~3;g

,/
- r 'l r
~vO

Úti 1116 S -i il slj O -

I
SZOb NDK VAROS
I

KERES-KE DEL ME NEK

I - 1.1 I I

IS VENDEG-lATASANAK-
•• I

TORTENETE
 H

Gemes Laszlo

I ,
SZOLNOK VAROS KERESKEDELMENEK
, " -, ,
ES VENOEGLATASANAK
TÖRTENETE

SZOLNOK
1976
Lektorálta: Szurmay Ernó.

Kiadja:

a Szolnok Városi Jubileumi Intéző Bdzottsác Keres-

kedelmi Szakbizottságának anyagi támogatásával a
Verseghy Perenc .egyei KBnyrtár.
Pelelós kiad6: Sz.rmay ErDő.
Készült: a könyvtár · sokszorositó mUhelyében A/5
nagyságban. 300 példányban.
Engedé1yszáia: 36611. 1976. május 31.
 - 3-

E 1. 6 s : 6
· E kis k~tetiel a megyeszékhely 1975-5s jubileumára ki-
irt számos pályázat egyik nyertes pályamavét veszi kéz-
be az olvasó. Gémes László munkája azonban többet igyek-
ezik nyujtani egy átlagos pályamünél. Céljaul az~ tüzte
ki, hogy Szoln9k kereskedelmének és vendéglátásáriak tör-
téneiét az általa fellelt dokumentumok segitségével raj-
zolja meg. Az ismeretterjesztés igényével megirt munka
elsőként foglalja össze a város kereskedelmének es ven-
déglátásának történetét. Mind a régebbi, mind az ujabb
várost.o rténeti publikációk tartalmaznak ugyan utaláso-
kat, részadatokat, esetenként statisztikai táblázatokat,
l .e irásokat egy-egy korszakról, de ezek rendszerbe fogla-
lása, történeti elrendezése eddig nem történt meg.
Gémes László éppen ezzel próbálkozik, s nem is sikerte-
lenül. Munkájában bátran támaszkodik ismeri és kevésbé
ismert források feltárásán tul még élő szemtanuk közlé-
sére. tájékoztatá·s ára is. Anyagának szinesitésére egy-
kori ujs3gcikkekből, szépirodalmi, vagy szociológiai jel-
legü irásokból is bőven idéz. Az olvasmányosság érdeké-
ben annak kockázatát is vállalja, hogy néhány vonatkozás-
ban szemére vethetik a tudományos igényességre való tö-
rekvés hiányát.

A szerzó azonban nem kiván többet adni annál, mint amit

megvalósitania sikerült, egy végig érdekes. szemléletes,
másokat esetleg még elmélyedóbb kutatásra serkentő váz-
lat megteremtését Szolnok kereskedelmi életéről és ven-
déglátásáról.

Ezért remélhető, hogy e kötet lapjait a szükebb kereske-

delmi, vagy vendéglátóipari érdeklódésü és érdekeltségü
olvasókon kivül · szivesen fogják forgatni más, a város
mult ja és jelene iránt érdeklődő olvasók is.
 - 4 - -

A szerzó elsó könyve ez. ~5rekvése, szorgalmas, lelki-

ismeretes gyüjtó -összegezó tevékenysége, a város és
kereskedelme iránt érzett, s mindenütt felszinre kerü-
lő odaadása már eleve megérdemli az olvasó rokonszenvét.
Hisszük, hogy munkája tartalmi értékeivel bizalmára is
rászolgál.

E- könyv megjelenésének alapfeltételét a Jubileumi Inté-

ző Bizottság Kereskedelmi Szakbizottságának anyagi tá-
mogatása teremtette meg. Ehhez csupán szivesen végzett
társadalmi munkáját tudta hozzátenni

a kiadó.
 - 5

BEVEZI'f6

1975-ben Unnepeltük 900. évfordulóját annak, hogy irott

okmányban először szerepelt Szolnok város neve. gz a
jubileum, valamint felszabadulásunk 30. évfordulója a
helyismereti mezgalom kibontakozásának is lendületet
adott: nemcsak kisszámu kutató, hanem a fizikai, szel-
lemi dolgozók, diákok azélea köre tekintett vissza la-
kóhelyünk sorscsapáSOktÓl terhes, de sok szépet és ér-
dekeset is tartalmazó történetébe.

Szolnok város kereskedelme és vendéglátása századokat

átölelő kialakulása és fejlődése megirásának SZÜkséges-
sége nem véletlenül került előtérbe. Több mü foglalko-
zik a város poli~ikai és gaZdasági történetének feldol-
gozásával, azonban ezekben a só- és fakereskedelem ki-
vételével a tulajdonképpeni belkereskedelem bemutatása
háttérbe szorult. Különösen vonatkozik ez a mult század
második felétól egészen napjainkig eltelt ' időszakra,
melynek pedig éppen első harmadában teremtódtek meg a
mai értelemben vett kereskedelem és vendéglátás alapjai.
Ez pedig azért nagyori fontos, mert Szolnok igazi város-
sá való átalakulása abba a korba esik, amelyben itt
számba Tehető kereskedelmi élet alakult ki. A város fej-
lődésének egy-egy lendületesebb azakasz.a a kereskedelem
konjunkturájával is egybeesett, ami mindig hozzájárult
Szolnok meguju16 arculatának kialakulásához.

A legfelemelóbb időszak e város törtéDetében is a fel-

szabadulástól eltelt 30 év. Ez alatt az idó alatt - más
történelmi változásokkal együtt - a régi magánkereske-
delem talajáról kiindulva tartalmában és formájában szo-
cialista kereskedelem született és fejlődött ki.

Tekintettel arra, hogy tanulmán egyszerre kéi - bár

 - 6 -

egymással rokon - ágazattal foglalkozik és a történe-

lem minden korszakát átfogja, a terjengősség elkerülé-
se érdekében nem tÖrekedtem egy-egy időszak teljes
mélységben val6 elemzésére. /Igaz, ebben a rendelkezés-
re áll6 idő is korlátozott./ Szándékom a fejlődés fő
vonalainak vázolása volt, több részlet bemutatását
- érthetően - csak a felszabadulás utáni három évtized
esetében tüzhettem ki célul.

A források megválasztását is a fenti 6zempontoknak kel-

lett alávetnem. Ennek megfelelően sok közöttük a k.eres-
kedelemmel közvetlenül vagy közvetve foglalkozó olyan
irás vagy irat, amely nem a gazdaságtörténet szigoru
ponto6ságával vázolja az adott kort. Ugy vélem azonban,
hogy ennek ellenére is a gaZdasági élet e nélkülözhetet-
len ágainak városunkban való kialakulása és fejlődésa
munkámban megfelelően nyomon követhető. Mindez nem
zárja ki, sőt megkö~eli azt, hogy az egyes gazdaság-
történeti korszakok - főleg a kapitalizmus kialakulásá-
tól kezdve - részletes tudományos elemzés alá kerülje-
nek a jövőben.

Megjegyzem, hogy a tanulmány megirásának befejezése

/1975. április/és a kiadás előkészHése között eltelt
időt felhasználtam arra, hogy az uj publikációk alap-
ján kiegészitéseket tegyek.

A szerző
 - 7 -

TÖRTÉNELEM ELŐTTI IOOK, RÓMAI KOR

A Szolnok város terUletén és környékén feltárt r~gésze­

ti leletek - melyekből a legszebb darabok a Damjanich
Muzeum régészeti álland6 kiállitásán láthatók - igazol-
ják, hogy a neoH tkortól kezdve szinte minden kórban
és korszakban lakott 'itt ember. Letelepe~ésre azért
volt alkalmas a Tisza és a Zagyva találkozásának kör-
nyéke, mert e hely részben árvizmentes magaslat, más-
részt a széles Tisza-ártér itt volt a legkeskenyebb,
ami átkelés szempontjából igen kedvező. II S amint az
itt élő emberek között kialakultak a társadalmi munka-
megosztás kezdetleges ' formái, a kereskedelem is létjo-
gosultságot nyert.

Igy elképzelhető, hogy már a neolit- és bronzkorban

élénk kereskedés volt a zagyvai és tiszai telepesek,
valamint az északi középhegység lak6i között, akiktől
az itt készUlt edényekért és más egyéb helyi terméke-
kért csiszolt kőszerszámot, tUzkövet, vagy ezek nyers-
anyagát kapták cserébe. 15

A római korban jelentős átkelőhely volt Szolnok.

Pann6niához IAquincum, Dunapentele stb.l . való közelsé-
ge és a Dáciához vezető ut r6vidsége miatt volt for-
galmas: 83 az időszámltásunk utáni első századok Pann6-
nlája és a szarmataUazlgok Zagyva-Tisza környéke kö-
zött élénk kereskedelmi érintkezést is folytatott a
elvis romanUs és ametanasta barbár. lS

HONFOGLALÁS I. ISTVÁN KORA

A honfoglaló magyaro k gyorsan felismerték a'fisza és

a Zagyva által képzett szög katonai, gazdasági, k6z-
igazgatási és kereskedelmi jelentőségét.lS·trthető
tehát, hogy megtelepedtek ezen a fontos átkelőhelyen,
 - 8 -

amely a fejedelemhez rokon Megyeri t5rzs szállásf6ldje

lett. Wagyon valószinü, hogy ebben az időben az itteni
település 'állomáshelye volt azoknak, akik ártiikat a
Tiszán tutajokon hozták az Alföldre. A kereskedő itt á-
ruit kirakhatta - vagy kénytelen volt kirakni - , ami
egy Tisza-parti - Zagyva-torkolati vásárhely kialakulá-
sára vezetett. 15
I. István idejében Szolnok már olyan jelentős volt, hogy
védelmére és a rév biztositására földvárat létesitettek,
sőt elsó királyunk megyeszékhellyé és várispánsággá
tette a ·Zounuk városbeliek- telepUlését.
A XI. században - és az egész középkorban is - a belke-
reskedelem vonalai kapcsolatosak a kül~ereskedelemmel,
mert ekkor csak azokon a vonalakon alakult ki Magyaror-
szágon kereskedőut, amelyek a nemzetközi forgalomban is
jelentősek voltak.
A nyugatról jövő kereskedők vagy Bécsujhelynél, vagy
Bécsnél indultak Magyarország felé. Bécsből a Duna men-
tén haladt az ut Pozsony, Moson, Győr, Komárom, Eszter-
gom, Buda felé, ahol a Dunán átkelve három ut állott a
Kelet felé törő kereskedő előtt. Miskolc, Szolnok és
Szeged, ómagyar törzsek települési központjai felé ve-
zetett egy-egy ut, s ezeken keresztül Erdélybe is el-
juthattak a nagy Ajtony és Gyula birtokaihoz, akiktől
az akkori legfontosabb kiviteli cikkUnket jelentő
szarvasmarhákat, továbbá lovakat és különféle fémeket
vásárolhattak. Szolnoktól Wagyváradon és a Meszes kapun
át ment az ut Erdélybe~16
Ez a római korban keletkezett és a középkorban is hasz-
nált ut, a -via Zounuk-, valamint az átkelő rév, az it-
teni királyi vámjövedelmek - melyek számottevő bevételt
jelentettek - gyakran szerepelnek a XI-XIII. századbeli
okmányokban, s nem véletlen, hogy a várjObbágyOk, a
 - 9 -

fBldmUveléssel, halászattal, vadászattal és pásztorko- '

dással foglalkoz6 lakosok között a kereskedelmi élet
.
és a révés~et jelentős számu családot foglalkoztat o 15

E nagyjelentóségf1 kereskedelmi ut egyébként lényegébOD

a mai Tisza-hid helyén keresztezte a foly6t, nyomvona-
lát a Kossuth Laj?s utca jelzi. A hid környéki sz6rvány
leletek I. István dénárjait61 kezdve a báni dénárokig
j elzik az utnak a kereskedelemben betölt6tt szerepét. ll

A belkereskedelem első jelei a már emlitett vásárok vol-

t ak , amelyeket leginkább vasárnap tartottak. ' Ilyenkor
az emberek több falub61 összejöttek - bizonyára igy
volt ez Szolnokon is - , a templom környékén felálli-
t ották sátraikat és misehallgatás után lebonyolitották
üzleteiket. 16

KÖZÉPKOR

A XII.sz. nagyjelentőségü Szolnok további fejlődése

szempontjáb61. Ekkor kezdték mUvelés alá venni ugyanis
az akkori Szolnok'megyéhez tartoz6 Dés, Désakna kör-
nyéki sóbányákat, melyek kincsét tutajon ide szállitva
kialakult az évszázadokon keresztül nagy forgalma t le-
bonyolitó sókikötő • .36

Ebben a korban - s később is - a lakosság legfontosabb

szüks'é gleti cikke kétségtelenül a só volt. Az értékes
s6bányákat már első királyaink birtokukba vették és a
bányászás megkezdésekor megszervezték az egyik legfon-
tosabb jövedelmi forrást biztosit6 sóegyedáruságot.
Szolnok kezdettől fogva s6kamarai helYként szerepel:
a cellérek /sóhaj6sok/ idáig szállitották a désvidéki,
majd később a ,m ármarosi királyi sót. A s6kamara szer-
vezete nagy terUleteket ölelt fel, melyen belül a dési
 - 10 -

s6bányák sókikötője Szolnok, a marosi bányáké pedig

Szeged volt. A Tiszán érkező só- és faszállitmányokat
Szolnokon rakták át szárazföldi szállitóeszközökre,
melyek az árukat Pestre és a környező településekre
vitték tovább.

A roppant mocsarak által körülvett Szolnokot tehát a

s6 és a Tisza már a középkorban az ország egyik leg-
fontosabb s6kamarai helyévé és ~Közép-Tiszamellék
legjelentősebb kikötőjévé tette. Ezt igazolja az
Aranybulla is, amely l222-ben Szeged mellett Szolnokot
is emliti, mint sókikötő helyet. 25

Gorove László igy ir Szolnoknak a középkori sós zál li-

tásban betöltött szerepéről: "Hogy Szolnokban a' Tö-
rököknek oda jövetelek előtt már közönséges Só lera-
kó hely lett légyen, kitetszik az Ország Nagygyainak
Korvinus Jánossal Il-ső Mátyás Királynak természetes
fiával I tett szerződésből, mellynek második pontjá-
ban az rendeltetik, hogy a' Következendő Király ad-
jon nékie esztendőként tiz tonna sót, részszerént a
Szolnoki, részszerént a' Szegedi sÓDól ••• "9

Itt jegyzem meg, hogy a s6kereskedelem oly meghatáro-

zó volt Szolnok gazdasági életében, hogy egyes mult
századi kutatók a város nevének származását is a só
szláv elnevezésére vezetik vissza. A s6 jelentésű
"szol" a szó töve, s ebből eredhetett egy sólerak6,
sókikötő jelentésű felt~telezett "Szolnok" szó. Sze-
rintük a hajdani Belső-Szolnok megyei Dés sóbányájá-
nak lett volna a sólerakó helye még aszláv őslakos­
ság idején. Melich János történész azonban kimutatta,
hogy e bányát csak a XII. században kezdték kitermel-
ni, viszont Szolnok nevét már a XI. században is
emlitik. 85
 -11-

A s6kereskedelmen kivUl a szolnoki kereskedelmi élet

ekkor j6formán a vásárokra korlátozódott, ahol a lakos-
ság a mindennapi szükségleti cikkek Ivadászati, halá-
szati. állattenyésztési, mezőgazdasági áruk, fazeka •
csizmadia, vare;a. kovács, szücs, szijgyártó termékek!
nagy részét beszerezhette. Innen van a vásárok nagy
j elentősége, a vásártartási joggal biró mezővárosok és
helységek gazdasági fellendülése. Szolnok, mint királyi
birtokban lévő mezőváros is kapott vásártartási enge-
dél yt 1417 körül. A vásárvám és piaci jövedelem egyéb-
ként a városnak számottevő jövedelmet biztositott .
A kereskedelembe a tiszai hajósok is bekapcsolódtak ,
akik a só mellett bort és bőröket szállitottak. A gaz-
dasági élet ágai közül az állattenyésztés volt a leg-
f ejlettebb •.'A fehérszőrii, szivós magyar marhát te-
nyésztették és virágzó marhakereskedést folytattak a
megyében, igy Szolnokon is. Sokan éltek a nemestollu
madarak /daru, kócsagi, valamint a hód és vidra va-
dászatából. A Szolnok környéki és kunsági mocsarak tek-
nósbékái is messz~ földre elkerültek. 25
Természetesen a város fejlődése nem volt ebben az idő­
szakban sem egyenletes, hiszen a honfoglalás után és az
első Árpád-házi királyok alatt virágzásnak indult vá-
rosias települést a tatárok 1241-ben földig rombolták,
megmaradt lakossága pedig szétszéledt. A tatárjárás t
követően Szolnok ujjáépült és a XIV. századra 800-1000
l akosu , vályoghá·zu, nagyudvaru, zeg-zugos földesur1
mezóvárossá fejlődött , melynek legalapvetőbb vonásai :
bizonyos önkormányzat , a földesur~ terheknek egy ősz­
szegben való fizetése , heti és országosvásártartás .
A szolnoki földvár tövében és a várfalakon belül biz-
tos menedéket t alál t ak a gyalogos, lovas , és szekeres
karavánok. 84
A vár os jelen t őségé t növelt e ~egyeszékhely jellege:
 - 12 -

as Árpád-házi királyok alatt a vármegye terUlete as

erdély1 ·s6bányákt61 kezdve csalmem összef'tigg6en · a lIIai
Szolnok megy~ig terjedi, s három területi egységet
/BelscS-, KülscS, és Közép-SzolnokI ölelt át. A középkor
végén a három Szolnok megye területi és közigazgatási
egysége Illegszakadt, és Szolnok megye KülscS-Szolnok
megyekéni élt tovább Szolnok székhellyel.

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG

A mohácsi csatát követően l54l-ben Buda is török kéz-

re jutott, majd a hatvani vár .is eleseit. Délról pedig
Szeged török kézre jutása után hatalmuk egészen a
Kőrösökig ért. 1549-1551 között lIIegerósitették ugyan
a szolnoki várat, azonban a törökök azi 1552 szeptem-
ber 4-én különösebb harc nélkül elfoglalták. Ezzel a
szomoru dátUlllDlal kezdődött meg az l685-ig tart6, majd
másf'élszázados török uralom. Sajnos ebből az időszak­
b61 Szolnokra vonatkoz6an rendkivül kevés irásos emlék
maradt . fenn, igy csak vázlatos, néhány részletet · csak
itt-ott felvillant6 képet lehet festeni a h6doliság
korának gazdasági, kereskedelmi életéről.

Mig a szinte soha n.. szUn6 harcok Miatt a vármegye

terUlete majdnem elnéptelenedett, s annak lpara és
kereskedelme mélységesen al&.hanyatlott, addig asá~­
cokkal és várárokkal övezett Szolnok közvetlen kincs-
tári birtok, a keleti országrész fontos szandzeákvá-
rosa /török kÖZigazgatási székhely/ lett, s ennél fog-
va nem fejlődött vissza. /A szandzsák a Illegyénél
kisebb terület. Szolnok tehát nem megyeközpont volt;
a török előrenyomulás következtében l567-ben KUlsó-
Szolnok megye egyesült Heves-vármegyével, amelynek
R'-Iékhelle Eger lett./ Török fUrd6vel, dzsámival,
 - 13 -

minarettel, árubazárral gyarapodott a szőlőkkel, gyU-

mölcsöskertekkel körUlvett város épUleteinek szima. Igy
Szolnokon' sajátosan keveredett a Kelet élet~ormája a
magyar föld. levegőjével. 25 , 36, 47, 82

A tör6k katonaságonés hivatalnokokon kivül iparosok és

kereskedők is letelepedtek a rendezett, tetszetős kUl-
sejü városban. Az l665-ben Szolnokon járt Evlia Csele-
bi világhirU török utazó igy utal a városnak a keres-
kedelemben betöltött szerepére: " ••• A Tisza fol yón
sószállitó hajók és a Duna folyó hajói járnak. rt Szolnok
"lakosai bosnyák harcosok, s kereskedelemmel foglalkoz-
nak, szerbUl, bOlgárul és magyarul beszélnek."

Tulajdonképpen ebben az időszakban találunk először

emlitést arról, hogy egyes törökök olyan házakban lak-
tak a Tisza parton, amelyekben az istállón, pincén ki-
vül ~ is volt. l2 A török korban a behozatal nagy
részét te%til~ és fémipari áruk Ikések, szablyák, ka-
szákI képezték; tehát a szolnoki boltos-kalmárok is min-
den bizonnyal ezeket árusitották.

A közszUkségleti cikkeket ebben az időben is a vásáron

szerezte be a nép. Erre a mühteszik nevü török tiszt-
viselő ügyelt fel, aki beszedte a vásárvámot és a hely-
pénzt. A vármegye szabályozta az árviszonyokat és a
mértékeket. Heves-KUlső-Szolnok megya 1659-ben a gazda-
sági élet minden ágára nézve előirta a l~gmagasabb
árakat. A napszám ekkor 60, a tehénhus és juh-hus font-
ja 2, a bárányhus 3, a sertéáhus fontja 4 dénár, egy
s6dar 9 dénár. A század közepén egy köböl buza 80, egy
kBböl zab pedig 40 dénárba került. Egy ökör 8, egy
ökörbór 2 Ft, 'egy juh 1,40 dénár, a bor ára icoénként
9 dénár. Egy angliai posztóból készült dolmány 1,50
dénárba, egy szür pedig 2 forintba kerUlt. Egy jobb
 -14 -

csiZlll& J forint, - asszouyembernek piros szattyánb6r

cipel16- 75 dénár. egy kasza ára 60, egy r6f Tászoné
pedig 2 dinár yolt. 25

A tör8k id6kben jelent6s beTételi forrás volt a ••olno-

ki r6v j~yedelme. hiszen a !iszántulr6l,a nyugati or-
szágokba irányuló szaryasmarha- kereskedelem egyik át-
kelőhelye volt Szolnok. Bgy ideig ugyan csak komp ok-
kal. vagy az állatokat a !iszán átusztatva bonyo16dott
le a kereskedelem. A török azonban hamar rájött, hogy
állandó hid létesitésével ez a kereskedelem jelentősen
fokozhat6, ami természetes~n a bevételeket is növeli.
Egy álland6 hid katonai jelent6sége sem lebeceUlhető.

1562-re - 10 évvel Szolnok török kézre kerülése után -

el is készUlt az u.n. cö~öphid. Ez tette lehetővé, hogy
a Szolnokon áthajtott marhák száma a korábbi l-2 ezer-
ről 25-30 ezerre nőjön. S hogy milyen fontos volt a
török szempontjából a szolnoki !isza-hid, azt mutatja
az az 1667. dec. 24-én irt magyar nyel't"Ü. t<Sr6k Inél,
amelyben .111 aga, KahJaud buda.! pasa 'helytartója. a
tiszántuli városoknak és fal vaknak megparancsolja, hogy
a kereskedők a szolnoki hidon és ne más hidon vagy ré-
ven keljenek át. E parancs nyilvánva16an azt a célt
szolgálta, hogy az átkelő kereskedők számának n6velé-
sével a révjövedelmek is e~elkedjenek.ll, 12

Abban. hogy a hid Szolnokon épUH Illeg lesért elsősor­

ban Várkony versengetti, nagy szerepe volt .~d
szolnoki bégnek. Kahmud könyveket 01T&86. irodalommal
is foglalkoz6, fejében nagy terveket forga~6 ember yolt.
Emellett igazi török bég is: zsarnok, haszonleső ée
uralomd.gy6. Azonban nemcsak zsarol t. hanem értelaee
módon Uzleti ö8szeköttetéseket is tereatett a maga
számára. Az ő idejéban a sár ealitett alföldi marhake-
 - 15 -

reskedelem volt a legjövedelmezóbb. gyorsan hasznot

hajt6 kereskedelmi ágazat hazánkban. Kahmud ezt fel-
'ismerte -és üzleti kapcsolatba lépett a magyar tózsé~
rekkel. 89

A ~ÖRÖK HÓDOLTSÁG VÉGE ÉS A XVIII.SZÁZAD.

1685-ben Szolnok - 133 év elmultával - felszabadult

a török uralom a161. A város és a vármegye földje
szinte reménytelenül komor képet mutatott. A lakosság
nagy részét kardélre hányták. sokan nádasokba huz6d-
tak vagy elszéledtek. A vármegye területének lakos-
sága a h6doltság utáni idóben alig haladta meg a
hétezret, Szolnokon is csak a törököktől hátrahagyott
házakban elszállásolt "mindkét nemzethez tartoz6 ór-
katonák" laktak, akiknek a száma mintegy háromszáz
volt. Szolnok tehát a török után polgári lakosságát
elveszi 'love kezdett uj életet.

Hosszantartó .- csak a Rák6czi - szabadságharc idején

történő ostrommal megszakitott-békés időszak követke-
zett, amely azonban b5ven hozott szinte háboruval fel-
éról a fejlődést erősen visszavet6 eseményeket: tüz-
vészt. pestist, sáskajárást, aszályt.

A sorscsapások ellenére mégis alapvetően a fejlŐdés

jellemezte ezt az időszakot. A város lakossága hét év-
tized alatt négyszeresére nőtt. s a XVIII. sz. utols6
évtizedére elérte a hatezer f6t. 7 Szolnok e század
végére az akkori körülményekhez képest egy j6l gazdál-
kod6. iparforgalmi jelleg«, egészen városias kUlsejü
kamarai .mezővárossá fejlődött Ipersze a város igy is
elsősorban a szalmával fedett alacsony házak tömegét
jelentette/. Viszont továbbra sem megyeszékhely. csak
a tiszai járás központja.
 - 16 -

E korban is a !§ töltött be meghatározó szerepet a

város gazdálkodásában, fejlődésében. A sókereskede-
lem 1667-tó1 1690 áprilisáig teljesen szabad volt,
de minden beszállitott kősó után elővétel jogán 1
forintot, vám cimén pedig 15 kr-t szedtek. A bécsi
kamara 1690 áprilisában behozta , a s6egyedáruságot,
s ezután állitotta fel a kincstári sóhivatalokat,
amelyek élére a legügyesebb tisztviselőket ál1itot-
ták, mert a sószá1litás nagy körültekintést igényelt.
Szolnokra egyelőre nem küldtek külön sótisztviselő­
ket, hanem Tsssy Ferencet, a harmincadhivatal veze-
tőjét bizták meg a sószá1litások vezetésével is.

Csak l702-ben került sor a szolnoki sóhivatal fel-

állitására, ekkor azonban közbejött a Rákóczi-felke-
lés. Igy csak a szatmári béke után állitották fel
Szolnokon a külön sóhivata1t. A Mattyasovszky-féle
l714-es össze-irásban már szerepel az első sótárnok:
Szenker János neve.

A sóhivatal forgalmáról csak a XVII.század végéről

vannak hézagos adatok. Ezekből ' is nyilvánvaló, hogy
a szolnoki egyike az ország legnagyobb forgalma t
lebonyo1itó hivatalainak: forgalma jóval nagyobb,
mint az egri, szegedi, pécsi hivatalé.

A XVIII. század huszas éveinek forgalma azt tanusit-

ja, hogy a középkor óta folyamatosan mükődő sós zá1-
litás a Rákóczi-szabadságharc okozta háborus zavarok
megszünése után erőteljesen fellendült:
Év Bevétel IFt.1 Kiadás IFt.1 Haszon 1Ft.!
1720 176.407 40.314 136.093
1721 130.522 49.216 81.306
1722 158.359 17.507 140.852
1723 65.090 27.478 37.812
1724 68.304 , 20.277 48.027
Összesen: 598.682 154.592 444.090
 SóJUlllít6 thkip ,éulet. a XV/ll. SZÜácl köztphól. J61 mutatja Szohaok koTabtU
. ktTesktcltlmi-kkt~lctcli.i Jt~1Ih

Megjelent a "Jászkunság" 1971. 1-2.~zámában.

Lit~ner József tJr~épe Szolnokról 1787-bó1. Megjelent a
"Jászkunság" 1971. l-2. számában

lIflkorln, Simael 174:l-b... kinúll kblrato•• mae.etl lirklpe J61 mutatja a kOI54 ri-
raa-l1vero Yiusárok nyolUvonahi., (O-"a l je lr..z,·c), Jelmagyarázat: A E: \,ar. B = ka-
"-a&varos, C = pa.nsztváro~ D :.::;: híct. E -= élelemraktár, F = IÓraktár. hivatal, O ~
, ,-u..!rok

l1.egjelent a Szolnolj; megye1 Néplap 1974. január 12-1

számában
 - 17 -

Ez tehát a szolnoki s6hivatal forgalma, aminek jelen-

tősége akkor tűnik ki, ha meggondoljuk azt is, hogy
Magyarország 13 sóhivatalának bevétele ugyanezen öt
év alatt 5,455.000 forint, tiszta haszna pedig J.910.0oo
forint volt. Tehát az összjövedelem több mint lis-át
III %-átl Szolnok szolgáltatta I A kincstárnak a só-
ból eredő jövedelem egyik legfontosabb bevételi ·for-
rását képezte, ezért volt az egész században nagy
jelentősége a szolnoki sóhivatalnak. IS hogy a són
milyen jól keresett a kincstár, azt az is mutatja, hogy
a bevételre vetitett haszon a bemutatott öt évben
Szolnokon 74, országosan 71 % volt !/5

A nagy forgaImat tömören érzékelteti Bél Mátyás, aki

17JO-ban maga is járt Szolnokon: "Kedvező vizállás
idején minduntalan hozzák és szétosztva viszik tovább
a sót.- J .

A s6hivatal . Maria Terézia uralkodásának második eszten-

dejéig a Bécsben lakó inspektortól függött. Az l741-es
pozsonyi országgyUlés határozata szerint mind a sóke-
reskedelem, mind a sObányászat Ugyei a magyar kamara
hatáskörébe kerUltek,mely közvetlenUl az udvarnak
volt alárendelve. 9
A mellékelt XVIII. századbeli térképrészlet is jól
szemlélteti, hogy milyen jelentős volt Szolnok sókeres-
kedése. Egy vonal 10.000 q só utját jelzi; mig a
Karoson Szegedig csak egy-két ilyen vonalat, addig a
Tiszán egééz nyalábot látunk. Leolvashatjuk azt is,
hogy a Szolnokon szekere kre rakott sót a Kunságban ma
is jól ismert ·só uton· Debrecenbe, a Mátra vidékére
és legnagyobb tömegében Pestre szállitották, ahonnan
hajóra rakva Bécsbe jutott tovább. trthetó, hogy már
az l700-as évek elején felmerUlt egy Dilher nevU
 - 18 -

szolnoki városparanoenokban az a gondolat, hogy vá-

rosunkat és Pestet csatornával kellene összekötni,
hogy ezáltal a sószállitást egyszerUbbé téve azt
megkönnyitsék. Természetesen az ő tervében az szere-
pelt, hogy a tutajon érkező sót - ezt az élethez
nélkülözhetetlen ásványi kincset - egyszerU átrakás-
sal, haj6n lehessen Bécsig szállitani. Tutajon
ugyanis - bár igen lassan: 3-4 km-es sebességgel -
könnyü volt az árut Szolnokig leszállitani, az innen
szekereken val6 tovább fuvarozást azonban igen meg-
nehezitette az utak lehetetlen helyzete. A mai érte-
lemben vett utakr61 tulajdonképpen nem is beszélhe-
tünk, mivel az utak az időjárástól fUggóen hol jár-
hatók, hol ls milyen sokszor !I járhatatlanok voltak.
A Pestről Szolnokra vezető országut pedig a legrosz-
szabb ut hirében állt Magyarországon !96

A fegyveresek által őrzött, j6 városképet mutató ma-

gastetós sóházak a Tisza-parton, a mai park helyén
lévő kamaravárosban állottak. A tutajokon ide érkezett
körülbelül félmázsás s6kockákat a város zsellér- és .
JObbágylakossága hordta fel a raktárakba. A Tisza
partja lépcsőkkel volt alkalmassá téve a nagy teher-
rel való közlekedés megkönnyitésére.

A tutaj okat - kirakodás után-tovább usztatták a város

alatti Tisza-kanyarig lmai Dohánybevált6/, ahol az
u.n. szálhivatal működött. Itt e hivatal irányitásával
a szálfákat lovak segitségével partra vontatták,
máglyákba rakták, majd gerendákká, deszkákká dolgozták
fel. Ez Szolnok faiparának kifej16déséhez vezetett.

A mellékelt lVIII. századbeli térképekről a S6hivatal

helye szemléletesen meghatározhat6. Litzner József
térképén egyébként érdemes t5bb részre i8 felfigyelni:
 - 19 -

A város f6utcáját képezi a !iszántulról ahidon át-

jöv6 és Fest felé halad6 utvonsl. A Tisza-hid észa-
ki végénél azonban rögtön a !iszapartoD s s6épUletek
között egy másik utat találunk, amely a Tisza vonalát
követve a nagyk6rösi utat jelöli. Ezen az uton szálli-
tották a kamara! sóépületekből vásárolt kősót szekere-
ken és a térképen C betüvel jelzett szálházból a fenyő­
szálakat, épUletfákat. 82

A s6kereskedelem Szolnok gaZdasági-társadalmi életére

az alábbiak szerint gyakorolt hatást:

l. A s6ból eredő jövedelemből a városnak is jutott,

ami kitunik Gorove László ezen megjegyzéséből: ·Az
a' ll. krajtzárok., a' -s6 árrához még II-dik J6zsef
Tsászárnak parancsolatjáb6l s' végre ragasztottak,
hogy az azokb6l öszve gyUjtend6 summák az utak tsiná-
lására, és hajókázás gyarapitására fordittassansk ••• • 9

2. A szolnoki zsellérek a mezőgazdaságon tulmenően a

s6- és faszállitás révén megélhetéshez jutottak, igy
a város vonzerővei bi!t a falusi jobbágyok és kiszol-
gált katonák előtt, fokozva ezáltal abevándorlást.
A napszámosok mellett iparosok is telepedtek le Szol-
nokon. 5 -
3. A városi polgárság tekintélyes rétegét képezték a
j6fizetésü német s6- és szálhivatali tisztvise16k,
akiknek nagy része meg is gyökeresedett városunkban. 25

~. Hozzásegitette Szolnokot taiparának kifejlődéséhez,

a várost az épületfa- kereskedés egyik központjává
tette.

5. S6szállitás idején a Pest, N6grád és Heves megyel

fuvarosok naponta több száz kocsival érkestek ide
 - 20 -

rakodás céljából, ami nemcsak az itteni utcai forgal-

zat növelte: az idegen fuvarosok - források szerint -
vásároltak is, különösen lovaik számára zabot.
_.
Önálló kereskedést - azonban a szolnokiak alig folytát-
tak. Mig Botár Imre kutatása szerint 1747-48-ban 32
. önálló iparosmester volt, 1769-ben pedig már 80 iparos
24 iparágat képviselt.

Szolnokon csupán egy-két gorog ill. örmény keresked6

volt. Egy 1703-i pereskedésben egy görög kereskedő van
emlitve, 1720-ban egy Demeter neTti, egy 1766-08 öS8ze-
irásban egy görög és egy örmény keresked6 szerepel.
1764-ben két görög kereskedóról tesz emlitést Batár.
Az egyiknek, akit a magyaro k Miskolczi Istvánnak hiv-
tak, 5 férfi alkalmazottja, s egy SZOlgáló lánya volt,
tehát jóforgalmu üzlete lehetett. A másik görög csak
egy férfi alkalmazottal dolgozott. Ozleteik minden
bizonnyal vegyeskereskedés ek voltak: fUszerárut éppugy
tartottak, ·mint szövetfélét, sót vasárukat is.

A városfejlődésben később nagy szerepet játszó zsidó-

ság a kereskedelemben még háttérben volt a görögökkel
és az örményekkel szemben. Csak egyes ágakban mUköd-
tek, mint pl. házaló kereskedelem, gyapjukereskedelem,
továbbá sör- és szeszfőzés. A század végére viszont
. növekedhetett a magyar kereskedők száma. Erre utal pl.
egy Pázi János neTti keresked51793-as -biztonsági le-
veleD, amelyben tisztes kereskedői erényeinek igazo-
lását kérte a tanácst61. 29

A szolnoki gabonapiacnak már ekkor is volt némi jelen-

tősége, de ezen a szolnoki gazdák - mivel a város ha-
tárain belU! kevés gabona termett - nem játszottak nagy
szerepet, inkább a környékbeli földesurak értékesitették
itt termékeiket.
 - 21 -

Az 1766 évi összeirás még azt emliti a szolnokiak ke-

reskedelméről, hogy a Tiszán ideszállitott gyümölcsöt
és halat árul ták itt vagy vitték Pestre.

A halkereskedelem nem jelentett olyan jövedelmi for-

rást, mint ma gondolnánk, mivel a halászat elé elég
sok akadály gördült. Hal volt bőven, de a Tiszán Szol-
nok mellett alig lehetett halászni a folyton érkező
tutaj ok miatt~ A század második felében a városi jegy-
zőkönyvek tanusága szerint a városi tanács kötelezte
a halászokat a lakosságnak kellő mennyiségi! hallal va16
ellátására, megszabta a halfaj ol piaci árát és ellenőriz­
te a halpiacot. Ahalászatnak a halászati és szálli-
tási nehézségek Irossz utaklmiatt csak a helyi ~épélel­
mezésben volt inkább jelentősége.

