BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

TÖRTÉNELEM ÉS FILOZÓFIA KAR

MAGYAR TÖRTÉNETI INTÉZET

A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIA INTÉZMÉNYES

STRUKTÚRÁJÁNAK SAJÁTOS ALAKULÁSA:

A LEGFELSŐBB HADITANÁCSTÓL

NÉGYEK TANÁCSÁIG

Szegedi Anetta

Nemzetközi kapcsolatok

I. év

Kolozsvár

2024
I. A párizsi békekonferencia

Az első világháború utáni békekonferenciára 1919. jan. 18-án került sor Versailles-ban.
Kizárólag a győztesek vettek részt, míg a legyőzötteket kirekesztették. 27 ország delegációja
volt jelen: Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán, valamint
a szövetséges és társult hatalmak, név szerint Belgium, Bolívia, Brazília, Kína, Kuba, Ecuador,
Görögország, Guatemala, Haiti, Hedzsasz, Honduras, Libéria, Nicaragua, Panama, Peru,
Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia és
Uruguay. Kiemelkedő szerepet játszottak többek között Wilson, Lloyd George, Clemenceau,
Orlando, Beneš, Brătianu, Pašić, Paderewski, és Venizelosz. Egyes országok delegációja 4-5
főből állt, élükön a kormányfő és a külügyminiszterek, így együttesen több mint 10 000 főt
tettek ki. A konferencia fő szerve a teljes ülés volt, de a gyakorlatban a bizottságok végezték az
előkészítő munkát. Összesen 58 bizottság működött, 1646 alkalommal üléseztek. A döntéseket
a "Legfelsőbb Tanácsban", később a "Négyek Tanácsában" hozták meg. A konferencia a tartós
és igazságos béke megteremtését tűzte ki célul. 1

Wilson különösen fontosnak tartotta a demokráciát és a nemzeti elvet. A gyakorlatban

azonban a politikai érdekek és stratégiai megfontolások döntöttek. A résztvevő hatalmak
igyekeztek a háború során megfogalmazott célokat érvényre juttatni. A Nemzetek
Szövetségének létrehozása is a konferencia eredménye volt. 2

II. Szerződések

Versailles-i békeszerződés

A békekonferencián a Németországgal kapcsolatos kérdések megoldása állt előtérben. A

területi kérdések, a hadsereg ügye és a jóvátétel voltak a főbb tárgyalási pontok. A
békeszerződést 1919. június 28-án írták alá Versailles-ban. A békeszerződés 15 fejezetből és
440 cikkelyből állt, területi és fegyveres erőkre vonatkozó intézkedéseket tartalmazva.

Előírta Németország csupán 100 000 fős hadseregét, a hadiflotta korlátozását, valamint a
légi erejének felszámolását. Jóvátételt írt elő a háború során okozott károkért, de az összeget a

1 A párizsi békekonferencia, 1919–20. Arcanum.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1990-7B2E/tortenelem-
7EFC/sorsfordito-konferenciak-7EFD/a-parizsi-bekekonferencia-191920-7F2D/. (2024.03.08.)

2 Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. 1983, Kossuth Könyvkiadó. 138-139.

2
jóvátételi bizottságra bízta. Büntető rendelkezéseket is tartalmazott, beleértve II. Vilmos német
császár bíróság elé állítását. 3

A békekonferencia során megoldásra vártak az orosz kérdések, valamint más területi viták,
mint a lengyel határok meghatározása. Az osztrák és magyar kérdéseket az olasz, szerb-horvát-
szlovén, csehszlovák, lengyel és román igények alapján tárgyalták. A területi vitákban a
nagyhatalmak különböző érdekek mentén támogatták az egyes államok igényeit, miközben az
etnikai és gazdasági szempontok is szerepet játszottak.

Saint-Germaini békeszerződés

Az Ausztriával kötött békeszerződést 1919. szeptember 10-én írta alá a szövetségesek

meghatalmazottja és Renner osztrák kancellár Saint Germain-ban. A békeszerződés értelmében
a birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok elkerülték Ausztriát, az új állam pedig
a korábbi Német-Ausztriára zsugorodott. Területi változások is történtek: Krajna, Karintia,
Isztria és Dél-Tirol területei más országokhoz kerültek. Például Krajna nagyobbik része,
Dalmáciához, Dél-Stájerország és Karintia egy része a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
került. Ausztria elismerte Csehszlovákia, Lengyelország, a három balti állam, a Szerb-Horvát-
Szlovén Állam és Magyarország függetlenségét és vállalta, hogy nem tart hadsereget 30 000
főnél nagyobb létszámban. Jóvátételt kellett fizetnie, és el kellett adnia hadi- és kereskedelmi
flottáját a győzteseknek. Tilalmat rendelt el Ausztria számára a függetlenségről lemondásra és
a Németországhoz csatlakozásra. Népszavazást írt elő a Klagenfurt és környéke
hovatartozásában, ami Ausztria javára döntött. Ausztriához csatolta a korábban
Magyarországhoz tartozó Burgenlandot. 4

Neuillyi békeszerződés

1919. november 27-én írták alá Bulgáriával. Viszonylag kevés területet vesztett. Hadseregét
20 000 főre korlátozták. 2,25 milliárd aranyfrank jóvátételt is kiszabtak rá.

