsának is tudomására adja.
Szíves fáradozásaiért ismételt köszönetünk nyilvánítása
mellett vagyunk Nagyváradon, 1912. évi december hó 18-án.
Teljes tisztelettel: Gerster, Megyeri és Szunyogh vállalkozó
mérnökök megbízásából:
Pólya Sándor.
Íme, ebből a teljesen érdektelen és elfogulatlan szakértő részéről tett
nyilatkozatból is világos, minő előreláthatólag haszontalan és a városház
építése ügyére káros munkát végeztek azok, akik a Tóásó tervére a
versenytárgyalás meghirdetését kierőszakolták. Hát nem előre látható volt-e
az, hogy a Tóásó 430.000 koronára előirányzott tervére nem akad vállalkozó
200.000–220.000 korona vállalati ár mellett. Mert józan ésszel föl se volt
tételezhető egy országos hírű műépítészről sem akkora tájékozatlanság, sem
akkora rosszhiszeműség, hogy az általa 430.000 koronára költségeit épít-

497
kezésre 50-60 százalék árleengedéssel jelentkezhessen tisztességes vállal-
kozó.
De ne rekrimináljunk. Elveszett a hiábavaló okoskodással fél
esztendő, azt már vissza úgy se nyerhetjük. Azon legyünk, hogy ne
vesztegessünk még több időt, hanem foglalkozzunk a városház építésének
kérdésével, higgadtan és a város anyagi erejének nem képzelt, hanem valódi
szükségletének megfelelő építési terv szerint való építésének kérdésével.
Legelőször is szálljunk le arról a vesszőparipáról, amelyen némelyek
oly nagy kedvteléssel és az ellennézetűek lekicsinylésével lovagoltak.
Hagyjunk békét a Tóásó cifra, de nem nekünk való tervének és gondos-
kodjunk megfelelőbb, egyszerűbb, kisebb méretű, egy kisváros szükségle-
teihez mért építési tervről.
De nincs miért újabb és újabb tervek után futkosni, itt van a
Besenczky terve, itt van a Robelly és Bród-cég ajánlata.*) Terjessze a
polgármester ezt a két egyszerűbb és határtalanul olcsóbb tervet a városi
képviselet elé.
Nagy kára van a városnak abban, hogy a városi hivatalok helyiségeiért
évi 5000 korona évi bért fizet, – a régi városház telke mit sem jövedelmez, –
de a mi talán első helyen lett volna említendő, a hivatali helyiségek egész-
ségtelen szűk szobákba vannak összezsúfolva, úgy hogy a miatt városi hivatal-
nokainktól megfelelő munkásságot, rendet és pontosságot várni sem lehet.
Arról, hogy milyen egészségtelen a mostani elhelyezés, ne is beszéljünk.
És még akad magát komoly emberszámba számító városi képviselő,
aki nem átallja azt hangoztatni, hogy jó helyen vannak most a városi hivatalos
helyiségek, nincs szükség városházépítésre, ki kell azt hosszabb időre bérelni,
vagy meg kell örök áron vásárolni.
Nem kell időt és alkalmat szolgáltatni az ilyen bolondgomba-féle
ideák termelésére.
Akkor tesz a polgármester a köznek jó szolgálatot, ha a városház
építésének kérdését elposványosodni nem engedi, hanem azt haladék nélkül
érdemleges ellátás alá terjeszti.
*) Bród Ferenc építőmester úr felkérésére e helyen jelezzük, hogy a
versenytárgyaláson nem önálló építési tervezetet mutatott be, hanem a
Tóásó terve szerint való építkezésre lelt ajánlatot, – olyanképpen, hogy az
eredeti tervezetet módosította, abból kihagyta a vásárcsarnokot, erre és más
az egyszerűsítésre vonatkozó tervezetét is egy skiccében mutatta be.
498
1913. január 9. Városépítés. Moni Gyula véleménye. Évek óta készülünk a
városház építéséhez. Elköltöttünk több ezer koronát tervekre s még mielőtt
biztosítva lett volna az új városháza építése, a régi városházából kilakoltattuk
a hivatali személyzetet s ez által megterheltük a várost bérösszeg fejében
évenként 5000 korona többlet kiadással. Lebontattuk a gőzfürdőt 4000
korona költséggel, hogy helyet csináljunk az új városházának és a sok ezer
korona kidobása után a városház-építésének az ügye eljutott a kezde-
ményezés előtt való állapotba, súlyosbítva a közterheket hordozó polgárság
helyzetét évenként 5000 korona többlet kiadással, megkönnyítve a város
pénztárát az ok nélkül kidobott sok ezer koronával. Kezdhetjük tehát a dolgot
újból a legelején: a tervezésnél.
A városház építésének az ügye azért jutott ebbe az állapotba, mert a
város által elfogadott terv kivitele, a város anyagi erejét meghaladó pénzbe,
közel egy félmillió koronába kerülne, ez a terv tehát kivihetetlen s e miatt az a
városra nézve annyi, mintha nem is volna.
Egy 7000 lelket számláló olyan város, melynek pótadója 100% körül,
vagy még azon is felül van,
amely város lakosságának vagyoni viszonyait egy egész utcasor
barlanglakás illusztrálja,
amely városnak nincsen egészséges ivóvize,
amely városban vastag porfelleg zárja el a kilátást az utca egyik
oldalától a másikig,
amely városnak nincsen módja belterületét az árvíz veszedelmétől
megmenteni s e miatt lakosságának egy része földönfutóvá lesz,
az a város nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy egy
félmilliós palotát építsen.
A tervezésnél, a pályázó építészek részére adott feladat helytelen
megállapítása volt a legnagyobb hiba. A feladat az volt, hogy a szükségelt
helyiségek, egy 88 méter hosszúságú telek egész arcvonalát elfoglaló épü-
letben helyeztessenek el. Ez a feladat van megoldva az elfogadott tervben s a
kápráztató színekkel művésziesen megrajzolt 88 méter hosszú homlokzat
látása megbűvöli ugyan a szemlélőt, de célszerűség és az építészet szem-
pontjából azonban remekműnek nem tartható az épület, mert egy olyan
hosszú vonalban egy sorban elhelyezett hivatali helyiségek az adminisztráció
követelményeit sem elégítik ki, míg másfelől minden egyes hivatali helyiség,
sőt még az előszoba is az épület utcafelőli részébe esik s szükségtelenül a
499
legdrágább helyet foglalják el olyan helyiségek is, melyeknek nem az épület
legelőkelőbb részében van a helye. Azon kívül egy ilyen hosszúságú hom-
lokzat nagyobb épülettömböt feltételez, míg ez az épület egy szoba
szélességben épülne s minden külső és belső dísze dacára: építészetileg egy
közönséges tornácos falusi ház jellegével bírna, már pedig egy félmillióba
kerülő épület, ilyen kezdetleges alakzattal, nem felelhet meg az építészet
követelményeinek.
Végleg le kell mondanunk tehát a felhozott okoknál fogva a Tóásó-
féle tervezet kiviteléről.
Az új tervezetnél annak a feladatnak a megoldását kell az építészekre
bízni, hogy a szükségelt hivatali helyiségeket magában foglaló épületet a
város telkének mely részén, milyen terv szerint lehet a város anyagi erejéhez
való külső dísszel legcélszerűbben felépíteni.
A Besenczky Gyula által beállott kisegítő tervezetben kifejezett gon-
dolat helyes alapon mozog.
Ez a tervezet az új városházát, a város telkének a Bem-tér felöli
részétől kezdve kétsoros építkezéssel, körülbelül a régi városház mellett levő
kapuig tervezi, a Bem-tér felől való sarkon elhelyezendő főbejárattal.
Ez a gondolat azért helyes, mert nagyobb középület elhelyezésénél
mindég gondolni kell arra is, hogy az épület mely helyen érvényesülne
leginkább, hogy az által a város külső szépségét is. mint szintén közérdeket,
előmozdítsa. Erre a célra a város telkének legalkalmasabb része a Besenczky
által kijelölt hely, ahol az előtte levő Bem-térre való tekintettel, egy középület
leginkább érvényesülne. A tervezett épülettömbben a Tóásó tervében foglalt
hivatali helyiségek mind elférnek s azon kívül a teleknek a vendéglőig terjedő
igen tekintélyes része megmaradna a városnak egyéb célokra.
A Besenczky tervét nem vagyok hivatott építészeti szempontból
kritizálni, de az abban kifejezett gondolatot, a mondottaknál fogva helyesnek
tartom. Annak külső díszét, vagyis a homlokzatát, az újabb kori modern
építészeti stílhez képest avultnak látom. Az egész tervezet azonban alkalmas
arra, hogy tárgyalás alapjául elfogadtassák s az abban kifejezett gondolat akár
újabb pályázatra bocsátott terv alapján, akár a beadott tervnek szakértők
véleménye alapján való módosítása által megvalósíttassék.
Miután pedig a Besenczky tervében vásárcsarnok is van felvéve s a
város már kimondta, hogy azt a városház épületében elhelyezni nem akarja,
az új tervezéssel kapcsolatosan kísérletet lehetne tenni arra nézve is, hogy a
500
tervezett vásárcsarnok s a tervezett bolt helyiségekből kettőnek a helyére
nem lehetne-e egy akkora termet építeni, amely pótolná a színházat s ha ezt a
módosítást az előirányzott s a város által elbírt építési költség keretében
megvalósítani lehetne, két célt érnénk el, mert a városnak nincsen s előre
meghatározható időben nem is lesz módjában színházat építeni. Már pedig a
jelenlegi színház helyisége rendeltetésének meg nem felelvén társadalmi és
kulturális szükséglet volna egy olyan helyiségről gondoskodni, ahol színi-
előadások és más társadalmi összejövetelek tarthatók volnának. Ez a helyiség
idő múltával a város fejlődésével, amikor állandó színház felépíthető lesz. A
város egyéb céljaira mindég átalakítható válna, addig is annak jövedelméből a
reá fordított építési költségek kamatai megtérülnének.
Szakértők dolga annak kiszámítása, hogy ez a terv a város jelenlegi
anyagi helyzetében megvalósítható-é. Én csak, mint eszmét ajánlom a város
képviselőtestületének a figyelmébe.
Móni Gyula.
1913. január 23. Mi lesz a városházépítéssel? A városházépítés építkezési
verseny tárgyalásának eredménytelensége óta már a második hónap is vége
felé közeledik. Kérdjük a polgármester urat: mi lesz a városházépítéssel? Nem
fogja-e tárgyát a képviselőtestület elébe terjeszteni? Vagy azt várja, hogy a
szabályrendelet értelmében a közgyűlésnek e tárgyban összehívására a
képviseleti tagok kényszerítsék.
1913. január 23. Bónis Gyula és Gáspár Laci értesíti a közönséget, hogy az
eddigi cigányzenekarból kiléptek és új cigányzenekart szerveztek.
1913. január 23. Az első erdélyi földgázvezeték. A Politikai Híradó jelenti:
Tordánál készül és Kissármástól kiindulva átvezet Báldon, Magyarfrátrán és
Egerbegyen az első földgázvezeték. A Tordán létesülő új vegyi ipar naponta
80.000 köbméter gázt fog felhasználni. Tordáról ötvenezer köbméter gázt
elvezetnek a marosújvári szódagyárba. A kisebb fogyasztók, így a tordai és
marosújvári sóbányákra, Torda városára és más szükségletre napi 60.000
köbméter gázt számítanak. A csővezeték Kissármás és Torda között 52
kilométer, Torda és Marosújvár között 26 kilométer. Biztonság kedvéért Báld
község mellett egy kompresszortelepet létesítenek. Tordán szintén lesz
kompresszorállomás. A kompresszortelepeket maga a földgáz fogja hajtani.

501
Az egész vezeték, s berendezés hozzávetőleg másfél millió koronába kerül és
ebből a Tordáig eső rész költsége egy millió korona.
1913. január 27. Barta Károly, szilágysomlyói kereskedő ellen a zilahi kir.
törvényszék csődeljárást indított.
1913. január 28. Áradás. A hóolvadás következtében a Kraszna-folyó vasárnap
délután Szilágysomlyó és Perecsen határában kiöntött. Sok ház megron-
gálódott. Szilágysomlyón az alsó városrész házait és különösen azok mellék-
épületeit tömegekben lepték el a patkányok, amelyeket az árvíz ideszorított.
Szilágysomlyót a múlt évben tízszer öntötte el az árvíz.
1913. február 3. A Városháza építésére a harmadik ajánlat Nemecz József
kolozsvári építészé. Az új Városháza építésére Tóásó Pál, Besenczky Gyula
adott be tervezetet.
1913. február 3. A város vezetése nincs megelégedve a Kövér Károly cég
örökébe lépett Magyar Aszfalt R.T. a Krasznamegyei Takarékpénztár épülete
előtt lefektetett aszfalt járdával.
1913. február 6. Városi közgyűlés. A város képviselőtestületének ez évi első
rendes közgyűlését szombat délelőtt 10 órára hívta össze a polgármester. A
gyűlés 80 pontból álló tárgysorozatába az új városház ügyét is beillesztették.
Bár előre volt látható, hogy kenyértörésre ezúttal sem kerül a dolog, a városi
képviselők tömegesen vettek részt a közgyűlésen. Déli 1 óráig le is tárgyalták
a fontosabb ügyeket s a tárgysorozat apró-cseprő illetőségi, adótörlési stb.
ügyei hétfő délelőttre maradtak el. A közgyűlés második napja iránt azonban
megcsappant az érdeklődés – annyira, hogy mindössze két városi képviselő:
Farkas Ödön és Paltsik István szerepelnek a tanács néhány tagján kívül a
„jelenvoltakˮ névsorában.
Bizottságok
A közgyűlés elsősorban az állandó választmány és a különböző városi bizott-
ságok megalakításával foglalkozott s az eddig működő bizottságokon kívül
még egy újabb bizottságot: közegészségügyi bizottságot is alakított.
Az állandó választmány tagjaivá Farkas Istvánt, Szabó Györgyöt, dr. Keller
Samut, Donogány Jánost, dr. Szilágyi Sándort, Huberth Jenőt, dr. Gáspár
Gyulát, Kőrössy Endrét, Farkas Ödönt, Simay Miklóst, Szaplonczay Sándort,
Faragó Sándort választották meg.
502
A bizottságok a következőképpen alakultak:
Jogügyi bizottság tagjai: Moni Gyula, Bölöni Sándor, dr. Keller Márton, dr.
Veverán György.
Gazdasági és pénzügyi bizottság tagjai: Révész Arthur, Farkas Ödön, dr. Ajtai
Endre, Szabó István.
Közegészségügyi bizottság tagjai: dr. Ajtai Endre, dr. Kálmán Ignác, dr. Láng
Jakab, dr. Markovits Jakab, Tamkó Károly, Szabó György, dr. Veverán György,
Frankovits Ignác, Kőrössy Endre, Szaplonczay Sándor, Balás Zsigmond,
Neszveda Károly, Mahalcsik Bónó, Orosz Simon, Schvarcz Ignác, Illyés Gizella,
Barboloviciu Alimp, Zsigmond Károly, Ehrenreich Simon.
1913. február 6. Az új városház. Előadta a polgármester, hogy a Tóásó-féle
városház építési tervezet alapján meghirdetett versenytárgyalás eredményre
nem vezetett, – hogy az eredeti tervtől eltérő egyes módosításokkal Robelly
és Bród cég 212.211 koronás ajánlatot tett. Ezen a terven és Besenczky
Gyulának korábban benyújtott tervén kívül újabban még egy ajánlat is
érkezett: Nemecz József kolozsvári építészé.
Az állandó választmány egy bizottság kiküldését hozta javaslatba.
A kérdéshez többen hozzászólottak. Dr. Keller Samu elismerte ugyan, az új
városháza felépítésének felette sürgős voltát, – azonban a súlyos gazdasági
válságra s a város különben is nyomasztó pénzügyi helyzetére való tekintettel
az ügyben bizottság kiküldését sem látja szükségesnek mindaddig, míg a
pénzügyi helyzet meg nem változik.
– „A hivatali helyiségek alkalmatlanságát pedig tűrjék még el a kedvezőbb
időkig a tiszti viselők – tűrtünk mi isˮ.
Simay Miklós még sötétebbnek látja a helyzetet. Legjobbnak tartaná, hogy
hagyjon fel a város nagyzási politikával, a monumentális paloták máris sok
hiábavaló költséget felemésztett tervezgetésével, keressen egyszerűbb, ol-
csóbb megoldást, – vegye meg pl. a régi gimnáziumot.
Farkas Ödön közbeszól: Vegye ki bérbe.
Faragó Sándor t. ügyész és Tamkó Károly képviselőtestületi tag a bizottság
kiküldése mellett foglalnak állást, mert a jelenlegi válságos helyzet lehet indok
arra, hogy az ügy realizálását elhalasszák, de nem lehet indok arra, hogy a
503
költségeket különben sem igénylő előkészítő intézkedések meg ne tétes-
senek.
A képviselőtestület aztán olyan értelemben határozott, hogy a beérkezett
három tervet és ajánlatot egy bizottság vegye előzetesen beható tanulmá-
nyozás alá s ebbe a bizottságba a polgármester elnöklete alatt Donogány
János Moni Gyula, Kőrössy Endre, Tamkó Károly, Farkas Ödön, Faragó Sándor,
Révész Arthur, Simay Miklós, Porjesz Samu, dr. Keller Samu városi képvi-
selőket küldötte ki.
1913. február 6. Aszfaltjárda a Krasznamegyei Takarékpénztár palotája előtt.
Elnapolták egy évre egy új vágóhíd építését.
1913. február 9. Versenytárgyalás eredménye: A kolozsvár-szilágysomlyói
állami közút építését Remenyik és Sebestyén (29605 korona), a műtárgyak
építését pedig Heves Vilmos nyerte el (15777 korona).
1913. február 13. Domby Kálmán nyugalmazott honvéd századost, Szilágy-
somlyó társadalmának egyik legrokonszenvesebb alakját kitűntetés érte a
legfelsőbb helyről, Őfelségétől kivételesen és legfelső kegyelemből az őrnagyi
címet és jelleget kapta meg.
1913. február 13. Szilágysomlyó r. t. város képviselőtestületének és tisztvi-
selőinek névsora az 1913-ik évre.
Választottak: Dr. Ajtay Endre, dr. Veverán György, dr. Szilágyi Sándor, Szabó
György, Barbolovics Alimp, Madár János, Bálint Lajos, Farkas Ödön, Páskuj
István, Weisz Salamon, Tamkó Károly, dr. Markovics Jakab, Farkas István,
Kattra Endre, Kálmán István, ifj. Tóth Károly, Frankovics Ignác, Révész Arthur,
Kállay József, Oláh Károly, Bölöni Sándor, Páskuj Antal, dr. Weisz Samu, Szabó
István.
Virilisek: Huberth Jenő, Kőrössy Endre, Simay Miklós, Moni Gyula, dr. Keller
Samu, dr. Nádudvary Jenő, Weinberger Kálmán, Donogány János, Weinberger
Jakab, Porjesz Sámuel, dr. Gáspár Gyula, dr. Keller Márton, Brüll Sámuel,
Lőwbeer Arnold, dr. Láng Jakab, Szaplonczay Sándor, Rosenberg Mór, Sala-
mon Áron, Ruszka Ignác, Paltsik István, Kozma Endre, Weisz Áron, Brüll Zsig-
mond, Berger Adolf
Tisztviselők: Lukátsffy Ödön polgármester, Udvari József közigazgatási taná-
csos helyettes polgármester, Hegedűs Sándor főjegyző, Bölöny Bálint rendőr-
504
kapitány, Ábrahám Sándor gazd. tanácsos, Faragó Sándor tiszti ügyész, dr.
Kálmán Ignác tiszti orvos, Kedves János pénztárnok, ifj. Faragó Sándor
aljegyző, Récsy Zsigmond számvevő.
1913. február 13. Válságos idők nehezültek az országra. Fokozódó terhek
mellett folytonosan rosszabbodó gazdasági viszonyok, egyre csökkenő és
mind bizonytalanabbá váló jövedelmek; sajnos így festenek országszerte a
mai állapotok. Nemzeti életünk ki van szolgáltatva a mindenre kész hata-
lomnak, amely folytonosan szűkebbre szorítja polgári jogainkat és mind
nagyobb terheket ró az adózó polgárságra.
1913. február 20. Gyászrovat. A szilágysomlyói járásbíróság épületén gyász-
lobogó jelzi, hogy a bíróság egyik munkás hivatalnokának kiesett kezéből a
toll. Székelyudvarhelyi Ágotha Antal kir. telekkönyv vezető a halott, aki
előzékeny, udvarias, rokonszenves modora révén, úgy a hivatalban, mint a
társadalmi érintkezésben általános népszerűséget ért el. Temetése tegnap
délután ment végbe nagy részvét mellett. A gyászoló közönség körében ott
volt a bíróság minden tagja, sokan jelentek meg az ügyvédi kar tagjai közül s a
hivatalok tagjai közül is. Koszorút küldöttek részvétük jeléül a többek között a
bírói, ügyvédi kar és a Szilágysomlyói Jótékony Nőegylet, melynek az elhunyt
éveken keresztül jegyzője volt. A gyászesetről a család az alábbi gyászjele
ütést adta ki:
„Alulírottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a forrón szeretett
férj, apa, gyermek, testvér és rokon: székelyudvarhelyi Ágotha Antal kir.
telekkönyv vezető életének 40-ik, boldog házasságának 14-ik évében, folyó
évi február hó 17-én este 8 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Földi
maradványai folyó évi február hó 19-én délután 8 órakor fognak a róm. kat.
egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Lelkéért az
engesztelő szentmise áldozat február hó 20-án de. 9 órakor fog az Egek
Urának bemutatni. Mindkét végtisztességtételre rokonai és jó ismerősei
szomorúan meghívatnak. Áldás lengjen porai felett! Szilágysomlyó, 1913.
február 17. Özv. Ágotha Antalné szül. Kaszó Ilona, az elhunyt neje. Ágotha
Jolán, Sándor és Erzsike, gyermekei. Id. Ágotha Antal és neje Bartos Anna,
szülei. Kaszó Dénes, apósa. Ágotha Ferenc, Ágotha Ilona férj. Molnár Józsefné,
Ágotha Balázs, az elhunyt testvérei. Kaszó Erzsi férj. Fekete Lázárné, Kaszó

505
Mariska férj. Drexler Aladárné, sógorai, illetve sógornői. Kaszó Gyula és neje,
Kaszó András és neje, rokonai.” 1913. február 20.
1913. február 27. Új fogtechnikai műterem. Papp Felicián (Pop Felician) nagy-
bányai fogtechnikus február 24-én, Budapesten a fogászati vizsgát sikeresen
letette. Mint hírlik műtermét Szilágysomlyóra helyezi át. Az új fogtechnikai
műteremre felhívjuk a közönség figyelmét. (Később nagy lakóházat építtetett
a II. Rákóczi Ferenc utcában – ma Simion Bărnuțiu utca 6 szám – a református
parókia közelében, az ortodox templom szomszédságában)
1913. február 27. Állandó villanyszínház. Egy új vállalat alakult a napokban
Szilágysomlyón: az Apolló-mozgófénykép színház-vállalat. A vállalat a Nagy
Imre-téren levő, Barta Károly-féle üzlethelyiséget vette ki bérbe a bérelt
helyiséget mozielőadások céljaira, már teljesen új, modern berendezéssel
látta el. Minden héten három előadás lesz: szerdán, szombaton és vasárnap,
naponként váltakozó új műsorral. Kiváló gondot fordít a vállalat arra, hogy
tökéletes mozielőadásokban legyen része a közönségnek. A bemutató
előadást most szombaton (március 1-jén) este tartják meg.
1913. február 27. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Bay
József földbirtokos nagybányai lakosnak előmunkálati engedélyt adott a
zsibó-nagybányai helyiérdekű vasút szilágycsehi állomásától Szilágyszeg, Lele,
Hadad, Bogdánd és Korond községek érintésével a szilágysági helyiérdekű
vasutak Alsószopor állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű
helyiérdekű vasútvonalra.
1913. március 1. Új modern vasúti kocsik közlekednek március 1-től a
Szilágysági HÉV vonalán. Felváltják az özönvíz előtti kényelmetlen kocsikat.
1913. március 6. Az Apolló-mozgószínházban szombaton (március 1-jén) este
volt meg a bemutató előadás. A villany-színház nézőterét zsúfolásig megtöl-
tötte a közönség s érdeklődéssel nézte végig a fehér vásznon megjelenő
tiszta, szép képeket. A színháznak csinos nagyvárosias berendezése van, annyi
volna talán még a kívánni való, hogy a nézőtér kissé tágasabb is lehetne.
Veszély esetén különben a Krasznamegyei takarékpénztár palotája felől külön
kijárat áll a közönség rendelkezésére; tűzbiztonsági szempontból pedig
nagyon előnyös az a berendezés, hogy a színház „vetítő-masinériája” a
nézőtértől téglafallal elkülönített, külön helyiségben van elhelyezve. Az elő-

506
adásokat szombaton, vasárnap és szerdán tartja a vállalat s minden előadásra
új, vonzó műsorról gondoskodik.

A hajdani Piac-tér déli része.

A Piac-tér keleti üzletsora.