Az 1769-i összeirás mint jövedelemforrást emliti a hal-

valamint a kenyéreladást a tutaj osok részére. Már ekkor
foglalkoztak egyes szolnoki asszonyok a kenyérsütéssel,
s ezek árusitottak a szolnoki piacon, sőt kocsin a pesti
hetivásárokra is szállitottak.
Voltak, akik teknősbékával kereskedtek. Erről azt mond-
ja az emlitett összeirás, hogy Varsány, Szanda, stb
bérletösszege fejében a szolnokiak a pénzösszegen kivül
évenként halat és 100 teknősbékát is adtak a földesur-
nak. Korabinszky is megemliti Lexikonában l796-ban
Szolnok cimsz6nál, hogy az itteni aocsarakban fogott
teknósbékákkal nagy kereskedést fOlytatnak Hollandia és
Anglia felé. Sajnos a teknősbékákkal kereskedő személyek-
ról nincsenek adatok.

A vásártartási jogot 1729-ben kapta III. Károly király-

t61 Szolnok város. Évente négy vás~rttartottak: Mátyás
napon Ifebr.25.1, áldoz6 csütörtökön Ijunius elsó hetel,
 - 22 - .

kisasszony napján Iszept.8./ és Imre herceg Inov.5.1

hetének hétfőjén. Ugyanezeket a vásári napokat ezután
egészen a felszabadulásig meg is tartották Szolnokon.
A marha- és kirakod6 vásárok csak egy naposak voltak,
s bár nem voltak nagyon népesek, a szolnoki lakosok-
nak mégsem kellett idegenbe menniök vásárba.

A XVIII. században keletkezett iratok között lehet

először találkozni a vendéglátással: a kocsmákkal és
vendéglőkkel. l749-ból fennmaradt költségvetési terv
szerint a város éves jövedelme 6412 forint 88 1/3
dénár, kiadása 5553 forint 662/3 dénár. Az egyéb -
bérleti dijakból származó - jövedelmek igy alakultak:

5 kocsma és l serfőzde 831 forint

3 mészárszék 5~ furint
2 üzlethelyiség 66 forint
l téglaé~etó 77 forint
5 malom vizi és szárazl 139 forint

A kocsmák és üzlethelyiségek nem véletlenUl kerültek

az "egyéb" cimsz6 alá hiszen a belőlUk származ6 897
forint az ' összjövedelemnek mindössze 14 ~át tette ki.

Az 5 .német nemzetiségU kocsmáros az osszeirásokban az

iparosok közt szerepelt. Az 1767-es összeirás szerint
a legnagyobb ipari üzem a serfózó volt, ahol Lajgort
János - aki valószinűleg kocsmát is bérelt - vezetése
mellett 7 férfi és 2 nói alkalmazott dolgozott. A
Pehér 16 vendéglős ének, Taszler Jánosnak már csak
l férfi és 2 nói személyzete volt. 5

Kár ekkor létezhetett e kocsmák közt a Katonavárosban

- a mai Kegyei Tanács helyén - a Zöldfa~vendég1ő, mivel
az 1700-8s évekről irva Gorove megemliti, hogy: "A' ka-
tonai igazgatásnak volt a' belső városkába mészárszéxje,
 - 23 -

és az ugynevezett zöldfa Vendégfogadóba italok

kortsomáro1tatása is."9

A XIX. SZÁZAD 1876-ig

A magyarországi városfejlŐdés két szakasza esik erre

az időszakra: - késői feudalizmus 1700-1848 közötti
szakaszának második fele és az 1849-1945 közötti idő­
szakának első negyedszázada. Az uj váro~fej1ődésnek a
XIX. század a virágkora,melyben a reformkor a hazai
kapitalizmus előkészitő periódusa. Hogy a tőkés viszo-
nyok nem az iparban, hanem főképpen a mezőgaZdaságban
érvényeSÜlnek, kitünik a dunántuli várQsok 1emaradásá-
ban. 7 S ha általában szegényes városként is volt jel-
lemezhető Szolnok. mégis nagyokat lépett előre ebben az
időszakban, amit főleg lakosságának további gyors növe-
kedése és a városok lélekszám szerinti sorrendjében
való feljebbkerülése jelez. A lakosság számának alakulá-
sát az alábbi adatok mutatják: 7 , 36

1821 9000
1827 10979
1837 11720
1850 10460
1869 15487
1874 lb603

Fényes Elek 1860-ban közzétett adatai alapján 45 magyar

város közül Szolnok a 23. /1. Pest 110.516, 2. Debrecen
55.437, 15. Jászberény 18.343, 45. Kőszeg 6823 1akos-
sa1/. Arányában továbbra is kicsiny volt, de számbelileg
gyarapodott az iparos réteg: a század közepén már 251 a
kézmüvesek /csizmadiák, kalapoeok, kőmUvesek, ácsok,
üvegesek, szijgyártók, cserzők, kovácsok, lakatosok,
kerékgyártók, szabók, takácsok/ és molnárok száma, s van
egy vászon kékfestőgyár. 23
 - 24 -

Á városiasodás folyamatát elősegitették a már a szá-

zad elején elkezdődött, de főleg az 1860-as és 1870-
es években végzett fol amszabályozások, mocsárlecsa-
polások - melyek kiterjesztették a mezógazdaságilag
mUvelhetó területeket. hozzájárulva a terménykereske-
delem fellendüléséhez - • a gÓzhaj6zás megindulása. az
ut- és vasutépitések. Igy a keletről Pestre irányuló
szállitások szempontjából kitünó helyzete folytán az
elsők között a Budapest-Szolnok vasutvonal épült meg '
már 1847-ben. Innen fOlytat6dott a vasutépités Deb-
recenig 1857-ben és később a Debrecen-Nyiregyháza-
Miskolc vonal megépitése után Szolnok lett az egyetlen
Kelet felé irányulÓ vasuti vonal egyik legjelentősebb
állomása. Nemcsak az alföldi. hanem az észak-kelet
magyarországi forgalom is ezen keresztül bonyo16dott
le. A Szolnok-békéscsabai vasutvonal l858-ban épült
és ez már vasuti csomóponttá is tette Szolnokot. Természetes.
hogy ez a csomóponti helyzet nemcsak e vasutvonalak el-
készültekor. hanem később is. a várost magát is fejlesz-
tette. mégpedig az átmenő forgalom miatt a város ter-
mészeti funkci6ib61 eredő jelentőségénél nagyobb mér-
tékben. 91 •

Egyébként a Szolnok-pesti vasutvonal azt a több évszá-

zados vásározó utvonalat követte. amely a Balkán és
a Közel-Kelet termékeit szállitotta Észak- és Nyugat-
Eur6pába ezen vidékek iparcikkei ellenében.

Keg kell azonban jegyezni. hogy a gŐzhajózásnak és avasut

kiépitésének a kereskedelemre gyakorolt forradalmi hatá-
sa ebben az időszakban még igen korlátozottan érvényesűl­
hetett: ezt az 1848-49-es szabadságharc minden energiát
lekötő küzdelme. a Bach-korszakban pedig a bécsi udvar
politikája is erősen akadályozta.
 - 25 -

Ilyen földrajzi-történelmi viszonyok határozták meg a

kereskedelem egyes ágainak fejlődését.

Különösen a század első felében a sókereskedelem és

az annak járulékaként kialakult kereskedelmi tevékeny-
ségek játszottak nagy szerepet a város lakosságának
eltartásában. Ezeket irja Gorove ezzel kapcsolatban
l8l9-ben: "A' sónak mind e'mellett a' nagy ára mel-
lett /a szerző panaszkodik a só árának többszöri eme-
lésére/ most is el ád a' hivatal Szolnokba esztendőn­
ként negyven, és több ezer má'sákat. Egy sóbáz se hajt
az egész Országba annyi jövedelmet a' Felségnek mint
ez a' mi még bámulásra méltóbb az, nogy most ezüst
pénzben több só kel el Szolnokba, mint két esztendő­
vel ez előtt papiros pénzben.- A továbbiakban leirja,
hogy ennek az az oka, hogy a többi városhoz képest
itt a legolcsóbb a só, annak ellenére, hogy pl.
Poroszló és Tokaj közelebb fekszik a bányákboz. 9
A sóval való kereskedés vonzerejét mutatja, hogy az
l820-as években a tanit6ként rosszul fizetett Sipos
Antal felcsapott sóár~6 kofának. Egyszer panaszt
emelt a sóméró asszonyok ellen, hogy csalnak a mér-
legen. Bizonyosan jól ment neki, mert 3 évvel később
már boltnyitási engedélyt kért és kapott a várostól. 38

Gorove elmondja. hogy a tutaj okat képező szálfáknak

a szolnoki szálháznál "nem drága áron és válogatva"
történő eladása, a kész lécekké, deszkákká, zsiD-
delyekké való feldolgozása és értékesitése - a tüzi-
fáról nem is "beszélve - milyen nagy jelentőségü a
környező megyék számára is. "Némely esztendőkben két
száz ezer's több fenyő szálakat is széjjel hordanak ••• •
- irja. Továbbá: "A munkára való Szil, Kórös tölgy és
tserfát, nem kfilönben az erdő háti ól fákat - is
 - 26 -

esztendőnként ~ájusban, és Juniusban, néha öszkor is

a' Bereg Vármegyei fa kereskedők szokták Szolnokba,
és Szegedre le-szállitani, ugy hogya' Tisza partja-
inál az al-földön óltsóbb a' fa, mint némelly erdők
al att fekvő városokban.-

A fával való kereskedés nyeresége "azonban csak né-

hány egyed zsebébe szivárog az általános jóllét emel-
kedése nélkül, mert a lakosság ••• tőkékkel nem bir-
ván, a kereskedés ezen nemében igen kevés részt vesz."
- irta az Atheneum c. folyóirat l841_ben. ll
Gorovetól tudjuk meg azt is, hogyaszálházat - ezt a
félig kereskedelmi, félig ipari telepet - a szálmester
/Ratium Magister/, egy ellenőr /Contraagens/, "egy 'két
irászok, s felvigyázók" irányitották.
1845-ben a szálházon kivül már magánfakereskedó is
működött Krausz Dávid személyében, aki ekkor alapitotta
telepét, mely utódai révén a két világháboru között is
jelentős volt. Ebben a szakmában ez volt a megye leg-

régibb cége. JEgy másik régi vállalkozás, Wachs Lajos

zállitmányozá si és tűzelőanyagkereskedési cégének
al apitása l863-ra nyulik vissza/. 25

Az idézett 1841-es Atheneum azt is megemliti, hogy:

itA sóhordás a tutajokról, s hajókról fel a raktárakba,
s a fenyővontatás ezreket eresztenek a kir. kincstár-
ból a nép körébe, mely nyáron a kereset mellett jól él,
s ha gazdálkodni tud, télre va16t is szerezhet. Nincs
hát szükség, nincs inger a kereskedésre, s igy nem le-
het csodálni, hogy az föl nem virul ••• " " ••• A zsel-
lérek a sóhordásból élnek leginkább ••• e munkánál egy
ember naponként 2-8 huszast is megkereshetj a szálfa-
vontatást a Tiszár61 a partra, innen a máglyákhoz az
ujvárosiak végzik, kik e tekintetben szerződésben
állnak a kir. kincstárral ••• •
 - 27 -

Bár ezek a munkák megélhetést biztositottak a lakos-

ságnak, a munkásokat nagyon megviselték. Igy ir erről
Gorove: "Hanem ugyan ezen nagy erőlködés miatt ritka
férfiu találtatik a dolgoz6k kB&zül, a'ki testében sé-
relmet nem szenvedne, azért - is teleképU, vagy piros
parasztot ritkán látni közöttök ••• , beesett halvány
képeken a' nagy terhek viselését olvasni lehet."

A vasut megjelenésével a Pestre és más helyekre s6t

és fát fuvarozó lakosok jelentős kereseti forrást6l
estek el,23 s hasonlóan járhattak a gőzfürész megjele-
nése miatt a fafeldolgoz6 munkások. Ezeknek egy része
viszont valószinUleg épp a vasutnál kapott munkát. Er-
ről tanuskodik a Jász-Nagykun-Szolnok megyai Lapok
1890. augusztus 3~i számának "Szegény Szolnok I" cimll
cikke, amelyben ez áll: " ••• Ugyan ki merné azt álli-
tani, hogy Szolnok gazdag és hatalmas, amikor ezelőtt
15 évvel egész határa alig 8000 holdat tett ki, tehát
hiányzott a föld, mely hazánkban a vagyonosságnak
uég - fájdalom ! - egyetlen alapja; mikor a lakosság
legnagyobb része a só szállitásánál és vasutaknál ke-
resett napszámból tengette életét?"
A só századközepi jelentőségét mutatja egy 1849-es
epizód is: Az egyik császári vezér azzal fenyegetőzött,
hogy hamuvá égeti a várost. Erre a hirre a polgármes-
ter - hogy meggyőzze a vezért, mekkora kárt okozna
ezzel - egy német nyelven szerkesztett kimutatást ál-
litott össze arr61, hogya kincstárnak Szolnok városá-
ban fekvőségekben 20 kincstári hivatalnoki házon kivül
6 nagy s6raktára 300.000 mázsa s6rakománnyal, s6 és
adógyüjtő főpénztára, szállásmesteri hivatala, s ösz-
szesen 3 milli6 értékU vagyena van. 74

A század első felében a gabonával, ezen belUI zabbaI,

valamint a kenyérrel, gyüm~lecsel, sózott hallal,
 - 28 -

teknősbékával va16 kereskedés az 1700-as évek végére

kialakult állapotoknak megfele1őenfo1ytat6dott. Em-
1ités történik a ~11 eladására nézve Szolnokon
sajátságos m6dr61 11841/: a gazdák az egyenként kevés
0
10 - 20 font gyapjut a városházának adták át, amelynek
előljárósága az igy összegyüjtött kb. 200 mázsa gyap-
jut egy tételben adta el valamelyik kereskedőnek. A
bevétel a gazdák között arányosan szétosztásra került.

Az országos vásárokat továbbra is megtartották, 11805-

től már a váron kivüli azonban nemigen növelték a vá-
ros jövedelmét: • •• • azok olly üresek - irja Gorove - ,
hogy némely tsötörtökön eső heti vásárnál kevesebbet
. nyomnak, annyira, hogya' szomszéd faluk és Uraságok
azt se tudják jó formán, mikor mult el vagy mikor kö.
vetkezik a' Szolnoki vásár?" "Nem tssk a feneketlen
sár, melly ISzolnokl °téli és őszi vásárjait terhesiti-,
hanem az oda közel fekTÓ Kőrösi, Ketskeméti, Jászbe-
rényi, de főképen Turi hires vásár elrontják a' Szol-
noki barom piatzot." Érdekes módon a vásárok forgalma
éppen az emlitett városok vásárai miatt avasut felépi-
tése után sem lett számottevően nagyobb.

Heti állatvásárokat 1836 óta tartottak Szolnokon; ek-

kor jelölték ki helyét a már emlitett Zöldfa-kocsma
m~götti térségen. 38 Ebben az időben vasárnap és ünnep-
napokon a piacon csak reggel 8 óráig lehetett árusitani,
ezután még a Tisza-hidon sem volt szabad átjárni. A he-
tipiacokon reggel 10 óra előtt idegenek és kofák nem
vásárolhattak, nyilván azért, hogy a szükös felhozatal
elsősorban a város lakóinak jusson. 28

A bolti kereskedelem ebben az időszakban is alig fejlő­

döt t. l852-ben a megyében mindössze 30 kereskedő volt
II vasárus, különfélékkel kereskedő 19, szat6cs 4,
 - 29 -

terményárus 2, ~ófös kereskedő 41, ami oly kevés, hogy

a Szolnokon levőket egy egyébként aprólékos 1854-es le-
irás nem is részletezi. 23 Csak a polgármesterhelyettes
1899. évi jelentéséből derül ki ezek száma, amint ezeket
irja:" ••• Szolnok, városnak a szó szoros értelmében vett
kereskedelme csak igen rövid idő óta van. 50 évvel ez-
előtt · összesen egy vaskereskedése .meg egy füszer és ve-
gyes üzlete volt. Ezek közvetitették a kis igényU lakos-
ság szükségleteit. Gabona, liszt- vagy faüzletről szó
sem volt ••• " -A kereskedelem hajnala akkor kezdett deren-
geni, amikor az első vasut felépült Szolnokig ••• avasut
kiépülte hozzáférhetővé tette városunkat a vilá~forgalom­
hoz és ez hatalmas lendületet adott a keresked~lemnek ••• ·40

Az üzletek létesit'ésére szűkség is vol1;, hiszen Szolnok

ipara Igő'zfürész, malmok, jármüjav1tó, stb./ magával
hoz1;a az ipari munkásság kislfkulását, a pOlgárság meg-
erósöd6sét, am~lyeknek szükségleteit a piac~ a vásárok
nem elégithették ki~

A vendéglátást 1860-ig részben a Szolnok környékén, az

országutak kereszteződ'ésénél, árvizjárta helyek mentett
részein levő apró csárdák, valamint a várostól beszerzett
bort mérő Gólya, Vörösökör, Szarvas, Oroszlán, Medve,
'Zöldfa kocsmák és a Fehér 16 szálloda jelentették, melyek
közü!· a két utóbbi volt a legrégebbi./A Pehér 16 bérlője
az l800-as évek elején egy francia menekült: Prandtner
lo~ag volt.1 38 Az akkori p1actéren állott a mult század
közepén a városi fókimérés, amely előtt a hatvanas évek-
ben ebé~et szerviroztak az országot kocsin bejáró Ferenez
Józsefnek. A hetvenes években a piac-téri fókimérés a
F,e hér ló szálloda és vendéglő lett, amely a · mai Kossuth-
téren állott. Fénykorában megfordult benne Ferdinánd
trónörökös 118191 és Széchenyi István 11845/ is,29 azonban
..
 - 30 -

a század második felében - különösen a "Magyar Király

Szálló" megépUl te után sokat veszitett jelentőségéból.
Oberlander Antal, a tulajdonos, közkedvelt ember volt,
aki az első szolnoki szintársulatnak is helyet adott. 37
A későbbi tulajdonos, Pischbein" /Fodor/ Dániel viszont
azzal tette nevét ismertté, hogy ó épit ette a Nemzeti
Szállodát.
1860 jelentős állomás Szolnok vendéglátásának történe-
tében. Ekkor épit ette fel Obermayer Lajos ácsmester
az első korszerU, nivós szállodát, a "Magyar Király
SZállÓ"_t,83.b. városunk egyik első emeletes épUletét
A klasszicista stilusu épUlet, amely ma müemlék. jelen-
leg a Damjanich Muzeumnak ad helyet. Sajnos, a szobák,
a férőhelyek és a személyzet számát, a benne levő kávé-
ház méretét nem ismerjük. Ezekre azonban az épUlet mé-
reteiből következtetni lehet. Hozzá kell azonban tenni,
hogy az épUlet nem teljes egészében szolgálta a vendég-
látást, hiszen 1887-es leirásból ismert, hogy a föld-
szinti rész a Külső-szolnoki Takarékpénztárnak és a
táviróhivatalnak is helyet adott /utóbbi természetesen
a felépitéskor még nem lehetett meg/. ll

S hogy e szálloda megépUlte előtt a vendéglátás milyen

fejletlen volt - különösen a század elején - mutatja
az is, hogy amikor 1807 márciusában Perenc császár Szol-
nokon töltött egy napot és egy éjjelt, kíséretével együtt
nem valamelyik vendégfogadóban, hanem a sóhivatal épü-
letében sZ3llt meg. 47

Emlités történik egy olyan kocsmáról, amely a mai teher-

pályaudvar környékén volt; ez egyszer vendégül látta a
Debrecenbe menekUlő Kossuthot és minisztertársait. A
Kápolnától nem messze is állott egy hires csárda. ami
az ötvenes évekt5l kezdve kedvenc találkoz6helye volt
 - 31 - .

a Bach-korszak bujdosóinak, később pedig a Rádai-id6k

menekült jeinek vált szórakozóhelyévé. A hagyomány sze-
rint volt olyan vendéglónk, amelyben egyszer maga Jókai
is szórakozott. J7

1876-TÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORU VÉGÉIG

I. Ferenc József 1876 jun. 19-én szentesitette Jász-

Nagykun-Szolnok megy e megalakitását és azt, hogy ezzel
Sz'o lnok többszáz év után ismét megyeszékhely lett. Ez
a tény csak tovább gyorsitotta a városnak avasut meg-
épülte, majd a kiegyezés után amugy is megélénkült tő­
kés fejlódését. S hogy megyeszékhely lett, azt nem a
véletlennek köszönhette. Szolnokon egészen háttérbe
szorult a földművelés /ekkor a lakosság 28 %-a foglal-
kozott óstermeléssel/, s természetadta kitünó földrajzi
fekvésénél fogva nagy átmenő vasuti és vizi forgalma,
jelentős kis- és kézműipara, fejlett fafeldolgozó, jár-
mUjavitó, szeszgyártó és malomipara, valamint mezőgaz­
dasági termény t feldolgozó ipara alakult ki. Jelentős
volt a dOhánybevál tó, ,s 1914-re megindult a cukorgyár is.
Fontos középületek épültek /köztük 1878-ban a városhá-
zal, kereskedelmi bankja, takarékpénztára, két hitel-
szövetkezete alakult. 189B-ban megkezdődött a villany-
hálózat kiépitése, 1900-ban telefonközpontot kapott.
1910-ben aszfaltozták és kikövezték a város főbb utvo-
nalait és csatornázták belterUletét. 1887-88. években
a régi faszerkezetű vasuti hid helyett tizenöt hónap
alatt vasszerkezetU hid épült kettős vágánnyal. /Emel-
lett megmaradt a fahid, melyet 19l0-ben váltott fel
a közuti vashid/. A fejlődés különösen a századfordu-
16n volt gyors. Természetesen ezek a tényezők döntő
változásokat hoztak a város kereskedelmében is, ami
az alábbi táblázatból egyértelmUen kiolvashat6i 36,51
 - 32 -

A lakosság számának és főbb foglalkozási .ágak szerinti

összetételének .. ál toz.á sa

Iparban Kereskedelemben és
ÉT Össz- Ósterme16k foglal-
n~pes- koztatot- hiteléletben fog-
lalkoztatottak
tak
s~~
száma aránya száma aránya száma aránya
fó ~ .
fó % fó %

1874 16.603 28
1890 20.748
1900 25.379 5.336 21,0 6.574 26,6 1.236 4,9
1910 28.778 5.193 lB,1 8.295 28,8 1.675 5,8

s bár a táblázat adatai hiányosak, láthat6, hogy milyen

rohamosan növekedett a lakosság száma, milyen fontos
szerephez jutott az ipar, s hogy az l850-es években még
alig néhány kereskedő helyébe. számottevő kereskedóré-
teg alakult ki. A dualizmus korától városunk gazdasági,
s ezen belül kereskedelmi életében jelentős szerephez
jutott a zsidó polgárság, melynek elődei csak a kereske-
delem perifériális területein tevékenykedhet tek. A tiszai
s6szállitás még egy ideig folytatódott, az 1879-es év-
ről szóló alispáni jelentés a "Magyar Királyi S6hivatal"
személyzetét is részletezi !sótárnok, ellenőr. mázsatiszt.
uradalmi ispán, beosztott adótiszt/. 39 A só a város gaz-
dasági életére azonban már nem gyakorolhatott különösebb
hatást, a szálIitás is áttevődött a vasutra, igya kamara-
városban Iévá kincstári épületek a mult század végén ela-
dásra kerül tek. A Táros ezeket .j6 érzékkel megvásárol ta
és lényeges középületeit helyezte elott. Ez a belváros
városképét előnyösen megváltoztatta. 82
Teret kaptak viszont a belkereskedelem modern formái, a
boltok, üzletek, nagykereskedések. kiterebélyesedett a ga-
bona - és szarvasmarhakereskedelem. E kor gazdasági szak-
emberei elégedetlenek a fejlődés ütemével - persze nem
 - 33 -

. ok nélkül! - meg1s szembetünóek azok a változások,

amelyek a kereskedelemben végbementek. Az emlitett 1879-re
vonatkozó alispáni jelentés a következőképpen részlete-
zi a kereskedőket:

l. bórkereskedó 2 9. hajótulajdonos 4
2. buzakereskedó 14 10. lisztkereskedó 4
3. divat kereskedó 2 ll. mészáru16 J
4. edénykereskedő l 12. rőfös kereskedő 6
5. élelmező l 13. szeszkereskedő l
6. fakereskedó 10 14. vaskereskedő 2
7 . füszerkereskedó 6 15. vegyes kereskedő 15
8. hajhász /=ügynök/ 14 ló. zálogháztulajdonos l
Ö s s z e s e n: 86 fő

Mai szemmel talán nem sorolnánk a kereskedők közé a

hajótulajdonosokat Ibizonyára kereskedtek isi és a
zálogház-tulajdonost, dehát az akkori idők kategóriái
igy alakultak ki , az esetleg szükséges korrekció pedig
nem változtat a lényegen: a kereskedőknek alakosságho z
viszonyitott számaráhya alig fél százalékot tett ki.
Összehasonlitásként viszont érdemes megemliteni, hogy
ekkor a különböző mesterségeket folytatók száma 357 volt .

1887-ben a piactéren IKossuth-tér~ a városháza földszinti

részén és a Baross lma Beloianniszi utcában 12-15 üzlet-
helyiség volt elhelyezve, ezen kivül a város különböző
pont jain, a mellékutcákban volt néhány szatócsüzlet. Az
ettől számitott tíz évben évenként átlag 20 iparigazol-

ványt váltottak kereskedők. Ezzel szemben évenként heten

mondtak le iparigazolványukról, s igy az éves gyarapodás
mértéke 13-14 fő lehetett. Ekkoriban voltak fiatalok a
város kereskedelmi életében az 1920-30-as években jelen-
tős szerepet játszó Holczer Vilmos, Schwartz Zsigmond,

Nerfeld Ferenc, Rosenzweig Ede, Fehér Antal, Krausz Samu,

Kalmár ~iksa.79
 - 34 -

A fejlődés további gyorsulásának köszönhetoen az 1914-

es "Szolnoki és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei utmuta-
tó" a kereskedoket és kereskedelmi vállalatokat 39
.
cimsz 6 alatt ~smerteti ' 'i
neves . t • 46 Eze-
c m szer~ k
csak jelleg szerint - az alábbiak: bazár: 2, bor- és
sörnagykereskedő: 2 II társsali, bőrkereskedő: 2
/1 társsali, butorkereskedő: 4 12 társsali, cipőkeres­
kedő: l Itárssal/+ "Turul" és "Mercedes" képviseletei,
dohány nagy tőzsde és különlegességi áruda: 1 Itárssal/,
dohánykistőzsdék: 78 12 társsali, ékszerkereskedő: 6
II társsali, élővirágkereskedó: 2, füszerkeres k edő: 10
+ Kereskedelmi Részvénytársaság; férfi és női divat-
kereskedő: 10 I) társsali, férfiruhakereskedó: 6, ga-
bonakereskedő: l Itárssal! + Ceglédi Hengermalom és
Magyar Általános Hitelbank, gazdasági gépraktár: J II
tá rssal/+ Mezőgazdasági Szövetkezet, jégkereskedelem:
"Szolnok r.t. város Iparvállalatai", halkereskedő: 2,
kávé - és tejcsarnok: 2, könyv- és papirkereskedő: 6,
k ézimunkakereskedő: l, női ruhakereskedo: 2, nói ka-
l apkereskedő: 4 II társsali, ócskavaskereskedő: J,
pi pere- és illatszerkereskedő: 3, parafakereskedő:
" Parafa-Iparvállalat", rőfös: II 13 társsali, rövidáru
nagykereskedő: 2 II társsall, rövidáru kiskereskedő: 8,
Izappan-nagyraktár: l, szénkereskedo: 4 + "Gazdasági
Szövetkezet, sirkőraktár: 3, tejkereskedő: J, tüzifa-
k e reskedő: 5 12 társsali, üveg- és porcelánkereskedő:
3 12 társsali, varrógépkereskedő: 3 + "Schweitzer var-
rógép RT" és "Singer and Co·, vaskereskedő: J + Keres-
kedelmi RT", vetőmagkereskedő: "Vármegyei Gazdasági
Szövetkezet", vegyeskereskedő: 63, zsákkölcsönző: 2.
12 ügynökségi iroda volt, melyek szakmánkénti megoszlása:
gyarmatáru 4 II társsali
liszt l
füszer l
füszer- és liszt 1
f1szer és szesz 1
fabizományos 2 II társsall
szesz 2
 - 35 -

Ezen utmutatóból megállapitható, hogy a szinte minden

ágat átölelő igazán városias keres~edelem fej16dött ki.
Ez a magánkereskedelmi hálózat ugyanakkor rendkivül
elaprózott Tolt, s kevés a nagykereskedók száma. Az is
szembe tűnő, hogy az akkori időknek megfelelően sokan
csak társulás révén - a tőkék összeadásával - voltak
képesek üzletnyitásra, s bankok és vállalatok is rendel-
keztek közvetlen nagy- vagy kiskereskedelmi érdekeltség-
gel. A főváros közelsége is magyarázza, hogy nagy volt
a pesti vagy külföldi cégek ügynöki hálózata. MUködtek
már szövetkezetek is a városban. IKöztük az itt ismeret-
len ok miatt nem szereplő Magyar Köztisztviselók Fogyasz-
tási Termelő és Értékesitő Szövetkezete, melynek alapi-
tási éve: 1892. Ez a szövetkezet egyébként az első világ-
háboru idején erősödött megle
A felsorolásból viszont nem állapitható meg a kereskedők
száma; ugyanis az alkalmazottak Itanulók, segédek/ nem
szerepelnek benne, s ezen kivül egy személynek több üz-
lete is volt.

Az üzletek nagy része a Baross lma Beloianniszi, Gorove

lma Kossuthi és Szapáry lma Ságváril utcákban és a
Kossuth-téren volt.

A nagy fejlődés ellenére a város kereskedelmi élete egyál-

talán nem volt gondoktól mentes, a tőkés viszonyok sok
ellentmondást hoztak a felszinre. Ezek és az akkori álla-
potok bemutatására érdemes idézni a vármegye alispánjának
az 1896-1901 évekről szóló rendszeres jeleniéséból: 4l

" ••• A fóváros közelségénél fogva a készpénzen vásárló

közönség nagyobbára Budapesten szerzi be szükségleteit, a
helyi kereskedelmet pedig leginkább azok veszik igénybe,
kik vásárlásaikat részletfizetésekkel. vagy hosszabb-
rövidebb lejáratu kölcsönmUveletekkel fedezi. Ezek a hitel-
müveletek pedig nagy mértékben aozd1tják eló az üzleti elet
 - )6 -

egészségtelen voltát, mert eltekintve az ilyen termé-

szetü üzleti követelések egy részének behajthatatlan-
ná válásától - a mi a kereskedők helyrehozhatatlan
vesztesége - megfosztják a kivált nem nagy tőkével
rendelkező kereskedőket határidőhöz kötött fizetéseik
pontos teljesitésének lehetőségétől, fizetési zavaro-
kat, sőt nemritkán fizetésképtelenséget idéznek e1ő.-

A jelentÉs a továbbiakban panaszkodik az utazó ügynö-

kök által okozott egyenlőtlen versenyre, majd igy foly-
tatja: " ••• Export kereskedelmet vármegyénkben csak a
nyers terményekkel, liszt és faáruval Uznek. Minden
más kereskedelmi czikk behozatalt képez részben bel-
földi, nevezetesen ausztriai gyárakból".

" ••• Elérkezett az ideje annak ••• , hogy a korlátozás

nélküli üzletnyitás lehetősége megnehezittessék •••
Valóságos képtelenség az, hogy bárki nyithat üzletet,
akár van hozzávaló szakismerete, vagy megfelelő tőkéje,
akár nincs. Az üzletnyitással üzött szédelgések ••• ar-
ra vezethetők vissza, hogy az üZletnyitás semmiféle
feltételhez, sem képességhez és szakértelemhez, sem
megfelelő üzleti tőke kimutatásához kötve nincs.

Az ujonnan keletkezett üzletek nagy része is ezért nem

szokott hosszu életű lenni, de rövid fennállása alatt
is jelentékeny kárt okoz a piac znak és a helyi keres-
kedelem jó hírnevének".
Ez a helyzet a kés őb biekben sem sokat változott, mert a
Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara - melyhez Szolnok
is tartozott - 1908-ról szóló jelentésében ezt irja:

nA füszer- és gyarmatáru kereskedés ••• korántsem fej-

lődhetik olyan mértékben, amint annak ••• kellene, mert
az évről-évre gombamódra szaporodó, a legprimitivebb
 - 37 -

hozzáértés nélkül vezetett apró szat6csÚzletecskék

óriási száma, amelyek csak azért keletkeznek, hogy pá-
linkaméréshez juthassanak, mételyként élősködnek ezen
az üzletágon."

A már hivatkozott alispáni jelentés utal a kapitalis-

ta kereskedelem átkára is:

" ••• A kereskedelmi alkalmazottak érdeke pedig kivánja

az egységes zár6ra szabályozását, mert az, hogy némely
üzlettulajdonos a kora hajnali óráktól a késő éjjeli
órákig tartja üzletét nyitva, az alkalmazottakat fizi-
kailag nagyon meg~iseli, sokszor a fejletlen physicumot
tönkre teszi."

A Magyar Kereskedó ' Könyve 24 joggal hivatkozik arra,

hogy: "Hires idegorvosok kimutatták, hogy a neurasz-
téniások többsége a kereskedelmi .alkalmazottak köréból
kerűl ki." Az 1891. évi XVIII. t.c. ugyan előirta az
ipari és kereskedelmi munká·r a nézve a heti 24 órás
pihenőidő biztositását /gyakorlatilag a vasárnapi munka-
szünetet; az elsó szabad vasárnapot a szolnoki keres-
kedő ifjak is "fényesen" megtinnepelték/. de többrend-
beli kivételt engedett meg. Igy az üzletek nagy része
továbbra is nyitva, tartott, s a Debreceni Kamara is csak
19l7-ben tett javaslatot az illetékes miniszternek a
vasárnapi munkaszünet bevezetésére.
Ebben az időben az iparos és kereskedő ipar, valamint
az üzletkörök nem voltak még elhatárolva. A Debreceni
Kamara 44 ezzel kapcsolatban 1908-ban az ipartörvény-
tervezethez füzött birálatában a következő megéllapitá-
.sokat teszi: " ••• Általában végig a Tervezeten mindenütt,
hol iparos és kereskedő együtt értődik. egymás szöglete-
ibe ütkCSzik a kétféle ipar érdeke és es sulyos, egyelőre
 - 38 -

beláthatatlan - collisiók és surlódások magját rejti

magé.ban ... A kamara követeli. hogy az uj törvény válasz-
sza ketté a két ipart. A tervezetet támogatva sikra
száll azért is, hogy az "elárusitó kereskedelem" csak
bejelentett árukkal foglalkozhasson. mivel az üzlet-
körök elhatárolásának "hiánya ma temérdek összeütkö-
zést okoz s a hatóságo knak sok munkát ad."

A cégtáblákkal is baj volt még ekkor: ..... Helyesnek

és hatásaiban nagyon üavösnek találtuk a czégtábla
kiállitásáról szóló rendelkezést ••• Általános óhaj
gyanár.t nyilvánult meg azonban az, hogy a magyar czég-
felirásnak kelljen a legfeltünóbbnek ler~ie.n - irja
a K~rr.ara :'~lentése.
U~g az iparosok fejlett testületi életet alakítottak
ki, a kereskedék csak késve követték példájukat. 1887-
ben u~y~~ létrejött a Kereskedelmi Társulat 79_ amit
eleinte Kereske~elmi Körnek ie neveztek - azonban ez
laza szervezet volt. A beiépésre ugy~~is nem volt sem-
~iféle tcrvényes kÉnyszer, s a tömörülés szükségessé-
gét nem látva és nem érezve, a keresked5k zöme távol
t3rto.ta magát a szervezeti Élettől. Persze azért vol-
t ak a szervezet:1ek formális és tartalmi eredl!lényei is.
El5bbire pf lda, hoey 1894. wárciu9 l-én megrendezték a
Er res~edelffii Kör szépen sikerült első bilját, melyen
~ gjelent Almásy Géza vármegyei főispán is, akit Lengyel
Ar- tal, az Amerikát járt kereskedé /késóbb bankigazgató/,
~ Kör elnöke fogadott. 74 Történelmi távlatból ez az
$ e~é~y azért emlitésre méltó, mert érzékelteti, pogy
a keresked ~ k:1ek rr~r egy nagyotb szabásu bál rendezésÉ-
~e is képes tehetős r€tege alakult kit melynek társa-
ságában maga a fóis?án is szívesen vett részt. A később
is rendszeresen mestartott kereskedőbálok a társulati
 - 39 -

életben jelentős eseménynek számitottak. Azt is felje-

gyezték. hogy a Társulat az akkori politikai viszonyok
közötti hátrányos megitélés ellenére "minden év március
l5-én megrendezte nemzeti és hazafias ünnepségét és
társas vacsoráját." 79
A Kereskedelmi Társulat helyesen ismerte fel annak pa-
rancsoló szükségességét. hogy létes.iteni kell egy olyan
oktatási intézményt. amely a kereskedelemben elhelyez-
kedni akarók szakképzettségét biztosit ja. Sok kereske-
dő és kereskedelmi alkalmazott a legelemibb szakmai

ismeretekkel sem volt tisztában, ezért szervezte meg a

Társulat l896-oan a kereskedelmi tanonciskolát és
női kereskedelmi tanfolyamoi I.Tudvalevő dolog - irta az
l899-es al ~ spáni jelentés - , hogy kereskedőnek nálunk
akkor adja apa a fiát, ha ez már végképp nem akar, vagy
nem tud tanulni ••• "1 Előbbi három évfolyamra terjedt,
s az oktatást középiskolai tanárok végezték; a nék
részére egyéves volt a tanfolyam. 1901-ben 20 le&ny
nyert kereskedelmi sza~képzettséget.
A kezdeti - és a hatóságok által nagyon dicsért - sike-
rek után a női tová b bképző tanfolyam feloszlott és 1510-
ben szervezték ujra. 1908-oan egyébként a tanonciskolában
3 osztály mükcdött. 38 tanuló és 3 "tanerő" volt.
Az oktatás terén nagy előrelépést jelentett, hogya Ke-
reskedelmi Társulat és az O~E, valamint a megye és a
váres több vezetője az állam makacs elzárkózását meg-
törve kiharcol ta a felső kereske'delmi iskolát és a vele
kapcsolatos női szaktanfolyamot. mely 1911 szept. 5-én
nyilt meg. A körülmények nagyon szerények voltak . /2 évig
ideiglenesen több épületben adtak helyet az iskolának/,
mégis már az első évben 88 diák kezdhette meg a tanulást.
Az iskolát egyébként nemcsak a Debreceni Kereskedelmi és
Iparkamara és a város, h~~em a Szolnoki Kereskedelmi Tár-
 - 40 -

sulat is segélyezte. 44

A már idézett 1914-es utmutat6b61 megtudjuk azt is,

hogy az önálló kereskedők társulata mellett létezett
a "Szolnoki Kereskedelmi Alkalmazottak E&ylete· is,
melynek vezet6 testületét az elnökön kivül két alelnök,
jegyző, ügyész, pénztárnok, ellenór, háznagy és nkönyv-
tárno~ alkották. Ekkor az elnöki tisztség nem volt be-
töltve, az alelnökök Bárdos Sándor és Bosenthal Kór
voltak.

