Pénz funkciói:

- csereeszköz
- értékmérő
- értékőrző

M1: likvid eszközöket tartalmazza

M2: M1 + kevésbé likvid eszközök
P*Y  nominális GDP / nominális jövedelem
P árszínvonal
Y jövedelem kibocsátás

Pénz mennyiségi egyenlete

M*V = P*Y
M pénzmennyiség
V pénzforgás sebessége

pl. ha a nominális GDP 10e mrd $, a gazdaságban lévő pénzmennyiség pedig 2000 mrd $
mekkora a pénz forgási sebessége?
nom GDP = P*Y
gazdaságban lévő pénz az M
V a kérdés
P*Y = 10E mrd $
M = 2E mrd $
V= ?
M*V=P*Y
10E mrd $ = 2E mrd $ * V
V=5

a pénz forgási sebessége konstans

V rajta csík – exogén változó

M(pénzmennyiség, pénzkínálat, pénzkereslet) – megmutatja, hogy az emberek mennyi pénzt akarnak

maguknál tartani
M*V = P*Y
ha itt az M pl. duplázódik, akkor P*Y is duplázódik
M növekedése egyenes arányosan növeli a nom GDP-t

vizsgára kelleni fog fogalom – klasszikus dichotómia

Pénz mennyisége alapján:

Inflációelmélet
M*V = P*Y – ez csak akkor, ha számok vannak megadva a feladatban - szorzás
P% + V% = P% + Y% - ha százalékok vannak a feladatban – százalék
vizsgán ez fixen lesz, tudjad a különbséget
Infláció (jele pí): M% - Y%

fogalom – hiperinfláció

Fisher egyenlet (ez fixen lesz vizsgán):

i = r + pi^e
i – nominális kamatláb
r – reálkamatláb
pi^e – elvárt infláció
feltételezzük: pi = pi^e – jelenlegi infláció = elvárt infláció
Hogyan tudjuk alacsonyan tartani a nominális kamatlábakat?

- ha megakadályozzuk az M túl gyors növekedését

pl.: ha a reálkamatláb 2%, a várt infláció 3%, mekkora a nominális kamatláb?

ha van benne nominális ÉS reálkamatláb is, akkor Fisher egyenlet lesz
i = 0,02 + 0,03 = 0,05

várt infláció költsége:

1) cipőtalpköltség:
a. nagy infláció mellett nominális kamatlábat megemeli
i. megnő a készpénztartás költsége
ii. nő a tranzakciók száma (N)

2) étlapköltség:
a. többször kell átírni az árakat
 3) adórendszer torzító hatása
4) relatív árak változékonyságának növekedése
5) az értékmérő funkciók sérülése
nem várt infláció hatásai:
1) növekvő bizonytalanság
2) relatív árak változékonyságának növekedése
mérlegeket kurvára nézd át, mert itt nem vesszük át

negatív korreláció: fogalma könyvben i guess

gyakorlatban hogy néz ki:

- pénzkínálat és a kötelező tartalékráta között

- pénzkínálat és a készpénztartás között
- pénzkínálat és a fölös tartalékok állománya között

Képletgyűjtemény:

- számold ki a monetáris bázist:

o MB = C + R
o C = készpénz
o R = tartalék, ez lehet RR is
- pénzkínálat = M
o M = m * MB
 m = pénz multiplikátor
o M=C+D
 C = készpénz
 D = betétek
- készpénz-betét arány
o cr = C/D
- fölös tartalékok rátája
o e = ER/D
 ER – fölös tartalékok állománya
 D – betétek ugye
- tartalékok
o R = RR + ER
 RR itt csak a kötelező tartalék
- kötelező tartalék:
o RR = rr * D
 rr = kötelező tartalékráta
- kötelező tartalékráta:
o rr = R/D
- pénz multiplikátor
o m = M/MB = (C+D)/(C+R) = (cr + 1)/(cr + rr) =
(C/D)+(D/D) / (C/D)+(R/D)
 o ez azért ilyen hosszú, mert attól függ melyik részével számolsz, hogy mi van megadva
a feladatban
na és ezeket jegyezd meg bolond