507
 A Piac-tér északi része a Csernecz-féle üzlettel.

A felvételek magyarázata: ez a terecske több néven is szerepelt az évek folya-

mán: Kispiac, Piac-tér, Nagy Imre tér, Piața Maior Ionescu, gróf Teleki Pál tér,
Piața Avram Iancu. Az első kép baloldalán a posta bélyegző alatt a volt
Krasznamegyei Takarékpénztár, 1910-ben épült székháza látható, földszintjén
a Abkarovits János-féle a Megváltóhoz gyógyszertár, a szemben lévő siká-
toron a takarékpénztárral szemben volt József Éliás elegáns óra- és ékszer-
üzlete. A harmadik villanyoszlop háta mögött volt a Bartha Károly üzlete.
508
Ebben 1913-ban villam-szinház (mozi) termet létesítettek. Ez időnként biliárd
teremként is működött. A mozi 1932-ben költözött a Városháza udvarán lévő
színház épületbe. 1948 után szövetkezeti vasüzlet működött itt. Az 1960-as
években az üzlet vezetője Kelemen László, elárusító a fia, Kelemen József,
pénztáros Mittelman Aliz volt. Tőle jobbra borbély és fodrászüzletek voltak.
Az üzlettel szemben közvetlen a középső oszloptól jobbra az első torony szerű
benzin-kút fehér gömbje látható. Jobbra a várfalra épített üzletek láthatók. A
baloldali üzletsorral (alsó kép) együtt a város kereskedelmi központja volt ez a
rész. A város vezetése jelentős összegekhez jutott ezen üzletek időnkénti
bérbeadásával. Ezeket az üzlet helyiségeket az 1970-es években lebontották.
A szemközti épületek helyén épült az idomtalan Posta és Telefon székház. A
hivatal időközben otthagyta, az épület nem válik a város díszére.
1913. március 6. Temetés. Nagy temetési közönség részvétele mellett temet-
ték el hétfőn Bagossy Ilonát, Zobel Lipót volt m. kir. posta-távírdai főigazgató
és takarékpénztári elnök özvegyét a Kraszna-utcai díszes parkká alakított ősi
Bagossy kúriájából. A régi magyar nemes asszonyoknak ma már ugyan nagy
ritkaságszámba menő tekintélyt tartó szókimondó, a házi tűzhelynél azonban
bámulatosan egyszerű alakja szállt velő sírba. Évek előtt kisvárosunk
társadalmi életében, a nőegyleti jótékonykodás terén tevékeny részt vett, de
férjének halála óta teljesen visszavonultan, ízléssel berendezett és nagy gond-
dal fenntartott gyönyörű parkjának és virágainak élt. Elhunytát következő
gyászjelentés tudatja:
„Alulírottak szívük legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a forrón szeretett
testvér, sógornő, nagynéni és rokon özv. Zobel Lipótné szül. Bagossy Ilona
életének 71-ik, özvegységének 6-ik évében, folyó évi március hó 1-jén de. fél
9 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunk földi maradványai
folyó évi március hó 3-án du. 2 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint
örök nyugalomra helyeztetni. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes!
Szilágysomlyó, 1913. március hó 1-jén.
Bagossy Gizella, férje s gyermekei. Bagossy Károly, neje s gyermekei. Bagossy
Géza. Bagossy Gyula, neje s gyermekei, Bagossy Béla, neje s gyermekei.
Fodorné szül. Bagossy Anna s gyermekei.ˮ
1913. március 8. Szabados László drámai staggioneja az elmúlt héten
mutatta be Szilágysomlyón Molnár Ferenc diadalmas színjátékát: A farkast. A
509
zsúfolt ház közönsége úgyszólván ki nem fogyott a tapsokból és a második
felvonás után a szereplők hatszor jelenhettek meg a lámpák előtt. A főbb
szerepekben kitűntek: László Gizi, Szőke László és Sándor Ferenc. A társulatot
különben annyira megszerették Szilágysomlyón, hogy jövőre is Szabados
igazgatónak biztosították a várost, illetve a színházat. Most készül a társulat
Lengyel Menyhért Róza nénijére, amelynek bemutatóját jövő héten, Márama-
rosszigeten tartják meg.
1913. március 13. Gyászrovat. Megrendítő csapás érte Bartha András hadadi
körjegyzőt: felesége, Orosz Ilonka folyó hó 5-én váratlanul elhunyt. A korán
elköltött fiatalasszonyban özv. Bartha Endréné, a Szilágysomlyói Jótékony
Nőegylet elnöknője menyét, dr. Nádudvary Jenő ügyvéd és Bartha Kálmán
szolgabíró sógornőjüket gyászolják. A gyászesetről az alábbi gyászjelentést
adta ki a család: „Berei Bartha András a maga, valamint az összes rokonság
nevében a legmélyebb fájdalommal telt szívvel tudatja, hogy a mindenkor
híven szerető és gondos feleség, a hálás gyermek, szerető testvér, jó rokon és
unoka berei Bartha Andrásné szül. csicseri Orosz Ilonka életének 30-ik, boldog
házasságának 9-ik évében rövid szenvedés után folyó hó 5-ikén este 8 órakor
meghalt. Kihűlt immár az övéit szeretni tudó szív, a lélek elhagyta porsátorát s
felszállt a mennybe, hogy örök jutalmat nyerjen az égi Atyától. Drága
halottunk temetése Hadadon folyó hó 7-én du. 3 órakor lesz. Áldott legyen
emlékezete! Hadad, 1913. március 5.
Özv. csicseri Orosz Gyuláné szül: kaáli Nagy Katalin, édesanyja, csicseri Orosz
Margit férj: Hofstetter Dezsőné, testvére, kaáli Nagy Samu és neje: Váradi
Róza nagyszülei, berei Bartha Kálmán, berei Bartha Vilma férj. Dr. Nádudvary
Jenőné sógora és sógornője, özv. berei Bartha Endréné szül. Farkas Vilma,
anyósa.”
A temetés március 7-én délután ment végbe Hadadon, az egész vidék
részvéte mellett.
1913. március 27. A kereskedelemügyi miniszter a szilágysomlyói posta-
hivatalnál Ódor Lajos és Vargha Aurél posta- és távírda segédtiszteket, posta-
és távírda segédellenőrökké, Szánthó Etelka II. oszt. posta-távírda kezelőnőt,
I. oszt. posta-távírda kezelőnővé nevezte ki.
1913. március 27. Az ipartestület közgyűlése. A szilágysomlyói Ipartestület
húsvét másod-napján tartotta huszonnegyedik évi rendes közgyűlését. A
510
gyűlés, miután az Ipartestület helyiségei szűknek bizonyultak – a városi
színház helyiségeiben ment végbe. Az elnöki tisztet Szabó György, az Ipar-
testület agilis elnöke töltötte be. A közgyűlés meghallgatta az ipartestület
elöljáróságának szokásos évi jelentését, melyből a következőket emeljük ki:
A múlt 1912. év a megpróbáltatások kínos és nehéz éve volt. A
politikai és gazdasági élet bizonytalanságaihoz társul szegődött az abnormis,
minden mezőgazdasági terményt nagy részben megsemmisítő, vész teljes, túl
csapadékos időjárás s harmadik csapásnak jött a háború veszély réme, és
hogy teljes legyen a megpróbáltatások éve, jött hozzá a hitel korlátozása, sőt
annak teljes megvonásával a pénzkrízis.
Gazdasági életünk berendezésének falait oly erővel rázkódtatá meg ez
év, hogy a világ nagy cégeitől le a kisemberig lettek és jutottak csődbe rövid
napok alatt, mely „krach” romboló munkájával bénává tette ipari, keres-
kedelmi és gazdasági életünket is.
Testületi életünket is oly súlyosan érinté e válságos idő. – Iparos
tagjaink munkásaikat elbocsátva, sok esetben teljes tétlenségre voltak kár-
hoztatva, végső erőfeszítéssel küzdenek a létfenntartásért. Sajnos, e kietlen
sivárságban még mindig nincs egy reménysugár, bel- és külpolitikai életünk
feldúlt, rendezetlen, napjainkat megbénítja még most is a bizonytalanság, –
senki sem tudja, mit hoz a jövő.
Ily súlyos viszonyok között testületünk is le kellett tegyen az
ipartestületi székház újra-építéséről, valamint a tanoncotthon létesítéséről is.
A folyamatban levő dolgokat azonban, mint a milyen a faiparosok közös
gépműhelye, befejeznünk kellett s bár nagy erőmegfeszítéssel járt, – de
sikerült a gépműhely ügyét befejezni s annak épületét tető alá hoznunk.
Mint minden ebben az évben, úgy ez sem ment simán. Hol itt, hol ott
merültek fel komplikációk s két ízben kellett Budapestre utazni az elnök-
ségnek, hogy a gépek engedélyezése elé gördült akadályokat elhárítsuk. Ma
már a gépek engedélyezve, sőt ide szállítása is folyamatban van s ezek
befogadására szolgáló épületet megépítettük azon az egy holdat kitevő
telken, melyet Szilágysomlyó városa e célra testületünknek ingyen adomá-
nyozott.
A gépműhely ügyrendje a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara
hathatós segítsége révén már miniszterileg jóvá van hagyva s a közműhely
telep 1913. év tavaszán működését megkezdheti.

511
 Nem mulaszthatjuk el, sőt kedves kötelességet teljesítünk, midőn e
közműhely telep létrehozása körül teljesített hathatós támogatásért a
kolozsvári kereskedelmi iparkamarának, valamint az egy boltnyi telek
adományozásáért Szilágysomlyó városának ez utón is ne mondanánk köszö-
netet.
Iparosaink továbbképzésének ügyét szolgáltuk még, midőn július
hónapban cipészipari és augusztus hóban szabóipari tanfolyamot tartottunk.
E tanfolyamok jeles eredménye tanúságául szolgál annak, hogy iparosaink a
kor színvonalán állva, igyekeznek megragadni minden alkalmat szaktudásuk
fejlesztésére.
E tanfolyamok ünnepélyesen nyitottak meg és rekesztettek be ható-
ságunk és a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara képviselői a szakellenőr és
az érdekeltek jelenlétében.
Iparos közönségünk jótékony gazdasági erőforrása még a testületünk
kebelében működő hitelszövetkezet is, mely ma már több millióra menő
forgalmával hozzájárul ahhoz, hogy e gazdasági krízis idején is tagjainak a
legolcsóbb pénzzel, hitelforrással álljon rendelkezésére. Szövetkezetünk
tagjainak száma folyton nő, ma már 717 tagja van 1137 üzletrésszel, melyből
már közel 50.000 korona be van fizetve s tartalékalapja is már a 14.000
koronát meghaladja.
Ma, midőn szövetkezetünk hatalmas fejlődése igazolja, hogy arra
szükség volt, – ma, a 10 éves múlt küszöbén, büszkén tekintünk ez ala-
kításunkra, óhajtanók, hogy a szövetkezet 10 éves fennállása meggyőzze e
testület minden tagját arról, hogy ez az intézmény az, mely minden testületi
tagnak anyagi érdekeit szolgálni nemcsak képes, de arra hivatott is.
A közgyűlés az évi jelentést egész terjedelmében, elfogadta s az
Ipartestület vezetőségének – feleletül azokra a támadásokra, melyek leg-
utóbb egyes névtelenül megjelent hírlapi cikkekben érték – egyhangúlag
bizalmat szavazott.
Az 1913. évi költségvetést és az 1912. évi zárszámadást szintén
elfogadta a közgyűlés, a tisztviselőknek a felmentvényt megadta.
A számvizsgáló bizottság tagjaivá Karra Endrét, Molnár Józsefet és
Szabó Mihályt választotta meg.
A gyűlés egyéb mozzanatai közül fel kell említenünk egy indítványt,
melyet az ipartestület több tagja nyújtott be avégett, hogy az Ipartestület,
mint erkölcsi testület is foglalkozzék azzal a nyomasztó gazdasági helyzettel,
512
melyben a város és annak polgársága s különösen éppen az iparos osztály a
városi adminisztráció tehetetlensége következtében belejutott. Az indít-
vánnyal s a gyűlés határozatával külön fogunk foglalkozni.
1913. április újonnan alakult a református Dalkör Ladányi Ödön karmester
vezetésével.
1913. április 1. A zilahi törvényszék 4903. sz. 33/1 szám alatt bejegyezte
Weisz és Társa Főtelep Szilágysomlyó Közkereseti társaságot, mely 1913. évi
április hó 1-ső napján vette kezdetét, melynek egyforma képviseleti joggal
felruházott tagjai: Weisz Arnold és Weisz Sámuel szilágysomlyói lakosok, kik
betonárú, cement, pala, cserép, fedéllemez és egyéb építkezési anyagok,
valamint műtrágyával való kereskedést űznek, s cégüket együttesen jegyzik.
1913. április 3. Alsó Béla margittai MÁV állomásfőnököt, a debreceni MÁV
üzletvezetőség Szilágysomlyóra helyezte át.
1913. április 3. Városi közgyűlés. Április elsejére közgyűlésre hívta össze a
polgármester a város képviselőtestületét. A közgyűlési meghívónak nem nagy
eredménye volt: alig egynéhány városi képviselőtestületi tag, s a városi
tisztviselők vettek részt a közgyűlésen. Pedig a tárgysorozat sokkal nagyobb
érdeklődésre tarthatott volna számot: mindjárt az első pont a városházépítés
ügyben kiküldött bizottság jelentése volt. A jelentés a Robelly és Bród-cég
már ismeretes ajánlatáról szólott. A közgyűlés a városházépítés dolgába
legutóbb elfoglalt álláspontjának megfelelőleg az ajánlatot, mely eltérő volt a
pályázati feltételektől – nem fogadta el s a letett 29.500 K bánatpénzt a
vállalkozóknak kiadni rendelte.
1913. április 3. Az ipartestület a városhoz. Az ipartestület közelebbi köz-
gyűléséről lapunk múlt heti számában közölt tudósításunkban jelzett, Kattra
Endre és társai által benyújtott – és a közgyűlés által elfogadott indítványt
alábbiakban szó szerint közöljük:
„A Szilágysomlyói Ipartestület kebelében tömörült kézműiparosság
sajnálattal látja, hogy a város vezetőségében a jelenlegi nyomasztó helyzet
megjavítására, enyhítésére szolgáló oly irányú törekvés hiányzik, mely a teljes
megsemmisüléssel fenyegető ipari, kereskedelmi és gazdasági pangás
enyhítésére alkalmas lenne. Sajnálattal látja, a mindezen tényezők, melyek
hivatottak lennének e város ipara és kereskedelmébe életet önteni: hiány-
zanak; nincs akarat és teremtő erő arra, hogy e nehéz helyzetben és a
513
középítkezésekkel (városháza gimnázium, posta, adóhivatal stb. építése)
munkát és így kereseti forrást nyújtsanak iparosainknak, – e helyett azt látjuk,
hogy túlteng a bürokratizmus s a város helytelen ipari és gazdasági politikája
folytán ma már oly gazdasági krízis előtt állunk a legnagyobb megterhelések
közepette, hogy avval számolni, segítő mentőeszközről gondoskodni nemcsak
az iparosok e testületében, de mind ott, hol gazdasági helyzetünk javításán,
megmentésén dolgozni lehet, avagy az kötelesség, akcióba lépni kell.
Ugyanazért kimondja az ipartestület közgyűlése, hogy Szilágysomlyó
város jelenlegi ipari és gazdasági politikájával megelégedve nincs, nem
helyesli ily nehéz időben a középítkezés teljes kikapcsolását, a városház építés
elhalasztását, – nem helyesli, hogy a város vezetősége erejének teljes súlyával
nem lép közbe, hogy a postatelek cseréjének, – ezzel a posta-palota építé-
sének ügye is dűlőre jusson, nem helyesli, hogy akkor, midőn a város anyagi
erején felül 85.000 koronás telket már most megvett és a főgimnázium céljára
is átadott, – a főgimnázium építkezése elodázását nem akadályozza meg.
Nem helyesli, hogy tétlenül nézi az árvízveszély csapásait és nem sürgeti a
szabályozást felsőbb helyen is, mely egyfelől munkát adna, másfelől a
lakosság életén vagyonbiztonságát óvná meg.
Ugyanazért felirattal fordul a város képviseletéhez, hogy e nyomasztó
gazdasági helyzetben a középítkezések biztosítása érdekében hozzon hatá-
rozatot, ipari és gazdasági politikájának új irányt szabva, jöjjön megmentésére
városunk iparos közönségének.”
A közgyűlés a felolvasott indítványt egyhangúlag teljes egészében
elfogadta és utasította az elnökséget arra, hogy az jegyzőkönyvi kivonatban a
város képviselőtestületének sürgősen küldessék meg.
Az egyhangú határozat meghozatalában következő ipartestületi tagok
vettek részt: Szabó György elnök, Lengyel László pénztárnok, Merk János
alelnök, Ambrus Elek, Kálmán István, Balogh János, Tóth György, Molnár
József, Szellő István, Lakatos József, Szőnyi József, Orosz György, Bartha
József, ifj. Farmati János, Nagy Imre, Sziszik György, Varjasi János, Vass István,
Szabó Zsigmond, Madarassy Sándor, Csillag Károly, György András, Rencz
István, Roszi Vilmos, Bogdán János, Kálló Kristóf, Szarvady Imre, Szabó Mihály,
Dácz János, Dácz József, Roszi Károly, Deák Albert, Zaha Tódor, Lipcsei Jakab,
Kupkai Albin, Karsay Sándor, Széki Sándor, Csupák József, Frank Mihály,
Mikola Sándor, Fekete Lajos, Újvárosy Sándor, Smaltig György, Kismarjai
Ferenc, Pénzes István, Gocz József, Barbóczky János, Csillag Mihály, Fülkei
514
József, Kulcsár Károly, Száva Márton, ifj. Surányi József, Csécsei Imre, Asztalos
Gábor, Kovács Lőrincz, Farkas József, Kovásznay János, Kecskeméthy Árpád,
Szőke Ferenc, Jéger Márk, Máthé László, Leopold József, Simó Károly, Turóczy
Sándor, Nagy Mihály, Nagy Sándor, Madár János, Balla Ferenc, Szélessy
Kálmán, Nyiszli József, Kattra Endre, Farmati István, Krizsán Gyula, Kelemen
István, Nagy József, Szodorai László, Kovács László, Papp Imre, Papp Iván,
Topán Albert, Vass Mihály, Dobos Lajos, id. Farmati János, Kállay Károly.
Jegyzett: Szabó István.
1913. április 8. E napon költözött át az állami polgári leányiskola, az állami
iskola szűk helyiségeiből, a Láng-féle házba, amelyet közoktatásügyi
minisztérium bérelt ki. Az új iskolaépület tágas, modern tantermei minden
tekintetben megfelelnek. Kellemessé teszi az otthont a szépen parkírozott
udvar és a nagy kert.
1913. április 10. Hogy vannak megoszolva az izraeliták. A „Natura” című újság
szerint jelenleg 11.817.783 izraelita van a világon. Ebből 9.942.266 Európára
esik, 1.894.409 Amerikára, 522.935 Ázsiára, 431.867 Afrikára és 17.106
Ausztráliára. Az európai államokban a következőleg élnek elszórva: Orosz-
országban 5.100.548 izraelita él, tehát a legtöbb; azután él Ausztriában
1.224.899; Magyarországon 851.378; Németországban 607.842; Török
országban 282.277; Romániában 238.275; Angliában 105.988; Francia-
országban 100.000; Olasz-országban 52.115. A világvárosok közül első helyen
áll New York 1.062.000 izraelitával, Budapest 156.047 izraelitával: Bécs
146.926 izraelitával, London 144.300-al: Odessza 138.925-el; Boroklin
[Brooklyn] 100.049-el; Berlin 98.893-al; Lodz 95.691-el; Chicago 800.000-el;
Szaloniki és Philadelphia egyenkint 75.000-el; Paris 70.000-el; Konstan-
tinápoly 65.000-el; Wilna 63.841-el; Amsterdam 59.065-el; Jeruzsálem
58.000-el és Kisenew [régi magyar nevén Kisjenő I.J.] 50.287-el.
1913. április 13. Schupiter János kereskedő cége csődeljárás alatt.
1913. április 17. Nem kell az autójárat Szilágysomlyó-Zilah-Csucsa között. A
várostól túlságosan nagy anyagi áldozatot követel a garázs és a 4000 korona
évi hozzájárulás. A kincstár a járatot Zilah-Csucsa vonalon indította be.
1913. április 25. Zilahi törvényszék 5742. sz. 23/1 Brüder Kálmán Főtelep
Szilágysomlyó Brüder Kálmán női- és férfi divatáru kereskedő, szilágysomlyói
lakos cége bejegyeztetett.
515
1913. május 1. Magyarországot méhész kerületekre osztották. A XII. méhész
kerület székhelye Kolozsvár, ide osztották be Szilágy vármegyét Zilah és
Szilágysomlyó városokkal. A szaktanító neve: Dónáth Aladár.
1913. május 1. Május elsejétől kezdve az Apolló mozgófényképszínház vállalat
filmjeit a Leon Gaumont párizsi világcégtől szerzi be. A budapesti Uránia
tudományos színház Napóleon című darabját az eredeti szövegkönyvvel és
eredeti zenével mutatja be.
1913. május 8. Haladás a főgimnázium építése körül. A helybeli főgimnázium
építésének ügye valami skrupulus miatt, ami a telekszerződés megszövege-
zésénél fölmerült volt, egy időben zátonyra jutott. Újabban ezt az akadályt
elhárították, és mint az építkezés megkezdése felett nagyobb részben
rendelkező tartományi főnök leveléből remélhető, az építést még ebben az
évben megkezdhetik. A tartományi főnöknek Lukátsffy Ödön polgármesterhez
intézett levele így szól:
Tekintetes Polgármester úr! Vonatkozással a Tekintetes Polgármester
úrnak a folyó évi március hó 28-án 2625–1913. kig. sz. a. hozzám intézett
nagybecsű soraira van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy a korábban
beküldött szerződéstervezetet a felhozott indokoknál fogva egész terje-
delmében elfogadom. Kérem a Tekintetes Polgármester urat, méltóztassék a
szerződést ilyen értelemben elkészíteni s aláírás végett hozzám juttatni, hogy
a már így is nagyon soká húzódó ügy minél előbb véglegesen elintézhető és az
építkezés, amennyiben más akadályok nem hátráltatják, még ez év folyamán
megkezdhető legyen.
Egyebekben kiváló tiszteletem őszinte nyilvánításával vagyok a
Tekintetes Polgármester úrnak.
Arad, 1913. április hó 24-én. Dr. Lakatos Ottó, minoritarendi tartomá-
nyi főnök.
1913. május 8. Esküvő. Ifj. Faragó Sándor Szilágysomlyó r. t. város aljegyzője –
Faragó Sándor tiszti ügyész fia – 1913. május 5-én kötött házasságot a városi
anyakönyvi hivatalnál viski Balás Juliskával, viski Balás Zsigmond helybeli
gyógyszerész kedves leányával. A polgári kötés megtörténte után a helybeli
református templomban B. Józsa Gyula szilágycsehi református lelkész adta
az egyházi áldást az ifjú párra, meghatóan szép alkalmi beszéd kíséretében. A

516
polgári házasságkötésnél tanúként szerepeltek: Kollár Lajos udvari tanácsos,
budapesti ügyvéd és Faragó István ippi földbirtokos.
1913. május 29. Rembrandt műterem elnevezés alatt, új fényképészeti
műterem nyílt meg május 26-án. Mely modern berendezése, ízléses kiállítású
képeivel a legkényesebb ízlést is kielégíti. A műterem dr. Gáspár Gyula
Rákóczi utca 18 szám alatti házában van berendezve.
1913. június. Megalakult a szilágysomlyói Daloskör.
1913. június 3. Zilahi törvényszék 1913. június 3. 6534. sz. 36/1 Frankovits
Ignác részvénytársaság Főtelep Szilágysomlyó Ullmann Sándor, Frankovics
Ignác és Fuchs Sámuel. Ezen részvénytársaság az 1913. évi május hó 1. napján
tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett.
Célja: fűszer, gyarmatáru és vaskereskedés folytatása nagyban és kicsinyben,
kereskedés körébe eső mindennemű ügyletek létesítése és lebonyolítása,
kereskedelem körébe eső árú cikkek gyári, mechanikai, vagy más úton való
termelése, előállítása. Tartama: határozatlan idő. Alaptőkéje 50.000 korona,
mely 250 darab, egyenkint 200 korona névértékű, névre szóló részvényből áll.
Az igazgatóság legalább 3 és legfeljebb 5 tagból áll. Az 1913. évi május hó 1.
napján tartott alakuló közgyűlésen igazgatósági tagokká választattak: Ullmann
Sándor, Frankovits Ignác és Fuchs Sámuel.
1913. június 5. Eljegyzés. Bölöny Évit, Bölöny Bálint rendőrfőkapitány leányát
eljegyezte P. Szűcs Imre takarékpénztári főkönyvelő, tartalékos m. kir.
honvédhadnagy.
1913. június 5. Gyászrovat. Brüll Lipót szilágysomlyói tekintélyes földbirtokos,
Szilágysomlyó város képviselő testületének virilis tagja, június 1-jén elhunyt
Budapesten. Már régóta betegeskedett s egy hónappal ezelőtt Budapestre
ment gyógyulást keresni s súlyos operációnak vetette magát alá. Az operáció
azonban már nem segített rajta. Holttestét június 3-án Szilágysomlyóra
szállíttatta a család. Halálát fia: Büll Zsigmond, a Szilágy vármegyei Keres-
kedelmi és Iparbank ügyvezető igazgatója s kiterjedt rokonság gyászolja.
1913. június 19. Szilágyvármegyei Tanügy. (Zilah.) Marossy Aranka (Szilágy-
somlyó) iskolájának kertjét ismerteti, melynek 1287 négyszögöl területét
kitűnően kihasználják a nevelés és oktatás céljaira.

