E

20

ÁO
13

K
sz

FÜ
a kv

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
Dr. Szanyi István PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és

ya
Fej-, Nyaksebészeti Klinika
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13

K
A gége anatómiája
sz

FÜ
a kv
 A gége a nyak középvonalában

L
iz
 3. és 6. nyakcsigolya között

O
sg

R
 Gége mozgás felfele, hátra: m.

a
Lu

R
styohyoideus, m. dig. hátsó

k
jb

G
öt
hasa, kp. constrict. izmok
er

ÉG
sz

e le
 Felfele, előre: m.
Lá
er

E
ző
geniohyoideus, genioglossus,
ző

sz

ta
mylohyoideus, dig. elülső hasa
ló
en

nf
 Lefele: m. thyreohyoideus ,
és
ge

ol
sternohyoideus, omohyoideus

ya
a
dé

(külső gégeizmok)

m
lyé
 E
20

ÁO
13

K
sz
Gége porcok

FÜ
a kv

L
iz
 Páratlan  Páros

O
sg

R
a
Lu

R
k
jb

G
Thyroid Arytenoid

öt
1. 1.
er

ÉG
sz

e
2. Cricoid 2. Corniculate

le
Lá
er

E
ző
3. epiglottis 3. Cuneiform
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
Pajzsporc

K
sz
A legnagyobb,

FÜ
a
minden fél

kv
taratalmaz

L
iz

O
sg
 Ala (lamina)

R
a
Lu
Egy négyzet alakú

R
k
lemez
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e
25 éves korban kezd

le
Lá
er

elcsontosodni;

E
ző
ző

sz
65 évesen teljesen

ta
ló
en

elcsontosodhat.

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13

K
sz
Pajzsporc

FÜ
a kv
Két lemez a kp.vonalban

L
iz
találkozik

O
sg
Szöge

R
a
Lu

R
- 90 férfiakban

k
jb

G
öt
-120 nőkben
er

ÉG
sz

e le
 Pomum Adami.
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13
Pajzsporc

K
sz
 Egy oblique line fut minden lemezen előre lefele

FÜ
a kv
 Izomtapadás helye

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13
Gyűrűporc

K
sz
 Gége alapporca,

FÜ
a kv
pecsétgyűrű forma

L
iz
 Csontosodás

O
sg

R
kezdete 30, vége 65

a
Lu

R
év.

k
jb

G
öt
 Gége lumenének
er

ÉG
sz

e le
meghatározója
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E
20

ÁO
13

K
sz
Epiglottis

FÜ
a kv

L
 Virágszirom alakú

iz

O
 Elasztikus rostos

sg

R
porc-hajlékony

a
Lu

R
 A pajzsporc belső

k
felszínéhez
jb

G
öt
kapcsolódik a
er

ÉG
sz

e
petiolusa szalagosan

le
 Felső szél szabad,
Lá
er

E
ző
felső harmadát szalag
ző

sz
rögzíti a

ta
nyelvcsonthoz
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13

K
sz
Epiglottis

FÜ
a kv

L
 Elülső felszín:

iz

O
Felső rész szabad.

sg

R
Alsó részét

a
Lu

R
zsírszövet választja

k
el a nyelvcsonttól és
jb

G
öt
a pajzsporc
er

ÉG
sz

e
lemezétől

le
Lá
er

(pre-epiglottic

E
ző
páholy)
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
Epiglottis
13

K
sz
 Posterior felszín:

FÜ
a
Számos kis perforáció, kis

kv
nyálmirigyek beágyazva

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E
20

ÁO
13

K
sz
Kannaporcok

FÜ
a kv
 Piramis v. gúla

L
iz
alakúak;

O
sg

R
a
Lu

R
 Posterior felszín

k
jb

G
öt
háromszögletű,
er

ÉG
sz

e
konkáv, lateralról

le
Lá
er

proc. Musc.