A város ellátásában fontos szerepe volt a piacnak,74

azaz pontosabban a piacoknak, ugyanis Szolnokon több
piac volt~ melyek a város kUlonböző pont jain terüle-
tileg is el voltak különitve, Volt buza-, csirke-,
hal-. sertés-. marha- és zöldségpiac. Ezek közül a
legélénkebb talán a barom- /vagy marha-/ piac lehetett,
melyen vásáros bódék is voltak. Igen hangulatos leirást
ad erről egy 1891-es ujságcikk: Ez "ama nagy térség.
me1y a nevezetes gólya hotelnél kezdődik," s avasuti
sinekig terjed. Itt vásárok alkalmával ·Az unalmukban
megőszült vásáros bódék szellős kebleit betöltik a nagy
kereskedők vásárra szánt mustra árui. A becsületes
igyekezettől szatyingos zsidó lyukat fur magának a
kotyvalékká habarodott sár közepében, s nagy hanggal
csalogatja lépre a vásár könnyelmU publicumát. kipakol
a köteles egy sereg nyakra szánt kötelével. Megjelenik
a gyócsos. dr6toQ, bicskáa, kanalas. cserepes? sonko-
lyos, kosaras t6t szép rendben. 8 ékes-tótul gondolt
magyar rhytmusokban csinálnak reclamot. a vásárok kis
pénzü csoportjai között. Van itt minden, nemcsak az.
amit a szem és száj kiván, hanem még az is. mitől " az orr
iszonyodik ••• •

ntpen talán ez a futkos6 élelmes üzleti szellem oly

 ~trasser -ftl~

k~
•
,......
.............
...........
SZOIIIOl. ....... kipes levelez6-

-
............. nt....
..................
....
lepu.dillb6nk

Mo.-.-
Oer6 Ignácz

........ -.
..............
...,.. Szolnok

lIakl. . . at -1914 'rt IaolDOlt ..

JÚS-Jr.QI<....-saolDOlt .ü.ege1
.. '-uutÓ" -
magas foku, hogy az még a ~emmlt is drága áron tudja ér-
tékesiteni."

Amarhapiac területén tartott vásárok ugyan a korábbi

idószakokhoz viszonyitva - a bolti kereskedelem kiterje-
dése miatt - veszi tettek jelentóségükból, azonban a vá-
sározó iparos oknak még mindig éltető eleméül szolgáltak.

A piacnak az ellátásban betöltött szerepét mutatja az,

hogy már l892-ben "Szolnok városának majdnem összes la-
kossága arra van utalva, hogy összes éleimi szükségle-
teit a piacról szerezze be." " ••• abnormis és zsibbasz-
tó állapot ••• t.i. Szolnok város piacának hallatlan, s
teljesen indokolatlan drágasága és rendetlensége." - ir-
ják az ujságcikkek. Ugy látszik, a szolnoki piacon ural-
kodó drágaság már akkoriban is probléma volt !

A mai Kossuth téren volt piac forgalmasságára utal

Somogyi Ignác l887-ben kelt leirása, ami szerint " •••
különösen hetipiac napján, csütörtökön alig szoronghat-
ni a sok embertől s vidéki kocsiktól, melyek száma sok-
szor 500-ra is rug." A. halat egyébként a hid mellett
áruéitották, ahol a halászok tanyája volt. ll

Nagy jelentősége volt a gabonakereskedelemnek. Szolnokot

földrajzi fekvése arra jel~lte ki, hogy a Tisza melléki
és Tiszán tuli buzaforgalom középpontja legyen. A váro-
son felül és alul legalább száz kilóméternyi távolságban
fekvő Tisza menti községekból a buzát mind ide fuvarozták
a fahajók. Hogy micsoda óriási nyereséget jelentő "foglal-
kozás" volt a buzaspekuláció, mutatja a századvégi, század-
eleji dusgazdag gabonás cégek nagy száma, s a tőlük moz-
gósitott bevásárlók, szenzálok és gombamódra szaporodó
fiókcégek hatalmas serege. 1914-re viszont már a nagy malmok
 ' - 42 -

2
ystték át a · yezető szerepet.

A yasuti ~eladásolt zlSlIét is a gabona tette ki. Itt jegyzem

meg, hogy pl. 1890-bsn SzolnokOn 160.000 tonna árut -
~őleg gabonát - adtak fel, ugyanakkor csak 10.046 tonna
árut adtak le; városunk tehát nem annyira fogyasztó,
mint inkább termelő és tranzitáló kereskedelemre yol~
utalva. 74
A tárgyalt időszakban a fakereskedelelll is igen jelentős
yolt. Egyrészt a Tiszán ide usztatott máramarosi luc fe-
nyők szolgáltatták erre az alapot, másrészt 11899-benl
kilenc gőzfürész-üzem, mely ezer munkása segitségéyel
éyente mintegy 100000 m3 fát fürészelt fel. 40

Az e korra vonatkozó irodalom igen nagynak itéli meg

Szolnok szarvasmarhakereskedelmét, de minden bizonnyal
sok 12 is gazdát cserélt a vásárokon, hiszen például
rendszeresen 'rartottak itt katonai lóvásárokat is. 74

Nemcsak a kereskedelemben, hanem a vendéglátásban is

óriási fejlődés következett be. Az 1879-es alispáni je-
lentés szerint: "Szálloda 4 yan 35 vendégszobával,
korcsma 40, az italmérési jog a szolnoki kincstári ura-
dalomé, az éYi haszon 23.460 írt."

Ezzel szemben 19l4-ben 37 kocsmáros II társsali, 14 ~

dégl6s II társsali volt Szolnokon. Ekkor a klSvetkezó
szállodált yoltak: Nemzeti, ~ehér 16, Páris, Korona,
Erzsébet, Kossuth. Sok kávéház is müködlStt: Baross,
POlgári, Nemzeti, Páris /utóbbi kettő a ~zállodán belUli,
Royal, Vig, Vasutas, Korzó, Balaton, Otthon. A vendég-
lók neveiból: Zenélő óra, Pehér ló lszállodán belül/.
Kaszinó, Turul, Jó Kakas, Korona, Erzsébet /utóbbi kettő
szállodán beIUl/. Arany Kacsa, Nemzeti lszállodán belUlI,
Tulipán, Kossuth /szállodán belüli. Keg kell jegyeznem,
 - 43 -

hogy a felsorolásban emlitett Fehér 16 egy ujabb ssál-

loda. Az eredetit' l890-ben lebontották, s helyén épUlt
meg a pénzUgy1 if&zgatóság lma leány diákotthon a
Kossuth-téren/.4

S hogyan jöttek ~étre ezek a vendéglát6helyek és hogy

milyen volt bennük az élet, az~ legérzékleteseDben Vi-
dor Gyóz6 J7 ábrázolja: ~A megyessékhely, Szolnok
igényeit nem elégithették ki a kis korcsmák és n1vót-
lan szállodák', igy alakul t nállodává éB kávéházzá
a Hubay-féle -Ilagyar Királ,.. épület. Ez lett azután
az uri osztály egyedüli szórakoz6helye, ide jártak a
város és megye tisztviselői éppen ugy, mint a neki-
lendülö ipar és ke'r eskedelell helyi reprazentánsai.
Itt szokták Ileg a szolnokiak a feketekávét, itt tanul-
ták meg a tivoli játékot, ••• itt fordult le szélütöt-
ten kártyázás közben a kártya elsó szolnoki halottja
és itt szerviroztak tengeri rákot francia pezsgőTel
az első hires szolnoki operettprimadonnának, SZik1ay
Kornél iának. Itt. a -Magyar Király" márvány asztalánál
született meg a Kaszinó eszméjex · és itt az elsó emele-
ten voltak első, szerényen berendezett helyiségei
is ••• Később ••• fölemelték a tagdijat 6 frt-ról 24 Frt-
ra és erre a -hallatlan" in zu! tusraa tagOk nagy része
kivált a Kaszinóból. az elsá emeletről lement a töld-
' szintre és kaszin6i tagból kávéházi vendég lett. A ká-
véházi élet ettól az időtől Bsámottevó Szolnokon. Ekkor
nyilik meg a "Hajnal" kávéház, amely az éjjeli üzemre
tekteti a fősulyt és ugyanebben az idóben nyitja meg
Virág szabó, - akit közÖDségesen Lajblinak neveztek -
a "Kispipa" Vendéglát ••• A "Hajnal" Kávéház és a "Kis-
pipa vendéglő lett a szolnoki lumpolt eldorádója •••

x Kaszinó a század elsó felében is volt /erről emli-

:ést is tesz az -Atheneum- c. folyóirat 1841-es száma11 /,
itt inkább ennek ujjászervezésér61 lehetett szó. .
 - 44 -

Aki nem akart a város központjában állandóan szem

előtt mulatn1, az előszeretettel kereste fel a "Zöld-
fa" korcsmát ••• a "Héttetüt" lut6bbi a mai József
Attila uton volti, a t1szaparti "Vöröskereszt" mel-
lett virágzó "Fuha" korcsmát, vagy az ujvárosi is-
kola helyén levő ASzarvas" vendéglőt. ~indezeken a
helyeken m1ndennemü női kiszolgálás volt, fiatal
emberek számára tehát mesés volt az élet ezekben a
helyiségekben. A "komolyabb elemeknek" alapitotta
meg azután Fischbein János ••• a "Lloyd" kávéházat.

A Nemzeti szálloda megépitése után hamarosan meg-

szünt a ~agyar Király.XX A Nemzetibe jártak aZ urak,
a Lloydba a keresKedők. Ezek persze annyian voltak,
hogy egy kávéházban sem férni, sem összeférni nem
tudtak, rövidesen egy uj kávéház, a "Korona" nyitotta
ki ajtóit a Gorove lma Beloianniszi utca elején és
kezdőötek meg benne a kártyázás ok. A kártya miatt a
legjobb üzlet volt abban az időben a kávéház, ez az
oka, hogy rövidesen megnyiltak a "Kispipa" helyén a
"Hungária", kevéssel utóbb a Klein Antal házban a
"Balaton", a Kápolna-utcában a ·Páris w kávéházak és
nem a kozönségen, hanem a tulajdonosok élhetetleneé-
gén mulott, hogy hamarosan megszüntek.
A kártya do~inált, ahol nem kártyáztak ott az üzlet
fennmaradni nem tudott, még akkor sem, ha a kártya
ordögét az éjszaka tündéreivel igyekezett pótolni
és helyettesiteni.
Egy kifejező szó van csak rá, az emberek megbolon-
dultak a kártyáért és a kártya miatt •••

xx A "Nemzeti" 1895. január l-én nyilt meg, ekkor a

"Magyar Király"-t Wechaler Kiksa vette át. 74
A "Fehér ló· hirdetése az "1914 évi Szolnoki és Jász-Negykun-
Szolnok vármegyei utmutatóban·

o--.''''~
"Fehér ló" szálloda
és vendéglő
Szolnok, Baro•• -ulea 611.
RacIaDlXXllXXXXXIDDDCICICooooooooooooDOCODCICICIoClClO

Tiszta vendégszobák. - Szolid árale.

Jó magyaral konyha. - Tiszta keze-
lésü borok. - Dréher-féle sörcsarnok.
VI441d.Iua.k be.aállá. k_Ikk.1.
 - 45 -

Hosszu évekig dult Szolnokon a kártya-epidémia •

••• A háboru elótt pár évvel szolidulni kezdtek a
szolnoki szórakozási viszonyok. Az éjjeli mulatók, a
Balaton és Páris kávéházak megszUntek. A régi, női
kiszolgálásos korcsmákhelyébe modernebb vendéglók
léptek. APozderka, Thomek, Vig, Olasz korcsmák vették
át a vezetőszerepet és mellettük és előttük Fuchs
Herman "Rőtökör" nevU vendéglője a mai Hősök szobra
helyén. Ez az üzlet szolnoki specialitás volt. Nappal
a város söpredéke ivott és szórakozott itt. Este korán
bezárt és kora hajnaiba nyitott ki. Egy félóra mulva
itt volt Szolnok minden számottevő lumpenja ••• A há-
boru előtt nyilt meg a Royal kávéház, amely a Nemzeti
Kávéház konkurrens e akart lenni, de hamarosan letört.
Eleinte jól ment,azután lecsuszott, a háboru kitö-
rése azonban ujra elsőosztályu szórakoz6hellyé léptet-
te eló ••• a háboru alatt a Nemzeti és Korzó Kávéház
vonzotta magáhOZ az itthon maradt "kettő-három nyomo-
rult"-at és az itt állomásozó cseh .ezred tisztjeit.
A N~mzeti Kávéház,.amelynek felépitése kétszáznegyven-
ezer forint jába került Fischbein /Podor/ Dánielnek,
mindvégig megmaradt előkelő, exkluziv kávéháznak,
vendéglőnek és szállodának ••• <k
A "Nemzeti" épitésének körülményeiről és jelentőségéről
néhány mondatot. Fodor Dániel a "Magyar Király"-t is
majdnem két évtizedig bérelte, de annak már elavult szál-
lodájával, szűk, alacsony kávézó helyiségével nem volt
megelégedve, pesti niv'óju szórakozóhelyet akart teremte-
ni. Sógorát külföldre küldte, hogy tanUlmányozza a Bzál-
lodákat, kávéházakat, s az ő utmutatásai alapján kezdte
meg a nagyszabásu épitkezést egy Kocsis neTU szegedi épi-
tőmester. Amikor félig kész volt az épület, elfogyott a
pénz. A munkálatok féléves szUnet után folytatódtak csak,
amikor Lippich Gusztáv, a Mezőgazdasági Bank igazgatója
 - 46 -

kijlcsonnel segitette ki az Ugyea X és becsületes kávést.

A saját Yillamosteleppel, ártézikuttal, gyönyö rU tánc-
teremmel, télikerttel rendelkező szálló azután a fővá­
rosi szakértők elismerését is kiváltotta. A kávéház és
az étterem 500-500 vendég befogadására volt alkalmas,
a g5Z!tités nemcsak a szobákat, hanem a folyosókat is
egyenletes meleggel látta el. 75 A "Nemzeti· jelentősége.
hogy városunk elsó igazán modern komplex vendéglát6
egysége: az épület teljes egészében a vendéglátást szol-
gálta.
A századvég másik komoly jelentőségű szórakozóhelye a
·Casinó· .1896 őszére épült fel /a mai Uttörőhás épülete/o

A századforduló előtti anekdótázó hangvéteiU ujságcikkek

más. kisebb szállodákról és szórakozóhelyekről is han-
gulatos leirást adnak. Az. u.n. indóházzal szemben pl. a
kisembereket befogadó "Zóna" és az "uri" vendégeknek
épült "Vasut" szállodák álltak. A mai Eötvös tér környé-
kén állott a rozoga "Gólya korcsma·, amely afféle "köp-
köd5" volt, s minden bizonnyal a Jászkürt utcában állt
•••• a szolnoki repedtsarkuak s az ó nagy csizmás selado-
niaik eldorádója ••• •• a kopottas külsejU ·Jászkürt" ven-
déglő. A mai Szigligeti utcában a "Scheftsik-kert" volt
"nyári arénával" a szinészek és vendéglővel a közönség
számára.

Kegemlitem még, hogy egy l89l-es ujságeiklc szerint a

Zagyva-hidon tuli területen, ·ezen tágas sertés legelők
tyuksétányokkal megáldott" városrés zen , az akkori "modern

x Podor szakmai rátermettségét az is mutat~a, hogy - 1894-

es ujságcikk szerint - a "Nemzeti" megnyitasa elótt még a
"Magyar Király"-ban " ••• ő volt az, aki Szolnokon ezelőtt
17 évvel fehér teritékkel, metszett poharakkal és alpacca
evőeszközökkel látta el asztalait és szolgáltatta ki ven-
dégeit, tehát hogy ennyire fejlődött ki Szolnokon a szál-
loda és vendéglátó üzletág, az egyedül az ő érdeme ••• " 74
 - 47 -

Szolnok Ázsiájában " • ••• találjuk a hires vár korcs-

mát impozáns homlokzatával, diszes lépcsóházával.
mellette a cs. és k. hadsereg otthonát, a monumentá-
lis kaszárnya épületeket ••• • Egy l894-es uJságcikk-
ből következtetve az emlitett kocsmát - bizonyára
tulajdonosa miátt - "bolond Miská"-nak titulál ták.
amely a hajdani nivósabb szórako.zóhelyból " ••• pr6zai
cselédlakká törpülve, csendes menhelye a munkában
kifáradt béreseknek.· 74
A "békebeli idők" idillikusnak tUnő korszakának véget-
vetett az elsó világháboru. amelyerósen visszavetette
Szolnok fejlódését. A város lakóinak mérhetetlen nyo-
mort hozott a gazdasági, ezen belül az üzleti élet
hanyatlását . eredménye.zte. A megye és a város közellá-
tási helyzete egyre sulyosbodott. Nem tudtak sem elég
kenyeret, sem más éleImi cikkeket biztositani a lakos-
ságnak. A piacol üresek voltak, a boltokban nem volt
áru, hiányzott a ruha, cipó Jegyes lelkiismeretlen ke-
resked5k papirtalpu cipóket és papirruhákat hoztak
forgalomba/. Élelmiszeradagokat állapitottak meg, élet-
be lépett a jegyrendazer. Tombolt a spekuláció, virág-
zott a lánckereskedelem, az árdrágitás. A katasztrofá-
lis helyzetet fokozta a munkanélküliség, a lakásins~.
tragikussá vált a hadiözvegyek helyzete /305 szolnoki
lakos esett el a háboruban/, az üzemek élére katonai
parancsnokokat állitottak. A kormány és a helyi közigaz-
gatás az ellátási és egyéb problémákat nem tudta és
nem is akarta megoldani. 31

A 'kereskedéssel és a vendéglátáesal foglalkozó tulaj-

donosok és alkalmazottak közül is sokat hivtak be ka-
tonai SZOlgálatra. 1914-16 években rohamosan apadt a
kiváltott iparengedélyek száma. Bár 1917~ben hirtelen
a háromszorosára ugrott ez a szám, ennek több mint
 - 48 -

felét azok az iparengedély ek tették ki, melyeket asz-

szonyok /vasutasok feleségei és kofák/ váltottak ki.
Ezen engedélyek pedig "Magyarország területén baromfi-,
zÖldség-, gyümölce- és vándorkereskedésre" jogositottak
csak. 79 Jelentős volt viszont a Vasutas Áruház, mint
szövetkezet 1917-ben történt létrehozása, amely ekkor
és a Horthy-rendszerben is a vasutasok és a postások
közszükségleti cikkigényét elégitette ki.

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG lDÓSZAKA 76

Az esztelen háboru okozta sulyos helyzet forradalmi moz-

galmakat szült, melyek előbb a polgári demokratikus for-
radalom győzelmét, majd a Tanácsköztársaság kikiáltását
eredményezték. 1919 március 2l-én Szolnokon is diadalra
jutott a kommunisták és a mögöttük álló forradalmi töme-
gek harca.

A Forradalmi Kormányzótanács rendeletére létrejött a pro-

letárforradalom uj, ideiglenes szerve, a direktórium. Az
április 7-és 14. között. lezajlott első demokratikus, sza-
bad választások pedig létrehozták a proletárhatalom uj,
mostmár állandó jellegü választott szerveit. A ,választá-
sok után április l8-án este a vármegyeház baloldali kis-
termében tartott munkástanács-ülés megalakitotta a várme-
gyei és városi intéző· bizottságokat, s ezeken belül az
egyes szakosztályokat. A kereskedelem ügyeit a közigazga-
tási és gazdasági, valamint a közélelmezés i szakosztályok
fogták össze. A .megyei és városi irányitás ebből a szem-
pontból tulajdonképpen egy kézben volt, mivel a megyei
kÖZigazgatási és gaZdasági szakosztály vezetői dr Bubla
István és Virág János voltak, a városi közélelmezési
osztály élén Virág János állt.

Az április 29-i átszervezés során a városnál megalakult

 - 49 -

a közgazdasági szakosztály ~arag6 Imre vezetésével,

••ly a követkes6 alosztályokból állt:

a.1 mezőgazdasági . .
b.1 ipari és kereskedelai Ivezetője Réti Bilal
c./ . pénzt1gyi
A közélelmezési szakosztály vezetője ~vábbra is Virág
János; e16ad6: Zrumetzky Viktor /1921-25 között polgár-
aester/ beosztottak: Bán6 ~aj08 és Barczi István. Vi-
rág János julius 15-ig volt kettős beosztásban, ezen
időpontt61 csak a megyei szakosztály· vezetését látta el.

A Tanácsköztársaság országos és szolnoki vezetósége vi-

lágosan látta, hogy a lakosság ellátását a nagyOB sulyos
időkben szükséges terv~zer6ea, gondoaan kidolgozott és
radikális hatarozottsággal keresztülvitt maukaprogram-
mal lehet csak megoldani. A foganatositott intézkedések
szerves részei voltak a gaZdasági, társadalmi élet más
terUleteiD életbe léptetett intézkedéseknek, s miDt ké-
s6bb látni fogju, ezek középpontjába is. a proletárok
keriUtek.

Először is fel kellett mérni a készleteket. A szolnoki

munkástanács közgaZdasági szakosztálya a budapesti szoci-
alizá16 népbiztosság rendelkezése · alapján felhivta az
összes aruUzlet.
és nyilt árusitást nem folytat6
.
árurak-
tár tulajdonosát ill • .vezet6jét, hogy árukészleteikrÓl
azok március 24-1 állapota szertDt leltárt vegyenek fel.
A· bejelentésre kötelezettek legels6sorban a tömegárukat
és közszükségleti . cikkeket tartoztak le~tározni, ezért
nem kellett leltárt felvenni. az élelmiszerekról, gy6gy-
szerekr6l, egészségUgyi cikkekr61, dohányárukr6l, stb-
%'61. A leltározás vontatottan haladt, emiatt csak ápri-
lis 7-é», . hétfőn nyithattak ki ujra as Usletek.

Áro. sajnos nagyon tevés ·vol t, igy azok igazságos elos15-

~ására .a munkás tanácsnak közbe kellett lépnie. Annak
 - 50 -

érdekében, hogy a meglévó készletekből elsősorban a

"fizikai és szellemi proletárok" igényei nyerhessenek
kielégitést közvetlenül a leltározás után jegyrendszert
vezettek be la jegyeket utalványoknak is neveztékl a
közszükségleti cikkekre is. A ·Szolnoki Munkás" c. lap-
ban olyan felszólitás is megjelent, hogy 14 napig csak
szervezett munkás kapjon vásárlási jegyet !

A kereskedők a náluk beváltott jegyekkel - a kiálli-

tásuktól számitott 9 napon belül a közgazdasági szak-
osztálynál voltak kötelesek elezámolni. A jegyeket a
közélelmezési iroda adta ki, mely előtt különösen az
első napokban - amikor még bizonyos szervezet l enség is
volt - óriási tömeg állt sorban.

A jegyrendszer szélesebb körü bevezetésekor felhivták

a lakosságot, hogy a készletek kimélése érdekében tar-
tózkodjon a felesleges vásárlásoktól: "Gondolja meg min-
denki, hogy az általa fölöslegesen vásárolt cipő prole-
tár lábakat hagy mezitelenül, az oktalanul vásárolt
ruh~~emü e k pedig arra kellenének, hogy azokban munkások

gye~ekei tudjanak elmenni az iskolába. Legyen mindenki

segitségére az áru elosztását végző elvtársaknak ••• a

mainál sokkal kulturáltabb és megértőbb ~roletár össze-
tartást kérünk és követelünk minden öntudatos munkástól
és munkásnótól-. I-SzolnOki Munkás- 1919. ápr. 16.1

Már a leltározás elrendelésekor elhat~rozták, hogy áp-

rilis l-tól kezdve a vendéglókben és étkezdékben étke-
zók csak napi ill. havi jegy ellenében kaphatnak kenye-
ret és tésztát. Az addig kibocsátott egyszemélyes liszt-
jegyek csak elsej éig voltak érvényben,s ezen időn tul
csak azok kaphattak ilyen liszt jegyet, akik saját háztar-
tást vezettek. Az egy napra szóló kenyérjegy összesen
28 dkg-ra vonatkozott, s ezen belül egy adag 7 dkg volt!
 - 51 -

l· Amikor most már az.z a1 kell számolni, hogy as oly so-

kat emlegetett amerikai buzahajók valahol megfenek1e-
nek ••• a közélelmezési bizottság ezen intézkedése nagy
körUltekintésre és e16relátásra vall ••• • - irta a
"Szolnoki Munkás" 1919. március ?8-i számai.

Az élelmiszerek biztosítása nagyon nehéz volt az állan-

dó áruhiány miatt. A városi huscsarnoknál a három mé-
szárszék előtt már hajnali fél négykor nagy tömeg állt
sorban, s ahogy az elárusitók megjelentek, a legnagyobb
részben proletár asszonyokból álló tömeg ugyszólván
megrohamozta az üzleteket. Ezért május, 20-t6l direkt6-
riumi megbizottak a sorbanállók között sorszámokat osz-
tottak ki, a kiméréshez rendelkezésre álló hus mennyisé-
géhez arányosan. Ezen tulmenóen minden család hetekre
beosztott husjegyet kapott. Sajnos, hustalan hetet is
kellett tartani, ilyen volt ápr. 23-29. között.

Április végén az állatkereekedelemben tapasztalható

nagyarányu spekulációk miatt Szolnokon is előkészületek
történtek a husipar államositására, hogy az állatok le-
vágása, elosztása és kimérése a szervezett husipari mun-
kások felügyelete és ellenőrzése mellett történjen.

A tejnek háznál történő árusitását megtiltották, minden

tehéntulajdonosnak az általa termelt tejet délelőtt 10
óráig a piactéren levő Ro6z-féle tejcsarnokba kellett
beszállitani. Különös sulyt fektettek arra, hogy első­
sorban a csecsem6k, a betegek és az öregek kapjanak
tejet.

Május végén a helyzet kritikussá válása miatt már fel-

merült, hogy az élelmiszer jegyeket i1ietően - mint
ahogyan Budapesten 1s - a lakosságot három kategóriába
sorolják, s eszerint differenciál ják a kiadható élelmi-
szerek mennyíségét.
 - 52 -

A három kateg6ria:
l. A testi munkások és a Vörös Hadsereg katonái,
orvosok és ápolók
2. szellemi munkások és segédmunkások
J. az els6 kettőbe nem tartoz6k

Az élellliszerhiányt j61 jellemzi, hogy már április ele-

jétől mind keyesebb élelmiszer került a szolnoki piacra.

s megtörtént, hogy még heti vásár idején "isUresen állott

az egész piactér. Ennek az is oka volt, hogy élelmes
vásár16k, fóleg l.ánckereskedók, még a hajnali6rákban ki_ O
mentek az országutakra, s megvették az árut, mie16ti az
piacra került volna. Bár ezt még április elején szi-
goruan megtiltották, a nehéz körülmények miatt a rendel-
kezést teljesen betartatni nem lehetett.

Alakosság nagyobb részét alkot6 dolgozók érdekeit véd-

ve a helyi közigazgatás erélyes intézkedéseket tett A!
árak ellenőrzésére. Ennek megfelel6en a leltározások be-
fejezése után szigoruan ügyelt arra, hogy a közszükség~
let! cikkek az Országos Ármegállapit6 Bizottság által
megállapitott maximális áron kerüljenek forgalomba.
Éppen ezért az emlitett leltározás után néhány napr~ az
üzleteket ujra be kellett záratni, mert sok kereskedő
a maximált áraknál sokkal magasabb árakon árusitott
egyes cikkeket. Ezekről a kereskedőkról igy irt "a ·Szol-
noki Munkás" ápr. 12-i ill. 16-i cikkében: • ••• Talán
még magasabb árakat akartak elérni, mint aminókkel a
-háboru alatt nyomorgatták a spekuláci6nak teljesen ki-
szolgáltatott fogyaszt6 közönséget.· • ••• Kevés a fóka,
sok az eszkim6. Azt, hogy miként lehet kevés áruval
nagy üzleteket sokáig fenntartani, nagyon szépen meg-
oldotta a _kereskedók spekulativ észjárása.·
A bolti és piaci árdrágitás, valamint árurejtegetés és
 - 53 -

egyéb szabálytalanságok miatt t5bb személyt kellett

megbUntetni vagyelitélni.

A Tanácsköztársaság vezetői természetesen tudatában voltak

annak, hogy az árak leszoritása nem egyszerüen adminiszt-
rativ kérdés. Hirdették, hogy az uj és jobb árpolitikát
csak uj, megfelelő árubőséget biztositó termelési politi-
ka alapozhat ja meg. wA tanácsk5ztársaság árpolitikája
abból indul ki - közölte a "Szolnoki Munkás" 1919. jun~
21-én -, hogy minél előbb megadja a pénznek a munkajegy
erejét. A pénz csak annak a kezében birjon vásárlóeró-
vel, aki termelőmunkával, vagy a tanácsköztársaság szer-
vezetében nélkülözhetetlen egyén, ha nem is közvetlenUl
produktiv munkával szerezte •••• "

A szolnoki kereskedők haladó része helyesen ismerte fel

a kereskedelem feladatait, kötelességeit és szervezeti
életét ie ennek megfelelően próbálta kialakitani. Igy ir
erről a "Szolnoki Munkás" 1919. április 18-1 száma: »A
szolnoki fUszeráru kiskereskedők e hó 15-én annak megbe-
szélése céljából jöttek 'össze, miként tudnának elhelyez-
kedni az uj pro~etár társadalomban •••• az értekezlet
mindjárt alakuló gyüléssé változott, megalakitották a
fUszerkereskedők szabadszervezetét, s annak a "Szolnoki
PUszer és Élelmiszer árusitók SzakegyesUlete" cimet ad-
ták.«

A gyülésen Héber Ármin felszólitotta fUszerkereskedő tár-

sait, hogy maguk is ellenőrizzék az áruk elosztását, a
maximált árak betartását, s lépjenek összeköttetésbe a
munkástanács közgazdasági és közélelmezési 8zakosztálya-
ival. Tetszéssel fogadott előterjesztése után Wigand Re-
zső ezeket mondta: "~ kereskedóket - 8 ezt kénytelen meg-
állapitani - joggal kisérte a munkások ellenszenve. ~un-
kájuk nem az igazi terme15 tevékenység volt. S bizony as
 - 54 -

egyéni kapzsiság, az önös érdekek tulhajtott szolgálása

nemcsak hogy nem'tette őket a proletárság előtt rokon-
szenvessé, hanem határozottan maguk ellen forditották
különösen a háboru .a latt mindenUkból kifosztott és ki-
uzsorázoU munkástömegek felháborodását. Ha azonban sza-
kitanak a multtal s teljes lelkesedéssel állanak a pro-
letárság mellé, ugy megtalálják a helyüket az uj társada-
lomban.

Az egybegyUltek megértéssel fogadták Wigand elvtárs fi-

gyelmeztető felsz6Ialását ••• s megválasztották elnökké:
Wigand Rezsőt, alelnökké: Héber Ármint : ••

A szakegyesUletbe eddig ötvennégy kereskedő lépett be .-

. A Tanácsköztársaság sajtóorgánuma felvázolta elképzelé-

seit is a kereskedelem helyéről az uj társadalomban.
Hangsulyozta, hogy a tanácskormány nem állja utját a kis-
kereskedelmi és kisipari tevékenységnek, de ugyanakkor
minden lehetőt elkövet, hogy a kommunista szellemnek meg-
felelően mind az elosztást, mind a termelést központilag
lássa el. Az ehhez vezető átalakulást tul gyorsan szeret-
ték volna végrehajtani. Már április l-én meghirdetik:
» ... Kommunist.a államban ipari termékeket szétosztó
telepek vannak. Kereskedőt, kereskedelmi alkalmazottat
e berendezkedés nem ismer. Tehát a Kereskedelmi Társu-
lat és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tö-
mörüljön egy szerTbe: "Ipari termékeket elosztó munkás
szakszerTezet"-be. Készitsék el rövidesen a tervezetét
az ipari termékeket elosztó telepeknek. Például a most
rendelkezésUnkre álló /lefoglalt, bejelentett készletek/
összes kész lábbeli ipari cikkeket egy helyre, egy telep-
re öSBzpontositsák és a telep vezetését. a szétosztást e
szakmában jelenleg Szolnokon mUködő volt kereskedők és
kereskedelmi alkalmazottak végezzék ••• Azzal, hogy a
 - 55 -

vagyon feletti rendelkesési ~og .egszUnt, vége a bur-

zaoá kereskedó osztálynak is. Kereskedők, kereskedel-
mi alkalmazott ak egyformán munkások lettUnt ••• ~

A kereskedelemben nem történt államositás.azonban a

termelési biztos rendeletére az összes szolnoki szállo-
dák és éttermek szocializálva lettek április 14-én. A
vasuti vendéglát, a Kemzeti szállodát. étteraet és ká-
véházat, az Erzsébet szállodát,az un. LOPOC8i-féle szál-
lodát és éttermet Ragg Rezső szakszervezeti elnöknek.
mint ideiglenes Uzemi biztosnak rendelték alá, a Kos8uth,
Korona és Erzsébet ssállodák Uzemének vezetésével és
felügyeletével pedig Stemát István szakszervezeti
titkárt bizták meg. Bizonyosnak látszik, hogy az álla-
mositott egységek nea vagy alig Uzeaeltek. hiszen pl.
április 20-án a munkás, katona- és paraszttanács, vala-
mint a szakszervezetek 6sszvezetőségének ülésén Guth An-
tal inditványára elhatározták, hogy a kávéházakat és
cutrászdákat további intézkedésig zárva tartják. Kaga a
Kemzeti szálló a Vörös Hadsereg keleti arcvonala
fóparancsnokságának adott helyet. Ezt emléktábla is
hirdeti.

A proletárdiktatura eszméi a Szolnoki Pelsókereskedelmi

Iskola diákságára" is hatottak: április 10-ig 13 tanu16
jelentkezett a toborz6 bizottságnál, hogy felvegyék őket
a Vörös Hadseregbe IhadUgyi népbiztosi rendelet szerint
bizonyitványukat ki kellett adnil. Az iskola igazgat6ja,
Papp Illés, a Tanácsk6ztársasággal rokonszenvezó peda-
g6gus volt, aki demokratikus szellemben nevelte diákjait.

A ~anácsköztársaságnak az ellátás érdekében tett erófe-

szitései a küls5 és belső ellenség álland6 támadása
miatt végülis nem járhattak sikerrel. KeserUen ~'erről
a "Szolnoki Munkás" julius l-i száma:" ••• Álló harc
 - 56 -

keletkezett a 40.000 lakosu. ki nem üritett Ssolnoknál~

me ly ál16 harc immár 58 napja tart. ÉrezzUk ennek az
ál16 harcnak minden keserTét. Ai élelmezés abszolut
felmondta a szolgálatot, mert hiszen annak, aki kiTtil
van az ostromlott városon, jobb dolga van, minthogy
valami élelmiszert a piacra hozzon. S az élelmezési
nehézségeknél is rettenetesebb az örökös halálfélelem
és halálos szerencsétlenség mindennapi vendégünk ••• •

A román ~sapatok augusztus 2-án megszállták Szolnokot,

ezzel a ~anáesköztársaság városunkban is elbukott. A
fehérterror kegyetlen bosszut állt mindazokon, akik az
uj, jobb életért folytatott harcot vezatték vagy abban
tevékenyen kivették részüket. A féktelen terror áldoza-
ta lett Virág János elvtárs is, a mindennapi élet
igényei iránt anny1 érzéket tanusit6, értelmes munkás
la KÁV-mühely lakatosa voltI. aki már a munkástanács
márc. 31-1 ülésén a közélelmezés biztos1tására ·életre-
val6 és monnumentális terTezettel lépett a munkástanács
elé.· Horthy hóhérai Virág Jánost az abonyi Vigyázó
kastélyban - ahol annyi más kommun1stát is megöltek -
deszkák között fürészelték ketté. 97

A KÉT HÁBORU KÖZÖTT

A Tanácsköztársaság leverése után Szolnok gazdasági

élete fokozatosan talpraállt. majd viszonylag gyors
fejlődés következett be. A fejlődés azért viszonylagos,
aert egyrészt az 1929-33-as gaZdasági válság városunk-
ban is erősen éreztette hatását. másrészt az ipari és
a kereskedelmi tőke profit ja csak a lakosság kis ré-
szének gazdagságát növelte. A fasizmus sajátos magyar-
orsZÁgi változata uralkodásának idejét. a Horthy-kor-
szakot, a kétségkivül bekövetkezett fejlődés ellenére
1B a to.egek nyomora, létbizonytalansága jellemezte.
 Hirdetések a JáL'Z-
Nagykun-Szo1nokmegyei .
Lapok 1927 évi Bzáma-
ib61

-
1_ _ 10.
M .,.