517
1913. július 3. Népszava. A Kraszna áradása. Szilágysomlyóról jelentik, hogy a
Kraszna folyó folytonos esőzések következtében kiáradt és Szilágysomlyó
város Vadkert nevű városrészét elöntötte. A víz behatolt a villanyvilágítási
telep gépházába is, aminek következtében a város egész éjjel világítás nélkül
maradt.
1913. július 5. P. Szathmáry Károly emlékezete. P. Szathmáry Károlynak, az
elnyomatás kora egyik legszorgalmasabb regényírójának emlékezete las-
sanként feledésbe süllyed s ma-holnap csak az irodalomtörténet őrzi meg
nevét. Szilágysomlyó város, a jeles író szülővárosa, kegyelete jeléül nagy
fiának szülőházát emléktáblával készül megjelölni s evégből Lukátsffy Ödön
polgármester és Hegedűs Sándor főjegyző a város nevében adakozásra hívják
föl az ország közönségét. A felhívás apellál a hazafias közönség és azoknak
áldozatkészségére, akiknek a kiváló író művei sok kellemes órát szereztek. Az
adományok Szilágysomlyó város tanácsához küldendők.
1913. július 10. Vezetik a földgázt. A kissármási földgáz kihasználására tervbe
vett konzorcium megalakult, hazai nagy bankokból és egy nagyobb angol
pénzcsoportból. A földgázt két irányba fogják vezetni. Az egyik vezetéket
Kolozsvár – Nagyvárad – Debrecenen át Budapestre, a másikat pedig
Temesvár-Szeged felé viszik.
1913. július 10-én Szilágysomlyón tartották a helyi görög katolikus Tanító
Egyesület rendes közgyűlését.
1913. július 10. Esküvő. Gassner Károly, a Szilágysági Gazdák Bankja rt.
igazgatója szombaton tartotta esküvőjét Nagy Nellával [hosszúaszói Nagy
Petronella], Nagy Gyula főszolgabíró leányával. A polgári házasságkötés után,
melyet Kőmives Vencel és Donogány János tanuk jelenlétében Hegedűs
Sándor anyakönyv-vezető végzett, – a virággal feldíszített fogatok sora a
díszes násznépet a római katolikus templomhoz vitte. Az oltár előtt Ambrus
Tibor r. kat. lelkész adta az egyházi áldást az ifjú párra. Esküvő után a
menyasszony szülei házánál gazdag lakoma volt.
1913. július 10. Egy kis statisztika. A magyarországi népszámlálás pontos
adatait most tettek közzé, amelyek szerint találtak Magyarországon 10 millió
888.388 róm. katolikust; 2.986.874 gör. keleti; 2.225.425 görög katolikust;
2.621.601 reformátust, 1.240.195 ág. hitv. ev; 942.406 izraelitát; 74.296,
unitáriust és 17.142 más vallású egyént.
518
1913. július 10. Gyászrovat. Dr. Gáspár Gyula szilágysomlyói ügyvédet súlyos
csapás érte. Nagyatyja: Gáspár Ábrahám július 28-án elhunyt, 98 éves
korában. A patriarchai kort ért aggastyánt, kinek halálát a kiterjedt rokonság
között, fia: dr. Gáspár Ferenc, az országos hírű író gyászolja, július 4-én
helyezték örök nyugalomra, nagy részvét mellett.
1913. július 11. Szilágysomlyó, július 11. Népszava. A Kraszna folyó kiáradása
következtében a Vadkert városrész víz alá került. A kiöntés nagy ijedelmet
okozott Szilágysomlyón, mert a villamos világítási telep is víz alá került és így a
város teljesen sötétben maradt. A vadkerti lakosok egy részét, valamint a
városi menház szegényeit is csónakokon hozták be a városba.
1913. július 17. Ismét árvíz. Kiöntött a Kraszna. Július 16-án átszakadt a
Bánffy-rét védőtöltése. Július 17-én tovább tartott a nagyvíz.
1913. július 24. Városunk legnagyobb ipartelepe, a Lajos Hengermalom és
Villamosmű RT. az általános gazdasági válság folytán anyagi zavarokkal küzd.
Ügyeinek rendezése céljából a városhoz fordult segítségért.
1913. július 24. Építkezik az adóhivatal. A régi házat magasabbra emelték, az
udvaron a pénzügyőrök részére új épület készül. A fronton lévő ház összes
helyiségei az adóhivatalé.
1913. július 27-én Szabó György városi képviseleti tag és társai összehívására
a városi színház termében 400 városi polgár értekezletre gyűlt össze. Az
értekezlet célja a város közigazgatási és gazdasági állapotának megbeszélése.
A jegyzőkönyvet Moni Gyula, az értekezlet elnöke és Szabó István, az
értekezlet jegyzője írta alá.
1913. július 31. Rendszerváltozást címmel jelent meg a lapban az a cikk,
amelyet a Lukátsffy Ödön polgármester tevékenységét bírálók részéről tettek
közzé.
1913. július 31. A villamossági vállalt nehéz anyagi helyzetének rendezése,
valamint a villanyvilágítás fenntartására az alábbi terv fogalmazódott meg: a
város vegye meg a részvénytársaságtól a villamos telepet és mint tulajdonát,
1958 évi november haváig adja bérbe a részvénytársaságnak.

519
1913. augusztus. A Városháza ideiglenes székhelye a Wesselényi téren volt.
[Ma Május 1 tér, Piața 1 Mai, hajdan Termény-tér, Wesselényi-tér, 1920-ban
Piața 17 Aprilie, később Piața Ștefan cel Mare. Sz.M.A.]
1913. augusztus 3. Szilágysomlyói jelentés mondja, hogy a Magura-hegyről
tengernyi vízáradatot zúdított július 28-án, hétfőn délután a felhőszakadás a
város utcáira. A piszkos hullámok embereket és állatokat sodortak magukkal.
Az áradat ereje fákat és mázsás köveket gördített Varga Rozália nevű tizenöt
éves leányt az ár elkapott; összeroncsolt hulláját július 29-én, kedden fogták
ki a Kraszna folyóból. Az országúton összehordott törmelékek és kidöntött fák
zárják el a közlekedést A szilágysági vasút a forgalmat beszüntette.
Terményben, házakban, állatokban, utakban és hidakban óriási a kár.
1913. augusztus 7. A város szegény és anyagilag nem tudja támogatni a
villanytelepet. A városi tanács a támogatást megtagadta. A kolozsvári
iparkamarától és a kereskedelmi minisztériumtól várják a megoldást.
1913. augusztus 14. A Nagykároly-Szilágysomlyó-Csucsa (Feketetó) vasút-
vonal megépítését szorgalmazzák.
1913. augusztus 14. A Kraszna megyei Takarékpénztár az Osztrák-Magyar
Bank mellékintézete.
1913. augusztus 21. A vármegye s állami tisztviselők virilis joga. Az 1886. évi
XXII. t. c. 33. szakaszának 6. pontja szerint a községek és városok legtöbb adó-
fizetőinek névjegyzékében a sorrend megállapításánál a községek területén
bírt fekvő vagyon után, illetőleg egyéb jövedelmek után fizetett állami
egyenes adó vétetik számításba, az állami, felekezetek és magánintézetek
tanárai, néptanítók, tud. akadémiák tagjai, az akadémiai művészek, folyóirat
és lap-szerkesztők, lelkészek, ipar és kereskedelmi kamarák kül- és beltagjai, a
magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, bírák, kir.
közjegyzők, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok,
erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosok egyenes állami adója
kétszeresen számítandó. A községi törvény küszöbön levő módosítása
alkalmával intézkedés fog történni arra nézve is, hogy a községi s városi
virilisek névsorának megállapításánál jövőben a törvényhatósági, illetőleg
állami tisztviselők állami egyenes adói is kétszeresen számíttassanak.

520
1913. augusztus 28. Kőhalmi Mihály Szevér, a szilágysomlyói r. k. gimnáziumi
népszerű tanárát, lapunk közkedveltségű munkatársát, a zentai r. k. gimná-
ziumhoz német és latin nyelvtanárrá választották. Míg előrehaladása felett
örömünknek adunk kifejezést, eltávozását őszintén sajnáljuk. Városunkban
mind kevesebb és kevesebb azok száma, akik az igazat minden félelem nélkül
ki merjék mondani, és akik mindennapi kötelességszerű elfoglaltságuk mellett
a közdolgokkal is szeretnek foglalkozni. Kőhalmi tanár távoztával ismét
elveszítünk egyet a kevesek közül. Kísérje új állásában őszinte szerencse
kívánatunk.
1913. augusztus 28. Az Apolló filmszínház szombaton, július 30-án ismét
megnyitja újonnan átalakított helyiségeinek ajtóit, és az Utolsó arany sláger
filmmel megkezdi szezonját. Ezentúl hetenként ismét háromszor lesz előadás:
szerdán, szombaton és vasárnap.
1913. szeptember 1. Felhőszakadás a Magura felett. Nagy anyagi kárral és
ember áldozattal.
1913. szeptember 4. A szilágysomlyói főgimnázium. Szeptember elseje
nevezetes dátum a szilágysomlyói főgimnázium történetében: a gimnázium
most szeptember elsejével a nyolcadik osztályát is megnyitotta a növendékek
előtt, s ezzel az intézet főgimnáziummá fejlesztése befejezést nyert. Az
osztályok kiegészítésével új tanárok kinevezése vált szükségessé. Legújabban
Komán Andort nevezte ki a közoktatásügyi miniszter a főgimnáziumhoz
helyettes-tanárrá.
1913. szeptember 4. A földmivesiskola új igazgatója. Schwáb János áthe-
lyezésével megüresedett a földműves iskolánál az igazgatói állás. A földmives-
iskola igazgatójává a miniszter Páll Sándor magyaróvári gazdasági akadémiai
tanárt nevezte ki. A szilágysomlyói főgimnázium. Szeptember elseje nevezetes
dátum a szilágysomlyói főgimnázium történetében: a gimnázium most
szeptember elsejével a nyolcadik osztályát is megnyitotta a növendékek előtt,
s ezzel az intézet főgimnáziummá fejlesztése befejezést nyert. Az osztályok
kiegészítésével új tanárok kinevezése vált szükségessé. Legújabban Komán
Andort nevezte ki a közoktatásügyi miniszter a főgimnáziumhoz helyettes-
tanárrá.
1913. szeptember 4. Az erdélyi földgáz ipari alkalmazása. Egy német
bankcsoport 50 millió koronát biztosított az első erdélyi földgáz vezeték
521
céljára, amely Nagyváradon, Debrecenen és Szolnokon át vezetne Buda-
pestre. A vezetékből, a terv szerint Miskolcra egy szárnyvezeték ágazna ki.
1913. szeptember 4. A Vármegyeház utcán (Fő-utca) átvonuló állami közle-
kedési közút átkelési szakaszán az út járhatatlan, rosszul van karban tartva.
1913. szeptember 6. Kiáradt a Kraszna, a város jó részét is víz borította el, és
befejezte a korábbi árvizek romboló munkáját, 8-án a folyó visszahúzódott
medrébe.
1913. szeptember 9. Szilágysomlyóról jelentik, hogy újabb fellegszakadások
folytán a Meszes-hegységről lefolyó víztömegek miatt a Kraszna kiöntött.
Szilágysomlyó városának Vadkert és Újváros nevű részeit a víz elborította. A
Szilágynagyfalu és Szilágysomlyó között fekvő Csicsó-domb az esőzés miatt
leomlott a vasúti töltésre, úgy hogy a Nagyváradról jövő vonat elakadt és az
utasok csak átszállással tudtak közlekedni. A Népszava tudósítása.
1913. szeptember 9. Zilahi törvényszék 13519. sz. 31/1 szám alatt Neumann
Józsefné Főtelep Szilágysomlyó. Cégbirtokos Neumann Józsefné szül.
Goldglancz Mili szabóiparos, szilágysomlyói lakos. Cégvezető Neumann József
Szilágysomlyói lakos. A céget bejegyezte.
1913. szeptember 11. Esküvő. P. Szűcs Imre, a Szilágyvár-megyei Kereske-
delmi és Iparbank főkönyvelője szombaton házasságot kötött Bölöny Évivel,
Bölöny Bálint rendőrkapitány leányával. A polgári házasságkötésnél a
menyasszony részéről Bölöni Sándor ügyvéd, a vőlegény részéről Donogány
János, a Krasznamegyei Takarékpénztár vezérigazgatója volt a tanú. Az
egyházi esketést megható, szép beszéd kíséretében Zsigmond Károly refor-
mátus lelkész végezte.
1913. szeptember 18. Khell István segédtanári kinevezése; Római katolikus
segédlelkészt nevezett ki a nagyváradi püspök Kocska József személyében.
1913. szeptember 18. A „Lajos” hengermalom és villany-világítási vállalat
részvénytársaság ellen a zilahi kir. törvényszék elrendelte a csődöt s tömeg-
gondnokká dr. Weisz Samu szilágysomlyói ügyvédet nevezte ki. A csődeljárás
folyama alatt a városban nem fog szünetelni a villamos világítás, mert a
tömeggondnok üzemben akarja tartani a villamos műveket.

522
1913. szeptember 18. Az Apolló mozgófényképszínház szenzációja szombaton
és vasárnap (szeptember 21-22-én) bemutatják az 1877-es török-orosz-román
háborúnak teljes történeti hűséggel készített felvételeit.
1913. szeptember 25. A város képviseleti közgyűlése az állami polgári leány-
iskolának léte vagy nem léte felett határozott. E szerint az iskola fennállása
attól tétetett függővé, hogy a város hozzájárul az állandó elhelyezésének
költségeihez. Megszavaztak 20.000 korona hozzájárulást. Ugyanitt: Barbo-
loviciu Alimp görög katolikus püspöki helynök, szilágysomlyói görög katolikus
lelkész 40 éves szolgálati jubileuma. Ugyanitt: A Szilágyvármegyei Keres-
kedelmi és Iparbank RT. és a Krasznamegyei Takarékpénztár Egyesület között
tárgyalások folynak a két bank fúziójáért.
1913. október 4. A Szilágyvármegyei Általános Tanítótestület kebelébe
tartozó „Szilágysomlyói járáskörˮ október hó 4-én tartotta meg őszi gyűlését
Szilágyborzáson. A közgyűlést Magyari Lajos varsolci állami ig.-tanító járásköri
elnök nyitotta meg, azután Magyari Károly krasznarécsei ref. tanító báró
Eötvös József kultúrpolitikai munkásságáról emlékezett meg kegyeletes, szép
szavakban. L. Kiss Zoltán szilágysomlyói áll. tanító a szolgálati pragmatikáról
tartott előadást. Nagy György szilágyborzási áll. tanító sikerült mintatanítást
tartott az új tanterv szerinti rajztanítás köréből.
1913. október 7. Nagybányai Hírlap, 1913. október 7. Virágh Lajosról. A
„Szilágysomlyói Újság”, melyet Hegedűs Sándor városi főjegyző, érdemes
írótársunk szerkeszt, melegen emlékszik meg elhunyt barátunkról. Lapja
legutóbbi számában Hamvai Sándor apróságokat közöl Virág Lajos életéből,
amikor még somlyói főjegyző volt. Íme, két kedves história:
A 90-es évek elején történt, hogy József királyi herceg, a magyar
tűzoltóság büszkesége Sarmaságon át Zilahra utazott, hogy az ottani hon-
védzászlóalj felett szemlét tartson. Virág Lajos főparancsnok is vonatra
pakolta a maga tűzoltó csapatját. Vagy hatvan ember volt ott a zászlóval,
zenekarral, csupa díszben s ő maga csillogó ezüstös sisakjával, melyről fehér
lószőr bokréta hajlott alá. Mikor a vicinális vonat bevonult a sarmasági
állomásra, József királyi herceg és kísérete a peronra jött, ahol különböző
küldöttségek vártak már reá, A királyi herceg láttára azonban lámpalázat
kaptak a rendezők s csak nem akadt senki, aki az üdvözlésére siessen. Virág
Lajos egyszerre a helyzet ura lett. Harsányan oda kiáltott a daliás tűzoltó

523
csapatnak: – „Vigyázz! Tisztelegj! A kürt megharsant, a zászlót meghajtották, s
a főparancsnok odaállott az érdeklődéssel felé tekintő királyi herceg elé és
katonás hangon tette meg jelentését: – Királyi fenség! Mély tisztelettel
üdvözlöm fenségedet a szilágysomlyói önkéntes tűzoltó egylet nevében, mint
az országos tűzoltó-szövetségnek fenséges díszelnökét – 60 ember és a
zenekar itten, otthon tizenöt maródi. Parancsára készen állunk!” József királyi
herceg elmosolyodott, barátságosan kezet fogott a főparancsnokkal,
megköszönte a szíves fogadtatást és kíséretével elvonult a díszszázad előtt.
Mikor a magyarok annak idején Kossuth Lajost Turinban (Torino)
meglátogatták, fényképész elé került a társaság, amely nem kevesebb, mint
800 tagból állott. Az elhelyezkedés elég hosszadalmas és unalmas volt és
próbára tette az aggastyán Kossuthnak türelmét. Senkinek sem jutott
azonban eszébe, hogy Ruttkaynénak ott a helye a Kossuth szomszédságában.
Virág Lajos gavallérsága és találékonysága itt is feltűnt. Odasietett a tisztes
matrónához, karját nyújtotta és a kiránduló magyarok tapsa és éljenzése
között vezette azt Kossuth Lajos mellé. Így örökítette meg a fényképész
Ruttkaynét is a bátyja oldalán.

1913. október 9. Kenessey Béla dr. erdélyi református püspök Szilágy-

somlyóra segédlelkésznek, Sándor Ferencet nevezte ki.
1913. október 11. Nagybánya. A szilágysomlyói polgármester-helyettes
lemondása. Szilágysomlyóról jelentik: A város pénzkezelése ellen nemrégiben
különféle vádakat emelték, amelyek megvizsgálására a közgyűlés bizottságot
küldött ki. Ennek elnöke, Moni Gyula bejelentette a szabadságon lévő
polgármester helyettesének, Udvari Józsefnek, hogy megkezdi a vizsgálatot.
Udvari azonban megtagadta a bizottságnak az iratok felmutatását, azzal az
ürüggyel, hogy a Közgyűlés erre vonatkozó határozatát megfellebbezték. Erre
a város rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a helyettes polgármester
bejelentette, hogy lemond az állásáról. A bejelentést a közgyűlés tudomásul
vette. Lukátsffy polgármestert pedig felhívta, hogy foglalja el állását, vagy
mondjon le szintén arról.
1913. október 16. Lukátsffy Ödön lemondott a polgármesterségről, az egyre
növekvő személye elleni elégedetlenség láttán, és megrendült egészségi
állapota miatt.

524
1913. október 23. A polgármesteri és közigazgatási tanácsosi teendőkkel
Hegedűs Sándor főjegyzőt bízta meg a közgyűlés polgármesteri javadal-
mazással. A város szorult anyagi helyzetére való tekintettel, egyelőre hagyják
üresen a polgármesteri és közigazgatási tanácsosi állást.
1913. október 23. Nagybánya, 1913. október 23. A szilágysomlyói tűzoltóság
kegyelete. Virág Lajos elhunyta alkalmából a szilágysomlyói önkéntes tűzoltó
egyesület a következő levelet intézte Virág Lajos özvegyéhez: A szilágysomlyói
önkéntes tűzoltó-egylet nevében igaz, őszinte részvétünknek adunk kifejezést
felejthetetlen férje, kügyi Virág Lajos elhunyta alkalmából. Mivel elhalá-
lozásáról csak későn vettünk tudomást, temetésén nem képviselhettük
magunkat, azonban kötelességünknek ismerjük, hogy a tűzoltás egyik leg-
hívebb, leglelkesebb harcosának, a szilágysomlyói önkéntes tűzoltó-egylet
egykori főparancsnokának, úgyszólván az egylet második megmentőjének
emlékét parancsnoksági gyűlésünkön méltassuk.
A kegyelemnek Istene Nagyságos Asszonyunk szívére is el fogja hozni a
vigasztalódás gyógyszerét, mi pedig emlékezni fogunk a megboldogultról, aki
nem élt hiába, mert a szilágysomlyói önkéntes tűzoltó-egyesület minden
tagjának szívébe követendő például lesz beírva az ő áldozatra kész, bátor és
tettekben gazdag tűzoltói működése.
Kelt szilágysomlyói önk. tűzoltó-egyesület parancsnokságának 1913. október
hó 3-án tartott ülésében. Ifj. Faragó Sándor s. k parancsnok, Kádár Gyula s. k.
segédtiszt.
1913. november 6. Az Osztrák-Magyar Bank fiókja Szilágysomlyón. A nagy-
váradi „Szabadság” írja, hogy az Osztrák Magyar Bank főtanácsa legutóbbi
ülésén elhatározta, hogy Szilágy vármegyét, továbbá Bihar vármegyéből a
margittai járást elszakítja az Osztrák-Magyar Bank nagyváradi fiókjának
körzetéből és Szilágysomlyón új fiókintézetet állít fel. Az új fiókintézet egyike
lesz annak a 10 új fiókintézetnek, melynek alakítására a bank kötelezve van. A
szilágysomlyói bankfiók felállítására az előterjesztést Hiemesch Frigyes, a
nagyváradi bankfiók agilis főnöke tette meg, – aki eddig is érdeklődéssel
viseltetett Szilágyvármegye közgazdasági viszonyai iránt s ezeket nemcsak
hivatalos jelentésekből, de többször tett látogatásai alkalmával szerzett
közvetlen tapasztalatból ismerte meg. Az új bankfiók főnöke hír szerint
Ruszka Kálmán, a nagyváradi bankfiók főnök helyettese lesz, akit kiváló egyéni
525
kvalitásain kívül, mint idevaló embert, helyi ismeretei is alkalmassá tesznek
erre a fontos és szép tisztségre.
1913. november 13. Az Osztrák-Magyar Bank fiókja létesül Szilágysomlyón.
Meg szerette volna szerezni Nagykároly és Zilah is. Üzletköre kiterjed a teljes
Szilágy megyére, a tasnádi járásra is, amely eddig a szatmári kerülethez
tartozott, továbbá Szolnok-Doboka vármegye nagyilondai és bethleni járására
és Bihar vármegye margittai járására is. Az új bankfiók főnöke Ruszka Kálmán,
a nagyváradi bankfiók eddigi főnök helyettese lesz. Ameddig a megfelelő
banképület felépül ideiglenesen Donogány Jánosnak Rákóczi utcai házában
fog elhelyezkedni.
1913. november 13. Az Osztrák-Magyar Bank fiókja Szilágysomlyón. Az
Osztrák-Magyar Bank fiókjának Szilágysomlyón felállítása elhatározott dolog.
Azokkal a híresztelésekkel szemben, amelyek a bankfióknak Zilahra helye-
zését, mások meg az új bankfiók felállításának elmaradását hangoztatták, a
legilletékesebb helyről nyert értesülés alapján közölhetjük, hogy a bankfiók
felállítása és annak Szilágysomlyón való elhelyezése már teljesen bevégzett
tény.
A fiókintézet felállítása szerencsére nem függ a vármegye ügyeit intéző
vezetők, vagy bármely politikai faktorok befolyásolásától és támogatásától.
Hiszen ha ezektől függött volna, a kétszerkettőnél bizonyosabb, hogy akár-
milyen erős indokok szólották is volna a szilágysomlyói elhelyezés mellett, mi
ugyan a mostani régim alatt, soha míg a pipás világ, hozzá nem juthattunk
volna.
Az Osztrák-Magyar Bank törvényhozásilag kötelezve van arra, hogy
Magyar-országon bizonyos számú fiókokat felállítson. Ez a létszám már betelt.
De joga van ezen felül is tetszése szerint annyi fiókot felállítani és ott,
amennyinek és ahol a pénzügyi viszonyok azokat szükségesnek mutatják és
azt a főintézet a közgazdaság érdekében indokoltnak találja.
Ez tisztán magának az Osztrák-Magyar Bank főtanácsának jogkörébe
vág, azt emez elhatározásában sem politikai, sem más tényezők nem irá-
nyítják. Hogy a fiókintézetnek Szilágy-somlyóra helyezését látták szüksé-
gesnek, azt városunk és vidékének hitelviszonyai indokolják. A szomszédos
Nagykároly ugyancsak mozgolódott érte, hogy oda tegyék és mióta híre kelt a
bankfiók felállításának, hát Zilah is, a vármegyei székhely titulusán szintén ki-
nyújtotta utána a kezét, de mindkét városnak üres marokkal kellett vissza-
526
vonulnia. Hogy mennyire minden külső befolyástól menten, tisztán csak a
pénzügyi és köz- gazdasági érdek irányították az Osztrák-Magyar Bankot
elhatározásában, mutatja az is, hogy Szilágysomlyó város részéről ez irányban
éppen semmi lépés nem tétetett s a fiók még is itt lesz felállítva.
A bankfiók üzletköre értesülésünk szerint ki fog terjedni az egész
Szilágyvármegye összes területére és így a tasnádi járásra is, amely eddig a
szatmári kerülethez tartozott, továbbá Szolnok-Doboka vármegyének nagy-
ilondai és bethleni járásaira, valamint Bihar vármegyéből a margittai járásra.
Az Osztrák-Magyar Bank fiókintézetének városunkban való felállítása
városunk hitel-viszonyainak szoliditására, másfelől éppen ezáltal is
városunknak és vidékének kereskedelmi és ipari föllendülésére sokkal
nagyobb fontosságú elhatározás, mint azt sokan – kicsinyéivé az egész dolgot
– elképzelik.
Egészen más kihatású ez intézmény, mint egy járásbíróság elhelyezése,
de mégis úgy véljük, hogy a bankfiók felállításában Szilágysomlyó város némi
rekompenzációt nyert a krasznai járásbíróság felállításával szenvedett,
tagadhatatlanul nagyon tekintélyes anyagi veszteségért.
Az új bankfiók főnöke Ruszka Kálmán, a nagyváradi bankfiók ez idő
szerinti főnök helyettese lesz. Az üzleti működést a bank már a közeli 1914.
évi február havában megkezdi. Egyelőre, míg a megfelelő bankhelyiség
felépül, ideiglenesen Donogány Jánosnak Rákóczi-utcai házában fog
elhelyezkedni.
Az új banképülettel városunk egy monumentális épülettel lesz gazda-
gabb, mert amint értesülünk, az építkezés céljára olyan telket keresnek
megvételre, amelyiknek 30 méter utcafrontja legyen és sarokra lehessen
építeni.
Úgy értesültünk, hogy a református egyház az óvodatelket felajánlotta
volna, – mások meg azt óhajtanák, hogy a város a gőzfürdőtelket engedné át
a banképület elhelyezésére.
Az előbbi, úgy hisszük, nehezen fogna menni, mert az egyházi felsőbb-
ség aligha fogna beleegyezni a telek elidegenítésébe, a városháztelek egy
részének átengedése azonban nagyon is plauzibilisnek látszik, mivel a mostani
pénzviszonyok beláthatatlan időre nyakát szegték a tervbe vett költséges
városházépítésnek és csaknem kényszerítő erővel követelik az üresen álló
szép telekrésznek önként kínálkozó kedvező értékesítését, mellyel egyszer-
smind a város közepén adnánk helyet egy díszes épület fölemelésére.
527
1913. november 13. Az Osztrák-Magyar Bank. Szilágysomlyói fiókintézetének
felállításáról a „Szilágysomlyó” már tett említést. Az új bankfiók dolgában
most az Osztrák-Magyar Bank két előkelő tisztviselője Elischer Viktor, a
budapesti főintézet gazdasági főtanácsosa és Hiemesch Frigyes, a nagyváradi
bankfiók vezetője kedden lent járt Szilágysomlyón s többek között intézkedett
az új bankfiók ideiglenes elhelyezéséről.
Donogány János bankigazgató Rákóczi-utcai házát veszik ki bérbe erre
a célra. Az előkelő vendégek a bank állandó elhelyezésére nézve is
tájékozódást kívántak szerezni s Donogány János és dr. Nádndvary Jenő
vezetésével bejárták a várost s megszemléltek több olyan telket, mely
alkalmas volna a bankfiók állandó otthonának a felépítésére. A szemle tárgyát
különösképpen saroktelkek képezték, mert saroktelekre kíván építkezni a
bank (talán azért, mert így kisebb a matematikai valószínűség ahhoz, hogy
ügyes betörők a szomszéd házból hadműveleteket intézzenek a vasszek-
rények ellen, – meg a bankók is nyugodtabban pihenhetnek a szomszédban
támadt tűzveszedelem idején). Különösebben a városházteleknek és a refor-
mátus egyház Rákóczi-utcai két telkének megfelelő részletéről volt szó az új
bankpalota felépítésével kapcsolatban.
Az itt járt főtisztviselők különben a fiókintézet állandó elhelyezését
illetőleg nem kívánnak előterjesztést tenni: az új fiókintézet főnökére, Ruszka
Kálmánra hagyják ezt. Maga a szilágysomlyói bankfiók 1914. február havában
kezdi meg működését s a tavasszal, ha a telekkérdés véglegesen el lesz
intézve, az új banképület építését is meg fogják kezdeni.
1913. november 13. Panaszkodnak a Bocsánczy Adolf-tér lakói, hogy az egész
környék csupa szemét, sár, a vasúti töltés mellett levő árkok rothadt pocsolyái
még bűzhödtebbé teszik a levegőt. Nem ártana tenni valamit, már csak a még
mindig aktuális kolera veszedelemre való tekintetből is. (A Bocsánczy Adolf
tér helyén a Nicolae Bălcescu utca van. Ennek Kraszna felöli része. Sz.M.A.)
1913. november 13. A P. Szathmáry emléktáblára, mellyel a kiváló írónak és a
kisdedóvó-intézmények egyik alapítójának szilágysomlyói szülőháza lesz
megjelölve, a közoktatásügyi miniszter 200 koronát utalványozott, jeléül an-
nak, hogy az állam is kegyelettel tartozik P. Szathmáry Károly emlékének.
1913. november 13. Kinevezték Barboloviciu Alimp helyére, Ghetie Sándor dr.
szamosújvári teológiai tanárt, lelkésznek és püspök helyettesnek
(vikáriusnak).
528
1913. november 17. Halálozás. Nagy részvéttel értesülünk, hogy Hubert Jenő
Szilágysomlyó r. t. város képviselőtestületének sok éveken keresztül volt
munkás tagja, hosszas betegség után elhunyt. Haláláról a család következő
gyászjelentést adta ki:
„Alulírottak szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a szerető testvér,
nagybátya, sógor, rokon és jó barát Hubert Jenő földbirtokos, Szilágy-
vármegye törvényhatósági bizottságának, Szilágysomlyó város képviselő-
testületének tagja, a Közgazdasági Bank r.-t. igazgatója, életének 57-ik évében
hosszas és példás béketűréssel, keresztényi önmegtagadással viselt
szenvedés, a halotti szentségnek ájtatos felvétele után az Urban csendesen
elszenderült. Drága halottunk földi maradványait f. hó 27-én du. 2 órakor
fogjuk a r. kat. egyház szertartása szerint a Rákóczi-utcai halottas háztól a r
kat. kis temetőben levő családi sírhelyen örök nyugalomra helyezni; lelkéért
engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 28-án de. ½8 órakor fog a
helybeli r. kat. plébániai templomban az Egek Urának bemutattatni. Áldás
legyen és béke virrasszon drága porai felett! Szilágysomlyó, 1913. november
25. Hubert Blanka, Hubert Mariska férjezett Brandt Oszkárné, testvérei.
Hubert Berta, Hubert Kata, Hubert Ilona Hubert Magda Hubert Iván
unokatestvérei és ezek családja, Brandt Oszkár, sógora. Brandt József és Illa
unokaöccse és húgaˮ.
1913. november 18–19. A városi színházban román színielőadások voltak. Egy
15 tagból álló bukaresti színésztársulat lépett fel. A közönség a helybeli román
intelligencia és a vidéki román lelkészekből és tanítókból állott. Az előadott
darabok – román szerzők művei – mint a színészek játéka, a közönség
tetszését vívták ki.
1913. november 19. Pesti Napló. A jegybank új fiókja. Az Osztrák-Magyar
Bank legutóbbi főtanácsi ülésén elhatározták, hogy új fiókot állítanak föl
Szilágysomlyón. Mint Szilágysomlyóról írják, a budapesti főintézet főtaná-
csosa, Elischer Viktor a napokban lent járt, hogy az új fiók elhelyezéséről
gondoskodjék. Egyelőre helyiséget béreltek a fiók céljaira, de a jegybank
vezetősége intézeti házat fog építtetni a jövő évben Szilágysomlyón. A fiók
igazgató-tanácsának tagjait már kinevezték, úgy hogy februárban minden
valószínűség szerint megkezdheti működését az új bankfiók.

