Szent László és Könyves Kálmán

Szent István 1038-ban bekövetkező halála magával vonta a kora-feudális

magyar állam válságát, amelyet majd csak I. László király tudott megoldani
1077-es trónrakerülésével. A válság időszaka alatt meg-megújuló trónharcok és
pogánylázadások törtek ki, valamint a kóborlók is az ország peremterületeire
vándoroltak.
László Salamon fogságba ejtésével tudott trónra kerülni. Ő volt az első
magyar lovagkirály, jóval magasabb volt az akkori átlagmagasságnál és
buzogánnyal ábrázolták. Uralkodása alatt regionális nagyhatalommá vált az
ország, hiszen a Német-római Birodalom az invesztitúra-harccal, a Bizánci
Birodalom pedig a szeldzsuk-törökök támadásával volt elfoglalva.
László három törvénykönyvet adatott ki, amelyek közül kettő világi
bűntetőtörvénykönyv volt. A kóborlókat visszaköltöztette a templomaikhoz,
akik viszont nem akartak visszaköltözni, azok ellen joch-szedőket állított elő.
Feladatuk a kóborló emberek és állatok begyűjtése volt, akiket a tulajdonosuk
kiválthat, vagy más helyre kerültek. Az innen származó bevétel tizede az
egyházé, a maradék egyharmada az ispáné, kétharmada a királyé. Szigorúan
bűntette a lopást: tíz dénárnál kisebb összegért/kétlábú állatért a
tizenkétszeresét kell visszafizetni, vagy egy szemre megvajkítják a tolvajt, aki
pedig tíz dénárnál nagyobb értéket lopott vagy háborús időben lopott, azt
kivégezték. Az asylum-jog alapján ha a bűnös templomba menekül, akkor nem
ölhetik meg, csak megvakítják, ha az egyház szolgálatába áll, akkor nem
bűntetik meg. A középkori törvénykezések szerint a vádlottnak kellett
bebizonyítania magáról, hogy ártatlan, ennek eldöntésére sokszor istenítéleti
eljárásra volt szükség. Valamilyen csodának kell történnie, Istennek kell
rámutatni a bűnösre, ilyen volt például a tüzesvas-próba, a vízpróba, a tetemre
hívás, vagy nemeseknek a párviadal (kevés fegyverzettel). Ha a bíró
bizonytalan, akkor kisebb a bűntetése, ha ártatlant ölet meg, mintha bűnöst
engedne el.
Egyházi rendelkezéseit a szabolcsi zsinaton adja ki. A pogányság ekkora
már visszavorulóban volt, mivel csak pénzbűntetés járt érte, ha pedig valaki
nem ment templomba azt megverték. A cölibátus kérdésében László a pápára
támaszkodott, így nem volt kötelező a papi nőtlenség. Továbbterjeszti az
egyházi szervezetet, megalapítja a somogyvári bencés apátságot és három
püspökséget. László pápapárti politikát folytatott és 1083-ben levezényli az első
magyarországi szenttéavatásokat. István, Imre, Gellért és két felvidéki remete
szenttéavatásával az ország egyenrangú keresztény állam a nyugati államokkal.
Habár László a Vazul-fiak egyike volt, mégis István politikáját folytatta.
Már hercegként nagy volt a katonai szerepvállalása, mivel 1091-ben a
cserhalmi/kerlési ütközetben legyőzte a besenyőket és a kunokat. Ugyanebben
az évben rokonság jogán elfoglalta a szárazföldi Horvátországot, amit viszont a
Pápai Állam is meg akart szerezni, így innentől császárpárti politikát folytat.
László bátyjának két fia volt: Kálmán és Álmos. Álmos volt a fiatalabb,
ennek ellenére mégis ő került Horvátország élére. László őt szerette volna
utódjának, Kálmánt pedig egyházi pályára küldték, püspöki rangig jutott. László
végül 1095-ben halt meg és az általa alapított Nagyváradon temették el,
ereklyéje a Szent László herma. A trónon mégis Kálmán követte Lászlót,
belharcok után csak 1096-ban koronázták meg. Álmos ducatus lett, sokat lázadt
a bátyja ellen, ezért később Kálmán megvakítatta. Kálmán művelt uralkodó volt,
tudott írni-olvasni, tudott latinul, ezért a Könyves jelzővel illetik.
A törvénykezésben folytatni akarta László tevékenységét és öt
törvénykönyvet adatott ki, három világit és két egyházit. Fellépett a
kóbormozgalmak ellen, tilos volt kóborlót befogadni. A lopást már enyhébben
bűntette, mint László, mert visszaszorultak a rablások: húsz dénárért/négylábú
állatért járt halálbűntetés. Aki Istvántól kapta a birtokait, az a család kihalásáig
továbbörökíthette azt, a háromlási jog szerint pedig ha kihal a család, akkor a
birtok visszaszáll az uralkodóra. Aki István utódaitól kapta birtokát, az csak
egyenes ágon, fiú útján örökíthette tovább. Erre a törvényre azért volt szükség,
mert az István utáni válsághelyzetben a királyjelöltek sok földet adományoztak
a híveiknek, a királynak viszont kellett a birtok a katonák kiállítása miatt. A
magánbirtokosoknak is kellett katonát kiállítaniuk, minél nagyobb a föld, annál
többet. Kálmán tagadta a strigák (éjszaka sprűn repülő boszorkányok)
létezését, így nem indulhatott ilyen ügyben eljárás.
A pogányságot is enyhébben bűntette, mint László, ez azt bizonyítja, hogy
a pogányság ekkorra már visszaszorult. Idősnek negyven napig kellett
vezekelie, fiatalnak hét napig verésekkel. Bevezette a cölibátust, de aki már
nősen lett pap, annnak nem kellett elválnia. Pápapárti poilitikát folytatott,
1106-ig lemodott az invesztitúra jogáról, ezért a pápa nevezi ki az érsekeket.
 Az első keresztes hadjárat Magyarországon keresztül ment a Szentföldre
1095-ben, pénzért cserébe Kálmán biztonságos átkelést és ellátást biztosított a
keresztes lovagoknak. 1105-ben elfoglalja Dalmáciát és kereskedővárosait,
amiért később Velence és Bizánc is harcot folytat. 1102-ben korlátozta a
magyar-horvát viszonyt és közös királya lesz a két országnak, ezt
perszonáluniónak hívjuk. A bánt (horvát kormányzót) a király jelöli ki és
függetlenül intézhetik a belpolitikájukat. A Pacta conventa a magyar-horvát
közös irányítás alapvetése, ez a közjogi viszony állt fenn egészen 1918-ig.
Kálmán 1116-ban halt meg, trónharcok után 1131-ben a Kálmán által
megvakított II. Béla lett az uralkodó. Mivel Béla Álmos-ági leszármazott volt, így
Kálmánt ápolatlan, beszédhibás, torz figuraként ábrázolták.