A KÉMIA

TÖRTÉNETE 3.
Keverékek – vegyületek –
elemek: elválasztás, azonosítás,
jelölés és rendszerezés
 Az analitika fejlődésnek indul
 Friedrich Hoffmann (1660-1742): ásványelemzéseket végez és 1722-
ben megállapítja, hogy a keserűsóban (MgSO4) valami ismeretlen fém
van
 Sigismund Margraff (1709-1782):
 oldatból kikristályosodott sók alakjának mikroszkópos vizsgálata
 1751: sárgavérlúgsót (kálium-ferrocianid) használ az oldott vas
kimutatására
 Thomas Melvill (1726-1753): sók lángfestése (1752)
 Torben Bergman (1735-1784): A svéd acél gyártásához komoly
ércelemzésekre volt szükség (Co, Mn!):
 „Száraz elemzés”: olvadékos
 „Nedves elemzés”: oldatos
 Erős savak a gyengébbeket fölszabadítják a sóikból
 1771: bóraxgyöngypróba+szódás feltárás
 Forrasztócsőpróba (gyertya szúrólángja fémmé redukál)
 Reagens fogalma (pl. ezüst-ionokkal kloridot, bárium-ionokkal a
szulfátot, meszes vízzel szén-dioxidot mutat ki!)
 Nyulas Ferenc, 1800: „Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról
közönségesen” Ez az első magyar nyelvű kémia könyv! (Forrás:
Magyar Kémikusok Lapja, 2008. 63. évf. 1.)
 Karl Scheele (1743-1786): 8 elemet (oxigén, nitrogén, klór, fluor,
bárium, mangán, molibdén és wolfram) fedezett fel vagy segítette a
felfedezésüket és egyiknél sem őt tartják számon felfedezőként (kiv. pl.
Boksay említi az oxigénnél)! Különös és különösen szerencsétlen!
 Uppsala-i svéd gyógyszerész (tőle vette Bergmann a vegyszereit), csak
nagyon egyszerű eszközei voltak, de sok vegyületet is ő fedezett fel,
pl. ammónia, glicerin, hidrogén-cianid, sok szerves sav
 1769-1772: levegő=„tűzlevegő” (O2)+”tisztátalan levegő” (N2)
 Flogiszton (H2) + ”tűzlevegő”(O2)=hő (+víz, de nem vette észre)
 A vas-oxidból a Cavandish által előállított hidrogénnel fém vas!
 Fölfedezéseit nem ismerték el vagy túl későn publikálta őket (svéd
anyanyelvű volt!), pl.
 az oxigént már 1772-ben előállította MnO -ból, de nem publikálta.
2
Joseph Priestly függetlenül fedezte fel és közölte 1774-ben!
 a klór felfedezőjeként Humphrey Davy-t tartják számon, aki 36 évvel
Scheele után állította elő elektrolízissel! Scheele mangán-dioxiddal
állította elő sósavból, de nem tekintette új elemnek. Rájött a klór
„Hypo”-ként való hasznosításának lehetőségére, de mások
gazdagodtak meg ebből.
 1774: MnO →Mn (végül Bergman segédje /Gahn/ a felfedező
2
 Különös szokása volt, hogy mindent amivel kísérletezett megszagolt
és megkóstolt (a higanyt és a hidrogén-cianidot is!). 43 éves korában
halva találták a munkaasztalára borulva, körülötte mérgező
 http://www.levity.com/alchemy/sc
heele_.html
 Scheele (Upsalla, 1775 ) által
használt alkímiai és kémiai
szimbólumok
 Elemek és vegyületek
http://www.unctad.org/infocomm/anglais/platinum/characteristics.htm#
 Elemek és vegyületek: nehézségek az azonosításban és
kommunikációban, pl. a platinát (spanyol: plata = ezüst,
platina=„ezüstöcske”) háromszor kellett fölfedezni:
 Julius Scalinger, 1557: hírt ad egy dél-amerikai bányákban látott
fémről, ami minden kezelésnek ellenáll
 Antonio de Ulloa, 1735: újgranadai (columbiai) fémként hozta
Európába, de nem nagyon tudtak vele mit kezdeni, semmivel nem
reagált.
 Harmadszor is „föl kellett fedezni” az 1800-as évek elején W. H.
Wollaston állította elő tisztán. Ma kb. az ipari termékek 20%-nak
gyártásánál használják!!!
 Sok vegyületet különítenek el, vagy állítanak elő és írnak le, nemritkán
párhuzamosan, vagy egymástól függetlenül, mert az elnevezés is
gyakran esetleges volt, s egyugyanazon anyagnak akár több neve is
lehetett. Pl.:
 Nicholas Theodore Soussere (1767-1845): a fotoszintézis
alapfolyamata
 Proust: cukrok (glükóz, szacharóz, fruktóz)
 Lowitz: jégecet és absz. alkohol; oxálsav és karbamid (a „vis
vitalis” megdöntésekor kulcsszerep!),
 Etilén+klór→1,2-diklór-etán (olajszerű termék→az etilén „gas
olefiant” = olajképző nevet kapja→OLEFFINEK)
 Sir Humphry Davy (1778 - 1829)
http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/SCdavy.htm
http://www.bbc.co.uk/history/historic_figures/davy_humphrey.shtml 2007. 03.01.