~
, a_

Húsvéti ünnepekre
likőrök melyen lesZáII it ot t árban

Isztreieber Li~ót és Ha H~n~Dr

Baross-utcni mi n t a r a k t á r .á b~ n•.

Árak akirakatban. ·
 ----- --- - - - . -- .------- ___ o - --- - I

..... ~'IIIIII·S.._.._.rY.. lApok I(W~ _,.,,1 •• f ............. '••••••••••••_ _ _ _,..._ _......

;;:.,

II--~~ Faragó Sándor Papiráruház

W!:.:i..v. .. a",,,,,,oonda' onúintez"t. kön,,,kötészel
~. ~~ K~U~t"L ....... _.. o~\~~.llnSok· .II.t ....::c':OO:.::::. t

I~I eszI: ~f~:~l~:~]:~':: I za I : ~;i~::~~~:~~·

.. .. III···,..·•· ....
• • • J.~ • ..,.. ~~
I
I
WACHS I .
KALMÁR _... --
& LlGSU ••
~ ~~
KAI/ÁCSONYI ts
Laztil MariSkaj
Clln .... . . .tl.I • • • • .z.1C
LAJOS
.. ':"'''', '~ .6l.UoI..a1
I
UJÉVI AJÁNDtK

......... - ..._..............
ol; ZOLNOK . .0"'0 ......1"'-'.......,-
"ltQ.O,~ ... ~--- - ".,t."t\lIO_' •••".'
,-_
ft
"C. \,.I..v··:.u.

- .. _.- SZIPÁL
MÓAHÁL

...._--
_ _ .... SIO' r:,l1l4(SONTlU $

......................... .- ...s..--._
-_.......__
U)fYl &JA)&;)f.(OC

_""... I.
_ ............... -... u_ ...
~

..........................
--. ..................
.-----
.
......
... .......... .
_ . .
" ' - ' - ' . lIl ••
.....--
--
.............. -
__ __ ...
I1UTEIII1U!"
Szolnok. ".ou·& II\-

....................-- --- _._-- .......

_~-_

.
~ J.a.~,. ~

..................
~

,..
""""",o.-
........ I"a •• " -..-.- --.-. USlLflllttS-

BUTORT OLCSÓN" ~~~\ SZOLNOK,

CSAK BIRN MÁRK . .e<~\\O Deak ,~:~:~;~k.
_On

~, -o, SlOltl'Sl

~~

WEISZ OEZSÖ'
..............--- .............................. ....
 - 57 -

A )O-as években Szolnok 25 gyári jellegü ipartelepével"

a városok rangsorában előkelő belyet vivott ki magának.
Ebben az időben a legnagyob~ ipartelepe a v&sut1 fő­
mühely és a cukorgyár volt; ut6bbi a feldolgozási idény-
ben kb. 1000 főt alkalmazott, s az ország cukorterme-
lésének kb. 10 %-át állitotta elő.

Avasuti főmühely szintén csaknem 1000 al lmazottat

foglalkoztatott. A cukorgyáron kiTtil az élelmiszeripart'
4 malom, l ecet - és szeszgyár és 1 Jéggyár is kiegé-
sz1tette. Vasáru- és mérleggyár, továbbá egy gépgyár
képviselte a nebézipart. A könnyüiparboz 6 faipari te-
lep, 6 gőzfürész és faaprit6telep tartozott. Nébány
más üzem, mint pl. a téglagyár, tükörgyár stb kisebb
szerepet töltött be a város életében. Tovább fejlődött
a pénz- és bitelélet is: 1927-ben hat budapesti nagy
pénzintézetekkel affiliációs kapcsolatban álló, rész-
vénytársasági alapon müködő pénzintézet, továbbá egy
fővárosi pénzintézet kirendeltsége és három, magánbank
volt Szolnokon.

A városkép változását mutatja, hogy 1940-re a megyei

városok között - Szombathely tól és Ujpesttől eltekint-
ve - Szolnokon volt található a legtöbb két-és három-
emeletes épület /5 három-, 25 két és III egyemeletes
bérház volti.
A bekövetkezett fejlődés jól leolvasható az alábbi
táblázatból: 51

A népesség és a főbb foglalkozási osz-

_____ t~l;ro! ~l~k~l~s!.
------
Év Összes Ös termelés Ipar Keresk.és hitel
népes-
ség.fő fő arány fó arány fG arány
% % %
1920 32539 5205 16,0 9553 29,3 2112 6,5
1930 38764 5609 14,5 11969 30,9 2873 7.4
1941 42008
 -58 -

A táblázat adataiból megállapitható, hogya kereskede-

lem ée a hitel terUletén foglalkoztatottak száma ée
aránya egyaránt növekedett 1920 és 1930 között. A lét-
szám emelkedési Uteme /136 ~/ nagyobb, mint a lakos-
ság lélekszámának ugyanezen időszakban bekövetkezett
növekedése /119,1 %/. Bár a következő évtizedre nem áll-
nak rendelkezésre helyi összehasonlitó statisztikai-
adatok bizonyos, hogy a válság utáni élénkülés következ-
ményeként ez a tendencia folytatódott /Budapesten 1930
és 1940 között az üzletek száma 162,6 %-kal, a kereske-
delmi alkalmazottak száma pedig 285,9 %-kal növekedett. I
S hogy Szolnok gazdasági életében a kereskedelem a kél
világháboru között milyen jelentős szerepet játszott,
azt jelzi az is, hogy 1937-ben a vasuton ide érkezett
áruk 70 %-a, a feladottak 80 %-a kereskedelmi rendel-
tetésü volt. 6

Az 1920 és 1930 kereskedelmének és a hiteléletnek rész-

letes statisztikájából látható hogy, a tulajdonképpeni_
kereskedők számának 610-r5l 1023-ra való 'növekedése
/167,1 %/ sokkal erőteljesebb ütemü volt, mint a hitel-
életben vagy akár más ágazatokban foglalkoztatottaké.
Ennek oka azonban nemcsak a konjunkturában keresendő
/~z 1919-1922. években kiadott kereskedői iparigazo1vá-
nyok száma 4-szerese volt a háboru előtt kiadottaknak.
Igaz,ezek nagy része kérészéletüvállalkozás lett./ 79
A kiskereskedők létszáma a Horthy-rendszer idején ország-
szerte állandóan nőtt, ami összefüggött a munkanélküli-
séggel és a tisztviselői létszám apasztásával, a B-lislá-
zásokkal. Az , állásukat vesztelt tisztviselők egy része
igyekezett megélhetését kereske,dőként biztos i tani.
A kereskedők számának növekedése nem állt arányban a
belső piaccal, sől miután ez szükült, a kereskedők nagy
részének helyzete elég bizonytalanná vált. Ezt tükrözte
a kiskereskedelmi vállalkozások számszerU növekedésén
bolül a sok tulajdonoscsere.
 i

. ~
.1n;~. I" .. . Ii
I

i
 - 59 -

~ keresők száma fo~lalkozási fóosztályok és fócsoport ~

szerint a férfiak es nők megkülönböztetésével 1920-ban
és 1930-ban. 51
férfi nó összesen
1920 19)9 1920 1930 1920 19)9
Kereskedelem és hitel
a.Tulajdonképpeni keresk.
I.Állatokkal stb.való keresk. 32 47 4 II 36 58
II.Fával és egyéb erdei term.
stb. való keresk. 48 114 6 5 54 119
III.Yas_és fémárukkal va16
keresk. 14 59 2 7 16 66
IV.Agyag- és üvegipar ké-
szitm.való keresk. 7 10 2 5 9 15
Y.Fa és faragott árukkal
való keresk. 37 38 12 9 49 47
VI. Fonó- és szövóip.á~kal
való keresk. 80 144 21 49 101 193
VII.Élelm. és él vezeti cik-
kekkel való keresk. 125 244 63 99 188 343
VIII.Gyógy- és vegyészeti
árukkal való kere sk. 8 24 4 9 12 33
IX.Könyv- és müker. 7 25 4 7 II 32
X-XVIII. Egyéb keresk.
fócsoportok 88 . 97 46 20 134 117
a.1 Tul.képpeni keresk~
ti s s z e s ~ n : 446 802 164 221 610 1023
b.1 Kofák és egyéb piaci
és utcai árusok 22 25 112 51 134 76
c.1 Háza1ókereskedók 4 7 15 2 19 9
d.1
e.1
Ugynökök és alkuszok
Pénz-, hitel- és
21 21 l - 22 21

biztositásügy 9B 173 31 3B 129 211

f.1 Közraktári vállalatok

Kereskedelem és hitel
Ö8 s z e s e n : 591 1028 323 312 914 1340
===Z==========================C===============r===ZI=====_=:::t=:=.
 - 60 -

A táblázatból azt is kiolvashatjuk. hogy 1930-ban a leg-

nagyobb létszámot, 343 embert az élelmezési és élvezet i
cikkekkel való kereskedés foglalkoztatta. utána követke-
zett 193 fővel a fonó- és szövőipari ágazat; a fak eres-
kedés szintén több. -mint 100 embernek adott kenyeret. A
többi kereskedelmi ág már csak 100-nál kevesebb embert
foglalkoztatott. A nők még csak 25 /1920/ ill. 21 %-át
/1930/ képezték a kereskedelemben foglalkoztatottaknak.
A legeróteljesebb növekedés a fa-, élelmiszer, vas- és
rémárukkal, valamint a fonó- és szövőipari árukkal való
kereskedelem területén következett be.

A kereskedők és az üzletek számának növekedése kitűnik

az ebben az időszakban kiadot t almanachokból. cimtárak-
ból is. Mig az 1927-es egyik cimtár 45 cimszó alatt fog-
lalja össze a kereskedóket. 48 addig az 1933-35 évekre
vonatkozó cimtár 50 már 66 cimszót ad meg. Bár a szer-
kesztés módjában is volt némi különbség, a szakmai lis-
ta nagymértékti bőv~lése kétségtelen. Az utóbbi cimtár
cimszavainak ismertetése hü képet ad egyrészt az akkori
kereskedelemnek a környező települések lakosait is vá-
sárlásra vonzó. szerteágazó voltár6l /szinte minden
sz-ama képviselve volt Szolnokon/. másrészt a mai szem-
mel hihetetlennek tünő szétforgácsoltságáról is:
l aut6kereskedó: 2; ágytollker.rl; állatker.16; ásvány-
olajker.:4 részvény társ /ebből 2 külföldil + Magyar
~ezégazdák Szövetkezete; baroafiker.: 2; bazáros: ll;
bor- és szesznagyker.: l IÖsztreicher Lipót és fia Nán-
dor, cégt: Klein Oszkár/; bőrker: 3; burgonyaker.: 4;
butorker.: 2; clpőker: 7; cukorka- és csokoládéker.:
4+2 lerakat; cukorkaárus Ipiaci/: 4; divatáruker.: 15.
dohány tőzsde: 29 13 társsal/; drogéria: 3 II fotószak-
üzlettel együtti; élelmiszerkeresk.: 20; ékszerutánzat-
ker.: 2; élő- és vágottbaromfi-ker.: 2; épitési anyag-
ker.: II febból 2 társsal, 6 részvénytársf; feetékker.:
6 febból egy 2 külföldi lerakatot képviselti; fényké-
 - 61 -

pésze~i cikk ker.: 5; füszer- és csemegeker.: 73+ Ál1am~

vasut1 alkalmazot~ak árudája, Magyar K6zt1sztvise16k
Fogyaszsási Szövetkezete, Vasutas Áruház miDt Szövet-
kezet aszemélypályaudvaron; füszeráru-nagyker.: 5
II festékes isi; gabonaker.: 7 12 társsali + Magyar Ál@
talános Hitelbahk gabonaosztálya és Tiszamalom; gy6gy-
szerész: 8; gy6gyárunagyker.: l; halker.: 2 II vaddal
is foglalkozotti; hangszerker.: 4, harisnyaker.:
Excelsior Harisnyaház RT; ház~artás1 cikk keresk.: 6;
illatszer-, diszmU- és bóröndker.: 4, ir6gépker: 4
II a ftRemiDgton"-t képviseltel; játékker.: 3, kefe-,
meszeló- és ecse~ker.: 2; kegyszerker.: l legyházi/;
kerékpárker. és kölcsönzó: 5; kesztyti- és kö~szerker.:
l; képker.: 1 Ipapiráruházon beltill; készruhaker.: 6;
kézimunkaker: 4; könyv- és papirker.: 6 Inyomdai és
könyvkötészeti érdekeltséggel/; kötöt~- és szövöttáru
ker.: 8, lisztke~.: 5+ Tiszamalom és a Törökszentmik-
16si Hengermalom lerakata; lisztbizományos: 1; 1emez-
és pléhedényker.: 6 12 társsali; mezőgazdasági gépker.:
2 + Magyar Mezőgazdák Szövetkezete; müszaki ker.: 13
II részvény társi; ·ny~rsterményker.: 18, posztóker.: 1.
rőfös- és rövidáruker.: 30 /2 társsali; rövidáru n~gy­
ker.: 4 II társsali; szatócs: 47; termény- és takarmány-
ker.: 2; tej- és tejtermékker.: 1; trágyaker.: 3; tü-
ze1őanyagnagyker.: 13 14 részvény társ, 4 társsa1/;
ügynökök és ügynökségek: 21 + "Takarékosságft Áruhi~e1t
közvetítő és incaI!so iroda; üveg és porcelánker: 5
II társasi; vaskeresk.: 5 12 társsal és l részvény társi;
varr6gépker.: 4 + ·Singer" r.t.; vásároz6: 13; virág-
ker.: 5; .sákkö1csönzó: 2; zenemüker.: 1.

A .husellátást 44 hentes II társsali és 15 mészáros biz-

tositotta. Az emlitett ügynökök főleg ingatlanokkal,
borral és 8zesszel, valamint gabonával, Mira-vizze1,
gyógyszerrel, fával és szénnel, olajjal és benzinnel
. foglalkoztak.
 - 62 .;

A felsorolásban sserep18 kereskedők mintegy 270 Uzlet~

helyiségben X árueítottak. 21

A cimtár adatait elemezve kitünik, hogy 19l4-hez vi-

szonyítva kevesebb a társasnak nevezett cégek száma,
viszont több a részvénytársaság, egyes terUleteken
lszesz, malom, fal erősebbé vált az ipari és a kereske-
delmi tőke összefonódása. Több a bel- és külföldi 1e-
rakatok, képviseletek és ügynökségek Ibenzin~ ásvány-
olaj , festék, varrógépI, valamint anagykereskedők
száma. Utóbbiak a két világháboru között 25-30-an voltak.
Nőtt a szövetkezetek száma és szerepe is . Ezek közül az
egész országot behálózó Hangya, a Magyar Köztiáztvise1ók
Fogyasztási és Értékesitési Szövetkezete, a MÁv Alkal-
mazottak Fogyasztási Szövetkezete és árudája, a Kiske-
reskedók Beszerzési Szövetkezete vol tak a legjelentó-
sebbek.

A Szolnoki Hangya a Kossuth téren a mai kollégium épü-

letében volt; üzletében ftiszer - és csemegeáruk voltak
kaphatók. Az itteni kirendeHséghez egyébként 84 vidéki
szövetkezeti bolt tartozott 1927-ben. A köztisztviselők xx
hasonló jellegü boltja a Hangya mellett állt. A vasuta-
sok és postások részére közszükségleti cikkeket árusitó
"Jólét Áruház" lállomáshoz közelI 1934-ben 16 alkalma-
zottat foglalkoztatott, ekkor 1346 részjegy-jegyzó tu-
lajdonosa volt.
A szövetkezés legigazibb hagyományait a munkás fogyasz-
tási társulások próbálkozásaiban találj uk. Emléküknek ki-
jár az utókortól pár 1I0ndatos felidézés. Munkás Fogyasz-
tási Szövetkezetek Dévaványán - 1950-ig Szolnok megyéhez
tartozott - Törökszentmiklóson, Szolnokon és Turkevén a-
lakultak. Ezek kiméletlenül megbuktak, más választás hiján
x Az l.sz. forrásmunka szerz5i szerint 19J8-ban az üzlet-
helyiségek száma 644, ugyanannyi, mint a magánkereskedók
száma.Ez téves szemlélet, hiszen a magánkereskedelem egyes
. ágai nem kívánnak üzlethelyíséget. '
xx 1925-ös ujságcikk megemliti hogy ezen országos szövet-
kezetnek "fajvédő" hivatása volt a zsidó kereskedőkkel szea-
ben. 74
 e
AmAR lOZnszMSELOl fOBTWAsI.
TfRIIELO ts atTElESITO szovmum v __~ __

="~"".Y:=C:: 21 00 7 Ijla.o.
t:= c:cr::... t. f • .r; diJ •
I~·
..... .........,... . H.....,..........
_.....::"""
_ .... -
. . . . el
--.
. . . . . . . . . . . . . . II8d.aU. ......... ........

...,.... .plbdH _Ud.k .... ~

,~ • Jl(O"!~~ IUl....... ~

--
JtOZl'ONTI lRonAl:. ·
'VI. uautSI'. SUUC::S&ICOUrCI .a.
r ....... __ JI. u-.. a-e. ......
~.1l-as.

EX. KDOUT. IIUSt'mtoUTCA IS-a.

reW.. 10-.1 JI-G. ~.......

ItOZPONTI rARHAz. J! I Z oiJJ X I t yÁJ X.

J,. uirot.rr. UHtLOr UL
T.w.·.......u.l... ,...... ......
SZtN. ts FArELEP.
:t...aGLtDI.Oy
1'. . . . . . , Jtt..d __IL

.
=.(II,;,Z::-=).~ .....",_
vmEKI ItIRENDELrsiXlEJt.

.,

let. ellen aetmt41. k1togia uea _rultt.l.

Jlnuett aUllld.r6l IIAkáIlt CIOII4ott le •

. ',.
L. _ :-"---~-
:.:aJ \
I
 - 63 -

'beolvadtak a Hangya szl:Svetkezetekbe. A szolnoki Munkás.

FogyasztáSi Szövetkezetről Rag6 Antalnak, a fl:Sldmunkás
mozgalom egyik vezetőjének, a szolnoki földmUvesszöve t -
kezet alapitó tagjának és elnökének közvetlen emlékei
vannak.

"Ugy emlékszem.1922-ben alakitottuk meg a munkásszövet-

kezetet. Nagyon demokratikus szervezet volt. Vasárnapon-
ként kis boltunkban felváltva álltunk a pénztárnál,
szolgáltuk ki a munkásasszonyokat. A munkások, az öntu-
datosabbjai, I:Snként vállaltuk ezt. Ugy tekintettük, az-
zal a pár fillérrel is segithetünk a munkáscsaládok sor-
sán, amivel -olcs6bban tudjuk adni az árut. Igen ám, de
nem-hogytókénk nem volt, hanem forgaimat sem tuetunk
igazán csinálni. Való, hogyamunkásasszonyok I:Sntudat
dolgának is tartották, hogy nálunk vásároljanak. De az
is igaz, hogy olyan nyomorult emberek voltak, hogy legtöbb-
je hitelre kért. Amig tudtunk adtunk. Csakhogy igy nem
lehetett feltölteni a boltot . Nemsokára el -is sorvadt,
magyarán megbukott, a mi kis szövetkezetünk. A kis bolt-
nak, amelyet a munkás kerületben tartottunk fenn, már nem
tudom mi lett a sorsa. De a vállalkozást én a mai szövet-
kezetek elődjének tekintem. Munká8~ sszefogás is volt ez." 4

Zsemlye -Ferenc elmondta, hogy a szövetkezet létrehozásá-

nak gondolatát az Általános Munkásképző Egyesület veze-
tő! ,- Ragó Antal, Baricza László és Wigand Rezső - ve-
tették fel. A szÖvetkezet vezetője Wigand lett.

A kiskeresetü lakosság szivesen fordult a "Takarékosság"

Áruhitelt közvetitő és incasso irodához lez is a Kossuth
téren voltI, mely 6 hónapi rulirozó, tehát folytatólagosan
hitelvisszafizetési kötelezettséggel járó ill. hitelfel-
véteit biztositó cég volt. Az ált ala adott kék és sárga
hitelcédulákat be lehetett váltani akiskereskedőknél
laz iroda vezetője Kampler Tibor volt.1 Ugyanilyen te-
 - 64 -

'vékenységet folytatott a~ "Áruforgalo." áruhitel iroda

is, amely egy épületben Tolt a konkurenssel.

Városi tulajdonként 1920-ban létrehozták "Szolnok Város

Közellátási Vál1ala~át".33 Ennek célja az élelmiszerek
és elsórendU közszUkségleti cikkek {tüzelő, Tilágitó-
anyag, ruházat, stb./ forgalmazása és szétosztása volt.
Előreláthatólag 10 évi iaőtartamra hozták létre, de az
ellátás javulásával hamarosan a Berfeld ~erenc bankház
érdekkörébe került, amikor e vállalat fa és szén eladá-
sával foglalkozott. Megjegyzem, hogy e bank áruosztálya
terményekkel és rádióval is kereskedett.

A teljesség igénye nélkül néhány tőkeerős szolnoki ke-

reskedő: Füszer nagykereskedók: Kánitz Náthán /raktárai
a jelenlegi Ingatlankezelő Vállalat Kossuth-tér 5.sz.
alatti épületében vo1tak/, Rosenzweig Ede /a Kossuth-
téri zöldségesbolt he1yén/; füszer ~iskereskedók:
Konsitzky Gusztáv la Városi Tanács- a volt "Városháza"-
földszinti részén volt az üzletel. Stefankó János /a
Beloiannisz utcai Könyvesbolt helyén volt az "Aranysas"-
hoz cimzett üzletel, Nádházy József /Arany János utca
- Ady Endre utca sarkával szembe~ festék kiskereskedő:
Szente Mór Imuzeum-épület földszinti részénl; selyem-
szövet kiskereskedő: Bárdos Sándor la városban legna-
gyobb divatáruháza a mai "Sztár Áruház" épületében volt
1930-1940 közötti; texti1- és készruha kiskereskedók:
Brüll Emil laz MSZMP székház előtti részen levő áruhá-
zában 16 alkalmazottat foglalkoztatotti. Fehér Antal
/üzlete a "Páva" helyén volti. Szölósi Miklós la Belo-
iannisz utcai 13.sz. Cipőbolt helyén volt üZ1ete/; di-
vatáru kiskereskedők: Holczer Vilmos /Kossuth térenl,
Kalmár Miksa /a "Páva" baloldali bejárata vezetett üz-
letébe/; textil-divatárukereskedő: Mezei Béla /a volt
"Hófehérke" helyén a Postával szembeni; cipő-divatáru
 - 65 -

kiskereskedő: Szekeres Béla /a Kossuth téren lebonto-t !

"Szekeres"-házban/, cipő- és méteráru kiskereskedók:
Spi tzer-Kovács /üzletük a ~'Sztár" Áruház melletti "Kész-
ruha Bolt" helyiségében vOlt/; cipő kiekereskedők: Stem
István /Sztár áruház melletti fé~fi konfekció bolt he-
lyén/; Szenes Gyula /divatáruval is foglalkozó üzlete a
"Kristály" cipőbolt helyén vOlt/; vas- müszaki kiskeres-
kedő: Fazekas Adolf /üzlete a mai Vasbolt helyiségében
volt; Fazekas egyébként 35-40 alkalffiazottat foglalkozta-
tó mérleggyár tulajdonosa is vOlt/; papirárukkal foglal-
kozó kiskereskedő: Faragó Sándor / "Bagoly" üzletháza a
Kossuth u. 20. sz. alatti "Gyermek Cipőbolt"-ban vOlt/; _
játékáru kiskereskedő: Vidor Jenő /"Vidor Áruház"-. majd
1933-tól "Filléres Bazár" nevü üzlete a Kossuth-tér
- Magyar u. sarkán volt. üzlete olyan forgalmas volt,
hogy szezonban - ajtónyitogató fiut is alkalmazott, aki
üdvözölte a bejövő ill. távoz6 vevőket/4 tüzi- és épület-
fakereskedők: Bakai Gyula /5 tisztviselővel, 40 munkással
dolgozó telepe volt a TÜZÉP 90l.sz. telepe helyén/, Po-
lacsek J. és Fia /4 tisztviselőt, l gyakornokot és átlag
20 munkást foglalkoztattak/. Krausz Dávid és fiai /át-
lag 10 alkalmazottat foglalkoztattak; telepük a ~üvész­
telep környékén vOlt/, Wachs Lajos /főleg szállitmányo-
zással foglalkozott, de fatelepe is volt a Pillang6 ut-
cában/; Oppenheim Ott6 /Uzletköre a megyén kivül Békés
megye a Szeged-Gyula vonaIig és Pest megye alsó része;
teleppel nem rendelkezett, a Magyar Általános Kőszén­
bánya RT. vezérképviselője vOlt/; szeszgyáros és nagyke-
reskedő: Klein Oszkár /üzeme az Ostor utcában volt/.

Voltak a város munkásIakta körzeteiben is /Pletykafalu,

Tabán, Téglaház, Temető ut, Liget U., Cigányváros/ je-
lentősnek mondhat 6 füszer- csemege és szatócsUzletek,
azonban kétségtelen, hogy a legpezsgőbb üzleti élet az
állomástól a Tisza-hidig vonuló fóutvonalon volt. Egy
 - 66 -

1927-es szolnoki kalauz és cimtár igy festi le a főut­

cát az Eötvös téri viztoronytól elindulva: " ••• tovább
folytatva utunkat befelé, innen már teljes elevenségé-
vel bontakozik ki eAőttünk a város kereskedelmi forgal-
ma~ Az utca mindkét oldalán üzlet üzlet mellett, amelyek-
nek hosszu láncolata minden szépet, jót kináló, mosolygó
kirakat aival szinte végelláthatatlan messzeségbe nyulik
el a Kossuth-téren és a Gorove utcán át csaknem egészen
a vármegyeházáig._ 49

Nagy Lajos iró - aki nem az idillikus képeket kereste és

talál ta Szolnokon 1932-ben - szóvá tette,' hogy ezen a
hosszu utvonalon szinte egyáltalán nincs fa: •••• a ke-
reskedő is ellensége a fának - irta -, sósavval öntözi,
hogy kiszáradjon, mert ha megnő, elfödi a cégtáblát.-
INem véletlen az iró egyebütt is pesszimista hangvétele.
Az ipari munkanélküliek száma ekkor 6-700, a mezőgazda­
ságiaké 1400-1500. 1931~ben 51.000 zálogOlás történt
adóügyben/. 21

A kereskedelemnek a belső városrészekben való tömörülé-

sét bizonyit ják a következő 1930-as statisztikai adatok
is: az V. kerületben 15,4 %-ot ért el a kereskedelemmel
foglalkozó lakosok aránya, de meghaladta a 10 %-ot a II.
és III. kerületben is. A külterületeken csak. l % volt a
kereskedő elem. /Szolnok kerületi beosztását amellékelt
térkép ábrázolja/. 51

A kisszámu meggazdagodott kereskedőréteg szorosan össze-

fonódott a város kÖZigazgatási vezetőivel és igy jelen-
tős szerepet játszott a társadalmi életben is. Nem vélet-
len, ~iBzen 1927-es és 1928-aB polgármesteri jelentések 41 ,42
szerint a legtöbb adót fizető 100 fő negyed része igy
oBzlik meg:
9 nagykereskedő
9 kereskedő
2 vendéglős
5 gyógyszerész /1928-ban csak 31
 - 67 -

1927-ben a városi képviselőtestület 86 választott tag-

jából - mint virilista - 10 kereskedő és vendéglős volt
laz idősebb olvas6k kedvéért ezek neve: Krausz Samu fa-
kereskedő, Triznay Kálmán, Homoki Géza és Danczák J6zsef
ftiszerkereskedők, Fehér Antal kereskedő, Schwartz Zsig-
mond divatáru-kereskedő, Pozderka Sándor vendéglős,
Nagy Endre burgonya-kereskedői. A képviselőtestület 197
tagjáb61 1927-ben 43, 204 tagjáb61 1928-ban 51 kereske-
dő volt. A későbbi évekre· is fellelhetők hason16 . adatok.

A két világháboru kBzött a szolnoki kereskedők aktiv tár-

sulati életet éltek, folytatva és kiszélesitve az 1887-
ben alakult Kereskedelmi Társulat tevékenységét. 79 Ennek
csak a tehetősebb kereskedők voltak a tagjai, amit az is
mutat, hogy 1928-ban 270 rendes és 92 pártoló tagja volt.
trdekes, hogy elnBkei váltakozva voltak gyáros ok és ke-
reskedők. 1921-ig Sugár Adolf gyáros, 1921 tavaszát61
19.31 márciusig R6th KÓr kereskedő, ettől kezdve 1937 már-
ciusig Kádár Gyula, a Cukorgyár vezérigazgatója, majd
dr Ösztreicher -István kereskedő voltak az elnökök. A Tár-
sulat keretén beltil aokirányu tevékenységet fejtettek ki:
szakelőadásokat, tudományos és irodalmi felolvasásokat,
hangversenyeket, sz6rakoztató összejöveteleket szerveztek.
Elérték, · hogya személy- és teherpályaudvaron az éjjeli
telefonszolgálatot bevezessék. Kirakatversenyeket rendez-
tek, kiállitásokon vettek részt. Felléptek a kereskedők
száaára előnytelen rendelkezések, intézkedések megváltoz-
tatása érdekében Ikövetelték az OTI-terhek, postai és
telefondijszabás, a · k5zterhek csökkentését, ellenezték a
szövetkezetek állami támogatását, stb.1 A közhivatalok
vezetőivel - köztük a fóispánnal - karöltve felhivást
intéztek a tisztviselókhöz és általában a . fogyasztó kö-
zönséghez, hogy csak helybeli kereskedőktól vásároljanak.
Kapcsolatot tartottak fenn az OMKE-vel és a Debreceni
 - 68 -

Kerüleii Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy ezálial

az országos ~ozgalmakból is kivegyék részUkei. A Tár-
sulat összej~veteleit a mai Sztár áruház épületében
tartotta.

Annak emlékére és tiszteletére, hogy' a Szolnoki Ke-

reskedelmi Társulatot 50 éve alapitották, 1937-ben
Szolnokon rendezt ék meg a Vidéki Kereskedelmi Testü-
letek VI. országos értekezletét /melyen a főispán
kijelentette, hogy ő is kereskedőnek vallja magát/.
A társulat az előző években képviseltette magát a
debreceni. nagykanizsai. miskolci. szombathelyi és
szegedi, majd 1938-ban a Gyöngyösön megtartott ér-
tekezleten.

A Társulatnak is jelentős része volt a "Jász-Nagykun-

Szolnok vármegyei Kereskedők Közgazdasági Lapja" · c.
foly6irat 1936. 1937 és 19)8. években történő megje-
lentetésében. E lap szerint a szolnoki társulat hir-
dette meg 1936 végén a szabott-árrendszer bevezeté-
sét, mely 1937 márciusára Szolnokon már "fényesen
bevált - országszerte mintaképül szolgál ••• " Azelőtt
ugyanis a kereskedők szinte minden vevővel alkudva
adtak tul portékájukon.

A Társulat ostorozta a szolnoki kiskereskedőket. mert

azok hacsak tehették Budapesten szerezték be áruikat.
Persze ez nem volt véletlen. A helyi nagykereskedók
/akkori szóhasználat szerint en gros-isták/ ugyanis
főleg az alapvető . élelmiszereket - mint pl. cukor,
só, liszt, kismértékben. zsir - hozták forgalomba,
ugyanakkor a gyarmatáruk vonatkozásában a budapesti
nagykereskedók /Hoffmann József, Kellinger DáVid,
Wertheimer és Frank, Rodosi Sándor, Colonus Kereskedel-
mi RT/ voltak a kedvezóbb beszerzési forrás. Ezek olyan
 - 69 -

tókeerősek voltak, hogy "árui kat 30 nap hitelbe adták

2 ~
kasszaskont6 biztositásával, ha pedig a kiskereske~
dő a rendelés leadásakor fizetett, ezen felUl lIlég u.n.
rorskont6t is kapott. Ilyen nagy kedveményt a vidéki
nagykereskedők nem tudtak nyujtani.

A kereskedők társulat i életéhez hozzátartozott az is,

hogy különböző szakmai csoportokat hoztak létre Irövidá-
rUkereskedók, füszerkereskedők egyesülete, stb.I, melye-
ken belUl a szUkebb szakmai kérdéseket - köztük azt,
hogy hogyan lehet kevesebb ad6t fizetni - vitatták meg.

Néhány fontos közszükségleti cikk forgalmazása a követ-

kezőképpen történt:

A ~ értékesitése elsőkézben a Magyar Általános Hi-

telbarik cUkorosztályának kezében volt; e bank lerakata
szolgálta ki a szolnoki nagykereskedőket is. A!2 for-
galmazása állami lIlonopólium volt, az Állami S6hivatal-
nak Szolnokon is voltlerakata. lagy szerepe volt az
élesztőnek. amelyet nemcsak a kereskedőktől, hanem 5 kg-
nál nagyobb tételt a gyárt61 közvetlenül is lehetett
utánvétellel rendelni. Lisztárusitás nélkül fUszerkeres-
kedőt el sem lehetett képzelni Ilisztet egyébként a pékek
is árusit-ottakI. Dobozos és üveges konzervek akkor még
alig voltak, előbbit aszardinia, ut6bbit a különböző
savanyuságok képviselték. Az abban az időben még nél-
külözhetetlen petr61eumot a füszerkereskedők a korábbi
felsorolásban is emlitett ~lföldi lerakátokt6l vásárol-
ták. Mindegyik füszeres igyekezett forgalmazni a ~
ill és csokoládét, melyet magas /35 'f--osl árréssel le-
hetett értékesiteni. Ezen áruféleségeket részben a helyi
nagykereskedőktől. részben a gyárak utazó UgynBkeitól
szerezték be. A vegyi-kozmetikai cikkek skálája akkor
még amaihoz viszonyitvaszUk volt, de a forgalma.6k
között nagy volt a verseny. A cipőpasztát gyárt6 Schmoll l
 - 70 -

és Kallos ügynöke a legkisebb szat6osboltot is rendsze~

resen felkereste és rendelés esetén 180 napra I!I adott
hitelt , ami a kisebb konkurrens eket sorra tönkre tette.
Egyetlen konkurrens ként a Benes testvére~ -Kakas- . pasz-
tája maradt. A kozaetikai árukat a hajolajt61 kezdve a
krémekig szinte kivétel nélkül kimérve árusitották. A
textilárukat hazai nagykereskedóktól és gyárakt6l~ va-
lamint kUlföldról szerezték be.

Szolnok ellátásában ezen idószakban is komoly szerepet

játszott a ~ mely a Kossuth-téren és a be16le ki-
ágazó utoákban kapott helyet. Szinte csak itt lehetett
beszerezni zöldséget és gyümölcsöt, halat, baromf1t
lennek piaca a mai Szigligeti utoában volti. tejet és
tejtermékeket /utóbbiakat az azóta már megszUnt Csarnok
utca elején levó csarnokokban lehetett vásárolni/. A
használt cikkek piaca kb.1940-ig a Szigligeti utoa vé-
gén, azután pedig a Hubay Ferenc utoában volt. A mai
Gábor Áron tér adoH helyet a bu.z apiacnak. A háromszög-
letű tér igen alkalmas volt, - márcsak megközelithetósége .
miatt is - a buzásszekerek számára. Nem véletlen, hogy
itt árul ták a szénát s szekérszámra a tököt, dinnyét ig.

Jelentósek voltak az ors·zágos állatvásárok, melyek for-

galmát az alábbi statisz~ika szemlélteti /a ~ az eladott
állatok arányát mutatja a felhajtotthoz viszOnyitva/. 5l
Ev A felhajtott Az eladott
szarvas- Ió ser- juh szarvas- ló ser- juh
marha tés marha tés
1927 1030
%
1928 1560
225
585
3900
3150
770
480
810 112
18~6
6 5 !2~
l O
4,i ~56 4í,g
1700 335

% !20 21t4
ilo 2~5 5~d 35~t
1929 360
%
1930 2376
146
1345
1200
2706 570 8l!f
13
9
2~~0
. 9
4,
1 '1 . .2~t66
4
% :2 6 .4 6:2.4 4~~~
1931 28Jö 1779 6511 797 1289 !W 3396
~ 4:2.2 16.2 22.2 40.!
 - 71 -

Megjegyzés: 1927-ben l, 1928-ban és 1929-ben 2 állat-

vásárt nem tartottak meg.