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
 Anterolateral felszín convex, elől proc.vocalis

L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
kv er
Kannaporcok

a jb ge
sz Lu en
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13
Cartilago Corniculata

K
sz
(Santorini)

FÜ
a kv

L
iz
 Kannaporc tetején azt megnyújtva felfelé, hátra

O
sg

R
a
Lu
 Gégebemenet rostos-porcos feszességéhez járul hozzá

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13
Cartilago Cuneiformis

K
sz

FÜ
(Wrisberg)

a kv

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
 Aryepiglotticus redőben

k
jb

G
öt
 Gégebemenet rostos-porcos feszességéhez járul
er

ÉG
sz

e le
hozzá
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13
Gége izületek

K
sz
Crico-thyroidealis(a porcok előre-hátra elcsúszása)

FÜ
1.

a kv
2. Crico-arytenoidealis (bikonkáv-záráskor előre és

L
iz
mediál, nyitáskor hátra, felfele és oldalra)

O
sg

R
a
Lu

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13

K
sz

FÜ
Belső gége szalagok és memránok

akv

L
iz

O
sg

R
1. Gége elasztikus membrán.

a
Lu

R
k
jb
2. Lig. Thyroepiglottic.

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
Gége elasztikus membránja.

K
sz

FÜ
a kv

L
iz

O
sg
 Rostos váza a gégének.

R
a
Lu

R
 Gégenyh. alatt fekszik

k
jb

G
öt
 Alsó és felső részre osztja a gége lumenét
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13
Membrana Quadrangularis

K
sz
Felső rész

FÜ
a kv

L
iz

O
sg

R
Az álhangsz. képzésében

a
Lu

R
vesz részt, epiglottis

k
alsó részéről indul ki,
jb

G
öt
kannaporchoz
er

ÉG
sz

e
húzódik

le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
Conus elasticus (lefele táguló)

K
sz
Alsó rész

FÜ
a kv

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
Alulról a gyűrűporc

k
jb

G
öt
ívének belső-felső
er

ÉG
sz

e
részéről indul ki, elől

le
a pajzsporc elülső-kp
Lá
er

E
ző
ző

részén, hátul a
sz
kanna porc proc.voc-

ta
ló
án tapad, felső
en

nf
megerősödött
és
ge

ol
szabad széle:

ya
a
dé

lig.vocale (hgsz.)

m
l
yé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
Lá
Conus elasticus

E iz dé
a kv er ge
jb
membrán határolja

sz en
 Elől a cricothyroid

Lu
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13

K
sz

FÜ
Belső gége szalagok és membránok

a kv

L
2. Lig. Thyroepiglottic

iz

O
sg
.

R
a
Lu

R
Az epiglottist a

k
pajzsporchoz köti
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13
Külső gégeszalagok és membránok

K
sz
 Membr. Cricotrachealis

FÜ
 Membrana hyothroidea

a kv
 Lig. Hyo-epiglottic

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E
20

ÁO
13
A gége saját izmai –belső

K
sz
gégeizmok

FÜ
akv

L
iz

O
sg
1. Hgsz. Abductorok

R
a
Lu

R
2. Hgsz. Adductorok

k
jb

G
öt
3. Hgsz. feszítők
er

ÉG
sz

e
4. Nyitó izmok

le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R ta
M. cricoarytenoidus posterior

R
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
kv er ge
Abductorok
a (posticus) jb
sz Lu en
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ öt és

M. Cricoarytenoidus post.
K k ló
a sz yé
ÁO sg Lá
l
E iz dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13

K
sz
Adductorok

FÜ
akv

L
iz
 Minden oldalon 3:

O
sg
M. cricoarytenoideus lateralis

R


a
Lu

R
1. M. interarytenoideus transversus

k
jb

G
öt
2. M. thyroarytenoideus externus
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ya
M. cricoarytenoid. lateralis funkciója
ÉG ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz l yé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
M. interarytenoid. transversus funkciója
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz l yé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
és
M. thyroarytenoideus externus

FÜ köt
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
a kv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ öt és
M. thyroarytenoideus
K k ló
a sz yé
ÁO sg Lá
l
E iz dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13

K
sz
Hangszalag feszítők

FÜ
akv

L
iz
M. Cricothyroideus ( external tensor).

O
1.

sg

R
2. M. thyroarytenoid internus(m. vocalis).

a
Lu

R
k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
le
M. cricothyroideus funkciója
L e a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz l yé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
Gégebemenet zárását végző

G nf
izom M. Interarytenoideus obliqus

R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
a kv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E m
ÉG ya
ol
Gégebemenet zárását végző

G nf
R
R ta
O ző
L le a
M. aryepiglotticus

e
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
a kv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
izom sz
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
a kv er ge
sz jb en
Lu
13 ző

Subglottic space
20 er
Vestibule.
sz

Ventricle.
 E
20

ÁO
13

K
sz
A gége vérellátása

FÜ
a kv

L
A. thyroidea superior laryngealis ága

iz
1.

