Tibarovsky Libi

Hevesy György élete és munkássága

1885. augusztus 1-én született Budapesten. Édesapja neve

nemesítés során Bischitz de Heves
volt, viszont néhány évvel később átváltoztatta Hevesyre. 4 fiú
testvére és 3 lánytestvére volt Hevesynek. Mindannyian otthon
tanultak. Hevesy György a budapesti Piarista Gimnáziumba tanult
és itt is érettségizett. Ezután a budapesti Tudományegyetemen
szerves kémiát és fizikát tanult. Miután elvégezte a budapesti
egyetemet, tanársegéd lett a Freiburgi Egyetem szerveskémiai
tanszékén. Itt 23 éves korában doktorált, ami igazán korai.

1909-ben a zürichi Műszaki Egyetemen, majd 1910-12 között a

manchesteri és a bécsi egyetemen dolgozott. 1912-ben
megismerkedett Niels Bohrral.

Ebben az évben, Rutherford az osztrák kormánytól egy mázsa radioólmot kapott ajándékba.
Ebből a rádium D komponensével akartak kutatásokat folytatni, viszont a hatalmas tömegű
ólom ezt meghiúsította. Felszólította Hevesyt, miszerint: „Ha megérdemli a sót az ételébe,
elválasztja a rádium D-t a kellemetlenkedő ólomtól”. Hevesy próbálkozásai nem nagyon
mutattak sikert, ezért arra a következtetésre jutott, hogy a két anyag különválasztása
lehetetlen. Ezért megfogalmazta azt a tételt, ami szerint, ha az aktív anyag nem választható el
az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium D felhasználható az ólom indikátorának. Ez lett a
nyomjelző radioaktív izotópok módszerének alapja.

Az első világháború idején Nagytétényben katonáskodott. A háború után kutatásokat végzett

a Budapesti Állatorvosi Főiskola kémia tanszékén, később aktívan tanított ott. Később a
Műegyetem fiziko-kémiai tanszékének vezetője lett.

A periódusos rendszer csak bővült és bővült, de nem találtak megfelelő elemet a 72-es
rendszámhoz. A Bohr-féle atommodelből kiindulva Hevesy arra jutott, hogy a
titániumcsoportból kell, hogy kikerüljön. Norvégiából és Grönlandból származó anyagokat
kapott a kutatásaihoz. Az oldható részeket eltávolította és röntgenspektroszkópia felvételeket
készített. 1923-ban hafnium lett a neve a felfedezett elemnek, amit felfedezési helyéről
kapott, Koppenhága latin neve. Vicces, hogy Niels Bohr ennek az új elem felfedezéséről csak
akkor tudott, amikor Stockholmban Hevessy átvette a Nobel-díját érte.

Sok mindent köszönhet neki az orvostudomány, például kifejlesztette a

röntgenfluoreszcenciás analitikai módszert, felfedezte, hogy a szamárium radioaktív alfa-
sugarakat bocsát ki. Később a Royal Society tagja lett és megkapta a Copley-érmet.
1943-ban családjával Stockholmba költözött és ezévben megkapta a kémiai Nobel-díjat
„radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással.
Nyolcvanéves korában hunyt el.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hevesy_Gy%C3%B6rgy
http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9701/bakos9701.html
https://cultura.hu/kultura/a-nobel-dijas-hevesy-gyorgy/
Tibarovsky Libi