529
1913. november 20. Halálozás. Járásunk főszolgabíróját, Nagy Gyulát családi
gyász érte. Testvére Nagy Károly, a lugosi m. kir. földmivesiskola igazgatója
elhalt. A gyászhírt a család következő gyászjelentésben tudatja. „Hosszuaszói
Nagy Gyula, neje K.-szentmiklósi Nagy Berta és gyermekei: Nagy Katalin, Nagy
Petronella férj. lovag Gassner Károlyné, Nagy Berta, ifj. Nagy Gyula húgai és
öccse; hosszuaszói Nagy Lajos és neje Bökös Mariska, hosszuaszói Nagy
Erzsébet mint testvérek illetve sógornők, úgyszintén az összes közeli és távoli
rokonság nevében is mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett testvér,
sógor és nagybátya, hosszuaszói Nagy Károly, a Ferenc József-rend lovagja, a
lugosi m. kir. földmivesiskola igazgatója, Krassó-Szörény vármegye törvhat.
bizottságának tagja, a lugosi ref. egyház presbitere folyó évi november hó 11-
én, délelőtt 11 órakor, életének 54-ik évében súlyos betegeskedés után
jobblétre szenderült. Szeretett halottunk földi maradványait folyó hó 13-án,
délután 2 órakor fogjuk a református hitvallás szerint a földműves iskolától
rövid gyászima után a lugosi evangélikus temetőben örök nyugalomra
helyezni. Áldás emlékére, béke poraira! Lúgos, 1913. nov. hó 11-én.ˮ
1913. november 27. A P. Szathmáry-emléktáblára, a képviselőház gazdasági
bizottsága 200 koronát megszavazott. P. Szathmáry Károly majdnem egy
évtizeden át volt országgyűlési képviselő s több évig az országgyűlési naplót is
szerkesztette. Ahhoz az 1100 s egynéhány koronához tehát, mely az
emléktáblára idáig összegyűlt, ezen a címen is méltán hozzá járulhat az ország
törvényhozó testülete. Az emléktábla szülőházán lesz elhelyezve.
1913. november 27. Hubert Jenő földbirtokos, a Hubert-szállás névadója, 57
éves korában elhunyt. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának,
Szilágysomlyó város képviselő testületének tagja, a Közgazdasági Bank RT.
igazgatója volt.
1913. november 27. Kinevezés. Jeleztük, hogy az Osztrák-Magyar bank
szilágysomlyói új fiókintézetének főnökévé Ruszka Kálmán nagyváradi főnök-
helyettest fogják kinevezni. A kinevezés most meg is történt s így a
szilágysomlyói fiók élére tényleg Ruszka Kálmán kerül, aki már csak idevaló
származásánál fogva is bizonyára legjobban fogja kiismerni, ennek a vidéknek
gazdasági baját, átérző lélekkel igyekszik kedvezőbbé tenni a helyzetet s
irányítani a közgazdasági életet.

530
1913. november 27. Az Agyonnyomott város címmel az 1914. évi
költségvetést szemlevételezik. 138.370 korona bevétellel szemben 275.867
korona kiadás szerepel. A város összes ingatlanai, javai már nem nyújtanak
fedezetet a kiadások fedezésére. A kiadás összegből 96. 099 korona a város
igazgatására szükséges személyi kiadás.
1913. december 4. A Szilágysomlyó-Zilah-Csucsa útvonalon 1914. április 1-től
a nagyváradi postaigazgatóság megindítja postaautó járatát.
1913. december 27. Városok Lapja. Polgármester- és tanácsos-választás
Szilágysomlyón. A f. hó 17-én választották meg Szilágysomlyón a lemondott
Lukátsffy Ödön utódjául polgármesternek Donogány János takarékpénztári
vezérigazgatót az általános tisztújításig terjedő egy évi időtartamra. Donogány
János megválasztása erős küzdelem eredménye, mert vele szemben Rózsi
Béla dr. ügyvéd, a másik jelölt csak néhány szavazattal maradt kisebbségben.
Az új polgármester előtt különben a városi közigazgatás tere nem ismeretlen
pálya, amennyiben évekkel előbb tanácsos volt Szilágysomlyón. Ugyancsak
ezzel az alkalommal választották meg Szlávik Imre dr.-ral szemben Horváth
Endre dr. kir. járásbírósági joggyakornokot városi tanácsossá az állásától
megvált Udvari József volt tanácsos helyére, aki tisztviselői szereplése előtt
Zilahon volt ügyvédjelölt s ugyanakkor a helyi ellenzéki sajtó munkásai között
vitt jelentős szerepet, most pedig Lengyel Zoltán dr. országgyűlési képviselő
irodájának vezetésével cserélte fel Somlyó városnál viselt közigazgatási
tanácsosi állását.
1913. december 18. A szilágysomlyói „Daloskör” december 27-én a színház
helyiségében műsoros táncmulatságot szervez.
1913–1914-es tanévben a szilágysomlyói minoriták főgimnáziumában 261
tanuló volt beírva, ezek között 52 izraelita.
1914. A szilágysomlyói adóhivatali és pénzügyőrségi épület átalakítására és
kibővítésére a m. kir. Pénzügyminisztérium 15.890 korona 69 fillért irányzott
elő.
1914. A hírlap kézbesítés gyorsítása érdekében Szilágysomlyón külön hírlap
kézbesítők rendszeresíttettek.
1914. A város dobosa egy Ölvedi nevű polgár.

531
1914. január 8. A szilágysomlyói járásbíróság alkalmazottai: Muzsay János
vezetőbíró, Csiszér Gábor kir. járásbíró, Dr. Petruska Leó kir. járásbíró, Lénárt
Sándor kir. járásbíró, Kormos József kir. járásbíró, Dr. Gyöngyössy József
bírósági jegyző, Halliarszky Albert joggyakornok, Büchler József irodatiszt,
Kedves György díjnok, Tyuskay István írnok, Henter Dezső segédkezelő és
leíró, Schlecht Lajos telekkönyvvezető, Pallagi László írnok, telekkönyvvezető,
Bethlen Jenő írnok, telekkönyvvezető, Jancsovics András irodatiszt,
telekkönyvi kiadó és irattárnok, Ambrus János díjnok, mutogató (sic!) a
telekkönyvtárban, Kleinmann Helén díjnok, Róth Mariska irodagyakornok.
1914. január 8. A mérleg (1913.) Az elmúlt esztendőt vígan temetjük. Nagy
idők óta a legfeketébb évek leggyászosabb esztendőjét temetjük benne. Nem-
csak Magyarország, de talán az egész világ megkönnyebbült lélekkel veszi
tudomásul, hogy 1913. végét érte. Nem vagyunk babonásak, nem hiszünk a
jövendölésekben, de ezúttal a tizenhármas számban szomorú balsejtelmeket
hívőknek volt igazuk. Különösen Magyarországra minden rosszat rázúdított ez
a csúnya esztendő.
Fiaink elszenvedték egy véres háború minden gyötrelmét, anélkül,
hogy legalább hősi babérokat arathattak volna, a rettenetes fegyverek falai
közé zárt békében vérzett el ebben az évben országunk.
Az 1913-as év fekete temetője lett országunk jólétének, országunk
alkotmányának, országunk önállóságának. Világosan megismerhettük tar-
tományi mivoltunkat, érezhettük az osztrák helytartó, gróf Tisza despotikus
kormányzását. Az osztrák birodalom érdekében kihúzták fejünk alól a párnát,
hogy fiainkat nyakig fegyverben tartva, fenyegessék meg határainkról a jogos
szabadságukat kivívó balkáni népeket. Egy esetleges új tartományokat hódí-
tani akaró háború miatti félelem megakasztotta a zsenge magyar keres-
kedelem és ipar gyönge vérkeringését, a leendő nagy háború árnyékának
koldusa, nyomorult földönfutója lett Magyarországon minden második
kereskedő iparos. A perek száma megháromszorozódott.
A kivándorlás hihetetlen arányokat ért el egyes vidékeken. Hiába lépett
életbe az új kivándorlási törvény, amely drákói szigorral sújt le a szabad
költözködést gyakorló magyar proletárra s szigora egészen azonos a Dózsa-
féle lázadást követő hírhedt Verbőczi-féle törvényekkel, a magyar föld és a
magyar gyárak proletárja a legfurfangosabb módon igyekeznek menekülni
ebből az országból.

532
 Politikai pártjaink még mindig a régi gravamenes magyar politika
meddő utjain járnak. Még mindig a sérelmek politikája a gazdasági, a kultu-
rális politika helyett. Bár el kell ismerjük, hogy a magyar ellenzék az év utolsó
hónapjaiban igen megemberelte magát és igen becsületes, igen elszánt, igen
nívós kritikákkal kísérte a munkapárt hazafiatlan és az országgyűlésnek egy
tartományi gyűlés színvonalára süllyesztő politikáját, azonban még mindig
nélkülözzük, a negyvennyolcas magyar ellenzéki politika forradalmi lendü-
letét, mindent feláldozó’ elszántságát és kérdjük, hogy miként lehet az, hogy
amikor Mária Terézia trónja veszélyben forgott, akkor olyan lelkesülten
tudtak „Vitam et sanguinem”-t kiáltani és tudtak tényleg vért és életet áldozni
is és most, amikor a haza forgott és forog még mindig veszélyben, a kardok
még mindig ott csücsülnek az ősi hüvelyben. Ismételjük, hogy az utóbbi
hónapokban, főleg, mióta Károlyi Mihály gróf nagy koncepciójú alakja kerül
előtérbe, már sok szép dolgot tapasztaltunk, de még mindig hiányzanak az
ellenzéki politikából azok a Rákócziak és Kossuthok-ra emlékeztető heroiz-
musok.
Állapítsuk meg tehát, hogy Magyarországra nézve az 1913-as év teljes
veszteséggel zárult. S ha nem volna ezen ország fundamentuma vér és
könnyáztatta sárral megkevert vakolattal építve, és ha nem volna fölöttünk
ezeréves a roskadozó tető, és ha még nem éltek volna őseink még szomorúbb
esztendőket át a Kárpátok között, teljes kétségbeeséssel kellene fogadnunk
az új esztendőt.
Úgy fogadjuk tehát az új esztendőt, mint amelyik rosszabbat már úgy
sem hozhat. És az 1914-ik esztendő hajnalán szívünkben ismét kigyulladnak az
új remény-tüzek, hogy hátha tán… Mert hisszük, hogy országunk méhe egy
szebb jövendő magzatát hordja és hisszük, megérdemeljük annyi balsors után
sorsunk jobbrafordulását.
1914. január 8. A főgimnázium építésére lejárt az ajánlati határidő. Az
általános munkahiány következtében – mint előre volt látható – a vállalkozók
seregestől ragadták meg a kínálkozó alkalmat. Körülbelül 50 ajánlat érkezett
az ország minden részéből, nagyobbrészt részmunkára. A szilágysági vállal-
kozók közül részmunkára ajánlatot adtak: Máthé László és társai asztalos, –
lakatos és mázoló munkákra 32.817 korona 78 fillérrel, – Keller Izsó üveges
(luxfer nélkül) munkákra 7072 korona 65 fillérrel, Balogh Testvérek (Zilah)
vászonredőny-, asztalos-, lakatos-, üveges- és mázoló munkákra 37.002 koro-

533
na 56 fillérrel. Az összes vállalati munkákra Lung Gábor és Társa Budapest,
341.658,21, korona, Bene Károly és Nagy Lajos Budapest, 367.730,07 korona,
Robbelly Aladár Budapest, 328.132,27 korona, Bród Ferenc Szilágysomlyó,
367.138,86 korona, Kerekes és Müller Szászrégen, 341.368,04 korona, Attl,
Beretey, Rátz Kolozsvár, 369.687,54 korona, Kesztyűs János Nagyvárad,
403.172,99 korona, Bottyán István Szatmár, 342.822,16 Gerster, Megye és
Szunyogh Nagyvárad, 352.355,78 korona. Cherestel és Gál Brassó,
(kikapcsolva vízvezeték és csatorna) 326.389,41 korona, Kotits Lajos Arad,
323.426,21 korona összeggel adtak ajánlatot.
1914. január 11. Az Osztrák-Magyar Bank új fiókja. Az Osztrák-Magyar Bank
főtanácsa nem régiben elhatározta, hogy Szilágysomlyón új fiókot állít fel. Az
új fiók ez év, február végén kezdi meg működését és a szatmári fiók
kerületéből a tasnádi járást csatolják hozzá. Az új fiók tisztviselői kara is ki van
már nevezve és pedig főnökké Ruszka Kálmánt, a nagyváradi fiók főnök
helyettesét, főnök helyettessé pedig Grusz Lászlót, a szatmári fiók tiszt-
viselőjét nevezték ki.
1914. január 15. A városi tanács ezen a napon 40.000 korona vételárért az
Osztrák-Magyar Banknak felajánl 1200 m² területet a volt Városháza helyén.
1914. január 15. Szilágysomlyó r. t. város. A közgyűlés kebelében működő
bizottságokat a képviselőtestület a következőképpen alakította meg: Az
állandó választmány tagjai: Dr. Láng Jakab, Szabó György, dr. Keller Samu,
Révész Arthur, dr. V. Szabó Lajos, Ruszka Ignác, dr. Gáspár Gyula, Kőrössy
Endre, Farkas Ödön, Simay Miklós, Szoplonczay Sándor, Faragó Sándor t.
ügyész. A gazdasági és pénzügyi bizottság tagjai: Nusbächer Salamon, Farkas
Ödön, dr. Ajtai Endre, Szabó István. A jogügyi bizottság tagjai: Moni Gyula, dr.
Nádudvary Jenő, Lukátsffy Ödön, dr. Veverán György lettek.
1914. január 15. Szilágysomlyó r. t. város képviselőtestülete az 1914-ik évre
következőleg alakult meg: I. Választottak: Ajtai Endre dr., Veverán György dr.,
Szilágyi Sándor dr., Szabó György, Barboloviciu Alimp, Madár János, Bálint
Lajos, Farkas Ödön, Páskuj István, Weisz Salamon, Tamkó Károly, Markovics
Jakab dr., Farkas István, Kattra Endre; Kálmán István, ifj. Tóth Károly,
Frankovics Ignác, Révész Arthur, Kállai József, Oláh Károly, Bölöni Sándor,
Páskuj Antal, Weisz Samu dr., Szabó István. II. Virilisek: Kőrössy Endre, Keller
Samu dr., Weinberger Jakab, Gáspár Gyula dr., Weinberger Kálmán, Porjesz

534
Sámuel, Simay Miklós, Moni Gyula, V. Szabó Lajos dr., Lukátsffy Ödön,
Nádudvary Jenő dr., Löwbeer Arnold, Szaplonczay Sándor, Brüll Zsigmond,
Salamon Áron, Rosenberg Mór, Herschkovits Leopold, Ruszka Ignác, Weisz
Áron, Láng Jakab dr., Brüll Sámuel, Nusbächer Salamon, Goldglancz Mór,
Berger Adolf. III. Tisztviselők: Donogány János polgármester, Hegedűs Sándor
főjegyző, Horváth Endre dr., közig. tan., Bölöny Bálint rendőrkapitány,
Ábrahám Sándor gazd. tanácsos, Faragó Sándor t. ügyész, Kálmán Ignác dr. t.
orvos, Kedves János pénztárnok, ifj. Faragó Sándor aljegyző, Récsy Zsigmond
számvevő.
1914. január 15. Ugyanaz napon délután helyezték örök nyugalomra
Szilágysomlyón berei Bartha Kálmánt, e járásnak nagy tehetségű szolgabíráját,
akit hosszas, sorvasztó betegségétől még fiatalon, 40 éves korában, e hó 16-
ikén szabadított meg a minden földi fájdalmat megszüntető könyörületes
halál, özvegyet és egy fiúgyermeket hagyott hátra. Haláláról a családon kívül a
szilágysomlyói főszolgabíróság tisztikara és külön a szilágysomlyói járás
jegyzői kara adtak ki gyászjelentéseket.
1914. február hó folyamán a tervek szerint meg kezdi működését az Osztrák-
Magyar Bank, és tavasszal, ha a telek kérdése megoldódik, az új bank
épületének építését is meg fogják kezdeni. [A bank időközben többször
változtatott nevet: 1918 után Banca Naționala a României, 1940-1944 között
Magyar Nemzeti Bank, szilágysomlyói kirendeltsége, 1945 után Banca
Naționala a României, később több különböző néven működő bank székháza,
ma a Bíróság otthona. Sz.M.A.].
1914. február 5. Kinetofon-előadás Szilágysomlyón. Február 7. napján alkalma
lesz a Szilágysomlyó és vidéke közönségének, hogy a modern technika egyik
legnagyszerűbb vívmányát, a kinetofont (beszélő-mozit) megismerhesse. Az
Apolló- mozgószínház vezetősége, mely nagyvárosi nívójú vállalkozásaival
eddig is kiérdemelte a közönség elismerését, fogja bemutatni nagy áldozatok
árán a vidéki mozgószínházakat megelőzve Edisonnak ezt az új, nagyszerű
találmányát. Az óriási érdeklődésre tekintettel, jó lesz a jegyek előjegyzéséről
gondoskodni.
1914. február 7. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter nyugdíjat
utalványozott: Bogdán István szilágysomlyói áll. el. isk. tanító részére, évi
3200 Koronát.
535
1914. február 7-én alkalma lesz Szilágysomlyó és vidéke közönségének
megismerni a modern technika legújabb vívmányát a kinetofont, a beszélő
mozit, Edison találmányát.
1914. február 12. Az új városháza. A városház kérdésének helyes megoldása
nagy gondot okoz a város vezetőségének. Minthogy a régi városház
átalakításának a tervét az épület rozoga állapota miatt minden valószínűség
szerint el kell ejteni, a kérdés más megoldási módja vetődött felszínre.
Ábrahám Sándor városi mérnök egy új városházépület vázlatos tervén
dolgozik, mely a jelenlegi városház helyén épülne fel a város közigazgatási
hivatalai céljaira. A rendőrség és a városi pénztár hivatalainak elhelyezésére a
városházudvaron levő, jelenleg a gimnázium használatában álló új épület
szolgálna, mely eredetileg úgy van építve, hogy egyemeletes épületté
átalakítása nehézségekbe nem ütközik. 110.000 koronára teszi a városi
mérnök azt az összeget, melyből egy megfelelő új épületet – melyben még
néhány bolthelyiség is megférne – emelhetne a város s emeletet húzhatna az
udvari épületre. Az esetre, ha az Osztrák-Magyar Bank megvásárolja a
felajánlott saroktelket, a tervbe vett utcai egyemeletes épület, hogy közötte
és a banképület között hézag ne maradjon, – egész a banképületig volna
kiépítendő, nagyobb költséggel. Gondolkoznak egy másik megoldási módról
is: a Nemecz-féle terv megépítéséről; ez esetben a saroktelket egy nagyobb
szabású városház-épület foglalná el. Donogány János polgármester különben
rövidesen szeretne végezni az üggyel (jövő tavasszal már át is akarja
költöztetni a hivatalokat) s egy közelebbről összehívandó közgyűlés elé
részletes javaslatot fog előterjeszteni.
1914. február 12. Az Apolló mozgószínházban nagy esemény történt a múlt
szombaton: a kinetofont (a beszélő mozit) mutatta be több előadásban a
nagyszámban összegyűlt helyi és vidéki közönségnek, mely érdeklődéssel
tanulmányozta az új találmányt: az összeműködő vetítő és beszélőgépet. Az
opera- s operett részletekből álló kinetofon-számok mellett egy érdekfeszítő
detektív-történet jelenetei gördültek le pompás felvételekben.
1914. február 12. Az ipartestület épületén gyászlobogó jelzi, hogy Lengyel
László kovácsmester, hitelszövetkezeti pénztárnok meghalt. A kolozsvári
Karolina-kórházban, ahol betegségének gyógyítását remélte, érte utol a halál.

