4 Logika

Bevezető Szintaxis Szemantika Logikai kalkulus
Matematikai logika
Robu Judit
2014
Matematikai logika
Logika
Logika
1. hétköznapi jelentése: a rendszeresség, következetesség
szinonimája
Matematikai logika
Logika
Logika
szinonimája
I Ez logikus beszéd volt.
Matematikai logika
Logika
Logika
szinonimája
I Nincs benne logika.
Matematikai logika
Logika
Logika
szinonimája
I Más logika szerint gondolkodik.
Matematikai logika
Logika
Logika
szinonimája
I Más logika szerint gondolkodik.
2. tudományág elnevezése, melynek feladata a helyes

következtetés
I fogalmának szabatos meghatározása,
I törvényeinek feltárása.
Matematikai logika
Logika
Következtetés
gondolati eljárás
adott ismeretek =⇒ új ismeret
↓ nyelvi megnyilvánulás ↓
kijelentő mondatok kijelentő mondat

premisszák konklúzió
Matematikai logika
Logika
Helyes következtetés
Helyes a következtetés (köznapi értelemben!), ha a premisszák
igaz volta esetén a konklúzió is igaz.
1. példa.
(premissza:) Imrének tüdőgyulladása van.
(konkluzió:) Imrének antibiotikumot kell szednie.
Matematikai logika
Logika
1. példa.
A logika nem tartalmaz egyetlen más szaktudományt sem ı́gy

nem ismerheti ezek eredményeit!
Matematikai logika
Logika
1. példa.
A logika nem tartalmaz egyetlen más szaktudományt sem ı́gy

nem ismerheti ezek eredményeit!
pótpremissza:
Ha valakinek tüdőgyulladása van, antibiotikumot kell szednie.
Matematikai logika
Logika
2. példa.
(1. premissza:) Erika Sándornak a felesége.
(2. premissza:) Katalin Sándornak az édesanyja.
(konkluzió:) Katalin Erikának az anyósa.
Matematikai logika
Logika
2. példa.
A logika nem vizsgálja a (magyar) nyelv szavainak a jelentését!
Matematikai logika
Logika
2. példa.
A logika nem vizsgálja a (magyar) nyelv szavainak a jelentését!
pótpremissza:
Ha x y-nak a felesége, és z y-nak az édesanyja, akkor z x-nek
az aynósa.
Matematikai logika
Logika
Szintaxis
Egy következtetés logikai vizsgálata során mit használunk fel a
mondatokból?
I logikai szavakat:
nem ¬ negáció
és ∧ konjunkció
vagy ∨ diszjunkció
ha . . . akkor ⊃ implikáció
minden ∀ univerzális kvantor
van ∃ egzisztenciális kvantor
Matematikai logika
Logika
Szintaxis
mondatokból?
I logikai szavakat:
nem ¬ negáció
minden ∀ univerzális kvantor
van ∃ egzisztenciális kvantor
I a mondatrészek, szavak jelentése közömbös,
helyettük
I termek
I atomi formulák
Matematikai logika
Logika
Szintaxis
mondatokból?
I logikai szavakat: L


nem ¬ negáció 

 O
G



I





 K

A


minden ∀ univerzális kvantor ⇒ I
∃ egzisztenciális kvantor

van 


 N
I a mondatrészek, szavak jelentése közömbös,



 Y
helyettük

E



I termek


 L
I atomi formulák V
Matematikai logika
Logika
Logikai nyelv
Miért van szüksége a logikának saját nyelvre?
Matematikai logika
Logika
Logikai nyelv
I a logika nem tartozhat egyetlen nemzeti nyelvhez sem;
Matematikai logika
Logika
Logikai nyelv
I a természetes nyelvek nyelvtani rendszerei különbözőek és
bonyolultak;
Matematikai logika
Logika
Logikai nyelv
bonyolultak;
I a logika saját nyelvében minden (abc, nyelvtani szabályok,
kategóriák) a logika feladatának ellátását szolgálják.
Matematikai logika
Logika
Logikai nyelv
bonyolultak;
I a logika saját nyelvében minden (abc, nyelvtani szabályok,
kategóriák) a logika feladatának ellátását szolgálják.
Logikai nyelv
szintaktika ←→ szemantika
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Állı́tás: olyan kijelentő mondat, melyről módunkban áll
egyértelműen eldönteni, hogy igaz vagy hamis.
Példa.
állı́tás
5<3
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
állı́tás
5<3
XV. Lajos parókát viselt.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
állı́tás
5<3
Péter hazudik.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
állı́tás
5<3
Péter hazudik.
A Föld a Nap körül kering.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
állı́tás nem állı́tás
5<3 x<3
Péter hazudik.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
5<3 x<3
XV. Lajos parókát viselt. A most uralkodó francia
király parókát visel.
Péter hazudik.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
5<3 x<3
Péter hazudik. Most épp hazudok.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
5<3 x<3
A Föld a Nap körül kering. Nincs élet a Földön kı́vül.
Matematikai logika
Logika
Állı́tás
Példa.
5<3 x<3
A Föld a Nap körül kering. Nincs élet a Földön kı́vül.
Matematikai logika
Logika
Szemantika
Klasszikus szemantika (Arisztotelész):
I az ellentmondásmentesség elve:
Egyetlen állı́tás sem lehet igaz is és hamis is.
I a kizárt harmadik elve:
Nincs olyan állı́tás, ami se nem igaz, se nem hamis.
Matematikai logika
Logikai szavak
Negáció
Alfréd diák.
Alfréd nem diák.
DE
A javaslatot az ellenzék buktatta meg.

A javaslatot nem az ellenzék buktatta meg.
Nem igaz, hogy a javaslatot az ellenzék buktatta meg.
Matematikai logika
Logikai szavak
Konjunkció
Amália és Bella kertészek.
Lement a nap. De csillagok nem jöttenek.” (Petőfi)
”
Juli is, Mari is táncol.
Kevésre vitte, noha becsületesen dolgozott.
DE
Amália és Bella testvérek
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
Esik az eső, vagy fúj a szél.
Vagy busszal jött, vagy taxival.
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE
A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE

I megengedő (egyik vagy másik, vagy mindkettő)
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE

Pista matematikából vagy informatikából jól érettségizett.
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE

I kizáró (egyik vagy másik, de csak az egyik)
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE

Figyel az órán, vagy kimegy.
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE

I összeférhetetlen (egyik vagy másik, vagy egyik sem)
Matematikai logika
Logikai szavak
Diszjunkció
DE

I összeférhetetlen (egyik vagy másik, vagy egyik sem)
Ágicám, vagy csı́kos blúzt veszel fel, vagy pöttyös szoknyát.
Matematikai logika
Logikai szavak
Implikáció
Ha megtanulom a leckét, akkor tı́zesre felelek.
Csak akkor felelek tı́zesre, ha megtanulom a leckét
Matematikai logika
Logikai szavak
Kvantorok
Gyakran az egyszerű állı́tások szerkezetét is fel kell tárnunk.
Dezső postás.
Amália és Bella testvérek.
Az Erzsébet-hı́d összeköti Budát és Pestet.
predikátum + objektumnevek
Matematikai logika
Logikai szavak
Kvantorok
Dezső postás.
Univerzális kvantor:
Amália mindegyik testvére leány.
Matematikai logika
Logikai szavak
Kvantorok
Dezső postás.
Univerzális kvantor:
Amália mindegyik testvére leány.
Egzisztenciális kvantor:
Amáliának van testvére.
Matematikai logika
Elsőrendű logikai nyelv

Egy elsőrendű logikai nyelv ábécéje tartalmaz
I logikán kı́vüli betűket: ezeket az
hSrt, Cnst, F n, P ri
négy halmazból álló rendszerrel adjuk meg.
Matematikai logika


I logikai jeleket:
I a ¬, ∧, ∨, ⊃ logikai összekötő jeleket;
I a ∀ univerzális és ∃ egzisztenciális kvantorokat.
Matematikai logika


I logikai jeleket:
I a ¬, ∧, ∨, ⊃ logikai összekötő jeleket;
I a ∀ univerzális és ∃ egzisztenciális kvantorokat.
I elválasztó jeleket: ( ) , (zárójelek és vessző).
Matematikai logika
I Srt 6= ∅ halmaz, elemei a tı́pusok. Minden π ∈ Srt tı́pushoz
tartoznak változók: v1π , v2π , . . .
Matematikai logika
I Cnst a nyelv konstansszimbólumainak halmaza. Minden
c ∈ Cnst valamely π ∈ Srt tı́pusú.
Matematikai logika
I F n halmaz elemei a nyelv függvényszimbólumai. Minden
f ∈ F n függvényszimbólumot a
(π1 , π2 , . . . , πk → π), k≥1
ún. alakja jellemez.
Matematikai logika
I F n halmaz elemei a nyelv függvényszimbólumai. Minden
f ∈ F n függvényszimbólumot a
(π1 , π2 , . . . , πk → π), k≥1
ún. alakja jellemez.
I P r 6= ∅ halmaz elemei a nyelv predikátumszimbólumai.
Minden P ∈ P r predikátumszimbólumhoz egy
(π1 , π2 , . . . , πk ), (k ≥ 0)
alakot rendelünk.
Matematikai logika
1. példa: A Geom nyelv
{ pt, et, st }, ∅, ∅, { P(pt,pt) , Q(pt,et) , R(pt,st) } .

