05.

Magyarország külpolitikája az 1920-as években

Teleki-kormány. Külpolitika
 nyitási kísárletek: a politikai vezetés nagy figyelemt fordított RomániáraA viszony rendezésére
már 1919 nyarán Bécsben kezdődtek és ősszel Bpen folytatódtak a megbeszélések. Román
feltételek? külpol. román érdekekkel egybevágó vonalvezetése, ennek szavatolására titkos katonai
egyezmány, a Bánát egészére vonatkozó román igény támogastása, magyar-román területcsere,
minden irredenta törekkvsé feladása. Ennek fejében a román fél vállalta a magyar lakossság
egyenjogúságának garantálását. A magyarok Erdély és Románia perszonáluniójára tettek
javaslatotA magyar külpol vállata, hogy támogatja a román álláspontot a Bánát kérdésében.
Mindkét javaslatban szóba került egy szoros, a vámunióig terjedő gaqzdasági kooperáció.A
tárgyalások 1919 végén eredmény nélkül megszakadtak
 az olasz diplomácia 1920 második felében többször is jelezte hajlandóságát a két ország között
iviszony elmélyítésére.

 a francia államvezetésben 1920 elején személyi változások történtek  Alexandre Millerand me

és külügym. már nemcsak a győztes államokat akarta bevonni Fro. kelti gátjának megteremtésébe.
CÉl a kelet-eui perlekedő államok kibékítése + a Duna-medence vasútjainak birtoklására
törekedtek. Az új politikát Maurice Paleologue formálta, aki márciusban összeköttetésbe került a
párizsi magyar békeküldöttség vezető tagjaival. Kialalkult egy minimális közös alap a
megegyezésre  a franciák kedvező tükebefektetési lehetőségeket, vasúti és kikötüi koncessziókat
vártak, ennek fejében politikai támogatás ígértek a szomszéd államokkal fennálló ellentétek
elsimításához. 1920. május 18-i francia deklaráció: Fro kész előmozdítani a tárgyalásokat Mo ill
Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia között. Május végén a magyrok átadtak egy opciós levelet
a párizsi pénzügyi csoport képviselőinek: 90 évre átengedik egy e célra létesítendő
részvénytársaságnaka teröleten lévő vasutakat, a bpi és diósgyőri állami gépgyárakat. DE! a dolog
megtorpant. 1920 őszán határozotabbá vált az angol és olasz tiltakozás a magyar-farncia közeledés
,oatt. Szeptemberbe megbukott Millerand

 Lengyelorsázg: 1920 nyarán a szovjet-lengyel háborúba való bekapcsolódás, Józef Pilsidski

támogatása kitörési eséklyt jelentett. A kormányzó 1920 júniusában a lengyel tábornagy-
államelnöknak írott levelében szoros együttműködést ajánlott fel és közvetitő szerepe kérte fel őt a
magyar-román ellentétek megoldásában. A közös lengyel-magyar határ visszaállítására is célzott.
Gróf Csekonics Iván varsói magyar diplomáciai megbízott felhatalmazást kapott egy politikai
egyezmény és katonai konvenció megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére, ami azt is
tartalmazta volna, hogy a lengyelek fegyverezzenek fel egy kb 30 000 főnyi magyar hadsereget,
ami mind a szovjetek, mind a csehszlovákok ellen bevethető lenne. Pilsudski semmiféle komkrét
ígéretre nem volt hajlandó.

Bethlen-kormány. Az aktív külpolitika kezdetei

 külpolitikai apparátus: a külügyminisztérium szervezeti felépítése 1919 decemberében alakult
ki. A külügyminisztérium munkáját a miniszter és állandó helyettese (az 1920s években
főtitkár) irányított. A külügyminisztérium a Dísz-tér 1. számú épületében volt.

 Egyik legfontosabb eleme a politikai osztály volt. Feladata: a külképviseletek munkájának

összehangolása, a követségről beérkező jelentések elemzése, a külpolitikai vonal
 külképviseletek felé történő megfogalmazása. Az előadók földrajzi megoszlás szerint
csoportosított országokkal foglalkoztak.