Sevresi békeszerződés

Törökországgal köttetett 1920. augusztus 10-én. Törökország elveszítette területének 3/4

részét. Irak és Palesztina Anglia, Szíria és Libanon Franciaország, Arábia brit érdekövezet,
Szmirna és környéke Görögország fennhatósága alá került. Elkellett ismernie Örményország

3
Az I. világháború: békeszerződések és jóvátétel. Holokauszt Enciklopédia.
https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/article/world-war-i-treaties-and-reparations. (2024.03.09.)
4 Szabó István: A Saint Germain-i Békeszerződés. 309-315.

3
függetlenségét, az Egyiptom feletti brit protektorátust, nemzetközi ellenőrzés alá kerültek a
pénzügyek és a hadiflotta, a hadsereg létszáma 50 000 főre korlátozódott.5

Trianoni békeszerződés

Magyarország békeszerződése, amelyet 1920. június 4-én írtak alá. Magyarország területe
jelentősen csökkent, sok terület más országokhoz került, például Erdély és a Bánát
Romániához, Felvidék Csehszlovákiához. Tilalmat rendel el a más országokkal való
államszövetségre lépésre, a hadsereg létszámát 35 000 főben határozza meg. Illetve jóvátételt
kellett fizetnie a veszteségek miatt. 6

III. A Legfelsőbb Haditanács

Az első világháború alatt jött létre az Antant szövetség részeként, valamint ez volt az első
olyan intézmény, amely lehetővé tette a szövetséges vezetők számára, hogy közösen döntsenek
a háborús stratégiákról és műveletekről.

A Legfelsőbb Haditanács a konferencia legfelsőbb szerve volt, amely másként a Tízek

Tanácsa. Az öt nagyhatalom delegátusaiból és külügyminisztereiből állt. Pontosabban
Woodrow Wilson az amerikai elnök, Lloyd George brit, Clemenceau francia, Orlando olasz és
a japán miniszterelnök.7

Március végén, amikor a békekonferencia a döntések időszakába lépett, eltűntek a

külügyminiszterek és a japánok, így csak négyen maradtak: Lloyd George, Clemenceau,
Wilson és Orlando, a Négyek Tanácsa. A francia külügyminiszter irodájában találkoztak. Az
első héten a Legfelsőbb Tanács főleg az eljárások megvitatására fordított időt. A brit
külügyminisztérium egy gyönyörű, színpompás hatszög alakú tervet készített a konferencia
elrendezésére, de Lloyd hangosan nevetett, mikor megmutatták neki. A franciák részletes
napirendet terjesztettek elő, amit Wilson és Lloyd támogatásával elutasítottak, mivel elsőként
a német rendezésről, nem pedig a Nemzetek Szövetségéről szólt. A nyelvi kérdésben hosszas
viták voltak, melynek során Clemenceau végül meghátrált, és elfogadták, hogy a hivatalos
dokumentumok nyelve francia és angol legyen. A napirendet illetően az elutasított francia lista

5 A párizsi békekonferencia, 1919–20. Arcanum.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1990-7B2E/tortenelem-
7EFC/sorsfordito-konferenciak-7EFD/a-parizsi-bekekonferencia-191920-7F2D/. (2024.03.08.)

6 Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. 1983, Kossuth Könyvkiadó. 369-386.

7 Uo. 136-137.

4
sok témát tartalmazott, melyekről a konferencián tárgyalni kívántak. „Az elutasított francia lista
a következőket tartalmazta: Nemzetek Szövetsége, lengyelkérdés, oroszkérdés, balti
nemzetiségek, volt Osztrák-Magyar Monarchia helyén alakult államok, a Balkán; a Távol-Kelet
és a csendes-óceáni térség, zsidókérdés, nemzetközi folyami hajózás, nemzetközi vasutak, a
népek önrendelkezését biztosító törvények megalkotása; az etnikai és vallási kisebbségek
védelme, nemzetközi törvényalkotás a szabadalmakról és védjegyekről, a háború alatt
elkövetett bűnök elkövetőinek megbüntetése, jóvátétel a háborús károkért, gazdasági és
pénzügyi kérdések.” A döntéshozatal folyamatáról is vita volt, Clemenceau és Wilson között
különbségek voltak a formális konferencia és az informális megbeszélések között. A sajtó is
aggasztotta a résztvevőket, sok újságíró érkezett Párizsba, és a sajtó a konferencia titkosságát
kifogásolták.8

A békekonferencia kezdeti ülésein meg kellett vitatni Lengyelország és a szomszédai között

folyó harcokat, melyek egy évvel később, a konferencia hivatalos befejezésekor, még mindig
folytak. Az 1919-es békekonferencián a béketeremtőknek megbeszéléseket kellett folytatniuk
a nemzetek létrehozásáról és megszüntetéséről. Az 1919-es helyzetben a békekonferencia
résztvevői jelentős hatalommal rendelkeztek, de a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat nem
mindig voltak hajlandóak feláldozni. 9

IV. A Négyek Tanácsa

1919 tavaszán Párizsban a tavasz lassan, ám határozott léptekkel köszöntött be. Ebben az
időszakban érkeztek meg az elegáns etióp küldöttek is, fehér lepleikben emelkedtek ki a
tömegből. Május elsején azonban a várost a baloldali tüntetők ezrei árasztották el, akik a
szocialista nagygyűlésre gyülekeztek. A kormány válaszul katonákat mozgósított, és Párizs
központjában több összecsapás is történt, több ezer sebesülttel az utcákon. Ugyanekkor a
békekonferencia is zajlott, ahol a német feltételek nagy része már le volt fektetve, és kelet-
közép-európai határokat rajzoltak meg.