O
sg
2. A. thyroidea inferior laryngealis ága

R
a
Lu

R
3. Az a. thyr. Sup. Cricothryoid ágai(A kp. vonalat

k
jb

G
keresztezve a membr. cricothyr. felső részén).

öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu

Inferior thyroid artery

superior thyroid artery
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13
A gége idegellátása

K
sz

FÜ
a
n. vagus ágai

kv

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
 N. laryngeus superior:  Recurrens n. laryngeus

k
jb

G
(Inferior) :

öt
1. Internal.
er

ÉG
sz

e
2. External. 1. Anterolateralis (motor)

le
Lá
er

E
2. Posteromedial(érző)

ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E
20

ÁO
13
N. Laryngeus sup. Külső ág

K
sz

FÜ
a
 A m. constr.

kv
pharyngis

L
iz
inferioron száll

O
sg
le.

R
a
Lu

R
k
jb

G
öt
 A m.
er

ÉG
sz

e
cricothyroideus

le
Lá
-t látja el
er

E
ző
mozgatólag
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
N. Laryngeus sup. belső ág

K
sz
-Csak szenzoros.

FÜ
a kv
- Membr.

L
Hyothyroidean át

iz

O
sg
lép be az erekkel

R
a
Lu
-A hangszalag

R
k
síkjáig érző
jb

G
öt
beidegzést ad a
er

ÉG
sz

e
gégében

le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
N. Recurrens

K
sz

FÜ
a kv

L
 Bal o. hosszabb

iz
lefutás (aortaív alatt)

O
sg
 Jobb oldalon rövidebb

R
(a. subclavia)

a
Lu

R
 Légcső-nyelőcső

k
jb

G
öt
között fut mko.
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
N. recurrens

K
sz
A cricothroid izület mögött, a pajzsporc alsó szarva

FÜ


a kv
mögött közvetlenül belépve két ágra válik:

L
iz
1. Anterolateral (motoros) ág ellátja mozgatólag

O
sg

R
az összes belső gégeizmot, kivéve a m.

a
Lu

R
cricothyroideust.

k
jb

G
öt
2. Posteromedial (érző) ág ellátja érzőleg a
er

ÉG
sz

e le
gégelumen alsó részét a hgsz síkjáig.
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
A gége nyirokelvezetése

K
sz
 Hangszalagnak gyér nyirokelvezetése van (Poiret v.

FÜ
a kv
Delphian – majd alsó parajug nycs

L
iz

O
sg

R
a
Lu

R
1. Supraglotticus rész:

k
jb

G
öt
 Pre-epiglottic páholy.
er

ÉG
sz

e le
 Felső parajug nycs.
Lá
er

E
ző
2. Subglottic rész:
ző

sz

ta
•Prelaryngeal and pre-paratrachealis nycs-ba
ló
en

nf
(utóbbiba paraglotticus terjedésű tu. is).
és
ge

ol
ya
•Alsó parajug. Nycs-ba.
a
dé

m
l
yé
 E m
ÉG ya
ol
G nf
A gége élettana

R
R ta
O ző
L e le a
FÜ köt és
K a ló
ÁO sg sz lyé
E iz Lá dé
akv er ge
sz jb en
Lu
13 ző
20 er
sz
 E
20

ÁO
13

K
sz
 1. Az alsó légutak védelme:

FÜ
a
 respiratorikus reflex-az inkább belégzési passzív

kv

L
mozgást egészíti ki aktív gégetágítással a m. posticus

iz

O
 Nyelés alatti mozgás- külső gégeizmok a nyelvgyök síkja

sg

R
fölé húzza a gégét, epiglottis gégére hajlik,

a
Lu

R
gégebemeneti izmok összehúzódása, hgsz. adductor

k
jb

G
öt
izmok összehúzódása.
er

ÉG
sz

e
 Erőkifejtéskor történő gégezárás- reflektorikus gégezárás

le
Lá
er

akaratlagosan fokozható subglotticus, intrathoracalis

E
ző
ző

sz
nyomás fokozódik

ta

ló
Glottiszárási reflex-idegen anyag a gégefelszínre jutva
en

nf
kiváltja (néha laryngospasmus)
és
ge

ol
 Köhögés-zárt hangrés mellett végzett erőteljes kilégzés

ya
a
dé

(gégenyh. erős reflexérzékenysége)

m
lyé
 E
20

ÁO
13

K
sz

FÜ
akv

L
iz
 2. Légút biztosítása: gége váza és izomműködés

O
sg

R
biztosítja (hgsz. síkjában m. posticus)