536
1914. február 19. Esküvő. Néhai Gencsy Sándornak, Szilágysomlyó város volt
polgármesterének fia gencsi Gencsy Bertalan cs. és kir. hadnagy, élelmező
tiszt a rovignoi 24. vadászosztálynál, folyó évi február hó 23-án de. 10 órakor
tartja esküvőjét Benedekfalván a református templomban Donovák Etelkával.
1914. február 21-én Marossy Aranka a polgári leányiskola helyettes igaz-
gatója, szombaton Velencéről, építészeti, szobrászati műkincseiről, az ott
látottakról, az Apolló villamos színház vetített képeivel illusztrált nagy sikerű
felolvasást tartott.
1914. február 26. Dr. Petruska Leó szilágysomlyói járásbíró, kinevezési
dátuma 1910. V. 15.
1914. március 1. Az első repülőgép vasárnap déli 12 órakor vonult keresztül
Szilágysomlyó határán, kb. 1000 méter magasan.
1914. március 5. A főgimnázium nyilvánossági joga. A szilágysomlyói főgim-
náziumnak az új nyolcadik osztály nyilvánossági jogát és az érettségi
vizsgálatok tartásának, érettségi bizonyítványok kiállításának a jogát megadta
a közoktatásügyi miniszter. A jog – mint minden más új tanintézetnél –
ideiglenes s csak három évi gyakorlat után állandósulhat. Míg azonban más
fiatal tanintézeteknek a miniszter csupán egy- egy évre szokta megadni az
ideiglenes jogot s így ezeknek három év alatt háromszor kell egy-egy évi
meghosszabbítást kérelmezniük, a szilágy-somlyói főgimnázium az egész
három esztendőre egyszerre kapta meg, ami mindenesetre a bizalom jele.
1914. március 5. A főgimnázium építkezése. Lakatos Ottó minorita rendfőnök
hétfőn döntött a főgimnázium új épületére beérkezett ajánlatok felett. Aradra
hívta a főgimnázium illusztris igazgatóját, Mahalcsik Bónót s az épület
tervezőjét, Baumgarten Sándor budapesti műépítészt s az ő meghallgatásuk
után úgy határozott, hogy a 49 ajánlat közül Bottyán és Weszelovszky szat-
mári építészek 290.000 koronás ajánlatát fogadja el, bizonyos megszorító
feltételekkel. Így feltételül köti ki a rendfőnök, hogy a vállalkozók elsőrendű
anyagot használjanak az építkezésnél, megkívánja, hogy pontosan a terv sze-
rint építsenek s kijelenti, hogy a 290.000 korona vállalati összegen felül
pótmunkák s egyéb efféle címeken „szokásos” utólagos felszámításokat
egyáltalában nem respektál. Gondol a helyi iparosok érdekeire is s kiköti,
hogy a vállalkozók lehetőleg a helyi iparosokat részesítsék előnyben. Az
épület átadásának idejét a rendfőnök 1915. augusztus 1-re határozta meg,
537
ahogy a nálunk is nagyon érezhető munkahiányon segítsen, kívánja az
építkezés sürgős megkezdését. A Bottyán és Weszelovszky cég bizonyára el
fogja fogadni ezeket a feltételeket, annál is inkább, mert a rendfőnök fel-
tételei tulajdonképpen nem olyan új feltételek, melyek az ajánlat módosí-
tására vezetnének, hanem csak az ajánlat eredeti feltételeinek pontosabb
meghatározásai. Valószínű tehát, hogy az építkezés hamarosan – talán már a
jövő héten – megkezdődik s örömmel láthatjuk, mint nő, emelkedik ki a
földből a művelődésnek egyik legújabb, magyar temploma, a mi városunkban.
1914. március 5. Hivatalba lépés. Dr. Szlávikné Várady Etelka állami polgári
leányiskolai igazgató szabadsága leteltével állását folyó évi március hó 2-án
újólag elfoglalta.
1914. március 5. A Kraszna megyei Takarékpénztár vasárnap tartotta meg évi
rendes közgyűlését. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1013. évi
üzleti eredményről szóló jelentését s a 69.057 kor. 92 fillér tisztanyereség
felosztására vonatkozó javaslatot. Az osztalékot részvényenként 15 koro-
nában állapították meg. A vezérigazgatói állást eltörölték. Elnökigazgatóvá dr.
Nádudvary Jenőt, helyettes elnök igazgatóvá Szabó Györgyöt, új igazgatósági
tagokká Czanyuga Ágostont, Merk Jánost és Lengyel Ákost választották meg.
1914. március 5. Kinevezés. Oros Simon szilágy-somlyói görög katolikus
tanítót a szamosújvári királyi javítóintézethez családfősegéddé nevezte ki a
közoktatásügyi miniszter.
1914. március 12. Horváth József debreceni kultúrmérnök tervei alapján
kezdődik a Kraszna szabályozása. Augusztus vagy szeptember folyamán
megkezdődhetnek a szabályozási munkálatok.
1914. március 12. Gyászrovat. Részvéttel értesülünk, hogy Hegedűs Géza, a
Krasznamegyei takarékpénztár egyesület pénztárnoka elhunyt március 10-
ikén. A 45 éves életerős férfiút tüdőgyulladás döntötte ágyba; a különben
erős szervezet nem tudott megküzdeni a betegséggel. Halálát özvegye: Veress
Anna, gyermekei: László és Endre, édesanyja özv. Hulimka Györgyné, szül.
Tóber Anna, anyósa: özv. Veress Józsefné, Vályi Johanna, – testvérei: Hegedűs
Sándor, Szilágysomlyó város főjegyzője, Hegedűs Gyula törvényszéki bíró,
Hegedűs József, sógornői és sógorai: Faragó Sándorné, Veress Ilona, Veress
Miklós, Faragó Istvánné Veress Mariska, Veress József és kiterjedt rokoni ág
gyászolja. Temetése ma délután lesz a Kálvin-utcai gyászházból, a gyászmisét
538
pedig 13-án d. e. kilenc órakor tartják. A családon kívül a Krasznamegyei
Takarékpénztár külön gyászjelentést adott ki, s ebben tudatja azt a nagy
veszteséget, mely a lelkiismeretes, pontos tisztviselő halálával az intézetet
érte.
1914. március 15. Versenytárgyalások eredménye. A Szilágysomlyón építendő
főgimnázium építésével Bottyán István vállalkozót bízták meg.
1914. március 19. Gyászrovat. Részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Brandt
Oszkár, Beszterce-Naszód vármegye nyugalmazott főlevéltárnoka életének
57-ik, boldog házasságának 25-ik évében 1914. évi április hó 4-én délután 5
órakor, hosszas szenvedés után elhunyt Szilágysomlyón. Özvegye Brandt
Oszkárné, szül. Hubert Mariska, gyermekei: József és Illa, édesanyja: özv.
Brandt Sámuelné, szül. Lázár Laura, testvérei: Brandt Viktor és neje szül.
Csernátony Ilona, Brandt Mariska, Brandt József, sógornője: Hubert Blanka és
kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Temetése nagyszámú közönség rész-
vétele mellett, – hétfőn délután ment végbe a róm. kat. szertartás szerint. Az
elhunytat a Rákóczi-utcai gyászházból a róm. kat. kistemetőbe vitték, hol a
családi sírhelyen tették örök nyugalomra.
1914. március 26. Városházépítés. Úgy értesülünk, hogy Donogány János
polgármester közelebbről, talán március hó utolsó, vagy április első napjára
közgyűlést fog összehívni, s a közgyűlés elé terjeszti elfogadás végett azt a
városháztervezetet, melyet Ábrahám Sándor mérnök, gazdasági tanácsos
tervezett. Felhatalmazást fog kérni a polgármester arra, hogy az új városházát
e terv szerint építtesse meg. Ez a közgyűlés különben az új szervezeti
szabályrendelettel és nyugdíj szabályrendelettel is foglalkozni fog.
1914. március 26. A főgimnázium. Javában folyik a munka a György Emőd-
féle telken: a Bottyán és Weszelowszky szatmári cég megkezdette a
főgimnázium új otthonának a felépítését. 65 méter hosszú, 1112 négy-
szögméter alapterületű, kétemeletes, monumentális épület lesz az új fő-
gimnázium, dísze a felsővárosrésznek. A munkálatokat a cég egyik tagja:
Weszelowszky Géza vezeti. Az építési engedélyért 385 koronát fizettek be a
vállalkozók a város pénztárába. Ez az első nagyobb összeg, mely az új épít-
kezési szabályrendelet értelmében illeti meg a várost s gyarapítja a
városrendezési és szépészeti alapot.

539
1914. március 28. Szamos, hírlap Szatmár. Az Osztrák-Magyar Bank szilágy-
somlyói fiókja, amelynek felállításáról már hírt adtunk, április 6-án fogja
hivatalos működését megkezdeni.

1914. március 28. Újból kiöntött a Kraszna, a város védőtöltéssel védekezett.

A Bánffy réten tutajokkal közlekednek.
1914. április 2. Donogány János polgármester végleg rendezni akarja az új
városháza építésének ügyét. Az új székházat az Ábrahám Sándor városi
mérnök által Bród Ferenc közreműködésével készített terv szerint építtesse
meg.
1914. április 2. Közgyűlés a városnál. Elfogadták az új városház új tervét.
Népes közgyűlés volt tegnap délután a városházán. A képviselőtestületi tagok
érdeklődését az új városház építése tárgyában tett polgármesteri előter-
jesztés keltette fel. Donogány János polgármester rövidesen végleg rendezni
akarja az új városház ügyét s előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy az új
városházat az Ábrahám Sándor városi mérnök által Bród Ferenc közremű-
ködésével készített terv szerint építtesse meg. Az állandó választmány az
előterjesztésnek megfelelőleg azt javasolta, hogy a terv kivitelére a közgyűlés
a tanácsot bízza meg, feljogosítván arra, hogy pályázatot hirdessen s döntsön
a beérkezett ajánlatok felett. Heves vitatkozás indult meg a javaslat felett. Dr.

540
Nádudvary Jenő annak az előrebocsátása mellett, hogy ő is kívánja az új
városház sürgős felépítését, indítványozta, hogy a közgyűlés érdemi határozat
előtt kérje be a részletterveket és a költségvetést is, ezeket szakértőkkel és az
államépítészeti hivatallal vizsgáltassa felül. Donogány János polgármester
megnyugtatta a képviselőtestületet arról, hogy a részletes terveket és
költségvetést hivatalos felülbírálás alá kell terjeszteni.
1914. április 5-én a polgári műkedvelők társaságának alakuló gyűlését tar-
tották. Az eddigi műkedvelők magasabb szintű szervezése történt. Ideiglenes
elnök dr. Ajtai Endre lett, társelnökké Hegedűs Sándort választották.
Művezető elnökké dr. Nagy Lajost és Kőhalmi Mihályt. Az új gárda pünkösd
másodnapján Csepreghy Sárga csikó színművét fogja előadni.
1914. április 6. Az Osztrák-Magyar bank új szilágysomlyói fiókintézete április
hó 6-án megkezdi működését. A tisztviselők már meg is érkeztek Szilágy-
somlyóra. A bankfiók főnöke Ruszka Kálmán, a nagyváradi bankfiók volt
főnök-helyettese lesz. Főnök helyettessé Grusz Lászlót nevezték ki, aki idáig a
szatmári bankfióknál működött. Két tisztviselőt – Farkas Viktort és Caravias
Sándort – a bécsi főintézettől helyezték által, előbbit felülvizsgálói
minőségben. Az új bankfiók működési köre kiterjed egész Szilágy vármegyére
és Bihar vármegyéből a margittai járásra.
1914. április 9. Műkedvelők alakuló közgyűlése. Vasárnap, azaz f. hó 5-én
délután 3 órakor a színház helyiségében dr. Ajtai Endre elnöklete alatt népes
közgyűlést tartott a műkedvelő társaság. Eddigelé a régi úri és polgári
műkedvelő társaság tartott felváltva előadást. Utóbbi időben elmúlt két
évtized óta az úri műkedvelő társaság alig adott életjelt magáról. Annál
többször hallatott magáról a polgári műkedvelők csoportja, melynek éltető
lelke Katona Sándor volt. Ez agilis férfiú mellett időként más-más igazgató
működött. Ezek sorában: Grusz Valér, Schöffer István és legutóbb hosszabb
ideig Kőhalmi Mihály töltötte be a műkedvelő-igazgató szerepét. A legutóbb
időben több tevékeny fiatal erő azon fáradozott, hogy egy nagyobb szabású
társaság létesüljön. S így alakult meg a régi úri és polgári műkedvelőkből egy
„demokratikus” színezetű társaság, mely az osztályok közt tátongó széjjel
húzások megszüntetését kivinni van hivatva. Az alapszabályok jóváhagyás
végett legközelebb felterjesztetnek. Ideiglenes elnök dr. Ajtai Endre lett.
Társelnökké Hegedűs Sándort kiáltották ki. Művezető elnökké választották:

541
dr. Nagy Lajost és Kőhalmi Mihályt; rendezőkké: Katona Sándort és Lisztay
Józsefet; jegyzővé: Pallaghy Lászlót; pénztárnokká: ifj. Dobos Lajost.
Választottak háznagyot és választmányi tagokat is. Az új gárda pünkösd
másod napján Csepreghy „Sárga csikó” című népszínművét fogja előadni. Ad
multos annos.
1914. április 9. Donogány János polgármester a tűzoltótestület főparancs-
noka.
1914. április 16. Az első szálloda Szilágysomlyón I. rész. A mostanában épített
városi vendéglővel és szállodával a város nem az első, mely ilyen irányú
kultúrintézményt tart fenn. A mikor a rendházunknak a történetét írom s
ahhoz az adatokat kutatom, a legnagyobb meglepetésemre az események
rengeteg halmazatában, mely 1731-től eredő évről-évre vezetett könyve-
inkben összetorlódott, arra az eredményre bukkantam, hogy az első szállodát
e nemes város falai között a minorita-rendház tartotta fenn.
Ma miért szoktak szállodát építeni? Hogy jövedelmet hozzon. Kik száll-
nak meg az épületekben? Utazók. Ha utazók akkor is voltak, jövedelemre
pedig az akkor alakított szegény minorita-rendháznak igazán szüksége volt.
Csakhogy e jövedelmek, melyek az itt megfordult utazók után befolytak, nem
voltak afféle szabott ár szerint befolyó és gazdagság elérését célzó aranyok,
hanem alamizsnák, természetben, hogy e szegényház mindennapi élet-
szükségleteit fedezzék. Az alamizsna ellenértéke volt e ház részéről a szálloda,
vagy mondjuk szállás, melyet itt megfordult nagy úri vendégeinek nyújtott. De
részesült e szállás áldásában nemcsak főúr, hanem kisebb rendű embertárs is.
Szilágysomlyó a vasutak megépítése előtt nem volt úgy kilökve a
forgalomból, mint ma. Erdély és Bécs között a fővonal itt vezetett keresztül.
A csúcsa-nagykárolyi és Széplakon át Margita–Debrecen–Budapest-felé
vezető országút már akkor nagy forgalom lebonyolítására szolgál.
1767. október 31-én (L. 23. könyv) pl. Szegedi György és Kacskovics
Bálint jézustársasági atya nálunk száll meg és folyatja útját Kolozsvárra.
Ugyanaz év november 13-án (23. a. k.) Lubomirszky lengyel herceg Szilágy-
somlyón át Nagyszebenbe Hadik generálishoz, kinek leányát feleségül bírta.
15-én még itt van. 16-án át tovább ment (fartim) mintegy szökve (ma azt
mondjuk: incognito.) 1768. december 14-én Teleki Vácra megy a Terezi-
anumba Somlyón át. 1772. október 16-án a Medgyesre menő piaristák,
köztük a későbbi híres egyetemi tanár: Dugonics András itt szállnak meg, s
542
mennek másnap tovább. 1780. augusztus 9-én Batthyányi Ignác gróf, erdélyi
püspök az egri consecratio után Somlyón veszi keresztül az útját. Még Aradról
is Somlyón át megy Enyedre 1784. november 20-án egyik minorita rendtárs,
hogy ott nemzeti főtanodai professzori állását elfoglalja. Bruckenthal Sámuel
(1786. február 16-án) a híres erdélyi kancellár Bécsből jövet e városban tart
megállót. 1786. április 8-án Teleki András és az előbb említett Bruckenthal
Pestre menet Somlyón át veszik útjukat. Teleki május 11-én visszajövet
ugyancsak itt utazik vissza Erdélybe. Mikor 1786. május 30-án Dés kör-
nyékéről a lakosság a nagy gabonahiány miatt Magyarországba vándorol,
Somlyón át teszi meg ezt az utat. (Valachi erant: oláhok, románok voltak.).
1790. május 28-án az erdélyi mágnások és gróf Batthyány Ignác erdélyi
püspök mind Somlyón át utaznak a budai diétára. 1794. január 29-én a francia
háborúba induló erdélyi segédsereg Somlyón vonult át nyugatnak. 1805.
december 29-én az inszurgensek ugyancsak Somlyón át teszik meg útjukat a
fővárosba. 1806. január 30-án az erdélyi szászok Csúcsán át jönnek Somlyóra
bort venni. Ugyanez év február 15-én az inszurgensek egy hadosztálya
ugyancsak Somlyón át megy nyugatnak. Mikor 1808. december 4-én a nemesi
fölkelés kimondatik, itt van az újabb gyülekezés. 1810. március 8-án a fölkelés
emberei Somlyón át vonulnak erdélyi tanyáikra. 1816. január 6., február 12.,
április 16., június 1-én a katonák újra és újra mennek Somlyón át Erdélybe,
majd nyugatra. Mikor 1831-ben dühöng a kolera, augusztusban Széplakra
katonaság megy, hogy az erdélyi részeket elzárják. 1735. június 22-én
Ferdinánd, akkor még galíciai herceg Kolozsváron át Somlyóra érkezik, s innen
megy tovább Bécsbe. 1840. augusztus 2-án Erdély és Magyarország főurai:
Teleki koronaőr, Lányi szeptemvir, Pubi cancellárius, Noszlopi táblabíró, Rédei
Adám kincstárnok, Horváth p. ü. igazgató Somlyón gyűlnek össze, Erdély és
Magyarország uniójáról tanácskozás céljából.
Szilágysomlyó fontosságát ezekből eléggé láthatja mindenki a hibás
vasúti politikai előtti időben.
Ha e nemes városnak az ezelőtti időben az a szerep jutott, hogy a kelet
és nyugati Magyarország között, sőt Lengyelország és Erdély között is az
összetartó kapcsot képezze; úgy nem lehet csodálatos, ha eme város falai
között nem egyszer hosszabb időre is be-bejönnek a főuraink, hogy a haza
sorsa fölött tanácskozzanak. Ez úri vendégeknek szállásról is kellett gondos-
kodniok. A Bánffyaknak ugyan volt itten az akkori kornak megfelelő lakásuk,
telkük volt az Andrássyaknak, Gönczieknek is, sőt a legtöbb környékbeli
543
nemeseknek volt itt valamire való háza, mikről a mai Rákóczi-utcabeli ősi
kúriák tesznek tanúbizonyságot; de mégis akadt bőviben olyan fő- és
köznemes is, ki nem mondhatott egy talpalatnyi földet se a magáénak Somlyó
városában, s ha volt is földje, nem volt rajta hajléka. Hogy többet ne említsek,
az akkor még báró rangban lévő csikszentkirályi és krasznahorkai
Andrássyéknak volt három telkük is a városban, melyeket 1731-ben a mi-
noritáknak adtak, de épület egyetlen egyen se voltak.
Mikor a minoriták itt letelepedtek, e bajon – hogy a vidékről bejövő,
vagy itt átutazó főnemesek szállás nélkül ne maradjanak – segítettek. A
letelepülés első éveiben természetesen erről szó se lehetett. Hisz nekik se
volt, hol megpihenhettek volna. De 1739-44-ig már erről is gondoskodtak.
Haller grófék ugyanis Kolozsvárról többször átrándultak Margitára, hol nagy
birtoka van ez időben a családnak. Nagy katolikusok lévén, itt kívántak
megpihenni, hol akkor már kis kápolna is épült, (1739-40.) hogy a rettentő
hosszú utat ne kelljen megtenniük megpihenés nélkül. A rendház 1742- 44-ig
iskolát épít a mostani rezidencia helyén. E mellé tesznek vendégszobát is a
Haller család számára, kik már 1742-ben 66 forintot adnak át e célra. E
vendégszobát az itt megforduló nagyúri vendégek mind igénybe veszik.
Fizetni a szállásért nem kell semmit. Bőven megtérül a ház részére a kiadás,
amibe egy-egy ilyen előkelő vendég tartózkodása kerül, az alamizsnából,
amiben nem voltak fukarok a Szentmarjaiak (Perecsenben), Zondák (llosván),
Bornemisszák (Udvarhely és Szilágy cseh), Huszár bárók (Hídvégen), Hallerek
(Telegd, Éradon és Margitta), Kemény bárók (Sarmaság, Kövesd), Kornisok
(Varsolc és Nagyvárad), Nagyajtai Csereiek (Kraszna és Tasnád,) Gencsiek
(Ilosva), Telekiek (Horváti), Bethlenek (Szurdok), Wesselényiek (Zsibó és
Görcsön), Henter bárók, sőt Bánffyak is (Nagyfalu), Milések (Náprád). E
családok közül bármelyik is vetődik ide, egész bátran veszi igénybe a minorita
vendégszobát nem számítva azokat, kiknek úgy is van itt házuk. Maga a
rendház- alapító, Andrássy is itt vonul meg, mikor Istenben kimúlt feleségét,
született Keresztes Katalint 1745-ben a kápolna alatti fülkébe temeti. Hálából
testvérével, Andrássy Péterrel együtt 120 frtot adnak az iskola költségeinek
kifizetésére. Gróf Hallerné 1743-ben 6 frt 22 krajcárt ad át a háznak szállásért.
E vendégszobát 1749-ben átalakítják a konzisztorok részére, de mindjárt
gondoskodnak mellette megfelelő szobáról, hogy az itt megforduló nagyúri
vendégeket, meg ne sértsék. Mikor 1749-ben (L. 2. k. 143. 1.) gyűlést tartanak
az istálló helyének megválasztására nézve, amellett vannak, hogy az istálló a
544
kuriális telekre (ma Száva Márton lakik ott, Károlyi Sándor gróf adta) kerüljön,
mert ez által el lehet érni, hogy a rendház környéke – tekintettel az itt
gyakran megforduló főúri vendégekre – tiszta, minden állati szennytől ment
lesz.
(Vége köv.)
1914. április 16. Régipénz-lelet. Cseh Kálmán szilágysomlyói szőlőjében 350–
400 darab régi ezüst-pénzt találtak munkaközben perecseni szőlő-munkások.
A leletet felküldötték a Nemzeti Múzeumhoz, ahol megállapították, hogy a
talált pénzdarabok Zsigmond és Mátyás király korából való régi lengyel és
magyar pénzek. Hasonló pénzdarabok más helyekről is nagy mennyiségben
kerültek elő s így a talált pénzek nagyobb numizmatikai értéket nem
képviselnek.
1914. április 16. A helybeli mozi vállalat áldozatkészsége lehetővé tette, hogy
Edisonnak, a meglepő találmányok korában is csodaszámba menő beszélő
mozijában, közönségünk is gyönyörködhetett. Jövőre minden hat hétben,
legalább egyszer alkalmunk lesz, ebben a találmányban gyönyörködni.
1914. április 19. A belügyminiszter a szilágysomlyói daloskör alapszabályait
látta el a bemutatási záradékkal: 46,794/1914. szám alatt.
1914. április 19. Mostanában épült az első szálloda a Kossuth L. utcába. A
polgármester ismerteti az új városháza terveit szintén a Kossuth L. utcában, a
szálloda és a Bem tér között. Méret 48x8 m - költség 135.000 korona.
1914. április 19. Amerikába való utazásnál előforduló viteldíjváltozások.
(Beleértve a viteldíjba a vasúti és hajóviteldíjat és az amerikai fejadót.) A „Red
Star Linieˮ vonalán, harmadosztályon Budapestről Csaka határállomáson át
Antwerpenbe és onnét New-Yorkba 198 korona 75 fillér illetőleg vasúton a
III/IV-ed osztályt számítva Magyarországon III., azontúl IV. osztályon 192
korona 20 fillér. (64,101/1914. B. M. sz.)
1914. április 19. Gyászrovat. Részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Brandt
Oszkár, Beszterce-Naszód vármegye nyugalmazott főlevéltárnoka életének
57-ik, boldog házasságának 25-ik évében 1914. évi április hó 4-én délután 5
órakor, hosszas szenvedés után elhunyt Szilágysomlyón. Özvegye Brandt
Oszkárné, szül. Hubert Mariska, gyermekei: József és Illa, édesanyja: özv.
Brandt Sámuelné, szül. Lázár Laura, testvérei: Brandt Viktor és neje szül.