Az állatvásárokat 1928-ig a viz torony és Kátyás kir. ut

közötti térségen tartották, melyen vásáros bódék is vol-
tak és vásárok alkalmával a kézmüvesek is itt árusitot-
tak. Az emlitett időpontig a sertésvásárok külön, a Tisza
Szálló és a hid közötti részen - az u.n. Scheftsik-féle
ingatlanon - voltak csütörtökönként. Később az égés z ál-
latvásárt a Zagyvapart és a Keskeny János u. közé helyez-
ték át. A piac- és vásárterek elhelyezésének rendezése
sok huzavonával történt, de a fő problémát az jelentette,
hogy emiatt - 1928-as ujságcikk szerint - " ••• országos
vásáraink fejlődni nem Képesek •••• Sajnos ma is gyakori •••
hogy a szolnoki gazda, ha igavonó állatot akar venni,
vagy eladni, azt nem a szolnoki vásáron kisérli meg, ha-
nem az ugyanazon napra eső vidéki nagyobb forgalmu és
jóhirü vásáron. n74

A két világháboru között Szolnok vendéglátása is tovább

fejlődött. Bár a vendéglátásban foglalkoztatottakról nem
áll rendelkezésre részletes statisztika, a vendéglátó
egységek számának változásából következtethetünk az ezen
ágazat ban foglalkoztatott létszám alakulására. Egy 1926-
os és az 1933-35 évi cimtárbó1 és egy 1938-ra vonatkozó
forrásbói 1 megállapítható ezen egységek száma:-

1926. 1933-35 19 38
Kocsma 43 49 120
Vendéglő 37 30
1926-ban a 43 kocsmát kiegészitette a különböző körök,
pártok és egyletek által üzemeltetett . 5 kocsma és 6 ital-
mérés, valamint 2 magántulajdonban lévő italmérés, amelye-
ket a későbbi cimtár minden bizonnyal csak szerkesztési
változás miatt már nem szerepeltet. A fenti adatokból és
a Tisza-szálló megépüléséből arra lehet következtetni,
 - 72

hogya gazdasági válság hatására a vendéglátóhelyek

száma stagnál.t, majd növekedett. Utóbbinak törvény-
szerűen az e terűleten foglalkoztatottak számának
növekedésével kellett együtt járnia. A létszámnöveke-
dést támasztják alá a szállodák ill. a szállodai férő­
helyek számának változásai is.

1926-ban a következő szállodák müködtek: "Nemzeti"

133 szobávall,. "Lopocsi"-féle /5 szobával, melya
Beloiannisz u.- Sütő utca sarkán levő "Piknik" biszt-
r6 épületében volti, "Korona" III szobával a vasut-
állomással szemben vOlt/, "Kossuth" 16 szobával szintén
a vasutállomás · környékén volt/o A négy szálloda összesen
55 szobával rendelkezett, - ami nem sokkal több férő­
helyet jelentett, s a "Nemzeti" kivételével nem számit-
hattak az akkori követelményeknek megfelelő modern szál-
láshelyeknei. 1937-re már csak 3 szállodája volt Szol-
noknak, viszont a férőhelyek száma 115 lett! A 3 szál-
loda: "Nemzeti" /40 szobával és 60 féróhellyel/, -"Tisza
Szálló és GyógyfürdŐ" /28 szobával, 38 féróhellyel/,
~orona·/ll szobával, 17 féróhellyel/. Villany és vizve-
zeték mindhárom szállodában volt, a melegvizszolgáltatás
csak a Koronából hiányzott.

Annak ellenér.e, hogy az 1928. április H-én megnyilt

s az u.n. Speyer-kölcsönből épült "Tisza Szálló" hosz-
szu időre egyik bázisa lett Szolnok idegenforgalmának
és ma is a város egyik legpatinásabb épülete, müködé-
sének meg~ezdése nem volt szerencsés, szinte egybe-
esett a gaZdasági világválság kirobbanásával. 1932-ben
Nagy Lajos méltán háborgott: " ••• És a multban sem volt
kórházra pénz; holott néhány év előtt hatalmas - és ma
üresen álló - szállodát épitettek, étteremmel, kUlön
 - 13 - "

termekkel, pazarul - az igaz, hogy ki tUnő fürdővel is ~,

leginkább azért, lllert a kávéházba la "lIe.zeU"-ról van
szól már bejártak a kereskedők és Ugynökök is, az urak-
nak tehát ujra szeparálniok kellett magukat. A szálloda
egymillió pengőbe kerUIt, s ez az összeg csaknem kidobott
pénz, - lllert a "kereskedők és Ugynökök ide is eljárnak,
az urak tehát ott ülnek meg1'Urödve, de megint csak nem
szeparálva ..... 21

Persze azért voltak reggelig tartó dáridók a szállodáboz

tartozó étterembea és kávéházban - melyek bérlője Weszther
Rudolf, a pályaudvar vendéglőjét bérlő Weszther István
fia volt - hiszen "ez volt a város első szórakozóhelye,
ahová a város urai, a környékbeli uradalmak gazdag bir-
tokosai jártak, s itt tartották Illeg a nagyobb összejöve-
teleket, bálokat is. Egy 1928-as turakönyv17 igy ismer-
teti a szórakozóhelyek programját: "A szálló halljában
délutánonként táncos teák Ifive o'clock teal, este az
étteremben és kávéházban pedig jazzband és cigányzene
felváltva szóraltoztatják a vendégeket."

E szállodában sok hires ember is megszállt; közUlük csu-

pán az országjáró Móricz Zsigmondot emelem ki, aki a
szolnoki gyógyfUrdó nagy kedvelője volt.

A "Hemzeti"-ból Bagy Lajos ad érdekes életképet 1932-ból:

a, ••• A vendégek száma nem sok. A főpincér ·adósok laj-
stroma· c. aktája igen terjedelmes, legalábbis fővárosi
nivón mozog. Leginkább hátul, a kávéház mélyén csoporto-
sulnak, ahol kétféle nemzeti játék folyik: a multat ma-
rasztaló alsós és a jelent kifejező römi. Katonatiszt is
kártyázik. kereskedókkel, sót kereskedelmi Ugynökkel, ami
valami mégis a delllokráciá"ból ••• Esh cigányzene, álJlosan,
de nem szomoruan, senki selll figyel rá. lI6takultusz, dalo-
lás, huzatás, nyilvános ivászat - volt, nincs. De meg kell
 - 74 -

jegyesnem, hogy nincs alatt aindig csak alt értendó:

nem igen van. Kert bármi nincs is, valami csökevényes
formájában itt-ott, legalább néha, mégis van. Például
láttam egy kereskedőt, aki egy kis aagyar nyelvü fibe-
tet olvasott figyelmesen: O. Molotov, a második ötéves
terv ••• A cigányzenészek csuda rosszul keresnek ••• ~
Szabó Barna szolnoki ujságiró már nem a kívülálló, ha-
nem a szenvedélyes lokálpatriota szemével irta 1941-ben
~ ••• minden szórakozni vágyó... ebben a "remek
heliség"-ben talál esetenként vigaszt a napok és éj- -
szakák szürkeségére, eseménytelenségére, változatossá-
got nem ismeró egyhanguságára. Otthon ez a kávéház,
mint szórakozóhely ••• keblére öleli, dédelgeti, melen-
geti a város minden hU fiát és valóban faji, feleke-
zeti, társadalmi és rangkülönbség nélkül ••• Egy darab
Pest, jó adag kultura, üde, kedves sz1nfolt sorsunk
szürke palettáján ••• C 27

A Nemzetit egyébként 1926-tól Szántó Gyula bérelte;

tőle Ivanits József vette át 1930-ban, aki azt álla-
mositásig üzemeltette. /A ' tulajdonos Kálmán Elek kö-
zépiskolai tanár volt/.
Jelentős szórakozóhelynek számitott még a vitéz Romváry
Ragg Rezsó tulajdonát képező "Vármegyei Tiszti Kaszinó",
mely a mai Uttörőház épületében volt.

Az elóbbieltnél kisebb, de azért jelentós éttermek és

vendéglók közül néhánynak a neve máig fennmaradt.
Acsay Lajosnak a Magyar utcában, a mai Alföldi Étterem
helyiségeiben volt vendéglője, Bársony Jóltsefnének a már
aegszUnt Lehel utcában /a vasuti pályaudvar melletti
"Lehel" vendéglőben 4 étterem, több külön terem volt
és kerthelyiség is tartozott hozzál, Lór1nczy Gyulának
a vasutálloaással szemben, Wéber Károlynak az akkor
Kóric-ligetnek nevezett ~iszaligetben /"Aranylaltat"/
 - 73 -

és a mai Halászcsárda helyén.Westher Istvánnak a

pályaudvaron volt étterme ill. vendéglője. AZ "Arany-
lakat" tulajdonképpen halászcsárda volt 3 teremmel
és tágas kerthelyiséggel; halkUlönlegességei és turós-
csuszája országos hirnek örvendtek.
Néhány további _vendéglőnek csak a megnevezése és helye:
"Otthon" /Jósika utcában a mai "Kozdonyvezetők Ottho-
na" helyén/. "Aradi borozó" /Aradi utcában a Fogtech-
nikai Vállalat telepe helyén/. "Kispipa" /a Jókai
utcában/. "Bagolyvár" laZ MSZMP székház helyén/. "Ka_
kas· IHősök-tere-Beloiannisz u. már lebontott saroképü-
letébenI. "Tulipán" /Verseghy u. 37.1.·Vig Kagyarhoz"
la Petőfi utcában/o
Az egyszerű emberek fő szórakozóhelyei. ahol táncmu-
latságokat is tartottak a Deutch-féle vendéglő IPető­
fi Sándor utcábanl, a "nagylábu· Vig Kálmán Hunyadi
utcai vendéglője és a köznyelv által "Gatyaülep"-nek
nevezett Munkásotthon la jelenlegi Ságvári -köruton a
Rendőrkapitányság óvódájával szembeni épület/ voltak.
Ezen utóbbi nagyobb rendezvények esetén a mai Vörös-
csillag Mozi épületének helyiségeit is kibérelte.

A Hunyadi utcai vendéglőnek - ahová főleg gazdálkodók,

földmunkások jártak - munkásmozgalmi vonatkozása is
volt. amiről a Szolnok és Vidéke c. lap 1926. jul.15-i
száma - persze ellenséges hangnemben - igy számol be:
"Kommunista agitáció Ifőcim!, Dugába dőlt az aratósztrájk -
keresik a kommunisták fészkét /alcim/ •••• Tisza Antal
és Ragó Ferenc x szolnoki földmunkásokat kommunista
agitáci6 miatt letartóztatták. Dolgukat olyan .erészen
csinálták, hogy röpcédulákon kommunista gyüléseket
hivtak össze Vig Kálmán Hunyadi utcai vendéglójében."77

x Az ujság helytelenül közölte a keresztnevet - Rag6

Antalról van szó.
 - 76 -

A cikk a Horthy-rendőrség koholmánya. Val6jában nem

történt rendszereIlenes megmozdulás, a rendőrség pro-
vokációjával azt akadályozták meg, hogy a kommunista
beállitottságu Tissa Antal - aki a Magyar Szocialista
Munkáspárt jelöltjeként országgyUlési képvise16 akart
lenni - a vendéglőben megtarthassa választási gyUléaét.
Mivel letartóctatták, választása nem is történhetett
Illeg.

A vendéglős szakcsoport elnöke Pozderka Sándor vendég-

lős Ive~déglője a buzapiac sarkán állti, a vendéglőBök
és szállodások ipartársulatának elnöke We.sther István
volt.

Az 1933-35-ös címtár szerint ebben az időben Szolnokon

6 cukrász mUködött. KözülUk a legjelentősebb volt az
1895 ó-ta önálló id. Kádár Kálmán, akinek "nagyvárosi
nivóju· üzlete a mai "TUnde" presszó helyén volt.
Kádár cukrász szabadalma volt a "Zuzmara" néven csomagol t
csokoládéfagylalt. Ifj. Kádár Kálmán 1940-ben vette át
apjától az átlag 8 főnyi személyzetet foglalkoztató cuk-
rászdát. s azt hasonló magas szinvonalon üzemel tett-e
tovább. Ebbén az időben két bosnyák fagylaltkészitó is
volt Szolnokon: Klshil Bekir és Sali Abdul Hamid, akik
piros fezzel a fejükön tolták fagylaltos kocsijukat és
árusitották a fagylaltot, cukorkát, sőt bicskát is.
A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók helyzete 26
Szolnokon ie megegyezett az országossal. ÁtlagbérUk
ugyan valamivel tulhaladta az ipari munkásokét, de igy
sem volt elegendő a megélhetéshez, perspektivájuk nem
volt arra, hogy a havi 100-130 pengős keresetból össze- o
kuporgassák az önállósuláshoz SZÜkséges tőkét. A munka-
helyek többsége egészségtelen volt, nélkülözött minden
egészségügyi felszerelést. A munkaidő 1939-ig egyálta-
lán nem volt szabályozva, a kereskedelmi dolgozók több-
Mngj n1e nt a "rr.rJgylll'OrSZ<Íg turakönyv e, 1 ')20"
cimű könyvben
 - 17 _.

sége napi 12-16 6rát dolgozott, a vendéglátóiparban

néha ennél is többet. Még az 1939 évi rendelet is 9.
ill. 10 órában szabályozta a kereskedelmi dolgozók
munkaidejét. A tónökök ,nagy része durván, sértó m6don
bánt velük, s mindezt nyugodtan tehette, mert a nagy
munkanélküliség közepette a dolgoz6k általában ki
voltak szolgáltatva a 'kenyérad6 f15nökök kénye-kedvé-
nek, ' és, az utols6kig ragaszkodtak nehezen szerzett
munkahelyUkhöz.

A n6k helyzete a térfiakénál is rosszabb volt, ' ugyan-

olyan munkáért hasonl6 munkakörben kevesebb bért kap-
tak. Hason16an sulyos volt a fiatalság helyzete. A ke-
reskedelm1·"taDo~cft-oknak alig volt lehetóségUk a .
hosszadalmas tanoncid6 alatt szakmájuk elsajátitására,
mert a tl5nök körüli házicseléd, kifut6 stb. ,s zerepére
kárhoztatták 15ket a legtöbb' helyen. Oktatásuk rend-
szere és szinvonala sem volt jó.

Ami viszont igaz. az, igaz: a magántulajdonu kereske-

dóknek"vendéglát~knak és alkalmazottaiknak az adott
körülmények között a máinál közvetlenebb volt a kap-
csolata a vev15kkel ill. a vendégekkel. A vev15t nem volt
szabad megfeleló , kiszolgálás nélkül elengedni. különö-
sen nem a wkönyves w /hitelbe vásáro16/ vevl5t. A cég
hirneve rontásának elkerülése érdekében a , vásár16 meg-
kárositását61 a j6 kereskedl5 tart6zkodott.
A kereskedelmi alkalmazottak éZinte kivétel nélkül a
Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségében
/KAOSZ/ tömörültek; a szervezet he111 tagja1 'a mai Ut-
tör15hái. a régi Kaszin6 ~ubhelyis~8é~en tartották ösz-
szejöve'teleiket. A nosz f15 mozgat6 erejét a baloldali
érzelmU tagok alkották.
 - 78

A MÁSODIK VILÁGHÁBORU ÉVE~

Alig több mint husz békés esztendő elteltével a máso-

dik világháboru kitörése szakitotta félbe az amugyis
ell entmondásokkal ' terhes fejlődést. Áru egyre kevesebb
lett , megjelentek a p6tcikkek Ipl. kávépót16!, nem
hivatalosan, de végeredményben elosztásos rendszer
alakult ki, a kereskedők hitelt nem kaptak. A nagyfoku
bizonytalanság miatt a kis tőkével rendelkező kereske-
dők, vendéglősök és kocsmárosok egy része nem várta
meg az összeroppanást, üzletét még idejében eladta.
Már 1939-ben megkezdődött a zsidók háttérbe szoritása,
később pedig üldözése. elhurcolása. Ez jelentósen csök-
kentette a kereskedők számát, üzleteikre ugyanis ujabb
bérlő nemigen akadt.
, I

Természetesen a társulati élet is megszüot. A Kereske-

delmi Társulatot és az Apponyi Albert lma Táncsics Mi-
hály! u. l5.sz. alatti székházat X a mindinkább előre­
törő Baross-3zövetség 1942-ben át akarta venni. Hogy a
társulat a vagyonát megtarthassa, ajánlatot tett a vá-
rosnak, hogy a székház épületét átengedi városi tulaj-
donba, azzal a céllal, hogy annak jövedelméből köteles
lesz a város az ugyancsak a Társulatt6l átengedett fel-
sőkereskedelmi , iskola tanu16it segélyezni. Jellemző,
hogy Szolnok képviselótestülete az ingatlant 1942. de-
cemberében inkább a "vitézi rendnek" adatta el. 67

1944-ben kezdődtek el a legszörnyübb megprábáltatások:

a bombázások és más harci cselekmények következtében
Szolnok felszabadulásáig a város lakóházainak 12 %-a
romokban hevert, 45 %-a megrongálódott, de alig volt
épület, amely nem viselt háborus nyomo~. A bolthá16zat
x 1944 december 6=án minden kÖzeplsko1ás részére egyéb-
ként ebben az épületben kezdődött el a tanitás.
 - 79 -

egy része is tönkrement, az amugyis szUkös árukészle-

tek még jobban lecsökkentek rész_en a pusztulás, rész-
ben a fosztogatások miatt.

A PELSZABADULÁSTÓL A FORDULAT ÉVÉIG

1944. november 4-én felszabadult Szolnok, s a törté-

nelme során a legnagyobb .pusztulást átélt városban
alig 4000lakossal megindult. az élet. A vizről, villany-
r6l, élelemről va16 gondoskodás kezdeményezői, segitő-
i a szovjet katonai parancsnokság, valamint antifasisz-
ta és demokratikus érzelmU szolnokiak - közöttUk el-
sősorban a kommunisták - voltak.

Javora Lajos nyugdijas - aki ftiszer kiskereskedő volt -

elmondása szerint a város szovjet katonai parancsno-
ka már a felszabadulás napján délelőtt, I I 6rára ösz-
szehivta a kereskedőket Imindössze 10-15 f6 jelent megl
és utasitotta őket, hogy üzleteiket nyissák ki. A pa-
rancsnok ugyanakkor a nyitvatartás egyik fontos fel-
tételeként a közbiztonságról va16 gondoskodást is
megigérte. A pOlgármester-helyettes aláirásával novem-
ber 20-án az utasitást irásban is megkapták a keres-
kedők. i

Szolnok város szovjet katonai parancsnOkának a lakos-

sághoz intézett november 5-i keltU l.~z. katonai pa-
rancsa is foglalkozott a kereskedelemmel; ennek 2.
pontja igy szól: "Minden kereskedelmi - és iparvállalat
tulajdonosa folytassa tevékenységét. Az áruk, élelmi-
szerek stb. árai olyanok maradnak, amilyenek voltak a
szovjet csapatok bevonulásáig. A szeszes italok árusi-
tása további intézkedésig tilos." 34
 - 80 -

A parancs önmagában nem lehetett elegendő, még akkor

sem, ha a szovjet parancsnokság segitett is a lakos-
ság élelmezésében. A front lassan vonult át Szolnokon, '
igy annyi áru sem m~adt, mint más településeken. melye-
ken keresztUl a front gyorsabban haladt keresztül.
Konsitzky nagykereskedő készletében maradt ugyan kevés
bors6, bab, fUszer - amit egy dr. SZuce Oszkár neTU
Ugyvéd elismerTény ellenében kiadott a keresked6knek -,
de ' ez nagyon kevés volt.

A város felszabadulása után alig t~bb, mint egy h6nap-

pal megjelent a Magyar Kommunista Párt Szolnoki Kerti-
let i Csoportja által kiadott "Dolgoz6k Lapja" ,80 amely
bár mindössze négy 31kalommal jelent meg Zsemlye Ferenc
fele16s szerkesztésében, nagy SZOlgálatot tett a párt
Ugyének. December l3-i számában az ujság követelte .
hogy" ••• . ~ város vegye tulajdonába az otthagyott árukat,
vegyenek fel esetenként jegyzőkHnyTet, tUntessék fel
benne a mennyiségeket és a legstirgósebben juttassák el
a fogyaszt6khoz ••• · ·A december 19-i szám els6 oldalon
iamerteti Magyarország demokratikus ujjáépitésének és
felemelkedésének programját lalcim: A Magyar Kommunista
Párt javaslatai. A program III. fejezetének l. pontja:
·Hazánk gazdasági Hnál16ságánat megszilárditása és fo-
kozása érdekében er6teljes ipar- és kereskedelemfej-
lesztő politikát kell folytatni. A fogyasztók miílióit
és az egész nemzetgazdaságot kárositó élósdi . egykéz-
Tállalatokat meg kell szUntetni ••.•• A jövőbe mutat6
program ismertetése után alap deceJllber 27:"i. ' ~adása a
jeleD problémák megszUntetésére hiv fel: •••• VegtelenUl
~ontos. hogy a kHzszUkségleti cikkek a közellátás1
szervek utján és ne azok megkerülésével kerüljenek for-
galo.ba. Csak ilyen módon képzelhető el megk6zelit~en
igazságos elosztás. .eg kell tehát akBdályOzn1 a csere-
r-.. " ~. ~. ' ·7u-~
. .. - ~-~ ''-:~'-~
': '' ·'- ~r ,,--r ~ . . "."':' ~ ". . •.. '. ?" '·'f . .. ':-"'1
,, I •••• l T , • 7 ' "l
j ~ " j

l
; '. " , . r '· '
·. . . . '~61" h.!y ••.•.••••. • m ..~·.. ez.l. .ld '~
f· ~ft/?'t?V'l- /3,
••••••••••••••••• u ••• ~sz. alatti lakes.ak a Vár.Bpara.oa.eksá~61·
" j

kap.tt utaaith alapjáJl •• • &~. f.. :'!?'J':~ .ilzleUt ll;yin-a 'kell tarta~a ','
68 ~e.tllevezett sze.Uy .z~. üzletbe kapta be.sztásá:t.- " . ,
J ' .J" .. .. . J.;;
.t ". . ,. " ,. . . . f: ·" .'. , . ," . \';t:*"'._.",,,:,,,,,j
Iz.laek, 1944 • • eve.ber. ';' .... . . . '~
.. ' ". : . . ,. . . I
r .' I · .. '. -
~~ !,'r.<.:~~.; ..... pelsárlllester he
' , ' •.• •:....... • "''''{.:~'' It., '
;.ttes: .'~. •
::~ r'

o . " 'J." ~.:\ '.(

"1i~~2~~l
. 1~

l. .

l
. .

·. . .
· . ·u
.~
' ~ - - _.'- ' .- - -~-
 - 81 -

kereskedelmet. ami a tehetősek magánforgalmára vezet.

- a feketepiacot. amely a pénzes ek ellátását magasan
az átlag fölé emeli és a protekcionizmust ••• lUnda
h~rom tényező a piacról vonja el az árut •

••• A kereskedők pedig érezzék át foglalkozásuk mai

fontosságát. vevőik közt ne tegyenek kUlömbséget. ha-
nem rideg igazságossággal. a szegény rétegeknek való
kedvezéssel osszák szét árucikkeiket.·

Az áruhiány azonban óriási, s a város vezetői nem

álltat hivatásuk magaslatá~, 1945. január 25-én a
város vezetésében megtörtént a rendcsinálás: az ideig-
len es k ép vi se l őtestület alakuló közgyülésén ideiglenes
polgármesterré az MKP sorai ból Zsemlye Ferencet válasz-
tották . s kommunisták töltöttek be több más fontos tiszt-
séget is . Ezen a közgyülésen. a polgármester megválasz-
tása után Zaj acz Lajos - aki a Szabad Szakszervezetek
Központi Bizottsága deklarációját olvasta fel - beszé -
dében a következőket mondotta: •••• Egyedülálló ennek
a városnak a helyzete a közellátás terén. Másutt min-
denütt kinyiltak az üzletek. a piacra nagy tömegekben
kerülnek eladásra váró termékek. mig Szolnok főutcá-
ja kihalt, piacán csak lézengenek az árúsok, a keres-
kedők és megbizottak üzletnyitási engedéllyel a zsebük-
ben a lehuzott redőnyök mögött várakoznak. Az üzlete-
ket ki kell nyittatni azonnal ••• Le kell szoritani a
fekete piac elviselhetetlen árait. fel kell kutatni.
házról-házra járva az elrejtett fölös készleteket, s ha
másként nem megy, községi üzemek beállitásával kell
gondoskodni a legfontosabb közszükségleti cikkek
beszerzéséről •••• l

A dinamikussá vált városvezetés uj l endületet adott az

ujjáépitésnek. a kereskedelemnek i s. Már február l-én
 - 82 -

falragaszokon megjelent a polgármester 62l/l945.sz.

hirdetménye,63 amelyben a következők állnak:

"Az elmult politikai rendszer népellenes rendelkezései

és az országrontó propaganda erős hatással volt a nép
minden rétegére. Rányomta bélyegét a kereskedelemre is.
A kereskedelem erkölcsi szinvonalát olyan mélyre süly-
lyesztette. hogy hatósági beavatkozás nélkül nem lehet
elfogadható szintre emelni. Ehhez azonban szükség van a
fogyasztóközönség közremUködésére is. mert enélkül nem
tudunk eredményt elérn,i. Magyarország demokra tikus rend-
jének felépitésénél nem nélkülözhető az összlakosság
közremüködése. A hatóságok a nép akaratának végrehajtó
s tervei is csak akkor tudnak eredményt elérni. ha a la-
kosság is elvégzi a ráeső részt a munkából . Erre felhi-
vom a politikai pártOk és szabadszakszervezetek figyeI-
mét is. A hatóságoknak nem szabad felülről nézni a dol-
gokat ! A nép szemével kell látnia mindent.

Ezért a következőket rendelem el:

1.1 Minden kereskedő és iparos üzletében. mUhelyében

feltünó helyen ,8-l0 m távolságról is jól olvasható
betükkel a következő szövegü táblát helyezze el:
A városháza fsz 15.sz. szobában panaszkönyv van el-
helyezve. Ha müködésemet népellenesnek tartja jegyez-
tesse fel a panaszkönyvbe.

2./ Alakitsanak a fogyasztók kerületenként ellenőrző

bizottságOkat és ellenőrizzék. hogy a közfogyasz-
tás céljára oly nehezen beszerezhető élelmiszerek és
közszükségleti cikkek ' igazságos elosztásban tényleg
a fogyasztókhoz kerüljenek, ne a zugkereskedelembe.
 - bJ -

Az árakat ellenőrizzék. Minden kereskedő és iparos

köteles megengedni, hogy az igazolvánnyal ellátott
ellenőrző bizottság, ami legalább 2 /kettő/ vagy
több tagból áll a jegyhez kötött közszükségleti
cikkek elosztásánál jelen lehessen. H a a bizottság
szükségesnek tartja más alkalommal is megjelenhet
olyan üzletekben is, ahol jegyhez kötött közszük-
ségleti cikkeket nem árusitanak. Ehhez a munkához
kérjük a közönség eredményes támogatását. Azon ke-
reskedő és iparos, aki a fenti rendelkezésemet meg-
szegi és a 2. pontban emlitett bizottság ellenőr­
zését meghiusitja a legszigorubb büntetésben fog
részesülni."

Fontos előrelépés volt az is, hogya városi közgytilés

határozatot hozott: az elhagyott üzletekből már előbb
összeszedett árukat a közellátás céljaira szolgáltassák
ki.

Az ellátási nehézségeket növelte a város lakosságának

gyors visszatelepülése: 1945. május közepére már több
mint 32 ezren laktak ismét Szolnokon ! S ha a környék-
beli falvaknak volt is némi élelmiszerfeleslege, azt
közlekedési eszközök hiányában nem, vagy alig tudták
Szolnok~a juttatni. Ekkor a napi kenyéradag 25 dkg
volt, az anyák l, dkg pótadagot kaptak!

1945-ben a Közellátási Felüeyelőség munkája is ujjá-

szerveződött, s · az év végére nemcsak Szolnok, h~~em az
egész megye gazdasági statisztikáját elkészitette.
A Felügyelőség vezetője, dr Petőházi Sándor a "Dolgozó
Szolnok 1944-1947" c. kiskönyvben igy nyilatkozik:
•••• A cserekereskedelem folytán alig lehetett olyan
akciókat előre tervezni és végrehajtani, melyek a folya-
 - 84 -

matos ellátást bizt ositották volna. Mindezek ellenére

Szolnok vármegye azon kevesek közé tartozott, melyekben
sikerült a közellátást viszonylag zavart al anná tenni
és ennek köszönhető, hogy itt nem is került sor komolyabb
tömegmegmozdulásra vagy zavargásra ••• " A Közellátási
Felügyelőség sokat tett azért, hogy áruhoz - elsősorban
élelmiszerekhez - jus son Szolnok. ~egszervezte a tejel-
látást, azt, hogy a környék termékfeleslegét 1945. kö-
zepén Budapestre már rendszeresen szállitó vagon visz-
szafelé iparcikkeket szállitson, megtiltotta, hogya
kereskedők a szolnoki piacon a fővárosba való szálIitás
céljábOl éleImi cikkeket vásároljanak, 1945. szeptemberé-
ben kieszközölte, hogy Szolnok 20 vagon gabonát kapjon
rendkivüli segélyként, stb.

Az előbb emlitett kiadványban a kiskereskedők nevében

Tornyos Vilmos akkori szakszervezeti elnök igy nyilat-
kozott: ~ ••• A kereskedelem a felszabadulás pillanatá-
ban szinte a "romokon való árusitással" indult meg és
ezzel mintegy legelsőnek j árult hozzá az uj élet kiala-
kitásához.

Az üzlethelyiségek és portálok rendbehozatalával a ke-

reskedők is hozzákezdtek az ujjáépitéshez és ugyanakkor
hozzájárultak a munkaalkalmak megteremtéséhez, a munka-
nélküliség csökkentéséhez.

Az infláci6s időkben ugyancsak fáradságot nem ismerve,

hátizsákokban és batyukban hozta a kereskedő az árut
Szolnokra,hobY a lakosság itt helyben juthasson hozzá
mindahhoz, amire szüksége van. Éppen ezért kUlönösen
fáj6 pontja a kereskedőknek az, amikor őket nem ismerik
el dolgoz6knak ••• ~
 - 85 -

Bár a kereskedelem lényegében a háboru előtti magán-

kereskedelem maradt, a kereskedők száma természetesen
kisebb volt, mint korábban. -Létszámuk csak lassan
emelkedett részben az elmenekült kereskedők visszatéré-
se, részben uj iparengedélyek kivál tás a által Imig
1940-ben 252 önálló kereskedő volt, 1947-ben is még
csak 235 69 /. Egyre többen kértek engedélyt az elha-
gyott üzletek bérlésére is. 1946-ban megkezdték ugyan
az iparjogositványok felülvizsgálását, azonban - a le-
véltári iratok71 tanulsága szerint is - alig volt pél-
da az iparüzés visszavonására.

1945 juliusában a polgármester intézkedése alapján a

kereskedők és iparosok részére állandó utazási igazol-
ványt adtak ki, me ly alapján a rendőrség a hetenként
legalább egyszeri utazást engedélyezte. Ez hozzásegi-
tette a- kereskedőket az árubeszerzéshez. Ugyanekkor
tette lehetővé a polgármester azt is, hogya piacot
ismét a Kossuth-téren tartsák lez ugyanis a háboru
következtében a csarnokok területére szorult, ami sem
közegé'szségügyi, -sem gazdasági szempontból nem volt
megfelelői. Egyébként 1946 szeptemberében kezdődött
meg a jelenlegi piactér kialakitása, ahová a piac ha-
marosan át is települt.

Ugyanezen hónapban országszerte - igy Szolnokon is -

ujra megnyitották a MÁv KONZUM-üzleteket, melyeket
korábban balkezes intézkedéssel beszUntettek. Igya
Szabad SzakszervezetekFogyasztási Szövetkezete és a
Magyar Köztisztviselők Szövetkezete bolt jai mellett
ujabb üzlet szolgálta a közellátást. E szövetkezeti
üzletek sokat tettek a város ellátása és az inflációs
árak letörése érdekében. KUlönösen nagy volt a szere-
pe az 1945. április l5-én alapitott Szakszervezeti
 - 86 -

Szövetkezeti Áruháznak /Kossuth-tér 8.sz. alatti cip6~

bolt helyénl. amely végeredményben a város vezetőségé­
nek kezdeményezésére jött létre. A város tőkével és
áruval egyaránt segitette az áruházat. az alapvető élel-
miszerek nagyobb részét - egészen az infláci6 végéig -
itt szerezhette be Szolnok lakossága.

A Magyar Köztisztviselők Szövetkezete egyébként több

átszervezés következtében a szocialista kereskedelem
egyik előfutára lett: 1947-ben néhány hónapig a "Csille·
bányászellát6 Vállalat, ezután az Általános Fogyasztási
Szövetkezet, majd a KÖZÉH~ tagboltja volt.

A szövetkezetekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy

mikor azok - s közöttük elsősorban a földmivesszövetke-
zetek - már megye szerte megerősödtek, nyilvánva16vá
vált, hogy a jövő a földmivesszövetkezeti formában rej-
tőzik, a kommunista párt megkülönböztető szimpátiával
figyelte, s támogatta a munkásszövetkezeteket. 1946 ok-
t6ber elején ismeretlen tettesek betörtek a Szakszerve-
zetek Szövetkezeti Áruházába és 10 ezer forint értékU
textilanyagot, közszükségleti cikket raboltak el. A "Ti_
szavidék" együttérzően irja: ~Sajnálatos körUlmény, hogy
Szolnokon az utóbbi időben sorozatos betörések történ-
nek és az elvetemült betörók most a dolgozók fillére-
iból felállitott Szövetkezet áruházát rabolták ki •• ,"

1946. november l-én megkezdte mUködését a gazdasági

rendőrség. amely megalakulását61 kezdve több éven át
~olytatott kemény harcot az árdrágitók, az árurejtegetők
ellen.

1946-t61 már a szervezeti élet is erőteljesebben bon-

takozott ki. Január 29-én a Vendéglátóipari Munkások
Szakszervezete Szolnoki csoportja tartott évzáró gyfilés~.
 -87

majd a Kereskedelmi Társulat mellett február l5-én

bejelentette megalakulását a Kisiparosok és Kiskeres-
kedők Szervezete laz ipartestületi székházban/~5 Má-
jus lJ-án a szolnoki kereskedők csatlakoztak a Magyar
Kereskedők Országos Szövetségéhez és megalakitották
a helyi KOKSZ~fiókot. A "Tiszavidék" 1946. junius 9-i
számában arról olvashatunk, hogy ülést tartott a kis-
iparosok és kiskereskedők kommunista frakciója lez még
1945 nyarán jött létre mintegy öt fővel/o
1947. augusztus 4-én azonban a város kereskedői elsza-
kadtak a KOKSZ-tól , mivel az a nagykereskedők és a
' nagyáruházak érdekeit képviselte. A szolnoki kereskedők
iS , részt vettek az ebben az időben elszaporodott ál-
szövetkezetek elleni kampányban 11947 . május l-én meg
is jelent az álszövetkezeteket felszámoló országos
rendelet, s megalakul t a Magyar Országos Szövetkezeti
Központ, a MOSZK, melynek Szolnokon is volt szervezete/. 81

1946. augusztus l-én végetért az infláció papirára-

data, bekö~zöntött a f orin'i.A ~Tiszavidék" augusztus
4-i száma igy ir· erről: " ••• A piac is lelkendezve
várta az uj jövevényt. Az irányárak megfeleltek a ki-
vánalmaknak ••• A forint a szolnoki piacon és Uzletek-
ben , auguáztus l-én csak barátokkal találkozott ••• "
A fórint értékállóságáért azonban kemény harcban kellett
megkUzdeni, hiszen a "Tiszavidék" 1946. november 17-én
"Leszámolást követelünk az árdrágitdkkal !" cimmel
még ezt irja: " ••• Ha a piacot vesssUk szemügyre, azt
látjuk, hogy alig van felhozatal a legfontosabb élel-
miclktekból, de ha végigsétáljuk a piacot k8rnyezó
utcákat és közöket, gyönyörködhetünk a zugpiaci for-
galomban •••
Ha az üzleti kirakatokat vesszük szemUgyre, az sem
valami szivderitó szórakozás. Hihet e~l enül magas árak
 - BB -

jelzik még a silányabb ipartermékeket is • ••• A keres-

kedő sóhajtozik a pult mögött és árukapcsolásra és más
egyéb leleményes árdrágitó furfangra hivatkozik, merész-
sége azonban nem terjed odáig, hogy a kereskedelem
élősdijeit megnevezze és személy szerint is kiszolgál-
tassa ••• Nem lehet tovább szemet hunyni a botrányos
árdrágitási jelenségek felett, ez már meghaladta a
forintrontás fogalmát is, a reakció ujabb inflációs fo-
lyamat meginditásán fáradozik." ~indemellett a forint
erősödését jelzi például az a tény, hogya kiskereske-
dők a közellátási árucikkek átvétele és a fogyasztóhoz
való juttatása érdekében rövidlejáratu hitelekért folya-
modtak a bankokhoz, hiszen a forint megjelenése az ujra-
kezdést jelentette számukra, ami nehézségekkel is járt.

Az 1945-1948 közötti ujságokat olvasva a kereskedők

kétféle szélsőséges megitélésével találkozhatunk. Sok-
szpr, s nem minden ok nélkül a féktelen mOhóság képvi-
selőit, a vásárlók vámszedőit látták bennük, saját nyi-
latkozataikban pedig az uj társadalom áldozatkész tag-
jainak tartották magukat. E nehéz időkben nem volt
rózsás a keresked5k helyzete sem, nehéz volt áruhoz jut-
ni ok /a gyárosok csak fekete áron adtak árut/. s nyom-
ta őket az adóteher is. /Utóbbi miatt 1947. juliusában
Róth Sándor, egy év mulva Dénes Márton lett üzletében
öngyilkos/. A nagykereskedők. s akiskereskedőknek rő­
leg a textil-ruházati szakmában- levő egy része kiját-
szották a törvényeket, s adócsa14ssal növelték vagyo-
nukat. Voltak reakciós megmozdulások is: 1946. febru-
ár lJ-án például a szolnoki kiskereskedők tüntetőleg
zárva tartották bolt jaikat. 1948 október elején a hely-
beli kiskereskedők Beszerző Szövetkezetének vezetőit
letartóztatta a gazdasági rendőrség, mivel az általuk
beszerzett kurrens áruk nagyobb részét nem adták át a
 • • .• • • •• _ _ _ , .......... 9"~ • • •• 0 .. .. .. . '" ~'OO " ~ _ • •_._ .. . ... '" ..... _ ..,.. •• _ . _ _ ...............