 Egy fafaragó fiaként született Cornwall-ban.

 19 évesen Bristolban kezd
természettudományokat tanulni. Itt kezdi el
gázokkal végzett kísérleteit, fölfedezi a kéjgázt
(dinitrogén-oxid) és annak erős élettani hatását.
 Első könyvének megjelenése után
(Researches, Chemical and Philosophical,
1799) kinevezik a Royal Institution tanárának.
Előadásai (ahol pl. a kéjgáz hatását is
demonstrálta) nagyon népszerűek voltak és
hatalmas tömegeket vonzottak.
 Davy és az elektrolízis
 A Volta-oszlop fölfedezése után (1800, amivel jelentős elektromos
feszültséget lehetett előállítani) Davy elektrokémiai kísérletekbe
kezdett.
 1807-ben rájött, hogy a lúgok vegyületek, s elektrolízissel előállította
a káliumot és nátriumot.
 A következő évben hasonló módon a kalciumot, stronciumot,
báriumot és magnéziumot sikerült fölfedeznie.
 1812-ben lovaggá ütötték, s asszisztensével, Michael Faraday-vel
európai körútra indult a vulkáni tevékenység tanulmányozása végett.
Franciaországban Napóleontól kitüntetést vett át (annak ellenére,
hogy országaik háborúban álltak!), s fölfedezte a jódot.
 1815-ben bányászok fordultak hozzá azzal a kéréssel, hogy fejlesszen
ki egy olyan lámpát, aminek a lángja nem okoz robbanást bányalég
(metán) jelenlétében. A kifejlesztett biztonsági lámpa tehát az ő nevét
kapta, annak ellenére, hogy George Stephenson szintén magának
követelte a fölfedezésének érdemét. A lángot körülvevő kettős
fémháló elvezeti a hőt és így nem alakul ki gyulladási hőmérséklet.
Rájött, hogy robbanás csak bizonyos metán:levegő aránynál
következik be, ezért szellőztetéssel megelőzhető.
 1820 – 1827 között a Royal Society elnöke volt. Korai halálát állítólag
a kéjgáz túlzott élvezete okozta. Munkásságát tanítványa, Michael
Faraday folytatta. (A rossz nyelvek szerint Davy legnagyobb
felfedezése Michael Faraday volt…)
 Jeremias Benjamin Richter
http://en.wikipedia.org/wiki/Benjamin_Richter

 (1762-1807) német vegyész a ma

Lengyelországhoz tartozó sziléziai
Hirschberg-ben született.
 A porosz hadseregtől leszerelve
bányatisztviselő lett Breslau-ban 1794-
ben.
 1800-ban a berlini királyi porcelángyár
bányászattal és vegyészettel
foglalkozó osztályára nevezték ki, ahol
korai haláláig dolgozott.
 Richter: a matematika és a mennyiségi viszonyok
szerepének hangsúlyozója a kémiában
 A titrálás fölfedezője: rájött, hogy az azonos mennyiségű
(súlyú) savat semlegesítő különböző mennyiségű (súlyú)
bázisok egyenértékűek egymással.
 Az állandó súlyviszonyok (sztöchiometria): 1792-ben azt
közölte, hogy a kémiai reakciókban a vegyületek mindig
azonos súlyarányban reagálnak egymással. Ezzel -
Joseph-Loiis Proust-tal /1754-1826/ együtt, aki kimondta,
hogy az egyes vegyületekben az elemek állandó
súlyarányban szerepelnek - az újkori atomelmélet
előfutárává vált.
 Az eredményeit két művében is közölte: „Der
Stochiometrie oder Messkunst chemischer Elemente”
(1792-1794) és „Über die neueren Gegenstände in der
Chemie” (1792-1802), Egy félreértés miatt (amiben
Berzelius-nak is része volt) azonban csak a
Szentpéterváron dolgozó Henri Hess (a Hess-törvény
megalkotója) ismerte fel ezek fontosságát 1841-ben.
 Antoine-Laurent Lavoisier (1743-1794)
http://www.chemheritage.org/classroom/chemach/forerunners/lavoisier.html