545
Csernátony Ilona, Brandt Mariska, Brandt József, sógornője: Hubert Blanka és
kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Temetése nagyszámú közönség részt
vétele mellett, – hétfőn délután ment végbe a róm. kat. szertartás szerint. Az
elhunytat a Rákóczi-utcai gyászházból a róm. kat. kistemetőbe vitték, hol a
családi sírhelyen tették örök nyugalomra.
1914. április 23. Az első szálloda Szilágysomlyón II. rész. (Folyt és vége.) 1751-
52-ben új rendházat építenek maguknak az Andrássy-telek déli részén hat
szobával. Az eddig használt rendházat, mely ugyanott az Andrássy-telek északi
részén épült 1739–44-ig, ez időben a vendégeknek tartják fenn. Az első számú
vendéghelyiséget, mely az iskolával és conviktor szobával a mostani rendház
épületének a helyén volt, meghagyták iskolai célra.
Az első szállodát, mely már több helyiséget is foglalt magában, 1752-
ben rendezték be. Később látni fogjuk, hogy egyszerre több család is van a
helyiségekben. Hogy merre volt ez a helyiség, az a 9 K. 8–9. lapjain olvasható.
(L. bővebben házi történetet.) Ahol ma az elhagyatott istálló van, ott volt ez
időben az a bizonyos szálloda. Helyiségei voltak: a nyugati irányban kezdve
volt egy háromablakos szoba – mely legközelebb esett a kápolnához – asztal-
lal, székkel, ággyal és kályhával. Folytatólag keletre volt a konyha, kamara kis
folyosóval és egy ablakkal, ezután következett az ebédlő két ablakkal,
kályhával, székekkel és asztallal, meg az étkező eszközöknek való
almáriummal. Az ebédlőtől keletre feküdt két, egy közös kályhával levő szoba,
külön bejárattal, ággyal, székkel. E három utóbbi helyiség előtt keskeny
folyosó terült el, a helyiségek ablakainak megfelelő ablakokkal.
Ez volt az első számú szálloda, mely több helyiségből állott Szilágy-
somlyón. 1761-től nincs Somlyón plébános. Az akkori híres tudós parochust
bevitték Váradra. Korniss gróf váradi kanonok 1761-ben rokonai látogatására
jön Varsolcra. Somlyóra is benéz és meg is hál a fenti szállodában, 10 forintot
hagyva a háznak alamizsnaképen a nyújtott ellátásért. Haller Krisztina 1764-
ben18 forint 36 krajcárt küld alamizsna gyanánt Éradonyból többszörös
szállásért. 1766. október 22-én (L. 23. a. könyv.) egy jezsuita van itt szálláson,
kiről nem tudta meg senki, hova megy. Október 31-én Korniss gróf Náprádból
jön be és elmegy a főispánhoz a kincstártól segítséget kérve. Szálláson itt van.
November 24-én Teleki gróf száll itt meg. December 30-án Várkonyi,
Andrássynak görcsöni intézője van itt. 1767. február 17-én Mihályfi, Hallerék
kasznárja [gazdatiszt] száll meg itt 7 katonával, 40.000 forintot vivén

546
Margitáról Kaplonyba. Február 22-én Várkonyi foglalja le az egyik helyiséget.
Május 14-én Imets, a krasznai koronajavak intézője feleségestül, meg Bíró
Márton udvarhelyi birtokos van itt szálláson. Június 24-én Haller Péter gróf itt
van misén, ellátáson, szálláson. Imetsék Krasznáról Tasnádra mennek két
kocsival jönnek szállásra. Július 17-én Imets és Hadik gróf töltenek itt egy
éjszakát. Augusztus 26-án Imets feleségével és leányával hál meg itten. (Imets
provisor fiscalis Dominorum Kraszna et Tasnád condescendit vesperi ad
residentiam. Cum sua uxore, et sorore noctem agunt in superiore tractu.)
Közben ez ismétlődik. 1768. február 8. (6-án is) Ketheli magyaregregyi
postamester, Bánffy Ferencz főispán, Szentmariay László, Tóth Pál
adminisztrátor, Peterszky Pál sótárnok mulatnak itt Korniss Mihály gróffal, ki
az éjjelt itt tölti, (qui noctem hic agit.) Március 31-én Imetsék vannak a
konyha melletti szobában. Május 16-án a rendfő van a helyiségben. 1769.
február 12-én Imetsék vannak a szállodában, május 22-én újra. 1770-ben
Imetsék gyakori szállóvendégek. (1770 május 12.) Augusztus 2-án Bethlen
Miklósné van itt sokad magával. Imetsék 1772. május 2–5-ig itt szállásolták el
magukat. (Imets condescendit in residentia cum sua Domina et sorore, qui
transacta nocte in superiore tractu tertia abit Tusnádinum.)
1773. október 16-án báró Révay Lajos túróci főispán 3 aranyat hagy itt
ellátásért.
1775. január 18-án Haller Péter, a rendház eddigi jóltevője lesz krasznai
főispán. Most már nem kell neki igénybe venni a rendház telkén található
szállodácskát. De sokszor vannak nála ebéden a tagok, (márc. 3. 17.) 1778.
október 13-án Dózsa nagysága és Teleki gróf Mária Cellből jövet nálunk
kapnak szállást. Haller gróf is sokszor időzik a rendtagok közt és keres
pihenést a kápolnától keletre fekvő szállodában. Október 2-án Béldi piarista
Kolozsvárra utaztában pihen meg itten. 1779. Haller nov. 29-én keresi fel a
félreeső kis szállodát. 1780-ban január 24-én és február 29-én alszik az akkor
is fák közt elterülő szegényes házikóban Haller gróf. Közben az épületrészt
renoválni is kellett már 1777. szeptember 15-én (23. a. könyv.) 1780-ban
Csereyné a mostani Száva-telken levő házban kap szállást (okt. 9.) Hallerék a
1780-as években nagyon gyakoriak, nem kevésbé Csereyek. 1785. október 4-
én Bethlen Rosalia grófnő, férj. Csáki grófnő pihen meg egy éjszakára.
(Condescendit ad nec Residentiam Illma Dna comitissa Rosalia, Betlen,
consors Illimi comitis Csáki quietem captura.) 5-én ered útnak. Október 16-án
több piarista száll meg itt. Előbbi Csáki grófné december 10-én tér vissza
547
Bécsből és Szurdokra utaztában megint a rendház telkén épült szállodában
talál nyugalmat, mit gabonával hálált meg a jólelkű grófnő. A környékbeli
urak, főképpen Szentmarjaiak, kikhez Apor leány került ez időben feleségül
(Zsuzsánna) gyakran itt időznek, főképp mikor iskolába járó fiaik is vannak
már. Háló vendég ez időben azonban leginkább csak a Haller család, kik közül
Haller János 1789. július 8-án feleségestül az új ebédlőben piheni ki fára-
dalmait. Ugyan ez év (1789.) július 14-én Bornemisza János báró és leánya
alusznak át egy éjszakát a rendházban. Szeptember 7-én Haller és felesége
Bécsből jövet ismételten itt szállnak meg szeptember 29-én 1791. június 6-án
újra a mi fődelünk alatt pihen Haller János. Ettől az időtől kezdve az a
lakosztály – mely 1730–44-ig épült és 1752-ig a rendi tagoknak szolgált
lakásul, majd 1752–1792-ig az itt megfordult vendégeknek lett fönntartva
szállóhely gyanánt, – megszűnt. Közben 1783–84-ig iskola helyiségül is
szolgált egy része, amennyiben az 1744-ben készült iskola a mostani rendház
helyén leromboltatott. A most meglevő rendház épületének 1784-ben történt
elkészítése után az iskola betelepíttetett a mostani bérház helyén akkor
létesített helyiségeibe, szóval azon helyen, hol ma Neszveda János állatorvos
lakik.
A szállodának használt épületrészt 1792-ben rombolták le. (L. 23. a.
könyv. 1892. máj. 22. inceperunt architecti militares diruere antiquam resi-
dentiam.) Ettől fogva a nagy úri vendégek csak ebéden vannak itt a
rendházban. Szállóvendégeknek se híre, se hamva. Azon a helyen hol hajdan
nagyúri vendégek pihenték ki a hosszú utak fáradalmait, később istálló épült
mely a templomra néző ajtóval dísztelenítette a szent hely környékét. Az ajtót
az 1869-ben ide került házfőnök betapasztatta, azóta megszűnt a gazdálkodás
a 90-es években. Az istálló még áll, mint hirdetője ama régi nagyságnak,
mikor azon a helyen a megye és ország főnemesei adtak egymásnak találkát
és pihenték ki országos gondjaikat. Sic fata tulere. „Minden az ég alatt, mint a
kis nefelejts, enyész.” Ez volt a sorsa az első szilágysomlyói szállodának.
Kőhalmi Mihály.
1914. április 23. Kőhalmi Mihály tanár, jeles munkatársunk hosszabb szabad-
ságot kért magának s a múlt hét végén Bécsbe utazott. Szeptemberig lesz a
bécsi gazdag minorita-rendház lakója és szabadság idejét az iskolaügyek
tanulmányozására s történelmi munkák írására fogja fordítani. Szíves ígéretét
kaptuk arra nézve, hogy bécsi írásaival a Szilágysomlyót is fogja keresni. 1914.

548
április 30. Központi Értesítő. A zilahi törvényszék 1914—41. 6087. sz. 40/1
szám alatt engedélyezte Máthé László asztalosiparos, szilágysomlyói lakos
működését. Főtelep Szilágysomlyó.
1914. április 30. Az új városháza építését jóváhagyta a vármegyei közgyűlés.
1914. április 30. Műkedvelő előadás. Az újjászervezett műkedvelő-társulat
hamarosan hozzálátott a munkához: pünkösd másodnapján (május 29-én)
színre hozza az egyik legjobb régi magyar népszínművet, a „Sárga csikót”. A
darab próbáit már megkezdették Katona Sándor vezetése mellett a társulat
tagjai.
1914. április 30. Az Osztrák Magyar Bank palotája építésének kérdése is
dűlőre jutott a múlt heti vármegyei közgyűlésen. A vármegye ugyanis jóvá-
hagyta a városnak ama határozatát, mely szerint a városháztelek egy részét,
ahol a gőzfürdő volt, az Osztrák Magyar Banknak 40.000 korona vételárért
eladni határozta. A jóváhagyás jogerőre emelkedése után rövidesen meg-
kezdik a bankhelyiség építését, mely díszes épülettel fogja emelni városunkat.
Megemlítendőnek tartjuk különben, hogy bár ha a telekeladást kimondó
határozat ellen igen hathatós érvek voltak a város érdekében felhozhatók s
ezért a fellebbezőket a fellebbezésért gáncs nem érheti, – mégis elismeréssel
kell adózni a fellebbezés visszavételéért, mert ez által az egész telekeladás
kérdése békességes és végleges megoldást nyert.
1914. április 30. Hirdetmény. 2753-1914. kig. sz. Közhírré teszem, hogy a
Kossuth Lajos-utcában levő régi városházépület lebontási munkájára 1914. évi
május hó 3-án d. e. 10 órakor nyilvános szóbeli árlejtést fogok a Wesselényi-
téren levő ideiglenes városháza helyiség tanácstermében tartani. Az árlejtés
feltételei hivatalomban a városi kiadónál megtekinthetők. Bánat-pénz 200
korona, mely összeg az árlejtésben való részvétel előtt a bizottság elnökének
kezeihez készpénzben, betétkönyvben, vagy óvadékképes értékpapírban lete-
endő. Figyelmeztetem az ajánlatot tenni szándékozókat, hogy a bontási mun-
kálat végrehajtásához kőműves mesteri képesítés szükséges. Szilágysomlyó,
1914. évi április hó 29. Dr. Horváth Endre sk., helyettes polgármester.
1914. május 7. 1914. május 5-én Donogány János polgármester nyilvános
írásbeli versenytárgyalást hirdet Szilágysomlyó város székházának összes
építési munkájára. Az építkezés két részletben végzendő: 1, az utcai rész
építése, tető alá hozása és a belső vakolás elvégzése 1914. október 15-ig. 2,
549
Az utcai rész teljesen készen a vállalkozó költségén kifűtve, kifogástalan
állapotban 1915. április 15-ig. A teljes épület elkészítése, az udvaron lévő
épületek átalakításával 1915. október 1-ig. A munkálatoknál előnyt élveznek a
helyi munkaerők és hazai gyártmányok.
1914. május 7. A régi városházépület felett megkondították a lélekharangot.
Alig hogy jogerőre emelkedett a városház új tervének elfogadását kimondó
közgyűlési határozat, Donogány János polgármester a régi városházépület
lebontási munkálataira árlejtést hirdetett. Az árlejtésen a munkálatot Farmati
József kőművesmester kapta meg, 2800 korona vállalati árban. Ma már ki is
kezdik a csákányok a sok vihart látott, ódon falakat.
1914. május 7. Szilágysomlyó város polgármesterétől. 2761–1914. kig. sz.
Versenytárgyalási hirdetmény. A város képviselőtestületének f. évi április hó
1-jén tartott ülésében 1750-1914. kig. sz., 111-1914. kgy. sz. alatt hozott
véghatározatával adott felhatalmazás alapján Szilágysomlyó város székhá-
zának összes építési munkájára nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek a
következő feltételek mellett:
A versenytárgyaláson csak magyar honos vehet részt. Együttes ajánlat
csak egyetemleges kötelezettséggel tehető. Oly pályázók, kik a hirdetett mun-
kálat teljesítésére törvényes képesítéssel nem bírnak, kötelesek ajánlatukban
ily képesítéssel bíró megbízottat megnevezni és annak képesítését igazolni.
Ajánlatok csakis az összes munkákra tehetők.
Az építkezésre szóló kiírási művelet (munkakimutatás) míg a készlet tart, az
összes munkákra nézve 20 koronáért, az ajánlati lapok díjtalanul szerezhetők
hivatalomnál be. A tervek, szerződés minta, vállalati, általános és részletes
feltételek a hivatalos órák alatt ugyanitt megtekinthetők.
Ajánlattevők az egységárakkal kitöltött ajánlataikat csakis a hivatalos
úton nyert költségvetésben és közszállítási szabályzat 18. §-a értelmében
kiállított ajánlati lapon tehetik meg.
Az egységárak számokkal, a végajánlati összeg pedig számokkal és betűkkel
tüntetendő ki.
A kitett egységárak ajánlattevőre feltétlenül kötelezők, s azok
utólagos módosítása, vagy eltérő magyarázása meg nem engedtetik.
Átalányösszeggel tett ajánlatok nem vétetnek figyelembe.
Az ajánlatok lepecsételve a következő felírással ellátva: „Ajánlat a szilágy-
somlyói városi székház építési munkáira” legkésőbb 1914. május hó 25-nek,
550
reggeli 11 órájáig nyújtandók be a város polgármesteri hivatalához; az aján-
latok felbontása ugyanazon napon délelőtti ½12 órakor fog a jelenlegi
városháza tanácstermében megtörténni, a melyen az ajánlattevők, vagy azok
igazolt képviselői jelen lehetnek. Később érkezett, távirati úton tett, vagy a
feltételeknek meg nem felelő ajánlatok figyelembe nem vétetnek.
Az ajánlattevők tartoznak az ajánlati összeg 5%-ának megfelelő
bánatpénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban a városi
pénztárnál letétbe helyezni és a letéti nyugtát ajánlatukhoz csatolni.
A városi tanács a benyújtott ajánlatok felett az ajánlott árakra való
tekintet nélkül szabadon dönt, de a benyújtott ajánlatok egyikét sem tartozik
figyelembe venni. Az ajánlatok mellőzése miatt egyik ajánlattevő sem élhet
kártérítéssel, a várossal szemben.
Az építkezés két részletben végzendő. Az utcai rész építése, a
meglevő és emeletesre emelendő tantermi épület átalakításánál kívül, 1914.
évi október hó 15-éig tető alá hozandó és belülről bevakolandó; ezen utcai
rész teljesen készen, a vállalkozó költségén kifűtve, kifogástalan állapotban
1915. évi április hó 15-ére átadandó. Az ez idő szerint tantermekül szolgáló
helyiség átalakítása és emeletre húzása csupán 1915. évi július hó 1-én
kezdhető meg s ezt az épületrészt vállalkozó teljesen készen, kifogástalanul
1915. évi október hó 1-ére tartozik átadni.
Az összes munkák végrehajtásánál egyenlő árak és megbízhatóság
esetén a szilágysomlyói lakos munkaerők, vállalkozók, iparosok előnyben
részesítendők és kizárólag hazai gyártmányok, iparcikkek és termékek
használhatók fel. Ajánlattevő aláveti magát ezen kötelezettségeinek teljesí-
tése tekintetében munkaadó és közegei teljes ellenőrzésének.
Azon pályázók, kik munkaadó előtt ismeretlenek, tartoznak megbíz-
hatóságukat és képesítésüket megfelelően igazolni.
Szilágysomlyó, 1914. május hó 5-én.
Donogány János,
polgármester.
1914. május 7. Május 1-jén megindult postaautó járatnak sok bámulója akadt.
Mikor lesz már az állami út állandó burkolattal ellátva.
1914. május 14. 72.369/1914. VI/a. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz-
ter áthelyezte: Török Lajos diósadi áll. el. isk. igazg. tanítót a szilágysomlyói
állami elemi iskolához.
551
1914. május 14. Az Osztrák-Magyar bank egyik magas rangú tisztviselője:
Elischer József főtanácsos és Hubert Ferenc műépítész, aki a szilágysomlyói
bankfiók új épületének lesz a tervezője, 12-én, pénteken Szilágysomlyón
jártak s megszemlélték azt a telket, melyet a város a banképület részére
megvételre felajánlott. A szemle alapján az Osztrák-Magyar bank főtaná-
csának legközelebbi ülésén végleges elintézésre kerül a telek s az építkezés
sorsa.
1914. május 14. Városi közgyűlést hívott össze szombatra a polgármester. A
gyűlésen tárgyalás alá került az átdolgozott nyugdíj szabályrendelet. Egy
másik fontos tárgya a közgyűlésnek egy polgármesteri előterjesztés, mely a
Bocsánczy-téri, Pósa- és Szentesiné féle telek megvásárlását javasolja, a
szomszédos L alakú városi telek saroktelekké kikerekítése céljából.
1914. május 14. 100 éves jubileum. Közelebbről lesz 100 éve annak, hogy a
város egyik érdemes testülete, a szilágysomlyói Csizmadia-Ipartársulat meg-
alakult. Úgy értesülünk, hogy a száz éves évfordulót az egyesület házi
ünnepség keretében meg fogja ünnepelni.
1914. május 21. A Daloskör folyó hó 10-én délelőtt 11 órakor tartotta meg a
városi színházban tisztújító közgyűlését Nagy Lajos dr. elnök vezetése mellett.
A közgyűlés elfogadta az, ideiglenes tisztikar lemondását és újból alakították a
Daloskör vezetőségét. Elnökké egyhangúlag Nagy Lajos dr. ügyvédet,
alelnökké L. Kiss Zoltánt, jegyzővé V. Balázs Pált, aljegyzővé Tőtős Jánost,
pénztárnokká Récsy Zsigmondot, ellenőrré Benke Károlyt, gazdává Dácz
Józsefet, zászlóssá pedig ifj. Dobos Lajost választották. A választmány
megalakítása után jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak az eddigi vezetőségnek.
1914. május 21. A polgármester javaslatára a közgyűlés megszavazta a
Kraszna, az Elve, Magyar és Petőfi utcákon a kőalapú úttest kiépítését 3 méter
szélességben. A Petőfi utcának [ma str. Oașului. Sz.M.A.] a Zsidó temetőhöz
vezető részén kiépítik az izraelita szent egylet által felajánlott 1000 korona
hozzájárulás ellenében.
1914. május 24. Szatmármegyei Közlöny, 1914. május 24. A dzsiu-dzsic. f. hó
15-ike óta érdekes vendége van Szilágysomlyó városának. Ezt a vendéget
tulajdonképpen vándortanárnak kellene neveznünk, mivel Szilágy- Somlyón is
azért időzik, hogy birkózni tanítson. Mintha banálisnak tűnnék fel, hogy a
magyart birkózásra tanítani kell, s mintha egy kis nemzeti szégyen is volna
552
ebben a dologban. Pedig úgy van. Nemcsak a magyart, hanem az egész
Európát tanítja erre egy szálára-szalmájára bármely európai nemzetnél
hitványabb náció: a japán. – Schmack Ede nagyváradi származású 30 év körüli
férfiú szilágysomlyói vándortanár, kit érvényesülni vágyó természete,
ambíciója Japánba sodort, s ott megtanulta a világhírű japán birkózó művé-
szetet, s ennek egyik legkülönlegesebb módszerét is a dzsiu-dzsient. Ez a
furcsa nevű szó olyan birkózó fogást jelent, mellyel bármelyik normális ember
egyetlen fogással bármilyen atléta termetű embert nemcsak tehetetlenné tud
tenni, de eszméleten kívüli állapotba juttatni, sőt halálát is képes előidézni.
1914. május 28. Az új városház pályázata. Május hó 25-én délelőtt 11 órakor
járt le az a határidő, melyet Szilágysomlyó város új székházának építési
munkálataira hirdetett versenytárgyalásra vonatkozólag az ajánlatok be-
adására kitűzött a polgármester. Háromnegyed tizenegykor még egyetlen
ajánlat sem érkezett be a város iktatóhivatalába s úgy látszott, hogy ered-
ménytelen lesz a pályázat. Tizenegy óra előtt néhány perccel azonban három
ajánlatot is adtak be a vállalkozók, akik úgy látszik annyira féltették aján-
lataikat egy más konkurens szemétől, hogy szükségesnek látták megvárni a
legutolsó perceket.
A versenytárgyalás az összes munkálatokra volt meghirdetve, úgy
hogy részmunkálatokra nem lehetett ajánlatot tenni. Ez az oka annak, hogy
csak három volt az aspiráns vállalkozók száma.
Bottyán István szatmári építész, aki a főgimnáziumot építi most
nálunk, 131.959 korona 99 fillér összeggel tett ajánlatot.
Lényegesen olcsóbb a másik két ajánlat: Szabó Mihály, Máthé László
és Tankó Károly együttes ajánlatuk szerint 120.030 K 40 fillérből, végül Bród
Ferenc építész 116.168 korona 78 fillérért ajánlkoznak a munkálatra.
A nagyobb eltérést az első és az utóbbi két ajánlat között –
ajánlattevő felvilágosításai szerint – az a körülmény okozta, hogy Bottyán a
villamos világításhoz Bergman-féle vezetéket tervezett, s a város „tetszése
szerint” kiválasztandó villamos lámpák árát a maximális összegben számí-
totta.
Donogány János polgármester a lehető leggyorsabban akarja keresztülvinni a
városház- építés dolgát s úgy intézkedett, hogy a tanács már szerdán döntsön
az ajánlatok felett s csütörtök délelőttre pedig összehívta a városi kép-