SZOLNOKI
KERES~EDEUKITÁRSVLAT I
.la••
• •K_" ............,......___ •
1'DS.I'ON I ft.
8aoluok . .liiI" 8. ·s~ept • 9• . . j

.,. .~q,~ .
s z· o l n o k.

16-tól

~'t « '0' - - - - '

_ .. ·1 .. .. _ _ •• t .. _ ._ .. _ ._ ' ••... _ _ _ •. _ _ ...... _ "
 !7C~·;\;:4~~~l=~!~;4;~:::~:." ;- .
ti' ~ .:ji ... .~ '\'~r~ ..~.Ús..... ..... ~:\J~)~tl~"~: ll. 13 GZ • .f!. .9.~/J, '14a.
szam alatt nyert .. :\,,,~;.yefll:e~CI3)ze.IlH

lemond.
Véghatórozat.
FolyamodÓ Javora L" ~ os ! szolnoki lakos
- .........• 9 ()':l2h{."18 . o • ••

lemondását tudoma.ul veszem •• töl, II,

.__ .~!:!:!:~~~j_~.~~::~.!!.J.~_._._... bevon. ml
' . Y.
\.~ a
Il Z •
D.
.. .. . . "i 53;1941
iparl'15lmln . ..... ... ........ .
tétele alól törölni rendelem.
ErrOt értesitem :
·' ... a fl1!ya\~-----. , 6.1
X:a:~
3 a szolnoki m. kir. adóhivatali
4. a T3rs. Bin lnt. Slulnoki ker. ptu:'!I<lrJJ.
. ~.c._""' • 1'-'d1.ke-· ~""'.'''. .
~Íi,01~;tifke'(~~t;:i~~
.l. . '

X.'r.>~.lL~t:&Jvmg;ltl)::$~"t'lf1lt.:·-
8 a m'rlé'hitelesitő hivatalt,
r
Y. ~ fo,rgalmi a~Ó,hivatalt.
:iw.nok, 1~4 . ____ .(' v l ~?_~P~-. ". j • •• hó~), n.
A kiadmány hiteléül,
C :"'\..L.,l <,.c,i.,'" Dr • ..j 7. i ..1.i ij.

V. kladó. J',j l gárn).('s~~r. :'10. '"

', ' o ' .. "k ~ . 'd t . " , ,,'... . ~91 V. ; "': - y~~O,'i.C.·I, ~ /I·t" •

.Javora Lajos kiskereskedó üzletének

lemondásával kapcsolatos véghatáro-
zat la pecs4t szövege: "Szolnok m,
város polgármestere~/

AKISOSZ tinnepélyes m~galakulá.a

1949-ben felső sorban balról a

harmadik: Tornyos Vilmost
 - B9 -

tagoknak, hanem maguk kBzött osztották szét. sőt a szö-

vetkezet részére folyósitott 180.000 Ft célhitel kéthar-
mad részét is a maguk céljaira használták fel~

A kereskedők zöme becsületes volt, s rájuk támaszkodott

is a megye és a város vezetősége. Ezt mutatja pl., hogy
Tornyos Vilmos, a helyi kereskedők vezéralakja 1947 feb-
ruárjában - amikor amegye ujjáépitési tervének elkészi-
tése megindult - a kereskedelmi szakbizottság elnöke lett.
Mindazonáltal egyre inkább világossá vált, hogy az ország
haladását a magántulajdon a kereskedelemben sem biztosit-
hatja.

Ezen időszak vendéglátásáról keveset lehet imi. hiszen

az emberek többsége a szórakozásra nem gondolhatott,
legfőob gond volt a mindennapi szűkös élelem és a legfonto-
sabb kÖzszükségleti cikkek beszerzése.
1946-os ujsághirdetés 81 szerint májusban megnyilt a ko-
rábban kórháznak berendezett Tisza Szálló és Gyógyfürdő,
melynek étterme1,.kerthelyisége na közönség rendelkezése-
ire állnak. Ételek, italok, tánc" - azonban ezt a lehető­
séget csak a kevésszámu tehetős réteg használhatt~ ki. Az
étterem első vendégei május l-én a hidépitő munkások vol-
tak, akik tiszteletére az ujjáépitett Tisza-hid ünnepélyes
átadása után a város vezetői ebédet adtak.

Ebben az időben a Nemzeti nem szállodaként működött; épü-

letét a háborus eseménye~,alatt néhány hónapjgkórháznak
használták,majd a Rendőrkapit(nyság vette igénybe.

A kocsmákban, vendéglókben, a füszertizletek egy részében

italárusitás történt, néhány cukrász is működött, amit
bizonyit egy 1946-os javadaImi bevallás-összesités - en-
nek alapján 115 személyre ill. vállalatra, italmérést
 - 90 ~

végző körökre, stb-re vetettek ki adót.

A SZOCIALIStA KERESKEDELEM ÉS VENDÉGLÁTÁS KI-

ALAKULÁSA, FEJLÓDÉSE, VALAl1IN'l' i. MAGÁN-
KERESKEPELEM 1948-T6L NAPJAINKIG

1945-től 1948-ig országszerte fokozatosan állami ke-

zelésbe, majd államositásra kerültek a bányák, a ban-
kok,először a négy legnagyobb nehézipari üzem, majd
11948-banl minden 100 munkás~ál többet alkalmazó üzem.
Ezzel megszUnt a nagy- és középtőkés osztály. A három-
éves terv során az ország ujjáépült, a nemzeti jövede-
lem már 1949-ben elérte és 1950-ben körülbelül egyne-
gyedrésszel tulhaladta az 1938. évi szintet. A fordu-
lat évétől megkezdődött óriási ütemü szocialista fej-
lődés során Magyarország a korábban elsősorban agrár
jellegű országból nap~ainkra erősen iparosodott or-
szággá vált. A történelmi jelentőségű társadalmi és
gaZdasági átalakulások folyamatában uj, szocialista
tartalmat kapott a kereskedelem és a vendéglátás is,s
szintén átformálódtak az ezeken a területeken dolgozó
emberek.

A felszabadulásnak köszönhető fejlődés során városunk

is gyökeres változásokon ment keresztül. A tudatos
városrendezés és várospolitika már az ujjáépités idején
elkezdődött, a közepes nagyságu várossá való fejlŐdés
azonban 1960-tól lett erőteljesebb. A város régi hagyo-
mányos üzemei mellé uj létesitmények sorakoztak fel,
de a régiek is jelentős rekonstrukci·ókon mentek át.

A gyorsütemü fejlődés következtében Szol~ok a Közép-

Tiszavidék természetes gaZdasági központja lett. Ezt
az is mutatja, hogy az országos telepUléshálózat-fej~
lesztési terv szerint 1971-ben Szolnok felsófoku sze-
 - 91 -

repk5r ellátására lett kijelijlve. ~ város geo16giai

adottsága, földrajzi fekvése az eddigi.khez hason16an
biztositékot nyujt a további fejlődésre. Ebben nem
kis szerep jut a város regionális szerepkörének.
amely természetszerűleg a kereskedelemben is érvénye-
sül. hiszen az általa vonzott népesség száma mintegy
260 ezer fő !

A szocialista fejlődésnek köszönhetően a város arcu-

lata teljesen megujhodott: modern lak6negyedek. köz-
épületek épültek. a régi szegényes mezővárosi külső
elveszőben van. Témánk szempontjáb61 sem közömbös,
hogy a lakosság száma a centralizált ipartelepités.
a város fokozódó 'vonzóereje következtében - kétHarmad
részben bevándorlás által - gyorsan növekedett, amit
az alábbi adatok szemléltetnek:

Szolnok népességének alakulása 1949-1973 között 53

1949 36.935 fő
1954 40.093 fő
1.960 48.659 fó
1965 57.644 fó
1970 65.500 fó
1973 68.800 rő
1974 70.400 r5
A város életében bekövetkezett átalakulást érzékeltetik
az alábbi táblázatok is:
Az aktiv keresók számának alakulása és meg-
oszlása 1949-1970 között 52
)

Ev Ipar lIezógazdas. Keresk. ÖSBze-

Ben
! 2 J ! 2
1949 i ó 3.832
27,3
2.872
20.5
1.148
8,2
14.036
• 100,0
1960 fő 1.324 2.447 3.169 • 22.620
% 32.3 10,8 14.0 • 100.0
 - 92 -

2.~i6
2 4
12.579 3.850
39,2 9,1 12,0 • 100,0
197071949
%-ban 328,3 101,5 335,4 • 228,7
=======================================-:_=====-===_:-==
A táblázat szemléletesen mutatja az iparban keresők
számának és arányának nagymérvU emelkedését és azt, HDgy
1949-1970 között a kereskedelemben foglalkoztatott aktiv
keresők számának növekedési üteme nemcsak az összesénél
nagyobb, hanem valamivel az iparét is meghaladja, annak
ellenére, hogy részaránya az 1949-ről 196O-ra történt
jelentős növekedés után 2 ~kal csökkent. 1970-ben
egyébként a kereskedelmi aktiv keresők 54,2 %-a fizikai,
45,8 %-a szellemi dolgozó; a nők aránya pedig 65,5 % !
- ez utóbbi a kereskedelmi szakma "elnőiesedését" mutat-
ja. B~r a foglalkoztatottak számának alakulására csak
196O-tól vannak adatok, a teljesség kedvéért ezeket is
be kell mutatni:
A foglalkoztatottak számának alakulása és

megOSZlása 1960-1972 kö~ött

52

rv Ipar Mez5gazdas. Keresk.

· Osszesen
1960 f5
%
10.862
32,7
2.323
7,0
3.909
11,8 · 33.200
100,0
1965 f5 15.278 2.680 4.715 45.657
% 33,5 5,8 ~O,3 100,0
1970 f5
%
15.802
29,8
2.555
4,8
5.962
11,3 · 52.912
100,0
1972 fő 16.961 1. 714 5. 790 55.199
% 30,7 3,1 10,5 100,0
1912/1960
~ban 156,1 73,8 148,1 166,2
=======================z====================z===========
A két táblázat összevetéséből a legfőbb következtetés,
hogy a kereskedelemben is nagy és egyre növekvő a vi-
1ékről bejáró dolgozók arán~a: 1960-ban 19, 1970-ben
 - 93 -

'már 35 %.

A tárgyalt időszak átfogó jellemzésétől térjünk azonban

vi~sza a kereskedelem és a vendéglátás fejlődésének
részletesebb bemutatásához, s ezen belUl is 1948-hoz.

Bolti kereskedelem

Az 1945-1948 végi időszakban a magánkereskedelem mel-

lett még csak csirájukban jelentkeztek a szocialista
kereskedelem előfutárai /szövetkezetek, KÖZÉRT/. A dön-
tő és gyorsütemü változ9sokat a VIII. körzeti Szolnoki

Népbolt Nemzeti Vállalat 1948 november 16-án történt

létrehozása inditotta el. 88 Ezt irja erről a "Tiszavi-
dék" 1948 december 25-i cikke: "Néhány napja csak, hogy
megalakult a Szolnoki Népbolt Nemzeti Vállalat. A ~V.
Konzum üzletét lma l.sz. élelmiszerbolt/ és a KÖZÉRT
Szolnoki fiókját /a Kossuth-téri diákotthon épületében
volt az azóta már megszünt üzlethelyiség/ ••• egyesitet-
ték az uj nemzeti vállalatba. Ma még csak ez a két üz-
let, holnap már több kapcsolódik be, s rövid időn be-
IUl a vnrmegye összes városában és községében árudák
nyilnak, a Szolnoki Népbolt helyi fiókjai ••• A válla-
latvezető Simon ~ózsef elvtárs - a felszabadulás óta
városi munkavezető volt, Szolnok romtalanitásában és
az utak helyreállitásában tevékenyen résztvett •
•••• Váratlanul érte a kinevezés, először azt sem tud-
ta, higy jen-e a fülének, amikor felolvasták a megbizó-
levelet. Nagy munka vár az uj nemzeti vállalat vezető-
ire ••• "

Valóban, abban az időben a g ~.d asági és a társadalmi

élet - közte a kereskedelem - . ezetői poszt jaira kine-
vezett munkáskáderek hehéz munkát végeztek, a kiéle-
zett osztályharc közepette és az ellátási nehézségek
 - 94 -

mellett kellett bebizonyitaniuk az állami kereskedelem

létjogosultságát. Elég, ha csak az 1951 végéig tartó
jegyrendszerre - amely 1949-től fokozatosan egyre keve-
sebb cikkre terjedt ki - és a sorbanállásokra utalunk.
Az egyenletes ellátás biztositása nagy feladatok elé
állitotta a város állami és pártvezetői mellett a keres-
kedelmi dolgozókat is.

A VIII-as számu körzethez egyébként nemcsak Szolnok vá-

ros, hanem Pest, Heves és Békés megyék egy része is. hoz-
zátartozott. 88 A Népbolt erőteljes fejlődésnek indult,
1949-ben már 81 boltja és 543 dolgozója volt, s 61,5
millió .forint forgalmat bonyolitott. A vállalat egymás
után nyitotta a peremkerületek ellátását szolgálÓ üzle-
teket a Cukorgyárnál, a József Attila, a Verseghy, Abonyi
utakon. l Az ország elsó tipus népbolt árudája a Beloi-
annisz utca 25 sz. alatt nyilt 1949. áprilisában, ahol
hosszu, kékre festett állványokon helyezkedett el a fű­
szer, csemege, cipó, edény, textil stb.

A vállalat 1949 februárjában már sikeres téli vásár ak-

ciót tartott. Egy ugyanezen év májusában irt ujságcikk
szerint " ••• a népbolt áruóákban mindig nagy a forgalom ••• ",
s az egyik vevó igy nyilatkozott: " ••• ma már nem az a
probléma, hogy kapok-e ezt vagy azt, hanem az, hogy
melyiket vegyem meg ••• Állandóan olcsóbbodnak az áruk ••• •

A szocialista kereskedelem következő uj bázisa a Szolnoki

Állami Áruház Nemzeti Vállalat volt, amely 1950 április
3-án kezdte meg müködését a Ságvári krt. 2.sz. alatt /a
leégett Centrum Áruház épületében/. l " ••• A szövet,
selyem, pamut, méteráru, lakberendezési, textil, női- és
férfiruha, cipó kötöttáru osztályon a piperecikkek, fe-
hérnemü, rövidáru osztályán egész napon át zsufoltan
 - 95

álltak az izléses áruk kBzBtt. válogató dolgozók ••• •

- irta a ·Néplap· 1950. ápr. 8-i cikke. Az áruháznak
egyébként a Beloiannisz utca 4.sz. alatt is voltak
részlegei. Az Állami igazgatója az első néhány hónap-
ban Vigb J6zsef papirgyári lakatos volt, majd Héber
Imrét nevezték ki, aki 1970-ben vonult nyugállományba
lédesapja a TanácskBztársaságról szóló fejezetben em-
litett Héber Ármin volti.

A szocialista szektornak a kereskedelemben történő

gyors térhóditása hamarosan szervezeti módositásokat
is kBvetelt. A VIII. sz. körzet Népbolt Nemzeti Válla-
lat elnevezése ~ég 1949. januárjában "Népbolt Válla-
lat"-ra változott, majd ebből a vállalatból 1950. jli-
nius l-én 48 bolttal megalakul t a Szolnoki Kiskeres-
kedelmi Vállalat la boltok száma 1950 év végén 71,
1951 végén 136. E vállalat igazgatója szintén Simon Jó-
zsef lett.

A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat mellett 1952 ja-

nuár l-én a Jászságra, Martfüre, Tiszaföldvárra, Kun-
szentmártonra és Törökszentmiklósra kiterjedő. mUködé-
si területtellétrehozták a Szolnokvidéki Kiskereske-
delmi Vállalatot, amely 1955-ben beleolvadt a szolnoki
vállalatba. Ebben az évben e vállalat 124 bOltegység-
gel, 596 dolgoz6val 265,1 millió forint forgaimat bo-
nyoli tott le. l
Bár a Szolnoki Pöldmivesszövetkezetnek a felszabadulás
után csak egy, később két fUszer- vegyes boltja volt,
igy Szolnokon a s~övetkezeti szektor számottevő hánya-
dot .még nem képviselt, feltétlenül meg kell emliteni,
hogy 1951-ben a MOSZK szerepét az azóta is meglévő
MESZÖV vette át. Ennek elnöke a szövetkezeti mozgalom
élharcosa, az 1972 óta nyugállományban levő Varga Illés
. lett.
 - 96 -

1949-es hirdetés szerint egyébként a Szolnoki Pöld-

mivesszövetk e~etközponti irodája a Mártirok utja 4.sz.
alatt volt, s termény-, gyapju-, toll-, bőr-, zsir-,
faggyu-, borju- és sertésfelvásárlással, valamint nö-
vényvédőszer-, rézgálic-, kékkő- és csáváz6szer-ér-
tékesitéssel foglalkozott. 99

1952-ben már döntő mértékben a szocialista kereskede-

lem látta el a lakosságot, a magánkereskedők száma
104-re csökkent. A szocialista kereskedelem gyors tér-
hóditását mutatja, hogy Szolnok megyében a kiskereske-
delmi forgalomb6l a magánkiskereskedelem 1950-ben még
17,5 %-kal, 1952.. ben azonban már csak 3,2 %-kal része-
sedett. Ettől kezdve jöttek létre az élélmiszeripar
helyi vállalatai ISütőipari, Husipari vállalatok, stb.l,
s igy az üzletek mind szélesebb árukinálattai állhattak
a fogyasztók rendelkezésére. l

A szocialista kereskedelem a kapitalista keresked~lem­

től elavult és rendkivül elaprózott üzlethálózatot örö-
költ, melyet teljesen át kellett alakit ani , illetve egy
részük helyett uj akat kellett létesiteni. A magánkeres-
kedelemtől átvett kis boltegységek összevonása és az üz-
letek szakositása már az első években megkezdődött. , Pél-
da erre az emlitett Állami Áruház, a már 1950-ben mUködő
festék-, vas-müszaki, Uveg-porcelán boltok, az 1952-ben
megnyilt 33. sz. ruházati bolt. 1954-ben Szolnokon nyilt
meg az ország első ézövetkezeti kisgép- és mezőgazdasági
szeráru boltja lez 1961-ig mükődött a Beloiannisz uti
vas- edény-háztartási bolt helyénl, 1955-ben pedig ki-
bővitették az Állami Áruházat.

Az 50-es évek elején hozták létre az .első nagy élelmi-

szer, füszer és csemege szaküzleteket: az l.sz. élelmi-
szerboltot 11950/. a 6o.sz. füszer- csemegeboltot lez
 - 97 -

1951-ben nyilt meg a Kossuth u.12.sz. alatt, s 1952-ben

átvette a Keinl Gyula Uzlethá16zatára épUlő Csemege Ke-
reskedelmi Vállalat. mely a Ságvári krt. 2.sz. alatt is
nyitott boltotI, a 61.8Z. fU8zer- csemegeboltot. laz u.n.
"G61yá"-t 11952/. a 38.sz. füszer-csemegeboltot a Vörös
Csillag uton 11953/.

Erre az idószakra - a lehetőségeket és akörülményeket

is figyelembe véve - a kor követelményeinek megfelelő
lett Szolnok Uzlethá16zata. összevetve a többi vidéki vá-
r oséval. 1954-ben a Szolnokot meglátogató Apr6 Antal nem
véletlenül jelentette ki Zsemlye Ferencnek: "De sokat ér-
ne . ha egy ilyen .üzletsort Ózdon is létre tudnának hozni '"

Az üzlethálózat további gyarapodását jelentette a 72. sz.

sport-játékbolt 1957-ben történő bővitése Ihelyén jelen-
leg üveg-porcelán bolt van a Beloiannisz utonl. az 51.sz.
füszer-csemegebolt létesitése 1957-ben a munkáskerületben
levő Csa116köz utcában. 1959-ben 8 90.sz. füszer-csemege-
bol·t és az 54. sz. v8s-müszaki boltmegnyi tás8 1959-ben
az akkor kiépülő Ságvári köruton.

Az üzlethálózat átalakitása során az üzletek száma aZ el-

ső időszakban csökkent. s amiatt, hogy ezek - kUlönösen
akUlterületeken - többnyire elavult, sokszor még rak-
tárt érrel sem rendelkező helyiségekben voltak, a kapa-
citás nem volt elegendő. Az uj. korszerübb üzletek be-
lépésével ' a helyzet fokozatos an javult, azonban igy is
problémát jelentett, hogy az ezekben az években felépült
uj lakónegyedek ISágvári krt, Vörös Csillag ut. Bálvány
U., stbl elkészUltével egyidejüleg a kereskedelmi létesit-
mények nem kerültek átadásra. E hiányosság felszámolásá-
ra később intézkedéseket tett & város veza"tősége.
Az egyre növekv'ő forgalom zavannenhsebb lebonyolitása
 - 98 ,-

~rdek~ben a kereskedelemnek keresni kellett a munka

haU'konyságát fokozó módszereket is. Hazánkban a ha-
gyományos kiszolgálással szemben az uj kereskedelmi
m6dszerek bevezetését 1955-ben kezdték el. Elterjedé-
sükre Szolnokon csak 1957-tól került sor. Igy városunk-
ban 1957-ben l, 1958-ban 2, 1959-ben már 7 gyorskiszol-
gáló, önkiszolgáló ill. önkiválasztó rendszerU bolt
la 4.38.51,61,81.114 sz. füszerboltok és a 13.ez. ci-
pőboltl müktsd~tt, melyek számarányuknál jóval nagyobb
forgalmat bonyolitottak. Az uj kiszolgálási formáktól
eleinte a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók huz6doz-
tak, azonban az átmeneti idegenkedés után viszonylag
gyorsan m~gkedvelték. 1,88

Az 1956-os ellenforradalom leverése után uj tartalmat

kapott a szövetkezeti eszme, s 1958-tól az alig l-2
kereskedelmi egységgel rendelkező Szolnoki Földmives-
szövetkezetet egyenesivü fejlődés jellemzi: évról- '
évre növelte hálózati egységeinek számát és kereske-
delmi forgalmát. Ettől az időtől kezdve az állami és
a szövetkezeti kereskedelem között országszerte több
esetben területrendezésre került sor, melynek során
a mezőgazdasági terUlsteken az állami kereskedelem át-
adta egységeit a földmivesszövetkezeti rendszernek ill.
a városokon belül - igy Szolnokon is - önálló há16zat-
kialakitást kezdeményezett. Az ,fmsz 1959-ben nyitotta
meg Szandaszöllősön az első korszerU önkiszolgáló egy-
ségét; 196O-ban már 49 kereskedelmi és vendéglátÓipari
egységgel rendelkezett.

A fejlődés következtében ujabb szervezeti változások

váltak szükségessé: 1959. december Jl-én megszünt a
Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat és a Karcag és Kör-
nyéke Kiskereskedelmi Vállalat, s szakmai szétválasz-
táseal ill. területi összevonással 1960. január l-i
 - 99 .•

hatállyallétrehozták a Szolnok megyei Élelmiszer Kis-

kereskedelmi Vállalatot lelső igazgató Erdős Antall és
a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot
ligazgató néhány hónap mulva bekövetkezett haláláig
Simon József, majd Budai Mihály/. Az uj szervezeti
forma gyors kibontakozást biztositott mindkét vállaLat
részére, mely hozzájárUlt a megyeszékhely ellátásának
a javitásához is.

A 60-as években - ktilönösen az évtized második felében -

mindinkább az ABC-áruházak és az iparcikk áruházak
épitése dominált. Egy-egy ilyen egység üzembehelyezés ével
egyidejüleg több ktilönböző kisebb vegyesbolt Tagy szak-
üzlet szünt meg~ A bolthálózat korszertisitésének, fej-
lesztésének további jelentősebb eseménye volt:
1960-ban a Vegyimüvek és az Abonyi uti lakótelepeken,
valamint a Kertvárosban uj élelmiszerboltok létesitése
13l,32,9,30.sz. boltokl, valamint az l.·sz. bolt korsze-
rüsitése;
1963-ban a Cukorgyárnál uj élelmiszer- és husbolt, a
peremkerületekben 4 uj élelmiszerbolt 15,16,15,18,19,
20. sz. boltoki létesült. Külön meg kell emliteni, hogy
a Nyil utcában a lakosság társadalmi munkában épitett
meg egy 150 m2 nagyságu élelmiszerboltot. Ebben az év-
ben a volt méteráru bolt helyén kialakitották a Páva
Divatáruboltot.
1964-ben a Vosztok uti lakótelepen nyilt uj élelmiszer-
bolt, korszerüsitették a l23.sz. élelmiszerboltot, a
butorboltot pedig a Kossuth u. 19-2l.sz. épületbe helyez-
ték.
1965-ben a Vosztok uti lakótelepen uj élelmiszerbolt
nyilt meg 122.sz. bolti, a háztartási bolt pedig a
Tisza Antal u.5.sz. alatti h elyiségbe költözött.
1966-ban a piactéren élőbaromfi-bolt létesült, üzemelni
 - 100-

ke~dett a Ságvári krt-Ady Endre ut sarkán levő ABC

áruház, s uj husbolt. tejiv6 /2,90,26,92 sz. boltok!
állt a közönség rendelkezésére. A régi villamossági
bolt a Ságvári krt. E épületben nyert elhelyezést, .
megnyilt a Hófehérke gyermek kötöttáru bolt.
1967-be a Szántó utcai 71. sz •. kis ABC áruház, a
Vörös Csillag uton uj élelmiszerbolt, az PKSZ Kossuth-
téri zöldségboltjának nyitása jelentett ujabb előre
lépést.
1969-ben megnyilt a Jólét Áruház. /Ez az év fontos
abból a szempontból is, hogya szövetkezeti mozgalom-
ban végbement fejlődés eredményeként az áruházat üze-
meltető Szolnoki Pöldmivesszövetkezet elnevezése Szol-
nok és Vidéke Általános Pogyasztási és Értékesitési
Szövetkezetre változott/.
1970-ben a leégett Centrum Áruház helyett a Centrum
Pavilon Áruház készült el. l

A felsorolásból és a vonatkozó táblázat ból egyaránt ki-

tünik, hogy uj egységek elsősorban az élelmiszer-szak-
mában nyiltak, mig az iparci~ruházati kereskedelem
területén jószerével csak - átszervezések miatt - egyik
helyiségből a másikba történő költözködés ek történtek.
Itt kell megemliteni, hogy a két kiskereskedelmi válla-
laton és az ÁPÉSZ-en kivül többnyire az 50-es és a 60-
as, kisebb mértékben az 1970 utáni években más orszá-
gos ill. helyi vagy megyei kereskedelmi és iparválla-
1atok is létesitettek Szolnokon üzleteket. Ezek közül
a legjelentősebb a Csemege, melynek két boltja közül
kiemelkedően szinvonalas a Kossuth utcai 121.sz. ön-
kiszolgáló bolt.
tlzletekkel rendelkeznek továbbá a fővárosi központu
Autóker, a Bizományi Áruház, a Ha1értékesitő, az
OFOTÉRT, az Óra- és Ékszerbolt, az Orvosi Müszer /OM-
KER/, a Képcsarnok Vállalat, a ~Uvelt Nép Könyvterjesz-
tő Vállalat, a ~, a Népmüvészeti és Háziipari KSZ, •
 -lo l ~

valamint a'Szolnoki Háziipari Szövetkezet, a Tisza

Cipőgyár, a Tisza Butorgyár, a Május l Ruhagyár, a
Sütőipari Vállalat, a Városi Tanács Kertészeti Vál-
lalata, a VIDIA, és több tsz.
1970-től egyre erőteljesebb a felismerés a város,
sőt a megye párt és az állami vezetése részéről,
hogy a kereskedelmi háiózat fejlódése nagyon elmaradl
az igényektől." ••• Ha arra gondolunk, hogy Szolnok
városban mindössze három üzletben vásárolhatunk mét er@
árut, mindössze csak 3 cipőszaküzlet van, s ' hogy ninos
müanyagboltunk, kalapszaküzlettink és mennyire szükö-
sek, kicsik, korszerütlenek a külső kerületek élel-,
miszerüzletei, akkor láthatjuk, nagyon is indokolt
a kereskedelmi hálózat bóvitése, korszerűsitése ••• "
- irta a Néplap egyik 1971 évi száma.

A lemaradást a számok is jól tükrözik: mig 1960 és

1970 között a lakosság száma 132,6 %-kal és a forga-
lom 285 %-kal emelkedett, addig a boltok száma csak
122,8 %-kal, alapterülete pedig 169,1 %-kal növeke-
dett. Há16zatunk más hasonló városokéval összevetve
is elmaradást mutatott: 1970-ben a felsófoku közpon-
tok között 17 városi Békéscsaba után Szolnokon volt
található a legkevesebb bolt, ruházati és vegyiáru
boltokat , tekintve pedig Szolnok az utolsó helyen állt. ".

1973-ban az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága is megálla-

pitotta, hogy Szolnok városban a hálózat elmaradott-
sága. szük és fejletl.en vol ta nem képes a felsófoku
központ speCiális kereskedelmi ellátását és szolgá1- ,
tatását nyujtani, a népgazdaság fejlettsége által igé-
nyelt nagy alapterületü áruház ill. speciális szak-
boltrendszer - mely a teljes áruválaszték bemutatására
képes, nem alakult ki. Ezért az MSZMP megyei Bizottsága
határozatot hozott a fejlesztés meggyorsitására, a
 - 102 -

·hiányosságok felszámolására.

1972-73-ban yette kezdetét az Iparcikk Kiskereskedel-

mi Vállalat bolthálózatának rekonstrukciója. A megye-
székhelyen áthaladó 4.az. főutvonal átépitése miatt
5 egyébként is korszerUtlen bolt szanálásra került.
A lebontott üzletek helyett 1973-ban l-l nagy alapte-
~letü ruházati /Sztár/ ill. iparcikk áruház /Ságvári
köruti papir-irószer-játék-sportbolt/ készült el,
melyek 1974 első félévben nyiltak meg. Ezzel á fejlesz-
téssel mintegy 1000 m2-rel nijvekedett a szolnoki háló-
zat üzlettertilete, amelyből 800 m2 az eladótér-bővUlés.
A mult évben készűlt el a régi ~portbolt helyén az
üveg-porcelánbolt is.

A legutóbbi l-2 évben kerültek· átadásra a Vosztok, a

Bőség, a Munkás, az Ifjuság, valamint a 44 Szolnok
megyei tsz és 5 kereskedelmi vállalat összefogásával
épült Szövetség áruházak, s kibővitették a 90.sz.
Ságvári köruti ABC áruházat, melyek a város lakosságá-
nak ellátását a korábbinál magasabb szinvonalon biz-
tositják. Mindezek következtében jelentős javulás kö-
vetkezett be az alapvető élelmiszerekkel való ellátás
tekintetében. Ka már nincs a városban olyan kereskedel-
mi egység, ahol tej és tejtermék, kenyér, liszt, rizs,
cukor, olaj, zsir, margarin, különféle hus- és huské-
szitmények ne volnának kaphatók.
A jelentős intézkedések ellenére még nagy gondot je-
lent egyes uj telepek, valamint a munkásIakta perem-
kerületek - különösen aKisgyep, Pletykafalu, Munkásőr
ut, Cukorgyár, Vegyimüvek, Délibáb ut környékének -
szinvonalas ellátása. Utóbbiak bolt jai nagy része még
régi, magántulajdonban levő, kis alapterületU épUle-
tekben van.
 - loJ -

Kül~n ki kell emelni az 'ÁFÉSZ-nak a kereskedelmi el-

látásban betöltött szerepét: 1973. év végén a szövet-
kezet több mint 300 millió Ft-tal részesült a város
kereskedelmi forgal~ból, ezen belUl tÖbb mint J5 %-
kal az élelmiszer, 13,4 %-kal avegyesiparcikk for-
gal omból /az élelmiszerforgalomban való részesedése
1967-ben még csak 8,3 % volt 1/. 1973-ban a város 8
ABC áruházából ötöt a szövetkezet üzemeltetett, melyek
korszerüségében - a "nagy Csemegét" kivéve - meghalad-
ják a város többi áruházát. 30 /AzáÉsZ egyébként 1976.
január l-én egyesül a Tószegi, Rákóczifalvi, Beseny-
szögi, Zagyvarékasi ÁFÉSZ-ekkel és az Ujszászi ÁFÉSZ-
szászbereki reszével, s ezzel a megye legnagyobb
ÁFÉSZ-e lesz 1/.
Szolnok legnagyobb élelmiszer üzlete a Kossuth u.12.
sz. alatti "Csemege", mely 101 dolgozót foglalkoztat
és amelyben évek óta példamutató az áruellátás, vala-
mint a kiszolgálás szinvonala. Az üzlet a Csemege
Kiskereskedelmi Vállalat bolt jai közül az élelmiszer
forgalom nagysága tekintetében országosan a harmadik.
A Csemege másik bolt jával együtt az élelmiszerforga-
lom kb 15 %-át bonyolitja 11967-ben részesedésUk 9,1
% volt.1 A forgalmi részaránynak az itt és az ÁFÉSZ-
nél jelzett emelkedése is a vállalatok, ill. a szek-
torok közötti verseny kialakulását és megerósödé~ét
mutatja.
A boltok minőségi változását mutatja, hogy egyre nö-
vekSZik a kereskedelmi dolgozók munkáját és a bevá-
sárlást könnyitő gépek, valamint a korszerU árutáro-
lást biztositó berendezések száma:
Fontosabb gépek, berendezések számának alakulása
1970-1974.között.

Megnevezés
i
Hüt6gep db
 - 104 -

i 2 3
HUtókapacitás, l 532.132 766.982
~énztárgép, db 180 253
Orlógép, db 227 324
Irógép, db 342 463
Anyagmozgatógép db III 204
===D====ZC=======a==•••• =========~=======a======~======

A szocialista kereskedelem fejlődését vizsgáljuk meg a

hosszabb időszakot átfogó statisztika tükrében is.
Kereskedelmi boltok számának alakulása 1950-1974
között.

Megnevezes 1950% 1960 19é5 1970 1973 1974 1974/1950

Boltok sz.
!
összesen 143 2.62 190 1,~9 199 210 146,9
Ossz. bolt-
ból:áruház l l l l l 2 200,0
nelmiszer 34 84 114 127 116 119 350,0
ruházati 7 14 14 15 14 12 171.4
vegyes ip.-
cikk és ve-
gyes bolt 46 50 49 61 69 150,0
egyéb 95 II 5
gyógysz.tár 6 6 6 7 7 8 133,3
==============2==:===================================_==
E táblázat is alátámasztja azt a megál1apitást. hogy mig
a város. népessége 1950-1974 között kb l,8-szorosára nö-
vekedett, addig a boltok számának növekedése csak 146.9 %.
Az élelmiszerboltok számának 350 ~os növekedése kiugró,
ugyanakkor a ruházati és vegyes boltok számának 171,4 ill.
150 ~os emelkedése messze a kivánt szint alatt van.

A kereskedelmi egységek részletes szakmai bontását a

következő oldalon 1ev6 kimutatás adja meg.

x"Szolnok 25 éveft c. anyagból, többi adat a megyei sta-

tisztikai évkönyvek a1apjáD/1968 után a statisztikai
rendszerezés némileg módosult/.
 - 105 -

Szolnok város kereskedelmi egységeinek részletes szak-

mai bontása 1962. és 1974. dec. 31-én
1962 l 9 7 4
Me g n e v e z é s ö S S z e s szövetkezeti
összesből
=========:================z==_a.====:============_=======
l 2 3 4
Áruházak l 2
ABC áruház li /6/
Élelmiszer boltok 52 46 /9/
Vegyesbolt élelmiszer
jelleggel 2
Tejboltok, tejiv6k 2 2
Husbo1tok 18 16 /2/
Édesség, cukorka l l
ZÖldség-gyümölcs 16 20 /15/
Baromfi-tojás,ha1-vad 5 7 /3/
Pékáru 2 10
Vegyes ruházat 3 3 /2/
Méteráru l
Felsőruházat 2 3
Divatáru, rövidáru l 2
Cipőbolt 4 4 /1/
Leértékelt ruházat 2 l /1/
Egyéb ruházat l
Háztartási 2 l
Illatszer l 1
Vas müs zaki , vegyiáru l
Vas műszaki
Vasedény, háztartási l. 1
Vasáru l 2
Üveg-porcelán l l
Vegyes műszaki 3
JármU és autóápolási
cikkek l 3
 - 106 -

===================••= ==========~===Z===========:=8===c
l 2 J 4

Villamossági cikkek 2 1
Iparcikk l
Vegyes kulturcikk,
népmüvésze'ti 2 1
Óra-ékszer 1 l
Potó-optika l 2
Spor'tszer és játékszer 2
Spor't-, játék, papir,
- irószer 1
Hangszer 1 l
Könyv, zenemü 6 4 /1/
papir- irószer J 3 /1/
Butor 2 l
Egyéb kulturcikk l 6 /2/
Dohány 2 l
Bazár-pavilon 4
Használt tárgy l J
1.lrág 2 4
Egyéb voltok l 12 /9/
Tüzelő, épitőanyag,
gázcseretelep 7 9 /1/
Gyógyszertár 6 8

ö s s z e s e n : 166 198
===C===2:_=:====================================Z==Z===

x Az 1962-es adatok KSH-évkönyvból valók, mig az 1974-

es adatokat a Városi Tanács Termelés- és Ellátásfel~­
gyeleti Osztálya összeállitásából vettem át; utóbbi
198 db-os összesenje - valószinüleg besorolás beli kü-
lönbség miatt - nem egyezik a KSH 210 db-os összesen-
jével.
 - 107 -

A szövetkezeti szektor bolt jainak száma az alábbiak

szerint .nőU:
1950 4
1962 39
1966 45
1974 53
A boltok alapterületét illetően már nincsenek 1950-re
vissz'amenő adatok, azonban igy is tanulságos az 1960-
1974 közötti időszakot bemutató táblázat:
Kiskereskedelmi boltok alapterületének alakulása
1960-1974 között /gyógyszertárak nélkül/m2. x

Megnevezes 1960 1965 1970 1974 1974/1960

1973
Összes
alapterület 12308 15433 20817 21998 24810 201,6
Ebből:
áruház 1379 1149 2484
élelmiszer 5336 7258 11223 12519 13566 254,2
ruházat 1564 1791 1845 1942 1587 101,4
vas-müszaki-
üveg 1381 1312 1601 1739 1980 143,3
vegyes 629 519 514
egyéb 4027 4741 4140 4130 4679 116,2
========:==============================================
Az alapterületre 'vonatkozó táblázat megerősiti a boI tok
számának alakulásával foglalkozó táblázatból kiolvasható
tendenciákat, azonban a két táblázat összevetéséból az
is megállapítható, hogy 1960. és 1974. között az alapte-
rületnövekedés 201,6 %-os rátája jóval nagyobb a boltok
. számának 129,6 %-os rátájánál. ami az egyre nagyobb alap-
területü üzletek belépésének köszönhető.