A konferenciának a Négyek Tanácsa volt a szíve, melyben Clemenceau, Lloyd, Orlando és

Wilson alkottak egy csoportot. A tanács naponta kétszer ülésezett, és komoly viták zajlottak a

8 MacMillan, Margaret: Béketeremtők. Az 1919-es párizsi békekonferencia. Budapest, Gabo Könyvkiadó, 2019.
87-89.
9 Uo. 91-94.

5
béke megteremtésének kérdéséről. Wilson jobban kedvelte a kisebb, informális csoportokat,
míg Clemenceau és Lloyd gyorsabban hozták meg döntéseiket. 10

A békekonferencia során sok kérdés merült fel, amelyeket kezelni kellett, például a német
jóvátétel, a határok megállapítása és az új világrend kialakítása. Az egyezménytől elvárták,
hogy megalapozza az új diplomácia alapelveit és intézményeit, melyre Wilson és támogatói
nagy hangsúlyt fektettek. A Négyek Tanácsa kemény munkával, kompromisszumokkal és
együttműködéssel próbálták megteremteni a béke alapjait a világ számára.

A központi szövegezőbizottság feladata az volt, hogy rendezetlen és ellentmondásos

dokumentumokat tegyen világossá és következetessé. Az április 29-i események azonban a
békekonferencia káoszára emlékeztettnek. A Négyek Tanácsa észrevette, hogy elfelejtettek
említést tenni az ópiumkereskedelemről és Luxemburg kérdéséről. Lloyd a harci gázokról akart
beszélni; Borden, a kanadai miniszterelnök, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet cikkelyeinek
módosítását kérte. Foch és segítői gyanították, hogy a szövegezőbizottság megpróbálja
enyhíteni a leszerelési cikkelyeket, és ragaszkodtak ahhoz, hogy részt vehessenek az üléseken.
Április 29-én, a belga küldöttek beállítottak Wilson dolgozószobájába, kijelentve, hogy nem
írják alá a szerződést az abban foglalt formában. Országukban úgy érezték, hogy Belgiummal
igazságtalanul bánnak. A tüntetők utcára vonultak, táblákat cipeltek, melyeken „Anglia
elfelejtette 1914 augusztusát?", „Wilson miért nem látogat el a romjainkhoz?" és „Belga hősök
vannak eltemetve Kelet-Afrikában! Ki vigyázza majd a sírjukat?" feliratok voltak láthatóak. A
belga sajtó is kiemelte az ország elhagyatottságát és megalázottságát. A belgák reménykedtek
abban, hogy a nagyhatalmak nyomást gyakorolnak majd Hollandiára a határviták rendezése
ügyében, különösen a Schelde folyónál, amely Antwerpent Hollandián keresztül kötötte össze
a tengerrel. Hollandia azonban határozottan elutasította a területből való engedményeket.
Belgium még Németországi határai javítását is kérte. Eupen és Malmédy közötti területet
szerettek volna, valamint a Moresnet semleges területetnek. A Négyek Tanácsa egyetértett
velük.11

A jóvátételek kérdése tovább bonyolította a helyzetet. Belgium külön engedélyt kért, hogy
felvegye a háborús költségeket a követelései közé, valamint elsőbbséget kért a kifizetésekben.
Az amerikaiak megértették őket, de a britek és a franciák ellenezték. Belgium azonban ügyesen

10 Uo. 339.
11 Uo. 340-343.

6
tárgyalt, és fenyegetéseikre érzékeny pillanatban került sor. A nagyhatalmak összeszedték
magukat, hogy a békekonferenciát rendezzék és Németország aláírhassa a szerződést.

7
 Bibliográfia
Szakirodalom

1. Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. 1983, Kossuth Könyvkiadó.

2. MacMillan, Margaret: Béketeremtők. Az 1919-es párizsi békekonferencia. Budapest,

Gabo Könyvkiadó, 2019.

3. Szabó István: A Saint Germain-i Békeszerződés.

Internetes források

4. Az I. világháború: békeszerződések és jóvátétel. Holokauszt Enciklopédia.

https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/article/world-war-i-treaties-and-reparations.
(2024.03.09.)

5. A párizsi békekonferencia, 1919–20. Arcanum. https://www.arcanum.com/hu/online-

kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1990-7B2E/tortenelem-7EFC/sorsfordito-
konferenciak-7EFD/a-parizsi-bekekonferencia-191920-7F2D/. (2024.03.08.)