 Apja gazdag párizsi ügyvéd, aki kisnemesi címet vásárol, s fiát is

ügyvédnek taníttatja
 1768-ban belép a „Ferme Générale” (Adóbérlők Szövetsége)
kötelékébe és főadóbérlő lesz: 150 000 livre/év (kb. 4 milliárd Ft/év)
jövedelem
 1765: Párizs közvilágítása!
 1768-ban (25 évesen) már a Francia Tudományos Akadémia tagja…
 1771: Feleségül veszi főnöke nem egészen 14 éves lányát (Marie-
Anne Pierrette Paulze - „szívek és elmék találkozása” - napi 5 órát és
vasárnap is együtt dolgoznak a laboratóriumukban. Madame
Lavoisier megtanul angolul, hogy pl. Priestley munkáit lefordíthassa
és rajzolás terén is képzi magát, hogy illusztrálhassa férje munkáit
 1772: gyémánt elégetése (nyilvános kísérlet). Nem mindig közölte,
hogy más kísérletét mutatja be, de az ismert tényeket új szempontok
alapján csoportosítja!
 1775: Lavoisier-t kinevezik a puskaporgyártást felügyelő
szervezethez, és a Párizsi Fegyvertárban nagyon jól felszerelt
laboratóriumot rendez be, ahol csak főzőpohárból 13 ezer db volt…
http://www.chemheritage.org/classroom/chemach/forerunners/
lavoisier.html
Lavoisier és rekonstruált laboratóriuma Münchenben
 1774: Az égés rejtélye megoldódik
 Scheele és Priestley kísérletei nyomán Lavoisier pontos méréseket
végzett az égéssel kapcsolatban, pl.
 A HgO-ból keletkező oxigénben szenet éget, s a keletkező szén-
dioxid mennyisége és minősége azonos a HgO szenes
redukciójánál előállított gázéval!
 Ónt éget zárt edényben, s más égési kísérletek kénnel, foszforral →
az oxigén súlya = az elégett anyag súlynövekedésével!
 A víz hidrogénből és oxigénből áll!
 Savak és bázisok képződése oxidokból (kevés kiv. HCl, NH 3):
 Fém+oxigén → fém-oxid („fémmész”) → fém-hidroxid (lúg)
 Nemfém+oxigén → nemfém-oxid → sav
 A belélegezhető levegő: „oxigenium” = savképző
 A nitrogént először „azot”-nak nevezi („diazotálás”!), aztán
„nitrogenum” = salétromképző (1777)
 A fermentációkor (cukor alkohol+szén-dioxid) és a szerves anyagok
égésekor egyaránt szén-dioxid képződik!
 1783: Az égés oxigénnel való egyesülés → a flogiszton
elmélet hamis! → 1789: a tömegmegmaradás törvénye!
 Lavoisier rendet teremt a kémiában
http://www.chemheritage.org/classroom/chemach/forerunners/lavoisier.html
 1787: A „Méthode de Nomenclature Chimique”: kémiai nevezéktan
társszerzője. Elegendő és elég tiszta anyag van már, de iszonyú
zűrzavar az elnevezésben, amin ez a könyv segít!
 33 anyagot nevezett kémiai elemnek („a legutolsó termék, amit
analíziskor nyerünk”), amelyek semmilyen módszerrel tovább nem
bonthatók. „A kémia két általános módszere: az analízis és a szintézis
teszi lehetővé a testeket felépítő elemek meghatározását.” Így a
vegyületek valóságos elemekből épülnek föl, flogisztonra nincs
szükség!
 Sajnos még Ő is téved: a hőt és a fényt is elemnek tekinti!
 Könyvet ír: „Traité Élémentaire de Chimie (1789, angol fordítás 1790!)
és folyóiratot jelentet meg: „Annales de Chimie”
 Közrejátszik a mértékegységrendszer kialakításában
 Mint az Académie Royale des Sciences tagja, számtalan dolog iránt
érdeklődik: pl. hipnotizmus, börtönreform, a rovarok légzése, Párizs
vízellátása stb.
 Liberális nézetei miatt aktív részese a francia forradalomhoz vezető
eseményeknek, pártolja és kezdeményezi a reformokat.
 http://dewey.library.upenn.edu/sceti/smith/imagedetail.cfm?
PictureID=2197&Position=19&keywords=Lavoisier&subcoll=