vagy infix matematikai jelöléssel
{ pt, et, st }, ∅, ∅, { =(pt,pt) , ∈(pt,et) , ∈(pt,st) } .
Srt = { pt (ponttı́pus), et (egyenestı́pus), st (sı́ktı́pus) }

pt tı́pusú változók: A, B, C, . . .
et tı́pusú változók: e, f, g, . . .,
st tı́pusú változók: a, b, c, . . .
Cnst = ∅
Fn = ∅
P r = { =(pt,pt) , ∈(pt,et) , ∈(pt,st) }
Matematikai logika
2. példa: Az Ar nyelv
{ sz }, { nulla }, { f(sz→sz) , g(sz,sz→sz) , h(sz,sz→sz) }, { P(sz,sz) } .
vagy infix matematikai jelöléssel
{ sz }, { nulla }, { S(sz→sz) , +(sz,sz→sz) , ∗(sz,sz→sz) }, { =(sz,sz) } .
Srt = { sz (számtı́pus)}
sz tı́pusú változók: x, y, z, . . .
Cnst = {nulla}
F n = { S(sz→sz) , +(sz,sz→sz) , ∗(sz,sz→sz) }
P r = { =(sz,sz) }
Matematikai logika
Nulladrendű nyelvek
h ∅, ∅, ∅, P r i .
Minden P ∈ P r alakja (), azaz P propozicionális betű.
Matematikai logika
Logikai kifejezések
L1 − a nem logikai szimbólumok hSrt, Cnst, F n, P ri
halmaz-négyese feletti elsőrendű logikai nyelv.
A nyelv szavai (a logikai kifejezések ):
I termek vagy
I formulák.
Matematikai logika
π tı́pusú termek
I Ha c π tı́pusú konstans, akkor c egyúttal π tı́pusú term.
I Ha x π tı́pusú változó, akkor x szintén π tı́pusú term.
I Ha f egy (π1 , π2 , . . . , πk → π) alakú függvényszimbólum és
t1 , t2 , . . . , tk rendre π1 , π2 , . . . , πk tı́pusú termek, akkor az
f (t1 , t2 , . . . , tk )
szimbólumsorozat (szó) is π tı́pusú term.

I L1 minden termje vagy a nyelv konstansa, vagy változója,
vagy az indukciós lépés véges sokszori alkalmazásával
belőlük nyerhető. A termek halmazát jelölje Lt .
Matematikai logika
Atomi formula
P (t1 , t2 , . . . , tk ) szót atomi formulának nevezzük,
ha P ∈ P r egy (π1 , π2 , . . . , πk ) alakú predikátumszimbólum és
t1 , t2 , . . . , tk rendre π1 , π2 , . . . , πk tı́pusú termek.
Matematikai logika
Formulák
L1 formulái a következő, induktı́v definı́cióval megadott
szimbólumsorozatok:
I Minden atomi formula egyúttal formula is.
I Ha A és B a nyelv formulái, akkor
(A ∧ B), (A ∨ B), (A ⊃ B) és ¬A

szintén formulák.
I Ha A formula és x tetszőleges változó, akkor
∀xA és ∃xA
szintén formulák.
I L1 minden formulája vagy atomi formula, vagy az előző két
generáló lépés véges sokszori alkalmazásával atomi
formulákból megkapható. A formulák halmazát jelölje Lf .
Matematikai logika
Példák: a Geom nyelv kifejezései

I termek: A, f , b
I atomi formulák:
logikai (prefix) jelölés geometriai (infix) jelölés
P (A, B) (A = B)
Q(B, e) (B ∈ e)
R(A, a) (A ∈ a)
I formula:
logikai (prefix) jelölés geometriai (infix) jelölés
∃A(Q(A, e) ∧ Q(A, f )) ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
Matematikai logika
Példák: az Ar nyelv kifejezései

I
logikai (prefix) jelölés aritmetikai (infix) jelölés
I termek:
nulla, x, f (nulla) nulla, x, S(nulla)
g(x, f (nulla)) (x + S(nulla))
h(f (f (x)), x) (S(S(x)) ∗ x)
I atomi formula:
P (g(x, f (nulla)), nulla) ((x + S(nulla)) = nulla)
I formula:
∃uP (g(x, u), y) ∃u((x + u) = y)
Matematikai logika
Közvetlen részterm
I egyetlen konstansnak, illetve változónak sincs közvetlen
résztermje;
I az f (t1 , t2 , . . . , tk ) term közvetlen résztermjei a t1 , t2 , . . . , tk
termek;
Matematikai logika
Közvetlen részterm
I egyetlen konstansnak, illetve változónak sincs közvetlen
résztermje;
I az f (t1 , t2 , . . . , tk ) term közvetlen résztermjei a t1 , t2 , . . . , tk
termek;
Példa (Ar nyelv):

t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
közvetlen résztermjei: (x + y) és (x + S(y))
Matematikai logika
Közvetlen részformula
Jelölés:
∆ Q
∧∨ ⊃ ∀∃
I egy atomi formulának nincs közvetlen részformulája;

I a ¬A egyetlen közvetlen részformulája az A formula;
I az (A4B) formula közvetlen részformulái az A és a B
formulák;
I a QxA közvetlen részformulája az A formula.
Matematikai logika
Részkifejezés
I maga a kifejezés;
I a közvetlen részkifejezések;
I részkifejezések részkifejezései.
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
t résztermjeinek halmaza:
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))),
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)),
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)), x, y,
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)), x, y, S(y)}
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)), x, y, S(y)}
B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
B részformuláinak halmaza:
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)), x, y, S(y)}
B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
{∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f )),
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)), x, y, S(y)}
B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
{∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f )), ((A ∈ e) ∧ (A ∈ f )),
Matematikai logika
Részkifejezés
Példák:
t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
{(x + y) ∗ (x + S(y))), (x + y), (x + S(y)), x, y, S(y)}
B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
{∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f )), ((A ∈ e) ∧ (A ∈ f )), (A ∈ e), (A ∈ f )}
Matematikai logika
Funkcionális összetettség
Jele: è(t)
I ha t = c ∈ Cnst, vagy t = x, akkor `(t) e 0,
I ` (f (t1 , t2 , . . . , tk ))
e ` (t1 ) + ` (t2 ) + . . . + ` (tk ) + 1.
e e e
Matematikai logika
Jele: è(t)
I ` (f (t1 , t2 , . . . , tk ))
e ` (t1 ) + ` (t2 ) + . . . + ` (tk ) + 1.
e e e
Példa (Ar nyelv):

t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
è(t) = è(((x + y) ∗ (x + S(y)))) =
Matematikai logika
Jele: è(t)
I ` (f (t1 , t2 , . . . , tk ))
e ` (t1 ) + ` (t2 ) + . . . + ` (tk ) + 1.
e e e
Példa (Ar nyelv):

t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
è(t) = è(((x + y) ∗ (x + S(y)))) =
= è((x + y)) + è((x + S(y))) + 1 =
Matematikai logika
Jele: è(t)
I ` (f (t1 , t2 , . . . , tk ))
e ` (t1 ) + ` (t2 ) + . . . + ` (tk ) + 1.
e e e
Példa (Ar nyelv):

t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
è(t) = è(((x + y) ∗ (x + S(y)))) =
= è((x + y)) + è((x + S(y))) + 1 =
= (è(x) + è(y) + 1) + (è(x) + è(S(y)) + 1) + 1 =
Matematikai logika
Jele: è(t)
I ` (f (t1 , t2 , . . . , tk ))
e ` (t1 ) + ` (t2 ) + . . . + ` (tk ) + 1.
e e e
Példa (Ar nyelv):

t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
è(t) = è(((x + y) ∗ (x + S(y)))) =
= è((x + y)) + è((x + S(y))) + 1 =
= (è(x) + è(y) + 1) + (è(x) + è(S(y)) + 1) + 1 =
= (0 + 0 + 1) + (0 + (è(y) + 1) + 1) + 1 =
Matematikai logika
Jele: è(t)
I ` (f (t1 , t2 , . . . , tk ))
e ` (t1 ) + ` (t2 ) + . . . + ` (tk ) + 1.
e e e
Példa (Ar nyelv):

t = ((x + y) ∗ (x + S(y)))
è(t) = è(((x + y) ∗ (x + S(y)))) =
= è((x + y)) + è((x + S(y))) + 1 =
= (è(x) + è(y) + 1) + (è(x) + è(S(y)) + 1) + 1 =
= (0 + 0 + 1) + (0 + (è(y) + 1) + 1) + 1 =
= 2 + ((0 + 1) + 1) =
= 4
Matematikai logika
Logikai összetettség
Jele: ` (A)
I ha A atomi formula, ` (A) 0,
I ` (¬A) ` (A) + 1,
I ` (A4B) ` (A) + ` (B) + 1,
I ` (QxA) ` (A) + 1.
Matematikai logika
Jele: ` (A)
I ` (¬A) ` (A) + 1,
I ` (A4B) ` (A) + ` (B) + 1,
I ` (QxA) ` (A) + 1.
Példa (Geom nyelv):

B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
` (B) = ` (∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) =
Matematikai logika
Jele: ` (A)
I ` (¬A) ` (A) + 1,
I ` (A4B) ` (A) + ` (B) + 1,
I ` (QxA) ` (A) + 1.

