Dzsentrifikáció vizsgálatok Budapest belvárosában

Berényi B. Eszter

Bevezetés

A dzsentrifikáció jelenségét először az Egyesült Államokbeli Philadelphiában Society

Hillben figyelték meg, ahol az 1950-es években elindított tíz éves városfelújítási terv
megvalósulásának eredményeként megváltozott a terület társadalmi összetétele, gazdasági-
funkcionális szerepköre (Smith 1996). A globalizáció előretörésével, valamint a
világgazdasági szerkezetváltás eredményeként az 1960-as 1970-es években több más nyugat-
európai és észak-amerikai városban is megfigyeltek hasonló jelenséget, olyannyira, hogy
mára New Yorktól Párizsig, Isztambultól Sao Paolóig, Budapesttől Sydneyig – mérettől és
fejlettségtől függetlenül – minden várostípusban megfigyelhető a dzsentrifikáció. A folyamat
terjedését azonban erőteljesen befolyásolja a gazdasági termelékenység, ezért a volt
szocialista országokban, valamint a harmadik világ országaiban csak a 20. század utolsó
évtizedeiben indult el a folyamat.
Hazánkban, ill. a volt szocialista országokban a rendszerváltozás eredményeként
szabadult fel a központi irányítás alól a lakáspiac és a társadalmi migráció, ezért csak 1990
után indultak el azok az organikus városfejlődési folyamatok, amelyek a szabad
piacgazdasággal rendelkező országokban már évtizedek óta zajlanak. Jelen tanulmány célja
bemutatni, hogy Budapest vonatkozásában milyen kutatások foglalkoztak a téma feltárásával
és melyek a hazai dzsentrifikációs folyamatok fő jellemzőit.

Budapesti vonatkozású dzsentrifikáció kutatások és eredményei

Smith, Sykora, Pomázi, Hegedűs-Tosics

Saját eredmények
Jelenleg mi jellemző a mintaterületekre!!!

FEJLESZTÉSI SZEMPONTÚ!!!
Eredmény!!!! A lényeg ilyen volt ilyen lett
Elmélet
Dzs. Kutatások Bp.-en Smith, Sykora (plusz hivatkozások) alapján, Pomázi…
Bp. helyzetképe
Fogalom (mak?) modell?, aktorok, résztvevők?, nem back to the city!!!! K-Eu. Mégis
ez a jellemző?
dzs. hullámok
Saját mutatók elemzése
Belváros megítélése (kiszedni néhány dolgot)
Életkor, képzettség
Résztvevők meghatározása
Összefoglalás

(előadásban legyen benne a fogalom és annak fejlesztési szempontú jelentősége!!!)

13ab

24???
26., 28-32., 33!!
 A helyi társadalom összetétele beköltözés szerint
A kérdőívre adott válaszok alapján mind a négy mintaterület lakosságának nagyobb hányada
(70 %) már a rendszerváltozás előtt is Budapesten élt és csupán 10-15 % között mozog azok
aránya, akik a beköltözés dátumaként 1999 utáni évet adtak meg. Ez Budapest
rendszerváltozás utáni migrációs folyamataira vezethető vissza, amelynek legnagyobb
vesztesei – a szuburbanizáció következtében – a belvárosi területek voltak. Érdekes
momentum, hogy a Magdolna negyedben a legmagasabb (18,1 %) az 1999 után Budapestre
költözők aránya, amelyben valószínűleg szerepet játszik a Középső-Józsefvárosban zajló
városfelújítási tevékenység (1. táblázat). A felújítás pozitív hatásainak köszönhetően ez a
terület is felértékelődik, így a foghíjtelkeken épülő új épületekbe új lakók költöznek be.
A jelenlegi lakásba költözés időpontjára vonatkozó eredmények is hasonló képet mutatnak. A
területen élő lakosság kb. 40 %-a már a rendszerváltozás előtt is ugyanabban a lakásban élt,
mint a felvételezés időpontjában. A legmagasabb érték Belső-Terézvárosban található 48 %-
kal, amely azt mutatja, hogy a mintaterületek közül itt a legkevésbé mobil a rendszerváltozás
előtt a mintaterületre költöző társadalom, ugyanakkor több mint egyharmada a
megkérdezetteknek 1999 után költözött jelenlegi lakásába, amely a terület újrafelfedezésének
köszönhető. Az 1999 után lakásukba költöző emberek aránya a Magdolna negyedben a belső-
terézvárosi értéket is meghaladja, amely a lakosság magas mobilitására utal.