 1780: Lekicsinylő megjegyzéseket tesz Jean-

Paul Marat égéssel kapcsolatos elméletére…
 Korábban a csempészet megakadályozása
végett Párizs körül épített fal munkálatait is
felügyelte – népszerűtlen tett!
 A francia forradalom „felfalja gyermekeit”
(„Reign of Terror”): 1793 novemberében 30
másik „Ferme Générale” vezetővel együtt
letartóztatják
 1794 máj. 8.: Lavoisier-t guillotinnal lefejezik a
Place de la Révolution-on
 1794. júl. 27.: Robespierre lefejezése, a terror
vége
 Joseph-Louis Lagrange (matematikus): „Csak
egy pillanatba került nekik levágni azt a fejet,
amilyet meglehet egy évszázad sem teremt
újra…”
 John Dalton (1766-1844)
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/31302/index.htm

 Egy kvéker takács tehetséges fia, aki már 12 évesen

kvéker iskolát nyit, majd a manchesteri New College
kvéker iskola matematika és természettudományok
tanára (Oxfordban és Cambridge-ben csak anglikánok
tanulhattak!)
 Érdeklődése sokoldalú és rengeteg kísérletet végez
gázokkal is: parciális nyomások – Dalton törvény!
 1803-10: Megfigyeli, hogy a nitrogén és az oxigén
kétféle arányban is vegyülhet (nitrogén-dioxid és
dinitrogén-pentoxid) → 1807: többszörös
súlyviszonyok törvénye → léteznek az anyag
legkisebb, oszthatatlan részei az ATOMOK!
 A Royal Society tagja volt, 1826-ban kapta meg a
társaság aranyérmét, és levelező tagjává választotta a
Francia Tudományos Akadémia
 Dalton atommodellje
 Dalton táblázatba foglalta az elemek relatív
atomsúlyát (helyesen: atomtömegét). Az
atomsúlyok megadásánál a hidrogént vette alapul.
 3 legfontosabb állítása az atomokról (azon kívül,
hogy léteznek) HAMIS:
 1. Az atomok oszthatatlanok (radioaktivitás!)
 2. Azonos elemek atomjai mindenben azonosak
(Izotópok!)
 3. Különböző elemek atomjai mindenben különböznek
(elemi részecskék!)
 Nagysága tehát az atomok létezésének
kísérletekkel és számolással való
bebizonyításában volt!
 A Dalton által néhány elemre használt kémiai
szimbólumok
http://www.levity.com/alchemy/dalton_s.html

 Elemek:
I. Oxigén
 2. Hidrogén
 3. Nitrogén
4. Szén
 5. Kén
 6. Foszfor
 7. Arany
 8. Platina
 9. Ezüst
 A Dalton által néhány vegyületre használt kémiai
szimbólumok
http://www.levity.com/alchemy/dalton_s.html

 Vegyületek
7. Kalcium-hidroxid
8. Kalcium-karbonát
9. Kalcium-szulfát
10. Kalcium-nitrát
11. Kalcium-klorid
 Az atomok mérete
 1811: Lorenzo Romano Amadeo Carlo Avogadro olasz gróf fölfedezi,
hogy a gázok
 azonos térfogatában
 azonos hőmérsékleten és
 azonos nyomáson
 azonos számú részecske van
 Avogadro visszavonultan él, a vegyészek akkoriban amúgy sem
nagyon találkoztak, s kevés folyóirat működött
 A kémia nem „úriemberek” tudománya (nem olyan divatos, mint pl. a
geológia), évtizedekkel később jönnek létre az intézményei, mint a
többi tudományé:
 1841: Chemical Society of London
 1876: American Chemical Society
 1877: Institute of Chemistry
 Csak 1860-tól (a első nemzetközi kémiai kongresszus Karlsruhe-ben)
válik Avogado törvénye általánosan ismertté → kiszámítják az atomok
méretének nagyságrendjét: 10-10 m (Angström)
Jöns Jacob Berzelius (1779-1848)
http://www.ch.bme.hu/chemonet/