553
viselőtestületet, hogy módjában legyen a képviselőtestületnek jóváhagyni a
tanács döntését.
Tegnap délelőtt és délután is tárgyalta a tanács az ajánlatokat.
Eredmény az, hogy a vállalatot Bród Ferencnek ítélte oda 121.357 koronáért,
a Szabó Mihály, Máthé László és Tankó Károly 120.488 koronás olcsóbb
ajánlatával szemben. A tanács ezen javaslatához az állandó választmány is
hozzájárult.
Feltűnő, hogy Bród eredeti ajánlata 116.168 koronáról utólagosan lett
121.357 koronára felemelve, azon indokon, mivel az eredeti ajánlatban 5189
számítási hibát fedezett fel az ajánlatokat felülvizsgáló államépítészeti hivatal.
A mai rendkívüli közgyűlés határozata elé nagy érdeklődéssel nézünk.
Az utolsó szót különben aligha nem a június 18-án tartandó vármegyei köz-
gyűlés fogja kimondani.
1914. június 1. Eljegyzés. Simay Miklósnak, a helybeli Közgazdasági Bank
vezérigazgatójának leánya Margit pünkösd első napján tartotta eljegyzését
Holczer László Hont-megyei földbirtokossal.
1914. június 3. A Kisfaludy-Társaság titkára jelenti, hogy a tagok közt körözött
irodalmi célú adakozási íveken P. Szathmáry Károly szilágysomlyói emlékére
45 K. gyűlt eddig össze.
1914. június 4. Városi közgyűlés. A városház építése kérdésében Ábrahám
Sándor városi mérnök gazdasági tanácsos terjesztette elő a megtartott
versenytárgyalás eredményét, melyet már lapunkban ismertettünk. Föl-
olvasta a tanács, illetve az állandó választmánynak ezzel mindenben meg-
egyező javaslatát, melyben Bród Ferenc helybeli építőmester vállalkozó
ajánlatát, – miszerint az a városházát a bemutatott tervrajzok ás költség-
előirányzat szerint 121.357 korona 84 fillér vállalati árban felépíteni hajlandó
– elfogadásra ajánlja. A polgármester a közgyűlést, azon célból, hogy a
képviselőtestületi tagok a terveket és költségelőirányzatot betekinthessék 15
percre fölfüggesztette.
A szünet leteltével újból megújított közgyűlésben Bölöni Sándor
városi képviselő szólalt fel és indítványozta, hogy a városházépítés több
évtizedekre kiható nagyobb arányú és nagyobb költséggel járó építkezés
lévén, mielőtt a nagyon is szűk körű pályázat érdemi elbírálásába fognánk,
rendelje el a képviselet az építés alá beterjesztett terv és költségvetésnek is
valamely nevesebb szakértő építésszel való felülvizsgáltatását és a
554
felülvizsgálat kedvező eredményéhez képest terjesszék azt újból a közgyűlés
elé. Ha pedig ezen indítványa el nem fogadtatnék, arra való tekintettel, hogy
az államépítészeti hivatal által egyedüli figyelembe vehető pályázónak jelzett
Bród Ferenc építőmester vállalkozó ajánlatában, aki maga volt az épület ter-
vezője is, az ajánlatot felülvizsgált állam-építészeti hivatal 5189 korona
számítási hibát talált s ez okból föltételezhető, hogy abban nagyobb tervezési,
esetleg anyag, – vagy munkakiszámítási hibák is fordulhatnak elő s ezekből
folyólag az építtető város ki lehetne téve annak, hogy előre nem látható több
ezer koronára menő pótmunkák állhatnának elő indítványozza, hogy mondja
ki a közgyűlés, hogy a város semmi olyan munka kifizetését nem vállalja,
amely a beterjesztett terv és költségvetésben benn nem foglaltatik, – szóval
úgynevezett pótmunkát egyáltalán nem fizet.
Faragó Sándor városi tisztiügyész ezt az indítványt pártolja, de miután
a polgármesternek a közszállítási szerződésekre vonatkozó miniszteri rendelet
azon rendelkezése miatt, miszerint középítkezések csakis egységárak mellett
adhatók ki és átalány munka szerződés megengedve nincs – aggályai vannak,
Bölöni Sándor indítványát kiegészíti és azt indítványozza, hogy mondja ki a
közgyűlés, hogy a versenytárgyalás alkalmával benyújtott ajánlatban és
költségelőirányzatban benn nem foglalt esetleges olyan pótmunkákért,
amelyeket a közgyűlés speciálisan meg nem rendel, vagy amelyek a tervezés,
vagy költségvetés hiányossága miatt merülhetnek föl, a város semmi fizetési
kötelezettséget nem vállal.
Simay Miklós a városháza építését elhamarkodottnak látja. Ő is
óhajtaná, hogy a terv és költségelőirányzat is, különösen építészeti szempont-
ból, tüzetesebb szakértői vizsgálatnak vétessék alá s addig az érdemi döntést
tartsák függőben. Kifogásolja, hogy a versenytárgyalási határidő nagyon rövid
volt, nem volt elég idő adva, hogy az építés köztudomásra jusson s nem volt
elég idő a versenyzőknek a terv és költségelőirányzat és a helyi viszonyok,
anyagárak, szállítási és munkabérek tanulmányozására. Ennek tulajdonítja,
hogy nincs miben válogatni, mert Bród az egyedüli pályázó. Nem helyesli,
hogy Bottyán István pályázó, ki most itt a gimnáziumot építi, pusztán azon
okból elüttessék a pályázattól, mivel készpénz helyett csak takarékpénztári
betétkönyvet tett le bánatpénzül, mikor a város az esetleg pénzben letett
biztosítékot úgy is azonnal takarékpénztárban helyezné el és nincs különbség,
ha a megkívánt biztosítékot a város utólagosan helyezi takarékpénztárba,
vagy már maga a pályázó előre takarékpénztárba helyezte el.
555
 A polgármester azon előrebocsátott felvilágosítása után, miszerint a
tervet és költségvetést a zilahi m. kir. államépítészeti hivatal műszaki
tekintetben is felülvizsgálta és Bród ajánlatát minden tekintetben elfogadásra
ajánlotta, – továbbá az Osztrák-Magyar Bank építész-szakértője is a hely-
színén felülvizsgálta azt és nemcsak elfogadhatónak jelezte, hanem arról igen
kedvező véleménnyel nyilatkozott, – továbbá mert a versenytárgyalási
határidő az erre miniszteri rendelettel előirt szabályoknak megfelel s végül,
mert a város kényszerhelyzetben is van, amennyiben a város házbérlete
jövőre lejár s így a már kilenc év óta húzódó városház- építés kérdése nagyon
is megérett az érdemi elintézésre, – midőn Bölöni Sándornak a pótmunkákra
vonatkozó indítványát a tisztiügyész módosításával a maga részéről is
elfogadja, – név szerint való szavazást rendel el arra, hogy elfogadja-e a
közgyűlés az állandó választmány javaslatát a tisztiügyész módosítása szerint.
Az állandó választmány módosított javaslatára „igen”-nel szavaztak:
Szilágyi Sándor, Szabó György, Madár János, Bálint Lajos, Farkas Ödön, Páskuj
István, dr. Markovits Jakab, Kattra Endre, Frankovits Ignác, Révész Arthur,
Kállai József, Oláh Károly, Bölöni Sándor, Szabó István, Gáspár Gyula,
Weinberger Kálmán, Porjesz Sámuel, dr. V Szabói Lajos, Brüll Zsigmond,
Salamon Ármin, Rosenberg Mór, Herskovits Lajos, Ruszka Ignácz, dr. Láng
Jakab, Berger Adolf városi képviselők, dr. Horvát Endre, Hegedüs Sándor,
Bölöny Bálint, Ábrahám Sándor, Faragó Sándor (ügyész, [későbbi megfelelője
a jogtanácsos Sz.M.A.]), Kedves János, Faragó Sándor (aljegyző), és Récsy
Zsigmond képviselők. Nemmel szavazott: Simay Miklós, Weisz Áron és így 33
szótöbbséggel elfogadták az állandó választmány módosított javaslatát,
vagyis a városház építését Bród Ferenc építész vállalkozónak 121.357 korona
84 fillér vállalati árban kiadtál, a többi ajánlatot pedig mellőztették.
1914. június 4. Az Osztrák-Magyar-Bank vásárja. Szilágysomlyó város és az
Osztrák-Magyar Bank között a városháztelek egy részének megvásárlása
fölött folyamatban volt alkudozás a napokban befejezést nyert. Pénteken jött
az értesítés Wienből, hogy a Bank főtanácsa a Bem-téri szeglet-telekrésznek
40.000 korona vételárban megvásárlásához hozzájárult és az örökvásári-
szerződés is aláíratott. A szerződés a közelebbi vármegyei közgyűlésen kerül
felül bírálati tárgyalás alá. Minthogy a szerződést a vármegye minden
valószínűség szerint jóvá fogja hagyni, – a bank-palota építéséhez, mely

556
városunkat előreláthatólag egy monumentális díszes épülettel gazdagítja,
még ezen a nyáron hozzákezdenek.

1914. június 4. Miniszteri döntés az állami polgári leányiskola ügyében.

Szilágysomlyó város képviselőtestületének azon közgyűlés határozata,
melyben az iskola elhelyezésére szolgáló telek beszerzésére 20.000 koronát
szavazott meg, fellebbezés folytán a belügyminiszter elbírálása alá került. A
belügyminiszter a fellebbezést, – melynek fő argumentuma az lett volna, hogy
van már városunkban egy róm. kat. polgári leányiskola és az államira nincs
szükség, – most leérkezett véghatározatával elutasította és pedig abból az
indokból, mert a tekintélyes számú más vallásnak miatt kénytelen az Állami
polgári leányiskolát csekélyebb népesség mellett is fönntartani. E kérdésben a
vallás- és közoktatásügyi minisztert is meghallgatták, aki odanyilatkozott,
hogy a jelenlegi bérépület, alkalmatlan elhelyezése miatt legtovább 1922-ig
lenne használható, – addig tehát építkezni kell.
1914. június 4. A gimnázium első érettségiző diákjai, június 20-án diákbált
rendeznek, a Borértékesítő és pinceszövetkezet nyári helyiségében.
1914. június 4. Gyászrovat. Szabó Ferenc tímár-iparos, Szilágysomlyó város
egyik tekintélyes polgára május 28-án életének 51-ik, boldog házasságának
26-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése május 31-én d. u. 4
órakor a róm. kat. egyház szertartása szerint nagy közönség résztvétele
mellett ment végbe. Halálát gyászolják: özv. Szabó Ferencné sz. Kozma

557
Katalin, neje. Szabó Ilona férj. Both Ferencné, Szabó Sándor, Zoltán és Irma,
gyermekei. Szabó György és neje Kiss Irma és gyermeke, testvére. Özv. Kozma
Andrásné, anyósa. Kozma István és neje Nits Katalin és gyermekei, Fogarassy
Ferenc és neje Kozma Ágnes és gyermekei, Szabó Györgyné és özv. Szabó
Józsefné, sógorai és sógornői. Both Ferenc, Ilona és István, unokái.
1914. június 11. A főgimnázium építési munkálatainak felülvizsgálatára a
tervező építészmérnök, Baumgarten Sándor Szilágysomlyóra jött. Beható
vizsgálat után a munkálatokat minden tekintetben megfelelőnek találta.
1914. június 11. Véres a fundamentum. Június 8-án, hétfőn kezdődtek meg az
új városház építési munkálatai és pedig – nem valami kedvező auspiciumok
mellett. Alig, hogy megtörtént az első kapavágás, máris embervér öntözte
meg az új székház alapjait. A földmunkát végző napszámosok egyike: Szántó
Béla kissé ittas állapotban Kerezsi Flóra nevű társával szóváltásba egyeledett,
majd egy ásóval fejbe verte Kerezsi Flórát. A merénylőt az odasiető két rendőr
a Sasaki mestertől nemrégen tanult dzsiu-dzsicu fogással a rendőrségre
cipelte, Kerezsi Flórát pedig súlyos sérülésével a zilahi kórházba internálták.
1914. június 18. A m. kir. földművelésügyi minisztertől: 23.154/1914. szám.
Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és tanítónők számára. A m. kir.
földművelésügyi miniszter a kisebb fokozatú ismétlő-iskolákhoz a gazdasági
tárgyak tanítására hivatott népiskolai tanítók, illetve tanítónők gazdasági
kiképzése céljából folyó évi július hó 18-ától bezárólag augusztus hó 18-áig,
szilágysomlyói földmíves iskolánál 20 néptanító részére gazdasági
tanfolyamot rendez.
1914. június 18. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szombaton,
június 13-án délután közgyűlést tartott dr. Horváth Endre helyettes pol-
gármester elnöklete alatt, aki ezúttal először funkcionált elnöki minőségben.
A gyűlés a Bród Ferenccel kötött városház építési szerződés tervezetét
elfogadta s a helyettes polgármestert a szerződés aláírásával megbízta. A
szerződés a már ismertetett ajánlatnak és pályázati feltételeknek megfelelően
készült.
1914. június 18. Síremlék Gencsy Sándornak. Közöltük volt annak idején a
városi képviselőtestületnek azt a kegyeletes elhatározását, hogy a város
egykori polgármesterének, Gencsy Sándornak a református temetőben díszes

558
sírkövet állít. A sírkövet a város tanácsa Lévai Márton r. t. nagyváradi cégnél
rendelte meg a következő felirattal:
„Ilosvai Gencsy Sándor – 1835-1903. Szilágysomlyónak szeretett polgár-
mestere 20 éven át. Emelte a város hálás közönsége”
A sírkő ünnepélyes átadásának napjául a város tanácsa június 29-ét tűzte ki.
Az ünnepély a „Daloskor” karénekével veszi kezdetét. Zsigmond Károly ref.
lelkész imája után dr. Horváth Endre városi tanácsos, helyettes polgármester
fog emlékbeszédet mondani. Az ünnepségre meghívta a városi tanács az
elhunyt polgármester legközelebbi hozzátartozóit: özv. Czilek Ernőnét, Gencsy
Viktóriát, Gencsy Bertalan cs. kir. vadászhadnagyot, Dániel Sándor nagykárolyi
vezető járásbírót, Diamandy József nagyváradi takarékpénztári igazgatót,
Kádár Géza zilahi ref. lelkészt családjukkal együtt.
1914. július 2. Neszveda Károly a szilágysomlyói főgimnázium rendes tanára
eljegyezte Balogh Paulát Krasznacégényben.
1914. július 2. Szilágysomlyó és Zilah között nagy a telefonforgalom és a
feleknek sokszor pár negyedórát is kellett várni az összeköttetésre. A bajok
enyhítésére a nagyváradi postaigazgatóság új áramkört létesít, amellyel nem
Sarmaságon át – mint eddig – hanem közvetlenül nyer a két város közönsége
összeköttetést.
1914. július 15. Bemutatták a városi közgyűlésnek az Osztrák-Magyar Bankkal
kötendő szerződést, amellyel a Bem-téri sarkon lévő 336 négyszögöl (1208,47
m²) nagyságu telek 40.000 koronáért a bank tulajdonába megy át.
1914. július 16. Nagy Lajos csendőrhadnagy, a szilágysomlyói csendőr szakasz
parancsnoka távozik Szilágysomlyóról. A rokonszenves fiatal csendőrtisztet
Nagybecskerekre helyezték át. [1911-ben ideiglenes parancsnok, a magyar
kir. csendőrség 3. dési szárnyának 2. szilágysomlyói szakaszánál. I.J.]
1914. július 16. Kenessey Béla református püspök Sándor Ferencet segéd-
lelkésznek, Szilágysomlyóra helyezte.
1914. július 18. Áthelyezések. Nagy Lajos, I. számú csendőrkerületbeli had-
nagy szilágysomlyói szakaszparancsnok, hasonló minőségben a II. számú
csendőrkerülethez: Nagybecskerekre; Danielovics Zsigmond, III. számú

559
csendőrkerületbeli zászlós, ideiglenes szakaszparancsnoki minőségben az I.
számú csendőrkerülethez lett áthelyezve.

A város központi tere az évek folyamán több nevet viselt, 1848 előt Sóház-tér, 1867-
1919 között Bem-tér, 1919-1940 közöt Piața Mihai Viteazu, 1940-1944 között Bem-
tér, 1945 után Piața Stalin, Piața Libertății, Piața Iuliu Maniu. A baloldali képen a
hosszú épület a pénzügyőrségé volt, a kép jobb sarkában a volt gőzfürdő épülete
látható. Helyébe emelték az Osztrák-Magyar Bankot. Amelyet 1915. június 14.
pünkösd utáni napon kezdtek el építeni Hubert József budapesti építészmérnök tervei
szerint 350.000 korona költséggel. A jobb oldali képen a banktól jobbra a fás részen a
városi színház épülete látható, amely később moziként szolgált, ma a Silvania
Általános iskola tornaterme. Az 1960-as években a bank és a görög katolikus
templom közzé mozi termet építettek. A görög katolikus kő templomot 1876-ban
építették, ez 1948 után az ortodox felekezeté lett. Az előtérben a Szent Háromság
oszlopa áll 1772 óta. Többek véleménye szerint a város lakossága hálából emelte,
azért, hogy a pestis járvány a várost elkerülte.

1914. július 19. A Műkedvelő Társulat ezen a vasárnapon mutatta be

tökéletes sikerrel a Sarkantyu című drámát. A főszerepekben: Kálmán Mariska
és Lisztay József. Stigli bácsi szerepében Leopold József.
1914. július 28. A szilágysomlyói csendőrszakasz parancsnokságát Dánielovits
Zsigmond csendőrzászlós vette át, akit Budapestről helyeztek át.

560
 A hajdani piac tér a későbbi Bem-tér

A kép bal sarkában a posta épülete, szemben a Só-ház, a kettő között a

Szentháromság oszlopa.

1914. július 28. Hadüzenet. Ö császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi
július hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi
kormányhoz francia nyelven hadüzenet intéztetett, mely magyar fordításban
következőképpen szól:
Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, mely részére Ausztria-Magyar-
ország belgrádi követe által 1914. évi július hó 23-án átadatott, kielégítő
választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni
jogainak és érdekeinek védelméről és ezen célból a fegyverek erejéhez
fordulni. Ausztria-Magyarország ennél fogva a jelen pillanattól kezdve
Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát.
Ausztria-Magyarország külügyminisztere: BERCTHOLD gróf, sk.
1914. július vége. Ölvedi uram, a város dobosa minden félórában kihirdet
egy-egy szigorú, háborus rendeletet.
1914. augusztus 2. A szilágysomlyói Dalárda a Pinceszövetkezet (ma pezsgő-
gyár van a helyén) nyári múlatójában műsoros estet szervezett.

561
1914. augustus 6. A háborús állapotok miatt a városháza és a főgimnázium
építését szüneteltetik. Az építők Bród Ferenc vállalkozóval az élen behívót
kaptak. Szilágy vármegye katonai szempontból a Nagyszebenben székelő XII.
hadtest parancsnoksághoz tartozik. A hadtest parancsnokság egész területére
Betegh Miklós Torda-Aranyos megye főispánja lett kormánybiztossá
kinevezve.
1914. augusztus 20. Az egész Szilágyságban nagy örömet és megnyugvást
okozott románjaink hazafias érzülete, amelynek folyó hó 11-én dr. Gheție
Sándor szilágysomlyói püspöki helynök (vikárius) egy nyolc tagú küldöttség
ünnepélyes módon adott kifejezést. Szilágy vármegye románságának nevében
és képviseletében a vikárius kijelentette, hogy a súlyos megpróbáltatások
között, együtt érez a haza többi fiával nyelvi és valláskülönbség nélkül, és arra