a
Lu

R
 3. Phonatio-rövidebb hgsz.(gyerek, nő)

k
jb

G
öt
ugyanannyi idő alatt többször zár, nyit-magasabb
er

ÉG
sz

e
hang, hosszabb hgsz.(férfi) kevesebbszer zár-

le
Lá
er

E
ző
nyit-mélyebb hang
ző

sz
 A hangmagasság az anatómián túl függ a

ta
ló
en

kiáramló levegő erejétől, a hgsz. feszességétől

nf
és
ge

ol
(m. thyroarytenoideus int, m. cricothyroideus)

ya
a
dé

m
lyé
 E
20

ÁO
13
A gége érzészavarai

K
sz
Ritkán centrális

FÜ
a
Féloldali perifériás laesio:

kv
trauma •

L
iz
gyulladás (grippe, diphteria) •

O
sg
daganat •

R
foramen jugulare syndromák •

a
Lu

R
k
Kétoldali érzéskiesés:
jb

G
öt
diphteria •
er

ÉG
sz

e
toxikus neuritis •

le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

/53

m
l yé
 E
20

ÁO
13
A gége érzészavarai

K
sz

FÜ
Csökkent gégenyálkahártya

a kv
érzékenységgel járó kórképek:

L
iz

O
sg
epilepsia •

R
a
Lu
sclerosis multiplex •

R
k
agytörzsi tumorok •
jb

G
öt
a. cerebel. post. inf. elzáródása •
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

/53

m
lyé
 E
20

ÁO
13
A gége érzészavarai

K
sz
Következmény:

FÜ
félrenyelés,

a
aspiratios pneumonia

kv

L
iz

O
sg
Therápia:

R
orrszonda •

a
Lu

R
chordorhaphia (a hangszalagok •

k
csaknem teljes összevarrása) +
jb

G
öt
tracheotomia
er

ÉG
sz

e
PEG •

le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

/53

m
lyé
 E
20

ÁO
13
A gége motorikus zavarai

K
sz
Laryngismus stridulus (2 éves korig előforduló

FÜ
a
adductor görcs)

kv

L
iz
előfordulhat kanyaró, pertussis, laryngitis

O
sg

R
a
Lu
Tünetek:

R
k
jb

G
öt
hirtelen kezdet 
er

ÉG
sz

e le
légzéskimaradás 
Lá
er

E
ző
ző

sz
perioralis cyanosis 

ta
ló
en

nf
végtaggörcsök 
és
ge

ol
ya
spontán oldódás (1–2 perc)
a
dé

/53


m
lyé
 E
20

ÁO
Gégebénulások

13
A hangszalagok működésük közben vagy paresis

K
sz
kapcsán különböző állást vesznek fel.

FÜ
a kv
A vonatkoztatási egyenes a glottis saggitalis tengelye.

L
iz
Funkcionális állások:

O
sg

R
median állás: phonatio (megfelel a glottis saggitalis 

a
Lu

R
tengelyének)

k
jb

G
öt
lateralis állás: extrém abductio: inspiratio 
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé
 E
20

ÁO
13
Gégebénulások

K
sz
Hangszalag positiók a leggyakoribb paresisekben:

FÜ
a kv
paramedian: recurrens-paresis 

L
iz

O
intermedier: a n. laryngeus sup. és inf. n. 

sg

R
a
Lu
recurrens és ezzel a belső és külső gégeizomzat

R
k
jb

G
öt
komplett bénulásának típusa
er

ÉG
sz

e le
cadaver-állás: az intermedier álláshoz hasonló 
Lá
er

E
ző
ző

hangszalag-pozíció, excavált hangszalaggal (a

sz

ta
ló
en

m. vocalis inactivitásos atrophiája) és előrebukó

nf
és
ge

ol
ary-porccal.

ya
a
dé

/53

m
l
yé
 E
20

ÁO
13
Gégebénulások

K
sz
További kóros helyzetek:

FÜ
akv
Internus-gyengeség: phonatio alkalmával orsó 

L
iz
alakú rés marad a hangszalagok között. Oka: a

O
sg

R
m. vocalisok hiányos megfeszülése atrophia

a
Lu

R
k
jb
miatt.