B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
` (B) = ` (∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) =
= ` (((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) + 1 =
Matematikai logika
Jele: ` (A)
I ` (¬A) ` (A) + 1,
I ` (A4B) ` (A) + ` (B) + 1,
I ` (QxA) ` (A) + 1.

B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
` (B) = ` (∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) =
= ` (((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) + 1 =
= (` ((A ∈ e)) + ` ((A ∈ f )) + 1) + 1 =
Matematikai logika
Jele: ` (A)
I ` (¬A) ` (A) + 1,
I ` (A4B) ` (A) + ` (B) + 1,
I ` (QxA) ` (A) + 1.

B = ∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))
` (B) = ` (∃A((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) =
= ` (((A ∈ e) ∧ (A ∈ f ))) + 1 =
= (` ((A ∈ e)) + ` ((A ∈ f )) + 1) + 1 =
= (0 + 0 + 1) + 1 =
= 2
Matematikai logika
A formulák leı́rásakor szokásos rövidı́tések

I formula-kombinációk helyett speciális jelőlések;
Példa:
(A ≡ B) ((A ⊃ B) ∧ (B ⊃ A))
Matematikai logika

Példa:
(A ≡ B) ((A ⊃ B) ∧ (B ⊃ A))
I külső zárójelek elhagyása;
Matematikai logika

Példa:
(A ≡ B) ((A ⊃ B) ∧ (B ⊃ A))
I külső zárójelek elhagyása;

I a logikai jelek prioritása csökkenő sorrendben:
∀ ∨
¬ ⊃
∃ ∧
Ahol a műveletek sorrendje egyértelmű a zárójel
elhagyható.
Matematikai logika
Kvantoros kifejezések
Kvantorok
Qx A
↑ ↑
kvantoros előtag a kvantor hatásköre
Egy formulában egy változó előfordulása lehet:

I kötött, ha egy x szerinti kvantor hatáskörében van;
I szabad, ha nem kötött.

Egy kvantor a kvantoros előtagban megnevezett változónak a
hatásköre közvetlen részformulájában még szabad előfordulásait
köti.
Matematikai logika
Egy változó kötött előfordulása

I Egy atomi formulában minden változó-előfordulás szabad.
I Az A4B formulában egy változó-előfordulás kötött, ha ez
az előfordulás vagy A-ban van és már A-ban kötött, vagy
B-ben van és már B-ben kötött.
I A ¬A formulában egy változó-előfordulás kötött, ha ez az
előfordulás már A-ban kötött.
I A QxA formulában x minden előfordulása kötött. Ha x egy
előfordulása A-ban még szabad volt, akkor ezt az
előfordulást a QxA formulában a Q kvantor köti. Egy az
x-től különböző változó valamely előfordulása QxA-ban
kötött, ha már A-ban is kötött volt.
Matematikai logika
Példa – kvantorok hatásköre
∀x(P (x) ⊃ ∃x(¬Q(f (x)) ∨ ∀xP (f (x))) ∨ ∀xR(x))
Matematikai logika
∀x(P (x) ⊃ ∃x(¬Q(f (x)) ∨ ∀xP (f (x))) ∨ ∀xR(x))

∀x(P (x) ⊃ ∃x(¬Q(f (x)) ∨ ∀xP (f (x))) ∨ ∀xR(x))

∀x(P (x) ⊃ ∃x(¬Q(f (x)) ∨ ∀xP (f (x))) ∨ ∀xR(x))

∀x(P (x) ⊃ ∃x(¬Q(f (x)) ∨ ∀xP (f (x))) ∨ ∀xR(x))
Matematikai logika
Paraméter
Egy változót a formula paraméterének nevezünk, ha van a
formulában szabad előfordulása.
Jelölések:
Par(A): az A formula paramétereinek a halmaza
A(x1 , x2 , . . . , xn ): formula, melyben legfeljebb az x1 , x2 , . . . , xn
változók lehetnek paraméterek.
Matematikai logika
A kötött változók átnevezése

A QxA-ban x-nek a Q kvantor által megkötött minden
előfordulását az x-szel azonos tpusú y változóra cserélva kapunk
egy QyAxy formulát.
Milyen formulát eredményez ez az átalakı́tás?
Matematikai logika
Példa – átnevezés
Az Ar nyelven a természetes számok halmazán a
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
formulák mindegyike az
Matematikai logika
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
formulák mindegyike az (u ≤ v) relációt fejezi ki.
Matematikai logika
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
Vigyázat!
∃u(u + u = v)
formula jelentése:
Matematikai logika
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
Vigyázat!
∃u(u + u = v)
formula jelentése: v páros.
Matematikai logika
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
Vigyázat!
∃u(u + u = v)
A jelentésváltozás oka a változóütközés:
Matematikai logika
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
Vigyázat!
∃u(u + u = v)

∃x(u + x = v) ∃u(u + u = v)
∃x(u + x = v), ∃y(u + y = v), ∃z(u + z = v)
Vigyázat!
∃u(u + u = v)

∃x(u + x = v) ∃u(u + u = v)
Matematikai logika
A kötött változók szabályosan végrehajtott átnevezése

A QxA formulából szabályosan végrehajtott kötött változó
átnevezéssel kapjuk a QyAxy formulát, ha
I y nem paramétere QxA-nak,
I az x változó egyetlen Q által kötött előfordulása sem
tartozik egyetlen y-t kötő kvantor hatáskörébe sem.
Matematikai logika
Kongruens formulák
Az A0 formula az A formula variánsa(vagy A és A0 egymással
kongruens formulák ) ha egymástól csak kötött változók
szabályosan végrehajtott átnevezésében különböznek.
Jelölése: A ≈ A0 .
A kongruencia egy nyelv formulái halmazában reflexı́v,

szimmetrikus és tranzitı́v reláció.
Osztályozást generál: az egy kongruenciaosztályba tartozó
formulák között a logikában nem teszünk különbséget.
Matematikai logika
Kongruens formulák
Annak eldöntése indukcióval, hogy két formula egymás
variánsa-e:
I Egy atomi formula csak önmagával kongruens.
I A4B ≈ A0 4B 0 , ha A ≈ A0 és B ≈ B 0 .
I ¬A ≈ ¬A0 , ha A ≈ A0 .
I QxA ≈ QyB, ha minden z-re, mely különbözik QxA és
QyB összes (kötött és szabad) változójától, Axz ≈ Bzy .
Matematikai logika
Formula váza
Segédeszköz annak eldöntésére, vajon két formula egymás
variánsa-e:
I rajzoljuk be a formulába a kötési viszonyokat;
I hagyjuk el az összekötött változókat.
Két formula pontosan akkor lesz egymás variánsa, ha
megegyező a vázuk.
Példa:
∃xP (x, y ) ⊃ ∀zP (x , z) ∃zP (z, y ) ⊃ ∀yP (x , y) ∃zP (z, y ) ⊃ ∀yP (z , y)
Matematikai logika
Formula váza
variánsa-e:
Példa:
↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑
∃xP (x, y ) ⊃ ∀zP (x , z) ∃zP (z, y ) ⊃ ∀yP (x , y) ∃zP (z, y ) ⊃ ∀yP (z , y)
Matematikai logika
Formula váza
variánsa-e:
Példa:
↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑
∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (x , ) ∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (x , ) ∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (z , )
Matematikai logika
Formula váza
variánsa-e:
Példa:
↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑
∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (x , ) ∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (x , ) ∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (z , )
Matematikai logika
Formula váza
variánsa-e:
Példa:
↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑
∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (x , ) ∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (x , ) ∃ P ( , y ) ⊃ ∀ P (z , )
Matematikai logika
Változó-tiszta formula
Egy formula változóiban tiszta, ha benne
I a kötött változók nevei különböznek a szabad változók
neveitől
I bármely két kvantor különböző nevű változókat köt meg.
Lemma.
Legyen A egy formula és S változóknak egy véges halmaza.
Ekkor konstruálható olyan változó-tiszta A0 formula, hogy
I A ≈ A0 , és
I A0 egyetlen kötött változójának neve sem eleme S-nek.
Matematikai logika
Példa – változó-tiszta alak
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
Matematikai logika
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
Matematikai logika
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃x¬(P (y , c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
Matematikai logika
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃x¬(P (y , c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃ ¬(P (y , c) ⊃ ∃ R( ) ∨ ∀ Q( , , z))
Matematikai logika
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃x¬(P (y , c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃ ¬(P (y , c) ⊃ ∃ R( ) ∨ ∀ Q( , , z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃u¬(P (y , c) ⊃ ∃vR(v) ∨ ∀wQ(u, w, z))
Matematikai logika
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
R(x) ∧ ∃x¬(P (y, c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃x¬(P (y , c) ⊃ ∃xR(x) ∨ ∀yQ(x, y, z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃ ¬(P (y , c) ⊃ ∃ R( ) ∨ ∀ Q( , , z))
↑ ↑ ↑
R(x) ∧ ∃u¬(P (y , c) ⊃ ∃vR(v) ∨ ∀wQ(u, w, z))
Matematikai logika
Termhelyettesı́tés
Termhelyettesı́tás
A termhelyettesı́tés változók és velük megegyező tı́pusú
termek párjainak olyan véges
θ = {x1 /t1 , x2 /t2 , . . . , xk /tk }
halmaza, melyben xi 6= xj , ha i 6= j minden i, j = 1, 2, . . . , k-ra,
k ≥ 1.
A helyettesı́tést megadhatjuk még:
I táblázattal
x1 x2 . . . xk
θ= .
t1 t2 . . . tk
I amit egy sorba is ı́rhatunk:
(x1 , x2 , . . . , xk k t1 , t2 , . . . , tk )
Matematikai logika