 Svéd kémikus, a Stockholmi Egyetem

professzora.
 A Bergman által lefektetett analitika
alapjaira építkezve rendkívül alapos
elemzéseket, méréseket végzett,
felvirágoztatta az analitikát, s nagy
tekintélyre tett szert.
 Lavoisier–vel együtt a modern kémia
atyja, híres évkönyveiben, a „Jahres
Bericht”-ekben összefoglalta és
rendszerezte a kémia eredményeit.
 Berzelius eredményei és tévedései
 1811-ben bevezette az elemek latin nevéből származó vegyjeleinek
rendszerét.
 Daltonnal szemben (helyesen) Gay-Lussac térfogati törvényét
fogadta el, amit a többszörös súlyviszonyok törvénye bizonyítékának
tekintett. Szerinte a reagáló anyagok térfogatarányai a vegyületekben
lévő atomok arányát is megadják (pl. az ammónia 1 nitrogén és 3
hidrogén atomból áll). Sok vegyület elemi összetételét határozta meg.
 Összesen 43 elem atomsúlyát határozta meg az oxigént véve 100
egységnek. Rájött, hogy a hidrogén nem lehet egységnyi súlyú, mint
ahogy Dalton gondolta. 1826-ban publikálta az elemek atomsúlyait
(amelyek már jól egyeztek a mai értékekkel (bár némelyik azoknak
kétszerese vagy fele volt), de az atomok és molekulák
megkülönböztetése tekintetében tévedéseket is tartalmazott.
Avogadro kétatomos elemmolekuláit nem fogadta el, mert az
affinitásról vallott nézetei szerint nincs lehetőség azonos atomok
kapcsolódására.
 Szerinte a kémiai reakciók során a molekulák stabil atomcsoportjai
(gyökök) cserélődnek ki A sók a savak és bázisok vegyületei. A savak
anionjai a pozitív elektród felé, a kationok a negatív elektródhoz
vonzódnak. Kidolgozta az ionok és az ionos vegyületek elméletét.
 Nem hitt az életerő elméletben, csak egy olyan szabályozó erőben,
ami az élő szervezet szöveteinek szerveződéséért felelős.
 Dimitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907)
http://www.ch.bme.hu/chemonet/ William H. Brock: The Fontana History of
Chemistry (Fontana Press 1992), + http://www.kfki.hu/chemonet/

 Sokgyermekes család legkisebb fiaként

született a szibériai Tobolszkban.
 Apja iskolaigazgató volt, de korán megvakult,
ezért anyja (Maria Kornileva) dolgozni ment.
Rendkívüli asszony lehetett, mert egy
üveggyárat vezetett. Sajnos a gyár 1848-ban
leégett, s a család elszegényedett.
 Édesanyja elhatározza, hogy legkisebb fiát
mindenképpen taníttatja, s különféle
járművekre fölkéredzkedve mintegy 4000 km-t
utazik vele, hogy eljutassa Szentpétervárra,
ahol tanulhat.
 Édesanyja hamarosan meghal a kimerítő
erőfeszítésektől, de Dimitrij befejezi a
tanulmányait, s a Szentpétervári Egyetem
professzora lesz.
 Mengyelejev periódusos rendszere
 1816: Johann Wolfgang Döbereiner (1780-1849) a jénai egyetem
professzora: 3-3 hasonló tulajdonságú elemet egy csoportba soroló
triádokat írt le, amelyeknél a középső atomsúlya jó közelítéssel a
másik kettőének számtani középértéke (pl. Ca-Sr-Ba; Cl-Br-I)
 1863: John Alexander Reina Newlands (1837-1898) egy londoni
cukorfinomitoban dolgozo vegyész felállítja az oktávok törvényét (a
növekvő atomsulyok szerint minden 8. elem hasonló tulajdonságú), de
kortársai kifigurázzák érte.
 1869: Mengyelejevre nagy hatást gyakorolt a karlsruhei konferencia,
ahol az atomsúlyokat rögzítették, de feltehetően nem ismerte
Newlands oktávjait.
 Mengyelejev zsenialitása abban állt, hogy a periodikusan ismétlődő
tulajdonságokat tekintette döntőnek, s így rendezte csoportokba a
növekvő atomsúlyok szerint az elemeket. Az üresen maradt helyek
nála még fölfedezésre váró elemeket jelentettek, amiknek jó
közelítéssel jósolta meg fizikai és kémiai tulajdonságait (pl. a majdani
germániumot „eka-Si-nak” nevezte, ahol “eka” jelentése szanszkritül
“egy”.
 1868 novemberében az Orosz Kémiai Társaság ülésén mutatták be
először elképzelését (Mengyelejev nem volt jelen, mert beteg volt).
 Zsurnal Russzkogo Himicseszkogo Obscsesztva 1, 60 (1869)
 Julius Lothar Meyer (1830-1895): hasonló táblázatát csak 1869