G
öt
er

ÉG
sz

e
Transversus gyengeség: phonatiókor tátongó 

le
Lá
er

E
ző
„hátsó háromszög”.
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

/53

m
l
yé
 E
20
Gégebénulások

ÁO
13
Recurrens-paresis (a n. laryngeus inf. egy vagy kétoldali

K
sz
bénulása) Az érintett oldalon valamennyi belső

FÜ
a
gégeizom bénul.

kv

L
FONTOS anatómiai

iz

O
sg
megjegyzés: A jobboldali

R
n. recurrens az a.

a
Lu

R
k
subclaviát kerüli meg
jb

G
öt
elölről hátrafelé, s a
er

ÉG
sz

e
légcső és nyelőcső között

le
Lá
er

E
ző
jut vissza a gége hátsó
ző

sz
felszínére. A bal oldali n.

ta
ló
en

recurrens az aorta-ívet

nf
és
kerüli meg és így jut
ge

ol
ya
hasonló módon a
a
dé

gégéhez.

m
l yé
 E
20
Gégebénulások

ÁO
13
Féloldali recurrens-bénulás

K
sz
Anamnesis: gyakran pajzsmirigy

FÜ
műtét

a kv

L
iz
Panaszok: erőtlen, rekedtes hang,

O
sg
nem tud énekelni.

R
a
Lu

R
Tünetek:

k
jb

G
öt
erőtlen, „levegős” hang 
er

ÉG
sz

e
rekedtség (később a hang javul az 

le
Lá
er

ép hangszalag „túlkompenzálása”

E
ző
ző

miatt)
sz

ta
légszomj nincs (legfeljebb csak 
ló
en

nf
kifejezett testi megerőltetés
és
ge

ol
hatására)

ya
Differential-dg.: a hangszalagot fixáló
a
dé

gége- és hypopharynx-tumor

m
lyé
 E
20
Gégebénulások

ÁO
13
Pathogenesis:

K
Az egy- vagy kétoldali recurrens-paresis okai:

sz
strumectomia 

FÜ
a
struma maligna 

kv

L
bronchus-cc. 

iz

O
oesophagus-cc. 

sg

R
mediastinális betegségek (non-Hodgkin 

a
Lu

R
lymphoma, mamma cc. metastasis, mediastinitis)

k
jb

G
az aorta aneurysmája 

öt
er

ÉG
gége és/vagy hypopharynx tumor 
sz

e le
különböző okú szívdilatatio 
Lá
er

E
ző
tüdő-tbc; pleura-callus 
ző

sz
nyaki trauma 

ta
infectiosus, toxicus károsodás 
ló
en

nf
neurológiai betegségek (sclerosis multiplex, 
és
ge

ol
bulbaris paralysis, agytumorok, stb.)

ya
„idiopathiás” (a diagnosis csak „per exclusionem”
a
dé

/53

állítható fel!)

m
lyé
 E
20

ÁO
13
Gégebénulások
Kétoldali recurrens-

K
sz
bénulás

FÜ
a kv
Anamnesis:

L
iz
pajzsmirigy műtét

O
sg

R
a
Lu

R
Tünetek:

k
jb

G
öt
nyugalmi dyspnoe 
er

ÉG
sz

e
inspiratoricus stridor 

le
Lá
er

E
alig rekedt hang. 

ző
ző

sz

ta
ló
en

Diagnosis: laryngoscopos

nf
és
vizsgálat: mindkét
ge

ol
ya
hangszalag paramedian
a
dé

m
helyzetben fixált.
lyé
 E
20

ÁO
13
Gégebénulások
Kétoldali recurrens-bénulás

K
sz

FÜ
Therapia:

akv
tracheotomia 

L
iz
hangréstágító műtét (10-12 hónappal a bénulás 

O
sg

R
kialakulása után).

a
Lu

R
endo- extralaryngealis laterofixatio 

k
jb

G
öt
er

ÉG
sz

e le
Lá
er

E
ző
ző

sz

ta
ló
en

nf
és
ge

ol
ya
a
dé

m
lyé
 E
20
Endo- extralaryngealis

ÁO
13
laterofixatio

K
sz
Lényege: A hangszalag alatt,

FÜ
majd fölött a rögzítő fonal

a kv
két végét kiöltjük a nyak

L
iz
bőrére, a Lichtenberger-féle

O
sg
endo-extralaryngealis

R
a
Lu

R
tűátnyomó eszköz

k
segítségével. A fonalvégek
jb

G
öt
er

ÉG
között kis bőrmetszést
sz

e le
ejtünk, a fonalvégeket
Lá
er

E
ző
visszahúzzuk a bőr alá, a
ző

sz
praelaryngealis izmokon

ta
ló
en

megcsomózzuk, oldalra

nf
és
fixálva ezzel a hangszalagot,
ge

ol
ya
majd a bőrsebet egy-két
a
dé

öltéssel zárjuk.