A bolti hálózat nem elégséges mértékű fejlődés~ mellett

a forgalom növekedése gyors volt, jóval meghaladta a
boltok számának és területének emelkedését:
x 1960 és 1965 Városi Tanács Munkaügyi Osztályának az
adata, a többi KSH-adat.
 - 108 -

Bolti kiskereskedelem eladási forgalmának alakulása

1957 - 1974 között 1000 .Ft lL:

tv Összesen tlelmiszer Rüházati Vegyes ipar-

cikk
cikk
1957 486.000
1960 527.000 149.100 197.300 180.600
1965 645.182 236.351 183.121 225.710
1970 1.131.312 400.0Q5 262.310 468.997
1973 1.338.006 530.534 300.546 506.926
1974 1.501.613 584.554 334.584 582.475
1974/1960 % 284,9 392,0 169,6 322,5
=====================================================

A kereskedelmi hálózat fejlódésének ütemével azért

sem lehetünk elégedettek, mert - mint arra már utal-
tam - a felsófoku regionális központokhoz viszonyi-
tott korábbi lemaradásunk az ut6bbi években sem csök-
kent. Az összehasonlitó adatok - a Városi Tanács Ter-
melés- és Ellátásfelügyeleti Osztálya kigyüjtése .
alapján - az alábbiak:
A felsófoku regionális központok sorrendje 196O-ban
és 1970-ben
az l kereskedelmi egységre jutó lakosok száma te-
kintetében, fó

l 9 6 O l 9 7 3
yá;:o~

l.
_
Kaposvár
-- - - !ó_
236
yá!:o~
l.
---
Kaposvár 256
J2_
2. Szombathely 248 2. Nyiregyháza 268
3. Nyiregyháza 263 3. Szombathely 273
4. 5 zékesfehérvár 271 4. Székesf.e hérvár 280
5. Szolnok 282 5. Békéscsaba 306
6. Kecskemét 341 6. Kecskemét 316
7. Békéscsaba 359 7. Szolnok 324

x 1957 MTVB Ker.Oszt.adata, a többi KSH-adat.

 - 109 -

A felsőfoku regionális központok egyes mutatói

dihamikájának összehasonlitása 1973/
1970. ~.

Város Állandó Boltok Bolti kis- egy la-

népesség száma ker. forg. kosra ju-
tó kisker.
forS s
Szolnok 104.4 100,0 118,3 113.3
Békéscsaba 108,3 122,1 143,2 132.3
Kaposvár 108,8 105,9 128,6 118,2
Kecskemét 105,3 113,1 139,2 132.3
Nyiregyháza 110,7 110,8 134,7 121.6
Székesfehérvár 109,8 108,7 135,5 123.4
Szombathely 104.4 105,8 128,1 122,7
===================================:===z===============
Polyamatban levő beruházásaink befejezésével a fentebbi
adatok által is kidomboritott lemaradásunk minden bi-
zonnyal csökkenni fog, sőt remélhetőleg a sorrendben is
sikerül jóval előbbre lépni.

Az uj egységek belépése révén a bolti kereskedelmi és a

kereskedelmi vendé~látó alapterület 1975. végére a taná-
csi keresk~delemben 31 %-kal, a szövetkezeti kereskede-
lemben 39 %-kal, az egyéb forgalmazók körében mintegy
20 %-kal növekszik. ami jelentősen javitani fogja a
lakosság vásárlási körülményeit és a kereskedelmi dolgo-
zók munkafeltételeit is. Az ujonnan épülő bolt egységek
száma 40, alapterületük eléri a 12.000 m2-t, ugyanakkor
a hálózat a szanálások következtében 52 bolttal, 3600 m2-
rel csökken. Ezek a számok azt jelzik, hogy a boltháló-
zat 8.400 m2-es. azaz 23 %-os növekedése egyben minőség!
változást is eredményez, mivel csökken a kis alapterü-
letü, kedvezőtlen viszonyok között levő boltok száma a
korszerü, nagy alapterületű egységek javára.

Még ezévben remé1hetó1eg elkészül a a uj Centrum Áruház,

a Lakberendezési Áruház /utóbbi 3600 m2 alapterületü ,
 - 110 -

lesz, földszint jén a butorok, az emeleten pedig lakás-

textiliák, üveg- és porcelánáruk. egyéb háztartási be-
rendezések lesznek kaphat6k/, egy ABC-áruház a Kassai
uton, egy zöldség-gyümölcs pavilon, 2 büfé. 1976-ban
megépül az uj Bizományi Áruház, az állomás térségében
egy 1200 m2-es ABC áruház. Az V. Btéves terv további
éveiben a Verseghy uton 400 m2, a Bajtárs utcában 600 m2,
a vasutállomás környékén 800 m2, a Széchenyi lak6te-
lepen la KisgyepenI 500 m2 alapterületű ABC áruház fog
épfilni. Remélhetőleg e részben már j6váhagyott elkép-
zelések további kereskedelmi beruházásokkal - köztük .
egy vegyesiparcikk áruházzal - fognak kiegészűlni.

Városunk kereskedelme és venóéglátóipara fejlesztésének

alapját egyébként két jelentős tanulmány képezi ; egyiket
a KERORG készitette 19G8-ban, a másikat pedig a Szovjet-
uni6 Kereskedelmi Minisztériuma mellett müködő Kereske-
' delmi és Vendéglátó Tudományos Kutat6 Intézet 19b9-ben.

Piacok

A különböző piacok mindig fontos szerepet töltöttek be

a város életében. A felhozatal és az árak álland6an a
figyelem középpontjában álltak, s a sajt6 is sokat fog-
lalkozott a piac helyzetének alakulásával.

Az 50-es években két nagyobb piaca volt Szolnoknak: az

MSZMP székház helyén és környékén levő Csarnok-piac -
melynek 4 sorban több mint száz csarnokhelyisége volt -
1959-ig üzemelt, valamint a jelenlegi piactér.
 - III -

A felhozatal az 50-es évek elejétől fokozatosan emel-

kedett, amit az alábbi táblázat is szemléltet:
Yontosabb cikkek felhozatala a szolnoki piacra 1953-
1974 között'"

Év Élócsirke TOjás Burgonya Paradicsom Alma

t 100Odb t t t
1953 26,4 394,6 115,4 166,4 460,7
1955 24,8 821,6 803,0 437,5 1342,3
1960 83,3 1337 ,8 458,7 200,& 898,6
1965 61,0 917,0 581,8 182,4 929,3
1970 85,8 1357,0 895,4 161,8 759,3
1973 48,3 747,0 421,0 165,9 450,7
1974 68,4 1476,0 584,0 154,1 521,0
======================:=================================
A "Magyar városok" /1966/ c. könyv már ezt irja: "Szol-
nok piacai - elsOsorban a termelőszövetkezetek felhozata-
la miatt - számottevő forgalmat bonyolitanak le. A piaci
felhozatal értéke /26.400 millió Ft/ a megyeszékhelyek
között Kecskemét után itt a legnagyobb. Az egy lakosra
jutó piaci felhozatali érték /532 pti az összes városok
közül itt a legmagasabb."19

A szolnoki piac azonban a 60-as évek második felétől

már nem felelt meg a követelményeknek, a területén el-
helyezett elárusitó pavilonok és a szabad téren levő
elárusitó asztalok nem feleltek meg a higiéniai követel-
ményeknek, s nem biztositottak elegendő helyet az áruk-
nak sem. Mind több panasz hangzott el a gyenge felhoza-
talt és a magas árakat illetően. Ezt az állapotot szün-
tette meg az 1973 nyarán elkészült korszerU és esztéti-
kailag is szép fedett piac. ahol a korábbinál lényege-
sen kulturáltabb körülmények közöt t lehet a vásárlókat ·
kiszolgálni. Ennek alapterülete 3200 m2, a rajta levő
üzletek száma 24. A fedett piac Ivagy más néven csarnoki
megépitése nem egyszerü korszerüsi t és: azzal, hogy te-
rületén az összes alapvető élelmisser, kenyér, hus,
 - 112-

baromfi, hal, tej- és tejtermék, zöldség-gyümölcs,

vetőmag, mezőgazdasági felszerelések, kisgép ek kap-
hatók, a bevásárló központ rangjára emelkedett. Eb-
ben a minőségben némileg tehermentesiti is a kör-
nyéken található élelmiszerüzleteket. Havi forgal-
ma 5-6 millió forint.

A n nagy piacon " kivül néhány kisebb piaca is van

Szolnoknak. A "csirkepiac· az Ady Endre ut melletti
hepehupás, egyáltalán nem szivderitő látványt nyuj-
tó területről épp a napokban költözött át a Kun Béla
körut és az Ady Endre ut sarkára, ami még mindig
ideiglenes hely. Itt elkeritett, kulturált helyet
alakitottak ki a baromfiárusoknak és a néhány bazáros-
nak. Kispiac van még a Vörös Hadsereg ut jának a
Fenyő étteremmel szembeni részén, a Papirgyár mellett
tiszta, higiénikus, fedett elárusitóhellyel. Ennek
a szerepe csak a vasárnapi napokra korlátozódik.
amikoris Törtel, Tószeg, Jászkarajenő őstermelői
főleg zöldséget és gyümölcsöt árusitanak itt. Meg-
jegyzem, hogya korábbi években a IX. kerületben is
volt kispiac, de ennek a területére került az uj
Abonyi uti iskola és a 9.sz. élelmiszerbolt.

Van még egy piaca Szolnoknak, ami a Keskeny János

utca végén levő vssuti sluljárón áthaladva közelit-
hető meg. Az itt levő vásártéren tartják meg hétfőn
és csütörtökön a használtcikkpiacot, valamint a ~
téspiacot. A használtcikk-piacnak a perifériára
helyezése és egyáltalán az ottani körülmények na-
gyon lefokozzák ennek a kereskedelemnek a szerepét:
ide általában elesett, id-5s emberek és - mondjuk ki -
lumpen elemek is járnak. Más városokban /pl. Szegeden/
jóval nagyobb rangja van a használtcikk-piacnak,
legalább azzal, hogy időközönként országos vagy
 - 113 -

k6rzeti jellegU kirakodóvásárt rendeznek.

A régi nagy állatvásárotnak ma már csak az emléke van

meg., a vásártérre jobb esetben is csak 20-30 sertést
visznek. Ez egyébként természetes is, hiszen az állat-
tenyésztés nagYüzemivé válásával, az életkörülmények
megváltozásával egyre kevesebben tartanak városunkban
haszonállatot.

Vendéglátóipar
A szocialista vendéglátóipar kialakulásának első meg-
nyilvánulása volt a "Szolnoki Fürdő és Vendéglátóipari
Községi Vállalat" létrehozása, amelyet Szolnok város
közgyűlésének véghatározata alapján 1949~ augusztus
6-án alapitottak. A vállalat - melyhez a Tisza Szálló,
a Damjanich Népfürdó és az Áldás Ásványviz Uzem tar-
tozott - 1950. január l-én kezdte meg müködését. Ekkor
áll~ositották a Tisza Szállót is. 1950. október végén
felajánlások folytán átvette a Kádár lma Tünde presszó/.
a Takács /a jele~legi Illatszerbolt helyéh volt épület-
ben/ és a Kozák - /a Posta mellett volt/ - féle cuk-
rászdákat. Ebben az évben a vállalat létszáma 119 fó,
forgalma 3,9 millió forint volt.

1952. január 2-tól a vállalathoz kerültek a korábban

magántulajdonu italboltok, 6 csak ezekkel, valamint a
cukrászdákkal és egy szikvizüzemmel mUködött "Szolnoki
Vendéglátóipari Vállalat" néven 1955. junius 30-ig.
1955. julius l-tól a törökszentmiklósi és a jászberényi
vendéglátóipari hálózat átvételével "S.zolnok és Vidéke
Vendéglátóipari Vállalat" néven üzemelt. A vállalat
1959. január l-tól a karcagi, berekfürdói. kisujszál-
lási és mezóturi hálózattal gyarapodott.
 ~ 114 -

Az átvett hálózat korszerütlen, elavult volt. 1954-ben

még müködött az l.sz. italbolt /Gólya/, a Cukorgyári,
kénsavgyári italboltok, a Sörkert, a Teaház /utóbbi
kettő a felszabadulás után keletkezett/, a piactéri
4.sz. italbolt, a Muskátli és a Kedves cukráBzdák.
Ezek az egységek a fejlődés során megszüotek vagy a vá-
rost szépitő épületek kerültek a helyükre /pl. a Muskát-
li cukrászda helyén a Tervező Iroda, a Sörkert és a
Kedves cukrászda helyén a Magyar utcai árkádos épület,
a Teaház helyén az olajbányászok irodaépülete/. Az
elavult italboltok helyett korszerü vendéglő létesült
a Cukorgyár és a Tiszamenti Vegyimüvek lakótelepén, a
volt Népbüfé helyett 1963 óta önkiszolgáló formában az
Express étkező müködik. l

A minőségi változások - a kulturált tipusok felé való

eltolódás - nagy része a 60-as években ment végbe. Igy
épült fell962-ben a 300féróhelyes Muzeum étterem, a
150 férőhely es Árkád pres6zq, 1965-ben a 60 férőhelyes
Rétes és a 40 féróhelyes Zagyva cukrászdák, a Bástya
kisvendéglő, 1967-ben a 25 férőhelyes Éva presszó.

1970-ben - amikor a vállalat a Jász-Nagykun Vendéglátó

Vállalat nevet vette fel - került átadásra a 800 féró-
helyes reprezentativ Aranylakat étterem és a Toomas
bár, 1972-ben nyilt meg a Finom falatok boltja a Sütó
utcában, a Napfény vendéglő /Tiszaligeti strandon/,
1973-ban a 44 féróhelyes Kaya eszpresszó /Vöröscsillag
uti autóbusz végállomásnál/, a 60 féróhelyes Piknik
bisztró /a Beloiannisz utcában levő egység elsődleges
rendeltetése a hidegkonyhai, cukrászipari készitmé-
nyek árusitása/, a 60 féróhelyes Egri borozó /a Ságvári
köruti hangulatos pincehelyiségben/, 1974-ben az 50
féróhelyes Barátság bisztró laz Abonyi uton található/
és az Ifjuság eszpresszó /a megszüotetett Toomas helyén,
 - 115 -

a dr Sebestyén körutonl.

A Vendéglátó Vállalatnak a munkahelyi étkeztetésben is

számottevő szerepe alakult ki; az ÉpUletelemgyárban le-
vő önkiszolgáló Beton étterem konyháján 2000, a Volán
telepén 400, a .TIGÁZ telepén 200, a II.sz. Irodaházban
200 adag ebédet főznek naponta.
A vállalat egyébként a külterületi lakosság Uditő- és
szeszesitallal történő ellát t sában 17 u.n. mozgóárust
foglalkoztat, akik a forgalmazást bolti tevékenységként
folytatják.

A városi összforgalomból mintegy 70-75 %-kal részese-

dő Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat fejlődésének váz-
latos áttekintése után fel tétlenül meg kell emliteni a
Szolnok vendéglátásában szerepet játszó többi vállalat
ill. az ÁFÉSZ tevékenységét is.

A város dolgozóinak élelmezésében nagy jelentőségü az

Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat. mely megalakulása
Ikb 19501 óta Debrecenhez tartozik. Első megnevezése
Mozgókonyha Nemzeti Vállalat volt, mely hamarosan Ke-
letmagyarországi, később Alföldi Üzemi Vendéglátó Vál-
lalat lett. ~int ahogy a nevében is benne van, kezdettől
fogva az üzemi dolgozók, intézmények meleg étellel való
ellátása volt a feladata. A jelenleg átlagosan 65 főt
foglalkoztató szolnoki kirendeltség fő bázisa a Magyar
utcai Alföldi étterem, melynek kitünó konyhája naponta
1000-1200 adag ételt készit. A MüM 605 és 633 sz. MTH
iskolákat kiszolgáló konyha kapacitása napi 400 adag
litt ebédet és vacsorát egyaránt főznek/, a butorgyár-
nál és az ERDÉRT-nél müködő konyhák 400-400 adag ebé-
det készitenek. A vállalatnak Szolnokon van még 3 munka-
helyi és l nyilt árusitásu büféje.
 116

A bolti kereskedelemhez hasonlóan az ÁFÉSZ kiterjesz-

tette tevékenységét a vendéglátóiparban is. Előretö­
rését mutatja, hogy 1950-ben mindössze l, 1963-ban
már 10, 1974-ben pedig 22 egységet üzemeltetett.
Ezek zöme büfé és italbolt, melyek közül a legjelen-
tősebb a Kossuth u.9.sz. alatti Halászcsárda, ahol
JO ételeket készitenek és kitünő zenét szolgáltatnak.
Az ÁFÉSZ a Halászcsárdát 1957-ben vette át a Halásza-
ti tsz-től. Az 50-es évek eleje óta müködtette az
ÁFfsz a TUlipán vendéglőt, ezt azonban 1973-ban a
hatósági intézkedések miatt megszüntette.

Igen reprezentativ a Tisza Szálló I . osztályu, 250

személyes étterme; ezen kivűl fontos szerepet ját-
szik a szintén a szálloda épületében levő "kis" Tisza ,
a 600 személyes kerthelyiség, valamint a drink-bár.
A "kis" Tisza Étterem üzemélelmezést is szolgál, mi-
vel a környező hivatalok dolgozóinak egy része ide
jár előfizetéses ebédre.

A vasutállomás elképzelhetetlen lenne a MÁv Utasel-

l á tó Vállalat közremüködése nélkül. Az 1948 novembe-
rében alakult országos vállalat Békés-Szolnok megyei
Igazgatósága - melyen belUl a szolnoki 1965. novem-
berében jött létre - az utazóközönség ellátását az
állomáson levő étteremben biztositotta. A régi állo-
mssépület lebontásával a "resti" is megszünt, igy az
uj állomásépület megnyitásáig csak egy ideiglenes
bisztróban lehet étkezni és italt fogyasztani. x
, -
ADélalföldi Pincegazdaság 1968-ban a Kossuth u.3.sz.
alatt reprezentativ borkóstolót létesitett a kulturált
borfogyasztás propagálása érdekében.

x Az uj állomást 1975 • .lu~iu8 12-én avatták fel.

 - 117 -

A szocialista vendéglátóipart a statisztika szemüvegén

szemlélve pontosan érzékelhetők azok a nagyarányu meny-
nyiségi és minőségi változások, amelyek ezen a terüle-
ten bekövetkeztek. Az alábbi táblázat az egységek szá-
mának és összetételének vá.l tozását mutatja:

Vendéglátó e&~ségek számának és összetételének

alakulása 1~20-1~14 között lfalatozók a
büfék nélküll

Megnevezés 1950 a 1960 1965 1970 1973 1974 1974/1950

%
Vendégl.egy-
ségek száma
összesen: 54 84 95 89 83 82 c 151,9
Összes egy-
ségből:
szálloda 2 2 2 2 l 2c 100,0
étterem,ven-
déglő, stb. 15 14 18 21 23 22 146,7
cukrászda,
eszpresszó 5 8 12 16 20 21 420,0
italbolt ,sön-
tés,kocsma,
borozó 12 27 20 23 12 8 66,6
üzemi vendég-
látóhely 20 24 b 23 26 2'( 29 145,0
egyéb 9 20 l
===========================~========================== ==

1950-1974 között másfélszeresére növekedett a vendéglá-

tóhelyek száma, ami elmaradt a lakosság mintegy 1,8-
szoros növeked~si ütemétól. Feltünóen magas a cukrászdák
és az eszpresBzók számának nagymérvü emelkedése, ez - az
italboltok számának csökkenése mellett - a kulturált

a'!Szolnok 25 éve"c. anyagból; b. 1963. évi adat; c. A

KSH Szolnok megyei Igazgatósága 1974. évi évkönyvének
ide vonatkozó táblázatában nem szerepelteti az év köz-
ben megnyil t Touring Hotelt. Ebből adódóan i t,t l-gyel
több egység szerepel, mint az évkönyv b en.
 - 118 -

szórakozás iránti igény növekedését mutatja /ebből a

szempontból példamutató volt az Árkád-presszó, amely
évek~n át re~dszeresen szervezte irodalmi estjeit/.

Itt emlitem meg, hogy az italboltok visszaszoritásá-

ban elsődleges jelentősége van az erélyes hatósági
intézkedéseknek: az 1973-ban végzett vizsgálatok ezen
IV. osztályba sorolt egységeknél nagymértékü elhanya-
goltságot állapitottak meg. Igya közrendészeti és
közegészségügyi előirások be nem tartása miatt ekkor
13 üzlet müködési engedélyét kellett visszavonni,
melyek közül 10 a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalathoz,
3 az JFLSZ-hez tartozott.

A 70-es évek első 3 évében káros jelenség' volt a ma-

gasabb osztályba sorolt, az eredetileg nivósabb szóra-
kozás biztositását szolgáló egységek italbolt szint-
jére való züllése. Ilyen volt a Rétes cukrászda mellett
megszünt Köruti falatozó, amely a Csarnok utcában a
városrendezés során lebontott hirhedt Biró-kocsma
törzsvendégeit vette át és a szolnokiak találóan ne-
vezték el "Psrnás Biró"-nak. Nagy port vert fel a
szintén megszüntetett Toomas bár esete is, amely a
kezdeti sikerek után az elemi vendéglátói normák be
nem tartása által közönséges italbolt szintjére
süllyedt.

Az 1974 elején végzett ellenórzések már azt állapi~

hatták meg, hogy az 1973-ban hozott intézkedések
eredményeként az üzemeltetők a kifogásolt egysége-
ket vagy teljesen megszüntették, vagy elfogadható
külsőt és tisztaságot teremtettek. Kifogásolták vi-
szont, hogy a Piknik bisztróban előtérbe került a
szeszesitalok értékesitése. /Ugyanezen ellenőrzés
során azt is megállapitották, hogy a megvizsgált
 - 119 -

87 egység közül 9-ben kifogástalan és előzékeny , 11-

ben megfelelő, l-ben agressziv vol t" a "felszolgálók
magatartása, a további 66 egységben pedig közömbö-
sen viselkedtek a vendégekkel szemben/o 1950 és
1974 között az éttermek, vendéglők és az üzemi ven-
déglátóhelyek számának növekedése alig marad el az
összes vendéglátóhelyek számának növekedésétől.
Bár önmagában véve az ebben a kategóriában bekövet-
kezett fejlődés jelentős, mégis a megyeszékhely el-
látottsága messze elmarad a jelenkori szinvonal kö-
vetelményeitől. Mind a kereskedelmi, mind a munka-
helyi vendéglátás kihaszhálása maximális, egyes ese-
tekben a megengedettnél nagyobb. A most átadott Pe-
likán Szálló éttermétő1 eltekintve uj beruházás
1968-tól gyakorlatilag nem történt, igya megnöveke-
dett igényeket közel azonos kapacitás mellett kell
megoldani. Az igények növekedését a következő adatok
mutatják: 1968-b"an a rendszeres előfizetők száma
naponta 3.510 fő volt, ami 1973-ra 5.421 főre növeke-
dett ~ A melegétel forgalomban igen jelentős szerepet
játszik a munkahelyi vendéglátás, amelyet 1974 év
eleji adat szerint 19.024 fő - tehát Szolnok lakos-
ságának 28 %-a - vett igénybe.
Bár a Pelikán étterme kétségkivül nagy előrelépést
jelent, továbbra megoldatlan lesz a hamarosan átadás-
ra kerülő uj irodaház nagyszámu dOlgozójának ellátása
/a tervezés és a kivitelezés során a hatalmas léte-
sitmény dolgozóinak étkeztetéséről megfeledkeztek/o
Az étkeztetés igy a környékbeli éttermekben és a
Centrum Pavilon Áruház épületében tervezett étteremben
lesz.

Még több nagy a1apterületU önkiszolgál ó 4teremre

lenne szükség, s a meglevők korszerüaitése is e1en~
gedhetetlen lenne, hiszen a konyhák , a termelőhelyek
 - 120 -

f elszereltsége, a termelési körülmények és az ér-

tékesitési módszerek elmaradást mutatnak. Elavult,
korszerütlen és főleg nem elégséges a vendéglátó~
ipari egységek - ezeken belül is elsősorban a
Nemzeti Étterem - hütőkapacitása.

Az igények max~mális kielégitésének határt szabnak

a vállalatok és a népgazdaság lehetőségei. azonban
a meglévő termelő kapacitásokra és a viszonylag szU-
kös beruházási forrásokra támaszko~va a vendéglátó-
ipari dolgozók helytállása biztositotta a forgalom
évről évre történő növelését:

A vendé látás eladási for almának

1974 között, 1000

Év Összeseh Étel Kávé Hal Egyéb

1965 126.000 53.000 5.000 61.000 7.000
1970 189.116 71.095 5.643 100.893 11.485
1973 222.667 85.591 4.894 116.749 15.433
1974 217.416 89.101 5.189 108.656 14.470
74175% 172,5 lb7.9 100,0 178,1 200,0
==================================================

1965 előttről nincsenek összehasonlitá adatok, de

igy is látható a majdnem egy évtized alatt bekövet-
kezett növekedés nem kis mértéke. Ez annál is in-
kább figyelemre mélt6. mivel 1965-1974 között 95-
ról 82-re csökkent a vendéglátó egységek száma !

A meglévó ~endéglát6 egységek területi és profil

szerinti elhelyezkedése jónak mondható. ezt mu-
tatja a Városi Tanács VB Termelés- és Ellátásfel-
ügyeleti Osztálya által 1974 áprilisában készitett
 - 121 -

alábbi kimutatás:

A vendéglátó egységek megoszlása profil és terület!

elhelyezkedés szerint. db.

)!egneve zé"s Központ Peremterület (5sszesen

Étterem 10 16 26
Cukrászda 9 12 21
Btiré 19 21 40
Italbolt 6 6
Ö S s z e s e n : 38 55 93
===========m===a===================================a=

Kedvező, hogyavárosközpontban már nincsenek ital-

boltok , viszont a nagy befogadóképességü és a töme-
ges étkeztetésre alkalmas éttermek IMuzeum, Nemzeti,
Tisza, s mostmár a PelikánI a város centrumában
yannak.

Vendéglátóipar unk fejlődésének értékelésekor is szem

előtt kell tartani a többi várossal - közöttük is a
felsőfoku regionális központokkal - történő összeha-
sonlitást. Az l vendéglátóhelyre jutó lakosok számát
tekintve ugyan a hét város köztil 1960-ban a 3. helyen,
1973-ban pedig a 2. helyen álltunk, mégis szembetün6,
hogy 1971-1973-között az összes mutatónál lemaradáa-
ban voltunk. E megállapitásokat támasztják alá az
alábbi táblázatok la Városi Tanács Termelés- és El1á-
tásfelUgyeleti Osztálya k1gyűjtéae alapján/:

A felsőfoku regionális központok sorrendje 1960-ban

és 1970-ben az 1 vendéglátóhelyre jutó lakosok száma
tekintetében, fő
l 9 6 O l 9 7 3
Város fő fó
l 2 4
i. Nyiregyháza 748 711
 122

~ ~ J !
2. Kaposvár 775 2. Szolnok 776
J. Szolnok 800 J. Sdkesfehérvár 797
4. Székesfehérvár 872 4. Szombathely 815
5. Kecskemét 928 5. Kecskemét 834
6. Békéscsaba 947 6. Kaposvár 866
7. Szombathely 954 7. Nyiregyháza 873
=============m===========_===_===================:::==

A vendéglátóhehek alapterUlete növekedésének dinami-

kája a felsófoku k6zpontokban. 1913/1971 !

Város %
l. Székesfehérvár 12.3,0
2. Békéscsaba 115,5
3. Szombathely 109,9
4. Kaposvár 108,1
5. Kecskemét 107,9
6. Nyiregyháza 102,3
7. Szolnok 99,0
==============================
A vendéglátás eladási forgalma növekedésének dinamiká-
ja a felsőfoku központokban.
1973/1971 !

Város !
l. Nyiregyháza 137.5
2. Békéscsaba 135,9
J. Szombathely 133,6
4. Székesfehérvár 132,0
5. Kaposvár 129,9
6. Kecskemét 121,9
7. Szolnok 117,7
===============================

A Pelikán Szál16 éttermének és pressz6jának ill. bár-

jának belépésével és az elk6vetkező l-3 év alatti ujabb
 - 123 -

létesitmények átadásával, valamint a vendéglátóipar-

ban dolgozók munkája hatékonyságának a növelésével
remélhetőleg a többi várostól való lemaradásunk meg
fog szünrii. Az uj egységek a következők:

A MÁv segitségével a város 900 éves évfordulójának

tiszteletére elkészül a pályaudvar felvételi épülete,
melynek földszinti részében önkiszolgáló étterem és
eszpresszó, első emeletén első osztályu étterem, va-
lamint a hozzá tartozó konyha és cukrászmühely kap-
nak helyet. Az épület utascsarnokában az utazóközön-
séget az éjszakai órákban is ellátó automatasor kerUl
felállitásra.

A 7.sz. VOLÁN Vállalat uj személypályaudvarán egy

modern utasellátó egység létesül.
1976-ban /előreláthatólag május l-rel az u.n. jubile-
umi házban 80 féróhelyes zenés eszpresszó ~észül el,
melyhez 60 férőhelyes kerthelyiség tartozik; az uj
Centrum áruház elkészültével a jelenlegi pavilon áru-
ház épületét napi · IOOO adag kapacitásu önkiszolgáló
étteremmé alakitják át; a 4-es sz. főutnak a Pettyes
csárdán felül eső, a vasuti felüljáró melletti szaka-
szán autóscsárda fog épülni. Tervezik a Muzeum étte-
rem önkiszolgálóvá való átalakitását is, amit a III.
Irodaház belépése különösen indokolttá tesz.

Végül .a ~endéglátóipar másik fontos területéről, a

szállodákról. Sajnos 1974-ig különösebb történetről
nem beszélhetUnk, hiszen mint a következő oldalon
lévő táblázat is mutatja, a szállodai ellátottságot
az egy helyben topogás, 1971-től pedig átmeneti visz-
szaesés jellemezte.
 - 124 -

Száll'odai szobák és férőhelyek számának

alakulása 1~58-1974 ' között.53

Szobák siáma Ferohelyek sz. Vendégek sz. Vendég-

É v na ok sz.
isza Nemzeti Tisza Nem
zeU
1958 30 32 76 III 11803 13341 19829 22041
1960 29 31 72 107 13149 9279 20466 33310
1965 29 34 72 113 ,8458 8565 18188 29820
1970 32 27 70 90 12343 8043 18376 21818
l~1~===~~=====~;=====g€======;====~~~1=====;===1~lg~====;=
1948 és 1950 között még megvoltak ugyan a magántulajdont
képező Romos é's Lehel szállod;ik Ikb 10,,:10 szóbával az ál-
lomás környéké~/, valamint aKispipa Ikb 5 szobával az
Arany János utcábanl, de ezeket megszűntették. Igy hosz-
szu évekig csak a Tisza és a Nem~etiXvoltak Szolnok szál-
lodái. s a rohamosan fejlődő megyeszékhely krónikus szál-
lodai férőhelyhiánnyal küszködött. A Tisza 1952. április
l- tól a Belkereskedelmi Minisztérium irányitása alá tar-
to zó váDalat egysége lett, mely vállalat neve az átke-
rUlés évétől 1957 febr. l-ig BkM Reprezentativ Vendéglá-
t6 ipari Igazgatóság, ezután Országos. majd 1965 május 1-
tél Hungária Idegenforgalmi, Szálloda és Étterem Válla-
lat lett 11952-től 1967-ig Zajacz Lajos volt az igazga-
tó . 1967 óta pedig Csépe Mihály/.

A két sz411ó közül a Tiszáé volt a vezető szerep. a ven-

dégek jobban kedvelték a klasszikus vendéglátás hagyomá-
nyait folytató mindmáig kivül, belűl egyaránt reprezenta-
t iv szállodát, annak kitűnő konyháját. A vonzer9höz hozzá-
tartozik a mellette levő. de nem a szá'lloda ál tal üze:;"
x A Rendórkapitányság 1952-ben költözött el a Nemzetiból.
me lynek rendbehozatala nagy összegeket emésztett fel Ifő­
le g az épület szigetelése jelentett komoly problémát/.
A f öldszinti rész egyik oldalát népbüfének. a másikat
la jobboldalitI étteremnek rendezték be, s a szálloda ie
megnyilt.
 - 125 -

meltetett gyógyfürdő is Itermészetesen a gyógyforrás

vizét használják a szobákbanl ,és ' a szép környezet. Ha
férőhelybóvUlés nem is történt, 1970-ben a szállodát
korszerüsitették, több addig nem fUrdőszobás szobában
teremtettek fürdési lehetőséget.
A fUrdószobás szobák száma jelenleg 12.
A Vendéglátó Vállalathoz tartozó Nemzeti fokozatosan
"kiöregedett", nemcsak berendezései avultak el, ha-
nem az épület is életveszél yessé vált, ezért 1971-ben
a hatóságok elrendelték a szálloda megszüntetéset.
Az épületet ugyan irodaház céljára meg lehet menteni
laz átalakitás ezévben befejeződik/, szállodává tör-
t énő felujitása azonban nem lett volna gazdaságos . x

1963-ban elkészült és 1964-től megkezdte mUködését

az Idegenforgalmi Hivatalhoz tartozó Tiszaligeti
kemping , ez azonban a 47 faházzal, 209 férőhellyel
aZ , idegenforgalmi idényben csak némileg tudta eny-
hiteni a szállodai gondokat la megyei statisztikai
évkönyv nem is szerepeltette egyik évbensem/. Ettől
füg getlenül a gyönyörü,környezetben elhelyezett
kemping jelentősége vitathatatlan.

A szállodai hiány felszámolásában első komol y lépés

a szintén a TiSza-ligetben levő szép és korszerU
Touring Hotel , amely 1974 juliusában, a Szolnokon
rendezett ejtőernyős világbajnokság megnyitására
készült el. Férőhely szempontjából lényegében a Nemze-
tit pótolja, mivel 37 ~ürdőszobás szobával és 97
ággyal rendelkezik. Az uj szálló megnyitásától 1974
december 31-ig 4054 vendéget fogadott, avendégnapok
száma 8788 vol t .

XAz átépités kiemelkedő szakaszaként 1975 október 21-~n

az Expressz büfé melletti rés;en megnyitották a beren-
dezésével és diszitésével az Eszt szovjet-köztársaság
és Szolnok megye testvéri kapcsolatát jelké p ező izléses
Nemzeti-Tallin éttermet.
 ..: 126 -

1975. március 27. mérföldkó Szolnok, sót amegye ven-

déglátása történetében: átadták a 80 millió forint
beruházással épült Pelikán Szállót, amely a felszaba-
,dulás óta - a Tourin'g Hotel kivételénl - az elsó
nagyobb szállodaa megyében a városunkban egyaránt,
Az uj hatemeletes - de nyolcs'zintes - szálloda "nehéz
szülés" eredménye, ugyanis alapjait már 5 évvel ezelőtt
lerakták, de mivel a beruházáshoz szükséges összeg
nem állt rendelkezésre, az épitkezés csak 1973-ban in-
dulhatott meg. A "B"-kategóriába sorolt kiemelkedó
vendéglátóipari létesitmény végülis elkészült, mely-
nek fontosabb jellemzői: alapterület 6400 m2, a 96
egy- és kétágyas szobában 156 vendéget tudnak elhelyez-
ni. Minden szobához fürdőszoba vagy zuhanyozó tartozik.
Az elsőosztályu étterem háromszáz személyes, a modern,
jól felszerelt konyha ezeradagos. Az eszpresszóban,
mely este 9 órától bárként müködik, százötvenen szó-
rakozhatnak. A földszinten drink-bár és ajándékbolt
is található. A létesitményben a vendéglátó egysége-
ken kivül helyet fog kapni az Ibuez-iroda 280 m2-es
és a Magyar Hirdető 80 m2-es területen. A Pelikán
Szálló egyébként 90 gépkocsi fogadására alkalmas
parkolóhelyen keresztül kapcsolódik a 4.sz. főutvo­
nalhoz.

A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalathoz tartozó 129 fót

foglalkoztató szálloda mária teljes kapacitáskihasz-
nálással müködik; környéke ugyan még rendezetlen,
de remélhetó~eg az ott levő régi csunya épületek
lebontását és a terület szépitését fokozatosan elvég-
zik.

Szolnok sz11lodaéhségére jellemző, hogy a Pelikán a

Tisza szálló részére nem jelent kOnkurrenciát, hiszen
azt a IV. ötéves terv során felujitják és 60 kétágyas.
 - 127 - '

fUrdőszobás szobával kibővitik. Ekkor a gy6gyfUrdő is '

a szál16 kezelésébe fog kerülni.

