You are on page 1of 2

Gyakran használt alapfogalmak

2009.04.11. 23:13 stylefreeyoga.com

Gyakran használt alapfogalmak

(a szanszkrit idéíetek a Patanjali Yoga Sutra-ból vannak, saját fordításban)

Az ászana, belehelyezkedést jelent. A definíció szerint.

Sthira-sukham ásanam ( II 46.)

Ami stabil és jóérzéső, az ászana. (helyetfoglalni, megtalálni a helyemet valahol,


valamiben).

Prayatna-saithilya-ananta-samápattibhám ( II 47.)

Az aktivitás és passzivitás vég nélkül összemosódából (egybeesésébıl) fakad.

Tadá dvandva- anabhighatáh ( II 48.)

Akkor a kettısségek nem-súlytóak. (attól még megmaradnak)

Ezt a tudatállapotot, mikor nem érzem, hogy különösebben erıt fejtenék ki, ugyanakkor
passzívnak sem nevezném magam, nevezik ászanának.

Mint látod, semmi köze a testhez és annak rugalmasságához, viszont az izmok és ínszalagok
feszítésének és lazításának játékára figyelve lehet tréningezni ezt a tudatállapotot.

A pránáyáma a lélek-zet, avagy a lelkiállapotok sodrásának az elkapása. Egyfajta lelki


hullámlovaglás, rimtusra hangolódás. A felvállalt életvitel.

tasmin sati svasa-prasvasayor gati-vicchedah pranayamah ( II 49.)

Ebben az állapotban a be- és kilégzés menetének a megszakítása a pránájáma (életáram


vezetés, lélek-zet).

Bahya-abhyantara-stambha-vrttir desakala-samkhyabhih paridrsto dirgha-suksmah (II 50.)

A kifelé, a befelé és a felfüggesztett (kör)áramlás a tér, az idı és a gyakoriság (érzetének)


tekintetében hosszú és finom.

bahya-abhyantara-visaya-aksepi caturtah ( II 51.)

A “kifelé” és “befelé” érzetét felszámoló (eltörlı) a negyedik (áramlat).

tatah ksiyate prakasa-avaranam (II 52.)

Ekkor elvékonyodik a világosság takarója (“mátrix”).

dharanasu ca yogyata manasah (II 53.)


És az elme képessé válik a koncentrációra.

Azt a lelkiállapotot, amikor a belılem kiáradó dolgok által kiváltott hatást befogadom, és
hagyom, hogy átjárjon, majd ebbıl az elegybıl indítom a következı kiáramlást, a kinn és a
benn érzete összemosódik. Ezt nevezik ráhangolódásnak, egy(ütt)érzésnek. (Szerelmesek
élik meg ezt az állapotot, mint együtt-légzést, egy-húron-pendülést, eggyé-olvadást.)

Mint látod, semmi köze a tüdı kapacitásához, viszont a légzésnek a finom áramlatát figyelve
lehet tréningezni ezt a tudatállapotot.

A pratyáhára, avagy (teljes) visszavonás, amikor a tudatosság teljesen visszavonja a


figyelmét az érzékszervek által tapasztalt, megnyilvánult világból.

sva-visaya-asamprayogé cittasya svarupa-anukara ivendriyanam pratyharah (II 54.)

Abban az esetben, amikor a tudatosság a saját érzéktárgyaiba nem bonyolódik bele, az


érzékszervek erdeti formájukat utánozzák (veszik fel). Ez a visszavonás/visszavonulás.

tatah parama vasyatendriyanam (II 55.)

Abból (következik) az érzékszervek feletti, mindent-meghaladó hatalom.

Ezt a tudatállapotot, amikor a figyelmem külsı (ill. belsı) képekre irányulását felfüggesztem
(megszőnik a belsı párbeszéd), nevezik csendnek, spirituális, illetve megvilágosodás
élménynek.

Mint látod, semmi köze a fantáziagazdagsághoz, viszont az elme kép (világ) alkotó
képességét figyelve lehet tréningezni ezt a tudatállapotot.

Nyilván lehetne ezt még hosszan taglalni, de nem véletlen hogy Patandzsali is csak ennyit
írt le. Errıl többet szóban, személyre szabottan érdemes kibontani.

You might also like