A nemzetközileg érvényesülő illemszabályok terén egyre inkább

felismerhető az az irányzat, hogy szigorú, értelmüket vesztett

kötelmek feloldódnak, a kapcsolattartás szabályai egyre követ-
lenebb, emberibb, gyakorlatiasabb formákat írnak elő. A diplo-
mácia mértéktartóan követi ezt azt irányzatot. A nemzetközi
kapcsolatteremtésben feltehetően a turizmus világméretűvé vá-
lása jelentette a legnagyobb áttörést. Az emberi kapcsolatte-
remtés alapjai a jó szokások. Ezek a jó szokások, emlegessük
őket akár az etikett, akár a protokoll, akár az illem fogalom-
körében, az emberek közötti kapcsolatteremtés ás kapcsolattar-
tás lehetőségét biztosítják. Elsősorban eszközök az idegenekkel
való kapcsolatteremtésre, a kapcsolat fenntartására, gyakorlá-
sára. Másodsorban védenek attól, hogy az ember olyan hibát, sér-
tést kövessen el, amely károsan befolyásolja vagy meghijúsíthatja
a kapcsolattartást. Védenek még attól is, hogy ellenünk ilyen
hibát vagy sértést kövessenek el. Harmadsorban érdemi segítséget
jelenthetnek: megfelelő illemszabályok alkalmazásával elkerülhe-
tünk kényelmetlen helyzeteket, átsegíthetünk egy kapcsolatot a
válsághelyzeten. Az illemszabályok tehát történelmileg kiérlelve
irányítják és szolgálják emberi kapcsolatainkat. Már ennyiből is
kitűnik azonban, hogy nem ismerhetjük mindig más társaságok, más
országok, sőt más kultúrkörök szokásait. Ez esetenként el sem
várható, de igen ajánlatos tudatosan, előre felkészülni az ilyen
helyzetekre. Kérdezni, tanulni, érdeklődni nem szégyen, a part-
ner többnyire szívesen meséli el egy adott szokás jelentését,
jelentőségét. Nagy hibát követünk el azonban akkor, ha fölénye-
sen átsiklunk és véletlenül megsértünk illemszabályokat. Ez kü-
lönösen akkor veszélyes, ha a partnet úgy gondolja, tisztában
vagyunk az általa követett szokások jelentőségével és készakar-
va vagy őt magát semmibe véve sértjük meg őket.

(16 perc)