x1 x2 . . . xk
θ= .
t1 t2 . . . tk
A termhelyettesı́tés
I értelmezési tartománya: Dom(θ) = {x1 , x2 , . . . , xk }
I értékkészlete: Rng(θ) = {t1 , t2 , . . . , tk }
θ(xi ) a θ helyettesı́tésben az xi -hez tartozó ti term.
Ha Dom(θ) = ∅, θ üres helyettesı́tés, jele: ε.
Matematikai logika
Helyettesı́tés eredménye
Legyen
I K egy elsőrendű logikai nyelv valamely kifejezése,
I θ = {x1 /t1 , x2 /t2 , . . . , xk /tk } egy termhelyettesı́tés.
Az xi változók összes K-beli szabad előfordulását helyettesı́tsük

egyidejűleg a ti termekkel. Az ı́gy kapott kifejezést θ K-ba való
helyettesı́tése eredményének nevezzük.
Jelölés: K θ, vagy Ktx11,...,t

,...,xk
k
.
Matematikai logika
Helyettesı́tés eredménye – meghatározás

A kifejezés szerkezete szerinti indukcióval:

x ha x 6∈ Dom(θ)
I xθ =
θ(x) ha x ∈ Dom(θ)
I f (t1 , t2 , . . . , tk ) θ = f (t1 θ, t2 θ, . . . , tk θ)
I P (t1 , t2 , . . . , tk ) θ = P (t1 θ, t2 θ, . . . , tk θ)
I (A4B) θ = A θ4B θ
I (¬A) θ = ¬(A θ)
I (QxA) θ = Qx(A θ−x ),
ahol θ−x azt a termhelyettesı́tést jelöli, melyre
I Dom(θ−x ) = Dom(θ) \ {x}, és
I θ−x (z) = θ(z) minden z ∈ Dom θ−x esetén.
Matematikai logika
Egy kifejezés számára megengedett helyettesı́tés

A θ helyettesı́tés megengedett a K kifejezés számára, ha
minden x ∈ Dom(θ) változó minden K-beli szabad előfordulása
kı́vül esik a θ(x) term valamennyi változója szerinti kvantor
hatáskörén.
Matematikai logika

hatáskörén.
Példa:
A ∃u(x + u = y) formula számára
I {y/z ∗ z}
Matematikai logika

hatáskörén.
Példa:
I {y/z ∗ z} megengedett
I {y/z ∗ u}
Matematikai logika

hatáskörén.
Példa:
I {y/z ∗ z} megengedett
I {y/z ∗ u} nem megengedett
Matematikai logika

Annak meghatározása, hogy egy helyettesı́tés megengedett-e egy
kifejezés számára – a kifejezés szerkezete szerinti indukcióval:
I Termek és atomok számára minden helyettesı́tés
megengedett.
I A4B számára egy helyettesı́tés megengedett, ha
megengedett A és B számára is.
I ¬A számára egy helyettesı́tés megengedett, ha megengedett
A számára.
I QxA számára egy θ helyettesı́tés megengedett, ha
I θ−x megengedett A számára, és
I egyetlen z ∈ Par(QxA) ∩ Dom(θ) esetén sem szerepel x a
θ(z) termben.
Matematikai logika
Szabályos helyettesı́tés
Legyen K egy kifejezés, és θ egy termhelyettesı́tés.
Tekintsük K-nak egy olyan K 0 variánsát, mely számára a θ
termhelyettesı́tés megengedett. Ekkor a K 0 θ kifejezés a θ
szabályos helyettesı́tésének eredménye K-ba.
Jelölése: [K θ].
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
I x ≤ z2
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
I x ≤ z → θ = {y/z ∗ z}
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
I x ≤ z → θ = {y/z ∗ z} megengedett A számára
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
→ [A θ] = ∃u(x + u = z ∗ z)
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
→ [A θ] = ∃u(x + u = z ∗ z)
I x≤z∗u
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
→ [A θ] = ∃u(x + u = z ∗ z)
I x ≤ z ∗ u → θ = {y/z ∗ u}
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
→ [A θ] = ∃u(x + u = z ∗ z)
I x ≤ z ∗ u → θ = {y/z ∗ u} nem megengedett A számára
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
→ [A θ] = ∃u(x + u = z ∗ z)
→ A0 = ∃t(x + t = y); A ≈ A0 ;
Matematikai logika
Példa:
Legyen (x ≤ y) ∃u(x + u = y) = A.
2
→ [A θ] = ∃u(x + u = z ∗ z)
→ A0 = ∃t(x + t = y); A ≈ A0 ;
→ [A θ] = A0 θ = ∃t(x + t = z ∗ u)
Matematikai logika
Szabályos helyettesı́tés eredményének meghatározása

Meghatározás a kifejezés szerkezete szerinti indukcióval:
I Ha K term vagy atomi formula, akkor [Kθ] = Kθ.
I [(A4B) θ] = [A θ]4[B θ]
I [(¬A) θ] = ¬[A θ]
I [(QxA) θ]
I Ha egyetlen z ∈ Par(QxA) ∩ Dom(θ) változó esetén sem
szerepel a θ(z) termben x, akkor
[(QxA) θ] = Qx[A θ−x ].
I Ha van olyan z ∈ Par(QxA) ∩ Dom(θ) változó, hogy
x paraméter θ(z)-ben, akkor válasszunk egy új változót, pl.
u-t, mely nem szerepel sem QxA-ban, sem θ-ban, ı́gy
[(QxA) θ] = Qu[(Axu ) θ−x ].
Matematikai logika
Elsőrendű nyelv interpretációja
Interpretáció
Egy
L1 = h Srt, Cnst, F n, P r i
elsőrendű nyelv I interpretációját (modelljét vagy algebrai
struktúráját) egy
D E
I = D, Cnst,
[ Fcn, P cr
függvénynégyes határozza meg.
Matematikai logika
Interpretáció – D
I a D : π 7→ Dπ (π ∈ Srt) függvény a nyelv hordozója,
I a Dπ objektumtartomány π tı́pusú objektumok nemüres
halmaza,
S
I D= Dπ az interpretáció objektumtartománya
π∈Srt
(univerzuma),
Matematikai logika
Interpretáció – Cnst
[
[ : c 7→ c̃ olyan függvény, hogy ha c ∈ Cnst π tı́pusú
A Cnst
konstansszimbólum, akkor c̃ ∈ Dπ ,
Matematikai logika
Interpretáció – Fcn
Az Fcn : f 7→ f˜ függvény minden f ∈ F n (π1 , π2 , . . . , πk → π)
alakú függvényszimbólumhoz olyan f˜ függvényt rendel,
melynek értelmezési tartománya Dπ1 × Dπ2 × · · · × Dπk , és
értékeit Dπ -ből veszi fel, azaz
f˜ : Dπ1 × Dπ2 × · · · × Dπk → Dπ ,
Matematikai logika
Interpretáció – P
cr
AP cr : P 7→ P̃ olyan függvény, hogy ha a P ∈ P r
predikátumszimbólum alakja (π1 , π2 , . . . , πk ) és (k ≥ 1), akkor
P̃ : Dπ1 × Dπ2 × · · · × Dπk → {0, 1}
predikátum, ha P propozı́cionális betű, akkor P̃ vagy 0, vagy 1.
Matematikai logika
Példa – Az Ar nyelv természetes (N0 ) interpretációja

Objektumtartomány D = N0
Cnst(nulla)
[ =0
Fcn(f ) = f˜, ahol f˜ : N0 → N0 , és f˜(n) = n + 1, (ha n ∈ N0 )
Fcn(g) = g̃, ahol g̃ : N0 × N0 → N0 , és
g̃(n, m) = n + m, (ha n, m ∈ N0 )
Fcn(h) = h̃, ahol h̃ : N0 × N0 → N0 , és
h̃(n, m) = n · m, (ha n, m ∈ N0 )
cr(P ) = P̃ , ahol P̃ : N0 × N0 → {0, 1}, és
P
(
1 (ha) n = m
P̃ (n, m) = (ha n, m ∈ N0 )
0 egyébként
Matematikai logika
Megjegyzés
Legyen az L1 nyelv hordozója D. Bővı́tsük ki a nyelvet a
hordozó objektumait jelölő új konstansszimbólumokkal:
L1 (D) = hSrt, Cnst(D), F n, P ri ,
ahol Cnst(D)-t úgy kapjuk, hogy minden a ∈ Dπ objektumhoz

rendelünk egy új – általunk a-val jelölt – π ∈ Srt tı́pusú
konstansszimbólumot.
Ezzel az eredeti nyelv konstansszimbólumaira új jelölést
vezettünk be: a c ∈ Const helyett a c̃-t.
Matematikai logika
Értékelő helyettesı́tés
I Zárt logikai kifejzés – paramétermentes kifejezés.
I Értékelt kifejezések – az L1 (D) nyelv zárt kifejezései.
I Az L1 nyelv D-értékelő helyettesı́tése:

x1 . . . x k
θ=
a1 . . . ak
I Egy θ értékelő helyettesı́tés a K logikai kifejezés