 A másik fontos szervezeti elem a miniszter kabinetje. A titkári szolgálat ellátásán túl feladata a
minisztertanács elé kerülő külpolitikai ügyek előterjesztése, vmint minden olyan belpol ügy
figyelemmel kísérése, amely a külügyminisztert érinti.

 a belső adminisztráció vezetése az elnöki osztály feladata volt. Itt intézték a személyi ügyeket,
a ki- és visszahelyezéseket, a beosztásokat, a futárutakat. Itt állították össze a költségvetést és
általában ide került minden olyan ügy, amelynek egyik más részleg sem volt a gazdája.
 a protokollosztály készítette elő és bonyolította le a követek és más külföldi méltóságok
kormányzói kihallgatását, az előkelő állami látogatók moi programját
 A sajtóosztály híranyaggyűjtés + hazai sajtó külpol tárgyú cikkeinek orientálása.
Kulcsfontosságú az elnöki osztály, amely főként az alkalmazottak személyi dolgait intézte. A
gazdaságpolitikai részleg készítette elő a kereskedelemügyi, vámpolitikai, gazdasági
egyezményeket. 1933 májusában 22 követség, 16 konzulátus és 73 tiszteletbeli konzulátus
volt.

 külügyminiszterek: Teleki Pál, Gömbös Puky Endrét nevezte ki, majd a Bethlen-csoport
kívánságára Kánya Kálmán jött. Helyére 1939 januárjában Csáky István került. Bárdossy
László és Kállay Miklós formálisan is betöltötték a tárcát az me tiszt mellett. Kállay 1943
júliusán átadta a posztot Ghyczy Jenőnek.

 függő területi kérdések rendezése: 1921. augusztus második felében a jugoszláv csapatok
elhagyták a térséget, augusztus 22-én a magyar hs bevonult Pécsre. Népszavazás Sopronban.
 1924 és 1927 között Franciaország Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával is külön
barátsági és szövetséges szerződéseket kötött.
 Anglia csak gazdaságilag jelentett támaszt Monak, a revízió szempontjából nem. Az
Ausztriában kormányzó szocdem és kereszténydemokrata koalíció pedig előnyösebb
megoldásnak tartotta a Németországgal való együttműködést, mint az MO.-hoz való
közeledést.

 a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés számba vehető lehetőségei közé tartozott a magyar-
szovjet viszony rendezése  a SZU nem ismerte el a Párizs környéki békét + Romániával
Besszarábia és Bukovina miatt határviták.+ a szovjet piac hatalmas felvevőképessége. A
tárgyalások megindultak  1924. szeptember 5-én a diplomáciai szerződést, szeptember 12-
én pedig a kereskedelmi szerződét írták alá azzal, hogy három hónapon belül kölcsönösen
ratifikálni fogják. DE! erre nem került sor

 a kisantanttal való kapcsolat: Bethlen ahhoz a taktikai elvhez ragaszkodott, hogy csak külön-
külön tárgyaljon a szomszéd államokkal. A népszövetségi kölcsön előkészítő tárgyalásainak
eredményeként Mo és Románia 1924-ben több egyezményt írt alá: kölcsönösen lemondtak a
háborúskodás és megszállás címén támasztott jóvátételi igényekről, a kereskedelmi
kapcsolatokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján sikerült rendezni.

 Optáns-ügy: a moi állampolgárságot választó, egykori erdélyi földbirtokosoktól kártérítés

nélkül vették el földjeiket. Anglia azt javasolta, hogy egyezzenek meg egy összegben, amit
elvileg Románia fizetett volna, de a summát beleszámították az 1943 után fizetendő magyar
jóvátételbe. Bethlen azonban nem volt hajlandó ezt elfogadni.
 Jugoszláviával 1924-ben a legnagyobb kedvezmény elvére épülő gazdasági egyezményt kötött,
amelyet az útlevelekre, a jogsegélyre. a határállomásokra, a kiadatásra, a kettős tulajdonlásra, a
vasúti tarifákra stb. vonatkozó megállapodások követték. a Magyarországhoz való közeledéssel
Jugoszlávia északi határát kívánta biztosítani. A magyar fél is tett lépéseket  1926 augusztus
29. Horthy mohács mezei beszéde + szeptember tárgyalások Genfben DE! a szorosabb
együttműködés kialakításához szükséges engedékenység mindkét fél részéről hiányzott.