A városunk kereskedelmével foglalkoz6 kevés számu pu~

likáci6 elsódlegesen a kiskereskedelmet és a vendéglá-
t6ipart elemzi. Hiányzik a nagykereskedelemmel kapcso-
latos Bsszefogla16 értékelés. Pedig a nagykereskedelem
szerves részét képezi Szolnok kereskedelmének még ak-
kor is, ha csak a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és
Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat székhelye van Szol-
'nokon ésa többi szakma lerakatai más megyékben ill. a
fővárosban levő központokhoz tartoznak. Összehasonli tó
idősoros adatok hiányában csak röviden vázolható a
Szolnokon . levő nagykereskedelmi egységek története.

A szocialista nagykereskedelmi vállalatok ' kialakulása

is az 1948-49-es évekre nyulik vissza, s 1950-től ha-
zánkban nagykereskedelmi tevékenységet csak a szocia-
lista szektor folytathat. Kétségtelen, hogy a felsza-
badulás előtt is voltak Szolnokon nagykereskedők, de
azok viszonylag kevés szakmát fogtak át. A szocialista
nagykereskedelem létrehozása egyuttal azt is jelentette,
hogy Szolnok uj nagykereskedelmi szaklllákkal is gazdago-
dott.

1948 november l5-én alakult meg a Pamut és Selyem Nagy-

kereskedelmi Nemzeti Vállalat la PSNVI lC.sz. szolnoki
:ri6kja, melya Kossuth utcai Illatszerbolt helyén volt
földszintes épUletben kezdte meg mUködését. Ebben az
időszakban jött létre az elsősorban burgonya, vöröshagy-
ma, - és almaellátást szolgá16 mai KÉK vállalat elődje is.
 128 -

A nagykereskedelmi vállalatok ill. azok szolnoki 1e~

rakat ainak z~me 1949-b8O alakult ki, igy az ÁFOR NY.
Ijanuár 281, a Szent István Ikésőbb KŐbányail SBr- és
Tápszergyár, a Püszerértákesitő NY lápri1is 1.1 a TU-
záp Ni, az Uveg- és Porce1ánértékesitó NV, aVegyiáru
Bagykereskedelmi BY la jelenlegi Z~ldségbolt helyén
a Kossuth térenl. az Irodaszerellátó NY, a Gyógyszer-
értékes it 6 NY, a Kecskemé~vidéki Borforgalmi Vállalat
keretében az Ösztreicher-cég kisajátitásával az Állami
Borpincészet, a Szolnoki Vaskereskedelmi Vállalat, a
amszaki Kisgép Vállalat. A IIÉH Vállalatot 1951-oen
hozták létre.

A nagykereskedelmi szervek igen nehéz kBrUlmények kö-

zött kezdték meg mükBdésUket, hiszen többnyire nem meg-
felelő, szük épUletekben és városszerte több bérlemény-
oen Ipincékbenl alakithatták ki araktárakat. iroda-
helyiséget. Mégis valamennyien gyors fejlődésnek in-
dultak, s ennek eredményeképpen már az első időkben
átszervezések váltak szUkségessé. Még 1949-ben a PSNV
szolnoki Lerakatából kialakitották a Szolnoki Textil
Nagykereskedelmi Vállalatot; 1950 junius l-vel a PUSZÉRT-
be beolvadt az Édességbolt NY és a Terményforgalmi NV
lisztforgalmazó részlege, s ezzel megalakult az Bná11ó
Szolnok megyei Fűszer és Édesség Kereskedelmi Vállalat;
1951 december l-én a Szolnoki Vaskereskedelmi és a Mü-
szaki Kisgép vállalatok összevonásával létrejött a
Szolnok megyei Vas- és Küszaki Nagykereskedelmi Válla-
lat; 1952-tól a szolnoki borpince az ujonnan megalakult
Tiszántuli, 1954-től pedig a Peet-Szolnok megyei Bor-
forgalmi Vállalat egységeként mUkBdött; 1954-ben a már
kib6vült cikkskálával dolgozó Szolnoki Textil Nagykeres-
kedelmi .vállalat szakositás révén három részre vált:
belőle textil, rövid- és kötöttáru, valamint cipőnagy­
kereskedelmi telepek jöttek létre, melyek körzetesités
 - 129 -

által a debreceni székhelyU "Keletmagyarországi- vál-

lalatokhoz kerültek. 1955-ben hasonló módon lett deb-
receni vállalat központok fi6kja a papir és irodaszer,
s a vegyi szakma.

Az átszervezett vállalatok és elődeik igyekeztek rak-

táraikat bóviteni ill. uj raktárakat épiteni. A vegyi-
anyagraktár pl. a Vágóhid utcai mellékközben épült fel
1955-ben, azonban ez is hamarosan szüknek bizonyult.
Az 50-es évek második felében az 1954-ben a Rékasi uton
felépült textiles raktár mellett további raktárak ké-
szültek el. A Cipónagyker uj raktárháza 1960-ban épült
itt fel. 1956 április l-én a megyeszékhelyi FŰSZÉRT
fióktelep kivételével a többi fiók a földmivesszövet-
kezetek irányitása alá került, de mivel ez nem hozta
meg a várt eredményeket, 1958 szeptember 30-ával a
fiókok visszakerültek a PŰSZÉRT-hez.

1961 julius l-én három hasonló feladatot ellátó kisebb

gazdálkodó egység és a szolno~i kirendeltség összevoná-
sával megalakul t a.z AGROKER Szolnok megyei lIezógazdasá-
gi Ellátó Vállalat, amelynek rendeltetése a szocialis-
ta mezógazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok ipari
eredetü termelóeszközökkel való ellátása.

1962 julius l-én sor került a megyei PUSZÉRT vállalatok

összevonására, a többmegyés vállalatok létrehozására,
igy jött létre szolnoki székhellyel a Szolnok-Békés
megyei PÜSZÉRT. A nagyfiók-hálózatot kialakitó válla-
lathoz - szintén országos átszervezés eredményeként -
1966 január l-én csatol ták a vegyiáru nagykereskedel-
mi vállalatoknak a két megye terUletén lev6 telepeit,
s igy a megnevezés Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és
Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat lett.
 - 130 ~

1963 április l-i hatállyal a Bács-Szolnok megyei Yas

és Müszaki Nagykereskedelmi Vállalat jött letre, ennek
a székhelye viszont Kecskemét lett. 1967. január l-én
e vállalat szolnoki telepéhez csatol ták a Jármüalkat-
rész Bázistelepet. Átszervezés keretében a szolnoki
borpincészet 1964-ben a Csongrád-Szolnok vidéki Állami
Pincegazdaság lma Délalföldi Pincegazdasági szerveze-
tébe került át, s ettől az időszaktól kezdődött meg
borpincészetüok nagyobb arányu fejlődése is.

Az uj gazdaságirányitási rendszer a nagykereskedelmi

vállalatok fejlődését is meggyorsitotta. Ennek ered-
ményeként épülhetett fell971-re például a FÜSZÉRT
szolnoki fiókjának 10.000 m2 alapterületü, 6 m bel-
magasságu, a korszerü raktározási és árumozgatási kö-
vetelményeknek minden szempontból megfelelő uj raktár-
telepe és a hozzá kapcsolódó kétemeletes irodaház. A
szövetkezeti mozgalom 'átalakulásának, tevékenységi
köre kiszélesedésének köszönhetően a MÉK ugyanezen
évben lett 56 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 21
ÁFÉSZ közös vállalata, s kelt életre az ÁFÉSZ-ek áru-
ellát3sának javitását szolgáló Tiszavidék Szövetkezeti
Közös Vállalat is.

1971-ben a Bács-Szolnok megyei Vas és Müszaki Nagyke-

reskedelmi Vállalat elnevezése "ELEKTRO~TÁL Kereske-
delmi Yállalat"-ra módosult, melynek az uj, Landler
Jenő uti 10 millió forintos beruházással épült raktá-
rába a Vörös Hadsereg uti régi vegyes raktára átköltö-
zése 1972 májusában történt meg.
1974. január l-től - figyelembe véve az üzem - és munka-
szervezéssel kapcsolatos kormányutasitásokat - a Be1-
kereskedelmi Minisztérium határozata értelmében az
 - lJl -

ELEKTROMETÁL és a VIDIA Kereskedelmi Vállalat egyesült

szegedi központi székhellyel. A vállalat uj neve VIDIA
Kereskedelmi Vállalat. Ugyanezen idóponttól a demigros9z
jellegü Szolnoki TUZÉP a nyiregyházi székhelyü Kelet-
magyarországi TUZÉP Vállalat tagjaként folytatja munká-
ját. IKeg kell Jegyezni, hogy ezen népgazdasági szem-
pontból szükséges körzetesitéseknek negativ hatása,
hogy a felsőfoku regionális központ rangján levő Szolnok
ellátási szinvonala rosszabbodott - remélhetőleg, csak
átmenetileg/ •

A szocialista kereskedelem létrejötte óta tehát lénye-

ges változások történtek a nagykereskedelem területén
is, a gazdálkodó egységek kisebb része az 50-es evekben,
nagyobb része a 60-as évektól napjainkig korszerü rak-
tárakba költözött. /Kivétel a 6-8 éve a PIÉRT-hez tar-
tozó 34 fővel dolgozó papir-irószer szakma, amely még
mindig a Beloiannisz u. 34. sz. alatti szükös körülmé-
nyek között müködik. Elhelyezésük azonban megoldást
nyer azzal, hogya Landler Jenő uton levő kis 240 m2-es
rakt áruk ezév közepén 576 m2-es raktárral bővül, s to-
vábbi fejlesztés eredményeként a IV. ötéves terv során
véglegesen ide települhetnek/. A forgalmazott cikkek
köre jelentékenyen kibővült, összetétele pedig az élet-
szinvonal emelkedésével teljesen átalakult. A nagyke-
reskedelemben dolgozók létszáma és az általuk lebonyo-
litott forgalom 1948-49 óta sokszorosára növekedett.
Az évek során egyre nagyobb te~letet ellátó vállalatok-
~oz tartozó egységek irányitása, szervezése más, kor-
szerüb"b munkastilust követel. ugyanakkor e szervezeti
formában a fejlesztési lehetőségek is megnövekedtek.

Kétségtelen, hogy a nagykereskedelmi egységeknek a jö-

vőben is fennáll a raktár-bővitési igénye, azonban itt
is előtérbe kerül az intenziv fejlesztés, a raktárak
 - 132 -

gépesitésének fokozása és az Ugyvite1gépesités megol-

dása.

Mag.á nkéreskedelem- és vendéglátás 20 , 12,73

Az állami kereskedelem 1948. végén történő megjelené-

sével a magánkereskedelem fokozatosan háttérbe szorult.
1949-ben ugyan megalakul t a magánkereskedők uj, s máig
is meglévő érdekképviseleti szerve , a KISOSZ, a magán-
kereskedők egy része az állami kereskedelem versenyét
látva és érezve becsukta illetve felajánlotta bolt ját .
kisebb részét államositották.
A fennmaradó rész iparigazolványát néhány kivétellel
/ezeknél az idős korra, szociális helyzetre voltak te-
kintettel/ az 1952 évi i~arrevizió során bevonták. Tul
azon, hogy a magánkereskedőket berendezéseinek. fels ze-
reléseinek átvételekor nem megfelelően kártalanitották,
tulzott visszaszoritásuk az első időkb~n ront otta a la-
kosság áruellátását. A kártalanitást illetően egyébként
később korrekciók történtek. A volt magánkereskedők
legnagyobb része az állami kereskedelemben helyezkedett
el .

1954-1956 között ujból emelkedett a magánkereskedői lét-

szám . az iparigazolványokat azonban nagyobb részt szo-
ciális szempontok figyelembe vételével adták ki. Ezt kö-
v etően a 2009/1968 IV.6./Korm.sz. határozat megjelené-
éig a létszám ismét csökkent. A kormányhatározat és az
annak nyomán kiadott rendelkezéseknek megfelelően a ma-
gánkereskedéi tevékenység kifejezetten hézagpótló és ki-
egészitő tevékenységet tölt be. emellett bizonyos szol-
s áltatásokat is felölel/pl. kölcsönzés, kerékpármegőr­
l és. stb./.

A kormányhatározat kiadásának időpontjától a magánkeres-

 - 133 -

kedők száma mérsékelt növekedésnek indult, s 1973 óta·

azonos szinten maradt. Ez a szint megfelelő is, a ma-
gánkereskedői létszámnál sem a visszaszoritás, sem a
további növelés nem indokolt. Az 1968 utáni létszám-
. emelkedés a magánkereskedők helyzetének javulásával
és biztonságérzetének növekedésével függ össze. Hely-
zetüket javitotta a beszerzési korlátozások feloldása,
a betegségi biztositásban és a kötelező nyugdijbizto-
sitásban való részvétel. Emellett jelentósen megnöve-
kedett az OTP-hitel igénybevétel ének lehetősége, s
azáltal, hogy a nem állami nagykereskedelemtól beszer-
zett valamennyi árucikket is szabadon hozhatják forga-
lomba, bővült áruik választéka és növekedett verseny-
képességük.

Az 1950-1974 közötti változásokat az alábbi táblázat

szemlélteti:
Magánkereskedők számának alakulása 1950-1974 között

Megnevezés 1950 1956 1963 1967 1970 1973 1974

Összesen: 54 86 80 76 80 96 9ó
Összesből
vegyes és ftiszer l 5 6 5 5 4 4
édesség 5 5
zöldség-gyümölcs 9 18 12 10 6 17 23
dohány 6 10 15 13 10 12 12
játék-bazár-divatáru 5 9 10 16 15 )o
használtcikk 7 13 16 12 10 10 9
vendéglátóiparos 3 7 5
virág 4 8 8 l 9
élőbaromfix 2 2
diszállat 2
egyéb 27 25 9 20
=======================================================

A törvényes rendelkezések a tevékenységüket becsületesen

x diszállattal foglalkozó magánkereskedók több éve~ak

Szolnokon, azonban 1974 előtt máB gyüjtőcimszó alatt ös.z-
ezevontan szerepeltek.
 - 1)4 -

gyakorló magánkereskedóknek - mint már emlitettem_-

megfele16 biztonságot adnak. Ezzel függ ijssze az is,
hogy a létszám emelkedése mellett kedvezően változett
a magánkereskedók szakmai összetétele: főleg a zöld-
ség-gyUmCSlcs, a játék-bazár-divatáru és a virágárus
szakmákban, ahol a növekedésre szükség is van. A kis
létszámból és a szakma~ összetételből egyébként is az
adódik, hogy a magánkereskedők a választék bóvitésé-
nek, a külterületi lakosság jobb ellátásának nagyon is
szükséges szerepén tul különösebb szerepet nem játsza-
nak a kereskedelmi forgalom lebonyolitásában. Éves
CSsszforgalmuk a városi forgalom l-2 %-ára tehető.
A m~gánkereskedók egy része vásározó, batyuzó /használt-
cikk, élőbaromfi árusok/, a kevés vendéglátóiparos
többnyire idény jelleggel müködik /pecsenye-, lángossütés/.
Az áruellátásban jelentősebb szerepet csak -az Uzlet-
helyiséggel rendelkezők játszanak.

Élet- és munkakörülmények, szervezeti

élet, oktatás

A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók anyagi hely-

zete a Horthy-korszakban és a felszabadulás utáni J év-
ben jobb volt mint az ipari munkásságé. A szocialista
kereskedelem és általában a szocialista társadalmi rend
kialakulása és fejlődése során azonban természetes lett
az, hogy e dolgozók élet- és munkakörülményeik szempont-
jából nem képeznek "kiemeIt" réteget, körülményeik -
egyes hibáktól eltekintve - a szocializmus elveinek meg-
felelően, a társadalomban betöltött valóságos szerepük
szerint fejlődtek. Az ötvenes évek elején hibás politi-
kai és gaZdasági meggondolásokból kiindulva a kereske-
delem és vendéglátóipar, s velük együt~ az e területeken
dolgozók a kelleténél kevesebb megbecsülést kaptak.
 - 135 -

OA kereskedelmet és ' a vendéglátást nem tekintették pél-'

dául szakképzettséget igénylő ézakmának és sok ezzel
összefüggő hibás nézet uralkodott, amely ezen ágaza-
tokn.a k· a társadalomban, a népgazdaságban betöltött . sze- ·
repét lekiosinylette.

A kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók élet-

szinvonala együtt emelkedett a többi dolgoz6 életszin-
vonalával, s az üzleti és raktári hálózat korszerUsi-
tésével, a munka elvégzését könnyitő módszerek, gépek,
berendezések alkalmazá's ával munkaköi'ülményeik is gyö-
keresen megváltoztak. Nagy előrelépés, hogy 1974. ju-
lius l-től a kereskedelemben is bevezették a 44 órás
munkahetet.

A kereskedelmi és .a vendéglátóipari szakmáknak is van-

nak nehézségei, ellentmondásai, amelyek miatt egyes
bol tok létszámellá tottsága alaos'ony és apályaválasztó
fiatalok nem elég nagy számban lépnek e pályákra. A
problémák ellenére a kereskedelmi és vendéglátóipari
vállalatok dolgozóinak többsége ragaszkodik munkahelyé-
hez, szakmájához, s évről-évre becsületes helyetállással
látja el feladatát.

A kereskedelmi és vendéglátóipari pályát választó fia-

talok oktatásának módja és szinvonala a multhoz viszo-
nyitva - csakugy, mint az oktatás más területei - telje-
sen megváltozott. A Szolnokon le vő Kereskedelmi és Ven-
déglátó Szakmunkásképző Iskola és a Vásárhelyi Pál Köz-
gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola nemcsak a
helyi, hanem a megyei szakemberutánpótlás biztositását
is hivatottak ellátni. lAz 1973/74-es tanévben a közép-
iskolában 58 nappali, 133 lev l ező tagozatos tanuló
végzett , a szakmunkásképzőben pedig 200 rendes koru és
124 felnőtt tett vizsgát. Utóbbi iskola egy a MESZŐV
 - 136 -

által szervezett tanfolyam 63 résztvevőjét is vizsgáz- '

tattal. Igaz, hogy a kereskedelmi tanulói és a szakkijzép-
iskolai képzés személyi és tárgyi feltételei tekintetében
jelenleg az országos átlagtól kissé el vagyunk maradva,
azonban az épülő szákközépiskola és szakmunkásiskola a
nehézségeket ki fogja küszöbölni. A megye és a város ve-
zetői komoly erőfeszitéseket tesznek annak érdekében is,
hogy az V. ötéves terv időszakában a Kereskedelmi és Ven-
déglátóipari Főiskola kihelyezett tagozatot létesitsen
Szolnokon.

A kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók szinte vala-

mennyien a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dol-
gozók Szakszervezetének tagjai, a szervezettségi fok 97 %0
Az 1950 január 15-én megalakult szaksze~vezet - melynek
taglétszáma 1974. október 31-i állapot szerint 7727 fő -
létrejötte első pillanatától kezdve napjainkig sokat
tett és tesz a dolgozók élet- .és munkakörülményeinek ja-
vitása érdekében. A megyei szervezet élén a megalakulás
óta Szenes Ottóné áll.

A régi Kereskedelmi Társulathoz hasonló tömörülés ma

nincs, de erre a társadalmi viszonyok megváltOzása miatt
nincs is szükség. Akislétszámu magánkereskedő érdekkép-
viseletét megyei szinten ellátó már emlitett KISOSZ-on
tulmenően a Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei
Szervezete Kereskedelmi Szakosztályának tevékenysége fi-
gyelemre méltó. Ez jellegénél fogva csak a közgazdászokat
és a közgazdasági munkakört ellátó dolgozók viszonylag
szükebb körét öleli át, azonban fontos szerepet tölt be
a különböző szakmai rendezvények, előadások és tovább-
képző tanfolyamok szervezése, valamint tanulmányok ké-
szités-e révén.
Uzletsor a Belo1anci~ utca elején

A Szövetség ABC-áruház as Ady B uton

As 1Q Pelikán .&áll6
 V1rágbolt a Beloiannisz utcában

Élelmiszerbolt a Rékasi uton

 A Penyő vendéglő a Mártirok utján

A 33. sz. italbolt a Réta_1 uton

Élelmiszerbolt a Keskeny JáDoa u.- Kassai ut szögletében

A Rekord Jármübolt a Ságvári k6ruton

 SsriJdi Lajosné pa;llr-1 r os:z.er bol t ja a
S ,jg 'V ~ ri k ö rutcn

Büttyán Laszl6 ter-:-::ény -z. ó l dség - gyü'o 01c 9

boltJ a a Keskeny Já nos utcában

Kaposvári ImréQ.' d.i 8~h.aJ.-madár Ü%.let@ a

Su.t« utcÁbal1
 - 137 -

U T 6 s z Ó

Szolnok város ~ereskedelmének és vendéglátásának koro-

kat átfog6 történetét jóleső' érzés a szocialista társa-
dalom gyorsütemü fejlődésének korával lezárni, amikor
a lakosság ellátását végző fontos ágazatok - a népgaz-
daság más ágaival együtt - a nehézségek és gondok mel-
lett is a fejlettségnek már magas fokát érték el, s a
további .rohamos fejlődés feltételei is biztositva van-
nak.

1975. február 20-án a megyeazékhely és a szolnoki járás

kommunistái küldötteinek tanácskozásán dr Gergely István,
az MSZMP Szolnok megyei bizottságának akkori elsó tit-
kára kijelentette: " ••• Nem állunk messze attól az idő­

tól. amikor Szolnok az ország kis ékszerdobozává válhat,

ahOl , j6 élni, dolgozni ••• " Ehhez csak annyit: a keres-
kedelemnek és a vendéglátásnak az ide vezetó uton igen
nagy szerepe van.
 - 138 -

p ORR Ás OK J E GYZ É KE
:===================================
1./ Balázs Andrásné - Barna Gábor - Kaposvári Gyula:
Szolnok 25 éve, 1969
2./ Betkowski Jenő: Tiszai hajósélet, Pahajók a Tiszán.
2.r. Szolnok 1961
3.1 Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730-1735, Eger
1968, Heves megyei Tanács Boksz.
4.1 Borzák Lajos: Szövetkezeti magvetők, a MESZÖV
jubileumi kiadványa, Szolnok megyei Lapkiad6 Váll.,
1971
5./ Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazda-
sági viszonyai a XVIII. században, Szolnok 1941
6.1 Dr Elek István: Szolnok város ismertetése, Szolnok
1931, veti tett képes előadás teljes szövege
7.1 Eperjessy Kálmán: Városaink mult ja és jelene, Buda-
pest 1971, Müszaki K.
8.1 PrUhwirth Mátyás - Wenczel István: Jász-Nagykun-
Szolnok, vármegye Trianon után, Budapest, 1930
9.1 Gorové László: I. Értekezések ISzolnok várának
viszontagságail, Pest l820-182l-es kiadás hason-
más kiadása, Szolnok 1973.
10.1 Hajdás Erzsébet: A magyar városok, ezen belül Szol-
nok kereskedelmi szerepkörének változása 1960-1969
között legyetemi szakdolgozati
11.1 Kaposvári Gyula: 900 éves Szolnok; irások a Szol-
noki Müsorkalauz 1973-1975. évi számaiban
12.1 Kaposvári Gyula: A szolnoki vár török kézen 1552-
1685 ISzolnok város története I.kötet, Szolnok,19751
13.1 Kaposvári Gyula: A Szolnoki Nyomda Vállalat 1975.
évi naptárához irt magyarázó szövegi a naptár belső
címe: Szolnok Zádor István mtivészetébenl
14./ Kempelen Győző: Törökök a Jászságban, Korrajz.
Szeged 1858
 - 139 -

15./ Komáromy József: Adatok Szolnok várának történe-

téhez, Jászberényi Muzeum éVkönyve, 1943. dec .
16./ Komoróczy György: A kereskedelem és ipar Szent
István korában, Budapest 1938
17. /Magyarország turakönyve, Budapest Atheneum, 1928.
18. / Magyar városok, a Vármegyei Szociográfiák Kiadóhi-
vatala kiadásában, Budapest 1941
19./ Magyar városok, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
kiadásában, Budapest 1966 , Szerk. Dallos Ferenc,
Szabadi Egon
20./ Mohácsi István, dr Bédi Béla: Szolnok megye áru-
ellátása, a kereskedelmi hálózat kUlturáltságának
helyzete , korszerlisitésének sZlikségessége és 1e-
hetőségei . A magánkereskedelem szerepe és helyze-
te amegye terliletén . Szolnok , 1969. február
21 . / Nagy L~jos : Három magyar város, Kis Kosmos köny-
vek 3. ; Magyar városok 1932-ben
22 . / Pallas nagy lexikona XV . kötet , Budapest 1897
23 . / ifj Palugyai Imre: Magyarország történeti, 'fö1d-
irati s állami legujabb leirása, 1854 . Heckenast
Gusztáv
24 . / Dr Schack Béla : A magyar kereskedő könyve, Budapest ,
1907
25 . / Dr Scheftsik György : Jász- Nagykun- Szolnok vármegye
mult ja és jelene , Pécs 1935
26 . / Dr Sebők Éva: A kereskedelmi és vendéglátóipari dol -
gozók élet- és munkakörlilményei a felszabadulás
előtt , Táncsics Ny . 1963
27 . / Szabó Barna : Meseváros, Szolnok 1941 május , a szer-
ző kiadása
28 . / Szabó Barna: Ismeretlen Szolnok, Szolnok 1941 no-
vember hó , a szerző kiadása
29 . / Szurmay László : Szolnok város élet e 1685-1847
/Szolnok város története I.köt et. Szolnok 1975/
 - 140 -

30./ Saolnok kereskedelme; jubileumi kiadvány.

Saolnok. 1974
31./ Szolnok megye 1918/19-ben, Szolnok 19&1
32./ Szolnok megye gazdaságának fej1esztéséért;KSZMP
Szolnok megyei Bizottsága 1973
33./ Szolnokváros Közellátási Vállalata alapszabályai.
Szolnok 1920
34./ Dr Ungor Tibor szerk: A felemelkedés utján,
1944-1970. Dokumentumok Szolnok megye negyedszáza-
dos történetéből, Szolnok 1971
35 . / Dr Vadas Péter: A "Dolgozó" Szolnok 1944-1947,
Corvina Nyomda, Mezőtur
36. / Varga Sándor Frigyes: Szolnok leirása és története,
Szolnok 1935
37./ Vidor Győző: Szolnok, Szolnok 1926
38./ Dr Vörös István: Rajzok Szolnok város mult jából és
Szolnok rt város története , kb 1921-es kiadás ha-
BOnmáS kiadása, Szolnok 1973.

Polgármesteri jelentések

39./ Sipos Orbán: Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-

Szolnok megye 1879. évi állapotáról, Szolnok 1880
40 ./ Jelentése Dr Kőrösy Lajos helyettes pOlgármester-
nek Szolnok város 1899. évi közügyeiről, Szolnok
1900
41./ Bagossi KárOly: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alB-
pánjának rendszeres jelentése az 1896-1901 évekről,
Szolnok, 1901
42./ Kerekes Sándor: POlgármesteri jelentés Szolnok r.t.
város 1927. évi közigazgatási űgymenetéról és a
közállapotokról. Szolnok, 1928
43./ Kerekes Sándor: Polgármesteri jelentés Szolnok r.t.
váro~ 1928. évi közigazgatási ~enetéről és a
közállapotokr61, Szolnok, 1929
 - 141 -

Kamarai anyagok
44./ A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1908, 1910
és 1917-es évkönyvei
ÉTkönyvek

45./ Az államtól, Szolnok városától, Jász-Nagykun-S ~ ol­

nok vármegyétól és a Debreczeni Kerületi Kere ske-
delmi és Iparkamarától segélyezett nyilvánosjogu
társulati Pelső Kereskedelmi Iskolának, a vel e
kapcsolatos női kereskedelmi Bzaktanfolyamnak és
kereskedő-tanonc iskolának 1915-1936 évi értesitői

Cimtárak, almanachok

46./ Szolnoki és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei utmutató,

1914 szerk.: dr Lánczi Sándor
47./ Szolnoki és Szolnokmegyei Almanach 1926, szerk.:
Szabó Barna
48./ Jász-N~gykun-Szolnok vármegye 1927, szerk.: Radenich
György
49./ Szolnoki kalauz és cimtár 1927, szerk: Tamásy Béla
50./ Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
cimtára 1933-35, szerk.: Dr Vajda Gyula

Statisztikai kiadványok

51./ Szolnok város statisztikai megvilágitásban. Külön-

lenyomat a "Magyar Statisztikai Szemle" 1932.évi
/IX.évf./ 5. számából, Budapest 1932
52./ KSH Szolnok megyei Igazgatóság: Szolnok város népes-
ségének rétegződése és infrastrukturális viszonyai,
Szolnok 1974.jan.2l.
53./ ksH Szolnok megyei Igazgatóság évkönyvei 1953-1974.
 - 142 -

Városi Tanács anyagai

54./ Szolnok kereskedelménekfejlódése 1945-től 1975-ig

55./ Szolnok városra jellemző fontosabb ipari-kereske-
delmi-mezőgazdasági. mutatók 1970-1973
56./ Szolnok-Városi Tanács Termelési és Ellátási Bizott-
sága 1972. november 29-i ülésére szóló jelentés
57./ Jelentés a vendéglátás helyzetéről Szolnok város-
ban /1974.ápr.26./
;8 ./ Jelentés a munkáslakta területek ellátásának hely-
zetéről •• • /1974.szeptember 20./
59. / Kivonat a Szolnok Városi Tanács VB 1~74.okt.30-i
ülésének jegyzőkönyvéből
60./ Szolnoki Városi Tanács VB Terv- és Munkaügyi Osz-
tálya: Általános ismertetés Szolnok városról, 1974
61. / A Szolnok Városi Tanács Termelési és Ellátásfelü-
gyeleti Osztálya által az MSZMP 1975. februári
küldöttértekezletére készitett jelentés
62./ Szolnok Városi Tanácsának 1973-l977.évi ciklus-
programja

Szolnok megyei Levéltár anyagai

63 ./ 621/1945 - Szolnok város pOlgármesterének hirdet-

ménye
64./ 6917/1945 - Szolnok város polgármesterének határo-
zata
65./ 2335/1946 - Kisiparosok és Kiskereskedők Szerveze-
te megalakulása
66./ 4684/1946 - Vendéglátóipari üzletek javadalmi be-
vallásai
67./ 6495/1947 - Kereskedelmi Társulat székház ügye
68./ 168/1947 - Pénzintézetek jelentései a polgár-
mesternek
69./ 3167/1948 ~ A város fontbsabb adatainak bejelen-
tése
70./ 11033/1949- Kereskedelmet érintő kérdésekben a
KISOSZ meghallgatása
 - 143 ~

71./ 261/1949 - 1948. évi tanácsülési jegyzőkönyvek

Szolnok megyei KISOSZ és KIOSZ anyagai

72./ Jelentés a magánkisipar és magánkiskereskedel em

tevékenységéről
73./ Beszámoló a KISOSZ elnöksége részére a Szolnok
megyei szervezet helyzetéről és az 1972-1974.
évben végzett munkájáról

Napilapok, folyóiratok

74./ Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok 1890~1896. és

1925-1928. évi számai
75./ Jászság c. hetilap 1895 február 9-i cikke
76./ Szolnoki Munkis 1919. évi számai
77./ Szolno~ és Vidéke 1919-1926 évi számai
78./ Nemzeti Ujság 1929. évi egyik melléklete S zol-
nokról
79./ Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedők Közga z-
dasági Lapja 1936-1938. évi számai
80./ Dolgozók Lapja 1944 dec. 13., 19 és 27-i s zámai
. 81./ Tiszavidék 1945-1949. évi számai
82./ Szolnok megyei Néplap 1950 évi számai, a III.
ötéves tervről szóló 1966 évi mellékIete, vala-
mint a szintén mellékletként megjelent "Jubileu-
mi Hiradók"-ból Kaposvári Gyula irásai
A ftJászkunság" egyes évfolyamai ból az alábbi
írások:
1954. augusztus.

83./a Kaposvári Gyula: Szolnok a népek országutján

83./b Kaposvári Gyula: Kegyénk müemlékei
 - 144 -

!925~
84./ Vincze István: Szolnok szerepe a közlekedésben

!926~ ~pri!i~
85./ Rásonyi László: Mit mondanak Szolnok megye föld-
rajzi nevei?
!926~ J~i~s_
86./ Barta László: Áruforgalmunk alakulásának néhány
kérdése Szolnok megyében
!926~ 2k!ó~er-~e~e!b~r_
81./ Kiss Gábor: Móricz Zsigmond Szolnokon

!9§5~ ~~u~r:áEr~l~s_
88./ Soós István: A kereskedelem fejlődés e Szolnok
megyében a felszabadulás után
!9§6~ ~z~P!e!b~r_
89./ Dr Belitzky János: Adatok a hidépitő Mahmud bég
életéhez

90./ Sipos Károly: Szolnok a második ötéves terv

idején

91./ Dr Perczel Károly: Szolnok és régiója fejlesz-

tési lehetőségei
92./ Barna Gábor: Szolnok megye 19l7-től a Tanácsköz-
társaság bukásáig, közellátási és gazdasági hely-
zet a polgári forradalom1g
!9§9~ ~rc~u~ : ~JU!
93./ S06s István: Szolnok megye kereskedelmi fejlődése
 - 145 ~

!91l~ ~c!u! : ~U!i!B_

94./ Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és
nyomai a mai városképben

- - -- - -.-
1972. március
95./ Dr Lits Józsefné: Szolnok város regionális
szerepklSre -
96./ Kaposvári Gyula: 125 éves a pest-szolnoki vasat

97. / Dr Selmeczi Lászl.ó : A Tanácsköztársaság szolnoki

mártirjainak·emlékezete
98./ Bállntne. Eegyesi JüIia: Szölnok helyismere\i
bibliográfiája, Szolnok 1974.
99./ Jász-Nagykun-Szolnok megy ei utmutat6, 1949
/plakát/
100./ Értékes szóbeli felvilágositást adtak:

Abonyi Antalné, a Jász-Nagykun Vendéglátóipari

Vállalat csoportvezetője; Bajári István aPIÉRT
szolnoki .telepének vezetőhelyettese; Bakos József
a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat csoportvezető­
je; Bácsi József a Városi Tanács VB osztályveze-
tője; Böhmer László, az Országos Takarékpénztár
Szolnok megyei Igazgatóságának nyugalmazott igaz-
gatója, BugányJános, a KELET-TEXTIL Szolnoki Le-
rakat ának vezetője; Csépe Mihály, a Tisza Szálló
igazgatója; Dénes János, a Szolnok megyei Ipar-
cikk Kiskereskedelmi Vállalat főosztályvezetője;
Duda Mihály, a Szolnoki Csemege igazgatója;
G6hér Pál, a Szolnok-Békés megyei ÉLVEGY előadó­
jai Héber Imre, a S zolnoki Centrum Áruház nyu-
galmazott igazgat6Ja; Honti LáSZlÓ, a Pedett Piac
 - 146 -

igazgatója; Javora Lajos, a Szolnok-Békés me-

gyei ÉLVEGY nyugalmazott e1őad6ja; '!Szv Kádár
Kálmánné, .a Jász-Iagykun Vendéglátó Vállalat
nyugalmazott előadója; Keoskés Lászl6, a Minőségi
Szabók K1SZ elnöke; Kiss Lajos, a Szolnok-Békés
megyei ÉLVEGY elóadója, Kovács József, a Társa-
dalombiztositási PŐigazgatóság Szolnok megyei
Igazgat6ságának nyugalmazott előadója; Lukáos
Pereno. a Jász-Bagykun Vendéglátó Vállalat igaz-
gatóhelyettese; Mészáros Pereno, a Város! Tanács
VB elóadója; Pál József, a Szolnok-Békés megye!
ÉLVEGY előad6ja; Ratkai Albert, a Szolnok-Békés
megyei ÉLVEGY nyugalmazott főosztályvezetője,
dr Szabó Árpád, a Szolnok megyei Élelmiszer Kis-
kereskedelmi Vállalat igazgatója; dr Szendrei
Perenc, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedel-
mi Vállalat nyugalmazott jogtanácsosaJ Szenes
Ott6né, a KPVDSZ Szolnok megyei Tanácsának 1975.
julius l. óta nyugállományban levő titkára;
Zsemlye Perenc nyugdijas, Szolnok város 1945-
1949 közötti pOlgármestere.

Anyaggyüjtési tevékenységem segitéséért ezut-

tal mondok köszönetet a fent felsoroltaknak. va-
lamint Bálintné Hegyesi Juliának és Karácsony
Erzsébetnek, a Verseghy Könyvtár munkatársainak.
Selmecziné Püski Anikónak, a Damjanich Muzeum
könyvtára vezetőjének, Antal Árpádnak, a Szolnok
megyei Levéltár igazgató jának és Somogyi Sándor_ o
nak, a Keresked~lmi és Vendéglátóipari Muzeum
igaze;atójának.
Végül külön megköszönöm lektorom, Szurmay Ernő
segitségét. aki első történetírási munkámnak
nemcsak tartalmi és formai csiszolója, hanem
megjelentetésének támogatója is.
 ~talomJegyzék.

Előszó 3
Bevezető· 5
~órténelem elót U i"dók. római kor 7
K~zépkor 9
A. t~rök hódoltság 12
A t6rők h6doltság vége éS a
XVIII. század 15
A XIX. század 1876-ig. 23
1876-t61 az elsó világbáboru
végéig 31
~ 7anácsk~.társaság időszaka 48
A két háboru k8zött 56
A második világbáboru évei 78
A felszabadulástól a fordulat évéig 79
A szocialista kereskedelem és .
vendéglátás kialakulása, fejlődése,
valamint a magánkereskedelem 1948-t61
napjai~kig 90
Utószó 137
~orrások jegyzéke 138

t?~\
,j t_.. S,
Zen,,' -< ';
....
\~ -..- A
\ Zoo. 1-t:}
~