5. szeminárium - 2. feladat
a) csereeszköz
b) értékmérő
c) értékörző
u.a. – 3. feladat
M = 200 millió tallér
V=4
a) M*V = P*Y
200 millió tallér * 4 = P*Y = nominális jövedelem
P*Y = 800 millió tallér
b) V = 4  a jövedelem ¼ részét
c) Y = 500.000
P=?
M*V = P*Y
200 millió * 4 = P * 500.000
P = 1600
d) P = ?
a. pénzmennyiség megnő  pénzmennyiség duplázódik  nő az árszínvonal, mert c.p.
P is megnő
b. nő a pénzkereslet –> csökken a pénz forgási sebessége
ha V csökken, P is csökken
c. Y(reál GDP) nő  csökken az árszínvonal
4. feladat – a táblázatos
2065 – M hiányzik
M*1,84 = 200 * 2300
M = 250.000
többit ugyanígy számolod
5. feladat
reál GDP 2%-ot nő / év – minket csak az érdekel hány %
Y = 2%
M = 5%
V = 0,5%
pí=?

5% + 0,5% = P + 2%
P = 3,5% = pí

6. feladat
a) Mérsékeli a cipőtalpköltséget
b) Mérsékeli az étlapköltséget
c) Adórendszer torzító hatását fokozza

7. feladat
V konstans
M = 8%
reál GDP = Y = 3%
M = 8%
i = ha ez benne, van tuti kell Fisher-egyenlet = 9%
a) nom GDP = P*Y
P = ? = ha meg lenne adva az infláció, akk P = pí és fasza lenne
M*V = P*Y NEM, HANEM M% + V% = P% + Y%
8 + V(konstans, mintha benne se lenne) = P + 3
P = 5%
P*Y = 5*3 = 15  nominális GDP, ez volt a kérdés, el ne bazd
b) infláció mértéke = pí, ami = P-vel, tehát pí = 5%
c) r = ?
Fisher egyenlet:
i = r + pi^e
itt elvárt infláció van, feltesszük, hogy pi = pi^e
9% = r + 5%
r = 4%
9. feladat
M = 12%
Y = 4%
a) átlagos infláció = pí = ?
M*V = P*Y  M% + V% = P% + Y%
12 + V(konstans) = P + 4
P = 8% = pí
b) M + V = P + Y
ha Y nő, mi történik?
12 % = 8% + 4% volt, most legyen pl 12% = 2% + 10%
tehát ha Y nő  P csökken, tehát pí is csökken
c) V nő  pí = ?
M + V = P + Y  ha V nő  12% + 20% = 18% + 4%  P nő  pí is nő
10. feladat
C = 100
R = 20
rr = 0,01

a) MB = C + R = 120
b) M = C + D = m + MB
m = M / MB = C+D / C+R = (cr + 1) / (cr+rr) = a nagy képletet képzeld ide

cr = C/D
rr = R/D  0,01 = 20/D  D = 2000

szuper, mostmár M = C +D = 100 + 2000 = 2100

c) MB’ = ?
M’ = ? – feltételezzük, hogy m konstans

T Bank K – igen, ez egy számviteli mérleg xddd

T K
állampapír +10 monetáris bázis (MB) +10
refinanszírozási hitel
belföldi – külföldi eszközök

vagyis MB’ = MB + 10 = 120 + 10 = 130

M = C + D = m * MB
M = m(konstans) * MB’
M = m(konstans) * 130
m(konstans) = M/MB = 2100/120 „feltételezzük, hogy a pénzmultiplikátor nem változik”,
vagyis az eredeti MB-vel dolgozunk
m(konstans) = 17,5

M’ = 2275