A megkérdezettek megoszlása aszerint, hogy mióta élnek Budapesten, ill. jelenlegi lakásukban (%)
1. táblázat
Terézváros Belső-Józsefváros Magdolna negyed Belső-Ferencváros
Jelenlegi Jelenlegi Jelenlegi Jelenlegi
Budapesten Budapesten Budapesten Budapesten
lakásában lakásában lakásában lakásában
Rendszer-
változás 76,3 48,2 72,2 41,1 68,5 32,2 72,8 46,4
előtt
Rendszer-
változás 12,2 18,7 12,7 21,4 13,4 20,1 13,6 24,0
után
1999 után 11,5 33,1 15,1 37,3 18,1 47,4 13,6 29,6
Forrás: saját szerkesztés

A vizsgált területen élő lakosság nagyobb része (68 %) Budapesten belüli költözés
eredményeként vásárolt lakást ezeken a területeken. Ezen belül azonban a nagyobb arányt
azok képviselik, akik Budapest egy másik kerületéből költöztek a mintaterületek
valamelyikére. Viszonylag magas arányt (20 %) képeznek a Budapesten kívülről érkezők is,
amely a terület újrafelfedezését jelzi a társadalom körében és kb. 10 % azok aránya, akik
születésük óta ezeken a területeken élnek. Figyelemre méltó az a tény is, hogy átlagosan 2 %
azok aránya, aki külföldről költöztek ezekre a mintaterületekre. A külföldről beköltözők
aránya a legmagasabb Belső-Terézváros és Belső-Józsefváros esetén, ahol 4 % ez az érték. A
külföldi tulajdonosok egy része befektetési célzattal vásárol Belső-Terézvárosban lakást,
másrészüket azonban a belvárosi nyüzsgés, az erősödő multikulurális jelleg vonzza a
beköltözésre.
A három alapvető ok közül – amelyek alapján a megkérdezettek ezekbe a városrészekbe
költöztek – a legnagyobb arányban a munkahely közelségét, a családok, barátok közelségét,
valamint a jó közlekedési kapcsolatokat jelölték meg a megkérdezettek a legmagasabb
arányban, azonban a ,,nem találtam máshol lakást’’ és az ,,egyéb’’ tényezők (többnyire
családi okok, válás, házasság) is igen nagy szerepet játszottak a választásban (2. táblázat).

A lakóhelyválasztás főbb indokai (%)

2. táblázat
Belső- Magdolna Belső-
Terézváros
Józsefváros negyed Ferencváros
Munkahely közelsége 20,13 13,97 17,2 19,05
Család/barátok közelsége 13,84 10,29 14,52 17,01
Éttermek, kocsmák
5,03 2,21 1,08 2,04
közelsége
Jó bevásárlási lehetőségek 6,92 4,41 4,84 2,72
Intézményi ellátottság 5,66 5,88 6,99 2,72
Természet, zöldfelület
0,0 2,21 0,54 0,68
közelsége
Kisugárzás, légkör 3,77 3,68 0,54 4,08
Jó közlekedés 16,98 18,38 17,2 12,93
Lakókörnyezet jó hírneve 1,89 2,94 0,0 7,48
Alacsony zaj,
0,0 0,0 0,54 1,36
környezetterhelés
Nem találtam máshol
16,35 13,24 25,27 7,48
lakást
Egyéb 9,43 22,79 11,29 22,45
Forrás: saját szerkesztés

Belső-Terézvárosban – a ,,jó bevásárlási lehetőségek’’, és az ,,intézményi ellátottság’’ után –

az ,,éttermek, kocsmák közelsége’’, mint jelentős költözést motiváló tényező, kapott nagyobb
hangsúlyt (5 %), míg Belső-Ferencvárosban a ,,lakókörnyezet jó hírneve’’ és a terület
,,kisugárzása, légköre’’ vonzotta leginkább az beköltözőket. Utóbbi tényező Terézvárosba és
Belső-Józsefvárosba is vonzza az embereket.
,,A szabadidős és kulturális kínálat ezen a környéken abszolút nem kielégítő’’.
Ezen állítás a legkevésbé Belső-Terézvárosra illik rá – a társadalmi megítélés szerint is –,
hiszen szinte minden sarkon található egy színház, egy étterem vagy kávézó. Hasonló a
helyzet Belső-Ferencváros esetén, ahol a Ráday utca színes kínálata ill. a közeli múzeumok,
klubok kínálnak megfelelő szórakozási lehetőséget. Belső-Józsefváros esetén azonban már
vegyesebb megítélés jellemző, hiszen nincs olyan széles spektruma a kínálatnak, mint Belső-
Ferencvárosban. A Magdolna negyed esetében pedig a leginkább vélekedik úgy a helyi
társadalom, hogy ez az állítás ráillik a negyedre, hiszen ez a terület – kissé kieső fekvéséből
adódóan – alapvetően lakófunkcióval rendelkezik.

,,Ezen a környéken inkább tehetősebb emberek élnek’’ ill. az ,,Azokkal az emberekkel, akik itt
laknak, nem szeretnék kapcsolatba kerülni’’ állítások a helyi társadalom önmagáról alkotott
megítélését rejti. A vagyoni helyzetre utaló kijelentés markánsan a Magdolna negyedben
jelenik meg negatívan, minthogy az összes terület közül itt a legalacsonyabb a lakosság
státusza. A többi területen azonban megoszlanak a vélemények aközött, hogy mennyire
jellemző az állítás ezekre a területekre. A társadalmi státuszt ítéli meg a fent említett másik
kérdés, amelyre az adott válaszok Belső-Terézvárosra, Belső-Józsefvárosra és Belső-
Ferencvárosra egyértelmű módon nem illik rá. A Magdolna negyedben azonban szinte azonos
arányban képviseli a társadalom a különböző véleményeket.