 Csehszlovákiával 1923-ban és 1926-ban is kereskedelmi szerződéseket kötöttek, de az erős

csehszlovák agrárlobbynak sikerült protekcionalista vámpolitikát elérnie a m mgi termékek
importjának megakadályozására.
 Ausztria: 1929 végén Johannes Schober alakított kormányt, aki 1930. július elején Bpre
látogatott és megállapodott Bethlennel, hogy az 1923-as döntőbírósági egyezményt (?)
kiegészítik egy barátsági klauzulával + titkos záradék: a felek közös érdekű politikai
kérdésekben követeik útján állandó érintkezést tartanak fenn. Bethlen 1931. január végén
Bécsbe látogatott. Ekkor írták alá a barátsági, békéltetési eljárási és választott bírósági
szerződést, vmint a titkos jegyzéket.
 a kisantant felbomlasztását, ill. ellensúlyozását célzó olasz törekvések 1927-ben találkoztak a
hasonló irányú magyar elképzelésekkel Az 1927 március 5 (április 4, április 5?)-én aláírt
olasz-magyar szerződés kimondta a két állam közötti állandó békét és örökös barátságot. Az
egyezményt 10 évre kötötték azzal, hogy ha a 10 év leteltével egyik fél sem mondja fel az
újabb 10 évre érvényben marad. Szóbeli megbeszélésesek Mussolini és Bethlen abban is
megállapodtak, hogy a francia befolyás mérséklése és a kisantant bomlasztása közös érdek. Az
olasz-magyar együttműködés első eredményeként 1928. január 1-én Szentgotthárdra érkezett
5 vagon gépfegyver és alkatrész, mezőgazdasági gépalkatrésznek álcázva. DE! az osztrák
határőrök felnyitották a rakományt  nemzetközi botrány.

 1927 nyarán Harold Sidney Rothermere angol lord sajtókampányt indított a trianoni bsz.
revíziója érdekében Daily Mail c. lapjában.  1927. június 21-i cikke: Hungary’s Place in the
Sun; a trianoni határok módosítása nélkül a béke Közép-Európában fenntarthatatlan, s ezért a
háború elkerülése érdekében azok békés revíziójára van szükség. Kezdeményezésére
megalakult a Magyar Revíziós Liga.

 a kormány reprezentatív folyóirata a Magyar Szemle 1928 őszén közzétett Új Hungária felé c.
tanulmánya először vázolta fel a Szent István-i Mo. nemzetiségek szerinti föderatív, ill.
autonóm egységekre épülő visszaállításának programját.

 1928 elején Bethlen már nyíltan beszélt a legfontosabb külpolitikai célról, a revízióról,
Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig kidolgozta a neonacionalizmus,
vagy „pozitív nacionalizmus” fogalmát.  a XIX. sz-i nacionalizmus Bécs, ill. a nemzetiségi
törekvések ellen irányult, Mo. önállóvá válásával feladta a szocialisztikus mozgalmak
nemzetközisége elleni harc, a revíziós törekvések támogatása.

 a német kormány 1928-ban még elzárkózott az olasz orientáció elől, ezért a magyar-német
kapcsolatok elmélyítésének sem szentelt különösebb figyelmet.
 a francia-lengyel szerződés révén Lo. ugyan Fro. szövetségi rendszeréhez tartozott, de a
kisantant államai közül csak Romániához fűzte szerződéses viszony. Bár Piłsudski marsall
kijelentette, hogy a bsz. megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget, nem zárkózik el
annak későbbi módosításától.
 Mussolini és Bethlen 1928 áprilisában megállapodtak egy ausztriai belpolitikai fordulat
előkészítésben, erre azonban nem volt szükség, mivel az osztrák belpol. 1929 őszére jobbra
tolódott.  1930 februárjában Oloval, 1931. január 25-én Moval kötöttek barátsági és
együttműködési szerződést. Az ehhez csatolt titkos jegyzőkönyv kimondta, hogy a közös
szomszédokra vonatkozó poli kérdésekben követeik útján állandó érintkezést fognak
fenntartani.