értékelése, ha Par(K) ⊆ Dom(θ).
Matematikai logika
Értékelt term értéke

Legyen I az L1 nyelv egy interpretációja.
Az L1 (D) nyelv egy π tı́pusú, értékelt termjének értéke
I-ben az alábbi – rekurzı́v definı́cióval megadott – Dπ -beli
objektum. (Egy t term I-beli értékét |t|I -vel fogjuk jelölni.)
I Ha a ∈ Cnst(D) az a ∈ Dπ objektumhoz rendelt új a
szimbólum, akkor |a|I a.
I Ha f (t1 , t2 , . . . , tk ) az L1 (D) nyelv egy értékelt termje, ahol
a t1 , t2 , . . . , tk termek értékei I-ben rendre
|t1 |I , |t2 |I , . . . , |tk |I , és f˜ = Fcn(f ), akkor
|f (t1 , t2 , . . . , tk )|I f˜(|t1 |I , |t2 |I , . . . , |tk |I ).
Matematikai logika
Példa
Az Ar nyelv természetes interpretációjában:
|nulla| = 0
|f (nulla)| = f˜(|nulla|) = 1
|g(f (1), 3)| = g̃(|f (1)|, |3|) = g̃(|f˜(|1|)|, |3|) = g̃(f˜(1), 3) = g̃(2, 3) = 5
Matematikai logika
Értékelt atomi formula értéke

Ha P (t1 , t2 , . . . , tk ) az L1 (D) nyelv egy értékelt atomi formulája,
ahol a t1 , t2 , . . . , tk termek értékei I-ben rendre
|t1 |I , |t2 |I , . . . , |tk |I , és P̃ = P
cr(P ), akkor
|P (t1 , t2 , . . . , tk )|I P̃ (|t1 |I , |t2 |I , . . . , |tk |I ).
Egy értékelt atomi formula értéke vagy 0, vagy 1.
Matematikai logika
Értékelt formula értéke

Az L1 (D) nyelv egy C értékelt formulájának értéke I-ben
(jelölése: |C|I ) a következő, rekurzı́v definı́cióval megadott
igazságérték, ahol az A és B értékelt formulák értékei rendre
|A|I , |B|I , x pedig π tı́pusú változó:
|A ∧ B|I Min{|A|I , |B|I },
|A ∨ B|I Max{|A|I , |B|I },
|A ⊃ B|I Max{1 − |A|I , |B|I },
|¬A|I 1(− |A|I ,
1 ha minden a ∈ Dπ esetén |Axa |I = 1,
|∀xA|I
(0 egyébként.
1 ha van olyan a ∈ Dπ , hogy |Axa |I = 1,
|∃xA|I
0 egyébként.
Matematikai logika
Példa
|P (h(f (nulla), 3), g(f (f (nulla)), 1))| =

P̃ (|h(f (nulla), 3)|, |g(f (f (nulla)), 1)|) =
P̃ (h̃(|f (nulla)|, |3|), g̃(|f (f (nulla))|, |1|)) =
P̃ (h̃(f˜(|nulla|), 3), g̃(f˜(|f (nulla)|), 1)) =
P̃ (h̃(f˜(0), 3), g̃(f˜(f˜(|nulla|)), 1)) =
P̃ (h̃(1, 3), g̃(f˜(f˜(0)), 1)) =
P̃ (3, g̃(f˜(1), 1)) =
P̃ (3, g̃(2, 1)) =
P̃ (3, 3) =
1
Matematikai logika
Példa
|P (h(f (nulla), 3), g(f (f (nulla)), 1))|

|h(f (nulla), 3)| = |g(f (f (nulla)), 1)|
|f (nulla)| ∗ |3| = |f (f (nulla))| + |1|
S(|nulla|) ∗ 3 = S(|f (nulla)|) + 1
S(0) ∗ 3 = S(S(|nulla|)) + 1
1 ∗ 3 = S(S(0)) + 1
3=2+1
3=3
true
Matematikai logika
Igaz formula
Legyen I az L1 nyelv egy interpretációja és C értékelt formula
L1 (D)-ben. Azt mondjuk, hogy a C formula igaz I-ben
(jelölése: I |= C), ha |C|I = 1, egyébként a C formula hamis
I-ben.
Matematikai logika
Kielégı́thetőség
Az L1 nyelv egy A formulája logikai törvény, ha a nyelv
bármely I interpretációjában és A bármely I-beli θ értékelése
mellett Aθ igaz, azaz I |= Aθ (jelölése: |= A).
Tautológia – ı́téletlogiaki törvény.
Az L1 nyelv egy A formulája logikai ellentmondás
(kielégı́thetetlen formula), ha a nyelv bármely I
interpretációjában és A bármely I-beli θ értékelése mellett Aθ
hamis (jelölése: =| A).
Az L1 nyelv egy A formulája kielégı́thető, ha van a nyelvnek
olyan interpretációja és A-nak olyan θ értékelése, amely mellett
Aθ igaz, azaz I |= Aθ.
Matematikai logika
Ekvivalens formulák
=| A akkor és csak akkor, ha |= ¬A.
(Magyarul: A akkor és csak akkor kelégı́thetetlen, ha ¬A logikai
törvény.)
Az A formula pontosan akkor kielégı́thető, ha nem igaz, hogy

|= ¬A.
(Magyarul: az A formula pontosan akkor kielégı́thető, ha ¬A
nem logikai törvény.)
Az A és B formulák logikailag ekvivalensek, ha |= A ≡ B

(jelölése: A ∼ B).
Matematikai logika
1. példa
Lássuk be, hogy
|= ∃x(A(x) ∧ B(x)) ⊃ ∃xA(x) ∧ ∃xB(x)
Tekintsünk egy tetszőleges I interpretációt és θ értékelést.

Vizsgálnunk kell a
|(∃x(A(x) ∧ B(x)) ⊃ ∃xA(x) ∧ ∃xB(x))θ|I =

|(∃x(A(x) ∧ B(x)))θ ⊃ (∃xA(x))θ ∧ (∃xB(x))θ|I =
|(∃x(A(x)θ−x ∧ B(x)θ−x ) ⊃ ∃x(A(x)θ−x ) ∧ ∃x(B(x)θ−x )|I =
|∃x(A0 (x) ∧ B 0 (x)) ⊃ ∃xA0 (x) ∧ ∃xB 0 (x)|I
értéket.
Matematikai logika
1. példa folytatás
|∃x(A0 (x) ∧ B 0 (x)) ⊃ ∃xA0 (x) ∧ ∃xB 0 (x)|I
I Ha |∃x(A0 (x) ∧ B 0 (x))|I = 0, akkor az implikáció értéke 1;
I Ha |∃x(A0 (x) ∧ B 0 (x))|I = 1, akkor van olyan a ∈ Dπx , hogy
|(A0 (x) ∧ B 0 (x))xa |I =
|A0 (x)xa ∧ B 0 (x)xa |I = 1
Ekkor viszont
|A0 (x)xa |I = 1 és |B 0 (x)xa |I = 1, azaz
|∃xA0 (x)|I = 1 és |∃xB 0 (x)|I = 1, ı́gy
|∃xA0 (x) ∧ ∃xB 0 (x)|I = 1.
Mivel az implikáció utótagja 1 értékű, az implikáció értéke
most is 1.
Matematikai logika
2. példa
Lássuk be, hogy
6|= ∃xA(x) ∧ ∃xB(x) ⊃ ∃x(A(x) ∧ B(x)).
Ellenpélda!
Matematikai logika
2. példa
Lássuk be, hogy
6|= ∃xA(x) ∧ ∃xB(x) ⊃ ∃x(A(x) ∧ B(x)).
Ellenpélda!
Legyen I interpretáció:
I objektumtartomány a természetes számok halmaza
I A(x) – x prı́mszám
I B(x) – x osztható 10-zel
Matematikai logika
2. példa
Lássuk be, hogy
6|= ∃xA(x) ∧ ∃xB(x) ⊃ ∃x(A(x) ∧ B(x)).
Ellenpélda!
Legyen I interpretáció:
objektumtartomány a természetes számok halmaza
I
A(x) – x prı́mszám
I
I B(x) – x osztható 10-zel
|(A(x))x5 )|I = 1, tehát |∃xA(x))|I = 1

)
⇒ |∃xA(x)∧∃xB(x)|I = 1
|(B(x))x30 )|I = 1, tehát |∃xB(x))|I = 1
de nem létezik egyetlen prı́mszám se, amely osztható 10-zel.
Matematikai logika
Logikai következmény – fogalom