m
lyé
 E
20
Gégebénulások

ÁO
13
A n. laryngeus sup. egy- vagy kétoldali

K
sz
bénulása

FÜ
a kv
Tünetek:

L
rekedtes, erőtlen hang 

iz

O
aspiratio 

sg

R
abeteg nem képes magas hangon énekelni 

a
Lu

R
k
jb

G
Diagnosis: laryngoscopia

öt
er

ÉG
A hangszalagok feszülése csökken, phonatiokor
sz

e le
nem záródik teljesen a hangrés.
Lá
er

E
ző
A pareticus oldalon a hangszalag megrövidül,
ző

sz
mélyebben áll.

ta
ló
en

nf
Pathogenesis: pajzsmirigy-műtétek után,
és
ge

ol
tumorok és vírus-infectiók következtében.

ya
a
dé

/53

m
Therapia: corticosteroid, phoniatriai kezelés.
lyé
 E
20

ÁO
13
Gégebénulások
A gégeidegek kombinált károsodása (a n.

K
sz
laryngeus sup. és a n. recurrens kombinált

FÜ
a
károsodása)

kv

L
Tünetek:

iz

O
féloldali bénulás:

sg

R
dysphonia, suttogó beszéd (a hang később javul). 

a
Lu

R
félrenyelés lehetséges. 

k
jb

G
öt
kétoldali bénulás:
er

ÉG
sz

e
dys- ill. aphonia 

le
Lá
er

munka dyspnoe, félrenyelés. 

E
ző
ző

Diagnosis: laryngoscopia: egyik vagy mindkét oldali

sz

ta
hangszalag intermediaer állása; a hangszalag
ló
en

nf
legtöbbször excavált.
és
ge

ol
Pathogenesis: a n. vagus centrális vagy periferiás

ya
a
dé

károsodásai. /53

m
Therapia: phoniátriai kezelés, laterofixatio
l
yé
 E
20

ÁO
13
Asszociált gégebénulások

K
sz

FÜ
a
Centrális

kv
-nyúltvelői megbetegedés:

L
iz
Wallenberg sy. (art. cerebelli posterior elzáródása), cerebellaris hemiataxia,

O
sg
szédülés, trigeminus terület fájdalma, parestesiája, lágyszájpad,garat,gége

R
azonos oldali bénulása (IX, X, V)

a
Lu

R
Fertőző megbetegedések bulbaris érintettsége:( poliomielitis, dyphteria)

k
jb

G
öt
Avellis sy.: nucl ambiguus laesio.X + pyramispálya laesió (ellenoldali
er

ÉG
sz

e
hemiplegia)

le
Lá
er

Schmidt sy.: X + XI+ ellenoldali hemiplegia

E
ző
ző

Jackson sy.: art. vertebralis v. basilaris keringési zavara

sz

ta
X+ XI+ XII+ extrapyramidalis tünetek( ellentétes oldali végtagbénulás ,
ló
en

hypaesthesia ataxia)

nf
és
ge

-egyéb idegrendszeri megbetegedések : heveny és idült bulbarparalysis,

ol
sclerosis multiplex, amyotrophiás laterálsclerosis, syringobulbia,

ya
a
dé

m
l yé
 E
20

ÁO
13
Asszociált gégebénulások

K
sz

FÜ
a
Perifériás

kv
Vernet sy: foramen jugulare ill. canalis n. hypoglossi környéki

L
iz
törések, thrombosisok , tumorok

O
sg
IX-garatnyh. érzészavara, nyelv hátsó harmadának érzéskiesése

R
a
Lu

R
X-féloldali lágyszájpad, garat, gégebénulás intermedier

k
jb
hangszalagállással

G
öt
er

ÉG
XI-m. sternocleidomastoideus ás a m. trapesius bénulása
sz

e le
Collet-Sicard sy.: IX+X+XI+XII- előzőek + a nyelvcsúcs deviatiója az
Lá
er

E
ző
érintett oldal felé, azonos oldali nyelvatrophia
ző

sz
Villaret sy.: IX+X+XI+XII+ nyaki sympaticus bénulása ( Horner

ta
ló
en

triász)

nf
és
Tapia sy.:károsodás a nyaki regióban X+XII
ge

ol
ya
a
dé

m
l yé