562
NÉVJEGYZÉK AZ ELSŐ KÖTETHEZ
Abkarovits János, 508
Ábrahám Sándor, 8, 388, 392, 405,
409, 413, 445, 456, 458, 471,
486, 505, 535, 536, 539, 540,
554, 556
Ács György, 99, 108, 195
Ady Endre, 11, 58, 418
Ágotha Antal, 158, 220, 222, 264,
325, 454, 505
Ajtai Endre, 95, 143, 176, 178, 200,
203, 216, 252, 257, 325, 326,
327, 336, 341, 346, 347, 358,
365, 370, 403, 404, 405, 408,
421, 430, 441, 469, 471, 503,
534, 541
Ajtai K. Pál, 257, 428, 430, 432,
442
Ajtai Nagy Terézia, 109
Ajtay Endre, 139, 237, 403, 445,
487, 504
Albach Géza, 202, 376
Alsó Béla, 513
Ambrus Elek, 96, 325, 514
Ambrus Tibor, 518
Angyal János, 162, 260, 280, 334,
345, 375
Antal Jakab, 207, 257, 376, 428,
429, 430, 449
Apaffy Mihály, 127
Apponyi Albert, 366, 377, 419
Auman Antal, 100, 115
B. Józsa Gyula, 11, 227, 516
Bagossy Ilona, 509
Balás Zsigmond, 493, 503, 516
Balássy Miklós, 355, 398
Balázs Zsigmond, 145
Bálint Lajos, 96, 402, 403, 404,
405, 445, 504, 534, 556
Balla Ferenc, 98, 161, 335, 345,
515
Balogh Anna, 344
Balogh János, 276, 355, 514
Balogh Jenő, 94
Balta Elemér, 109, 119, 125, 145,
155, 203, 257, 305, 341, 394,
406, 408, 428, 430, 445, 480
Balta Károly, 257, 430
Bánffi Dénes, 140
Bánffy Albert, 56, 108, 189
Bánffy Béla, 61
Bánffy Elek, 50, 51, 62, 103
Bánffy Endre, 7
Bánffy Farkashoz, 129
Bánffy János, 141, 150, 157
Barboloviciu Alimp, 357, 402, 503,
523, 528, 534
Barboloviciu Virgil, 466
Barbolovics Alimp, 64, 108, 118,
139, 185, 292, 403, 404, 405,
445, 471, 504
Barbolovits Alimp, 139, 143
Barbovszky János, 355
Barcza Sándor, 369
Barcsay Ákos, 127
Barna József, 65, 75, 97, 108, 176,
178, 195, 252, 355, 434
Barta Károlyné, 338
Bartha András, 463, 510
Bartha Elek, 95, 162, 240, 280,
334, 345
Bartha Endre, 108, 131, 146, 195,
200, 207, 218, 220, 223, 231
Bartha Endréné, 124, 125, 158,
254, 305, 309, 374, 510
Bartha Iván, 59
Bartha Juliska, 120, 167
563
Bartha Kálmán, 510, 535
Bartha Károly, 254, 406, 508
Báthory Gábor, 126, 127
Báthory Géza, 252, 410
Báthory István, 6, 15, 16, 126, 127,
137, 140, 196
Báthory Katalin, 120
Báthory Zsigmond, 126, 127
Báthory Zsófia, 17, 20
Baumgarten Sándor, 488, 537, 558
Bede Imre, 161
Beke Imre, 161
Bem József, 46
Bence József, 325
Bene Ambrus, 58, 433
Benedek Elek, 11
Benke Károly, 474, 552
Benkő Pál, 75, 108, 125, 195
Berger Adolf, 437, 445, 504, 535,
556
Berger Lajos, 288, 300
Berkovits Izsák, 264
Bernáth Elemér, 216, 217, 219,
220, 221, 222
Besenczi Gyula, 97, 252, 300
Besenczi Péter, 130, 157
Besenczky Ádám Ede, 334
Besenczky Gyula, 251, 256, 288,
316, 447, 487, 489, 490, 491,
500, 502
Besenczy Péter, 152, 185
Bethlen Gábor, 126
Bethlen Jenő, 220, 222, 264, 532
Bikfalvi András, 64, 75, 139, 146
Birtalan Sámuel, 334
Boczka János, 161
Bocsánczy Adolf, 55, 56, 59, 161,
166, 174, 264, 265, 528
Bodnár Antal, 161
Bogdán Irma, 122, 158, 313, 328,
340
564
Bogdán István, 55, 57, 108, 112,
119, 130, 137, 154, 158, 172,
176, 178, 186, 232, 233, 270,
300, 313, 353, 403, 407, 421,
493, 494, 535
Bogdán János, 514
Boros János, 140, 405
Borsiczky Tivadar, 454
Both Ferenc, 558
Bottyán István, 534, 539, 553, 555
Bozga Miklós, 283
Bölöni Erzsike, 120
Bölöni György, 11, 130, 444
Bölöni Sándor, 11, 64, 95, 108,
119, 125, 139, 163, 174, 194,
195, 200, 220, 223, 257, 267,
301, 336, 403, 406, 426, 428,
430, 442, 445, 454, 466, 471,
503, 504, 522, 534, 554, 555,
556
Bölöny Bálint, 309, 312, 323, 332,
343, 365, 370, 380, 427, 445,
468, 474, 504, 517, 522, 535,
556
Bölöny György, 58, 59
Brandt József, 529, 539, 546
Brandt Oszkár, 454, 529, 539, 545
Brém Elza, 132
Bród Ferenc, 284, 435, 466, 469,
470, 494, 495, 498, 534, 540,
553, 554, 555, 556, 558, 562
Brüder Hermann, 75
Brüll Farkas, 54, 108
Brüll Károly, 54, 95, 97, 107, 108,
146, 155, 195, 406
Brüll Lipót, 108, 113, 257, 406,
430, 445, 517
Brüll Mihály, 97
Brüll Salamon, 98, 123
Brüll Sámuel, 108, 146, 155, 202,
207, 242, 355, 427, 445, 504,
535
Brüll Zsigmond, 113, 370, 504,
535, 556
Bulyovszky Mihály, 257, 430, 463
Bunyitai Vince, 326
Búzás Pál, 220, 222
Cilek Ernő, 280, 296, 312, 458
Cosma Endre, 108
Czecz Károly, 120, 125, 220, 222,
252
Czeisler Bernát, 427, 476
Czeizler Bernát, 376
Czifra József, 96
Czilek Ernő, 275, 559
Czimmer István, 95, 115, 168
Csabai Paulin, 276
Csádek Rozália, 113
Csák Alajos, 60, 73, 90, 212, 271
Csák Alajos Czirjék, 60
Csáky Albin, 91
Cseh Kálmán, 545
Csengeri János, 161
Csengeri Márton, 97
Cserey Károly, 209, 224, 228, 242,
288, 292, 333, 338, 350, 385
Cséri Laura, 473
Csernecz József, 451
Csernecz Józsefné, 451
Csernetz József, 423
Csernisz András, 98
Csia Ferenc, 275, 280, 296
Csíki Gergely, 142
Csillag János, 97, 99, 119, 195, 271
Csillag Károly, 96, 335, 514
Csíszár Zsigmond, 296
Csiszér Gábor, 532
Csoma Ilonka, 343
Csőke Teréz, 186, 210, 250, 251,
287, 329, 488, 489
Csütörtök Arnold, 457
Dácz János, 514
Dácz József, 345, 514, 552
Danalovics József, 65, 75
Dánielovits Zsigmond, 560
Dénes László, 162
Diamandi József, 267
Dobos Lajos, 252, 515, 542, 552
Domby Kálmán, 370, 504
Donogány János, 132, 155, 257,
271, 275, 278, 304, 405, 424,
426, 429, 430, 434, 435, 444,
449, 454, 471, 476, 502, 504,
518, 522, 526, 527, 528, 535,
536, 539, 540, 542, 549, 550,
551, 553
Donovák Sándor, 108, 125, 195
Ébneth Lajos, 250, 251
Ecsedy Elemér, 345
Ecsedy Sámuel, 345
Éder György, 98
Éder László, 95, 119, 170, 240
Ehrenreich Sámuel, 158
Éles Károly, 161
Eller Gizella, 11
Erdei Beta, 120
Erdei Ilona, 343
Erdődi László, 75, 95, 108, 125
Erdődy László, 65, 165, 233, 314,
407, 469
Erdősdi László, 355
Evva Julia, 270, 271, 289
Faragó József, 130, 257, 430, 454
Faragó Sándor, 56, 75, 101, 108,
140, 143, 200, 203, 207, 220,
223, 251, 257, 270, 274, 341,
346, 347, 355, 404, 405, 406,
408, 409, 428, 430, 441, 442,
445, 449, 450, 453, 462, 471,
474, 502, 503, 504, 505, 516,
525, 534, 535, 538, 555, 556
565
Farkas Bálint, 161
Farkas Ferencz, 108, 202, 207
Farkas István, 98, 121, 139, 142,
143, 165, 195, 200, 203, 250,
257, 291, 314, 341, 365, 403,
428, 429, 430, 434, 441, 444,
445, 449, 454, 463, 471, 493,
502, 504, 534
Farkas József, 95, 128, 240, 281,
515
Farkas Ödön, 257, 357, 402, 403,
404, 405, 430, 442, 445, 450,
454, 471, 486, 502, 503, 504,
534, 556
Farmathy György, 329
Farmati György, 75, 276, 335
Farmati István, 120, 276, 405, 445,
515
Farmati János, 335, 514
Farmati József, 300, 550
Farmati László, 75, 98
Farnas János, 98, 161
Fási István, 98
Fásy István, 313, 336, 391
Fazekas Sándor, 161
Fedorka Elek, 176, 177, 178
Fehrentheil Frigyes, 202, 225, 275,
296, 403, 414, 416, 417, 423,
435, 438
Fejér Bálint, 427
Fekete Elek, 161
Fekete Lajos, 276, 514
Fetzer Ferenc, 133, 153, 154, 164,
186, 214, 384
Fetzer János Ferenc, 47, 131, 150,
165, 169, 211, 232, 375
Finger Lajos, 64, 72
Finger Mariska, 130
Fodor István, 55, 72, 96, 98
Formanek Ferenc, 325
Friedländer Sándor, 350, 357, 384
566
Friedmann Jakab, 331
Friedmann Sámuel, 143, 203
Fügedi Péter, 11
Fülep Mór, 97
Fülöp Döme, 403
Gál Lajos, 95
Gál Lőrinc, 162
Gáll István, 240, 280, 334, 345
Gámency Lukács, 139
Gámenczy Lukács, 75, 95, 108, 251
Gámentzy Géza, 133, 288
Gámentzy Lukács, 65, 139, 165,
170
Gáspár Ábrahám, 96, 519
Gáspár Endre, 96
Gáspár Ferenc, 48, 49, 94, 95, 220,
222, 233, 396, 519
Gáspár István, 106, 113, 118, 124,
125, 137, 139, 146, 147, 156,
162, 168, 174, 176, 203, 227,
228
Gaszner Károly, 463
Gencsy György, 206
Gencsy Sándor, 70, 71, 80, 81, 82,
86, 88, 95, 117, 118, 123, 125,
132, 139, 140, 146, 148, 156,
160, 168, 174, 183, 190, 198,
207, 210, 212, 225, 234, 237,
247, 248, 249, 250, 256, 261,
264, 265, 266, 267, 270, 364,
537, 558, 559
Gerecze András, 97, 125, 134, 139,
195, 329
Ghetie Sándor, 528
Giczei Diószeghi Mór, 225
Gocz József, 514
Gross Henrikné, 96
Grótz Béla, 324, 325, 326
Grusz László, 534
Grúsz László, 541
Grusz Valér, 142, 214, 541
Gudor Antal, 176, 178, 251, 277
Gudor József, 95
Gudor László, 95
Guttmann Gyula, 123
Guzman Dénes, 150
Gyenge József, 142
Gyerőfi György, 140
Gyöngyössy Ferenc, 426, 454
Gyöngyössy József, 532
György András, 97, 335, 514
György Emőd, 469, 472, 539
György József, 335
György László, 161, 240, 472
Gyulai Károly, 45, 75
Gyúrkó József, 139
Hajdu Ferenc, 280
Hajdú Ferenc, 161, 334, 345
Halliarszky Albert, 130, 532
Halliárszky Ernő, 300
Halliárszky Mariska, 167
Halliárszky Sámuel, 125, 141, 146,
156
Halmágyi Endre, 245
Halmágyi Ferenc, 220, 222
Halmágyi István, 129, 271
Halmágyi Miklós, 63
Halmágyi Zoltán, 291
Hamvai Sándor, 65, 243, 523
Hamza Sándor, 300
Hegedűs Géza, 538
Hegedűs Gyula, 220, 222, 325, 538
Hegedűs Sándor, 107, 117, 119,
121, 125, 134, 139, 146, 163,
165, 189, 216, 218, 237, 244,
377, 399, 421, 450, 456, 468,
471, 474, 504, 518, 523, 525,
535, 538, 541
Heimlich Károly, 426
Heltai Sándor, 245, 299, 452, 453
Herman Lipót, 96
Herschkovits Lajos, 98, 141
Herschkovits Leopold, 535
Herschli Mór, 120, 471
Hirlap, 138, 344
Horváth Bertalan, 155
Horváth Endre, 531, 535, 549, 556,
558, 559
Horváth Imre, 98
Horváth Zsigmond, 257, 407, 430,
437, 473
Hosszú Ákos, 220, 222
Hosszú István, 161, 240
Hosszú József, 240, 445
Hubert Blanka, 529, 539, 546
Hubert Jenő, 108, 143, 200, 225,
358, 427, 445, 529, 530
Hubert József, 99, 560
Huberth Iván, 50, 62, 161
Huberth Jenő, 129, 146, 155, 156,
406, 442, 450, 471, 502, 504
Hunyadi Sámuel, 162
Huszár Lajos, 161
Ifiai László, 128
II. Rákóczi Ferenc, 22, 271, 352,
506
II. Rákóczi György, 17, 140
Incze Lajos, 23, 216, 220, 223, 237,
239, 258, 273, 280, 372
Ioan Pop Reteganul, 308
Iuliu Maniu, 53, 560
Janó Mária, 323
Jenőffy Piroska, 210, 211, 224,
312, 313, 368
Joan Pop Reteganul, 282
Joe Pasternak, 238, 239
Jolbej József, 134, 359
Józsa Dániel, 43, 44, 46, 47, 179
Józsa Gyula, 11, 56, 62, 227, 516
Juhász Józsi, 161
Juhász Lajos, 161
Kába József, 95, 123, 176, 178
Kádár Gyula, 474, 525
567
Kádár József, 335
Kállai József, 75, 129, 403, 534,
556
Kállai László, 161
Kállay József, 119, 335, 410, 504
Kállay Károly, 515
Kálló Gyula, 209, 251, 256, 288,
357, 405, 428, 445
Kálló Lajos, 98
Kálmán Ferenc, 233, 355
Kálmán Ignác, 107, 108, 125, 143,
146, 155, 167, 242, 309, 435,
445, 503, 505, 535
Kálmán Ignácz, 108, 155
Kálmán István, 120, 257, 403, 430,
504, 514, 534
Kanyó Ferenc, 97, 258, 280, 334,
345
Kapitány András, 97, 335
Karsay Sándor, 335, 407, 410, 470,
514
Kása Miklós, 161
Kaszó Ilona, 176, 505
Katona László, 220, 222
Katona Sándor, 199, 247, 257, 405,
407, 430, 541, 549
Katra Endre, 470, 513, 515
Katra Erzsi, 120
Kattra Imre, 97, 134, 165, 240
Kattra Mihály, 434, 435
Kazai Béni, 161
Kecskeméti József, 162
Kedves György, 124, 134, 240, 532
Kedves János, 134, 140, 247, 310,
355, 405, 445, 472, 474, 505,
535, 556
Kelemen József, 509
Kelemen László, 97, 509
Kelemen Mária, 119
Kelemen Teréz, 120
568
Keller Ferenc, 75, 95, 97, 165, 317,
470
Keller Róbert, 117, 161, 345
Keller Samu, 249, 304, 336, 341,
370, 376, 405, 408, 414, 428,
434, 442, 444, 445, 448, 450,
502, 503, 504, 534
Kerekes Alajos, 345
Kerezsi János, 162, 280, 345
Kerezsi József, 274, 279
Kethely István, 143, 155, 160, 195,
200, 202, 250, 257, 428, 429,
430, 434
Kincses József, 345
Király Dániel, 95
Kis Ferenc, 161
Kiss Ferenc, 96, 156, 345
Kiss József, 121, 141, 146, 156,
176, 217, 218, 219, 220, 221,
222
Klauz Katica, 158
Klein Ferencz, 108
Klein Mór, 113, 245, 286, 359, 370
Klein Róza, 99
Klobusiczky Béla, 99
Kollár Lajos, 517
Koncz Lajos, 281
Konecsny János, 211, 212, 245,
250, 251, 252, 287, 294, 298,
324, 325, 335
Kónya László, 345
Kossuth Lajos, 36, 59, 200, 446,
447, 449, 490, 524, 549
Kovács Ferenc, 161, 283, 481
Kovács István, 45, 80, 101, 345
Kovács Károly, 220, 222
Kovács Lőrinc, 162, 285, 355, 515
Kovács Mózes, 146, 156
Kovásznay János, 98, 336, 410,
470, 515
Koza József, 119, 474
Kozma Endre, 220, 223, 357, 403,
504
Kőhalmy Mihály, 257, 430
Kölln Gyula, 68, 210, 215, 224
Kőrössy Endre, 200, 203, 252, 257,
281, 292, 294, 315, 316, 323,
325, 326, 327, 365, 386, 406,
426, 430, 442, 445, 468, 469,
503, 504, 534
Kőrössy Kálmán, 75, 230
Krámmer Károly, 203, 204, 299
Krasznay Sándor, 403
Krausz Ottilia, 125
Krivós József, 119
Krivós Karolin, 120
Krizsán Gyula, 515
Kulcsár Károly, 75, 98, 515
Kunszt János, 476
Kunszt Jolán, 476
L. Kiss Zoltán, 455, 457, 462, 523,
552
Laczai József, 96
Laczay Károly, 96, 345
Ladányi Ödön, 407, 435, 513
Lakatos János, 134, 144, 160, 260
Lakatos József, 335, 406, 514
Lakatos Ottó, 457, 476, 477, 516,
537
Láng Aladár, 130
Láng Ármin, 97
Lang Jakab, 125
Láng Jakab, 108, 125, 143, 195,
203, 341, 370, 406, 408, 442,
445, 471, 503, 504, 534, 535,
556
Láng József, 95, 98, 108, 119, 143,
195, 203, 336, 341, 376, 381,
405, 408, 414, 434, 445, 454,
458, 487
Láng Mór, 55, 96, 98, 108, 202
Lapustean Mária, 263, 270, 473
László József, 95, 240
Laurențiu Bran, 70
Lázár Géza, 341, 376, 408
Lázár Gyula, 75, 98, 108, 195
Lázár Ignác, 96, 335, 345
Lázár István, 143
Lázár Lucia, 344
Lázár Ödön, 96, 98, 139, 140, 170,
234, 260
Lázár P. János, 308
Lázár Tivadar, 161
Lelucza Laci, 161
Lengyel Ferenc, 75, 95, 119, 139,
176, 178, 251
Lengyel István, 203
Lengyel László, 97, 314, 336, 453,
470, 514, 536
Leopold József, 515, 560
Lisztay Imre, 75, 108, 195, 240
Lisztay József, 542, 560
Lovas István, 161
Lőrincz Antal, 98
Luka Ferenc, 340
Lukácsffy Ödön, 101, 108, 125,
157, 294, 370, 398, 405
Lukátsffy Ödön, 117, 140, 143,
146, 163, 175, 176, 178, 194,
195, 200, 207, 220, 223, 241,
245, 247, 252, 271, 275, 278,
280, 284, 286, 299, 301, 305,
310, 311, 317, 323, 340, 346,
348, 350, 361, 365, 368, 372,
380, 406, 426, 427, 441, 444,
445, 452, 455, 456, 468,
471,474, 478, 486, 504, 516,
518, 519, 524, 531, 534, 535
Madár Ferenc, 96
Madár István, 95
Madár János, 257, 355, 402, 403,
404, 405, 430, 445, 455, 471,
504, 515, 534, 556
569
Madár József, 96
Madarassy Sándor, 514
Mahalcsik Bonaventura, 186
Mahalcsik Bónó, 108, 118, 211,
212, 271, 292, 325, 352, 403,
503, 537
Mahalcsik Titusz, 352, 384, 488
Major György, 220, 223, 329, 428
Mán Gyula, 53
Marikovszky Kálmán, 268, 296
Markovics Jakab, 405, 445, 471,
504, 534
Markovits Jakab, 149, 155, 296,
435, 454, 503, 556
Márkus Flórián, 108, 195
Márkus Gusztáv, 108, 125, 139,
195
Márkusz Jenő, 183, 224
Marosi László, 335
Marossy Aranka, 374, 473, 494,
517, 537
Mártonffy Márton, 117, 118
Máthé László, 276, 365, 403, 405,
469, 515, 533, 549, 553, 554
Mátyás Péter, 140
Merk János, 75, 96, 108, 119, 139,
176, 178, 195, 200, 251, 257,
291, 294, 306, 314, 325, 336,
407, 410, 430, 470, 514, 538
Merza Jenő, 296, 423
Mezei János, 161
Mezei Péter, 161
Mihai Eminescu, 11, 69, 73
Mikes Kelemen, 425
Mile Mihály, 108, 119, 138, 143,
146, 156, 165, 187, 216, 217,
219, 220, 221, 222
Molnár Gyula, 110
Moni Gyula, 230, 254, 257, 290,
291, 292, 294, 310, 362, 370,
396, 406, 428, 430, 434, 442,
570
444, 445, 499, 503, 504, 519,
524, 534, 535
Moni Gyuláné, 361
Móricz Zsigmond, 431
Morvai János, 94, 97
Muzsay János, 532
Müller Gyula, 329, 332, 333
Nádudvary Jenő, 155, 167, 215,
217, 218, 220, 223, 229, 257,
283, 290, 291, 294, 304, 310,
311, 317, 376, 406, 424, 427,
428, 430, 486, 504, 510, 534,
538, 541
Nádudvary Jenőné, 510
Nádudvary Vilike, 291
Nagy, 133, 186
Nagy Berta, 344, 530
Nagy Ferenc, 64, 75, 94, 102, 108,
125, 133, 142, 143, 161, 195,
204, 240, 254, 257, 270, 271,
285, 313, 336, 341, 405, 430
Nagy Győző, 361
Nagy Gyula, 147, 155, 198, 218,
397, 398, 408, 518, 530
Nagy Imre, 95, 166, 211, 249, 345,
400, 442, 506, 508, 514
Nagy István, 161, 345
Nagy Lajos, 13, 98, 156, 161, 530,
534, 541, 542, 552, 559
Nagy László, 11, 43, 49, 50, 51, 54,
59, 61, 62, 63, 65, 84, 88, 89,
102, 104, 105, 124, 125, 240,
481
Nagy Mihály, 98, 515
Nagy Miklós, 148
Nagy Petronella, 518, 530
Nánásy Ferenc, 345
Nedeczki János, 75, 97
Némethy Zsigmond, 108, 139, 154,
176, 178, 226, 232, 252, 270,
 285, 313, 325, 326, 407, 413, Papp Mihály, 220, 223
455 Papp Tivadar, 487
Neszveda János, 140, 247, 474, Papp Tódor, 119, 140
548 Páskuj István, 97, 99, 132, 139,
Neumann József, 96, 522 147, 200, 225, 250, 257, 291,
Nichita János, 109, 201 347, 358, 402, 403, 404, 405,
Nics János, 97 428, 430, 445, 471, 486, 504,
Nits Pál, 109 534, 556
Nolik Antal, 161 Páskuj József, 97, 108, 111, 125,
Nolik Ferenc, 97, 335 139, 174, 184, 202, 237, 247,
Nusbächer Salamon, 534 325, 329, 351, 359, 493
Nuszbacher Salamon, 535 Páskúj József, 155
Nyiszli József, 258, 430, 515 Pataki István, 263
Ódor Lajos, 510 Pavlovits Károly, 420
Oegár János, 132, 184 Péntek Miklós György, 95
Oláh Károly, 176, 178, 251, 257, Pénzes Gábor, 119
336, 405, 407, 410, 423, 430, Pénzes István, 514
445, 504, 534, 556 Pethe Ferenc, 36, 37, 345, 455
Oltyán János, 83 Petri Mór, 111, 117, 118, 136, 149,
Orosz István, 195, 257, 403, 404, 164, 233, 241, 270, 282, 315,
405, 430 385
Orosz Simon, 108, 114, 220, 223, Petruska Leó, 532, 537
503 Piros István, 98, 335
Osinszki János, 140 Porjesz József, 97
Ossián János, 488 Porjesz Sámuel, 108, 143, 280,
Ölvedi Farkas, 335 336, 341, 376, 390, 403, 404,
P. Szathmáry Károly, 16, 35, 60, 445, 471, 504, 535, 556
90, 91, 108, 478, 479, 480, 481, Posner Ábrahám, 98, 107, 108,
518, 528, 530, 554 195, 300
Pálfy Mór, 181 Presia Romulus, 125, 220, 222
Páll Sándor, 65, 521 Prick János, 41, 161
Pap András, 161 Puskás József, 122, 123
Pap István, 101 R. Kaizler Károly, 35
Pap József, 162 Rácz György, 161
Papp Felicián, 506 Rákóczy György, 127
Papp György, 109 Récsy Zsigmond, 176, 178, 226,
Papp Imre, 515 405, 445, 474, 505, 535, 552,
Papp Iván, 80, 81, 97, 515 556
Papp József, 334, 345 Réner Albert, 45, 59, 62, 139, 200,
Papp László, 220, 223, 240, 403, 227, 253, 254, 280
428 Réner Béla, 161
571
Révész Arthur, 257, 404, 406, 430,
442, 445, 471, 503, 504, 534,
556
Riebel Károly, 291, 294, 310
Robelli, 413, 414, 482
Roller Samu, 486
Roska Vertán, 220, 222, 241, 403
Roth Lajos, 235, 346, 347, 349
Róth Lajos, 96, 98, 108, 113, 211,
224, 230, 234, 244, 253, 336,
346, 348, 359, 364
Rótschild Sándor, 476
Rozenberg Mór, 98, 123
Rudolf, 56, 70, 71, 310, 345
Ruszka Antal Zoltán, 196
Ruszka Ignác, 64, 98, 125, 325,
326, 359, 368, 406, 445, 471,
504, 534, 535, 556
Ruszka István, 56, 63, 81, 101, 119,
359
Ruszka Kálmán, 525, 526, 527,
528, 530, 534, 541
Ruszka Margit, 120, 130, 132
Sahlhausen Nádor, 405
Sárdi Pál, 119
Sárdy Pál, 97
Sárvári Samu, 280, 334, 345
Schlauch Lőrinc, 90, 148, 183, 208,
212, 282
Schlecht Lajos, 220, 222, 532
Schmál Rezső, 276
Schöffer István, 250, 251, 449, 541
Schöffer Leó, 109, 132, 212, 215,
271, 292
Schönstein Antal, 251, 252, 257,
291, 323, 377, 430, 470
Schönstein Ferenc, 64, 95, 108,
139, 323
Schönstein Imre, 75, 95
572
Schönstein István, 75, 98, 115,
139, 165, 169, 176, 178, 200,
308, 322
Schönstein János, 95, 125
Schönstein Katalin, 323
Schönstein Katinka, 181, 312, 313
Schönstein Márton, 323
Schupiter János, 442, 515
Schupiter Lajos, 300
Schveiczer Gábor, 123
Schwarcz Ignác, 98
Schwarcz Mór, 310
Séra Lajos, 257, 430
Séra Mózes, 240
Simai Miklós, 445
Simay Miklós, 155, 245, 257, 376,
404, 406, 427, 430, 442, 449,
450, 456, 460, 471, 476, 502,
503, 504, 534, 535, 554, 555,
556
Simó Károly, 176, 178, 257, 260,
314, 355, 430, 515
Simon Gyula, 298
Simonek Gotthárd, 296, 471
Smaltig György, 514
Smeták Ferenc, 97
Smeták János, 97, 175
Somló József, 106
Somogyi Kálmán, 56, 81, 108, 146,
156, 195, 200, 480
Spányi Béla, 169
Steiner Lajos, 430, 434
Stern Mór, 160
Stern Sámuel, 438
Surányi József, 95, 264, 470, 515
Sutor József, 335
Sümeghi Ferenc, 114
Svaiczer Gábor, 271, 313, 325
Swaiczer Gábor, 154
Szabó Ferenc, 95, 98, 108, 139,
220, 222, 240, 256, 259, 285,
 313, 402, 403, 404, 405, 410,
470, 557
Szabó György, 247, 251, 256, 257,
290, 291, 302, 306, 308, 310,
314, 322, 329, 343, 355, 370,
385, 402, 403, 404, 405, 407,
410, 421, 430, 441, 445, 453,
458, 470, 471, 486, 502, 503,
504, 511, 514, 519, 534, 538,
556, 558
Szabó Imre, 92, 323
Szabó István, 131, 140, 145, 176,
178, 247, 256, 257, 291, 294,
295, 302, 306, 308, 310, 314,
322, 323, 329, 336, 343, 347,
370, 374, 380, 384, 391, 395,
402, 403, 404, 405, 406, 407,
410, 414, 415, 416, 417, 421,
423, 430, 440, 453, 454, 458,
463, 470, 471, 476, 486,503,
504, 515, 519, 534, 556
Szabó Károly, 98, 220, 222
Szabó Mihály, 355, 407, 512, 514,
553, 554
Szabó Zsigmond, 97, 120, 162,
176, 178, 257, 430, 514
Szakács Balázs, 220, 223, 257, 336,
428, 430
Szalavecz Ferenc, 403
Szalavecz Zsigmond, 247, 403, 405,
474
Szaplonczay Sándor, 47, 90, 125,
237, 257, 358, 361, 406, 430,
442, 445, 468, 471, 502, 503,
504, 535
Szarvadi Imre, 75, 95, 176, 178,
251, 252, 355, 357, 405, 445
Szász József, 75
Szathmári Dániel, 161
Szathmári Károly, 161
Száva József, 95
Száva Márton, 96, 257, 276, 336,
405, 414, 428, 430, 445, 469,
515, 545
Széles Károly, 176
Szélessy Kálmán, 336, 355, 402,
403, 404, 405, 407
Szélesy Kálmán, 515
Széll Kálmán, 222, 250
Szellő István, 276, 355, 410, 470,
514
Szénássy Miklós, 51, 125, 157, 162,
168, 177, 239, 240, 280, 345,
434, 474
Szénássy Zoltán, 291, 426, 427
Szénásy Miklós, 108, 334
Szentkirályi Albert, 130, 132, 137,
232, 257, 270, 311, 430
Szíjgyártó György, 323
Szilágyi Sándor, 257, 273, 276,
376, 402, 403, 404, 405, 415,
417, 428, 430, 442, 445, 449,
452, 471, 476, 502, 504, 534,
556
Szilágysomlyó, 301
Sziszik György, 514
Szlávik Mihály, 96
Szmercsányi Pál, 326
Szodorai László, 335, 515
Szundy Jenő, 462, 463, 495
Tamasofszki Gábor, 161
Tamasovszky Béla, 96
Tamasovszky Gyula, 96
Tamkó Bella, 120, 130, 134
Tamkó Károly, 251, 300, 314, 324,
355, 357, 399, 402, 404, 405,
407, 410, 445, 456, 470, 503,
504, 534
Tamkó Olga, 250, 251
Tankó Dániel, 95
Tapody Gergely Tamás, 43
Tapody Tamás, 64, 65
573
Tarpai Irén, 167
Tass István, 470
Telegdy Katalin, 196
Telegdy Márton, 64, 98, 108, 123,
139
Teleki Géza, 190
Thaly Kálmán, 20, 57, 423, 424,
425
Tóásó Pál, 8, 459, 460, 462, 478,
482, 502
Topán Albert, 451, 515
Tordai Gyula, 96
Tóth György, 514
Tóth Károly, 98, 119, 257, 335,
336, 403, 404, 405, 410, 430,
470, 471, 504, 534
Török Ferenc, 98, 398
Török István, 98, 198, 264, 276,
405, 414, 415, 416
Török Lajos, 119, 146, 551
Tövissi Dániel, 128
Triff Gábor, 281, 403, 466
Trusza Lajos, 108, 155, 183, 191,
200, 212, 214, 274, 294, 326,
327
Turóczi Sándor, 161
Turóczy Sándor, 335, 515
Tyuskay István, 532
Udvari József, 11, 444, 445, 456,
460, 472, 474, 486, 488, 493,
504, 524, 531
Ugron Gábor, 125, 126, 182, 183,
208, 216, 218, 219, 221, 250,
289, 291, 293, 305, 309, 311,
316, 343, 352, 433, 440, 441,
442, 443, 444, 448, 449
Ugron Vilma, 291
Újfalvi Sámuel, 95
Ujfalvy Lajos, 220
Ujfalvy Péter, 40
V. Balázs Pál, 552
574
V. Ferdinánd, 42
V. Szabó Ferenc, 220, 222
V. Szabó Lajos, 258, 428, 430, 451,
463, 534, 535
Vályi Árpád, 67
Varga György, 162
Varga István, 75
Városy Malvin, 181, 194, 196, 210,
250, 251, 277, 279, 281, 329,
375
Vas Antal, 75
Vas Mihály, 335
Végh Gyula, 333
Végh László, 54
Veisz Márton, 97
Veréczy Lajos, 123, 155, 165, 258,
394, 430
Veres Lajos, 97
Veres Miklós, 58, 161
Veress Anna, 538
Veverán Erzsike, 120, 132
Veverán György, 254, 258, 325,
402, 403, 404, 405, 408, 426,
428, 430, 442, 445, 486, 487,
503, 504, 534
Veverán József, 119, 125, 140,
159, 175, 176, 177, 178, 183,
200, 202, 212, 220, 223, 226,
247, 249, 252, 254
Veverán Vencel, 96
Victor Deleu, 428, 448
Vida Lajos, 220, 222, 230, 474
Vincze Márton, 96, 280, 334
Virág Lajos, 56, 71, 364, 523, 524,
525
Virág László, 119, 220
Visky Pál, 86
Vízi Ferenc, 119
Wagner Gyula, 216, 220, 223
Weinberger Gizella, 130, 245
Weinberger Kálmán, 96, 97, 108,
146, 155, 406, 445, 471, 504,
534, 556
Weinréb Mayer, 471
Weiss Samu, 439
Weisz Áron, 257, 430, 471, 504,
535, 556
Weisz Katalin, 176
Weisz Manó, 376, 439
Weisz Salamon, 244, 334, 354,
376, 403, 404, 405, 408, 427,
434, 439, 445, 471, 475, 504,
534
Weisz Samu, 522, 534
Wesselényi Miklós, 188, 189, 216,
218, 219, 220, 221, 281
Weszelowszky Géza, 539
Winkler József, 284, 326
Wollner Albert, 474
Wolner Albert, 405
Zobel Lipót, 95, 108, 132, 136, 143,
144, 160, 181, 183, 195, 200,
203, 209, 300, 325, 341, 358,
509
Zsigmond Károly, 268, 285, 292,
293, 403, 425, 503, 522, 559
Zsigmondy Ernő, 220, 222, 276,
406
Zsilinszky Lajos, 245, 247, 275
575
 TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ HELYETT................................................................................................ 3
A VÁROSRÓL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL ......................................................................... 6
SZILÁGYSOMLYÓ VÁROS KRÓNIKÁJA ÉS ADATTÁRA ....................................... 13
NÉVJEGYZÉK AZ ELSŐ KÖTETHEZ ................................................................... 563

576