Legyenek A1 , A2 , . . . , An (n ≥ 1) és B egy elsőrendű logikai
nyelv formulái.
A B formula elsőrendű logikai következménye az
A1 , A2 , . . . , An formuláknak, ha a nyelv minden olyan I
interpretációjában és az A1 , A2 , . . . , An és B formulák
tetszőleges olyan I-beli közös θ értékelése esetén, amelyben
A1 θ, A2 θ, . . . , An θ mind igazak, ott Bθ is igaz.
Azaz, ha
I |= A1 θ, I |= A2 θ, . . . , I |= An θ
akkor
I |= Bθ
Jelölése: A1 , A2 , . . . , An |= B.
Matematikai logika
Logikai következmény – lemmák

Lemma
(1) A1 , A2 , . . . , An |= B akkor és csak akkor, ha
|= A1 ∧ A2 ∧ . . . ∧ An ⊃ B.
=| A1 ∧ A2 ∧ . . . ∧ An ∧ ¬B.
=| { A1 , A2 , . . . , An , ¬B }.
(4) |= A ⊃ B akkor és csak akkor, ha A |= B.
Lemma
A ∼ B pontosan akkor, ha A |= B és B |= A.
Matematikai logika
Logikai következmény – példa

Bizonyı́tsuk be, hogy helyesen következtettünk:
P1 Néhány republikánus kedvel minden demokratát.
P2 Nincs olyan republikánus, aki szeretné a szocialistákat.
K Tehát egyik demokrata sem szocialista.
Készı́sünk alkalmas logikai nyelvet. Legyenek:

x, y, z, . . . embereket jelölő változók;
R(x) jelentse, hogy x republikánus;
D(x) jelentse, hogy x demokrata;
S(x) jelentse, hogy x szocialista;
K(x, y) jelentse, hogy x kedveli y-t.
Matematikai logika
Ezen a nyelven formalizálva az állı́tásokat:

P1 ∃x(R(x) ∧ ∀y(D(y) ⊃ K(x, y)))
P2 ¬∃x(R(x) ∧ ∃z(S(z) ∧ K(x, z)))
K ¬∃y(D(y) ∧ S(y))
Rögzı́tsünk tetszőlegesen egy olyan I interpretációt, melyben
1. |P1 |I = 1
2. |P2 |I = 1
3. van olyan a ∈ D, hogy |(R(x) ∧ ∀y(D(y) ⊃ K(x, y)))xa |I = 1
4. |R(a)|I = 1 (3)
5. minden b ∈ D-re |(D(y) ⊃ K(a, y))yb |I = 1 (3)
6. minden D-beli elemre, ı́gy a-ra is
|(R(x) ∧ ∃z(S(z) ∧ K(x, z)))xa |I = 0 (2)
7. |(∃z(S(z) ∧ K(a, z)))|I = 0 (4,6)
Matematikai logika
8. minden b ∈ D-re |(S(z) ∧ K(a, z)))zb |I = 0 (7)

9. I. |S(b)|I = 0 (8)
10. |(D(y) ∧ S(y))yb |I = 0 (9) ]
11. II. |K(a, b)|I = 0 (8)
12. |D(b)|I = 0 (5,11)
13. |(D(y) ∧ S(y))yb |I =0 (12) ]
14. minden b ∈ D-re |(D(y) ∧ S(y))yb |I = 0 (10,13)
15. |∃y(D(y) ∧ S(y))|I = 0 (14)
16. |¬∃y(D(y) ∧ S(y))|I = 1 (15)
Matematikai logika
Néhány fontos logikai törvény
Asszociativitás
A ∧ (B ∧ C) ∼ (A ∧ B) ∧ C
A ∨ (B ∨ C) ∼ (A ∨ B) ∨ C
Matematikai logika
Asszociativitás
A ∧ (B ∧ C) ∼ (A ∧ B) ∧ C
A ∨ (B ∨ C) ∼ (A ∨ B) ∨ C
Kommutativitás
A∧B ∼B∧A
A∨B ∼B∨A
Matematikai logika
Asszociativitás
A ∧ (B ∧ C) ∼ (A ∧ B) ∧ C
A ∨ (B ∨ C) ∼ (A ∨ B) ∨ C
Kommutativitás
A∧B ∼B∧A
A∨B ∼B∨A
Disztributivitás
A ∧ (B ∨ C) ∼ (A ∧ B) ∨ (A ∧ C)
A ∨ (B ∧ C) ∼ (A ∨ B) ∧ (A ∨ C)
Matematikai logika
Asszociativitás
A ∧ (B ∧ C) ∼ (A ∧ B) ∧ C
A ∨ (B ∨ C) ∼ (A ∨ B) ∨ C
Kommutativitás
A∧B ∼B∧A
A∨B ∼B∨A
Disztributivitás
A ∧ (B ∨ C) ∼ (A ∧ B) ∨ (A ∧ C)
A ∨ (B ∧ C) ∼ (A ∨ B) ∧ (A ∨ C)
Idempotencia
A∧A∼A A∨A∼A
Matematikai logika
Asszociativitás
A ∧ (B ∧ C) ∼ (A ∧ B) ∧ C
A ∨ (B ∨ C) ∼ (A ∨ B) ∨ C
Kommutativitás
A∧B ∼B∧A
A∨B ∼B∨A
Disztributivitás
A ∧ (B ∨ C) ∼ (A ∧ B) ∨ (A ∧ C)
A ∨ (B ∧ C) ∼ (A ∨ B) ∧ (A ∨ C)
Idempotencia
A∧A∼A A∨A∼A
Elimináció
A ∧ (B ∨ A) ∼ A A ∨ (B ∧ A) ∼ A
Matematikai logika
De Morgan törvényei
¬(A ∧ B) ∼ ¬A ∨ ¬B
¬(A ∨ B) ∼ ¬A ∧ ¬B
Matematikai logika
¬(A ∧ B) ∼ ¬A ∨ ¬B
¬(A ∨ B) ∼ ¬A ∧ ¬B
Logikai jelek közötti összefüggések
A ∧ B ∼ ¬(¬A ∨ ¬B)
A ∧ B ∼ ¬(A ⊃ ¬B)
Matematikai logika
¬(A ∧ B) ∼ ¬A ∨ ¬B
¬(A ∨ B) ∼ ¬A ∧ ¬B
A ∧ B ∼ ¬(¬A ∨ ¬B)
A ∧ B ∼ ¬(A ⊃ ¬B)
A ∨ B ∼ ¬(¬A ∧ ¬B)
A ∨ B ∼ ¬A ⊃ B
Matematikai logika
¬(A ∧ B) ∼ ¬A ∨ ¬B
¬(A ∨ B) ∼ ¬A ∧ ¬B
A ∧ B ∼ ¬(¬A ∨ ¬B)
A ∧ B ∼ ¬(A ⊃ ¬B)
A ∨ B ∼ ¬(¬A ∧ ¬B)
A ∨ B ∼ ¬A ⊃ B
A ⊃ B ∼ ¬(A ∧ ¬B)
A ⊃ B ∼ ¬A ∨ B
Matematikai logika
¬(A ∧ B) ∼ ¬A ∨ ¬B
¬(A ∨ B) ∼ ¬A ∧ ¬B
A ∧ B ∼ ¬(¬A ∨ ¬B)
A ∧ B ∼ ¬(A ⊃ ¬B)
A ∨ B ∼ ¬(¬A ∧ ¬B)
A ∨ B ∼ ¬A ⊃ B
A ⊃ B ∼ ¬(A ∧ ¬B)
A ⊃ B ∼ ¬A ∨ B
Kétszeres tagadás
¬¬A ∼ A
Matematikai logika
Negáció az implikációban
¬(A ⊃ B) ∼ A ∧ ¬B
A ⊃ ¬A ∼ ¬A
¬A ⊃ A ∼ A
|= ¬(A ≡ ¬A)
Matematikai logika
¬(A ⊃ B) ∼ A ∧ ¬B
A ⊃ ¬A ∼ ¬A
¬A ⊃ A ∼ A
|= ¬(A ≡ ¬A)
Kontrapozı́ció
A ⊃ B ∼ ¬B ⊃ ¬A
Matematikai logika
¬(A ⊃ B) ∼ A ∧ ¬B
A ⊃ ¬A ∼ ¬A
¬A ⊃ A ∼ A
|= ¬(A ≡ ¬A)
Kontrapozı́ció
A ⊃ B ∼ ¬B ⊃ ¬A
Implikációs előtagok felcserélśe
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ B ⊃ (A ⊃ C)
Matematikai logika
¬(A ⊃ B) ∼ A ∧ ¬B
A ⊃ ¬A ∼ ¬A
¬A ⊃ A ∼ A
|= ¬(A ≡ ¬A)
Kontrapozı́ció
A ⊃ B ∼ ¬B ⊃ ¬A
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ B ⊃ (A ⊃ C)
Implikáció konjunktı́v előtaggal
A ∧ B ⊃ C ∼ A ⊃ (B ⊃ C)
Matematikai logika
¬(A ⊃ B) ∼ A ∧ ¬B
A ⊃ ¬A ∼ ¬A
¬A ⊃ A ∼ A
|= ¬(A ≡ ¬A)
Kontrapozı́ció
A ⊃ B ∼ ¬B ⊃ ¬A
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ B ⊃ (A ⊃ C)
Implikáció konjunktı́v előtaggal
A ∧ B ⊃ C ∼ A ⊃ (B ⊃ C)
Bővı́tés előtaggal
|= A ⊃ (B ⊃ A)
Matematikai logika
Az implikćió öndisztributivitása
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ (A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C)
Matematikai logika
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ (A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C)
Esetelemzés
A ∨ B ⊃ C ∼ (A ⊃ C) ∧ (B ⊃ C)
Matematikai logika
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ (A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C)
Esetelemzés
A ∨ B ⊃ C ∼ (A ⊃ C) ∧ (B ⊃ C)
Tranzitivitás
|= (A ⊃ B) ∧ (B ⊃ C) ⊃ (A ⊃ C)
Matematikai logika
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ (A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C)
Esetelemzés
A ∨ B ⊃ C ∼ (A ⊃ C) ∧ (B ⊃ C)
Tranzitivitás
|= (A ⊃ B) ∧ (B ⊃ C) ⊃ (A ⊃ C)
Reductio ad absurdum
|= (A ⊃ B) ∧ (A ⊃ ¬B) ⊃ ¬A
Matematikai logika
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ (A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C)
Esetelemzés
A ∨ B ⊃ C ∼ (A ⊃ C) ∧ (B ⊃ C)
Tranzitivitás
|= (A ⊃ B) ∧ (B ⊃ C) ⊃ (A ⊃ C)
|= (A ⊃ B) ∧ (A ⊃ ¬B) ⊃ ¬A
Az ellentmondásból bármi következik
|= A ⊃ (¬A ⊃ B)
Matematikai logika
A ⊃ (B ⊃ C) ∼ (A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C)
Esetelemzés
A ∨ B ⊃ C ∼ (A ⊃ C) ∧ (B ⊃ C)
Tranzitivitás
|= (A ⊃ B) ∧ (B ⊃ C) ⊃ (A ⊃ C)
|= (A ⊃ B) ∧ (A ⊃ ¬B) ⊃ ¬A
Az ellentmondásból bármi következik
|= A ⊃ (¬A ⊃ B)
Pierce törvénye
|= ((A ⊃ B) ⊃ A) ⊃ A
Matematikai logika
A kizárt harmadik törvénye

|= A ∨ ¬A
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
Az ellentmondás törvénye
|= ¬(A ∧ ¬A)
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
|= ¬(A ∧ ¬A)
Kiszámı́tási törvények
> C ∨ ¬C – azonosan igaz formula
⊥ C ∧ ¬C – azonosan hamis formula
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
|= ¬(A ∧ ¬A)
A∧>∼A A∧⊥∼⊥
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
|= ¬(A ∧ ¬A)
A∧>∼A A∧⊥∼⊥
A∨>∼> A∨⊥∼A
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
|= ¬(A ∧ ¬A)
A∧>∼A A∧⊥∼⊥
A∨>∼> A∨⊥∼A
A⊃>∼> A ⊃ ⊥ ∼ ¬A
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
|= ¬(A ∧ ¬A)
A∧>∼A A∧⊥∼⊥
A∨>∼> A∨⊥∼A
A⊃>∼> A ⊃ ⊥ ∼ ¬A
>⊃A∼A ⊥⊃A∼>
Matematikai logika

|= A ∨ ¬A
|= ¬(A ∧ ¬A)
A∧>∼A A∧⊥∼⊥
A∨>∼> A∨⊥∼A
A⊃>∼> A ⊃ ⊥ ∼ ¬A
>⊃A∼A ⊥⊃A∼>
Az azonosság törvénye
|= A ⊃ A
Matematikai logika
Fiktı́v kvantorok, x ∈
/ Par(A)
∀xA ∼ A ∃xA ∼ A
Egynemű kvantorok helycseréje

∀x∀yA ∼ ∀y∀xA ∃x∃yA ∼ ∃y∃xA
Kvantorcsere implikációban
|= ∀xA ⊃ ∃xA
|= ∃y∀xA ⊃ ∀x∃yA
Kvantoros De Morgan-törvények
¬∀xA ∼ ∃x¬A ¬∃xA ∼ ∀x¬A
Kvantor felcserélśe
∀xA ∼ ¬∃x¬A ∃xA ∼ ¬∀x¬A
Matematikai logika
Kvantorok egyoldali kiemelése, x ∈

/ Par(A)
A ∧ ∀xB ∼ ∀x(A ∧ B) A ∧ ∃xB ∼ ∃x(A ∧ B)
A ∨ ∀xB ∼ ∀x(A ∨ B) A ∨ ∃xB ∼ ∃x(A ∨ B)
A ⊃ ∀xB ∼ ∀x(A ⊃ B) A ⊃ ∃xB ∼ ∃x(A ⊃ B)
∀xB ⊃ A ∼ ∃x(B ⊃ A) ∃xB ⊃ A ∼ ∀x(B ⊃ A)
Kvantorok kétoldali kiemelése

∀xA ∧ ∀xB ∼ ∀x(A ∧ B) ∃xA ∨ ∃xB ∼ ∃x(A ∨ B)
|= ∀xA ∨ ∀xB ⊃ ∀x(A ∨ B) |= ∃x(A ∧ B) ⊃ ∃xA ∧ ∃xB
Helyettesı́téskor fellépő kvantorok

|= ∀xA ⊃ [A(x k t)] |= [A(x k t)] ⊃ ∃xA
Kvantor-redukció, x és y azonos tı́pusú változók

|= ∀x∀yA ⊃ ∀x[A(y k x)] |= ∃x[A(y k x)] ⊃ ∃x∃yA
Matematikai logika
Kongruens formulák ekvivalenciája

Ha A ≈ B, akkor A ∼ B
Kvantor-hatáskör átjelölés, y ∈
/ Par(A)
∀xA ∼ ∀y[A(x k y)] ∃xA ∼ ∃y[A(x k y)]
Helyettesı́tés ekvivalens formulákba

Ha A ∼ B, akkor [A(x k t)] ∼ [B(x k t)]
Matematikai logika
Formulák speciális alakjai
Kvantoros formulák prenex alakja

Egy Q1 x1 Q2 x2 . . . Qn xn A (n ≥ 0) alakú elsőrendű formulát,
ahol A kvantormentes formula, prenex alakú formulának
nevezünk. Az A formula a prenex alakú formula magja(vagy
mátrixa).
Lemma
Egy elsőrendű logikai nyelv tetszőleges formulájához
megszerkeszthető vele ekvivalens prenex alakú formula.
Egy B formula prenex alakra hozásának lépései:

1. meghatározzuk B egy változóiban tiszta alakját, majd
2. alkalmazzuk a kvantoros De Morgan, és az egyoldali
kvantorkiemelésre vonatkozó logikai ekvivalenciákat.
Matematikai logika
Prenex alak – példa
∀xP (x) ⊃ ¬∃xQ(x)

↓ változó-tiszta alakra hozás
∀xP (x) ⊃ ¬∃yQ(y)
↓ kvantoros De Morgan
∀xP (x) ⊃ ∀y¬Q(y)
↓ egyoldali kvantorkiemelés
∃x(P (x) ⊃ ∀y¬Q(y))
∃x∀y(P (x) ⊃ ¬Q(y))
Matematikai logika
Prenex alak – megjegyzések

I Egy formula prenex alakjának magjában a logikai összekötő
jelek sorrendje ugyanaz, mint ami a formulában volt.
I A kvantorok kiemelésének sorrendje többféle lehet, azaz a
formula prenex alakjában a kvantoros előtagok sorrendje
függ az átalakı́tás módjától. Ugyanakkor eredetileg egy Q
kvantor hatáskörében fekvő másik kvantor a formula
prenex alakjában is Q hatáskörében marad.
Matematikai logika
Kvantormentes formulák normálformái

Literál – atomi formula vagy atomi formula negáltja.
Elemi konjunkció – egy literál vagy literálok konjunkciólánca.

Elemi diszjunkció – egy literál vagy literálok diszjunkciólánca.
Konjunktı́v normálformájú formula – egy elemi diszjunkció

vagy elemi diszjunkciók konjunkciólánca.
Diszjunktı́v normálformájú formula – egy elemi konjunkció
vagy elemi konjunkciók diszjunkciólánca.
Lemma
Minden ı́téletlogikai formulához megszerkeszthető vele
ekvivalens konjunktı́v normálformájú, és vele ekvivalens
diszjunktı́v normálformájú formula.
Matematikai logika
Normálformák
Egy formula normálformája előállı́tásának a lépései:
1. Az implikációs részformulák helyére a logikai jelek közötti
összefüggések alapján diszjunkciós formulákat ı́runk.
2. De Morgan törvényei és a kétszeres tagadás törvénye
segı́tségével elérjük, hogy negáció csak atomokra
vonatkozzon.
3. Végül a disztributivitás törvényei segı́tségével addig
alakı́tjuk a formulát, hogy a konjunkciók és diszjunkciók
megfelelő sorrendben kövessék egymást.
4. Ha lehetséges egyszerűsı́tünk.
Matematikai logika
(A ⊃ B) ∨ ¬(¬B ⊃ A ∨ ¬C)
↓ implikáció-eltávolı́tás
(¬A ∨ B) ∨ (¬B ∧ ¬(A ∨ ¬C))
↓ negáció atomokra vonatkozik
(¬A ∨ B) ∨ (¬B ∧ ¬A ∧ C)
↓ diszjunkciók konjunkciója
(¬A ∨ B ∨ ¬B) ∧ (¬A ∨ B ∨ ¬A) ∧ (¬A ∨ B ∨ C)
↓ egyszerűsı́tés
(¬A ∨ B) ∧ (¬A ∨ B ∨ C)
↓ egyszerűsı́tés (elnyelés)
(¬A ∨ B)
Matematikai logika
Logikai kalkulus
Logikai kalkulus
Fel lehet épı́teni a logikát szemantikai fogalmakra hivatkozás
nélkül is:
szintaktika szemantika
logikai nyelv interpretáció
formula logikai érték
levezethetőség következmény
A levezethetőség fogalmát kalkulus megadásával

definiálhatjuk. Egy kalkulus megadásakor felsoroljuk az
I alapsémáit és a
I levezetési szabályait.
Matematikai logika
Logikai kalkulus
Levezethetőség
A Γ = {A1 .A2 , . . . , An } formulahatlmazból való levezethetőség:
I Ha B alapformula, vagy B ∈ Γ, akkor B levelzethető Γ-ból;
jelölése: Γ ` B
I ha Γ-ból levezethető B1 , B2 , . . ., akkor a levezetési
szabályok megmondják, hogy mely további formulák
lesznek még levezethetőek.
Egy kalkulus helyes, ha Γ ` B akkor Γ |= B.
Egy kalkulus teljes, ha Γ |= B akkor Γ ` B.
Egy kalkulus adekvát, ha helyes is, és teljes is.
Egy logikai rendszer megalkotásakor
I először egy szemantikai rendszert definiálunk
I megkı́sérlünk ehhez legalább helyes, de ha lehet adekvát
logikai kalkulust szerkeszteni.
Matematikai logika
Predikátumkalkulus
Alapsémák:
1. A ⊃ (B ⊃ A)
2. (A ⊃ (B ⊃ C)) ⊃ ((A ⊃ B) ⊃ (A ⊃ C))
3. A ⊃ (B ⊃ A ∧ B)
4. A∧B ⊃A
5. A∧B ⊃B
6. (A ⊃ C) ⊃ ((B ⊃ C) ⊃ (A ∨ B ⊃ C))
7. A⊃A∨B
8. B ⊃A∨B
9. (A ⊃ B) ⊃ ((A ⊃ ¬B) ⊃ ¬A)
10. ¬¬A ⊃ A
Matematikai logika
Alapsémák – folytatás:
11. ∀xA(x) ⊃ A(x)xt
12. ∀x(C ⊃ A(x)) ⊃ (C ⊃ ∀xA(x)), x 6∈ Par(C)
13. A(x)xt ⊃ ∃xA(x)
14. ∀x(A(x) ⊃ C) ⊃ (∃xA(x) ⊃ C), x 6∈ Par(C)
Levezetési szabályok:
A A⊃B
modus ponens
B
A
általánosı́tási szabály
∀xA
Matematikai logika
A sémákban és szabályokban az

I A, B, C formulákkal;
I x változóval;
I t x-szel azonos tı́pusú termmel
helyettesı́thető. Az alapsémákból ı́gy alapformulákat kapunk.
Lemma
A predikátumkalkulus minden alapformulája logikai törvény.
Lemma
A, A ⊃ B |= B
Lemma
Ha Γ |= A(x) és x ∈
/ Par(Γ), akkor Γ |= ∀xA(x).
Matematikai logika
Formulafa
Predikátumkalkulusban a formulafa és magassága:
I minden A formula 1 magasságú formulafa, melyben A alsó
formula, és nincs nála feljebb levő formula;
I ha F1 m1 és F2 m2 magasságú olyan formulafák, melyben
az alsó formulák A és A ⊃ B alakúak, akkor az
F1 F2
B
alakzat is formulafa. A nyert formulafában B alsó formula,
melynél F1 és F2 minden formulája feljebb van. A
formulafa magassága pedig max {m1 , m2 } + 1;
Matematikai logika
Formulafa – folytatás
I ha F m magasságú olyan formulafa, amelyben az alsó
formula A, akkor az
F
∀xA
alakzat is formulafa. ∀xA alsó formula, melynél F minden
formulája feljebb van, és a formulafa magassága m + 1.
A formulafában azon formulák, melyeknél nincs feljebb levő:

I alapformulák vagy
I hipotézisek (nyı́lt premisszák).
Matematikai logika
Formulafa – példa
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
3 magasságú formulafa
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
alsó formula:
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
alsó formula: ∃x(Q(x) ⊃ P )
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
alapformula:
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
alapformula: ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
hipotézis:
Matematikai logika
Q(x) ⊃ P
∀x(Q(x) ⊃ P ) ∀x(Q(x) ⊃ P ) ⊃ (∃xQ(x) ⊃ P )
∃xQ(x) ⊃ P
hipotézis: Q(x) ⊃ P
Matematikai logika
Levezetésfa
A levezetésfa egy formulafa, melyben ha A-ból az általánosı́tás
szabályával akarjuk a ∀xA-t nyerni, akkor x nem paraméter
egyetlen, a ∀xA-nál feljebb levő hipotézisben sem.
A Γ véges formulahalmazból a B formula levezethető, ha van

olyan levezetésfa, melyben B alsó formula, és a hipotésisek
mind elemei Γ-nak.
Jelölés: Γ ` B
Tétel
A predikátumkalkulus adekvát logikai kalkulus.
Matematikai logika
Predikátumkalkulus – példa
À⊃A
Matematikai logika
À⊃A
1. A ⊃ ((A ⊃ A) ⊃ A) (1. alapsémából)
Matematikai logika
À⊃A

2. (A ⊃ ((A ⊃ A) ⊃ A)) ⊃ ((A ⊃ (A ⊃ A)) ⊃ (A ⊃ A)) (2.
alapsémából)
3. (A ⊃ (A ⊃ A)) ⊃ (A ⊃ A) (1. és 2.-ból modus ponens)
Matematikai logika
À⊃A

2. (A ⊃ ((A ⊃ A) ⊃ A)) ⊃ ((A ⊃ (A ⊃ A)) ⊃ (A ⊃ A)) (2.
alapsémából)
4. A ⊃ (A ⊃ A) (1. alapsémából)
Matematikai logika
À⊃A

2. (A ⊃ ((A ⊃ A) ⊃ A)) ⊃ ((A ⊃ (A ⊃ A)) ⊃ (A ⊃ A)) (2.
alapsémából)
4. A ⊃ (A ⊃ A) (1. alapsémából)
5. A ⊃ A (4. és 3.-ból modus ponens)
A levezetés struktúrafeltétele teljesül, mivel az általánosı́tási
szabály nem került felhasználásra.
Matematikai logika

4 Logika

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

4 Logika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezető Szintaxis Szemantika Logikai kalkulus

2. tudományág elnevezése, melynek feladata a helyes

adott ismeretek =⇒ új ismeret

kijelentő mondatok kijelentő mondat

A logika nem tartalmaz egyetlen más szaktudományt sem ı́gy

A logika nem tartalmaz egyetlen más szaktudományt sem ı́gy

A logika nem vizsgálja a (magyar) nyelv szavainak a jelentését!

A logika nem vizsgálja a (magyar) nyelv szavainak a jelentését!

A javaslatot az ellenzék buktatta meg.

Amália és Bella testvérek

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

A köznyelvben a vagy kötőszót többféle értelemben használjuk:

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

négy halmazból álló rendszerrel adjuk meg.

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

négy halmazból álló rendszerrel adjuk meg.

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

négy halmazból álló rendszerrel adjuk meg.

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

Elsőrendű logikai nyelv

1. példa: A Geom nyelv

{ pt, et, st }, ∅, ∅, { P(pt,pt) , Q(pt,et) , R(pt,st) } .

Srt = { pt (ponttı́pus), et (egyenestı́pus), st (sı́ktı́pus) }

Elsőrendű logikai nyelv

{ sz }, { nulla }, { f(sz→sz) , g(sz,sz→sz) , h(sz,sz→sz) }, { P(sz,sz) } .

vagy infix matematikai jelöléssel

{ sz }, { nulla }, { S(sz→sz) , +(sz,sz→sz) , ∗(sz,sz→sz) }, { =(sz,sz) } .

Elsőrendű logikai nyelv

Minden P ∈ P r alakja (), azaz P propozicionális betű.

szimbólumsorozat (szó) is π tı́pusú term.

(A ∧ B), (A ∨ B), (A ⊃ B) és ¬A

Példák: a Geom nyelv kifejezései

Példák: az Ar nyelv kifejezései

Példa (Ar nyelv):

I egy atomi formulának nincs közvetlen részformulája;

Példa (Ar nyelv):

Példa (Ar nyelv):

Példa (Ar nyelv):

Példa (Ar nyelv):

Példa (Ar nyelv):

Példa (Geom nyelv):

Példa (Geom nyelv):

Példa (Geom nyelv):

Példa (Geom nyelv):

A formulák leı́rásakor szokásos rövidı́tések

A formulák leı́rásakor szokásos rövidı́tések

I külső zárójelek elhagyása;

A formulák leı́rásakor szokásos rövidı́tések

I külső zárójelek elhagyása;

Egy formulában egy változó előfordulása lehet:

I szabad, ha nem kötött.

Egy változó kötött előfordulása